JELENTÉS Hannes Swoboda mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

01.4.2009 - (2009/2014(IMM))

Jogi Bizottság
Előadó: Klaus-Heiner Lehne

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Hannes Swoboda mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2009/2014(IMM))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bécsi Tartományi Büntetőbíróság Hannes Swoboda mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, 2009. január 20-án eljuttatott és a 2009. február 5-i plenáris ülésen bejelentett, 2008. december 5-i kérelmére,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Hannes Swobodát,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéleteire[1],

–   tekintettel az Osztrák Köztársaság szövetségi alkotmánytörvényének 57. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0190/2009),

1.  úgy határoz, hogy a Hannes Swoboda mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasítja,

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését az Osztrák Köztársaság illetékes hatóságának.

• [1]  A 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 419. o.), illetve a 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).

INDOKOLÁS

I. A jogszabályok

Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikke így szól:

9. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

10. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

Az osztrák szövetségi alkotmánytörvény 57. cikke így szól:

57. cikk (1) A képviselőház tagjai hivatásuk gyakorlása közben leadott szavazataik miatt soha, hivatásuk idején tett szóbeli vagy írásbeli kijelentéseik miatt pedig kizárólag a képviselőház által vonhatók felelősségre.

(2) A képviselőház tagjai bűncselekmény miatt – kivéve a bűncselekmény elkövetése közbeni tettenérés esetét – kizárólag a képviselőház jóváhagyásával tartóztathatók le. A képviselőház tagjainál tartandó házkutatásokhoz ugyanígy szükség van a képviselőház jóváhagyására.

(3) Bűncselekmény elkövetése miatt egyéb esetben csak akkor indítható hatósági eljárás a képviselőház tagjai ellen a képviselőház jóváhagyása nélkül, ha a bűncselekmény nyilvánvalóan nem áll összefüggésben az érintett képviselő politikai tevékenységével. Az összefüggés fennállását illetően azonban a hatóságnak ki kell kérnie a képviselőház határozatát, ha ezt az érintett képviselő vagy az ilyen ügyekkel megbízott állandó bizottság tagjainak egyharmada kéri. Ilyen kérelem esetén a hatóságoknak azonnal meg kell szüntetniük, illetve félbe kell szakítaniuk mindenfajta bűnüldözési intézkedést.

(4) A képviselőház jóváhagyását ezekben az esetekben megadottnak kell tekinteni, ha a képviselőház nyolc héten belül nem hozott határozatot az illetékes bűnüldöző hatóság megfelelő kérelmével kapcsolatban; annak érdekében, hogy a képviselőház időben meghozhassa határozatát, az elnök legkésőbb a határidő lejárta előtti napon szavazásra bocsátja a kérelmet. Az ülésmentes időszakok nem számítanak bele a határidőbe.

(5) Bűncselekmény elkövetése közbeni tettenérés esetén a hatóság azonnali hatállyal értesíti a képviselőház elnökét a letartóztatás tényéről. A fogva tartásnak véget kell vetni, vagy be kell szüntetni magát a bűnüldözési eljárást, amennyiben ezt a képviselőház vagy ülésmentes időszakban az ilyen ügyekkel megbízott állandó bizottság kéri.

(6) A képviselő mentelmi joga az újonnan megválasztott képviselőház összeülésével megszűnik; a képviselőház azon intézményei esetében pedig, amelyek funkciója ennél az időpontnál tovább tart, a mentelmi jog e funkció megszűnésével ér véget.

II. Tényállás

2008. november 12-én az osztrák hírügynökség által működtetett OTS-hírvonal sajtóközleményt jelentetett meg a következő tartalommal:

„Swoboda: Klaus találkozása a reformszerződés ír ellenzőjével botrány

Alcím: „A cseh elnökség már indulása előtt rosszul lépett”

Bécs (SK) - Hannes Swoboda szociáldemokrata EP-képviselő „botrányosnak” nevezte, hogy Václav Klaus cseh államfő találkozott Declan Ganley-vel, az uniós reformszerződés ír ellenzőjével. „Nem azért, mert Ganley ellenzi a Lisszaboni Szerződést, hanem azért, mert ez az ember számos hazugságot terjesztett, ráadásul tevékenységeinek finanszírozása meglehetősen homályos és kétes” – nyilatkozta Swoboda szerdán az Osztrák Szociáldemokrata Párt sajtószolgálatának.

A képviselő szerint a cseh elnökség már indulása előtt rosszul lépett. „Ezek a tevékenységek, valamint az összeomlás szélén álló kormány mindenesetre arról tanúskodnak, hogy stabilabb uniós intézményekre van szükség. Márpedig a reformszerződés éppen ezt szolgálja” – zárta gondolatait Swoboda. (Vége) ps”

A Bécsi Tartományi Büntetőbíróság az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv (1965) 10. cikkének a) pontjára hivatkozva kéri Hannes Swoboda mentelmi jogának felfüggesztését, valamint az ellene kezdeményezett büntetőeljárás és a médiatörvény alapján kezdeményezett peres eljárás lefolytatásának jóváhagyását. A Tartományi Büntetőbíróság kérelmét az alábbiakkal indokolja:

„Decian Gantey az osztrák büntető törvénykönyv 111. cikke alapján rágalmazás vétsége miatt 2008. november 21-én magánvádas eljárást kezdeményezett a Bécsi Tartományi Büntetőbíróságon Dr. Hannes Swoboda ellen, mivel állítása szerint utóbbi az osztrák hírügynökség (APA) által 2008. november 12-én közzétett OTS-közlemény szerint a következőket nyilatkozta az Osztrák Szociáldemokrata Párt sajtószolgálatának: „Nem azért, mert Ganley ellenzi a Lisszaboni Szerződést, hanem azért, mert ez az ember számos hazugságot terjesztett, ráadásul tevékenységeinek finanszírozása meglehetősen homályos és kétes”.

A magánvádló szerint ez az állítás kimeríti a rágalmazás tényállását, mivel Dr. Hannes Swoboda kijelentésével azt állítja, hogy a magánvádló hazudott. A kijelentés tartalma az, hogy a magánvádlót (notórius) hazudozónak nevezi. A hazug jellemmel való vádolás büntetendő, becsület elleni vétség. A hazugság vádjával az osztrák büntető törvénykönyv 111. cikke értelmében viselkedéssel kapcsolatos vád valósul meg. Ez a vád azt feltételezi a magánvádlóról, hogy tudatosan (folyamatosan) valótlan tényeket terjesztett. A hazugság vádjának konkretizálása híján az osztrák büntető törvénykönyv 111. cikkének (1) bekezdésében említett első alternatíva szerinti becsületsértés valósul meg. A magánvádló szerint az a vád, amely szerint ő hazug, illetve notóriusan hazudik és sok hazugságot terjeszt, a közvélemény megvetését váltja ki vele szemben.

Dr. Hannes Swobodának az osztrák büntető törvénykönyv 111. cikke (2) bekezdése szerinti vétség elkövetéséért kell felelnie. Dr. Hannes Swoboda tényállást kimerítő kijelentését pártjának sajtóközleményén keresztül tették közzé, ami megfelelt szándékának. Dr. Hannes Swoboda éppen azért nyilatkozta a sajtószolgálatnak a tarthatatlan és törvénybe ütköző vádakat és járult hozzá azok terjesztéséhez, hogy a vádak szélesebb nyilvánosságot kapjanak, és minél több emberhez eljussanak.

A magánvádló többek között kérelmezte, hogy a Bécsi Tartományi Büntetőbíróság az Európai Parlament elnökéhez intézett kérvénnyel járjon el Dr. Hannes Swoboda mentelmi jogának felfüggesztése érdekében. A szóban forgó kijelentést a vádlott nem egy parlamenti ülésen tette, hanem a sajtó előtt, aminek következtében érdemi mentelmi jog hiányában el lehet járni ellene.”

III. Értékelés

A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament tagjai „feladataik ellátása során kifejtett véleményük” tekintetében korlátlan védelmet élveznek a bírósági eljárásokkal szemben.

A mentelmi jog felfüggesztése nem jöhet szóba, ha a képviselőnek felrótt cselekedetre feladatainak ellátása során vagy azzal közvetlen összefüggésben került sor. Ennek következtében a Parlamentnek a 9. cikk szerint meg kell védenie tagjának mentelmi jogát, ha a kérdéses cselekményekre a képviselő feladatainak ellátása során vagy azzal közvetlen összefüggésben került sor.

Hannes Swobodának a magánvádlót érintő kijelentései a 2008. november 12-i sajtóközleményben közzétett formájukban nem ragadhatók ki általános összefüggéseikből. Ezek ugyanis közös és közvetlen összefüggésben állnak azon észrevételekkel és véleményekkel, amelyeket Hannes Swoboda a Václav Klaus cseh államfő és a Lisszaboni Szerződés ellenzőjeként ismert magánvádló, Declan Ganley közötti találkozó alkalmából az (akkor még küszöbön álló) cseh elnökséggel, az uniós intézményekkel és a Lisszaboni Szerződés feladataival kapcsolatban kifejtett.

Azzal, hogy az Európai Unió ezen alapvető kérdéseivel kapcsolatos nézeteit ismertette választóival, európai parlamenti képviselői feladatát látta el. Az a tény, hogy kijelentéseinek tárgya különösen azon uniós tagállam államfőjének Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos magatartása volt, amely ország soros elnöksége küszöbön állt, az állításokat egy jogos politikai vita összefüggéseibe helyezi.

Ezt egészében kell vizsgálni, és nem lehet részeire bontani. Ezáltal Hannes Swoboda valamennyi, feladatának ellátása során ezen összefüggésben tett kijelentését tekintve a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének teljes körű védelmét élvezi.

Hangsúlyozandó, hogy a bizottság nem nyilatkozik az érintett képviselő bűnösségéről vagy ártatlanságáról, illetve a képviselőnek tulajdonított kijelentések ügyében indított büntetőeljárás célszerűségéről. Kizárólag azt vizsgálja, hogy a képviselő a neki tulajdonított kijelentéseket „feladatai ellátása során” tette-e.

Hannes Swoboda ugyanakkor a 2008. november 12-i sajtóközlemény szerinti kijelentéseit tekintve a jegyzőkönyv 10. cikke (1) bekezdésének a) pontját alapul véve is védelmet élvez, és mentelmi joga nem függeszthető fel.

Először is ki kell emelni, hogy a parlamenti mentelmi jog nem a parlament egyes tagjainak kiváltsága, hanem a parlament és a képviselők más intézményektől való függetlenségének biztosítéka.

A bizottság újra és újra hangsúlyozza, hogy a parlamenti mentelmi jog arra szolgál, hogy védje a képviselők véleménynyilvánítási jogát és a politikai vita szabadságát. A Parlament illetékes bizottsága ezért folyamatosan azt az álláspontot képviselte, hogy alapelv, hogy semmilyen esetben sem eredményezheti a mentelmi jog felfüggesztését, ha a képviselőnek felrótt magatartás vagy kijelentés annak politikai tevékenységéhez tartozik, illetve azzal közvetlenül összefügg.

Ebbe beletartoznak például az olyan véleménynyilvánítások, amelynek esetében abból kell kiindulni, hogy azok a képviselő politikai tevékenységéhez tartoznak, például amelyeket tüntetésen, nyilvános összejövetelen, politikai közleményben, a sajtóban, könyvben, televízióban, politikai értekezés jegyzésében vagy egy bíróság előtt fejtenek ki.

A szóban forgó kijelentéseket e szempontok alapján is a képviselő politikai tevékenységével összefüggésben állónak kell tekinteni.

Ehhez járul az is, hogy feltételezhető a „fumus persecutionis“ fennállása, azaz gyanítható, hogy a Hannes Swoboda elleni, magánvád útján indított büntetőjogi eljárás azt a célt szolgálja, hogy a képviselő politikai tevékenységének ártson.

IV. Következtetés

A fenti megfontolások alapján a Jogi Bizottság úgy határoz, hogy megvizsgálva a mentelmi jog fenntartása mellett, illetve az ellene szóló érveket, a Hannes Swoboda képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasítja.

MELLÉKLET

Auszug aus dem österreichischen Bundes-Verfassungsgesetz (B-VG):

Artikel 57. (1) Die Mitglieder des Nationalrates dürfen wegen der in Ausübung ihres Berufes geschehenen Abstimmungen niemals, wegen der in diesem Beruf gemachten mündlichen oder schriftlichen Äußerungen nur vom Nationalrat verantwortlich gemacht werden.

(2) Die Mitglieder des Nationalrates dürfen wegen einer strafbaren Handlung – den Fall der Ergreifung auf frischer Tat bei Verübung eines Verbrechens ausgenommen – nur mit Zustimmung des Nationalrates verhaftet werden. Desgleichen bedürfen Hausdurchsuchungen bei Mitgliedern des Nationalrates der Zustimmung des Nationalrates.

(3) Ansonsten dürfen Mitglieder des Nationalrates ohne Zustimmung des Nationalrates wegen einer strafbaren Handlung nur dann behördlich verfolgt werden, wenn diese offensichtlich in keinem Zusammenhang mit der politischen Tätigkeit des betreffenden Abgeordneten steht. Die Behörde hat jedoch eine Entscheidung des Nationalrates über das Vorliegen eines solchen Zusammenhanges einzuholen, wenn dies der betreffende Abgeordnete oder ein Drittel der Mitglieder des mit diesen Angelegenheiten betrauten ständigen Ausschusses verlangt. Im Falle eines solchen Verlangens hat jede behördliche Verfolgungshandlung sofort zu unterbleiben oder ist eine solche abzubrechen.

(4) Die Zustimmung des Nationalrates gilt in allen diesen Fällen als erteilt, wenn der Nationalrat über ein entsprechendes Ersuchen der zur Verfolgung berufenen Behörde nicht innerhalb von acht Wochen entschieden hat; zum Zweck der rechtzeitigen Beschlussfassung des Nationalrates hat der Präsident ein solches Ersuchen spätestens am vorletzten Tag dieser Frist zur Abstimmung zu stellen. Die tagungsfreie Zeit wird in diese Frist nicht eingerechnet.

(5) Im Falle der Ergreifung auf frischer Tat bei Verübung eines Verbrechens hat die Behörde dem Präsidenten des Nationalrates sogleich die geschehene Verhaftung bekanntzugeben. Wenn es der Nationalrat oder in der tagungsfreien Zeit der mit diesen Angelegenheiten betraute ständige Ausschuss verlangt, muss die Haft aufgehoben oder die Verfolgung überhaupt unterlassen werden.

(6) Die Immunität der Abgeordneten endigt mit dem Tag des Zusammentrittes des neugewählten Nationalrates, bei Organen des Nationalrates, deren Funktion über diesen Zeitpunkt hinausgeht, mit dem Erlöschen dieser Funktion.

Auszug aus dem österreichischen Strafgesetzbuch:

Üble Nachrede §111

(1)   Wer einen anderen in einer für einen Dritten wahrnehmbaren Weise einer verächttichen Eigenschaft oder Gesinnung zeiht oder eines unehrenhaften Verhaltens oder eines gegen die guten Sitten verstoßenden Verhaltens beschuldigt das geeignet ist, ihn in der öffentlichen Meinung verächtlich zu machen oder herabzusetzen, ist mit Freiheitsstrafe bis zu sechs Monaten oder mit Geldstrafe bis zu 360 Tagessätzen zu bestrafen.

(2) Wer die Tat m einem Druckwerk, im Rundfunk oder sonst auf eine Weise begeht, wodurch die üble Nachrede einer breiten Öffentlichkeit zugänglich wird, ist mit Freiheitsstrafe bis zu einem Jahr oder mit Geldstrafe bis zu 360 Tagessätzen zu bestrafen,

(3)       Der Täter ist nicht zu bestrafen, wenn die Behauptung als wahr erwiesen wird. Im Fall des Abs. 1 ist der Täter auch dann nicht zu bestrafen, wenn Umstände erwiesen werden, aus denen sich für den Täter hinreichende Gründe ergeben haben, die Behauptung für wahr zu halten.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	31.3.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	9 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Carlo Casini, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Klaus-Heiner Lehne, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis