JELENTÉS az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)

19.2.2009 - (COM(2008)0229 – C6‑0184/2008 – 2008/0090(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Michael Cashman
Előadó (*): Anneli Jäätteenmäki, Alkotmányügyi Bizottság
(*) Társbizottság – az eljárási szabályzat 47. cikke
(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 80a. cikke)

Helyesbítések/KiegészítésekKiválasztásERR01

• ERR01 (PDF - 286 KB)
• ERR01 (DOC - 39 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2008)0229 – C6‑0184/2008 – 2008/0090(COD))

(Együttdöntési eljárás - átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatra (COM(2008)0229),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 255. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6–0184/2008),

–   tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint az Alkotmányügyi Bizottság, a Jogi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A6-0077/2009),

A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a korábbi jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezéseinek e módosításokkal együtt történő kodifikációja tekintetében a javaslat ezek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

B.  mivel az illetékes parlamenti bizottság szerint az átdolgozási eljárásról a Bizottság úgy határozott, hogy nem értesítette a többi intézményt, illetve egyaránt figyelmen kívül hagyta az Európai Parlament 2006. április 4-i, az intézmények dokumentumaihoz való, az EK-Szerződés 192. cikke szerinti hozzáférésről szóló, a Bizottsághoz intézett javaslatokat tartalmazó állásfoglalás[2] betűjét és szellemét, amely javaslatok célja az volt, hogy jelentős mértékben módosítsák az 1049/01 rendeletet; mivel továbbá a Bizottság a javaslatban nem volt hajlandó foglalkozni a Bíróság által a történelmi jelentőségű Turco-ügyben[3] aláhúzott kérdésekhez hasonló szempontokkal,

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított és az alábbiakban módosított formában (a Jogi Bizottság által jóváhagyott technikai módosításokkal együtt);

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az átláthatóságnak meg kell erősítenie továbbá az EU-intézmények helyes igazgatásának elvét, ahogyan arról az Európai Unió alapjogi chartájának (a továbbiakban: „charta”) 41. cikke is rendelkezik1 . A nyitottság elvének gyakorlati megvalósítása érdekében a belső eljárásokat ennek megfelelően kell kialakítani, valamint biztosítani kell a szükséges pénzügyi és humán erőforrásokat. _________ 1 HL C 302., 2007.12.14., 1. o.
Indokolás
Figyelembe kell venni az európai ombudsman által e tekintetben megfogalmazott észrevételt.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A dokumentumokhoz való hozzáférési jog általános elveit és köz- vagy magánérdeken alapuló korlátozásait a 2001. december 3-ától alkalmazandó 1049/2001/EK rendelet állapítja meg.	törölve
Indokolás
E preambulumbekezdés tartalma a (6) preambulumbekezdésbe kerül át.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásnak első értékelését a 2004. január 30-án közzétett jelentés tartalmazza. 2005. november 9-én a Bizottság úgy határozott, hogy megkezdi az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatát. 2006. április 4-én elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament arra szólította fel a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a rendelet módosítására. 2007. április 18-án a Bizottság közzétette a rendelet felülvizsgálatáról szóló zöld könyvet és nyilvános konzultációt kezdett.	törölve
Indokolás
E preambulumbekezdés tartalma a (6) preambulumbekezdésbe kerül át.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) E rendelet célja, hogy a lehető legteljesebb érvényt szerezzen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának, és ezzel a hozzáféréssel kapcsolatban általános elveket és korlátokat állapítson meg az EK-Szerződés 255. cikke (2) bekezdésének megfelelően.	(6) E rendelet célja, hogy a lehető legteljesebb érvényt szerezzen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának, és ezzel a hozzáféréssel kapcsolatban a vonatkozó köz- és magánérdek alapján általános elveket és korlátokat állapítson meg az EK-Szerződés 255. cikke (2) bekezdésének megfelelően, valamint figyelembe véve az 1049/2001/EK rendelet és az intézmények dokumentumaihoz való, az EK-Szerződés 192. cikke szerinti hozzáférésről szóló, 2006. április 4-i európai parlamenti állásfoglalás* (a Bizottságnak szóló ajánlásokkal) kezdeti végrehajtásának tapasztalatait. Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak, az igazságügyi hatóságoknak vagy a nyomozást végző testületeknek a már meglévő, a dokumentumokhoz való hozzáférési jogát.
	* HL C 293. E, 2006.12.2., 151. o.
Indokolás
A (4), (5), (6) és (22) preambulumbekezdés egyetlen preambulumbekezdésben lett összevonva, amely rögzíti az EU dokumentumaihoz való hozzáférési jog általános elveit. Világos hivatkozás történik az EK-Szerződés azon rendelkezésére (192. cikk), amely jogalapot képez az Európai Parlament által a Bizottsághoz intézett, az 1049/2001 rendelet felülvizsgálatát tartalmazó javaslat benyújtására irányuló kérés számára.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az EU-Szerződés 28. cikke (1) bekezdésének és 41. cikke (1) bekezdésének megfelelően a hozzáférési jog a közös kül- és biztonságpolitikával, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos dokumentumokra is vonatkozik. Az intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk saját biztonsági szabályzatukat.	(8) Az EU-Szerződés 28. cikke (1) bekezdésének és 41. cikke (1) bekezdésének megfelelően a hozzáférési jog a közös kül- és biztonságpolitikával, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos dokumentumokra is vonatkozik.
Indokolás
A (15) preambulumbekezdés kimondottan az egyes intézmények által kialakítandó biztonsági szabályokra vonatkozik.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A Tanács és a Bizottság jogalkotói minőségben jár el, amikor az Európai Parlamenthez csatlakozva a szerződések vonatkozó rendelkezései alapján rendeletek, irányelvek, kerethatározatok vagy határozatok révén általános érvényű, a tagállamokban vagy a tagállamokra nézve jogilag kötelező érvényű szabályozást fogad el akár delegált hatáskörben is.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A személyes adatok közzététele tekintetében egyértelmű kapcsolatot kell megállapítani e rendelet és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet között.	(10) A közösségi intézmények és testületek méltányos és átlátható módon kezelik a személyes adatokat, teljes mértékben tiszteletben tartva az érintetteknek a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i európai parlamenti és tanácsi 45/2001/EK rendeletben, valamint az Európai Közösségek Bíróságának (a továbbiakban: „Bíróság”) ítélkezési gyakorlatában rögzített jogait. Az intézmények az európai adatvédelmi biztos ajánlásának kellő figyelembe vételével alakítják ki saját belső eljárásaikat.
	Az 1049/2001/EK rendelet elfogadása óta a Bíróság joggyakorlata, valamint az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos által elfogadott határozatok és álláspontok tisztázták a 1049/2001 és a 45/2001/EK rendelet közötti kapcsolatot abból a célból, hogy az 1049/2001/EK rendelet az, amelyiket alkalmazni kell a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokra vonatkozó kérelmekre, és hogy a személyes adatok védelme céljából dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférést lehetővé tevő szabályok alóli kivételek bármely alkalmazásának a magánszemélyek magánéletének és integritásának védelme szükségességén kell alapulnia.
Indokolás
A dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló szabályozást a 45/2001 rendelet és az európai adatvédelmi biztos e tekintetben megfogalmazott ajánlásai által meghatározott, a személyes adatokhoz kapcsolódó jogok figyelembe vételével kell végrehajtani.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor az intézmények jogalkotói minőségükben járnak el, beleértve a delegált jogköröket is, megőrizve ugyanakkor az intézményi döntéshozatali eljárások hatékonyságát. Ezeket a dokumentumokat a lehető legnagyobb mértékben közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni.	(12) Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében ismertetett demokratikus alapelvekkel, valamint az Európai Bíróságnak az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatával összhangban szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor az intézmények jogalkotói minőségükben járnak el, beleértve a delegált jogköröket. A jogi szövegeket világosan és közérthetően kell megfogalmazni1 és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában; az előkészítő dokumentumokat és az összes kapcsolódó információt, ideértve a jogi véleményeket és az intézményközi eljárást is, az interneten keresztül megfelelő időben könnyen hozzáférhetővé kell tenni a polgárok számára.
	Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak e rendelet értelmében megállapodásra kell jutniuk a jogalkotás minőségének javítására szolgáló gyakorlat, a szövegezési modellek és technikák, valamint az előkészítő dokumentumok alakulásának nyomon követését és az eljárásba bevont intézményekkel és testületekkel való megosztását lehetővé tevő műszaki megoldások kapcsán, és e megállapodást közzé kell tenniük az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
	A közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 1998. december 22-i intézményközi megállapodás (HL C 73., 1999.3.17., 1. o.)
Indokolás
Annak érdekében, hogy a nyilvánosság követni tudja a jogalkotási eljárásokat, pontosan meg kell határozni a dokumentumok hozzáférhetőségének elvét a nyilvánosságra hozandó dokumentumok és információk különféle típusai tekintetében.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A nem jogalkotási eljárásokhoz, például általános hatály nélküli kötelező intézkedésekhez, belső szervezeti intézkedésekhez, adminisztratív vagy költségvetési aktusokhoz kapcsolódó vagy nem kötelező érvényű, politikai természetű (következtetések, ajánlások vagy állásfoglalások) dokumentumokat a charta 41. cikkében említett, a helyes igazgatással kapcsolatos elv értelmében könnyen hozzáférhetővé kell tenni, ugyanakkor meg kell őrizni az intézmény döntéshozatali folyamatának hatékonyságát. A felelős intézmény és – adott esetben – az eljárásban részt vevő többi intézmény valamennyi dokumentumtípus esetében a polgárok számára hozzáférhetővé teszi az alkalmazott belső eljárások munkafolyamatát, az eljárásért felelős szervezeti egységek megnevezését és hatáskörét, a kijelölt határidőket és azt, hogy mely irodával lehet felvenni a kapcsolatot. Az eljárásban érintett felekkel abban az esetben is lehet egyedi megoldásokat alkalmazni, amikor a nyilvános hozzáférés nem biztosítható; az intézményeknek figyelembe kell venniük az európai ombudsman ajánlásait.
Indokolás
A nem jogalkotási eljárásokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozóan is kell rögzíteni valamiféle általános elvet.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12b) Az intézményeknek megállapodásban kell rögzíteniük a közös iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan tartják nyilván belső dokumentumaikat, hogyan minősítik, és hogyan archiválják azokat történeti célokra, e rendelet elveinek betartásával. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról szóló 354/83/EGK, EURATOM tanácsi rendeletet* (1983. február 1.) ekkor vissza kell vonni.
	* HL L 43., 1983.2.15., 1. o.
Indokolás
E rendeletnek jogi keretet kell biztosítania a dokumentumok nyilvántartása, osztályozása és archiválása tekintetében is.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) A lobbisták és más érdekelt felek intézményközi nyilvántartása kézenfekvő eszköz a jogalkotási folyamat nyitottságának és átláthatóságának előmozdítására.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) E rendelet teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében az Unió valamennyi tevékenységére vonatkozóan az intézmények által létrehozott valamennyi ügynökség köteles alkalmazni az e rendeletben megállapított elveket.	(14) E rendelet teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében az Unió valamennyi tevékenységére vonatkozóan az intézmények által létrehozott valamennyi ügynökség köteles alkalmazni az e rendeletben megállapított elveket. Az összes többi EU-intézményt is fel kell hívni hasonló intézkedések elfogadására az EU-Szerződés 1. cikkének megfelelően.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Meghatározott, minősített adatokat tartalmazó dokumentumoknak tartalmuk miatt különleges bánásmódot kell biztosítani. Intézményközi megállapodás útján kell rendelkezni arról, hogy az ilyen dokumentumok tartalmáról az Európai Parlamentet tájékoztassák.	(15) Annak érdekében, hogy a bizonyos szintű bizalmasságot igénylő területeken is fejleszteni lehessen az intézmények tevékenységét, létre kell hozni egy átfogó biztonsági rendszert az EU minősített információ kezelésére. Az "EU minősített információ" (EUCI) kifejezés olyan információt és anyagot jelent, amelynek engedély nélküli kiszolgáltatása különböző mértékben sértheti az EU, illetve egy vagy több tagállama érdekeit, függetlenül attól, hogy az ilyen információ az EU-n belül keletkezett, illetve a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származik. Az EU-szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében rögzített demokratikus elveknek megfelelően az Európai Parlament hozzáféréssel rendelkezik az EU minősített információkhoz, amennyiben ez a szerződések által rá ruházott jogalkotási és nem jogalkotási feladatok elvégzéséhez szükséges.
Indokolás
A bizalmas információk kezelésével kapcsolatosan világos, valamennyi intézményre nézve azonos, közös szabályokat kell hozni.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az intézmények munkájának nagyobb nyitottsága érdekében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nemcsak az intézmények által összeállított dokumentumokhoz kell hozzáférést biztosítania, hanem a hozzájuk érkezett dokumentumokhoz is. Ebben az összefüggésben szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az Amszterdami Szerződés záróokmányához mellékelt 35. sz. nyilatkozat értelmében egy tagállam kérheti a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az e tagállamból származó dokumentumot a tagállam előzetes hozzájárulása nélkül harmadik felekkel ne közölje.	(16) Az intézmények munkájának nagyobb nyitottsága érdekében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nemcsak az intézmények által összeállított dokumentumokhoz kell hozzáférést biztosítania, hanem a hozzájuk érkezett dokumentumokhoz is. Egy tagállam kérheti az Európai Parlamentet, a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az e tagállamból származó dokumentumot a tagállam előzetes hozzájárulása nélkül az intézményeken kívüli harmadik felekkel ne közölje Amennyiben valamelyik intézmény elutasítja e kérést, döntését köteles megindokolni. Az EK-Szerződés 296. cikke értelmében egyetlen tagállam sem köteles arra, hogy olyan információkat szolgáltasson, amelyek felfedése véleménye szerint ellentétes saját alapvető biztonsági érdekeivel.
Indokolás
Az EU-dokumentumok nyilvános hozzáférésének biztosítása érdekében külön szabályokat kell hozni azokra a dokumentumokra nézve, amelyeket az EU-intézmények harmadik felektől kapnak.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) Elvben az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, bizonyos köz- és magánérdekeknek kivételek útján védelmet kell biztosítani. Az intézményeket fel kell jogosítani belső konzultációik és tanácskozásaik védelmére, ha az feladataik ellátása érdekében szükséges. A kivételek értékelése során az intézményeknek az Unió valamennyi tevékenységi területén figyelembe kell venniük a közösségi joganyagban szereplő, a személyes adatok védelmével kapcsolatos elveket.	(17) Elvben az intézmények által készített vagy kapott, a tevékenységükhöz kapcsolódó valamennyi dokumentumot nyilvántartásba kell venni, és hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, az Európai Parlament ellenőrzési jogkörének sérelme nélkül, a dokumentum egészéhez vagy egy részéhez való hozzáférés biztosítása későbbre halasztható.
Indokolás
Fontos kiemelni, hogy elvileg az EU-intézmények által összeállított vagy kezelt valamennyi dokumentumot hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésre irányuló valamennyi szabályzatnak összhangban kell lennie ezzel a rendelettel.	(18) Az EK- Szerződés 255. cikkének (2) bekezdésével összhangban ez a rendelet a dokumentumokhoz való hozzáférési jog általános elveit és köz- vagy magánérdeken alapuló korlátozásait részletezi, amelyekkel minden más európai uniós jogszabálynak összhangban kell lennie.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) Az intézményeknek biztosítaniuk kellene azt, hogy az információs technológia fejlődése megkönnyítse a hozzáférési jog gyakorlását, és ne vezessen a nyilvánosság számára rendelkezésre álló információk mennyiségének csökkenéséhez.
Indokolás
Az információs technológia fejlődésének pozitív és negatív hatásai is lehetnek az adatokhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében. Az intézményeknek meg kell próbálniuk támogatni a pozitív, és csökkenteni a negatív hatásokat. Az elektronikus adatbázis információihoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket a dokumentumok meghatározásáról szóló 3 cikk módosítása tárgyalja, és a megfelelő tájékoztatásról szóló általános kötelezettséget a 15. cikk egyik módosításában javasolják. Ezen módosítások arra is szolgálnak, hogy az Európai Unió alapjogi chartájának 41. cikkében megállapított, megfelelő ügyintézéshez való jogot figyelembe vegyék.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A hozzáférési jog teljes mértékű tiszteletben tartása biztosításának érdekében kétszintű igazgatási eljárást kell alkalmazni, a bírósági eljárás vagy az ombudsmanhoz intézett panasz további lehetőségével.	(19) A polgárok hozzáférési jogának teljes mértékű tiszteletben tartása és megkönnyítése érdekében:
	– a jogalkotási folyamathoz kapcsolódó szövegeknek és információknak a Hivatalos Lap révén elektronikus formában is hozzáférhetőnek kell lenniük, az előkészítő dokumentumokhoz való hozzáférést pedig egy naponta frissített intézményközi nyilvántartásban kell biztosítani, amely valamennyi eljárásához kapcsolódóan tartalmazza a vonatkozó információkat/dokumentumokat;
	– a többi dokumentumot, de legalább a rájuk vonatkozó hivatkozásokat az intézmények nyilvántartásain keresztül kell hozzáférhetővé tenni. Kétszintű igazgatási eljárást kell alkalmazni a közvetlenül nem hozzáférhető dokumentumokhoz való hozzáférésre, függetlenül attól, hogy azok minősítettek-e.
	Amennyiben egy intézmény elutasítja a hozzáférést, a döntés ellen bírósági úton vagy az európai ombudsmannak benyújtott panasz révén lehet fellebbezni.
	Az intézményeknek arra kell törekedniük, hogy összehangolt módon alkalmazzanak egy politikát az EU-intézmények információinak nyilvános további felhasználásáról, ahogyan azt a tagállamok is teszik a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2003. november 17.)1 értelmében.
	1 HL L 345., 2003.12.31., 90. o.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Az intézmények meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a nyilvánosságot a hatályos rendelkezésekről tájékoztassák, és hogy alkalmazottaikat kiképezzék arra, hogyan legyenek a polgárok segítségére az e rendelet alapján történő joggyakorlás során. Annak érdekében, hogy a polgárok számára megkönnyítsék jogaik gyakorlását, az egyes intézményeknek hozzáférést kell biztosítaniuk a dokumentumok nyilvántartásához.	(20) Az intézmények következetes és összehangolt módon tájékoztatják a nyilvánosságot az e rendelet végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről, és alkalmazottaikat kiképzik arra, hogyan legyenek a polgárok segítségére az e rendelet alapján történő joggyakorlás során.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Bár ennek a rendeletnek se nem célja, se nem következménye a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joganyag módosítása, mindazonáltal egyértelmű, hogy – az intézmények és a tagállamok közötti lojális együttműködés elve alapján – a tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy ne akadályozzák e rendelet megfelelő alkalmazását, és tiszteletben kell tartaniuk az intézmények biztonsági szabályzatát.	(21) Bár ennek a rendeletnek se nem célja, se nem következménye a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joganyag módosítása, mindazonáltal egyértelmű, hogy – az intézmények és a tagállamok közötti jóhiszemű együttműködés elve alapján – a tagállamoknak az EU-szabályozás végrehajtásakor nemzeti szinten is legalább az uniós szinttel azonos átláthatóságot kell biztosítaniuk állampolgáraik számára.
	Ugyanezen okból, és a nemzeti parlamentek ellenőrzési jogkörének sérelme nélkül, a tagállamok ügyelnek arra, hogy ne akadályozzák az EU minősített dokumentumok feldolgozását.
Indokolás
Az EU-jogot és az európai politikákat főként a tagállamok hatóságai hajtják végre. Az EU-val kapcsolatos dokumentumok és információk hozzáférhetősége tekintetében nemzeti szinten kialakított legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos információk cseréje révén előmozdítható a polgárok képessége az Unió tevékenységeinek megértésére és nyomon követésére.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak, az igazságügyi hatóságoknak vagy a nyomozást végző testületeknek a már meglévő, a dokumentumokhoz való hozzáférési jogát.	törölve
Indokolás
A preambulumbekezdés tartalma a (6) preambulumbekezdésbe kerül át.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22a) Jelen rendelethez tartozó kiegészítő rendelkezésként a Bizottság javaslatot tesz egy olyan, az intézményeknél tárolt információk és dokumentumok további felhasználására vonatkozó közös szabályokkal kapcsolatos, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadandó eszközre, amely mutatis mutandis végrehajtja a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megfogalmazott elveket.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) Az EK-Szerződés 255. cikkének (3) bekezdésével összhangban, valamennyi intézmény saját eljárási szabályzatában rögzíti a dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket,	(23) Az EK-Szerződés 255. cikkének (3) bekezdésével, illetve az e rendeletben rögzített elvekkel és szabályokkal összhangban, valamennyi intézmény saját eljárási szabályzatában rögzíti a dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket,
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a köz- vagy magánérdek alapján olyan módon határozza meg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) dokumentumaihoz való, az EK-Szerződés 255. cikkében előírt hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat, hogy az ilyen  dokumentumokhoz a nyilvánosság  lehető legszélesebb körű hozzáférését biztosítsa;	a) az EK-Szerződés 255. cikkével összhangban a köz- vagy magánérdek alapján olyan módon határozza meg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények), valamint az ezen intézmények által létrehozott ügynökségek és testületek dokumentumaihoz való hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat, hogy az ilyen  dokumentumokhoz a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa;
Indokolás
E rendelet képezi a jogi keretet az EK-Szerződés 255. cikkének végrehajtására, ezért ez utóbbi cikket meg kell említeni, és jogi hivatkozásként kell kezelni a dokumentumok hozzáférhetősége tekintetében nem csak az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács esetében, hanem a többi intézmény és testület esetében is.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) elősegítse a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos helyes igazgatási gyakorlatot.	c) elősegítse az átlátható és helyes igazgatási gyakorlatot az intézményekben annak érdekében, hogy javítani lehessen a dokumentumaikhoz való hozzáférést.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) az EU Kiadóhivatala Irányítóbizottságának javaslata1 alapján az Európai Parlament és a Tanács közös határozattal hozza létre az Európai Unió Hivatalos Lapját. Intézményközi alapon alkalmazhatók egyéb eszközök is, például nyilvános nyilvántartások és speciális igazgatási eljárások, amelyek megkönnyítik e jog gyakorlását.
	1 Lásd a SEC(2008)2109 dokumentum 7. cikkét.
Indokolás
Pontosítani kell, hogy milyen eszközök révén lehet gyakorolni az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés jogát.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Kedvezményezettek és hatály	Kedvezményezettek
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Bármely természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint.	(1) Bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi vagy természetes személyek társulása jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint.
Indokolás
A társulásokra történő hivatkozás tehát polgárok csoportjára irányul.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ez a rendelet az intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik, nevezetesen azokra , amelyeket az intézmény állított ki, vagy azok hozzá érkeztek az illetékességi körébe tartozó szakpolitikákkal, tevékenységekkel és határozatokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozóan , az Európai Unió valamennyi tevékenységi területén.	törölve
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 4. és a 9. cikk sérelme nélkül, a dokumentumokat a nyilvánosság számára írásbeli kérelem alapján vagy közvetlenül elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül teszik hozzáférhetővé. Különösen a jogalkotási eljárás folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat kell közvetlenül hozzáférhetővé tenni a 12. cikknek megfelelően.	törölve
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott minősített dokumentumokat e cikknek megfelelően különleges bánásmódban kell részesíteni.	törölve
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) E rendelet nem vonatkozik az intézményektől eltérő felek által a bíróságokhoz benyújtott dokumentumokra.	törölve
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az EK jogszabályok által az érdekelt felek külön hozzáférési jogának sérelme nélkül, a vizsgálatokra vagy egyedi hatályú igazgatási aktusra vonatkozó eljárások aktájához tartozó dokumentumokat nem lehet nyilvánosan hozzáférhetővé tenni mindaddig, amíg a vizsgálat le nem zárul vagy ezen aktusok véglegessé nem válnak. Az intézmények által a fenti vizsgálatok keretében összegyűjtött, illetve természetes vagy jogi személyektől szerzett információkat tartalmazó dokumentumokat nem lehet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.	törölve
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Ez a rendelet nem érinti az intézmények által birtokolt dokumentumokhoz való azon nyilvános hozzáférési jogokat, amelyek nemzetközi jogi okmányokból vagy az azokat végrehajtó intézmények jogi aktusaiból származhatnak.	törölve
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 2 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. cikk Alkalmazási kör
	(1) Ez a rendelet az intézmény birtokában lévő valamennyi dokumentumra vonatkozik, azaz minden olyan dokumentumra, amelyet intézmény állított ki, az intézményhez érkeztek vagy birtokában vannak, az Európai Unió valamennyi tevékenységi területére vonatkozóan.
	(2) A dokumentumokat elektronikus formában az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamely hivatalos intézmény nyilvántartásában vagy írásbeli kérelmet követően kell a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
	A jogalkotási eljárás folyamán összeállított vagy kapott dokumentumokat közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni az 5a. cikknek megfelelően.
	(3) Ez a rendelet nem érinti az intézmények által birtokolt dokumentumokhoz való azon megerősített nyilvános hozzáférési jogokat, amelyek nemzetközi jogi okmányokból vagy az azokat végrehajtó intézmények jogi aktusaiból vagy a tagállamok szabályozásából származhatnak.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) „dokumentum”: az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül bármely olyan adattartalom, amelyet egy intézmény hivatalosan elkészített és egy vagy több címzettnek továbbított, vagy egyéb módon nyilvántartásba vett, vagy egy intézmény kapott; az elektronikus adattároló, -kezelő és -lekérdező rendszerekben szereplő adatok akkor tekinthetők dokumentumoknak, ha azok nyomtatott vagy elektronikus példányban a már meglévő rendszereszközök segítségével hozzáférhetőek  ;	a) „dokumentum”: az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül, az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos adat vagy adattartalom; az elektronikus adattároló, -kezelő és -lekérdező (köztük az intézmény munkájához használt külső rendszerekben) rendszerekben szereplő információk is dokumentumnak vagy dokumentumoknak tekintendők. Amennyiben egy intézmény új elektonikus adattárolási rendszert kíván létrehozni vagy jelentős mértékben meg akar változtatni egy már létező rendszert, értékelnie kell az e rendelet által biztosított hozzáférési jogra gyakorolt várható hatásokat, és elő kell mozdítania az átláthatóság célkitűzését.
	Az intézmények által elektronikus adattároló rendszerekben tárolt információ lekérdezésének funkcióit oly módon kell átalakítani, hogy teljesíteni lehessen a nyilvánosság azon ismételt kéréseit, amelyek teljesítésére a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nincs mód;
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) „minősített dokumentum”: olyan dokumentum, amelynek közzététele aláásná az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeinek védelmét többek között közbiztonsági, honvédelmi és katonai téren, és amely a 3a. cikk értelmében részben vagy egészben minősíthető;
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – a b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) „jogalkotási dokumentum”: a tagállamokban vagy azok számára törvényileg kötelező olyan jogi aktusok akár delegált jogkör útján történő elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy kapott dokumentum, amelyek elfogadása kapcsán a Szerződés – ha csak önkéntes alapon is – előírja az Európai Parlament közreműködését vagy bevonását;
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – a c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ac) „nem jogalkotási dokumentum”: nem kötelező erejű aktusok, például következtetések, ajánlások vagy állásfoglalások, illetve a tagállamokban vagy azok számára törvényileg kötelező, ám az ab) ponttól eltérően nem általános hatályú jogi aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy kapott dokumentum;
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – a d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ad) „igazgatási dokumentum”: az intézmények döntéshozatali folyamatával vagy az intézmények saját belső (szervezeti, igazgatási, illetve költségvetési) ügyeikre vonatkozó intézkedéseivel kapcsolatos dokumentum;
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – a e pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ae) „archívum”: valamely intézménynek a folyamatban lévő vagy a közelmúltban lezárt eljárásaira vonatkozó valamennyi dokumentuma nyilvántartásának strukturált kezelésére szolgáló eszköz;
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – a f pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	af) „levéltár”: az intézmények archívumának azon része, amelyet a 3. cikk (1a) bekezdésében megállapított feltételek szerint tartós megőrzésre jelöltek ki;
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az a)–ad) pontokban található meghatározások szerinti dokumentumok valamennyi kategóriájának részletes felsorolását közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az intézmények weboldalain. Az intézményeknek továbbá meg kell egyezniük az archiválásra vonatkozó közös feltételekről, és azokat közzé kell tenniük.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 3 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. cikk Minősített dokumentumok
	(1) Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdése értelmében közérdek fűződik hozzá, továbbá az európai és nemzeti szintű parlamenti ellenőrzés sérelme nélkül, ha egy dokumentum közzététele aláásná az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeinek védelmét, az adott intézmény azt minősíti.
	Az információk minősítése a következők szerint történik:
	a) „EU SZIGORÚAN TITKOS”: ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása rendkívül súlyosan sérthetné az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;
	b) „EU TITKOS”: ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása súlyosan sérthetné az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;
	c) „EU BIZALMAS”: ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása sérthetné az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;
	d) „EU KORLÁTOZOTT”: ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása hátrányosan érinthetné az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama érdekeit;
	(2) Az információk csak akkor kapnak minősítést, ha ez szükséges.
	Ha lehetséges, a kibocsátók a minősített dokumentumokon meghatározzák azt az időpontot vagy határidőt, amikortól vagy amelynek lejártát követően a tartalom visszaminősíthető vagy minősítése megszüntethető.
	Egyéb esetben a dokumentumokat legalább ötévente felül kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az eredeti minősítés továbbra is szükséges-e.
	A minősítést világosan és szabályosan kell jelölni, és a minősítés csak addig tartható fenn, amíg az információk védelemre szorulnak.
	Az információ minősítése, későbbi visszaminősítése vagy a minősítés megszüntetése kizárólag a kibocsátó intézmény feladata, vagy azé az intézményé, amely a minősített dokumentumot harmadik féltől vagy egy másik intézménytől megkapta.
	(3) Az egyéb uniós intézmények hozzáférési jogának sérelme nélkül a minősített dokumentumokat kizárólag a kibocsátó intézmény beleegyezésével lehet harmadik félnek átadni.
	Az ilyen hozzáférést megtagadó intézménynek azonban döntését meg kell indokolnia, oly módon, hogy az ne sértse a 4. cikk (1) bekezdése által védelemben részesített érdekeket.
	Amennyiben egy minősített dokumentum feldolgozásában több intézmény is részt vesz, ugyanazt a minősítési szintet kell biztosítaniuk, és amennyiben az intézmények a védelem mértékét nem egyformán ítélik meg, közvetítést kell kezdeményezni.
	A jogalkotási eljárásokhoz kapcsolódó dokumentumok nem minősíthetők; a végrehajtó intézkedéseket alkalmazásuk előtt minősíteni kell, feltéve, ha a minősítés szükséges, és célja a magát az intézkedést érintő valamely káros hatás megelőzése. A bizalmas információk megosztására vonatkozó nemzetközi megállapodásokat az Európai Unió vagy a Közösség nevében kötik, és nem biztosíthatnak semmilyen jogot harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek arra, hogy megakadályozzák az Európai Parlament hozzáférését a bizalmas információkhoz.
	(4) A 7. és 8. cikkben megállapított eljárások alapján a minősített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel csak azok a személyek foglalkozhatnak, akik jogosultak betekinteni ezekbe a dokumentumokba. Ezek a személyek azt is értékelik, hogy a minősített dokumentumokra milyen hivatkozások tehetők a nyilvános nyilvántartásban.
	(5) A minősített dokumentumok csak a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel az intézmény nyilvántartásába, illetőleg adhatók ki.
	(6) A minősített dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása mellett döntő intézmény olyan módon indokolja meg határozatát, hogy ne sértse a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek alapján védelemben részesített érdekeket.
	(7) A nemzeti szintű parlamenti ellenőrzés sérelme nélkül a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a minősített dokumentumokra irányuló kérelmek elbírálása során tiszteletben tartsák a jelen rendeletben foglalt elveket.
	(8) Az intézmények a minősített dokumentumokra vonatkozó biztonsági szabályaikat nyilvánosságra hozzák.
	(9) Az Európai Parlament a minősített dokumentumokhoz az Elnökök Értekezlete által kijelölt tagokból álló külön felügyeleti bizottságon keresztül fér hozzá. E tagok külön átvilágítási eljáráson esnek át, és ünnepélyesen megfogadják, hogy a megtekintett információk tartalmát semmilyen formában nem teszik közzé.
	Az Európai Parlament a Szerződések által kirótt kötelezettségeknek megfelelően belső szabályzatában kialakítja a Tanács és a Bizottság belső biztonsági szabályzatában előírtakkal egyenértékű biztonsági normákat és szankciókat.
Indokolás
A minősített dokumentumokat definiálni kell, és az ilyen dokumentumok kezeléséről a kivételek előtt különálló rendelkezéseket kell hozni. (Megjegyzés: lásd a terroristákról készült lista létrehozásának esetét.)
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Kivételek	A hozzáférési jog alóli általános kivételek
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következők védelmét a közérdek tekintetében:	(1) A 3a. cikkben tárgyalt esetek sérelme nélkül az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következők védelmét a közérdek tekintetében:
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) közbiztonság, ideértve a természetes vagy jogi személyek biztonságát is ;	a) az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama belső közbiztonsága;
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következők védelmét:	(2) Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következőkkel kapcsolatos köz- és magánérdekek védelmét:
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az egyén magánélethez való joga vagy integritása, az EK-Szerződés 286. cikkében lefektetett, a személyes adatok védelmére vonatkozó, az intézményekre alkalmazandó szabályoknak, valamint az átlátható és helyes igazgatásnak az 1. cikk c) pontjában ismertetett elvével összhangban;
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) jogi tanácsadás és bírósági, választottbírósági és vitarendezési eljárások;	c) jogi tanácsadás és bírósági eljárások, kivéve a jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárásokkal kapcsolatban adott jogi tanácsadás vonatkozásában;
Indokolás
A Bíróság Turco-ügyben hozott ítéletében leszögezi, hogy a jogalkotási kezdeményezések vonatkozásában adott jogi tanács közzététele fokozza a jogalkotási folyamat átláthatóságát és nyitottságát, valamint megerősíti az európai polgárok demokratikus jogait.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a kiválasztási eljárások tárgyilagossága és pártatlansága.	e) a közbeszerzési eljárások tárgyilagossága és pártatlansága a szerződő intézmény döntéshozataláig, illetve az értékelő bizottság tárgyilagossága és pártatlansága személyzetfelvételhez vezető eljárások esetén a kinevező hatóság döntéshozataláig.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az alábbi dokumentumokhoz  való hozzáférést meg kell tagadni, ha a dokumentumok közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné.	törölve
a) olyan ügyre vonatkozó dokumentumok, amellyel kapcsolatban még nem született határozat;
b) az érintett intézményeken belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok a döntés meghozatalát követően is.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A (2) és (3) bekezdésben szereplő kivételek alkalmazandók, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. A (2) bekezdés a) pontja tekintetében a közzétételhez fűződő nyomós közérdek akkor áll fenn, ha a kért információ a környezetbe történő kibocsátásokkal kapcsolatos.	(4) A (2) és (3) bekezdésben szereplő kivételek alkalmazandók, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. A közzétételhez fűződő erős közérdek abban az esetben létezik, ha a kért dokumentumokat az EU jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán állították össze vagy vették kézhez. A közzétételhez fűződő közérdek mérlegelése során különös hangsúlyt kap az a tény, hogy a kért dokumentumok az alapvető jogok védelmével vagy az egészséges környezetben elhelyezkedő lakóhelyhez való joggal kapcsolatosak.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Azon dokumentumok esetében, amelyek közzététele a környezetvédelmi értékeket – például ritka fajok szaporodási helyeit – veszélyeztetné, a közzététel csak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban hajtható végre.
	______________________________ 1 HL L 264., 2006.9.25., 13. o.
Indokolás
A (4a) (új) bekezdés célja az Ǻrhusi Egyezmény, valamint a Turco-ügyben hozott ítéletben (C-39/05 P és C-52/05) kifejezett elvek teljes figyelembe vétele.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az e cikkben megállapított kivételek csak azon időtartam alatt érvényesek, amely alatt a védelem a dokumentum tartalma alapján indokolt. A kivételek maximum 30 éves időtartamra alkalmazhatók. A személyes adatok  vagy a kereskedelmi érdekek védelmére  vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok és a minősített dokumentumok esetében a kivételek szükség esetén ezen időtartam elteltét követően is alkalmazhatók.	(7) Az e cikkben megállapított kivételek nem vonatkoznak a jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán megküldött dokumentumokra. A kivételek csak azon időtartam alatt érvényesek, amely alatt a védelem a dokumentum tartalma alapján indokolt. A kivételek legfeljebb 30 éves időtartamra alkalmazhatók. A magánszférára vagy a magánszemélyek integritására vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok esetében a kivételek szükség esetén ezen időtartam elteltét követően is alkalmazhatók.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 7 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) E cikkben megállapított kivételek nem értelmezendők úgy, hogy a pénzügyi átláthatósági rendszer keretén belül az uniós források kedvezményezettjeiről rendelkezésre álló közérdekű információra vonatkoznak.
Indokolás
Az ilyen információ kereskedelmi jellegűnek értelmezhető, amennyiben a kedvezményezettek kereskedelmi vállalatok.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Konzultációk	Harmadik felekkel történő konzultációk
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A harmadik személyek dokumentumait illetően az intézmény köteles a harmadik személlyel egyeztetni annak megállapítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett  valamely kivétel alkalmazható-e, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé.	(1) A harmadik személyek dokumentumait illetően, ezeket az intézmények a kezdeményezővel folytatott egyeztetés nélkül közzéteszik, amennyiben egyértelmű, hogy a jelen rendeletben szereplő kivételek közül egy sem alkalmazható. Amennyiben a dokumentum benyújtásakor a harmadik személy kérte, hogy azt meghatározott módon kezeljék, egyeztetni kell vele annak megállapítása érdekében, hogy a jelen rendeletben foglalt valamely kivétel alkalmazható-e. Az intézmények részére a politikák kidolgozásának befolyásolására biztosított dokumentumokat közzé kell tenni.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben a kérelem egy tagállamtól származó dokumentumra vonatkozik	(2) Amennyiben a kérelem egy tagállamtól származó olyan dokumentumra vonatkozik:
	– amelyet a tagállam nem a Tanács tagjaként továbbított, vagy
– és nem jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán megküldött dokumentumokról van szó – konzultálni kell az érintett tagállam hatóságaival. A dokumentummal rendelkező intézmény közzéteszi a dokumentumot, hacsak a tagállam – a 4. cikkben említett kivételek vagy nemzeti jogszabályainak a szóban forgó dokumentum nyilvánosságra hozatalát megakadályozó különös rendelkezései alapján – nem indokolja annak visszatartását. Az intézmény megvizsgálja a tagállam által közölt indokokat aszerint, hogy azok az e rendeletben megállapított kivételeken alapulnak-e.	– amely nem az EK-szabályozás alkalmazása kapcsán a Bizottságnak továbbított információra vonatkozik,
	konzultálni kell az érintett tagállam hatóságaival. A dokumentummal rendelkező intézmény közzéteszi a dokumentumot, hacsak a tagállam – a 4. cikkben említett kivételek vagy nemzeti jogszabályainak azzal egyenértékű rendelkezései alapján – meg nem indokolja annak visszatartását, vagy ha az EK-Szerződés 296. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján azért kifogásolja a közzétételt, mert az ellentétes lenne saját alapvető biztonsági érdekeivel.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, a tagállam konzultál az érintett intézménnyel olyan döntés meghozatala érdekében, amely nem veszélyezteti e rendelet céljait , kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé. A tagállam a kérelmet átirányíthatja az intézményhez.	(3) A nemzeti szintű parlamenti ellenőrzés sérelme nélkül, ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, a tagállam konzultál az érintett intézménnyel olyan döntés meghozatala érdekében, amely nem veszélyezteti e rendelet céljait, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé. A tagállam a kérelmet átirányíthatja az intézményhez.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 5 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5a. cikk A jogalkotási folyamat átláthatósága
	(1) A demokráciának az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében ismertetett alapelveivel, valamint a Bíróságnak az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáról szóló ítélkezési gyakorlatával összhangban a jogalkotói minőségben eljáró intézményeknek, beleértve a delegált jogköröket is, a lehető legszélesebb körű hozzáférést kell biztosítaniuk a tevékenységeikhez.
	(2) A jogalkotási programjaikhoz, a civil társadalommal folytatott előzetes konzultációkhoz és a hatásvizsgálatokhoz kapcsolódó dokumentumokat, valamint a jogalkotási folyamatot érintő egyéb előkészítő dokumentumokat felhasználóbarát intézményközi weboldalon hozzáférhetővé kell tenni, és az Európai Unió Hivatalos Lapjának külön sorozatában meg kell jelentetni.
	(3) A rendelet végrehajtása során a jogalkotási javaslatokat és az egyéb uniós jogi szövegeket világos és érthető formában kell megfogalmazni, és az intézmények a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban a jogbiztonság növelése érdekében közös szövegezési iránymutatásokat és modelleket dolgoznak ki.
	(4) A jogalkotási folyamat során a döntéshozatali folyamatban részt vevő intézmények vagy szervek az Európai Unió Hivatalos Lapjának külön sorozatában, valamint az adott folyamat életciklusát végigkövető közös weboldalon közzéteszik előkészítő dokumentumaikat és az azzal összefüggő valamennyi információt, többek között a jogi véleményeket.
	(5) Elfogadás után a jogalkotási aktusokat a 13. cikkben foglaltak szerint közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
	(6) A jóhiszemű együttműködés elve alapján, amely az intézmények és a tagállamok közötti kapcsolatokat szabályozza, a tagállamok nemzeti szinten legalább ugyanolyan mértékű átláthatóságot biztosítanak polgáraiknak, mint ami uniós szinten megvalósul, oly módon, hogy az Európai Unió intézményeinek aktusait végrehajtó nemzeti rendelkezések szövegét vagy a rájuk való hivatkozást hivatalos lapjaikban időben és egyértelműen közzéteszik.
	(7) Minden érdekelt félnek a döntéshozatali eljárás bármily módon történő befolyásolására irányuló minden kezdeményezését vagy dokumentumát közé kell tenni.
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha a kérelem nem elég pontos vagy ha a kért dokumentumokat nem lehet beazonosítani , az intézmény felkéri a kérelmezőt, hogy pontosítsa a kérelmet, és ennek során a kérelmező számára segítséget nyújt, például azzal, hogy tájékoztatja a nyilvános dokumentum-nyilvántartások használatáról. A 7. és 8. cikkben előírt határidők akkor kezdődnek, amikor az intézmény megkapta a kért pontosításokat.	(2) Ha a kérelem nem elég pontos, az intézmény 15 munkanapon belül felkéri a kérelmezőt, hogy pontosítsa a kérelmet, és ennek során a kérelmező számára segítséget nyújt, például azzal, hogy tájékoztatja a nyilvános dokumentum-nyilvántartások használatáról.
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek átvételi elismervényt kell küldeni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy e cikk (4) bekezdésének megfelelően megerősítő kérelmet nyújthat be.	(1) A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek átvételi elismervényt kell küldeni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított legfeljebb 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy e cikk (4) bekezdésének megfelelően megerősítő kérelmet nyújthat be.
Indokolás
A különböző időkeretek maximális határidőként értelmezendők.
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.	(2) Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.
Indokolás
A különböző időkeretek maximális határidőként értelmezendők.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező az intézmény válaszának átvételétől számított 15 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri.	(3) Teljes vagy részleges elutasítás esetén, ha a kérelmező megkérdőjelezi az érintett érdek sérelmének valósságát és/vagy amellett érvel, hogy a közzétételt erős közérdek indokolja, a kérelmező felkérheti az európai ombudsmant, hogy alkosson független és objektív véleményt a sérelem és/vagy az erős közérdek kérdéséről. Ha az intézmény az európai ombudsman véleményét követően is fenntartja a részleges vagy teljes körű elutasítást, a kérelmező az intézmény válaszának átvételétől számított 15 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri.
Indokolás
A 7. cikk (3) bekezdése annak érdekében módosul, hogy eljárást fogalmazzon meg azon esetekre, amikor a kérelmezőnek kételyei vannak az érdekek sérelmének kérdését illetően, és/vagy a közzétételhez fűződő erős közérdek mellett érvel. Az ombudsman felülbírálhatja a sérelem vagy az erős közérdek kérdését, és jelentést tehet az intézménynek és a kérelmezőnek.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A megerősítő kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény az ilyen kérelem iktatásától számított 30  munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet. Teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.	(1) A megerősítő kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény az ilyen kérelem iktatásától számított 15  munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet. Teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.	(2) Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.
Indokolás
A különböző időkeretek maximális határidőként értelmezendők.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
9 cikk	törölve
Minősített dokumentumok kezelése
(1) A minősített dokumentumok az intézményektől vagy az általuk létesített ügynökségektől, tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, az érintett intézmény szabályainak megfelelően "TRÈS SECRET/TOP SECRET", "SECRET" vagy "CONFIDENTIEL" minősítésű dokumentumok, amelyek védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállama alapvető érdeke a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó területeken, nevezetesen közbiztonsági, védelmi és katonai ügyekben.
(2) A 7. és 8. cikkben megállapított eljárások alapján a minősített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel csak azok a személyek foglalkozhatnak, akik jogosultak betekinteni ezekbe a dokumentumokba. Ezek a személyek, a 11. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, azt is értékelik, hogy a minősített dokumentumokra milyen hivatkozások tehetők a nyilvános nyilvántartásban.
(3) A minősített dokumentumok csak a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel a nyilvántartásba, illetőleg adhatók ki.
(4) A minősített dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása mellett döntő intézmény olyan módon indokolja meg határozatát, hogy ne sértse a 4. cikk alapján védelemben részesített érdekeket.
(5) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a minősített dokumentumokra irányuló kérelmek elbírálása során tiszteletben tartsák az e cikkben, valamint a 4. cikkben foglalt elveket.
(6) Az intézmények a minősített dokumentumokra vonatkozó szabályaikat nyilvánosságra hozzák.
(7) A Bizottság és a Tanács az intézmények között elfogadott megállapodásoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet a minősített dokumentumok tekintetében.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A másolatok elkészítésének és elküldésének költsége a kérelmezőre áthárítható. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül.	(4) A másolatok elkészítésének és elküldésének költsége a kérelmezőre áthárítható. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül. Elektronikus adattároló, -kezelő és -lekérdező rendszerekben szereplő adatok alapján történő nyomtatott vagy elektronikus formátumú dokumentumok esetén a dokumentum vagy dokumentumok keresésének és lehívásának tényleges költségei szintén a kérelmezőre háríthatók. Amennyiben az intézmény már előállította az érintett dokumentumot vagy dokumentumokat, nem számítható fel további költség. A kérelmezőt előre tájékoztatni kell a költségek mértékéről és kiszámításának módjáról.
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az intézmények haladéktalanul meghozzák a nyilvántartás létrehozásához szükséges intézkedéseket; a nyilvántartás működése megkezdésének legkésőbbi időpontja 2002. június 3.	(3) Az intézmények belső szabályainak sérelme nélkül valamennyi intézmény nyilvántartása vagy (amennyiben egy intézmény több nyilvántartással is rendelkezik) nyilvántartási rendszere különösen az alábbiakra vonatkozóan tartalmaz hivatkozásokat:
	– beérkező és kimenő dokumentumok, valamint az intézmény hivatalos levelezése, amennyiben az a 3. cikk a) pontjában található meghatározás alá esik,
	– az ülések előtt terjesztett napirendek, összefoglalók és dokumentumok, valamint az ülések alatt terjesztett egyéb dokumentumok.
	Valamennyi intézmény:
	– legkésőbb ... * belső szabályokat fogad el és tesz közzé a dokumentumok nyilvántartásba vételéről,
	– biztosítja, hogy nyilvántartási rendszere legkésőbb ** teljes mértékben működőképes.
	___________ * E rendelet hatálybalépését követően hat hónappal. ** E rendelet hatálybalépését követően egy évvel.
Indokolás
Szükségtelen és nem praktikus minden, a „dokumentum” 3. cikkben található tág meghatározásába tartozó anyagot nyilvántartásba venni. Az új szöveg lefekteti azokat az elveket, amelyek meghatározzák, hogy milyen típusú dokumentumokat kell nyilvántartásba venni, és minden intézményt kötelezni kell arra, hogy ezen elvek megvalósítására érdekében fogadjanak el és tegyenek közzé külön belső szabályokat.
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) Az intézmények, amennyiben lehetséges, a dokumentumokat a nyilvánosság számára elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül, az érintett intézmény szabályainak megfelelően, közvetlenül hozzáférhetővé teszik.
Indokolás
A jelenlegi szintet nem lehet csökkenteni a nem jogalkotási dokumentumokra való tekintettel.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 4. és 9. cikk figyelembevételével az EU jogalkotási  aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok  elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat a nyilvánosság számára  közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni.	(1) Az intézmények a dokumentumokat a nyilvánosság számára elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhetővé teszik, különösen azokat, amelyeket az EU jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán állítottak össze vagy küldtek meg.
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Minden intézmény saját eljárási szabályzatában határozza meg, mely egyéb dokumentumkategóriákat tesz a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.	(4) Az intézmények közös felhasználói felületet hoznak létre dokumentum-nyilvántartásaik számára, és gondoskodnak egy egységes hozzáférési pont létrehozásáról a jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokhoz a nyilvánosság számára történő közvetlen hozzáféréshez.
Indokolás
A 12. cikk (4) bekezdését módosítani kell a Cashman-állásfoglalás 5. ajánlásának belefoglalása érdekében, a jelenlegi szabványok javítását szem előtt tartva.
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1) Az e rendeletben meghatározott elvekkel összhangban az intézmények megegyeznek az Európai Unió Hivatalos Lapjának felépítéséről és megjelenéséről a már korábban létező intézményközi megállapodás figyelembe vételével.
(1) Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 163. cikkének első bekezdésében említett jogi aktusok mellett, figyelembe véve e rendelet 4. és 9. cikkét, a következő dokumentumokat kell közzétenni a Hivatalos Lapban:	Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 163. cikkének első bekezdésében említett jogi aktusok mellett, figyelembe véve e rendelet 4. cikkét, a következő dokumentumokat kell közzétenni a Hivatalos Lapban:
a) bizottsági javaslatok;
b) a Tanács által az EK-Szerződés 251. és 252. cikkében említett eljárásoknak megfelelően elfogadott közös álláspontok és e közös álláspontok alapjául szolgáló okok, valamint az Európai Parlament álláspontja ezekben az eljárásokban;	a) a Tanács által az EK-Szerződés 251. és 252. cikkében említett eljárásoknak megfelelően elfogadott közös álláspontok és e közös álláspontok alapjául szolgáló okok, valamint az Európai Parlament álláspontja ezekben az eljárásokban;
c) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett kerethatározatok és határozatok;	b) az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett irányelveken kívüli irányelvek, az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésében említett határozatokon kívüli határozatok, ajánlások és vélemények;
d) a Tanács által az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően létrehozott egyezmények;
e) a tagállamok között az EK-Szerződés 293. cikke alapján aláírt egyezmények;	c) a tagállamok között az EK-Szerződés 293. cikke alapján aláírt egyezmények;
f) a Közösség által vagy az EU-Szerződés 24. cikkének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodások.	d) a Közösség által vagy az EU-Szerződés 24. cikkének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodások;
(2) Amennyiben lehetséges, a következő dokumentumokat kell közzétenni a Hivatalos Lapban:
a) valamely tagállam által a Tanácshoz benyújtott kezdeményezés az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése alapján vagy az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése alapján,
b) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok;	e) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok;
c) az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett irányelveken kívüli irányelvek, az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésében említett határozatokon kívüli határozatok, ajánlások és vélemények.	f) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett kerethatározatok és határozatok;
	g) a Tanács által az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően létrehozott egyezmények;
(3) Az egyes intézmények saját eljárási szabályzatukban megállapíthatják, mely további dokumentumokat teszik közzé a Hivatalos Lapban.	(2) Valamennyi intézménynek meg kell egyeznie arról, hogy az egyéb intézmények és szervek milyen módon teszik közzé a fent említett dokumentumoktól eltérő dokumentumokat.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 14 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	14a. cikk
	Tájékoztatási tisztviselő
	(1) Minden egyes intézmény valamennyi főigazgatósága tájékoztatási tisztviselőt nevez ki, aki az adott főigazgatóságon belül biztosítja az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelést és a helyes igazgatási gyakorlatot.
	(2) A tájékoztatási tisztviselő meghatározza, hogy mely információkat célszerű közzétenni a következőkkel kapcsolatban:
	a) e rendelet végrehajtása,
	b) helyes gyakorlat,
	továbbá biztosítja ezen információk megfelelő formában és módon történő terjesztését.
	(3) A tájékoztatási tisztviselő felméri, hogy a saját főigazgatóságának szervezeti egységei követik-e a helyes gyakorlatot.
	(4) A tájékoztatási tisztviselő az információt kérelmező személyt másik igazgatósághoz irányíthatja, amennyiben a kérdéses információ nem az ő hatáskörébe, hanem ugyanazon intézmény másik igazgatóságának hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy birtokában van ennek az információnak.
	(5) Szükség esetén a tájékoztatási tisztviselő konzultálhat az európai ombudsmannal a rendelet megfelelő és egységes végrehajtásával kapcsolatban.
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 14 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	14b. cikk Szankciók
	Ha az intézmények tisztviselője vagy más alkalmazottja az e rendeletben foglalt kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ellene az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben, valamint az intézmények belső szabályzatában előírt szabályoknak és eljárásoknak megfelelően fegyelmi eljárás indul.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ügyviteli gyakorlat az intézményekben	Az ügyvitel átláthatóságának gyakorlata az intézményekben
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az intézmények megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoznak ki annak érdekében, hogy elősegítsék az e rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlását.	(1) Az intézmények megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoznak ki annak érdekében, hogy elősegítsék az e rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlását. Az intézmény olyan módon rendezi és kezeli a tulajdonában lévő információkat, hogy a nyilvánosság további erőfeszítés nélkül hozzáférhessen ezekhez.
Indokolás
A 15. cikk (1) bekezdésének módosítása az Európai Unió alapjogi chartájának 41. cikkében megállapított, megfelelő ügyintézéshez való jogon alapul és egyezik pl. a finnországi jogszabályokkal. Ezzel tennénk egy lépést egy, az információ szabadságát ténylegesen biztosító EU-jogszabály felé, és egyidejűleg a (18) új preambulumbekezdésben megállapított célkitűzés megvalósítására is szolgálna, amely szerint az információs technológia fejlődésének meg kellene könnyítenie a hozzáférés jogának gyakorlását, nem pedig csökkentenie a nyilvánosság számára rendelkezésre álló információk mennyiségét.
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az átláthatóság és a helyes igazgatás elvei hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében az érintett intézmények közös végrehajtási szabályokat és eljárásokat dolgoznak ki a dokumentumok bemutatására, osztályozására, minősítésének megszüntetésére, nyilvántartásba vételére és terjesztésére vonatkozóan.
	A döntéshozatalban részt vevő felek közötti tényleges vita előmozdítása érdekében és az átláthatóság elvének sérelme nélkül az intézmények egyértelműen tájékoztatják az állampolgárokat, amennyiben a döntéshozatali folyamat egyes szakaszaiban nem engedélyezhető a dokumentumokhoz való közvetlen hozzáférés. E korlátozások a döntés meghozatalát követően nem alkalmazandók.
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az intézmények világos és átlátható módon tájékoztatják a polgárokat szervezeti felépítésükről a belső egységek hatásköreinek, a belső munkafolyamatoknak és a hatáskörükbe tartozó eljárások várható határidejének, valamint annak a részlegnek a megjelölésével, amelyhez a polgárok segítségért, tájékoztatásért vagy közigazgatási jogorvoslatért fordulhatnak.
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az intézmények intézményközi bizottságot állítanak fel az eljárásmódok tanulmányozása, a lehetséges konfliktusok feloldása és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeni fejlesztések megvitatása érdekében.	(2) Az intézmények felállítják a 255. cikk szerinti intézményközi bizottságot az eljárásmódok tanulmányozása és megosztása, a hozzáférési és használhatósági akadályok, valamint a nyilvánosságra nem hozott adatok forrásainak azonosítása, a lehetséges konfliktusok feloldása, az interoperabilitás és a nyilvántartások további használatának, valamint egyesítésének előmozdítása, a dokumentum-kódolásnak az európai szabványügyi szervezeten keresztül történő szabványosítása, valamennyi uniós dokumentumhoz való hozzáférést biztosító egységes EU-portál létrehozása és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeni fejlesztések megvitatása érdekében.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a rendelet nem érinti a szerzői jogra vonatkozó azon hatályban lévő szabályokat, amelyek korlátozhatják harmadik személy másolatszerzési,  másolatkészítési vagy hasznosítási jogát a közzétett dokumentumok vonatkozásában.	Ez a rendelet nem érinti a szerzői jogra vonatkozó azon hatályban lévő szabályokat, amelyek korlátozhatják harmadik személy másolatkészítési vagy hasznosítási jogát a közzétett dokumentumok vonatkozásában.
Indokolás
A 16. cikk jelenlegi szövegezése jobb a Bizottság által javasolt módosításoknál.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság legkésőbb ….-ig jelentést tesz közzé e rendelet elveinek alkalmazásáról, és ajánlásokat, köztük adott esetben a jelenlegi helyzet változása miatt szükségessé váló javaslatokat tesz e rendelet felülvizsgálatára, valamint az intézmények intézkedéseire vonatkozó cselekvési programot dolgoz ki.
Indokolás
A jelenlegi rendelethez hasonlóan a rendelet végrehajtásáról jelentést kell előterjeszteni, amelyben – szükség esetén – javításokra irányuló ajánlásokat és javaslatokat fogalmaznak meg. Valamely rendelkezés kizárása a rendelet de facto módosítását jelenti.

• [1]  HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
• [2]  HL C 293. E, 2006.12.2., 151. o.
• [3]  A Bíróság (nagytanács) által a C-39/05 P. és C-52/05 P. egyesített ügyekben hozott 2008. július 1-jei ítélet

INDOKOLÁS

Az 1049/2001 rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat előadójaként néhány döntő fontosságú módosítást terjesztettem elő az Európai Bizottság 2008. április 30-án benyújtott javaslatára vonatkozóan. A jelenlegi rendelet 2001-es hatálybalépésekor szintén jómagam voltam e dosszié előadója.

2006-ban én szövegeztem az Európai Parlament állásfoglalását, melyet a képviselők egyhangúlag megszavaztak, és amely a jelenlegi rendelet javítására vonatkozó ajánlásokról tartalmazott egy listát.

Ilyen szemmel nézve, a Bizottság felülvizsgálatra vonatkozó javaslatának 2008-as benyújtásakor nagyon magasak voltak az elvárásaim az uniós dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó normák fejlesztésének mikéntjével kapcsolatosan.

A javaslatba beillesztett néhány pozitív módosítás ellenére azonban – amelyek egyértelműen indokoltak, mint például a rendelet kedvezményezetti körének kibővítése és az Aarhusi Egyezménnyel történő összehangolás – véleményem szerint a többi változás az átláthatóság szempontjából visszalépést jelent, különösen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az Európai Parlament legtöbb 2006-os kérését nem vették figyelembe.

Véleményem szerint nekünk, jogalkotóknak, meg kell ragadnunk a lehetőséget az 1049/2001 rendelet felülvizsgálatára, és meg kell próbálnunk azt az uniós intézmények és szervek által kezelt valamennyi dokumentumhoz történő nyilvános hozzáférésre vonatkozó valódi és egyetlen jogi keretté tenni, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a végső felhasználók maguk a polgárok. A mi feladatunk és felelősségünk, hogy a hozzáférést a lehető legkönnyebbé és felhasználóbaráttá tegyük.

Továbbá arra is fel kell használnunk ezt a lehetőséget, hogy a különböző rendelkezéseket következetesebb és ésszerűbb módon rendezzük annak érdekében, hogy az intézmények végre együtt dolgozhassanak a különböző dokumentumok kezelésére vonatkozó közös szabályok és iránymutatások meghatározásán. Nem kell nulláról kezdenünk, mivel „soft law” alapon számos olyan kezdeményezés létezik már, mely ugyanezt a célt tűzte ki maga elé. Az olyan eszközök, mint a Hivatalos Lap, a Celex-rendszer, vagy a kodifikációra és a jogi szövegalkotásra irányuló számos intézményközi megállapodás ugyanezt a célt szolgálják, vagyis azt, hogy az európai döntéshozatali eljárás érthetőbbé váljon.

Amikor az európai döntéshozatali eljárásra utalok, úgy vélem, bele kell érteni a nemzeti végrehajtó intézkedéseket is, mivel ezek azok a valódi szövegek, amelyek hatással vannak Európa polgáraira.

Az én megközelítésem sokkal ambiciózusabb a bizottsági javaslatnál, és valószínűleg a Tanács hajlandóságánál is. Jelentésem célja, hogy közös tapasztalatainkra építsen, és a szerződéseknek megfelelően feladatainkat és hatásköreinket intézményközi távlatokban gondolkodva a lehető legnagyobb mértékben megosszuk egymással.

E tekintetben megpróbálom megalkotni a „minősített információkra” (azaz a jelenlegi 1049/2001 rendeletben említett, úgynevezett „minősített dokumentumokra”) vonatkozó hiányzó közös szabályokat, a Tanács és a Bizottság belső biztonsági szabályaiból vett egyes jól működő elvek rendeleti szintre emelésével, amennyiben ezek az elvek a Parlament intézményére is alkalmazhatók.

Egy másik kihívás a jogalkotási és ügyviteli átláthatóság megkülönböztetése volt, ezért megragadtam ezt az alkalmat, és az Európai Unió alapjogi chartájának 41. cikkében felvázoltak alapján részleteztem az átlátható és helyes igazgatás néhány alapelvét.

Ugyanezen okból úgy vélem, fel kell hatalmaznunk olyan független szerveket, mint például az európai ombudsmant vagy az európai adatvédelmi biztost arra, hogy segítse az intézményeket belső eljárásaik megreformálásában. Mivel az intézményeknek már vannak adatvédelmi tisztviselőik, a rendelet céljával összeegyeztethető az a javaslat, hogy valamennyi szervezeti egységbe, például a főigazgatóságokra tájékoztatási tisztviselőt nevezzünk ki, aki tárgyalópartner lehetne a polgárok, valamint az intézmények dokumentumaival foglalkozó egyéb adminisztratív egységek számára. Az átláthatóság nem csupán egy tulajdonság, hanem egy olyan elv, amely valamennyi intézmény eljárásainak alapját kell, hogy képezze.

A tisztviselőknek az EU-dokumentumok megfogalmazásával, nyilvántartásával, megvitatásával, minősítésével és archiválásával kapcsolatos feladataira való hatást összhangba kell hozni, ugyanakkor meg kell védeni az EU-intézmények hatékonyságát és átláthatóságát.

A lehető leghamarabb teljesítenünk kell az európai polgárok, a nemzeti intézmények és a regionális hatóságok (elsősorban a nemzeti parlamentek) részéről megnyilvánuló, egyre komolyabb igényeket, szem előtt tartva a Lisszaboni Szerződés régóta várt ratifikációját.

A Parlament számára reális menetrend szerint a szerződést első olvasatban március folyamán fogadnák el, kérve a Bizottságot javaslata módosítására és egy lehetséges közös álláspont megvitatására a Tanáccsal a svéd elnökség alatt. Amennyiben időközben nyilvánvalóvá válik, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lép, viszonylag egyszerű lesz a már elvégzett munka alapján aktualizálni az új szöveget, amelyet magának a Lisszaboni Szerződésnek az életbe lépése után azonnal véglegesíteni lehet majd (amint az az Olaf-rendelet esetében is történt a Maastrichti Szerződés életbe lépése után azonnal).

Úgy határoztam, hogy az alábbiakra vonatkozólag terjesztek elő módosító javaslatokat:

· a kedvezményezettek elválasztása a rendelet hatókörétől,

· a fogalommeghatározásokkal foglalkozó cikkben újra be kell illeszteni a „dokumentum” jelenlegi jogszabályokban szereplő régi meghatározását, mivel az átfogóbbnak tűnik, valamint az egyértelműség érdekében az „adatbázis” definícióját is módosítottam az ezekben az adatbázisokban található, kérésre a nyilvánosság számára is rendelkezésre álló információkra való hivatkozással; az ezen információk biztosításához szükséges speciális eszközökről az intézmények gondoskodnak,

· emellett új definíciókat illesztettem a szövegbe a minősített, a jogalkotási és az igazgatási dokumentumokra, valamint az archívumra és a levéltárra vonatkozólag,

· a közérdek és az egyéni érdek közötti különbségtétellel kapcsolatos kivételekről szóló cikket is módosítottam,

· megkíséreltem továbbá meghatározni azt a harmadik felek dokumentumainak használatára vonatkozó rendszert, amely az intézményi eljárások során általában számos problémát okozott,

· emellett módosítottam az EU Hivatalos Lapjában közzétett dokumentumokról szóló cikket,

· beillesztettem egy módosítást a fent említett tájékoztatási tisztviselő szerepéről és felelősségéről, kihangsúlyozva az intézményi tájékoztatási tisztviselők számára hivatkozási pontot jelentő európai ombudsman szerepét, akihez kétség esetén fordulhatnak,

· végül egy olyan módosítást is javasoltam, amely a rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozik.

Célom természetesen az, hogy úgy módosítsam a rendeletet, hogy növeljem az átláthatóságot, de ne tegyem túlságosan specifikussá és nehezen végrehajthatóvá. Ezért olyan általános elveken dolgoztam, amelyek továbbra is hiányoznak a rendeletből az intézmények jogalkotási és adminisztratív tevékenysége tekintetében. Ugyanakkor arra törekedtem, hogy ez az eszköz alkalmas legyen az intézmények által alkalmazott gyakorlatok javítására, tanulva a múltban szerzett tapasztalatokból, amelyek alapján módosításaimat megfogalmaztam.

MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE

	A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT

                     Brüsszel, 2008. november 6.

VÉLEMÉNY

A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE:      AZ EURÓPAI PARLAMENT

A TANÁCS

A BIZOTTSÁG

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

COM(2008) 229 végleges, 2008.4.30. - 2008/0090 (COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2008. május 20-án és június 4-én azzal a szándékkal ült össze, hogy megvizsgálja a Bizottság által benyújtott, fent nevezett javaslatot.

Az ülések alkalmával[1] az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelet átdolgozására vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat vizsgálatát követően a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel az alábbiakat állapította meg.

1) A 7. cikk (1) bekezdésében az „e cikk (4) bekezdésének” hivatkozást a következőképpen kell módosítani: „e cikk (3) bekezdésének”.

2) A 9. cikk (1) bekezdésében a „4. cikk (1) bekezdése a) pontjának” hivatkozást a következőképpen kell módosítani: „4. cikk (1) bekezdésének”.

3) A 12. cikk (1) bekezdésében az „EU jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok” kiegészítés szövegét a lényegi változások azonosítására általánosan használatos szürke kiemeléssel kellett volna azonosítani.

4) A 12. cikk (2) bekezdésében az utolsó szavakként beillesztett „elektronikus formában” kiegészítés szövegét a lényegi változások azonosítására általánosan használatos szürke kiemeléssel kellett volna azonosítani.

A javaslat vizsgálata során a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat az abban vagy e véleményben akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a tanácsadó munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

C. PENNERA                                  J.-C. PIRIS                           C.-F. DURAND

jogtanácsos                                      jogtanácsos                           megbízott főigazgató

• [1]  A tanácsadó munkacsoport számára a javaslat angol, francia és német nyelvi változata állt rendelkezésre, és a csoport az angol nyelvű változat, mint a megbeszélés tárgyát képező szöveg eredeti nyelvi változata alapján dolgozott.

VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (*) (26.1.2009)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)
(COM(2008)0229 – C6‑0184/2008 – 2008/0090(COD))

a vélemény előadója (*): Anneli Jäätteenmäki

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Az átláthatóság az Európai Unió egyik alapelve. Az Európai Közösségek létrehozó Szerződés (EKSz) 255. cikke világosan kimondja:

„Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult hozzáférni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz.”

A Lisszaboni Szerződés hozzáteszi:

„A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni.” (EUSz 10. cikk (3) bekezdés)

Továbbá:

„A jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása céljából az Unió intézményei, szervei és hivatalai munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el.” (EUMSz 15. cikk (1) bekezdés)

A jelenlegi 1049/2001/EK rendelet nagy előrelépés volt a nagyobb mértékű nyitottság irányába. A végrehajtása óta eltelt hat évben hozzájárult az európai intézmények irányításának átláthatóságához.

Ebben a folyamatban fontos szerepet játszottak az Európai Közösségek Bírósága által a 1049/2001/EK rendelet alapján hozott határozatok. Ezek közül a legutóbbi az az igen jelentős bírósági ítélet volt, amely az ún. Turco-ügyben született (T-84/03 Turco kontra Tanács). A Bíróság ítélete szerint a Tanácsnak hozzáférést kell biztosítania jogi szolgálata által adott tanácshoz, amennyiben ez egy jogalkotási aktusra vonatkozik. A Bíróság szerint a döntéshozatali folyamatban az átláthatóság és nyitottság elve a „közzétételhez fűződő nyomós érdek”, amely indokolja a jogi tanács közzétételét. Határozatában a Bíróság megállapítja: „az európai polgárok szemében a nyitottság fokozza az intézmények legitimitását, és növeli beléjük vetett bizalmukat”.

A Bizottság javaslata

A Bizottság 2008. április 30-án terjesztette elő a 1049/2001/EK rendelet módosítására irányuló javaslatát. Az Európai Parlament 2006. április 4-i állásfoglalásában kérte a rendelet felülvizsgálatát. A javaslat indokolásában a Bizottság megpróbálja azt a benyomást kelteni, hogy végrehajtotta a Parlament által kért változtatásokat.

Sajnálatos módon ez azonban egyáltalán nem így van. Ahol a Parlament fokozottabb nyitottságot kért, ott épp ellenkezőleg, a legtöbb bizottsági módosítás csökkentené a jelenlegi szintet.

Ezek közül a legsúlyosabb a Bizottságnak a 3. cikk módosítására irányuló javaslata, amely jelentősen korlátozná a dokumentum definícióját. E változás bevezetése azt jelentené, hogy a jelenleg a nyilvánosság számára elérhető dokumentumoknak mindössze egy része lenne a jövőben is hozzáférhető. Az előadó véleménye szerint a jelenlegi meghatározást változatlanul kell hagyni, mivel abba beletartozik minden releváns dokumentum, és nem csak a nyilvántartásba vettek.

Az előadó továbbá aggályosnak tartja még a tagállamoknak a dokumentumok visszatartására vonatkozó jogát szabályozó 5. cikket érintő módosítását. A Bizottság által javasolt megfogalmazás korlátlan jogot adna a tagállamoknak arra, hogy nemzeti jogukra hivatkozzanak. Az intézmények csak a rendeleten alapuló okokra lehetnének tekintettel. Egy ilyen jog felhígítaná az átláthatóság elvét, és annak alkalmazását teljes mértékben a tagállamok belátására bízná. Itt ismét elegendőnek kellene lennie a rendelet 4. cikkében felsorolt kivételeknek. Amennyiben ez mégsem elegendő, úgy a 4. cikket kellene módosítani, és nem pedig korlátlan jogokat biztosítani a tagállamok számára.

A Bizottság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a Parlament 2006. április 4-i, a demokratikus ellenőrzés Parlament általi gyakorlásának lehetőségeiről szóló állásfoglalásában tett javaslatait. A Parlamentnek hozzá kell férnie a minősített dokumentumokhoz feladatainak teljes körű végrehajtásának érdekében. Az ilyen jellegű dokumentumok kezeléséről az intézmények egymás között is megállapodhatnának.

Van azonban néhány olyan bizottsági javaslat is, amelyeket a Parlament üdvözöl. Mindenekelőtt: a hozzáférés jogának kiterjesztése bármely természetes vagy jogi személyre vonatkozóan, és nem csak az EU állampolgáraira, mint a jelenlegi rendeletben; az Aarhusi Egyezményből fakadó környezetvédelmi rendelkezések és a jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférés közvetlenségének javítása.

Ezek a pozitív módosítások azonban eltörpülnek a Parlament által negatívnak ítéltek mellett. A negatív módosítások miatt az előadó úgy véli, hogy inkább meg kellene maradni a rendelet mostani formájánál, mint elfogadni azokat a módosításokat, amelyek csak felhígítanák azt.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) Az intézményeknek biztosítaniuk kellene azt, hogy az információs technológia fejlődése megkönnyítse a hozzáférési jog gyakorlását, és ne vezessen a nyilvánosság számára rendelkezésre álló információk mennyiségének csökkenéséhez.
Indokolás
Az információs technológia fejlődésének pozitív és negatív hatásai is lehetnek az adatokhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében. Az intézményeknek meg kell próbálniuk támogatni a pozitív, és csökkenteni a negatív hatásokat. Az elektronikus adatbázis információihoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket a dokumentumok meghatározásáról szóló 3 cikk módosítása tárgyalja és a megfelelő tájékoztatásról szóló általános kötelezettséget a 15 cikk egyik módosításában javasolják. Ezen módosítások arra is szolgálnak, hogy az Európai Unió alapjogi chartájának 41. cikkében megállapított, megfelelő ügyintézéshez való jogot figyelembe vegyék.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) „dokumentum”: az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül bármely olyan adattartalom, amelyet egy intézmény hivatalosan elkészített és egy vagy több címzettnek továbbított, vagy egyéb módon nyilvántartásba vett, vagy egy intézmény kapott; az elektronikus adattároló, -kezelő és -lekérdező rendszerekben szereplő adatok akkor tekinthetők dokumentumoknak, ha azok nyomtatott vagy elektronikus példányban a már meglévő rendszereszközök segítségével hozzáférhetőek  ;	a) „dokumentum”: az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül, az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos bármely adattartalom; az elektronikus adattároló, -kezelő és -lekérdező rendszerekben (beleértve az intézmény munkájához felhasznált külső rendszereket) szereplő információk akkor minősülnek dokumentumnak vagy dokumentumoknak, ha azok egy vagy több nyomtatott vagy elektronikus példányban bármilyen ésszerűen rendelkezésre álló eszköz segítségével hozzáférhetőek;
Indokolás
A módosítás visszaállítja a dokumentum alapfogalmának jelenlegi megfogalmazását, mivel a bizottsági javaslat lehetővé tenné a hozzáférési jog önkényes korlátozását. A kiegészítő szöveg rendelkezik az elektronikus úton történő információhoz való hozzáférésről annak érdekében, hogy az új (18) preambulumbekezdésben leírt célkitűzéseket megvalósítsák.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) jogi tanácsadás és bírósági, választottbírósági és vitarendezési eljárások;	c) jogi tanácsadás és bírósági, választottbírósági és vitarendezési eljárások, kivéve a nem jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárásokkal kapcsolatban adott jogi tanácsadás vonatkozásában;
Indokolás
A Bíróság a Turco-ügyben hozott ítéletében leszögezi, hogy a jogalkotási kezdeményezések vonatkozásában adott jogi tanács közzététele fokozza a jogalkotási folyamat átláthatóságát és nyitottságát, valamint megerősíti az európai polgárok demokratikus jogait.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Köztisztviselők, közalkalmazottak és érdekképviselők nevét, címét és beosztását szakmai tevékenységükkel kapcsolatban közzéteszik, kivéve, ha adott körülmények között a közzététel kedvezőtlenül érintené az érintett személyeket. Egyéb személyes adatokat a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelméről szóló EK jogszabályokban a jogszerű feldolgozásra vonatkozóan megállapított feltételeknek megfelelően teszik közzé.	(5) Személyes adatok kizárólag abban az esetben tehetők közzé, ha a közzététel nem sérti az érintett személy magánélethez való jogát vagy személyének sértetlenségét. Nem merül fel sérelem,
	– ha az adat kizárólag az érintett személy szakmai tevékenységére vonatkozik, kivéve, ha adott körülmények között okkal feltételezhető, hogy a közzététel hátrányosan érintené az adott személyt;
	– ha az adat kizárólag közfeladatot ellátó személyre vonatkozik, kivéve, ha adott körülmények között okkal feltételezhető, hogy a közzététel hátrányosan érintené az adott személyt vagy vele kapcsolatban álló más személyeket;
	– ha az adatot az érintett személy hozzájárulásával már közzétették.
	Személyes adatokat mindazonáltal közzé kell tenni, ha azt fontos közérdek megköveteli. Ilyen esetekben az intézménynek vagy szervnek meg kell neveznie a közérdeket. Meg kell indokolnia továbbá, hogy az adott esetben a közérdek miért múlja felül az érintett személy érdekeit.
	Amennyiben valamely intézmény vagy szerv az (1) bekezdés alapján tagadja meg a dokumentumhoz való hozzáférést, mérlegelnie kell, hogy biztosítható-e részleges hozzáférés a dokumentumhoz.
Indokolás
A Bizottság javaslata nem tesz eleget a szóban forgó alapvető jogok közötti egyensúly tekintetében, és nem is tükrözi a Bavarian Lager ügyében az Elsőfokú Bíróság által hozott ítéletet.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az e cikkben megállapított kivételek csak azon időtartam alatt érvényesek, amely alatt a védelem a dokumentum tartalma alapján indokolt. A kivételek maximum 30 éves időtartamra alkalmazhatók. A személyes adatok  vagy a kereskedelmi érdekek védelmére  vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok és a minősített dokumentumok esetében a kivételek szükség esetén ezen időtartam elteltét követően is alkalmazhatók.	(7) Az e cikkben megállapított kivételek nem vonatkoznak a nem jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán megküldött dokumentumokra. A kivételek csak azon időtartam alatt érvényesek, amely alatt a védelem a dokumentum tartalma alapján indokolt. A kivételek maximum 30 éves időtartamra alkalmazhatók. A személyes adatok  vagy a kereskedelmi érdekek védelmére  vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok és a minősített dokumentumok esetében a kivételek szükség esetén ezen időtartam elteltét követően is alkalmazhatók.
Indokolás
A Bíróság Turco-ügyben hozott ítéletében leszögezi, hogy a jogalkotási kezdeményezések vonatkozásában adott jogi tanács közzététele fokozza a jogalkotási folyamat átláthatóságát és nyitottságát, valamint megerősíti az európai polgárok demokratikus jogait.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben a kérelem egy tagállamtól származó dokumentumra vonatkozik – és nem jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán megküldött dokumentumokról van szó – konzultálni kell az érintett tagállam hatóságaival. A dokumentummal rendelkező intézmény közzéteszi a dokumentumot, hacsak a tagállam – a 4. cikkben említett kivételek vagy nemzeti jogszabályainak a szóban forgó dokumentum nyilvánosságra hozatalát megakadályozó különös rendelkezései alapján – nem indokolja annak visszatartását. Az intézmény megvizsgálja a tagállam által közölt indokokat aszerint, hogy azok az e rendeletben megállapított kivételeken alapulnak-e	(2) Amennyiben a kérelem egy tagállamtól származó dokumentumra vonatkozik – és nem jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán megküldött dokumentumokról van szó – konzultálni kell az érintett tagállam hatóságaival. A dokumentummal rendelkező intézmény közzéteszi a dokumentumot, hacsak a tagállam – a 4. cikkben említett kivételek alapján – nem indokolja annak visszatartását. Az intézmény megvizsgálja a tagállam által közölt indokokat.
Indokolás
A tagállamoknak nem szabad abszolút jogosultságot kapniuk a saját nemzeti jogukra történő hivatkozásra. A 4. cikkben felsorolt kivételeknek elegendőnek kellene lenniük a hozzáférés elutasításának indokolására.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A megerősítő kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény az ilyen kérelem iktatásától számított 30  munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet. Teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.	(1) A megerősítő kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény az ilyen kérelem iktatásától számított 15  munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet. Teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.
Indokolás
A határidő Bizottság által javasolt 30 napra történő meghosszabbítása visszalépést jelent. A 30 munkanapos (!) Bizottság által javasolt határidő negatív példát állít a tájékoztatáshoz való hozzáférésről szóló nemzeti jogszabályokkal szemben.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A Bizottság és a Tanács az intézmények között elfogadott megállapodásoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet a minősített dokumentumok tekintetében.	(7) A Bizottság és a Tanács az intézmények között elfogadott közzéteendő megállapodásoknak megfelelően gondoskodik az Európai Parlamentet általi megfelelő ellenőrzésről a minősített dokumentumok tekintetében.
Indokolás
A Parlament számára biztosítani kell a minősített dokumentumokhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy teljes mértékben teljesíthesse demokratikus ellenőrzési feladatait.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) Az intézmények, amennyiben lehetséges, a dokumentumokat a nyilvánosság számára elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül, az érintett intézmény szabályainak megfelelően, közvetlenül hozzáférhetővé teszik.
Indokolás
A jelenlegi szintet nem lehet csökkenteni a nem jogalkotási dokumentumokra való tekintettel.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 4. és 9. cikk figyelembevételével az EU jogalkotási  aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok  elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat a nyilvánosság számára  közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni.	(1) Különösen a 9. cikk figyelembevételével az EU jogalkotási  aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok  elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat a nyilvánosság számára  közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni.
Indokolás
Az előző módosítás logikus következménye.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Minden intézmény saját eljárási szabályzatában határozza meg, mely egyéb dokumentumkategóriákat tesz a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.	(4) Az intézmények közös felhasználói felületet hoznak létre dokumentum-nyilvántartásaik számára, és gondoskodnak egy egységes hozzáférési pont létrehozásáról az EU jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokhoz a nyilvánosság számára történő közvetlen hozzáféréshez.
Indokolás
Egyetlen nyilvános hozzáférési pont létrehozására van szükség.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az intézmények megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoznak ki annak érdekében, hogy elősegítsék az e rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlását.	(1) Az intézmények megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoznak ki annak érdekében, hogy elősegítsék az e rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlását. Az intézmény olyan módon rendezi és kezeli a tulajdonában lévő információkat, hogy a nyilvánosság további erőfeszítés nélkül hozzáférhessen ezekhez.
Indokolás
A 15. cikk (1) bekezdésének módosítása az Európai Unió alapjogi chartájának 41. cikkében megállapított, megfelelő ügyintézéshez való jogon alapul és egyezik pl. a finnországi jogszabályokkal. Ezzel tennénk egy lépést a valódi, információ szabadságáról szóló jogszabály felé az EU-ban, és egyidejűleg a (18) új preambulumbekezdésben megállapított célkitűzés megvalósítására is szolgálna, amely szerint az információs technológia fejlődésének meg kellene könnyítenie a hozzáférés jogának gyakorlását, nem pedig csökkentenie a nyilvánosság számára rendelkezésre álló információk mennyiségét.

ELJÁRÁS

Cím	Nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz
Hivatkozások	COM(2008)0229 – C6-0184/2008 – 2008/0090(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	Alkotmányügyi Bizottság 22.5.2008
Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	20.11.2008
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Anneli Jäätteenmäki 24.6.2008
Vizsgálat a bizottságban	10.9.2008		4.11.2008
Az elfogadás dátuma	22.1.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Enrique Barón Crespo, Richard Corbett, Jean-Luc Dehaene, Andrew Duff, Anneli Jäätteenmäki, Aurelio Juri, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Timothy Kirkhope, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Ashley Mote, Adrian Severin, József Szájer, Riccardo Ventre, Johannes Voggenhuber, Andrzej Wielowieyski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Costas Botopoulos, Klaus-Heiner Lehne, Gérard Onesta, Sirpa Pietikäinen, Mauro Zani

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (8.12.2008)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2008)0229 – C6‑0184/2008 – 2008/0090(COD))

A vélemény előadója: Rovana Plumb

RÖVID INDOKOLÁS

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) üdvözli az Európai Bizottság rugalmasabb szabályok és egyszerűbb eljárások létrehozására irányuló javaslatát az európai intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés tekintetében.

A felülvizsgálat tárgyát szinte teljes egészében polgári szabadságok képezik, és inkább jogi és alkotmányos jellege van (ezek nem tartoznak a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság hatáskörébe).

Ennek ellenére az előadó úgy véli, hogy – jóllehet a Bizottság javaslata a kereskedelmi vitákkal és tárgyalásokkal kapcsolatos kereskedelmi és ipari dokumentumokat a „minősített dokumentumok” kategóriájába sorolja – ezen dokumentumokat külön kell elemezni.

A véleménytervezetbe foglalt módosítások javítják a reform törekvései és célkitűzései illetve az új javaslat tartalma közötti kapcsolatot. Egy ilyen kedvezményes bánásmód hasznosnak és szükségesnek tűnik mindaddig, amíg nem szolgál az ipari érdekek leplezésére, olyan módon, amely a fogyasztók jogait és érdekeit sérti, és amely előtt a „domináns közérdek” elsőbbséget élvez. Az előadó úgy véli, az ipari érdek kizárásának e lehetőségét világosabban ki kell fejteni a szövegben, ugyanis a rendelet felülvizsgálatának elsődleges célja a lakosság szolgálata és az állampolgárok támogatása.

A rendeletre irányuló javaslat részleges célkitűzése azon kivételekre vonatkozó eljárások tisztázása, amelyek esetében az átláthatóság és nyilvánosságra hozatal szabályai nem alkalmazandók. A szöveg e kivételek közé sorolja a kereskedelmi érdekeket az előző szöveghez hasonlóan. A javaslat külön megemlíti azon körülményeket is, amikor az ipari titkokat nem fedik fel, mielőtt az összes ügy a kétoldali viták megoldása érdekében a bíróságra jutna, vagy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési mechanizmusának (a WTO Vitarendező Testületének) vetnék alá őket. Ezért a Bizottság által javasolt módosítás érthetőbbé teszi a szöveget úgy, hogy a kereskedelmi érdek védve legyen, még abban az esetben is, ha a Vitarendező Testület által még megoldatlan uniós panaszok nyilvánvaló indokolásául szolgál.

Ezenkívül a javaslat fenntartja a kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos titkos dokumentumokra vonatkozó szabályokat. Ezen dokumentumoknak, amelyeket az EU kereskedelmi politikájának meghatározásáért felelős „133. cikk szerinti bizottság” továbbít más közintézmények felé, minősített jellegük van. Az INTA bizottság felismeri, hogy meg kell őrizni a 133. cikk szerinti bizottság által kibocsátott dokumentumok titkos jellegét, és fenntartja magának a Bizottság és a Tanács által végrehajtott kereskedelmi politika figyelemmel kísérésének jogát. Az ilyen minősített dokumentumok számára az osztályozási szabályokat, az intézményközi és nyilvános hozzáférést a Bizottság 2001. november 29-i határozata határozza meg, amely módosítja belső szabályzatát (C(2001)3031).

A Bizottság utoljára 2001-ben vizsgálta felül a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályzatát a minősített dokumentumok osztályozási szabályzatának felülvizsgálatát követően. Egyrészt, ha a Bizottság valóban az összes dokumentumtípushoz való nyilvános hozzáférés jelentős könnyítésére törekszik, felül kell vizsgálnia összes belső szabályát.

Másrészt, az INTA bizottságnak be kell tartania, még saját tagjaival szemben is a korlátozott hozzáférésű információkra vonatkozó, 2001-ben – amikor ez a bizottság még nem is létezett – kidolgozott szigorú szabályokat.

Ennélfogva az előadó kiemeli a minősített dokumentumok osztályozására és az Európai Bizottságtól más intézményekhez, többek között az Európai Parlamenthez való továbbítására vonatkozó szabályok rendszeres felülvizsgálatának szükségességét.

Ez a nyilvános hozzáférésre vonatkozó felülvizsgálati javaslat nem korlátozódhat a formalitásokra. A felülvizsgálat sikere érdekében jól meg kell vizsgálni bármely jogi személy vagy állampolgár bármilyen fajta dokumentumhoz való hozzáférésének teljes folyamatát. E tekintetben az előadó az állampolgárok helyes tájékoztatását, az EU jogalkotási folyamatában való részvételük érdekében, alapvető joguknak tekinti, és ezért a kereskedelmi dokumentumokat nem kell a reformon kívül hagyni.

A fenti okok következményeképpen az előadó az alábbi módosításokat javasolja.

MÓDOSÍTÁSOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk–1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A minősített dokumentumok az intézményektől vagy az általuk létesített ügynökségektől, tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, az érintett intézmény szabályainak megfelelően "TRÈS SECRET/TOP SECRET", "SECRET" vagy "CONFIDENTIEL" minősítésű dokumentumok, amelyek védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállama alapvető érdeke a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó területeken, nevezetesen közbiztonsági, védelmi és katonai ügyekben.	(1) A minősített dokumentumok az intézményektől vagy az általuk létesített ügynökségektől, tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, az érintett intézmény által kidolgozott és rendszeresen felülvizsgált szabályoknak megfelelően "TRÈS SECRET/TOP SECRET", "SECRET" vagy "CONFIDENTIEL" minősítésű dokumentumok, amelyek védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállama alapvető érdeke a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó területeken, nevezetesen közbiztonsági, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó, kereskedelmi, védelmi és katonai ügyekben.
Indokolás
Valamennyi intézménynek ki kell dolgoznia és felül kell vizsgálnia a saját szabályait – amelyek alapján meghatározza saját dokumentumosztályozási kritériumait – egy adott időszakon belül. Ezek, az EU kereskedelempolitikájának meghatározásáért felelős, 133. cikk szerinti bizottság által más közintézmények felé továbbított dokumentumok a minősített dokumentumok osztályába tartoznak. Az INTA bizottság tisztában van azzal, hogy meg kell őrizni a 133. cikk szerinti bizottság által kibocsátott dokumentumok titkos jellegét, és fenntartja magának a Bizottság és a Tanács által alkalmazott kereskedelmi politika figyelemmel kísérésének jogát a polgárok érdekében.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk–1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kérelmező helyszíni tanulmányozás vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumhoz, beleértve adott esetben az elektronikus másolatot is, ahogyan az a kérelmező igényeinek jobban megfelel.	(1) A kérelmező helyszíni tanulmányozás vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumhoz, beleértve adott esetben az elektronikus másolatot is, ahogyan az a kérelmező igényeinek jobban megfelel. A másolatok elkészítésének és elküldésének költsége a kérelmezőre hárul. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. A dokumentumokhoz való hozzáférés ingyenes, amennyiben ezek megtekintése a helyszínen történik vagy amennyiben a másolt oldalak száma nem haladja meg a 20 darab A4-es oldalt, valamint az elektronikus vagy nyilvántartás útján történő hozzáférés esetében.
Indokolás
A Bizottság egyszerűbb eljárásokat kíván kialakítani a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés érdekében, ugyanakkor törölni szeretné azon kötelezettségének kifejezett említését, hogy fizetés ellenében kell rendelkezésre bocsátania a dokumentumokat, amennyiben azok száma meghalad egy bizonyos mennyiséget. Ezt a bekezdést meg kell őrizni, sőt, javítani kell, mert a kért másolatokért való fizetés az állampolgár kötelessége, de az is nyilvánvaló, hogy az állampolgárnak tudnia kell ezt, ismernie kell a másolatok díja kiszámításának módját, és ingyenes hozzáférést kell számára biztosítani a dokumentumokhoz, amennyiben nincs szükség másolatokra.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk–3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az intézmények haladéktalanul meghozzák a nyilvántartás létrehozásához szükséges intézkedéseket; a nyilvántartás működése megkezdésének legkésőbbi időpontja 2002. június 3.	(3) Az intézmények haladéktalanul meghozzák a nyilvántartás létrehozásához szükséges intézkedéseket; a nyilvántartásnak legkésőbb a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül rendelkezésre kell állnia.
Indokolás
A következetesség biztosítása érdekében az időpontot mindenképpen módosítani kell a dokumentumon végrehajtott módosítással és az új naptárral összefüggően. Ennek a határidőnek az előzőnél szigorúbbnak kell lennie. A jelenlegi felülvizsgálat olyan dokumentumokat érint, amelyek azonnali és komoly hatást gyakorolnak az állampolgárokra és a vállalatokra (kereskedelmi és tárgyalásos ügyek esetén), és ezért az uniós intézményeknek gyorsan kell reagálniuk az előbbieknek kínált szolgáltatások javítása érdekében, illetve az új rendelet hatálybalépését követően haladék nélkül a polgárok rendelkezésére kell bocsátaniuk a nyilvántartásokat.

ELJÁRÁS

Cím	Nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz
Hivatkozások	COM(2008)0229 – C6-0184/2008 – 2008/0090(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 23.9.2008
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Rovana Plumb 15.7.2008
Vizsgálat a bizottságban	9.9.2008		5.11.2008
Az elfogadás dátuma	2.12.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	16 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Daniel Caspary, Glyn Ford, Béla Glattfelder, Ignasi Guardans Cambó, Syed Kamall, Caroline Lucas, Helmuth Markov, Vural Öger, Georgios Papastamkos, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Iuliu Winkler, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Bastiaan Belder, Rovana Plumb, Zbigniew Zaleski

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (30.1.2009)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozott változat)
(COM(2008)0229 – C6-0184/2008 – 2008/0090(COD))

A vélemény előadója: Monica Frassoni

RÖVID INDOKOLÁS

Az (Amszterdami Szerződés által 1997-ben módosított) Európai Unióról szóló szerződés 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a közösségi intézmények és szervek a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg. A korrupció elleni harc és annak megelőzésének legköltséghatékonyabb módjaként ismerik el széles körben az átláthatóságot és a polgárok információhoz fűződő jogát. Annak érdekében, hogy a polgárok és a választott szervek ténylegesen részt vállalhassanak a politikai folyamatokban és elszámoltathassák a hatóságokat, a lehető legszélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a polgárok számára az európai intézmények dokumentumaihoz.

Az Európai Parlament folyamatosan emlékeztetett a demokrácia ezen elvének fontosságára, csakúgy mint a Cashman állásfoglalásban. A rendelet felülvizsgálatáról folytatott konzultáció széleskörű támogatást mutatott a civil társadalom részéről az Európai Parlament azon felhívása tekintetében, hogy vezessék be az Európai Unió intézményi keretére alkalmazandó információs törvény hiteles szabadságát az Alapvető jogok Chartájának 41. cikkében megállapított jó közigazgatáshoz való joggal összhangban.

Az előadót sajnálattal tölti el, hogy a többi intézmény nem követi ugyanezen elkötelezett felfogást. A Bizottság által a rendelet tekintetében előterjesztett módosítások valóban csalódást keltenek, mivel a bizottsági javaslatok számos esetben visszalépést jelentenek „a nagyobb átláthatóság felé mutató tendencia" során. Az előadó továbbá úgy véli, hogy a Bizottság azon döntése, hogy ezen rendelet felülvizsgálatához az átdolgozási eljárást alkalmazza, sajnálatos és nincs összhangban az átdolgozási eljárásról szóló intézményközi megállapodás céljaival. Az, hogy az átdolgozási eljárás nem alkalmas egy átfogó felülvizsgálat elvégzéséhez – amikor bizonyos elemek módosításai érintik a szöveg más rendelkezéseit is –, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Parlamentnek messzemenően alkalmaznia kell az intézményközi megállapodásban előírt eltérést.

Az előadó számos esetben visszaállította a rendelet jelenlegi rendelkezéseit, mivel ezek mindenképpen nagyobb fokú hozzáférést és átláthatóságot kínálnak.

Az előadó utalt a dokumentumok hozzáférés és az adatvédelem közötti kapcsolat kérdésére is, amely az 1049/2001 rendelet alkalmazásával kapcsolatos egyik legvitatottabb kérdés. Az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Elsőfokú Bíróság (által a bajor Lager ügyben kifejtett) egyöntetű álláspontja, hogy az adatvédelmet nem lehet arra használni, hogy megakadályozzák az információhoz való hozzáférést, ha az ilyen hozzáférés nem rejtené magában egy magánszemély magánélethez és személyes integritáshoz fűződő joga megsértésének kockázatát, és az előadó emlékeztette a Bizottságot ezen egységes álláspontra.

A mexikói információs szabadságból erőt merítve és figyelemmel arra, hogy a polgárok számára ésszerűtlen alternatíva lehet pert indítani az Európai Bíróságok előtt valamely dokumentum közzétételének megtagadása esetén, az előadó azt javasolja, hogy az európai ombudsmant fel kell jogosítani, hogy az érintett közigazgatás szempontjából jogerősen hozzon határozatokat a dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmekről, míg a kérelmezők számára fenn kell tartani a jogot arra, hogy keresetet indítson az Elsőfokú Bíróság előtt a közzététellel szemben.

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy az alábbi módosításokat foglalja bele jelentésébe az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport csatolt ajánlásai mellett:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30- 1049/2001/EK rendeletet jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni.	(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30- 1049/2001/EK rendeletet jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni, ami egy olyan jogalkotási technika, amelyet a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodással összhangban kell alkalmazni1.
	______________________________ 1HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
Indokolás
A Bizottság azon döntése, hogy ezen rendelet felülvizsgálatához az átdolgozási eljárást alkalmazza, nem megfelelő és nincs összhangban az átdolgozási eljárásról szóló intézményközi megállapodás céljaival, amelynek értelmében az eljárás meglehetősen eltérő körülmények esetén alkalmazható. Az, hogy az átdolgozási eljárás nem alkalmas egy átfogó felülvizsgálat elvégzéséhez – amikor bizonyos elemek módosításai érintik a szöveg más rendelkezéseit is –, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Parlamentnek messzemenően alkalmaznia kell az intézményközi megállapodásban előírt eltérést.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A nyitottság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elvei és az alapvető jogok tiszteletben tartásának erősítéséhez, ahogyan azt az EU-Szerződés 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája megállapítja.	(3) A nyitottság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elvei és az alapvető jogok tiszteletben tartásának erősítéséhez, ahogyan azt az EU-Szerződés 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája megállapítja. A közigazgatási hatóságok nyilvánosság által történő vizsgálat irányába való megnyitásának folyamata valószínűleg elősegíti a korrupcióellenes erőfeszítéseket.
Indokolás
A korrupció elleni harc és annak megelőzése legköltséghatékonyabb módjaként ismerik el széles körben az átláthatóságot és a polgárok információhoz fűződő jogát.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A rendelet felülvizsgálatáról folytatott konzultáció megmutatta, hogy széleskörű támogatás van a civil társadalom részéről az Európai Parlament azon felhívása tekintetében, hogy vezessenek be az Európai Unió intézményi keretére alkalmazandó, tájékoztatáshoz fűződő szabadságról szóló hiteles aktust az Alapvető jogok Chartájának 41. cikkében megállapított jó közigazgatáshoz való joggal összhangban.
Indokolás
Míg az információs szabadság fogalma a dokumentumokhoz való hozzáférés fogalmánál tágabb, először meg kell jegyezni, az Európai Bíróság megállapításának megfelelően (pl. a Hautala kontra Tanács esetben), hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés jogának tartalma megegyezik a dokumentumokban tartalmazott információkhoz való hozzáférés jogával. Az információs szabadság tágabb fogalmát tükrözi az 1367/2001 rendelet is, amely végrehajtja az Aarhusi Egyezményt. Továbbá, a polgárok megfelelő ügyintézéshez való jogának elvileg tartalmaznia kell az információhoz való jogot. Ezt az európai ombudsman által előterjesztett és a Parlament által elfogadott helyes hivatali magatartási kódex 22. cikkében is világosan megállapították.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A személyes adatok közzététele tekintetében egyértelmű kapcsolatot kell megállapítani e rendelet és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet között.	(10) A személyes adatok közzététele tekintetében egyértelmű kapcsolatot kell megállapítani e rendelet és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet között.
	Az 1049/2001/EK rendelet elfogadása óta a Bíróság joggyakorlata, valamint az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos által elfogadott határozatok és álláspontok tisztázták a 1049/2001 és a 45/2001/EK rendelet közötti kapcsolatot abból a célból, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendelet az, amelyiket alkalmazni kell a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokra vonatkozó kérelmekre, és hogy a személyes adatok védelme céljából dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférést lehetővé tevő szabályok alóli kivételek alkalmazásának a magánszemélyek magánéletének és integritásának védelme szükségességén kell alapulnia.
Indokolás
Az előadó utalt a dokumentumokhoz való hozzáférés és az adatvédelem közötti kapcsolat kérdésére is, amely az 1049/2001 rendelet alkalmazásával kapcsolatos egyik legvitatottabb kérdés. Ennek oka egyrészről a szerencsétlenül megfogalmazott adatok védelmére vonatkozó kivétel, amely az említett rendeletek közötti kapcsolatra vonatkozó körkörös érveléshez vezet. Az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Elsőfokú Bíróságnak (a bajor Lager ügyben kifejtett) egyöntetű álláspontja, hogy az adatvédelmet nem lehet arra használni, hogy megakadályozzák az információhoz való hozzáférést, amenyniben az ilyen hozzáférés nem rejti magában egy magánszemély magánélethez és személyes integritásához fűződő joga megsértésének kockázatát, és az előadó emlékeztette a Bizottságot ezen egységes álláspontra. Ugyanakkor, a bizottsági javaslat nem veszi ezt figyelembe.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a tagállamoktól származó dokumentumok, valamint a harmadik felektől származó azon dokumentumok közzétételére vonatkozóan, amelyek a bírósági eljárások ügyiratának részét képezik, vagy amelyeket az intézmények az EK jog által rájuk ruházott vizsgálati hatáskörök alapján szereztek meg.	(11) Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a tagállamoktól származó dokumentumok, valamint a harmadik felektől származó azon dokumentumok közzétételére vonatkozóan, amelyek a bírósági eljárások ügyiratának részét képezik, vagy amelyeket az intézmények az EK jog által rájuk ruházott vizsgálati hatáskörök alapján szereztek meg.
	Az Európai Bíróság egyértelművé tette, hogy a tagállamokkal folytatott konzultáció kötelezettsége a tőlük származó dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében nem ruházza fel a tagállamokat azon joggal, hogy az ilyen hozzáférést megvétózzák, vagy hogy nemzeti jogszabályokra vagy rendelkezésekre hivatkozzanak, és hogy a kérelmet fogadó intézmény megtagadhatná a hozzáférést csak az 1049/2001/EK rendeletben megállapított kivételek alapján. Továbbra is szükség van azonban a harmadik személyektől származó dokumentumok státuszának tisztázására annak biztosítása érdekében, hogy különösen a jogalkotási eljárásokkal kapcsolatos információkat ne osszák meg részletesebben a felekkel, beleértve a harmadik országok közigazgatási hatóságait, mint az európai polgárokkal, akikre a jogszabályokat alkalmazni kell.
Indokolás
Különösen az Európai Bizottság értelmezte úgy a tagállamokkal való konzultáció kötelezettségét, hogy az vétójogot biztosít számukra a tőlük származó dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében. Ugyanakkor, ezt az értelmezést az Európai Bíróság az IFAV eset kapcsán törölte. A bizottsági javaslat sajnos nem tükrözi hitelesen ezt a joggyakorlatot és amennyiben elfogadják, egyértelmű visszalépést jelentene a jelenlegi jogi helyzetből. Ugyanakkor, a harmadik felek dokumentumai státuszának tisztázására továbbra is szükség van, különösen annak elkerülése érdekében, hogy a jogalkotási aktákkal kapcsolatos információkat ne osszák meg részletesebben például a külföldi közigazgatással, mint a jogszabályok által kötött és ebben érintett európai polgárokkal,
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Bármely természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint.	(1) Bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi vagy természetes személy társulása jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint.
Indokolás
A társulásokra történő hivatkozás tehát polgárok csoportjára irányul.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) "harmadik fél": természetes vagy jogi személy, vagy pedig az érintett intézményen kívüli szervezet, beleértve a tagállamokat, más közösségi vagy a Közösségen kívüli intézményeket és testületeket, valamint harmadik országokat.	b) „harmadik fél”: természetes vagy jogi személy, vagy pedig az érintett intézményen kívüli szervezet, más közösségi vagy a Közösségen kívüli intézmények és testületek, valamint harmadik országok;
Indokolás
A tagállamokat nem kell harmadik félként számon tartani az intézményekkel fenntartott kapcsolataikban, illetve az EU tevékenységeivel összefüggő kérdésekről folytatott kommunikációjuk során.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az egyén magánszférájának és becsületének védelme, különösen a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi joganyagnak megfelelően;
Indokolás
A személyes adatokra vonatkozó uniós jogszabályokra történő hivatkozás került a szövegbe. Ebben az összefüggésben is az eljárási szabályzat 80a cikkének 3.3 bekezdését kell alkalmazni.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A harmadik személyek dokumentumait illetően az intézmény köteles a harmadik személlyel egyeztetni annak megállapítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett  valamely kivétel alkalmazható-e, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé.	(1) A harmadik személyek dokumentumait illetően az intézmény köteles a harmadik személlyel egyeztetni annak megállapítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett  valamely kivétel alkalmazható-e, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé. Az intézmények részére a politikák kidolgozásának befolyásolására biztosított dokumentumokat közzé kell tenni.
Indokolás
A politikák kidolgozási folyamata átláthatóságának biztosítására a harmadik személyek által biztosított és a politikai döntések befolyásolását célzó dokumentumokat közzé kell tenni.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A Bizottság és a Tanács az intézmények között elfogadott megállapodásoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet a minősített dokumentumok tekintetében.	(7) A Bizottság és a Tanács az intézmények között elfogadott közzéteendő megállapodásoknak megfelelően gondoskodik az Európai Parlamentet általi megfelelő ellenőrzésről a minősített dokumentumok tekintetében.
Indokolás
Közzé kell tenni az intézmények között az érzékeny dokumentumok kapcsán megállapodás tárgyát képező rendelkezéseket.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Minden intézmény saját eljárási szabályzatában határozza meg, mely egyéb dokumentumkategóriákat tesz a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.	(4) Az intézmények közös felhasználói felületet hoznak létre dokumentum-nyilvántartásaik számára, és gondoskodnak egy egységes hozzáférési pont létrehozásáról a közösségi jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokhoz a nyilvánosság számára történő közvetlen hozzáféréshez.
Indokolás
A 12. cikk (4) bekezdését módosítani kell a Cashman-állásfoglalás 5. ajánlásának belefoglalása érdekében, a jelenlegi szabványok javítását szem előtt tartva.

MELLÉKLET

	A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT

                     Brüsszel, 2008. november 6.

VÉLEMÉNY

A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE:      AZ EURÓPAI PARLAMENT

A TANÁCS

A BIZOTTSÁG

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

COM(2008) 229 végleges, 2008.4.30. - 2008/0090 (COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2008. május 20-án és június 4-én azzal a szándékkal ült össze, hogy megvizsgálja a Bizottság által benyújtott, fent nevezett javaslatot.

Az ülések alkalmával[1] az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelet átdolgozására vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat vizsgálatát követően a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel az alábbiakat állapította meg.

1) A 7. cikk (1) bekezdésében az „e cikk (4) bekezdésének” hivatkozást a következőképpen kell módosítani: „e cikk (3) bekezdésének”.

2) A 9. cikk (1) bekezdésében a „4. cikk (1) bekezdése a) pontjának” hivatkozást a következőképpen kell módosítani: „4. cikk (1) bekezdésének”.

3) A 12. cikk (1) bekezdésében az „EU jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok” kiegészítés szövegét a lényegi változások azonosítására általánosan használatos szürke kiemeléssel kellett volna azonosítani.

4) A 12. cikk (2) bekezdésében az utolsó szavakként beillesztett „elektronikus formában” kiegészítés szövegét a lényegi változások azonosítására általánosan használatos szürke kiemeléssel kellett volna azonosítani.

A javaslat vizsgálata során a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat az abban vagy e véleményben akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a tanácsadó munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

C. PENNERA                                  J.-C. PIRIS                           C.-F. DURAND

jogtanácsos                                      jogtanácsos                           megbízott főigazgató

ELJÁRÁS

Cím	Nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz
Hivatkozások	COM(2008)0229 – C6-0184/2008 – 2008/0090(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 22.5.2008
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Monica Frassoni 25.6.2008
Vizsgálat a bizottságban	15.12.2008
Az elfogadás dátuma	20.1.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	15 2 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Carlo Casini, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Neena Gill, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Eva-Riitta Siitonen, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Rainer Wieland, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Brian Crowley, Eva Lichtenberger, József Szájer, Jacques Toubon

• [1]  A tanácsadó munkacsoport számára a javaslat angol, francia és német nyelvi változata állt rendelkezésre, és a csoport az angol nyelvű változat, mint a megbeszélés tárgyát képező szöveg eredeti nyelvi változata alapján dolgozott.

VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről (22.1.2009)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)
(COM(2008)0229 – C6‑0184/2008 – 2008/0090(COD))

Előadó: David Hammerstein

RÖVID INDOKOLÁS

Az (Amszterdami Szerződés által 1997-ben módosított) Európai Unióról szóló szerződés 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a közösségi intézmények és szervek a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg. Annak érdekében, hogy a polgárok és a választott szervek ténylegesen részt vállalhassanak a politikai folyamatokban és elszámoltathassák a hatóságokat, a lehető legszélesebb körű hozzáférést kell biztosítani számukra az európai intézmények dokumentumaihoz.

Jóllehet az európai intézmények már tettek lépéseket a nyitottság és az átláthatóság terén, a helyzet még egyáltalán nem mondható tökéletesnek, és az európai intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet jelenleg folyamatban levő átdolgozását újabb lépésnek kell tekinteni egy olyan igazgatási környezet megvalósítása felé, amelyben az információk rendelkezésre állása és az azokhoz való könnyű hozzáférés inkább szabály, mint kivétel.

A Bizottság által a rendelet tekintetében előterjesztett módosítások azonban csalódást keltenek, mivel a bizottsági javaslatok számos esetben inkább visszalépést jelentenek „a nagyobb átláthatóság érdekében” megtett, előre mutató, merész lépések helyett. Az előadó véleménye szerint az eddigi ítélkezési gyakorlat és más vonatkozó szövegek – például az Ǻrhusi Egyezmény – rendeletbe történő valós beépítésének és egységesítésének már más megközelítés alkalmazásához kellett volna vezetnie a felülvizsgálat tekintetében.

Az előadó ezenkívül úgy véli, hogy a Bizottság azon döntése, hogy a felülvizsgálathoz az átdolgozási eljárást alkalmazza, nem szerencsés, és nincs összhangban az átdolgozási eljárásról szóló intézményközi megállapodás céljaival, amelynek értelmében az eljárás meglehetősen eltérő körülmények esetén alkalmazható. Mivel az eljárás eleve arra korlátozza a Parlament lehetőségeit, hogy a javaslatot csak a Bizottság által módosított elemek tekintetében módosítsa, az eljárás alkalmazását körültekintő módon értékelni kell. Az, hogy az átdolgozási eljárás nem alkalmas egy átfogó felülvizsgálat elvégzésére – amikor bizonyos elemek módosításai érintik a szöveg más rendelkezéseit is –, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Parlamentnek messzemenően alkalmaznia kell az intézményközi megállapodásban előírt eltérést.

A legjelentősebb visszalépést a „dokumentum” fogalmának, azaz az egész rendelet legfontosabb elemének a Bizottság általi átdolgozása jelenti (3. cikk). Az előadó véleménye szerint a meghatározás leszűkítése helyett (amit a Bizottság javasol) a fogalmat inkább bővíteni kellene, hogy magában foglaljon minden tartalmat, függetlenül az adathordozótól vagy attól, hogy a döntéshozási eljárás mely fázisban tart, az intézmények felelősségi körébe tartozó ügyek esetében.

A Petíciós Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Unióban a közösségi jog, illetve a közösségi politikák és programok alkalmazása tekintetében felmerülő hibákat vagy hiányosságokat, és továbbra is fenntartja, hogy a polgárok nagyon is tudatában vannak az ilyen hiányosságoknak, mivel azok közvetlenül érintik őket, és mivel közvetlen érdekük, hogy véget vessenek a jogsértéseknek és/vagy jogorvoslatot kérjenek.

A polgárok számára különösen fontos, hogy például jogsértési eljárások esetén – amelyek sok esetben állampolgárok által benyújtott petíciók eredményei – az ilyen eljárások keretében folytatott vizsgálat minden szakaszában teljes körű hozzáférést biztosítsanak valamennyi dokumentumhoz. Ez többek között magában foglalja a tagállamok által biztosított dokumentumokat is. Ezért az előadó hangsúlyozza, hogy a Bizottság arra irányuló javaslata, hogy a tagállamoknak – saját jogszabályaik alapján – biztosítsák a jogot a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására (5. cikk), ellentétes az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával, és nem elfogadható. A 4. cikkben (Kivételek) megállapítottakon kívül nem lenne szabad több kivételt alkalmazni a polgárok dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozóan. Ami a 9. cikket illeti (Minősített dokumentumok kezelése), fontos, hogy az intézmények közös szabályokat állapítsanak meg az ilyen dokumentumok besorolására, és hogy e szabályokat nyilvánosságra hozzák.

Az előadó úgy véli továbbá, hogy a rendeletbe érdemes lenne beépíteni az európai ombudsman azon javaslatát, hogy objektív közvetítőként járjon el olyan esetekben, amikor egy intézmény részben vagy teljes egészében megtagadja a hozzáférést egy adott dokumentumhoz, és a kérelmező megkérdőjelezi az érintett érdek sérelmének valódiságát és/vagy azzal érvel, hogy a közzétételt magasabb közérdek indokolja. Ilyen esetekben az ombudsman megvizsgálhatná a dokumentumot, független véleményt alkotva a sérelem és/vagy a magasabb közérdek kérdéséről, és – a dokumentum közzététele nélkül – véleményt adna ki az intézmény és a kérelmező számára. Ha az ombudsmannal folytatott konzultáció után sem biztosítják a hozzáférést, a kérelmező – ha úgy kívánja – megerősítő kérelmet nyújthat be.

Ez az eljárás semmiképpen sem csorbítaná a kérelmezőnek a rendelet által biztosított jogait, inkább gyakorlati segítséget és iránymutatást nyújtana az intézmény számára, amely úgy ítélheti meg, hogy a hozzáférés megtagadása jogi kötelezettsége, és növeli a kérelmező bizalmát azzal kapcsolatban, hogy amennyiben a kérelmet elutasítják, a sérelem valószínűsége valóban fennáll, továbbá komolyan és tárgyilagosan megvizsgálták, hogy a közzétételhez fűződik-e magasabb közérdek. Ennek az eljárásnak egy másik előnye, hogy a hozzáférés megtagadásával kapcsolatban a különböző intézményektől az ombudsman elé kerülő eseteket következetesen és méltányosan kezelik.

Az előadó szerint nehezen képzelhető el, hogy az európai átláthatósági kezdeményezés sikeres lesz, ha a kérelmezők nem tudják könnyen megtalálni és lekérdezni azokat az információkat, amelyekre szükségük van. Ezért e rendelet keretében az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a dokumentumokhoz a dokumentum-nyilvántartásaik számára létrehozott közös felhasználói felületen, illetve egyetlen hozzáférési ponton keresztül biztosítsák a hozzáférést.

Elektronikus hozzáférés esetén a dokumentumoknak a nyílt szabványoknak megfelelő formátumokban kell rendelkezésre állniuk. Az átláthatóságot célzó törekvés bizonyosan elbukik, ha a polgárok az intézmények számítástechnikai környezetének megfelelő, meghatározott levédett szoftvereket kénytelenek használni. Az előadó módosításokat terjesztett elő (10. és 11. cikk) többek között arra vonatkozóan, hogy az intézmények számára határidőt állapítsanak meg arra, hogy meddig kell elérniük, hogy a dokumentumokat a nyílt szabványoknak megfelelő formátumokban tegyék közzé, és biztosítsák, hogy az intézmények számítástechnikai környezete nem akadályozza a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést.

A parlamenti vizsgálat biztosítása érdekében az előadó hangsúlyozza, hogy a minősített dokumentumok esetében a Parlamentnek megfelelő ellenőrzést kell gyakorolnia. A harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel meglévő kétoldalú megállapodások nem tilthatják meg a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy a Parlamenttel információkat osszon meg. Ezzel összefüggésben fontos, hogy határidőket állapítsanak meg az intézmények eljárási szabályzatának kiigazítására, és hogy a Bizottságnak igazolnia kell, hogy e szabályok megfelelnek-e a felülvizsgált rendeletnek. Ezenkívül, a jelenlegi rendelethez hasonlóan, fel kell kérni a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a felülvizsgált rendelet végrehajtásáról és – szükség esetén – dolgozzon ki ajánlásokat a javításokra vonatkozóan.

MÓDOSÍTÁSOK

A Petíciós Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikkének második albekezdése kiemeli a nyitottság elvét, megállapítva, hogy a Szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg.	(2) Az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikkének második albekezdése kiemeli a nyitottság elvét, megállapítva, hogy a Szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg. Ezt megerősíti az Európai Unió alapjogi chartájának 42. cikke, valamint a Maastrichti Szerződéshez csatolt 17. sz. nyilatkozat és a laekeni nyilatkozat, amely összekapcsolta a döntéshozatali folyamat fokozottabb átláthatóságát az EK-Szerződés 255. cikke szerinti, az információkhoz történő fokozottabb nyilvános hozzáféréssel, ami pedig megerősíti az intézmények demokratikus jellegét és a közvélemény közigazgatás iránti bizalmát. Megfelelő erőforrásokat kell rendelkezésre bocsátani a nyitottság elvének gyakorlati megvalósítása érdekében, ezáltal magasabb szintű törvényességet, hatékonyságot, illetve a polgárok felé történő fokozottabb elszámoltathatóságot valósítva meg, és erősítve a demokrácia elveit és az alapvető jogok tiszteletben tartását.
Indokolás
Az információk és dokumentumok kezelése, a nyilvános hozzáféréshez való jog biztosítása és a polgárokkal való kommunikáció mind erőforrás-igényes tevékenységek. Az e célokat szolgáló megfelelő erőforrások biztosítását az uniós intézmények és szervek hatékonyságához, eredményességéhez és átláthatóságához szükséges beruházásnak kell tekinteni.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E rendelet célja, hogy:	E rendelet célja, hogy:
a) a köz- vagy magánérdek alapján olyan módon határozza meg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) dokumentumaihoz való, az EK-Szerződés 255. cikkében előírt hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat, hogy az ilyen  dokumentumokhoz a nyilvánosság  lehető legszélesebb körű hozzáférését biztosítsa;	a) a köz- vagy magánérdek alapján olyan módon határozza meg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) dokumentumaihoz való, az EK-Szerződés 255. cikkében előírt hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat, hogy a nyilvánosság számára biztosítsa az ilyen dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést;
b) megállapítsa az e jog lehető legegyszerűbb módon történő gyakorlását biztosító szabályokat;	b) megállapítsa az e jog lehető legegyszerűbb módon történő gyakorlását biztosító szabályokat;
c) elősegítse a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos helyes igazgatási gyakorlatot.	c) biztosítsa a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos helyes igazgatási gyakorlatot.
Indokolás
Az intézmények kötelesek biztosítani a nyitottságot és az átláthatóságot, valamint a jó igazgatási gyakorlatot.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Bármely természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint.	(1) Bármely természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint.
(2) Ez a rendelet az intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik, nevezetesen azokra , amelyeket az intézmény állított ki, vagy azok hozzá érkeztek az illetékességi körébe tartozó szakpolitikákkal, tevékenységekkel és határozatokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozóan , az Európai Unió valamennyi tevékenységi területén.	(2) Ez a rendelet az intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik, nevezetesen azokra, amelyeket az intézmény állított ki, vagy azok hozzá érkeztek a közvetett és közvetlen illetékességi és hatáskörébe tartozó szakpolitikákkal, tevékenységekkel, vizsgálatokkal és határozatokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozóan, az Európai Unió valamennyi tevékenységi területén.
(3) A 4. és a 9. cikk sérelme nélkül, a dokumentumokat a nyilvánosság számára írásbeli kérelem alapján vagy közvetlenül elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül teszik hozzáférhetővé. Különösen a jogalkotási eljárás folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat kell közvetlenül hozzáférhetővé tenni a 12. cikknek megfelelően.	(3) A 4. és a 9. cikk sérelme nélkül, a dokumentumokat a nyilvánosság számára írásbeli kérelem alapján vagy közvetlenül elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül teszik hozzáférhetővé. Különösen a jogalkotási eljárás folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat kell közvetlenül hozzáférhetővé tenni a 12. cikknek megfelelően. Az igényléshez szükséges különböző nyomtatványok azonosak az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi testület esetében, és azokat az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvére le kell fordítani.
(4) A 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott minősített dokumentumokat e cikknek megfelelően különleges bánásmódban kell részesíteni.	(4) A 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott minősített dokumentumokat e cikknek megfelelően különleges bánásmódban kell részesíteni.
(5) E rendelet nem vonatkozik az intézményektől eltérő felek által a bíróságokhoz benyújtott dokumentumokra.	(5) E rendelet nem vonatkozik az intézményektől eltérő felek által a bíróságokhoz benyújtott dokumentumokra.
(6) Az EK jogszabályok által az érdekelt felek külön hozzáférési jogának sérelme nélkül, a vizsgálatokra vagy egyedi hatályú igazgatási aktusra vonatkozó eljárások aktájához tartozó dokumentumokat nem lehet nyilvánosan hozzáférhetővé tenni mindaddig, amíg a vizsgálat le nem zárul vagy ezen aktusok véglegessé nem válnak. Az intézmények által a fenti vizsgálatok keretében összegyűjtött, illetve természetes vagy jogi személyektől szerzett információkat tartalmazó dokumentumokat nem lehet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.	(6) Az EK jogszabályok által az érdekelt felek külön hozzáférési jogának sérelme nélkül, a vizsgálatokra vagy egyedi hatályú igazgatási aktusra vonatkozó eljárások aktájához tartozó dokumentumokat nem lehet nyilvánosan hozzáférhetővé tenni mindaddig, amíg a vizsgálat le nem zárul vagy ezen aktusok véglegessé nem válnak. Az intézmények által a fenti vizsgálatok keretében összegyűjtött, illetve természetes vagy jogi személyektől szerzett információkat tartalmazó dokumentumokat nem lehet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(7) Ez a rendelet nem érinti az intézmények által birtokolt dokumentumokhoz való azon nyilvános hozzáférési jogokat, amelyek nemzetközi jogi okmányokból vagy az azokat végrehajtó intézmények jogi aktusaiból származhatnak.	(7) Ez a rendelet nem érinti az intézmények által birtokolt dokumentumokhoz való azon szélesebb körű nyilvános hozzáférési jogokat, amelyek nemzetközi jogi okmányokból vagy az azokat végrehajtó intézmények jogi aktusaiból származhatnak.
Indokolás
Az olyan nemzetközi jogi okmányokból, mint például az Ǻrhusi Egyezményből, továbbá az azokat végrehajtó jogi aktusokból származó hozzáférési jogok tekintetében a 7. bekezdésnek a „szélesebb körű” kifejezéssel történő kiegészítése nem jogi módosítás, csupán a szöveget teszi egyértelműbbé.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a környezet, például a ritka fajok költőhelyei.	törölve
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az alábbi dokumentumokhoz  való hozzáférést meg kell tagadni, ha a dokumentumok közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné.	(3) Az alábbi dokumentumokhoz  való hozzáférést meg kell tagadni, ha a dokumentumok közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné.
a) olyan ügyre vonatkozó dokumentumok, amellyel kapcsolatban még nem született határozat;	a) olyan ügyre vonatkozó dokumentumok, amellyel kapcsolatban még nem született határozat és ahol az átláthatósági szabályok érvényesülnek;
b) az érintett intézményeken belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok a döntés meghozatalát követően is.	b) az érintett intézményeken belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok a döntés meghozatalát követően is és ésszerű határidőn belül.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Azon dokumentumok esetében, amelyek közzététele a környezetvédelmi értékeket – például ritka fajok szaporodási helyeit – veszélyeztetné, a közzététel csak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Ǻrhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban hajtható végre.
	______________________________ 1 HL L 264., 2006.9.25., 13. o.
Indokolás
A (4a) (új) bekezdés célja az Ǻrhusi Egyezmény, valamint a Turco-ügyben hozott ítéletben (C-39/05 P és C-52/05) kifejezett elvek teljes figyelembe vétele.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A Bizottság és a Tanács az intézmények között elfogadott megállapodásoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet a minősített dokumentumok tekintetében.	(7) A Bizottság és a Tanács az intézmények között elfogadott, közzéteendő megállapodásoknak megfelelően gondoskodik az Európai Parlament általi megfelelő ellenőrzésről a minősített dokumentumok tekintetében.
Indokolás
A Cashman-állásfoglalás 3. ajánlása kimondja, hogy a parlamenti ellenőrzés keretében a rendeletnek biztosítania kell a minősített dokumentumok feletti megfelelő európai parlamenti ellenőrzést.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A dokumentumokat a meglévő változatban és formában kell közzétenni (beleértve az elektronikus vagy az olyan alternatív formákat is, mint például a Braille-írás, nagybetűvel való szedés vagy hangszalag), a kérelmező igényeinek teljes mértékű figyelembevételével.	(3) A dokumentumokat az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén, a meglévő változatban és formában kell közzétenni (beleértve az elektronikus vagy az olyan alternatív formákat is, mint például a Braille-írás, nagybetűvel való szedés vagy hangszalag), a kérelmező igényeinek teljes mértékű figyelembevételével. A dokumentumokhoz való hozzáférést nem korlátozhatja az intézmény számítástechnikai környezetében alkalmazott szoftver vagy operációs rendszer.
Indokolás
Az intézményeknek ki kell használniuk az e rendelet felülvizsgálatában rejlő lehetőséget a nyitott szabványok bevezetésére. A rendelet alapelveiből és jogalapjából következik, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférést nem korlátozhatja az intézmény által használt szoftver vagy operációs rendszer.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha lehetséges, más dokumentumokat, nevezetesen a politika vagy stratégia fejlesztésére vonatkozó dokumentumokat is közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni elektronikus formában .	(2) A 4. és 9. cikk figyelembevételével a nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni különösen az uniós jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat.
Indokolás
Lásd az 12. cikk (4) bekezdésére irányuló módosítás indokolását.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Minden intézmény saját eljárási szabályzatában határozza meg, mely egyéb dokumentumkategóriákat tesz a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.	(4) Az intézmények közös felhasználói felületet hoznak létre dokumentum-nyilvántartásaik számára, és gondoskodnak egy egységes, közvetlen hozzáférési pont létrehozásáról az uniós jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokhoz.
Indokolás
A jelenlegi szabványok javításának céljából a 12. cikk (2) és (4) bekezdését módosítani kell a Cashman-állásfoglalás 2. és 5. ajánlásának belefoglalása érdekében.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) valamely tagállam által a Tanácshoz benyújtott kezdeményezés az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése alapján vagy az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése alapján,	a) valamely tagállam által a Tanácshoz benyújtott kezdeményezések az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése alapján;
Indokolás
A tagállamok által az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése alapján előterjesztett kezdeményezésekre már nincs lehetőség.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság legkésőbb ….-ig jelentést tesz közzé e rendelet elveinek végrehajtásáról, és ajánlásokat, köztük adott esetben a jelenlegi helyzet változása miatt szükségessé váló javaslatokat tesz e rendelet felülvizsgálatára, valamint az intézmények intézkedéseire vonatkozó cselekvési programot dolgoz ki.
Indokolás
A jelenlegi rendelethez hasonlóan a rendelet végrehajtásáról jelentést kell előterjeszteni, amelyben – szükség esetén – javításokra irányuló ajánlásokat és javaslatokat fogalmaznak meg. Valamely rendelkezés kizárása a rendelet de facto módosítását jelenti.

ELJÁRÁS

Cím	Nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz
Hivatkozások	COM(2008)0229 – C6-0184/2008 – 2008/0090(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	PETI 4.9.2008
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	David Hammerstein 15.7.2008
Az elfogadás dátuma	19.1.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Sir Robert Atkins, Margrete Auken, Inés Ayala Sender, Victor Boştinaru, Simon Busuttil, Alexandra Dobolyi, Glyn Ford, Cristina Gutiérrez-Cortines, David Hammerstein, Marian Harkin, Carlos José Iturgaiz Angulo, Marcin Libicki, Miguel Angel Martínez Martínez, Manolis Mavrommatis, Mairead McGuinness, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Nicolae Vlad Popa, Kathy Sinnott
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Carlos Carnero González, Marie-Hélène Descamps, Henrik Lax

ELJÁRÁS

Cím	Nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz
Hivatkozások	COM(2008)0229 – C6-0184/2008 – 2008/0090(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	30.4.2008
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 22.5.2008
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 23.9.2008		JURI 22.5.2008		AFCO 22.5.2008		PETI 4.9.2008
Társbizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFCO 20.11.2008
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Michael Cashman 28.5.2008
Vizsgálat a bizottságban	7.10.2008		5.11.2008		20.1.2009		29.1.2009
	10.2.2009		17.2.2009
Az elfogadás dátuma	17.2.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 5 15
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alexander Alvaro, Emine Bozkurt, Philip Bradbourn, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Carlos Coelho, Esther De Lange, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Armando França, Urszula Gacek, Roland Gewalt, Jeanine Hennis-Plasschaert, Magda Kósáné Kovács, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Stavros Lambrinidis, Roselyne Lefrançois, Baroness Sarah Ludford, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Maria Grazia Pagano, Martine Roure, Inger Segelström, Csaba Sógor, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Edit Bauer, Simon Busuttil, Marco Cappato, Charlotte Cederschiöld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Metin Kazak, Jean Lambert, Marian-Jean Marinescu, Antonio Masip Hidalgo, Bill Newton Dunn, Hubert Pirker, Nicolae Vlad Popa, Eva-Britt Svensson, Charles Tannock
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Costas Botopoulos, Luis de Grandes Pascual, Anneli Jäätteenmäki, Jelko Kacin
Benyújtás dátuma	19.2.2009