JELENTÉS az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv végrehajtásáról

26.1.2009 - (2008/2247(INI))

Jogi Bizottság
Előadó: Bert Doorn
A vélemény előadója(*):
Ieke van den Burg, Gazdasági és Monetáris Bizottság
(*) Társbizottság – az eljárási szabályzat 47. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv végrehajtásáról

(2008/2247(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1],

–    tekintettel a Bizottságnak a közösségi jog alkalmazásának figyelemmel kíséréséről szóló 23. éves jelentéséről (2005) szóló, 2008. február 21-i állásfoglalására[2],

–    tekintettel „A közösségi jog alkalmazásának nyomon követéséről – a Bizottság 24. éves jelentése” című, 2008. október 21-i állásfoglalására[3],

–    tekintettel „a jogalkotás minőségének javításáról 2005-ben: a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazása – 13. jelentés” című, 2007. szeptember 4-i állásfoglalására[4],

–    tekintettel Európai Unión belüli jobb szabályozásról szóló, 2007. szeptember 4-i állásfoglalására[5],

–    tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–    tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0014/2009),

A.  mivel az Európai Parlament ismételten kifejtette, hogy az uniós jogszabályoknak csak akkor van értelmük, ha azokat a tagállamok betartják, és mivel az uniós jogszabályok tagállamok általi átültetésének és alkalmazásának nyomon követését fokozni kell; mivel a Parlament javasolta, hogy az illetékes előadó kapjon helyzetjelentést az átültetés határidejének lejárta után,

B.   mivel a Parlament és a Tanács 2006. május 17-én elfogadta a 2006/43/EC irányelvet (a továbbiakban: az irányelv), és az átültetés határideje a tagállamokban 2008. június 29-én lejárt, és mivel meg kell vizsgálni, hogy az átültetés helyesen történt-e meg,

C.  mivel a Bizottság által közzétett táblázat megadja ugyan, hogy az irányelv mely cikkeit ki hajtotta végre, de nem nyújt tájékoztatást sem arról, hogy a végrehajtás hogyan történt, sem pedig arról, hogy a nemzeti jogszabályok megfelelnek-e az irányelvben megállapított minimumkövetelményeknek,

D.  mivel az irányelv célja egyrészt az éves beszámolók ellenőrzése minőségének optimalizálása az egész EU-ban, növelve ezáltal az e jelentési formába vetett bizalmat és javítva a pénzügyi piacokon tapasztalható helyzetet, másrészt pedig az egyenlő versenyfeltételek kialakítása a könyvvizsgáló ágazat számára a belső piacon,

E.   mivel az irányelv végrehajtását a tagállamokban e kettős célkitűzés szempontjából kell megvizsgálni,

1.   megállapítja, hogy az irányelvet az Enron összeomlását követő válságra adott válaszul fogadták el; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi pénzügyi válság felhívja a figyelmet a magas színvonalú számviteli és könyvvizsgálati gyakorlat fontosságára; kifogásolja, hogy mindössze 12 tagállam ültette át maradéktalanul az irányelvet; sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon az irányelv haladéktalan átültetéséről és alkalmazásáról;

2.   aggodalommal állapítja meg, hogy a „közérdeklődésre számot tartó jogalany”[6] és a „hálózat”[7] döntő fontosságú fogalmának átültetése különféle értelmezésekhez vezet a tagállamokban; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az irányelv a közérdeklődésre számot tartó jogalanynak minősülő vállalatok és az említett vállalatok ellenőrzését végző könyvvizsgálók számára is különböző messzemenő kötelezettségeket vezet be; megállapítja továbbá, hogy az irányelv a „hálózat” fogalommeghatározása alá eső könyvvizsgáló cégek számára különféle további kötelezettségeket is megállapít; megjegyzi, hogy további vizsgálat szükséges a „hálózat” fogalommeghatározásának hatása, valamint a cégek azonos hálózatba tartozó más cégek tevékenységéért viselt felelősségével összefüggő jogi bizonytalanság tekintetében; általában aggodalommal tölti el, hogy a fogalommeghatározások sokfélesége jogbizonytalansághoz vezet, költségessé teszi az irányelv betartását, és végső soron hátrányosan befolyásolja az irányelv célkitűzéseinek megvalósítását; ezért felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a fogalommeghatározások végrehajtásának és bevezetésük megfigyelhető hatásainak átfogó felülvizsgálatát, és a tagállamokkal egyeztetve törekedjen az egyértelműségre az EU e területen meglévő hosszú távú politikai prioritásai és ezek elérésének lehető legjobb módja tekintetében;

3.   megállapítja, hogy több tagállam nem hajtotta végre az irányelv 41. cikkét, amelynek alapján a tagállamoknak arra kell a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat kötelezniük, hogy audit bizottságot vagy azzal hasonló szervet hozzanak létre; úgy véli, hogy e követelmény fontos eszköz a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok éves beszámolójának jog szerinti könyvvizsgálata függetlenségének garantálására;

4.   hangsúlyozza, hogy a legfrissebb tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakori és színvonalas együttműködésre van szükség az audit bizottságokon belül, illetve a független igazgatók, a felügyelőbizottságok valamint a könyvvizsgálók között, továbbá hangsúlyozza, hogy a nem igazgatósági tagoknak alaposan meg kell fontolniuk az igazgatósági tagok jelenléte nélkül tartott ülések lehetőségét;

5.   arra a következtetésre jut, hogy az irányelvnek a könyvvizsgálók legalább hét évente történő cserélődésére vonatkozó követelményét bizonyos tagállamok nagyon rövid, két vagy három éves rotációs időszakokkal ültették át; kétségét fejezi ki a tekintetben, hogy az ilyen rövid rotációs időszakok javítják-e a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának minőségét és folytonosságát, és rámutat, hogy ezek akadályozzák a könyvvizsgálókat és a könyvvizsgáló cégeket abban, hogy megfelelően megismerjék a vizsgált jogalanyt;

6.   sajnálja, hogy nem minden tagállam vezette be az irányelvben megkövetelt közfelügyeleti rendszert; megállapítja továbbá, hogy azon tagállamokban, amelyekben bevezették a közfelügyelet formáit, jelentős különbségek vannak ezek között; megállapítja, hogy az irányelv szerint a közfelügyeleti rendszert oly módon kell kialakítani, hogy ne merüljön fel összeférhetetlenség; e tekintetben kíváncsi arra, hogy a nemzeti kormányokhoz közvetlenül kapcsolódó felügyeleti hatóságok vajon megfelelnek-e ennek a követelménynek;

7.   igen fontosnak tartja, hogy az irányelvben előírt, közfelügyeleti szervek közötti együttműködés ténylegesen létrejöjjön, mivel a közfelügyeleti szervek közötti intenzív együttműködés elősegíti a tagállamok közötti konvergenciát, és meg tudja előzni a különböző nemzeti eljárásokból és követelményekből adódó adminisztratív többletterheket;

8.   hangsúlyozza, hogy a bejegyzett leányvállalatokat jog szerinti könyvvizsgálatnak kell alávetni; javasolja, hogy a nemzeti jogszabályok írják elő, hogy az ilyen leányvállalatokkal rendelkező anyavállalatokat az irányelvvel összhangban jóváhagyott könyvvizsgálók által elvégzett jog szerinti könyvvizsgálatnak kell alávetni;

9.   úgy véli, hogy igen jelentős a bizonytalanság az irányelv könyvvizsgálati munkaanyagokkal foglalkozó 47. cikkének végrehajtásával kapcsolatban; rámutat arra, hogy a tagállamok engedélyezhetik az általuk jóváhagyott jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok átadását harmadik ország illetékes hatóságainak, ugyanakkor vannak olyan jogi és adatvédelmi problémák, amelyeket meg kell oldani annak biztosítása érdekében, hogy az uniós könyvvizsgálók által az ügyfeleiktől kapott információkat bizalmasan kezeljék, és ne kerüljenek nyilvánosságra azokban a harmadik országokban, ahol ezeket a vállalatokat jegyzik vagy ahol anyavállalatukat bejegyezték;

10. felkéri a Bizottságot, hogy az irányelvet átültető valamennyi nemzeti jogszabály gondosan értékelése érdekében határozottan kezelje az 1–5. bekezdésben említett problémákat, és erről két éven belül nyújtson be jelentést a Parlamentnek; kétli, hogy a minimális harmonizáció választott módszere valóban a helyes út lenne ezen irányelv és egyéb, a belső piaccal kapcsolatos irányelvek célkitűzéseinek eléréséhez, tekintve, hogy az irányelvben engedélyezett számos eltérés a könyvvizsgálói piac további szétaprózódásához vezet; felkéri a Bizottságot, hogy a harmonizációnál alkalmazzon egyértelmű fogalmakat;

11. hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (ISA-k) jóváhagyásának indokolatlan késedelme kedvezőtlen hatással lehet a szabályozási környezetre, további szétaprózódást okozva, ami ellentétes az irányelv általános céljával; ezért felkéri a Bizottságot, hogy kerülje el a szükségtelen késedelmet az ISA-k elfogadásában, és indítson széles körű, nyilvános konzultációt azok elfogadásáról;

12. álláspontja szerint az uniós jogszabályok helyes és időbeni végrehajtásának gondos nyomon követése és ellenőrzése lényeges eszköz az uniós jogszabályok jobb alkalmazásának megvalósításához, és az olyan túlszabályozó gyakorlat elkerüléséhez, amelyre például az irányelv átláthatósági jelentéssel kapcsolatos követelmények nem kimerítő listáját tartalmazó, 40. cikke alapján kerülhet sor;

13. támogatja a Bizottság tagállamoknak nyújtott iránymutatását és a tagállamokkal folytatott szoros együttműködést, amelynek célja a helyes és megfelelő idejű végrehajtás biztosítása, például az átültetésről tartott munkaértekezletek olyan fórumként való kihasználása révén, amely lehetőséget ad konszenzus kialakítására a közösségi jogszabályok adott rendelkezéseinek végrehajtásáról; támogatja a korrelációs táblázatok alkalmazását a végrehajtási folyamatban, mint olyan eszközt, amellyel maximális konvergencia érhető el; ennek ellenére úgy véli, hogy továbbra is többet kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok világos útmutatást kapjanak a végrehajtás során, és hogy a tagállamokat a közösségi jogszabályok egyértelmű végrehajtására ösztönözzék;

14. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy bármely, az irányelv alkalmazási körébe tartozó kvázi-jogalkotási intézkedés csak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadható el, amelyhez adott esetben hatásvizsgálatot kell készíteni;

A minőségbiztosítással kapcsolatos ajánlás

15. üdvözli a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat könyvvizsgáló jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosításáról szóló, 2008. május 6-i 2008/362/EK bizottsági ajánlást[8]; osztja azt a megalapozott nézetet, hogy az irányelv azon céljával, nevezetesen a könyvvizsgálói jelentések minőségének javításával és a közzétett pénzügyi információk hitelességével összhangban fontos a független külső minőségbiztosítási ellenőrzés; csatlakozik továbbá ahhoz a megalapozott véleményhez, hogy rendkívül fontos az ellenőrzések és az ellenőrök teljes függetlensége és pártatlansága;

16. sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben támogassa a nemzeti minőségbiztosítás olyan struktúráit, amelyek garantálják a könyvvizsgáló irodák független és külső minőségbiztosítását; hangsúlyozza, hogy az európai jogalkotónak ezzel kapcsolatban az irányelvben és az ajánlásban megfogalmazott általános keretnormákra kell szorítkoznia, és e szabályok konkrét kidolgozását a szakmának kell átengedni;

Döntés harmadik országbeli könyvvizsgálók nyilvántartásba vételéről

17. tudomásul veszi az egyes harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok könyvvizsgálói tevékenységére vonatkozó átmeneti időszakról szóló, 2008. július 29-i 2008/627/EK bizottsági határozatot[9]; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a harmadik országbeli könyvvizsgálók nyilvántartásba vétele kérdésének nyomon követéséről;

A könyvvizsgáló felelőssége

18. megállapítja, hogy a tagállamok felelősségi rendszerei közötti eltérések szabályozási arbitrázshoz vezethetnek és alááshatják a belső piacot, tisztában van azonban azzal, hogy a könyvvizsgáló cégek és az általuk vizsgált vállalatok méretétől függően különböző szintű az érintettség; hangsúlyozza, hogy a kártérítési követelések gyakran olyan harmadik országokból érkeznek, ahol az ilyen peres ügyeket a perből nyerhető díjak motiválják elsősorban; nem üdvözölne szívesen egy ilyen pereskedési kultúrát az Európai Unióban, ezért határozottabb fellépést sürget az ilyen, nyereségvágy által motivált gyakorlatok káros hatásaival szemben;

19. tudomásul veszi a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek polgári jogi felelősségének korlátozásáról szóló, 2008. június 5-i 2008/473/EK bizottsági ajánlást[10], amely felkéri a tagállamokat, hogy korlátozzák a könyvvizsgálók felelősségét, figyelembe véve saját nemzeti jogszabályi és tényleges körülményeiket; egyetért az ajánlás azon célkitűzésével, hogy e területen a tagállamok közötti nagyobb konvergencián keresztül erősítsék meg az egyenlő versenyfeltételeket a vállalatok és a könyvvizsgálói irodák számára; hangsúlyozza, hogy a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek felelősségének a Bizottság ajánlásában megfogalmazott korlátozása nem sértheti az egyes tagállamokban a polgári jogi felelősséggel kapcsolatos jogi alapelveket, például a károsultak kártérítéshez való jogának elvét; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság idején az ajánlásnak nem szabad kérdésessé tennie sem a jog szerinti könyvvizsgálat minőségét, sem pedig a jog szerinti könyvvizsgálat működésébe vetett bizalmat; felkéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2010-ig tájékoztassa a Parlamentet az említett ajánlás hatásáról és annak nyomon követéséről, amelynek során fontos kérdés, hogy az ajánlás ezen irányelv célkitűzésével összhangban a tagállamok közötti konvergenciához vezet-e, és ha igen, milyen mértékben; hangsúlyozza, hogy amennyiben további intézkedésekre lesz szükség, a Bizottságnak hatástanulmányt kell készítenie, megvizsgálva a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek polgári jogi felelőssége korlátozásának az ellenőrzésekre, pénzügyi biztonságra és a könyvvizsgálói piac koncentrációjára gyakorolt lehetséges hatásait;

Konzultáció a tulajdonosi jogokról

20. üdvözli a Bizottság által a könyvvizsgáló cégekre vonatkozó tulajdonosi jogokról kezdeményezett konzultációt, és érdeklődéssel várja az érdekelt felek válaszait;

°

°         °

21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL L 157., 2006.6.9., 87. o.
• [2]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0060.
• [3]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0494.
• [4]  HL C 187. E, 2008.7.24., 67. o.
• [5]  HL C 187. E., 2008.7.24., 60. o.
• [6]  Az irányelv 2. cikkének 13. pontja.
• [7]  Az irányelv 2. cikkének 7. pontja.
• [8]  HL L 120., 2008.5.7., 20. o.
• [9]  HL L 202., 2008.7.31., 70. o.
• [10]  HL L 162., 2008.6.21., 39. o.

INDOKOLÁS

Az Európai Parlament társjogalkotói szerepéből adódóan nagymértékben érdekelt az irányelv tagállamok általi végrehajtásában. A helyes és megfelelő idejű végrehajtás nagyon fontos lépés a közösségi jogszabályok belső piacon történő következetes alkalmazásához vezető úton. Ez növeli a jogalkotási intézkedések hatékonyságát. Az Európai Parlament ezért formálisan még inkább részt vesz az európai jogszabályok tagállami végrehajtásának nyomon követésében, mégpedig úgy, hogy jelentést tesz a fontos európai jogszabályok átültetéséről.

2008. szeptember 9-én meghallgatást tartottak, amelyen az érdekelt felek szakértői a végrehajtási folyamatban legújabban felmerült kérdéseket vitatták meg.

E jelentésben, amely a tagállami szintű végrehajtást értékeli, az előadó azt kívánja nyomon követni és arról kíván beszámolni, hogy az irányelv céljai milyen mértékben valósultak meg vagy várhatóan milyen mértékben teljesülnek. A központi kérdés az, hogy a tagállamok végrehajtási intézkedései maximalizálják-e az ellenőrzések minőségét, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak-e a könyvvizsgálói ágazatnak.

Fogalommeghatározások

A közérdeklődésre számot tartó jogalany (PIE) fogalommeghatározása különböző értelmezésekhez vezet a tagállamokban. Néhány kiegészítő kötelezettség közvetlenül kapcsolódik a közérdeklődésre számot tartó jogalany fogalommeghatározásához, például a közérdeklődésre számot tartó jogalany azon kötelezettsége, hogy audit bizottságot kell létrehoznia. A közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat ellenőrző könyvvizsgálóknak ezen kívül éves átláthatósági jelentéseket kell közzétenniük, és más könyvvizsgálókkal szemben szigorúbb ellenőrzésnek vannak alávetve. Ezért lényeges, hogy a Bizottság a tagállamokkal együtt arra törekedjen, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalany fogalommeghatározását egyértelműen ültessék át valamennyi tagállamban.

A hálózat fogalommeghatározásának átültetése eltérő nemzeti jogi rendelkezésekhez vezet. A nemzeti fogalommeghatározások közötti eltérések szükségtelen és túlzott adminisztratív terhet jelentenek a hálózatok számára. Ez kockázatot vonna maga után azon regisztrált könyvvizsgáló cégek számára, amelyek szándékukon kívül nem felelnek meg az alkalmazandó rendelkezéseknek valamennyi tagállamban.

A hálózathoz tartozó cégekhez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő kötelezettségek vannak, például a hálózat azonosítása egy cég különböző tagállamokban való nyilvántartásba vétele céljából. Az irányelv arra kötelezi a cégeket, hogy amikor nyilvántartásba vételüket kérik egy tagállamban, adják meg, hogy tagjai-e valamely hálózatnak, és azonosítsák a hálózatot. Ha a tagállamokban nem következetes a hálózat fogalommeghatározása, akkor ez a jogszabályok jelentős szétaprózódásához fog vezetni, ami egyértelműen ellentétes az irányelv célkitűzéseivel.

Audit bizottság

Az audit bizottság fontos szerepet játszik abban, hogy független könyvvizsgálói jelentések készüljenek, vagyis hogy maximalizálják a könyvvizsgálói jelentések minőségét. Az audit bizottságnak ellenőriznie kell a pénzügyi jelentéstételi folyamat valamennyi szempontját és a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cég függetlenségét. Az audit bizottságra vonatkozó követelmény a végrehajtás szempontjából bonyolultnak bizonyult, mivel sok vállalatirányítási elemet érint.

A Bizottság iránymutató szerepére azért van szükség, hogy megmutassa a helyes utat a tagállamoknak az audit bizottságok működő és megfelelő rendszere felé.

A könyvvizsgáló partnerek rotációja

Mely átvett rotációs időszakok lennének összhangban ezzel a követelménnyel? A szigorúan formális értelmezés arra a következtésre vezetne, hogy minden 7 évnél rövidebb rotációs időszak összhangban van az irányelvvel. Valós kétség merülhet fel azonban azzal kapcsolatban, hogy a nagyon rövid rotációs időszakokkal elérhető-e az irányelv általános célja, vagyis a könyvvizsgálói jelentések minőségének maximalizálása. A könyvvizsgálói gyakorlat azt mutatja, hogy a könyvvizsgáló partnereknek elegendő időre van szükségük ahhoz, hogy a vizsgált jogalannyal alaposan megismerkedjenek. Ezért a túl rövid rotációs időszakok befolyásolnák a könyvvizsgáló munkájának eredményét. A Bizottságnak alaposan meg kellene vizsgálnia, hogy a nemzeti szinten alkalmazott rotációs időszakok segítenek-e a jobb könyvvizsgálói jelentések elérésében.

A harmonizáció eszköze

A tagállamok végrehajtási tevékenységével kapcsolatban azt állapították meg, hogy tagadhatatlanul feszültség van az irányelv fő célkitűzései (köztük az egyenlő versenyfeltételek megteremtése az európai könyvvizsgálói gyakorlat számára) és az irányelv lényege, vagyis a minimális harmonizáció között. Sőt olyan végrehajtási intézkedéseket is megfigyeltek, amelyek szó szerint ugyan nem ellentétesek az irányelv szövegével, de akadályozzák az irányelv célkitűzéseinek elérését. Ez különösen igaz a rotációs időszakokra.

Ezért az előadó megkérdőjelezi azt, hogy a minimális harmonizáció-e a megfelelő választott jogi eszköz.

A Szerződés 95. cikke gyakran jogalapja a belső piacra vonatkozó jogszabályoknak. E cikk a Bizottság mérlegelésére bízza annak eldöntését, hogy a jogszabály, a rendelet vagy az irányelv képezi-e a megfelelő eszközt. Ahol a Bizottság az irányelv mellett dönt, ott a harmonizáció lényege a minimális harmonizáció. Az irányelvek tagállami végrehajtásának és az uniós jogszabályok alkalmazásának gyakorlata általában azt mutatja, hogy a minimális harmonizáción alapuló irányelvek nem tartoznak a kedvelt jogi eszközök közé. Ez azt mutatja, hogy a belső piac megfelelő működéséhez szükséges lényeges rendelkezések egyértelmű alkalmazását leginkább a teljes harmonizáción alapuló irányelvek vagy a rendeletek garantálják.

A könyvvizsgálók felelőssége

Jelenleg körülbelül kilenc tagállam van, amelyben a könyvvizsgálók teljes körű felelőssége van hatályban. Néhány tagállamban az ilyen felelősségi körre vonatkozó jogszabálytervezetek jelenleg vannak előkészítési szakaszban. Néhány további tagállamban élénk vita folyik a könyvvizsgálók felelősségéről.

A nemzeti jogalkotás további fejleményeinek folyamatában a nemzeti szabályozások maximális konvergenciájára kell törekedni az irányelv célkitűzéseivel összhangban. Ezért a Bizottságnak értékelést kell közzétennie az ajánlással kapcsolatos fejleményekről annak érdekében, hogy a Parlamentet tájékoztassa a végrehajtás fokáról a tagállamokban. Ha nem sikerül maximális konvergenciát elérni, akkor a Bizottságnak további, hatékonyabbnak bizonyuló jogszabályi intézkedéseket kell mérlegelnie.

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (3.12.2008)

a Jogi Bizottság részére

az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv végrehajtásáról
(2008/2247(INI))

A vélemény előadója (*): Ieke van den Burg

(*)       Társult bizottság – az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy az irányelvet az Enron összeomlását követő válságra adott válaszul fogadták el; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi pénzügyi válság felhívja a figyelmet a magas színvonalú számviteli és könyvvizsgálati gyakorlat fontosságára; kifogásolja, hogy mindössze 12 tagállam ültette át maradéktalanul az irányelvet; sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon az irányelv haladéktalan átültetéséről és alkalmazásáról;

2.  hangsúlyozza, hogy a legfrissebb tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakori és színvonalas együttműködésre van szükség a könyvvizsgáló bizottságokon belül, illetve a független igazgatók, a felügyelőbizottságok, valamint a könyvvizsgálók között, továbbá hangsúlyozza, hogy a nem igazgatósági tagoknak alaposan meg kell fontolniuk az igazgatósági tagok jelenléte nélkül tartott ülések lehetőségét;

3.  kifogásolja, hogy nem minden tagállam hozta létre a könyvvizsgálók független, megfelelően finanszírozott állami felügyeletét; hangsúlyozza, hogy ezt a hiányosságot pótolni kell, illetve meg kell erősíteni az együttműködést a tagállamok állami felügyeleti szervei között; sürgeti egymás kölcsönös elismerését a harmadik országok felügyeleti hatóságaival;

4.  megállapítja, hogy a tagállamok felelősségi rendszerei közötti eltérések szabályozási arbitrázshoz vezethetnek és alááshatják a belső piacot, tisztában van azonban azzal, hogy a könyvvizsgáló cégek és az általuk vizsgált vállalatok méretétől függően különböző szintű az érintettség; hangsúlyozza, hogy a kártérítési követelések gyakran olyan harmadik országokból érkeznek, ahol az ilyen peres ügyeket a perből nyerhető díjak motiválják elsősorban; nem üdvözölne szívesen egy ilyen pereskedési kultúrát az Európai Unióban, ezért határozottabb fellépést sürget az ilyen, nyereségvágy által motivált gyakorlatok káros hatásaival szemben;

5.  üdvözli a Bizottságnak a könyvvizsgálók polgári jogi felelősségének korlátozásával kapcsolatos ajánlását; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hajtsák végre ezt az ajánlást;

6.  hangsúlyozza, hogy a bejegyzett leányvállalatokat kötelező könyvvizsgálatnak kell alávetni; javasolja, hogy a nemzeti jogszabályok írják elő, hogy az ilyen leányvállalatokkal rendelkező anyavállalatokat az irányelvvel összhangban jóváhagyott könyvvizsgálók által elvégzett kötelező könyvvizsgálatnak kell alávetni.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.12.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Mariela Velichkova Baeva, Paolo Bartolozzi, Zsolt László Becsey, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, David Casa, Manuel António dos Santos, Christian Ehler, Jonathan Evans, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Donata Gottardi, Louis Grech, Othmar Karas, Wolf Klinz, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Sirpa Pietikäinen, John Purvis, Peter Skinner, Margarita Starkevièiűtë, Ivo Strejèek, Sahra Wagenknecht
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Harald Ettl

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	20.1.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Carlo Casini, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Neena Gill, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Eva-Riitta Siitonen, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Rainer Wieland, Jaroslav Zvìøina, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Brian Crowley, Eva Lichtenberger, József Szájer, Jacques Toubon, Ieke van den Burg