JELENTÉS a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

27.1.2009 - (COM(2007)0249 – C6‑0143/2007 – 2007/0094(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Claudio Fava
A vélemény előadója(*): Bauer Edit, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2007)0249 – C6‑0143/2007 – 2007/0094(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–    tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0249),

–    tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 63. cikkek (3) bekezdésének b) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6‑0143/2007),

–    tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–    tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0026/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI*

az alábbi Bizottsági javaslathoz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók minimumszabályairól

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikke 3.b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,[3]

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban[4],

mivel:

(1)      Az Európai Tanács a 2006. december 14–15-i ülésén egyetértett abban, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelemben erősíteni kell a tagállamok közötti együttműködést, valamint hogy az illegális foglalkoztatással szemben szigorúbb intézkedéseket kell hozni tagállami és uniós szinten egyaránt.

(2)      Az EU-ba irányuló illegális bevándorlás egyik legfontosabb ösztönző tényezője, hogy a szükséges jogállás nélkül is munkát lehet találni az EU-ban. Az illegális bevándorlással és az illegális tartózkodással szembeni fellépésnek ezért intézkedéseket kell tartalmaznia ezen ösztönző tényezővel szemben is.

(3)      Ezen intézkedések központi eleme egy olyan általános tilalom kell legyen, amelynek értelmében nem foglalkoztathatók harmadik országok olyan állampolgárai, akik nem jogosultak az EU-ban tartózkodni, és a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben szankciókat kell alkalmazni.

(3a)    Mivel ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg, a tagállamok továbbra is szabadon dönthetnek szigorúbb szankciók, intézkedések és munkáltatói kötelezettségek elfogadásáról vagy fenntartásáról.

(4)      A rendelkezések nem alkalmazandók a tagállamokban legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra, akár jogosultak a területükön munkavállalásra, akár nem. Ez kizárja a hatály alól a 2006. március 15-i, a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének (schengeni határátlépési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[5] 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, szabad mozgáshoz való közösségi jogot élvező személyeket. A szabályozásból ki vannak zárva továbbá a harmadik országok azon állampolgárai, akiknek a helyzetét a közösségi jog szabályozza, például azok, akiket egy másik tagállamban legálisan foglalkoztatnak, és akiket a szolgáltató szolgáltatásnyújtás keretében egy másik tagállamba kiküldött. Ezt az irányelvet a harmadik országok legálisan tartózkodó, de tartózkodási engedélyüket megsértve dolgozó állampolgárainak foglalkoztatását tiltó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4a)    Ezen konkrét irányelv alkalmazásában meg kell határozni bizonyos fogalmakat. E fogalommeghatározásokat kizárólag a jelen irányelv alkalmazásában kell használni.

(4b)    A foglalkoztatás fogalommeghatározásának ki kell terjednie annak alkotóelemeire, azaz a munkáltató irányítása és/vagy felügyelete alatt végzett olyan tevékenységekre, amelyekért a munkavállaló jogviszonytól függetlenül javadalmazásban részesül vagy kell részesülnie.

(4c)     A munkáltató fogalmának meghatározásába a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülések is beletartozhatnak.

(5)       A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárai foglalkoztatásának megelőzése érdekében meg kell követelni, hogy a munkáltatók a harmadik országok állampolgárainak felvétele előtt – ideértve azon eseteket is, amikor a harmadik ország állampolgárát szolgáltatásnyújtás keretében egy másik tagállamba való kiküldés céljából veszik fel – ellenőrizzék, hogy e személyek rendelkeznek-e érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel, igazolva, hogy a harmadik országbeli állampolgár legálisan tartózkodik a tagállam területén.

(5a)    Ezen túlmenően a munkáltatókat arra is kötelezni kell, hogy jelentsék be az illetékes hatóságoknak a harmadik ország állampolgárának foglalkoztatását, különösen annak érdekében, hogy a tagállamok ellenőrizni tudják, hogy az okmányok nem hamisítottak-e. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy e bejelentést más bejelentési rendszerek keretében kell megtenni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített bejelentési eljárást alkalmazzanak abban az esetben, ha a munkáltató természetes személy, a foglalkoztatás pedig magáncélú.

(6)      Az ezen irányelvben előírt kötelezettségeket teljesítő munkáltatók nem vonhatók felelősségre azért, hogy harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztatták, különösen ha az illetékes hatóság később megállapítja, hogy a munkavállaló által bemutatott okmány valójában hamisított volt vagy azzal visszaéltek, kivéve akkor, ha a munkáltatónak tudomása volt arról, hogy az okmány hamisított.

(6a)    Annak megkönnyítése céljából, hogy a munkáltatók eleget tehessenek kötelezettségeiknek, a tagállamoknak mindent el kell követniük a tartózkodási engedélyek megújítására vonatkozó kérelmek időben történő elbírálása érdekében.

(7)      Az általános tilalom kikényszerítése és a jogsértésektől való visszatartás érdekében a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell előírniuk. Ezeknek magukban kell foglalniuk pénzügyi szankciókat, valamint a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatos költségekhez való hozzájárulást, valamint egy, a háztartási és személyi alkalmazottak esetére korlátozott, enyhébb pénzbüntetés kiszabásának lehetőségét.

(8)      A munkáltatót minden esetben kötelezni kell arra, hogy kifizesse a harmadik országok állampolgárainak az általuk elvégzett munkáért járó minden elmaradt járandóságot, valamint befizesse az összes elmaradt adót és társadalombiztosítási járulékot. Amennyiben a javadalmazás összegét nem lehet megállapítani, akkor vélelmezik, hogy az legalább eléri a minimálbérről szóló nemzeti jogszabályok, vagy az érintett foglalkoztatási ágazatban érvényben lévő kollektív megállapodások vagy szokásos gyakorlat által meghatározott összeget. Adott esetben a munkáltató köteles viselni az elmaradt járandóságoknak azon országba történő visszaküldéséből származó valamennyi költséget, ahová az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár visszatért, vagy ahová őt visszaküldték. Amennyiben a munkáltató nem teljesíti a visszamenőleges kifizetéseket, a tagállamokat kötelezni kell e kötelezettség teljesítésére a munkáltató helyett.

(8a)    A harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai esetében az illegális munkaviszony vagy a munkáltató vagy a helyette fizetésre kötelezett jogalany által kifizetett javadalmazás, társadalombiztosítási járulék vagy adó, illetve ezek visszamenőleges kifizetése nem keletkeztet jogot a beutazásra, a tartózkodásra vagy a munkaerőpiachoz való hozzáférésre.

(9)      A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országok állampolgárai igényeiket érvényesíthessék, és hogy olyan mechanizmusok létezzenek, amelyek biztosítják, hogy az elmaradt járandóságok beszedett összegét a harmadik országok arra jogosult állampolgárai megkaphassák. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy a harmadik országokban működő misszióikat és képviseleteiket bevonják e mechanizmusokba. A panasztétel megkönnyítését célzó mechanizmusok létrehozásával összefüggésben a tagállamoknak meg kell fontolniuk annak lehetőségét és hozzáadott értékét, hogy az illetékes hatóságok eljárást indíthassanak a munkáltató ellen az elmaradt javadalmazás visszakövetelésére, amennyiben a nemzeti jogszabályok még nem rendelkeznek erről.

(10)    A tagállamoknak ezenkívül elő kell írniuk a legalább három hónapos munkaviszony vélelmét, hogy a munkáltatóra háruljon a bizonyítási teher legalább egy bizonyos időtartam tekintetében A munkavállaló számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy be tudják bizonyítani munkaviszonyuk meglétét is időtartamát.

(11)    A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a munkáltatókkal szemben további szankciók is alkalmazhatók legyenek, ideértve az összes állami kedvezményből vagy támogatásból, vagy azok egy részéből való kizárást, beleértve a mezőgazdasági támogatásokat is; a közbeszerzési eljárásokból való kizárását; valamint a már nyújtott összes állami kedvezmény vagy támogatás, vagy azok egy részének visszafizetését, ideértve a tagállamok által kezelt uniós finanszírozást is. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ne alkalmazzák e további szankciókat abban az esetben, ha a munkáltató természetes személy, a foglalkoztatás pedig magáncélú.

(12)    Ezen irányelv és különösen annak 8., 11. és 13. cikke nem sértheti az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[6] rendelkezéseit.

(13)    Tekintettel arra, hogy egyes érintett ágazatokban igen elterjedt az alvállalkozásba adás, biztosítani kell, hogy legalább az a vállalkozó, amelynek a munkáltató közvetlen alvállalkozója a munkáltató mellett vagy helyette felelősséggel tartozhasson a pénzügyi szankciók megfizetéséért. Egyes esetekben más vállalkozókat kell kötelezni a pénzügyi szankcióknak a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltató mellett vagy helyette történő megfizetésére. Az ezen irányelv felelősségvállalási rendelkezéseinek hatálya alá tartozó visszamenőleges kifizetések közé a nemzeti szabadságpénztárak, valamint a jogszabályokkal vagy kollektív szerződésekkel szabályozott szociális alapok befizetései is beletartoznak.

(14)    A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi szankciórendszerek nem elegendőek a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó tilalmak teljes betartatásához. Ennek egyik oka, hogy a közigazgatási szankciók önmagukban nem elegendőek egyes gátlástalan munkáltatók visszatartásához. A tilalom betartását büntetőjogi szankciók alkalmazásával lehet és kell is erősíteni.

(15)    Az általános tilalom teljes hatékonyságának biztosítása érdekében ezért különösen szükség van visszatartóbb erejű szankciókra olyan súlyos esetekben, mint ismételt jogsértések, harmadik országok jelentős számú állampolgárának foglalkoztatása, különösen kizsákmányoló munkafeltételek, kiskorú illegális foglalkoztatása, valamint akkor, ha a munkáltató tudja, hogy a munkavállaló emberkereskedelem áldozata. Ezen irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy büntetőjogi szankciókat írjanak elő nemzeti jogszabályaikban e súlyos jogsértések büntetésére. Az irányelv nem ír elő kötelezettséget az említett szankcióknak vagy más rendelkezésre álló jogérvényesítési rendszereknek az egyes esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban.

(16)    Az ezen irányelv értelmében súlyosnak tekintendő valamennyi esetben ezért a Közösség egész területén bűncselekménynek kell tekinteni a szándékosan elkövetett jogsértést. Mindez nem érinti az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló, 2002. július 19-i 2002/629/IB kerethatározat[7] alkalmazását.

(17)    A bűncselekményt hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal kell büntetni. Az ezen irányelv 10. cikkében előírt hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciók nem sértik a tagállamok büntetőjogának belső felépítését és büntetőjogi bíráskodásuk szervezését.

(17a)  A 10. cikkben említett bűncselekményekért jogi személyeket is felelőssé lehet tenni, hiszen számos munkáltató jogi személy. Ezen irányelv rendelkezései nem járnak olyan kötelezettséggel a tagállamokra nézve, hogy be kelljen vezetniük a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonhatóságát.

(18)    A végrehajtás megkönnyítése érdekében hatékony panasztételi mechanizmusoknak kell rendelkezésre állniuk, hogy a harmadik országok érintett állampolgárai közvetlenül vagy kijelölt harmadik feleken, úgymint szakszervezeteken vagy egyéb szervezeteken keresztül panasszal élhessenek. A panasz benyújtásához segítséget nyújtó kijelölt harmadik felek számára védelmet kell biztosítani olyan esetleges szankciókkal szemben, amelyeket a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtást tiltó szabályok írnak elő.

(19)    A panasztételi mechanizmusok kiegészítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az adott nemzeti eljárás hosszától függő, korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt adjanak ki harmadik országok olyan állampolgárai számára, akiket különösen kizsákmányoló munkafeltételek mellett foglalkoztattak, illegálisan foglalkoztatott kiskorúak, és akik együttműködnek a munkáltatóval szemben indított büntetőeljárásban. Az ilyen engedélyeket a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK irányelv[8] rendelkezéseinek hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok számára kiadott engedélyekhez hasonló módon kell kiadni.

(20)    Ezen irányelv elégséges szintű végrehajtásának biztosítása, valamint a tagállamok között a végrehajtás terén mutatkozó különbségek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy területükön hatékony és megfelelő vizsgálatokat végezzenek, a vizsgálatok eredményeként kapott adatokat pedig közölniük kell a Bizottsággal.

(20a)  A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy minden évben állapítsanak meg nemzeti célkitűzést az olyan tevékenységi ágazatokban elvégzendő vizsgálatokra vonatkozólag, amelyekre területükön a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatása összpontosul.

(20b)  A vizsgálatok hatékonyságának fokozása érdekében a tagállamok ezen irányelv alkalmazása céljából a tagállamok biztosítják, hogy: illetékes hatóságok megfelelő hatáskört kapjanak a nemzeti jogszabályok a vizsgálatok lefolytatásához; az illegális foglalkoztatással kapcsolatos információkat – beleértve a korábbi vizsgálatok eredményeit is – az ezen irányelv hatékony végrehajtása érdekében összegyűjtsék és feldolgozzák; továbbá elegendő személyzet álljon rendelkezésre, amely rendelkezik a vizsgálatok hatékony lefolytatásához szükséges készségekkel és képesítéssel.

(20c)   A tagállamok biztosítják, hogy a jelen irányelv alkalmazásában végzett vizsgálatok sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem érintik a foglalkoztatási és munkakörülmények értékelését célzó vizsgálatokat.

(20d)  Harmadik országbeli állampolgárságú kiküldött munkavállalók esetében a tagállamok felügyeleti szolgálatai igénybe vehetik a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben[9] meghatározott együttműködést és információcserét annak érdekében, hogy ellenőrizzék a harmadik országbeli állampolgár származási tagállamban történő foglalkoztatásának jogszerűségét.

(20e)   Ezt az irányelvet a be nem jelentett munkavégzés és a kizsákmányolás problémájának megoldására tett intézkedések kiegészítésének kell tekinteni.

(20f)   A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás[10] 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(21)    Az ezen irányelv végrehajtása keretében végzett személyesadat-feldolgozásnak összhangban kell lennie a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[11].

(22)    Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a foglalkoztatás mint vonzó tényezővel szembeni fellépéssel az illegális bevándorlás megakadályozását – a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés nagyságrendje és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(23)    Ezen irányelv tiszteletben tartja a különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokat és elveket. Ezen irányelvet a Charta 16., 20., 21., 47. és 49. cikkével összhangban különösen a vállalkozás szabadságának, a törvény előtti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jognak, valamint a bűncselekmények és büntetések törvényessége és arányossága elvének kellő tiszteletben tartásával kell alkalmazni.

(23a)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(24)    Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1 cikk

Tárgy és hatály

Ez az irányelv az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából tiltja a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatását. Ennek érdekében megállapítja azon szankciók és intézkedések közös minimumszabályait, amelyeket a tagállamokban az e tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben kell alkalmazni.

2 cikk

Fogalommeghatározások

Ezen konkrét irányelv alkalmazásában:

(a)         „harmadik ország állampolgára”: minden olyan személy, aki a Szerződés 17. cikke (1) bekezdésének értelmében nem uniós polgár, és aki nem élvezi a Schengeni Határellenőrzési Kódex 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, szabad mozgáshoz való közösségi jogot;

(b)         „foglalkoztatás”: a nemzeti jog vagy a kialakult gyakorlat által szabályozott bármely munka- vagy foglalkoztatási formát felölelő, valamely munkáltató részére vagy irányítása alatt végzett tevékenységek gyakorlása;

(c)         „illegális tartózkodás”: harmadik ország olyan állampolgárának valamely tagállam területén való tartózkodása, aki nem vagy már nem teljesíti az adott tagállamban való tartózkodás feltételeit;

(d)         „illegális foglalkoztatás”: harmadik ország olyan állampolgárának foglalkoztatása, aki illegálisan tartózkodik valamely tagállam területén;

(e)         „munkáltató”: olyan természetes személy vagy jogalany – a munkaerő-kölcsönző ügynökségeket is beleértve –, akinek a részére vagy irányítása alatt a foglalkoztatásra sor kerül;

(f)          „alvállalkozó”: olyan természetes személy vagy jogalany, akire egészben vagy részben átruházták a valamely előző szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését;

(fa)        „jogi személy”: bármely jogalany, amely az alkalmazandó nemzeti jog szerint ilyen jogállással bír, kivéve az államokat, illetve az állami közhatalmat gyakorló közigazgatási szerveket és a nemzetközi közjogi szervezeteket.

(fb)        „munkaerő-kölcsönző ügynökség”: olyan természetes vagy jogi személy, aki a nemzeti jogszabályokkal összhangban munkaszerződéseket köt vagy munkaviszonyt létesít ideiglenes munkavállalókkal abból a célból, hogy őket a szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozásoknál saját felügyelete és irányítása alatt történő ideiglenes munkavégzésre alkalmazza;

(fc)        „különösen kizsákmányoló munkafeltételek” olyan munkafeltételek, a nemi vagy egyéb alapú megkülönböztetésből származó feltételeket is beleértve, amelyek szembetűnő mértékben eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől, amely eltérés többek között a munkavállalók egészségét és biztonságát érinti, valamint ellenkezik az emberi méltósággal;

(fd)        „harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak javadalmazása” olyan bér, fizetés vagy más, pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatás, amelyet a munkavállaló munkájáért közvetlenül vagy közvetve munkáltatójától kap, és amely megegyezik azzal a juttatással, amelyben egy legális munkaviszonyban álló, hasonló munkakörben dolgozó munkavállaló részesült volna.

3 cikk

Az illegális foglalkoztatás tilalma

1.          A tagállamok megtiltják harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatását.

2.          E tilalom megsértése esetén az ezen irányelvben meghatározott szankciókat és intézkedéseket kell alkalmazni.

2a.        A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt tilalmat nem alkalmazzák harmadik országok azon illegálisan tartózkodó állampolgáraira, akiknek a nemzeti joggal összhangban elhalasztották a kiutasítását vagy akik számára engedélyezték a munkavállalást.

4 cikk

A munkáltatók kötelezettségei

1.          A tagállamok kötelezik a munkáltatókat a következőkre:

(a)    írják elő a harmadik országok állampolgárai számára, hogy foglalkoztatásuk kezdetét megelőzően érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezzenek, és azt mutassák be a munkáltatónak;

(b)    biztosítsák, hogy a tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolata vagy nyilvántartása a tagállamok illetékes hatóságai által folytatandó esetleges ellenőrzéshez legalább a foglalkoztatás időtartama alatt rendelkezésre álljon;

(c)     az egyes tagállamok által megállapított időtartamon belül értesítsék a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságokat a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának megkezdéséről.

2.          A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés c) pontjával kapcsolatban egyszerűsített értesítési eljárást alkalmaznak, amennyiben a munkáltató természetes személy, a foglalkoztatás pedig magáncélú.

             A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés c) pontjában szereplő értesítésre nincs szükség, amennyiben a munkavállaló a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv[12] értelmében huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

3.          A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeiket teljesítő munkáltatókat ne vonhassák felelősségre a 3. cikkben említett tilalom megsértéséért, kivéve, ha tudomásuk van arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamisított.

6. cikk

Pénzügyi szankciók

1.          A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikkben említett tilalom megsértése esetén a munkáltatóval szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

2.          A 3. cikkben említett tilalom megsértése esetén a következő szankciók alkalmazandók:

a)     a harmadik országok ▌illegálisan foglalkoztatott állampolgárainak számával arányosan növekedő pénzügyi szankciók; valamint

b)     a harmadik országok ▌illegálisan foglalkoztatott állampolgárainak visszatérésével kapcsolatos költségek megfizetése azon esetekben, amikor kiutasítási eljárást folytatnak le. A tagállamok ehelyett határozhatnak úgy, hogy az a) pontban meghatározott pénzügyi szankciót legalább a visszatérés átlagos költségeinek figyelembevételével állapítják meg.

2a.        A tagállamok csökkenthetik a pénzügyi szankció összegét, amennyiben a munkaadó a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárát magáncélra foglalkoztató természetes személy, és nincsenek különösen kizsákmányoló munkafeltételek.

7. cikk

A munkáltató általi visszamenőleges kifizetések

1.          A 3. cikkben említett tilalom minden egyes megsértése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a munkáltató köteles legyen megfizetni:

a)     ▌a harmadik ország illegálisan foglalkoztatott állampolgárának járó minden elmaradt járandóságot. A munkáltató vagy a munkavállaló ellenkező bizonyítása hiányában vélelmezik, hogy a megállapodás szerinti javadalmazás összege legalább a minimálbérről szóló nemzeti jogszabályok, vagy az érintett foglalkoztatási ágazatban érvényben lévő kollektív megállapodások vagy szokásos gyakorlat által meghatározott összeg, tiszteletben tartva adott esetben a bérekre vonatkozó kötelező tagállami rendelkezéseket.

b)     ▌azt az összeget, amely megfelel mindazon adóknak és társadalombiztosítási járulékoknak – ideértve a késedelmi pótlékokat és az alkalmazandó közigazgatási bírságokat is –, amelyeket a munkáltató az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár jogszerű foglalkoztatása után fizetett volna;

ba)   adott esetben megfizeti a kifizetések azon országba történő visszaküldésének minden költségét, ahová az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár visszatért, vagy ahová őt visszaküldték.

2.          Az (1) bekezdés a) és c) pontjának alkalmazását célzó hatékony eljárások biztosítása érdekében, a 14. cikk megfelelő figyelembevételével a tagállamok olyan mechanizmusokat vezetnek be, amelyek biztosítják, hogy a harmadik ország illegálisan foglalkoztatott állampolgára:

a)     a nemzeti jogban meghatározott elévülési idő figyelembevételével keresetet nyújthat be a munkáltatója ellen, és adott esetben érvényesítheti a munkáltatóval szemben hozott ítéletet bármely kifizetetlen javadalmazás kifizetésére vonatkozóan abban az esetben is, ha származási országukba visszatértek vagy kiutasították őket, vagy;

b)     amennyiben arról nemzeti jogszabály rendelkezik, felhívhatja a tagállam illetékes hatóságát az elmaradt járandóság kifizettetéséhez szükséges eljárások megindítására anélkül, hogy az ügyben keresetet kellene benyújtania.

ba)   A harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárait a kiutasításukra vonatkozó bármely határozat végrehajtása előtt rendszeresen és tárgyilagosan tájékoztatni kell az e bekezdés és a 14. cikk szerinti jogaikról.

3.          Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása érdekében a tagállamok a munkáltató vagy a munkavállaló ellenkező bizonyítása hiányában vélelmezik a legalább háromhónapos munkaviszony fennállását.

4.          A tagállamok gondoskodnak a szükséges mechanizmusok meglétéről annak garantálása érdekében, hogy a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai megkaphassák az (1) bekezdés a) pontjában említett elmaradt járandóságot és hogy azt a (2) bekezdésben említett kereset alapján behajtsák abban az esetben is, ha származási országukba visszatértek vagy kiutasították őket.

5.          A 14. cikk (3) bekezdése szerint kiadott, korlátozott időtartamra szóló tartózkodási engedély esetén a tagállamok nemzeti jogukban meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén ezen engedélyek érvényessége meghosszabbítható mindaddig, amíg a harmadik ország állampolgára meg nem kapta az (1) bekezdés ▌szerint behajtott minden elmaradt járandóságot.

8. cikk

Egyéb intézkedések

1.          A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén a ▌munkáltatóval szemben is alkalmazzák a következő intézkedéseket:

a)        valamely vagy az összes állami kedvezményből vagy támogatásból való kizárás legfeljebb öt évig, beleértve a tagállamok által irányított uniós támogatásokat is;

b)       az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i, 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[13] szerinti közbeszerzési eljárásokból való kizárás legfeljebb öt évig;

c)        az illegális foglalkoztatás felderítését megelőző legfeljebb 12 hónapon belül a munkáltatónak nyújtott valamely vagy összes állami kedvezmény vagy támogatás, vagy azok egy részének visszafizettetése, ideértve a tagállamok által kezelt uniós finanszírozást is;

d)       a jogsértés elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása, vagy ha azt a helyzet súlyossága indokolja, a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély ideiglenes vagy végleges visszavonása.

1a.        A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a munkáltató természetes személy, a foglalkoztatás pedig magáncélú.

9. cikk

Alvállalkozásba adás

1.          Amennyiben a munkáltató alvállalkozó – a nemzeti jog megtérítési igényre és visszkereseti jogra vonatkozó vagy szociális biztonsági rendelkezéseinek sérelme nélkül – a tagállamok biztosítják, hogy az a vállalkozó, amelynek a munkáltató közvetlen alvállalkozója, a munkáltató mellett vagy helyett feleljen a következők megfizetéséért.

a)     a 6. cikk alapján kiszabott bármely pénzügyi szankció, és

(b)  a 7. cikk (1) bekezdés a) és c) pontja–(3) bekezdése szerinti valamennyi visszamenőleges kifizetés.

2.          Amennyiben a munkáltató alvállalkozó, a tagállamok biztosítják, hogy a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó – amennyiben tudomásuk volt arról, hogy a munkáltató alvállalkozó harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztatta – a munkáltató alvállalkozó vagy azon vállalkozó mellett vagy helyett, amelynek a munkáltató közvetlen alvállalkozója, felel az (1) bekezdésben megállapítottak megfizetéséért.

2a.        A nemzeti jogban meghatározott kötelezettségeinek körültekintően eleget tevő vállalkozó az (1) és (2) bekezdés szerint nem vonható felelősségre.

2b.        A tagállamok nemzeti jogukban a felelősségre vonatkozóan szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

10. cikk

Bűncselekmény

1.          Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a 3. cikkben említett és szándékosan elkövetett jogsértés bűncselekményt valósít meg, minden egyes következő körülmény fennállása esetén a nemzeti jognak megfelelően:

a)      a jogsértés folytatódik vagy állandóan ismétlődik▌;

b)      a jogsértést harmadik országok jelentős számú illegálisan foglalkoztatott állampolgárának egyidejű foglalkoztatásával követik el▌;

c)      a jogsértést különösen kizsákmányoló munkafeltételek mellett követik el▌;

d)      a jogsértést olyan munkáltató követi el, akit miközben a 2002/629/IB kerethatározatban meghatározott bűncselekmény elkövetésével nem vádoltak meg és ilyen váddal nem ítéltek el, harmadik ország illegálisan tartózkodó, az efféle emberkereskedelem áldozatává vált állampolgárával végeztet munkát vagy szolgáltatásokat, és erről tudomása van.

da)    a jogsértés kiskorú illegális foglalkoztatásához kapcsolódik.

2.          A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szándékos cselekményekben bűnsegédként vagy felbujtóként való részvétel bűncselekményként büntetendő.

11. cikk

Bűncselekmény esetén alkalmazandó szankciók

1.          A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 10. cikkben említett bűncselekményt elkövető természetes személyeket hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal büntessék.

2.          Az e cikkben előírt büntetőjogi szankciókat a nemzeti jog szerint más, nem büntetőjogi jellegű szankciók vagy intézkedések sérelme nélkül alkalmazni lehet, kivéve, ha azt az általános jogelvek kizárják, továbbá ahhoz az üggyel kapcsolatos bírósági határozat közzététele is járulhat.

12. cikk

A jogi személyek felelőssége

1.          A tagállamok biztosítják, hogy a jogi személyeket felelősségre lehessen vonni a 10. cikkben említett olyan bűncselekményért, amelyet javukra akár egyénileg vagy akár a jogi személy szervének részeként eljáró olyan személy követett el, aki a jogi személyen belül vezető beosztást tölt be, amely a következőkön alapul:

a)     a jogi személy képviseletére való jogosultság, vagy

b)     a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga, vagy

c)     a jogi személyen belüli ellenőrzés joga.

2.          A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, amennyiben az (1) bekezdésben említett személy által gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiányossága tette lehetővé, hogy egy neki alárendelt személy az adott jogi személy javára a 10. cikkben említett bűncselekményt elkövesse.

3.          A jogi személynek az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló felelőssége nem zárja ki a büntetőeljárást azon természetes személyek ellen, akik a 10. cikkben említett bűncselekményt tettesként, felbujtóként vagy bűnsegédként követik el.

13. cikk

A jogi személyekkel szembeni szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 10. cikk alapján felelősségre vont jogi személy hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókkal legyen büntethető▌, beleértve a 8. cikkben említett intézkedéseket is.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy közzéteszik a jogi személynek minősülő és a 10. cikkben említett bűncselekményért felelősségre vont munkáltatók jegyzékét.

14. cikk

A panasztétel megkönnyítése

1.          A tagállamok gondoskodnak olyan hatékony mechanizmusok meglétéről, amelyek révén a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai közvetlenül vagy a tagállamok által kijelölt harmadik feleken, például szakszervezeten vagy más egyesületen, vagy a tagállam nemzeti jogában meghatározott illetékes hatóságon keresztül panasszal élhessenek a munkáltatójukkal szemben.

1a.        A tagállamok biztosítják, hogy azon harmadik felek, amelyeknek a vonatkozó nemzeti jogszabályokban lefektetett kritériumoknak megfelelően jogos érdeke az ezen irányelv rendelkezései betartásának biztosítása, bármilyen közigazgatási és magánjogi eljárásban harmadik ország illegálisan alkalmazott állampolgárának jóváhagyásával részt vehessenek az ő nevében vagy érdekében ezen irányelv végrehajtása céljából.

2.          ▌A harmadik országok állampolgárai számára a panasz benyújtásához ▌nyújtott segítség nem tekinthető a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a. jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló, 2002. november 28-i, 2002/90/EK tanácsi irányelvben[14] meghatározott, a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtásnak.

3.          A 10. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontja szerinti bűncselekmények esetén a tagállamok nemzeti jogukban meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén eseti jelleggel az adott nemzeti eljárás hosszától függő, korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt adnak ki harmadik országok érintett állampolgárai számára ugyanolyan módon, mint a harmadik országoknak a 2004/81/EK irányelv ▌hatálya alá tartozó állampolgárai esetében.

15. cikk

Vizsgálatok

1.          A tagállamok biztosítják, hogy területükön hatékony és megfelelő vizsgálatokat folytassanak a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárai foglalkoztatásának ellenőrzése érdekében. E vizsgálatoknak elsősorban a tagállamok illetékes hatóságai által készített kockázatértékelésen kell alapulniuk.

2.          Az ellenőrzések hatékonyságénak növelése érdekében a tagállamok kockázatértékelés alapján rendszeresen megállapítják, hogy területükön a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatása mely tevékenységi ágazatokra összpontosul.

Az egyes ágazatok tekintetében a tagállamok minden év július 1-jéig megküldik a Bizottságnak az előző évben elvégzett vizsgálatok abszolút értékben, illetve az egyes ágazatok munkáltatóinak százalékos arányában kifejezett számát és azok eredményeit.

15a. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

Ez az irányelv nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy a harmadik országok ennek hatálya alá tartozó állampolgáraira nézve a 7. és a 14. cikk tekintetében kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak érvényben, feltéve, hogy e rendelkezések ezen irányelvvel összeegyeztethetők.

16. cikk

Jelentéstétel

1.          A Bizottság legkésőbb [három évvel a 17. cikkben említett időpont után]-ig, ezt követően pedig háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely adott esetben a 7., 8., 9., 14. és 15. cikk rendelkezéseit módosító javaslatokat is tartalmaz. A Bizottság jelentésében megvizsgálja különösen a 7. cikk (2) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések tagállamok általi végrehajtását.

2.          A tagállamok ▌megküldik a Bizottságnak az e jelentések elkészítéséhez szükséges valamennyi információt. Ezen információk magukban foglalják a 15. cikk (1) bekezdése alapján lefolytatott vizsgálatok számát és eredményeit, a 14. cikk értelmében alkalmazott intézkedések és lehetőség szerint a 7. és 8. cikk alapján alkalmazott intézkedések részleteit.▌

17. cikk

Átültetés

1.          A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő 24 hónap]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják e rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2.          A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ║…,

az Európai Parlament részéről                                 a Tanács részéről

az elnök                                                                     az elnök

• [1] ^* Politikai jellegű módosítások: az új vagy behelyettesített szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel jelöli A szolgálatok technikai jellegű javításai és kiigazításai: az új vagy behelyettesített szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ║ jel jelöli.
                HL C […], […], […]o..
• [2]               HL C […], […], […]o..
• [3]               HL C […], […], […]o..
• [4]               HL C […], […], […]o..
• [5]               HL L 105., 2006.4.13., 1. o.
• [6]               HL L 248., 2002.9.19., 1. o. A legutóbb a 2006. december 13-i 1995/2006 rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.
• [7]               HL L 203., 2002.8.1., 1. o.
• [8]               HL L 261., 2004.8.6., 19. o.
• [9]               HL L 18., 1997.1.21., 1. o.
• [10]             HL L 321., 2003.12.31., 1. o.
• [11]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
• [12]             HL L 16., 2004.1.23., 44. o.
• [13]             HL L 134., 2002.4.30., 114. o.
• [14]             HL L 328., 2002.12.5., 17. o.           

INDOKOLÁS

Becslések szerint 4,5–8 millió illegális bevándorló él az Unióban, és ez a szám az illegális munkához való könnyű hozzáférés miatt folyamatosan és jelentősen nő.

Az illegális foglalkoztatás elsősorban olyan ágazatokat érint, mint az építőipar, mezőgazdaság, takarítási szolgáltatások és szálloda/vendéglátóipar.

A jelenség egyik társadalmi konzekvenciája az, hogy a bevándorlókat kizsákmányoló módon alkalmazzák. Az illegális bevándorlók azoknak a lelkiismeretlen munkaadóknak a kezére játszanak, akik készek kihasználni ezeknek a bármilyen, többnyire képesítést nem igénylő és alulfizetett munkát vállaló embereknek a helyzetét.

Az illegális foglalkoztatás rontja a bérezési és egyéb munkafeltételeket, torzítja az üzleti szférán belüli versenyt, valamint a be nem jelentett munkavállalóknak nincs egészségbiztosítása és nyugdíjjogosultsága. Másrészről a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai különösen bizonytalan helyzetben vannak, mivel elfogásuk esetén általában vissza kell térniük származási országukba.

A 2007. májusi bizottsági javaslat[1] célja az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott, papírokkal nem rendelkező állampolgárai helyzetének rendezése.

Az előadó úgy véli, hogy bár a bizottsági javaslat fő célja nem az illegálisan foglalkoztatott bevándorlók jogainak védelme, azt mindenestre be kell venni a meghatározások közé.

A javaslat célja, hogy európai szinten összehangolja a fellépéseket és megköveteli, hogy a tagállamok tiltsák meg az illegális foglalkoztatást, írjanak elő közös szankciókat, és követeljék meg a munkáltatóktól, hogy megelőző intézkedéseket hozzanak és egyéb ellenőrzéseket végezzenek.

Az elképzelés az, hogy a munkáltatót, és nem az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárt kell büntetni.

Az intézkedés célja egy olyan EU-szintű keret létrehozása, amely lehetővé teszi szankciók alkalmazását azokkal a munkáltatókkal szemben, akik az EU területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatnak.

A javaslat három fő pontból álló közös politika kialakítására irányul. Először is, a munkáltatóknak a harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatásához bizonyos adminisztratív kötelezettséget kellene teljesíteniük. Amennyiben ennek a kötelezettségnek nem tesznek eleget, büntetés, pénzbüntetés és büntetőjogi felelősségre vonás lesz a következmény. Másodszor, a panaszok kezelési eljárását egységesíteni kell, és harmadszor, a tagállamoknak kötelességük lenne a bejegyzett társaságok 10%-nak személyzeti dokumentációját ellenőrizni.

Az előadó megjegyzései

Az előadó sajnálatát fejezi ki a javasolt irányelv hatályának szűkössége miatt.

Ezen irányelv rendelkezéseinek célja az EU-ba irányuló illegális bevándorlás csökkentése. Következésképpen a megfelelő jogalap az EK-Szerződés 63. cikkének 3.b) pontja. E jogalap nem vonatkozik harmadik országok olyan állampolgáraival kapcsolatos intézkedésekre, akik legálisan tartózkodnak az EU-ban, de ugyanakkor foglalkoztatási kizsákmányolás áldozatai is. Az irányelv nem vonatkozik például a 2004 és 2007 között csatlakozott tagállamok még mindig átmeneti rendelkezésekkel sújtott polgáraira, akiknek az EU-15-ök munkaerőpiacához való szabad hozzáférése korlátozva van.

2. cikk - Annak érdekében, hogy a kizsákmányolás ellen nagyobb védelmet tudjunk biztosítani, a „munkáltató”, „alvállalkozó”és „járandóság” kifejezéseket a lehető legteljeskörűbben kell meghatározni. A „munkáltató” fogalma például magában foglalja az ideiglenesen kiközvetítő ügynökségeket és más közvetítőket is.

A „járandóság” fogalmába a túlóradíj is beletartozik, ami akkor fontos, amikor a munkáltatónak bértartozása van a jogellenesen alkalmazott harmadik országbeli állampolgár felé.

4. cikk - Az előadó üdvözli a javaslatban előterjesztett megelőző intézkedéseket: a 4. cikk arra kötelezi a munkáltatókat, hogy vizsgálják meg a munkavállalási engedélyeket és más, tartózkodásra jogosító okiratokat, mielőtt alkalmaznának valakit, valamint hogy dokumentálják a munkaviszony időtartamát és erről értesítsék az illetékes hatóságokat. A gazdasági szereplőket illetően az adminisztratív teher arányos a javaslat célkitűzésével. A tagállamoknak folyamatosan irányt kell mutatniuk és tájékoztatniuk kell a munkáltatókat arról, hogy hogyan lehet a tartózkodási engedélyt és egyéb, tartózkodásra jogosító okmányt felismerni. A tagállamok közötti tapasztalatcserét uniós szinten támogatni kell.

Az előadó úgy véli, hogy magánszemélyek mint munkáltatók részére egyszerűsíteni kell az eljárást.

A munkáltatóknak nem kell pontosan ismerni a tartózkodási engedélyek és egyéb tartózkodásra jogosító okmányok külalakját. Az előadó úgy véli, hogy a munkáltatót csak akkor lehet felelősségre vonni, ha az okmány láthatóan szabálytalan vagy a munkáltató tudja, hogy hamis. Az előadó továbbá úgy véli, hogy a tagállamoknak folyamatosan irányt kell mutatnia és tájékoztatnia kell a munkáltatókat arról, hogy hogyan lehet a tartózkodási engedélyt és egyéb, tartózkodásra jogosító okmányt felismerni. A legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének rendszerét uniós szinten ki kell dolgozni.

A nagyobb rugalmasság érdekében a tagállamoknak meg kell engedni, hogy a munkáltatók számára ésszerű határidőt állapítsanak meg, amelyen belül a harmadik országokból származó munkavállalók helyzetét össze kell hangolniuk a nemzeti jogszabályokkal.

6. cikk - A szankciók magukban foglalják a pénzügyi szankciókat is. Az előadó azt javasolja, hogy a büntetés legyen csökkenthető abban az esetben, ha a munkáltató magánszemély, aki háztartási vagy személyi alkalmazottként foglalkoztat harmadik országbeli állampolgárt.

7. cikk - Természetes, hogy a munkáltatóknak meg kell fizetniük a harmadik országbeli állampolgároknak a még kifizetetlen béreket. Ezt a rendelkezést azonban ki kell terjeszteni más, a munkaviszonnyal kapcsolatos juttatásra is, valamint a jövedelem és a juttatások külföldre való átutalásának költségeire is, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár visszatért hazájába.

Amennyiben a megállapodás szerinti járandóság szintje nem megállapítható, a jogszabályokban meghatározott minimálbért, kollektív szerződést vagy gyakorlatokat, illetve az érintett tagállam állampolgárai számára járó szociális támogatásra jogosító minimális jövedelmet kell alapul venni.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országbeli állampolgárok külön kérés nélkül, automatikusan megkapják kifizetetlen járandóságaikat akkor is, ha a személy visszatért hazájába. Ez azonban előnyösebb helyzetet teremtene az uniós munkavállalókkal szemben, akiknek külön kérvényt kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz bérhátralékuk követelése érdekében. Az előadó azonban emlékeztet a bizottsági javaslat logikai hátterére: a harmadik országbeli okmányok nélküli személyek rejtőzködő életmódot folytatnak, félnek a letartóztatástól és kitoloncolástól, ezért könnyen kizsákmányolható, a többi munkavállalónál jóval sebezhetőbb réteget képeznek.

Az előadó támogatja azt a bizottsági javaslatot, hogy a munkáltató vagy a jogellenesen alkalmazott harmadik országbeli munkavállaló ellenkező bizonyítása hiányában vélelmezzék a legalább hathónapos munkaviszony fennállását.

8. cikk - Ez a cikk a harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató cégek elleni további szankciókról szól, úgymint a közfinanszírozásból és közbeszerzési eljárásokból való kizárás, valamint a finanszírozások visszakövetelése. Az előadó szerint fontos, hogy a cikk rendelkezései az uniós finanszírozásra és az uniós közbeszerzésekre is vonatkozzanak.

9. cikk - A javaslat az alvállalkozásokra is kitér, ahol a Bizottság szándéka az, hogy az alvállalkozói láncban szereplő valamennyi vállalkozás egyetemlegesen feleljen a lánc végén lévő olyan munkáltatóval szembeni pénzügyi szankciók megfizetéséért, aki harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztatja. Az előadó tudja, hogy nehéz lenne a fővállalkozót felelősségre vonni, mivel az nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze az előírásoknak való megfelelést. Ezért elfogadja azt, hogy a felelősséget a láncban szereplő alvállalkozóknak kell viselniük.

10. cikk - Bizonyos esetekben a jogsértés büntetőjogi felelősségre vonást vonhat maga után, amely esetben a munkáltatót bírói felügyelet alá helyezhetik, illetve ellene felszámolási és egyéb büntető jellegű eljárást indíthatnak. Ilyen eset például az, amikor a munkakörülmények különösen kizsákmányoló jellegűek, vagy ha a munkáltató tudja, vagy tudnia kellene, hogy a harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata vagy kiskorú.

14. cikk - Figyelemre méltó, hogy a javaslat arra kéri a tagállamokat, hogy létesítsenek olyan mechanizmusokat, melyeken keresztül a migráns munkavállalók személyesen vagy harmadik fél által panaszt tehetnek munkáltatójuk ellen.

Bizonyos esetekben és a 2004/81/EK irányelv[2] 4–15. cikke szerinti feltételek alapján az illegális bevándorlók részére ideiglenes tartózkodási engedélyt lehet kiállítani.

15. cikk - A bizottsági javaslat megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a területükön bejegyzett cégek legalább 10%-nak személyzeti dokumentációját ellenőrzik. A jelenlegi előírás 2%.

Az előadó egyetért azzal, hogy az ellenőrzések számát növelni kell, mivel ez javítaná a végrehajtást és azt az egyértelmű üzenetet közvetítené a munkáltatók felé, hogy reális esélye van a lebukásnak.

Az előadó azonban tudatában van annak, hogy a javaslat növelné a tagállamok adminisztratív terheit, mivel a rendelkezésnek való megfelelés miatt jelentős anyagi és személyzeti forrástöbbletre lenne szükség. Ezért a 10% helyett 5%-ot javasol.

Összegzés

Az illegális bevándorlás elleni küzdelem az uniós bevándorlási stratégia egyik kulcseleme. Ezen a területen az irányelv fő célkitűzése az, hogy véget vessen az illegális bevándorlók kizsákmányolásának, ugyanakkor nem csökkentve a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási lehetőségeit. Az irányelv igen hasznos ebből a szempontból. Ebben az összefüggésben a migráns, többek között az illegális és kizsákmányolt munkavállalók jogait védelmező rendelkezéseket be kell vezetni.

A hatékonyság nagyban fog függeni a végrehajtástól, ami a tagállamok feladata, és amelyet a Bizottság folyamatosan ellenőrizni fog.

• [1]  Az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslat a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról
• [2]  A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY (23.1.2009)

az eljárási szabályzat 48. cikkének (3) bekezdése alapján

előterjesztette: Giusto Catania

A javasolt – az általunk határozottan ellenzett kiutasítási irányelv logikáját követő – megközelítés helytelen és a kívánttal ellentétes hatást fejt ki, mivel:

- a lánc leggyengébb láncszemével, azaz a migránsokkal szemben megtorlást alkalmaz;

- magát a problémát nem oldja meg, amely szerint Európában jogállásuk miatt 4,5–8 millió migráns munkavállalót kényszerítenek illegális munkára;

- olyan jogalapra épül, amely az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel, nem pedig a tiltott foglalkoztatással, mint olyannal kapcsolatos.

Az elért kompromisszum lehetővé teszi majd a tagállamoknak, hogy igen súlyos büntetést alkalmazzanak a migránsokkal szemben, ugyanakkor nem védi meg őket a kiutasítástól, és általában véve sem rendelkezik a kizsákmányolást jelentő személyek jogállásának legalizálásáról. Másrészt a megállapodás eredményeként elért szabályok értelmében a kizsákmányolás elkövetői kizárólag rendkívül súlyos esetben büntethetők, ráadásul igen homályos rendelkezések révén (ami miatt kétséges, hogy ezek a büntetőjog alapvető elveivel összeegyeztethetők-e).

A kompromisszum egyedüli pozitív jellemzője, hogy rendelkezik a migránsokat kizsákmányoló munkáltatók állami támogatásokból való kizárásáról.

Úgy véljük, hogy a javaslat a migránsok hátrányára válik, és a jogszerű belépést és tartózkodást elősegítő közös politika szükségességét tekintve a kívánttal ellentétes hatást fejt ki.

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (15.9.2008)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2007)0249 – C6‑0143/2007 – 2007_0094(COD))

Előadó(*): Edit Bauer

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat a legális migrációról szóló politikai tervben[1] és a harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásaiban (2006)[2] előirányzott migrációs politikai csomag része. Ezt a javaslatot 2007-ben az alábbi dokumentumok követték:

- a Bizottság közleménye a körkörös migrációról, valamint az Európai Unió és harmadik országok közötti mobilitási partnerségekről[3],

- a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat[4],

- a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat[5],

- a Bizottság Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen című közleménye[6].

E javaslat célja az illegális migráció lassítása, míg a többi javaslat a jogszerű migrációt szabályozó jogalkotásra irányul. A migrációs politikai szabályozásról szóló javaslatok világos különbséget tesznek a legális és az illegális migráció között. Ez a javaslat kizárólag az illegális migrációval foglalkozik. A tapasztalatok alapján a legerősebb vonzerő az EU-ban való munkavállalás lehetősége.

A javaslat jogalapja az EK-Szerződés 63. cikke (3) bekezdésének b) pontja.

Az EU területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára vonatkozó becslések 4,5 és 8 millió között szóródnak. Az illegális foglalkoztatás elsősorban olyan ágazatokat érint, mint az építőipar, mezőgazdaság, takarítási szolgáltatások és szálloda/vendéglátóipar.

Az Európai Parlament a harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól szóló állásfoglalásában felhívta az Uniót és a tagállamokat, hogy „tegyenek eltökélt lépéseket a bevándorlók illegális foglalkoztatása elleni küzdelemben, életbe léptetve a munkáltatókra irányuló szankciók egész sorát, fokozva a munkahelyeken az illegális toborzás elleni küzdelemhez szükséges emberi és anyagi erőforrások alapján végzett vizsgálatokat és előmozdítva a bevándorlókat védő intézkedéseket”

A javaslat két fő elvet követ:

- az illegális bevándorlók foglalkoztatása miatti szankcióknak arányosnak, visszatartó erejűnek és hatásosnak kell lenniük,

- a szubszidiaritás elvét kell alkalmazni.

Kétségtelen, hogy a közös európai migrációs politika alapjaként az illegális migráció elleni harc közös definícióira, megközelítéseire és az ellene folytatott harc minimumnormáira van szükség.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A rendelkezések nem vonatkozhatnak harmadik országok legálisan tartózkodó állampolgáraira. A szabályozásból így ki vannak zárva a harmadik országok azon állampolgárai, akik uniós polgárok olyan családtagjai, akik a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolják, és azok, akik egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről pedig az állampolgárságuk szerinti országok közötti megállapodások alapján az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogával azonos jogokat élveznek. A szabályozásból ki vannak zárva továbbá a harmadik országok azon állampolgárai, akiknek a helyzetét a közösségi jog szabályozza, például azok, akiket egy másik tagállamban legálisan foglalkoztatnak, és akiket a szolgáltató szolgáltatásnyújtás keretében egy másik tagállamba kiküldött.	(4) A rendelkezések nem vonatkozhatnak harmadik országok legálisan tartózkodó állampolgáraira. A szabályozásból így ki vannak zárva a harmadik országok azon állampolgárai, akik jogszerűen tartózkodnak valamelyik tagállamban, de annak területén munkát nem vállalhatnak, a harmadik országok azon polgárai, akik uniós polgárok olyan családtagjai, akik a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolják, és azok, akik egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről pedig az állampolgárságuk szerinti országok közötti megállapodások alapján az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogával azonos jogokat élveznek. A szabályozásból ki vannak zárva továbbá a harmadik országok azon állampolgárai, akiknek helyzetét a közösségi jog szabályozza, például azok, akiket egy másik tagállamban legálisan foglalkoztatnak.
Indokolás
A módosítás első része (a „neoprávnene” szó kicserélése a következőre: „oprávnene”) pusztán nyelvi javítás, és a többi nyelvi változatot nem érinti. Az irányelvet alkalmazni kell a kiküldött munkavállalókra is.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az általános tilalom kikényszerítése és a jogsértésektől való visszatartás érdekében a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell előírniuk. Ezeknek magukban kell foglalniuk pénzügyi szankciókat, valamint a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatos költségekhez való hozzájárulást.	(7) Az általános tilalom kikényszerítése és a jogsértésektől való visszatartás érdekében a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell előírniuk. Ezeknek magukban kell foglalniuk pénzügyi szankciókat, azonban lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a háztartásokban végzett munka pontosan körülírt eseteiben kisebb pénzügyi szankciókat vessenek ki. A pénzügyi szankciók összegszerű meghatározásakor a tagállamok figyelembe vehetik az azon kötelezettségükből származó terhek kompenzációjának szükségességét, hogy biztosítaniuk kell az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárnak járó valamennyi elmaradt járandóság munkáltató általi kifizetését, és adott esetben a kifizetések azon országba történő visszaküldésének költségét, ahová az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár visszatért, vagy ahová őt visszaküldték vagy kitoloncolták;
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A munkáltatót minden esetben kötelezni kell arra, hogy kifizesse a harmadik országok állampolgárainak az általuk elvégzett munkáért járó minden elmaradt járandóságot, valamint befizesse az összes elmaradt adót és társadalombiztosítási járulékot.	(8) A munkáltatót minden esetben kötelezni kell arra, hogy kifizesse a harmadik országok állampolgárainak az általuk elvégzett munkáért járó minden elmaradt járandóságot. Amennyiben ez a járandóság nem állapítható meg, alapértelmezés szerint annak alapja a nemzeti jogszabályokban meghatározott minimálbér, vagy ha a nemzeti jogszabályokban nincs minimálbér meghatározva, az érintett tagállam állampolgárai számára járó szociális segítségnyújtásra jogosító minimális jövedelemnek megfelelő járandóság vagy a munkáltató székhelye szerinti tagállam adott ágazatában érvényes kollektív szerződések vagy gyakorlatok. Adott esetben a munkáltató köteles viselni az elmaradt járandóságoknak azon országba történő visszaküldéséből származó valamennyi költséget, ahová az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár visszatért, vagy ahová őt visszaküldték vagy kitoloncolták.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A tagállamoknak ezenkívül elő kell írniuk a legalább hathónapos munkaviszony vélelmét, hogy a munkáltatóra háruljon a bizonyítási teher legalább egy bizonyos időtartam tekintetében.	(10) A tagállamoknak ezenkívül elő kell írniuk a legalább hathónapos munkaviszony vélelmét, hogy a munkáltatóra háruljon a bizonyítási teher legalább egy bizonyos időtartam tekintetében, és biztosítaniuk kell annak lehetőségét, hogy a munkavállalók is tudják bizonyítani munkaviszonyuk meglétét is időtartamát. Az elmaradt járandóságok meghatározása céljából úgy kell tekinteni, mintha a munkaviszony a hasonló munkaviszonyra alkalmazandó jogszabályoknak, szabályozásnak, közigazgatási rendelkezéseknek és/vagy kollektív szerződés(ek)nek megfelelően jött volna létre.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Tekintettel arra, hogy egyes érintett ágazatokban igen elterjedt az alvállalkozásba adás, biztosítani kell, hogy az alvállalkozói láncban szereplő valamennyi vállalkozás egyetemlegesen feleljen a lánc végén lévő olyan munkáltatóval szembeni pénzügyi szankciók megfizetéséért, aki harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztatja.	(13) Tekintettel arra, hogy egyes érintett ágazatokban igen elterjedt az alvállalkozásba adás, biztosítani kell, hogy az alvállalkozói láncban szereplő valamennyi vállalkozás – beleértve az ideiglenes munkavállalókat a szolgáltatásaikat igénybevevők számára kiközvetítő munkaközvetítő ügynökségeket is – egyetemlegesen feleljen a lánc végén lévő olyan munkáltatóval szembeni pénzügyi szankciók megfizetéséért, aki harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztatja.
Indokolás
Az alvállalkozói láncba bele kell érteni a munkavállalókat ideiglenesen kiközvetítő ügynökségeket is.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A bűncselekményt hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal kell büntetni, amelyeket a Közösség egész területén a jogi személyekkel szemben is alkalmazni kell, mivel sok munkáltató jogi személy.	(17) A bűncselekményt hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal kell büntetni, amelyeket a Közösség egész területén alkalmazni kell a munkáltatókkal szemben, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személyek, ideértve a jogi személyek jogi képviselőit is.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) A kizsákmányoló munkafeltételek elleni védelem hatékony szintjének biztosítása érdekében a jogi személyeket, az áldozatokkal foglalkozó egyesületeket, a nem kormányzati szervezeteket és egyéb szerveket, például a szakszervezeteket fel kell jogosítani arra, hogy részt vehessenek az eljárásokban az áldozat nevében vagy érdekében, a bíróság előtti képviseletre és védelemre vonatkozó eljárás nemzeti szabályainak sérelme nélkül. Az áldozatoknak a feljelentés megtételére történő bátorítása érdekében a kijelölt harmadik feleket fel kell jogosítani arra, hogy a panasztevők személyazonosságát és lakóhelyét titokban tartsák.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A megfelelő szintű végrehajtás biztosítása, valamint e tekintetben a tagállamok közötti jelentős különbségek elkerülése érdekében az egyes tagállamokban ellenőrizni kell az ott letelepedett vállalkozások bizonyos részét.	(20) Ezen irányelv kielégítő szintű végrehajtásának biztosítása, valamint a tagállamok között a végrehajtás szintjében meglévő különbségek lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében az egyes tagállamokban ellenőrizni kell az ott letelepedett vállalkozások bizonyos részét. Ezek az ellenőrzések elvégezhetők más ellenőrző tevékenységek – például a munkahelyi egészségügyi és biztonsági rendelkezéseknek való megfelelés nyomon követése – keretében is. Határozottan külön kell választani a munkaügyi vizsgálatokat, melyek célja a munkajog megfelelő alkalmazásának ellenőrzése, és a bevándorlási vizsgálatokat, melyeknek sem a célja, sem az etikája nem ugyanaz. A tagállamok ezen irányelv alkalmazása céljából a munkajog érvényesítésével foglalkozó szerveknek nyújtott támogatást nem oszthatják tovább bevándorlási vizsgálatok céljára.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) Ez az irányelv nem akadályozhatja meg, hogy a tagállamok a be nem jelentett munkaviszony bejelentett munkaviszonnyá történő átalakítására és a be nem jelentett munkavállalók helyzetének szabályozására irányuló intézkedéseket fogadjanak el.
Indokolás
Ez a rendelkezés szükséges ezen irányelv hatályának megállapításához a tagállamoknak a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre és a be nem jelentett munkavállalók helyzetének szabályozására irányuló saját kezdeményezésű intézkedéseivel kapcsolatosan.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat Article 2 – point b
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „foglalkoztatás”: más személy részére és annak irányítása alapján, juttatás ellenében történő munkavégzés;	b) „foglalkoztatás”: munkáltató részére vagy annak irányítása és/vagy felügyelete alatt történő olyan munkavégzés, amelyért a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján juttatás jár;
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat Article 2 – point e
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) „munkáltató”: az a személy, ideértve a jogi személyeket is, akinek a részére és irányítása alatt a harmadik ország állampolgára juttatás ellenében munkát végez;	e) „munkáltató”: az a természetes vagy jogi személy, akinek a részére vagy irányítása és/vagy felügyelete alatt a harmadik ország állampolgára olyan munkát végez, amelyért a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján juttatás jár, beleértve az ideiglenes munkaközvetítő ügynökségeket;
Indokolás
A munkáltató fogalmát természetes vagy jogi személyként kell meghatározni, az időszaki munkaerőt közvetítő ügynökségeket is beleértve.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) „munkáltatóként fellépő természetes személy”: olyan személy, aki számára egy harmadik ország állampolgára fizetett háztartási munkát végez;
Indokolás
Meg kell határozni azon természetes személyek helyzetét, akik háztartási munkavégzésre alkalmaznak személyeket, hogy a 4. cikk vonatkozásában egyszerűbb munkaadói kötelezettségek vonatkozzanak rájuk, és hogy a 6. cikk alapján megfelelőbb pénzügyi szankciók vonatkozzanak erre a rendkívüli munkakapcsolatra.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – e b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	eb) „jogi személy”: az alkalmazandó nemzeti jog szerint jogi személyiséggel bíró jogalany;
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) „alvállalkozó”: az a természetes vagy jogi személy, akire átruházták valamely előző szerződésből eredő valamennyi vagy néhány kötelezettség teljesítését.	f) „alvállalkozó”: az a természetes vagy jogi személy, akire átruházták valamely előző szerződésből eredő valamennyi vagy néhány kötelezettség teljesítését, beleértve az ideiglenes munkaközvetítő ügynökségeket és az összes egyéb közvetítőt;
Indokolás
Az „alvállalkozó” meghatározásnak az ideiglenes munkaközvetítő ügynökségeket is tartalmaznia kell, hiszen ezek az ügynökségek egyre nagyobb szerepet játszanak az alvállalkozásokban és harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatásában.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) „járandóság”: nettó bér vagy fizetés, valamint bármilyen munkához kapcsolódó pénzügyi juttatás és természetbeni juttatás, amely azonos azon juttatásokkal, amelyeket hasonló munkát végző, bejelentett munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók kaptak volna;
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E tilalom megsértése esetén az ezen irányelvben meghatározott szankciók és intézkedések alkalmazandók.	E tilalmat megsértő munkáltatók esetében az ezen irányelvben meghatározott szankciók és intézkedések alkalmazandók.
Indokolás
E módosítás a szöveg világosabbá tételét célozza.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) kérjék a harmadik országok állampolgáraitól az adott foglalkoztatás időtartamára érvényes tartózkodási engedély bemutatását;	a) követeljék meg harmadik országok állampolgáraitól, hogy az alkalmazást megelőzően mutassák be érvényes tartózkodási engedélyüket vagy a tartózkodásra jogosító más igazolást;
	Amennyiben a munkaszerződés időtartama meghaladja az érvényes tartózkodási engedély vagy a tartózkodásra jogosító egyéb igazolás érvényességének időtartamát, a tagállamok kötelezik a munkáltatót, hogy követelje meg az alkalmazásában álló harmadik országbeli állampolgártól, hogy az alkalmazást megelőzően bemutatott érvényes tartózkodási engedély vagy tartózkodásra jogosító egyéb igazolás lejártának időpontjában mutasson be új, érvényes tartózkodási engedélyt vagy tartózkodásra jogosító egyéb igazolást. Amennyiben a harmadik ország állampolgára elmulasztja bemutatni az új, érvényes tartózkodási engedélyt vagy tartózkodásra jogosító egyéb igazolást, a munkáltatónak jogában áll a munkaviszonynak a tartózkodási engedély vagy tartózkodásra jogosító egyéb igazolás lejáratának időpontjától történő megszüntetése.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a foglalkoztatás megkezdése előtt készítsenek másolatot a tartózkodási engedélyről, vagy annak tartalmát vegyék nyilvántartásba;	b) a tartózkodási engedély vagy tartózkodásra jogosító egyéb igazolás másolatának szerepelnie kell a munkavállalók felvételekor lefolytatott tagállami eljárásokhoz szükséges dokumentumok között, és értesíteni kell a tagállam illetékes hatóságait a harmadik ország állampolgára foglalkoztatásának kezdetéről és végéről.
Indokolás
A munkaadókra nehezedő adminisztratív teher növekedésének elkerülése érdekében a harmadik ország állampolgárának alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatást az adott nemzeti rendszerben a munkavállalók felvétele során jelenleg is alkalmazott eljárásokba kell beilleszteni.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok kötelezik a vállalkozási tevékenység körében eljáró vagy jogi személy munkáltatókat, hogy egy héten belül tájékoztassák a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságokat a harmadik országok állampolgárai foglalkoztatásának megkezdéséről és befejezéséről egyaránt.	törölve
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok a munkáltatói kötelezettségek egyszerűsített rendszeréről rendelkezhetnek munkáltatóként fellépő természetes személyek esetében.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A tagállamok megfelelő időt biztosíthatnak a munkaadók és munkavállalók számára, hogy a szabálytalan munkaviszonyt összhangba hozzák a nemzeti szabályozással.
Indokolás
A tagállamok számára lehetővé kellene tenni, hogy megfelelő időt biztosíthassanak a munkaadók és munkavállalók számára, hogy munkaviszonyukat regularizálják (ami hasznos lehet az adminisztratív eljárások elhúzódása esetén is).
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a munkáltatóknak az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségét teljesítettnek tekintik, kivéve ha a tartózkodási engedélyként bemutatott okirat nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak.	(3) A tagállamok biztosítják, hogy a munkáltatóknak az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségét teljesítettnek tekintik, kivéve ha az érvényes tartózkodási engedélyként bemutatott okirat vagy tartózkodásra jogosító egyéb igazolás olyan szabálytalanságokat tartalmaz, amelyek nem kerülhették el az ésszerűen elvárható gondossággal eljáró munkáltató figyelmét, vagy ha megállapítást nyer, hogy ésszerű indokok alapján a munkáltató tudatában lehetett annak, hogy a kérdéses okiratot meghamisították.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. cikk	törölve
A munkáltatói kötelezettségek teljesítésének következménye
A tagállamok biztosítják, hogy a munkáltatókat nem vonják felelősségre a 3. cikk megsértéséért, amennyiben azok bizonyítani tudják, hogy teljesítették a 4. cikkben foglalt kötelezettségeket.
Indokolás
A cikk feleslegessé vált.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 3. cikk minden egyes megsértése esetén a következő szankciók alkalmazandók:	A 3. cikk megsértése esetén alkalmazandó szankciók a következőket foglalják magukban:
Indokolás
A 3. cikk nem rendelkezik a szabálysértésekről, hanem csak a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatási tilalmát érinti, mivel ezen rendelkezések megsértése az ebből eredő szociális veszély következtében jogsértésnek minősül.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a harmadik országok minden egyes illegálisan foglalkoztatott állampolgárának visszatérésével kapcsolatos költségek megfizetése azon esetekben, amikor kiutasítási eljárást folytatnak le.	törölve
Indokolás
Az illegális bevándorlók visszatérésének felelőssége nem róható a munkáltatókra. Az irányelvnek nem szabadna a munkáltatókra terhelni minden egyes illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár hazatelepítési költségeit azon esetekben, ahol kiutasítási eljárást folytatnak le. Elfogadható azonban pénzügyi szankciók kirovása az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat illegálisan foglalkoztató munkáltatókra, ami magában foglalná a hazatelepítés költségeit is.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok csökkentett pénzbírságról rendelkezhetnek, amennyiben a munkáltató munkáltatóként fellépő természetes személy;
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 3. cikk minden egyes megsértése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a munkáltató:	(1) Az 4. cikk (1) bekezdés a) pontja sérelme nélkül a 3. cikk minden egyes megsértése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a munkáltató:
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) kifizeti a harmadik ország illegálisan foglalkoztatott állampolgárának járó minden elmaradt járandóságot;	a) kifizeti a harmadik ország illegálisan foglalkoztatott állampolgárának járó minden elmaradt járandóságot; amennyiben a megállapodás szerinti járandóság szintje nem megállapítható, a nemzeti jogszabályokban meghatározott minimálbér összegét kell alkalmazni. Azokban a tagállamokban, ahol nincs minimálbér meghatározva, a járandóság elfogadott szintjét az érintett tagállam állampolgárai számára járó szociális támogatásra jogosító minimális jövedelem alapján vagy az adott ágazatban érvényes kollektív szerződésekkel vagy gyakorlatokkal összhangban kell megállapítani;
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) befizeti az összes elmaradt adót és társadalombiztosítási járulékot, ideértve az alkalmazandó közigazgatási bírságokat is.	b) befizeti azt az összeget, amely megfelel mindazon adóknak és társadalombiztosítási járulékoknak – ideértve a késedelmi pótlékokat és az alkalmazandó közigazgatási bírságokat is –, amelyeket a munkáltató az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár jogszerű foglalkoztatása után fizetett volna;
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) adott esetben megfizeti a kifizetések azon országba történő visszaküldésének minden költségét, ahová az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár visszatért, vagy ahová őt visszaküldték vagy kitoloncolták.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása érdekében a tagállamok:	(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása érdekében a tagállamok olyan mechanizmusokat vezetnek be, amelyek biztosítják, hogy az elmaradt járandóságok kifizettetéséhez szükséges eljárások automatikusan megindulnak anélkül, hogy a harmadik ország állampolgárának kérelmet kellene benyújtania;
a) olyan mechanizmusokat vezetnek be, amelyek biztosítják, hogy az elmaradt járandóságok kifizettetéséhez szükséges eljárások automatikusan megindulnak anélkül, hogy a harmadik ország állampolgárának kérelmet kellene benyújtania;
b) a munkáltató ellenkező bizonyítása hiányában vélelmezik a legalább hathónapos munkaviszony fennállását.	(2a) az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása érdekében a tagállamok a munkáltató vagy a munkavállaló ellenkező bizonyítása hiányában vélelmezik a legalább hathónapos munkaviszony fennállását.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozási tevékenység körében eljáró munkáltatóval szemben szükség esetén a következő intézkedések is alkalmazhatók legyenek:	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozási tevékenységük végzése során a 3.cikket megsértő munkáltatókkal szemben adott esetben a következő intézkedések is alkalmazandók legyenek:
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat Article 8 – point a
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) állami kedvezményekből vagy támogatásokból való kizárás legfeljebb öt évig;	a) állami kedvezményekből vagy támogatásokból – beleértve a tagállamok által irányított közösségi támogatásokat is – való kizárás legfeljebb öt évig;
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a jogsértés elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása.	d) a jogsértés elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása, vagy a kérdéses vállalkozói tevékenységhez szükséges engedély ideiglenes vagy végleges visszavonása, amennyiben azt különösen a jogsértés súlyossága vagy az érintett munkáltató által illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok aránya indokolja.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a 3. cikkben említett és szándékosan elkövetett jogsértés bűncselekményt valósít meg a következő körülmények fennállása esetén:	(1) Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a 3. cikk rendelkezéseinek megsértése jogsértésnek számítson, a következő körülmények fennállása esetén:
Indokolás
A jelen módosítás hangsúlyozza a 3. cikk rendelkezései megsértésének súlyosságát bizonyos körülmények között, amelyek természetüktől fogva a szociális veszélyek egy fokozott szintjét jelentik, és amelyeket következésképpen szankcionálni kell.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a jogsértést olyan munkáltató követi el, aki emberkereskedelem áldozatává vált személlyel végeztet munkát vagy szolgáltatásokat, és erről tudomása van.	d) a jogsértést olyan munkáltató követi el, aki emberkereskedelem áldozatává vált vagy kiskorú személlyel végeztet munkát vagy szolgáltatásokat, és erről a munkáltatónak tudomása van.
Indokolás
Szigorú szankciókat kell alkalmazni azon munkáltatókkal szemben is, akik a helyzet ismeretében veszik igénybe illegálisan tartózkodó kiskorúak munkáját. A kiskorúak társadalmi csoportja fokozott sebezhetősége miatt szociális védelmi intézkedéseket igényel.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett magatartásokban bűnsegédként vagy felbujtóként való részvétel bűncselekménynek minősül.	(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett magatartásokban bűnsegédként vagy felbujtóként való részvétel vagy bűnrészesség vagy a magatartások leplezése bűncselekménynek minősül.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 10. cikkben említett bűncselekmény elkövetését hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal sújtják.	(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 10. cikkben említett bűncselekmény elkövetését hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal sújtják.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az e cikkben előírt büntetőjogi szankciókat különösen a 6., 7. és 8. cikkben foglalt egyéb szankciók vagy intézkedések is kísérhetik, valamint az elmarasztalással vagy bármely alkalmazott szankcióval, illetve intézkedéssel kapcsolatos bírósági határozat közzé is tehető.	(2) Az e cikkben előírt büntetőjogi szankciókat kísérhetik egyéb szankciók vagy intézkedések is, mint például a 6., 7. és 8. cikkben foglaltak, valamint az elmarasztalással kapcsolatos bírósági határozat, illetve a szankcióalkalmazási határozat vagy más alkalmazott intézkedések közzététele.
Indokolás
A hatályos jog értelmében annak meghatározása, hogy egy tett besorolható-e bűncselekménynek, annak súlyosságától, és az általa jelentett társadalmi veszély fokától függ. A 3. cikk rendelkezéseit megsértő munkáltatókkal szemben alkalmazott intézkedésekkel kapcsolatosan kizárólag ezen cikkek rendelkeznek, és a„különösen azok” szerkezet használata nem indokolt.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) állami kedvezményekből vagy támogatásokból való kizárás;	a) állami kedvezményekből, támogatásokból vagy szubvenciókból, ezen belül a tagállamok által irányított közösségi finanszírozásból való kizárás;
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok hatékony mechanizmusokat vezetnek be annak érdekében, hogy a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai közvetlenül vagy kijelölt harmadik feleken keresztül panasszal élhessenek a munkáltatójukkal szemben.	(1) A tagállamok hatékony mechanizmusokat vezetnek be annak érdekében, hogy a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai a 14a. cikknek megfelelően közvetlenül vagy kijelölt harmadik feleken keresztül panasszal élhessenek a munkáltatójukkal szemben.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A 10. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti bűncselekmények esetén a tagállamok a 2004/81/EK irányelv 4–15. cikkével összhangban az adott nemzeti eljárás hosszától függő, korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt adnak ki harmadik országok emberkereskedelem áldozatául esett és a munkáltatóval szemben indított eljárásban együttműködő állampolgárai számára.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 14 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	14a. cikk
	Kijelölt harmadik felek
	A tagállamok biztosítják, hogy jogi személyek, egyesületek, nem kormányzati szervezetek, helyi hatóságok és egyéb szervek, például szakszervezetek, amelyeknek a vonatkozó nemzeti jogszabályokban lefektetett kritériumoknak megfelelően jogos érdeke a jelen irányelv rendelkezései betartásának biztosítása, részt vehessenek bármilyen igazságügyi, közigazgatási és/vagy büntetőjogi eljárásban harmadik ország illegálisan alkalmazott állampolgára nevében vagy érdekében ezen irányelv végrehajtása céljából.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok biztosítják, hogy évente a területükön letelepedett vállalkozások legalább 10 %-ánál vizsgálatot folytatnak a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárai foglalkoztatásának ellenőrzése érdekében.	(1) A tagállamok biztosítják, hogy területükön hatékony és megfelelő vizsgálatokat folytatnak a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárai foglalkoztatásának ellenőrzése érdekében.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ellenőrizendő vállalkozásokat olyan kockázatfelmérés alapján választják ki, amelyet a tagállamok illetékes hatóságainak kell elkészíteniük olyan tényezők figyelembevételével, mint például az ágazat, amelyben az adott vállalkozás működik, valamint bármely korábbi jogsértés.	(2) A tagállamok kockázatfelmérések alapján rendszeresen azonosítják azon ágazatokat, amelyekben területükön gyakori az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása. A tagállamok nyilvánosságra hozzák az említett kockázatfelmérések eredményeként azonosított ágazatok listáját.
Indokolás
A tagállamoknak fel kell mérniük, a különböző ágazatokban milyen kockázata van az illegális bevándorlók alkalmazása koncentrálódásának. Ennek segítségével azokra az ágazatokra összpontosíthatják az ellenőrzéseket, amelyekben nagyobb a kockázat, így lehetővé válik az ellenőrzések előírt arányának csökkentése. Ez hozzájárulhat az irányelv által előirányzott végrehajtási intézkedések költségeinek csökkentéséhez.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett vizsgálatok nem sértik a munkaügyi vizsgálatokat, amelyeket többek között a munkafeltételek felmérése céljából végeznek.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Harmadik országbeli állampolgárságú kiküldött munkavállalók esetében a tagállamok felügyeleti szolgálatai igénybe vehetik a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben* meghatározott együttműködést és információcserét annak érdekében, hogy ellenőrizzék a harmadik országbeli állampolgár származási tagállamban történő foglalkoztatásának jogszerűségét.
	*HL L 18., 1997.1.21., 1. o.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 15 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	15a. cikk
	A nemzeti intézkedésekkel való kapcsolat
	Ez az irányelv nem sérti az annak támogatására irányuló nemzeti intézkedéseket, hogy a be nem jelentett munkavégzést bejelentett munkavégzéssé alakítsák, és hogy segítséget nyújtsanak a be nem jelentett munkavállalóknak, hogy helyzetüket jogszerűvé tegyék.
Indokolás
Ez a rendelkezés szükséges ezen irányelv hatályának megállapításához a tagállamoknak a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre és a be nem jelentett munkavállalók helyzetének szabályozására irányuló saját kezdeményezésű intézkedéseivel kapcsolatosan.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok legkésőbb [a 17. cikkben említett időpontot követő három év]-ig, ezután pedig háromévente jelentés formájában megküldik a Bizottságnak az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos információkat, amelyek többek között tartalmazzák a 15. cikk alapján lefolytatott vizsgálatok számát és eredményeit, valamint a 8. cikk alapján alkalmazott intézkedések részleteit.	A tagállamok legkésőbb [a 17. cikkben említett időpontot követő három év]-ig, ezután pedig háromévente jelentés formájában megküldik a Bizottságnak az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos információkat, amelyek többek között tartalmazzák a 15. cikk (2) bekezdése alapján azonosított ágazatokat, a 15. cikk (3) bekezdése alapján lefolytatott vizsgálatok számát és eredményeit, valamint a 8. cikk alapján alkalmazott intézkedések részleteit.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok az első jelentéssel együtt benyújthatnak egy értékelést arról, hogy milyen hatással volt ezen irányelv végrehajtása a harmadik országok legálisan tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatására.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság e jelentések alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.	A Bizottság a jelentések tagállamok általi benyújtását követő tizenkét hónapon belül e jelentések alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés kiegészíthető az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatokkal.

ELJÁRÁS

Cím	Az illegálisan tartózkodó harmadik országok állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók
Hivatkozások	COM(2007)0249 – C6-0143/2007 – 2007/0094(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 19.6.2007
Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	12.7.2007
A vélemény előadója A kijelölés dátuma	Edit Bauer 5.6.2007
Vizsgálat a bizottságban	25.6.2008		9.9.2008
Elfogadás dátuma	10.9.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 6 13
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Andersson, Edit Bauer, Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Jean Louis Cottigny, Proinsias De Rossa, Carlo Fatuzzo, Ilda Figueiredo, Roger Helmer, Stephen Hughes, Karin Jöns, Ona Juknevičienė, Jan Jerzy Kułakowski, Jean Lambert, Bernard Lehideux, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Maria Matsouka, Mary Lou McDonald, Elisabeth Morin, Juan Andrés Naranjo Escobar, Csaba Őry, Siiri Oviir, Pier Antonio Panzeri, Rovana Plumb, Jacek Protasiewicz, Bilyana Ilieva Raeva, Elisabeth Schroedter, José Albino Silva Peneda, Jean Spautz, Gabriele Stauner, Ewa Tomaszewska, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Petru Filip, Donata Gottardi, Rumiana Jeleva, Sepp Kusstatscher, Claude Moraes, Csaba Sógor

• [1]  COM(2005)0669.
• [2]  COM(2006)0402.
• [3]  COM(2007)0248.
• [4]  COM(2007)0637.
• [5]  COM(2007)0638.
• [6]  COM(2007)0628.

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (25.6.2008)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2007)0249 – C6‑0143/2007 – 2007/0094(COD))

A vélemény előadója: Giuseppe Castiglione

RÖVID INDOKOLÁS

A vélemény előadója támogatja az irányelvre irányuló javaslatot, és teljes mértékben osztja annak célkitűzéseit. Az olyan intézkedések és szankciók bevezetése, beleértve akár büntetőjogi természetűeket is, amelyek eltántorítják a munkaadókat az EU-ban illegálisan tartózkodó állampolgárok foglalkoztatásától, nem csak az illegális bevándorlás elleni küzdelem eszköze, hanem biztosítja a tisztességes piaci verseny fejlődését is, valamint, közvetetten, erősíti a munkavállalók méltó és megfelelő munkakörülményekhez való jogát.

Leginkább a mezőgazdaságban foglalkoztatják az illegális munkavállalókat, akik kielégítik az általában szezonális és olyan munkák kapcsán jelentkező munkaerő-szükségletet, amelyeket az európai polgárok sokszor nem szívesen végeznek (gondoljunk például a paradicsomszedésre Olaszországban). A harmadik országból érkező munkaerőt tehát rövid vagy igen rövid időtartamú, ám erősen munkaigényes tevékenységekben foglalkoztatja a mezőgazdasági ágazat (a munkaerőt egyazon gazdaságban többször veszik fel rövid időtartamra).

A megfelelő engedély nélkül és rövid időtartamra alkalmazott munkavállalók nagy száma miatt a vélemény előadója úgy véli, hogy az Európai Bizottság javaslatát a munkáltatók számára a bürokrácia csökkentésére irányuló néhány általános jellegű módosításon túl is módosítani kell.

A vélemény előadója mindenekelőtt teljes mértékben elfogadhatónak tartja azt az elvet, hogy a munkaadónak ki kelljen fizetnie a munkavállalónak járó munkabért, valamint a ki nem fizetett társadalombiztosítási járulékokat és adókat. Úgy véli azonban, hogy ha az eljárást a fizetési elmaradások visszakövetelése esetében automatikusan megindítanák, ahogyan azt a Bizottság javasolja, akkor jogilag különböző bánásmódban részesülnének az illegális bevándorló és az uniós munkavállalók, márpedig e megkülönböztetés nem tűnik indokoltnak. Nem világos, hogy az illegális munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségekre miért kellene eltérő szabályoknak vonatkoznia mint az általánosan alkalmazandó munkajogban foglaltak, amelyek szerint a munkavállaló fordul bírósághoz járandósága megállapítása céljából.

Hasonlóképpen hátrányos megkülönböztetés lenne – ezúttal a feketén foglalkoztatott uniós munkavállalókkal szemben –, ha hat hónapot tekintenének a munkaviszony minimális időtartamának. Ez a feltevés a munkáltatóra rója azt a terhet, hogy bizonyítsa, hogy egy adott munkaviszony tényleges időtartama kevesebb mint fél év volt. A munkavállaló rendkívül nehezen tudná bizonyítani ennek ellenkezőjét (könnyebb annak bizonyítása, hogy valami megtörtént, mint hogy nem történt meg!), ami további, teljességgel aránytalan szankciót jelentene a munkáltató számára, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági ágazatban a munkaviszonyok átlagos időtartama 40 nap. Továbbá, e feltevés azzal a nem kívánt következménnyel is járhat, hogy bátorítja harmadik országokból érkezők illegális bevándorlását, akiket vonz a lehetőség, hogy legalább 6 hónap után kapnak munkabért, bár csak néhány napot dolgoztak.

Végül pedig, ami a korlátozó intézkedéseket illeti, a vélemény előadója úgy véli, hogy a tagállamok számára nagyobb mozgásteret kell hagyni, hogy jobban figyelembe tudják venni az egyes ágazatok jellegzetességeit és az ezen intézkedések alkalmazásának következményeit, beleértve a társadalmi következményeket is.

MÓDOSÍTÁS

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A rendelkezések nem vonatkozhatnak harmadik országok legálisan tartózkodó állampolgáraira. A szabályozásból így ki vannak zárva a harmadik országok azon állampolgárai, akik uniós polgárok olyan családtagjai, akik a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolják, és azok, akik egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről pedig az állampolgárságuk szerinti országok közötti megállapodások alapján az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogával azonos jogokat élveznek. A szabályozásból ki vannak zárva továbbá a harmadik országok azon állampolgárai, akiknek a helyzetét a közösségi jog szabályozza, például azok, akiket egy másik tagállamban legálisan foglalkoztatnak, és akiket a szolgáltató szolgáltatásnyújtás keretében egy másik tagállamba kiküldött.	(4) A rendelkezések nem vonatkozhatnak harmadik országok legálisan tartózkodó állampolgáraira. A szabályozásból így ki vannak zárva a harmadik országok azon állampolgárai, akik uniós polgárok olyan családtagjai, akik a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolják, és azok, akik egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről pedig az állampolgárságuk szerinti országok közötti megállapodások alapján az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogával azonos jogokat élveznek. A szabályozásból ki vannak zárva továbbá a harmadik országok azon állampolgárai, akiknek a helyzetét a közösségi jog szabályozza, például azok, akiket egy másik tagállamban legálisan foglalkoztatnak, és akiket a szolgáltató szolgáltatásnyújtás keretében egy másik tagállamba kiküldött, valamint akik menedékjogot kaptak vagy menekültstátusszal rendelkeznek.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Ezen irányelv eredményességének biztosítása érdekében vissza kellene téríteni a harmadik országok állampolgárainak illegális foglalkoztatásával szerzett minden jogszerűtlen nyereséget. A visszatérítendő kifizetetlen járandóságnak és egyéb munkához kapcsolódó illetményeknek ezért meg kell egyezniük azzal az összeggel, amely hasonló munkavállalókat bejelentett munkaviszony keretében megilletett volna.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Tekintettel arra, hogy egyes érintett ágazatokban igen elterjedt az alvállalkozásba adás, biztosítani kell, hogy az alvállalkozói láncban szereplő valamennyi vállalkozás egyetemlegesen feleljen a lánc végén lévő olyan munkáltatóval szembeni pénzügyi szankciók megfizetéséért, aki harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztatja.	(13) Tekintettel arra, hogy egyes érintett ágazatokban igen elterjedt az alvállalkozásba adás, biztosítani kell, hogy az alvállalkozói láncban szereplő valamennyi vállalkozás egyetemlegesen feleljen a lánc végén lévő olyan munkáltatóval szembeni pénzügyi szankciók megfizetéséért, aki harmadik országok illegálisan az adott tagállamban tartózkodó állampolgárait foglalkoztatja, feltéve, hogy megállapítják, hogy nem jóhiszeműen jártak el, és hogy tudatában voltak annak, hogy a végső munkáltató jogszerűtlen szerződési gyakorlatot folytatott.
Indokolás
Védeni kell az ártatlanság vélelmét.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A végrehajtás megkönnyítése érdekében hatékony panasztételi mechanizmusoknak kell rendelkezésre állniuk, hogy a harmadik országok érintett állampolgárai közvetlenül vagy kijelölt harmadik feleken, úgymint szakszervezeteken vagy egyéb szervezeteken keresztül panasszal élhessenek. A panasz benyújtásához segítséget nyújtó kijelölt harmadik felek számára védelmet kell biztosítani olyan esetleges szankciókkal szemben, amelyeket a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtást tiltó szabályok írnak elő.	(18) A végrehajtás megkönnyítése érdekében hatékony panasztételi mechanizmusoknak kell rendelkezésre állniuk, hogy a harmadik országok érintett állampolgárai közvetlenül vagy kijelölt harmadik feleken, úgymint szakszervezeteken vagy egyéb szervezeteken keresztül panasszal élhessenek. A panasz benyújtásához segítséget nyújtó kijelölt harmadik felek számára védelmet kell biztosítani olyan esetleges szankciókkal szemben, amelyeket a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtást tiltó szabályok írnak elő. Elő kell mozdítani a jelentős helyi jelenléttel bíró ágazati szervezetek közvetítő szerepét.
Indokolás
Ez a mezőgazdasági termelői szervezetekre vonatkozik, amelyek a valamennyi érdekelt féllel ápolt állandó kapcsolatuknak köszönhetően jelentős szerepet játszhatnak a konfliktusok rendezésében.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok kötelezik a vállalkozási tevékenység körében eljáró vagy jogi személy munkáltatókat, hogy egy héten belül tájékoztassák a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságokat a harmadik országok állampolgárai foglalkoztatásának megkezdéséről és befejezéséről egyaránt.	(2) A tagállamok kötelezik a vállalkozási tevékenység körében vagy jogi személyként eljáró munkáltatókat, hogy egy héten belül tájékoztassák a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságokat a harmadik országok állampolgárai foglalkoztatásának megkezdéséről és befejezéséről egyaránt. Amennyiben egy tagállam jogrendszere már előírja a munkáltató számára, hogy tájékoztassa az illetékes nemzeti hatóságot egy munkaviszony létesítéséről és/vagy az azzal kapcsolatos tényekről, akkor a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget ugyanennél a hatóságnál kell teljesíteni.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok minden esetben elfogadják az érdekelt nemzeti hatóságok közötti megfelelő szintű együttműködés és információcsere biztosításához szükséges intézkedéseket.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikk megsértése esetén a munkáltatóval szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.	(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikk megsértése esetén, amelyért az 5. cikk alapján a munkáltatót teszik felelőssé, a munkáltatóval szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a harmadik országok minden egyes illegálisan foglalkoztatott állampolgárának visszatérésével kapcsolatos költségek megfizetése azon esetekben, amikor kiutasítási eljárást folytatnak le.	törölve
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) olyan mechanizmusokat vezetnek be, amelyek biztosítják, hogy az elmaradt járandóságok kifizettetéséhez szükséges eljárások automatikusan megindulnak anélkül, hogy a harmadik ország állampolgárának kérelmet kellene benyújtania;	a) bevezetik az ahhoz szükséges mechanizmusokat, hogy az illegálisan tartózkodó munkavállaló kérhesse az elmaradt járandóságok kifizettetését az alkalmazott nemzeti eljárásokkal összhangban;
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a munkáltató ellenkező bizonyítása hiányában vélelmezik a legalább hathónapos munkaviszony fennállását.	törölve
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A 10. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti bűncselekmények esetén a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kiutasító határozatot mindaddig nem hajtják végre, amíg a harmadik ország állampolgára meg nem kapta az (1) bekezdés a) pontja szerint behajtott minden elmaradt járandóságot.	törölve
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozási tevékenység körében eljáró munkáltatóval szemben szükség esetén a következő intézkedések is alkalmazhatók legyenek:	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozási tevékenység körében eljáró munkáltatóval szemben különösen/kirívóan súlyos esetekben legalább a következő intézkedések egyike alkalmazható legyen:
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az illegális foglalkoztatás felderítését megelőző 12 hónapon belül a munkáltatónak nyújtott állami kedvezmények vagy támogatások visszafizettetése, ideértve a tagállamok által kezelt uniós finanszírozást is;	c) az illegális foglalkoztatás ideje alatt a munkáltatónak nyújtott állami kedvezmények vagy támogatások visszafizettetése, ideértve a tagállamok által kezelt uniós finanszírozást is; amennyiben nem állapítható meg az illegális foglalkoztatás tényleges időtartama, legalább három hónapos időtartamú munkaviszonyt vélelmeznek;
Indokolás
A választott tizenkét hónapos időtartam túlságosan hosszú és méltánytalanul nehéz helyzetekhez vezetne, ily módon megsértve az arányosság elvét.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás okán nem alkalmazhatnak szankciókat azon kijelölt harmadik felekkel szemben, akik a harmadik országok állampolgárai számára a panasz benyújtásához segítséget nyújtanak.	(2) A tagállamok jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás miatt nem alkalmaznak szankciókat azon kijelölt harmadik felekkel szemben, akik a harmadik országok állampolgárai számára a panasz benyújtásához segítséget nyújtanak, különösen bizonyos ágazatok képviseleti szervezetei esetében.
Indokolás
Ez a mezőgazdasági termelői szervezetekre vonatkozik, amelyek a valamennyi érdekelt féllel ápolt állandó kapcsolatuknak köszönhetően jelentős szerepet játszhatnak a konfliktusok rendezésében.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ellenőrizendő vállalkozásokat olyan kockázatfelmérés alapján választják ki, amelyet a tagállamok illetékes hatóságainak kell elkészíteniük olyan tényezők figyelembevételével, mint például az ágazat, amelyben az adott vállalkozás működik, valamint bármely korábbi jogsértés.	(2) Amennyiben az ellenőrizendő vállalkozásokat olyan kockázatfelmérés alapján választják ki, amelyet a tagállamok illetékes hatóságainak kell elkészíteniük olyan tényezők figyelembevételével, mint például az ágazat, amelyben az adott vállalkozás működik, valamint bármely korábbi jogsértés, a tagállamok számára engedélyezhetik, hogy eltérjenek a 15. cikk (1) bekezdésében foglalt követelménytől, miután erről tájékoztatták a Bizottságot.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 15 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	15b. cikk
	A védelem szintjére vonatkozó biztosíték
	Ezen irányelv egyetlen rendelkezése nem képez alapot arra, hogy csökkentsék a harmadik országok rászoruló állampolgárai számára a tagállamok által az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken már biztosított védelem mértékét.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – első franciabekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok legkésőbb [a 17. cikkben említett időpontot követő három év]-ig, ezután pedig háromévente jelentés formájában megküldik a Bizottságnak az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos információkat, amelyek többek között tartalmazzák a 15. cikk alapján lefolytatott vizsgálatok számát és eredményeit, valamint a 8. cikk alapján alkalmazott intézkedések részleteit.	A tagállamok legkésőbb [a 17. cikkben említett időpontot követő három év]-ig, ezután pedig háromévente jelentés formájában megküldik a Bizottságnak az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos információkat, amelyek többek között tartalmazzák a 15. cikk alapján lefolytatott vizsgálatok számát és eredményeit, valamint a 8. cikk vagy a 13. cikk alapján alkalmazott intézkedések részleteit.

ELJÁRÁS

Cím	Az illegálisan tartózkodó harmadik országok állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók
Hivatkozások	COM(2007)0249 – C6-0143/2007 – 2007/0094(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AGRI 27.9.2007
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Giuseppe Castiglione 8.10.2007
Vizsgálat a bizottságban	25.6.2008
Az elfogadás dátuma	25.6.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Vincenzo Aita, Bernadette Bourzai, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Giuseppe Castiglione, Albert Deß, Gintaras Didžiokas, Michl Ebner, Carmen Fraga Estévez, Ioannis Gklavakis, Lutz Goepel, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Esther Herranz García, Lily Jacobs, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Stéphane Le Foll, James Nicholson, Neil Parish, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Alyn Smith, Petya Stavreva, Witold Tomczak, Donato Tommaso Veraldi, Janusz Wojciechowski, Andrzej Tomasz Zapałowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Katerina Batzeli, Ilda Figueiredo, Wiesław Stefan Kuc, Astrid Lulling, Maria Petre, Brian Simpson
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Paulo Casaca

VÉLEMÉNY Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (22.11.2007)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2007)0249 – C6-0143/2007 – 2007/0094(COD))

A vélemény előadója: Esther De Lange

RÖVID INDOKOLÁS

2007. május 16-án a Bizottság kibocsátott egy tanácsi irányelvre irányuló javaslatot a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkaadókkal szembeni szankciókról. Jelen javaslat egy átfogó európai migrációs politika része, és célja az illegális bevándorlást vonzó tényező csökkentése az EU területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása elleni fellépéssel. Az intézkedés célja egy olyan EU-szintű keret létrehozása, amely lehetővé teszi szankciók alkalmazását azokkal a munkáltatókkal szemben, akik az EU területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatnak. A keret főbb jellemzői:

- az EU területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának általános tilalma;

- a munkáltatókra rótt kötelezettség a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatás előtti ellenőrzésére és a tagállamok által végzett ellenőrzések számának emelése;

- szankciók és egyéb intézkedések bevezetése a szabályok megszegése esetén, illetve büntetőjogi szankciók azokban az esetekben, amikor a szabályokat súlyosan megsértik, így például kizsákmányoló munkafeltételek alkalmazása, vagy amikor a munkáltató tudja, hogy foglalkoztatottja emberkereskedelem áldozata.

Fontos azonban kiemelni, hogy a javaslat a jogellenes tartózkodás tényét veszi alapul, nem pedig a szabálytalan foglalkoztatást. Az EU-Szerződés 63. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a javaslat csak azokra a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik jogellenesen tartózkodnak az EU területén és foglalkoztatottak. A javaslat nem vonatkozik harmadik országok olyan állampolgáraival kapcsolatos intézkedésekre, akik legálisan tartózkodnak az EU-ban, de tartózkodási engedélyüket megsértve dolgoznak, például harmadik országokból érkező olyan diákok, akik az engedélyezettnél több órát dolgoznak. Az Európai Bizottság becslései szerint 4,5 és 8 millió között van a harmadik országok azon állampolgárainak a száma, akik az EU-ban illegálisan tartózkodnak. Sajnálatos módon ezek a becslések nem nemek szerinti bontásban készültek, így a a két nem eltérő problémái rejtve maradnak.

A véleménytervezet szigorúan a nemek közötti különbségek szempontjaira figyelemmel módosítja a javaslatot. A vélemény előadója úgy véli, hogy az illegális bevándorló nők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és gyakran válnak kényszermunka, illetve emberkereskedelem és erőszak áldozataivá. Éppen ezért szükséges a javaslatba foglalni olyan, a nemek közötti esélyegyenlőséghez kapcsolódó rendelkezéseket, mint például a megfelelő hatóságok képzése annak érdekében, hogy felismerjék és kezelni tudják az ilyen jellegű kérdéseket, vagy a harmadik országokbeli állampolgárok tájékoztatása a munkáltatóik elleni panaszok benyújtásának lehetőségéről, illetve a nemekre lebontott statisztikák és nemekre vonatkozó nemzeti jelentések készítése.

MÓDOSÍTÁS

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg[1]	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (15a) preambulumbekezdés (új)
	(15a) Mivel a nők gyakran válnak kényszermunka, emberkereskedelem, nemi erőszak és az erőszak egyéb formáinak áldozatává, különös figyelmet kell fordítani az illegális női bevándorlókra és sajátos problémáikra.
Módosítás: 2 (15b) preambulumbekezdés (új)
	(15b) Azokban az üzletágakban és szolgáltatási ágazatokban, ahol a legnagyobb a kockázata annak, hogy harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztatják, nagyon magas a nők aránya. Mivel sok illegálisan tartózkodó nő dolgozik a háztartási szolgáltatási szektorban, az őket alkalmazó családok számára olyan jogi eszközöket kellene gondoskodniuk, amellyel biztosítható lenne jóléti védelmük.
Indokolás
Fontos hangsúlyozni, hogy az illegális bevándorlás esetében a nők kettős megkülönböztetést szenvednek el és sebezhetőbbek; ezért mind a nők, mind a férfiak eltérő szükségleteit figyelembe vevő egyedi elbírálást kell alkalmazni.
Módosítás: 3 (18 a) preambulumbekezdés (új)
	(18a) A tagállamoknak áldozniuk kellene a tudatosságnövelő intézkedésekre az érintett harmadik országbeli állampolgárok és a nekik hivatalos panaszok benyújtására segítséget nyújtó erre kijelölt harmadik felek megfelelő tájékoztatása érdekében. A panasztételi eljárásokat a jelentős arányban nőket foglalkoztató ágazatokban oly módon kell megalkotni, hogy azok figyelembe vegyék a nemek közötti esélyegyenlőséghez speciálisan kapcsolódó témákat, és megfelelő védelmet nyújtsanak a nők számára.
Módosítás: 4 (19) preambulumbekezdés
(19) A panasztételi mechanizmusok kiegészítése érdekében a tagállamoknak az adott nemzeti eljárás hosszától függő, korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt kell kiadniuk harmadik országok olyan állampolgárai számára, akiket különösen kizsákmányoló munkafeltételek mellett foglalkoztattak, és akik együttműködnek a munkáltatóval szemben indított büntetőeljárásban. Az ilyen engedélyeket a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK irányelv alapján kiadott engedélyekre vonatkozókkal azonos feltételek mellett kell kiadni.	(19) A panasztételi mechanizmusok kiegészítése érdekében a tagállamoknak az adott nemzeti eljárás hosszától függő, korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt kell kiadniuk harmadik országok olyan állampolgárai számára, akik kiskorúak, várandós nők, három hónaposnál fiatalabb újszülöttet gondoznak vagy akiket különösen kizsákmányoló munkafeltételek mellett foglalkoztattak, és akik együttműködnek a munkáltatóval szemben indított büntetőeljárásban. Az ilyen engedélyeket a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK irányelv alapján kiadott engedélyekre vonatkozókkal azonos feltételek mellett kell kiadni.
Indokolás
A várandós nők és a kiskorúak számára különleges védelmet kell biztosítani.
Módosítás: 5 (19 a) preambulumbekezdés (új)
	(19a) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes hatóságok, a szociális partnerek és a bevándorlókat képviselő egyesületek megkapják az esélyegyenlőséggel, a diszkriminációellenességgel,a nemek közötti megkülönböztetéssel és a többszörös megkülönböztetéssel kapcsolatos képzést és tájékoztatást annak érdekében, hogy rendelkezésükre álljanak az ahhoz szükséges eszközök és képesítések, hogy a legmegfelelőbben azonosíthassák a nemek közötti esélyegyenlőséghez speciálisan kapcsolódó témákat.
Módosítás: 6 3. cikk (1) bekezdés
A tagállamok megtiltják harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatását.	A tagállamok megtiltják harmadik országok olyan állampolgárainak foglalkoztatását, akiknek esetében hivatalosan megállapították, hogy tartózkodásuk illegális jellegű.
Indokolás
Az állampolgár illegális tartózkodásának tényét jogi eszközökkel, bíróság által kiadott végrehajtható határozattal kell megerősíteni.
Módosítás: 7 7. cikk (1) bekezdés b) pont
b) befizeti az összes elmaradt adót és társadalombiztosítási járulékot, ideértve az alkalmazandó közigazgatási bírságokat is.	b) befizeti az összes elmaradt adót és társadalombiztosítási járulékot, ideértve a családi támogatásokat és az alkalmazandó közigazgatási bírságokat is.
Módosítás: 8 7. cikk (1 a) bekezdés (új)
	(1a) A 3. cikk megsértése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a munkáltató – várandós munkavállaló nő vagy három hónapnál fiatalabb újszülöttet gondozó munkavállaló nő esetében – a 7. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések szerint jár el, valamint betart valamennyi egyéb olyan rendelkezéshez, amelyet a tagállamok nemzeti joga erre a sajátos helyzetre előír.
Indokolás
Fontos, hogy az illegálisan foglalkoztatott várandós nők védelme, valamint az ellátáshoz és támogatáshoz, illetve a jövedelemhez és az utánuk fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás fizetéséhez való joguk biztosítása is .
Módosítás: 9 7. cikk (4) bekezdés
4. A 10. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti bűncselekmények esetén a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kiutasító határozatot mindaddig nem hajtják végre, amíg a harmadik ország állampolgára meg nem kapta az (1) bekezdés a) pontja szerint behajtott minden elmaradt járandóságot.	4. A 10. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti bűncselekmények esetén a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kiutasító határozatot mindaddig nem hajtják végre, amíg a harmadik ország állampolgára meg nem kapta az (1) bekezdés a) pontja szerint behajtott minden elmaradt járandóságot; még az ilyen jellegű kiutasítás sem veszélyeztetheti az illegálisan fogalkoztatott személy alapvető jogait, illetve életét és és egészségét.
Indokolás
Harmadik ország állampolgára nem küldhető vissza hadiállapotban levő vagy olyan országba, amelyben az Európai Unióban végzett tevékenysége miatt megtorlás vagy bebörtönzés veszélyének lenne kitéve.
Módosítás: 10 7. cikk (4 a) bekezdés (új)
	(4a) A 3. cikkben és különösen a 10. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a kiutasítási határozat végrehajtását felfüggesszék, amennyiben a harmadik ország Európai Unióban illegálisan tartózkodó állampolgára kiskorú, várandós nő és/vagy három hónapnál fiatalabb újszülöttet gondozó nő.
Indokolás
A várandós nők és a kiskorúak számára megfelelő bánásmódot kell biztosítani.
Módosítás: 11 10. cikk (1) bekezdés c) pont
c) a jogsértést különösen kizsákmányoló munkafeltételek mellett követik el, például ha a munkafeltételek jelentősen eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók esetén alkalmazottaktól; vagy	c) a jogsértést igazságtalan bánásmód, nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés vagy különösen kizsákmányoló munkafeltételek mellett, erőszak, fenyegetés, megfélemlítés vagy megalázó bánásmód kíséretében követik el, amelyek jelentősen eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók esetén alkalmazottaktól; vagy
Indokolás
A „különösen kizsákmányoló munkafeltételek” fogalma pontosításra szorul.
Módosítás: 12 14. cikk (1) bekezdés
(1) A tagállamok hatékony mechanizmusokat vezetnek be annak érdekében, hogy a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai közvetlenül vagy kijelölt harmadik feleken keresztül panasszal élhessenek a munkáltatójukkal szemben.	(1) A tagállamok támogatják a tudatosságnövelő kampányokat és hatékony mechanizmusokat hoznak létre annak érdekében, hogy a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai közvetlenül vagy kijelölt harmadik feleken keresztül és bizalmas jelleggel panasszal élhessenek a munkáltatójukkal szemben.
Módosítás: 13 14. cikk (3) bekezdés
3. A 10. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti bűncselekmények esetén a tagállamok a 2004/81/EK irányelv 4–15. cikkében foglalt feltételekkel az adott nemzeti eljárás hosszától függő, korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt adnak ki harmadik országok olyan állampolgárai számára, akiket kizsákmányoló munkafeltételek mellett foglalkoztatnak vagy foglalkoztattak, és akik együttműködnek a munkáltatóval szemben indított eljárásban.	3. A 10. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti bűncselekmények esetén a tagállamok a 2004/81/EK irányelv 4–15. cikkében foglalt feltételekkel az adott nemzeti eljárás hosszától függő, korlátozott időre és védelemre szóló tartózkodási engedélyt adnak ki harmadik országok olyan állampolgárai számára, akiket kizsákmányoló munkafeltételek mellett foglalkoztatnak vagy foglalkoztattak, és akik együttműködnek a munkáltatóval szemben indított eljárásban. Ezek a tartózkodási engedélyek az adott tartózkodási időtartam alatt született gyermekek számára is érvényesek. Kérelemre lakhatást és élelmezést kell számukra biztosítani.
Indokolás
Mivel az illegálisan tartózkodó foglalkoztatottak között nagyon sok a nő, fontos, hogy a tartózkodás időtartama alatt az Európai Unió valamely tagállamában született gyermekeik védelemben részesüljenek.
Módosítás: 14 14. cikk (3 a) bekezdés (új)
	(3a) Tekintettel a jelentős számú illegálisan bevándorolt nőre és azokra a sajátos problémákra, amelyekkel szembesülnek, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok megkapják a nemek közötti különbségekhez az illegális bevándorlás területéhez kapcsolódó képzést annak érdekében, hogy rendelkezzenek a nemek közötti különbségekből adódó sajátos problémák jobb felismeréséhez és kezeléséhez szükséges képességekkel.
Módosítás: 15 14. cikk (3b) bekezdés (új)
	(3b) A 3. cikkben foglalt tilalmak esetében a tagállamok a 2004/81/EK irányelv 4-15. cikkében előírt feltételeknek megfelelően az adott nemzeti eljárás hosszához alkalmazkodó korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt adnak ki harmadik országok olyan állampolgárai számára, akik kiskorúak, várandós nők vagy három hónapnál fiatalabb újszülöttet gondozó nők.
Indokolás
A várandós nők és a kiskorúak számára különleges védelmet kell biztosítani, akár korlátozott időtartamra szóló tartózkodási engedély megadásával is.
Módosítás: 16 16. cikk (1) bekezdés
A tagállamok legkésőbb [a 17. cikkben említett időpontot követő három év]-ig, ezután pedig háromévente jelentés formájában megküldik a Bizottságnak az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos információkat, amelyek többek között tartalmazzák a 15. cikk alapján lefolytatott vizsgálatok számát és eredményeit, valamint a 8. cikk alapján alkalmazott intézkedések részleteit.	A tagállamok legkésőbb [a 17. cikkben említett időpontot követő három év]-ig, ezután pedig kétévente jelentés formájában megküldik a Bizottságnak az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos információkat, amelyek többek között tartalmazzák a 15. cikk alapján lefolytatott vizsgálatok számát és eredményeit, valamint a 8. cikk alapján alkalmazott intézkedések részleteit. A jelentésbe foglalt statisztikák nemek szerinti bontásban készülnek, és alkalmasak a nemek közötti különbségekből adódó problémák azonosítására.
Módosítás: 17 16. cikk (2) bekezdés
A Bizottság e jelentések alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.	A Bizottság e jelentések alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésbe foglalt statisztikák nemek szerinti bontásban készülnek, és alkalmasak a nemek közötti különbségekből adódó problémák azonosítására.

ELJÁRÁS

Cím	A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók
Hivatkozások	COM(2007)0249 - C6-0143/2007 - 2007/0094(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	FEMM 19.6.2007
A vélemény előadója A kijelölés dátuma	Esther De Lange 3.7.2007
Vizsgálat a bizottságban	2.10.2007		20.11.2007
Az elfogadás dátuma	20.11.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 0 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Edit Bauer, Hiltrud Breyer, Esther De Lange, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Lívia Járóka, Piia-Noora Kauppi, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Roselyne Lefrançois, Siiri Oviir, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Zita Pleštinská, Anni Podimata, Christa Prets, Teresa Riera Madurell, Eva-Britt Svensson, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jill Evans, Iratxe García Pérez, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Donata Gottardi, Anna Hedh, Filiz Hakaeva Hyusmenova

ELJÁRÁS

Cím	Az illegálisan tartózkodó harmadik országok állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók
Hivatkozások	COM(2007)0249 – C6-0143/2007 – 2007/0094(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	16.5.2007
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 19.6.2007
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 19.6.2007		ITRE 19.6.2007		AGRI 27.9.2007		FEMM 19.6.2007
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	ITRE 26.6.2007
Társbizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 12.7.2007
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Claudio Fava 11.6.2007
Vizsgálat a bizottságban	11.9.2007		16.7.2008		8.9.2008		7.10.2008
	21.1.2009
Az elfogadás dátuma	21.1.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	46 6 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alexander Alvaro, Roberta Angelilli, Mario Borghezio, Catherine Boursier, Emine Bozkurt, Philip Bradbourn, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Maddalena Calia, Michael Cashman, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Carlos Coelho, Elly de Groen-Kouwenhoven, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Bárbara Dührkop Dührkop, Claudio Fava, Urszula Gacek, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Roland Gewalt, Jeanine Hennis-Plasschaert, Ewa Klamt, Magda Kósáné Kovács, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Roselyne Lefrançois, Baroness Sarah Ludford, Viktória Mohácsi, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Rareş-Lucian Niculescu, Martine Roure, Sebastiano Sanzarello, Inger Segelström, Csaba Sógor, Vladimir Urutchev, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Edit Bauer, Simon Busuttil, Iratxe García Pérez, Elisabetta Gardini, Genowefa Grabowska, Ona Juknevičienė, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Antonio Masip Hidalgo, Nicolae Vlad Popa, Eva-Britt Svensson, Stefano Zappalà
Benyújtás dátuma	27.1.2009

• [1]  HL C …, 2007.7.17., … o.