JELENTÉS Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség
24.2.2009 - (2008/2225(INI))
Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Vasco Graça Moura
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EK-Szerződés 149. és 151. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 22. cikkére,
– tekintettel a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, 2003. évi UNESCO Egyezményre,
– tekintettel a Bizottság „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” című, 2008. szeptember 18-i közleményére (COM(2008)0566) és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2008)2443, SEC(2008)2444, SEC(2008)2445),
– tekintettel a Bizottság „Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere” című, 2007. április 13-i közleményére (COM(2007)0184),
– tekintettel a Bizottság „Jelentés a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése című jelentési terv végrehajtásáról” című, 2007. november 5-i munkadokumentumára (COM(2007)0554), valamint az azt kísérő munkadokumentumra (SEC(2007)1222),
– tekintettel „Az európai kulturális programról a globalizálódó világban” című, 2008. április 10-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a többnyelvűség ösztönzését szolgáló új keretstratégiáról szóló, 2006. november 15-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az Európai Unióban a többnyelvűség és a nyelvtanulás előmozdítására vonatkozó intézkedésekről, az európai nyelvi kompetenciamutatóról szóló, 2006. április 27-i állásfoglalására[3],
– tekintettel a bővítés és a kulturális sokszínűség kapcsán a regionális és kevésbé használt nyelvekről, az európai kisebbségi nyelvekről szóló, 2003. szeptember 4-i, a Bizottságnak szóló ajánlásokkal elfogadott állásfoglalására[4],
– tekintettel a 2001-et a nyelvek európai évévé nyilvánító, 2000. július 17-i 1934/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[5],
– tekintettel a 2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács elnökségi következtetéseire,
– tekintettel az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács 2008. május 21-i és 22-i, különösen a többnyelvűségre vonatkozó következtetéseire,
– tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a kulturális sokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való előmozdításáról elfogadott, 2008. novemberi következtetéseire[6],
– tekintettel a Régiók Bizottságának a többnyelvűségről szóló, 2008. június 18–19-i véleményére[7], valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság többnyelvűségről szóló, 2008. szeptember 18-i véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Foglakoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0092/2009),
A. mivel a nyelvi és kulturális sokszínűség a média térnyerése, a növekvő mobilitás és migráció, valamint a globalizációs folyamatok előrehaladásának eredményeképpen jelentős hatással van az Európai Unió polgárainak mindennapjaira,
B. mivel a különböző nyelvi kompetenciák elsajátítása minden uniós polgár számára rendkívüli fontossággal bír, hiszen lehetővé teszi, hogy teljességében élvezhessék az Unión belüli, illetve az Unió harmadik országokkal folytatott kapcsolatainak keretén belüli szabad mozgás gazdasági, szociális és kulturális előnyeit,
C. mivel a többnyelvűség jelentősége a tagállamok közötti kapcsolatokban, a multikulturális társadalmunkban való együttélés tekintetében és az Európai Unió közös politikáin belül is növekszik,
D. mivel a többnyelvűség értékelésének olyan elfogadott eszközökön kell alapulnia, mint amilyen többek között a közös európai nyelvi referenciakeret,
E. mivel több európai nyelv alapvető összekötő hídként szolgál a harmadik országokkal folytatott kapcsolatokban, valamint a világ legkülönbözőbb régióinak népei és nemzetei között,
F. mivel az Alapjogi Charta 21. és 22. cikke a nyelvi sokféleséget állampolgári jogként ismeri el, és a többnyelvűségnek célul kell kitűznie a sokszínűség tiszteletének és a toleranciának ösztönzését is, a tagállamokon belüli különböző nyelvi közösségek közötti lehetséges – akár tettleges, akár passzív – konfliktusok elkerülése érdekében,
1. üdvözli a Bizottság többnyelvűségről szóló közleményének benyújtását, és a figyelmet, amelyet a Tanács a közleménynek szentelt;
2. megerősíti a korábbiakban a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség tekintetében képviselt álláspontjait;
3. ragaszkodik az EU hivatalos nyelvei közötti egyenrangúság elismeréséhez a nyilvános tevékenység minden területén;
4. úgy véli, hogy Európa nyelvi sokfélesége jelentős kulturális tőke, és nem tenne jót az Európai Uniónak, ha csak egyetlen fő nyelvre korlátozná magát;
5. hangsúlyozza az EU intézményeinek kulcsfontosságú szerepét a nyelvi egyenrangúság elvének tiszteletben tartásában, egyrészt a tagállamok közötti kapcsolatokban és magukban az uniós intézményekben, másrészt az EU polgárai és a nemzeti hatóságok, illetve a közösségi és nemzetközi intézmények és szervezetek közötti kapcsolatokban;
6. emlékeztet arra, hogy a többnyelvűség fontossága nem merül ki a szociális és gazdasági tényezőkben, és figyelembe kell venni a tudományos és kulturális alkotómunkát és ismeretátadást is, valamint a fordítás, akár az irodalmi, akár a szakfordítás fontosságát a polgárok élete és az Európai Unió hosszú távú fejlődése szempontjából; nem utolsó sorban pedig a nyelvek identitásformáló és identitáserősítő szerepét;
7. hangsúlyozza, hogy a soknyelvűség keresztirányú kérdés, amely nagy hatással van az európai polgárok életére; ezért felhívja a tagállamokat, hogy integrálják a többnyelvűséget az oktatástól eltérő olyan szakpolitikákba, mint az élethosszig tartó tanulás, a társadalmi integráció, a foglalkoztatás, a média és a kutatás;
8. alapvető fontosságúnak tekinti a fordítást támogató speciális programok és többnyelvű terminológiai adatbázisok hálózatainak létrehozását;
9. emlékeztet arra, hogy a többnyelvűség előmozdítása érdekében fel kell használni az információs és kommunikációs technológiákat, és hangsúlyozza a valamennyi nyelv betűinek megjelenítését lehetővé tevő megfelelő nemzetközi szabvány (ISO 10646) szerepét és alkalmazásának fontosságát az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerében és a médiában;
10. javasolja a fordítók és tolmácsok európai napjának létrehozását vagy e foglalkozások figyelembevételét és kidomborítását a minden év szeptember 26-án megünnepelt Nyelvek Európai Napján;
11. megerősíti annak alapvető fontosságát, hogy a szülők és gondviselők megválaszthassák gyermekük tanulmányainak nyelvét azon országokban, ahol egynél több hivatalos vagy regionális nyelv él együtt;
12. figyelmeztet arra a hibára, ha egy nyelvet egy más nyelv beszélőinek rovására támogatnak, illetve ha bármiféle korlátozást vagy megkülönböztetést alkalmaznak, amely figyelmen kívül hagyja vagy sérti e jogokat;
13. hangsúlyozza, hogy azon országokban vagy régiókban, ahol két vagy több hivatalos nyelv él együtt, létfontosságú a többnyelvűség megőrzése, valamint annak biztosítása, hogy valamennyi nyelvet használják oktatási nyelvként az oktatás minden szintjén;
14. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egynél több hivatalos nyelvvel rendelkező tagállamokban biztosítva legyen a nyelvek teljes körű, kölcsönös megértése, különösen az időskorúak tekintetében, valamint a jogrendszer, az egészségügy, a közigazgatás és a foglalkoztatás területén;
15. ösztönzi, hogy azon tisztviselők, akik munkájuk során más tagállamok polgáraival lépnek kapcsolatba, tanuljanak meg egy második európai uniós nyelvet;
16. úgy véli, hogy szükséges és helyénvaló a felnőttkori idegennyelv-nyelvtanulás lehetőségének megteremtése szakmai vagy az élethosszig tartó tanulási programokon keresztül, a személyes és szakmai fejlődés érdekében;
17. kiemeli az anyanyelven történő oktatás döntő fontosságát, nem csupán általában az eredményes iskolai előmenetel szempontjából, hanem emellett különösen a megfelelő szintű idegen nyelvi kompetencia elsajátítását tekintve is, és melegen üdvözli a Bizottság javaslatát az anyanyelv és két idegen nyelv előmozdítására az oktatásban; hangsúlyozza ezért, hogy egy gyermeket sem lehet megfosztani az állam hivatalos nyelvén történő oktatástól;
18. sajnálja, hogy a Bizottság eddig nem intézményesítette a nyelvi sokféleségről és nyelvtanulásról szóló többéves programot, vagy a nyelvi sokféleséggel és nyelvtanulással foglalkozó ügynökséget, ahogy azt az Európai Parlament a fent említett, 2003. szeptember 4-i nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában is kérte;
19. fontosnak tartja továbbá a befogadó állam hivatalos nyelveinek teljes körű elsajátítását a bevándorlók és családtagjaik teljes körű beilleszkedésének érdekében, és hangsúlyozza, hogy a nemzeti kormányoknak hatékonyan támogatniuk kell a külön nyelvi kurzusokat, különösen a nők és az idősek számára; felhívja a tagállamokat, hogy járjanak el felelősségteljesen a bevándorlókkal szemben, megadva számukra a befogadó ország nyelvének és kultúrájának elsajátításához szükséges eszközöket, mindeközben lehetővé téve és bátorítva saját nyelvük megtartását;
20. emlékeztet arra, hogy ezen okokból kifolyólag nélkülözhetetlen a tanítás minőségének biztosítása, ideértve a megfelelő tanárképzést is;
21. hangsúlyozza, hogy megfelelő jelentőséget kell tulajdonítani az iskoláskor előtti nyelvtanulásnak és mindenekelőtt azon ország nemzeti nyelve tanulásának, ahol a gyermekek iskolába járnak;
22. úgy véli, hogy a gyermekeknek beiskolázásuk előtt saját érdekükből képesnek kell lenniük beszélni annak az országnak a nyelvét, amelyben élnek, annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe tanulmányaik vagy azt követő képzésük során, és hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt minden tevékenységben;
23. javasolja, hogy a tagállamok vizsgálják meg a tanári csereprogramok lehetőségét az oktatás különböző szintjein, abból a célból, hogy az iskolai tárgyakat különböző nyelveken oktathassák, és úgy véli, hogy ez a lehetőség jól kihasználható különösen a határ menti régiókban, és javítaná a munkaerő mobilitását és az állampolgárok nyelvtudását;
24. úgy véli, nélkülözhetetlen a nyelvtanárok és a hallgatók cseréjének és mobilitásának előmozdítása; hangsúlyozza, hogy a nyelvtanárok Európai Unión belüli mozgása biztosíthatja a lehető legtöbb szakember közvetlen kapcsolatát az általa tanított nyelv anyanyelvi környezetével;
25. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a tanárok szakmai mobilitását, valamint az iskolák és a különböző országok közötti együttműködést technológiailag és kulturálisan innovatív pedagógiai projektek megvalósítására;
26. bátorítja és támogatja az anyanyelvként használt kisebbségi helyi és idegen nyelvek választható lehetőségként való bevezetését az iskolában és/vagy a közösség számára nyitva álló iskolán kívüli tevékenységek keretében;
27. megerősíti régóta tartó elkötelezettségét a nyelvtanulás, a soknyelvűség és az Európai Unió nyelvi sokfélesége – többek között a regionális és kisebbségi nyelvek – előmozdítása mellett, mivel ezek olyan kulturális értékek, amelyeket óvni és ápolni kell; úgy véli továbbá, hogy a többnyelvűség alapvető fontosságú a hatékony kommunikáció szempontjából, és az egyének közötti megértés megkönnyítésének, illetve ezáltal a sokféleség és a kisebbségek elfogadásának egyik eszközét jelenti;
28. ajánlja, hogy a középiskolai szinttől a tagállamok tanterve tartalmazza egy harmadik idegen nyelv tanulásának választható lehetőségét;
29. hangsúlyozza a környező országok nyelvei tanulásának fontosságát mint a kommunikáció megkönnyítésének és a kölcsönös megértés előmozdításának egyik módját az Európai Unióban, a Közösség erősítése mellett;
30. javasolja a szomszédos országok és régiók nyelvei tanulásának támogatását, különösen a határ menti régiókban;
31. ismételten hangsúlyozza az újszerű nyelvpedagógiai módszerek és megközelítések előmozdításának és támogatásának fontosságát a nyelvtudás megszerzésének bátorítása, valamint a polgárok körében a nyelvtanulás tudatosítása és az erre való motiválás érdekében;
32. javasolja, hogy az oktatás minden szintjén, tekintet nélkül a földrajzi környezetre, legyenek képzett, az információs és kommunikációs technológiák használatára képesített és azokban jártas idegennyelv-tanárok;
33. javasolja az élő nyelvek tanárait tömörítő európai egyesületek és szövetségek meghallgatását az alkalmazni kívánt módszerek és programok vonatkozásában;
34. kiemeli az olvasásra való ösztönzésre és az irodalmi alkotás serkentésére irányuló politika fontosságát e célok elérésében;
35. üdvözli a Bizottságnak a tömegkommunikációs eszközök és az új technológiák révén történő nyelvtanulás előnyeiről szóló tájékoztató és figyelemfelhívó kampányok indítására irányuló terveit; sürgeti a Bizottságot, hogy vonja le a következtetéseket a bevándorlók gyermekeinek nyelvtanulásáról és a származási ország nyelvének és kultúrájának a befogadó tagállamban való tanításáról folytatott konzultációkból;
36. javasolja és ösztönzi az IKT-k mint nélkülözhetetlen eszközök alkalmazását a nyelvoktatásban;
37. megismétli, hogy számára politikai prioritás a nyelvtudás megszerzése más uniós nyelvek, köztük egy szomszédos ország nyelve és egy nemzetközi „lingua franca” tanulása révén; úgy véli, hogy ez kompetenciákat és képesítést ad az állampolgárok részére ahhoz, hogy részt vegyenek a demokratikus társadalomban az aktív polgárság, a foglalkoztathatóság és más kultúrák ismerete terén;
38. javasolja, hogy kielégítő mértékben biztosítsák a többnyelvűséget a médiában és az interneten hozzáférhető tartalmakban, és különösen az Europeana és más, az Európai Unióval kapcsolatos weboldalak és portálok nyelvi politikájában, amelynek teljes mértékben figyelembe kell vennie az európai többnyelvűséget, legalább az Európai Unió 23 hivatalos nyelve tekintetében;
39. támogatja a nemzeti nyelveken történő feliratozást a televíziós programokban a szinkron és az alámondás helyett, az uniós nyelvek könnyebb tanulása és gyakorlása érdekében és az audiovizuális műsorok kulturális hátterének jobb megértése végett;
40. ajánlja a tagállamoknak a televíziós műsorok és különösen a gyermekeknek szóló televíziós műsorok feliratozását, szinkronizálás helyett;
41. ösztönzi az Európai Uniót, hogy külkapcsolataiban aknázza ki az európai nyelvekhez kapcsolódó előnyöket, és felszólít arra, hogy a többnyelvűség tőkéjét használják ki a világ többi részével folytatott kulturális gazdasági és társadalmi párbeszéd kialakításakor, erősítve az Európai Unió szerepét a nemzetközi színtéren, növelve annak értékét, és részesítve e tőkéből a harmadik országokat az EU által követett fejlesztési politika szellemében;
42. úgy véli, hogy elegendő támogatást kell biztosítani annak elősegítésére, hogy az élethosszig tartó tanulás jegyében minden állampolgár – életkorától függetlenül – társadalmi integrációjának, foglalkoztatásának és jólétének előmozdítása érdekében folyamatosan fejlessze nyelvtudását, azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak számára a megfelelő nyelvtanuláshoz vagy a könnyebb kommunikációhoz szükséges egyéb lehetőségekhez, többek között a korai nyelvtanuláshoz;
43. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák azokat az intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a nyelvtanulást a hátrányos helyzetű személyek, a nemzeti kisebbségek tagjai és a bevándorlók számára, lehetővé téve a befogadó ország és/vagy régió nyelvének (nyelveinek) elsajátítását társadalmi beilleszkedésük és a kirekesztésük elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy a bevándorlók számára fontos, hogy nyelvi készségeik fejlesztése során anyanyelvüket használhassák; ennek megfelelően sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék az anyanyelv használatát és az illető ország nemzeti nyelvének (nyelveinek) elsajátítását egyaránt;
44. úgy véli, világszerte meg kell erősíteni az európai nyelvek nemzetközi terjesztéséhez nyújtott támogatást, hiszen ezek fontos hozzáadott értéket képviselnek az európai projektben, mivel alapvető fontossággal bírnak az Európai Unió és a harmadik országok között meglévő nyelvi, történelmi és kulturális kapcsolatokban, és mivel elősegítik a demokratikus értékek előmozdítását ezekben az országokban;
45. úgy véli, hogy támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, különösen a kkv-knak a nyelvhasználat és a nyelvtanulás terén, ezáltal hozzásegítve őket ahhoz, hogy hozzáférhessenek a nemzetközi piacokhoz, és különösen a feltörekvő piacokhoz;
46. külön felhívja a figyelmet az eltérő kulturális háttérrel rendelkező egyének közötti kommunikációs szakadék, valamint a több- és egynyelvűek közötti társadalmi megosztottság lehetséges veszélyeire, felhívja a figyelmet, hogy a nyelvtudás hiánya sok tagállamban továbbra is komolyan akadályozza a nem az adott tagállamban honos munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci integrációját; ezért sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az Európai Unióban jobb lehetőségekhez jutó több nyelvet beszélők és a számos lehetőségből kizárt egynyelvűek közötti különbségek csökkentésére;
47. úgy véli, hogy támogatást kell nyújtani a harmadik országok nyelveinek tanulásához, az EU-n belül is;
48. hangsúlyozza, hogy szükség van a fő nemzetközi nyelvek használatára az idegenforgalmi övezetekben és különösen a turistainformációs pontokon, turistajelzéseken és útjelzéseken;
49. kéri, hogy a nyelvi kompetenciamutatók a lehető legrövidebb időn belül terjedjenek ki az EU összes hivatalos nyelvére, más, az Európai Unióban beszélt nyelvekre való kiterjesztésük sérelme nélkül;
50. javasolja, hogy a nyelvi kompetenciamutatók terjedjenek ki az ógörög és a latin nyelvre is, nem csupán azért, mert ezek a közös európai kulturális és civilizációs örökség igen fontos részét képezik, hanem azért is, mert e nyelvek elsajátítása hozzásegít más nyelvek megtanulásához, illetve hozzájárul a metanyelvi gondolkodás kialakulásához is;
51. úgy véli, hogy az adatgyűjtésnek tartalmaznia kell a négy nyelvi készséget – írott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség – mérő teszteket;
52. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a koordináció nyílt módszerének alkalmazásával fokozzák a tagállamok közötti együttműködést növelő erőfeszítéseiket a többnyelvűség területére vonatkozó tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjének elősegítésére, figyelembe véve például a többnyelvű vállalkozásokban rejlő gazdasági előnyöket;
53. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
INDOKOLÁS
Az Európai Parlament több alkalommal foglalkozott már a többnyelvűséget érintő kérdésekkel, ezért itt csak rövid indokolásra van szükség.
Az előadó elfogadja a Bizottság véleményét, mely szerint az Európai Unió nyelvi és kulturális sokszínűsége hatalmas előny a versenyképesség szempontjából, és emlékeztet arra, hogy egyértelműen támogatni kell a nyelvtanításhoz és az oktatási és kulturális cserékhez kapcsolódó programokat, akár az Európai Unión belül, akár azon kívül.
Mivel a nyelv a társadalmi integráció eszköze, fontos az irodalmi és a szakfordítást támogató szakpolitikák kidolgozása.
Az Európai Uniónak a lehető legjobban ki kell használnia ezt az előnyt, ahol csak lehetséges, a világ más területeivel folytatott párbeszéden keresztül, tekintettel az Európai Unió és harmadik országok között fennálló nyelvi, történelmi és kulturális kapcsolatokra.
A többnyelvűség előmozdítása szorosan összekapcsolódik az audiovizuális ágazattal, az IKT-vel, valamint a kultúrához és az oktatáshoz való hozzáférés új eszközeivel, különösen az online tartalmakkal is. A kulturális kapcsolatok tekintetében jelenleg tapasztalható dinamika elősegíti a népek egymás felé irányuló természetes közeledését, és ezen a téren a többnyelvűségnek is szerepe van.
A nyelvi kompetenciamutatóknak más, Európában beszélt és tanult nyelvekre történő kiterjesztésük sérelme nélkül a lehető legrövidebb időn belül fel kell ölelniük az EU valamennyi hivatalos nyelvét.
Az előadó alapvető fontosságúnak tartja, hogy a nyelvi kompetenciamutató az EU valamennyi hivatalos nyelvére kiterjedjen.
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (11.2.2009)
a Kulturális és Oktatási Bizottság részére
„a Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” című bizottsági közleményről
(2008/2225(INI))
A vélemény előadója: Sógor Csaba
JAVASLATOK
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. újból hangsúlyozza, hogy hosszú ideje elkötelezte magát a nyelvtanulás, a soknyelvűség és az Európai Unió nyelvi változatossága – többek között a regionális és kisebbségi nyelvek – előmozdítása mellett, mivel ezek olyan kulturális értékek, amelyeket óvni és ápolni kell; úgy véli továbbá, hogy a többnyelvűség lényeges a hatékony kommunikáció szempontjából, és az egyének közötti megértés megkönnyítésének, illetve ezáltal a sokféleség és a kisebbségek elfogadásának eszköze;
2. üdvözli, hogy a Bizottság 2008. szeptember 18-i, „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” című közleményében (COM(2008)0566) az Európa Tanács égisze alatt 1992-ben elfogadott, a „Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája” című dokumentumra hivatkozik, továbbá felhívja azokat a tagállamokat, amelyek e chartát még nem írták alá vagy nem ratifikálták, hogy ezt tegyék meg;
3. úgy véli, hogy a nyelvi sokféleség nem csupán a kulturális örökség központi fontosságú eleme, hanem az európai polgárok mindennapjainak egyik legalapvetőbb jellemzője is, és egy olyan jellegzetesség, amely hozzájárul az alapvető európai értékek – például a tolerancia, a megértés – előmozdításához és a hálózatépítéshez;
4. hangsúlyozza, hogy a soknyelvűség keresztirányú kérdés, amely nagy hatással van az európai polgárok életére; ezért kéri a tagállamokat, hogy azt integrálják az oktatástól eltérő olyan szakpolitikákba, mint az élethosszig tartó tanulás, a társadalmi integráció, a foglalkoztatás, a média, a kutatás stb.;
5. úgy véli, hogy ösztönözni kell a különböző nyelvek, például a szomszédos tagállamok nyelvének elsajátítását; úgy véli továbbá, hogy a határ menti lakosoknak vagy az együtt élő kisebbségi és többségi közösségeknek ildomos lenne megtanulni egymás nyelvét a társadalmi és kulturális integrációnak az eurorégiókon belüli megerősítése és a munkavállalók határokon túli mobilitásának növelése érdekében;
6. külön felhívja a figyelmet az eltérő kulturális háttérrel rendelkező egyének közötti kommunikációs szakadék, valamint a több- és egynyelvűek közötti társadalmi megosztottság lehetséges veszélyeire, felhívja a figyelmet, hogy a nyelvtudás hiánya sok tagállamban továbbra is komolyan akadályozza a nem az illető tagállamban honos munkavállalók szociális és munkaerő-piaci integrációját; éppen ezért sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az EU-ban jobb lehetőségekhez jutó több nyelvet beszélők és az ilyen lehetőségekből kizárt egynyelvűek közötti különbségek csökkentésére;
7. hangsúlyozza, hogy a nyelvtudás lehetővé teszi a polgárok számára, hogy a más tagállamban való letelepedés és munkavégzés szabadságából előnyt kovácsoljanak, megkönnyítvén a mobilitásukat; szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok ezzel összefüggésben fokozzák azon barcelonai cél elérése érdekében tett erőfeszítéseiket, hogy a polgárok az anyanyelvükön kívül legalább két idegen nyelvet tanuljanak meg;
8. hangsúlyozza a nyelvtanárok és a nyelvoktatásban résztvevők továbbképzésének fontosságát és a mobilitásuk ösztönzése érdekében hozott intézkedéseket abból a célból, hogy fejlesszék nyelvi és interkulturális készségeiket;
9. úgy véli, hogy elegendő támogatást kell biztosítani annak elősegítésére, hogy az élethosszig tartó tanulás tekintetében minden polgár – életkorától függetlenül – társadalmi integrációjának, foglalkoztatásának és jólétének előmozdítása érdekében folyamatosan fejlessze nyelvtudását, azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak számára a megfelelő nyelvtanuláshoz vagy a könnyebb kommunikációhoz szükséges egyéb lehetőségekhez, többek között a nyelvtanulás már zsenge korban történő elkezdéséhez;
10. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák azokat az intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a nyelvtanulást a hátrányos helyzetű személyek, a nemzeti kisebbségek tagjai és a bevándorlók számára, utóbbiak számára lehetővé téve a befogadó ország és/vagy régió nyelvének (nyelveinek) elsajátítását társadalmi beilleszkedésük és a kirekesztésük elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy a bevándorlók számára fontos, hogy nyelvi készségeik fejlesztése során anyanyelvüket használhassák; ennek megfelelően sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék az anyanyelv használatát és az illető ország nemzeti nyelvének elsajátítását egyaránt;
11. kéri a tagállamokat, hogy alakítsanak ki mechanizmusokat a helyi közösségek és szolgáltatók számára az olyan polgárok igényeinek hatékony kielégítésére, akik nem a hivatalos nyelvet beszélik, ezzel elősegítve a munkaerőpiacra és a közösségbe való beilleszkedésüket;
12. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a tanárok szakmai mobilitását, valamint az iskolák és a különböző országok közötti együttműködést technológiailag és kulturálisan innovatív pedagógiai projektek megvalósítására;
13. felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával segítsék elő a nyelvi sokféleség hatékonyabb kezelését a vállalkozásokban – például azáltal, hogy minden vállalati szinten nyelvi szempontból vegyes irányítói testületeket hoznak létre – és a többnyelvű kommunikációs készségek fejlesztése érdekében ösztönözzék a továbbképzési programok végrehajtását;
14. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a koordináció nyílt módszerének alkalmazásával fokozzák a tagállamok közötti együttműködést növelő erőfeszítéseiket a soknyelvűség területére vonatkozó tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjének elősegítésére, figyelembe véve például a többnyelvű vállalkozásokban rejlő gazdasági előnyöket;
15. üdvözli a Bizottságnak a tömegkommunikációs eszközök és az új technológiák révén történő nyelvtanulás előnyeiről szóló tájékoztató és figyelemfelhívó kampányok indítására irányuló terveit; sürgeti a Bizottságot, hogy vonja le a következtetéseket a bevándorlók gyermekeinek nyelvtanulásáról és a származási ország nyelvének és kultúrájának a befogadó tagállamban való tanításáról folytatott konzultációkból.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
11.2.2009 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
43 1 0 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jan Andersson, Edit Bauer, Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Luigi Cocilovo, Jean Louis Cottigny, Jan Cremers, Harald Ettl, Richard Falbr, Carlo Fatuzzo, Ilda Figueiredo, Joel Hasse Ferreira, Stephen Hughes, Karin Jöns, Ona Juknevičienė, Jean Lambert, Bernard Lehideux, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Jiří Maštálka, Maria Matsouka, Elisabeth Morin, Csaba Őry, Siiri Oviir, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Pier Antonio Panzeri, Rovana Plumb, Elisabeth Schroedter, José Albino Silva Peneda, Kathy Sinnott, Jean Spautz, Gabriele Stauner, Ewa Tomaszewska, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Gabriela Creţu, Jamila Madeira, Adrian Manole, Ria Oomen-Ruijten, Csaba Sógor, Patrizia Toia |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Pierre Jonckheer |
|||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
17.2.2009 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
20 3 8 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Maria Badia i Cutchet, Giovanni Berlinguer, Guy Bono, Nicodim Bulzesc, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Claire Gibault, Vasco Graça Moura, Lissy Gröner, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Ramona Nicole Mănescu, Adrian Manole, Manolis Mavrommatis, Ljudmila Novak, Doris Pack, Christa Prets, Karin Resetarits, Pál Schmitt, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Thomas Wise |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Gyula Hegyi, Iosif Matula, Raimon Obiols i Germà, Christel Schaldemose, Nina Škottová, Ewa Tomaszewska, Jaroslav Zvěřina |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Raül Romeva i Rueda, Alejo Vidal-Quadras |
|||||