JELENTÉS az Európai Unió és Brazília közötti stratégiai partnerségről az Európai Parlament Tanácshoz intézett ajánlására irányuló javaslattal
25.2.2009 - (2008/2288(INI))
Külügyi Bizottság
Előadó: Maria Eleni Koppa
AZ EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
az Európai Unió és Brazília közötti stratégiai partnerségről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Véronique De Keyser által a PSE képviselőcsoport nevében a Tanácshoz intézett, az Európai Unió és Brazília közötti stratégiai partnerségről szóló ajánlásra irányuló javaslatra (B6-0449/2008),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés V. címére,
– tekintettel az Európai Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti együttműködési keretmegállapodásra[1],
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Déli Közös Piac és tagállamai között létrejött régióközi együttműködési keretmegállapodásra[2],
– tekintettel az Európai Uniós és Latin-Amerika közötti kapcsolatokat célzó átfogó társulásról és közös stratégiáról szóló, 2001. november 15-i állásfoglalására[3],
– tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti megerősített partnerségről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalására[4],
– tekintettel „Az EU és Brazília stratégiai partnerségének megvalósítása” című bizottsági közleményre (COM(2007)0281),
– tekintettel a 2007. július 4-én Lisszabonban megrendezett első EU–Brazília csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,
– tekintettel 2008. április 24-i, az Ötödik Európai Unió és Latin-Amerika, valamint Karib térség közötti limai csúcstalálkozóról szóló állásfoglalására[5],
– tekintettel 2008. május 16-i, az V. Európai Unió és Latin-Amerika/Karib térség közötti limai (Peru) csúcstalálkozón tett nyilatkozatára,
– tekintettel a 2008. december 22-én Rio de Janeiróban megrendezett II. EU–Brazília csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0062/2009),
A. mivel Brazília egyre jelentősebb regionális és globális szereplővé és az EU kulcsfontosságú partnerévé vált,
B. mivel Brazília és az Európai Unió hasonló világképpel rendelkező partnerek, és képesek előmozdítani a globális változásokat és megoldásokat,
C. mivel az EU és Brazília között megrendezett első csúcstalálkozó – a felek szoros történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatai alapján – elindította az EU és Brazília közötti stratégiai partnerséget, és a második EU−Brazília csúcstalálkozó során közös cselekvési tervet fogadtak el, amely egy hároméves időszakon keresztül a stratégiai partnerségen belül a cselekvések keretét adja,
D. mivel a két partner osztja az olyan alapvető értékeket és alapelveket, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a piacgazdaság és a társadalmi kohézió előmozdítása, amelyek a stratégiai partnerség alapvető előfeltételei,
E. mivel többek között a politikai és gazdasági integráció folyamatai, az egyre fokozódó ütemű gazdasági globalizáció és a többek között a demokráciáról, az emberi jogokról és a környezetről folytatott vita jelentősége mindkét régió napirendjének prioritásait megváltoztatták,
F. mivel Brazília a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR) létrehozása révén a dél-amerikai integráció vezető ereje,
G. mivel a stratégiai partnerség jelentős lendületet ad a 2006. április 27-i parlamenti állásfoglalásban javasolt EU–Latin-Amerika átfogó régiók közötti társulás 2012-ig történő létrehozásának,
H. mivel az EU–Latin-Amerika Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) létrehozása döntő lépés volt az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatok demokratikus legitimációjának és politikai dimenziójának megerősítése felé, és mivel a Mercosur Parlamentnek e Közgyűléshez való jövőbeli csatlakozása meg fogja erősíteni az EuroLatnak a két régió közötti politikai párbeszéd állandó fórumaként betöltött szerepét,
1. a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:
(a) a stratégiai partnerség épüljön be az Európai Unió, Latin-Amerika, valamint a Karib-térség közötti kapcsolatok biregionális megközelítésébe és globális szemléletébe, amelyek az EU, valamint Latin-Amerika és a karibi országok közötti (LAC) csúcstalálkozók keretében elfogadott biregionális stratégiai partnerség alapját képezik;
(b) a politikai párbeszéd stratégiai partnerségből eredő különleges mechanizmusai adjanak lendületet a regionális integráció különböző eljárásaival létrejött és az azok közötti kapcsolatoknak, a stratégiai partnerség értékei védelmének, valamint a nemzetközi kapcsolatok terén a multilateralizmus megerősítésének érdekében;
(c) a stratégiai partnerség adjon friss lendületet az EU és a Mercosur közötti társulási megállapodás megkötéséhez, ami a két régió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére, valamint a politikai párbeszéd és együttműködés kiszélesítésére irányuló stratégiai fontosságú uniós célkitűzés;
(d) a stratégiai partnerség mind a Brazíliával meglévő jelenlegi együttműködési keretmegállapodás, mind a Mercosurral jelenleg hatályos együttműködési keretmegállapodás, mind pedig a Mercosurral a jövőben megkötendő társulási megállapodás tekintetében képviseljen valódi hozzáadott értéket;
(e) a stratégiai partnerség politikai menetrendjében külön hangsúlyt kell helyezni a globális kihívások – többek között a béke és biztonság, a demokrácia és az emberi jogok, az éghajlatváltozás, a pénzügyi válság, a biológiai sokféleség, az energiabiztonság, a fenntartható fejlődés, valamint a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem – kezelésére irányuló közös stratégiák előmozdítására;
(f) az Egyesült Nemzetek (ENSZ) rendszerére összpontosító tényleges multilateralizmus a leghatékonyabb módja a globális kérdések kezelésének; a partnereknek szoros együttműködés, valamint az ENSZ és más nemzetközi szervek (pl. a Világkereskedelmi Szervezet (WTO)) és fórumok (pl. a G20) ülései előtt tartott rendszeres konzultációk révén kell törekedniük arra, hogy álláspontjaikat közelítsék;
(g) a stratégiai partnerségnek hangsúlyoznia kell az ENSZ 2005. évi csúcstalálkozóján elfogadott, jelenleg zajló reformfolyamat – beleértve az ENSZ főbb szerveinek reformját is – végrehajtásának fontosságát;
(h) a partnereknek az ENSZ-ben, a regionális szervezetek szintjén és bilaterális szinten a konfliktus-megelőzési és válságkezelési képességek megerősítésére kell törekedniük, valamint össze kell hangolniuk az ENSZ békefenntartó és stabilizációs műveleteiben tett erőfeszítéseiket;
(i) a stratégiai partnerségnek eszközként kell szolgálnia a demokrácia és az emberi jogok, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás globális szinten történő előmozdításához; a partnereknek továbbra is együtt kell működniük az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottságában az emberi jogok világszinten történő előmozdítása érdekében;
(j) a partnereknek tovább kell dolgozniuk a többoldalú kereskedelmi rendszer megerősítésén a WTO szintjén; a jelenlegi globális pénzügyi válságban, valamint a pénzügyek és a kereskedelem közötti szoros kapcsolatok miatt el kell kerülni a protekcionizmust; a partnereknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos tárgyalások sikeres lezárásához;
(k) a stratégiai partnerséget az olyan további nemzetközi fórumokon, mint például a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a G20 fel kell használni a partnerek közötti együttműködés előmozdítására annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak a jelenlegi globális pénzügyi válságra, amely bizonyította, hogy sürgősen szükség van a nemzetközi pénzügyi struktúra reformjára;
(l) támogatni kell a „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség”című, 2008. szeptember 18-i bizottsági közleményben (COM(2008)0566) megfogalmazott véleményt, amely hangsúlyozza, hogy „a többnyelvűség külső dimenziója” a mai globalizált világban stratégiai értéket képvisel az EU számára; ki kell jelenteni, hogy az „néhány európai nyelvet a különböző kontinenseken sok olyan országban is beszélnek, amely nem tagja az Uniónak”, illetve hogy mindez „fontos összeköttetést jelent a népek és nemzetek között” és „értékes üzleti kommunikációs eszköz” különösen „olyan feltörekvő piacok, mint Brazília” esetében, valamint jelentős értéket képvisel az együttműködés és a fejlesztés tekintetében is;
(m) a partnereknek közösen kell dolgozniuk a béke és biztonság területén az egész világot érintő, legsürgetőbb problémák kezelésén, többek között olyan kérdésekkel összefüggésben, mint a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a fegyverzetellenőrzés, különösen a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, továbbá ezek hordozóeszközeinek ellenőrzése, a korrupció, a nemzetközi szervezett bűnözés és különösen a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a kézi lőfegyverek, könnyű fegyverek és lőszerek kereskedelme, az emberkereskedelem és a terrorizmus; a partnerek teljes mértékben kötelezzék el magukat az EU–LAC kábítószerekkel kapcsolatos mechanizmus mellett;
(n) a partnereknek szorosan együtt kell működniük a millenniumi fejlesztési célok előmozdításában és végrehajtásában a szegénység, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek világszinten való kezelése érdekében; meg kell erősíteniük az együttműködést a fejlesztési támogatás terén, beleértve a háromoldalú együttműködést is, és hasonlóképpen együtt kell működniük a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a bűnözés elleni küzdelemben;
(o) üdvözölni kell a Brazília által a millenniumi fejlesztési célok teljesítésére tett erőfeszítéseket, és gratulálni az olyan területeken elért kedvező fejleményekhez, mint a szegénység enyhítése, a gyermekek alultápláltságának csökkentése és az alapfokú oktatás; hangsúlyozni kell, hogy Brazíliának továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy valamennyi millenniumi fejlesztési célt elérje 2015-re, például biztosítania kell az alapfokú oktatás megfelelő minőségét mind a lányok, mind a fiúk számára, és tovább kell csökkentenie az öt évnél fiatalabb gyermekek halálozási rátáját; rá kell mutatni,, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása alapvető emberi jog és a millenniumi fejlesztési célok elérésének eszköze, és annak az EU–Brazília stratégiai partnerség részét kell képeznie;
(p) ki kell jelenteni, hogy a gazdasági fejlődés és a vagyonfelhalmozás ellenére Brazíliában még mindig nagy számban élnek szegények; hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a brazil kormányt támogatnia kell a legszegényebb régiókban és a társadalom legszegényebb rétegei tekintetében a szegénység megoldására tett erőfeszítései terén, figyelembe véve, hogy a legszegényebb brazilok 65%-a fekete vagy vegyes etnikumú, míg a legjobb helyzetben élők 86%-a fehér;
(q) a stratégiai partnerségnek magában kell foglalnia egy fórumot, amely a vitára, valamint a partnerek társadalmi és regionális kohézióval kapcsolatos legjobb gyakorlatainak cseréjére szolgál. e tekintetben el kell ismerni a brazíliai „Bolsa Família” program révén az országban a szegénység csökkentése és az emberi fejlődési mutatók javulása terén elért igen pozitív hatást;
(r) a migrációval kapcsolatban széleskörű párbeszédet kell indítani, amelynek során kiemelten kell kezelni az olyan kérdéseket, mint a legális és illegális migráció, továbbá a migránsok emberi jogainak védelme és a visszafogadások megkönnyítése;
(s) a partnereknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy előmozdítsák a nemzetközi fórumokon egy globális és átfogó, a 2012 utáni időszakra vonatkozó éghajlatváltozási megállapodás 2009-ben történő megkötéséről folytatott tárgyalásokat, amelynek különösen a megosztott, de differenciált felelősségek elvén kell alapulnia;
(t) a partnereknek a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végrehajtásában és a biológiai sokféleség vonatkozásában 2010-re elérendő cél megvalósításában is szorosan együtt kell működniük;
(u) a partnereknek meg kell erősíteniük a valamennyi erdőtípus – beleértve az Amazonas esőerdőt is – megőrzésére és fenntartható kezelésére irányuló nemzetközi együttműködést; ki kell cserélniük a fenntartható erdőgazdálkodással és az erdőjog végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat;
(v) a partnereknek alacsony szénfelhasználású energiaelőállító technológiákat kell kifejleszteniük, és biztosítaniuk kell a megújuló energiák fenntartható előállítását és felhasználását, beleértve a fenntartható bioüzemanyagokét, amelyek nem érintik az élelmezési célú növények termesztését és a biológiai sokféleséget; általános energiaforrás-összetételükben növelniük kell a megújuló energiák százalékos arányát, elő kell mozdítaniuk az energiahatékonyságot és az energiához való hozzáférést, és fokozottabb energiabiztonságot kell teremteniük;
(w) a partnereknek meg kell erősíteniük a nukleáris kutatások terén az együttműködést, amelynek révén Brazília részt vehet a termonukleáris energiatermelésre irányuló ITER projektben (nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor);
(x) támogatni kell Brazília olcsó gyógyszerekkel folytatott AIDS-ellenes küzdelmét, és az EU-nak folytatnia kell a vizsgálatot a szegényeket sújtó elhanyagolt járványos betegségek kezelésére előírt gyógyszerek kötelező engedélyeztetése tekintetében;
(y) a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) keretében Brazília számára rendelkezésre álló összeget olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek támogatják Brazíliát a szegénység elleni küzdelemben és a millenniumi fejlesztési célok elérésében, továbbá egyéb olyan intézkedésekre, amelyek tényleges fejlesztési támogatásnak tekinthetők, például a környezetvédelmi ágazatban;
(z) meg kell erősíteni a jelenlegi párbeszédeket, és új ágazati párbeszédeket kell indítani, nevezetesen a környezettel és a fenntartható fejlődéssel, az energiával, a közlekedéssel, az élelmiszerbiztonsággal, a tudománnyal és technológiával, az információs társadalommal, a foglalkoztatással és a társadalmi kérdésekkel, a pénzügyekkel és a makroökonómiával, a regionális fejlesztéssel, a kultúrával és az oktatással kapcsolatban;
(aa) a stratégiai partnerségnek ösztönöznie kell a civil társadalmi szervezetek, a vállalkozások és a szociális partnerek fórumai közötti kapcsolatokat, továbbá elő kell mozdítania az oktatási és kulturális szinten megvalósuló cseréket;
(ab) az EU és Brazília közötti politikai partnerséget, a kölcsönös megismerést és egymás megértését, valamint a csereprogramokat elősegítő fellépéseket a fejlesztési együttműködési eszköztől eltérő, egyéb eszközből kell finanszírozni.
(ac) a stratégiai partnerségnek rendszeres strukturált párbeszéd megteremtését kell biztosítania a brazil nemzeti kongresszus és az Európai Parlament képviselői között;
(ad) rendelkezni kell arról, hogy az Európai Unió intézményei és Brazília kormánya rendszeresen és részletesen tájékoztassák az Európai Parlamentet és az EU–Latin-Amerika Parlamenti Közgyűlést a stratégiai partnerség helyzetéről;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, az Európai Unió tagállamai kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Brazil Szövetségi Köztársaság elnökének és nemzeti kongresszusának.
INDOKOLÁS
1. Az EU és Brazília közötti párbeszéd főként a Brazíliával kötött együttműködési keretmegállapodás, a Mercosurral kötött együttműködési keretmegállapodás, valamint az EU és a Mercosur közötti tárgyalások keretében zajlott. Brazília volt az utolsó BRIC-ország, amely az EU-val csúcstalálkozó keretében kapcsolatba lépett.
2. Kapcsolataik fokozása és diverzifikálása mellett, továbbá figyelemmel a Brazília által regionális és globális szinten betöltött, feltörekvő gazdasági és politikai szerepre, a 2007. július 4-én Lisszabonban tartott első EU–Brazília csúcstalálkozón a két fél megállapodott abban, hogy egy átfogó stratégiai partnerség elindításával fokozza régóta fennálló kétoldalú kapcsolatát.
Ez az EU és Brazília közötti szorosabb kapcsolat irányába tett új lépés történelmi, kulturális és gazdasági kötelékeiken, valamint közös értékeiken és meggyőződéseiken alapul, amelyek többek között: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítása, a piacgazdaság és a társadalmi kohézió, az éghajlatváltozás miatti aggodalom, valamint a fenntartható fejlődésre és a szociális igazságosságra való törekvés.
A stratégiai partnerségnek átfogó hatókörrel kell rendelkeznie, jellegét tekintve pedig előretekintőnek kell lennie, hogy ekként tényleges hozzáadott-értéket biztosítson a Brazíliával meglévő, hatályos együttműködési keretmegállapodás, a Mercosurral meglévő, hatályos együttműködési keretmegállapodás és a Mercosurral a jövőben megkötendő társulási megállapodás vonatkozásában.
Következésképpen egy ilyen stratégiai partnerség a politikai párbeszéd kiszélesítését is jelenti – annak érdekében, hogy az valamennyi közös érdekű, általános kérdésre kiterjedhessen –, továbbá a kétoldalú együttműködés megerősítését, valamint a regionális integrációhoz való hozzájárulást az EU és a Mercosur között létrejött társulási megállapodás megkötésének elősegítésével.
3. Az EU és Brazília közötti stratégiai partnerség keretében kötelezettséget kell vállalni az EU–Mercosur, valamint az EU– LAC kapcsolatok megerősítésére az EU–LAC csúcstalálkozókon létrehozott biregionális stratégiai társulás keretében.
Tekintettel Brazíliának a latin-amerikai integrációs folyamatokban játszott központi szerepére, valamint az EU-nak az említett térséggel folytatott párbeszéd megerősítésére irányuló érdekére, az EU üdvözli a Brazília által tett kezdeményezéseket a latin-amerikai országok közötti politikai és gazdasági integráció előmozdítására. Brazíliának a nemrégiben létrejött Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) legfőbb előmozdítójaként betöltött kulcsfontosságú szerepe egyértelmű elismerést érdemel.
Mindennek fényében a stratégiai partnerségnek javítania kell a regionális kérdésekkel kapcsolatos párbeszédet, beleértve a latin-amerikai és a karibi térségben a béke megzavarására alkalmas tényleges és esetleges veszélyekről szóló párbeszédet is, továbbá a partnerség érdekes szerepet vállalhat azzal, hogy hozzájárul a regionális konfliktusok megelőzéséhez és rendezéséhez. El kell ismerni, hogy Brazília – a nemzeti szuverenitás, a beavatkozás mellőzése és a semlegesség elveinek tiszteletben tartása alapján – sikeres közvetítő szerepet játszott a latin-amerikai és karibi térség regionális konfliktusainak rendezésében, és kedvező hatást gyakorolt a térség politikai stabilitására.
Brazília továbbá kulcsfontosságú szerepet játszott az EU és a Mercosur közötti tárgyalások sikerében, szem előtt tartva az EU arra irányuló stratégiai célkitűzését, hogy egy átfogó társulási megállapodást kössön az eddig legsikeresebb latin-amerikai regionális integrációs kezdeményezéssel. A stratégiai partnerségnek e tekintetben friss lendületet kell hoznia, a régióközi és régión belüli gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok további elmélyítésének, valamint a politikai párbeszéddel és együttműködéssel kapcsolatos kezdeményezések kiterjesztésének eszközeként.
Globális kihívások és multilateralizmus
4. Az EU-nak és Brazíliának a partnerség politikai menetrendjének és a párbeszédnek a középpontjába a legsürgetőbb globális kihívások – azaz a béke és biztonság, a demokrácia és az emberi jogok, a pénzügyi válság, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az energiabiztonság, a fenntartható fejlődés, a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem – kezelésére irányuló közös stratégiák létrehozását kell helyezni.
5. Az EU és Brazília osztozik azon meggyőződésben, hogy az Egyesült Nemzetek rendszerére támaszkodó, hatékony multilaterális fellépés a legjobb módja e kihívások kezelésének. E célból meg kell állapodniuk álláspontjaik közelítésében, valamint a még megoldatlan kérdésekkel összefüggésben nyújtott kölcsönös támogatásban, és azokat össze kell hangolniuk olyan mélyreható konzultációk révén, amelyekre az ENSZ és más nemzetközi szervek (pl. a WTO) és fórumok (pl. a G20) üléseit és konferenciáit megelőzően kerül sor.
6. Az ENSZ szintjén a MINUSTAH haiti békefenntartó misszió brazíliai vezetése, valamint az ENSZ Béketeremtő Bizottságában (PBC) a Bissau Guineával kapcsolatos koordinátorként játszott szerepe bizonyítja, hogy Brazília egyre inkább készen áll arra, hogy aktívan részt vegyen az ENSZ-kezdeményezésekben. Tekintettel továbbá az EU erőteljes szerepvállalására az említett országokban, van lehetőség mind az EU, mind pedig Brazília részéről a békével és a stabilitással kapcsolatos kezdeményezésekre irányuló erőfeszítések terén fokozott együttműködés és koordináció megvalósítására. Az EU-nak és Brazíliának továbbá törekednie kell az ENSZ-ben, a regionális szervezetek szintjén és bilaterális szinten a konfliktus-megelőzési és válságkezelési képességek megerősítésére.
7. Az EU és Brazília szilárdan elkötelezte magát az emberi jogok és a demokrácia, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás előmozdítása és megóvása mellett. A stratégiai partnerséget a szóban forgó alapvető értékek nemzetközi szinten történő előmozdítására és védelmére szolgáló eszközként kell használni. A partnereknek továbbá együtt kell működniük az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ Közgyűlés Harmadik Bizottságában az általános emberi jogok előmozdítása érdekében.
8. A 2005. évi ENSZ csúcstalálkozón elfogadott, jelenleg zajló reformfolyamat – beleértve az ENSZ főbb szerveinek reformját – végrehajtásának fontosságát az EU-nak és Brazíliának is hangsúlyoznia kell. Az ilyen reformnak meg kell újítania az ENSZ-t, demokratikus és képviseleti jellegének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának és hatékonyságának megerősítése érdekében.
9. Az EU-nak és Brazíliának továbbra is együtt kell működnie a többoldalú kereskedelmi rendszer megerősítésén a WTO szintjén. A jelenlegi nemzetközi pénzügyi válságban, valamint a pénzügyek és a kereskedelem közötti szoros kapcsolatok miatt el kell kerülni a protekcionizmust; a partnereknek tehát minden korábbinál jobban kell törekedniük az együttműködésre, annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos tárgyalások sikeres lezárásához.
10. A stratégiai partnerségnek kiindulási pontként kell szolgálnia a partnerek között más nemzetközi fórumok, mint például a Világbank, az IMF és a G20 keretében folytatott együttműködés előmozdításához. Az utóbbi – a 2008-as brazil elnökség idején – olyan fórumnak számít, amely igen jelentős szerepet játszhat abban, hogy megoldásokat találjanak a jelenlegi globális pénzügyi válságra, amely rávilágított a nemzetközi pénzügyi struktúra reformjának halaszthatatlan szükségességére. Megérett az idő a globális szintű cselekvésre a tekintetben, hogy felülvizsgálják a nemzetközi intézmények által a pénzügyi piacok felügyeletében és szabályozásában betöltött szerepet, valamint hogy nagymértékben átalakítsák a globális kormányzási struktúrákat az esetleges jövőbeli válságok megelőzése érdekében.
11. A világbéke és biztonság a legsürgetőbb globális kihívások közé tartozik, amelyek a világ valamennyi térsége részéről erőfeszítéseket és kompromisszumot kívánnak. Az EU-nak és Brazíliának együtt kell dolgoznia a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a fegyverzetellenőrzés, különösen a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, továbbá ezek hordozóeszközeinek ellenőrzése tekintetében.
A stratégiai partnerség keretében továbbá meg kell vitatni a korrupció, a nemzetközi szervezett bűnözés, valamint konkrétabban a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a kézi lőfegyverek, könnyű fegyverek és lőszerek kereskedelme, valamint az emberkereskedelem és a terrorizmus kérdését.
A tiltott kábítószerek kérdésével összefüggésben folytatott párbeszédnek a megosztott felelősség elvén kell alapulnia, célja pedig fokozni a partnerek kapacitását a kábítószerekkel kapcsolatos globális probléma kezelésére vonatkozóan. Mindkét partnernek teljes elkötelezettségről kell tanúbizonyságot tennie az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti, kábítószerekkel kapcsolatos koordinációs és együttműködési mechanizmus tekintetében.
Millenniumi fejlesztési célok, a szegénység felszámolása, a társadalmi és regionális kohézió
12. A szegénység felszámolása alapvető globális kihívás. Az EU-nak és Brazíliának meg kell erősítenie az együttműködést az Egyesült Nemzetek millenniumi fejlesztési céljainak 2015 előtti elérése, valamint a fejlesztési finanszírozásról Monterreyben tartott nemzetközi konferencia cselekvési tervének végrehajtása céljából.
13. Miközben az EU többéves tapasztalattal rendelkezik a fejlődő országoknak nyújtott fejlesztési támogatás terén, Brazília egyre tevékenyebb a dél–dél irányú együttműködésben, különösen szomszédos országai, az afrikai portugálajkú országok és Kelet-Timor tekintetében. Brazília továbbá olyan többoldalú kezdeményezések elindításában is igen aktív szerepet vállalt, mint például az ENSZ „Éhség és szegénység elleni globális fellépése”.
14. A stratégiai partnerség előmozdíthatná a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos közös kezdeményezések elindítását, beleértve a háromoldalú együttműködést is. Az Afrikával meglévő szoros kulturális és történelmi kötelékei miatt az EU és Brazília fontolóra vehetné a háromoldalú együttműködés módjainak feltárását az érdeklődést tanúsító portugál nyelvű fejlődő országokkal, például az Európai Bizottság és a portugál nyelvű országok közössége (CPLP) között létrejött szándéknyilatkozatot alkalmazva.
15. A stratégiai partnerségnek a partnerek társadalmi és regionális kohézió iránti elkötelezettségét is hangsúlyoznia kell, és újból meg kell erősítenie, hogy ez a célkitűzés nem összeegyeztethetetlen a piacalapú gazdasággal, valamint hogy azok valójában egymást kiegészítő erők. A stratégiai partnerségnek fórumot kell biztosítania a társadalmi és regionális kohézióval kapcsolatos legjobb gyakorlatokra vonatkozó álláspontok megvitatására és cseréjére, amely mindkét térség érdekeit szolgálja.
Migráció, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok eltörléséről szóló megállapodás
16. A migráció a régióközi politikai tárgyalások egyik legfőbb témája, és a jövőben is az marad, figyelemmel az európai migrációs politika fejleményeire és jövőbeli kezdeményezéseire. A stratégiai partnerségnek – a limai nyilatkozat fényében – elő kell mozdítania a legális és illegális migrációra, a visszafogadások megkönnyítésére és végül, de nem utolsósorban a migránsok emberi jogainak védelmére kiterjedő, migrációról folytatott széles körű párbeszédet.
17. Az Európai Parlament üdvözli a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok eltörléséről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését az Európai Közösség és Brazília között, és várja annak gyors megkötését. Egy ilyen megállapodásnak biztosítania kell az egyenlő elbánást valamennyi uniós polgárral szemben, továbbá mind a brazil, mind az európai polgárok számára a teljes körű, kölcsönös, vízummentes utazást. Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 4. jegyzőkönyv értelmében az Egyesült Királyságot és Írországot nem köti az ilyen vízummentességi megállapodás. A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok eltörléséről szóló megállapodás megkötését a személyek mozgása megkönnyítésének kiindulópontjaként lehetne tekinteni annak érdekében, hogy végső célként megvalósulhasson a személyek szabad mozgását lehetővé tevő globális régióközi partnerségi megállapodás megkötése.
Fenntartható fejlődés: környezet, éghajlatváltozás, biológiai sokféleség és energia
18. A stratégiai partnerségnek fokoznia kell a környezetvédelemre irányuló régióközi együttműködést. Az EU-nak és Brazíliának közösen kell törekednie az éghajlatváltozás és az erdőirtás elleni küzdelemre, valamint a biológiai sokféleség védelmére irányuló, nagyobb mértékű nemzetközi fellépésre.
Az éghajlatváltozás tekintetében a partnereknek egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a nemzetközi fórumok keretében azzal a céllal, hogy előmozdítsák egy általános és átfogó, a 2012 utáni időszakra vonatkozó megállapodás megkötésével kapcsolatos tárgyalásokat, amely kifejezetten a megosztott, de differenciált felelősség elvén alapul.
A partnereknek továbbá szorosan együtt kell működniük a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végrehajtásában, valamint a biológiai sokféleség vonatkozásában 2010-re elérendő cél megvalósításában. Ezen túlmenően törekedniük kell olyan egyéb globális aggályok kezelésére is, mint az erdők védelme – különösen az Amazonasé –, a vízkészletek (figyelembe véve többek között az EU Latin-Amerikára vonatkozó vízügyi kezdeményezését), a higanyszennyezés, valamint a nem fenntartható fogyasztási és termelési minták.
19. Az EU-nak és Brazíliának együtt kell működnie annak érdekében, hogy biztosítsák a megújuló energiák – beleértve a fenntartható bioüzemanyagok – fenntartható előállítását és felhasználását, valamint hogy alacsony szénigényű energetikai technológiák kifejlesztésére kerüljön sor. A partnereknek javítaniuk kell mind az energiahatékonyságot, mind pedig az energiához való hozzáférést, valamint nagyobb mértékű energiabiztonságot kell elérniük. Növelniük kell továbbá általános energiaforrás-összetételükben a megújuló energiák százalékos arányát.
Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok
20. A partnerek közötti kereskedelmi kapcsolatok már intenzívek, hiszen Brazília a Latin-Amerikába irányuló európai exportok legfőbb célállomása, az EU pedig Brazília legfontosabb kereskedelmi partnere. Mindazonáltal a brazíliai áru- és szolgáltatási piac jelenlegi, viszonylag magas védelmi szintje miatt a partnereknek – mind a dohai fejlesztési menetrenden, mind pedig az EU és a Mercosur között folytatott tárgyalásokon keresztül – még jobban fel kell tárniuk a régióközi kereskedelemmel kapcsolatos lehetőségeket.
21. Az EU-nak és Brazíliának lépéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelem további liberalizációja és a befektetések megkönnyítése térségeik számára gazdasági növekedést és jólétet teremt. Ennélfogva tevékenyen kell együttműködniük a WTO dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos fordulójának sikeres lezárása érdekében, a fejlett és fejlődő országok közötti kereskedelem fokozása, valamint a hatékony kereskedelmi szabályok előmozdítása céljából.
22. A partnerek véleménye szerint a regionális kereskedelmi megállapodások fontos kiegészítései a többoldalú kereskedelmi rendszernek. Ezért – és a régióközi kereskedelem, valamint a befektetések elmélyítése érdekében – az EU-nak és Brazíliának együtt kell munkálkodnia az EU és a Mercosur közötti társulási megállapodás rövid időn belül történő megkötésén, amely stratégiai célkitűzést eddig nem sikerült elérni, mivel a kereskedelemről szóló fejezettel kapcsolatos tárgyalások terén elmaradt az előrelépés.
23. Tekintettel arra, hogy Brazília egyre nagyobb súllyal van jelen a világgazdaságban, és központi szerepet játszik olyan nemzetközi fórumokon, mint a G20 és a G8 érdekcsoport, valamint a jelenlegi pénzügyi világválság miatt a stratégiai partnerségnek teret kell biztosítania a pénzügyi és makroökonómiai kérdésekkel kapcsolatos párbeszédnek. Egy ilyen párbeszédnek – amellett, hogy a megoldásra váró pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglalkozik – lehetővé kell tennie a fenntartható növekedésre és a társadalmi kohézióra irányuló, strukturális reformokkal kapcsolatos vitát is.
24. A partnereknek ösztönözniük kell az Európai Beruházási Bank által Brazília fenntartható fejlődési projektjeire nyújtott támogatást, valamint a Brazil Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Nemzeti Bankkal (BNDES) folytatott együttműködést.
Ágazati politikai együttműködés és párbeszédek
25. E stratégiai partnerségnek hozzá kell járulnia a meglévő párbeszédek megerősítéséhez, valamint új párbeszédek elindításához az ágazati politikák tekintetében, többek között az alábbiakkal összefüggésben: környezet és fenntartható fejlődés, energia, közlekedés, élelmiszerbiztonság, tudomány és technológia, információs társadalom, foglalkoztatás és szociális kérdések, regionális fejlesztés, valamint kultúra és oktatás.
26. A tudomány és technológia vonatkozásában hangsúlyozni kell az EU és Brazília között létrejött, 2006 óta hatályos, vonatkozó megállapodásban előírt mélyreható együttműködésre irányuló lendületet. Az EU a fúziós energiával kapcsolatos kutatás terén is partnerséget kíván létrehozni Brazíliával. E célból 2008 júliusában a Bizottság engedélyt kapott a Tanácstól, hogy megkezdje a tárgyalásokat egy, az Európai Atomenergia-ügynökség és Brazília közötti együttműködési megállapodásról.
A civil társadalmi szervezetek, a vállalkozások és a szociális partnerek részvétele, oktatási és kulturális cserék
27. A tudatosság növelése, valamint mindkét kultúra és társadalom kölcsönös megértése létfontosságú az EU és Brazília közötti kapcsolat megerősítéséhez. Ez magában foglalja a civil társadalmi szervezetek, a vállalkozások társulásai és a szociális partnerek fórumai (beleértve a szakszervezeteket is) közötti kapcsolatok ösztönzését, valamint az oktatási és kulturális szintű cserék előmozdítását. A stratégiai partnerségnek például támogatnia kell az EU és Brazília közötti együttműködés kiterjesztését a felsőfokú oktatás terén az Erasmus Mundus és más, a két nemzet és a két térség között működő programok – mint például az ALCUE közös felsőoktatási térség – keretében megvalósuló egyetemi cserék fokozása révén. Fokozni kell továbbá a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény keretében folytatott együttműködést is.
A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT (B6‑0449/2008) (18.9.2008)
az eljárási szabályzat 114. cikkének (1) bekezdése alapján
előadó: Véronique De Keyser
a PSE képviselőcsoport nevében
az Európai Unió és Brazília közötti stratégiai partnerségről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés V. címére,
– tekintettel az Európai Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti együttműködési keretmegállapodásra[1],
– tekintettel az egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt a Dél-amerikai Közös Piac és tagállamai közt létrejött régióközi együttműködési keretmegállapodásra[2],
– tekintettel 2001. november 15-i, az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatokat célzó globális partnerségről és közös stratégiáról szóló állásfoglalására[3],
– tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti megerősített partnerségről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalására[4],
– tekintettel „Az EU és Brazília stratégiai partnersége felé” című bizottsági közleményre (COM(2007)281, május 30-i végleges dokumentum),
– tekintettel a 2007. július 4-én Lisszabonban tartott, I. EU–Brazília csúcstalálkozó közös nyilatkozatára,
– tekintettel 2008. április 24-i, az V. Európai Unió és Latin-Amerika/Karib térség közötti limai csúcstalálkozóról szóló állásfoglalására[5],
– tekintettel 2008. május 16-i, az V. Európai Unió és Latin-Amerika/Karib térség közötti limai (Peru) csúcstalálkozón tett limai nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (1) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió és Brazília közötti I. csúcstalálkozóra 2007. július 4-én, Lisszabonban került sor, és a két fél szoros történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatai alapján elindította az Európai Unió és Brazília közötti stratégiai partnerséget,
B. mivel a két partner osztja az olyan alapvető értékeket és alapelveket, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítása, valamint a piacgazdaság, ami a stratégiai partnerség alapvető előfeltétele,
C. mivel az EU és Brazília közötti stratégiai partnerség elindítása jelentős lendületet ad a 2006. április 27-i parlamenti állásfoglalásban felvetett EU–Latin-Amerika globális régióközi térség 2012-ig történő létrehozásának,
D. mivel az EU–Latin-Amerika Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) létrehozása döntő lépés volt az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatok demokratikus legitimációjának és politikai dimenziójának megerősítése felé, és mivel a Mercosur Parlamentnek e Közgyűléshez való jövőbeli csatlakozása meg fogja erősíteni a Mercosur Parlamentnek a két régió közötti politikai párbeszéd állandó fórumaként betöltött szerepét,
1. a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:
a) az EU és Brazília közötti stratégiai partnerség épüljön be az Európai Unió, Latin-Amerika, valamint a Karib-térség közötti kapcsolatok biregionális és globális megközelítésébe, amelyek az EU–LAC csúcstalálkozók keretében elfogadott biregionális stratégiai partnerség alapját képezik;
b) a politikai párbeszédnek az EU és Brazília közötti stratégiai partnerségből eredő különleges mechanizmusai adjanak valódi lendületet a regionális integráció különböző eljárásaival való és az azok közötti kapcsolatoknak, a stratégiai partnerség értékei védelmének, valamint a multilateralizmus megerősítésének a nemzetközi kapcsolatok terén;
c) a stratégiai partnerség mind a Brazília és az Európai Unió közötti jelenlegi együttműködési keretmegállapodás, mind a Mercosurral jelenleg hatályos együttműködési keretmegállapodás, mind pedig a Mercosurral a jövőben megkötendő társulási megállapodás rendelkezései tekintetében képviseljen valódi hozzáadott értéket;
d) a gazdasági partnerséget a lehető leghamarabb működőképessé kell tenni egy közös cselekvési tervnek a 2008 decemberére ütemezett, soron következő EU–Brazília csúcstalálkozón való elfogadásával;
e) azonosítani kell azokat a központi témákat, amelyek a partnerség politikai menetrendje és a párbeszéd előterében állnak majd, beleértve a kihívások globális szintű kezelésére szolgáló közös stratégiák ösztönzését, különös tekintettel a béke és biztonság, a demokrácia, az emberi jogok, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az energiabiztonság, a fenntartható fejlődés, valamint a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem terén;
f) hangsúlyozni kell, hogy a világ szempontjából fontos kérdések kezelésének legjobb módja az ENSZ rendszerén alapuló hatékony multilateralizmus; mindkét félnek törekednie arra, hogy az ENSZ és egyéb nemzetközi testületek ülései előtt szorosabb együttműködés és rendszeres konzultáció révén közelítsék álláspontjaikat;
g) a partnereknek közösen kell megoldást keresniük az egész világot érintő, sürgető kihívások kezelésére a béke és biztonság területén és az olyan kérdések tekintetében, mint a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a fegyverzetellenőrzés, a nemzetközi szervezett bűnözés és különösen a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a kézi lőfegyverek, könnyű fegyverek és lőszerek kereskedelme, az emberkereskedelem és a terrorizmus; a partnerek teljes mértékben kötelezzék el magukat az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti, kábítószerekkel kapcsolatos koordinációs és együttműködési mechanizmus mellett;
h) a partnereknek újra meg kell erősíteni a millenniumi fejlesztési célok előmozdítására és végrehajtására, valamint a fejlesztési segélyek területén történő, a háromoldalú együttműködést is magában foglaló együttműködés megszilárdítására irányuló szoros együttműködés iránti elkötelezettségüket; a partnereknek az EU–LAC kapcsolatok keretében küzdeniük kell a szegénység ellen, és előre kell lépniük a társadalmi kohézióval kapcsolatos vitában;
i) széles körű párbeszédet kell kezdeményezni a migrációról, amelynek során kiemelten kell kezelni az olyan kérdéseket, mint az illegális bevándorlás, a legális migráció lehetőségei, valamint a migráns munkavállalók emberi jogainak védelme;
j) meg kell erősíteni a jelenlegi párbeszédeket, és újakat kell indítani a környezettel és a fenntartható fejlődéssel, az energiával, a közlekedéssel, az élelmiszerbiztonsággal, a tudománnyal és technológiával, az információs társadalommal, a foglalkoztatással és a társadalmi kérdésekkel, a regionális fejlesztéssel, a kultúrával és az oktatással kapcsolatos ágazati politikák vonatkozásában;
k) intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az Európai Unió intézményei és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya rendszeresen és részletesen tájékoztassa az Európai Parlamentet és az EU–Latin-Amerika Parlamenti Közgyűlést a stratégiai partnerség helyzetéről és a partnerség keretében hozott döntések végrehajtásáról;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, valamint az uniós tagállamok kormányainak.
VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (22.1.2009)
a Külügyi Bizottság részére
az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett, az EU és Brazília közötti stratégiai partnerségről szóló ajánlására irányuló javaslatról
(2008/2288)
Előadó: Juan Fraile Cantón
JAVASLATOK
A Fejlesztési Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. üdvözli a Brazília által a nemzetközi színtéren betöltött egyre kiemelkedőbb szerepet, a brazil gazdaság növekedését és az EU és Brazília közötti szoros gazdasági kapcsolatokat;
2. úgy véli, hogy a 2007. július 4-én Lisszabonban rendezett első EU–Brazília csúcs – ahol Brazília és az EU megállapodtak régóta fennálló, kétoldalú kapcsolatuk elmélyítésében és a stratégiai partnerség kialakításában – kiemelkedő politikai lépés;
3. támogatja a „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség”című, 2008. szeptember 18-i bizottsági közleményben (COM(2008)0566) megfogalmazott véleményt, amely hangsúlyozza, hogy „a többnyelvűség külső dimenziója” a mai globalizált világban stratégiai értéket képvisel az EU számára; megerősíti, hogy az „egyes uniós nyelveket különböző földrészek számos országában beszélik az EU-n kívül”, illetve hogy ez „fontos összeköttetést jelent a népek és nemzetek között” és „értékes üzleti kommunikációs eszköz” nevezetesen „olyan feltörekvő piacok, mint Brazília” esetében, valamint jelentős értéket képvisel az együttműködés és a fejlesztés tekintetében is;
4. megjegyzi, hogy a gazdasági fejlődés és a vagyonfelhalmozás ellenére Brazíliában még mindig nagy számban élnek szegények; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a brazil kormánynak a legszegényebb régiókban és a társadalom legszegényebb rétegei tekintetében a szegénység megoldására tett erőfeszítéseit, figyelembe véve, hogy a legszegényebb brazilok 65%-a fekete vagy vegyes etnikumú, míg a legjobb helyzetben élők 86%-a fehér;
5. üdvözli a Brazília által a millenniumi fejlesztési célok teljesítésére tett erőfeszítéseket, és gratulál az olyan területeken elért kedvező fejleményekhez mint a szegénység enyhítése, a gyermekek alultápláltságának csökkentése és az alapfokú oktatás; hangsúlyozza, hogy Brazíliának továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy valamennyi millenniumi fejlesztési célt elérje 2015-re, például biztosítania kell az alapfokú oktatás megfelelő minőségét mind a lányok, mind a fiúk számára, és tovább kell csökkentenie az öt évnél fiatalabb gyermekek a halandósági rátáját; rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása alapvető emberi jog és a millenniumi fejlesztési célok elérésének eszköze, és annak az EU–Brazília stratégiai partnerség részét kell képeznie;
6. emlékeztet Brazília megoldatlan emberi jogi problémáira, és felkéri a brazil hatóságokat és az Európai Uniót, hogy növeljék és koordinálják a törvénytelen munkaviszonyok megszüntetésére irányuló erőfeszítéseiket, különösen a cukornád-termesztés területén, valamint védjék az illegális fakitermelés és az esőerdőkben élő közösségeket fenyegető egyéb veszélyek ellen küzdőket;
7. támogatja Brazília olcsó gyógyszerekkel folytatott AIDS-ellenes küzdelmét, és felkéri az EU-t, hogy folytassa a vizsgálatokat a szegényeket sújtó elhanyagolt járványos betegségek kezelésére előírt gyógyszerek kötelező engedélyeztetése tekintetében;
8. hangsúlyozza, hogy az erdők kiirtása és a nagyüzemi mezőgazdaság terjeszkedése hatalmas területeken károsan hatott a biológiai sokféleségre; megjegyzi, hogy a globális éghajlatváltozás és az erdők kiirtása lehetséges katasztrófához vezethet az esőerdőkre és az egész régióra nézve, ezért ragaszkodik a globális éghajlatváltozás együttműködési stratégiákba való integrálásához az őslakosok és az erdőtől függő egyéb lakosok jogainak és részvételének biztosítása mellett;
9. felszólítja a brazil hatóságokat, hogy tartsanak egyensúlyt az új, megújuló energiaforrások és a globális élelmiszerbiztonság között; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú az ország bevonása a fenntartható fejlődésre és a helyi felhasználásra szánt fejlett mezőgazdasági üzemanyagoknak a környezetre pusztító hatást gyakorló monokultúrák elkerülésével való előállítására vonatkozó, hosszú távú stratégiába;
10. ragaszkodik ahhoz, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) keretében Brazília számára rendelkezésre álló összeget a Brazília által a szegénység elleni küzdelem és a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében tett erőfeszítéseire és egyéb olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek tényleges fejlesztési támogatásnak tekinthetők a környezetvédelmi ágazat tekintetében;
11. úgy véli, hogy az EU és Brazília közötti politikai partnerséget, a kölcsönös megismerést és egymás megértését elősegítő, valamint csereprogramokat a fejlesztési együttműködési eszköztől eltérő, egyéb eszközből kell finanszírozni.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
21.1.2009 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
28 0 0 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Margrete Auken, Thijs Berman, Josep Borrell Fontelles, Danutė Budreikaitė, Marie-Arlette Carlotti, Thierry Cornillet, Corina Creţu, Koenraad Dillen, Beniamino Donnici, Fernando Fernández Martín, Juan Fraile Cantón, Alain Hutchinson, Filip Kaczmarek, Maria Martens, Luisa Morgantini, José Ribeiro e Castro, Toomas Savi, Frithjof Schmidt, Jürgen Schröder, Feleknas Uca, Anna Záborská, Jan Zahradil, Mauro Zani |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Maria Berger, Raymond Langendries, Miguel Angel Martínez Martínez, Manolis Mavrommatis, Anne Van Lancker |
|||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
11.2.2009 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
56 4 3 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Sir Robert Atkins, Angelika Beer, Bastiaan Belder, André Brie, Colm Burke, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Michael Gahler, Jas Gawronski, Georgios Georgiou, Alfred Gomolka, Richard Howitt, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Ioannis Kasoulides, Metin Kazak, Maria Eleni Koppa, Helmut Kuhne, Joost Lagendijk, Willy Meyer Pleite, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Vural Öger, Janusz Onyszkiewicz, Ria Oomen-Ruijten, Ioan Mircea Paşcu, João de Deus Pinheiro, Hubert Pirker, Samuli Pohjamo, Pierre Pribetich, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, Christian Rovsing, Flaviu Călin Rus, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Marek Siwiec, Hannes Swoboda, Konrad Szymański, Charles Tannock, Inese Vaidere, Kristian Vigenin, Andrzej Wielowieyski, Jan Marinus Wiersma, Zbigniew Zaleski |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Alexandra Dobolyi, Árpád Duka-Zólyomi, Martí Grau i Segú, Milan Horáček, Aurelio Juri, Alexander Graf Lambsdorff, Marios Matsakis, Yiannakis Matsis, Nickolay Mladenov, Alexandru Nazare, Doris Pack, Athanasios Pafilis, Jean Spautz |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Emine Bozkurt, Ioannis Gklavakis, José Albino Silva Peneda, Antonios Trakatellis, Nikolaos Vakalis |
|||||