Eljárás : 2008/2122(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0041/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0041/2009

Viták :

PV 24/03/2009 - 3
CRE 24/03/2009 - 3

Szavazatok :

PV 24/03/2009 - 4.21
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0166

JELENTÉS     
PDF 205kWORD 197k
29.1.2009
PE 414.375v02-00 A6-0041/2009

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében a mikrohitel fejlesztésére irányuló európai kezdeményezésről

(2008/2122(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Zsolt László Becsey

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 39. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ TERVEZETHEZ: A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRÓL SZÓLÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatását célzó mikrohitel fejlesztésére irányuló európai kezdeményezésről szóló ajánlásokkal a Bizottság részére

(2008/2122(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a „Gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatását célzó mikrohitel fejlesztésére irányuló európai kezdeményezés” című 2007. november 13-i bizottsági közleményre (COM(2007)0708),

–   tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005–2010) szóló bizottsági fehér könyvről(1) készült, 2007. július 11-i állásfoglalására és különösen annak 35. cikkére,

–   tekintettel a Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlására(2) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról,

–   tekintettel a „Közös cselekvések a növekedésért és a foglalkoztatásért: a Közösségi lisszaboni programja” című 2005. július 20-i bizottsági közleményre (COM(2005)0330),

–   tekintettel a „Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra” című, 2005. július 5-i bizottsági közleményre (COM(2005)0299),

–   tekintettel „A tagállamok és a régiók az EU kohéziós politikája segítségével valósítják meg a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiát 2007 és 2013 között” című bizottsági közleményre (COM(2007)0798),

–   tekintettel „A 2008–2010-es lisszaboni közösségi programról szóló javaslat” című 2007. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2007)0804),

–   tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),

–   tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című 2008. június 25-i bizottsági közleményre (COM(2008)0394),

–   tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4), valamint a Bizottság 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról szóló (COM(2008)0602) 2008. október 1-jei európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatára,

–   tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–   tekintettel az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2001/EK bizottsági rendeletre(6),

–   tekintettel az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendeletre(7),

–   tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–   tekintettel az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–   tekintettel a a mikrohitelről szóló 2008. május 8-i nyilatkozatára(10),

–   tekintettel az EK-Szerződés 192. cikkének második bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 39. és 45. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0041/2009),

A. mivel a Bizottság jelenlegi meghatározása szerint a mikrohitel 25 000 eurót meg nem haladó összegű hitel, és a 2003/361/EK ajánlás meghatározza, hogy a mikrovállalkozások olyan vállalkozások, amelyek maximum 10 főt foglalkoztatnak és éves forgalmuk vagy mérlegük nem haladja meg a 2 millió eurót,; mivel ezek a meghatározások nem tűnnek helyénvalónak az összes nemzeti piacon és nem teszik lehetővé, hogy egyértelmű különbséget tegyenek a mikrovállalkozásoknak nyújtott mikrohitelek és a mikrokölcsönök között, valamint a nem bankképes hitelfelvevőknek nyújtott mikrohitelek és a bankképes mikrovállalkozásoknak nyújtott mikrohitelek között;

B.  mivel a megfelelő finanszírozáshoz való bonyolult hozzáférést gyakran sorolják a vállalkozói kedv egyik nagy akadályozójának, és mivel jelentős kielégítetlen potenciális mikrohiteligény van az Európai Unióban;

C.  mivel a Bizottság nem vitte tovább a Parlament 2007. július 11-i állásfoglalásában megfogalmazott arra vonatkozó kérést, hogy készítsen a mikrofinanszírozásról szóló cselekvési tervet, koordinálja a különböző politikai intézkedéseket, és optimális módon használja a legjobb gyakorlatot az Európai Unióban és azon kívül is;

D.  mivel a Parlament 2008-ban sorozatban második éve szavazott meg pénzügyi támogatást a „kedvezőbb környezet elősegítése Európában a mikrohitelek számára ” elnevezésű kísérleti projekt folytonosságának biztosítására, és mivel ezt a támogatást hasznosítani lehetne a kezdőtőke céljaira szolgáló saját források biztosítására, bár a Bizottság közleménye nem hivatkozik erre az aspektusra;

E.   mivel számos jellemző megkülönbözteti a mikrohitelt a hagyományos hiteltől, beleértve a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelektől, és mivel a hagyományos hitelekért folyamodó vállalkozások igényeinek általában különböző pénzintézetek tesznek eleget, és mivel szem előtt kell tartani a szabályozás végső célját, hogy minden állampolgár részt vehessen a formális pénzügyi rendszerekben;

F.   mivel a mikrohitel magasabb működési költségeket von maga után, a kölcsön alacsony mértéke, az (elegendő) garancia hiánya és a magas kezelési költségek miatt;

G.  mivel a mikrohitelüzlet innovatív és szubjektív elemeket tartalmaz, mint például az alternatív garanciafeltételek, vagy a garanciafeltételek elhagyása, illetve a hagyományostól eltérő hitelképességi értékelési módszerek, és számos esetben nemcsak profitszerzési céllal ítélik oda, hanem összetartást elősegítő célja is van azáltal, hogy megpróbálja a hátrányos helyzetűeket (újból) beilleszteni a társadalomba;

H. mivel a mikrohitelek alapvetően kicsik, azonban általában a rövid lejárati idejükből fakadó „újrahasznosítás” lehetősége miatt (visszafizetés után újabb ilyen kölcsön ítélhető meg) megsokszorozódik hatásuk, az arra vonatkozó célkitűzés szem előtt tartásával, hogy a kedvezményezettek visszaintegrálódjanak a klasszikus banki rendszerekbe;

I.    mivel számos szolgáltató nyújthat mikrohitelt, vagy könnyítheti meg a finanszírozáshoz való hozzáférést, mint például informális pénzügyi szolgáltatók (személyek közötti engedélyezett hitelezés), a tagok által birtokolt szervezetek (pl. hitelszövetkezetek), nem kormányzati szervezetek, kölcsönös és segélyegyesületek, közösségi fejlesztési pénzügyi intézetek, garanciabankok és -alapok, megtakarítási, szövetkezeti és kereskedelmi bankok, és mivel e különböző szolgáltatók között az együttműködés eredményes lehet;

J.   mivel el kell ismerni az EU-szerte működő pénzügyi szolgáltatók – például a tagok betétjeit mikrohitelezésre felhasználó, nem banki jellegű hitelszövetkezetek – egyedi szerkezetét, és az egyéni szerkezetnek nem szabad eleve kizárnia e szolgáltatókat a vonatkozó mikrohitel-finanszírozási programokból;

K.  mivel mivel a jelenlegi pénzügyi válság és ennek a gazdaság egészére való lehetséges kihatása megmutatja a komplex pénzügyi eszközök hátrányait, valamint annak szükségességét, hogy fontolóra vegyék, miként lehetne javítani a hatékonyságot és nyitva tartani a vállalkozásfinanszírozás összes lehetséges csatornáját a likviditási válság miatt bekövetkezett csökkent tőkehozzáférés esetén, különösen a gazdaságilag és szociálisan hátrányos helyzetben lévő régiókban, és ugyanakkor hangsúlyozza a helyi fejlődésre összpontosító, erős helyi kapcsolatrendszerrel rendelkező és az összes gazdasági szereplőnek teljes banki szolgáltatásokat nyújtó intézmények szerepét;

L.   mivel a vállalkozói kedvet ösztönözni kell;

M.  mivel mindent meg kell tenni a mikrovállalkozások szabályozási terheinek a legszükségesebbekre történő csökkentésére, és kéri a Bizottságot, hogy e szerint járjon el;

N.  mivel a kamatláb plafonja elriaszthatja a kölcsönadókat a mikrohitel nyújtásától, ha ilyen korlátozások megakadályozzák őket abban, hogy fedezni tudják a kölcsön költségeit;

O.  mivel a mikrohitelek támogatásának elsődleges szerepet kell játszania a felülvizsgált lisszaboni stratégiában;

P.  mivel az esetek nem elhanyagolható részében az EU kohéziós politikája keretében a forrásokat kis családi vállalkozások létrehozása céljából igénybe venni szándékozó személyek nehézségekkel szembesülhetnek az előírt társfinanszírozás előteremtésekor;

Q.  mivel a hátrányos helyzetűeket – mint például a (régóta) munkanélküliek, a szociális ellátástól függők, a bevándorlók, az etnikai kisebbségek, mint például a romák, a nem hivatalos gazdaságban tevékenykedők, vagy a hátrányos vidéki területeken élők és a nők – kell a mikrohitelekről szóló európai kezdeményezések középpontjába helyezni;

R.   mivel a magánszereplők bevonását a lehetséges mértékben ugyan biztosítani kell, az állami szerepvállalás elengedhetetlen a mikrohitelüzletben;

S.   mivel számos mikrohitel-támogatási elemet tartalmazó európai uniós kezdeményezés létezik, és ezek egységes rendszerbe foglalása révén megfelelőbb és összehangoltabb megközelítésre lenne szükség;

T.   mivel alapvető a mikrovállalkozások alapítói számára a vállalkozási támogatáshoz (mint képzés, tanácsadás és kapacitásbővítés) való hozzáférés, és a képzést kötelezővé kellene tenni minden mikrohitel-felvevő számára; és mivel a fogyasztók pénzügyi ismereteinek javítását és a felelős hitelezést minden mikrofinanszírozási intézmény (MFI-k) politikájának fontos részévé kell tenni;

U.  mivel a mikrohitelek lehetséges kedvezményezettjeinek a hitel-megállapodásra, a vállalkozás létrehozására, a követelésbehajtásra, a szellemi és az ipari tulajdonjogok megszerzésére és hasznosítására stb., vonatkozóan megfelelő jogi tanácsadásban kell részesülniük, különösen ha az érintett mikrovállalkozásnak szándékában áll, illetve lehetősége van az Európai Unió másik tagállamaiban is vállalkozást létrehozni;

V.  mivel a potenciális kölcsönfelvevők hiteladataihoz történő hozzáférés megkönnyítené a mikrohitelek odaítélését;

W. mivel támogatni kell a kutatást és a legjobb gyakorlatok cseréjét pl.: a mikrohitelek odaítélésére, biztosítékaira és a velük járó kockázatok csökkentésére vonatkozó innovatív technikák terén, abban a mértékben és annak megfelelően, hogy milyen célcsoporttal működnek az ilyen megközelítések európai uniós szinten;

X. mivel meg kell vizsgálni a közvetítők szerepét a visszaélések megakadályozása, valamint a hitelezők elszámoltathatóságának megteremtését szolgáló alternatív módszerek (pl. az egyenrangú szereplők támogató csoportjai) megfontolása érdekében;

Y. mivel létre kell hozni a nem banki MFI-k európai uniós keretrendszerét, és a Bizottságnak olyan mechanizmust kell kidolgoznia a mikrohitelezés támogatására, amely semleges marad az említett mikrohitel-szolgáltatók között;

Z. mivel nem szabadna kizárni az állandó lakcímmel vagy személyi azonosságot igazoló dokumentumokkal nem rendelkező személyeket a mikrohitel-szerzésből a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló jogszabályok következtében;

AA. mivel át kell alakítani az Európai Unió versenyszabályait, csökkentendő a mikrohitelek megadásának akadályait;

AB. mivel az Unió közbeszerzésre vonatkozó szabályainak segítenie kell a mikrohitel-felvevőket,

1.  kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek az EK-szerződés 44. cikke, 47. cikke (2) bekezdése vagy 95. cikke alapján jogalkotási javaslatot vagy javaslatokat az alábbi ajánlásokban részletesen megfogalmazott kérdésekben;

2.  megerősíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és a polgárok alapvető jogait;

3.  úgy véli, hogy adott esetben a kért javaslat vagy javaslatok pénzügyi kihatását az Európai Unió költségvetési kereteiből kell fedezni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kapcsolódó részletes ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

    HL C 175 E, 2008.7.10., 392. o.

(2)

    HL L 124., 2003.5.20., 36. o..

(3)

    HL L 310., 2006.11.9., 15. o..

(4)

     HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(5)

    HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

(6)

    HL L 379., 2006.12.28., 5. o..

(7)

    HL L 337., 2007.12.21., 35. o..

(8)

    HL L 134., 2004.4.30., 1. o..

(9)

    HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(10)

   Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0199.


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ TERVEZETHEZ: A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRÓL SZÓLÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

1.      1. ajánlás: a mikrohitelek tudatosításáról

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

(a)  A Bizottságnak gondoskodnia kell a mikrohitel fogalmának a pénzintézetekről szóló megfelelő statisztikákba és jogszabályokba történő bevezetéséről. A mikrohitelekről szóló statisztikáknak figyelembe kell venniük a tagállamok egy főre jutó GDP-jére vonatkozó adatokat, és különbséget kell tenniük az önálló vagy családi alapú , illetve a családon kívüli alkalmazottakat is foglalkoztató vállalkozások között, hogy lehetővé tegyék az előbbi pozitív megkülönböztetését.

b) A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy szabványosítsák a mikrohitelek statisztikai bemutatását, beleértve az adatok nem, életkor és etnikai származás szerinti bontásban történő gyűjtését és elemzését.

c). A Bizottságnak közösségi stratégiát kell kidogoznia az önfoglalkoztatás előmozdítására alternatívaként a keresetből történő megélhetésre, különösen a hátrányos helyzetű célcsoportok számára a munkanélküliségtől való megmenekülés lehetőségeként.

d) A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy biztosítsanak adókedvezményeket a mikrohitel-üzletágban részt vevő magánszereplők számára.

e) A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy korlátozzák a felső kamatlábhatár alkalmazását a fogyasztói kölcsönökre; ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok olyan mechanizmusokat alkalmazhassanak, amelyek kizárják a kiemelkedően magas kamatokat.

f)  A Bizottságnak – a legutóbbi másodlagos jelzáloghitel-válság fényében – elemeznie kellene a közvetlen mikrohitelformák előnyeit és hátrányait az értékpapírosított hiteleszközökkel szemben.

g) A Bizottságnak kérnie kell a tagállamokat, hogy a felülvizsgált lisszaboni stratégia növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatásaival kapcsolatos nemzeti reformprogramjukról szóló éves jelentésükben különös tekintettel készítsenek elemzést és tájékoztatást a mikrohitelekre vonatkozó erőfeszítéseik és eredményeik vonatkozásában. A Bizottságnak éves helyzetjelentésében külön ki kell térnie a mikrohitelekre.

2.      2. ajánlás: az EU-finanszírozásról

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

(a) a következő projektek társfinanszírozása, azzal a feltétellel, hogy az ilyen finanszírozás általában a tagállamok által saját hatáskörükben a hitelezéshez közvetlen hozzáféréssel nem rendelkezőként meghatározott személyek és vállalkozások, hátrányos helyzetű célcsoportok (mint például a romák, a bevándorlók, hátrányos helyzetű vidéki térségekben élő emberek, bizonytalan foglalkoztatási helyzetben lévők és nők) számára rendelkezésre álló mikrohitelek előmozdítására irányul:

i.   garanciák nemzeti vagy EU-garanciaalapok általi biztosítása a mikrohitelt nyújtók számára;

ii.  kiegészítő szolgáltatásként üzleti támogatási szolgáltatások nyújtása a mikrohitelfelvevők számára, vagy a mikrohitelszolgáltatók vagy harmadik felek részéről, amelynek rendszeresen értékelt célirányos képzést kell tartalmaznia a mikrohitelfelvevők számára; A képzés finanszírozását a Strukturális Alapokból lehet biztosítani;

iii.  a legjobb gyakorlatokra irányuló kutatás, illetve azok cseréje a működési téren, pl.: alternatív garanciára vonatkozó követelmények, hagyományostól eltérő hitelképességi értékelési módszerek, kockázatmérő rendszerek és a közvetítők szerepe tekintetében;

iv. honlap létrehozása, ahol a mikrohitelek potenciális igénybevevői bemutathatják projektjeiket az őket hitellel támogatni szándékozók számára; továbbá

v.  a mikrohitelfelvevőkről pozitív és negatív hiteladatokat tartalmazó, az egész Unióra kiterjedő adatbázis létrehozása.

(b) A megkettőzés elkerülése érdekében a Bizottságnak

i.   egyetlen koordinációs egységet kell kijelölnie, amely egybevonja az összes mikrohitelt érintő európai uniós finanszírozási tevékenységet, továbbá

ii. csak abban az esetben kell (társ)finanszíroznia projekteket, ha a mikrohitelt a társadalombiztosítási jogosultságok, mint munkanélküli-juttatások, jövedelemtámogatás visszatartásával kombinálják, az üzleti szolgáltatást nyújtó elemzése alapján, akinek figyelembe kell vennie az üzlet által elért eredményeket és a nemzeti életszínvonal-minimumot.

3.      3. ajánlás: a banki és nem banki mikrofinanszírozási intézetekre (MFI-k) vonatkozó összehangolt közösségi keretről

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A Bizottságnak jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie a banki és nem banki mikrofinanszírozási intézetekre vonatkozó közösségi keret létrehozására. A nem banki MFI-kre vonatkozó keretnek az alábbiakat kell magában foglalnia:

a)  a mikrohitelt biztosítók egyértelmű meghatározása, azzal a feltétellel, hogy nem gyűjtenek betéteket, ezért a tőkekövetelmény-irányelv értelmében nem minősülnek pénzintézeteknek;

b)  kizárólag hitelezési tevékenység folytatására vonatkozó képesség;

c). továbbkölcsönzési képesség; továbbá

d)  összehangolt, kockázatalapú szabályozás az engedélyezésről, bejegyzésről, jelentéstételről és prudenciális felügyeletről.

4.      4. ajánlás: a 2005/60/EK irányelvről

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

A Bizottságnak a 2005/60/EK irányelv felülvizsgálatakor az ügyfelekre vonatkozó, kellő gondossággal kapcsolatos előírások alóli különleges mentesség lehetővé tételével biztosítania kell, hogy az irányelvben foglalt rendelkezések nem képeznek akadályokat olyan személyek mikrohitelhez jutása előtt, akik nem rendelkeznek állandó lakcímmel vagy személyazonossági dokumentumokkal.

5.      5. ajánlás: a versenyszabályokról

Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

(a)  A Bizottságnak a de minimis szabályok felülvizsgálatakor foglalkoznia kell az alábbiakkal:

i.   a de minimis határai tagállamok közötti megkülönböztetése a mikrohitelt biztosítóknak nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében;

ii. a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozásnak nyújtott de minimis támogatás tekintetében fennálló megkülönböztetés eltörlése, amennyiben a támogatás mikrohitelhez kapcsolódik; továbbá

iii.  az adminisztratív teher csökkentése, amennyiben a támogatás mikrohitelhez kapcsolódik;

b)   A Bizottságnak jogszabályban kell meghatároznia, hogy a a mikrohitelt biztosítók, valamint adott esetben az ilyen intézeteknek nyújtott állami támogatások összhangban állnak-e a közösség versenyszabályaival.

c).  A Bizottságnak olyan szabályokat kell bevezetnie, amelyek a közbeszerzési eljárások során lehetővé teszik a mikrohitel-felvevők által biztosított áruk és szolgáltatások kedvezményes elbánásban részesítését.


INDOKOLÁS

Háttér

A mikrohitel-nyújtás gyökerei Dál-Ázsiára és Latin-Ameriakára nyúlnak vissza, ahol az első mikrohitel-kezdeményezések az 1970-es évek közepén indultak. A leghíresebb mikrohitel-projekt a bangladesi Grameen Bank, amelyet Muhammad Yunus professzor alapított 1976-ban. A Grameen Bank – ma a legnagyobb mikrofinanszírozási intézet több mint 6 millió hitelfelvevővel – üzleti modelljét számos más mikrofinanszírozási intézet lemásolta. 2006-ban Yunus professzor és a Grameen Bank kapta a béke Nobel-díjat.

A mikrohitel-üzletág fejlődő országokban a szegénység csökkentésében tapasztalt sikerei még nem kerültek át uniós közegbe. Van ugyan számos – állami és magán – kezdeményezés, amely megpróbálja ezt az ültei formát Európában is elterjeszteni, azonban még nincs átfogó megközelítés, és ezen ágazatban piaci hiányosságok tapasztalhatók: minden jel arra mutat, hogy jelentős potenciális igény volna a mikrohitelekre olyan személyek részéről, akik nem kaphatnak kölcsönt a hagyományos banki ágazattól.

A mikrohitelekről szóló európai kezdeményezés sikere jelentősen hozzájárulhatna a növekedést és foglalkoztatást célzó felülvizsgált lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, valamint egy innovatív, kreatív és dinamikus európai gazdaság létrehozásához. A kisvállalkozások a növekedés, a foglalkoztatás, a vállalkozói kedv, az innováció és a kohézió alapvető forrásai az Európai Unióban. A mikrohitelek különösen a lisszaboni stratégia négy prioritásának egyikét tudnák jelentősen előmozdítani, nevezetesen az üzleti potenciál felszabadítását azáltal, hogy az önfoglalkoztatás révén segítené az emberek társadalmi és gazdasági (újbóli) beilleszkedését. Tulajdonképpen akkor tekinthető a lisszaboni stratégia sikeresnek, ha a foglalkoztatás szintje jelentős mértékben nő.

(A „mikrofinanszírozás” felöleli a kismértékű pénzügyi szolgáltatásokat is, mint például a mikrobiztosítás, alapvető folyószámlák és megtakarítási számlák. E szempontokkal a mikrohiteleről szóló jelentés nem foglalkozik.)

A Bizottság közleménye

A Bizottság 25 000 eurós határig mikrohitelként határozza meg a mikrovállalkozásoknak nyújtott hiteleket (nevezetesen: olyan vállalkozás, amely maximum 10 főt foglalkoztat, éves forgalma és/vagy mérlege nem haladja meg a 2 millió eurót).

A Bizottságnak a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatását célzó mikrohitel fejlesztésére irányuló európai kezdeményezés című, 2007. novemberi közleménye felkéri a tagállamokat, hogy igazítsák a nemzeti, intézményi, jogi és kereskedelmi keretrendszert a mikrohitelek fejlődését elősegítő kedvezőbb környezethez. Továbbá útjára indult a JASMINE, egy új európai szintű eszköz, amelynek célja a nem banki mikrofinanszírozási intézetek fejlesztésének támogatása a tagállamokban. Ezen eszköz részei ugyan ígéretesnek tűnnek, hátrányuk az, hogy a továbbra is a tagállamoktól függenek valódi európai keretrendszert létrehozása helyett.

Célcsoportok

Az előadó véleménye szerint a mikrohitelekre vonatkozó európai kezdeményezés eredményének innovatívnak kell lennie, azokra a célcsoportokra összpontosítva, akik eddig nem kaptak megfelelő figyelmet. Mivel rengeteg a „kis” és „közepes” vállalkozások kategóriájába tartozó KKV-kre irányuló kezdeményezés van, és mivel e célcsoportokat általában a hagyományos bankok kiszolgálják, a mikrohitelek fejlesztésére irányuló európai kezdeményezés középpontjába inkább a hátrányos helyzetű személyeket – mint pl.: (hosszú távon/régóta) munkanélküliek, bevándorlók, etnikai kisebbséghez tartozók, a nem hivatalos gazdaságban tevékenykedők, vagy a hátrányos vidéki területeken élők és a nők – kell helyezni, akik mikro-vállalkozásba akarnak kezdeni. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a célcsoportok az egyes tagországokban jelentősen különböznek egymástól és nagyon változatosak.

Azt a kérdést is fel kell tenni, hogy ki közvetítsen a hitelfelvevő és a hitelnyújtó között. El kell gondolkodni azon a lehetőségen, hogy a közvetítőt magából a célcsoportból lehetne kiválasztani. Egy ilyen megoldás egyfelől hatékony is lehet, mivel a célcsoport tagjai, lehet, hogy jobban megbíznak egy ilyen közülük való közvetítőben, mint egy külsősben. Másrészről azonban, egy belső hitelrendszer nem biztos, hogy megfelelő lenne bizonyos csoportok esetében, mivel egy már eleve meglévő felsőbb osztály uralmát mozdítaná elő a csoportok belül.

A mikrohitelek különleges jellemzői

A jelenlegi bankszektor úgy véli, hogy a fent meghatározott célcsoportok számára mikrohitelt biztosítani kockázatos és nagy költségekkel jár. A kereskedelmi bankok azzal érvelnek, hogy elfogadhatatlanul magas kockázatokat kell vállalniuk a nemteljesítés és a kis árrések tekintetében. Ennek eredményeként ezeket a bankokat egyes ügyfélszegmensek nem érdeklik, akik így nem lesznek „bankképesek”.

Ez tehát azt jelenti, hogy a mikrohitel-üzletág eltér a hagyományos banki üzletágaktól. Innovatív és szubjektív elemeket tartalmaz, mint például az alternatív garancia-feltételek, vagy a garancia-feltételek elhagyása, illetve a hagyományostól eltérő hitelképességi értékelési módszerek. Mikrohitelt számos esetben nem csupán gazdasági okokból vagy profitszerzés céljából biztosítanak, hanem kohézióteremtés céljából is, ezáltal is elősegítve a hátrányos helyzetben élő személyek társadalomba történő (újbóli) beillesztését.

A mikrohitelek magasabb működési költségekkel járnak a hitelek kis összege, a (megfelelő) biztosítékok hiánya és a magas kezelési költségek miatt, mivel az ügyfeleket sokszor nehéz fizikailag elérni, és ezért jelentős üzleti támogatási szolgáltatásokra és tanácsadásra van szükség – mindezek miatt általában a célcsoporthoz közel található, kiterjedt és költséges hálózatra van szükség.

Ugyanakkor a mikrohitel támogatásának gazdasági szempontból még akkor is értelme van, ha a mikrohitelezés nem kifizetődő, mivel az önfoglalkoztatás pénzügyi támogatása – legalábbis közép és hosszú távon – általában elmarad a munkanélküli juttatások költségeitől.

A mikrohitelekről szóló európai kezdeményezés lehetséges elemei

A mikrohitel láthatóvá tétele

Annak érdekében, hogy a mikrohitel koncepciója a fejlődését elősegítő láthatóságban részesüljön uniós szinten, külön kategóriaként kell bevezetni a statisztikákban és a banki szabályozásokban. Ebben a tekintetben megkérdőjelezendő, hogy a mikrohitel nem differenciált, a Bizottság által valamennyi tagállamra alkalmazott meghatározása megfelelő-e. Az egy főre jutó GDP tekintetében jelentős különbségek vannak a tagállamok között, és egy azonos összegű hitelt különbözőképpen értékelnek az egyes régiókban.

A mikrohitel alkalmazását adóösztönzőkön és a kamatláb-plafonok eltörlésén keresztül is támogatni kell. A kamatláb-plafonra a kölcsönfelvevők szélsőségesen magas hitelezési költségekkel szembeni védelme érdekében van szükség. A kamatláb-plafon ugyanakkor megakadályozhatja, hogy a kölcsönadók fedezni tudják a kölcsön költségeit, és arra kényszeríti az embereket, hogy még magasabb kamatlábat felszámoló uzsorásoktól vegyenek fel kölcsönt. A mikrohitel-üzletág számos szereplője szerint a kölcsönfelvevők oldalán a mikrohitel tekintetében a szűk keresztmetszetet nem a költségek jelentik, hanem a hozzáférés. Mivel a mikrohitelek kis összegűek, lejárati idejük pedig rövid, az első pillantásra megfizethetetlennek tűnő kamatlábak ellenére a visszafizetési részletek elenyészőek.

Ezért csupán a fogyasztói hitelek esetében van szükség kamatláb-plafonokra.

Közösségi támogatás

A JASMINE kivételével a mikrohitelek előmozdítására szolgáló uniós kezdeményezéseknek szélesebb az alkalmazási körük, ami zavarólag hat azon célkitűzésre, miszerint konkrétan a hátrányos helyzetben élő személyeknek kell segítséget nyújtani a számukra biztosított mikrohiteleken keresztül. A kezdeményezések sokasága és adminisztratív komplexitásuk emellett megnehezíti a kisebb projektek számára a felhasználásukat. Hasznos volna az uniós kezdeményezések egyszerűsítése, és az egyes célcsoportok pontosabb megkülönböztetése.

A hátrányos helyzetben élő célcsoportok számára történő mikrohitelezés előmozdítása érdekében azzal a feltétellel kell uniós támogatást nyújtani, hogy a célcsoportokba tartozó személyek támogatásban részesülnek az alábbi területeken:

-    Közvetlen támogatás biztosítékokon keresztül, mivel ez ösztönzőleg hat a további magántámogatásra.

-    Az üzleti támogatási szolgáltatások költségeinek fedezése, amennyiben azokat maga a mikrofinanszírozási intézet vagy más szerv biztosítja. Alapvető fontosságú az üzleti támogatási szolgáltatásokhoz (mentorálás, képzés, tanácsadás, pénzügyi oktatás, segélyvonalak, mikrovállalkozói körök) való hozzáférés biztosítása hátrányos helyzetben lévő célcsoportokhoz tartozó mikrovállalkozások alapítói számára.

-    A legjobb gyakorlatokra irányuló kutatás, illetve azok cseréje, pl.: a mikrohitelek odaítélésére, biztosítékaira és a velük járó kockázatok csökkentésére vonatkozó innovatív technikák terén (alternatív garanciára vonatkozó követelmények, hagyományostól eltérő hitelképességi értékelési módszerek, kockázatmérő rendszerek). Meg kell vizsgálni, hogy milyen mértékben és mely célcsoporttal működnek az ilyen megközelítések európai uniós szinten. Elő kell mozdítani a legjobb gyakorlatok és tapasztalatok széles körű cseréjét (Európán belüli és kívüli országok és régiók között).

A mikrohitelezőkre vonatkozó szabályozás

A mikrohitelek engedéllyel rendelkező pénzintézetek általi biztosítása tekintetében a tőkekövetelményről szóló irányelv nem képez közvetlen akadályokat. A hagyományos bankok azonban alapvetően nem hajlandóak kiszolgálni a „nem bankképes” személyeket, ezért a nem banki mikrofinanszírozási intézetek jobban le tudják fedni ezt a célcsoportot. Ennek ellenére a tőkekövetelményről szóló irányelvnek a jövőben kedvezőbben kell kezelnie a mikrohiteleket, amelyek a rendelkezésre álló adatok szerint nem olyan kockázatosak (számos mikrohitelező tapasztalata azt mutatja, hogy a visszafizetési arányok általában kivételesen magasak). A „mikrohitel” kifejezés bevezetése a tőkekövetelményről szóló irányelvbe szintén hozzájárulna a mikrohitel széles körű elismeréséhez.

A tőkekövetelményről szóló irányelv néhány aspektusa, valamint az, hogy ez az irányelv a minimális harmonizáció elvére épül, közvetetten akadályokat képez. Először is a tőkekövetelményről szóló irányelv értelmében csupán a pénzintézetek vehetnek át betéteket vagy egyéb visszafizetendő pénzeszközöket a lakosságtól. A pénzintézeteket sújtó adminisztratív teher magas, ami arra készteti a nem banki mikrohitelezőket, hogy mérlegeljék a banki engedély jelentette előnyöket (így például a viszonylag alacsony letéti költségeket) a szabályozottságból fakadó hátrányokkal szemben. Ennél még lényegesebb, hogy egyes tagállamok a nemzeti jogukban feljavították a tőkekövetelményről szóló irányelv rendelkezéseit, és majdnem az összes hitelezési tevékenységet engedéllyel rendelkező bankokra korlátozzák. A bankoktól kölcsönzött összegek mikrohitel-felvevőknek történő közvetlen továbbkölcsönzése szintén korlátozva van több tagállamban. Az ilyen követelmények akadályt jelentenek a mikrohitelek nem banki mikrofinanszírozási intézetek általi biztosítása előtt.

A nem banki mikrofinanszírozási intézetek megalakulásának előmozdítása érdekében az előadó támogatja egy nem banki mikrofinanszírozási intézetekre vonatkozó, átfogó és összehangolt közösségi keret kialakítását. A nem banki mikrofinanszírozási intézetekre vonatkozó összehangolt keretnek azonban nem szabad az önállódásuk feladására kényszerítenie a meglévő mikrohitelezőket. Az ágazatban különféle modellek jöttek létre a tagállamokban, amelyek igazodnak a vonatkozó jogi, gazdasági és szociális környezethez. Biztosítani kell emellett, hogy nem jön létre tisztességtelen verseny az engedéllyel rendelkező bankokkal.

A pénzmosás és terrorizmus megakadályozására irányuló jogszabályok

A 2005/60/EK irányelv rendelkezései kizárhatnak a hitelekhez történő hozzáférés alól olyan személyeket, akik nem rendelkeznek állandó lakcímmel vagy személyazonossági dokumentumokkal. Ezeket a csoportokat azonban nem szabad kizárni a mikrohitelekhez való hozzájutásból. Mivel a mikrohitelek nagysága elenyésző, az irányelv célkitűzéseit nem veszélyeztetik a különleges mentességek.

Állami támogatás / de minimis rendelet

A mikrohitelek támogatása terén az állami támogatás fontos tényező. Az EU értesítési kötelezettségről szóló de minimis rendelete nehézségeket okozhat a mikrohiteleknek nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében, mivel a rendelet értelmében kevesebb, mint 200 000 euró államilag finanszírozott támogatás 3 pénzügyi év alatt történő biztosítása egy adott vállalat számára nem minősül állami támogatásnak. Ez a szabály mindenféle különbségtétel nélkül valamennyi tagállamra érvényes, holott a körülmények jelentős mértékben eltérnek egymástól, főként ami a kisvállalkozásokat és az önfoglalkoztatókat illeti. Ezért fontolóra kell venni a de minimis határainak tagállamok közötti megkülönböztetését.

A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetén az egy vállalkozásnak nyújtott összes de minimis támogatás három év alatt nem haladhatja meg a 7 500 eurót. Ez az ágazat azonban a mikrohitelek potenciális piacának jelentős hányadát adja, ezért nem szabad megkülönböztetni. A mezőgazdasági ágazatban számos kisvállalkozást üzemeltető gazdálkodó emellett nem jut hozzá támogatásokhoz, amelyeket sokszor egy minimális (pl. holdban mért) területmérethez kötnek. A de minimis támogatás tekintetében a mezőgazdasági ágazatot érintő megkülönböztetést felül kell vizsgálni.

Végezetül, bebizonyosodott, hogy hosszadalmas és bonyolult az arra irányuló eljárás, hogy a Bizottság elfogadjon egy módszert a garanciarendszereknek nyújtott mentesség kihasználására. Meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség egyszerűsítésre a garanciarendszerek keretében nyújtott „átlátható” támogatások elfogadására.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (11.12.2008)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében a mikrohitel fejlesztésére irányuló európai kezdeményezésről

(2008/2122(INI))

Előadó: Gary Titley

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 39. cikke)

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A.  mivel az olyan embereknek nyújtott mikrohitelek, akik egyébként ki lennének rekesztve a pénzügyi rendszerből, értékes társadalmi célokat valósíthatnak meg,

B.   mivel az EU költségvetéséből kiutalt összegek célja, hogy azokat csak akkor szabad mobilizálni, ha a tőkepiacok és az Európai Beruházási Bank az alacsony nyereségesség és/vagy a magas kockázatok miatt nem tudja finanszírozni a projekteket, ugyanakkor egyértelmű társadalmi előnyök is láthatók,

C.  mivel fontos biztosítani, hogy a pénzmosás és a terrorizmus ellen elfogadott jogszabályok nem akadályozzák a mikrohitelek folyósítását,

D.  mivel a Parlament előkészítő intézkedést fogadott el Európában a mikrohitelek számára kedvezőbb környezet elősegítéséről,

1.  felszólítja a Bizottságot annak kivizsgálására, hogy a mikorhitelekből eredő társadalmi előnyök indokolttá teszik-e olyan uniós eszközök fokozottabb alkalmazását, amelyek a kölcsönök és a támogatások elemeit vegyítik;

2.  hangsúlyozza, hogy az állami forrásokat felhasználó mikorhitelezésre irányuló uniós kezdeményezéseket úgy kell kialakítani, hogy ösztönözzék a mikrofinanszírozási intézmények (MFI-k) magánfinanszírozását is;

3.  felszólítja a Bizottságot annak mérlegelésére, hogy kívánatos és/vagy megvalósítható-e egy nem banki mikrofinanszírozási intézményekre vonatkozó uniós keret, és hogy vizsgálja meg ennek az EU költségvetésére gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve a potenciális társadalmi és gazdasági előnyöket is;

4.  üdvözli a Bizottság JASMINE-kezdmenyezését (együttes fellépés a mikrofinanszírozási intézmények támogatására Európában), és felszólítja a Parlamentet és a Bizottságot a JASMINE hatékonyságának és hozzáadott értékének folyamatos értékelésére;

5.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mikrohitelek egyenlő mértékben elérhetők legyenek az olyan térségekben is, amelyek nem részesülnek a strukturális alapok támogatásából, mivel még a leggazdagabb térségekben is létezik nincstelenség és hátrány;

6.  felszólítja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy a felső kamatlábhatár akadályozza-e a mikorhitelezést, és ha igen, felkéri a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy lehet-e mentességet biztosítani a felső kamatlábhatár alól a mikrofinanszírozási intézmények és nem banki mikrofinanszírozási intézmények számára;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen kutatást a mikrohitelek megadásának, biztosításának és kockázatmérséklésének innovatív technikáiról;

8.  elismeri a regionálisan megalapozott rendszerek értékét, mivel a mikrohitelek nyújtásának feltételei és a mikrohitelek iránti igény igen eltérő az EU-ban;

9.  üdvözli a Bizottság folyamatos erőfeszítéseit, hogy az európai mikorhitelezés terén a politikai intézkedések támogatása és javítása érdekében elősegítse a bevált gyakorlatok cseréjét.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

11.12.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

15

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Richard James Ashworth, Reimer Böge, Simon Busuttil, Valdis Dombrovskis, Brigitte Douay, Vicente Miguel Garcés Ramón, Catherine Guy-Quint, Jutta Haug, Vladimír Maňka, Jan Mulder, Margaritis Schinas, László Surján, Kyösti Virrankoski, Ralf Walter

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Peter Šťastný


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (12.12.2008)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatását célzó mikrohitel fejlesztésére irányuló európai kezdeményezésről

(2008/2122(INI))

A vélemény előadója: Miloslav Ransdorf

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a Bizottság közleményét, melynek célja a mikrohitel fejlesztésének megerősítése az Unióban, a jogi környezet javítása, a vállalkozási készség növelése, a bevált gyakorlatok cseréje és a pénzügyi tőke biztosítása révén, különösen a nem hitelképes személyek számára;

2.  megállapítja, hogy a Nobel-békedíjas Muhammad Junusz által kidolgozott mikrohitel-koncepció rendkívül eredményesen járul hozzá a fejlődő országok gazdasági és társadalmi előrelépéséhez; meggyőződése, hogy egy mikrohitelekkel kapcsolatos kezdeményezés igen hasznos lenne az Unióban a társadalmi integráció fokozása, valamint a munkahelyteremtés és önfoglalkoztatás előmozdítása érdekében is, különösen a nők, a fiatalok, a munkanélküliek és a kisebbségek körében; jelentős szerepet szán ezért a mikrohitelnek a lisszaboni stratégia növekedési és foglalkoztatási célkitűzéseinek teljesítésében;

3.  hangsúlyozza azonban, hogy a mikrohitel a meglévő állami szociális biztonsági háló mellett kiegészítő szerepet játszhat csupán, és azt nem helyettesítheti, valamint hogy a mikrohitelprogramokat nem lehet az állami szociális jóléti programok megszüntetésének ürügyeként felhasználni;

4.  megállapítja, hogy a mikrohitelek felhasználóinak nagy része nő, akik hűséges, megbízható ügyfelek, és akik körében magas a visszafizetési ráta;

5.  rámutat, hogy az Unióban a vállalkozások 91,5%-a mikrovállalkozás (tíz alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozás), és az ezekben a vállalkozásokban megvalósítható több innováció előtt álló legnagyobb akadály a korlátozott hitelhez jutás, különösen a kis összegű (25 000 eurót meg nem haladó) hitelek esetében; úgy véli ezért, hogy a Bizottság mikrohitel-kezdeményezésre irányuló javaslata hasznos eszköznek fog bizonyulni a mikrovállalkozásokban történő foglalkoztatás növelése érdekében, és annak érdekében, hogy a hagyományos hitelrendszerből kirekesztettek számára lehetővé váljon új tevékenységek megkezdése, és hogy az innováció fellendüljön az Európai Unióban;

6.  úgy véli, hogy a mikrohitelekre vonatkozóan a Bizottság által javasolt fogalommeghatározás összefüggésében, amely szerint azok körébe a 25 000 eurónál kisebb összegű hitelek tartoznak, más változókat is szem előtt kell tartani, különös tekintettel arra, hogy ugyanazon névleges összeg értéke tagállamonként eltérhet;

7.  figyelemmel arra a tényre, hogy a mikrohitelek potenciális felhasználói általában nem tudnak garanciát nyújtani, és hogy a bankok rendszerint nem akarnak hitelt nyújtani az ilyen személyek számára, kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre a mikrohitelek nyújtása tekintetében „európai garanciát”, biztosítva a szükséges eszközöket a bankok által kért garanciák rendelkezésre állásához; az „európai garancia” pedig csak akkor nyújtható, ha a megfelelő szociális kritériumok és az esélyegyenlőségi elvek teljesülnek;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék állandó helyi mikrofinanszírozási intézmények, úgymint hiteluniók kialakítását, különösen a szegény és peremre szorult környékeken, valamint a vidéki térségekben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erőfeszítéseiket összpontosítsák ezen a területen a személyzet mikrofinanszírozással kapcsolatos képzésére;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy a mikrohitel mint a gazdasági tevékenységet generáló mechanizmus terjesztése érdekében vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy ezt olyan innovatív megoldások révén támogassa, mint amilyen a mobilbank; kéri továbbá, hogy támogassák a gazdasági és szociális jellegű segítségnyújtás olyan formáit, mint amilyen a szolidaritási csoportoknak nyújtott hitel vagy a szolidaritási hitelkártya;

10. üdvözli azt a javaslatot, amely szerint az Európai Beruházási Alapon belül kellene a mikrohitelnek szentelt támogatási struktúrát létrehozni; sürgeti azonban a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot, hogy növeljék a támogatási struktúra számára rendelkezésre álló támogatást, hogy több piaci szereplő részesüljön belőle és erősödjön a láthatósága;

11. úgy véli, hogy a pénzügyi piacok jelenlegi zavaros helyzete és ennek a gazdaság egészére gyakorolt lehetséges kihatása összességében a mikrohitelek iránti igényt erősíti az EU-n belül, különösen a gazdaságilag és szociálisan hátrányos helyzetben lévő régiókban;

12. sürgeti a tagállamokat, hogy használják megfelelőbben a pénzügyi támogatást a strukturális alapokon keresztül, ideértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és az Európai Szociális Alapot, hogy javítani lehessen bizonyos célcsoportoknak a mikrohitel-rendszerekhez való hozzáférését;

13. határozottan üdvözli az „európai mikrohitelintézmények támogatására irányuló közös fellépés” (JASMINE) közelmúltbeli elindítását, amelynek célja a működéshez kapcsolódó technikai segítségnyújtás, valamint a mikrofinanszírozási intézmények megbízhatóságát jelző minőségi címkézés; hangsúlyozza, hogy rugalmas megközelítés szükséges ahhoz, hogy a mikrofinanszírozási intézmények az egyes tagállamokban megfeleljenek az előttük álló egyedi kihívásoknak és követelményeknek;

14. felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse azokat a multidimenzionális mutatókat, amelyeket a mikrohitelek nyújtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok és megfelelő módszerek megállapítását célzó kísérleti projektek társadalmi–gazdasági hatásának értékelése céljából kíván felhasználni; kéri továbbá a Bizottságot, hogy ismertesse a mikrohitel fejlesztésének értékeléséhez és a JASMINE nevű új technikai segítségnyújtási projekt értékeléséhez használt gazdasági és társadalmi teljesítménymutatókat;

15. mély meggyőződése, hogy a pénzügyi, foglalkoztatási és szociális jóléti rendszerek összefüggése miatt az uniós szintű mikrohitel-kezdeményezést ki kell egészíteni olyan nemzeti szintű politikákkal, mint a képzés, a tanácsadás és a kapacitásbővítés; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassanak további kutatást a mikrohitelek megvédésével és a mikrohitelekre vonatkozó kockázatcsökkentéssel kapcsolatos innovatív technikákra vonatkozóan; úgy véli, hogy a legjobb gyakorlat széles körű megosztása szükséges;

16. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a támogatást és tanácsadást nyújtó külső hálózatok előmozdítása révén segítsék a mikrohiteleket felhasználó vállalkozások fejlesztését;

17. aggodalmának ad hangot az arra vonatkozó javaslat miatt, hogy szüntessék meg a mikrohitelek felső kamatküszöbét, mivel a rendkívül magas kamatok a mikrofinanszírozás felhasználóit adósságcsapdába zárhatják, és ezzel éppen a mikrohitel célja sérül; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy rendkívüli óvatossággal járjanak el a kamatpolitikát illetően;

18. rámutat a képzés és a kapacitásépítés fontosságára a nem bank jellegű mikrofinanszírozási intézményekben, különösen a tőkeszerzés és -biztosítás különféle formáival – ide tartozik például a tőkeberuházás, az adományozás, a kötvénykibocsátás, az adósságfinanszírozás, a kockázati alapokba történő befizetés és a vállalkozásindítások finanszírozása – kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében; úgy véli, hogy a legjobb gyakorlatok cseréje ezen a területen szintén értékes lehet; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy teljes körűen használja ki a meglévő hálózatokat, például az európai mikrofinanszírozási hálózatot, a mikrofinanszírozási központot és az európai mikrofinanszírozási platformot;

19. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy népszerűsítsék a mikrohiteleket a szövetkezetek, illetve a bizonytalan helyzetű és nem hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók körében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2.12.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Šarūnas Birutis, Jan Březina, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Dragoş Florin David, Den Dover, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, David Hammerstein, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball, Ján Hudacký, Werner Langen, Anne Laperrouze, Pia Elda Locatelli, Eluned Morgan, Antonio Mussa, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Aldo Patriciello, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Gabriele Albertini, Alexander Alvaro, Pierre Pribetich, John Purvis, Silvia-Adriana Ţicău, Vladimir Urutchev


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (16.12.2008)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében a mikrohitel fejlesztésére irányuló Európai kezdeményezésről

(2008/2122(INI))

A vélemény előadója: Neena Gill

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 39. cikke)

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   úgy látja, hogy a mikrohitelek lehetséges kedvezményezettjeinek a hitel-megállapodásra, a vállalkozás létrehozására, a követelésbehajtásra, a szellemi és az ipari tulajdonjogok megszerzésére és hasznosítására stb., vonatkozóan megfelelő jogi tanácsadásban kell részesülniük, különösen ha az érintett mikrovállalkozásnak szándékában áll, illetve lehetősége van az Európai Unió másik tagállamaiban is vállalkozást létrehozni;

2.   felhív ennek érdekében arra, hogy európai szinten hozzanak létre egy jogászokból álló hálózatot, akik kezdetben hajlandóak pro bono alapon mikrovállalkozás indításához tanácsot adni;

3.   üdvözli azt a javaslatot, amely szerint a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy nem banki mikrohitel-intézetekre összpontosítsák a finanszírozást; a következő intézeteket – hitelintézetek, kölcsönös és segélyegyesületek, közösségi fejlesztési pénzügyi intézetek és garanciabankok – jelöli meg a finanszírozás, és a mikrovállalkozások önsegélyezése lehetséges forrásainak, és felkér e lehetőségek alapos vizsgálatára, amikor e területre vonatkozó jogszabályokra irányuló javaslatok kerülnek kidolgozásra;

4.   kéri, hogy tegyenek meg mindent a mikrovállalkozások szabályozási terheinek a legszükségesebbekre történő csökkentésére, és kéri a Bizottságot, hogy e szerint járjon el;

5.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mikrofinanszírozási intézmények elérhetővé váljanak a közösségek számára.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.12.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Othmar Karas, Klaus-Heiner Lehne, Manuel Medina Ortega, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Costas Botopoulos, Jean-Paul Gauzès, Eva Lichtenberger, Georgios Papastamkos, Ieke van den Burg


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (3.12.2008)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében a mikrohitel fejlesztésére irányuló Európai kezdeményezésről

(2008/2122(INI))

A vélemény előadója: Corien Wortmann-Kool

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az önfoglalkoztatás a mikro-, kisméretű, egyéni vagy családi vállalkozásokon keresztül lehetővé teszi a nők számára, hogy gazdasági és társadalmi szempontból javítsák helyzetüket, és összekössék a szakmai és a családi életet,

B.  mivel a mikrohitelek elégtelen kínálata jelentős akadályt képez a saját üzletük elindításán dolgozó nők számára,

C.  mivel a mikrohitelek biztosítása fontos eszköz a nők – különösen a hivatalos gazdaságból kiszorult nők – helyzetének javítása terén, hiszen lehetővé teszi számukra üzleti tevékenységük beindítását, ösztönzi a nők vállalkozói kedvét, növeli a munkaerőpiachoz való hozzáférésüket, aktív munkaerő-piaci részvételüket és folyamatos munkaerő-piaci jelenlétüket, illetve hozzájárul ahhoz, hogy gazdaságilag függetlenné váljanak, ezért nem csupán a vállalkozói kedvet és a gazdasági növekedést érinti, hanem a személyes kiteljesedést, a társadalmi integrációt és a szegénység elleni küzdelmet is,

D. mivel a mikrohitelek a társadalmi fejlődés esélyét kínálják a nők számára, ezáltal megváltoztatják a nemek közötti kapcsolatokat,

E.  mivel a szegény nők számára nyújtott mikrohitelek egyik közvetlen következménye az, hogy befektetnek gyermekeik oktatásába, ezzel esélyt adva a következő generációnak a jobb életre,

1.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nőket célcsoportként kezeljék, valamint különleges és megfelelő szerepet biztosítsanak számukra a mikrohitelekkel kapcsolatos programokban és kezdeményezésekben, például a JASMINE-ban;

2.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különleges figyelmet a nőkre a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság során, mivel sérülékeny csoportot alkotnak, és ennélfogva különösen érzékenyek a munkájuk és bevételük elvesztésére;

3.  kéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan információs szolgálatokat, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a nők vállalkozói kedvének ösztönzésére; kiemeli, hogy a tanácsadó segítségnyújtási programok a munkanélküli vagy az alkalmazotti státusz alternatívájaként előmozdítják az önfoglalkoztatást;

4.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a mikrohitel-rendszereket kapcsolják össze a versenyképesség javítását szolgáló rendszerekkel, különösen a nők és fiatalok által vezetett vállalkozások tekintetében, a hangsúlyt felszerelésükre, illetve az új információs és kommunikációs technológiák használatára helyezve;

5.  kéri a Bizottságot, hogy többek között a fiatal nőket, valamint a társadalmi és gazdasági kirekesztettség által érintetteket célzó tájékoztató és tudatosító kampányok segítségével növelje a mikrohitelekben rejlő lehetőségek ismeretét, származás alapján történő megkülönböztetéstől mentesen, különösen kiemelve az iskolákban és szakképző központokban folytatott programok jelentőségét;

6.  különösen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy népszerűsítsék a mikrohitel oktatási folyamatban történő felhasználási lehetőségeit, illetve olyan, nem kormányzati nőszervezetek általi felhasználását, amelyek azon dolgoznak, hogy a friss diplomásokat és az oktatásból kikerülőket minden szinten bekapcsolják a munkaerőpiacra;

7.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szabványosítsák a mikrohitelek statisztikai bemutatását, beleértve az adatok nem, életkor és etnikai származás szerinti bontásban történő gyűjtését és elemzését;

8.  olyan programokat szorgalmaz, amelyek garanciát biztosítanak abban az esetben, ha a hitelfelvevő által biztosított garancia nem minősül elegendőnek, különösen, ha a kedvezményezett a társadalmi kirekesztettség vagy szegénység által érintett vagy ennek kockázatával fenyegetett nő;

9.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a mikrohitelek korábbi sikeres női kedvezményezettjeit pénzügyi szövetkezetek felállításában annak érdekében, hogy ők is felkínálhassanak mikrohiteleket más nőknek.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2.12.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

15

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Edit Bauer, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Lissy Gröner, Urszula Krupa, Astrid Lulling, Siiri Oviir, Zita Pleštinská, Anni Podimata, Teresa Riera Madurell, Raül Romeva i Rueda, Anne Van Lancker, Corien Wortmann-Kool, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Donata Gottardi

 1. 


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.1.2009

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mariela Velichkova Baeva, Paolo Bartolozzi, Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Slavi Binev, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Manuel António dos Santos, Jonathan Evans, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Louis Grech, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in ‘t Veld, Othmar Karas, Wolf Klinz, Christoph Konrad, Kurt Joachim Lauk, Astrid Lulling, Sirpa Pietikäinen, John Purvis, Bernhard Rapkay, Heide Rühle, Antolín Sánchez Presedo, Salvador Domingo Sanz Palacio, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Ieke van den Burg, Cornelis Visser, Sahra Wagenknecht

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Daniel Dăianu, Mia De Vits, Valdis Dombrovskis, Harald Ettl, Werner Langen, Klaus-Heiner Lehne, Bilyana Ilieva Raeva, Margaritis Schinas, Theodor Dumitru Stolojan

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat