JELENTÉS az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó közös szövegtervezetről

    25.2.2009 - (PE-CONS 3722/2008 – C6‑0045/2009 – 2005/0239(COD)) - ***III

    Az Európai Parlament küldöttsége az egyeztetőbizottságba
    A küldöttség elnöke: Rodi Kratsa-Tsagaropoulou
    Előadó: Dirk Sterckx

    Eljárás : 2005/0239(COD)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A6-0100/2009
    Előterjesztett szövegek :
    A6-0100/2009
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

    az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó közös szövegtervezetről

    (PE-CONS 3722/2008 – C6‑0045/2009 – 2005/0239(COD))

    (Együttdöntési eljárás: harmadik olvasat)

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegtervezetre (PE-CONS 3722/2008 – C6 0045/2009),

    –   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2005)0589) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[1],

    –   tekintettel a második olvasat során a Tanács közös álláspontjával[2] kapcsolatban kialakított álláspontjára[3],

    –   tekintettel a Bizottság véleményére a Parlament közös állásponthoz fűzött módosításairól (COM(2008)00829),

    –   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (5) bekezdésére,

    –   tekintettel eljárási szabályzata 65. cikkére,

    –   tekintettel az egyeztetőbizottsághoz delegált küldöttségének jelentésére (A6-0100/2009),

    1.  elfogadja a közös szövegtervezetet;

    2.  utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

    3.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogszabályt, és a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

    4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jogalkotási állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

    • [1]  HL C 74. E, 2008.7.29., 533. o.
    • [2]  HL C 184. E, 2008.7.22., 1. o.
    • [3]  Elfogadott szövegek, 2008.9.24., P6_TA(2008)0443.

    INDOKOLÁS

    I. Háttér

    I.1. A harmadik tengerbiztonsági csomag

    Az ERIKA III. csomagként is ismert, harmadik tengerbiztonsági csomagról a Bizottság 2005 végén készített javaslatot. E csomag az Erika tartályhajó Franciaország atlanti-óceáni partjainál 1999-ben bekövetkezett balesete következményeként javasolt Erika I. és II. csomagok folytatása volt. A csomag megfelelt a Parlament 2004. április 21-i állásfoglalásának is, amelyet a Prestige nevű tankhajó 2002-es hajótörése után felállított, a tengeri közlekedés biztonságával foglalkozó ideiglenes bizottság (MARE bizottság) dolgozott ki.

    A harmadik tengerbiztonsági csomag célja, hogy tovább erősítse az EU biztonsági jogszabályait és a közösségi jogba átültesse a fontosabb nemzetközi eszközöket. Hét javaslatának célja a balesetek megelőzése (az európai lobogók minőségének javítása, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzéssel és a hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő rendszerrel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata és a minősítő társaságokra vonatkozó szabályok javítása révén), valamint hatékony fellépések biztosítása baleset esetén (a balesetek kivizsgálását szabályozó, összehangolt keret létrehozása, a balesetet szenvedett utasok kártérítésére vonatkozó szabályok kidolgozása, valamint a hajótulajdonos felelősségével kapcsolatos szabályok és egy kötelező biztosítási rendszer létrehozása révén).

    I.2. E javaslat

    A közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot a Bizottság 2005. november 23-án fogadta el. Célja, hogy lépést tartson a hajóforgalomra vonatkozó megfigyelés műszaki fejlődésével és a hajók „menedékhelyeken” történő elhelyezésére vonatkozó eljárások javítása. A Parlament számára különösen ez utóbbi jelent már régóta politikai prioritást. Az egymást követő katasztrófák és katasztrófa közeli helyzetek rámutattak arra, hogy gyakran hatalmas időveszteséget jelent a felelősségi körök nem egyértelmű meghatározása és az, hogy a döntésre jogosultak gyakran eseti alapon összeállított szakértői csoportok segítségére szorulnak. A MARE bizottság által elkészített állásfoglalásban ezért a Parlament a menedékhelyen kötelező erejű döntéshozatal érdekében megfelelő hatáskörrel és szakértelemmel rendelkező, független hatóságok létrehozását sürgette.

    II. Az egyeztetés előtti jogalkotási folyamat

    II.1. A harmadik tengerbiztonsági csomag az első és a második olvasat során

    A Parlament a tengerbiztonsági csomagot mindig is csomagként kezelte, ezért az egyes dossziékkal együtt foglalkozott. A hét javaslat első olvasatára 2007 márciusában és áprilisában került sor. A Tanács 2007. júniusi és novemberi ülésén a nyolc javaslat közül (egy javaslatot kettéosztottak egy irányelvre és egy rendeletre) hat esetében jutott politikai megállapodásra. Két dossziét (a lobogó szerinti állam kötelezettségeiről és a polgári jogi felelősségről szólót) azonban megvétóztak, mivel a tagállamok ódzkodtak ilyen jogszabályok uniós szintű meghozatalától. A dossziék újbóli megnyitására irányuló, 2008. áprilisi kísérlet kudarcba fulladt.

    A tagállamok – a közös álláspontok továbbítása révén – nyomást kívántak gyakorolni a Parlamentre annak érdekében, hogy a hat dosszié esetében folytassa a jogalkotási eljárást. Az előrelépés érdekében a Parlament végül elfogadta e megközelítést.

    A közös álláspontok 2008. júniusi továbbítása után a Parlament továbbra is arra ösztönözte a Tanácsot, hogy a fennmaradó két („hiányzó kettő”-ként elhíresült) dosszié terén is tegyen előrelépéseket. Ez abban nyilvánult meg, hogy a Parlament e két dosszié tartalmát a csomag aktív jogalkotási dossziéihoz fűzött módosításokba foglalta.

    Ezzel párhuzamosan a hat dossziéról folytatott, második olvasatbeli tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. A „hiányzó kettő” sorsa, valamint a többi dossziéval kapcsolatos nehézségek nyomán végül az a határozat született, hogy a második olvasat során sem lesz megállapodás a dossziék tekintetében. A Parlament a plenáris ülésen az összes dosszié esetében visszaállította első olvasatbeli módosításait, amelyek magukban foglalták a „hiányzó kettő” tartalmát is. Ezután a hat dossziéról egyeztetés kezdődött.

    II.2. E javaslat az első és a második olvasat során

    A Parlament az első olvasat során maradéktalanul támogatta a javaslatot és csupán néhány pontosítást és egyes pontok hangsúlyozását indítványozta. Ezek az alábbiakra vonatkoztak:

    · a szakértők függetlensége és a veszélyben lévő hajók fogadásáért felelős hatóságok feladatai;

    · a tengerészekkel baleset esetén való tisztességes bánásmódra vonatkozó IMO-iránymutatások végrehajtása;

    · kötelezettség a biztosítással nem rendelkező hajók menedékhelyen történő fogadására;

    · az európai kikötőkbe befutó összes hajója iránti felelőssége értelmében a fuvaroztató által biztosítandó információk;

    · károk megtérítése a kikötők és menedékhelyek számára;

    · a forgalmi adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség.

    A halászhajók azonosító rendszerrel történő felszerelése tekintetében a 24 méternél rövidebb hajók kizárásával a Parlament nagyobb rugalmasságra törekedett.

    Mivel a Tanács általános megközelítését hónapokkal a Parlament első olvasata előtt kialakította, és ezért még csak figyelembe sem vette a Parlament álláspontját és módosításait, mi több a Bizottság javaslatai közül többet is elvetett, az előadó a második olvasatban a Parlament első olvasatbeli álláspontjához való visszatérést javasolta.

    Ezek után a második olvasat során jelentős előrelépést sikerült elérni, és a legtöbb problémát megoldották. Elsősorban a segítségnyújtásra szoruló hajók fogadásáról határozó hatóságokkal kapcsolatos kérdéseket tisztázták.

    A dosszié úgy került az egyeztetőbizottság elé, hogy csupán néhány nyitott kérdést, valamint több, a hiányzó két dossziéra és azok tartalmára utaló módosítást tartalmazott.

    III. Egyeztetés

    III.1. A harmadik tengerbiztonsági csomagról folytatott egyeztetés

    A 2008. szeptember 24-i, második olvasatbeli szavazás után és tekintettel arra a politikai szándékra, hogy az egyeztetésre még a francia elnökség alatt sor kerüljön, a Parlament nagyon gyorsan, már 2008. október 7-én felállította az egyeztetőbizottság munkájában részt vevő küldöttségét.

    Ezzel párhuzamosan a hiányzó két dossziéról elérendő megállapodás tárgyában a Parlament által a Tanácsra gyakorolt nyomás eredményesnek bizonyult. A Tanács e kérdéssel foglalkozó, nem hivatalos ülését követően, amely Paolo Costa, a TRAN elnöke jelenlétében zajlott, 2008. október 9-én végül politikai megállapodás született mindkét dosszié ügyében.

    A tárgyalásokat lezáró, december 8-i egyeztetőbizottsági ülés előtt a Parlament és a Tanács két háromoldalú megbeszélést folytatott (november 4-én és december 2-án), valamint a legbonyolultabb dossziék tekintetében egy nem hivatalos találkozóra is sor került. A tárgyalásokat lefolytató, a csomag méretére tekintettel kivételesen a TRAN-koordinátorokat is magában foglaló csoport ülésein kívül a parlamenti küldöttség még kétszer (november 5-én és december 3-án) találkozott.

    A legösszetettebb dosszié (Paolo Costa dossziéja) utolsó megválaszolatlan kérdéseiről december 8-án született megállapodás. E napon a Parlament levelet intézett a Tanács elnökségéhez, amelyben megerősítette azon szándékát, hogy a hiányzó két dossziéról második olvasatban gyors megállapodásra jusson, ezáltal lehetővé téve a Tanács számára, hogy két közös álláspontját december 9-i ülésén elfogadja.

    Az egyeztetőbizottságban a Tanácsot Dominique Bussereau, a Tanács soros elnöke és Franciaország közlekedési államtitkára képviselte. A Bizottságot TAJANI alelnök képviselte. Ez ismét bizonyította, hogy nagyon bonyolult tárgyalások esetében a legmagasabb politikai szint bevonása és a dinamikus egyeztetés óriási jelentőséggel bír a megállapodás létrejötte szempontjából.

    Az egyeztetés végeredménye a Parlamentre nézve nagyon kedvező. Nem csupán a „hiányzó kettő” kérdését sikerült egyszerre lezárni, hanem az egyeztetésen elfogadott szövegek minősége is javult. Ez elsősorban a képviselők szolidaritásának volt köszönhető, akik egyetlen dossziét sem engedtek lezárni addig, amíg nem született mindegyiküket magában foglaló, átfogó megállapodás.

    A tengerbiztonsági csomag különleges körülményei azonban rámutattak arra, hogy nem ideális az a helyzet, ha ugyanaz az elnökség felelős a második és harmadik olvasat során folytatott tárgyalásokért. Az elnökség csak nagyon nehezen tudta a Coreperben újabb erőfeszítésekre ösztönözni a tagállamokat, mivel lélektani szempontból a tárgyalások már így is túlságosan elhúzódtak. Másfelől, a Parlament számára az egyeztetéssel teljesen új szakasz kezdődött, míg a Tanácsban az azonos elnökség miatt az egyeztetést a korábbi szakaszok folytatásának tekintették.

    III.1. A javaslat az egyeztetés során

    A második olvasatbeli tárgyalásokat követően csupán három nyitott kérdés maradt:

    · a kikötők kártérítése esetleges károkért, abban az esetben, ha a veszélyben lévő hajók fogadásával vagy elutasításával kapcsolatos döntést egy független döntéshozatalra jogosult hatóság hozza meg helyettük;

    · hogyan biztosítható baleset esetén a tengerészekkel szembeni tisztességes bánásmód oly módon, hogy a veszélyben lévő hajó legénysége, függetlenül attól, hogy milyen felségvizeken hajózik, azonnal segítségben részesüljön; valamint

    · bejelentés nélkül szállítható bunker olaj mennyisége.

    E kérdésekre a 2008. november 4-i és december 2-i háromoldalú megbeszéléseken született válasz.

    IV. A megállapodás főbb pontjai

    · Független illetékes hatóság kijelölése

    A Parlament meggyőzte a Tanácsot arról, hogy tisztázza a katasztrófa esetén döntéshozatalban illetékes hatóság fogalmát. Az előadó nem belső szerkezetük teljes feladására kérte a tagállamokat, csupán azt kívánta biztosítani, hogy az illetékes hatóság rendelkezzen az ahhoz szükséges független (tengerészeti) szaktudással, hogy önállóan határozhassa meg a legmegfelelőbb fellépéseket a katasztrófa elkerülése vagy súlyosságának csökkentése érdekében. E tekintetben a hatóság állandó jellege igen fontos tényező volt.

    · A segítségnyújtásra szoruló hajó és a veszélyben lévő hajó fogalma

    A Bizottság a Parlament támogatásával a „veszélyben lévő hajó” kifejezést alkalmazta. A Tanács, a segítségnyújtásra szoruló hajók fogadásáról szóló IMO-iránymutatások alapján a „segítségnyújtásra szoruló hajó” kifejezést használta. Az előadó elfogadja a Tanács álláspontját, de elégedetlen a tanácsi meghatározással, amely a nehézségekkel küzdő hajók fogadása során figyelmen kívül hagyja az emberi életek fontosságát. Az emberi élet megmentésével foglalkozó, tengeri felkutatásról és mentésről szóló 1979-es nemzetközi egyezménnyel való kapcsolat végül tisztázódott.

    · A hajók kapitányával és legénységével szembeni tisztességes bánásmód baleset esetén

    A jogi lehetőségek megvitatása után megoldás született arra, hogy hogyan lehet a balesetet szenvedett tengerészekkel szembeni tisztességes bánásmódról szóló IMO-iránymutatásokat is belefoglalni a jogszabályba. Preambulumbekezdés hangsúlyozza a tengerészekkel szembeni tisztességes bánásmód fontosságát a tengeri baleseteknél, és külön cikk kötelezi a tagállamokat az e tárgyban hozott IMO-iránymutatások megfelelő rendelkezéseinek figyelembevételére.

    · A biztosításról szóló igazolás vagy pénzügyi biztosíték hiányának következményei

    Egyértelművé vált, hogy a biztosításról szóló, megfelelő igazolás hiánya önmagában nem jelenthet kellő indokot a veszélyben lévő hajó fogadásának megtagadására. Miután megszületett a polgári jogi felelősségről szóló (az egyik „hiányzó”) dossziéval kapcsolatos politikai megállapodás, az erre vonatkozó hivatkozások visszakerülhettek a szövegbe.

    · A menedékhelyekre és kikötőkre alkalmazandó kártérítési rendszerek

    Kivételes esetekben a hajók fogadása olyan károkat és költségeket okozhat az adott kikötőnek, amelyekre nem terjednek ki a létező alapok és egyezmények. A Parlament az elmúlt években többször is kérte az ilyen eseteket is magában foglaló kártérítési rendszer létrehozását, amely csökkenthetné a kikötők menedékhely biztosításával szembeni ellenállását. Mivel e rendszer a Tanács számára nem volt elfogadható, olyan kompromisszum született, amelyben arra kérték a Bizottságot, hogy egy 2011 végéig elkészítendő jelentésben vizsgáljon meg és javasoljon más politikai lehetőségeket.

    · Bunker olaj

    Kompromisszum született, amely szerint a hajókon lévő, bruttó 1000 tonnánál nagyobb mennyiségű bunker olajat be kell jelenteni.

    · Az automatikus azonosító rendszerek (AIS) halászhajókon történő bevezetése

    A Parlament egyetértett a Tanáccsal abban, hogy a 15 méternél hosszabb halászhajókat AIS-sel kell felszerelni. E döntés mindenképpen nagy jelentőséggel bír a halászhajókra nézve, mivel az ilyen kategóriájú hajók gyakran szenvednek a legénység szempontjából halálos kimenetelű baleseteket.

    V. Összegzés

    Mivel a létrejött megállapodás sokkal többet ért el, mint azt a folyamat korábbi szakaszaiban remélni lehetett, a küldöttség azt javasolja, hogy a Parlament harmadik olvasatban fogadja el a közös szövegtervezetet.

    E szöveg elfogadásával a Parlament jelentős lépést tesz egy olyan jogalkotási keret kidolgozása felé, amely elengedhetetlen annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az Erika és a Prestige szerencsétlenségéhez hasonló balesetek bekövetkezése. A mentési műveletek sikere szempontjából rendkívül fontos az időtényező. Ez az irányelv arra kényszeríti a tagállamokat, hogy a balesetekre teljes „forgatókönyvet” dolgozzanak ki. Az előadó reméli, hogy a tagállamok nem várják meg 2011-et az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalával. Ez az irányelv az elektronikus adatcsere harmonizációja terén elért haladást is tükrözi, és ezáltal lehetővé teszi az európai hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer további integrációját és optimalizálását.

    ELJÁRÁS

    Cím

    Az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó közös szövegtervezet

    Hivatkozások

    PE-CONS 3722/2008 – C6-0045/2009 – 2005/0239(COD)

    Küldöttség elnöke: alelnök

    Rodi Kratsa-Tsagaropoulou

    Illetékes bizottság

      Elnök:

    TRANPaolo Costa

     

    Előadó(k)

    Dirk Sterckx

     

    A Bizottság javaslata

    COM(2005)0589 - C6-0004/2006

    Az EP 1. olvasatának dátuma P[6]

    25.4.2007

    P6_TA(2007)0146

    A Bizottság módosított javaslata

     

    Tanács közös álláspontja

             A plenáris ülésen való bejelentés

      dátuma

    5719/3/2008 - C6-0225/2008

    19.6.2008

    A Bizottság álláspontja (251. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés 3. francia bekezdés)

    COM(2008)0310

    Az Európai Parlament 2. olvasatának dátuma – P[6]

    24.9.2008

    P6_TA(2008)0443

    A Bizottság álláspontja (251. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés 3. franciabekezdés c) pont)

    COM(2008)0829

    A második olvasat Tanácshoz történő beérkezésének dátuma

    10.10.2008

    A Tanácsnak az Európai Parlament módosító javaslatait elutasító levelének dátuma

    27.11.2008

    Az egyeztetőbizottság ülései

    8.12.2008

     

     

     

    Az európai parlamenti küldöttség szavazásának dátuma

    8.12.2008

    A szavazás eredménye

    +:

    -:

    0:

    14

    0

    0

    Jelen lévő tagok

    Paolo Costa, Emanuel Jardim Fernandes, Luis de Grandes Pascual, Georg Jarzembowski, Anne E. Jensen, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Rosa Miguélez Ramos, Gilles Savary, Brian Simpson, Dirk Sterckx, Silvia-Adriana Ţicău, Dominique Vlasto, Corien Wortmann-Kool

    Jelen lévő póttag(ok)

    Inés Ayala Sender, Renate Sommer

    Jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

     

    Az egyeztetőbizottságban történő megállapodás dátuma

    8.12.2008

    Megállapodás levélváltás során

     

     

    A közös szövegtervezet jóváhagyásának az elnök által történő megállapítása és annak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő továbbítása

    3.2.2009

    A benyújtás dátuma

    25.2.2009

    Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

    HatáridŐ meghosszabbítása

    Határidő meghosszabbítása a Tanács második olvasatára

    0.0.0000

    Határidő meghosszabbítása a bizottság összehívására

            Határidő-hosszabbítást kérő

            intézmény - dátum

    0.0.0000[Tanács] – 0.0.0000

     

    Határidő meghosszabbítása a bizottsági munkához

            Határidő-hosszabbítást kérő

            intézmény - dátum

    3.2.2009[Parlament] – 19.1.2009

     

    Határidő meghosszabbítása a jogi aktus elfogadásához

            Határidő-hosszabbítást kérő

            intézmény - dátum

    0.0.0000[Tanács] – 0.0.0000