JELENTÉS az európai kis- és középvállalkozások világkereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

INDOKOLÁS

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (15.12.2008)

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (3.12.2008)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

16.1.2009 - (2008/2205(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Cristiana Muscardini

Eljárás : 2008/2205(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A6-0001/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0001/2009

Viták :

Szavazatok :

PV 05/02/2009 - 5.3
CRE 05/02/2009 - 5.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0048

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

az európai kis- és középvállalkozások világkereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről

(2008/2205(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Kis- és Középvállalkozások Európai Chartájára, amelyet feirai, 2000. június 19–20-i Európai Tanács során fogadtak el.

– tekintettel az Európai Unió Tanácsának 2000. március 24-én Lisszabonban elfogadott elnökségi következtetéseire a lisszaboni stratégiáról,

– tekintettel a Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlására a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról[1]

– tekintettel a Gondoljunk a kisvállalkozásokra a bővülő Európában című, 2003. január 21-i bizottsági közleményre (COM(2003)0026),

– tekintettel A Közösség Lisszaboni programjának végrehajtása – a modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért című, 2005. november 10-i bizottsági közleményre (COM(2005)0551),

– tekintettel a Globális Európa: Nemzetközi versenyképesség – Hozzájárulás az EU növekedési és munkahely-teremtési stratégiájához című, 2006. október 4-i bizottsági közleményre (COM(2006)0567),

– tekintettel 2007. május 22-i, a Globális Európa – a versenyképesség külső szempontjai című állásfoglalására[2],

– tekintettel a „Kis- és középvállalkozások – megoldás a további növekedésre és a jobb munkahelyteremtésre – A modern kkv-politika félidős felülvizsgálata” című, 2007. október 4-i bizottsági közleményre (COM(2007)0592),

– tekintettel a Globális Európa: Szorosabb együttműködés az európai exportőrök piacra jutásának elősegítése érdekében című, 2007. április 18-i bizottsági közleményre (COM(2007)0183),

– tekintettel a piacra jutásról szóló európai uniós stratégiáról szóló nyilvános konzultációról szóló, a Bizottság (Kereskedelmi Főigazgatóság) által 2007. február 28-án bemutatott jelentésre,

– tekintettel a szakértői csoport végleges jelentésére a kkv-k nemzetközivé válásáról, amelyet a Bizottság (Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, kkv-k versenyképességének támogatása) 2007 decemberében tett közzé[3]

– tekintettel a Gondolkozz előbb kicsiben!: Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act című, 2008. június 25-i bizottsági közleményre (COM(2003)0394),

– tekintettel a „Globális Európa: Az Európai Unió kereskedelmi védelmi eszközei a változó világgazdaságban. Nyilvános konzultációra szánt zöld könyv” című, 2006. december 6-i bizottsági közleményre (COM(2006)0763),

– tekintettel az EU és India közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2006. szeptember 28-i állásfoglalására[4],

– tekintettel a harmadik országok Közösséggel szembeni dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésekkel kapcsolatos tevékenységéről szóló, az Európai Parlamentnek címzett, éves bizottsági jelentésről (2004) szóló, 2006. október 25-i állásfoglalására[5],

– tekintettel a WTO hongkongi miniszteri konferenciáját követő dohai forduló értékeléséről szóló, 2006. április 4-i állásfoglalására[6],

– tekintettel az EU és a Mercosur közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló és az interregionális társulási megállapodás megkötésére irányuló, 2006. október 12-i állásfoglalására[7],

– tekintettel az EU-USA transzatlanti gazdasági kapcsolatokról szóló, 2006. június 1-jei állásfoglalására[8],

– tekintettel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló 2005. október 13-i állásfoglalására[9],

– tekintettel a 2005 után a textília és a ruházat jövőjéről szóló, 2005. szeptember 6-i állásfoglalására[10],

– tekintettel a Bizottság szolgálatainak a Gazdasági reformok és versenyképesség: az európai versenyképességről szóló 2006. évi jelentés fő üzenetei (SEC(2006)1467) című bizottsági dokumentumhoz kapcsolódó 2006. november 14-i munkadokumentumára,,

– tekintettel a 2006. március 23 és 24-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire[11],

– tekintettel a lisszaboni stratégiára vonatkozó 2006. tavaszi európai tanácsi üléssel kapcsolatos 2006. március 15-i állásfoglalására[12],

– tekintettel a WTO parlamenti konferenciájának éves ülésszakával összefüggésben 2006. december 2-án konszenzussal elfogadott nyilatkozatra,

– tekintettel a WTO reformjáról szóló 2008. április 24-i állásfoglalására[13],

– tekintettel az egyes harmadik országokból importált termékek származási országának megjelöléséről szóló 2006. július 6-i állásfoglalására[14],

– tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (GAERC) 2007. február 12-i következtetéseire a kormányzati közbeszerzésről szóló WTO-megállapodásra, valamint a kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan,

– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6‑0001/2008),

A. mivel a 250 alkalmazottnál kevesebben foglalkoztató és 50 millió euró forgalmat meghaladó vállalkozásként meghatározott európai uniós kkv-k 23 millió vállalkozást (az összes 99%-át) és 75 millió munkahelyet képviselnek az Unióban,

B. mivel az EU-ban a kkv-k több, mint 96%-a kevesebb, mint 50 munkavállalót alkalmaz, és kevesebb, mint évi 10 millió eurós forgalmat bonyolít, amely a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó magas állandó költségeknek köszönhetően korlátozza lehetőségeit a termékek és szolgáltatások nemzeti határokon kívülre irányuló kivitelében;

C. mivel nemzetközi teljesítményük ezért strukturálisan gyenge, habár a 27 tagú Unió kkv-inak csak 8%-a exportál nemzeti határain túlra, és a kkv-k majdnem 3%-a tekinti prioritásnak az unión kívülre irányuló kivitelt; mivel ezzel ellentétben a 10 legnagyobb európai vállalkozás adja az Unió exportjának és közvetlen külföldi tőkebefektetéseinek 96%-át,

D. mivel a harmadik országokban az előre jelzett gazdasági növekedés várhatóan magasabb lesz, mint a belső piacé, amely az exportáló kkv-k számára új lehetőségeket jelent;

E. mivel az Európai Unión belül a harmadik országbeli versenytársak erősebb versenyt fognak támasztani a kkv-kkal szemben;

F. mivel a kkv-k számára a legjobban a nyitott piacok és a tisztességes verseny révén lehet lehetőségeket biztosítani;

G. mivel a nemzetközi vállalatok jobb innovációs képességről tettek bizonyságot; mivel a nemzetközivé válás és az innováció a versenyképesség és a növekedés kulcsfontosságú mozgatórugói, amelyek döntő szerepet játszanak a lisszaboni stratégia növekedési és foglalkoztatási céljainak elérésében,

H. mivel a nemzetközivé válás növekedést és versenyképességet teremt, segítve a vállalkozások terjeszkedését és ezáltal növelve a foglalkoztatást, és mivel a kkv-k hozzák létre az Európai Unióban az új állások 80%-át,

I. mivel a kkv-knak olyan sajátos problémákkal kell megküzdeniük a nemzetközivé során, mint például a nemzetközi tapasztalatok hiánya, a finanszírozáshoz való hozzájutás nehézsége, a tapasztalt munkaerő hiánya, a nagyon összetett nemzetközi szabályozási keret, és e terhek riasztják el őket attól, hogy végrehajtsák a nemzetközivé válás nyújtotta előnyök kihasználásához szükséges szerkezeti változásokat,

J. mivel a nemzetközi kereskedelemben részt vevő kkv-k szerepet játszanak az európai gazdasági szféra újraformálásában annak érdekében, hogy a nagyvállalatok következő generációjává válhassanak, ahhoz, hogy az Európai Unió elérje a GDP 3%-ának kutatás-fejlesztésre való fordítását,

K. mivel az uniós kkv-knak kulcsfontosságú érdekeltségük van a földrajzilag és kulturális szempontból legközelebbi piacokon, például az Unióval határos területeken, mint a mediterrán régió vagy a Nyugat-Balkán,

L. mivel a versenyképesség a kkv-k számára a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni megfelelő védelem biztosításának képességétől is függ; mivel a termékgyártás a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kiemelt ágazat Európában,

A multilaterális keret és a WTO

1. ragaszkodik ahhoz, hogy a WTO rendszere jobban figyelembe vegye a kkv-k szerepét és érdekeit; emlékeztet, hogy a kkv-knak világos és működőképes nemzetközi normatív keretre van szükségük;

2. felhívja a Bizottságot a WTO tárgyalások keretében a kkv-k számára egyedi egyszerűsített szabályok biztosítására a szabadkereskedelmi területeken, és a kkv-k követelményeivel kapcsolatos egyedi záradékokra;

3. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják felül prioritásaikat a többoldalú rendszerben, és támogassák a tarifális és nem tarifális korlátok lebontását, és megfelelő egyszerűsítő és a normatív rendelkezéseket harmonizáló intézkedésekkel bátorítsák a nemzetközi kereskedelmet;

4. fontosnak tartja, hogy a nemzetközi kereskedelmi rendszer olcsóbbá váljon a kkv-k számára, és hogy vegyék fontolóra egy gyorsan és alacsony költségű nemzetközi bírósági rendszer létrehozását, amely lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy elkerüljék a késedelmeket és a nehézségeket, amelyek egyes harmadik országok vám- és kereskedelemi hatóságaival folytatott jogvita során adódhatnak;

5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállaljnak aktív szerepet egy globális többoldalú megegyezés elérésében a kereskedelmi könnyítések terén, amely többek között lehetővé teszi az európai kkv-k számára, hogy teljes körűen kiaknázhassák a globalizációból és a harmadik országok piacnyitását;

6. támogatja különösképpen a kereskedelmet könnyítő eljárások tárgyalásakor tanúsított szilárd álláspont elfogadását a vámeljárások költségeinek csökkentése érdekében, amelyek az értékesített áruk értékének akár 15%-át is elérhetik, átlátható és egyszerűsített eljárások, egységesített nemzetközi szabályok, az áruk származásának hatékony nyilvántartása és korszerűsített vámellenőrzések révén;

7. hangsúlyozza a dohai fejlesztési forduló valamennyi fejezetével kapcsolatos tárgyalás lezárásának fontosságát a kkv-k számára;

A „Globális Európa” című közlemény

8. támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az EU-nak legyen egy olyan globális stratégiája, amely lefedi az európai versenyképesség minden külső aspektusát, és amely biztosítja a lisszaboni stratégia valamennyi célkitűzésének teljesülését, azonban sajnálja, hogy nem létezik külön kezdeményezés az Európai Unió munkavállalóinak kétharmadát foglalkoztató kkv-k támogatására; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy késlekedés nélkül orvosolja ezt a hiányt, és határozzon meg ambiciózus, de reális célkitűzéseket a kkv-k érdekeinek védelme érdekében, és bocsássa rendelkezésre az azok eléréséhez szükséges eszközöket és erőforrásokat; megállapítja egy, a kereskedelem akadályairól szóló hatékony rendelet mint az e cél érdekében hozott kiegészítő jogi aktus jelentőségét;

9. úgy véli, hogy a kkv-k számára szükséges a kölcsönös kereskedelmi liberalizáció és e szükségesség fényében úgy érzi, hogy a Bizottságnak határozott megoldással kell előállnia az uniós kkv-k exporttal kapcsolatos nehézségei tekintetében, elmagyarázva, hogy mely nemzeti vagy európai jogi eszközöket tudná használni az Európai Unió, hogy segítse a kkv-kat teljesítményük javításában a globális piacokon;

A kereskedelmi védelmi eszközök reformja

10. üdvözli a Bizottság döntését, hogy visszavonja a fent említett, nyilvános konzultációra szánt zöld könyvben szereplő, a kereskedelmi védelmi eszközök reformjára vonatkozó javaslatát;

11. úgy véli, hogy a Bizottság reformja nemcsak hogy nem növelné az európai ipar versenyképességét, hanem újabb súlyos károkat okozna a Közösség ipara számára, amelyet az illegálisan támogatott vagy dömping révén indokolatlan előnyt élvező külső termékek már így is veszélyeztetnek; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi védelmi eszközök rendszerének meg kell maradnia objektív és tényleges vizsgálaton alapuló kvázi-bírói eljárásnak a kiszámíthatóság és a jogbiztonság biztosítása érdekében;

12. úgy véli, hogy a versenyre vonatkozó nemzetközileg elfogadott szabályok hiányában az európai kereskedelmi védelmi eszközök rendszere a legjobb válasz a valamennyi szereplő számára azonos versenyfeltételek biztosításához, és véleménye szerint az EU-s vállalatoknak, és különösen a kkv-knak szükségük van egy hatékony mechanizmusra a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem érdekében;

13. hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi védelmi eszközök rendszere védi a termelők és a munkavállalók érdekeit a dömping vagy törvénytelen támogatások által okozott károkkal szemben; a kereskedelmi védelmi eszközök jelentőségére tekintettel felhívja a Bizottságot, hogy növelje a vizsgálatok átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hozzáférhetőségét különösen a kkv-k számára, valamint az eljárások felgyorsítását és egyszerűsítését;

14. javasolja, hogy a Bizottság és a tagállamok vezessenek be tájékoztató és képzési intézkedéseket a kereskedelmi védelmi eszközök kkv-k általi hasznosítására ösztönzés érdekében; úgy véli, hogy a Bizottságnak – miközben semleges álláspontra helyezkedik – célzott segítséget kellene nyújtania a kkv-knak a kereskedelmi védelmi vizsgálatok különböző szakaszai során; e vonatkozásban szükségesnek tartja a kkv-k kereskedelmi védelmi ügyfélszolgálata által kínált szolgáltatások javítását;

15. sajnálja, hogy csak kevés tanulmány foglalkozott azokkal az iparágakkal, ahol magas a kkv-k koncentrációja; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen meg minden lehetséges lépést a jelenlegi gyakorlat kiigazítása érdekében, a kkv-k jogainak hatékonyabb biztosítása és a kereskedelmi védelmi eszközök által nyújtott garanciákhoz való hozzáférésük javítása céljából;

16. úgy véli, hogy a kereskedelmi akadályokról szóló rendeletben szereplő „teljes közösségi termelés aránya” felfogás már kínál lehetőségeket a kkv-k számára a panaszok bejelentésére, de emellett kéri a Bizottságot arra is, hogy – a jelenlegi küszöb megváltoztatása nélkül – biztosítsa, hogy azon ágazatok egyesületei, amelyekben a kkv-k a legnagyobb súllyal szerepelnek, hatékonyabban képviseljék tagjaikat a Bizottságnál;

17. felhívja a Bizottságot, hogy gyorsan és megfelelő módon reagáljon a kereskedelmi védelmi eszközöket önkényesen használó harmadik országokkal szemben, különösen, ha ezek az intézkedések a közösségi kkv-kat érintik;

A szellemi tulajdonjog és a származási ország megjelölése

18. hangsúlyozza, hogy a kkv-knak a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmére van szükségük az új technológiák előfeltételeként annak érdekében, hogy képessé váljanak nemzetközi tevékenységek végzésére; rámutat ezért arra, hogy egy egyszerű és hatékony szellemi tulajdonjogi rendszer kulcsfontosságú eszköz a kkv-k nemzetközivé válásának elősegítéséhez;

19. felhívja a figyelmet az uniós kkv-kat érintő, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogsértések számának elmúlt években tapasztalható jelentős növekedésére, valamint arra, hogy a hamisítás nem csak a nagyobb ipari társaságokat érinti, hanem azokat kkv-kat is, amelyek képesek voltak jó minőségű, versenyképes termékek létrehozására, és a hamisítás drasztikus hatásaitól szenvednek, amely bizonyos esetekben a létezésüket is veszélyeztetheti;

20. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket a hamisítás jelenségének megelőzése és megakadályozása érdekében, akár megfelelő belpolitikai eszközök vagy többoldalú nemzetközi megállapodások (például az ACTA), illetve kétoldalú megállapodások (új gazdasági együttműködési megállapodások harmadik országokkal) révén, amelyek figyelembe veszik a hamisítások kkv-kra gyakorolt hatását; hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára a földrajzi megjelölések és a szabadalmi jogok védelme ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint a védjegyek és szerzői jogok védelme; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy ezek az intézkedések nem sértik a magas szintű adatvédelmi normákat az Európai Unióban;

21. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat az olyan eszközök kkv-k általi hasznosításának ösztönzésére, mint például a szabadalmak, a kkv-k know-how-jának biztosítása, valamint a másolástól és a hamisítástól való védelem érdekében;

22. kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ellenőrizzék a szellemi és ipari tulajdonjogok megsértését, és lépjenek fel az ilyen esetek ellen, továbbá szólítsák fel kereskedelmi partnereiket, hogy tartsák be szigorúbban a TRIPS-megállapodásokat és a szellemi tulajdonjogot védő nemzeti rendelkezéseket;

23. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a behozatalok vámhatóságok általi ellenőrzésének javítására az uniós vállalatok szellemi tulajdonjogait sértő termékek elleni hatékonyabb szintű védelem biztosítása érdekében;

24. sajnálja a közösségi származási megjelölési rendszer bevezetésének késedelmét egyes közösségen kívüli országokból származó termékek (mint például textíliák, lábbelik) tekintetében[15], és aggodalmát fejezi ki az uniós fogyasztók jogainak egyértelmű megsértése miatt; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy haladéktalanul számolják fel az e rendelkezés hatálybalépése előtt tornyosuló akadályokat, és helyezzenek hangsúlyt a termékek európai származására, amelyet a fogyasztók gyakran a minőség, a biztonság és a szigorú termelési előírások biztosítékának tekintenek;

Piacra jutási stratégia harmadik országokban

25. emlékeztet, hogy a kkv-k nemzetközi piacokhoz való hozzáférésének elősegítése hozzájárulhat az új munkahelyek létrehozásához és a létezők megvédéséhez és értéknöveléséhez, a tudás és az európai ipar sajátosságainak megőrzéséhez és cseréjéhez, alapot biztosítva a stabil, tartós gazdasági növekedéshez az EU országai és partnerei számára;

26. üdvözli a Bizottság jelenlegi erőfeszítéseit a kkv-k harmadik országok piacaira való bejutása tekintetében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az EU piacára való jutást segítő, az érintett szakmai szervezeteket bevonó csoportok sikeres működését a harmadik országokban, különösen a feltörekvő gazdaságokban;

27. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a harmadik országok piacaira vonatkozó tájékoztatást, hozzanak létre szekciókat a kkv-k számára, valamint racionalizálják és biztosítsanak jobb hozzáférést a piacrajutási adatbázishoz, különösen a kkv-k vezetői számára,

28. felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a piacrajutási adatbázist, hogy annak alkalmazását hozzáférhetőbbé tegye a kkv-k számára; felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen intézkedéseket az ilyen adatbázisok nyilvánossá tétele érdekében;

29. szeretné, ha megerősítenék a Bizottság harmadik országokban működő küldöttségeinél létrehozott piacrajutási csoportokat, amelyeken belül létrehoznának egy kifejezetten a kkv-k problémáival foglalkozó, a társasági ügyekre szakosodott szakértőkből álló irodát;

30. támogatja nemzeti kereskedelmi kamarákkal és üzleti képviselőkkel együttműködő európai üzleti központok létrehozását a kulcsfontosságú indiai és kínai piacokon, hogy segítsék a kkv-kat az e helyi piacokra való belépéshez szükséges készségekkel rendelkező partnerek megtalálásában;

31. úgy véli, hogy a piacokra való belépést célzó stratégia sikeressége szintén megkívánja a támogatást az információ tekintetében és nagyobb befolyást az Európai Unión kívüli nemzeti kereskedelmi kamarák tekintetében; támogatja a kkv-k harmadik országok piacaihoz való hozzáférését elősegítő kétoldalú programokat, az Al Invest (Latin-Amerika), Medinvest (mediterrán régió) és a Proinvest (Afrika) sikerének fényében;

32. rámutat arra, hogy a szabványosítás innovációt és versenyképességet eredményezhet a piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése és az együttműködés lehetővé tétele révén; ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az európai szabványok nemzetközi szinten való népszerűsítését;

Európai „Small Business Act”, versenyképesség és külkereskedelem

33. üdvözli a Bizottság intézkedéscsomagra vonatkozó kezdeményezését, amely fontos lehetőség arra, hogy az uniós politikákat a kkv-k felé irányítsák; ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja a tagállamok és az uniós intézmények teljes körű bevonását a „gondolkozz először kicsiben” elv alkalmazásának biztosítása érdekében;

34. megjegyzi, hogy léteznek olyan rendkívül versenyképes európai kkv-k, amelyek világelsők a nagymértékben specializált réspiacokon, miáltal a lisszaboni stratégia előmozdításának hajtóerejét képezik;

35. úgy véli, hogy a kkv-k nemzetközivé válása a kereskedelempolitika elsőszámú prioritása, és az európai „Small Business Act” sarokkövének kell lennie, amely stabil, egységes, kényszerítő erejű és globális keretet biztosít az EK kkv-kkal kapcsolatos politikája számára;

36. úgy véli, hogy a harmadik országok piacain való jelenlét megerősítése érdekében kkv-knak olyan alkalmazottakat kellene foglalkoztatniuk, akik kifejezetten a nemzetközi jelenléttel foglalkoznak, amire ritkán van példa; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ezen akadály leküzdése érdekében támogassák egy szolgálatáskonzorcium kialakítását, melynek célja a kkv-k nemzetközi piacra lépésének támogatása;

37. ösztönzi a kkv-kra vonatkozó valamennyi innovációs és vállalkozásalapítási politika megerősítését; támogatja az azon kkv-k számára nyitva álló európai versenyképességi központok létrehozását, amelyek elérhetik a nemzetközi verseny szempontjából a túléléshez szükséges kritikus tömeget; szintén támogatja a kkv-kat nemzetközi fejlesztési finanszírozáshoz juttató programok naprakésszé tételét, valamint az állandó működési költségeik csökkentését célzó intézkedéseket; rámutat arra, hogy a Közösségen kívüli kereskedelemre való áttérés előmozdítása érdekében a lehető leghamarabb el kell fogadni az egységes európai szabadalmat és az európai cégek statútumát;

38. a termék- és folyamatinnovációt elősegítő politikai és pénzügyi támogatást, csakúgy mint a pénzügyekhezhez való hozzáférés és az adóügyek javítását, valamint kutatási együttműködést és a technológiaátadást a kkv-k termelékenysége növelésének alapvető eszközének tekinti, amely a kkv-k sikeres nemzetközivé válásának stratégiai alapja;

39. úgy ítéli meg, hogy a belső piacra irányuló politikáknak az európai kkv-k helyzetének javítására kell összpontosítaniuk egy kkv-barát üzleti környezet megteremtésén és annak biztosításán keresztül, hogy a kkv-k teljes mértékben ki tudják használni a belső piac előnyeit; úgy ítéli meg továbbá, hogy adott esetben e politikáknak a kkv-k nemzetközi szerepét is erősíteniük kell;

40. felszólítja a Bizottságot annak mérlegelésére, hogy a belső piac miként tud még segíteni az uniós vállalkozásoknak a nemzetközi versenyben;

41. üdvözli a Bizottság által megkötött és aláírt, a kkv-k nemzetköziesítésével kapcsolatos tanulmány megírására vonatkozó szerződést; az a véleménye, hogy a tanulmány részletes áttekintést fog nyújtani az uniós kkv-k nemzetköziesítésének állásáról; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon hatékony intézkedéseket a kkv-k teljesítményének segítésére a globalizált világban;

42. tisztában van a gyakorlott és szakképzett vállalkozók jelentőségével a nemzetközi üzleti kihívásokkal való szembenézés terén; felkéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a vállalkozók számára a globalizált üzleti környezetről nyújtott képzési programok számát (mint például az Enterprise Europe Network vagy a „Gateway to China” program); a kutatás és fejlesztés javítása érdekében a kkv-k és az egyetemek közötti fokozott együttműködésre hív fel; felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg egy, az Erasmus/Leonardo da Vinci programokon alapuló különleges EU csereprogram létrehozását fiatal vállalkozók számára;

43. üdvözli az európai kkv-k hetének megszervezését 2009 májusában és javasolja, hogy ezen eseményt arra használják, hogy információkat nyújtsanak a kkv-k számára az exportjuk EU-n kívüli növelésével kapcsolatban;

Szabadkereskedelmi megállapodások

44. felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nagy figyelemmel a harmadik országokkal kötött újgenerációs szabadkereskedelmi megállapodások hatását az európai kkv-kra, és legyen rájuk tekintettel a tárgyalások során;

45. úgy véli, hogy a Bizottságnak olyan szabadkereskedelmi vagy más kereskedelmi megállapodások megkötésére kellene törekednie, amelyek jó hatással vannak az európai gazdaság egészére és különösen a kkv-kra, vagy amelyek hasonló szintű kereskedelmi engedményeket helyeznek kilátásba, eltekintve a legkevésbé fejlett országok esetétől;

46. hangsúlyozza az EU és azon harmadik országok gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai előmozdításának jelentőségét, amelyek tagjai a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak, és felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különleges figyelmet a kkv-kra az ezen országokkal való kereskedelmi kapcsolatok keretében;

47. javasolja a Bizottságnak, hogy biztosítsa e megállapodások állandó felügyeletét és az azokban szereplő kötelezettségek megszegése esetén haladéktalanul lépjen fel;

48. hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára a földrajzilag legközelebb fekvő országok piacai a fontosak, és felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a kkv-k ezen országokkal ápolt kereskedelmi kapcsolatokban betöltött szerepére; ezzel kapcsolatban elégedetten veszi tudomásul, hogy a Mediterrán Unióról szóló 2008. július 13-i, párizsi csúcstalálkozó közös nyilatkozatában szerepel utalás a földközi-tengeri vállalkozásfejlesztési kezdeményezésre;

49. felhívja a figyelmet a kkv-k fontos szerepére a klímaváltozásra vonatkozó technológia átadása terén és a kkv-k aktív szerepvállalására a fejlesztési segélyek nyújtásában;

Közbeszerzés

50. emlékeztet, hogy a közbeszerzés az egyik legígéretesebb ágazat az európai gazdaság és különösen a kkv-k számára; aggodalmát fejezi ki a számos harmadik országban fennálló korlátozások miatt, ahol nem biztosítanak egyforma hozzáférést a közbeszerzésekhez az uniós vállalkozások számára, vagy ahol gyakran kevéssé átlátható és méltányos szabályokat alkalmaznak;

51. úgy véli, hogy az uniós kkv-knak ugyanolyan előnyökben és lehetőségekben kellene részesülniük a közbeszerzések terén a főbb ipari országokban (többek között az Egyesült Államok, Kanada és Japán), mint amilyeneket az Európai Unióban élveznek; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az uniós kkv-knak biztosítson jobb hozzáférést a közbeszerzések piacához a harmadik országokban és tisztességes versenyfeltételeket a közbeszerzéssel érintett ágazatokban, szükség szerint a viszonosság elvét alkalmazva;

52. úgy véli, hogy az Európai Uniónak jól tájékozott és hatékony lépéseket kell tennie az uniós vállalatok, és különösen a kkv-k egyenlő jogainak biztosítása érdekében;

53. kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be megvalósítható és konstruktív javaslatokat a közbeszerzésekről szóló WTO-megállapodások jövőbeli újratárgyalása és megerősítése érdekében;

54. úgy véli, hogy az Európai Unió által folytatott valamennyi kétoldalú és regionális kereskedelmi tárgyalás során kiemelt fejezetként kell szerepelnie a közbeszerzésnek a közbeszerzési piacok kiegyensúlyozott alapokon való megnyitása céljából;

55. üdvözli az Európa a világban című közleményben szereplő bizottsági javaslatot, miszerint korlátozni kell azon országok részvételét az európai közbeszerzésekben, amelyek nem biztosítanak hozzáférést saját közbeszerzési piacukhoz; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a Parlament számára az eddig elért eredményekről, és az annak érdekében tervezett intézkedésekről, hogy az európai kkv-k jobban hozzáférjenek harmadik országok közbeszerzési piacaihoz;

Mezőgazdasági termékek és földrajzi megjelölések

56. emlékeztet, hogy a mezőgazdasági piacokhoz való hozzáférés rendkívül fontos az ágazat uniós kkv-ai számára, és felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli két- és többoldalú kereskedelmi tárgyalások során ne áldozza fel az ágazat számára még biztosított tarifális védelmet, hanem éppen ellenkezőleg, biztosítsa, hogy a versenyképesebb és ismertebb európai mezőgazdasági termékeket ne sújtsa indokolatlanul a többi WTO-tag versenykorlátozó gyakorlata; úgy véli, hogy annak érdekében, hogy mezőgazdaság területén kiegyensúlyozott eredményeket lehessen elérni jelentős haladásra van szükség a földrajzi megjelölések terén a dohai tárgyalások keretében;

57. támogatja a Bizottság világosabb és kiegyensúlyozottabb nemzetközi referenciarendszer létrehozására irányuló kezdeményezését a földrajzi megjelölések vonatkozásában; elfogadhatatlannak tartja, hogy számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termék földrajzi megnevezése és jelölése jogosulatlan, főként az uniós kkv-k kárára; nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozottan lépjenek fel azon országokkal szemben, amelyek ilyen nem tarifális korlátokat alkalmaznak saját piacaik indokolatlan védelme érdekében;

58. támogatja egy többoldalú nemzetközi regiszter létrehozását a földrajzi megjelölések vonatkozásában, amely lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy egyszerűen és gazdaságosan megvédjék földrajzi megnevezéseiket; szükségesnek tartja, hogy a védett földrajzi megnevezések körét kiegészítsék és kiterjesszék minden olyan uniós termékre, amelynek természete, származási helye vagy előállítási módja komparatív előnyt biztosít az uniós kkv-k számára a harmadik országokból származó hasonló termékekkel szemben;

59. határozottan kéri a WTO többi tagját, hogy biztosítsanak teljes körű hozzáférést a védett földrajzi megnevezésű uniós termékek számára, és adott esetben vonják vissza a forgalomból azon nemzeti termékeket, amelyek jogosulatlanul használják e megnevezéseket, vagy legalább azon EU-ban védett földrajzi megnevezések és elnevezések számára biztosítsák a teljes hozzáférést, amelyek korábban is használatosak voltak, vagy amelyek általános elnevezéssé váltak;

A kkv-k nemzetközivé tételének támogatása

60. úgy véli, hogy a kkv-k nemzetközivé válására irányuló nemzeti vagy regionális támogatási programok nagyon hasznos eszközök a jó eredmény elérésében; kéri, hogy forrásait továbbra is az Európai Regionális Fejlesztési Alap pénzeszközeinek felhasználásával társfinanszírozzák, és több pénzügyi forrást szánjanak az ágazati társulások által kialakított, transznacionális együttműködési projektekre a kkv-k exportra és nemzetközivé válására vonatkozó képessége támogatásának, új piacok közös megnyitása, és harmadik országokban közös marketingstratégia kialakítása céljából;

61. hangsúlyozza, hogy javítani kell a kkv-k finanszírozáshoz, különös tekintettel a mikro-hitelhez való hozzáférését; úgy véli, hogy az olyan közösségi eszközök, mint például az Európai Befektetési Alap, a versenyképességi és innovációs keretprogram valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (JEREMIE) segíthetik a nemzetközivé válást tervező kkv-kat a jobb keretek között való finanszírozáshoz jutás kialakításában;

62. úgy véli, hogy támogatni kell a kkv-k között létrejött közös vállalkozásokat vagy egyéb társulási megállapodásokat, az új piacokra való bejutásra, közvetlen befektetési projektek harmadik országokban való kidolgozására, és pályázati felhívásokban való részvételre irányuló stratégiaként; felhívja a Bizottságot az erőforrások mozgósítására, különösen az „európai területi együttműködés” célkitűzésen keresztül, az Európai Unióban a kkv-k közötti, transznacionális együttműködés előmozdítása érdekében;

Záró gondolatok

63. úgy véli, hogy az európai kkv-k fejlődése és nemzetközivé válása nagy figyelmet és rendkívüli támogatást érdemel az EU kereskedelempolitikájának meghatározása során;

64. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi pénzügyi válságban teljes mértékben támogassák a kkv-kat a fejlődésük erősítését célzó hitelek folyamatos biztosítása révén;

65. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt egy koherens és ambiciózus politika kidolgozásában, amely lehetővé teszi az uniós kkv-k számára, hogy harmonikusan és gyorsabb növekedési ütemben fejlődjenek, új piacokat hódítsanak meg, és általánosságban növeljék exportjukat és nemzetközi jelenlétüket;

66. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő politikai és pénzügyi támogatással biztosítsák az uniós kkv-k fejlődését, modernizációját, valamint vezetőik és alkalmazottaik képzését; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban a folyamatos képzés jelentőségét a kkv-k működtetői számára, valamint az ilyen tevékenységek végzését elősegítő feltételek biztosítását; fontosnak ítéli, hogy az Európai Unió teljes mértékben kötelezze le magát a kkv-k napjainkig felhalmozott és megőrzött ismereteinek, hagyományainak és hozzáértésének védelme mellett;

67. úgy véli, hogy hatékonyabb koordinációra van szükség a Bizottságon belül, illetve a Bizottság, a tagállamok és a többi érintett fél között; kéri, hogy időben tájékoztassanak minden a kkv-k külpiaci versenypozícióját érintő, készülő kezdeményezésről, és vonják be azokat minden uniós kezdeményezésbe;

o o

68. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a WTO-tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, továbbá a WTO-nak.

[1] HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
[2] HL C 102 E, 2008.4.24., 128. o.
[3] http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/support_measures/internationalisation/report_internat.pdf
[4] HL C 306 E, 2006.12.15., 400. o.
[5] HL C 313 E, 2006.12.20., 276. o.
[6] HL C 293 E, 2006.12.2., 155. o.
[7] HL C 308 E, 2006.12.16., 182. o.
[8] HL C 298 E, 2006.12.8., 235. o.
[9] HL C 233 E, 2006.9.28., 103. o.
[10] HL C 193 E, 2006.8.17., 110. o.
[11] Tanács dok. 7775/1/06.
[12] HL C 291 E, 2006.11.30., 321. o.
[13] Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0180.
[14] HL C 303 E, 2006.12.13., 881. o.
[15] A harmadik országokból az Európai Unióba importált bizonyos termékek származási országa feltüntetésének bevezetéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2005)661).

Bevezetés

A kkv-k a XXI. század nagy erőforrásai, egyben nagy ismeretlenei is. A nehéz gazdasági helyzet és az Európán kívüli országok által támasztott növekvő verseny ellenére a kkv-k jelentik az európai gazdaság gerincét, és foglalkoztatják az európai munkavállalók közel 70%-át.

A kkv-k jelenléte a világban, bár az utóbbi években erősödött, még mindig nem kielégítő. A kkv-k csak 8%-ának vannak nemzetközi kapcsolatai, és az export legnagyobb része is az EU-n belül történik. Azon kevés kkv, amely az EU-n kívülre exportál, leginkább a fejlett és gyakorlatilag telített piacokon koncentrálódik, például az Egyesült Államokban, Kanadában és Svájcban, miközben a kkv-k jelenléte a fejlődő országokban korlátozott.

A kkv-k súlya, nagy számuk, korlátozott forrásaik és viszonylagos felaprózódottságuk miatt alulmarad a nagy vállalatokénak, amelyek régóta a politika figyelmének központjában állnak úgy nemzeti mint közösségi szinten. Bár az EU megpróbálta kompenzálni ezt a súlyos egyensúlytalanságot, és politikai lépéseket tett a kkv-k támogatása érdekében, például a Small Business Act ambiciózus terve révén, számos tennivaló marad még annak érdekében, hogy minden európai vállalkozás valódi nemzetközi szerephez jusson.

Emlékeztetni kell, hogy azok az akadályok, amelyek a nagy vállalatok számára kihívást jelentenek, a kkv-k számára gyakran áthatolhatatlanok, és elrettentő hatást gyakorolnak azon vállalkozások számára, amelyek exportálnák termékeiket.

A kvv-k nemzetközivé válása valószínűleg az egyik legkomolyabb és legérzékenyebb kihívás az egész lisszaboni stratégián belül. A harmadik országok piacainak megnyitása az európai kkv-k előtt új munkahelyek létrehozását és a létezők megvédését jelenti, hozzájárul a tudás és az európai ipar sajátosságainak megőrzéséhez, és stabil, tartós gazdasági növekedést biztosít az EU országai számára.

A többoldalú rendszer és a WTO

Bár nem túl fényesek a kilátások egy ambiciózus többoldalú megállapodás elérésre, ki kell tartani a WTO rendszerének felülvizsgálata mellett, hogy jobban figyelembe lehessen venni a kkv-k szerepét, érdekeit és szükségleteit.

A WTO-nak szüksége van a kkv-k támogatására, és a kkv-knak is szükségük van egy világos és működőképes nemzetközi normatív keretre. A kkv-k számára a legfontosabb prioritást a nem tarifális korlátok lebontása és a szabályok egyszerűsítése és harmonizálása révén történő kereskedelemösztönzés jelentik.

„Globalizált Európa”

A Bizottság többéves hallgatást követően tudomásul vette, hogy a lisszaboni stratégia nem működhetett volna, ha nem társult volna hozzá komoly gondolkodás az európai versenyképesség külső aspektusairól. A Globalizált Európa című közlemény minden bizonnyal jelentős lépés volt ebben az irányban, azonban még túlságosan kiegyensúlyozatlan politikai vonalat képvisel a nagy európai gazdasági csoportok javára; ezért felül kell vizsgálni.

A kereskedelmi védelmi eszközök reformja

Az előadó üdvözli a Bizottság arra vonatkozó döntését, hogy visszavonja a dömpingellenes jogszabályok egyoldalú reformjára vonatkozó, 2007 elején született javaslatát. Józan belátással elálltak ettől a kezdeményezéstől, amely valószínűleg nem az európai ipar versenyképességhez kapcsolódó megfontolások alapján született.

A közösségi kereskedelmi védelem szintje az utóbbi években, a jelenlegi Bizottság alatt romlott, ami aggasztó árnyat vet a közösségi kereskedelempolitika ezen alapvető eszközének jövőjére. A rendszert tehát átláthatóbbá kell tenni, és jobban figyelembe kell vennie az európai ipar jogos elvárásait.

A késedelem nélkül meghozandó intézkedések között szerepel a néhány éve nagy lelkesedéssel létrehozott, majd szinte elfeledett KKV Desk megerősítése. Fontos, hogy a Bizottság felajánlja szolgáltatásait és szakértelmét azon kkv-k és szervezeteik számára, amelyek panasszal élnek az őket sújtó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A dömping- és támogatásellenes panaszok előkészítési és felülvizsgálati szakaszában szakértő támogatásra van szükség.

A kereskedelmi védelem terén másik fontos elem magukhoz a vizsgálatokhoz való hozzáférés kérdése. A statisztikák szerint a dömpingellenes ügyek legnagyobb része a nagy ipari csoportokat vagy azokat az ágazatokat érinti, ahol kevés vállalkozás van a piacon.

Az európai gazdaság számára legfontosabb iparágak tehát kimaradnak a WTO-megállapodások által nyújtott védelemből. Ennek meg kell változnia. Először is felül kell vizsgálni a „teljes közösségi termelés arányát”, csökkentve a panaszküszöböt (amely jelenleg a közösségi termelés 25%-a), és lehetővé kellene tenni, hogy azon ágazatok szakmai szervezetei, amelyekben a kkv-k a legnagyobb súllyal szerepelnek, hatékonyabban képviselhessék tagjaikat a Bizottságnál.

A Bizottság által a panaszok előkészítő szakaszában kért információk mennyiségét jelentősen csökkenteni kell, és el kell kerülni, hogy az iparnak kelljen helyettesíteni a vizsgálattal megbízott hatóságot a rendkívül nehezen hozzáférhető bizalmas információk beszerzése során.

A harmadik országok által az európai kkv-kal szemben alkalmazott piacvédelem kapcsán az előadó úgy véli, hogy a Bizottságnak határozottan fel kell lépnie e gyakorlatokkal szemben, amelyeket egyetlen hatályos nemzetközi megállapodás sem engedélyez, és amelyek rendkívüli mértékben sújtják a kkv-kat.

Szellemi tulajdonjog és a származási ország megjelölése

A szellemi tulajdonjog európai vállalkozások kárára történő megsértése az utóbbi években exponenciális módon megszaporodott úgy az Unión belül mint azon kívül. A termékhamisítás nem csak a nagy márkákat érinti, hanem számos kkv-t is, korlátozva fejlődési és exportlehetőségeiket. Ugyan egyes hamisított termékek az Unión belülről származnak, nagy részük harmadik országból érkezik.

A hamisítás gyakran jóvátehetetlen károkat okoz azon vállalkozásoknak, amelyeknek nincsenek olyan hatékony önvédelmi eszközeik, mint a luxustermékeket gyártó multinacionális vállalatoknak. Meg kell tehát erősíteni a kisvállalkozások jogainak vádelmét, nem csak Európában, hanem, főként az olyan országokban, mint Kína, ahol a termékhamisítás a leginkább elterjedt. Eszerint a kkv-knak nagyobb politikai és diplomáciai támogatást kellene élvezniük, illetve egyes esetekben jogi és pénzügyi segítséget is biztosítani kellene számukra a harmadok országokbeli jogi fellépés jelentős költségeinek mérséklése érdekében. Az EU-nak és tagállamainak továbbá gyorsan közbe kellene avatkozniuk a helyi hatóságokkal való konfliktusokba, meggyőzve azokat a TRIPS-egyezmény és a kisvállalkozásokat védő nemzeti jogszabályok fokozottabb mértékű tiszteletben tartásáról.

Be kellene továbbá vezetni az Európán kívüli országokból származó termékek eredetmegjelölését, hogy lehetővé tegyék az érintett ágazatok – amelyek általában kkv-kból állnak – számára termékeik európai származásának hangsúlyozását, amelyet az európai és külhoni fogyasztók gyakran a minőség, a biztonság és a szigorú termelési előírások biztosítékának tekintenek.

Piacra jutási stratégia harmadik országokban

A „Globalizált Európa” című közleményt az INTA bizottság egy tavalyi jelentése már elemezte ebből a szempontból, és következtetései teljes mértékben helytállóak.

A kkv-k számára amellett, hogy több információt kellene nyújtani a harmadik országok által az import akadályozása érdekében alkalmazott nem tarifális korlátokról, racionalizálni, és elsősorban a kkv-k vezetői számára könnyebben hozzáférhetővé kellene tenni a „Market Access Database”-t. A kkv-kat szolgáló szekciók létrehozása és a honlap teljes egészének lefordítása az EU valamennyi hivatalos nyelvére annak biztosítása érdekében is nélkülözhetetlen, hogy minden európai gazdasági szereplő egyforma feltételekkel férjen hozzá.

A Bizottság által a főbb delegációkon létrehozni kívánt „Market Access Database” mellett szükség lenne egy kifejezetten a kkv-k problémáival foglalkozó szakemberre is.

Szabadkereskedelmi megállapodások

Az elmúlt években a többoldalú megállapodások lezárását késleltető nehézségek utat nyitottak a kétoldalú megállapodások egy új generációja számára, amelyekről jelenleg folynak a tárgyalások.

A Bizottságnak fokozott figyelmet kellene fordítania e megállapodások kkv-kra gyakorolt lehetséges hatásaira, úgy az EU-ban, mint harmadik országok piacain.

A Bizottságnak tartózkodnia kellene olyan megállapodások megkötésétől, amelyek nem kedveznek az európai gazdaságnak, és különösen a kkv-knak, és amelyek egyoldalú, hasonló ajánlatok által nem ellensúlyozott engedményekhez vezetnek, kivéve, ha kevésbé fejlett országokról van szó, amelyek esetében nem szigorúan gazdasági jellegű kritériumok is alkalmazásra kerülnek. A Bizottságnak továbbá biztosítania kell e megállapodások állandó felügyeletét, és a gyors fellépést az azokban szereplő kötelezettségek megszegése esetén.

Kereskedelmi könnyítések

Kereskedelmi könnyítés alatt értünk minden olyan nehézséget, amelyekkel a kereskedők szembenéznek, amikor egyes piacokra kívánnak exportálni. E nehézségek (túl sok dokumentumot kérnek, indokolatlanul bonyolult vámeljárások és más bürokratikus akadályok) valós problémát jelentenek az európai ipar és különösen a kkv-k számára. A kkv-k állítják elő az EU által exportált termékek értékének 15%-át.

A Bizottság ilyen irányú kezdeményezései ígéretesek, azonban még nem eredményeztek valódi javulást a kkv-k számára. A Bizottságnak tehát késedelem nélkül tárgyalnia kellene a problémáról kereskedelmi partnereivel úgy kétoldalú mint többoldalú szinten, és megfelelő ellenlépéseket kellene tennie, amennyiben jelentős és indokolatlan késedelmet észlel a megtárgyalt könnyítések végrehajtásában.

Közbeszerzés

A közbeszerzés az európai gazdaság egyik legígéretesebb ágazata. Az európai ipar jelentős növekedési tartalékokkal rendelkezik ebben az ágazatban, azonban számos harmadik országban, ahol nem biztosítanak egyforma hozzáférést a gyakorta kevéssé átlátható és méltányos közbeszerzésekhez az európai vállalkozások számára, tartósan akadályokban ütközik.

Mivel a területet a WTO egy külön megállapodása szabályozza, egyértelmű, hogy az EU kezdeményezései nélkül a jelenlegi kereskedelmi rendszerben nem lehetne biztosítani, hogy az európai vállalkozások egyforma jogokat élvezzenek.

Az európai közbeszerzéseket illetően a Bizottság javasolja, hogy vezessenek be korlátozásokat azon országokkal szemben, amelyek nem biztosítanak hozzáférést saját közbeszerzési piaciakhoz, ami minden bizonnyal üdvözlendő és pozitív a kkv-k szempontjából. A Bizottságnak jelentést kellene készítenie a Parlament számára az eddig elért eredményekről, és az annak érdekében tervezett intézkedésekről, hogy az európai kkv-k jobban hozzáférjenek harmadik országok közbeszerzési piacaihoz.

A származási hely megjelölése és a mezőgazdaság

A fokozatos liberalizálás jegyében javítani kell a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek versenyképességét, és meg kell védeni a szinte kizárólag kkv-k által alkotott európai mezőgazdasági termelést. Az előadó úgy véli, hogy a fennmaradó európai tarifális védelem jövőbeni felszámolását a mezőgazdasági piacai liberalizációjának kell kísérnie az EU főbb partnereinél, eltekintve természetesen a fejlődő országoktól.

Fokozottabb védelmet kell tehát biztosítani az európai eredetmegjelölések számára, és el kell kerülni, hogy olyan neveket viselő termékeket, mint a Prosciutto di Parma (pármai sonka) forgalmazzanak Kanadában vagy Mexikóban, amelyeket a helyi termelők már regisztrálták.

Teljes mértékben elfogadhatóak a Bizottság arra irányuló javaslatai, hogy létrehozzák a földrajzi megnevezések nyilvántartását. A Bizottságnak és a tagállamoknak diplomáciai úton és a WTO-n belül is fel kellene lépniük annak érdekében, hogy véget vessenek a földrajzi megnevezések használatával való visszaéléseknek, vagy legalábbis hogy szabad piaci hozzáférést biztosítsanak a köznévvé alakult, vagy már korábban is használt európai földrajzi megnevezések számára.

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az európai kkv-k nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének erősítéséről
(2008/2205(INI))

A vélemény előadója: Daniel Caspary

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. Megállapítja, hogy léteznek olyan rendkívül versenyképes európai kis- és középvállalkozások, amelyek világelsők a nagymértékben specializált réspiacokon és következésképpen a lisszaboni stratégia előmozdításának hajtóerejét képezik;

2. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg politikáikat kkv-ik nemzetközi fejlesztésének támogatása érdekében, és fogadjanak el a harmadik országok piacaira való bejutással kapcsolatos finanszírozás, kompetenciák és tájékoztatás javítását szolgáló eszközöket;

3. rámutat, hogy az összes kkv-nek mindössze 8%-a folytat határon átnyúló tevékenységet, ami korlátozza növekedési potenciáljukat; úgy véli, hogy a tagállamoknak együtt kellene működniük a Közösségen belüli tevékenységeket érintő adminisztratív követelmények összehangolása terén;

4. Megjegyzi a gyakorlott és szakképzett vállalkozók jelentőségét a nemzetközi üzleti kihívásokkal való szembenézés terén; felkéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a vállalkozók számára a globalizált üzleti környezetről nyújtott képzési programok számát (mint például az Enterprise Europe Network vagy a „Gateway to China” program); felszólít a kkv-k és az egyetemek közötti fokozott együttműködésre a kutatás és fejlesztés javítása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg egy, az Erasmus / Leonardo da Vinci programokon alapuló különleges EU csereprogram létrehozását fiatal vállalkozók számára;

5. Kiemeli annak szükségességét, hogy a kkv-k hozzáférjenek a nemzetközi tevékenységekhez szükséges pénzügyi forrásokhoz; felkéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a kkv-k nemzetközi tevékenységéhez szükséges Európai Beruházási Bank és más pénzügyi intézmények különböző hiteleit és egyéb termékeit;

6. elismeri, hogy jelenlegi kereskedelmi védelmi eszközöket, mint pl. a dömpingellenes, szubvencióellenes intézkedéseket a kkv-k számára megfelelőbbé kell alakítani; úgy véli, hogy rendkívüli helyzetekben lehetőséget kell nyújtani ideiglenes „védőintézkedések” megtételére;

7. megjegyzi, hogy meg kell vizsgálni, hogy hogyan lehetne a kkv-k számára a fizetési határidőt csökkenteni, a fizetőképesség és a tőkeszükséglet biztosítása érdekében; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy javasoljon megfelelő intézkedéseket e téren;

8. rámutat arra, hogy a szabványosítás innovációt és versenyképességet eredményezhet a piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a működőképesség lehetővé tétele révén; ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az európai szabványok nemzetközi szinten való népszerűsítését;

9. felhívja a figyelmet a kkv-k fontos szerepére a klímaváltozásra vonatkozó technológia átadása terén és a kkv-k aktív szerepvállalására a fejlesztési segélyek nyújtásában;

10. hangsúlyozza, hogy a kkv-knak hatékony szellemi tulajdon jogvédelemre van szükségük az új technológiák előfeltételeként annak érdekében, hogy képessé váljanak nemzetközi tevékenységek végzésére; rámutat ezért arra, hogy egy hatékony szellemi tulajdonjogi rendszer kulcsfontosságú eszköz a kkv-k nemzetközivé tételének elősegítésére;

11. Üdvözli a "Gondolkozz előbb kicsiben: Az európai kisvállalkozói törvény (Small Business Act for Europe)" című közleményében megjelent, a kkv-k ösztönzésére és támogatására irányuló bizottsági javaslatot, hogy előnyükre fordítsák a piacok növekedését; hasznos eszköznek tartja európai üzleti központok létrehozását kiválasztott piacokon, amennyiben elkerülik a már meglévő struktúrák megkettőzését; támogatja a piaci hozzáféréssel foglalkozó csoportok létrehozását a fő exportpiacokon, amelyeknek különösen a kkv-k előtt álló piaci korlátokra kellene összpontosítaniuk; felkéri a Bizottságot, hogy a kkv-k igényeit figyelembe véve rendszeresen frissítse ezen eszközöket, és hogy ezeket 2012-ben vizsgálja felül;

12. felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a termékhamisítás elleni harc megkönnyítésére irányuló erőfeszítéseit az európai vállalkozások védelme érdekében, különösen összpontosítva a kkv-k érdekeire és a népesség egészségére;

13. Felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek az európai kkv-k nemzetköziesítésére vonatkozó aktuális álláspontjáról;

14. Üdvözli az európai kkv-k hetének megszervezését 2009 májusában és javasolja, hogy ezen eseményt arra használják, hogy információkat nyújtsanak a kkv-k számára az exportjuk EU-n kívüli növelésével kapcsolatban.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az európai kkv-k nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének erősítéséről
(2008/2205(INI))

Előadó: Małgorzata Handzlik

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A. mivel az európai vállalkozások 99%-a kis- és középvállalkozás (kkv), azonban e vállalkozásoknak csak 8%-a exportál árukat a nemzeti határokon kívülre, és csak 3%-uk exportál az Európai Unión kívülre,

B. mivel a nemzetközi vállalatok bizonyították, hogy jobb az innovációs képességük; mivel a nemzetközivé válás és az innováció a versenyképesség és a növekedés kulcsfontosságú mozgatórugói, amelyek döntő szerepet játszanak a lisszaboni stratégia növekedési és foglalkoztatási céljainak elérésében,

1. úgy ítéli meg, hogy az egységes piacra vonatkozó politikáknak az európai kkv-k helyzetének javítására kell összpontosítaniuk egy kkv-barát üzleti környezet megteremtésén és annak biztosításán keresztül, hogy a kkv-k teljes mértékben ki tudják használni az egységes piac előnyeit; úgy ítéli meg továbbá, hogy adott esetben e politikáknak a kkv-k nemzetközi szerepét is erősíteniük kell;

2. az a véleménye, hogy egyértelmű kapcsolatokat kell felállítani az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) keretében végzett munka és a kkv-k nagyobb nemzetköziesítéséhez vezető kezdeményezések között;

3. felszólítja a Bizottságot annak mérlegelésére, hogy a belső piac milyen további segítséget tud nyújtani az európai vállalkozásoknak a nemzetközi versenyben;

4. úgy ítéli meg, hogy a tagállamoknak növelniük kell a kkv-k nemzetközivé válását támogató kormányzati programokat, mint például az exportlehetőségek népszerűsítését és a kkv-knak a külföldi üzleti partnerek megtalálásában nyújtott segítséget;

5. felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a tájékoztatást az EU-ban és a harmadik országok piacain meglévő exportlehetőségekről, és erősítse meg az európai kkv-k számára nemzeti és közösségi szinten rendelkezésre álló tanácsadó szolgáltatásokat, amelyek az új technológiákkal kapcsolatos exportlehetőségekre, valamint a réspiaci és vezető piaci termékekre és szolgáltatásokra összpontosítanak;

6. úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak még inkább el kell mélyítenie az együttműködést és a szabályozásról folytatott párbeszédet az érintett harmadik országbeli piacok hatóságaival, hogy megvalósítsa a szabályozási elvek, például a szellemi tulajdonjogokra és a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok közelítését, figyelembe véve a közösségi jogszabályok már meglévő rendelékezéseit és az európai kkv-k sajátos igényeit;

7. üdvözli a Bizottság által odaítélt és aláírt szerződést a kkv-k nemzetközivé válásával foglalkozó tanulmány megírására vonatkozóan; az a véleménye, hogy a tanulmány részletes áttekintést fog nyújtani az európai kkv-k nemzetközivé válásának állásáról; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon hatékony intézkedéseket a kkv-k teljesítményének segítésére a globalizált világban;

8. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé jelentést az európai kkv-k nemzetközi kereskedelemben való részvételéről, és adott esetben csatoljon ehhez javaslatokat is, amelyek – ahogy a Small Business Act is –globális politikai megközelítést alakítanak ki a kkv-k számára, különös tekintettel az európai kkv-k nemzetközi piacon való részvételére;

9. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi pénzügyi válságban teljes mértékben támogassák a kkv-kat a fejlődésük erősítését célzó hitelek folyamatos biztosítása révén.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Attard-Montalto, Jan Březina, Jorgo Chatzimarkakis, Dragoş Florin David, Den Dover, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Erna Hennicot-Schoepges, Reino Paasilinna, Vladimír Remek, Teresa Riera Madurell, Britta Thomsen, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Etelka Barsi-Pataky, Ivo Belet, Manuel António dos Santos, Neena Gill, Edit Herczog, Vladimir Urutchev, Lambert van Nistelrooij

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Louis Grech, Aurelio Juri, Sepp Kusstatscher, Eva Lichtenberger, Rosa Miguélez Ramos, María Sornosa Martínez

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat