JELENTÉS a polgárokkal Európáról folytatott aktív párbeszédről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

INDOKOLÁS

VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (26.1.2009)

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (12.2.2009)

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (23.1.2009)

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (13.2.2009)

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (20.1.2009)

VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről (11.2.2009)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

26.2.2009 - (2008/2224(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Gyula Hegyi
A vélemény előadója(*):
Sylvia-Yvonne Kaufmann, Alkotmányügyi Bizottság
Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

Eljárás : 2008/2224(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A6-0107/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0107/2009

Viták :

PV 23/03/2009 - 23
CRE 23/03/2009 - 23

Szavazatok :

PV 24/03/2009 - 4.9
CRE 24/03/2009 - 4.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0154

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a polgárokkal Európáról folytatott aktív párbeszédről

(2008/2224(INI))

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című, 2008. október 22-én aláírt közös nyilatkozatára,

- tekintettel a Bizottság „Vitassuk meg Európát! – a D-terv (demokrácia, párbeszéd és vita) tapasztalatainak továbbviteléről” című 2008. április 2-i közleményére (COM(2008)0158),

- tekintettel a Bizottság „Európáról szóló kommunikáció az audiovizuális médián keresztül ” című 2008. április 24-i közleményére (SEC(2008)0506),

- tekintettel a Bizottság az „Európáról szóló internetes kommunikáció – A polgárok bevonása ” című 2007. december 21-i közleményére(SEC(2007)1742),

- tekintettel a Bizottság „Javaslat: az intézményközi megállapodás – Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című 2007. október 3-i közleményére (COM(2007)0569),

- tekintettel a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató az „Európa a polgárokért” című program létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[1],

- tekintettel a Bizottság „Fehér könyv az európai kommunikációs politikáról” című 2006. február 1-jei közleményére (COM(2006)0035),

- tekintettel a Bizottság 2005. október 13-i, a „Bizottság hozzájárulása az elméleti útkeresési szakasz munkájához, és azon túl: D-terv a Demokrácia, Dialógus és Diszkusszió érdekében” című közleményére (COM(2005)0494),

- tekintettel az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyvre vonatkozó 2006. november 16-i állásfoglalására[2]

- tekintettel az Európai Unió információs és kommunikációs stratégiájának végrehajtásáról szóló, 2005. május 12-i állásfoglalására[3],

- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

- tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, illetve az Alkotmányügyi Bizottság, a Külügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A6-0107/2009),

A. mivel a demokratikus és átlátható Európai Unió a polgárok és az intézmények – mint az Európai Parlament – közötti fokozott párbeszéd, valamint az Európáról folytatott európai, nemzeti és helyi szintű, folyamatos vita során alakul ki,

B. mivel az Alkotmányos Szerződés Franciaország és Hollandia általi elutasítását követően az ír nép 53,4%-a ellenezte népszavazáson a Lisszaboni Szerződés ratifikálását, és mivel az Európai Unió politikáit és a szerződéseket kevésbé értő emberek nagyobb valószínűséggel ellenzik azokat,

C. mivel az Eurobarometer 69 felmérésből az derült ki, hogy az uniós polgárok 52%-a jó dolognak tartja országa európai uniós tagságát, ennek ellenkezőjét pedig mindössze 14% gondolja,

D. mivel az Európai Uniónak, a politikáinak és a működésének, valamint a szerződések által biztosított jogoknak az ismerete alapozza meg az európai polgárok európai intézményekbe vetett bizalmának helyreállítását,

E. mivel 2004-ben első alkalommal külön kommunikációs stratégiáért felelős biztost jelöltek ki,, noha akkor még nem volt elfogadott érdemi kommunikációs politika, ugyanis a szerződések nem említették ennek valós jogalapját,

Közvélemény

1. emlékeztet arra, hogy a közvélemény-kutatás alapján minél kevésbé iskolázott és jómódú egy uniós polgár, annál valószínűbb, hogy ellenzi az európai integrációt, ez pedig azt jelzi, hogy minden korábbi erőfeszítés ellenére, az európai eszme elsősorban az európai társadalom művelt, tehetős rétegéhez jut el; az uniós projekt elveinek és értékeinek megvalósítása szempontjából elengedhetetlennek tekinti az Európai Unió és polgárai közötti aktív párbeszédet, de elismeri, hogy a kommunikáció eleddig nem volt nagyon sikeres;

2. sajnálja, hogy a Bizottság erőfeszítései és jó ötletei ellenére az európai polgárok európai ügyekben való tájékozottságának, valamint érdeklődésének növelése terén elért sikerek igen korlátozottak voltak, amelyet sajnálatos módon az ír népszavazás is bizonyított;

3. hangsúlyozza a célzott tartalmú, összetartó kommunikációs kapcsolatok létrehozásának fontosságát az EU és a jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező régiók és az EU és bizonyos társadalmi csoportok között egyaránt;

4. megállapítja, hogy legújabb felmérések szerint az európaiak nagy többsége támogatja, hogy az Európai Unió külpolitikai kérdésekben egységességet mutasson; kiemeli, hogy az európai polgárok kérésére egy ilyen értelmű nyilatkozatot foglaltak bele a „D-terv” polgárok által megvalósított hat projektjének 2007. december 9-én tartott zárókonferenciáján résztvevők nyílt levelébe/ajánlásába; kiemeli, hogy a nyílt levélben ismertetett 27 ajánlásban többek között azt kérik az Uniótól, hogy hatékonyabban lépjen fel a szociálpolitika és a társadalmi kohézió terén, különösen a bérkülönbségek felszámolása, a nők és férfiak közti egyenlőség előmozdítása, továbbá általánosabban véve a gyakran elhanyagolt egyenjogúsági kérdésekre való különös odafigyelés érdekében; véleménye szerint ezért azt is fontos megnézni, hogy a tettek mit közölnek és fontos továbbá összehasonlítani, hogy ez mennyiben tér el attól az üzenettől, amelyet az EU a polgárok felé közvetíteni kíván;

5. emlékeztet arra, hogy az EurópaiUnióról szóló legutóbbi népszavazások alkalmával a nők többsége „nem”-mel szavazott: 56% Franciaországban (az Eurobarométer 171. sz. gyorsjelentése), 63% Hollandiában (id. 172. sz.) és 56% Írországban (id. 245. sz.); mivel e nemleges szavazatok oka többek között az, hogy az európai intézmények nem vettek részt jelentősebb mértékben a közvetlenül a nőket érintő, a férfiak és nők közötti tartós egyenlőtlenségen alapuló olyan politikákban, mint például amelyek a szakmai- és magánélet összeegyeztetésével vagy az eltartott személyek gondozásával foglalkoznak;

Alkotmányos és intézményközi aspektusok

6. hangsúlyozza, hogy be kell fejezni a Lisszaboni Szerződés ratifikálási folyamatát, ami még inkább növelné az EU átláthatóságát és még inkább bevonná a polgárokat a döntéshozatali folyamatokba; e tekintetben emlékeztet azokra az új lehetőségekre, amelyeket a Lisszaboni Szerződés biztosítana a részvételi demokrácia terén, különös tekintettel a polgári kezdeményezésre;

7. hangsúlyozza, hogy az összes uniós intézmény és tagállam összehangolt erőfeszítéseire és közös fellépésére van szükség az uniós polgárokkal az európai ügyekről folytatott kommunikációhoz; örömmel fogadja és tudomásul veszi a fent említett 2008. október 22-i közös nyilatkozatot, amely az uniós kommunikáció javítása érdekében világos célokat tűz ki az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok elé; úgy véli, hogy mindez nagyobb ívű is lehetne, mivel a Parlament intézményközi megállapodást sürgetett az intézmények közötti kommunikációs politikáról.

8. úgy véli, hogy az uniós intézményeknek további párbeszédeket kell kezdeményezniük Európáról, és azonnal gyakorlatba kell ültetniük a fent említett közös nyilatkozatban, a Bizottság 2006. február 1-jei közleményében és a Bizottság 2007. október 3-i munkadokumentumában leszögezett elveket;

9. osztja a Bizottság nézetét, mely szerint a részvételi demokrácia hasznos módon kiegészítheti a képviseleti demokráciát; hangsúlyozza azonban, hogy a részvételi demokrácia nem csupán a polgárok meghallgatását jelenti, hanem azt is, hogy valódi lehetőséget kapjanak az európai politika befolyásolására; rámutat, hogy e célok elérése érdekében az intézményeknek sokkal nyitottabbakká kell válniuk, és a megfelelő megközelítéseket kell alkalmazniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a polgárok és szervezeteik számára a hatékony részvételt az uniós ügyekről folytatott vita minden szakaszában; megjegyzi továbbá, hogy az intézmények által létrehozott dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést a lehető legszélesebb körben kell megadni, mivel ez nélkülözhetetlen a befolyás érvényesítéséhez;

10. hangsúlyozza a konzultációs folyamat jelentőségét és értékét, mivel hatékony eszközként szolgál a polgárok azáltal történő felhatalmazására, hogy így közvetlenül hozzájárulhatnak az uniós szintű politikai folyamathoz; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket a jövőbeli uniós konzultációkkal kapcsolatos tudatosság felkeltésére a médián, valamint más megfelelő nemzeti, regionális és helyi szintű fórumokon keresztül, hogy szélesítse azon érdekelt felek körét, akiknek véleményét az uniós jogszabályokról folytatott konzultációk során meghallgatják, és szélesebb körben hozza nyilvánosságra az uniós politikákról és kezdeményezésekről szóló internetes konzultációkat, biztosítandó, hogy minden érintett, különösen a kis- és középvállalkozások és helyi civil szervezetek részt vehessenek a vitában; hangsúlyozza a civil társadalom képviselőinek, például a különböző szintű – transznacionális szinttől a helyi szintig – fogyasztók és szakemberek hálózatainak fontosságát, amelyek platformot kínálnak az EU politikáiról folytatott tájékozott eszmecseréhez, hozzájárulva ezzel az uniós jogszabályok minőségének javításához; elismeri a jogszabályok végrehajtása és érvényesítése során felmerülő problémákat, és ösztönzi a fogyasztókat és a vállalkozásokat jogaik gyakorlására és arra, hogy beszámoljanak az uniós intézményeknek a létező problémákról;

11. úgy véli, hogy az EU intézményeinek és a tagállamoknak össze kell hangolniuk kommunikációs erőfeszítéseik, és partnerségre kell lépniük a civil társadalommal a lehetséges szinergiák kiaknázása érdekében; hangsúlyozza, hogy az intézmények között koordinációra van szükség, és a Bizottság és a Parlament televíziós csatornái között is összeköttetést kell teremteni; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa az együttműködést és az összehangoltságot a tagállamokban található képviseletei és a Parlament tájékoztatási irodái között; felszólítja a Bizottságot és a Parlament tagállami képviseleteit, hogy javítsák az együttműködést a polgárokkal folytatandó konzultáció, az EU-val kapcsolatos információk, ismeretek és elképzelések megosztása során, valamint biztosítsanak lehetőséget a szavazók részére, hogy találkozhassanak a különböző országokban megválasztott európai parlamenti képviselőkkel és uniós tisztviselőkkel;

12. üdvözli, hogy a Bizottság támogatja a Parlament és az európai politikai pártok szerepét, és felismeri, hogy át kell hidalni a nemzeti és európai politika közötti szakadékot, különösen az európai választási kampányok idején;

13. felhívja a három legfőbb intézményt a parlamenti viták kiegészítéseként közös nyílt viták megrendezésére, amelyek során a fogyasztókra és mindennapjaikra vonatkozó témák kerülhetnek napirendre, ezáltal erősítve a fogyasztók belső piacba és fogyasztóvédelembe vetett bizalmát; hangsúlyozza, hogy az európai parlamenti csoportosulások teljes mértékben betöltik a polgárok tájékoztatására irányuló, a politika világa és a civil társadalom közötti kapcsolat tényleges eszközeként meglévő szerepüket;

14. megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság a Parlament által előterjesztett ötletek közül számosat figyelembe vett, például a mind európai, mind nemzeti szintű polgári fórum, a civil szervezetek számára biztosítandó fontosabb szerep vagy az új média innovatívabb felhasználásának ötletét;

Polgárközeli tájékoztatás

15. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki a párbeszédet minden szintre azáltal, hogy üzenetét a különféle célcsoportoknak megfelelően igazítja ki, ez utóbbiak társadalmi hátterétől függően; ezért javasolja az Európai Unió és polgárai közötti párbeszéd fellendítését ugyanazon információnak az egyéni csoportok igényeihez igazított, mindenki számára történő nyújtása révén, valamint a tájékozott polgárokkal folytatott vita, illetve ez utóbbiak egymást közti vitájának előmozdítása révén; úgy véli, hogy az EU intézményeinek magukévá kell tenniük a D-terv égisze alatt szervezett helyi vitákon levont következtetéseket, és új jogalkotási döntések meghozásakor figyelembe kell venniük a polgároknak az Unióval szembeni elvárásait;

16. felszólítja a tagállamokat, hogy indítsanak hatékony EU kommunikációs kampányokat minden, azaz országos, regionális és helyi szinten; felszólítja a Bizottságot, hogy terjessze az ilyen kampányok során legjobban bevált gyakorlatokat, és javasolja egy állandó, az EU-intézmények és a polgárok közötti interaktív kommunikációs rendszer létrehozását gyakori, helyi és regionális szintű európai uniós kommunikációs kampányokkal, a regionális média segítségével és a civil társadalom, a nem kormányzati szervek, a kereskedelmi kamarák, a szakszervezetek és a szakmai szervezetek aktív részvételével;

17. hangsúlyozza, hogy az EU kohéziós politikája az európai integráció és a társadalmi szolidaritás alapja; ezért úgy véli, hogy a polgárokat tájékoztatni kell az EU-politikák terén tett erőfeszítésekről és e politikák mindennapi életre gyakorolt hatásairól, kiemelve az EU szerepét e téren és a közös európai projekt előnyeit; azt kívánja, hogy a helyi hatóságok jobban teljesítsék az Európai Uniótól érkező támogatásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeiket; azt is hangsúlyozza, hogy a megválasztott helyi és regionális képviselők kötelezettségvállalása lényeges a tájékoztatás biztosítása és a képzés fejlesztése számára; e tekintetben üdvözli a megválasztott helyi és regionális képviselők Erasmusának létrehozását;

18. hangsúlyozza, hogy a partnereknek a strukturális alapokról szóló rendelet 11. cikke értelmében a működési programok előkészítésébe és végrehajtásába történő bevonása jelentősen hozzájárul az EU kohéziós politikájának népszerűsítéséhez és a polgárokhoz való közeledésének; hangsúlyozza, hogy ezen partnereknek egyedülálló lehetőségük van arra, hogy első kézből ismerjék meg a polgárokat elsődlegesen foglalkoztató témákat; felszólítja tehát a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a partnerség elve mind nemzeti, regionális és helyi szinten helyes kerül végrehajtásra; kiemeli annak jelentőségét, hogy a nemzeti és regionális hatóságok kihasználják az ESZA nyújtotta pénzügyi lehetőségeket, annak érdekében, hogy fejlesszék e partnerek képességeit, különös tekintettel a képzésre; megállapítja, hogy a strukturális alapok jelentős szerepet játszottak a határokon átnyúló együttműködés elősegítésében a közösségi projekteken és programokon keresztül, ami ösztönözte az aktív polgárság és a részvételi demokrácia fejlődését; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az ilyen projekteket és programokat, valamint működjön azokkal partnerségben;

19. hangsúlyozza – a közelgő európai választások tekintetében – a polgárok, különösen a fiatal polgárok, azaz az első szavazók helyi és regionális szintű tájékoztatásának szükségességét; hangsúlyozza – általánosabb összefüggésben – az EP-képviselőknek a megválasztott helyi és regionális képviselőkkel együttműködésben történő bevonását a régióik polgáraival folytatott konzultációs folyamatba, mivel ők jelentik a közvéleményt az EU-ban; támogatja a Régiók Bizottsága erőfeszítéseit a regionális szintű konzultáció megerősítése és a regionális hálózatok és a kulcsfontosságú helyi és regionális szereplők e folyamatba történő bevonása tekintetében, a helyi szintű vita előmozdítása érdekében, figyelembe véve a véleményüket és az érdekeiket;

20. hangsúlyozza, hogy az európai parlamenti képviselőknek közelebbről részt kell venniük az Európai Unió polgáraival való párbeszédben, és hogy meg kell változtatni a Parlament munkaszervezését annak érdekében, hogy a képviselőknek a polgárokkal való párbeszédre a lehető legközelebbi, helyi szinten nyíljék lehetőségük. azt kívánja, hogy a politikai pártok kampányaival párhuzamosan az európai képviselőket is vonják be szorosan az európai választási kampányba;

21. kéri a Bizottságot, hogy indítson helyi, kisebb méretű kommunikációs kampányokat a helyi szereplők bevonásával, támogassa azokat a tevékenységeket, amelyek a polgárokat tájékozottabbá teszik a bevándorlók származási országával kapcsolatban, és a bevándorlókat is lássa el több információval az EU-állampolgárként őket megillető jogokról és kötelezettségekről, ami e kommunikációs célok elérésének leghatékonyabb és legértelmesebb módja, valamint hogy folytassa a kultúrák közötti párbeszéd 2008-as évének keretében tett erőfeszítéseit;

Oktatás, médis és IKT, aktív polgárság

22. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai politika és történelem tantárgyait bevezessék valamennyi tagállam iskolai tantervébe az európai értékek erősítése érdekében, valamint hogy az egyetemi programokon belül létrehozzák az európai tanulmányok szakot. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsanak pénzügyi támogatást ezen projektek népszerűsítéshez; felszólítja a tagállamokat, hogy szorgalmazzanak egy olyan iskolai tanfolyamot az európai integráció történetéről és az Unió működéséről, amely megteremtené a közös európai ismeretek alapját;

23. hangsúlyozza az állampolgári ismeretek átadásának az aktív polgárság hajtóerejeként betöltött különleges szerepét; megjegyzi, hogy támogatni kell az állampolgári ismeretek átadásának olyan aktív modelljét, amely biztosítja a fiatalok számára annak lehetőségét, hogy közvetlenül vegyenek részt a közéletben politikai képviselőikkel nemzeti szinten, helyi szinten és európai szinten is, civil szervezetek képviselőivel és polgári kezdeményezésekkel; azt javasolja, hogy a Bizottság támogasson olyan kísérleti projekteket, amelyek előmozdítják az állampolgári ismeretek átadásának ilyen modelljét a tagállamokban.

24. javasolja, hogy az Erasmus, Leonardo da Vinci, Grundtvig és Comenius programokat hatékonyabban és szélesebb körű kommunikáció révén népszerűsítsék, és úgy szervezzék meg, hogy ezek minél több polgár részvételét ösztönözzék, a kevésbé jómódú polgárok is könnyebben és nagyobb számban részt vehessenek és megkönnyítsék az EU-n belüli mobilitásukat; felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a programok különösen a fiatalok körében nagyon népszerűek, és jelentős mértékben hozzájárulnak az európai integráció sikeréhez;

25. üdvözli a Bizottság fent említett 2007. december 21-i közleményét, amely világos célkitűzésekkel próbálja elérni, hogy az „Europa” internetes oldal szolgálatközpontú 2.0-ás weblappá váljék; sürgeti a Bizottságot, hogy már 2009-re fejezze be az új honlap teljes kiépítését; úgy véli, hogy az új internetes oldalnak fórumot kell biztosítania a polgárok számára, hogy megosszák véleményüket, és részt vegyenek az internetes közvéleménykutatásokban, amelyeken valamennyi civil szervezet, közintézmény és magánszemély megoszthatja az Unió kommunikációs projektjei kapcsán szerzett tapasztalatait; felszólítja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és ezen a honlapon tegye közzé a D-terv keretében finanszírozott tevékenységek kedvezményezettjeinek tapasztalatait;

26. örömmel fogadja az EU Tube ötletét, minthogy 1,7 millió nézőjével ez egy egyedi eszköz az internetezőknek az uniós politikákról való tájékoztatására; azt is kéri a Bizottságtól, hogy dolgozzon ki iránymutatást a hatékony internetes kampányokra vonatkozóan, és ezt ossza meg a többi uniós intézménnyel is;

27. felszólítja a Bizottságot, hogy a szélesebb körű közönség elérése érdekében az Európában műholdak útján rendelkezésre álló audiovizuális anyagot jobban használja ki azáltal, hogy kapcsolatokat épít ki helyi tévécsatornákkal és közösségi sajtószervekkel, amelyek érdekeltek az ilyen sajtóanyagok sugárzásában;

28. úgy véli, hogy a „Europe Direct” hálózat nagyon fontos eszköz a polgárok kérdéseinek levélben vagy ingyenesen hívható telefonvonalon történő megválaszolására, és ezt az eszközt még inkább népszerűsíteni kell;

29. úgy véli, hogy a fogyasztóvédelem és a belső piaci politika területei kiemelkedő fontosságúak Európa polgárok és vállalkozások felé történő kommunikálásában; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a belső piac által nemzeti, regionális és helyi szinten nyújtott előnyök kommunikálásában; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a legújabb elektronikus technológiai eszközök felhasználásával segítsék elő és fokozzák a fogyasztók, a vállalkozások és az intézmények közötti hatékony párbeszédre vonatkozó kommunikációt és tájékoztatást, és járuljanak hozzá ez elektronikus kereskedelem fejlesztéséhez;

30. felkéri a Bizottságot, hogy fokozza koordinációs erőfeszítéseit a fogyasztóknak jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó oktatása és tájékoztatása terén a területre fordított pénzügyi és humánerőforrások növelésével; felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék az európai fogyasztóvédelmi központok hálózata számára előirányzott pénzügyi és humánerőforrásokat a figyelemfelkeltő tevékenységek és az uniós fogyasztóvédelmi jog alkalmazásának biztosítása érdekében; és sürgeti a tagállamokat, hogy a globális pénzügyi válság és a fogyasztók növekvő eladósodottságának fényében tegyenek erőfeszítéseket a fogyasztók pénzügyi ismereteinek bővítésére különös tekintettel jogaikra és kötelezettségeikre, valamint a megtakarításokkal és hitelekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeikre;

31. felszólítja a tagállamokat, hogy rendeljenek több emberi és pénzügyi erőforrást a SOLVIT hálózatához, amely lehetővé teszi a közösségi jogszabályok nem megfelelő alkalmazásából vagy alkalmazásának hiányából eredő problémák ingyenes megoldását; felkéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az egységes piacról nyújtott tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó különböző szolgáltatások racionalizálását; támogatja ezért az egységes piac kérdéseivel foglalkozó segítségnyújtási szolgálatokkal kapcsolatos integrált megközelítésnek a Bizottság „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című 2007. november 20-i közleményében (COM(2007)0724) foglalt koncepciót egy egységes hozzáférésű weboldal létrehozásával; tudomásul veszi a Bizottságnak az igazgatási teher csökkentésére és a jobb szabályozásra irányuló erőfeszítéseit; különösen az Európában a foglalkoztatás jelentős forrásait jelentő kis- és középvállalkozások támogatása érdekében javítások megtételére szólít fel.

32. megállapítja, hogy az „Önkéntesség Európai Éve” ideális alkalom lenne az EU intézményei számára, hogy kapcsolatba lépjenek a polgárokkal; rámutat, hogy EU-szerte több mint 100 millió önkéntes van; felszólítja a Bizottságot, hogy egy erre irányuló, megfelelő jogalkotási javaslat lehető leghamarabbi benyújtásával készítse elő a talajt arra, hogy 2011-et „Európai Év”-nek nyilvánítsák;

33. hangsúlyozza, hogy fontos meghallgatni a polgároknak Európáról mint globális szereplőről alkotott véleményét, különös figyelmet fordítva arra, hogy e kérdésben az Európai Parlament egyre kiemelkedőbb szerepet tölt be; ezért arra buzdít, hogy az európai parlamenti képviselők és a Tanács tagjai vegyenek részt a Bizottság tagjainak a D-terv keretében tett látogatásaiban, mivel ők fontos szerepet játszanak abban, hogy a különböző tagállamokban a nemzeti parlamentek, a civil társadalom, a vállalkozások és a szakszervezetek vezetői, valamint a regionális és a helyi hatóságok bekapcsolódjanak a vitákba;

34. örömét fejezi ki amiatt, hogy a nagyvilág egyre nagyobb érdeklődést mutat az európai projekt iránt, és hogy az EU és polgárai is egyre inkább tudatára ébrednek azoknak az előnyöknek, amelyek a nemzetek feletti tapasztalatok más országokkal és régiókkal, különösen az EU szomszédaival való megosztásával jár; ezért kéri a Bizottságot, hogy harmadik országokban létrehozott delegációikon keresztül teremtsék meg annak a módját, ahogyan ezen országok polgárait elérhetik és tájékoztathatják az Európai Unióban rejlő lehetőségekről, pl. a médián és a kultúra egyéb formáin, az oktatáson, a nyelvoktatási és mobilitási vagy olyan csereprogramokon keresztül, mint az Erasmus Mundus;

35. megjegyzi, hogy annak fényében, hogy a harmadik országok állampolgárainak száma nő az EU-ban, illetve különös tekintettel a multikulturális társadalmak létrejöttére – amelyhez ők is hozzájárultak –, nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni az Unióba bevándorlók integrációjának biztosítása érdekében azáltal, hogy pontosabban tájékoztatják őket arról, hogy az uniós polgárság mivel jár, például a kormányzati (helyi, regionális és nemzeti) és nem kormányzati (például munkaadók, civil társadalom, bevándorlók egyesületei, a média és a bevándorlókat támogató nem kormányzati szervezetek) szereplők különböző szintjei közötti partnerségek megerősítésével; úgy véli, hogy a sikeres integráció elő fogja mozdítani a tolerancián, a párbeszéden és az egyenlőségen alapuló multikulturális európai tudat továbbfejlődését;

36. felkéri a Bizottságot, hogy támogassa az olyan programokat és kampányokat (mint a „Világ női szemmel”), amelyek úgy ösztönzik a nők társadalmi, politikai és kulturális tevékenységét, hogy közben tekintettel vannak a nők által a generációk közötti párbeszédben, a társadalom fennmaradásában és jólétében betöltött szerepre; felhív ezért a fiatal lányok és nők megfelelőbb tájékoztatására az európai polgár fogalmára és az ehhez kapcsolódó jogokra vonatkozóan, különösen a szociálisan és földrajzilag elszigetelt területeken; kiemeli, hogy e tájékoztató kampányok célja a politikai életben és a döntéshozatalban a nők magasabb arányú részvétele; kiemeli, hogy ahhoz, hogy a nők ugyanolyan feltételekkel férhessenek hozzá a párbeszédben való részvételt elősegítő eszközökhöz, támogatni kell a nemek közötti digitális szakadék megszüntetésére irányuló intézkedéseket; elismerését fejezi ki a Bizottságnak a képviseletei által a D-terv keretében társfinanszírozott projektek kiválasztásáért, amelyek számos női szervezetet és számos nőket érintő projektet foglalnak magukba; hangsúlyozza, hogy a polgárok – mind a nők, mind pedig a férfiak – részvételét támogatni kell az olyan területeken, mint a nemi alapú erőszak vagy az emberkereskedelem, amely problémák megoldásába elengedhetetlen a társadalom bevonása; elismeri a nők probléma- és konfliktus megoldó adottságait, és sürgeti a Bizottságot, hogy növelje a nők részvételét a családi élettel, a gyermekfelügyelettel, az oktatással stb. foglalkozó munkacsoportokban;

37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] HL L 378., 2006.12.27., 32. o.
[2] HL C 314. E, 2006.12.21., 369. o.
[3] HL C 92. E, 2006.4.20., 403. o.

Mindazok számára, akik ősei máshol kerestek menedéket és jobb jövőt, Európa „az öreg kontinens". Mindazoknak, akik a szegénység és zsarnokság elől menekülnek ide, Európa a remény kontinense. Mindazon európaiak számára, akik a Balkánon vagy Kelet-Európában élnek, és abban bíznak, hogy majdani európai uniós csatlakozásuk a kiváltságosok klubjába juttatja őket, Európa az ígéret földje. És végül, Európa az Európai Unió, huszonhét tagállam szövetsége, amelynek polgárai ritkán osztják a kívülállók véleményét az Unióról, inkább bírálják az Uniót, sőt tagadják előnyeit. Az európai uniós kommunikáció szakemberei minden tőlük telhetőt megtesznek az európai integráció gyümölcseinek népszerűsítéséért, de erőfeszítéseik néha inkább kioktatásra, és nem pedig a polgárokkal való párbeszédre emlékeztetnek. Éppen ezért az előadó arra bíztatja az európai intézményeket, hogy kezdeményezzenek a polgárokkal aktív párbeszédet, amelyben ez utóbbiak – a hétköznapok emberei, a civil szervezetek képviselői, újságírók és sajtóalkalmazottak – megoszthatják velünk, hogy ők hogyan kommunikálnának az európai integráció előnyeiről. Az előadó konferenciákat szervezett Magyarországon a civil szervezetek képviselőivel, környezetvédő aktivistákkal és újságírókkal, illetve ajánlásokat gyűjtött tőlük e-mail útján. Egyik ilyen konferenciára Budapesten került sor több száz fő részvételével, más konferenciáknak pedig Miskolc és Békéscsaba szolgált helyszínül. Idő és kapacitás hiányában az előadó nem szervezhetett ilyen konferenciákat más tagállamokban, de ez a jövőben nagyon hasznos lehet.

Az európai ügyekben érdekeltek, illetve ezeket tanulmányozók általában tudják és értik, hogy mi az európai integráció lényege. Ugyanakkor az Eurobarometer felmérései szerint minél kevésbé iskolázottak, minél kevésbé jómódúak a polgárok, annál valószínűbb, hogy ellenzik az európai integráció folytatását. Az európai eszme elsősorban az európai társadalom művelt, tehetős rétegéhez jut el. A kevésbé iskolázott, kevésbé jómódú polgárok csekély információhoz jutnak az európai politikákról, amelyek ráadásul elsősorban diákokat és fiatal szakembereket céloznak meg. Ezért szorgalmazza az előadó a Bizottságot, hogy új célcsoportokra is terjessze ki a párbeszédet azáltal, hogy nem a lakosság élvonalára irányuló kommunikációs terveket készít, bevonva egyben a kisvárosokban és falun élőket, a dolgozókat és a nyugállományban lévőket. Nem elég kommunikációs tervekkel rendelkezni az elitréteg és a diákok számára, meg kell célozni a vidéken élőket, a fizikai dolgozókat és a nyugdíjasokat is.

A mindennapok embere, az egyszerű polgárok elérésének egyik legfontosabb eszköze a televízió. Éppen ezért az előadó felszólítja a Bizottságot, hogy teljes szerkesztői függetlenséget biztosító szolgálati szerződések révén mind a 23 nyelven tegyen a nyilvánosság számára elérhetővé európai ügyekről szóló tévéprogramokat. Ez hozzájárulna az Európai Unióval kapcsolatos hírek arányának növekedéséhez a sajtóban. Ez az arány jelenleg 10%-ot tesz ki a tagállamokban, és még az Egyesült Államokkal kapcsolatos híradások is nagyobb számban fordulnak elő. Minthogy a mi újságíróink nem rosszabbak, és nem kevésbé tehetségesek az amerikaiaknál, egy ilyen tévécsatornának, legyen ez például a Euronews, olyan befolyásról, olyan szakmai professzionalizmusról kell tanúbizonyságot tennie, és olyan népszerűnek kell lennie mint a CNN. Az is elfogadhatatlan, hogy a Euronews – egy EU által társfinanszírozott projekt – nem sugároz a tagállamok valamennyi hivatalos nyelvén. A Bizottságnak pénzforrásokat kell találnia ilyen célokra. A Euronewsnek tudatosítania kell – és a műsorokban ennek meg kell nyilvánulnia – azt is, hogy Európa nem pusztán egyes nagy nyugat-európai országokból áll; Finnország, Magyarország és Bulgária ugyancsak a közös Európa részét alkotják.

A fiatalokhoz és iskolázottakhoz leginkább az interneten keresztül lehet eljutni. Az „Európáról szóló internetes kommunikáció – A polgárok bevonása” című közlemény világos célkitűzésekkel próbálja elérni, hogy az „Europa” internetes oldal szolgálatközpontú 2.0-ás weblappá váljék, amely lehetőséget teremtene a polgárok véleménye alapján a visszajelzésre és az aktív párbeszédre. Az új weblapot még a 2009-es európai parlamenti választások előtt el kell indítani, hogy hatékonyan tájékoztassa a polgárokat az európai ügyekről. Az EUtube is figyelemre méltó projekt, ugyanakkor előfizetőinek száma nem éri el a 8000-et, és a Youtube programokhoz viszonyítva kevesen látogatják, tehát javítani kell rajta, hogy több nézőhöz eljusson.

Európa történelme közös, de ezt a különböző tagállamokban, sőt ezeken belül még egyes régiókban is, különféleképpen tanítják és értelmezik. Ezért az előadó javasolja egy olyan közös, egyéves középiskolai tananyag kidolgozását Európa 1945 utáni történelméről és , amelyet a tagállamok szakértői közös megállapodás során dolgoznak ki a 23 uniós hivatalos nyelv mindegyikén. Ennek a tananyagnak ki kell térnie az Európai Unió történetére és működési mechanizmusára, ideértve az Unió polgárainak jogait is. Ezt a tananyagot a tagállamok átvehetik, hogy a középiskolákban oktatott közös európai ismeretek alapját képezze. Az előadó örömmel fogadja továbbá azt az ötletet, hogy Brüsszelben, az Európai Parlament épületének közelében létesüljön az Európai Történelem Múzeuma. Az előadó örömmel vette egy magyar professzor ötletét, és ez utóbbi tanácsát követve javasolja az Európai Nyitott Egyetem megalapítását. Ennek valamennyi uniós polgár számára nyitottnak és ingyenesnek kell lennie nemzetiségre, életkorra és képesítésre való tekintet nélkül. Az Európai Nyitott Egyetem átfogó tantervébe tartoznának az Európai Unió célkitűzései, intézményei, politikái és várható jövője. Az Egyetem a Bizottsággal együttműködve már létező oktatási intézmények épületeiben működhetne, és a „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című közelmúltbeli közös nyilatkozat gyakorlatba ültetésének egyik eszköze lenne. Ugyanakkor az egyetemnek a legújabb technológiákat is alkalmaznia kell, mint például az e-tanulás, és a webináriumok, hogy minél nagyobb tömegekhez eljuthasson, és hogy mindenki, aki a kurzusokat látogatni szeretné, megtehesse ezt.

Kevés európai polgári ismeri fel az európai politikai pártok közös céljait és eltérő nézeteit. Ha az európai pártok közötti politikai különbségek jól láthatóak, a polgárok könnyebben azonosulni tudnak az Európa jövőjével kapcsolatos különböző elképzelésekkel. Ezért az előadó javasolja, hogy minden Európai Párt hosszabb és rövidebb formában egyaránt készítse el a 2009-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kiáltványát, hogy eljuthasson a társadalom különféle rétegeihez.

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a polgárokkal Európáról folytatott aktív párbeszédről
(2008/2224(INI))

A vélemény előadója(*): Sylvia-Yvonne Kaufmann(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. üdvözli a Bizottságnak a D tervvel kapcsolatos tapasztalatokra való építésről szóló közleményét, amely hangsúlyozza az Európa polgáraival folytatott interaktív kommunikáció fontosságát;

2. felszólítja a Bizottságot, hogy vonjon be szélesebb célcsoportokat a párbeszédbe olyan kommunikációs tervek elkészítése által, amelyek képesek a kis települések lakóit és a különböző életszínvonalon élő és különböző korcsoportokba tartozó embereket az európai ügyek részesévé tenni; kétlépéses megközelítés elfogadását javasolja az Európai Unió és polgárai közötti párbeszéd megerősítésére, amelynek első lépése a polgárok tájékoztatása, második lépése pedig a tájékozott polgárokkal folytatott vita, illetve a polgárok egymás közti vitájának előmozdítása;

3. megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság a Parlament által előterjesztett ötletek közül számosat figyelembe vett, például a mind európai, mind nemzeti szintű polgári fórum, a civil szervezetek számára biztosítandó fontosabb szerep vagy az új média innovatívabb felhasználásának ötletét;

4. sajnálja, hogy a Bizottság erőfeszítései és jó ötletei ellenére az európai polgárok európai ügyekben való tájékozottságának, valamint érdeklődésének növelése terén elért sikerek igen korlátozottak voltak, amelyet sajnálatos módon az ír népszavazás is bizonyított;

5. osztja a Bizottság nézetét, mely szerint a részvételi demokrácia hasznos módon kiegészítheti a képviseleti demokráciát; hangsúlyozza azonban, hogy a részvételi demokrácia nem csupán a polgárok meghallgatását jelenti, hanem azt is, hogy valódi lehetőséget kapjanak az európai politika befolyásolására;

6. rámutat, hogy a fenti célok elérése érdekében az intézményeknek sokkal nyitottabbakká kell válniuk, és a megfelelő megközelítéseket kell alkalmazniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a polgárok és szervezeteik számára a hatékony részvételt az uniós ügyekről folytatott vita minden szakaszában; megjegyzi továbbá, hogy az intézmények által létrehozott dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést a lehető legszélesebb körben kell megadni, mivel ez nélkülözhetetlen a befolyás érvényesítéséhez;

7. emlékeztet azokra az új lehetőségekre, amelyet a Lisszaboni Szerződés biztosítana a részvételi demokrácia terén, különös tekintettel a polgári kezdeményezésre;

8. üdvözli, hogy a Bizottság támogatja a Parlament és az európai politikai pártok szerepét, és felismeri, hogy át kell hidalni a nemzeti és európai politika közötti szakadékot, különösen az európai választási kampányok idején;

9. hangsúlyozza, hogy az összes uniós intézmény és tagállam összehangolt erőfeszítéseire és közös fellépésére van szükség az európai polgárokkal az európai ügyekről folytatott kommunikációhoz; üdvözli a kommunikációval kapcsolatos, októberben elfogadott közös politikai nyilatkozatot; emlékeztet azonban arra, hogy a Parlament intézményközi megállapodást sürgetett az intézmények közötti kommunikációs politikáról.

10. hangsúlyozza az állampolgári ismeretek átadásának az aktív polgárság hajtóerejeként betöltött különleges szerepét; megjegyzi, hogy támogatni kell az állampolgári ismeretek átadásának olyan aktív modelljét, amely biztosítja a fiatalok számára annak lehetőségét, hogy közvetlenül vegyenek részt a közéletben politikai képviselőikkel nemzeti szinten, helyi szinten és európai szinten is, civil szervezetek képviselőivel és polgári kezdeményezésekkel; azt javasolja, hogy a Bizottság támogasson olyan kísérleti projekteket, amelyek előmozdítják az állampolgári ismeretek átadásának ilyen modelljét a tagállamokban.

11. felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa az együttműködést és az összehangoltságot a tagállamokban található képviseletei és az Európai Parlament tájékoztató irodái között.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a polgárokkal Európáról folytatott aktív párbeszédről
(2008/2224(INI))

A vélemény előadója: Maria Badia i Cutchet

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. örömmel fogadja a 2008. október 22-én aláírt „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című közös nyilatkozatot, amely az uniós kommunikáció javításán keresztül világos célként tűzi ki az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok elé az európai polgárokkal való kapcsolattartást;

2. megállapítja, hogy legújabb felmérések szerint az európaiak nagy többsége támogatja, hogy Európa külpolitikai kérdésekben egységességet mutasson; kiemeli, hogy az európai polgárok kérésére egy ilyen értelmű nyilatkozatot foglaltak bele a „D-terv” polgárok által megvalósított hat projektjének 2007. december 9-én tartott zárókonferenciáján résztvevők nyílt levelébe/ajánlásába[1];

3. hangsúlyozza, hogy fontos meghallgatni a polgároknak Európáról mint globális szereplőről alkotott véleményét, különös figyelmet fordítva arra, hogy e kérdésben az Európai Parlament egyre kiemelkedőbb szerepet tölt be; ezért arra buzdít, hogy az európai parlamenti képviselők és a Tanács tagjai vegyenek részt a Bizottság tagjainak a „D-terv” keretében tett látogatásaiban, mivel ők fontos szerepet játszanak abban, hogy a különböző tagállamokban a nemzeti parlamentek, a civil társadalom, a vállalkozások és a szakszervezetek vezetői, valamint a regionális és a helyi hatóságok bekapcsolódjanak a vitákba; felszólítja a Bizottságot és az Európai Parlament tagállami képviseleteit, hogy javítsák az együttműködést a polgárokkal folytatandó konzultáció, az EU-val kapcsolatos információk, ismeretek és elképzelések megosztása során, valamint biztosítsanak lehetőséget a szavazók részére, hogy találkozhassanak a különböző országokban megválasztott európai parlamenti képviselőkkel és uniós tisztviselőkkel;

4. ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy egy, az uniós polgárokkal az EU tevékenységeivel kapcsolatos alapvető kérdésekről folytatandó általános és rendszeres konzultációra irányuló, négytől hat éves időtartamra szóló mechanizmus bevezetése közelebb hozná-e a polgárokat Európához;

5. örömét fejezi ki amiatt, hogy a nagyvilág egyre nagyobb érdeklődést mutat az európai projekt iránt, és hogy az EU és polgárai is egyre inkább tudatára ébrednek azoknak az előnyöknek, amelyek a nemzetek feletti tapasztalatok más országokkal és régiókkal, különösen az EU szomszédaival való megosztásával jár; ezért kéri a Bizottságot, hogy harmadik országokban létrehozott delegációikon keresztül teremtsék meg annak a módját, ahogyan ezen országok polgárait megszólíthatják és tájékoztathatják az Európai Unióban rejlő lehetőségekről, pl. a médián és a kultúra egyéb formáin, az oktatáson, a nyelvoktatási és mobilitási vagy olyan csereprogramokon keresztül, mint az Erasmus Mundus;

6. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai politika és történelem tantárgyait bevezessék valamennyi tagállam iskolai tantervébe az európai értékek erősítése érdekében, valamint hogy az egyetemi programokon belül létrehozzák az európai tanulmányok szakot. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsanak pénzügyi támogatást ezen projektek népszerűsítéshez;

7. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsanak pénzügyi támogatást az EU elképzeléseinek népszerűsítését célzó projektek számára; úgy véli, hogy ezekkel a programokkal a középiskolai és a felsőoktatásban részt vevő diákokat kell megcélozni, akik megnyerhetik a helyi közösségeket (falvakat és városokat), továbbá erősíthetik a helybelieknek az Európai Közösségek értékeihez fűződő viszonyát;

8. megjegyzi, hogy annak fényében, hogy a harmadik országok állampolgárainak száma nő az EU-ban, illetve különös tekintettel a multikulturális társadalmak létrejöttére – amelyhez ők is hozzájárultak –, nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni az Unióba bevándorlók integrációjának biztosítása érdekében azáltal, hogy pontosabban tájékoztatják őket arról, hogy az uniós polgárság mivel jár, például a kormányzati (helyi, regionális és nemzeti) és nem kormányzati (például munkaadók, civil társadalom, bevándorlók egyesületei, a média és a bevándorlókat támogató nem kormányzati szervezetek) szereplők különböző szintjei közötti partnerségek megerősítésével; úgy véli, hogy a sikeres integráció elő fogja mozdítani a tolerancián, a párbeszéden és az egyenlőségen alapuló multikulturális európai tudat továbbfejlődését;

9. kéri a Bizottságot, hogy indítson helyi, kisebb méretű kommunikációs kampányokat a helyi szereplők bevonásával, támogassa azokat a tevékenységeket, amelyek a polgárokat tájékozottabbá teszik a bevándorlók származási országával kapcsolatban és a bevándorlókat is lássa el több információval az európai állampolgárként őket megillető jogokról és kötelezettségekről, ami e kommunikációs célok elérésének leghatékonyabb és legértelmesebb módja, valamint hogy folytassa a kultúrák közötti párbeszéd 2008-as évének keretében tett erőfeszítéseit.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

[1] Lásd a 17. pontot: Ebben a globalizált világban ésszerűnek tűnik, hogy az EU a mostaninál nagyobb felelősséget vállaljon a katonai fellépés, a külföldi segélyek és a diplomáciai kapcsolatok területein. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy érdekei védelmében globális szinten egységességet mutasson.

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a polgárokkal Európáról folytatott aktív párbeszédről
(2008/2224(INI))

Előadó: Csibi Magor Imre

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. úgy véli, hogy a fogyasztóvédelem és a belső piaci politika területei kiemelkedő fontosságúak Európa polgárok és vállalkozások felé történő kommunikálásában; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a belső piac által nemzeti, regionális és helyi szinten nyújtott előnyök kommunikálásában; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a legújabb elektronikus technológiai eszközök felhasználásával segítsék elő és fokozzák a fogyasztók, a vállalkozások és az intézmények közötti hatékony párbeszédre vonatkozó kommunikációt és tájékoztatást, és járuljanak hozzá ez elektronikus kereskedelem fejlesztéséhez;

2. üdvözli a Bizottság „Vitassuk meg Európát! – a D-terv (demokrácia, párbeszéd és vita) tapasztalatainak továbbviteléről” című 2008. április 2-i közleményét (COM(2008)0158), amely a legutóbbi népszavazások negatív eredményeit követően hasznos kezdeményezés lehet a polgárok bizalmának visszaállítására a közös európai projekt iránt; sürgeti a civil társadalom és az Európai Unió közötti hatékony kommunikáció keretének meghatározását annak érdekében, hogy a polgárok aktívan részt vehessenek az európai ügyekben; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az európai parlamenti képviselők, a Bizottság tagjai és az uniós intézmények alkalmazottai el tudjanak utazni az Európai Unió különböző pontjaira annak érdekében, hogy párbeszédet folytathassanak az Unió valamennyi tagállamának polgáraival, helyzetüket jobban megismerhessék és elmagyarázhassák a folyamatban lévő jogalkotási munkát;

3. felszólítja a Bizottságot, hogy szélesítse azon érdekelt felek körét, akiknek véleményét az uniós jogszabályokról folytatott konzultációk során meghallgatják; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a civil társadalom képviselőinek, például a különböző szintű – transznacionális szinttől a helyi szintig – fogyasztók és szakemberek hálózatainak fontosságát, amelyek platformot kínálnak az EU politikáiról folytatott tájékozott eszmecseréhez, hozzájárulva ezzel az uniós jogszabályok minőségének javításához; elismeri a jogszabályok végrehajtása és érvényesítése során felmerülő problémákat, és ösztönzi a fogyasztókat és a vállalkozásokat jogaik gyakorlására és arra, hogy beszámoljanak az uniós intézményeknek a létező problémákról;

4. felszólítja a tagállamokat, hogy rendeljenek több emberi és pénzügyi erőforrást a SOLVIT hálózatához, amely lehetővé teszi a közösségi jogszabályok nem megfelelő alkalmazásából vagy alkalmazásának hiányából eredő problémák ingyenes megoldását; felkéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az egységes piacról nyújtott tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó különböző szolgáltatások racionalizálását; támogatja ezért az egységes piac kérdéseivel foglalkozó segítségnyújtási szolgálatokkal kapcsolatos integrált megközelítésnek a Bizottság „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című 2007. november 20-i közleményében (COM(2007)0724) foglalt koncepciót egy egységes hozzáférésű weboldal létrehozásával;

5. felkéri a Bizottságot, hogy fokozza koordinációs erőfeszítéseit a fogyasztóknak jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó oktatása és tájékoztatása terén a területre fordított pénzügyi és humánerőforrások növelésével; felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék az európai fogyasztóvédelmi központok hálózata számára előirányzott pénzügyi és humánerőforrásokat a figyelemfelkeltő tevékenységek és az uniós fogyasztóvédelmi jog alkalmazásának biztosítása érdekében;

6. sürgeti a tagállamokat, hogy a globális pénzügyi válság és a fogyasztók növekvő eladósodottságának fényében tegyenek erőfeszítéseket a fogyasztók pénzügyi ismereteinek bővítésére különös tekintettel jogaikra és kötelezettségeikre, valamint a megtakarításokkal és hitelekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeikre;

7. felhívja a három legfőbb intézményt a parlamenti viták kiegészítéseként közös nyílt viták megrendezésére, amelyek során a fogyasztókra és mindennapjaikra vonatkozó témák kerülhetnek napirendre, ezáltal erősítve a fogyasztók belső piacba és fogyasztóvédelembe vetett bizalmát;

8. tudomásul veszi a Bizottságnak az adminisztratív terhek csökkentésére és a jobb szabályozásra irányuló erőfeszítéseit; sürgeti különösen az Európában a foglalkoztatás jelentős forrásait jelentő kis- és középvállalkozások megfelelőbb szintű támogatását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a polgárokkal Európáról folytatott aktív párbeszédről
(2008/2224(INI))

A vélemény előadója: Emmanouil Angelakas

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. úgy véli, hogy a régiók az európai eszmék előmozdításának legmegfelelőbb központjai és a helyi és regionális hatóságok a leginkább illetékes szervek a polgárokkal folytatott párbeszéd előmozdítása tekintetében, mivel a mindennapokban közeli kapcsolatban állnak a polgárokkal; elégedettségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az EU intézkedéseket tett a kommunikációs stratégia decentralizálása terén;

2. azt kívánja, hogy a helyi hatóságok jobban teljesítsék az Európai Uniótól érkező támogatásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeiket; azt is hangsúlyozza, hogy a megválasztott helyi és regionális képviselők kötelezettségvállalása lényeges a tájékoztatás biztosítása és a képzés fejlesztése számára; e tekintetben üdvözli a megválasztott helyi és regionális képviselők Erasmusának létrehozását;

3. hangsúlyozza, hogy az EU kohéziós politikája az európai integráció és a társadalmi szolidaritás alapja; ezért úgy véli, hogy a polgárokat tájékoztatni kell a közösségi politika terén tett erőfeszítésekről és e politikák mindennapi életre gyakorolt hatásairól, kiemelve az EU szerepét e téren és a közös európai projekt előnyeit;

4. hangsúlyozza, hogy a partnereknek a strukturális alapokról szóló rendelet 11. cikke értelmében a működési programok előkészítésébe és végrehajtásába történő bevonása jelentősen hozzájárul az EU kohéziós politikájának népszerűsítéséhez és a polgárokhoz való közeledésének; hangsúlyozza, hogy ezen partnereknek egyedülálló lehetőségük van arra, hogy első kézből ismerjék meg a polgárokat elsődlegesen foglalkoztató témákat; felszólítja tehát a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a partnerség elve mind nemzeti, regionális és helyi szinten helyes kerül végrehajtásra; kiemeli annak jelentőségét, hogy a nemzeti és regionális hatóságok kihasználják az ESZA nyújtotta pénzügyi lehetőségeket, annak érdekében, hogy fejlesszék e partnerek képességeit, különös tekintettel a képzésre;

5. támogatja a Régiók Bizottsága erőfeszítéseit a regionális szintű konzultáció megerősítése és a regionális hálózatok és a kulcsfontosságú helyi és regionális szereplők e folyamatba történő bevonása tekintetében, a helyi szintű vita előmozdítása érdekében, figyelembe véve a véleményüket és az érdekeiket;

6. javasolja egy állandó, az európai intézmények és a polgárok közötti interaktív kommunikációs rendszer létrehozását gyakori, helyi és regionális szintű európai uniós kommunikációs kampányokkal, a regionális média segítségével és a civil társadalom, a nem kormányzati szervek, a kereskedelmi kamarák, a szakszervezetek és a szakmai szervezetek aktív részvételével;

7. hangsúlyozza – a közelgő európai választások tekintetében – a polgárok, különösen a fiatal polgárok, azaz az első szavazók helyi és regionális szintű tájékoztatásának szükségességét; hangsúlyozza – általánosabb összefüggésben – az EP-képviselőknek a megválasztott helyi és regionális képviselőkkel együttműködésben történő bevonását a régióik polgáraival folytatott konzultációs folyamatba, mivel ők jelentik a közvéleményt az EU-ban;

8. hangsúlyozza a konzultációs folyamat jelentőségét és értékét, mivel hatékony eszközként szolgál a polgárok azáltal történő felhatalmazására, hogy így közvetlenül hozzájárulhatnak az uniós szintű politikai folyamathoz; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket a jövőbeli uniós konzultációkkal kapcsolatos információk terjesztése a médián, valamint más megfelelő nemzeti, regionális és helyi szintű fórumokon keresztül;

9. azt kívánja, hogy a politikai pártok kampányaival párhuzamosan az európai képviselőket is vonják be szorosan az Unió intézményi kampányába;

10. hangsúlyozza a célzott tartalmú, összetartó kommunikációs kapcsolatok létrehozásának fontosságát az EU és a jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező régiók és az EU és bizonyos társadalmi csoportok között egyaránt;

11. megállapítja, hogy az „Önkéntesség Európai Éve” ideális alkalom lenne az EU intézményei számára, hogy kapcsolatba lépjenek a polgárokkal; rámutat, hogy EU-szerte több mint 100 millió önkéntes van; felszólítja a Bizottságot, hogy egy erre irányuló, megfelelő jogalkotási javaslat lehető leghamarabbi benyújtásával készítse elő a talajt arra, hogy 2011-et „Európai Év”-nek nyilvánítsák;

12. megállapítja, hogy a strukturális alapok jelentős szerepet játszottak a határokon átnyúló együttműködés elősegítésében a közösségi projekteken és programokon keresztül; hangsúlyozza, hogy ez ösztönözte az aktív polgárság és a részvételi demokrácia fejlődését, felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az ilyen projekteket és programokat, valamint működjön azokkal partnerségben;

13. támogatja az Európai Nyitott Egyetem létrehozását – amennyiben szoros kapcsolatot tart fönt a tagállamok régióival – a képzés, a tájékoztatás, a kommunikáció, az interaktivitás és a polgárok, különösen a fiatalok régiókon átívelő kapcsolatainak előmozdítása érdekében.

14. hangsúlyozza, hogy az európai parlamenti csoportosulások teljes mértékben betöltik a polgárok tájékoztatására irányuló, a politika világa és a civil társadalom közötti kapcsolat tényleges eszközeként meglévő szerepüket.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a polgárokkal Európáról folytatott aktív párbeszédről
(2008/2224(INI))

A vélemény előadója: Claire Gibault

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel, jóllehet a polgárok egyre tájékozottabbak, a politikai struktúrák továbbra is igen gyakran figyelmen kívül hagyják őket, különösen az Európai Unió által és az Unión belül végzett tevékenységek keretében,

1. emlékeztet arra, hogy az Európáról szóló legutóbbi népszavazások alkalmával a nők többsége „nem”-mel szavazott: 56% Franciaországban (az Eurobarométer 171. sz. gyorsjelentése), 63% Hollandiában (id. 172. sz.) és 56% Írországban (id. 245. sz.); mivel e nemleges szavazatok oka többek között az, hogy az európai intézmények nem vettek részt jelentősebb mértékben a közvetlenül a nőket érintő, a férfiak és nők közötti tartós egyenlőtlenségen alapuló olyan politikákban, mint például amelyek a szakmai és magánélet összeegyeztetésével vagy az eltartott személyek gondozásával foglalkoznak;

2. kiemeli, hogy a D-terv polgárok által megvalósított hat projektjének az „Európa jövője – a polgárközpontú program” címmel rendezett zárókonferenciáján a résztvevők a nyílt levelükben ismertetett 27 ajánlásban többek között azt kérték az Uniótól, hogy hatékonyabban lépjen fel a szociálpolitika és a társadalmi kohézió terén, különösen a bérkülönbségek felszámolása, a nők és férfiak közti egyenlőség előmozdítása, továbbá általánosabban véve ezen gyakran elhanyagolt egyenjogúsági kérdésekre való különös odafigyelés érdekében;

3. A nők társadalmon belüli összetartó tényezőként betöltött szerepének meghatározása és támogatása érdekében a nők európai döntéshozatalban való részvételének átfogó vizsgálatát kéri;

4. hangsúlyozza a nők szerepét az Unióban, és arra ösztönzi az európai intézményeket, hogy a tagállamokkal együttműködve hozzanak olyan tartós intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik a társadalmi kapcsolatokat, illetve a férfiak és nők közötti egyenlőtlenséget minden közpolitikában;

5. felhív a fiatal lányok és nők megfelelőbb tájékoztatására az európai polgár fogalmára és az ehhez kapcsolódó jogokra vonatkozóan, különösen a szociálisan és földrajzilag elszigetelt területeken; kiemeli, hogy e tájékoztató kampányok célja a politikai életben és a döntéshozatalban a nők magasabb arányú részvétele;

6. elismerését fejezi ki a Bizottságnak a képviseletei által a D-terv keretében társfinanszírozott projektek kiválasztásáért, amelyek számos női szervezetet és számos nőket érintő projektet foglalnak magukban;

7. felkéri a Bizottságot, hogy támogassa az olyan programokat és kampányokat (mint a „Világ női szemmel”), amelyek úgy ösztönzik a nők társadalmi, politikai és kulturális tevékenységét, hogy közben tekintettel vannak a nőknek a generációk közötti párbeszédben, a társadalom fennmaradásában és jólétében betöltött szerepére;

8. arra ösztönzi az európai intézményeket, hogy a kommunikációs és marketing kampányokon túl olyan gazdasági és szociális politikákat dolgozzanak ki, amelyek megfelelnek a tagállamok polgárai elvárásainak és szükségleteinek; e célból támogatja például a szülői szabadságra vonatkozó bizottsági javaslatokat, amelyek célja a szakmai és a magánélet összeegyeztethetősége elvének megerősítése és ezáltal lehetővé tenni az európaiak számára, hogy annyi gyereket vállaljanak, amennyit szeretnének, és ezáltal reagál a demográfiai deficitre, amely kontinensünkre nézve gazdasági és társadalmi fenyegetést jelent;

9. elismeri a nők probléma- és konfliktusmegoldó adottságait, és sürgeti a Bizottságot, hogy növelje a nők részvételét a családi élettel, a gyermekfelügyelettel, az oktatással stb. foglalkozó munkacsoportokban;

10. hangsúlyozza, hogy a polgárok – mind a nők, mind a férfiak – részvételét támogatni kell az olyan területeken, mint a nemi alapú erőszak vagy az emberkereskedelem, amely problémák megoldásába elengedhetetlen a társadalom bevonása;

11. kiemeli, hogy ahhoz, hogy a nők ugyanolyan feltételekkel férhessenek hozzá a párbeszédben való részvételt elősegítő eszközökhöz, támogatni kell a nemek közötti digitális szakadék megszüntetésére irányuló intézkedéseket.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a polgárokkal Európáról folytatott aktív párbeszédről
(2008/2224(INI))

A vélemény előadója: Kathy Sinnott

JAVASLATOK

A Petíciós Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A. mivel az Európai Uniónak, a politikáinak és a működésének, valamint a szerződések által biztosított jogoknak az ismerete alapozza meg az európai polgárok európai intézményekbe vetett bizalmának helyreállítását,

B. mivel a demokratikus és átlátható Európai Unió a polgárok és az intézmények – mint az Európai Parlament – közötti fokozott párbeszéd, valamint az Európáról folytatott európai, nemzeti és helyi szintű, folyamatos vita során alakul ki,

1. az uniós projekt elveinek és értékeinek megvalósítása szempontjából elengedhetetlennek tekinti az Európai Unió és polgárai közötti aktív párbeszédet, de elismeri, hogy a kommunikáció eleddig nem volt nagyon sikeres;

2. úgy véli, hogy a hatékony párbeszéd követelményének része egy kétirányú kommunikációs rendszer létrehozása, ami azt jelenti, hogy meghallgatják a polgárokat, és a problémáikra valódi választ adnak;

3. véleménye szerint azt is fontos megnézni, hogy a tettek mit közölnek és fontos továbbá összehasonlítani, hogy ez mennyiben tér el attól az üzenettől, amelyet az EU a polgárok felé közvetíteni kíván;

4. mivel az Eurobarométer szerint a felnőttek 85%-a tudja, hogy joga van a 23 hivatalos nyelven petícióval fordulni az Európai Bizottsághoz, az európai ombudsmanhoz, valamint az Európai Parlamenthez, úgy véli, hogy az állampolgárok által benyújtott petíciók és a Petíciós Bizottság munkája az EU által a polgáraival folytatott közvetlen kommunikáció legfőbb csatornái; rámutat, hogy ezt tükrözi a polgárok által benyújtott petíciók számának gyors növekedése, és úgy véli, hogy a petíciók jelentősége és száma a jövőben tovább nő majd;

5. hangsúlyozza, hogy a petíciók Európai Parlamenthez való benyújtásának joga az Európai Unió által a polgárai számára a jogaik védelme céljából biztosított lényeges demokratikus eszköz, továbbá arra is emlékeztet, hogy az alkalmazása hatékonyságának és bátorításának a közös kommunikációs politika egyik prioritását kell képeznie;

6. emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottságon keresztül az Európai Parlament közvetlen panaszokat kap a polgároktól a szerződésekből és a másodlagos jogból eredő jogok nemzeti hatóságok általi megsértéséről; ennél fogva azt javasolja, hogy az EU küldjön proaktív üzenetet polgárainak, a Petíciós Bizottság munkája jelentőségének hangsúlyozásával;

7. javasolja, hogy ebből a célból biztosítsanak több forrást a Petíciós Bizottság már így is túlterhelt titkársága számára annak érdekében, hogy a petíciók kezelése konkrét és gyors megoldásokat hozzon, egyértelmű üzenetet küldve Európáról, valamint, hogy tettek révén optimálissá váljon a kommunikáció;

8. olyan pozitív és megfelelő fejleményként üdvözli a Petíciós Bizottság eljárásainak on-line közvetítését, amely fokozni fogja a kommunikáció terén a kapcsolatot, a megértést és az átláthatóságot, és amely növeli a polgári részvételt az uniós projektben, amelyet a petíciók számának éves növekedése is bizonyít; úgy véli, hogy ez a kilátás még inkább alátámasztja, hogy további emberi erőforrásokat kell a Petíciós Bizottsághoz rendelni;

9. javasolja a petíciók kezelési eljárásának javítását azáltal, hogy az eljárás első szakaszától kezdve erőteljesen ösztönzik az intézményesített együttműködést a tagállamok hivatalos képviselőivel, amennyiben azt a Petíciós Bizottság szükségesnek ítéli;

10. elismeri, hogy a Petíciós Bizottság nagy figyelmet fordít valamennyi petícióra, de proaktívabb reakciót ajánl az érvényes petíciók tekintetében, a bizottságnak a petíciós folyamat valamennyi szakaszában – egészen annak lezárásáig – való részvételén keresztül; úgy véli, hogy egy ilyen szisztematikus és alapos nyomon követés növelné e kommunikációs csatorna profilját és fokozná a tetteken keresztüli kommunikációt;

11. úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a polgári kezdeményezésekre; úgy véli azonban, hogy ez az új részvételi eszköz csak akkor tekinthető demokratikusnak, ha a Bizottságot az egymillió polgár által aláírt kezdeményezésekre válaszul jogalkotási javaslatok előterjesztésére kötelezik; úgy véli továbbá, hogy a polgári kezdeményezéseket fő szabályként a Petíciós Bizottsághoz kellene beterjeszteni.

12. hangsúlyozza, hogy az európai parlamenti képviselőknek közelebbről részt kell venniük az Európai Unió polgáraival való párbeszédben, és hogy meg kell változtatni a Parlament munkaszervezését annak érdekében, hogy a képviselőknek a polgárokkal való párbeszédre a lehető legközelebbi, helyi szinten nyíljék lehetőségük.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Enrique Barón Crespo, Richard Corbett, Jean-Luc Dehaene, Andrew Duff, Anneli Jäätteenmäki, Aurelio Juri, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Timothy Kirkhope, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Ashley Mote, Adrian Severin, József Szájer, Riccardo Ventre, Andrzej Wielowieyski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Costas Botopoulos, Panayiotis Demetriou, Roger Helmer, Klaus-Heiner Lehne, Gérard Onesta, Sirpa Pietikäinen, Kathy Sinnott, Mauro Zani

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat