JELENTÉS a művészeti tanulmányokról az Európai Unióban

24.2.2009 - (2008/2226(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Maria Badia i Cutchet

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a művészeti tanulmányokról az Európai Unióban

(2008/2226(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 149. és 151. cikkére,

–   tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i 2006/92/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra[1],

–   tekintettel a kreativitás és innováció európai évéről (2009) szóló, 2008. december 16-i 1350/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[2],

–   tekintettel a kulturális és kreatív iparágaknak a lisszaboni célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásáról szóló 2007. május 23–24-i és 2008. május 21–22-i tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel a Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról – „Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében”[3],

–   tekintettel a művészek társadalmi megítéléséről szóló 2007. június 7-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel az európai kulturális programról a globalizálódó világban tárgyú 2008. április 10-i állásfoglalására[5],

–   tekintettel a kulturális iparágakról Európában tárgyú 2008. április 10-i állásfoglalására[6],

–   tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. október 20-i UNESCO-egyezményre;

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0093/2009),

A. mivel az „egység a sokféleségben” jelmondatának megfelelően szükséges, hogy az Európai Unió megismerje közös történelmét, és ezt a lényegéből eredő univerzális jellege miatt az európai művészet által teheti;

B.  mivel az iskoláknak ismét a kultúrához való hozzáférés demokratizálásának legfőbb helyévé kellene válniuk;

C. mivel a művészeti és a kulturális oktatás és ezek részeként a képeken alapuló oktatás a tagállamok oktatási rendszerének jelentős eleme;

D. mivel a művészeti és kulturális oktatás a gyermekek és a fiatalok oktatásának lényeges eleme azáltal, hogy hozzájárul a szabad akarat, az érzékenység és a mások iránti nyitottság fejlesztéséhez; mivel ez kulcsfontosságú kérdés az egyenlő esélyeket illetően és a kultúrához való hozzáférés tényleges demokratizálásának előfeltétele;

E.  mivel annak érdekében, hogy megfeleljen a kultúrához való hozzáférés demokratizálását jelentő kihívásnak, szükséges a művészi tudatosság fokozása minden szinten és minden korban, a csoportos és amatőr művészeti tevékenységek jelentőségének felismerése és a művészeti oktatáshoz való hozzáférés támogatása;

F.  mivel sajnálatos módon a tagállamok túl gyakran gazdasági követelmények miatt kényszerítve érzik magukat arra, hogy átfogó oktatási politikájukban csökkentsék a művészeteknek biztosított teret;

G. mivel a művészetek területén a művészeti oktatás képezi a szakmai képzés alapját, fejleszti a kreativitást és elősegíti e téren a testi és a szellemi fejlődést, hozzájárul az oktatás, a kultúra és a művészetek közötti szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatok kialakulásához;

H. mivel a művészeti és formatervezési iskolák és oktatási központok segítik az Európai Unióról a világban kialakult képet megerősítő filozófiák kialakítását, új művészeti stílusok és mozgalmak létrehozását és különböző kulturális világok feltárulását;

I.    mivel a képzés rendkívül fontos a művészeti és kreatív ágazatok szakembereinek sikeressége szempontjából;

J.   mivel egy pálya befutása vagy egy szakma gyakorlása céljából folytatott művészeti tanulmányokhoz, a tehetségen kívül, elengedhetetlen, hogy a tanulók rendelkezzenek egy, kizárólag a rendszeres, multidiszciplináris képzés útján megszerezhető, szilárd kulturális alappal; mivel ez az általa képviselt általános kultúrának, kutatási módszereknek, a vállalkozói készségeknek és az üzleti ismereteknek, valamint a napjainkra jellemző tevékenységekben való jártasságnak megfelelő mértékben megkönnyíti a munkaerő-piaci beilleszkedést;

K. mivel az Európai Unióban tevékenykedő kreatív, kulturális és művészeti társaságok és iparágak által képviselt gazdasági és munkahelyteremtő potenciál nagymértékben befolyásolja a művészeti ágazat fejlődését;

L.  mivel a technológiai forradalom következtében megnőtt mind az országokon belüli, mind az országok közötti verseny, és mivel ennek következtében a szellemi kapacitás és a kreativitás kimagasló helyet foglalnak el a lisszaboni stratégia keretében;

M. mivel a társadalmainkban végbemenő gyors és állandó változások nagyobb munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet, rugalmasságot, kreativitást, innovációt és kommunikációt igényelnek az egyének részéről; mivel a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek – a fent említett „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram céljaival is összhangban – elő kell mozdítaniuk az említett képességeket;

N. mivel figyelembe kell venni, hogy a tagállamokban működő művészetoktatási modellek jelentős eltéréseket mutatnak;

O. mivel a globalizáció és a polgárok nagyobb mobilitása, valamint az Európai Unió egymást követő bővítései következtében a kultúra és a kulturális sokszínűség oktatása az identitás megőrzésének, valamint a kultúrák és a vallások közötti megértés előmozdításának fontos tényezőjévé vált; mivel a kultúrák közötti párbeszéd évének a kultúra iránti érzékenység felkeltésére és a kultúra előmozdítására irányuló célkitűzéseit meg kell őrizni 2008 után is,

1.  úgy véli, hogy a művészeti oktatásnak jelen kell lennie az iskolai oktatás valamennyi szintjén, a kultúrához való hozzáférés demokratizálódásának előmozdítása érdekében ;

2.  hangsúlyozza a folytatódó képzés fontosságát az iskolai tananyagban és a szakképzésben, illetve az egész életen át tartó tanulási programokban egyaránt, a kreativitás egész életen át tartó tanulás folyamatának részeként minden korban történő elősegítésére és fejlesztésére;

3.  emlékeztet arra, hogy a művészeti és a kulturális oktatás egyik célja a polgári oktatáshoz való hozzájárulás, melynek egyik szerepe a gondolkodásra való képességünk fokozása és a személyes fejlődéshez intellektuális, érzelmi és fizikai értelemben történő hozzájárulás;

4.  a 2009-es Kreativitás és Innováció Európai Éve keretében elismeri a művészetek szerepét a társadalmi és gazdasági innovációhoz való jelentős hozzájárulás terén;

5.  felhívja a Tanács és a tagállamok figyelmét az európai kultúra és sokszínűsége által integrációs tényezőként betöltött szerepére és az európai szintű művészeti és kulturális oktatás jelentőségére, a regionális kulturális értékek hagyományőrzését is beleértve;

6.  hangsúlyozza, hogy napról-napra nő azoknak a művészeti tanulmányokat folytató diákoknak a száma, akik a sajátjuktól eltérő tagállamban szeretnének tanulni, és ezért a művészeti oktatásra vonatkozó politikáik európai uniós szintű összehangolására, a legjobb gyakorlatok egymás közötti megosztására, és az ágazaton belül mind a diákok, mind a tanárok mobilitásának fokozására buzdítja a tagállamokat;

7.  javasolja a művészeti szektorban a szakemberek mobilitásának elősegítését a képesítések elismerésére irányított nagyobb figyelem révén; ezt a képző intézményeknek az Európai Képesítési Keretrendszerhez (EQF) való csatlakozásának ösztönzésével kell elérni, hogy az ágazaton belül a kompetenciák és képesítések európai szinten összehasonlíthatóak legyenek;

8.  sürgeti a Bizottságot ezzel összefüggésben, hogy működjön együtt a tagállamokkal a művészeti és a kreatív tevékenységek iránt elkötelezett európaiak mobilitási keretrendszerének létrehozása érdekében, különös tekintettel a fiatal művészek és a művészeti tanulmányokat folytató diákok mobilitására;

9.  úgy véli – annak egyidejű elismerése mellett, hogy ez a tagállamokra tartozó kérdés –, hogy felmerül a művészeti oktatással kapcsolatos politikáknak az Európai Unió szintjén történő összehangolásának szükségessége, különösen az alábbiak tekintetében:

- a különböző „közönségek” felé irányuló művészeti oktatások jellegének, tartalmának és időtartamának leírása,

- a művészeti oktatás, a kreativitás és az innováció közötti kapcsolat,

- a művészeti oktatásra vonatkozó politikák hatékonysága társadalmi-gazdasági hatásuk szemszögéből,

- egyensúly teremtése az elméleti tanulmányok és a gyakorlati bevezetés között, a művészeti oktatás nem absztrakt jellegének biztosítása céljából,

- a művészeti oktatás módszereinek és stratégiáinak alkalmazása és fejlesztése az információs társadalom követelményeinek megfelelően,

- hagyományos szakoktatók mellett az új médiumok szakoktatóinak és „művészmérnökeinek” képzése;

10. felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy

- ismerjék el annak fontosságát, hogy a lisszaboni stratégiának megfelelően a művészeti oktatás és a kreativitás elősegítése a tudáson alapuló gazdasági környezetben valósuljon meg,

- - határozzák meg a művészeti oktatásnak, mint jelentős pedagógiai eszköznek a szerepét a kultúra értékelésében a globalizált és multikulturális világban,

- hozzanak létre közös stratégiákat a művészeti oktatási politikák előmozdítása és e tárgykörre szakosodott tanárok képzése vonatkozásában,

- ismerjék el a művészek fontos szerepét a társadalomban és azt, hogy meg kell határozni azokat az egyedi készségeket, amelyekkel az oktatási folyamatban részt vevő művészeti oktatásnak kell rendelkeznie,

- bátorítsák – a kulturális koordináció nyílt módszere (OMC) keretében nemrégen létrehozott Oktatási és Kulturális Munkacsoportban – a nemzeti képviselőket a szaktanárok képzésének és a művészetek szerepének megvitatására különböző oktatási összefüggésekben (formális, informális és nem formális) és minden oktatási szinten (a bölcsődei oktatástól a felsőbb szintű művészeti oktatásban zajló szakmai képzésig és azon túl),

- bátorítsák a kulturális ipar nyílt koordináció módszerével (OMC) foglalkozó munkacsoportjaiban a nemzeti képviselőket a szakmai képzésnek, illetve a művészek, vezetők, tanárok, facilitátorok és a kulturális ágazat más szakemberei folyamatos szakmai fejlesztésének központi témaként történő megvitatására,

- kérjék fel a civil társadalom megfelelő érdekeltjeit e területen meglévő tudásuk és szakértelmük megosztására, tekintettel az OMC-ben zajló folyamatra;

- javítsák a művészeti ágazatban dolgozó szakemberek szakmai képzésének elérhetőségét a felsőfokú művészeti oktatásnak a Bolognai Nyilatkozatban felvázolt mindhárom szinten (egyetemi alapdiploma, mesterképzés és doktori képzés) való elismerése által, ezáltal előmozdítva a művészek Unión belüli mobilitását,

–   – hozzanak különleges intézkedéseket a többéves kulturális program összefüggésében a művészeti oktatás előmozdítására,

- ismerjék el a csoportos és az amatőr művészeti tevékenységek jelentőségét,

11. ragaszkodik ahhoz, hogy a művészettörténeti oktatásnak képezzék részét a művészekkel való találkozások és a kulturális helyek meglátogatásai, a diákokban a kíváncsiság felébresztése és reakció kiváltása céljából;

12. hangsúlyozza, hogy a művészeti dimenziónak az iskolai tantervekbe történő felvételekor fontos a kommunikációs és az információs technológiák és az internet által biztosított eszközök megfelelő, az oktatás új, a modern időknek megfelelő csatornáiként történő alkalmazása;

13. hangsúlyozza e tekintetben az ilyen vállalkozások jelentős hozzájárulását, úgy mint az Europeana, az európai digitális könyvtár szerepét;

14. javasolja egy művészeti és kulturális oktatással foglalkozó európai portál közös kifejlesztését, valamint a művészeti oktatás beillesztését a tagállamok iskolai tanterveibe a nemzetközileg különösen nagyra értékelt európai kulturális modell fejlesztése és támogatása érdekében;

15. kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a művészeti oktatásnak az iskolai tantervekbe történő beillesztésének eredményeit; javasolja különösen a Bizottságnak, hogy mozdítsa elő a szükséges tanulmányok elvégzését annak érdekében, hogy megbízható információ álljon rendelkezésre az említett oktatásnak az Európai Unióban tanulók képzettségi és készségekkel kapcsolatos szintjére gyakorolt hatásáról;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.

• [1]  HL L 394., 2006.12.30., 10. o.
• [2]  HL L 348., 2008.12.24., 115. o.
• [3]  HL C 86., 2008.4.5., 1. o.
• [4]  HL C 125 E, 2008.5.22., 223. o.
• [5]  P6_TA(2008)0124.
• [6]  P6_TA(2008)0123.

INDOKOLÁS

A művészeti oktatást mindenütt a világon a klasszikus értelemben vett oktatás elengedhetetlen részének tekintik. Jelenleg, annak ellenére, hogy kötelező tantárgyként szerepel több tagállam különböző oktatási rendszereiben, a művészeti oktatási modellek között továbbra is jelentősek az eltérések.

És bár a múltban a művészeti oktatás a gyermek- és ifjúkori oktatási szintekre korlátozódott, mára az egész életen át tartó tanulás megközelítése és az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődése kitágította a művészet és a kultúra hagyományos területét, és új hozzáférési és megnyilvánulási formákat teremtett az ágazaton belül.

Ebben a a bonyolult, globalizált, a kölcsönös függőségek által meghatározott világban, az IKT terén elért folyamatos előrehaladás hozzájárult a tudásalapú gazdaság kialakulásához, amelyben a legelőkelőbb helyet a szellemi teljesítőképesség és a kreativitás foglalja el.

Sőt, heterogén és multikulturális jellegű társadalmaink felismerték, hogy a kultúra és a kulturális sokszínűség a különböző népek és kultúrák jobb együttélésének értékes, kulcsfontosságú elemei. Tehát ebben a polgárok nagyobb mobilitása által jellemzett környezetben a kulturális oktatás fontos tényezője lett az identitás megőrzésének és a kultúrák és vallások közötti megértés előmozdításának, ahogy azt a kultúra iránti fogékonyság és annak támogatása vonatkozásában a „Kultúrák közötti párbeszéd európai éve 2008” célkitűzései megfogalmazták.

A művészeti oktatás ugyanakkor a nemzetek számára olyan eszközt kínál, amelynek segítségével fejleszthetik a kulturális örökségük kincseinek kiaknázásához szükséges humán erőforrásokat. A művészetek kulturális megnyilvánulások, és egyszersmind az e területen szerzett ismeretek vonatkozásában kommunikációs eszközök is. Ilyen értelemben a művészeti oktatási programok segítségével az emberek megismerhetik a kulturális kifejezésmódok sokszínűségét, fogékonyabbá válhatnak irányukban és felfedezhetik a művészet és a kultúra élvezetét. Továbbá általuk megerősödhetnek az egyéni és kollektív identitások és értékek, és védelemben részesül a kulturális sokszínűség. Ne felejtsük, hogy a művészet és a formatervezés a társadalmi fejlődés elemei a tekintetben, hogy hozzájárulnak az Unióról a világban kialakult képet erősítő filozófiák kiteljesedéséhez, új stílusok és művészeti mozgalmak létrejöttéhez, lehetővé téve, hogy az közvetlen környezetén túl, nemzetközileg is ismertté váljon.

Említést érdemel, hogy az európai kulturális modell különleges jellegét, azaz gazdag kulturális és nyelvi sokszínűségét az EK-Szerződés az Unió alapvető célkitűzései között említi (151. cikk), és hogy 2007. március 18-án hatályba lépett a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről szóló UNESCO-egyezmény.

Más perspektívából szemlélve a társadalmainkban végbemenő gyors és állandó változások nagyobb munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet, rugalmasságot, kreativitást, innovációt és kommunikációt igényelnek az egyének részéről, ahogy azt az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram is célul tűzi ki. Ehhez járul több területen a növekvő versenyképesség iránti igény, amiért számos oktatási rendszer előnyben részesíti azt a megoldást, hogy maguk az iskolai tantervek segítsék elő a kreativitás fejlesztését megfelelő pedagógiai módszerekkel kifejlesztett oktatási programok által, amelyek később jelentősen befolyásolhatják a tanulók beilleszkedését a művészeti és kreatív piaci szektorba. Ilyen értelemben is fontos a művészeti képzés tartalmi elemeinek bővítése az ágazat munkaerő-piaci beilleszkedésének javítása és az új digitális korban zajló művészeti tevékenység potenciáljának növelése érdekében.

Tény, hogy a művészeti tevékenység olyan készségek, tudás és anyagok ismeretét igényli, amelyek hosszú idő óta szoros kapcsolatban állnak a tudományos és technológiai előrehaladással. A történelem során a művészetek koruk leghaladóbb technológiáit alkalmazták, ugyanakkor a tudományos elgondolások is számos esztétikai elméletre gyakoroltak hatást. Másrészt a szakértelem és bizonyos művészeti ágak maguk is előidéztek technikai előrelépéseket, és így hozzájárultak ahhoz a folyamathoz, amely által az emberiség megismeri és átalakítja a világot. Bár a művészeti alkotás nem egyszerűsíthető le a tudományos vagy technológiai ismeretek szigorú alkalmazására, a technológiák még akkor is hasznosak lehetnek a művészet számára, ha azok nem erre a célra jöttek létre, ugyanakkor a művészet is elindíthat a művészeti tevékenységen túlmutató felhasználásokra is kiterjedő kutatásokat és technológiai fejlődést. Végül pedig a művészeti oktatás kedvezően hat az oktatás, a kultúra, az IKT és a művészetek közötti szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatok létrejöttére a XXI. században.

A fentiekben néhány olyan megfontolást fogalmaztunk meg, amelyek arra utalnak, hogy fontos lenne egyetértésre jutni a művészeti oktatás európai szintű összehangolásának megteremtéséről.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	17.2.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Badia i Cutchet, Giovanni Berlinguer, Guy Bono, Nicodim Bulzesc, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Claire Gibault, Vasco Graça Moura, Lissy Gröner, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Ramona Nicole Mănescu, Adrian Manole, Manolis Mavrommatis, Ljudmila Novak, Doris Pack, Christa Prets, Karin Resetarits, Pál Schmitt, Hannu Takkula, Helga Trüpel
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Gyula Hegyi, Iosif Matula, Christel Schaldemose, Ewa Tomaszewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Raül Romeva i Rueda, Salvador Domingo Sanz Palacio, Alejo Vidal-Quadras