Eljárás : 2008/2155(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0135/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0135/2009

Viták :

PV 24/03/2009 - 9
CRE 24/03/2009 - 9

Szavazatok :

PV 25/03/2009 - 3.19
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0185

JELENTÉS     
PDF 191kWORD 161k
13.3.2009
PE 415.312v02-00 A6-0135/2009

az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2007-es éves jelentéséről

(2008/2155(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Gay Mitchell

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2007-es éves jelentéséről

(2008/2155(INI))

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2007. évi éves jelentésére,

- tekintettel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2007. évi éves jelentésére,

- tekintettel az EK-Szerződés 9., 266. és 267. cikkére, valamint az EBB alapokmányának 11. jegyzőkönyvére,

- tekintettel az EBRD-t létrehozó, 1990. május 29-i megállapodásra,

- tekintettel az EK-Szerződés az Európai Bíróság szerepéről szóló 230. és 232. cikkére,

- tekintettel az EK-Szerződés a Számvevőszék szerepéről szóló 248. cikkére,

- tekintettel a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2006. december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozatra(1),

- tekintettel a 2006/1016/EK határozat jogalapjáról szóló 2008. november 6-i bírósági ítéletre(2),

- tekintettel a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és garanciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló 2006/1016/EK határozat értelmében a közép-ázsiai országok jogosultságáról szóló, 2008. november 4-i 2008/847/EK tanácsi határozatra(3),

- tekintettel az Európai Közösség további, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tőkéjének megduplázásáról szóló határozat eredményeképpen szükséges részvényjegyzéséről szóló, 1997. február 17-i 97/135/EK tanácsi határozatra(4),

- tekintettel az EBRD tőkeforrásainak 2006. évi felülvizsgálatára (CRR3) a 2006–2010 közötti időszak tekintetében,

- tekintettel az Európai Közösségek 2007. évi hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységéről szóló, a Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági jelentésre (COM(2008)0590),

- tekintettel az EBB 2006. évi éves jelentésére vonatkozó 2008. április 22-i állásfoglalására(5),

- tekintettel az EBB 2005. évi éves jelentésére vonatkozó 2007. február 15-i állásfoglalására(6),

- tekintettel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységeiről szóló, 2003. január 16-i állásfoglalására(7),

- tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank: az átalakulóban levő országokban a változást elősegítő kulcsfontosságú partner” című, 2008. június 6-i állásfoglalására,

- tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra (Cotonoui megállapodás)(8),

- tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság, „Az európai konszenzus” című közös nyilatkozatára az Európai Unió fejlesztési politikájáról;(9)

- tekintettel a „Nyugat-balkáni beruházási keret: a térségre irányuló, meglévő pénzügyi eszközök koherenciájának megerősítése a növekedés és a stabilitás támogatása érdekében” című, 2008. május 14-i tanácsi következtetésekre,

- tekintettel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló, 2008. május 21-i bizottsági javaslatra (COM(2008)0095),

- tekintettel az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) az EBB átvizsgálására való jogosultságának kérdéséről 2003. július 10-én hozott bírósági ítéletre(10),

- tekintettel a Számvevőszék, az EBB és a Bizottság között az EK-Szerződés 248. cikkének (3) bekezdése alapján létrejött, az Európai Bíróság által gyakorolt ellenőrzés módozatainak tekintetében kötött és 2007 júliusában megújított háromoldalú megállapodásra,

- tekintettel a Bizottság, az EBB és az EBRD között a Kelet-Európában és a Dél-Kaukázusban, Oroszországban, valamint Közép-Ázsiában folyó együttműködés tekintetében 2006. december 15-én aláírt egyetértési megállapodásra,

- tekintettel az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank közötti, 2008. május 27-én aláírt egyetértési megállapodásra, melynek célja az Európai Unió külső hitelezési politikái összehangolásának megerősítése,

- tekintettel az EBB, a Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok közötti, az Európai PPP Szakértői Központban (EPEC) való részvétellel kapcsolatos, 2008. szeptember 16-án aláírt megállapodásra,

- tekintettel az EBB 2008–2010. évi, az igazgatótanács által 2007. november 20-án jóváhagyott ügyviteli tervre,

- tekintettel az EBB által a 2008. évi környezetvédelmi és szociális elvekről és szabványokról szóló nyilatkozatáról folytatott nyilvános konzultációkra,

- tekintettel az EBRD igazgatótanácsa által 2008. május 12-én jóváhagyott környezetvédelmi és szociális politikára,

- tekintettel az EBRD igazgatótanácsa által 2006. július 11-én jóváhagyott energiaügyi politikára,

- tekintettel az EBB igazgatótanácsa által 2006. január 31-én jóváhagyott energiapolitikai felülvizsgálatra,

- tekintettel az EBB kormányzótanácsa által 2007. június 5-én megerősített, „Az EBB uniós energiapolitikához való fokozottabb hozzájárulása” című beruházási banki tájékoztató feljegyzésre,

- tekintettel az Európai Tanács 2008. december 11–12-i brüsszeli ülésének a gazdasági és pénzügyi kérdésekre vonatkozó elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel az EBB „A kkv-kel folytatott konzultáció 2007/2008-ban, megállapítások és következtetések” című 2008. májusi jelentésére, és az EBB-csoport európai kkv-knek nyújtott támogatása azt követő modernizálására és megerősítésére,

–   tekintettel az EBB környezetvédelmi és szociális elvekről és szabványokról szóló 2008. március 18-i nyilatkozatára

-  tekintettel az ECOFIN-Tanácsnak az EBB kkv-k támogatásában játszott szerepéről szóló, 2008 október 7-i és december 2-i európai tanácsi következtetésekre,

- tekintettel a Bizottság „A pénzügyi válságtól a fellendülésig: európai cselekvési keret” című 2008. október 29-i közleményére (COM(2008)0706),

- tekintettel az európai gazdasági fellendülés tervéről szóló, 2008. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2008)0800),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

- tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A6-0135/2009),

A. mivel az EBB-t a Római Szerződés hozta létre 1957-ben és mivel részvényesei, a tagállamok 165 milliárd eurónyi tőkét jegyeznek,

B.  mivel az EBB a Közösség külpolitikáit támogatandó, 1963 óta a Közösségen kívül is tevékenykedik,

C. mivel az EBRD-t 1991-ben hozták létre és részvényesei a világ 61 „harmadik” országa, az Európai Közösség és az EBB, melyek összesen 20 milliárd eurónyi tőkét jegyeznek,

D. mivel a tagállamok, az Európai Közösség és az EBB az EBRD részvényeinek összesen 63%-át jegyzik,

E.  mivel az EBB alapokmányban lefektetett célkitűzése, hogy a tőkepiac igénybevételével és saját forrásai felhasználásával a Közösség érdekében hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez,

F.  mivel a jelenlegi nyugtalan pénzügyi helyzetben, amikor rendkívül nagy hiány mutatkozik a likviditás és a vállalati hitelek tekintetében egyaránt, az EBB-nek jelentős szerepet kell játszania az európai és a tagállami gazdasági fellendülésre irányuló tervekben,

G. mivel az EBRD alapokmányban lefektetett célkitűzése, hogy a gazdasági fejlődéshez és az újjáépítéshez hozzájárulva elősegítse az átmenetet a nyílt, piacorientált gazdaságba, valamint támogassa a magán- és vállalkozói kezdeményezéseket azon közép- és kelet-európai országokban, amelyek elkötelezték magukat a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság elve mellett, és azokat alkalmazzák is,

H. mivel az EBB, mint a nemzetközi tőkepiacokon a legjobb minősítésű Aaa kötvények kibocsátója szerepét hangsúlyozni és fokozni kell,

I.   mivel az EBRD-t létrehozó megállapodás 11. cikke értelmében a banknak beruházásai több mint 60%-át a magánszektorban kell teljesítenie,

J.   mivel az EBRD-t létrehozó megállapodás előírja, hogy a kormányzótanács legalább ötévente felülvizsgálja az EBRD alaptőkéjét, és a következő felülvizsgálatot 2010-re tervezik,

K. mivel 2008. október 1-jével felállítottak egy kilenc bölcsből álló irányítóbizottságot, hogy felügyelje és irányítsa az EBB külső hitelezési megbízatásának félidős felülvizsgálatát, amint azt a 2006/1016/EK határozat előírja,

L.  mivel erre a félidős értékelésre a Parlamenttel szorosan együttműködve, a 2006/1016/EK határozat alapján kell sort keríteni,

M. mivel az EBB külső hitelezési megbízatásáról szóló 2006/1016/EK határozat 25,8 milliárd euró értékű összhitelt irányoz elő, amely a 2007 és 2013 közötti időszakban az alábbi, régiók szerinti bontásban áll rendelkezésre: csatlakozás előtt álló országok, beleértve Horvátországot és Törökországot, 8,7 milliárd euró; mediterrán országok 8,7 milliárd euró; Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és az Orosz Föderáció 3,7 milliárd euró; Latin-Amerika 2,8 milliárd euró; Ázsia 1 milliárd euró; és a Dél-afrikai Köztársaság 0,9 milliárd euró,

N. mivel az uniós politikai célkitűzések támogatására az EBB által 2007-ben nyújtott kölcsönök összege összesen 47,8 milliárd euró volt, amelyből 41,4 milliárd eurót az Európai Unión belül és az EFTA-országokban nyújtottak, 6,4 milliárd eurót pedig partnerországokban és csatlakozó országokban,

O. mivel az EBB 2007. évi EU-n kívüli hitelezési tevékenységének földrajzi régiónkénti megoszlása az alábbi volt: Ázsia és Latin-Amerika 925 millió euró, Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország 230 millió euró, földközi-tengeri partnerországok 1,438 milliárd euró, csatlakozás előtt álló országok 2,870 milliárd euró, AKCS-országok 756 millió euró és Dél-Afrika 113 millió euró,

P.  mivel az EBRD éves üzleti forgalma 2007-ben 5,6 milliárd euró volt, ami 353 projektet foglalt magában 29 országban Közép-Európában és a balti államokban(11), Délkelet-Európában(12), a FÁK nyugati államaiban és a Kaukázusban(13), Oroszországban és Közép-Ázsiában(14),

Q. mivel az EBRD oroszországi beruházásai 2007-ben 2,3 milliárd euróra növekedtek (a teljes oroszországi portfólió 5,7 milliárd eurót tesz ki), illetve e beruházások 83 projektre terjednek ki, és a bank éves kötelezettségvállalásainak 42%-át teszik ki (szemben a 2006-os 38%-kal),

R.  mivel az EBRD tőkebefektetései 2007-ben a 2006-os 1 milliárd euróról 1,7 milliárd euróra emelkedtek, és a bank éves üzleti forgalmának sajáttőke része a 2006-os 20%-ról 30%-ra emelkedett 2007-ben,

S.  mivel az EBRD kormányzótanácsa 2008. október 28-án úgy határozott, hogy Törökország is részesülhet EBRD-beruházásokban és mivel a bank 450 millió eurónyi beruházást tervez 2010 végéig,

T.  mivel az EBB 1965 óta finanszíroz törökországi projekteket és eddig mintegy 10 milliárd eurót fektetett be az ország gazdaságának valamennyi kulcsfontosságú ágazatában,

U. mivel a Cotonoui Megállapodás értelmében az EBB a saját forrásokból való hitelnyújtás mellett az Európai Fejlesztési Alap által biztosított forrásokból finanszírozott kockázatitőke-befektetési eszközön keresztül AKCS-országbeli tevékenységeket is finanszíroz,

V. mivel a Bizottság, a tagállamok, az európai szomszédságpolitika partnerországai, az IFI és az európai regionális és kétoldalú pénzügyi intézmények jelenleg a Szomszédsági beruházási keret (NIF) keretében működnek együtt, hogy az európai szomszédságpolitika teljes területén kiegészítő finanszírozást biztosítsanak elsősorban az energia-, a közlekedési és a környezetvédelmi ágazatban az infrastrukturális beruházások számára,

W. mivel az EBB-csoport hitelek, valamint kockázati tőke és hitelgaranciák révén továbbra is aktívan támogatja a kkv-ket, a két utóbbi tevékenységet pedig az Európai Beruházási Alapon keresztül végzi,

Az EBB céljai és tevékenységei

1.  üdvözli az EBB 2007. évi éves jelentését, különösen ami az Európai Unión belüli tevékenységei között a hat politikai prioritásra (gazdasági és társadalmi kohézió; az Innováció 2010 kezdeményezés végrehajtása; a transzeurópai közlekedési és hozzáférési hálózatok fejlesztése; a kis- és középvállalkozások támogatása; a környezet védelme és javítása, valamint a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátás) összpontosító műveletek finanszírozását, valamint az Európai Unión kívüli külső megbízatása teljesítését illeti;

2.  megállapítja, hogy az EBB az egyetlen olyan pénzügyi intézmény, amely a Szerződésen alapul, és hogy műveleteinek többsége tagállamokban folytatott projektekre összpontosul, de egyre fontosabb szerepet kell játszania harmadik országokban is a 2006/1016/EK határozatban előírtaknak megfelelően;

3.  megjegyzi, hogy harmadik országbeli tevékenységei során az EBB mindeddig végrehajtotta a Tanács által kitűzött politikai célkitűzéseket; úgy véli, hogy az EBB hitelezési tevékenységének összhangban kell lennie – illetékességi területein – az egyes országok között, a különféle uniós szereplők és eszközök megközelítésének egyszerűsége tekintetében, rugalmasnak kell lennie azt illetően, hogy az Unió miként reagál az egyes országokban meglehetősen eltérő feltételekre, koherensnek kell lennie a millenneumi fejlesztési célok eléréséhez vezető úttal, és mind a nyilvánosság, mind pedig a Parlament előtt elszámoltathatónak kell lennie a felhasznált uniós alapok haszna és hatékonysága érdekében;

4. úgy véli, hogy az EBB tevékenységének tükröznie kell az Európai Unió által az ENSZ keretében vállalt kötelezettségeket és célokat is (például a Kiotói Jegyzőkönyvet); ezért felhívja az EBB-t, hogy évente készítsen jelentést az Európai Parlament részére az EU és az ENSZ céljainak a fejlődő országokban végzett műveletei során történő megvalósításáról;

5.  elégedetten veszi tudomásul, hogy az EBB az utóbbi években szisztematikusan nyomon követi a Parlament ajánlásait; ajánlja, hogy ezt a nyomon követést tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára az EBB éves jelentése keretében;

6.  az EBB felügyelete kapcsán

(a)  emlékeztet arra, hogy az EBB – melynek feladatkörét politikai tekintetben meghatározták – nem képezi hagyományos prudenciális felügyelet tárgyát; úgy ítéli meg, hogy az EBB munkamódszereinek felügyelete ennek ellenére szükséges;

(b)  javasolja az EBB ellenőrző bizottsága (Audit Committee) megerősítését, oly módon, hogy a bizottság három tagja és három póttagja két taggal egészüljön ki, akik a nemzeti felügyeleti hatóságnál dolgoznak;

(c)  üdvözli az EBB és a luxembourgi nemzeti felügyeleti hatóság közötti technikai együttműködést, de kéri az együttműködés fokozását;

(d)  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az EBB pénzügyi tevékenységeire irányuló felügyelet szélesebb körű átgondolásának lehetőségét, úgy, hogy e felügyeletet a jövőben egy európai prudenciális felügyeleti rendszer láthatná el az EBB pénzügyi helyzetének áttekintése és annak biztosítása érdekében, hogy a bank eredményeit pontosan mérjék és a szakma által megkövetelt helyes magatartás szabályait betartsák;

7.  üdvözli az EBB energetikai, közlekedési és vízügyi ágazatra vonatkozó, 2007-ben készített ágazati operatív politikáinak kidolgozását és közzétételét, és elismeri, hogy ez egy fontos lépés a bank hitelezési műveleteinek fokozottabb átláthatósága felé;

8.  üdvözli, hogy az EBB tájékoztatáspolitikájának felülvizsgálata figyelembe veszi az Aarhus-i Egyezmény(15) megfelelő rendelkezéseit; üdvözli az EBB 2007-es működését értékelő áttekintő jelentés közzétételét és ösztönzi az EBB-t, hogy fejlessze tovább a működését értékelő osztály tevékenységeit;

9.  üdvözli az EBB környezetvédelmi és szociális előírásokról és elvekről szóló nyilatkozatának felülvizsgálatát; úgy véli, hogy az EBB-nek elegendő forrást kell juttatnia a felülvizsgált nyilatkozat végrehajtására, és hogy a működésére vonatkozóan jelentést kell készítenie;

10. hangsúlyozza, hogy az EBB-nek zéró tolerancia politikát kellene folytatnia a csalás és a korrupció ellen, és e tekintetben üdvözli a bank csalásellenes politikájának felülvizsgálatát és a korrupció, a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy e politika látszólag nagyrészt passzív marad; megismétli az EBB-hez intézett felhívását, hogy az csalás elleni politikája és eljárásai elfogadásába vonja be a következő célokra irányuló intézkedéseket:

(a)  adminisztratív kizáró mechanizmus az EBB vagy más multilaterális fejlesztési bankok által korrupcióban bűnösnek talált vállalatok esetében,

(b)  a visszaélések bejelentőit védő politika, továbbá

(c)  a vizsgálati feladatkör megerősítése, és e feladatkör megelőző és felfedő szerepének fokozása;

11. üdvözli az ad hoc etikai bizottság (amely főleg a munkaviszony megszűnése utáni kérdésekkel foglalkozik) és a megfelelésért felelős független tisztviselői poszt kialakítását; ugyanakkor kéri, hogy tájékoztassák az utóbbi státuszáról és gyakorlati munkájáról;

12. üdvözli, hogy az EBB 2007 októberében Washingtonban aláírta a feltörekvő piacok vállalkozásainak irányításával kapcsolatos nyilatkozatot; megjegyzi, hogy ezt a nyilatkozatot a fejlesztési finanszírozással foglalkozó intézmények is aláírták, és hogy e nyilatkozat a fejlődő országok fenntartható fejlődése érdekében folytatott tevékenységeik középpontjába a vállalatirányítást állítja;

13. elégedettségének ad hangot, hogy az EBB Igazgatási Bizottsága jóváhagyta az EBB panaszkezelési irányelveit; megismétli arra irányuló felhívását, hogy az EBB vizsgálja felül belső panaszkezelési mechanizmusát, és hozzon létre az összes EBB által finanszírozott műveletre kiterjesztett, új jogorvoslati mechanizmusra vonatkozó iránymutatásokat;

14. tudomásul veszi a külső ellenőrzés kedvező véleményét és az ellenőrzési bizottság éves jelentésének következtetéseit; megismétli felhívását a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság fényében, hogy ugyanolyan prudenciális szabályokat alkalmazzanak az EBB-re, mint a hitelintézetekre, és a bankot valódi prudenciális ellenőrzésnek vessék alá;

Az EBRD céljai és tevékenységei

15. üdvözli az EBRD 2007. évi éves jelentését, nevezetesen azt a tényt, hogy az EBRD beruházási tevékenységei során az átmenet korai vagy középső szakaszában lévő országokra koncentrált, és üdvözli az előrelépést a „fenntartható energia” kezdeményezés projektjeinek finanszírozása terén, amelyek közül elsőbbséget kell biztosítani az EU érdekeit szolgáló projektek számára;

16. megjegyzi, hogy az EBRD elsősorban harmadik országokban tevékenykedik, de számos művelete továbbra is fontos szerepet tölt be a tagállamok esetében;

17. megjegyzi továbbá, hogy az EBRD szerepének nemzetközi és regionális háttere jelentősen megváltozott az 1991-es helyzethez képest, és hogy az EBRD megbízatását ebben az új környezetben kell teljesíteni, mivel az EBRD a piaci körülményekre reagálva tevékenységét egyre délebbre és keletebbre helyezi át;

18. elismeri továbbá, hogy a működési környezet egyre nagyobb kihívást jelent, mivel az üzleti légkör romlik, mivel egyre kevesebb megfelelő helyi tapasztalat áll rendelkezésre, és egyre gyakoribbak az integritással kapcsolatos aggodalmak;

19. úgy ítéli meg, hogy az EBRD-nek meg kell erősítenie a technikai segítségnyújtási és konzultációs tevékenységeit a felelősségteljes kormányzás szabványainak népszerűsítése, és az EU-val szomszédos országokban a helyi szintű projektek megfelelő irányításának biztosítása érdekében;

20. üdvözli az EBRD által a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése bevezetésének terén 2008-ban elért haladást; sürgeti mindkét bankot, hogy intézményi struktúráikban és külső politikáikban fokozzák a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését;

Együttműködés az EBB, az EBRD és egyéb nemzetközi, regionális és nemzeti pénzintézetek között

21. megjegyzi, hogy az EBB és az EBRD egyre több esetben finanszíroz tevékenységeket ugyanazon EU-n kívüli földrajzi régiókban, például Kelet-Európában, a Dél-Kaukázusban, Oroszországban, a Nyugat-Balkánon, és a közeljövőben Törökországban is;

22. rámutat, hogy azon régiókban, ahol az EBB és az EBRD közösen tevékenykedik, együttműködésüknek jelenleg három különböző típusa létezik: Kelet-Európa esetében ez egy egyetértési memorandumot jelent, amelynek értelmében az EBRD játssza a vezető szerepet, és a közös befektetés általános szabályként érvényes; a Nyugat-Balkán kapcsán elmozdulás figyelhető meg a versenytől vagy párhuzamos működéstől az eszközök összevonása révén megvalósuló együttműködés felé; nemrégiben pedig – mint a Törökországgal való együttműködések esetében – egy olyan megállapodás jött létre, amelynek alapja az egyéni és a közös hatáskörök meghatározása és a vezető szerep eseti alapon történő megállapítása;

23. megjegyzi, hogy a két bank célkitűzései, szakterülete és működési módja eltérő, és nem különíthetők el élesen egymástól az állami és a magánszektornak nyújtott hitelezési műveletek; rámutat, hogy egyre több olyan közös terület van, ahol mindkét bank fejleszti szakértelmét, például a kkv-k, az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos, valamint a köz- és magánszféra partnerségi (PPP) projektek finanszírozása; e tekintetben kiemeli a megerősített együttműködés szükségességét;

24. úgy véli, hogy azokban az országokban, ahol az EBB és az EBRD közösen tevékenykedik, a két banknak a versenyzés helyett egymást kiegészítve kellene működnie az adott bank komparatív előnyeire alapozva, és el kellene kerülniük a költségek megkétszereződését az ügyfelek számára;

25. ezért javasolja, hogy az EBB és az EBRD közötti strukturáltabb együttműködés érdekében azokban az országokban, ahol közösen tevékenykednek:

(a) mindkét bank javítsa a funkcionális munkamegosztást a szakterületükre és erősségeikre összpontosítás érdekében folytatott további szakosodás útján;

(b) az EBB szakosodjon jobban a nagy magán- és állami infrastruktúrák és projektek finanszírozására, beleértve a PPP-beruházásokat és az uniós vállalkozások külföldi közvetlen befektetéseit is, ugyanakkor az EBRD a vállalatirányítási standardok előmozdítása érdekében szakosodjon a kisebb méretű beruházásokra, az intézményfejlesztésre, a privatizációra, a kereskedelem megkönnyítésére, a pénzpiacokra és a közvetlen tőkebefektetésekre;

(c) határozzanak meg projekttípusokat, ágazatokat és termékeket, amelyek mindkét bank érdeklődésére számot tarthatnak, és amelyek esetében erősíteni lehet a közös ismereteken és erőforrásokon alapuló együttműködést, például a kkv-k finanszírozása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem – többek között a megújuló energiaforrások és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése – érdekében tett beruházások támogatása, a közös területeken pragmatikus és eseti alapú megközelítést alkalmazzanak, minden egyes közösen finanszírozott projekt esetében egy adott vezető intézménnyel, elkerülve a dupla munkavégzést, illetve feltételezve az eljárások kölcsönös elismerését; ebben az összefüggésben a támogatott projektek – például az éghajlatváltozás elleni küzdelem vagy a szociális jogok biztosítása – esetében vegyék figyelembe az uniós előírásokat, függetlenül attól, hogy az EBB vagy az EBRD a vezető intézmény;

(d) mindkét intézmény hajtson végre egyértelmű együttműködési mechanizmusokat mind vertikális, mind horizontális szinten;

(e) mindkét bank részvényesei, az érintett felek és a támogatott országok ügyének előmozdítása érdekében készítsen konkrét javaslatot a szorosabb együttműködésre, amely a közös standardokra vonatkozó elképzeléseket is tartalmaz;

(f)  mindkét bank rendszeresen tegyen jelentést az együttműködésről a Bizottságnak;

(g) a Bizottság évente készítsen jelentést a Parlament és a Tanács számára az EBB és az EBRD pénzügyi műveleteinek hatásáról és hatékonyságáról, valamint az EU külpolitikai célkitűzéseinek megvalósulásához való hozzájárulásáról, továbbá együttműködésükről egymással, illetve más pénzügyi intézményekkel; továbbá

(h) a Parlament évente szervezzen meghallgatást a két bank elnöke, valamint a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos részvételével;

26. javasolja, hogy az EBB részvényesei hosszabb távon fontolják meg a bank EBRD-ben meglévő tulajdonrészének növelését, például tőkeemelés keretében vagy, ha az EBRD egyik részvényese tulajdonrészének eladását tervezi, annak megvásárlása révén; úgy véli, hogy funkcionális és földrajzi szempontból egyaránt, ez jobban szolgálhatja hosszabb távon a két bank specializációját és politikáinak összehangolását;

27. úgy véli, hogy meg kell előzni az Európai Unió külső segítségnyújtási eszközeinek elterjedését; az átfedések és a megkettőződés elkerülése, valamint az egységes szemléletmód és az uniós fellépés nagyobb láthatóságának biztosítása révén megvalósuló hatékony finanszírozás érdekében az együttműködés fokozására szólít fel az Unión belüli regionális és nemzeti fejlesztési intézményekkel és ügynökségekkel; ennek érdekében támogatja az eljárások kölcsönös delegálását és elismerését;

28. emlékeztet „Az európai konszenzus” című nyilatkozatban meghatározott megállapodás fontosságára, melynek értelmében meg kell erősíteni az EBB és más pénzintézetek által támogatott programok, valamint a Közösség által finanszírozott programok közötti szinergiákat annak biztosítása érdekében, hogy e programok a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki a támogatott országokban; hangsúlyozza, hogy ennek során fokozottan figyelembe kell venni a kedvezményezettek érdekeit;

29. elismeri, hogy annak érdekében, hogy az Európai Uniótól távol eső régiókban nagyobb hatást érjenek el, valamint a finanszírozási tevékenységek nem kívánt átfedéseinek és megkettőződéseinek elkerülése céljából az EBB-nek és az EBRD-nek együtt kell működnie más nemzetközi és regionális pénzintézetekkel, például a Világbankkal, az Ázsiai Fejlesztési Bankkal és az Afrikai Fejlesztési Bankkal; ugyanakkor úgy véli, hogy az EBB-nek vezető szerepet kell játszania az EU környezetvédelmi, szociális és fejlesztési célkitűzéseinek a multinacionális fejlesztési bankok és intézmények körében történő népszerűsítésében;

30. megjegyzi, hogy a multinacionális fejlesztési bankok és intézmények pozitív hatást gyakorolnak a fejlődő világra; úgy véli, hogy hatásuk további elemzésre szorul, és további tevékenységeket is fontolóra kell venni az Európai Fejlesztési Alap (EFA) céljainak és műveleteinek összefüggésében; javasolja, hogy a földtulajdon finanszírozása – a környezetvédelmi és szociális célkitűzésekkel kapcsolatos feltételek teljesülése mellett – szerepeljen az EBB külső megbízatása alá tartozó, támogatható beruházási költségek között, hiszen az alapvető fontosságú az endogén fejlődéshez, különösen az afrikai országokban.

A globális pénzügyi zavar és hatása az EBB-re és az EBRD-ra

31. hangsúlyozza az európai gazdaságélénkítési tervben az EBB-nek biztosított fontos szerepet, különösen a kkv-knak nyújtott, valamint a megújuló energiaforrásokra és a tiszta közlekedésre biztosított fokozott finanszírozás tekintetében; üdvözli a határozatot, amely szerint az EBB 30%-kal (15 milliárd euró) növeli kihelyezett hitelei mennyiségét 2009-ben és 2010-ben, továbbá azt a határozatot, miszerint a lisszaboni stratégiával összhangban az EBB jegyzett tőkéjét 67 milliárd euróval 232 milliárd euróra növelik; hangsúlyozza, hogy ezeket a további forrásokat hosszú távú eredmények elérésére kell fordítani; úgy véli, hogy a hatáskör növekedése szükségessé teszi a megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások meglétét, valamint a fokozott átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítását az EBB tevékenységének tekintetében;

32. ösztönzi a kkv-k finanszírozása tekintetében a kereskedelmi bankok és az EBB között meglévő kockázatmegosztási rendszerek erősítését; felszólít azonban az EBB-kölcsönök kereskedelmi bankok által történő felhasználásának figyelemmel követésére, valamint a kereskedelmi bankok és az EBB közti magatartási kódex kialakítására e tekintetben; megjegyzi továbbá, hogy frissíteni kell az EBB közvetítő bankjainak listáját;

33. úgy véli, hogy az EBB-nek és a Bizottságnak fel kell gyorsítania a projektek végrehajtását a válság által leginkább sújtott tagállamokban és ágazatokban; ezzel kapcsolatban fontosnak véli a strukturális támogatások elosztásának felgyorsítása érdekében az olyan technikai segítségnyújtási programokban rejlő szakértelem mobilizálását, mint a Jaspers, a Jeremie, a Jessica vagy a Jasmine;

34. megjegyzi, hogy az Európai Unió arra kérte az EBB-t, hogy a pénzügyi válságra adott válaszként gyorsítsa fel a PPP-projektek támogatását; sürgeti az EBB-t és az EBRD-t, hogy csak akkor hajtsanak végre ilyen projekteket, ha azok megfizethetők és valódi haszonnal járnak; e tekintetben úgy ítéli meg, hogy fejleszteni kell az információk közzétételére, valamint az ár-érték arány és a megfizethetőség értékelésére vonatkozó gyakorlatokat;

35. felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki az EBB programjai és eszközei által kínált kockázati tőke eszközökben, globális hitelekben és mikrohitel eszközökben rejlő lehetőségeket;  megjegyzi, hogy az EBB hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenysége az Európai Unión belül és kívül egyaránt fokozatosan növekedett, és uniós szinten ma a hitelfelvételi és a hitelnyújtási tevékenység legfőbb eszközét jelenti; megjegyzi továbbá, hogy az EBB által kibocsátott kötvények iránt nagy kereslet mutatkozott, beleértve Ázsiát is; ezért felhívja az EBB-t és annak kormányzóit, hogy a közpolitika által orientált bankként a hosszú távú célkitűzések támogatása és a gazdasági lassulás Európai Unión belüli és a szomszédos országokban való mérséklése érdekében az EBB maximalizálja a hitelfelvételi potenciált kötvények, különösen az euró által dominált kötvények világpiacon történő kibocsátásával;

37. felszólítja a Bizottságot és az EBB-t, hogy vizsgálják meg közösen a reálgazdaságban tapasztalható hitelszűke új innovatív pénzügyi eszközök segítségével történő orvoslásának lehetőségeit;

38. üdvözli az EBRD határozatát, amely szerint 2009-ben mintegy 20 százalékkal, hozzávetőleg 7 milliárd euróra növelik a bank éves üzleti forgalmát a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság enyhítése érdekében, és megjegyzi, hogy a 2009-es 1 milliárd eurós többletkiadás felét Közép- és Kelet-Európa számára irányozták elő;

39. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi hitelszűke idején a két bank szerepére nagy figyelem irányul mind az Európai Unión belül, mind azon kívül; felhívja mindkét bankot, hogy a harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségvállalásaikat még a gazdaságilag nehéz időkben is teljesítsék;

40. javasolja, hogy a pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatásának alapos elemzését követően az EBB-t kérjék fel az új tagállamok támogatásának fokozására; továbbá rámutat a magánszféra ezen gazdaságok stabilizálásába való bevonásának fontosságára; üdvözli az EBRD új tagállamokban végzett fokozott tevékenységét és az EBRD, az EBB, az Európai Beruházási Alap (EBA) és a Világbank csoport részvételével a közép- és kelet-európai reálgazdaságoknak nyújtott hitelek és azok bankrendszereinek támogatására a nemzetközi pénzintézetek között nemrégiben létrejött közös cselekvési tervet, amelynek célja a közép- és kelet-európai bankrendszer és reálgazdaság támogatása; javasolja azonban, hogy kellő időben vizsgálják felül az „átalakulóban levő országok” fogalmát és mérjék fel, hogy milyen ütemben halad az EBRD Európai Unión belüli tevékenységének megszüntetése;

41. elégedetten jegyzi meg, hogy a pénzügyi válság csak korlátozottan érezteti hatását az EBB és az EBRD esetében, annak ellenére, hogy az EBRD a tőkepiacok hanyatlása miatt 2008-ban – az évtized során először – veszteséget könyvelt el;

Az Európai Bíróság döntéseinek hatása az EBB külső megbízásaira

42. üdvözli a Bíróság a 2006/1016/EK határozat jogalapjáról szóló, 2008. november 6-i ítéletét;

43. javasolja, hogy a bírósági határozatot követően a Parlament, a Tanács és a Bizottság sürgősen jusson megegyezésre annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament előjogait teljes mértékben tiszteletben tartsák, és az EBB külső pénzügyi műveleteinek folytonosságát fenntartsák; ezért hangsúlyozza, hogy ez a sürgős megegyezés csupán átmeneti megoldás, amely pontosan a 2010-es félidős értékelés időpontjáig él;

44. úgy véli, hogy kulcsfontosságú egy új határozat elfogadása a 2006/1016/EK határozat helyett a bíróság ítéletével összhangban, és hogy az együttműködési megállapodások és az EBB külső hitelezési gyakorlatának jelenleg folyó, 2010-re lezárandó félidős felülvizsgálata lehetővé teszi az Unió célkitűzései és az ezek megvalósítása érdekében a EBB rendelkezésére bocsátott eszközök lényegi megvitatását, mely vitában a Parlament társjogalkotóként teljes jogon vesz majd részt; felkéri a Bizottságot, hogy a félidős felülvizsgálatot követően az EBB külső hitelezési megbízatásáról szóló határozatra irányuló új javaslat elkészítése során teljes mértékben vegye figyelembe az ezen jelentésben megfogalmazott ajánlásokat;

45. javasolja ezért, hogy az irányítóbizottság 2010 elejére fejezze be a félidős felülvizsgálatot, és felhívja a bizottság elnökét, hogy azt követően sürgősen tegyen jelentést következtetéseiről a Parlamentnek és a Tanácsnak; várja az irányítóbizottság következtetéseit, és kéri a bizottságot, hogy vegye figyelembe a jelen állásfoglalásban és a Parlament korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazott ajánlásokat; kéri, hogy az irányítóbizottság rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a munka előmeneteléről;

°

° °

46. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Befektetési Banknak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak és tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

     HL L 414., 2006.12.30., 95. o.

(2)

     C-155/07. sz., Európai Parlament kontra az Európai Unió Tanácsa ügy, az EBHT-ban még nem jelent meg.

(3)

     HL L 301., 2008.11.12., 13. o.

(4)

     HL L 52., 1997.2.22., 17. o.

(5)

     Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0132.

(6)

     HL C 287. E, 2007.11.29., 544. o.

(7)

     HL C 38. E, 2004.2.12., 313. o.

(8)

     HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(9)

     HL C 46., 2006.2.24., 1. o

(10)

   A C-11/00. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Beruházási Bank ügy (EBHT 2003., I-7141. o.)

(11)

   Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia.

(12)

   Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegro, Románia és Szerbia.

(13)

   Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna.

(14)

   Kazahsztán, Kirgiz Köztársaság, Mongólia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

(15)

           Az Európai Parlament és a Tanács a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhus-i Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 2006. szeptember 6-i 1367/2006 rendelete (HL L 264., 1006.9.25., 13. o.)


INDOKOLÁS

A Parlament első alkalommal készít együttes jelentést az EBB és az EBRD tevékenységéről. Mivel az EBB működése a Szerződésen alapul, a Parlament évente jelentést fogad el tevékenységéről, míg az EBRD esetében csak alkalmanként készít jelentést, legutóbb 2002-ben.

Három fő oka van annak, hogy a két bankról együttesen érdemes jelentést elfogadni:

1)   Növekvő átfedés az EBB és az EBRD finanszírozási tevékenységei között

Az EBB és az EBRD egyre több esetben finanszíroz tevékenységeket ugyanazon EU-n kívüli földrajzi régiókban, például Kelet-Európában, a Dél-Kaukázusban, Oroszországban, a Nyugat-Balkánon, és a közeljövőben Törökországban is;

Az alábbi összegek az EBB EU-n kívüli hitelezését mutatják: Ázsia és Latin-Amerika 925 millió EUR, Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország 230 millió EUR, mediterrán partnerországok 1,438 milliárd EUR, csatlakozás előtt álló országok 2,870 milliárd EUR, AKCS-országok 756 millió EUR és Dél-Afrika 113 millió EUR.

Az EBRD éves forgalma 5,6 milliárd eurót tett ki 2007-ben. Ez 353 projektet jelent 29 együttműködő országban Közép-Európában, a Baltikumban, Délkelet-Európában, a nyugati FÁK-államokban, a Kaukázusban, Oroszországban és Közép-Ázsiában.

A két bank közötti együttműködés regionális alapon alakult ki, azaz az együttműködés módja régiónként eltérő. Azon régiókban, ahol közösen működnek, három különböző együttműködési mód alakult ki az EBB és az EBRD között; a Kelet-Európára vonatkozó egyetértési memorandum szerint az EBRD játssza a vezető szerepet, és általános szabályként közösen fektetnek be; a Nyugat-Balkánon elmozdulás figyelhető meg a versenytől/párhuzamos működéstől az újfajta együttműködési módok felé az eszközök összevonása révén; a törökországi tevékenységek finanszírozása esetén pedig nemrégiben megállapodást kötöttek az egyéni és a közös hatáskörök meghatározásáról, valamint a rugalmas együttműködés módjairól.

Ez a fejlemény azonban nem kielégítő. Hasznosabb lenne, ha átfogó felülvizsgálatot végeznének, tanulmányozva, hogy miként lehetne javítani a két bank és a többi érintett fél közti együttműködést, figyelembe véve az EU és a támogatott országok érdekeit is.

A kezdetektől fogva világos, hogy a két bank célkitűzései, szakterülete és működési módja eltérő. A két bank közti munkamegosztás és együttműködés nem történhet regionális alapon vagy a magán- és az állami szektornak történő hitelezés közötti vonal meghúzásával.

A jelentés azon területek azonosítására összpontosít, ahol a két bank hatékonyabban működhetne együtt annak érdekében, hogy részvényesei, az érintett felek és a támogatott országok számára nagyobb hozzáadott értéket nyújtsanak.

Az együttműködés fokozásával kapcsolatban az alábbi konkrét ajánlások születtek:

(a) a két intézmény javítsa a funkcionális munkamegosztást, és adottságaik, illetve erősségeik – például az EBB nagy finanszírozási kapacitásai és az EBRD helyi jelenléte és ismeretei – szem előtt tartásával fokozzák szakosodásukat;

(b) az EBB szakosodjon jobban a nagy magán- és állami infrastruktúrák és projektek finanszírozására, beleértve a PPP-beruházásokat és az uniós vállalkozások külföldi közvetlen befektetéseit is; az EBRD a vállalatirányítási standardok előmozdítása érdekében szakosodjon a kisebb méretű beruházásokra, az intézményfejlesztésre, a privatizációra, a kereskedelmi könnyítésekre, a pénzpiacokra és a közvetlen tőkebefektetésekre;

(c) határozzanak meg projekttípusokat, ágazatokat és termékeket, amelyek mindkét bank érdeklődésére számot tarthatnak, és amelyek esetében erősíteni lehet a közös ismereteken és erőforrásokon alapuló együttműködést, például a kkv-k finanszírozása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem – többek között a megújuló energiaforrások és az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése – érdekében tett beruházások támogatása. A közös területeken pragmatikus és eseti alapú megközelítést vár, minden egyes közösen finanszírozott projekt esetében egy adott vezető intézménnyel, elkerülve a munka megkettőzését, illetve feltételezve az eljárások kölcsönös elismerését;

(d) alakítsák ki az együttműködés kultúráját mind vertikális, mind horizontális szinten;

(e) a két bank a részvényeseik, érdekelt ügyfeleik és a támogatott országok ügyének előmozdítása érdekében készítsen átfogó javaslatot a szorosabb együttműködésre, amely közös standardokra vonatkozó elképzeléseket is tartalmaz;

(f)  a két bank tegyen rendszeres időközönként jelentést együttműködésükről a Bizottság számára;

(g) a Bizottság évente készítsen jelentést a Parlament és a Tanács számára az EBB és az EBRD pénzügyi műveleteinek hatásáról és hatékonyságáról, valamint az EU külpolitikai célkitűzéseinek megvalósulásához való hozzájárulásáról, továbbá együttműködésükről egymással, illetve más pénzügyi intézményekkel; továbbá

(h) az Európai Parlament évente szervezzen meghallgatást a két bank elnöke, valamint a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos részvételével.

2)   A hitelválság miatt a két bank tevékenysége még fontosabbá válik

A jelenlegi hitelszűke időszakában a két bank pénzügyi műveletei és együttműködése még fontosabb, hiszen hőn áhított hitelt nyújt az állami és a magánszektornak. A kkv-k finanszírozása például mind az Unión belül, mind azon kívül válságban van. Az EU-val szomszédos régiókban például a bankszektor komoly válságban van. Fontos az is, hogy a két bank aktív szerepet vállaljon az éghajlatváltozás megállítását és a megújuló energiaforrások bővítését célzó projektek támogatásában.

3)   Az EBB külső hitelezési megbízatására vonatkozó bírósági ítéletet végre kell hajtani

A 2006/1016/EK tanácsi határozat jogalapjáról szóló, 2008. november 6-i bírósági ítélet időben jelzi azt a fontos szerepet, amelyet a Parlament fog majd betölteni az EBB külső hitelezési megbízatásáról szóló együttdöntési eljárásban.

A 2006/1016/EK tanácsi határozat, amely az EBB fejlődő és más harmadik országokban végzett pénzügyi tevékenységéhez nyújtott garanciáról szól, egyedül az EK-Szerződés 181a. cikkén (harmadik országokkal folytatott gazdasági együttműködés) alapul.

Az Európai Parlament kifogásolta e határozatot, mivel szerinte az EK-Szerződés 179. cikkére (fejlesztési együttműködés) is hivatkozni kellene második jogalapként. A kérdés a Parlament szerepe miatt fontos, hiszen a 179. cikkre való hivatkozás együttdöntési eljárást feltételez, míg a 181a. cikk csupán konzultációt ír elő.

A Bíróság szerint a határozat a fejlődő országokkal folytatott fejlesztési együttműködésen keresztül az EK-Szerződés 177. cikkében szereplő társadalmi-gazdasági célokat is kitűz. Ezért, mivel a határozat az EK-Szerződés XX. címe szerinti fejlődő országokra vonatkozik, az alá a cím alá tartozik, és így a 179. cikk vonatkozik rá.

Végül a Bíróság úgy vélte, hogy kiegészítő jellegű kapcsolat áll fenn az EK-Szerződés XX. és a XXI. címe, és így a 179. és a 181a. cikke között is, ezért az azokban felsorolt intézkedések nem minősülhetnek egymással összeegyeztethetetlennek. A bírósági ítélet szerint együttdöntési eljárást kell alkalmazni.

Ennek rendkívül komoly következményi vannak az Európai Parlament számára, hiszen ezáltal sokkal nagyobb szerepet játszik az EBB külső megbízatásának meghatározásában. Ez teremti meg a Parlament számára a szükséges jogalapot a Tanáccsal való együttműködéshez az EBB EU-n kívüli működésének meghatározása terén. Erre rendkívül nagy szükség van.

A Bíróság elrendelte, hogy a 2006/1016/EK határozat kizárólag az EBB azon pénzügyi megállapodásai esetén maradjon érvényben, amelyek az ítélet meghozatalát követő 12 hónapos időszakon belül lépnek hatályba.

E menetrend gyakorlati végrehajtása nagy kihívást jelent, és nagyon ritkán fordul elő, hogy a Bíróság ítélete ilyen, az intézmények közötti együttdöntési eljárásra vonatkozó előírást tartalmazzon. A jövőre esedékes parlamenti választásokat is figyelembe véve, a kihívás még nagyobb.

Annak érdekében, hogy az EBB a lehető leggördülékenyebben folytathassa EU-n kívüli hitelezési tevékenységét minden érdekelt fél, és különösen a támogatott országok érdekében, javasoljuk egy intézményközi csoport felállítását a Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselőinek részvételével. E csoport megvitatná, hogy milyen lépésekre van szükség a bírósági ítélet (C-155/1016/EC) fényében.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (21.1.2009)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Európai Befektetési Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2007-es éves jelentéséről

(2008/2155(INI))

A vélemény előadója: Gabriele Stauner

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy az Európai Beruházási Banknak (EBB) zéró tolerancia politikát kellene folytatnia a csalás és a korrupció ellen, és e tekintetben üdvözli a bank csalásellenes politikájának felülvizsgálatát és a korrupció, a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor, hogy úgy tűnik, e politika nagyrészt passzív marad; megismétli az EBB-hez intézett felhívását, hogy csalásellenes politikája és eljárásai elfogadásába vonja be a következő célokra irányuló intézkedéseket:

a.  adminisztratív kizáró mechanizmus az EBB vagy más multilaterális fejlesztési bankok által korrupcióban bűnösnek talált vállalatok esetében,

b.  visszaélés bejelentőjét védő politika; valamint

c.  a vizsgálati feladatkör megerősítése, és e feladatkör megelőző és felfedő szerepének fokozása;

2.  üdvözli egy ad hoc etikai bizottság (amely főleg a munkaviszony megszűnése utáni kérdésekkel foglalkozik) és egy független megfelelésért felelős tisztviselői poszt kialakítását; kéri ugyanakkor, hogy tájékoztassák ez utóbbi státuszáról és gyakorlati munkájáról.

3.  üdvözli, hogy az EBB 2007 októberében Washingtonban aláírta a feltörekvő piacok vállalkozásainak irányításával kapcsolatos nyilatkozatot, amelyet a fejlesztési finanszírozással foglalkozó intézmények írtak alá, és amely a fejlődő országok fenntartható fejlődése érdekében folytatott tevékenységeik középpontjába az irányítást állítja;

4.  elégedettségének ad hangot, hogy az EBB Igazgatási Bizottsága jóváhagyta az EBB panaszkezelési irányelveit; megismétli ugyanakkor arra irányuló felhívását, hogy az EBB vizsgálja felül belső panaszkezelési irányelveit, és hozzon létre új jogorvoslati mechanizmusra vonatkozó iránymutatásokat, kiterjesztve az összes EBB által finanszírozott műveletre;

5.  üdvözli, hogy az EBB tájékoztatáspolitikájának felülvizsgálata során figyelembe veszik az Aarhusi Egyezmény megfelelő rendelkezéseit(1); üdvözli a 2007-es működést értékelő áttekintő jelentés közzétételét és ösztönzi az EBB-t, hogy fejlessze tovább működését értékeléső osztálya tevékenységeit;

6.  tudomásul veszi a külső ellenőrzés kedvező véleményét és az ellenőrzési bizottság éves jelentésének következtetéseit; a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság fényében megismétli az EBB-hez intézett felhívását, hogy ugyanolyan prudenciális szabályoknak vesse alá magát, mint a hitelintézetek, és valódi prudenciális ellenőrzés vonatkozzon rá;

7.  hangsúlyozza, hogy sürgősen független szabályozói megbízatást kell adni az EBB pénzügyi helyzetének felügyelete céljából, az eredmények pontos mérésére, és tiszteletben tartva a szakma által megkövetelt helyes magatartási szabályokat; javasolja továbbá az EBB ellenőrző bizottsága szerepének további megerősítését; egy valódi európai bankszabályozó hatóság felállítását várva javasolja minden megoldás figyelembevételét, többek között: valamely nemzeti szabályozó bevonása vagy a nemzeti szabályozók éves rotációs alapon történő bevonása, vagy az EK-Szerződés 105. cikkének (6) bekezdése alapján a Tanácsnak benyújtott bizottsági javaslat;

8.  sajnálatát fejezi ki, amiért az Európai Beruházási Bankról a Parlament nem készít külön jelentést, pedig e bank és az egyedüli részvényes tagállamok között közvetlen kapcsolat van, szemben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, amelynek részvényesei között számos, az EU-ba nem tartozó ország, mint Svájc, Izrael, Törökország, Oroszország, Kanada, Koreai Köztársaság, az Egyesült Államok, Japán és Mexikó szerepel.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.1.2009

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

11

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Herbert Bösch, Paulo Casaca, Esther De Lange, James Elles, Nils Lundgren, José Javier Pomés Ruiz, Bart Staes, Søren Bo Søndergaard

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Christopher Heaton-Harris

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 2006. szeptember 6-i 1367/2006 rendelete (HL L 264., 1006.9.25., 13. o.)


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

9.3.2009

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Paolo Bartolozzi, Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Jonathan Evans, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Donata Gottardi, Benoît Hamon, Gunnar Hökmark, Sophia in ‘t Veld, Othmar Karas, Wolf Klinz, Kurt Joachim Lauk, Hans-Peter Martin, Gay Mitchell, Sirpa Pietikäinen, John Purvis, Bernhard Rapkay, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Ivo Strejček, Cornelis Visser

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Harald Ettl, Margaritis Schinas, Eva-Riitta Siitonen

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat