JELENTÉS az Európai Parlament Tanácshoz intézett ajánlására irányuló javaslatról az EU és Oroszország közötti megállapodásról

16.3.2009 - (2008/2104(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: Janusz Onyszkiewicz

AZ EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSI JAVASLATA

az új EU–Oroszország megállapodásról

(2008/2104(INI))

Az Európai Parlament,

- tekintettel Janusz Onyszkiewicznek az ALDE képviselőcsoport nevében a Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatára az EU és Oroszország között fennálló kapcsolatokról (B6-0373/2007),

- tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásra[1], amely 1997. december 1-én lépett hatályba és 2007-ben szűnt meg, de automatikusan meghosszabbodott,

- tekintettel a Tanács 2008. május 26-i, az Orosz Föderációval kötendő új megállapodás tárgyalásainak megnyitására vonatkozó határozatára, és a tárgyalások 2008. decemberi újrakezdésére,

- tekintettel az EU és Oroszország azon célkitűzésére, amelyet a 2003. május 31-i szentpétervári csúcstalálkozó után kiadott közös nyilatkozat rögzít, és amely közös gazdasági övezet, a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése közös övezetének, a külső biztonsági együttműködés övezetének, valamint a kutatás és oktatás övezetének létrehozására irányul, beleértve a kulturális szempontokat és az időközben elfogadott útiterveket is,

- tekintettel az Orosz Föderáció és az Európai Közösség között létrejött, vízumkönnyítésről és visszafogadásról szóló 2006-os megállapodásra,

–    tekintettel az 1991. december 17-én aláírt Európai Energia Chartára, és az azt követő Energia Charta Egyezményre (ECT) – amely 1994. december 17-én nyílt meg aláírásra és 1998 áprilisában lépett hatályba, és amely jogilag kötelező érvényű mindazon szerződő felekre nézve, amelyek ratifikálták az ECT-t, és amelyek a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban nem nyilatkoztak úgy, hogy a hatálybalépésig nem kívánják azt ideiglenesen alkalmazni –, valamint a 2000. október 30-án Párizsban, a hatodik EU–Oroszország csúcstalálkozó keretében megtartott EU és Oroszország közötti energia-párbeszédre,

–    tekintettel az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben aláírt espoo-i ENSZ/EGB egyezményhez (espoo-i egyezmény) kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyvre,

–   tekintettel a tervezett, Oroszországot és Németországot összekötő balti-tengeri gázvezeték környezeti hatásáról szóló 2008. július 8-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel az Európai Unióba irányuló orosz gázszállítás 2009 januárjában történt példa nélküli felfüggesztésére,

- tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra, illetve a kézzelfogható eredmények hiányára,

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és annak jegyzőkönyveire,

- tekintettel az Orosz Föderációnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozásáról folytatott, folyamatban levő tárgyalásokra,

- tekintettel az orosz és nemzetközi nem kormányzati szervezetektől származó számos megbízható beszámolóra az emberi jogok súlyos megsértéseinek folytatódó oroszországi eseteiről, az Európai Emberi Jogi Bíróság Csecsenfölddel kapcsolatos ítéleteire és számos más, a bíróság előtt folyamatban lévő hasonló esetre,

- tekintettel az Orosz Föderációra vonatkozó korábbi állásfoglalásaira, köztük különösen az emberi jogok védelmezői ellen intézett oroszországi támadásokról és az Anna Politkovszkaja meggyilkolását követő bűnügyi perről szóló 2008. december 18-i[3], az Oroszországról szóló 2008. március 13-i[4], a 2007. május 18-án Szamarában tartott EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2007. május 10-i[5], a 2008. június 26–27-én Hanti-Manszijszkban megrendezésre került EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2008. június 19-i[6], az Anna Politkovszkaja orosz újságírónő meggyilkolása után az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló 2006. október 25-i[7], az EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2007. november 14-i[8], valamint a 2006. november 24-én Helsinkiben tartott EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2006. december 13-i állásfoglalásokra[9];

- tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló 2005. május 26-i állásfoglalására[10],

- tekintettel az EU és Oroszország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló 2007. június 19-i állásfoglalására[11], amely megállapítja, hogy „az emberi jogok oroszországi helyzetének az EU–Oroszország politikai ütemterve szerves részét kellene képeznie” valamint, hogy „az Oroszország és az EU közötti ... kiterjedt gazdasági együttműködésnek a demokrácia magas normáin és a szabad piacgazdaság elvén kell alapulnia”,

- tekintettel a grúziai helyzetről szóló 2008. szeptember 3-i állásfoglalására[12],

- tekintettel „Az energiával kapcsolatos közös európai politika kialakítása felé” című, 2007. szeptember 26-i állásfoglalására[13],

- tekintettel a fekete-tengeri regionális politikai megközelítésről szóló[14] és a „Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb EU-politikáról: az ígéretektől a tettekig” című[15] 2008. január 17-i állásfoglalásaira,

- tekintettel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének témájában tartott EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács 2007. november 22-i közös állásfoglalására,

- tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének a 2007. december 2-án tartott oroszországi országgyűlési választásokról szóló közös állásfoglalására,

- tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 83. cikkének (5) bekezdésére,

- tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0140/2009),

A.  mivel az EU Oroszországgal folytatott kapcsolatai a gyakorlati együttműködés céljai tekintetében döntő fontossággal bírnak; mivel Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a G8-ak tagja, az EU harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere, az euróövezet negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és az EU nélkülözhetetlen energiaszállítója; mivel az EU és Oroszország nem csupán közös gazdasági és kereskedelmi érdekekkel rendelkezik, hanem mindkettő cselekedni is kíván a nemzetközi színtéren, valamint felelősséggel tartozik a globális kérdések és a közös európai szomszédságot érintő kérdések tekintetében; mivel az EU és Oroszország közötti fokozott együttműködés és jószomszédi viszony alapjául a kölcsönös bizalomnak, a demokrácia közös értékeinek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának, valamint a nemzetközi kérdésekben való együttműködésnek kell szolgálnia, ami ennélfogva rendkívül fontos egész Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági jóléte szempontjából, mivel az EU és Oroszország kapcsolatainak a kölcsönös tiszteleten kell alapulniuk, illetve a felek által a szomszédságukban élő nemzetek szuverenitása iránt tanúsított tiszteleten,

B.  mivel az EU olyan közös értékeken alapul mint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása, és mivel ezen értékek maradéktalan tiszteletben tartását kiemelt fontosságúnak kell tekinteni a harmadik országokkal folytatott fokozott együttműködés kialakításakor,

C.  mivel az EU és Oroszország közötti együttműködés előnyös a nemzetközi stabilitás szempontjából; mivel, ezen felül, Oroszország felelősséggel tartozik az európai és a világszintű pénzügyi és politikai stabilitás és biztonságérzet megszilárdításáért, különösen az EU és Oroszország közös szomszédságának tekintetében elfogadott és alkalmazott felelős és békés megközelítés által; mivel az EU már együtt dolgozik Oroszországgal az Afganisztánról, a Közel-Keletről és a Balkánról közös álláspont kidolgozásán, valamint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében olyan kiemelt fontosságú biztonsági kérdéseket érintő közös szemlélet és megközelítés kidolgozásán, mint a nukleáris fegyverek terjedése, a fegyverkezés korlátozása és a leszerelés, a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az éghajlatváltozás és a globális gazdasági és pénzügyi válság,

D.  mivel Oroszország aránytalan ellentámadása, amelyet a grúz csapatok Dél-Oszétiába való behatolása miatt indított, és amely kiterjedt más grúz területekre is páncélosok és légierő bevetésével, csakúgy mint indokolatlan katonai fellépése Abháziában, amely során grúz tengeri kikötők ellen indított támadásokat és elfoglalta azokat, ezt követően pedig a két szakadár enkláve, Dél-Oszétia és Abházia elismerése kétségessé teszi Oroszország arra való hajlandóságát, hogy az EU-val közösen létrehozza az európai biztonsági térséget; mivel Európa és Oroszország közötti partnerség további fejlesztése keretében komoly párbeszédet kell folytatni a biztonságról, a két fél közös értékek melletti elkötelezettsége, a nemzetközi jog és a területi integritás tiszteletben tartása, valamint a Helsinki Charta melletti elkötelezettség és a Charta értelmében vállalt kötelezettségek alapján,

E.   mivel az EU és az Orosz Föderáció közötti együttműködés erősítését célzó új megállapodásra irányuló tárgyalások semmiképpen sem törvényesíthetik a Grúziában jelenleg fennálló helyzetet, ugyanakkor a dél-oszétiai és abháziai konfliktus tekintetében 2008. augusztus 12-én és szeptember 8-án aláírt megállapodások Oroszország általi teljes körű végrehajtására irányuló kötelezettség továbbra is érvényben marad, mert ezt a megbeszélések sikeres lezárásának elengedhetetlen feltételévé kell tenni, Oroszország arra vonatkozó, valódi garanciáival együtt, hogy szomszédjaival szemben nem fog erőszakot alkalmazni,

F.   mivel – különösen a grúziai eseményeket követően – a felek Koszovóval és a közös szomszédsággal kapcsolatos álláspontjai még távolabb kerültek egymástól,

G.  mivel a jövőbeli együttműködésről szóló egyezmény megkötése továbbra is kiemelkedő fontosságú a két fél közötti együttműködés további fejlesztése és fokozása szempontjából; mivel az Unió Oroszországgal folytatott politikájának az egységen és a szolidaritáson kell alapulnia, és mivel az Uniónak közös megközelítéssel kell rendelkeznie és egységes álláspontot kell képviselnie; mivel az uniós tagállamoknak tájékoztatniuk kell az Oroszországgal kötendő kétoldalú megállapodások, illetve az Oroszországgal való viták által potenciálisan érintett többi tagállamot, illetve megfelelő időben konzultálniuk kell velük,

H.  mivel a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő tervezett új megállapodásnak minőségi javulást kell jelentenie, tükröznie kell az együttműködés teljes spektrumát, a 21. század új realitásait, a nemzetközi kapcsolatok elveinek betartását és a demokratikus normák és az emberi jogok tiszteletben tartását,

I.    mivel a legutóbbi oroszországi parlamenti és elnöki választások az európai normáknak nem megfelelő feltételek mellett zajlottak a nemzetközi választási megfigyelők hozzáférése, az ellenzéki pártok jelöltek szervezésére és állítására való képessége, a média pártatlansága és függetlensége, valamint a hatóságok semlegessége tekintetében, ami az Oroszország által az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként vállalt kötelezettségektől való nagymértékű eltéréseket eredményezett,

J.   mivel az Orosz Föderáció tagja az Európa Tanácsnak, és így elkötelezett a Tanács céljai tekintetében, melyek különösen a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a demokrácia és stabilitás megszilárdítása Európában; mivel az Uniónak erőteljesen védelmeznie kell azt az elvet, miszerint a jogállamiság és az e szervezetek keretében fennálló kötelezettségek tiszteletben tartása elengedhetetlen az Unió és Oroszország közötti partnerség sikeréhez,

K. mivel számos, nem kormányzati szervezetektől és független szakértőktől származó jelentés azt mutatja, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló 2006-os törvény és az orosz kormány által tett más intézkedések, ideértve a szélsőségek elleni jogszabályokat és az állami ellenőrzésnek a média jelentős részére történő kiterjesztését, súlyosan aláássák a szólásszabadságot és akadályozzák az emberi jogi és civilszervezetek tevékenységét Oroszországban,

L.  mivel az a tény, hogy továbbra is börtönben tartanak politikai foglyokat, valamint az emberi jogvédőkkel szembeni bánásmód ellentétes az Orosz Föderáció arra irányuló kötelezettségvállalásával, hogy Oroszországban megszilárdítja a jogállamiságot és véget vet a „jogi nihilizmusnak”,

M. mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és számos független emberi jogi szervezet súlyos problémákra mutatott rá az orosz igazságszolgáltatás normáival kapcsolatban, többek között a bírói függetlenség hiányára, a politikailag vitatható ügyek vádlottai tisztességes tárgyaláshoz való jogának megtagadására, az ügyvédek zaklatására és üldözésére, valamint a politikai foglyok ellen indított perek és bebörtönzésük újbóli alkalmazására az orosz büntetőjogi rendszerben,

N.  mivel az Orosz Föderáció nem tett hatékony lépéseket a folyamatos jogsértések és a bűncselekmények büntetlenül maradásának megállítása érdekében annak ellenére sem, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság egyre több ítéletében találta Oroszországot felelősnek az emberi jogok súlyos, rendszeres megsértése miatt, köztük tárgyalás nélküli kivégzések, kínzás és erőszakos eltüntetések miatt,

O. mivel az Unió és az Orosz Föderáció közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat irányító alapelvekül a kölcsönösségnek, a fenntarthatóságnak, az átláthatóságnak, a kiszámíthatóságnak, a bizalomnak, a megkülönböztetés tilalmának és a jó kormányzásnak kell szolgálnia; mivel az új megállapodásnak jogilag kötelező érvényűnek kell lennie és egyértelmű vitarendezési mechanizmusokat kell megállapítania,

P.  mivel az Európai Unió földgázellátásának közelmúltbeli válsága, amelynek következtében Bulgáriában, Szlovákiában és az EU más országaiban polgárok milliói maradtak fűtés és meleg víz nélkül a téli fagyok idején, súlyos aggályokat vet fel az orosz energiaszállítás megbízhatóságával kapcsolatban;

Q.  mivel az energiabiztonság tekintetében az Unió és Oroszország közötti kapcsolatok nagy lehetőséget kínálnak a pozitív és konstruktív kölcsönös egymásrautaltságra, feltéve, hogy a partnerség a megkülönböztetés tilalmának és a tisztességes bánásmód elvén, valamint egyenlő piaci feltételeken alapul, amint azt az Energia Charta Egyezmény is előírja; mivel a közelmúltbeli földgázválság bizonyította, hogy szükség van a legalább a jelenlegi Energia Charta Egyezményen alapuló szabályok elfogadására és betartására; mivel az Unió és Oroszország közötti biztonságos energetikai kapcsolat a tranzitországokkal folytatott energiakereskedelem átláthatóságán is alapul; mivel az energiabiztonság tekintetében az Unió és Oroszország közötti kapcsolatok nagy lehetőséget kínálnak a pozitív és konstruktív kölcsönös egymásrautaltságra, feltéve, hogy a partnerség a megkülönböztetés tilalmának és a tisztességes bánásmód elvén, valamint egyenlő piaci feltételeken alapul; mivel a gyakorlatban Oroszország energiapolitikájában a monopolizmus és a korlátozással való visszaélés is tetten érhető, különösen a harmadik országok tranzitjogainak megtagadásában, a szállítás felfüggesztésében és a tulajdonjogok megsértésében,

R.  mivel a 2006. június 15–16-i brüsszeli Európa Tanács ajánlásai között szerepelt az Európai Energia Charta tranzitról szóló jegyzőkönyvéről folytatott tárgyalás lezárása, az Energia Charta Egyezmény valamennyi aláíró fél általi megerősítésének biztosítása és a Bizottság felkérése – különös tekintettel a jelenlegi földgázválságra – az Oroszországgal kötendő energetikai megállapodás elemeinek meghatározására, kiegészítve a meglévő és kötelező érvényű partnerségi és együttműködési megállapodást vagy a partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő jogi eszköz keretében; mivel az Energia Charta Egyezmény – annak 45. cikke szerint – jelenleg is kötelező érvényű valamennyi uniós tagállamra és Oroszországra mint aláíró félre nézve,

S.  mivel az energiapolitika terén folytatott szoros együttműködés és a hosszú távú energiastratégia meghatározása mind az uniós, mind pedig az orosz gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének előfeltétele;

T.  mivel az Unió sok esetben nem egységesen lépett fel az Oroszországhoz fűződő kapcsolataiban; mivel a Tanácson belül létre kellene hozni egy, a főképviselő ellenőrzése alatt álló működő mechanizmust, amely lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy kellő időben konzultáljanak egymással minden olyan Oroszországot érintő kétoldalú kérdésben, amely más tagállamokra vagy az Unió egészére is kihatással lehet;

U. mivel az Oroszországot és az Uniót is mélyen érintő jelenlegi gazdasági válság lehetőséget kínál a fokozottabb és őszintébb kölcsönös megértésen alapuló kétoldalú kapcsolatok újraindítására, mely kizárja a múlt gyanúit és hiányosságait, és alapot biztosít a valódi közös értékek meghatározásához és megerősítéséhez;

1.   a következő ajánlásokat címezi a Tanácsnak és a Bizottságnak, és kéri őket ezek figyelembevételére a tárgyalások során:

a)   továbbra is ragaszkodjon olyan széleskörű és jogilag kötelező erejű, az emberi jogok melletti közös elkötelezettségen alapuló megállapodáshoz, mely felöleli a felek közötti együttműködés minden területét és előrelépést jelent a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodáshoz képest, mind a kötelezettségvállalások mélysége, mind pedig az érintett témák tekintetében; ragaszkodjon ahhoz, hogy a megállapodás a megfelelő részeire vonatkozóan tartalmazzon végrehajtási mechanizmusokat;

b)  hangsúlyozza a tényt, hogy Grúzia szuverenitásának és területi integritásának Oroszország általi megsértése, valamint Oroszország szerepe a 2009 elején kialakult földgázvitában súlyosan veszélyeztette az Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat és az új megállapodásról szóló tárgyalásokat;

c)   ragaszkodjon ahhoz, hogy az Unió és Oroszország közötti kapcsolatoknak a nemzetközi jog, valamint mindazon kötelező érvényű megállapodás és szerződés tiszteletben tartásán kell alapulniuk, amelyeknek Oroszország és az EU részes felei, ideértve az ENSZ Alapokmányát, az EJEE-t és az Energia Charta Egyezményt, valamint az EBESZ és az Európa Tanács tagjaira vonatkozó szabályok és kötelezettségek betartásán;

d)   hozzon létre olyan, a főképviselő ellenőrzése alá tartozó mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy kellő időben konzultáljanak egymással minden olyan Oroszországot érintő kétoldalú kérdésben – legyen az megállapodás vagy vita –, amely más tagállamokra vagy az Unió egészére is kihatással lehet, ezáltal lehetővé téve, hogy az Unió a leginkább következetes álláspontot képviselje, biztosítva, hogy minden tagállam aggályait figyelembe vették, és kizárva annak a lehetőségét, hogy egy későbbi szakaszban egyetlen tagállam akadályt gördítsen a tárgyalások elé;

e)   ragaszkodjon a Parlamenti Együttműködési Bizottság szerepének megszilárdításához az új megállapodásban, az EU és Oroszország közötti együttműködés parlamenti dimenziójának megerősítése érdekében;

f)    erősítse meg újólag az Unió és Oroszország által nemzetközi szinten, elsősorban az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként vállalt kötelezettségeket, és vesse fel az orosz kormány előtt az emberi jogok helyzetével és az orosz civil társadalom mozgásterének szűkülésével kapcsolatos aggodalmakat, sürgetve a szólás- és egyesülési szabadság oroszországi biztosítását a civil társadalomra vonatkozó jogszabályoknak Oroszország európai és nemzetközi kötelezettségvállalásaival történő összhangba hozása révén, valamint az emberi jogi szervezetek és az Oroszország és az uniós tagállamok közötti kulturális kapcsolatok előmozdításán munkálkodó, független jótékonysági szervezetek számára kedvező működési környezetet támogató azonnali és hatékony lépések megtételét, az emberi jogvédőket érő megfélemlítés és zaklatás megszüntetését, valamint az ilyen szervezetek elleni durva közigazgatási intézkedésektől való tartózkodást;

g)   szólítsa fel az orosz kormányt, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben a sajtószabadságot, és biztosítsa azt, hogy a független média a rendes működéséhez szükséges politikai és gazdasági feltételeket élvezhessen; sürgesse az orosz kormányt, hogy vessen véget az újságírók elleni folyamatos erőszaknak és üldözésüknek;

h)   úgy véli, hogy az Unió és Oroszország közötti rendszeresen, félévente rendezett emberi jogi konzultációk – 2005-ös indulásuk óta – nem jártak semmiféle kézzelfogható eredménnyel, ezért szükség van ezek felülvizsgálatára, hogy lényegi és eredményorientált párbeszéd alakulhasson ki az emberi jogi kérdésekről Oroszországban és az Unióban, valamint az Unió és Oroszország emberi jogi kérdések terén folytatott együttműködésről a nemzetközi fórumokon;

i)    ragaszkodjon ezért az Unió és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk teljes átdolgozásához, ezen belül többek között a független orosz és uniós nem kormányzati szervezetek hivatalos szerepének létrehozásához, az orosz kormány minden illetékes minisztériumából tisztviselők bevonásához, valamint annak a gyakorlatnak a felszámolásához, hogy az orosz kormány független közleményeket ad ki;

j)    forduljon az Orosz Föderáció hatóságaihoz annak érdekében, hogy biztosítsák az ország területén élő bennszülött népek hagyományos életvitelének, kultúrájának és nyelvének fennmaradását és fenntartható fejlődését;

k)    szólítsa fel az orosz kormányt az Európai Emberi Jogi Bíróság döntéseinek teljes körű végrehajtására, ami lehetőséget ad az elszámolásra a múltbéli jogsértések tekintetében, illetve biztosítja a további jogsértések megakadályozását;

l)    hangsúlyozza, hogy az Orosz Föderáció hatóságai által támogatott, az orosz honfitársak támogatását szolgáló programot ne használják fel helytelenül arra, hogy politikai befolyást fejtsenek ki egyes uniós tagállamokban;

m)     továbbra is támogassa Oroszország csatlakozását a WTO-hoz és az orosz gazdaság további megnyitását; a WTO szabályainak Oroszország általi teljes mértékű betartását tekintse szükséges előfeltételnek és minimumszabálynak az Unió és Oroszország közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásához, ami továbbra is hosszú távú cél;

n)      amellett, hogy üdvözli a legutóbbi változásokat, hívjon fel a jogalkotás és a jogalkalmazás további tökéletesítésére a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok terén annak érdekében, hogy a szabályozó rendszerek legmagasabb szintű nemzetközi szabványokhoz és normákhoz való közelítése révén fokozódjon a versenyképesség és a befektetői környezet vonzóvá váljon; sürgesse az orosz hatóságokat, hogy Oroszország közelgő WTO-tagságát megelőzően hozzák összhangba az orosz polgári törvénykönyv szellemi tulajdonjogokról szóló IV. fejezetét és a vonatkozó végrehajtási eljárási szabályokat a WTO-szabályokkal és a nemzetközi megállapodásokkal, különösen a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPS), továbbá biztosítsák a teljes körű végrehajtást annak érdekében, hogy hatékonyan fel lehessen venni a küzdelmet a hamisítások és a kalózkodás ellen;

o)     ragaszkodjon ahhoz, hogy az Energia Charta Egyezmény – mint hatályos megállapodás, amely jogilag kötelező érvényű Oroszországra és valamennyi uniós tagállamra nézve – legyen az alapja az energia terén létrejövő kapcsolatoknak, és hogy az Energia Charta Egyezmény és a tranzitról szóló jegyzőkönyv elvei az új megállapodás részét képezzék, amellett, hogy ismételten felhívja Oroszországot arra, hogy erősítse meg a szabályokon alapuló megközelítés melletti elkötelezettségét azzal, hogy ratifikálja az Energia Charta Egyezményt, illetve aláírja és ratifikálja a tranzitról szóló jegyzőkönyvet, szem előtt tartva a Parlament álláspontját, miszerint a felek szabadon eltérhetnek az Energia Charta Egyezmény szövegétől az együttműködés szorosabbá tétele és a lefedett területek körének szélesítése céljából, de a megállapodás semmilyen körülmények között sem lehet kevésbé átfogó, mint amit a felek már a partnerségi és együttműködési megállapodás keretében elfogadtak;

p)     az új megállapodással kapcsolatos tárgyalások keretében véglegesítse a tranzitról szóló jegyzőkönyvről szóló tárgyalásokat, és szólítsa fel Oroszországot ennek aláírására, hogy ezáltal létrejöjjön a felek közötti energiaszállítás tranzitja tekintetében irányadó jogi keret, amely az Energia Charta Egyezmény keretében már előírtakból következik;

q)     hangsúlyozza, hogy minden energetikai infrastrukturális projekthez kapcsolódóan megfelelő környezeti hatásvizsgálatokat kell végezni, hogy biztosítsák a nemzetközi környezetvédelmi előírások betartását; sürgesse e tekintetben az Orosz Föderációt, hogy ratifikálja az espoo-i egyezményt és annak stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyvét;

r)      szólítson fel az Unió és Oroszország közötti energetikai párbeszéd hatékonyságának és válságkezelési kapacitásának megerősítésére, az átláthatóság, a kölcsönösség, és a beruházások biztonságának növelésére, az energiaellátás biztonságának ebből következő javítására, továbbá hangsúlyozza azt, hogy az energiaágazatban ki kell alakítani az átlátható szabályokon alapuló rendszert szolgáló mechanizmusokat, valamint a vitarendezés mechanizmusát;

s)      hívja fel a figyelmet az Oroszország és Ukrajna által már aláírt Energia Charta Egyezményben foglalt vitarendezési mechanizmusra;

t)      hozzon létre az Unió, Oroszország és a közös szomszédságba tartozó országok közötti kapcsolatokat szabályozó, egyértelmű magatartási kódexet, amely egyebek mellett előírja az összes európai állam függetlenségének tiszteletben tartását, a viták békés rendezése melletti elkötelezettséget, valamint a megoldatlan konfliktusok rendezése iránti eltökéltséget;

u)      újítsa meg a jelenlegi politikai párbeszédet a „nehéz biztonsági kérdések” megvitatása érdekében, amelyek sokszor az Unió és Oroszország közötti véleménykülönbségek központi kérdései, ugyanakkor kétségkívül befolyásolják az európai és a globális biztonságot, egyúttal hangsúlyozva, hogy szükség van a fegyverkezés többoldalú ellenőrzésére és csökkentésére, valamint atomsorompó-rendszerekre;

v)      hívja fel az orosz kormányt, hogy az Európai Unióval és a koszovói európai uniós kapcsolattartó csoport többi tagjával együttműködve pozitívan járuljon hozzá a fenntartható politikai megoldáshoz Koszovó jövőjét, valamint a Nyugat-Balkán stabilitásának további megszilárdítását illetően;

w)     szólítsa fel az orosz kormányt, hogy tegyen tanúbizonyságot az „abháziai és dél-oszétiai biztonság és stabilitás módozatairól” Grúziával és az Unióval közösen, konstruktív és békés módon hozott döntés iránti elkötelezettségéről, ahogyan az a 2008. augusztus 8-i megállapodásban szerepel; szólítsa fel az orosz kormányt, hogy nyújtson kézzelfogható biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy Oroszország egyetlen szomszédjával szemben sem fog erőszakhoz folyamodni;

x)      vesse fel az orosz kormány előtt az Abházia és Dél-Oszétia önálló államként való elismeréséről, a két grúz tartomány de facto hatóságaival katonai segítségnyújtási és együttműködési megállapodás aláírásáról és területükön katonai támaszpontok létrehozásáról szóló döntésével kapcsolatos aggodalmakat, mivel ezek a lépések aláássák Grúzia területi integritását, ahogyan ezt a vonatkozó ENSZ határozatok leszögezik; szólítsa fel ismét Oroszországot, hogy vonja vissza döntését, és tartsa fenn azt az álláspontot, hogy Oroszország nem tekinthető semleges közvetítőnek a békefolyamatban; sürgesse, hogy az orosz kormány biztosítsa az uniós megfigyelők korlátlan bejutását a konfliktus által érintett összes területre, az Európai Unió megfigyelő missziója megbízatásának megfelelően;

y)      ragaszkodjon a vízummentes utazás célkitűzésének megvalósításához Oroszország tekintetében, összhangban az 539/2001/EK tanácsi rendelettel[16], amely kimondja, hogy a vízumkövetelmény alóli mentességről számos szempont alapján történő értékelés szerint kell dönteni, ideértve többek között az illegális bevándorlás, a közérdek és közbiztonság szempontjait, valamint az Unió harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatait, figyelembe véve továbbá a regionális összefüggésekre és kölcsönösségre gyakorolt hatást, szem előtt tartva, hogy az Unió és a fehérlistás harmadik országok közötti kapcsolatokat különleges politikai dimenzió jellemzi, amely megköveteli, hogy e harmadik országok megfelelő szintet érjenek el a demokratikus értékek és az alapvető jogok tekintetében;

z)      ragaszkodjon ahhoz, hogy a diákok, kutatók és üzletemberek vízumkönnyítése kiemelt fontosságot kapjon az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása érdekében; ragaszkodjon ugyanakkor ahhoz is, hogy az Oroszországgal fennálló vízumrendszer minden további liberalizációjának feltétele az európai szomszédsági politika alá tartozó országokkal fennálló vízummegállapodások megfelelő liberalizációja, a különbözőségek elkerülése érdekében;

aa)    kérje az orosz hatóságokat, hogy tegyenek egyértelmű lépéseket a minden utazóra nem kölcsönösen alkalmazott bürokratikus akadályok csökkentése érdekében, ideértve például a meghívás szükségességét és a megérkezés utáni bejelentkezési kötelezettséget, összhangban az Unió és Oroszország között létrejött, a rövid időtartamú vízumokra vonatkozó megállapodással; tartsa szem előtt, hogy az elmúlt években az orosz vízumszabályokban bekövetkezett változások és a többszöri beutazásra jogosító üzleti vízum kiállításának beszüntetése negatív következményekkel járhat az Unió és Oroszország közötti üzleti és kereskedelmi kapcsolatokra; tartsa szem előtt a Parlament álláspontját is, miszerint az orosz útlevéllel rendelkezők könnyített beutazását az oroszországi lakosokra kell korlátozni;

ab)    sürgősen foglalkozzon a kalinyingrádi vízum- és átutazási problémával, lehetőleg az egész Kalinyingrádi területre vonatkozó helyi határforgalmi szabályozás biztosításával;

ac)    ragaszkodjon ahhoz, hogy az Unió és Oroszország közötti kapcsolat a liberalizált és nyitott piacok, valamint a befektetési jogok partnerek közötti kölcsönösségének elvén alapuljon, és ezért követelje meg, hogy a szoros és előnyös gazdasági kapcsolatokért cserébe az orosz kormány biztosítsa a külföldi befektetők tulajdonjogait és a stratégiai ágazatokról szóló 2008. évi törvény felülvizsgálatát, amely törvény tág teret biztosít az orosz állam számára, hogy saját belátása szerint hátrányos megkülönböztetést alkalmazzon a külföldi befektetőkkel szemben, holott az Európai Unió belső piaca teljesen nyitott az orosz befektetők előtt; követelje a stratégiai ágazatokba történő beruházásokra vonatkozó jogszabályok összhangját Oroszország jelenlegi és jövendő, a WTO keretében betartandó kötelezettségeivel, valamint a hatályos partnerségi és együttműködési megállapodásban foglaltakkal;

ad)    hívja fel az orosz hatóságokat a WTO-hoz történő csatlakozás folyamatban lévő tárgyalásai keretében, hogy ne függesszenek fel egyes, már tárgyalt és megállapított kötelezettségvállalásokat, és teljes körűen tartsák tiszteletben a WTO-hoz történő csatlakozásról szóló 2004-es EU–Oroszország megállapodásban foglaltakat, valamennyi diszkriminatív díj eltörlésével, különösen a vasúti teherszállítás díjának eltörlésével, valamint a feldolgozatlan fát sújtó exportvámok megszüntetésével;

ae)    hívja fel Oroszországot, hogy tegyen eleget a szibériai átrepülési díjak fokozatos megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalásának, és írja alá az e kérdésben a szamarai csúcstalálkozón született megállapodást;

af)     az orosz kormánnyal közösen vizsgálja meg annak egyes országokkal kialakítandó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó terveit, melyek kihatással lehetnek az Oroszországgal közös gazdasági terület megteremtésére;

ag)    amellett, hogy üdvözli a legutóbbi változásokat, hívjon fel a jogalkotás és a jogalkalmazás további tökéletesítésére a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok terén annak érdekében, hogy a szabályozó rendszerek legmagasabb szintű nemzetközi szabványokhoz és normákhoz való közelítése révén fokozódjon a versenyképesség és a befektetői környezet vonzóvá váljon; sürgesse az orosz hatóságokat, hogy Oroszország közelgő WTO-tagságát megelőzően hozzák összhangba az orosz polgári törvénykönyv szellemi tulajdonjogokról szóló IV. fejezetét és a vonatkozó végrehajtási eljárási szabályokat a WTO-szabályokkal és a nemzetközi megállapodásokkal, különösen a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPS), továbbá biztosítsák a teljes körű végrehajtást annak érdekében, hogy hatékonyan fel lehessen venni a küzdelmet a hamisítások és a kalózkodás ellen;

ah)    az orosz kormánnyal közösen vizsgálja meg a hajózáshoz fűződő problémákat, ideértve a Baltijszki-szoros szabad áthajózhatóságát, az uniós hajók szabad áthaladását Ázsiába az északi orosz területek mentén, és a Balti-tengeri olajszállító tartályhajók forgalmának növekedéséből származó lehetséges környezetvédelmi kockázatokat;

ai)     az orosz kormánnyal együtt vizsgálja meg az Unióval közös határon kialakult forgalmi torlódással kapcsolatos problémát, amely továbbra is komoly akadályt jelent az Unió és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok szempontjából;

aj)     felkéri az Orosz Föderációt, hogy konstruktívan működjön együtt az Unióval a szakadár területek, többek között a Dnyeszteren túli terület státusának rendezése céljából, valamint járuljon hozzá a moldovai kormány szuverenitásának megszilárdításához, ami elengedhetetlen feltétele az Európai Unió egyik kulcsfontosságú határterülete stabilitásának; hangsúlyozza, hogy az e kérdéssel kapcsolatos előrelépés a Moldova területén állomásozó orosz csapatok kivonásától függ, amire Oroszország többek között az EBESZ 1999. évi isztambuli csúcstalálkozóján ígéretet tett;

ak)    az Unió és Oroszország közötti tudományos együttműködés fokozása kedvező vonatkozásainak elismerése mellett hívjon fel az Oroszországnak a hetedik keretprogramhoz való lehetséges társulásával járó (biztonsági vonatkozású) hatások további átfogó elemzésére;

al)     dolgozzon ki nem hivatalos iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy a szolidaritás és a kölcsönös elszámoltathatóság elve hogyan erősítheti az Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat, azzal a céllal, hogy Oroszországgal szemben egységesebb és következetesebb politika alakuljon ki;

2.  felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy rendszeresen és teljes körűen tájékoztassák a Parlamentet és annak Külügyi Bizottságát a tárgyalások előmeneteléről, valamint emlékezteti őket arra, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz szükség lesz a Parlament jóváhagyására;

3.  fontosnak tartja a kölcsönös jogi kötelezettségeknek a partnerségi és együttműködési megállapodás mielőbbi megkötése és az orosz WTO-csatlakozás segítségével történő megerősítését;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint tájékoztatás céljából az állami dumának, az Orosz Föderáció kormányának és elnökének.

• [1]  HL L 327., 1997.11.28., 1. o.
• [2]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0336.
• [3]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0642.
• [4]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0105.
• [5]  HL C 76. E, 2008.3.27., 95. o.
• [6]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0309.
• [7]  HL C 313. E, 2006.12.20., 271. o.
• [8]  HL C 282. E, 2008.11.6., 329. o.
• [9]  HL C 317. E, 2006.12.23., 474. o.
• [10]  HL C 117. E, 2006.5.18., 235. o.
• [11]  HL C 146. E, 2008.6.12., 95. o.
• [12]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0396.
• [13]  HL C 219. E, 2008.8.20., 206. o.
• [14]  HL C 41. E, 2009.2.19., 64. o.
• [15]  HL C 41. E, 2009.2.19., 53. o.
• [16]  A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT (B6–0373/2007) (1.10.2007)

az eljárási szabályzat 114. cikkének (1) bekezdése alapján

előterjesztette: Janusz Onyszkiewicz, az ALDE képviselőcsoport nevében

az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokról

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az Európai Unió és Oroszország közötti új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokra,

–    tekintettel a közelgő 2007. decemberi általános választásokra és a 2008 tavaszán tartandó elnökválasztásra Oroszországban,

–    tekintettel az EU–Oroszország kapcsolatokat terhelő jelentős kihívásokra és a növekvő tekintélyelvi tendenciákra, amelyek nem csak Oroszországon belül, hanem a külpolitikában is megjelennek,

–    tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (1) bekezdésére,

A.  tekintettel Oroszország hatalmas jelentőségére Európa és a világ stabilitása és jóléte szempontjából,

B.   mivel az EU többször is kiemelte elkötelezettségét a demokratikus értékeken nyugvó stratégiai partnerség iránt Oroszországgal,

C.  tekintettel a határozott, markáns és átfogó EU-politika szükségességére Oroszországgal kapcsolatban,

1.   a következő ajánlásokat címezi a Tanácsnak:

      a)   folytassák a kereskedelmi problémák megoldására irányuló munkát, mert jelenleg ezek akadályozzák az Európai Unió és Oroszország közötti új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését;

      b)   alkossanak világos stratégiát arra vonatkozóan, hogy Oroszország fokozottabban betartsa a demokratikus szabályokat és tiszteletben tartsa az alapvető értékeket – azokat a közös értékeket, amelyek a jövőbeli kapcsolatok alapját kell, hogy képezzék;

      c)   folytassák a munkát Oroszország WTO-hoz való csatlakozása érdekében és azért, hogy Oroszország elfogadja a modern befektetési és üzleti szabályokat mint a valóban független magánszektor vezérelvét;

      d)   folytassák a munkát Oroszország Energia Chartához való csatlakozása és a ratifikációs folyamat pozitív kimenetele reményében;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen ajánlást a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint a Dumának és az orosz kormánynak.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (17.7.2008)

a Külügyi Bizottság részére

az EU és Oroszország között fennálló kapcsolatokról
(2008/2104(INI))

A vélemény előadója: Eugenijus Maldeikis

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  rámutat, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok hatalmas gazdasági lehetőségeket rejtenek, és a fokozottabb gazdasági integráció és jószomszédi kapcsolatok mindkét fél hasznára válnának, valamint hogy az EU és Oroszország közötti együttműködés a közös és kölcsönös érdekek minden területén döntően hozzájárul a stabilitás biztosításához;

2.  rámutat, hogy EU kereskedelméből való 7,3%-os részesedésével Oroszország az EU harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, az EU pedig az orosz kereskedelemből való 52,9%-os részesedésével Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere;

3.  üdvözli a tárgyalási megbízásról szóló határozatot, és kiemelt prioritásnak tartja egy új megállapodás megkötését; emlékeztet arra, hogy az EU-nak és Oroszországnak stratégiailag hosszú távú, tartós partnerségi kapcsolatra kell törekednie, amely a kölcsönösségen, az átláthatóságon, a kiszámíthatóságon, a megbízhatóságon, a megkülönböztetésmentességen és a felelősségteljes kormányzáson alapul, és amelynek erősítenie kell az együttműködést, különösen az energia és a kereskedelem terén;

4.  ismételten megerősíti annak fontosságát, hogy az Európai Unió és tagállamai egységes és koherens álláspontot alakítsanak ki az EU és Oroszország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok vonatkozásában, különösen az energia érzékeny kérdése tekintetében, és kerüljék el az egyoldalú és privilegizált megközelítéseket; megerősíti továbbá annak fontosságát is, hogy az EU tagállamai és Oroszország közötti egyéni egyezmények hozzájáruljanak az EU energiabiztonsági céljainak eléréséhez;

5.  úgy ítéli meg, hogy az új megállapodás keretében pragmatikus felülvizsgálatnak kell alávetni az Oroszország és az EU közötti kapcsolatok alakításának céljait, eszközeit és politikáit, a jogállamiság, a párbeszéd és a kölcsönös érdekek előmozdítása céljából;

6.  úgy véli, hogy az EU és Oroszország közötti új megállapodásra vonatkozó tárgyalásokkal párhuzamosan az Európai Uniónak továbbra is kiemelten kell kezelnie Oroszország WTO-ba való belépését;

7.  úgy véli, hogy Oroszország WTO-ba történő jövőbeni belépése nagy fontosságú az EU és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok szempontjából, mivel megnyitja az EU és Oroszország közötti mélyebb gazdasági integráció lehetőségét; felhívja a Bizottságot, hogy Oroszország WTO-hoz való csatlakozása után törekedjen olyan mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megtárgyalására, amely kiterjed az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó – beleértve az energiaberuházásokat – valamennyi fontos kérdésre; arra szólít fel, hogy az Oroszországgal kötött minden kereskedelmi megállapodás tartalmazzon szociális és környezetvédelmi záradékokat, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáinak ratifikációját és azok végrehajtását;

8.  sürgeti Oroszországot, hogy találjon megoldást a kétoldalú megbeszélések során és a multilaterális keretben tárgyalandó rendkívüli problémákra, ideértve az olyan, már létrejött kétoldalú megállapodások végrehajtását, mint az Európai Közösséggel 2004. május 21-én kötött megállapodás, amely az Orosz Föderáció WTO-hoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó kétoldalú piaci hozzáférésre vonatkozó tárgyalásokat zárta le;

9.  sürgeti az orosz hatóságokat, hogy javítsák a befektetési és üzleti légkört, valamint a verseny feltételeit Oroszországban; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy mennyire fontos a megkülönböztetésmentes, átlátható és kiszámítható keretfeltételek erősítése, a külföldi beruházások védelmének kiteljesítése a nemzetközileg elismert OECD-előírásoknak megfelelően, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogok védelmét szolgáló jogszabályi előírások és a bűnüldözés javítása, valamint az igazságszolgáltatás reformja, annak érdekében, hogy a szellemi tulajdonjogok hatékony védelemben részesüljenek, és biztosítsák a gyorsabb büntetőeljárásokat; sürgeti az orosz kormányt, hogy tovább egyszerűsítse, szabványosítsa és automatizálja vámeljárásait;

10. hangsúlyozza, hogy a vállalatok alapítását és működését kölcsönös alapon kell lehetővé tenni; kiemeli, hogy az EU nyitott az Oroszországból érkező beruházások előtt, amint azt − különösen az energia- és az acélágazatban − az orosz vállalkozások fokozott jelenléte nyilvánvalóvá teszi; követeli ezért, hogy az Oroszországban, a nyersanyagágazatban tevékenykedő külföldi vállalkozások számára a belföldi vállalkozásokkal azonos hozzáférést biztosítsanak;

11. emlékeztet arra, hogy az EU számára legfontosabb nyitott kérdések a kiviteli vámok és a vasúti díjak, de a rendszer jövőbeli stabilitása és kiszámíthatósága is; hangsúlyozza az Oroszország és az EU közötti növekvő mezőgazdasági és élelmiszerkereskedelem fontosságát; e tekintetben hangsúlyozza, hogy haladást kell elérni mindkét oldalon a szabványos követelmények és a számítógépesített vámeljárások betartása tekintetében a kölcsönös kereskedelem és határforgalom megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy Oroszországnak harmonizálnia kell a tej-, gabona- és hústermékekre vonatkozó egészségügyi és növény-egészségügyi előírásokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	15.7.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Graham Booth, Daniel Caspary, Françoise Castex, Christofer Fjellner, Béla Glattfelder, Ignasi Guardans Cambó, Jacky Hénin, Syed Kamall, Caroline Lucas, Marusya Ivanova Lyubcheva, Erika Mann, Helmuth Markov, Georgios Papastamkos, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Iuliu Winkler, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Pierre Audy, Eugenijus Maldeikis, Rovana Plumb, Salvador Domingo Sanz Palacio, Carl Schlyter, Zbigniew Zaleski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (12.2.2009)

a Külügyi Bizottság részére

az EU és Oroszország között fennálló kapcsolatokról
(2008/2104(INI))

A vélemény előadója: Cristina Gutiérrez-Cortines

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   az EU és Oroszország közötti stratégiai kapcsolat összefüggésében hangsúlyozza a fokozott együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok szükségességét, amely a stabilitásra, az együttműködésre és a helyes kereskedelmi gyakorlatra épül, ide értve az átláthatóságot, és amely a jelenleg tárgyalt új partnerségi és együttműködési megállapodásban jut kifejezésre – különösen az energiát, a kutatást és innovációt, a környezetet és az életminőséget érintő kérdések kapcsán;

2.   hangsúlyozza a demokrácia, a polgári, az emberi és az etnikai kisebbségi jogok, valamint a szólásszabadság fontosságát Oroszország jövője szempontjából; felkéri az Európai Bizottságot, hogy szavatolja, hogy ezek álljanak az Orosz Föderációval a jövőben megkötendő megállapodások középpontjában;

3.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák azt, hogy az Európai Unió mindazon vállalatai, amelyek az Orosz Föderáció vállalataival kereskedelmi kapcsolatban állnak vagy annak területén működnek, elősegítik az európai elvek és értékek érvényesülését;

4.   hangsúlyozza, hogy Oroszország az EU árui és szolgáltatásai számára nagy és dinamikus piac, és sok befektetési lehetőség van az orosz energiaágazatban az energetikai értéklánc mentén; ezért hangsúlyozza, hogy a megnövekedett kölcsönös függőség összefüggésében igen fontos folytatni a megerősített párbeszédet Oroszországgal az energiaügyről a már létrejött energia-párbeszéd keretében, mivel Oroszország biztosítja az EU kőolaj- és földgázellátásának 25%-át, és Oroszország kőolaj- és földgázkivitelének több, mint 50%-a az EU-ba irányul;

5.   hangsúlyozza, hogy az energiaügyi együttműködésnek az Energia Charta Egyezményben lefektetett alapelveken – elsősorban a globális energiaellátás biztonságán, az energiafogyasztó és -termelő országok közötti érdekegyensúlyon, a beruházásokhoz, a piacokhoz és az infrastruktúrákhoz való hozzáférés kölcsönösségén, valamint a megkülönböztetés-mentességen, az átláthatóságon és a felelősségteljes kormányzáson – kell alapulnia; felhívja a Bizottságot, hogy az Energia Charta Egyezmény Oroszország általi ratifikálását tegye a partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások egyik kulcsfontosságú célkitűzésévé; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is munkálkodjon Oroszország WTO-csatlakozása érdekében; ezen túlmenően hangsúlyozza, hogy egy nemzetközi jogi szabálykeret kidolgozására van szükség, amely a gáztermelőket és -szállítókat is kötelezné a megbízható és kiszámítható ellátás biztosítására;

6.   felhívja Oroszországot és Ukrajnát, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy sürgősen méltányos, hosszú távú megoldást találjanak a legutóbbi vitákra, amelyek súlyos és igen kedvezőtlen hatást gyakoroltak az EU gázellátására; hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak továbbra is közvetítenie kell a két fél között a gyors rendezés elérése érdekében; úgy véli, hogy az energiához való hozzáférés az emberi jogok közé tartozik, és az energiaellátás nem alkalmazható politikai fegyverként;

7.   ezzel összefüggésben hangsúlyozza a diverzifikált energiabeszerzési forrásokhoz való hozzáférés biztosításának, valamint az energiabiztonság és -hatékonyság fokozásának szükségességét; kiemeli a beruházások és a kereskedelem alapjául szolgáló európai uniós versenyszabályok jelentőségét; hangsúlyozza a magánszektor igénybevételének szükségességét az energiaellátás biztosítása és fenntartása érdekében; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások során hangsúlyozza a tervezett Nabucco földgázvezeték fontosságát az EU számára, valamint az EU e tervet veszélyeztető tevékenységekkel való szembenállását; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben alapvető fontosságú az EU számára, hogy felgyorsítsa valamennyi új vezetékprojekt, a Nabucco, a Déli Áramlat és a Törökország–Görögország–Olaszország gázvezeték (TGI) megépítésére irányuló folyamatot; hangsúlyozza, hogy az Oroszország és Grúzia közötti 2008-as konfliktus következtében kialakult helyzet kezelése során az EU-nak nyomatékosan számításba kell vennie az energiaellátás biztonságával kapcsolatos szempontokat;

8.   megjegyzi, hogy Oroszország már fogadott el szövetségi törvényt a megújuló energiaforrásokról; felhívja az Orosz Föderációt, hogy fenntartható és környezetbarát módon biztosítson támogatást megújulóenergia-iparágának fejlesztéséhez, és hasznosítsa a rendelkezésre álló, környezeti szempontból fenntartható erőforrásokat;

9.   megállapítja, hogy az energiakészletek kitermelése és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetése jelentős hatással van a helyi környezetre és lakosságra; felhívja a Bizottságot, hogy kérje Oroszországot arra, hogy továbbra is biztosítsa, hogy a kitermelést környezeti hatásvizsgálat és az érintett területeken élő népességre gyakorolt hatás értékelése kíséri, és hogy Oroszország garantálja e személyek számára a tájjal meglévő hagyományos kapcsolatuk fenntartásához való jogot; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy törekedjen energiaügyi együttműködésre azzal a céllal, hogy mindkét fél lakossága számára elegendő és elérhető energia legyen biztosított; felhívja az Orosz Föderációt, hogy a területén folyamatban lévő vagy tervezett olaj- és gázprojektek tekintetében garantálja a magas szintű környezetvédelmi előírások betartását;

10. felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt Oroszországgal a nukleárishulladék-kezelés és a nukleáris biztonság javítása céljából; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a nukleáris biztonsági előírások vonatkozásában is törekedjen szoros együttműködésre Oroszországgal;

11. hangsúlyozza, hogy az EU és Oroszország közötti tárgyalások során különös figyelmet kell fordítani az Északi Áramlat gázcsővezeték ökológiai hatásaira;

12. tekintettel az éghajlatváltozásra és a tettek hiányából fakadó magas költségekre, kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az Orosz Föderáció hatóságaival folytatott párbeszédet a 2009. évi koppenhágai konferenciára előkészülve, egy Kiotó utáni egyezmény megtárgyalása és megkötése érdekében;

13. felhívja Oroszországot, hogy játsszon aktív szerepet a jövőbeni nemzetközi tárgyalásokon és segítse elő a gyors megállapodást legkésőbb 2009-ig a globális széndioxid-kibocsátási piac folyamatosságának biztosítása érdekében;

14. örvendetesnek tartja, hogy az Orosz Föderáció részt vesz az Európai Unió keretprogramjaiban; úgy véli, hogy ez lehetővé teszi a jelentősebb orosz emberi erőforrások és pénzügyi források hatékony felhasználását és fejlesztését a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén, ami Európának és Oroszországnak is előnyére szolgál; sürgeti a Bizottságot, hogy találjon olyan megoldásokat, amelyek révén ösztönözhetik az Orosz Föderáció fiatal kutatóit és vállalkozóit az európai kutatási programokban és a fiatal vállalkozóknak szóló Erasmus programban való részvételre;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	12.2.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Šarūnas Birutis, Jan Březina, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Dragoş Florin David, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Lena Ek, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, David Hammerstein, Rebecca Harms, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Pia Elda Locatelli, Eluned Morgan, Antonio Mussa, Angelika Niebler, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras, Dominique Vlasto
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Juan Fraile Cantón, Cristina Gutiérrez-Cortines, Eija-Riitta Korhola, John Purvis, Vladimir Urutchev

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	9.3.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 16 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Vittorio Agnoletto, Christopher Beazley, André Brie, Elmar Brok, Marco Cappato, Véronique De Keyser, Jas Gawronski, Ana Maria Gomes, Klaus Hänsch, Jelko Kacin, Ioannis Kasoulides, Metin Kazak, Maria Eleni Koppa, Johannes Lebech, Francisco José Millán Mon, Philippe Morillon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Raimon Obiols i Germà, Janusz Onyszkiewicz, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Samuli Pohjamo, Bernd Posselt, Raül Romeva i Rueda, Christian Rovsing, Flaviu Călin Rus, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Hannes Swoboda, Konrad Szymański, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Ari Vatanen, Marcello Vernola, Andrzej Wielowieyski, Jan Marinus Wiersma, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Giulietto Chiesa, Árpád Duka-Zólyomi, Glyn Ford, Marie Anne Isler Béguin, Gisela Kallenbach, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Alexandru Nazare, Wojciech Roszkowski, Adrian Severin, Csaba Sándor Tabajdi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Mieczysław Edmund Janowski, Ewa Tomaszewska