JELENTÉS az Európai Parlament Tanácshoz intézett, az EU és Mexikó közötti stratégiai partnerségről szóló ajánlásra irányuló javaslatával

17.2.2009 - (2008/2289(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra

INDOKOLÁS

Bevezetés

Az EU és Mexikó közötti kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak. A két felet történelmi és kulturális szálak fűzik egymáshoz, és egy sor, a demokratikus értékek, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletén alapuló alapvető érték és alapelv tekintetében megegyeznek.

Mexikó és az EU a 70-es évek óta szorosan együttműködik egymással, és már 1997-ben aláírtak egy partnerségi megállapodást, amely előretekintő, intézményesített keretet biztosít a két fél közötti kapcsolatoknak. Ez a partnerségi megállapodás (melyre rendszerint „átfogó megállapodásként” hivatkoznak) három pilléren nyugszik: gazdasági partnerség, politikai koordináció és együttműködés.

Az átfogó megállapodás 2000 októberében való hatálybalépése óta tapasztalható sikere és a kapcsolatoknak a közelmúltban megvalósított további elmélyítése most a Mexikó és az EU közötti kapcsolatok stratégiai partnerség formájában történő, ugrásszerű minőségi megváltozását teszik szükségessé.

Mexikó globális összefüggésben

100 millió feletti lakosságával, melynek 45%-át 20 év alattiak alkotják, Mexikó Latin-Amerika egyik demográfiai óriása.

Mexikót földrajzi elhelyezkedése az Észak- és Dél-Amerika, illetve a Karibi-térség és a csendes óceáni térség közötti összekötő szerepre predesztinálja. Ezt a geostratégiai tényezőt tovább erősíti az a tény, hogy Mexikó több mint 40, különböző országokkal és régiókkal kötött kereskedelmi megállapodással rendelkezik. Többek közt ilyen a NAFTA (az Egyesült Államokkal és Kanadával), illetve a Japánnal és Ausztráliával kötött megállapodások, valamint az Európai Unióval aláírt, széles körű partnerségi megállapodás. Mexikó a világ egyik vezető gazdaságává vált, és az EU a közelmúltban Mexikó második (az USA után) kereskedelmi partnerévé lépett elő.

Mexikó, akár az EU, teljes mértékben elkötelezett az ENSZ-rendszer irányában, melyre mint a globális béke és biztonság megőrzésének leghatékonyabb keretére tekint. Ez az elkötelezettség érhető tetten Mexikónak – az ország történelme során immár negyedik alkalommal történő – az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjává való, a 2009–2010-es ciklusra szóló jelölésében, valamint az ENSZ munkájához való számos hozzájárulásában, beleértve az alábbiakat is:

· békés konfliktus- és válságmegoldás;

· az apartheid elleni küzdelem;

· a leszerelés előmozdítása, nevezetesen a Tlatelolco-i Szerződés révén;

· az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló charta elfogadása;

· az ENSZ közgyűlés kábítószerekkel kapcsolatban tartott rendkívüli ülésének támogatása, hangsúlyozva a nemzetközi közösség közös felelősségét;

· a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi megállapodás előkészítése és ösztönzése;

· a fejlesztésfinanszírozásról tartott nemzetközi konferencia;

· a fogyatékossággal élők jogairól szóló megállapodás.

Ezen túlmenően Mexikónak az ENSZ általános költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulása a Latin-Amerikából érkező teljes hozzájárulás több mint felét teszi ki, mely révén Mexikó a világ tizedik legnagyobb hozzájárulója[1].

Mexikó számos nemzetközi és regionális testület tagjaként politikai és gazdasági téren vezető szerepet tölt be. Igen aktív tagja az ENSZ-nek és fontos szereplője a fő latin-amerikai politikai párbeszédre szolgáló fórumoknak, köztük a Rio-csoportnak, melynek ideiglenes elnökségét jelenleg ellátja (2008-tól 2010-ig). A világ tizedik legnagyobb gazdaságaként Mexikó tagja a G-20 és a G-8+G-5 csoportoknak, valamint a WTO-nak és az IMF-nek. Mexikó az OECD egyetlen latin-amerikai tagja.

A környezetvédelem tekintetében Mexikó az olyan legfontosabb nemzetközi megállapodások aláírói közt szerepel, mint az Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), a Kiotói Jegyzőkönyv és a bali cselekvési terv. Mexikó osztja az EU azon véleményét, hogy az éghajlatváltozást az országok közötti megosztott, de differenciált felelősség elvének alapján kell kezelni.

Az átfogó megállapodástól a stratégiai partnerségig

Mexikó és az EU a 70-es évek óta szorosan együttműködik egymással, amit jól példáz a Mexikó és az EGK közti együttműködési keretmegállapodás aláírása. Ezeket a kapcsolatokat az 1997. december 8-án aláírt és 2000. október 1-je óta hatályban lévő gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (az „átfogó megállapodás”) intézményesítette és kiterjesztette. Ez a megállapodás a kétoldalú együttműködést szolgáló három pilléren nyugszik:

1.        gazdasági partnerség (szabadkereskedelmi övezet kialakítása az áruk és szolgáltatások tekintetében);

2.        politikai koordináció (a politikai párbeszéd intézményesítése);

3.        együttműködés (a Mexikó fejlődésének szempontjából elsődleges területek előtérbe helyezése és az átfogó megállapodás előnyeinek maximális kihasználása).

Az átfogó megállapodásnak köszönhetően az Európai Unió és Mexikó megnövelte a kereskedelem mértékét és politikailag közeledett egymáshoz. A politikai párbeszédet minden szinten megerősítették. Számos magas szintű látogatásra került sor mindkét irányban, beleértve a mexikói elnök, Felipe Calderón Hinojosa az uniós intézményekbe és az európai fővárosokba történő 2007-es látogatását, valamint Patricia Espinosa, Mexikó külügyminisztere, és Benita Ferrero-Waldner, az EU külkapcsolatokért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa találkozóját. Többek közt az alábbi vezető uniós politikusok látogattak Mexikóba: Javier Solana, a Tanács főtitkára, valamint kül- és biztonságpolitikai főképviselő; Peter Mandelson, kereskedelmi biztos; Janez Potočnik, kutatási és tudományos biztos; Vladimir Spidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos; valamint José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. A parlamenti képviselők között az EU–Mexikó parlamenti vegyes bizottságban és az EUROLAT keretében felvett kapcsolatok igen gyümölcsözőek voltak és hozzájárultak a parlamenti szintű politikai párbeszéd fejlesztéséhez.

Ebben az összefüggésben hangsúlyossá vált a politikai párbeszéd fokozását célzó nagyobb léptékű politikai keretek létrehozásának szükségessége egy olyan hatékony eszköz által, amely lehetővé teszi az álláspontok globális szinten, illetve a különböző többoldalú fórumokon és nemzetközi testületekben történő összehangolását. A javasolt stratégiai partnerség így két szinten valósul meg: az EU és Mexikó közti, multilaterális szinten megvalósított koordináció; és a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése.

Multilaterális szinten a cél a konzultáció és a koordináció rendszeressé tétele, ami mindkét oldal érdekét szolgálja és lehetővé teszi a globális hatású kérdésekben való állásfoglalást. A koordináció főként a politikai, biztonsági, környezeti és társadalmi-gazdasági kérdéseket érinti.

A kétoldalú kapcsolatok tekintetében a stratégiai partnerségnek dinamizáló szerepet kell játszania a politikai párbeszéd és egyebek összefüggésében, ezáltal megerősítve az átfogó megállapodás keretében már kialakított kapcsolatokat.

Következtetések

Mexikó vezető szerepe a latin-amerikai és nemzetközi fórumokon, valamint a legfontosabb többoldalú fórumokon és nemzetközi testületekben való részvétele kiváló lehetőségeket teremt a Mexikó és az Európai Unió közötti kapcsolatok bővítésére, különösen az álláspontok összehangolása és nemzetközi szintű közös kezdeményezések tekintetében.

A javasolt stratégiai partnerség kulcsfontosságú előrelépést jelent és nélkülözhetetlen lesz a Mexikóval jelenleg fennálló kapcsolatok megszilárdítása és a globális fontosságú kérdésekkel kapcsolatos koordináció kialakítása szempontjából. A javaslat világosan kimondja, hogy az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Brazíliával tartott csúcstalálkozók esetében alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan az új partnerségnek intézményesítenie kellene az éves EU–Mexikó csúcstalálkozót. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljenek a párbeszédnek az átfogó megállapodás keretében már kialakított mechanizmusai. Az EU–Mexikó parlamenti vegyes bizottság és az EUROLAT keretében megvalósuló politikai párbeszéd a két fél közti kapcsolatok fejlesztésének további, kulcsfontosságú eszköze.

A Tanácshoz intézett javaslat megállapítja azokat a fő szempontokat és területeket, ahol szorosabb koordinációra és együttműködésre van szükség, ugyanakkor egyértelmű útmutatásokat kér a szoros együttműködés legjobb módjaira vonatkozóan a hatékony multilateralizmus ösztönzése és a feleket egyaránt érintő fenyegetések és új kihívások kezelése érdekében.

Az új stratégiai partnerség csak ennek teljesülése esetén teszi lehetővé a globális fontosságú kérdésekkel kapcsolatos ellentétek áthidalását és az egyes álláspontok összehangolását, megerősítve ezáltal az EU és Mexikó közötti kétoldalú kapcsolatokat.

• [1]  Nemzeti Fejlesztési Terv – az elnökség hivatalos honlapja, Mexikó 2008.

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT (B6‑0437/2008) (15.9.2008  )

az eljárási szabályzat 114. cikkének (1) bekezdése alapján

előterjesztette: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra

a PPE-DE képviselőcsoportja nevében

az EU és Mexikó közötti stratégiai partnerségről

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „Az EU és Mexikó közötti stratégiai partnerség felé” című bizottsági közleményre (COM(2008)447 végleges),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok között létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodásra[1],

–   tekintettel az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség 2008. május 16-án Peruban, Limában tartott ötödik csúcstalálkozóján elfogadott limai nyilatkozatra,

–   tekintettel a Mexikó és az Európai Unió 2008. május 17-én Peruban, Limában tartott negyedik csúcstalálkozóján elfogadott közös közleményre,

–   tekintettel az Euro–Latin-amerikai Közgyűlésnek az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség ötödik csúcstalálkozójához intézett üzenetére,

–   tekintettel az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség Limában tartott ötödik csúcstalálkozójáról szóló 2008. április 24-i állásfoglalására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (1) bekezdésére,

A. mivel a Mexikó és az Európai Unió között létrejött, 1997-ben aláírt és 2000-ben hatályba lépett gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (az átfogó megállapodás) a politikai párbeszéd, a szabadkereskedelmi övezet fokozatos kialakítása és az együttműködés hármas pillérén nyugszik; és mivel a 2000-ben történt hatálybalépés óta a két fél közti kapcsolatok mind a politika, mind a kereskedelem, mind pedig az együttműködés terén elmélyültek és megszilárdultak,

B.  mivel 2004 óta az Európai Unió és Mexikó intézményei mind kétoldalú kapcsolataik terén, mind pedig az átfogó megállapodás keretében fokozták magas szintű kapcsolataikat,

C. mivel a Mexikó és az Európai Unió közötti kapcsolatok elmélyülése elősegítheti az Európai Unió és latin-amerikai partnerei közötti megegyezést regionális és globális kérdésekben,

D. mivel a stratégiai partnerség az Európai Unió és Mexikó közötti kapcsolatok két különböző szinten történő megerősítésével jár együtt, nevezetesen: többoldalú szinten, vagyis a globális jelentőségű ügyek egymás közötti koordinációja tekintetében, valamint kétoldalú szinten, vagyis saját kapcsolataik és kezdeményezéseik fejlesztését illetően,

E.  mivel az ilyen típusú stratégiai partnerségnek hozzá kell járulnia az euro–latin-amerikai partnerek jólétének elősegítéséhez annak érdekében, hogy befogadóbb és összetartóbb társadalmak jöhessenek létre, amelyekben a szolidaritás és az egyenlőség keretei közt érvényt szerez a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok értékeinek és elveinek tiszteletben tartása, ahogyan erről Limában határoztak,

1.  a következő ajánlásokat címezi a Tanácsnak:

     a)  az EU–Mexikó biregionális stratégiai partnerség épüljön be az Európai Unió és Latin-Amerika, valamint a Karib-térség közötti kapcsolatok kétoldalú megközelítésébe és globális látásmódjába, amelyek az EU–LAK csúcstalálkozók keretében elfogadott biregionális stratégiai partnerség alapját képezik;

     b)  a politikai párbeszédnek az EU–Mexikó stratégiai partnerségből eredő különleges mechanizmusai adjanak valódi lendületet a regionális integráció különböző eljárásaival való és az azok közötti kapcsolatoknak, a stratégiai partnerség értékei és érdekei védelmének, valamint a többoldalúság megerősítésének a nemzetközi kapcsolatok terén;

     c)  az EU–Mexikó stratégiai partnerség mind a Mexikó és az Európai Unió közötti jelenlegi partnerségi megállapodás (az átfogó megállapodás) intézkedéseivel kapcsolatban, mind pedig kétoldalú kapcsolatok tekintetében képviseljen valódi hozzáadott értéket;

     d)  a stratégiai partnerség tegye lehetővé a különböző nemzetközi fórumokon és intézményekben a felek közötti együttműködéssel kapcsolatban jelenleg tapasztalható hiányosságok áthidalását, jelentős mértékben túllépve a közös napirend létrehozását, beleértve a globális jelentőségű ügyekkel kapcsolatos álláspontok összehangolását a közös érdekek és aggályok alapján;

     e)  a partnerség tartalmazzon iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet szorosabban együttműködni a többoldalúság hatékonyságának javításáért, az Egyesült Nemzeteknek a béke fenntartására és megszilárdítására való képességének megerősítése érdekében, valamint azért, hogy a nemzetközi jog keretein belül szembe lehessen szállni a békét és a biztonságot veszélyeztető fenyegetésekkel, többek között a kábítószer- és a fegyverkereskedelemmel, a szervezett bűnözéssel, a terrorizmussal, valamint az illegális bevándorlásból hasznot húzó maffiákkal, a limai nyilatkozattal összhangban;

     f)   gondoskodjon arról, hogy az Unió intézményei és a mexikói kormány rendszeresen és kimerítően tájékoztassa az Európai Parlamentet és az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlést a stratégiai partnerség állapotáról és a partnerség keretében végzett munka nyomon követéséről;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, valamint az európai uniós tagállamok kormányainak.

• [1]  HL L 276., 2000.10.28., 45. o.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (8.1.2009)

a Külügyi Bizottság részére

az EU és Mexikó közötti stratégiai partnerségről
(2008/2289(INI))

Előadó: Erika Mann

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel Mexikó részt vett a G-20-ak pénzügyi piacokkal és világgazdasággal foglakozó csúcstalálkozóján 2008. november 15-én Washingtonban (D.C.);

B.   mivel Mexikó strukturális reformokat indított a stratégiai ágazatokban és a világ tizedik gazdasági hatalmává vált;

C.  mivel Mexikó stratégiai helyzete és kereskedelmi megállapodások alkotta hálózata révén stratégiai jelentőséggel bír az európai export számára, tekintettel arra, hogy az Európai Unió a második legfontosabb partnere a külföldi befektetések tekintetében;

D.  mivel az EU-t és Mexikót a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egészét felölelő kétoldalú megállapodások kötik egymáshoz, és mivel a kapcsolat alapját a gazdasági partnerségről, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás (az „átfogó megállapodás”) nyújtja;

E.   mivel a Mexikó–EU szabadkereskedelmi térség átfogó jellege miatt (áruk, szolgáltatások, közbeszerzés, verseny, szellemi tulajdonjogok, befektetés és ehhez kapcsolódó kifizetések) fontos szerepet játszik az EU kétoldalú kapcsolataiban;

F.   mivel a Mexikóból az EU-ba irányuló bevándorlás többek között nagyon fontos és igen érzékeny téma Mexikó számára, tekintve, hogy jelentős számú mexikói az Európai Unióba, és közülük sokan magasan képzettek,

a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:

1.   hangsúlyozza az EU és Mexikó között létrejött kétoldalú megállapodások fontosságát, különös tekintettel a szabadkereskedelmi megállapodást és a stratégiai partnerséget is magában foglaló, átfogó megállapodásra;

2.   hangsúlyozza az átfogó megállapodás pozitív hatásait mindkét fél számára, így azt, hogy a kétoldalú kapcsolatokban több mint 100%-os növekedést jegyeztek fel;

3.   hangsúlyozza, hogy az EU és Mexikó közötti stratégiai partnerség új lendületet ad a kétoldalú kapcsolatnak és kedvezően hat az együttműködési programok – így például a kis- és középvállalkozásokat támogató átfogó program (PIAPYME) – kiterjesztésére és javítására, és ez mindkét fél számára kedvező eredményekkel jár majd; ebben az összefüggésben kéri, hogy tájékoztató kampány révén ismertessenek a nyilvánossággal minden programot, amely mindkét fél javára válik a kapcsolatok elmélyítésének keretében; rámutat, hogy a stratégiai partnerség hozzájárul a két fél között a fő többoldalú fórumokon és intézményekben zajló egyeztetés további megszilárdításához;

4.   javasolja, hogy Mexikó legyen a G-20-ak új pénzügyi és gazdasági nemzetközi rendszerének állandó tagja, tekintettel arra, hogy az EU-val kötött kétoldalú stratégiai partnerség még lényegesebb szerepet tölt majd be ebben az összefüggésben;

5.   felkéri a vegyes tanácsot, hogy az átfogó megállapodás 43. cikke értelmében, a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó záradék alapján, fontolja meg többek között a két fél közötti bevándorláspolitikai megállapodás kidolgozásának időszerűségét, kiváltképp mivel az a 4. típusú eljárásokat érinti.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	8.1.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Carlos Carnero González, Daniel Caspary, Christofer Fjellner, Glyn Ford, Jacky Hénin, Caroline Lucas, Marusya Ivanova Lyubcheva, Erika Mann, David Martin, Vural Öger, Georgios Papastamkos, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Iuliu Winkler, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Pierre Audy, Ole Christensen, Pia Elda Locatelli, Eugenijus Maldeikis, Jan Tadeusz Masiel, Javier Moreno Sánchez, Zbigniew Zaleski

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	21.1.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 0 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Elmar Brok, Giorgos Dimitrakopoulos, Michael Gahler, Alfred Gomolka, Anna Ibrisagic, Jelko Kacin, Ioannis Kasoulides, Maria Eleni Koppa, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Johannes Lebech, Willy Meyer Pleite, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Raimon Obiols i Germà, Justas Vincas Paleckis, Alojz Peterle, Tobias Pflüger, João de Deus Pinheiro, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, Jacek Saryusz-Wolski, Hannes Swoboda, István Szent-Iványi, Ari Vatanen, Zbigniew Zaleski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Andrew Duff, Aurelio Juri, Gisela Kallenbach, Erik Meijer, Nickolay Mladenov, Doris Pack, Jean Spautz
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Călin Cătălin Chiriţă