a nehézgépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a nehézgépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0436),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 71. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6‑0276/2008),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6‑0066/2008),
1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.
(1)A fenntartható közlekedés előmozdítása a közös közlekedéspolitika kulcsfontosságú eleme.Ezzel összefüggésben mérsékelni kell a közlekedés negatív hatásait, különösen a mobilitást akadályozó forgalmi torlódásokat, az egészséget és a környezetet károsító környezetszennyezést, valamint a közlekedésnek az éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatását.Másrészről a környezetvédelmi követelményeket más közösségi politikák, így a közös közlekedéspolitika meghatározásába és végrehajtásába is be kell illeszteni.
(1)A fenntartható közlekedés előmozdítása a közös közlekedéspolitika kulcsfontosságú eleme.Ezzel összefüggésben mérsékelni kell a közlekedés negatív hatásait, különösen a mobilitást akadályozó forgalmi torlódásokat, az egészséget és a környezetet károsító környezetszennyezést, valamint a közlekedésnek az éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatását.Másrészről a környezetvédelmi követelményeket más közösségi politikák, így a közös közlekedéspolitika meghatározásába és végrehajtásába is be kell illeszteni. Emellett a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia részeként kiegyensúlyozott módon össze kell egyeztetni egymással az alábbi prioritásokat, nevezetesen a környezetvédelem prioritásait, a társadalmi és gazdasági kohézió célkitűzéseit, valamint az uniós vállalatok versenyképességével kapcsolatos célkitűzéseket.
Indokolás
A javaslat nem veszi figyelembe a közlekedési ágazat szereplői által a forgalmi torlódások és a társaságokra háruló általános adóteher miatt már viselt költségeket. Noha a közúti árufuvarozás a forgalmi torlódásoknak csak 10%-áért tehető felelőssé, a közlekedési ágazat szereplőinek kell viselniük a forgalmi torlódásokkal kapcsolatos költségeket a megnövekedett állandó és változó költségeken, az elvesztegetett időn és a jövedelem-kiesésen keresztül. Továbbá az 1999/62/EK irányelv 7. cikkének 10. bekezdése már megadja az eszközt a tagállamoknak a forgalmi torlódások elleni küzdelemhez.
(2)A megalapozott gazdasági növekedés és a belső piac megfelelő működése érdekében a közlekedés negatív hatásainak mérséklésével kapcsolatos célkitűzés teljesítése során kívánatos elkerülni a mozgás szabadságának aránytalan korlátozását.
(2)A megalapozott gazdasági növekedés és a belső piac megfelelő működése érdekében a közlekedés negatív hatásainak mérséklésével kapcsolatos célkitűzés teljesítése során kívánatos elkerülni a mozgás szabadságának aránytalan korlátozását. Kiegészítésképpen hangsúlyozni kell, hogy a külső költségek internalizálásának elve irányítási eszközként működik, és arra hivatott rászoktatni az útfelhasználókat, valamint az ezzel összefüggő iparágat, hogy – pl. a vezetési magatartás megváltoztatása, illetve a további technológiai fejlesztések révén – használják ki és bővítsék a környezetbarát szállítás terén rendelkezésre álló mindenkori kapacitásaikat. Nagyon fontos megtalálni a közúti közlekedés által okozott terhelés csökkentésének eszközeit és lehetőségeit, nem pedig csak a befolyó bevételekből fedezni az ebből eredő költségeket.
Indokolás
Ez a kiegészítés arra hivatott rámutatni, hogy a külső költségek internalizálásának elvét elsősorban elvi szempontból megfelelő irányítási elemnek kell tekinteni, ha a cél a közlekedés, illetve a szállítási ágazat eddigi szerveződésének megreformálása, a jövő kihívásainak megfelelő kiigazítása, az ezek által okozott terhelés csökkentése, nem pedig csak az emiatt felmerülő költségek fedezése. A csupán további adójövedelemként szolgáló díjakat el kell utasítani.
(5) A fenntartható közlekedéspolitika felé való elmozdulás érdekében a közlekedésben alkalmazott áraknak hűebben kell tükrözniük a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, a közlekedésnek tulajdonítható zajártalommal, valamint a közúti járművek, a vonatok, a repülőgépek és a hajók által okozott éghajlat-változási hatásokkal és forgalmi torlódásokkal összefüggő költségeket; ennek révén optimalizálható az infrastruktúra kihasználása, mérsékelhető a helyi környezetszennyezés, kezelhető a forgalmi torlódások problémája és felvehető a küzdelem az éghajlatváltozással szemben oly módon, hogy az a gazdaság számára a lehető legkisebb költséggel járjon. Ennek eléréséhez olyan fokozatos megközelítésre van szükség valamennyi közlekedési módban, amely figyelembe veszi azok sajátos jellemzőit.
(5)A fenntartható közlekedéspolitika felé való elmozdulás érdekében a közlekedésben alkalmazott áraknak hűebben kell tükrözniük a közúti járművek, a vonatok, a repülőgépek és a hajók által okozott külső költségeket;Ennek eléréséhez olyan összefüggő és ambiciózus megközelítésre van szükség valamennyi közlekedési módban, amely figyelembe veszi azok sajátos jellemzőit.
Indokolás
Annak biztosítása céljából, hogy az egyenlő feltételek érdekében a külső költségek internalizálására irányuló szakpolitikai intézkedéseket minden közlekedési mód tekintetében meghozzák.
(5a) Más közlekedési módok esetében már elkezdték a külső költségek internalizálását, a közösségi jogszabályok pedig vagy fokozatosan bevezetik az ilyen internalizálást, vagy legalábbis nem tiltják meg.A CO2-kibocsátás kérdését a légi közlekedésnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS) való bevonásával kell kezelni.A vasúti közlekedéshez használt villamos áramra szintén kiterjed az ETS, a tengeri szállítást pedig hamarosan bevonják az ETS-be. Egyéb külső költségeket a repülőtéri díjak révén lehet beépíteni, amelyek a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a környezetvédelmi célok és az infrastruktúrahasználati díjak tekintetében térhetnek el a vasúti felhasználástól1. A Bizottság ezenfelül a harmonizált zajszinthez kapcsolódó úthasználatidíj-rendszer bevezetése érdekében várhatóan javaslatot készít az első vasúti csomag átdolgozására.
1 HL L 75., 2001.3.15., 29. o.
Indokolás
A közlekedés környezetbarátabbá tételére vonatkozó intézkedéseket számba vevő bizottsági dokumentum (COM(2008)433) összegzi a közlekedés negatív hatásait csökkentő már hatályos számos és szerteágazó intézkedést. Hatásvizsgálat: A külső költségek internalizálására irányuló stratégia (SEC(2008)2208) a zaj, a légszennyezés, az éghajlatváltozás, a valamennyi közlekedési módban jelentkező zsúfoltság és a balesetek külső költségeinek beépítésére összpontosít olyan finanszírozási eszközök révén, mint a díjak, adók vagy az átruházható engedélyek.
(5b) A vasúti infrastruktúra használati díja felszámításának elveit megállapító 2001/14/EK irányelv 7. cikke szerint a külső költségek beépítése már lehetséges. A vasúti ágazatban a pályahasználati díjak nagyobb mértékű diverzifikációja és a külső költségek bevonásának teljessé tétele érdekében alapfeltétel az, hogy a közúti közlekedési ágazatra vonatkozzon a külső költségek felszámítása.
Indokolás
A 2001/14/EK irányelv 7. cikke állapítja meg a vasúti díjszabást. Az irányelv értelmében a pályahálózat-működtető köteles díjat felszámolni az infrastruktúra használatáért a vasúti tevékenység költségeinek finanszírozására. Felszámolhat díjat a kapacitáshiányra vagy a környezeti költségekre.A 7. cikk (5) bekezdése azonban korlátozza ezt: „a környezeti költségek felszámítása, amely növekedést eredményez a pályahálózat-működtető összbevételében, csak akkor engedélyezhető, ha ilyen díjat hasonló mértékben a konkurens szállítási módok esetében is alkalmaznak.”
(5c) A közúti közlekedési ágazatban már számos adót és díjat alkalmaznak, beleértve néhány olyan adót és díjat is, amelyek részben az olyan külső költségeket egyenlítik ki, mint a szén-dioxid, amint ez például az üzemanyagot terhelő jövedéki adó esetében is fennáll.
(7)A hatásvizsgálat megállapításai szerint a környezetszennyezés költsége, valamint – forgalmi torlódásnak kitett utak esetében – a forgalmi torlódások költsége alapján kiszámított úthasználati díj kedvezően befolyásolná a közlekedési rendszert, és hozzájárulna az éghajlatváltozással szembeni küzdelemre vonatkozó közösségi stratégia végrehajtásához.E díj a tisztább jármű-technológiák igénybevételének ösztönözésével, a logisztikai tevékenység optimalizálásával és az üresjáratok számának csökkentésével mérsékelné a forgalmi torlódásokat és a helyi környezetszennyezést.Feltehetően közvetett módon fontos szerepet játszik a tüzelőanyag-fogyasztás visszaszorításában és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is.Az az úthasználati díj, amely a forgalmi torlódásnak kitett utak használata folytán a díj kiszámításához a forgalmi torlódásokra vonatkozó költségelemet foglal magában, hatékonyabban mérsékli a forgalmi torlódásokat, ha a tagállam valamely hasonló jellegű díjfizetési rendszerbe bevonja az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó úthasználókat.
(7)A hatásvizsgálat megállapításai szerint a környezetszennyezés költsége, valamint - forgalmi torlódásnak kitett utak esetében - a forgalmi torlódások költsége alapján kiszámított úthasználati díj hozzájárulhat a hatékonyabb és környezetbarátabb közúti közlekedés kialakításához vagy ahhoz vezethet, és hozzájárulna az éghajlatváltozással szembeni küzdelemre vonatkozó uniós stratégia végrehajtásához.E díj a tisztább jármű-technológiák igénybevételének ösztönözésével, a logisztikai tevékenység optimalizálásával és az üresjáratok számának csökkentésével mérsékelné a forgalmi torlódásokat és a helyi környezetszennyezést.Feltehetően közvetett módon fontos szerepet játszik a tüzelőanyag-fogyasztás visszaszorításában és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is.Az az úthasználati díj, amely a forgalmi torlódásnak kitett utak használata folytán a díj kiszámításához a forgalmi torlódásokra vonatkozó költségelemet foglal magában, kizárólag akkor mérsékelheti hatékonyabban a forgalmi torlódásokat, ha az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó úthasználókkal kapcsolatos intézkedéseket magában foglaló cselekvési terv részét képezik, mint például a hasonló jellegű díjfizetési rendszerek vagy az azonos hatást kifejtő intézkedések, mint például a forgalmi korlátozások és a a magas kihasználtságú járművek számára fenntartott forgalmi sávok. Mindezidáig azonban még nem igazolódott be kellő mértékben, hogy az ilyen jellegű útdíjak kiszabása jelentős változást eredményezett volna az egyes közlekedési módok megoszlásának arányában.
(8) A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom, valamint a forgalmi torlódások költségeit – köztük az egészségügyi költségeket, ideértve az orvosi ellátást, a mezőgazdasági terméskiesést és a termelési veszteség más formáit, illetőleg a jóléti költségeket – annak a tagállamnak a területén viselik, ahol a közlekedési művelet megtörténik. A szennyező fizet elv a külső költségek kivetésén keresztül kerül végrehajtásra, ami szintén hozzájárul a külső költségek csökkentéséhez.
(8)A szennyező fizet elv a külső költségek kivetésén keresztül kerül végrehajtásra, ami szintén hozzájárul a külső költségek csökkentéséhez.
(9)A Bizottság által a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom külső költségeinek kiszámítására felállított modell olyan megbízható módszereket és fajlagos értékeket tartalmaz, amelyek a közutak használóira kivetett díjak mértékének meghatározására már most felhasználhatók.
(9)A Bizottság a külső költségek kiszámítására felállított modell olyan megbízható módszereket és fajlagos értékeket tartalmaz, amelyek a közutak használóira kivetett díjak mértékének meghatározására már most felhasználhatók
(9a) Annak érdekében, hogy az európai szállítási vállalkozások világos árjelzést kapjanak magatartásuk optimalizálásához, középtávon valamennyi európai díjrendszerben törekedni kell a külső költségek beszámításának közelítésére.
Indokolás
Ha túlságosan sokféle opció áll rendelkezésre a külső költségek beszámítására, az az EU-n belüli különféle díjrendszerek átláthatatlan rendszeréhez vezet, ami akadályozza a szállítási vállalkozásoknak küldött, flottájuk felújítására és logisztikájuk optimalizálására irányuló egyértelmű árjelzéseket. Középtávon ezért törekedni kell a külső költségtényezők beszámításának közelítésére.
(12)A napi, heti, havi vagy éves alapon megállapított időalapú használati díj nem valósíthat meg hátrányos megkülönböztetést az alkalmi úthasználókkal szemben, hiszen ezen úthasználók között valószínűleg jelentős arányban vannak külföldi fuvarozók.Ezért indokolt részletesebben rögzíteni a napi, heti, havi és éves díjtételek összegének egymáshoz viszonyított arányát.
(12)A napi, heti, havi vagy éves alapon megállapított időalapú használati díj nem valósíthat meg hátrányos megkülönböztetést az alkalmi úthasználókkal szemben, hiszen ezen úthasználók között valószínűleg jelentős arányban vannak külföldi fuvarozók.Ezért indokolt részletesebben rögzíteni a napi, heti, havi és éves díjtételek összegének egymáshoz viszonyított arányát. Hatékonysági és méltányossági okokból az időalapú úthasználói díjakat az infrastruktúrára kivetett díjak átmeneti eszközének kell tekinteni. Ezért meg kell fontolni az időarányos használati díjon alapuló rendszerek fokozatos megszűntetését. A harmadik országokkal közös, uniós szárazföldi határokkal rendelkező tagállamok számára eltérést kell engedélyezni, valamint azt, hogy továbbra is alkalmazhassanak időalapú díjszabási rendszereket a határátkelő helyeken sorban álló nehézgépjárművekre.
(17)Kívánatos, hogy a külsőköltségdíj összegét megállapító hatóságnak ne fűződjön érdeke indokolatlanul magas összeg megállapításához, ezért e hatóságnak függetlennek kell lennie az úthasználati díjat beszedő és a bevételt kezelő szervtől. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hegyvidéki területeken az infrastruktúra üzemeltetőjének nem érdemes a transzeurópai hálózat kiemelt fontosságú projektjeinek finanszírozása érdekében emelnie az úthasználati díjat, ha az úthasználati díj megnövekedése következtében a forgalom más közutakra terelődik, ami bevételkiesést okoz.E helyzet orvoslása érdekében a felár alkalmazását lehetővé kell tenni azon alternatív útvonalakon, amelyekre a forgalom ilyen esetben átterelődhet.
(17)Kívánatos, hogy a külsőköltségdíj összegét megállapító hatóságnak ne fűződjön érdeke indokolatlanul magas összeg megállapításához, ezért e hatóságnak függetlennek kell lennie az úthasználati díjat beszedő és a bevételt kezelő szervtől.A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hegyvidéki területeken nem érdemes a transzeurópai hálózat kiemelt fontosságú projektjeinek finanszírozása érdekében emelnie az úthasználati díjat, ha a folyosó fogalommeghatározása nincs összhangban a forgalom tényleges áramlásával.E helyzet orvoslása érdekében az olyan folyosónak, amely esetében megengedhető a felár alkalmazása, különösen azokra az útszakaszokra kell kiterjednie, amelyek tekintetében a felár bevezetésének eredményeként a forgalom az érintett kiemelt fontosságú projekt felé terelődne.
(18)Az európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú projektek megvalósításának előtérbe helyezése érdekében indokolt, hogy azok a tagállamok, amelyek felárat alkalmazhatnak, a külsőköltségdíj kivetése előtt inkább ezzel a lehetőséggel éljenek. Az úthasználókat terhelő indokolatlan díjfizetési kötelezettség elkerülése érdekében célszerű úgy rendelkezni, hogy a külsőköltségdíj és a felár együtt nem alkalmazható, kivéve ha a külső költségek meghaladják a már alkalmazott felár összegét. Ilyenkor indokolt levonni a külsőköltségdíj összegéből a felár mértékét.
(18)Az európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú projektek megvalósításának előtérbe helyezése érdekében indokolt, hogy azok a tagállamok, amelyek felárat alkalmazhatnak, a külsőköltségdíj kivetése előtt inkább ezzel a lehetőséggel éljenek.
Indokolás
Tekintettel arra, hogy az útdíjfelárak az alternatív, környezetbarátabb közlekedési infrastruktúrák finanszírozására szolgálnak, és azokat nem a külső költségek csökkentéséhez hozzájáruló egyéb intézkedések meghozására használják fel, ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az útdíjfelárakon túlmenően külsőköltség-díjat lehessen kivetni, hogy azokon a szakaszokon is, amelyeken útdíjfelárat szednek be, konkrét intézkedéseket lehessen tenni a külső költségek mérséklése érdekében.
(21)A külső költségeknek az úthasználati díjakba való beépítése eredményesebben hat a közlekedéssel kapcsolatos döntésekre, ha az úthasználók tisztában vannak e költségekkel.Ezért e költségeket az úthasználati díj beszedője által kiállított elismervényen, számlán vagy egyéb hasonló okmányon indokolt elkülönítve feltüntetni.Ezeknek az iratoknak azt is meg kell könnyíteniük, hogy a fuvarozók a külsőköltségdíjból fakadó költségüket a megbízóra vagy más ügyfelükre áthárítsák.
(21)A külső költségeknek az úthasználati díjakba való beépítése eredményesebben hat a közlekedéssel kapcsolatos döntésekre, ha az úthasználók tisztában vannak e költségekkel.Ezért e költségeket az úthasználati díj beszedője által kiállított érthető elismervényen, számlán vagy egyéb hasonló okmányon indokolt elkülönítve feltüntetni.Ezeknek az iratoknak azt is meg kell könnyíteniük, hogy a fuvarozók a külsőköltségdíjból fakadó költségüket a megbízóra vagy más ügyfelükre áthárítsák.
Indokolás
Az átláthatóság miatt teljességgel elengedhetetlen, hogy az úthasználati díj beszedője számára érthető elismervényt, számlát vagy egyéb hasonló okmányt biztosítsanak, akinek nyelvismeretétől függetlenül kell érthetőnek lennie.
(22)Az elektronikus úthasználatidíj-rendszer alkalmazása alapvető szerepet játszik abban, hogy a díjbeszedés ne akadályozza a forgalom szabad áramlását, és a fizetőkapuknál álló sorok folytán az ne legyen negatív hatással a helyi környezetre.Ezért indokolt biztosítani, hogy a külsőköltségdíj beszedése olyan rendszeren keresztül történjék, amely teljesíti a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt követelményeket, és amely alkalmas és arányos intézkedéseket ír elő annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus útdíjszedésre vonatkozó gyakorlat megfelelő mértékben figyelembe vegye a műszaki, a jogi és a kereskedelmi jellegű, valamint az adatvédelemmel és a magánélet védelmével összefüggő aggályokat.Ezen túlmenően ezeket a rendszereket úgy indokolt kialakítani, hogy ne tegyenek út menti akadályokat szükségessé, és később alacsony költségek mellett bármely párhuzamos közútra kiterjeszthetők legyenek.Ugyanakkor a szükséges átalakítások elvégzésére indokolt átmeneti időszakot biztosítani.
(22)Az elektronikus úthasználatidíj-rendszer alkalmazása alapvető szerepet játszik abban, hogy a díjbeszedés ne akadályozza a forgalom szabad áramlását, és a fizetőkapuknál álló sorok folytán az ne legyen negatív hatással a helyi környezetre.Ezért indokolt biztosítani, hogy az infrastrukturális díjak és külsőköltség-díjak beszedése olyan rendszeren keresztül történjék, amely teljesíti a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt követelményeket, és amely alkalmas és arányos intézkedéseket ír elő annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus útdíjszedésre vonatkozó gyakorlat megfelelő mértékben figyelembe vegye a műszaki, a jogi és a kereskedelmi jellegű, valamint az adatvédelemmel és a magánélet védelmével összefüggő aggályokat.Ezen túlmenően ezeket a rendszereket úgy indokolt kialakítani, hogy ne tegyenek út menti akadályokat szükségessé, és később alacsony költségek mellett bármely párhuzamos közútra kiterjeszthetők legyenek.Ugyanakkor a szükséges átalakítások elvégzésére indokolt átmeneti időszakot biztosítani.
Indokolás
Nem szabad különbséget tenni az infrastrukturális költségekre és a külső költségekre vonatkozó díjszabási rendszerek között.
(22a) Fontos, hogy ezen irányelv célkitűzései oly módon valósuljanak meg, hogy azok ne akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését. Meg kell akadályozni azt, hogy a nehéztehergépjárművek vezetőinek a jövőben még több nem kompatibilis és drága elektronikus berendezéssel kelljen felszerelni a vezetőfülkéjüket, és emiatt az a veszély fenyegesse őket, hogy használatuk közben hibát követnek el. A technológiák elburjánzása elfogadhatatlan. Az útdíjszedési rendszerek közösségi szintű átjárhatóságát tehát – a 2004/52/EK irányelv előírásainak megfelelően – minél hamarabb meg kell valósítani. Egy olyan gépjármű-berendezés kialakítására kell törekedni, amely lehetővé teszi a különböző tagállamokban érvényes különböző díjak alkalmazását.
(22b) A Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy 2010 végéig a 2004/52/EK irányelvnek megfelelő, valóban átjárható rendszert vezessenek be.
(23a) A tagállamoknak a TEN-T költségvetési keretét és a strukturális alapokat fel kell tudniuk használni a közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére, általában véve a közlekedés külső költségeinek mérséklése és az ezen irányelv rendelkezéseiből következő díjak beszedésének elektronikus eszközei alkalmazása céljából.
Indokolás
Mind a közlekedési struktúra javításához, mind a díjbeszedési rendszerek alkalmazásához jelentős befektetésre van szükség. Fontos, hogy a tagállamok – a külső költségek mérséklésének céljából – felhasználhassák a TEN-T költségvetési keretet és a strukturális alapokat a közlekedési infrastruktúra javítására.
(24)Az irányelv közlekedéspolitikai céljaival összhangban kívánatos, hogy a külsőköltségdíjból származó többletbevételt széles közösségi érdekeket szolgáló, a tágabb értelemben vett fenntartható mobilitás elősegítésére irányuló projektekben kelljen felhasználni.Ezeknek a projekteknek ennek megfelelően a hatékony árképzés elvének érvényesítésére, a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, valamint a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra kiépítésére kell irányulniuk.Ide tartozik egyebek mellett a tisztább járművek kutatása és fejlesztése, valamint a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló, 1996. szeptember 27-i 96/62/EK tanácsi irányelvben és a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt cselekvési tervek közlekedéssel összefüggő részeinek megvalósítása, ideértve a nagyméretű infrastruktúrák körül és az agglomerációkban a közlekedés következtében előálló zajártalom és levegőszennyezés mérséklésére irányuló intézkedéseket is. E bevétel ilyen célú elkülönítése nem mentesíti a tagállamokat a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében egyes nemzeti intézkedések bejelentésére vonatkozóan megállapított kötelezettségük teljesítése alól, és nem érinti a Szerződés 87. és 88. cikke alapján indítható eljárások kimenetelét.
(24)Az irányelv közlekedéspolitikai céljaival összhangban kívánatos, hogy a külsőköltségdíjból származó többletbevételt – amennyiben lehetséges –elsősorban a közúti közlekedés által okozott külső költségek lehetőség szerinti mérséklésére és megszüntetésére kelljen fordítani. Felhasználható továbbá a fenntartható mobilitás elősegítésére is.Ezeknek a projekteknek ennek megfelelően a hatékony árképzés elvének érvényesítésére, a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a közúti járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, valamint a meglévő közúti infrastruktúra javítására vagy a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra kiépítésére kell irányulniuk.Ide tartozik egyebek mellett a tisztább járművek kutatása és fejlesztése, valamint a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló, 1996. szeptember 27-i 96/62/EK tanácsi irányelvben és a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt cselekvési tervek közlekedéssel összefüggő részeinek megvalósítása, ideértve a nagyméretű infrastruktúrák körül és az agglomerációkban a közlekedés következtében előálló zajártalom és levegőszennyezés mérséklésére irányuló intézkedéseket is. E bevétel ilyen célú elkülönítése nem mentesíti a tagállamokat a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében egyes nemzeti intézkedések bejelentésére vonatkozóan megállapított kötelezettségük teljesítése alól, és nem érinti a Szerződés 87. és 88. cikke alapján indítható eljárások kimenetelét.
(25)Az úthasználatidíj-rendszerek átjárhatóságának elősegítése érdekében lehetőséget kell adni arra, hogy két vagy több tagállam közös úthasználatidíj-rendszer bevezetése céljából – bizonyos feltételek teljesítése mellett – együttműködjön egymással.
(25)Az úthasználatidíj-rendszerek átjárhatóságának elősegítése érdekében – bizonyos feltételek teljesítése mellett – elő kell segíteni a közös úthasználatidíj-rendszer bevezetését célzó, tagállamok közötti együttműködést. A Bizottság támogatja azokat az tagállamokat, amelyek annak érdekében kívánnak együttműködni, hogy területeiken közös díjrendszert vezessenek be.
(26)Indokolt, hogy a Bizottság kellő időben átfogó értékelést küldjön az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az azokban a tagállamokban szerzett tapasztalatokról, amelyek ezen irányelv alapján külsőköltségdíjat alkalmaznak.Ebben az értékelésben indokolt elemezni az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó stratégia keretében elért eredményeket, ideértve egy, a tüzelőanyagokra kivetett közös adónemnek az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv keretében való meghatározását is, ideértve a nehéz tehergépjárművek által felhasznált tüzelőanyagokat. Ezen eredmények tükrében figyelembe kell venni a szén-dioxid-kibocsátás kérdéskörét, és meg kell vizsgálni további intézkedések meghozatalának lehetőségét.
(26)Indokolt, hogy a Bizottság kellő időben átfogó értékelést küldjön az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az azokban a tagállamokban szerzett tapasztalatokról, amelyek ezen irányelv alapján külsőköltségdíjat alkalmaznak.Ebben az értékelésben indokolt elemezni az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó stratégia keretében elért eredményeket, ideértve egy, a tüzelőanyagokra kivetett közös adónemnek az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv keretében való meghatározását is, ideértve a nehéz tehergépjárművek által felhasznált tüzelőanyagokat. A külső költségek internalizálásának átfogó értékelését minden más közlekedési mód tekintetében el kell végezni, ami e tekintetben a más közlekedési módok terén jelentkező külső költségek internalizálásáról szóló további jogalkotási javaslatok alapját képezi. Ez biztosítja a külső költségek internalizálása igazságos és versenyképes rendszerének bevezetését, amely elejét veszi a belső piac torzulásának minden más közlekedési mód tekintetében.
(27)Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 55. cikkének(2) bekezdése értelmében a jövedelemtermelő projektek esetében a finanszírozási igény meghatározása során a közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakból származó bevételt kell figyelembe venni.Mivel azonban a külsőköltségdíjból származó bevételt a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál történő csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, valamint a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra kiépítésére irányuló projektekre kell elkülöníteni, ezt a bevételt a finanszírozási igény meghatározása során indokolt figyelmen kívül hagyni.
(27)Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 55. cikkének(2) bekezdése értelmében a jövedelemtermelő projektek esetében a finanszírozási igény meghatározása során a közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakból származó bevételt kell figyelembe venni.Mivel azonban a külsőköltségdíjból származó bevételt a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál történő csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, valamint a meglévő közúti infrastruktúra javítására vagy a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra kiépítésére irányuló projektekre kell elkülöníteni, ezt a bevételt a finanszírozási igény meghatározása során indokolt figyelmen kívül hagyni.
Indokolás
A bevételeket kifejezetten el kell különíteni és azoknak kiváltképpen a közúti közlekedési ágazatra kell kiterjedniük. Ezen ágazat támogatása érdekében létfontosságú, hogy az általuk a külső költségekre megfizetett pénzt e külső költségek csökkentésére használják, különösen magán az ágazaton belül.
(29)A Bizottságot indokolt feljogosítani különösen arra, hogy a 0., a III., a IIIa. és a IV. mellékletet hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez és a tudományos haladáshoz, az I., a II. mellékletet pedig az inflációhoz.Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(29)A Bizottságot indokolt feljogosítani különösen arra, hogy a 0., a III., a IIIa. és a IV. mellékletet hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez és a tudományos haladáshoz, az I., a II. és a IIIa. mellékletet pedig az inflációhoz.Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(ba) »infrastruktúradíj«: az infrastruktúrával kapcsolatban a tagállamnál felmerülő költségek megtérülése érdekében az úthasználati díj részeként kivetett díj;
(ba)„infrastruktúradíj”: az infrastruktúrával kapcsolatban az egy vagy – közösen kivitelezett projektek esetében – több tagállamnál felmerülő költségek megtérülése érdekében az úthasználati díj részeként kivetett díj;
Indokolás
Amennyiben a TEN-T projektek határokon átnyúló szakaszát egynél több tagállam az építési és működési költségeket megosztva, közösen hajtotta végre, a vonatkozó infrastruktúradíjnak figyelembe kell vennie a konkrét helyzetet.
1.A tagállamok – az e cikk(2),(3) és(4) bekezdésében, valamint a 7a–7j. cikkben meghatározott feltételekkel – közúthálózatukon vagy közúthálózatuk egyes szakaszain úthasználati díjat vagy használati díjat tarthatnak fenn, illetőleg vezethetnek be.
1.A tagállamok – az e cikk(2),(3) és(4) bekezdésében, valamint a 7a–7j. cikkben meghatározott feltételekkel – a transzeurópai közúthálózaton vagy közúthálózatuk bármely olyan szakaszán, amely rendszerint jelentős nemzetközi teherforgalmat bonyolít, úthasználati díjat és/vagy használati díjat tarthatnak fenn, illetőleg vezethetnek be.
Indokolás
Az irányelvnek lehetővé kell tennie az áruk szabad mozgását az Unión belül, a szállítókkal szembeni egyenlő bánásmód garantálása mellett. Ezért megfelelő annak a transzeurópai közlekedési hálózatra és a nemzetközi teherforgalomban használt valamennyi közútra való alkalmazása. A közúthálózat fennmaradó részén el kell kerülni az indokolatlan adminisztrációs terheket, mivel azokon nem zajlik jelentős nemzetközi forgalom. A tagállamok azonban a Szerződésben meghatározott szabályoknak megfelelően továbbra is szabadon kivethetnek adókat.
2 A tagállamok a területükön ugyanarra a járműosztályra nem alkalmazhatnak egyidejűleg úthasználati díjat és használati díjat. Azok a tagállamok azonban, amelyek hálózatukon használati díjat alkalmaznak, hidak, alagutak és hegyi átjárók használatáért úthasználati díjat szedhetnek.
2. A tagállamok a területükön nem alkalmazhatnak egyidejűleg úthasználati díjat és használati díjat.Azok a tagállamok azonban, amelyek hálózatukon használati díjat alkalmaznak, hidak, alagutak és hegyi átjárók használatáért úthasználati díjat szedhetnek.
Indokolás
A törlést a párhuzamos rendszerek lehetőségének kizárása érdekében véljük szükségesnek: azaz időarányos díjszabás a könnyű-tehergépjárművekre és a távolságalapú díjszabás a nehéz-tehergépjárművekre.
5.2011. december 31-ig bármely tagállam dönthet úgy, hogy átmeneti jelleggel úthasználati díjat és/vagy használati díjat csak a legalább 12 tonna megengedett össztömegű járművekre vet ki.2012. január 1-jétől kezdődően az úthasználati díjat és/vagy használati díjat a 2. cikk d) pontja szerinti valamennyi járműre alkalmazni kell, kivéve akkor, ha a tagállam megítélése szerint a díjfizetési kötelezettségnek a 12 tonnánál kisebb tömegű járművekre való kiterjesztése:
5.2011. december 31-ig bármely tagállam dönthet úgy, hogy átmeneti jelleggel úthasználati díjat és/vagy használati díjat csak a legalább 12 tonna megengedett össztömegű járművekre vet ki.2012. január 1-jétől kezdődően az úthasználati díjat és/vagy használati díjat a 2. cikk d) pontja szerinti valamennyi járműre alkalmazni kell.
Indokolás
A jogalkotó már 2006-ban úgy határozott, hogy a gépjárművek hatályát a 3,5 tonnára terjeszti ki. Ezen tényezők alapján kivétel engedélyezése ténylegesen azt jelentené, hogy a hatály teljesen önkényessé válna. A tagállamok szabadon alkalmazhatják a díjszabást a másodrendű utakon, amennyiben forgalomátterelődéstől tartanak.
(a) jelentős negatív hatást gyakorolna a forgalom szabad áramlására, a környezetre, a zajszintekre, a forgalom intenzitására vagy az egészségre; or
törölve
Indokolás
A jogalkotó már 2006-ban úgy határozott, hogy a gépjárművek hatályát a 3,5 tonnára terjeszti ki. Ezen tényezők alapján kivétel engedélyezése ténylegesen azt jelentené, hogy a hatály teljesen önkényessé válna. A tagállamok szabadon alkalmazhatják a díjszabást a másodrendű utakon, amennyiben forgalomátterelődéstől tartanak.
(b) a kiterjesztéstől remélhető többletbevétel 30%-ánál nagyobb mértékű igazgatási költséget eredményezne.
törölve
Indokolás
A jogalkotó már 2006-ban úgy határozott, hogy a gépjárművek hatályát a 3,5 tonnára terjeszti ki. Ezen tényezők alapján kivétel engedélyezése ténylegesen azt jelentené, hogy a hatály teljesen önkényessé válna. Az a) pontra vonatkozóan: A tagállamok szabadon alkalmazhatják a díjszabást a másodrendű utakon, amennyiben forgalomátterelődéstől tartanak.
1.A használati díjnak az infrastruktúra igénybevételének időtartamával arányosnak, és napi, heti, havi és éves alapon is befizethetőnek kell lennie. Az éves díjtétel összegének legalább a napi díjtétel összege nyolcvanszorosának, a havi díjtétel összegének legalább a napi díjtétel összege tizenháromszorosának, a heti díjtétel összegének pedig legalább a napi díjtétel összege ötszörösének kell lennie.
1.A használati díjnak az infrastruktúra igénybevételének időtartamával arányosnak, és napi, heti, havi és éves alapon is befizethetőnek kell lennie.A havi díjtétel összegének legfeljebb az éves díjtétel összege 10%-ának, a heti díjtétel összegének pedig legfeljebb az éves díjtétel összege 2,7%-ának kell lennie.
Indokolás
A sofőröket aránytalanul terhelő használati díjak megelőzése érdekében.
1.Az infrastruktúradíj összegét az infrastruktúra költségeinek megtérülése alapján kell megállapítani.A súlyozott átlagos infrastruktúradíjnak kapcsolódnia kell az építési költségekhez, valamint az adott infrastruktúra-hálózat üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési költségeihez.A súlyozott átlagos infrastruktúradíj a piaci feltételeknek megfelelő tőkehozamot vagy haszonkulcsot is tartalmazhat.
1.Az infrastruktúradíj összegét az infrastruktúra költségeinek megtérülése alapján kell megállapítani.A súlyozott átlagos infrastruktúradíjnak kapcsolódnia kell az építési költségekhez, valamint az adott infrastruktúra-hálózat üzemeltetési, fenntartási, fejlesztési és a biztonsági normái betartásának költségeihez.A súlyozott átlagos infrastruktúradíj a piaci feltételeknek megfelelő tőkehozamot vagy haszonkulcsot is tartalmazhat.
Indokolás
A közúti közlekedésbiztonság normáinak betartása létfontosságú a balesetekből származó költségek elkerülése érdekében. E feladatnak az elvégzéséhez ugyanakkor a létesítményeket (pl. tesztelési központok és ellenőrző helyszínek a nehéz tehergépjárművek számára), a kiadásokat és a biztonsági alkalmazottakat finanszírozó beruházásokra van szükség. Egyes országokban az ilyen jellegű ellenőrző feladatok elvégzése még a regionális vagy területi hatóságokra is hárul, amelyek óriási kihívásokkal szembesülnek a megnövekedett teherforgalom miatt.
2.A külsőköltségdíj összegének kapcsolódnia kell a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés, a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom vagy mindkettő költségéhez.
2.A külsőköltségdíj összegének kapcsolódnia kell a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés, a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom vagy mindkettő költségéhez.
A forgalmi torlódásnak kitett útszakaszokon a külsőköltségdíj magában foglalhatja e torlódások költségeit is azokban az időszakokban, amikor ezen útszakaszokon általában torlódások fordulnak elő.
A forgalmi torlódásnak kitett egyes útszakaszokon a külsőköltségdíj magában foglalhat egy torlódási díjat is, amely az ezen díj által érintett járművek okozta torlódások költségét tükrözi azokban az időszakokban, amikor ezen útszakaszok kapacitásának kihasználtsága általában közelít a maximumhoz.
Egy torlódási díj bevezetése előtt az érintett tagállam cselekvési tervet határoz meg, amely egy költség/haszon elemzés alapján meghatározza az érintett útszakaszok kapacitásának növelésére irányuló lehetséges intézkedéseket, a forgalom méretének csökkentésével vagy új infrastruktúra létrehozásával. A cselekvési tervnek ki kell terjednie a torlódást okozó valamennyi úthasználóra.
A torlódási díj nem eredményezheti a kereskedelmi forgalom igazságtalan kezelését a torlódást okozó többi úthasználókhoz képest, sem pedig a verseny torzulását az üzemeltetők között, ezért azonos hatással járó díjat alkalmaznak a torlódást okozó valamennyi úthasználóra.
1. A külsőköltségdíj összegét a közút típusától és az EURO kibocsátási osztálytól, továbbá – ha a díj magában foglalja a forgalmi torlódások vagy a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költségét – az időszaktól függően kell megállapítani.
1. 1. A külsőköltség-díj összegét a közút típusától és az EURO kibocsátási osztálytól (IIIa. melléklet, 1. táblázat), továbbá – ha a díj tartalmazza a forgalmi torlódások és/vagy a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költségét – az időszaktól függően kell megállapítani.
2a. Az (1) és (2) bekezdésben említett díjak nem vonatkoznak a jövőbeni EURO kibocsátási szabványoknak előre megfelelő járművekre a vonatkozó szabályokban meghatározott időpontok tekintetében.
Indokolás
Díjakat kivetni azokra, akik felújították gépjárműparkjukat, vagy akiknek a járművei alacsony környezeti hatással bírnak, nem segítené elő a javasolt felülvizsgálat folyamatát, hanem – éppen ellenkezőleg – a gépjárműpark megújításának és a kibocsátás-csökkentés folyamatának lelassulását okozná, mivel az új gépjárművekbe való befektetésre kevesebb forrás állna rendelkezésre.
3.A külsőköltségdíj összegét a tagállam által erre a célra kijelölt hatóság állapítja meg.Ennek a hatóságnak jogi és pénzügyi szempontból függetlennek kell lennie attól a szervezettől, amely a díjakat vagy azok bármely részét kezeli vagy beszedi. Ha azonban ez a szervezet a tagállam irányítása alatt áll, akkor ez a hatóság lehet a szóban forgó tagállam valamely közigazgatási szerve.
3.A külsőköltségdíj összegét az egyes tagállamok állapítják meg. Ha egy tagállam erre a feladatra egy hatóságot jelöl ki, ennek a hatóságnak jogi és pénzügyi szempontból függetlennek kell lennie attól a testülettől, amely a díjakat vagy azok bármely részét kezeli és beszedi.
Indokolás
A rendszernek elegendő rugalmasságot kell kínálnia a fennálló eltérő eljárások számára.
(1)Hegyvidéki régiókban fekvő infrastruktúra esetében, a Bizottság előzetes tájékoztatását követően az infrastruktúradíjhoz kivételes jelleggel felár adható olyan meghatározott útszakaszokon, ahol állandó torlódások előfordulhatnak vagy amelyeken a járművek jelentős környezetkárosítást okoznak, amennyiben:
(1)Hegyvidéki régiókban és agglomerációkban fekvő infrastruktúra esetében, a Bizottság előzetes tájékoztatását követően az infrastruktúradíjhoz kivételes jelleggel útdíjfelár adható olyan meghatározott útszakaszokon, ahol állandó torlódások előfordulhatnak vagy amelyeken a járművek jelentős környezetkárosítást okoznak, amennyiben:
Indokolás
Az agglomerációkat szintén érinthetik a forgalmi torlódások, ez pedig indokolttá teszi az útdíjfelárat.
(a)a felárból befolyó bevételt olyan, az 1692/96/EK határozat III. mellékletében megjelölt európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú építési projektek finanszírozására fordítják, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a torlódás vagy a környezetkárosítás enyhítéséhez és amelyek ugyanazon a közlekedési folyosón helyezkednek el, mint az az útszakasz, amelyen a felárat alkalmazzák;
(a) a felárból befolyó bevételt a fenntartható mobilitás előmozdítására irányuló olyan projektek finanszírozására fordítják, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a torlódás vagy a környezetkárosítás enyhítéséhez és amelyek ugyanazon a közlekedési folyosón helyezkednek el, mint az az útszakasz, amelyen a felárat alkalmazzák;
Indokolás
A tagállamoknak lehetőségük kell, hogy nyíljon a bevételeket saját prioritásaik szerint, a közlekedési infrastruktúra általános célú fejlesztésére felhasználni.
(b)a felár összege nem haladja meg a 7b. cikk(1) bekezdésének és a 7d. cikknek megfelelően kiszámított, súlyozott átlagos infrastruktúradíj 15%-át, kivéve ha a képződő bevételt hegyvidéki régióban fekvő infrastruktúrát magában foglaló európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú projektek határokon átnyúló szakaszainak finanszírozására fordítják, amely esetben a felár nem haladhatja meg a fenti infrastruktúradíj 25%-át;
(b)a felár összege nem haladja meg a 7b. cikk(1) bekezdésének és a 7d. cikknek megfelelően kiszámított, súlyozott átlagos infrastruktúradíj 15%-át, kivéve ha a képződő bevételt hegyvidéki régióban fekvő infrastruktúrát magában foglaló, a fenntartható mobilitás előmozdítására irányuló projektek határokon átnyúló szakaszainak finanszírozására fordítják, amely esetben a felár nem haladhatja meg a fenti infrastruktúradíj 25%-át;
Indokolás
A tagállamoknak lehetőségük kell, hogy nyíljon a bevételeket saját prioritásaik szerint, a közlekedési infrastruktúra általános célú fejlesztésére felhasználni.
6. A felár összegét a külsőköltségdíj 7c. cikknek megfelelően kiszámított összegéből le kell vonni.
törölve
Indokolás
A felár célja az, hogy a további lehetőségeket biztosítson a tagállamok részére az európai érdekeltségű kiemelt projektek finanszírozására, és nem kapcsolódik a külső költségek beépítéséhez.
1.A csak infrastruktúradíjat magában foglaló úthasználati díjtételeket a jármű EURO kibocsátási osztálya szerint differenciálni kell oly módon, hogy egyetlen díjtétel se haladja meg 100%-nál nagyobb mértékben a legszigorúbb kibocsátási előírásokat is teljesítő, ugyanolyan járművekre vonatkozó díjtételt.
1.A csak infrastruktúradíjat magában foglaló úthasználati díjtételeket a jármű EURO kibocsátási osztálya (IIIa. melléklet, 1. táblázat) szerint differenciálni kell oly módon, hogy egyetlen díjtétel se haladja meg 100%-nál nagyobb mértékben a legszigorúbb kibocsátási előírásokat is teljesítő, ugyanolyan járművekre vonatkozó díjtételt.
2.A tagállamok jogosultak a legnagyobb díjtétel alkalmazására azokban az esetekben, amikor a jármű vezetője ellenőrzés alkalmával nem tud a jármű EURO kibocsátási osztályának igazolására alkalmas járműokmányt felmutatni.
2.A tagállamok jogosultak a legnagyobb díjtétel alkalmazására azokban az esetekben, amikor a jármű vezetője ellenőrzés alkalmával nem tud a jármű EURO kibocsátási osztályának igazolására alkalmas járműokmányt felmutatni, feltéve, hogy van lehetőség az ezt követő helyreigazításra a beszedett többlet visszajuttatásával.
Indokolás
Rendelkezést kell hozni egy eljárásról, amelynek keretében a használók olyan esetekben kaphatják vissza a különbözetet, amikor a rájuk alkalmazandó díjtételnél magasabb összeget vetettek ki rájuk, mivel nem rendelkeztek megfelelő dokumentációval a gépjárművükben.
(c)az úthasználati díj egyetlen díjtétele sem haladja meg 100%-nál nagyobb mértékben a legolcsóbb napszakban, napon, illetve évszakban alkalmazott díjtételt.
(c)az úthasználati díj egyetlen díjtétele sem haladja meg 500%-nál nagyobb mértékben a legolcsóbb napszakban, napon, illetve évszakban alkalmazott díjtételt.
Indokolás
A tagállamoknak elegendő szabadságot kell biztosítani, hogy napszak és évszak alapján tegyenek különbséget.
2.Legkésőbb az(1) bekezdésben előírt valamennyi információ közlését követő hat hónapon belül, a Bizottság véleményt ad arról, hogy teljesültek-e a 7d. cikkben előírt kötelezettségek. A Bizottság e véleményét hozzáférhetővé kell tenni a 9c. cikkben említett bizottság számára.
2.Legkésőbb az(1) bekezdésben előírt valamennyi információ közlését követő hat hónapon belül, a Bizottság véleményt ad arról, hogy teljesültek-e a 7d. cikkben előírt kötelezettségek. A Bizottságnak e véleményéről tájékoztatnia kell a 9c. cikk szerinti szakbizottságot és az Európai Parlamentet.
Indokolás
Mivel ezen irányelv célja a külső költségek internalizálásának bevezetése, az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani a tagállamok által a Bizottságnak nyújtott azon információkat, amelyek ezek kiszámításának helyére és mikéntjére vonatkoznak.
4.Ha úgy ítéli meg, hogy a 7b., 7c., 7i. cikkben vagy a 9. cikk(2) bekezdésében előírt kötelezettségek nem teljesülnek, a Bizottság a(3) bekezdésben előírt információk közlésétől számított hat hónapon belül felkérheti az érintett tagállamot a javasolt külsőköltségdíj kiigazítására.A Bizottság ilyen értelmű döntését hozzáférhetővé kell tenni a 9c. cikkben említett bizottság számára.
4.Ha úgy ítéli meg, hogy a 7b., 7c., 7i. cikkben vagy a 9. cikk(2) bekezdésében előírt kötelezettségek nem teljesülnek, a Bizottság a(3) bekezdésben előírt információk közlésétől számított hat hónapon belül felkérheti az érintett tagállamot a javasolt külsőköltségdíj kiigazítására.A Bizottság ilyen értelmű döntését hozzáférhetővé kell tenni a 9c. cikkben említett bizottság és az Európai Parlament számára.
Indokolás
Mivel ezen irányelv célja a külső költségek internalizálásának bevezetése, az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani a tagállamok által a Bizottságnak nyújtott azon információkat, amelyek ezek kiszámításának helyére és mikéntjére vonatkoznak.
3. A 7f. cikk (3) bekezdésének b) pontjában és a 7f. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételekre is figyelemmel, kivételes esetekben, nevezetesen olyan projektek esetén, amelyekhez jelentős európai érdek fűződik, és amelyek más közlekedési módokkal közvetlen versenyhelyzetben vannak, az úthasználati díj mértéke a kérdéses projekt gazdasági életképességének szavatolása érdekében más módon is differenciálható.Az így adódó díjstruktúrának lineárisnak, arányosnak, nyilvánosnak és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhetőnek kell lennie, és nem eredményezi többletköltségeknek más úthasználókra magasabb útdíj formájában történő áthárítását.E feltételek teljesülését a Bizottság a szóban forgó díjstruktúra bevezetése előtt ellenőrzi.
3. A 7f. cikk (3) bekezdésének b) pontjában és a 7f. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételekre is figyelemmel, kivételes esetekben, olyan projektek esetén – a teherszállítás terén – amelyekhez jelentős európai érdek fűződik és amelyek más közlekedési módokkal közvetlen versenyhelyzetben vannak, az úthasználati díj mértéke a kérdéses projekt gazdasági életképességének szavatolása érdekében más módon is differenciálható. Az így adódó díjstruktúrának lineárisnak, arányosnak, nyilvánosnak és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhetőnek kell lennie, és nem eredményezi többletköltségeknek más úthasználókra magasabb útdíj formájában történő áthárítását. E feltételek teljesülését a Bizottság a szóban forgó díjstruktúra bevezetése előtt ellenőrzi.
Indokolás
A cél egy eredményesebb és hatékonyabb szállítási rendszer elérése és a piaci integráció biztosítása.
2.Az úthasználati díjak és a használati díjak rendszere nem járhat a közúthálózat nem rendszeres használói számára indokolatlan anyagi vagy egyéb hátránnyal.Különösen abban az esetben, ha valamely tagállam az úthasználati díjakat vagy használati díjakat olyan rendszer segítségével szedi be, amely a jármű fedélzetén különleges részegység elhelyezését teszi szükségessé, köteles gondoskodni arról, hogy ezen, a 2004/52/EK irányelv követelményeinek megfelelő részegységek ésszerű igazgatási és gazdasági feltételek mellett valamennyi úthasználó számára beszerezhetők.
2.Az úthasználati díjak és a használati díjak rendszere nem járhat a közúthálózat nem rendszeres használói számára indokolatlan anyagi vagy egyéb hátránnyal az alternatív fizetési módokat alkalmazókhoz képest.Különösen abban az esetben, ha valamely tagállam az úthasználati díjakat vagy használati díjakat olyan rendszer segítségével szedi be, amely a jármű fedélzetén különleges részegység elhelyezését teszi szükségessé, köteles gondoskodni arról, hogy ezen, a 2004/52/EK irányelv követelményeinek megfelelő részegységek ésszerű igazgatási és gazdasági feltételek mellett valamennyi úthasználó számára beszerezhetők.
Indokolás
A nem rendszeres úthasználók számára lehetővé kell tenni, hogy kötelező eszköz beszerelése nélkül ki tudják fizetni ezeket a díjakat.
3.Ha egy tagállam valamely járműre külsőköltségdíjat vet ki, e díj összegét a fuvarozó részére kiállított okmányon kötelező feltüntetni.
3.Ha egy tagállam valamely járműre útdíjat vet ki, az útdíj teljes összegét, az infrastruktúradíj teljes összegét és a külsőköltségdíj teljes összegét a fuvarozó részére kiállított okmányon kötelező, amennyiben lehetséges elektronikus úton feltüntetni.
Indokolás
A fuvarozó számára biztosított dokumentumon egyértelműen fel kell tüntetni az infrastruktúradíjra, a külsőköltségdíjra és a HÉA-ra fizetett összeget.
4.A külsőköltségdíjat olyan elektronikus rendszer révén kell kivetni és beszedni, amely megfelel a 2004/52/EK irányelv 2. cikkének(1) bekezdésében foglalt követelményeknek, és amely jelentős országúti többletberuházást igénylő akadályok létrehozása nélkül később más közútszakaszokra is kiterjeszthető.
4.A külsőköltségdíjat olyan elektronikus rendszer révén kell kivetni és beszedni, amely megfelel a 2004/52/EK irányelv 2. cikkének(1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A tagállamok együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy ugyanazt az együttműködtethető elektronikus rendszert alkalmazzák, amelyet egymás területein is használni lehet a díjak szükség szerinti kiigazíthatóságának feltétele mellett.
5. Azonban 2013. december 13-ig a külsőköltségdíj a meglévő úthasználatidíj-rendszer keretében is kivethető és beszedhető. Ilyen esetben az érintett tagállam értesíti a Bizottságot arról a tervéről, amely szerint legkésőbb 2013. december 31-ig áttér a (4) bekezdésben foglalt követelményeket teljesítő rendszerre.
5 a. Amint a Galileo műholdas helymeghatározási rendszeren alapuló díjbeszedő szolgáltatások technikailag működőképessé válnak, a 2004/52/EK irányelvben meghatározott interoperábilis európai elektronikus díjbeszedő rendszeren keresztül kell kivetni és beszedni a külsőköltségdíjakat.
Indokolás
Egy valóban interoperábilis európai elektronikus díjbeszedő rendszerre van szükség a magasabb hatékonyság és biztonság eléréséhez a szállítás terén.
Ez az irányelv nem érinti az infrastruktúra igénybevételéért úthasználati díjat vagy használati díjat szedő tagállamok azon lehetőségét, hogy a Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül ezekért a díjakért megfelelő ellentételezést nyújtsanak.
Ez az irányelv nem érinti az infrastruktúra igénybevételéért úthasználati díjat vagy használati díjat szedő tagállamok azon lehetőségét, hogy a Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül ezekért a díjakért megfelelő ellentételezést nyújtsanak, amennyiben azok nem haladják meg az I. mellékletben foglalt minimum díjakat.
Indokolás
A „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” alapelvekre való áttérésnek megfelelően.
2. Az a tagállam, amelynek területén kivetik a külsőköltségdíjat, biztosítja hogy a díjból befolyó bevételt a hatékony árképzésre, a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, valamint a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra kiépítésére irányuló intézkedésekre különítsék el.
2. Az a tagállam, amelynek területén kivetik a külsőköltségdíjat, biztosítja hogy a díjból befolyó bevételt prioritásként kezelve a közúti közlekedés külső költségeinek csökkentésére és lehetőség szerint megszüntetésére különítik el. A bevételeket a hatékony árképzésre, a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a közúti járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, valamint a meglévő közúti infrastruktúra javítására vagy a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra fejlesztésére is fel lehet használni.
Az a tagállam, amelynek területén kivetik az infrastruktúradíjat, dönt a díjból befolyó bevétel felhasználásáról.A közlekedési hálózat egésze fejlődésének elősegítése érdekében a díjból befolyó bevételt a közlekedési ágazat javára és a teljes közlekedési rendszer optimalizálására kell fordítani.
Az a tagállam, amelynek területén kivetik az infrastruktúradíjat, dönt a díjból befolyó bevétel felhasználásáról.A közlekedési hálózat egésze fejlődésének elősegítése érdekében a díjból befolyó bevételt főként a közúti közlekedési ágazat javára és a közúti közlekedési rendszer optimalizálására fordítják.
2011-től a külső költségek és az infrasktruktúradíjak nyomán keletkező bevételek legalább 15%-át minden tagállamban a TEN-T projektek pénzügyi támogatására fordítják a közlekedés fenntarthatóságának növelése érdekében. Ez a százalékos arány idővel emelkedik.
Indokolás
Fontos, hogy a díjakból befolyó bevételeket részben és fokozatosan a TEN-projektek finanszírozására különítsék el és a felhasználást dokumentálják a polgárok részére.
A Bizottság az ezen irányelv és különösen a mellékletek végrehajtásával összefüggésben elősegíti a tagállamok közötti párbeszédet és a műszaki know-how cseréjét.A Bizottság a 0., a III., a IIIa. és a IV. mellékletet hozzáigazítja a tudományos haladáshoz és a műszaki fejlődéshez, az I. és a II. mellékletet pedig az inflációhoz.Ezen intézkedéseket, amelyek az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, a 9c. cikk(3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság az ezen irányelv és különösen a mellékletek végrehajtásával összefüggésben elősegíti a tagállamok közötti párbeszédet és a műszaki know-how cseréjét.A Bizottság a 0., a III., a IIIa. és a IV. mellékletet hozzáigazítja a tudományos haladáshoz és a műszaki fejlődéshez, az I., a II. és a IIIa. mellékletet pedig az inflációhoz.Ezen intézkedéseket, amelyek az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, a 9c. cikk(3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
b a) a külsőköltségdíj vagy infrastruktúrális díj hatása a közlekedési módok közötti váltásra, a közúti közlekedés optimalizálására és a környezetre, valamint a külsőköltségdíj hatása azokra a külső költségekre, amelyeket a tagállam a díj által kíván fedezni.
1 a. A Bizottság legkésőbb 2010. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak biztonságos és biztosított parkolóhelyek rendelkezésre állásáról a transzeurópai közúthálózat (TEN) mentén.
Az érintett társadalmi partnerek bevonását követően, e jelentést javaslatok kísérik a következőkről:
a) infrastruktúradíjak kiszabása a biztonságos és biztosított parkolóhelyek biztosítása érdekében a transzeurópai közúthálózat mentén, amelyet az infrastruktúra-üzemeltetők vagy a TEN-hálózatért felelős közigazgatási hatóságok bevonásával állapítanak meg;
b) iránymutatások az Európai Beruházási Bank, az Európai Kohéziós Alap és az európai strukturális alapok számára a biztonságos és biztosított parkolóhelyek kellő megfontolása érdekében a TEN-projektek tervezése és társfinanszírozása keretében.
Indokolás
A fáradt járművezető veszélyeztetheti az útbiztonságot. Ugyanakkor a nem elegendő számú biztonságos és biztosított parkolóhely a transzeurópai közúthálózat mentén méginkább ellehetetleníti azt, hogy a vezetők tiszteletben tartsák a vezetéssel kapcsolatos jogi és egyéb kötelezettségeket. A baleseti költségek elkerülése érdekében és a tehergépkocsivezetők egészségének és biztonságának javítására való tekintettel az euromatrica-irányelvnek ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell.
d a) az időalapú díjszabási rendszerek fokozatos megszüntetésének technikai és gazdasági kivitelezhetősége és a távolság alapú rendszerek bevezetése, valamint olyan eltérés előírása a harmadik országokkal közös, uniós szárazföldi határokkal rendelkező tagállamok számára, miszerint továbbra is alkalmazhatnak időalapú díjszabási rendszereket a határátkelő helyeken sorban álló nehézgépjárművekre.
(d b) olyan rendszerre irányuló javaslatra, amely biztosítja a külső költségek következetes és egy időben történő internalizálását minden más közlekedési mód tekintetében.
Indokolás
A különböző közlekedési módok közötti verseny torzulásának elkerülése érdekében a Bizottságnak irányelvekre irányuló javaslatokat kell benyújtania a külső költségek internalizálására valamennyi szállítási mód vonatkozásában.
A jelentés mellé értékelést kell benyújtani az összes közlekedési mód esetében a külső költségek beépítése során elért eredményekről, valamint egy javaslatot az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az irányelv további felülvizsgálatáról.
III a melléklet – 1 pont – 2 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
Ha a tagállam csak hálózata egy részén vagy bizonyos részein vet ki külsőköltségdíjat, akkor e rész vagy ezen részek kiválasztását olyan elemzésnek kell megelőznie, amelynek során megállapítást nyert, hogy:
A tagállam objektív kritériumok alapján dönthet úgy, hogy csak hálózata egy részén vagy bizonyos részein vet ki külsőköltségdíjat.
Indokolás
A tagállamok kiterjedt vizsgálatokra kötelezése a külső költségek kivetését megelőzően szükségetlen adminisztratív teher.
III a melléklet – 1 pont – 2 albekezdés – első pont
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
azon utak járművek általi igénybevétele, amelyeken a tagállam külsőköltségdíjat kíván kivetni, nagyobb mértékű környezetkárosítást és forgalmi torlódást eredményez, mint – átlagosan – a közúti infrastruktúra-hálózat azon részei, amelyeken nem kell külsőköltségdíjat fizetni,
törölve
Indokolás
A tagállamok kiterjedt vizsgálatokra kötelezése a külső költségek kivetését megelőzően szükségetlen adminisztratív teher.
III a melléklet – 1 pont – 2 albekezdés – második pont
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
a külsőköltségdíjnak a hálózat más részein való alkalmazása káros hatással járhat a környezetre, a közutak zsúfoltságára vagy a közúti közlekedésbiztonságra nézve, vagy ezen utak esetében a külsőköltségdíj kivetése és beszedése aránytalan költséggel járna.
törölve
Indokolás
A tagállamok kiterjedt vizsgálatokra kötelezése a külső költségek kivetését megelőzően szükségetlen adminisztratív teher.
A független hatóság minden járműosztályra, közúttípusra és időszakra egyetlen konkrét összeget határoz meg.Az így adódó díjstruktúrának átláthatónak, nyilvánosnak és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhetőnek kell lennie.
A független hatóság minden EURO-járműosztályra, közúttípusra és időszakra egyetlen konkrét összeget határoz meg.Az így adódó díjstruktúrának átláthatónak, nyilvánosnak és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhetőnek kell lennie.
A független hatóság figyelemmel kíséri, hogy a díjmegállapítási rendszer – ott, ahol alkalmazzák – mennyire hatékony a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetkárosítás és az utak zsúfoltságának mérséklésében.A független hatóság a közlekedés iránti kereslet változásainak függvényében rendszeresen kiigazítja a díjstruktúrát és az adott járműosztályra, úttípusra és időszakra vonatkozó díjtételek összegét.
A független hatóság figyelemmel kíséri, hogy a díjmegállapítási rendszer – ott, ahol alkalmazzák – mennyire hatékony a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetkárosítás és az utak zsúfoltságának mérséklésében.A független hatóság a közlekedés iránti kereslet változásainak függvényében rendszeresen kiigazítja a díjstruktúrát és az adott EURO-járműosztályra, úttípusra és időszakra vonatkozó díjtételek összegét.
1. táblázat: A jármű által okozott levegőszennyezés költsége (PCV)
Eurocent/járműkilométer
Külvárosi utak
Településeket összekötő egyéb utak
EURO 0
16
13
EURO I
11
8
EURO II
9
8
EURO III
7
6
EURO IV
4
4
EURO V és kevésbé szennyező
3
2
Értékek eurocentben, 2000
Módosítás
1. táblázat: A levegőszennyezés tekintetében maximálisan kiszabható díjak, amelyek egy adott osztályba tartozó valamennyi járműre vonatkoznak
Eurocent/járműkilométer
Magasabb külsőköltségdíjú utak/Összekötő utak és autópályák
Alacsonyabb külsőköltségdíjú utak/ településeket összekötő utak és autópályák
EURO 0
16
12
EURO I
11
8
EURO II
9
7
EURO III
7
6
EURO IV
4
3
EURO V
3
2
EURO VI
2
1
Az EURO VI kategóriánál kevésbé levegőszennyező járművek, például a természetes gáz és hidrogén keverék vagy hidrogén meghajtású hibrid és elektonikus nehézgépjárművek
0
0
Értékek eurocentben, 2000
INDOKOLÁS
1. A jelenlegi helyzet
A 2006/38/EK irányelvvel módosított, jelenleg érvényben lévő 1999/68/EK euromatrica-irányelv tiltja a tagállamok számára, hogy a TEN-úthálózatán közlekedő 12 tonna (2012 után 3,5 tonna) feletti nehéz tehergépjárművekre a külső költségek megfizetését ki
szabja.
Minden más útvonalon és a 12 tonna alatti gépjárművek esetén azonban a tagállamok az irányelv értelmében szabadon kiszabhatnak díjakat a külső költségek fedezésére mindaddig, amíg az Európai Unióról szóló szerződés általános szabályait, nevezetesen a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét tiszteletben tartják.
2. A Bizottság javaslata
2008 júliusában az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be a hatályban lévő irányelv átdolgozására, amely szerint a tagállamoknak jogában állna bizonyos külső költségeket úthasználati díj kivetésével beszedni. A Bizottság az irányelv területi hatályának kiterjesztését is javasolja. Ennek alapján a tagállamoknak az infrastruktúra és a külső költségek tekintetében kivetett díjak esetén az összes úthálózaton meg kellene felelniük az irányelv előírásainak. Csak a lakott területeken lehetne helyi díjmegállapítási rendszereket érvénybe léptetni, amint az már jelenleg is működik.
A bizottsági javaslat az első lépés a szennyező fizet elvének a közúti közlekedés tekintetében történő érvényesítésére. Az engedélyezéshez a tagállamoknak igen szigorú feltételeknek kell megfelelniük. A tagállamok csak bizonyos külső költségekért számolhatnak fel díjat, azt fizetőkapuk nélküli rendszerrel kell beszedniük, és csak akkor, ha a díj a IIIa. mellékletben megállapított számítási módszer alapján kerül megállapításra.
3. A javaslat háttere
Az Európai Parlament mindig is támogatta a külső költségek beépítését. Az euromatrica-irányelv legutóbbi, 2006-os felülvizsgálata során a Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy az irányelv 11. cikke előírja, hogy a Bizottság „valamennyi közlekedési mód külső költségeinek értékelésére vonatkozóan előterjeszt egy általánosan alkalmazható keretrendszert, amely az infrastrukturális díjak jövőbeli kiszámításának alapjául szolgál.” Ezt a modellt kiegészítette „a külső költségek internalizálását minden közlekedési ágazatra kiterjedően vizsgáló hatáselemzés, valamint a modell fokozatos bevezetésének stratégiája, ugyancsak minden közlekedési ágazatot érintően.”
Az évek során ezt a véleményt a Parlament közlekedési témájú állásfoglalásaiban(1) többször is hangoztatta. Az első vasúti csomag végrehajtásáról szóló, 2007. július 12-i európai parlamenti állásfoglalás 2. bekezdése így szól:
„úgy véli, hogy az „Eurovignette 2” irányelv a tisztességes intermodális verseny létrehozása felé tett első lépés:a tisztességes verseny nem lehetséges, ha az egész EU-ban kötelező érvénnyel díjakat számítanak fel minden vasútvonalon és minden vonat esetében, amíg az úthasználati díj az EU-ban korlátozott mértékű, és csupán önkéntes alapon, a külső költségek beépítése nélkül, legtöbbször csak az autópályákon és csak a tehergépjárművekre vetik ki;ezért felkéri a Bizottságot, hogy 2008-ig terjesszen elő egy irányelvet (vö. a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (9) bekezdése), amelyben az euromatricát hozzáigazítják a pályahálózat-hozzáférési díjrendszerhez, és így az EU minden útjára kötelezően úthasználati díjat írnak elő minden 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárműre, valamint beépítik a külső költségeket”;
Az Európai Parlament 2008. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a fenntartható európai közlekedéspolitikáról, az európai energiaügyi és környezetvédelmi politikák figyelembevételével (2007/2147(INI)) 12 .bekezdésében így nyilvánít véleményt:„sürgeti a Bizottságot, hogy legkésőbb 2008 júniusáig nyújtson be átfogó, átlátható, általánosan alkalmazható modellt az összes közlekedési mód externális költségeinek felmérésére, amelyre az infrastruktúra használatáért fizetendő díjak jövőbeli kiszámítását alapozni lehet;megállapítja, hogy az Euromatrica-irányelv értelmében az említett modellt ki kell egészíteni az externális költségek internalizálása következtében kifejtett hatás valamennyi közlekedési módra kiterjedő elemzésével, illetve a modell bevezetésének valamennyi közlekedési módot felölelő stratégiájával;azt várja továbbá a Bizottságtól, hogy a fenti kezdeményezés alapján készítsen jogalkotási javaslatokat, kezdve az euromatricáról szóló irányelv felülvizsgálatával”;
Az összes külső költség számítására vonatkozó módszer alapján a Bizottság végül ezt az átdolgozott változatot nyújtotta be, a külső költségeknek valamennyi közlekedési módra kiterjedő internalizálására vonatkozó átfogó stratégia kíséretében. Nem csak a közúti közlekedés az egyedüli. Másfajta közlekedési módokban is megkezdődött a külső költségek internalizálása. Az ezen közlekedési módokra vonatkozó közösségi szabályozás többnyire bekalkulálja az internalizációt, de legalábbis nem tiltja azt. A CO2-kibocsátást a légi közlekedésnek a kibocsátáskereskedési rendszerbe (ETS) való bevonásával kezelik, amely vonatkozik a vonatok elektromosáram-ellátására, és a közeljövőben a tengeri szállításra is. Az egyéb külső költségeket a repülőtéri díjak és a vonatok után kiszabott infrastruktúradíjak révén lehet beépíteni. A vasúti ágazatban a pályahasználati díjak nagyobb mértékű diverzifikációja és a külső költségek bevonásának teljessé tétele érdekében alapfeltétel az, hogy a közúti közlekedési ágazatra vonatkozzon a külső költségek felszámítása(2). A Bizottság ezen felül a harmonizált zajszinthez kapcsolódó úthasználatidíj-rendszer bevezetése érdekében várhatóan javaslatot készít az első vasút csomag átdolgozására.
4. Az előadó álláspontja és a javasolt módosítások
Magas üzemanyagárak és pénzügyi válság: az átdolgozás eshetett volna jobb időszakra is. Azonban a kellemetlen valóság az, hogy minél hamarabb(3) át kell állnunk a hatékonyabb és fenntarthatóbb közlekedési módokra. Amennyiben az árak nem tükrözik megfelelően a szociális kiadásokat, akkor nem közvetítik a megfelelő gazdasági jeladásokat, és ez ahhoz vezethet, hogy a közlekedés túlzott kiadást jelent. Az előadó becslései szerint a differenciált útdíj-megállapítási rendszer hatékony elem azon politikai lehetőségek körében, amelyek egy fenntarthatóbb szállítási politika érdekében szükségesek.Az útdíjat hatékonyabbá lehetne tenni a differenciálás megteremtésével, ezt azonban a hatályos irányelv egyelőre nem teszi lehetővé.Ezért a tagállamok számára további útdíj-megállapítási lehetőségeket kell biztosítani, a külső költségek internalizálása elvének elfogadásán keresztül.
Mindezt figyelembe véve az előadó az alábbiakat javasolja:
a) A külső költségek számítása
A számítási módszer jól működik. Kezdjük a javasolt három külső költséggel és a CO2-kibocsátás külső költségeivel, legalábbis addig, amíg ez a közös üzemanyagadó-politikán keresztül nem kerül beépítésre.
Az előadó a baleseti költségek beépítését jelenleg nem javasolja, mivel a biztosítási modellek és a baleseti költségek internalizálásának szintje igen eltérő az EU-n belül. Ettől függetlenül az előadó az elvet támogatja, és azt javasolja, hogy a baleseti költségek internalizálásának uniós szintű összehangolása érdekében legkésőbb 2010. december 31-ig a Bizottság nyújtson be jelentést és jogalkotási javaslatot a baleseti költségeknek a tagállamok kockázati biztosítási díjaiba történő internalizálásának különböző szintjeiről.
Az előadó arra is felhívja a figyelmet, hogy a forgalmi torlódásokat benne kell hagyni a javaslatban. Vannak olyan vélemények, melyek szerint nem csak a nehéz tehergépjárművekre, hanem az összes gépjárműre ki kellene vetni díjat. Ez indokolt álláspont, azonban ha a forgalmi torlódásokról nem rendelkezünk az irányelvben, a tagállamok meg sem tudják kezdeni a településeket összekötő egyéb utakon keletkező torlódások tekintetében keletkező külső költségek beszedését.
b) A differenciált díjmegállapítás hatékonysága
Megfelelő jelzés az ár tekintetében: az időn alapuló díjmegállapítási rendszerek mihamarabbi fokozatos megszüntetése; a valós külső költségek megjelenítése a díjakban (felsőértékek eltörlése, inflációkövetés, a díjak emelése csúcsidőben keletkező torlódások esetén, mert ezt a középértékek messze nem tükrözik(4).)
c) Az átjárhatóság és a harmonizáció fokozása
A fizetőkapuk nélküli díjbeszedési rendszerek ösztönzése. Kötelező díjbeszedésre irányuló javaslat mihamarabb. A szabályok legyenek egyformák: a földrajzi hatály kiterjesztésével az előadó egyetért. Az irányelv hatálya alá tartozó gépjárműveket pontosabban meg kell határozni. A jelenlegi irányelv lehetővé teszi a tagállamok részére, hogy kivonják az irányelv alkalmazása alól a 3, és 5–12-tonnás járműveket. A nehézgépjárművekre kivetett díjak további uniós harmonizálása érdekében az előadó azt javasolja, hogy az irányelvet alkalmazzuk kivétel nélkül minden 3, 5 vagy több tonna súlyú nehézgépjárműre.
d) Összegek elkülönítése egyes célokra
A bevételek előirányozása az irányelv megvalósítása szempontjából elengedhetetlen. A külső költségek felszámolásával keletkező bevételeket nem szabad egy újabb adóbevételként kezelni. Az előadó ezért azt javasolja, hogy a bevételeket fektessék be a közlekedési rendszerekbe, és szigorodjon az a kötelezettség, hogy a bevételeket a külső költségek csökkentésére kelljen fordítani.
A javaslat szerint „a díjból befolyó bevételt a közlekedési ágazat javára és a teljes közlekedési rendszer optimalizálására kell fordítani.”. Az előadó azt javasolja, hogy a nyomatékosítás érdekében a „kell” szót használjuk. (a magyar nyelvű változatot nem érinti).
e) További lépések
2013-ban a Bizottság jelentést fog készíteni az irányelv alkalmazásáról és a további lépésekről. Az előadó azt javasolja, hogy 2010-ig készüljön jelentés és jogalkotási javaslat a baleseti költségekről és ezen költségek internalizálásának különböző szintjeiről. Az előadó továbbá azt javasolja, hogy tűzzünk ki határidőt a Bizottság számára a kötelező erejű rendszerek bevezetésének és az időalapú díjkivetési módszerek eltörlésének 2013. előtti megvizsgálására. Ezeket a jelentéseket jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük.
lásd még a „Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára” című, 2007. július 12-i P6_TA(2007)0345. számú állásfoglalásának 14. bekezdését, valamint az európai teherszállításról szóló, 2008. szeptember 4-i P6_TA(2007)0345. számú állásfoglalásának 1. bekezdését.
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (16.12.2008)
a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére
a nehézgépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
A közlekedési ágazat, az olajhozamcsúcs és a környezeti fenntarthatóság
Általában a közlekedési ágazat, különösen pedig az áruszállítás energiaszükségleteinek közel 90%-át fosszilis tüzelőanyagokkal biztosítják, aminek következményeképp ez a szállítási mód rendkívüli mértékben ki van téve az olajár nagymértékű ingadozásainak. Épp most, amikor a Nemzetközi Energiaügynökség 2008. évi „Kitekintés a világ energetikai helyzetére”(1) című kiadványában megkondítja a vészharangot az olcsó olaj jövőbeli rendelkezésre állásával kapcsolatban, az EU a világ legfontosabb gazdasági övezetei közül a legnagyobb mértékben vált kiszolgáltatottá, mivel áruszállításának mindössze 10%-a támaszkodik a kőolajtól eltérő energiahordozókra.
Továbbá az EU-n belüli áruszállítási ágazaton belül a közúti áruszállítás dominál 46%-os részesedéssel, míg a tengeri szállítás körülbelül 37%-os, a vasúti szállítás pedig mindössze 11%-os részesedést tud felmutatni.(2) A közúti áruszállítás a 2000–2005 közötti időszakban 31%-kal nőtt, és ez a tendencia várhatóan továbbra is érvényesül majd.
Mivel a gázolajüzemű teherautóknak az elkövetkezendő évtizedekben nem lesz valódi fenntartható alternatívája, az áruszállítási ágazat racionalizálása, valamint a vasúti és vízi szállítási módokra való áttérés kulcsfontosságú az Uniónak az előrelátható nagyobb olajár-válságokkal szembeni rugalmasságának javítása szempontjából.
Az Euromatrica környezetbarátabbá tétele – a legfontosabb intézkedések
A közlekedés környezetbarátabbá tételéről szóló intézkedéscsomag részeként a Bizottság 2008 júliusában javaslatot terjesztett elő a 2006/38/EK ún. „Euromatrica-irányelv” felülvizsgálatára, amely irányelv 2006-ban az első lépést jelentette a nehézgépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999. évi irányelv javítása felé. A jelenlegi javaslat első ízben teszi lehetővé, hogy a tagállamok „intelligensebb” díjakat állapítsanak meg a közúti áruszállítási ágazat számára a külső költségek fedezésére, így bátorítva a szállítás ezen résztvevőit a fenntarthatóbb magatartásra:
·a külsőköltség-díjakat (a forgalmi torlódások, a zajártalom és a levegőszennyezés költségeinek fedezésére,) a tagállamok 2010. december 31-től (nem kötelező) úthálózatuk bármely részén (kivéve a városi területeket) alkalmazhatják a nehéz tehergépjárművekre;
·a szén-dioxid-kibocsátással, az olajfüggőséggel és a balesetekkel kapcsolatos költségek továbbra sem tartoznak a külső költségek fogalommeghatározásába;
·a díjakat a maximális mértékben határozzák meg, amely a napszaktól, a megtett út hosszától és a jármű EURO kibocsátási osztályától függ;
·a fizetőkapus díjfizetésre többé nem lesz lehetőség;a díjak beszedése elektronikus rendszeren alapul majd, amelyet egy 2014 januárjáig tartó átmeneti időszak során vezetnek be;
·a külső költségdíjakból származó bevételeket a közúti áruszállítás fenntarthatóságának javítására fordítják;
·a jelenlegi rendelkezések 2013-ra előirányzott felülvizsgálata annak megállapítására, hogy a külső költségeket kötelezővé kell-e tenni, és kiszámításukkor figyelembe kell-e venni a CO2-kibocsátást;
A vélemény főbb elemei
Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát, amellyel első ízben vezetné be az internalizálás elvét, tovább tökéletesítve a 2006. évi Euromatrica-irányelvvel útjára indított jogalkotási kiigazításokat.
Az előadó véleménye szerint e második felülvizsgálat nyújtotta lehetőséget maximális mértékben ki kell használni, és olyan konkrét és jelentős intézkedéseket kell hozni, amelyek érzékelhető eredményeket hoznak és hozzájárulnak az Unió környezeti és energiahatékonysági célkitűzéseinek eléréséhez 2020-ig.
E célból az előadó úgy véli, hogy a javaslatot ambiciózusabb intézkedésekkel kell megerősíteni:
vAz internalizálás kötelező érvényű előírása az összes tagállam számára
Az internalizálás nem kötelező jellege nem visz közelebb az elvárt környezeti és társadalmi eredmények eléréséhez. Az eredmények garantálása és a környezetbarátabb európai közlekedési rendszer megvalósítása érdekében a külsőköltségdíjakat minden tagállamnak be kell szednie.
vA természetben és a tájban okozott károk, az éghajlatváltozás, az olajfüggőség és a (nem biztosított) balesetek bevonása a külső költség fogalommeghatározásába
A fenti tényezők tagadhatatlanul súlyos költségeket okoznak a gazdaság és a társadalom számára egyaránt. Ha ezeket nem számítanánk be a külső költségekbe, az ellenkezne a „Kézikönyv a közlekedési ágazatban felmerülő külső költségek becsléséhez”(3) című kiadvány megállapításaival. Más módszerek, például az üzemanyagnak az éghajlat-változási hatások internalizálása érdekében történő megadóztatása nem tűnnek túl ígéretes megoldásnak a kívánt eredmények elérése szempontjából, mivel az EU szintjén jelenleg csak egyhangú döntéssel lehet adózással kapcsolatos intézkedéseket hozni.
vA külső költségek plafonértékének megszüntetése a IIIA. mellékletben
Az előadó úgy véli, hogy a díjak maximális mértékét szabadon kell hagyni annak érdekében, hogy azok pontosan tükrözzék az adott helyzetben felmerülő külső költségeket, és a díjakat ennek megfelelően lehessen megállapítani. A kiszámítási módszerekre vonatkozó javaslatban szereplő vizsgálatok és a Bizottságnak való jelentéstétel megfelelő biztosítékot jelentenek a tagállamok általi esetleges visszaélések ellen.
vA bevételek felhasználása – a rendelkezések megerősítése
A külsőköltségdíjakból származó bevételek megfelelő felhasználása központi fontosságú kérdés a javaslat célkitűzéseinek elérése szempontjából. A bevételeket speciálisan olyan projektekre kell felhasználni, amelyek célja a közlekedési hálózat fenntarthatóságának javítása. Az előadó javasolja, hogy szigorítsák a bevételek felhasználási területeivel kapcsolatban a tagállamoknak adott iránymutatásokat annak elkerülése érdekében, hogy e forrásokat az infrastruktúra általános elhasználódásának és hibáinak kijavítására használják.
MÓDOSÍTÁSOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő módosításokat:
(1) A fenntartható közlekedés előmozdítása a közös közlekedéspolitika kulcsfontosságú eleme. Ezzel összefüggésben mérsékelni kell a közlekedés negatív hatásait, különösen a mobilitást akadályozó forgalmi torlódásokat, az egészséget és a környezetet károsító környezetszennyezést, valamint a közlekedésnek az éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatását. Másrészről a környezetvédelmi követelményeket más közösségi politikák, így a közös közlekedéspolitika meghatározásába és végrehajtásába is be kell illeszteni.
(1) A fenntartható közlekedés előmozdítása a közös közlekedéspolitika kulcsfontosságú eleme. Ezzel összefüggésben mérsékelni kell a közlekedés negatív hatásait, különösen a mobilitást akadályozó forgalmi torlódásokat, az egészséget és a környezetet károsító környezetszennyezést, valamint a közlekedésnek az éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatását. Másrészről a környezetvédelmi követelményeket más közösségi politikák, így a közös közlekedéspolitika meghatározásába és végrehajtásába is be kell illeszteni. Emellett a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia részeként kiegyensúlyozott módon össze kell egyeztetni egymással a környezetvédelem prioritásait, a társadalmi és gazdasági kohézió célkitűzéseit, valamint az uniós vállalatok versenyképességével kapcsolatos célkitűzéseket.
Indokolás
A javaslat nem veszi figyelembe a járművek üzemeltetői által a forgalmi torlódások miatt már megfizetett költségeket és a vállalatokra háruló teljes adóterhet. Bár a közúti árufuvarozás csak a közlekedési dugók 10%-áért felelős, a megnövekedett állandó és változó költségeken, az elvesztegetett időn és a jövedelemkiesésen keresztül a járművek üzemeltetőinek kell viselniük a forgalmi torlódásokkal kapcsolatos költségeket. Továbbá az 1999/62/EK irányelv 7. cikkének (10) bekezdése már megadja az eszközt a tagállamoknak a forgalmi torlódások elleni küzdelemhez.
(2b) Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy semmi ne akadályozza az előrelépést a tüzelőanyag minőségének javítása terén, valamint hogy ezen irányelv részét képezzék azok az ösztönzők, amelyek adókon keresztül az alternatív tüzelőanyagokba, többek között a bioüzemanyagokba való beruházásra ösztönzik a vállalatokat.
Indokolás
A tüzelőanyag minőségének javítása, valamint az olaj alapú tüzelőanyagokról a bioüzemanyagokra való áttérés alapvető prioritások Európa olajfüggőségének csökkentése és az EU kibocsátáscsökkentési céljainak megvalósítása érdekében.
(3) A közlekedési rendszer ennek megfelelő optimalizálása céljából a közös közlekedési politikának többféle eszközt kell alkalmaznia annak érdekében, hogy javuljon a közlekedési infrastruktúra és technológiák minősége, és hatékonyabban lehessen kezelni a közlekedés iránti keresletet. Ebből a megfontolásból a közlekedési ágazatban nagyobb hangsúlyt indokolt helyezni a „használó fizet” elv érvényesítésére, és indokolt kialakítani a „szennyező fizet” elv alkalmazásának feltételeit.
(3) A közlekedési rendszer ennek megfelelő optimalizálása céljából a közös közlekedési politikának többféle eszközt kell alkalmaznia annak érdekében, hogy javuljon a közlekedési infrastruktúra és technológiák minősége, és hatékonyabban lehessen kezelni a közlekedés iránti keresletet. Ebből a megfontolásból a lisszaboni stratégia és a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégia rendelkezéseivel összhangban valamennyi új politikai kezdeményezés hatását elemezni kell. Az ezen irányelv rendelkezései esetében a jövőben alkalmazandó kötelező hatály alapelvével kapcsolatos valamennyi döntés kizárólag olyan alapos költség-haszon elemzésen alapulhat, amely figyelembe veszi a közúti árufuvarozásra vonatkozó teljes adóterhet.
Indokolás
Míg a „szennyező fizet” elve olyan adókivetési eszköz, amely semmiképpen sem garantálja a külső hatások célul kitűzött csökkentését, a „jobb szabályozást” célzó uniós kezdeményezéssel összhangban álló alapos költség-haszon elemzés az európai gazdaság egészét tekintve minimális költségek árán elősegítené a közúti árufuvarozás külső hatásainak csökkentését azok forrásánál.
(5) A fenntartható közlekedéspolitika felé való elmozdulás érdekében a közlekedésben alkalmazott áraknak hűebben kell tükrözniük a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, a közlekedésnek tulajdonítható zajártalommal, valamint a közúti járművek, a vonatok, a repülőgépek és a hajók által okozott éghajlat-változási hatásokkal és forgalmi torlódásokkal összefüggő költségeket; ennek révén optimalizálható az infrastruktúra kihasználása, mérsékelhető a helyi környezetszennyezés, kezelhető a forgalmi torlódások problémája és felvehető a küzdelem az éghajlatváltozással szemben oly módon, hogy az a gazdaság számára a lehető legkisebb költséggel járjon. Ennek eléréséhez olyan fokozatos megközelítésre van szükség valamennyi közlekedési módban, amely figyelembe veszi azok sajátos jellemzőit.
(5) A fenntartható közlekedéspolitika felé való elmozdulás érdekében a közlekedésben alkalmazott áraknak hűebben kell tükrözniük a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, a közlekedésnek tulajdonítható zajártalommal, a természetben és a tájban okozott károkkal, az éghajlatváltozással, a nem biztosított balesetekkel, valamint a közúti járművek, a vonatok, a repülőgépek és a hajók által okozott forgalmi torlódásokkal összefüggő költségeket; ennek révén optimalizálható az infrastruktúra kihasználása, mérsékelhető a helyi környezetszennyezés, kezelhető a forgalmi torlódások problémája és felvehető a küzdelem az éghajlatváltozással szemben oly módon, hogy az a gazdaság számára a lehető legkisebb költséggel járjon. Ennek eléréséhez olyan fokozatos megközelítésre van szükség valamennyi közlekedési módban, amely figyelembe veszi azok sajátos jellemzőit.
(9a) A közlekedés külső költségeinek internalizálása nem csupán a felhasználói díjak, hanem az infrastruktúra fejlesztése által is megvalósul, azzal a céllal, hogy valódi alternatívát szolgáltasson a leginkább szennyező közlekedési eszközök számára, a kutatások és technológiai fejlesztések ösztönzése vagy az uniós szintű szabványok harmonizációja révén.
Indokolás
A külső költségek internalizálása összetett eljárás, amelynek lényeges eleme a „szennyező fizet” elven alapuló díjfizetési rendszer bevezetése.
(14) Indokolt lehetővé tenni, hogy a megtett távolságon alapuló úthasználati díj olyan külsőköltség-elemet tartalmazzon, amely magában foglalja a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezést és zajártalmat. Emellett biztosítani kell, hogy a forgalmi torlódásnak általában kitett közutakon és csúcsidőben a forgalmi torlódások jellemzően helyi szinten viselt költségeit a külső költség kivetésén keresztül meg lehessen téríttetni. Indokolt biztosítani azt, hogy az infrastruktúra költségéhez hozzá lehessen adni az úthasználati díjba beépített külsőköltség-elemet, feltéve hogy a költségek kiszámítása során teljesülnek bizonyos, az indokolatlan díjmegállapítás elkerülését célzó feltételek.
(14) Indokolt lehetővé tenni, hogy a megtett távolságon alapuló úthasználati díj olyan külsőköltség-elemet tartalmazzon, amely magában foglalja a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezést és zajártalmat, a környezetben és a tájban okozott károkat, valamint a nem biztosított baleseteket. Emellett biztosítani kell, hogy a forgalmi torlódásnak általában kitett közutakon és csúcsidőben a forgalmi torlódások jellemzően helyi szinten viselt költségeit a külső költség kivetésén keresztül meg lehessen téríttetni. Indokolt biztosítani azt, hogy az infrastruktúra költségéhez hozzá lehessen adni az úthasználati díjba beépített külsőköltség-elemet, feltéve hogy a költségek kiszámítása során teljesülnek bizonyos, az indokolatlan díjmegállapítás elkerülését célzó feltételek.
(15) A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom, valamint a forgalmi torlódások költségeinek hűebb megjelenítése érdekében a külsőköltségdíjat indokolt a közút típusa, a járműtípus és az időszak(például napi, heti és szezonális csúcsforgalmi és nyugalmi időszakok, éjszakai időszak) függvényében differenciálni.
(15) A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom, a környezetben és a tájban okozott károk, a forgalmi torlódások, valamint a nem biztosított balesetek költségeinek hűebb megjelenítése érdekében a külsőköltségdíjat indokolt a közút típusa, a járműtípus és az időszak(például napi, heti és szezonális csúcsforgalmi és nyugalmi időszakok, éjszakai időszak) függvényében differenciálni.
(21a) Meg kell vizsgálni az egyes tagállamok matricára/útadóra kivetett héával kapcsolatos jelenlegi helyzetét és a vonatkozó adózási rendszer harmonizációját azzal a céllal, hogy ne gördüljenek mesterséges korlátok az áruk szabad mozgása elé, valamint a kettős adóztatás elkerülése érdekében.
Indokolás
Fontos, hogy az euromatricára vagy az útadókra alkalmazott adózási rendszer valamennyi tagállamban egyforma legyen, annak érdekében, hogy ne gördítsen mesterséges korlátokat az áruk szabad mozgása elé.
(23a) A közúti forgalmi torlódások a jelenlegi közlekedési infrastruktúra minőségének és kapacitási szintjének, valamint a személy- és áruszállító járművek által okozott gépjárműforgalom nagyságának tulajdoníthatók; éppen ezért lényeges, hogy a tagállamok befektessenek a közlekedési infrastruktúrába az általuk okozott külső költségek minimalizálása érdekében.
Indokolás
A forgalmi torlódás és a környezetszennyezés részben a közlekedési infrastruktúrák kapacitásbeli és minőségi korlátai miatt alakul ki. Nem csupán a szállítók okozzák a problémákat, éppen ezért nem csak nekik kellene fizetniük érte. A közlekedési infrastruktúra javítása a külső költségek mérséklése érdekében a tagállamok felelőssége.
(23b) A tagállamoknak a TEN-T költségvetési keretét és a strukturális alapokat fel kell tudniuk használni a közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére, általában véve a közlekedés külső költségeinek mérséklése és az ezen irányelv rendelkezéseiből következő díjak beszedésének elektronikus eszközei alkalmazása céljából.
Indokolás
Mind a közlekedési struktúra javításához, mind a díjbeszedési rendszerek alkalmazásához jelentős befektetésre van szükség. Fontos, hogy a tagállamok – a külső költségek mérséklésének céljából – felhasználhassák a TEN-T költségvetési keretet és a strukturális alapokat a közlekedési infrastruktúra javítására.
(24) Az irányelv közlekedéspolitikai céljaival összhangban kívánatos, hogy a külsőköltségdíjból származó többletbevételt széles közösségi érdekeket szolgáló, a tágabb értelemben vett fenntartható mobilitás elősegítésére irányuló projektekben kelljen felhasználni. Ezeknek a projekteknek ennek megfelelően a hatékony árképzés elvének érvényesítésére, a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, valamint a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra kiépítésére kell irányulniuk. Ide tartozik egyebek mellett a tisztább járművek kutatása és fejlesztése, valamint a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló, 1996. szeptember 27-i 96/62/EK tanácsi irányelvben és a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt cselekvési tervek közlekedéssel összefüggő részeinek megvalósítása, ideértve a nagyméretű infrastruktúrák körül és az agglomerációkban a közlekedés következtében előálló zajártalom és levegőszennyezés mérséklésére irányuló intézkedéseket is. E bevétel ilyen célú elkülönítése nem mentesíti a tagállamokat a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében egyes nemzeti intézkedések bejelentésére vonatkozóan megállapított kötelezettségük teljesítése alól, és nem érinti a Szerződés 87. és 88. cikke alapján indítható eljárások kimenetelét.
(24) Az irányelv közlekedéspolitikai céljaival összhangban kívánatos, hogy a külsőköltségdíjból származó többletbevételt a közlekedési ágazat egészének fejlesztésére, nevezetesen széles közösségi érdekeket szolgáló, a külső költségek csökkentését célzó projektekre kelljen felhasználni. Ezeknek a projekteknek ennek megfelelően a hatékony árképzés elvének érvényesítésére, a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentésére és hatásainak mérséklésére, valamint a közlekedők által igénybe vehető alternatív és fenntartható infrastruktúra kiépítésére kell irányulniuk. Ide tartozik egyebek mellett a tisztább járművek kutatása és fejlesztése, a meglévő infrastruktúra javítása, fenntartása és tökéletesítése, új infrastruktúra fejlesztése, valamint a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló, 1996. szeptember 27-i 96/62/EK tanácsi irányelvben és a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt cselekvési tervek közlekedéssel összefüggő részeinek megvalósítása, ideértve a nagyméretű infrastruktúrák körül és az agglomerációkban a közlekedés következtében előálló zajártalom és levegőszennyezés mérséklésére irányuló intézkedéseket is. E bevétel ilyen célú elkülönítése nem mentesíti a tagállamokat a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében egyes nemzeti intézkedések bejelentésére vonatkozóan megállapított kötelezettségük teljesítése alól, és nem érinti a Szerződés 87. és 88. cikke alapján indítható eljárások kimenetelét.
Indokolás
A külső költségek internalizálásának nem önmagában való célnak kell lennie, hanem a hatékony és fenntartható infrastruktúra fejlesztésére irányuló célirányos folyamatnak. A külső költségek internalizálásából származó többletbevételek elkülönítése révén a mobilitás legjobb – és leginkább fenntartható – feltételeit kell biztosítani a közlekedők számára.
(25a) A Bizottság megtesz minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsa egy valóban interoperábilis elektronikus díjszedő-rendszer bevezetését Európában a 2004/52/EK irányelvvel összhangban.
Indokolás
A hatékonyabb és biztonságosabb közlekedés érdekében egy valóban interoperábilis európai díjszedő-rendszerre van szükség.
(26a) A közúti infrastruktúra építése céljából EU-társfinanszírozásban részesülő tagállamok becslést készítenek a Bizottság számára a jelen irányelv, továbbá az 1999/62/EK és a 2006/38/EK irányelv alkalmazásának köszönhetően várhatóan befolyó bevételekről.
(27a) Az EU-forrásoknak és a jelen irányelv, továbbá az 1999/62/EK és a 2006/38/EK irányelv keretében beszedett közúti díjakból befolyó bevételeknek a felhasználásakor a 2004/52/EK irányelv előírásait is figyelembe kell venni. Ez megerősíti az EU ilyen rendszereket gyártó iparának helyzetét a világpiacokon.
(27b) A határokon átnyúló hegyek borította Alpok-régiónak az Alpesi Egyezmény közlekedési jegyzőkönyvében foglalt elveket kell alkalmaznia, és ezért lehetővé kell tenni számára, hogy további, hátrányos megkülönböztetést nem tartalmazó intézkedéseket hozzon a külső költségek kiszámítására és a vasúti közlekedés kereszttámogatására.
(29a) Kiegészítő intézkedések útján fokozni kell a díjszabási rendszerek hatását annak érdekében, hogy lehetővé váljon az éghajlatváltozással járó kihívások kezelése és egy környezetkímélőbb közlekedési rendszer kialakítása, különös tekintettel az uniós közlekedéspolitika céljainak megvalósítására: kiegyensúlyozottabb váltás a közlekedési módok között, hatékonyabb logisztikai teljesítmény a közúti közlekedésben, valamint az ágazatra jellemző energiafogyasztás és kibocsátás csökkentése.
Indokolás
A díjszabási rendszer csak egy részét képezi a környezetkímélőbb közlekedési rendszer kialakítását célzó, tervezett intézkedéseknek.
bb) »külsőköltségdíj«: a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, a közlekedésnek tulajdonítható zajártalommal és a forgalmi torlódásokkal kapcsolatban a tagállamnál felmerülő költségek megtérülése érdekében az úthasználati díj részeként kivetett díj;
bb) „külsőköltség-díj”: a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel és zajártalommal, a környezetben és a tájban okozott károkkal, a forgalmi torlódásokkal, valamint a nem biztosított balesetekkel kapcsolatban a tagállamnál felmerülő költségek megtérülése érdekében az úthasználati díj részeként kivetett díj;
bc) »a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés«: valamely jármű üzemeltetése során bizonyos káros anyagok levegőbe történő kibocsátásával okozott kár költsége;
bc) „a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés”: valamely jármű üzemeltetése során bizonyos káros anyagok levegőbe történő kibocsátásával, továbbá azok egészségre gyakorolt hatásával okozott kár költsége;
bd) »a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom«: valamely jármű által kibocsátott vagy a jármű és az útfelület kölcsönhatása következtében keletkező zajjal okozott kár költsége;
bd) „a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom”: valamely jármű által kibocsátott vagy a jármű és az útfelület kölcsönhatása következtében keletkező zajjal, továbbá annak az egészségre gyakorolt hatásával okozott kár költsége;
bea) „a természetben és a tájban okozott károk költsége”: térbeli elválasztásból vagy fizetőkapuk kiépítéséből, a táj minőségének romlásából, a természetes területek és élőhelyek visszaszorulásából, az ökoszisztémák felbomlásából, valamint a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezéséből származó károkkal kapcsolatos költségek;
4a) A közlekedés külső – különösen a környezeti vonatkozású – költségeinek internalizálását fokozatosan kell megvalósítani, hogy az ne vezessen túlzott költségekhez, amelyek negatívan befolyásolnák bármely közlekedési mód versenyképességét.
Indokolás
A külső költségek internalizálását fokozatosan kell megvalósítani, hogy a költségek ne jelentsenek akadályokat, amelyek gyengítenék valamely közlekedési mód versenyképességét.
(2a) Ezek a szabályozási díjak az érzékeny és sűrűn lakott területeken előforduló forgalmi torlódások megszüntetését célozzák és alkalmazásuk nincs megkülönböztető hatással az átmenő forgalomra nézve.
Indokolás
Ezek a szabályozási díjak az érzékeny és sűrűn lakott területeken előforduló forgalmi torlódások megszüntetését célozzák és alkalmazásuk nem lehet megkülönböztető hatással az átmenő forgalomra nézve.
(2) A külsőköltségdíj összegének kapcsolódnia kell a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés, a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom vagy mindkettő költségéhez. A forgalmi torlódásnak kitett útszakaszokon a külsőköltségdíj magában foglalhatja e torlódások költségeit is azokban az időszakokban, amikor ezen útszakaszokon általában torlódások fordulnak elő.
(2) A külsőköltségdíj összegének kapcsolódnia kell a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom, a természetben és a tájban okozott károk, valamint a közlekedésnek tulajdonítható, nem biztosított balesetek költségéhez. A forgalmi torlódásnak kitett útszakaszokon a külsőköltségdíj magában foglalhatja e torlódások költségeit is azokban az időszakokban, amikor ezen útszakaszokon általában torlódások fordulnak elő.
(2) A külsőköltségdíj összegét a járműosztályok, az úttípusok és az időszakok minden egyes kombinációja esetében a IIIa. mellékletben előírt minimumkövetelményekkel, közös képletekkel és a legnagyobb áthárítható külső költségekkel összhangban kell megállapítani.
(2) A külsőköltség-díj összegét a járműosztályok, az úttípusok és az időszakok minden egyes kombinációja esetében a IIIa. mellékletben előírt minimumkövetelményekkel és a külsőköltség-díj kiszámítására kidolgozott közös módszerekkel összhangban kell megállapítani.
c) az úthasználati díj egyetlen díjtétele sem haladja meg 100%-nál nagyobb mértékben a legolcsóbb napszakban, napon, illetve évszakban alkalmazott díjtételt.
c) a forgalmi torlódásokra vonatkozó díjak kivételével az úthasználati díj egyetlen díjtétele sem haladja meg 100%-nál nagyobb mértékben a legolcsóbb napszakban, napon, illetve évszakban alkalmazott díjtételt.
Indokolás
A forgalmi torlódások költségét az infrastruktúra használatáért kivetett úthasználati díjban benne foglaltnak kell tekinteni.
ca) a forgalmi torlódásokra vonatkozó díjak nem haladják meg 200%-nál nagyobb mértékben a legolcsóbb napszakban, napon vagy évszakban alkalmazott díjtételt; ahol a forgalmi torlódásokból származó bevétel teljes összegét kifejezetten a forgalmi torlódások ITS-megoldásokkal történő csökkentésére fordítják azokon az utakon, ahol a torlódási díjakat alkalmazták, a forgalmi torlódásokra vonatkozó díjtétel nem haladja meg 400%-nál nagyobb mértékben a legolcsóbb napszakban, napon vagy évszakban alkalmazott díjtételt.
Indokolás
A forgalmi torlódások költségét az infrastruktúra használatáért kivetett úthasználati díjban benne foglaltnak kell tekinteni.
(2) Az a tagállam, amelynek területén kivetik a külsőköltségdíjat, biztosítja hogy a díjból befolyó bevételt a hatékony árképzésre, a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, valamint a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra kiépítésére irányuló intézkedésekre különítsék el.
(2) Az a tagállam, amelynek területén kivetik a külsőköltségdíjat, biztosítja hogy a díjból befolyó bevételt a hatékony árképzésre, a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés (levegő- és zajszennyezés) forrásnál való csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a jelenlegi infrastruktúra javítására, a jelenlegi infrastruktúra használatának optimalizálását célzó közlekedési igazgatási rendszerek és kiegyensúlyozott közlekedési infrastruktúra-hálózat kiépítésére különítik el az igények szerint, a külső költségek csökkentése érdekében.
Az a tagállam, amelynek területén kivetik az infrastruktúradíjat, dönt a díjból befolyó bevétel felhasználásáról. A közlekedési hálózat egésze fejlődésének elősegítése érdekében a díjból befolyó bevételt a közlekedési ágazat javára és a teljes közlekedési rendszer optimalizálására kell fordítani.
Az a tagállam, amelynek területén kivetik az infrastruktúradíjat, dönt a díjból befolyó bevétel felhasználásáról. A közlekedési hálózat egésze fejlődésének elősegítése érdekében a díjból befolyó bevételt a közlekedési ágazat javára kell fordítani, például a 2004/52/EK irányelvben említett interoperábilis (műholdas) díjszedő-rendszerek kiépítésével és fenntartásával, a teljes közlekedési rendszer logisztikai, forgalomirányítási és intermodális csomópontjainak optimalizálásával, a zajártalom forrásnál való csökkentésével, valamint a biztonságosabb és kevésbé olajigényes szállítási módokba (például a vasútba, a fenntartható vízi közlekedésbe és a csővezetékekbe) való infrastrukturális beruházásokkal.
John Attard-Montalto, Jan Březina, Jorgo Chatzimarkakis, Dragoş Florin David, Den Dover, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, Erna Hennicot-Schoepges, Eluned Morgan, Reino Paasilinna, Vladimír Remek, Teresa Riera Madurell, Britta Thomsen, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
Etelka Barsi-Pataky, Ivo Belet, Manuel António dos Santos, Neena Gill, Vladimir Urutchev, Lambert van Nistelrooij
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Louis Grech, Aurelio Juri, Sepp Kusstatscher, Eva Lichtenberger, Rosa Miguélez Ramos, María Sornosa Martínez
Gabriele Albertini, Inés Ayala Sender, Etelka Barsi-Pataky, Paolo Costa, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Arūnas Degutis, Christine De Veyrac, Petr Duchoň, Saïd El Khadraoui, Robert Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari, Brigitte Fouré, Mathieu Grosch, Georg Jarzembowski, Stanisław Jałowiecki, Timothy Kirkhope, Jaromír Kohlíček, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Sepp Kusstatscher, Jörg Leichtfried, Bogusław Liberadzki, Erik Meijer, Luís Queiró, Reinhard Rack, Ulrike Rodust, Gilles Savary, Renate Sommer, Dirk Sterckx, Michel Teychenné, Silvia-Adriana Ţicău, Yannick Vaugrenard, Armando Veneto, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
Johannes Blokland, Luigi Cocilovo, Markus Ferber, Armando França, Lily Jacobs, Elisabeth Jeggle, Eleonora Lo Curto, Helmuth Markov, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)