JELENTÉS az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, a tengeri és belvízi utasszállítók baleseti felelősségéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó közös szövegtervezet

25.2.2009 - (PE-CONS 3724/2008 – C6‑0047/2009 – 2005/0241(COD)) - ***III

Az Európai Parlament küldöttsége az egyeztetőbizottságba
A küldöttség elnöke: Rodi Kratsa-Tsagaropoulou
Előadó: Paolo Costa

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, a tengeri és belvízi utasszállítók baleseti felelősségéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó közös szövegtervezet

(PE-CONS 3724/2008 – C6‑0047/2009 – 2005/0241(COD))

(Együttdöntési eljárás: harmadik olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegtervezetre (PE-CONS 3724/2008 – C6 0047/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2005)0592) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[1],

–   tekintettel a Bizottság módosított javaslatára (COM(2007)0645),

–   tekintettel a második olvasat során a Tanács közös álláspontjával[2] kapcsolatban kialakított álláspontjára[3],

–   tekintettel a Bizottság véleményére a Parlament közös állásponthoz fűzött módosításairól (COM(2008)0831),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (5) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 65. cikkére,

–   tekintettel az egyeztetőbizottsághoz delegált küldöttségének jelentésére (A6-0102/2009),

1.  elfogadja a közös szövegtervezetet;

2.  utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

3.       utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogszabályt, és a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jogalkotási állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL C 74. E, 2008.3.20., 562. o.
• [2]  HL C 190. E, 2008.7.29., 17. o.
• [3]  Elfogadott szövegek 2008.9.24., P6_TA(2008)0445.

INDOKOLÁS

I. Háttér

I.1. A harmadik tengerbiztonsági csomag

Az ERIKA III. csomagként is ismert, harmadik tengerbiztonsági csomagról a Bizottság 2005 végén készített javaslatot. E csomag az Erika tartályhajó Franciaország atlanti-óceáni partjainál 1999-ben bekövetkezett balesete következményeként javasolt Erika I. és II. csomagok folytatása volt. A csomag megfelelt a Parlament 2004. április 21-i állásfoglalásának is, amelyet a Prestige nevű tankhajó 2002-es hajótörése után felállított, a tengeri közlekedés biztonságával foglalkozó ideiglenes bizottság (MARE bizottság) dolgozott ki.

A harmadik tengerbiztonsági csomag célja, hogy továbberősítse az EU biztonsági jogszabályait és a közösségi jogba átültesse a fontosabb nemzetközi eszközöket. Hét javaslatának célja a balesetek megelőzése (az európai lobogók minőségének javítása, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzéssel és a hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő rendszerrel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata és a minősítő társaságokra vonatkozó szabályok javítása révén), valamint hatékony fellépések biztosítása baleset esetén (a balesetek kivizsgálását szabályzó, összehangolt keret létrehozása, a balesetet szenvedett utasok kártérítésére vonatkozó szabályok kidolgozása, valamint a hajótulajdonos felelősségével kapcsolatos szabályok és egy kötelező biztosítási rendszer létrehozása révén).

I.2. E javaslat

A tengeri és belvízi utasszállítók baleseti felelősségéről szóló, rendeletre irányuló javaslatot a Bizottság 2005. november 23-án fogadta el. Célja, hogy több mint egy évtizeddel az Estonia 1994-es balti-tengeri hajótörése után, baleset bekövetkeztekor végre európai szinten hasonló mértékű felelősséggel és kötelező biztosítással rendelkezzenek az utasszállítók. Ez idáig nemzeti jogszabályaikkal vagy nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal összhangban e felelősséget különböző, és bizonyos esetekben igen alacsony szinten állapították meg az egyes tagállamok. E javaslat célja a nemzeti különbségek felszámolása azáltal, hogy a nagyobb pénzügyi felelősséget meghatározó, a 2002. évi jegyzőkönyvvel módosított, a tengeri utas- és poggyászszállításról szóló 1974. évi athéni egyezmény rendelkezéseit európai jogszabályban foglalja össze. A javaslat további rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az athéni egyezményt az európai jogszabályoknak és a más közlekedési módokra vonatkozó felelősségi rendszereknek megfelelően módosítják.

II. Az egyeztetés előtti jogalkotási folyamat

II.1. A harmadik tengerbiztonsági csomag az első és a második olvasat során

A Parlament a tengerbiztonsági csomagot mindig is csomagként kezelte, ezért az egyes dossziékkal együtt foglalkozott. A hét javaslat első olvasatára 2007 márciusában és áprilisában került sor. A Tanács 2007. júniusi és novemberi ülésén a nyolc javaslat közül (egy javaslatot kettéosztottak egy irányelvre és egy rendeletre) hat esetében jutott politikai megállapodásra. Két dossziét (a lobogó szerinti állam kötelezettségeiről és a polgári jogi felelősségről szólót) azonban megvétóztak, mivel a tagállamok ódzkodtak ilyen jogszabályok uniós szintű meghozatalától. A dossziék újbóli megnyitására irányuló, 2008. áprilisi kísérlet kudarcba fulladt.

A tagállamok – a közös álláspontok továbbítása révén – nyomást kívántak gyakorolni a Parlamentre annak érdekében, hogy a hat dosszié esetében folytassa a jogalkotási eljárást. Az előrelépés érdekében a Parlament végül elfogadta e megközelítést.

A közös álláspontok 2008. júniusi továbbítása után a Parlament továbbra is arra ösztönözte a Tanácsot, hogy a fennmaradó két („hiányzó kettő”-ként elhíresült) dosszié terén is tegyen előrelépéseket. Ez abban nyilvánult meg, hogy a Parlament e két dosszié tartalmát a csomag aktív jogalkotási dossziéihoz fűzött módosításokba foglalta.

Ezzel párhuzamosan a hat dossziéról folytatott, második olvasatbeli tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. A „hiányzó kettő” sorsa, valamint a többi dossziéval kapcsolatos nehézségek nyomán végül az a határozat született, hogy a második olvasat során sem lesz megállapodás a dossziék tekintetében. A Parlament a plenáris ülésen az összes dosszié esetében visszaállította első olvasatbeli módosításait, amelyek magukban foglalták a „hiányzó kettő” tartalmát is. Ezután a hat dossziéról egyeztetés kezdődött.

II.2. E javaslat az első és a második olvasat során

Az első olvasat során egyetlen nagyon fontos kivétellel a Parlament gyakorlatilag követte a Tanács javaslatát: heves vita után a többség elvetette, hogy a rendelet hatálya a belvízi utakra is kiterjedjen. További módosítások kerültek elfogadásra, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint az áldozatoknak fizetendő előlegek, az utasok tájékoztatása, a terrorcselekmények nyomán felmerülő felelősség, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség hatásköre, a felelősségről szóló, más nemzetközi egyezmények alkalmazásának megtiltása, a felelősség magasabb határainak kizárólag új együttdöntési eljárás megkezdése után történő meghatározása és átmeneti időszak biztosítása a komphajók számára.

A Tanács közös álláspontjában szintén kizárta a belvízi utakat, és számos tekintetben jelentősen eltért az eredeti javaslattól. A rendelet hatályát a belföldi tengeri szállítás esetében ún. A. osztályú hajókra korlátozta, így a 98/18/EK irányelvben meghatározott B., C. és D. osztályok hajózási útvonalainak többsége kiszorult a rendeletből. Csökkentette továbbá az athéni egyezményben foglalt, áldozatonkénti kártérítés meglehetősen kedvező mértékét azáltal, hogy az 1996. évi jegyzőkönyvvel módosított, a tengeri követelésekkel összefüggő felelősség korlátozásáról szóló nemzetközi egyezménynek megfelelő felső határokat szabott (a polgári jogi felelősség átfogó korlátozása). További változást jelentettek az előlegekre és a tájékoztatáshoz való jogra vonatkozó korlátozások. A Tanács elfogadta a terrorizmushoz fűződő kockázatokkal kapcsolatos parlamenti álláspontot.

A többi dossziéhoz hasonlóan a második olvasat során tárgyalások folytak. Több háromoldalú megbeszélésre került sor, de az olyan fontosabb kérdésekben, mint a felelősségi rendszer és a felelősség mértéke nem sikerült megoldást találni.

A tárgyalások kudarcát látva a Parlament 2008. szeptember 24-én, a második olvasat során visszatért az első olvasatban benyújtott módosítások nagy részéhez és elvetette a Tanács által javasolt korlátozásokat.

III. Egyeztetés

III.1. A harmadik tengerbiztonsági csomagról folytatott egyeztetés

A 2008. szeptember 24-i, második olvasatbeli szavazás után és tekintettel arra a politikai szándékra, hogy az egyeztetésre még a francia elnökség alatt sor kerüljön, a Parlament nagyon gyorsan, már 2008. október 7-én felállította az egyeztetőbizottság munkájában részt vevő küldöttségét.

Ezzel párhuzamosan a hiányzó két dossziéról elérendő megállapodás tárgyában a Parlament által a Tanácsra gyakorolt nyomás eredményesnek bizonyult. A Tanács e kérdéssel foglalkozó, nem hivatalos ülését követően, amely Paolo Costa, a TRAN elnöke jelenlétében zajlott, 2008. október 9-én végül politikai megállapodás született mindkét dosszié ügyében.

A tárgyalásokat lezáró, december 8-i egyeztetőbizottsági ülés előtt a Parlament és a Tanács két háromoldalú megbeszélést folytatott (november 4-én és december 2-án), valamint a legbonyolultabb dossziék tekintetében egy nem hivatalos találkozóra is sor került. A tárgyalásokat lefolytató, a csomag méretére tekintettel kivételesen a TRAN-koordinátorokat is magában foglaló csoport ülésein kívül a parlamenti küldöttség még kétszer (november 5-én és december 3-án) találkozott.

A legösszetettebb dosszié (Paolo Costa dossziéja) utolsó megválaszolatlan kérdéseiről december 8-án született megállapodás. E napon a Parlament levelet intézett a Tanács elnökségéhez, amelyben megerősítette azon szándékát, hogy a hiányzó két dossziéról második olvasatban gyors megállapodásra jusson, ezáltal lehetővé téve a Tanács számára, hogy két közös álláspontját december 9-i ülésén elfogadja.

Az egyeztetőbizottságban a Tanácsot Dominique Bussereau, a Tanács soros elnöke és Franciaország közlekedési államtitkára képviselte. A Bizottságot TAJANI alelnök képviselte. Ez ismét bizonyította, hogy nagyon bonyolult tárgyalások esetében a legmagasabb politikai szint bevonása és a dinamikus egyeztetés óriási jelentőséggel bír a megállapodás létrejötte szempontjából.

Az egyeztetés végeredménye a Parlamentre nézve nagyon kedvező. Nem csupán a „hiányzó kettő” kérdését sikerült egyszerre lezárni, hanem az egyeztetésen elfogadott szövegek minősége is javult. Ez elsősorban a képviselők szolidaritásának volt köszönhető, akik egyetlen dossziét sem engedtek lezárni addig, amíg nem született mindegyiküket magában foglaló, átfogó megállapodás.

A tengerbiztonsági csomag különleges körülményei azonban rámutattak arra, hogy nem ideális az a helyzet, ha ugyanaz az elnökség felelős a második és harmadik olvasat során folytatott tárgyalásokért. Az elnökség csak nagyon nehezen tudta a Coreperben újabb erőfeszítésekre ösztönözni a tagállamokat, mivel lélektani szempontból a tárgyalások már így is túlságosan elhúzódtak. Másfelől, a Parlament számára az egyeztetéssel teljesen új szakasz kezdődött, míg a Tanácsban az azonos elnökség miatt az egyeztetést a korábbi szakaszok folytatásának tekintették.

III.1. A javaslat az egyeztetés során

Az egyeztetés szakaszába eljutott hat dosszié közül ez volt a legnehezebb, és lezárására végül csak az egyeztetés estéjén, december 8-án került sor. Ezen az estén két háromoldalú megbeszélésre, valamint az EP küldöttsége és a Coreper között két tárgyalásra volt szükség ahhoz, hogy 23.30-kor a teljes egyeztetőbizottság összeülhessen.

IV. A megállapodás főbb pontjai

Nehéz tárgyalások után a parlamenti küldöttség jelentős mértékben befolyásolta a Tanács álláspontját, és ezért el tudta fogadni az így létrejött kompromisszumot. A főbb pontok a következőkben foglalhatók össze:

· Hatály nemzeti szállítás esetén A Parlamentnek sikerült kiterjesztenie a hatályt a közös álláspontban szereplő A. osztályú hajókon túl, a B. osztályú hajókra is. A tagállamoknak azonban lehetőségük volt arra, hogy 2018. végéig és az A. osztályú hajókra való alkalmazást követő négy évig elhalasszák a rendelet B. osztályú hajókra történő alkalmazását. A Bizottságnak 2016-ra javaslatot kell készítenie a B. osztályú hajókra alkalmazandó felelősségkorlátozásról az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint. Továbbá a hatály minden hajóra történő lépcsőzetes kiterjesztését egy preambulumbekezdésben is meghatározták, és olyan záradékot vezettek be, amely szerint a Bizottságnak legkésőbb 2013. június 30-ig, adott esetben, jogalkotási javaslatot kell készítenie, amely többek között kiterjeszti e rendelet hatályát a C. és D. osztályba tartozó hajókra (1. cikk).

· Az alkalmazás időpontja : Az egyeztetés során nyilvánvalóvá vált az alkalmazás időpontjával kapcsolatos bizonytalanság, és e kérdés egyre fontosabb lett a különböző hajóosztályokra vonatkozó átmeneti időszakokról folytatott viták során. A közös álláspont szövege szerint a rendelet csak akkor válik alkalmazandóvá, ha az athéni egyezmény életbe lép a Közösség számára. Ez az athéni egyezmény jegyzőkönyvének aláírásáról szóló tanácsi határozat (egyeztetés alatt) elfogadásától függ, amelynek ügyében 2003 óta nem történt előrelépés. Ezért a parlamenti küldöttség ragaszkodott az alkalmazás kötelező időpontjának pontos meghatározásához. Végül az a megállapodás született, hogy a rendelet az athéni egyezmény Közösségben történő hatálybalépésekor, de legkésőbb 2012. december 31-től alkalmazandó. A Tanács álláspontjával szemben, ez nem csupán a Tanács és a tagállamok nyilatkozatában, hanem a rendelet 12. cikkében is meghatározásra került.

· Felelősségkorlátozás: A Parlament lényegében elfogadta a Tanács átfogó plafonértékekre vonatkozó ötletét az 1996. évi jegyzőkönyvvel módosított, a tengeri követelésekkel összefüggő felelősség korlátozásáról szóló nemzetközi egyezmény alkalmazásával, amely az athéni egyezmény felső összeghatára alá csökkenti az áldozatonként fizetendő kártérítést. Továbbá azt is jóváhagyta, hogy a tagállamok az 1996. évi jegyzőkönyvvel módosított, a tengeri követelésekkel összefüggő felelősség korlátozásáról szóló nemzetközi egyezmény határértékeiből kimaradhassanak, amennyiben magasabb felső összeghatárokat állapítanak meg. Ugyanakkor a Parlament fontos biztosítékokat kapott, amelyek szavatolják, hogy ha a tagállamok nem rendelkeznek az 1996. évi jegyzőkönyvvel módosított, az elődeinél magasabb összegű kártérítést előíró, tengeri követelésekkel összefüggő felelősség korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményt végrehajtó nemzeti jogszabályokkal, akkor az athéni egyezményt kell teljes egészében alkalmazniuk. Tisztázásra került a terrorizmus esetén felmerülő felelősség korlátozásának lehetősége is.

· Előlegfizetés: A Parlament meggyőzte a Tanácsot arról, hogy a Bizottság eredeti javaslatának megfelelően fogadja el az előlegfizetés mértékét.

· Az utasok tájékoztatása: E rendelkezéseket több szempontból is jelentősen megerősítették. A közös álláspont szerint „legkésőbb induláskor” kell tájékoztatást nyújtani az utasoknak. A Parlament elérte, hogy egy nagyon fontos különbségre rávilágítsanak: amennyiben a szerződést valamely tagállamban kötötték, a tájékoztatásra az értékesítési ponton kerül sor; amennyiben az indulás helye valamely tagállamban található, az indulás előtt kell tájékoztatást nyújtani. Kizárólag az ezektől eltérő esetekben kerülhet sor a tájékoztatásra „legkésőbb az induláskor”. Az alapvető tájékoztatási követelményeket is pontosabban meghatározták, valamint tisztázták az utazásszervezők kötelezettségeit is.

A Tanács álláspontja főleg az egyeztetés estéjén változott sokat: kezdetben Tanács a B. osztályú hajók esetében 12 éves, míg a Parlament 4 éves átmeneti időszakot javasolt. A végleges megállapodás a B. osztályú hajók esetében az átmeneti időszak végét 2018-ban határozza meg, ami hatéves átmeneti időszakot jelent, amennyiben 2012. az alkalmazás időpontja.

A C. és D. osztály esetében a Tanács azt javasolta, hogy a Bizottság az alkalmazás után 15 évvel készítsen jelentést a hatály kiterjesztéséről. A Parlament szerint a jogalkotási javaslatot legkésőbb az alkalmazás megkezdésekor kellett volna elkészíteni. Végül az a megállapodás született, hogy a Bizottságnak az alkalmazás időpontja (2013. június 30.) után legkésőbb 6 hónappal kell benyújtania a hatály C. és D. osztályra történő kiterjesztéséről szóló jogalkotási javaslatot.

A Tanács szintén december 8. estéjén egyezett bele abba, hogy a rendelet alkalmazását konkrét időponthoz kössék.

V. Összegzés

Mivel a létrejött megállapodás sokkal többet ért el, mint azt a folyamat korábbi szakaszaiban remélni lehetett, a küldöttség azt javasolja, hogy a Parlament harmadik olvasatban fogadja el a közös szövegtervezetet.

ELJÁRÁS

Cím	Az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, a tengeri és belvízi utasszállítók baleseti felelősségéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó közös szövegtervezet
Hivatkozások	PE-CONS 3724/2008 – C6‑0047 – 2005/0241(COD)
Küldöttség elnöke: alelnök	Rodi Kratsa-Tsagaropoulou
Illetékes bizottságElnök:	TRAN Paolo Costa
Előadó(k)	Paolo Costa
A Bizottság javaslata	COM(2005)0592 - C6-0057/2006
Az Európai Parlament első olvasatának dátuma – P szám	25.4.2007			P6_TA(2007)0148
A Bizottság módosított javaslata	COM(2007)0645
A Tanács közös álláspontja   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	6389/2/2008 – C6-0227/2008 19.6.2008
A Bizottság álláspontja(251. cikk (2) bekezdés, 2. albekezdés, 3. francia bekezdés)	COM(2008)0375
Az Európai Parlament második olvasatának dátuma – P szám	24.9.2008			P6_TA(2008)0445
A Bizottság véleménye(251. cikk (2) bekezdés, 3. albekezdés, c) pont)	COM(2008)0831
A második olvasat megérkezése a Tanácshoz	10.10.2008
Az Európai Parlament módosításainak elutasításáról szóló tanácsi levél dátuma	27.11.2008
Az egyeztetőbizottság ülései	8.12.2008
Az európai parlamenti küldöttség szavazásának dátuma	8.12.2008
A zárószavazás eredménye	+: -: 0:	14 0 0
Jelen lévő képviselők	Paolo Costa, Emanuel Jardim Fernandes, Luis de Grandes Pascual, Georg Jarzembowski, Anne E. Jensen, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Rosa Miguélez Ramos, Gilles Savary, Brian Simpson, Dirk Sterckx, Silvia-Adriana Ţicău, Dominique Vlasto, Corien Wortmann-Kool
Jelen lévő póttagok	Inés Ayala Sender, Renate Sommer
Jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdése)
Az egyeztetőbizottságban történő megállapodás dátuma	8.12.2008
Megállapodás levélváltás során
A közös szövegtervezet jóváhagyásának a társelnökök által történő megállapítása és annak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő továbbítása	3.2.2009
Benyújtás dátuma	25.2.2009
Megjegyzések(egy nyelven állnak rendelkezésre)	…

HATÁRIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSA

A Tanács második olvasatának határideje	0.0.0000
A bizottság összehívásának határideje   A határidő meghosszabbítását kérő intézmény – dátum	0.0.0000[Tanács] – 0.0.0000
A bizottsági munka határideje   A határidő meghosszabbítását kérő intézmény – dátum	3.2.2009[Parlament] – 19.1.2009
A jogi aktus elfogadásának határideje         A határidő meghosszabbítását kérő intézmény – dátum	0.0.0000[Tanács] – 0.0.0000