Eljárás : 2008/0223(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0254/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0254/2009

Viták :

PV 21/04/2009 - 17
CRE 21/04/2009 - 17

Szavazatok :

PV 23/04/2009 - 8.4
CRE 23/04/2009 - 8.4
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0278

JELENTÉS     ***I
6.4.2009
PE 418.275v02-00 A6-0254/2009

az épületek energiateljesítményéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2008)0780 – C6‑0413/2008 – 2008/0223(COD))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Silvia-Adriana Ţicău

(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 80a. cikke alapján)

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az épületek energiateljesítményéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2008)0780 – C6‑0413/2008 – 2008/0223(COD))

(Együttdöntési eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0780),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6‑0413/2008),

–   tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel a Jogi Bizottság által az eljárási szabályzat 80a. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz intézett 2009. február 3-i levélre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6‑0254/2009),

A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  jóváhagyja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított javaslatát;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik javaslatát vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az építőipari ágazat energiafogyasztásának csökkentése lényeges elem az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseken, valamint az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltaknak és az üvegházhatású gázok 2012 utáni kibocsátását csökkentő európai és nemzetközi kötelezettségvállalásoknak a teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagon belül. Emellett fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a műszaki fejlődés támogatásában, foglalkoztatási lehetőségek biztosításában és a regionális fejlesztésben is, különösen a vidéki területeken.

(3) Mivel az EU-ban az épületekhez kapcsolódik a teljes energiafogyasztás 40%-a, az építőipari ágazat energiafogyasztásának csökkentése és a megújuló energiaforrásból előállított energia használata lényeges elem az EU energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseken belül. Az EU energiafogyasztásának csökkentésére irányuló intézkedések a megújuló energiaforrásból előállított energia fokozottabb felhasználásával együtt lehetővé fogják tenni az EU számára, hogy megfeleljen az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltaknak és a globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tartására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalásának, valamint azon kötelezettségvállalásának a teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagon belül, hogy 2020-ig az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal, nemzetközi megállapodás esetén pedig legalább 30%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátását. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának fokozása emellett fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a műszaki fejlődés támogatásában, foglalkoztatási lehetőségek biztosításában és a regionális fejlesztésben is, különösen a vidéki területeken.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) 2007. márciusi ülésén az Európai Tanács nyomatékosította a közösségi energiahatékonyság növelésének kívánalmát, hogy teljesíthető legyen a 2020-ra 20%-os energiafogyasztás-csökkenést előirányzó célkitűzés, egyben az „Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása” című bizottsági közleményben foglalt prioritások késedelem nélküli és maradéktalan megvalósítására szólított fel. A cselekvési terv megállapította, hogy érdemi lehetőségek kínálkoznak az építőipari ágazatban a költséghatékony energiamegtakarításra. Az Európai Parlament pedig 2008. január 31-i állásfoglalásában a 2002/91/EK irányelv rendelkezéseinek megszilárdítását szorgalmazta.

(5) 2007. márciusi ülésén az Európai Tanács nyomatékosította a közösségi energiahatékonyság növelésének kívánalmát, hogy teljesíthető legyen a 2020-ra 20%-os energiafogyasztás-csökkenést előirányzó célkitűzés, egyben az „Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása” című bizottsági közleményben foglalt prioritások késedelem nélküli és maradéktalan megvalósítására szólított fel. A cselekvési terv megállapította, hogy érdemi lehetőségek kínálkoznak az építőipari ágazatban a költséghatékony energiamegtakarításra. Az Európai Parlament pedig 2008. január 31-i állásfoglalásában a 2002/91/EK irányelv rendelkezéseinek megszilárdítását szorgalmazta, és több alkalommal szorgalmazta, legutóbb a második stratégiai energetikai felülvizsgálatról szóló állásfoglalásában, hogy tegyék kötelezővé a 2020-as 20%-os energiahatékonysági célt. Továbbá a tehermegosztásról szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, amelynek szempontjából alapvető lesz az épületek területének energiahatékonysága, kötelező nemzeti célokat állapít meg a CO2-csökkentés tekintetében, a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának előmozdításáról szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv pedig egy kötelező cél keretében szorgalmazza az energiahatékonyság előmozdítását, amely szerint 2020-ra az EU teljes energiafogyasztásán belül 20%-ot kell kitennie a megújuló energiaforrásból előállított energiának.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5a) Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén ismételten megerősítette a Közösség elkötelezettségét a megújuló energiaforrásból előállított energia egész Közösségre kiterjedő fejlesztése iránt, támogatva a megújuló energiaforrásból előállított energia 20%-os részarányára vonatkozó, 2020-ig elérendő kötelező célt. A [megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának előmozdításáról szóló] 2009/.../EK irányelv közös keretrendszert állapít meg a megújuló energiaforrásból előállított energia előmozdításához. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a 2002/91/EK irányelv szerinti, minimális energiateljesítményre vonatkozó követelmények teljesítése során építsenek be egy tényezőt a megújuló energiaforrásból előállított energia tekintetében a megújuló energiaforrásból előállított energia épületekben való felhasználására vonatkozó minimális szintek meghatározásának felgyorsítása érdekében.

Indokolás

A megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának előmozdításáról szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2015-re előírja a megújuló energia felhasználásának minimális mértékét az építőiparban, és ezen túlmenően a megújuló energiára vonatkozó tényező beépítését kéri az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvbe.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Az épületek energiateljesítményét olyan módszer alapján kell kiszámítani, amelyet nemzeti és  regionális szinten differenciálni lehet , és amely  a hőtani jellemzőkön  kívül egyéb olyan tényezőket is magában foglal, amelyek egyre fontosabb szerepet kapnak, mint például a fűtés- és légkondicionáló berendezések, a megújuló energiaforrások alkalmazása, a passzív hűtő- és fűtőelemek, az árnyékolás, a beltéri levegőminőség, a természetes fényviszonyok megfelelősége , valamint az épület tervezése. Egy adott épület energiateljesítményét olyan módszer alapján kell kiszámítani, amely nem csak a fűtési idényt, hanem a teljes évi energiateljesítményt is figyelembe veszi.

(9) Az épületek energiateljesítményét olyan közös módszer alapján kell kiszámítani, amely objektív változók felhasználásával figyelembe veszi a regionális éghajlatbeli különbségeket, és amely a hőtani jellemzőkön kívül egyéb olyan tényezőket is magában foglal, amelyek egyre fontosabb szerepet kapnak, mint például a fűtési, hűtési és szellőztetési rendszerek, hővisszanyerés, zónaszabályozás, a megújuló energiaforrások alkalmazása, a passzív hűtő- és fűtőelemek, az árnyékolás, a beltéri levegőminőség, a természetes fényviszonyok megfelelőségének mérése, szigetelés és világítási rendszerek, felügyeleti és vezérlőrendszerek, valamint az épület tervezése. Egy adott épület energiateljesítményét olyan módszer alapján kell kiszámítani, amely nem csak a fűtési idényt, hanem a teljes évi energiateljesítményt is figyelembe veszi. A módszernek figyelembe kell vennie a hatályban lévő európai szabványokat.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) A Bizottság feladata, hogy összehasonlító módszertant határozzon meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához. A tagállamok ezen összehasonlító módszertan alapján összevethetik az eredményeket az általuk elfogadott, energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményekkel. Az összevetés következtetéseiről, valamint az alapjául szolgáló adatokról rendszeresen tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottságnak ezen jelentések alapján fel kell tudnia mérni a tagállamok fejlődését az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek elérése, valamint az ez irányú adatszolgáltatás terén. Indokolt, hogy egy átmeneti időszak elteltével a tagállamok ezen összehasonlító módszertan alapján vizsgálják felül az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeiket.

(12) A Bizottság feladata, hogy közös módszertant határozzon meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához. Ennek a módszertannak összhangban kell állnia az épületet alkotó termékek, összetevők és épületgépészeti rendszerek teljesítménykövetelményeire alkalmazandó közösségi jogszabályokban alkalmazott módszertanokkal. A tagállamoknak e közös módszertan alapján kell elfogadniuk az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket. A számítás következtetéseiről, valamint az alapjául szolgáló adatokról rendszeresen tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottságnak ezen jelentések alapján fel kell tudnia mérni a tagállamok fejlődését az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek elérése, valamint az ez irányú adatszolgáltatás terén. Indokolt, hogy a tagállamok ezen módszertan alapján vizsgálják felül és határozzák meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeiket.

Indokolás

Az irányelvnek biztosítania kell az összhangot a meglévő jogszabályokkal.

Egységes piaci megközelítésen alapuló, egységes számítási módszerre van szükség objektív változókkal, amelyek figyelembe veszik a regionális eléréseket, nem pedig összehasonlító módszertanra.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Az épületek befolyást gyakorolnak a hosszú távú energiafogyasztásra, és ezért az új épületeknek eleget kell tenniük a helyi éghajlathoz igazított  minimális energiateljesítmény-követelményeknek. Mivel az alternatív energiaellátó rendszerek alkalmazásának lehetőségei általában még nincsenek teljesen kihasználva, az épületek nagyságától függetlenül  meg kell vizsgálni az alternatív energiaellátó rendszerek műszaki, környezeti és gazdasági kivitelezhetőségét.

(13) Az épületek jelentős befolyást gyakorolnak a hosszú távú energiafogyasztásra. Tekintettel a meglévő épületek hosszú felújítási ciklusára, az új és a jelentős felújítás előtt álló meglévő épületeknek eleget kell tenniük a helyi éghajlathoz igazított minimális energiateljesítmény-követelményeknek. Mivel az alternatív energiaellátó rendszerek alkalmazásának lehetőségei általában még nincsenek teljesen kihasználva, az új és meglévő épületek tekintetében azok nagyságától függetlenül meg kell vizsgálni az alternatív energiaellátó rendszereket, azt az elvet követve, hogy először biztosítani kell a fűtésre és hűtésre fordítandó energiaigény költségek szempontjából optimális minimális szintre való csökkentését.

Indokolás

Mivel a meglévő épületek felújítási ciklusa körülbelül 25 év, a megújuló energián alapuló rendszerek és a kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés alkalmazására vonatkozó követelménynek csak korlátozott hatása lenne, ha kizárnánk a meglévő épületeket. Tekintettel arra, hogy a teljes épületállomány 95%-át meglévő épületek adják, ez egy elszalasztott lehetőség lenne.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) Épületnagyságtól függetlenül  a meglévő épületek nagyobb felújításai jó alkalmat adnak  arra, hogy költséghatékony intézkedések történjenek az energiateljesítmény fokozására. Költséghatékonysági szempontok megkívánják, hogy az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket korlátozni lehessen azokra a felújított részekre, amelyek az adott épület energiateljesítménye szempontjából meghatározók.

(14) Épületnagyságtól függetlenül a meglévő épületek nagyobb felújításai jó alkalmat adnak arra, hogy költséghatékony intézkedések történjenek az egész épület energiateljesítményének fokozására. A költséghatékony intézkedésekre vonatkozó követelmények megállapítása biztosítani fogja, hogy ne jöhessenek létre olyan akadályok, amelyek gátolhatják nagyobb felújítások elvégzését.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14a) Vizsgálatokból alapján az építőipart a hatékonyság hiánya jellemzi, és ennek következtében a végfelhasználói költségek lényegesen magasabbak az optimális költségeknél. A számítások szerint az építési költségek a legtöbb építési folyamat és a legtöbb termék esetében akár 30–35%-kal is csökkenthetők lennének a hulladék csökkentése révén. Az építőipar hatékonyságának hiánya jelentősen veszélyezteti ezen irányelv célját, mivel az építés és felújítás indokolatlanul magas költsége csökkenti a költséghatékonyságot és ezáltal az ágazat energiahatékonyságát. Ezen irányelv megfelelő működésének szavatolása érdekében a Bizottságnak értékelnie kell az építőipari piac működését, és be kell számolnia következtetéseiről és javaslatairól az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy átlátható árképzést biztosítsanak az építés és felújítás területén, és ezen túlmenően megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az új belépők, különösen a kkv-k piacra lépését és a vonatkozó lehetőségekhez és infrastruktúrához való hozzáférését gátló akadályok megszüntetése céljából.

Indokolás

A vizsgálatok azt mutatják, hogy az építési költségek akár 30-35%-a közvetlenül a folyamat és a termelés során keletkező hulladékokkal függ össze. („Hulladékok az építési projektekben – egy új megközelítés szorgalmazása”, Josephson/Saukkoriipi, The Centre for Management of the Built Environment Building Economics and Management, Chalmers University of Technology, Göteborg 2007.) A szükségtelen költségek csökkentése az építőiparban jelentősen növelné a felújítások számát, ami javítaná az épületek energiahatékonyságát, mivel ezek a felújítások sokkal olcsóbbak lennének a végfelhasználók számára.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

14 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14b) A háztartási berendezések, a fűtés és a hűtés energiahatékonyságának növelésére informatikai megoldásokat kell kifejleszteni és használatba venni – a cél az „intelligens ház”.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy egyre több olyan építmény legyen, amely nemcsak teljesíti a jelenlegi minimumkövetelményeket, hanem energiahatékonyabb is. E célból indokolt, hogy a tagállamok az alacsony vagy nullára redukált szén-dioxid-kibocsátással és primerenergia-fogyasztással rendelkező épületek számának növelését szolgáló nemzeti terveket készítsenek, és ezekről rendszeresen tájékoztassák a Bizottságot.

(15) Intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy egyre több olyan építmény legyen, amely nemcsak teljesíti a jelenlegi minimumkövetelményeket, hanem legalább a költségek szempontjából optimális energiateljesítményt biztosít. E célból indokolt, hogy a tagállamok a nulla nettó energiafelhasználású épületek számának növelését szolgáló nemzeti terveket készítsenek, és ezekről rendszeresen tájékoztassák a Bizottságot.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16a) A tagállamokat ösztönözni kell az ezen irányelvben megállapítottakon túlmenő további intézkedések meghozatalára az épületek energiahatékonyságának fokozása érdekében. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a vállalkozásoknak, háztulajdonosoknak és bérlőknek nyújtott pénzügyi és adóügyi ösztönzőket, ideértve a fejújítási szolgáltatások csökkentett héa-kulcsát.

Indokolás

Tekintettel az energiahatékonysági befektetések gyakran magas kezdő költségére, a vállalkozásoknak, lakástulajdonosoknak és bérlőknek a kezdeti beruházáshoz pénzügyi segítségre van szükségük. Ez jelenthet a lakástulajdonosoknak adott kamatmentes kölcsönt vagy az energiahatékonysági felújításhoz kapcsolódó szolgáltatások csökkentett héa-kulcsát. Ha csak a termékekre alkalmaznak csökkentett héa-t, ez előmozdíthatja a szakképzetlen munkaerő alkalmazását, ami rontja az elvégzett munkák eredményességét, és nem biztosítja az energiamegtakarítást.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

16 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16b) A tagállamoknak kerülniük kell az olyan torzító energiaár-szabályozást, amely a fogyasztók számára nem határoz meg ösztönzőket az energiamegtakarítások elérése érdekében.

Indokolás

Az energiaárak szabályozása rendszerint a végfelhasználók energiafogyasztásának növekedéséhez és az energiapiac torzulásához vezet. Az ilyen szabályozási intézkedéseket el kell kerülni, és olyan intézkedésekkel kell helyettesíteni, amelyek további energiamegtakarításra ösztönzik a végfelhasználókat.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Egy adott épület vagy épületrész leendő tulajdonosát vagy bérlőjét hitelt érdemlően – az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány formájában – tájékoztatni kell az ingatlan energiateljesítményéről és annak a gyakorlatban kivitelezhető, lehetséges fokozásáról. A tanúsítványnak emellett információkat kell tartalmaznia az épület hűtő- és fűtőrendszerének az energiaszükségletre gyakorolt tényleges hatásáról, a primerenergia-fogyasztásról és a szén-dioxid-kibocsátásról is.

(17) Egy adott épület vagy épületrész leendő tulajdonosát vagy bérlőjét hitelt érdemlően – az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány formájában – tájékoztatni kell az ingatlan energiateljesítményéről és annak a gyakorlatban kivitelezhető, lehetséges fokozásáról. A kereskedelmi épületek tulajdonosait és bérlőit is kötelezni kell arra, hogy információkat cseréljenek a tényleges energiafogyasztásról annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi adat rendelkezésre álljon, és tájékozott döntést lehessen hozni a szükséges javításokról. A tanúsítványnak emellett információkat kell tartalmaznia az épület hűtő- és fűtőrendszerének az energiaszükségletre gyakorolt tényleges hatásáról, a primerenergia-fogyasztásról és a szén-dioxid-kibocsátásról is. Az épülettulajdonosok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bármikor kérhessék az épület tanúsítását vagy a tanúsítvány aktualizálását, ne csak az épület bérbeadása, értékesítése vagy felújítása időpontjában.

Indokolás

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt nem csak akkor lehetne megszerezni, amikor az épületet vagy annak egy részét bérbe adják, felújítják vagy értékesítik, hanem kérésre is.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17a) A hatóságoknak példát kell mutatniuk, és végre kell hajtaniuk az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásokat annak érvényességi ideje alatt. A tagállamoknak nemzeti terveikbe olyan intézkedéseket kell beépíteniük, amelyek támogatják a hatóságokat abban, hogy hamar elfogadják az energiahatékonysági fejlesztéseket, és végrehajtsák az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásokat annak érvényességi ideje alatt. A nemzeti tervek kialakítása során a tagállamoknak konzultálniuk kell a helyi és regionális hatóságok képviselőivel.

Indokolás

A hatóságoknak példát kell mutatniuk, és végre kell hajtaniuk az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásokat annak érvényességi ideje alatt. A tagállamoknak nemzeti terveikbe olyan intézkedéseket kell beépíteniük, amelyek támogatják a hatóságokat ennek megvalósításában és abban, hogy hamar elfogadják az energiahatékonysági fejlesztéseket. A nemzeti tervek kialakítása során a tagállamoknak konzultálniuk kell a helyi és regionális hatóságok képviselőivel.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

17 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17b) A tulajdonosokat és bérlőket az intelligens mérők telepítése tekintetében a 2006/32/EK irányelvben megállapított követelményekkel összhangban pontos, valós idejű információkkal kell ellátni az általuk lakott épület energiafogyasztására vonatkozóan.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) A közhivatalok által elfoglalt  épületek és a nyilvánosság által gyakran látogatott épületek alkalmat adnak  a környezeti és energetikai megfontolások érvényesítésének szemléltetésére , ezért ezeket az épületeket  rendszeresen energiateljesítményre vonatkozó tanúsítási eljárásnak kell alávetni . Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt jól látható helyre kell kifüggeszteni, ezzel szélesebb körben megismertetve az energiateljesítményről szóló információt .

(18) A közhivatalok által elfoglalt épületeknek és a nyilvánosság által gyakran látogatott épületeknek példát kell mutatniuk a környezeti és energetikai megfontolások érvényesítésének szemléltetésére, ezért ezeket az épületeket rendszeresen energiateljesítményre vonatkozó tanúsítási eljárásnak kell alávetni. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt jól látható helyre kell kifüggeszteni, ezzel szélesebb körben megismertetve az energiateljesítményről szóló információt. Ha a tagállamok amellett döntenek, hogy az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítási követelmények részévé teszik az energiafelhasználást, telekalapú megközelítést követhetnek, amelynek keretében az egymás közelségében található és ugyanazon szervezet által használt épületek közös energiamérőt használnak.

Indokolás

Ez a módosítás az egyes tagállamokban megvalósítás alatt álló vezető példákra hívja fel a figyelmet, amelyek a kifüggesztésre vonatkozóan kibővített követelményeket támasztanak, és ez mind az épület energiateljesítményét, mind az épület lakói által történő energiafelhasználás módját tükrözi. A telekalapú megközelítés ezekben az esetekben figyelembe veszi az egyetemek, kórházak és egyéb hasonló közszektorbeli telkek kialakítását, és jobb általános áttekintést adhat a telek teljes energiafogyasztásáról és szén-dioxid-kibocsátásáról.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18a) A más tagállamban kiállított, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok kölcsönös elismerése valószínűleg fontos az energiahatékonyságot támogató pénzügyi és egyéb szolgáltatások határokon átnyúló piacának fejlődéséhez. Ennek elősegítése érdekében a Bizottságnak közös minimumszabályokat kell megállapítania a tanúsítványok tartalmára és előterjesztésére, valamint a szakértők akkreditációjára vonatkozóan. Minden energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványnak mind a tulajdonos, mind pedig a bérlő nyelvén rendelkezésre kell állnia, hogy az ajánlások könnyen érthetőek legyenek.

Indokolás

Szükség van az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok kölcsönös elismerésére. A tanúsítványt mind a bérlőnek, mind pedig a tulajdonosnak el kell tudnia olvasni és meg kell tudnia érteni, hogy az abban foglalt ajánlások szerint tudjanak eljárni.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) Az elmúlt években a európai országokban nőtt a légkondicionáló rendszerek száma. Ez a csúcsterhelési időszakokban jelentős problémákat okoz, növelve a villamosenergia-költségeket és felborítva az energiaegyensúlyt ezekben az országokban.

(19) Az elmúlt években a európai országokban nőtt a légkondicionáló rendszerek száma. Ez a csúcsterhelési időszakokban jelentős problémákat okoz, növelve a villamosenergia-költségeket és felborítva az energiaegyensúlyt valamennyi tagállamban. Elsőbbséget kell biztosítani az olyan stratégiáknak, amelyek a nyári idény alatt javítják az épületek termikus viselkedését. E célból tovább kell fejleszteni a passzív hűtési technikákat, elsősorban azokat, amelyek javítják a beltéri klimatikus viszonyokat és az épületek környezetének mikroklímáját.

Indokolás

Különösen az EU-ban általánosan várt felmelegedésre tekintettel nincs értelme annak, hogy a továbbiakban ne tekintsük prioritásnak a leginkább érintett államok esetében a beltéri klíma javítására irányuló stratégiákat. Továbbá a legutóbbi évek példái azt mutatják, hogy az EU déli államainak meleg nyarai a közép-európai villamosenergia-szolgáltatásra is kihatnak. Ez még időszerűbbé teszi a cselekvés szükségességét.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) A fűtő-  és légkondicionáló rendszerek képesített szakértők által végzett rendszeres felülvizsgálata  elősegíti helyes beállításukat a termékleírással összhangban, így biztosítja optimális teljesítményüket környezeti, biztonsági és energetikai szempontból. A teljes fűtő- és légkondicionáló  rendszer  független értékelésére – annak életciklusa folyamán, de különösen cserét vagy korszerűsítést megelőzően – rendszeres időközönként sort kell keríteni  .

(20) A fűtő-  és légkondicionáló rendszerek képesített szakértők által végzett rendszeres felülvizsgálata  elősegíti helyes beállításukat a termékleírással összhangban, így biztosítja optimális teljesítményüket környezeti, biztonsági és energetikai szempontból. A teljes fűtő- és légkondicionáló  rendszer  független értékelésére – annak életciklusa folyamán, de különösen cserét vagy korszerűsítést megelőzően – rendszeres időközönként sort kell keríteni  . Az épülettulajdonosokra és bérlőkre háruló adminisztratív teher minimalizálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány tartalmazza a fűtő- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát és azt, hogy a fűtő- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát lehetőség szerint egyszerre végezzék el.

Indokolás

Fontos az épülettulajdonosokra és bérlőkre háruló adminisztratív terhek minimalizálása.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21a) A helyi és regionális hatóságok döntő fontosságú szerepet töltenek be ezen irányelv sikeres végrehajtásában. Képviselőikkel a nemzeti és regionális szintű végrehajtás minden szempontjáról konzultálni kell. A helyi tervezőknek és épületellenőröknek megfelelő iránymutatásokat és forrásokat kell kapniuk a szükséges feladatok elvégzéséhez.

Indokolás

A helyi és regionális hatóságok döntő fontosságú szerepet töltenek be ezen irányelv sikeres végrehajtásában. Képviselőikkel a nemzeti és regionális szintű végrehajtás minden szempontjáról konzultálni kell. A helyi tervezőknek és épületellenőröknek megfelelő iránymutatásokat és forrásokat kell kapniuk a szükséges feladatok elvégzéséhez.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

21 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21b) Amennyiben az üzembe helyezői szakma gyakorlásának megkezdése, illetve gyakorlása a szabályozott szakmák körébe tartozik, a szakmai képesítések elismerésének feltételeit a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv tartalmazza. Ennélfogva ezen irányelv alkalmazása nem sérti a 2005/36/EK irányelvet. Jóllehet a 2005/36/EK irányelv megállapítja a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének követelményeit, többek között az építészek tekintetében is, további igény van annak biztosítására, hogy az építészek és tervezők terveikben megfelelően figyelembe vegyék a nagy hatékonyságú technológiákat. A tagállamoknak ezért világos útmutatást kell adniuk. Ez nem sértheti a 2005/36/EK irányelvben, és különösen az annak 46. és 49. cikkében foglalt rendelkezéseket.

Indokolás

A bizonyítványok tagállamok közötti kölcsönös elismerése megkönnyítené a szakemberek nemzeti határokon átnyúló szabad mozgását, szakmai korlátozások nélkül. Ez a preambulumbekezdés összhangba fogja hozni az irányelvet a megújuló energiáról szóló irányelvvel.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a technikai fejlettség jelenlegi fokának megfelelően módosítsa az I. mellékletben rögzített általános keretszabályok bizonyos részeit, kidolgozza az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek számítási módszereit, valamint megállapítsa az alacsony vagy nullára redukált szén-dioxid-kibocsátással és primerenergia-fogyasztással rendelkező épületek meghatározásának egységes elveit. Ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezért az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban indokolt őket elfogadni.

(23) A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a technikai fejlettség jelenlegi fokának megfelelően módosítsa az I. mellékletben rögzített általános keretszabályok bizonyos részeit, kidolgozza az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek közös számítási módszerét, valamint a nulla nettó energiafelhasználású épületek meghatározását, figyelembe véve a regionális időjárási viszonyokat és ezen időjárási viszonyok előre jelzett változását az idők során. Ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezért az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni őket.

Indokolás

A Bizottságnak meg kell állapítania az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek számítási módszereit, valamint a nulla nettó energiafelhasználású épületek közös meghatározását, figyelembe véve a regionális időjárási viszonyokat és ezen időjárási viszonyok előre jelzett változását az idők során.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23a) Mivel az EU-ban felhasznált energia hozzávetőlegesen 14%-át jelenleg a világítási alkalmazások adják, és mivel a modern, a kor színvonalának megfelelő világítási rendszerekkel az energia több mint 80%-a megtakarítható, a világítási feltételek európai szabványokkal összhangban való fenntartása mellett, ami az EU 2020-as céljainak elérését lehetővé tevő, egyelőre nem eléggé kihasznált tényező, a Bizottságnak megfelelő lépeseket kell tennie egy világítástervezésről szóló irányelv elfogadásának irányába az ezen irányelvben megállapított intézkedések és célok kiegészítése érdekében. A világítás jobb tervezéséből és az energiahatékony, a termékek energiafelhasználásáról szóló irányelv rendelkezéseivel összhangban lévő fényforrások felhasználásából adódó nagyobb energiahatékonyság jelentős hozzájárulásnak tekinthető az épületek energiateljesítményének javulásához.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) Mivel az épületek energiateljesítményére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően teljesíteni egyrészt az építőipari ágazat összetettsége miatt, másrészt abból az okból kifolyólag, hogy a nemzeti lakóingatlan-piacok nem képesek érdemben kezelni az energiahatékonyságot érintő kihívásokat, és ezért a fellépés nagyságrendje és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat  a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. . Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban  ezen irányelv nem lépi túl a felsorolt célok eléréséhez  szükséges mértéket.

(24) Mivel az épületek energiateljesítményére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően teljesíteni egyrészt az építőipari ágazat összetettsége miatt, másrészt abból az okból kifolyólag, hogy a nemzeti lakóingatlan-piacok nem képesek érdemben kezelni az energiateljesítményt érintő kihívásokat, és ezért a fellépés nagyságrendje és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban  ezen irányelv nem lépi túl a felsorolt célok eléréséhez  szükséges mértéket.

Indokolás

A javaslat teljes szövegével való összhang érdekében.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelv az épületek energiateljesítményének javítására ösztönöz  a Közösségen belül, tekintettel a külső klimatikus és a helyi feltételekre, valamint a beltéri klimatikus követelményekre és a költséghatékonyságra.

Ezen irányelv az épületek energiateljesítményének javítására ösztönöz a Közösségen belül, tekintettel a külső klimatikus és a helyi feltételekre, valamint a beltéri klimatikus követelményekre és az energiateljesítmény költségek szempontjából optimális szintjeire.

Indokolás

Az irányelv tárgyának magában kell foglalnia a költségek szempontjából hatékony számítási módszerre, valamint a térelhatároló komponensek és épületgépészeti rendszerek minimális teljesítménykövetelményére, illetve ezek új és meglévő épületekben való alkalmazására való hivatkozást. A nulla nettó energiafogyasztású épületekre vonatkozó célok az átdolgozás fontos elemei. A szövegben szerepelniük kell az épületek energiateljesítményét tanúsító személyek és a fűtési és légkondicionáló berendezések ellenőreinek oktatására, képzésére és tagállamok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó követelményeknek.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az épületek és épületrészek  integrált energiateljesítményének kiszámítására vonatkozó módszer általános kerete;

a) az épületek és épületrészek, épületelemek és épületgépészeti rendszerek integrált energiateljesítményének kiszámítására vonatkozó módszer;

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a nagyobb felújítás előtt álló meglévő épületek és épületrészek  energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása;

c) a nagyobb felújítás előtt álló meglévő épületek, valamint – amennyiben ezeket kicserélik vagy utólag szerelik be – az épületelemek és az épületgépészeti rendszerek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása;

Indokolás

Az irányelv tárgyának magában kell foglalnia a költségek szempontjából hatékony számítási módszerre, valamint a térelhatároló komponensek és épületgépészeti rendszerek minimális teljesítménykövetelményére, illetve ezek új és meglévő épületekben való alkalmazására való hivatkozást. A nulla nettó energiafogyasztású épületekre vonatkozó célok az átdolgozás fontos elemei. A szövegben szerepelniük kell az épületek energiateljesítményét tanúsító személyek és a fűtési és légkondicionáló berendezések ellenőreinek oktatására, képzésére és tagállamok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó követelményeknek.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az alacsony vagy nullára redukált szén-dioxid-kibocsátással és primerenergia-fogyasztással rendelkező épületek számának növelését szolgáló nemzeti tervek;

d) a nulla nettó energiafelhasználású épületek számának növelését szolgáló nemzeti tervek és célértékek;

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – -g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ga) az épületek energiateljesítményét tanúsító személyek és a fűtési és légkondicionáló berendezések ellenőreinek oktatására, képzésére és tagállamok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó követelmények.

Indokolás

Az irányelv tárgyának magában kell foglalnia a költségek szempontjából hatékony számítási módszerre, valamint a térelhatároló komponensek és épületgépészeti rendszerek minimális teljesítménykövetelményére, illetve ezek új és meglévő épületekben való alkalmazására való hivatkozást. A nulla nettó energiafogyasztású épületekre vonatkozó célok az átdolgozás fontos elemei. A szövegben szerepelniük kell az épületek energiateljesítményét tanúsító személyek és a fűtési és légkondicionáló berendezések ellenőreinek oktatására, képzésére és tagállamok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó követelményeknek.

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – -g b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

gb) az építési, bérleti és műemlékvédelmi jogban fennálló akadályok felszámolására és pénzügyi ösztönzők létrehozására vonatkozó nemzeti tervek.

Indokolás

A tagállamokat fel kell szólítani arra, hogy további pénzügyi ösztönzőket hozzanak létre pl. az adójog területén, és szüntessék meg az építési, bérleti és műemlékvédelmi jogban jelenleg fennálló akadályokat. Ez vonatkozik többek között a műemlékvédelem alatt álló ingatlanok energiatakarékos korszerűsítésére és a rájuk vonatkozó fennálló korszerűsítési követelményekre.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1a. „új épület”: az az épület, amelyre a megfelelő építési engedélyt ezen irányelv hatálybalépése után szerezték meg;

Indokolás

Meg kell határozni az új épület fogalmát, mivel az új épületek építése hónapokig/évekig tart. Fontos az új követelmények bevezetése azokra az épületekre is, amelyekre a megfelelő építési engedélyt ezen irányelv hatálybalépése után szerezték meg.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1b. „épületrész”: az épülettömbökben külön felhasználásra szánt lakások vagy egységek;

Indokolás

Az „és épületrészek” kifejezés az irányelv sok cikkében szerepel. Ezért meg kell határozni; máskülönben fennáll annak a kockázata, hogy a terminust úgy értelmezik, hogy magába foglalja a komponenseket és épületgépészeti rendszereket is. Ezt a tanúsításról szóló cikkekben olyan értelemben használják, mint a társasházak vagy kereskedelmi épületek külön felhasználásra szánt részei, mint például lakások és irodák.

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1c. „nettó nulla energiafelhasználású épület”: olyan épület, amelynek – az épület energiahatékonyságának nagyon magas szintje miatt – a teljes éves primerenergia-fogyasztása ugyanannyi vagy kevesebb, mint a megújuló energiaforrásokból a helyszínen termelt energia mennyisége;

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. „épületgépészeti rendszer”: az épület fűtésére, hűtésére, szellőztetésére, melegvíz-ellátására, világítására és elektromosáram-ellátására szolgáló berendezések vagy azok összessége;

2. „épületgépészeti rendszer”: az épület fűtésére, hűtésére, szellőztetésére, melegvíz-ellátására, világítására és elektromosáram-ellátására szolgáló berendezések, mérési, felügyeleti és vezérlőrendszerek vagy azok összessége;

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. „az épület energiateljesítménye”: az épület szokásos  használatához kapcsolódó energiaszükséglet  kielégítéséhez szükséges  energia számított vagy mért  mennyisége, amely többek között magában foglalja  a fűtéshez, a melegvíz-ellátáshoz , a hűtéshez, a szellőztetéshez és a világításhoz szükséges energiát .

3. „az épület energiateljesítménye”: az épület szokásos használatához kapcsolódó primerenergia-szükséglet kielégítéséhez szükséges energia kWh/m2/év mértékegységben kifejezett számított vagy mért mennyisége, amely többek között magában foglalja a fűtéshez, a melegvíz-ellátáshoz, a hűtéshez, a szellőztetéshez és a beépített világításhoz szükséges energiát, figyelembe véve a napenergia passzív befogását, az árnyékolást és a természetes világítást;

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. „primer energia": az a megújuló, illetve nem megújuló energiafajta, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

4. „primer energia": az a megújuló, illetve nem megújuló energiaforrásból előállított energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

Indokolás

Az uniós politikákban összhangnak kell lennie a fogalommeghatározások között. A megfogalmazás megváltoztatását azért javasoljuk, hogy ezzel közvetlenül hivatkozzunk az Európai Parlament plenáris ülésén 2008. december 17-én elfogadott megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 2. cikkének a) pontjában szereplő „megújuló energiaforrásból előállított energia” fogalommeghatározására.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. „megújuló energiaforrásból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló forrásokból származó energia: szél-, nap-, geotermikus, légtermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;

Indokolás

A megújuló forrásokból előállított energia jelentős szerepet játszik az átdolgozási javaslatban, ezért ennek megfelelően kell meghatározni. Az uniós politikákban összhangnak kell lennie a fogalommeghatározások között. A javasolt fogalommeghatározás az Európai Parlament plenáris ülésén 2008. december 17-én elfogadott megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 2. cikkének a) pontja.

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. „külső térelhatárolók”: a beltéri épületrészeket a külső környezettől elválasztó épületelemek, például ablakok, falak, alapzat, zsaluzat, födém, tető és szigetelés;

5. „külső térelhatárolók”: a beltéri épületrészeket a külső környezettől elválasztó integrált épületelemek;

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 5a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. „épületelem”: az épület különálló része, például ablakok, árnyékolás, külső ajtók, falak, alapzat, zsaluzat, födém, tető és ezek szigetelése, amely befolyásolja az épület energiateljesítményét, és amely nem része az épületgépészeti rendszernek;

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. „jelentős felújítás” az épület olyan átalakítása, amely

6. „jelentős felújítás”: az épület olyan átalakítása, amely

a) a külső térelhatárolókat és az épületgépészeti rendszert érintően – a telekárat nem számítva – összköltségében meghaladja az épület értékének 25%-át, vagy

a) a külső térelhatárolókat és az épületgépészeti rendszert érintően – a telekárat nem számítva – összköltségében meghaladja az épület értékének 20 %-át, amely esetben az értéknek az érintett tagállam szerinti aktuális építési költségeken kell alapulnia, vagy

b) a külső térelhatárolók összfelületének legalább 25%-át érinti;

b) a külső térelhatárolók összfelületének legalább 25 %-át érinti, ami közvetlen hatással van az épület energiateljesítményére;

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 10 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10. „költségoptimalizált szint”: az egy épület életciklusa folyamán tapasztalt legalacsonyabb költségszint, amely a befektetési költségek, a karbantartási és üzemeltetési költségek (ezen belül az energiaköltségek), valamint adott esetben az előállított energiából származó bevételek, illetve az ártalmatlanítási költségek függvénye;

10. „költségoptimalizált szint”: az a költségszint, amely mellett egy épület életciklusa folyamán számított költség/haszon elemzés eredménye pozitív, figyelembe véve a befektetési és működtetési költségek (ezen belül az energiaköltségek), a karbantartás, valamint adott esetben az előállított energiából származó bevételek, illetve az ártalmatlanítási költségek mindenkori nettó értékét;

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 14 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14. „hőszivattyú”: olyan készülék vagy berendezés, amely alacsony hőmérsékleten hőt von ki a levegőből, vízből vagy a talajból, és ezt a hőt bevezeti az épületbe.

14. „hőszivattyú”: olyan gép, készülék vagy berendezés, amely hőt vezet át a természeti környezetből, mint például a levegőből, vízből vagy a talajból az épületekbe vagy ipari alkalmazásokba, megfordítva a hő természetes áramlását oly módon, hogy az az alacsonyabb hőmérséklet irányából a magasabb hőmérséklet felé áramlik. A hőszivattyúk által begyűjtött környezeti energia ezen irányelv szempontjából megújuló energiának minősülő mennyisége a [megújuló forrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló] 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján megállapított mennyiség.

Indokolás

A hőszivattyú forgalommeghatározásának és a primer energia mennyiségének és az ilyen készülékek hatékonyságának kiszámítására használt módszernek összhangban kell lennie a megújuló forrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló nemrégiben elfogadott irányelvvel.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 14 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14a. „energiaszegénység”: az a helyzet, amikor egy háztartás bevételének több mint 10%-át energiaszámlákra költi annak érdekében, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerinti elfogadható szintre fűtse fel otthonát.

Indokolás

A 31. módosításban említett terminus, az „energiaszegénység” fogalmának meghatározása technikailag szükséges.

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 14 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14b. „világítási rendszer”: egy bizonyos világossági szint biztosításához szükséges komponensek együttese.

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 14 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14c. „távfűtés vagy -hűtés”: a gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület számára szolgáltatott, helyiség vagy folyamat fűtésére vagy hűtésére, vagy meleg víz előállítására használt hőenergia.

Indokolás

Az irányelvnek tartalmaznia kell a távfűtés és a távhűtés meghatározását. A távfűtés és a távhűtés fontos infrastruktúrák, amelyek lehetővé teszik az energiahatékonyság és a megújuló energiák közötti szinergiákat.

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 14 d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14d. „világítási terv”: a fényforrások, valamint a kapcsolódó vezérlőberendezés konfigurációját és elhelyezését részletező vázlat vagy rajz.

Indokolás

A világítási terv célja a világítási feladat megfelelő ismérveinek megválasztása a harmonizált európai szabványokkal összhangban, a lehető legmagasabb energiahatékonyságú világítási rendszerek felhasználásával.

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az épületek energiateljesítménynek kiszámítására a tagállamok az I. mellékletben leírt általános keretnek megfelelő  módszert alkalmazzák.

1. A Bizottság az érintett érdekelt felekkel és különösen a helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselőivel való konzultációt követően 2010. március 31-ig az épületek energiateljesítményének kiszámítására szolgáló közös módszert határoz meg, az I. mellékletben leírt általános keretnek megfelelően.

 

Azokat az intézkedéseket, amelyek célja az irányelv nem alapvető elemeinek az irányelv kiegészítésével történő módosítása, a 21. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni.

Ezt a módszert nemzeti vagy regionális szinten fogadják el .

2. A tagállamok megvalósítják ezt a közös módszert.

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a). Az épületek energiateljesítményét átlátható módon fejezik ki, és ez tartalmazza a C02-kibocsátások és a primerenergia-szükséglet mutatóját.

Indokolás

Ennek az irányelvnek az általános politikai célja az épületek CO2-hatásának csökkentése. Ezt a célt ezért kifejezetten meg kell említeni a 3. cikkben.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az épületek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelményeket a költségek optimalizálására törekedve, és a 3. cikkben említett módszerrel összhangban  határozzák meg.

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az épületek, az épületek alkotóelemei, az épületgépészeti rendszerek és azok részeinek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelményeket legalább a költségek optimalizálására törekedve, és a 3. cikkben említett közös módszerrel összhangban határozzák meg.

A követelmények meghatározásakor a tagállamok különbséget tehetnek új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző kategóriái között.

A követelmények meghatározásakor a tagállamok konzultálnak az állami hatóságokkal és a többi érintett érdekelt féllel, valamint különbséget tehetnek új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző kategóriái között.

E követelményeknek figyelembe kell venniük az általános beltéri klimatikus körülményeket, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges negatív hatások, mint például az elégtelen szellőzés; valamint a helyi körülményeket, az épület tervezett rendeltetését és korát is.

E követelményeknek összhangban kell lenniük az egyéb alkalmazandó közösségi jogszabályokkal és figyelembe kell venniük az általános beltéri klimatikus körülményeket, illetve a bel- és kültéri fényviszonyokat, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges negatív hatások, mint például az elégtelen szellőzés és a nem megfelelő természetes fény, valamint a helyi körülményeket és az épület tervezett rendeltetését és korát is.

E követelményeket rendszeresen, legfeljebb ötévente felül kell vizsgálni és szükség szerint naprakésszé kell tenni, hogy tükrözzék az építőipar műszaki fejlődését.

E követelményeket rendszeresen, legfeljebb négyévente felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni, hogy tükrözzék az építőipar műszaki fejlődését.

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határozzák meg és nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett követelményeket a következő épületkategóriáknál:

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határozzák meg és nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett követelményeket a következő épületkategóriáknál:

a) egy kijelölt környezet részét képező épületként vagy különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt hivatalosan védett épületek , ahol az energiateljesítményre vonatkozó minimum követelményeknek való megfelelés elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná ezek jellegzetességét vagy megjelenését;

a) egy kijelölt környezet részét képező épületként vagy különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt hivatalosan védett épületek, amennyiben egy adott, energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná ezek jellegzetességét vagy megjelenését;

b) istentiszteletre vagy vallásos tevékenységekre használt épületek;

b) istentiszteletre vagy vallásos tevékenységekre használt épületek;

c) legfeljebb kétévi használatra tervezett ideiglenes épületek, ipari területek, műhelyek és alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületek, és olyan nem lakáscélú mezőgazdasági épületek, amelyeket az energiateljesítményről nemzeti ágazati megállapodást kötött ágazat használ;

c) legfeljebb 18 hónapos használatra tervezett ideiglenes épületek, ipari területek, műhelyek és alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületek, és olyan nem lakáscélú mezőgazdasági épületek, amelyeket az energiateljesítményről nemzeti ágazati megállapodást kötött ágazat használ;

d) olyan lakóépületek, amelyeket évente négy hónapnál rövidebb használatra szánnak;

 

e) szabadon álló épületek, amelyek teljes hasznos alapterülete kevesebb, mint 50 m2.

e) szabadon álló épületek, amelyek teljes hasznos alapterülete kevesebb, mint 50 m2.

Módosítás  51

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok 2014. június 30-tól kezdődően nem biztosítanak ösztönzőket olyan épületek vagy épületrészek építésére vagy felújítására, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott számítás eredményei alapján nem felelnek meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeknek.

(3) A tagállamok 2012. június 30-tól kezdődően csak olyan épületek vagy épületrészek (köztük épületelemek) építésére vagy jelentős mértékű felújítására biztosítanak ösztönzőket, amelyek ennek eredményeként az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott számítás eredményeit elérve legalább az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítik.

Módosítás  52

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) 2017. június 30-tól kezdődően a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy amennyiben felülvizsgálják az e cikk (1) bekezdésével összhangban felállított minimumkövetelményeiket, azok az 5. cikk (2) bekezdésében említett számítási eredményekhez vezessenek.

(4) Legkésőbb 2015. június 30-ig a tagállamok felülvizsgálják az e cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott, energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeiket, valamint biztosítják, hogy ezek legalább az 5. cikk (2) bekezdésében említett számítási eredmények teljesüléséhez vezessenek.

Módosítás  53

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a) A tagállamok támogatást és technikai segítséget nyújtanak a történelmi épületek vagy központok számára, hogy az energiahatékonyság javítását célzó egyedi átalakítási programokba fogjanak.

Módosítás  54

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4b) A történelmi központokban található energiatermelési rendszereket és szigetelési intézkedéseket látványvizsgálat tárgyává kell tenni.

Módosítás  55

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A Bizottság 2010. december 31-ig az épületekre és épületrészekre tekintettel összehasonlító módszertant határoz meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához. Az összehasonlító módszertan különbséget tesz új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző kategóriái között.

1. A Bizottság az érintett érdekelt felekkel és különösen a helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselőivel való konzultációt követően, valamint a IIIa. mellékletben megállapított elvek alapján 2010. március 31-ig az épületekre és épületrészekre tekintettel közös módszertant határoz meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához Ez a közös módszertan hivatkozhat a vonatkozó európai szabványokra és:

 

- különbséget tesz új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző kategóriái között;

 

- tükrözi a különböző tagállamok eltérő éghajlati adottságait és ezen adottságok valószínű változását az érintett épület élettartama során, és

 

- közös feltételezéseket vagy számítási módszereket állapít meg az energiaköltségek vonatkozásában.

 

A Bizottság ötévenként felülvizsgálja és szükség esetén frissíti a közös módszertant.

Az ezen irányelv kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Az ezen irányelv kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 21. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. A tagállamok az (1) bekezdés értelmében és a vonatkozó paraméterek (például éghajlati adottságok) szerint meghatározott összehasonlító módszertan alapján kiszámítják az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeit, és a számítás eredményeit összevetik a nemzeti szinten elfogadott, energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményekkel.

2. A tagállamok az (1) bekezdés értelmében és a vonatkozó paraméterek (például éghajlati adottságok) szerint meghatározott közös módszertan alapján kiszámítják az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeit.

A Bizottságot jelentésben tájékoztatják a számítás alapjául vett összes adatértékről és alapfeltevésről, valamint az összes számítás eredményéről. A jelentést a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként is benyújthatják. A tagállamok háromévente kötelesek eljuttatni ezeket a jelentéseket a Bizottsághoz. Az első jelentést legkésőbb 2011. június 30-ig kell benyújtani.

A Bizottságot jelentésben tájékoztatják a számítás alapjául vett összes adatértékről és alapfeltevésről, valamint az összes számítás eredményéről. A jelentést a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként kell benyújtani. A tagállamok háromévente kötelesek eljuttatni ezeket a jelentéseket a Bizottsághoz. Az első jelentést legkésőbb 2011. június 30-ig kell benyújtani.

3. A Bizottság jelentést tesz közzé a tagállamok által az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjének elérésében tett előrelépésről.

3. A Bizottság jelentést tesz közzé a tagállamok által az e cikk végrehajtása tekintetében tett előrelépésről.

Módosítás  56

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az új épületek megfeleljenek a 4. cikkel összhangban meghatározott  , az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeknek.

1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az új épületek megfeleljenek a 4. cikkel és a 9. cikkben megállapított rendelkezésekkel összhangban meghatározott, az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeknek.

Az új épületeknél a tagállamok biztosítják, hogy még a kivitelezés kezdete előtt  felmerüljön és figyelmet kapjon az alábbi  alternatív rendszerek műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontú megvalósíthatósága:

Az új épületeknél a tagállamok biztosítják, hogy felmerüljön és figyelmet kapjon a nagy teljesítményű alternatív rendszerek megvalósíthatósága. Ilyen alternatív rendszerek többek között az alábbiak lehetnek:

a) megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek;

a) megújuló energiaforrásokból nyert energián alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek;

b) kapcsolt energiatermelés  ;

b) kapcsolt energiatermelés  ;

c) táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, ha van ilyen ;

c) táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, ha van ilyen, különösen az, amely részben vagy egészben megújuló energiaforrásokból származó energián alapul;

d) hőszivattyúk.

d) hőszivattyúk;

 

da) felügyeleti és vezérlési célokat szolgáló informatikai berendezések

2. A tagállamok biztosítják, hogy az alternatív rendszereknek az (1) bekezdésben említett elemzését átlátható módon dokumentálják az építésiengedély-kérelemben, illetve az építés végső kivitelezési jóváhagyásában.

 

Módosítás  57

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az épületek nagyobb felújítása kapcsán növekedjen az épület energiateljesítménye, hogy teljesüljenek az energiateljesítményre vonatkozó  minimumkövetelmények, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható. A tagállamok ezeket az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket a 4. cikkel összhangban határozzák meg. A követelményeket meg lehet állapítani a teljes felújított épületre, vagy csak a felújított rendszerekre és alkotóelemekre, ha ezek olyan felújítás részét képezik, amelyet korlátozott időn belül végeznek el abból a célból, hogy növeljék az épület vagy épületrész  általános energiateljesítményét.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az épületek nagyobb felújítása kapcsán, illetve amikor épületelemeket és épületgépészeti rendszereket vagy azok részeit alakítják át vagy cserélik le, növekedjen energiateljesítményük, hogy teljesüljenek legalább az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható. A tagállamok ezeket az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket a 4. cikkel és a 9. cikkben megállapított követelményekkel összhangban határozzák meg. Követelményeket kell megállapítani a felújított rendszerekre és épületelemekre, amennyiben ezeket korszerűsítik vagy kicserélik, valamint a teljes felújított épületre nagyobb felújítás esetén.

 

A jelentős felújítás előtt álló épületek vonatkozásában a tagállamok ösztönzik az alábbi nagy teljesítményű alternatív rendszerek megfontolását és számba vételét:

 

a) megújuló energiaforrásokból származó energián alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek;

 

b) kapcsolt energiatermelés  ;

 

c) táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, ha van ilyen, különösen az, amely részben vagy egészben megújuló energiaforrásokból származó energián alapul;

 

d) hőszivattyúk;

 

da) felügyeleti és vezérlési célokat szolgáló informatikai berendezések

Módosítás  58

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Épületgépészeti rendszerek

Épületgépészeti rendszerek és épületelemek

1. A tagállamok energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket határoznak meg az épületekbe beépített épületgépészeti rendszerek tekintetében. Rögzíteni kell az új, a pótolt és az utólag beépített épületgépészeti berendezésekre és elemekre vonatkozó követelményeket,

1. A tagállamok energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket határoznak meg az olyan, épületekbe beépített és működésbe hozott épületgépészeti rendszerek és épületelemek tekintetében, amelyekre nem vonatkozik az [energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló] 2009/…/EK irányelv és annak végrehajtó intézkedései. Meg kell határozni az új, a pótolt és az utólag beépített funkcionális berendezésekre, épületgépészeti rendszerekre, épületelemekre és azok részeire vonatkozó követelményeket, valamint alkalmazni kell azokat, amennyiben műszaki és funkcionális szempontból megvalósíthatók.

E követelményeknek ki kell terjedniük különösen az alábbi alkotórészekre:

E követelményeknek ki kell terjedniük különösen az alábbi alkotórészekre:

a) kazánok vagy a fűtőrendszerek egyéb hőfejlesztő berendezései;

a) kazánok vagy a fűtőrendszerek egyéb hőfejlesztő berendezései vagy hőcserélői, beleértve táv- vagy tömbfűtést, vagy -hűtést is;

b) melegvízrendszerek vízmelegítő berendezései;

b) melegvíz-rendszerek vízmelegítő berendezései;

c) központi légkondicionáló egység, illetve légkondicionáló rendszerek hűtőgenerátora.

c) központi légkondicionáló egység, illetve légkondicionáló rendszerek hűtőgenerátora;

 

ca) beépített világítás;

 

cb) a 2. cikk (5a) bekezdésében meghatározott épületelemek.

2. Az energiateljesítménnyel kapcsolatban az (1) bekezdés szerint meghatározott minimumkövetelményeknek meg kell felelniük az adott rendszert alkotó termék(ek)re vonatkozó jogszabályoknak, és a termék(ek) szakszerű üzembe helyezésén, valamint az épületgépészeti rendszer megfelelő beállításán és szabályozásán kell alapulniuk. Különösen érvényes ez azokra a követelményekre, amelyek az áramlóközeges fűtőrendszerek megfelelő hidraulikus kiegyenlítését biztosítják, valamint arról gondoskodnak, hogy az épületgépészeti rendszer rendeltetésének megfelelő méretű és típusú termék(ek) legyen(ek) beszerelve.

2. Az energiateljesítménnyel kapcsolatban az (1) bekezdés szerint meghatározott minimumkövetelményeknek meg kell felelniük az adott rendszereket és épületelemeket alkotó termék(ek)re vonatkozó bármely jogszabálynak, és a termék(ek) szakszerű üzembe helyezésén, valamint az épületgépészeti rendszer megfelelő beállításán és szabályozásán kell alapulniuk. Az épületgépészeti rendszerek esetében a követelmények különösen biztosítják az üzembe helyezés során e rendszerek helyes beállítását és az áramlóközeges fűtőrendszerek megfelelő hidraulikus kiegyenlítését, valamint gondoskodnak arról, hogy az épületgépészeti rendszer rendeltetésének megfelelő méretű és típusú termék(ek) legyen(ek) beszerelve.

Módosítás  59

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A tagállamok biztosítják, hogy intelligens mérőket telepítenek minden új és jelentősebb felújítás alatt álló épületbe, illetve ahol a mérőket lecserélik, valamint ösztönzik az olyan aktív vezérlőrendszerek telepítését, mint amilyenek adott esetben az automatizálási, irányítási és vezérlőrendszerek.

Módosítás  60

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az alacsony vagy nullára redukált szén-dioxid-kibocsátással és primerenergia-fogyasztással rendelkező épületek

Nulla nettó energiafelhasználású épületek

1. A tagállamok nemzeti terveket készítenek az alacsony vagy nullára redukált szén-dioxid-kibocsátással és primerenergia-fogyasztással rendelkező épületek számának növelése érdekében. Ezekben az összes hasznos alapterületre vetítve meg kell határozni, hogy az összes épület legalább hány százaléka rendelkezzen ilyen jellemzőkkel 2020-ig.

1. A tagállamok nemzeti terveket készítenek a nulla nettó energiafogyasztással rendelkező épületek számának növelése érdekében a 2. cikk (1c) bekezdésének megfelelően.

A tagállamok előírják, hogy legkésőbb 2018. december 31-ig minden új épület legalább nulla nettó energiafelhasználású legyen.

 

A tagállamok 2015-re és 2020-ra célértékeket tűznek ki, hogy az összes épületre és az összes hasznos területre vetítve az épületek legalább hány százalékának kell nulla nettó energiafogyasztásúvá válnia.

Külön-külön irányszámokat kell megállapítani a következők tekintetében:

Külön-külön irányszámokat kell megállapítani a következők tekintetében:

a) új és felújított lakóépületek;

a) új és felújított lakóépületek;

b) új és felújított, nem lakáscélú épületek;

b) új és felújított, nem lakáscélú épületek;

c) közhivatalok által elfoglalt épületek.

c) közhivatalok által elfoglalt épületek.

A tagállamok a c) pontra vonatkozó célkitűzéseket annak fényében határozzák meg, hogy a közhivataloknak jó példával kell elöl járniuk az épületek energiateljesítménye terén.

A c) pontban említett épületek vonatkozásában a tagállamok a célkitűzések teljesítését jóval az első és második albekezdésben megállapított időpontok előtti időpontra tervezik, figyelembe véve, hogy a közhivataloknak jó példával kell elöl járniuk az épületek energiateljesítménye terén.

2. Az (1) bekezdésben említett nemzeti terv egyebek mellett az alábbi elemeket tartalmazza:

2. Az (1) bekezdésben említett nemzeti tervet az érintett érdekelt felekkel, köztük a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációt követően dolgozzák ki, és az egyebek mellett az alábbi elemeket tartalmazza:

a) az alacsony vagy nullára redukált szén-dioxid-kibocsátással és primerenergia-fogyasztással rendelkező épületek tagállami meghatározását;

 

b) a 2015-re kitűzött, százalékban kifejezett időközi célértékek az ilyen épületeknek az összes épület számára és az összes hasznos alapterületre vetített arányára vonatkozóan;

b) a 2015-re és 2020-ra kitűzött, százalékban kifejezett időközi célértékek az ilyen épületeknek az összes épület számára és az összes hasznos alapterületre vetített arányára vonatkozóan;

 

ba) az új épületekben és a nagyobb felújítás előtt álló meglévő épületekben felhasználandó, megújuló forrásokból előállított energia minimális szintjére vonatkozó nemzeti követelmények részletezése, a megújuló forrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló 2009/xx/EK irányelvben és ezen irányelv 6. és 7. cikkében előírtak szerint;

c) információ az ilyen épületek kivitelezését ösztönző intézkedésekről.

c) a szakpolitikák és az ilyen épületek kivitelezését ösztönző valamennyi intézkedésre vonatkozó információk összefoglalása.

 

ca) ezen épületek kivitelezését ösztönző intézkedések támogatását célzó nemzeti, regionális vagy helyi programok, például adózási ösztönzők, pénzügyi eszközök vagy csökkentett HÉA.

3. A tagállamok az (1) bekezdésben említett nemzeti terveikről legkésőbb 2011. június 30-ig tájékoztatják a Bizottságot, ezt követően pedig háromévente jelentést tesznek a nemzeti terv végrehajtásában elért eredményeikről. A tagállamok a nemzeti tervet és az elért eredményeket ismertető jelentést a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként is benyújthatják.

3. A tagállamok az (1) bekezdésben említett nemzeti terveikről legkésőbb 2011. június 30-ig tájékoztatják a Bizottságot, ezt követően pedig háromévente jelentést tesznek a nemzeti terv végrehajtásában elért eredményeikről. A tagállamok a nemzeti tervet és az elért eredményeket ismertető jelentést a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként nyújtják be.

 

3a. A nemzeti terv (3) bekezdés alapján való tagállami bejelentésétől számított két hónapon belül a Bizottság – teljes mértékben figyelembe véve a szubszidiaritás elvét – elutasíthatja a tervet vagy annak bármely részét azzal az indokolással, hogy az nem felel meg e cikk összes követelményének. Ebben az esetben az érintett tagállam módosításokat javasol. E javaslatok átvételétől számított egy hónapon belül a Bizottság vagy elfogadja a módosított tervet, vagy további konkrét módosításokat kér. A Bizottság és az érintett tagállam minden ésszerű lépést megtesz annak érdekében, hogy az első bejelentés időpontjától számított öt hónapon belül megállapodjanak a nemzeti tervről.

4. A Bizottság megállapítja az alacsony vagy nullára redukált szén-dioxid-kibocsátással és primerenergia-fogyasztással rendelkező épületek meghatározásának egységes elveit;

4. A Bizottság a 2. cikkben foglalt meghatározással összhangban legkésőbb 2010. december 31-ig kidolgozza a nulla nettó energiafelhasználású épületek részletes, közös meghatározását.

Az ezen irányelv kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Az ezen irányelv kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

5. A Bizottság jelentést tesz közzé az alacsony vagy nullára redukált szén-dioxid-kibocsátással és primerenergia-fogyasztással rendelkező épületek számának növelése terén elért tagállami haladásról. E jelentés következtetései alapján a Bizottság stratégiát dolgoz ki, és amennyiben szükségesnek ítéli, intézkedéseket javasol az ilyen jellemzőkkel rendelkező épületek számának növelése érdekében.

5. A Bizottság 2012. június 30-ig, majd ezt követően háromévente jelentést tesz közzé a nulla nettó energiafelhasználású épületek számának növelése terén elért tagállami haladásról. E jelentés következtetései alapján a Bizottság cselekvési tervet dolgoz ki, és amennyiben szükségesnek ítéli, intézkedéseket javasol az ilyen épületek számának növelése érdekében.

Módosítás  61

Irányelvre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9a. cikk

 

Pénzügyi ösztönzők és piaci korlátok

 

1. A tagállamok 2011. június 30-ig nemzeti cselekvési terveket készítenek, ezen belül intézkedési javaslatokat tesznek az irányelvben meghatározott követelményeknek a jelenleg fennálló jogi akadályok és piaci korlátok csökkentése és a meglévő és új pénz- és adóügyi eszközök fejlesztése révén való teljesítésére az új és már meglévő épületek energiahatékonyságának növelése érdekében.

 

E javasolt intézkedéseknek elégségesnek, hatékonynak, átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, támogatniuk kell az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlások végrehajtását, és törekedniük kell az olyan épületek energiateljesítményének nagymérvű javítására, ahol az ilyen fejlesztés egyéb módon gazdaságilag nem lenne kivitelezhető, valamint az energiaszegénység által veszélyeztetett háztartások támogatására irányuló intézkedéseket is tartalmazniuk kell.

 

A tagállamok összehasonlítják pénzügyi és adóügyi eszközeiket a IIIb. mellékletben felsorolt eszközökkel, majd a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül az említett mellékletben szereplő intézkedésekből legalább kettőt végrehajtanak.

 

2. A tagállamok e nemzeti cselekvési terveket a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként megküldik a Bizottság részére.

 

3. Ezen irányelv irányelv végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság egy hatástanulmány alapján legkésőbb 2010. június 30-ig megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a meglévő közösségi pénzügyi eszközök megerősítése, illetve további ilyen eszközök létrehozásának céljából.

 

E javaslatok a következő intézkedésekre irányulnak:

 

(a) az Európai Regionális Fejlesztési Alap azon maximális keretösszegének a teljes előirányzat legalább 15 százalékára való növelése, amely az energiahatékonysággal – köztük a távfűtéssel és -hűtéssel – és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására használható az 1080/2006/EK rendelet 7. cikke szerint.

 

(b) az épületek energiahatékonyságának növelésére irányuló, köztük a távfűtéssel és -hűtéssel és a megújuló energiaforrásokból származó energiával kapcsolatos projektek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból való támogathatóságának kiterjesztése;

 

(c) közösségi források használata az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és fejlesztés, tájékoztató kampányok és képzések támogatására;

 

(d) egy, a közösségi költségvetés, az Európai Beruházási Bank és a tagállamok hozzájárulásán alapuló, energiahatékonysági alap létrehozása azzal a céllal, hogy 2020-ig ösztönzően hasson az állami és magánbefektetések növelése érdekében az energiahatékonysággal kapcsolatos, az épületek energiahatékonyságát javító, az épületekben vagy épületelemekben megújuló energiaforrásokat felhasználó projektek számára. Ezt az energiahatékonysági alapot be kell építeni az egyéb közösségi strukturális támogatások programozásába. Az alap kiutalásának feltételeit az 1083/2006/EK rendeletnek megfelelően határozzák meg, elosztását pedig legkésőbb 2014-ig végrehajtják.

 

(e) az energiahatékonysággal kapcsolatos szolgáltatásokra és termékekre felszámított HÉA csökkentése, beleértve az épületekben vagy épületelemekben használt megújuló energiaforrásokat is.

Indokolás

A módosítás nem érinti az átdolgozásra irányuló javaslat olyan részeit, amelyek változtatásokat tartalmaznak. Mindazonáltal a szöveg belső koherenciája és más, változtatásokat tartalmazó részekhez, különösen a 9. cikkhez való szoros kapcsolatuk folytán szükség van rá.

Módosítás  62

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést az épületek energiateljesítményét igazoló tanúsítási rendszer létrehozására. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványnak tartalmaznia kell az épület energiateljesítményére vonatkozó adatokat  és olyan referenciaértékeket is , mint például az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények  , hogy a az épület vagy épületrész tulajdonosai, illetve bérlői  annak  energiateljesítményét ezekkel összehasonlíthassák és értékelhessék.

1. A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést az épületek energiateljesítményét igazoló tanúsítási rendszer létrehozására. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványnak tartalmaznia kell az épület energiateljesítményére vonatkozó adatokat, vagy, amennyiben az épület még nem készült el, a becsült energiateljesítményt, valamint olyan referenciaértékeket is, mint például az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények, hogy az épület vagy épületrész tulajdonosai, illetve bérlői annak energiateljesítményét felmérhessék és azt könnyen összehasonlíthassák más lakáscélú és nem lakáscélú épületekével. A tanúsítvány a nem lakáscélú épületek vonatkozásában adott esetben tartalmazhatja a ténylegesen felhasznált éves energiamennyiséget az I. mellékletben említettek szerint.

2. A tanúsítványok ajánlásokat tartalmaznak  az épület vagy épületrész  energiateljesítményének költséghatékony növelésére .

2. A tanúsítványok ajánlásokat tartalmaznak  az épület vagy épületrész  energiateljesítményének költségoptimalizált növelésére.

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány ajánlásai az alábbiakat foglalják magukban:

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány ajánlásai az alábbiakat foglalják magukban:

a) a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításával összefüggő intézkedések; valamint

a) a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításával összefüggő intézkedések, ideértve a szigetelőrendszereket is;

b) intézkedések a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításában nem érintett önálló épületrészekkel vagy épületelemekkel kapcsolatban; új

b) intézkedések a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításában nem érintett önálló épületrészekkel vagy épületelemekkel kapcsolatban, ideértve a szigetelőrendszereket is;

3. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásoknak az adott épület szempontjából műszakilag megvalósíthatóknak kell lenniük, és világosan átlátható adatokat kell tartalmazniuk a költséghatékonyságot érintően. A költséghatékonyság értékelésének egységes feltételrendszeren kell alapulnia, amely többek között számol a megtakarított energiamennyiséggel, az érvényes energiaárakkal, valamint az ajánlásokban foglaltak megvalósításához szükséges beruházások kamatlábaival.

3. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásoknak az adott épület szempontjából műszakilag és funkcionálisan megvalósíthatóknak kell lenniük, és átlátható adatokat kell tartalmazniuk a költséghatékonyságot érintően. A költséghatékonyság értékelésének egységes feltételrendszeren kell alapulnia, amely tartalmazza legalább a megtakarított energiamennyiségre és az érvényes energiaárakra vonatkozó számításokat, a pénzügyi vagy adóösztönzőket, valamint az ajánlásokban foglaltak megvalósításához szükséges beruházások kamatlábait.

 

3a. A tagállamok biztosítják, hogy az épületek vásárlását vagy felújítását finanszírozó állami hatóságok és egyéb intézmények a pénzügyi ösztönzők, fiskális intézkedések és hitelfeltételek szintje és feltételei meghatározásakor figyelembe vegyék az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványokban megadott energiateljesítményt, illetve azok ajánlásait.

4. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban szerepel, hogy a tulajdonos vagy a bérlő hol kaphat részletesebb tájékoztatást a tanúsítványban ismertetett ajánlásokkal kapcsolatban. Emellett felvilágosítással szolgál az ajánlásban foglaltak végrehajtásához szükséges lépésekről is.

4. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban szerepel, hogy a tulajdonos vagy a bérlő hol kaphat részletesebb tájékoztatást a tanúsítványban ismertetett ajánlásokkal kapcsolatban. Emellett felvilágosítással szolgál az ajánlásokban foglaltak végrehajtásához szükséges lépésekről is, beleértve a rendelkezésre álló adó- és pénzügyi ösztönzőkről és finanszírozási lehetőségekről szóló tájékoztatást is.

 

4a. Tekintettel az épületek energiateljesítményével kapcsolatban betöltendő vezető szerepükre, az állami hatóságok az általuk használt épületek energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványokba foglalt ajánlásokat a tanúsítvány érvényességi ideje alatt végrehajtják.

(5) A lakásokra vagy az épület tömbökben külön használatra szánt egységekre vonatkozó tanúsítványok a következőkön alapulhatnak:

(5) A lakásokra vagy az épülettömbökben külön használatra szánt egységekre vonatkozó tanúsítványok a következőkön alapulhatnak:

a) az egész épületre vonatkozó közös tanúsítvány a közös fűtési rendszerrel ellátott tömbökre, vagy

a) az egész épületre vonatkozó közös tanúsítvány a közös fűtési rendszerrel ellátott tömbökre, vagy

b) egy másik, összehasonlítható lakás értékelése ugyanazon az épület tömbön belül.

b) az említett lakás vagy egység energiateljesítményének értékelésére.

6. Különálló családi házak tanúsítványa más, hasonló méretű és kivitelezésű, illetve hasonló tényleges energiateljesítmény-minőségű építményekkel való összevetés alapján is kiállítható, amennyiben az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt kiadó szakértő garantálni tudja, hogy az épületek jellemzői egymásnak megfelelnek.

6. Különálló családi házak tanúsítványa más, hasonló méretű és kivitelezésű, illetve hasonló tényleges energiateljesítmény-minőségű építményekkel való összevetés alapján is kiállítható, amennyiben az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt kiadó szakértő garantálni tudja, hogy az épületek jellemzői egymásnak megfelelnek.

7. Az energiateljesítményt igazoló  tanúsítvány érvényessége nem haladhatja meg a 10 évet.

7. Az energiateljesítményt igazoló  tanúsítvány érvényessége nem haladhatja meg a 10 évet.

 

7a. A Bizottság 2010. június 30-ig iránymutatásokat fogad el, amelyek minimumszabványokat állapítanak meg az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok tartalma, nyelvezete és előterjesztése tekintetében.

 

Ezt az intézkedést, amelynek célja ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása, a 21. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

 

7b. Minden tagállam elismeri a másik tagállam által az ezen iránymutatásokkal összhangban kiállított tanúsítványokat, és nem korlátozza a pénzügyi szolgáltatásnyújtás szabadságát az abban a tagállamban kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos okokból.

Módosítás  63

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden felépült, értékesített vagy bérbe adott épületet vagy épületrészt, illetve azon épületeket, amelyeknek legalább 250 m2 hasznos alapterületén közintézmény működik, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvánnyal lássanak el.

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden felépült, értékesített vagy bérbe adott épületet vagy épületrészt, a nyilvánosság által gyakran látogatott, legalább 250 m2 hasznos alapterületű épületeket, valamint azon épületeket, amelyekben közintézmény működik, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvánnyal lássanak el.

Módosítás  64

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a) Az épület tulajdonosa bármikor felkérhet egy akkreditációval rendelkező szakértőt, hogy készítse el, számítsa ki újra és frissítse az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt, függetlenül attól, hogy az épületet éppen építik, felújítják, bérbe adják vagy értékesítik.

Indokolás

Az épület energiateljesítményének javítása érdekében az érdekelt fél számára lehetővé kell tenni, hogy kérje ezt a tanúsítványt, függetlenül attól, hogy az épületet éppen építik, felújítják, bérbe adják vagy értékesítik.

Módosítás  65

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy olyan esetben, amikor egy épületnek  legalább 250  m2 hasznos alapterületét hatóságok foglalják el, az  energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt helyezzenek ki a nyilvánosság számára jól látható helyre.

A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy olyan esetben, amikor egy épületet hatóságok foglalnak el, vagy a nyilvánosság által gyakran látogatott, legalább 250m2 hasznos alapterületű épületek esetében az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt helyezzenek ki a nyilvánosság számára jól látható helyre.

2. A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy jól látható helyen ki legyen függesztve azon gyakran látogatott, 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek energiateljesítményt igazoló tanúsítványa, amelyek a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően rendelkeznek ilyen igazolással.

 

Módosítás  66

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a legalább  20 kW effektív névleges teljesítményű kazánok rendszeres ellenőrzésére. Ez az ellenőrzés magában foglalja a kazán hatékonyságának, valamint az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését.

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a legalább 20 kW effektív névleges teljesítményű, nem megújuló folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal fűtött kazánok rendszeres ellenőrzésére. Ez az ellenőrzés magában foglalja a kazán hatékonyságának, valamint az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A tagállamok felfüggeszthetik ezeket az ellenőrzéseket, amennyiben elektronikus felügyeleti és vezérlőrendszer működik.

Indokolás

Az elektronikus felügyeleti és vezérlőrendszer elősegíti a villamosenergia-fogyasztó berendezés és létesítmények energiahatékonyságának értékelését, így adott esetben szükségtelenné teszi a további ellenőrzéseket.

Módosítás  67

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok a fűtési rendszerben működő kazán típusától és effektív névleges teljesítményétől függően eltérő gyakoriságot állapíthatnak meg az ellenőrzés tekintetében. A gyakoriság megállapításakor a tagállamok számításba veszik a fűtési rendszer felülvizsgálatának költségeit, valamint a felülvizsgálat nyomán jelentkező energiaköltség-megtakarítás várható összegét.

(2) A tagállamok a fűtési rendszer típusától és effektív névleges teljesítményétől függően eltérő gyakoriságot állapíthatnak meg az ellenőrzés tekintetében. A gyakoriság megállapításakor a tagállamok számításba veszik a fűtési rendszer felülvizsgálatának költségeit, valamint a felülvizsgálat nyomán jelentkező energiaköltség-megtakarítás várható összegét.

Indokolás

Az egész fűtési rendszer, benne a kazán ellenőrzésével elkerülhető a szükségtelen adminisztratív teher, és a hatékonyság is nő.

Módosítás  68

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 4 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második albekezdésben említett, a tagállamok által készített jelentés nem bizonyítja az első albekezdésben említett intézkedés egyenértékűségét, a jelentés kézhezvételétől számított hat hónapon belül megkövetelheti, hogy a tagállam vagy nyújtson be további bizonyítékot, vagy pedig egyedi kiegészítő intézkedéseket hajtson végre. Amennyiben e felszólítást követő egy éven belül a Bizottság nem elégedett a benyújtott bizonyítékkal vagy a végrehajtott kiegészítő intézkedésekkel, visszavonhatja az eltérést.

Indokolás

Fontos egyértelmű eljárást meghatározni a jóváhagyásra vonatkozóan abban az esetben, amikor eltérést biztosítanak az (1), (2) és (3) bekezdés tekintetében. A tagállamoknak bizonyosságra van szükségük ezen eltérések alkalmazásakor.

Módosítás  69

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a 12 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerek rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzés magában foglalja a légkondicionáló rendszer hatékonyságának, valamint az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését.

1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az 5 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló és szellőztető rendszerek, valamint reverzibilis hőszivattyúk rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzés magában foglalja a légkondicionáló rendszer hatékonyságának, valamint az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A szellőztető rendszerek ellenőrzésének magában kell foglalnia a légáramlások értékelését.

 

A tagállamok felfüggeszthetik ezeket az ellenőrzéseket, amennyiben elektronikus felügyeleti és vezérlőrendszer működik.

2. A tagállamok a légkondicionáló rendszer típusától és effektív névleges teljesítményétől függően eltérő gyakoriságot állapíthatnak meg az ellenőrzés tekintetében. A gyakoriság megállapításakor a tagállamok számításba veszik a légkondicionáló rendszer felülvizsgálatának költségeit, valamint a felülvizsgálat nyomán jelentkező energiaköltség-megtakarítás várható összegét.

2. A tagállamok a légkondicionáló rendszer, a szellőztető rendszer vagy a reverzibilis hőszivattyúk típusától és effektív névleges teljesítményétől függően eltérő gyakoriságot állapíthatnak meg az ellenőrzés tekintetében. A gyakoriság megállapításakor a tagállamok számításba veszik a felülvizsgálat költségeit, valamint a felülvizsgálat nyomán jelentkező energiaköltség-megtakarítás várható összegét.

 

2a. Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések meghatározásakor a tagállamok – amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható – biztosítják, hogy az ellenőrzéseket az ezen irányelv 13. cikkében említett, fűtési rendszerek és más műszaki rendszerek ellenőrzésével összhangban, valamint a szivárgások ellenőrzésének megfelelően hajtják végre a 842/2006/EK rendeletben meghatározottak szerint.

2b. Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy intézkedéseket hoznak a felhasználóknak a légkondicionáló rendszerek cseréjével vagy egyéb módosításával kapcsolatban nyújtandó tanácsadás biztosításáról, amely magában foglalja a légkondicionáló rendszer hatékonyságának és megfelelő méretének értékelésére irányuló ellenőrzéseket. E megközelítés összhatásának egyenértékűnek kell lennie az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezések hatásával.

 

Amennyiben a tagállamok az első albekezdésben említett intézkedéseket alkalmazzák, legkésőbb 2011. június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedések egyenértékűségéről. A Bizottsághoz háromévente jelentést kell benyújtani. A jelentések szerepelhetnek a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervekben.

 

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második albekezdésben említett, a tagállamok által készített jelentés nem bizonyítja az első albekezdésben említett intézkedés egyenértékűségét, a jelentés kézhezvételétől számított hat hónapon belül megkövetelheti, hogy a tagállam vagy nyújtson be további bizonyítékot, vagy pedig egyedi kiegészítő intézkedéseket hajtson végre. Amennyiben e felszólítást követő egy éven belül a Bizottság nem elégedett a benyújtott bizonyítékkal vagy a végrehajtott kiegészítő intézkedésekkel, visszavonhatja az eltérést.

Módosítás  70

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy az épületek energiateljesítményének  tanúsítását, , a fűtési rendszerek  és a légkondicionáló rendszerek ellenőrzését független, képesített, és elismert szakértők végezzék, akik önálló vállalkozóként is működhetnek, de lehetnek állami testületek  vagy magán vállalkozások  alkalmazottai is.

1. A tagállamok biztosítják, hogy az épületek energiateljesítményének  tanúsítását, valamint a fűtési rendszerek és a légkondicionáló rendszerek ellenőrzését független, képesített, és elismert szakértők végezzék, akik önálló vállalkozóként is működhetnek, de lehetnek állami testületek  vagy magán vállalkozások  alkalmazottai is.

A szakértők akkreditálása szakértelmük és függetlenségük elbírálása alapján történik.

A szakértők akkreditálása szakértelmük és függetlenségük elbírálása alapján történik.

 

2. A tagállamok biztosítják a nemzeti képesítések és akkreditációk kölcsönös elismerését.

 

3. 2011-ig a Bizottság iránymutatásokat készít, amelyek ajánlásokat tartalmaznak a szakértők rendszeres képzésére vonatkozó minimumszabványok tekintetében.

 

Ezt az intézkedést, amelynek célja ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása, a 21. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

 

4. A tagállamok nyilvánosságra hozzák a képzésre és akkreditációra vonatkozó információkat. A tagállamok továbbá összeállítják és rendelkezésre bocsátják a képesített és akkreditált szakértők jegyzékét.

Módosítás  71

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a II. mellékletnek megfelelően független ellenőrzési rendszer jöjjön létre az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok, valamint a fűtési és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatáról készült jelentések tekintetében.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a II. mellékletnek megfelelően független ellenőrzési rendszer jöjjön létre az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok, valamint a fűtési és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatáról készült jelentések tekintetében. A tagállamok megosztott végrehajtási mechanizmusokat hoznak létre olyan szervezetekre vonatkozóan, amelyek felelősek az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok és a fűtési és légkondicionáló rendszerek ellenőrzéséről szóló jelentések végrehajtásáért.

Indokolás

A megosztott végrehajtási mechanizmusok (olyan szervezetekre – például helyi hatóságokra – vonatkozóan, amelyek felelősek az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok és a fűtési/légkondicionáló rendszerek ellenőrzéséről szóló jelentések végrehajtásáért) alapvető fontosságúak az irányelv hatékony végrehajtásához és az olyan elkerülhetetlen összeférhetetlenségek elkerüléséhez, amikor egy szervezetnek adott esetben büntetést megállapító határozatot kellene kiadnia saját maga ellen.

Módosítás  72

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság a 21. cikk szerint létrehozott bizottság támogatásával, az alkalmazás során szerzett tapasztalatok birtokában értékeli ezt az irányelvet, és szükség szerint javaslatokat tesz, többek között a következőkre:

A Bizottság a 21. cikk szerint létrehozott bizottság támogatásával, az alkalmazás során szerzett tapasztalatok és előrehaladás birtokában 2015-ig értékeli ezt az irányelvet és megfontolja annak felülvizsgálatát, továbbá szükség szerint javaslatokat tesz, többek között a következőkre:

Módosítás  73

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

 

 

 

 

 

 

ba) közösségi szintű követelmény megállapítására, amelynek értelmében a meglévő épületeknek nulla nettó energiafogyasztású épületeknek kell lenniük.

Indokolás

A Bizottság által az előrelépésekkel kapcsolatban előterjesztett jelentésnek elemeznie kell az irányelv végrehajtásának aktuális helyzetét, és intézkedéseket kell javasolnia azon meglévő épületek arányának növelésére, amelyek nulla nettó energiafogyasztású épületek.

Módosítás  74

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik  a szükséges intézkedéseket, hogy tájékoztassák az épületek vagy épületrészek  tulajdonosait, illetve bérlőit  azokról a különböző módszerekről és gyakorlati megoldásokról, amelyek az energiateljesítmény javítását szolgálják.

1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy tájékoztassák az épületek vagy épületrészek tulajdonosait és bérlőit azokról a különböző módszerekről és gyakorlati megoldásokról, amelyek az energiateljesítmény javítását szolgálják.

A tagállamok különösen az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványról és a felülvizsgálati jelentésről, ezek rendeltetéséről és céljáról, az energiateljesítmény javításának költséghatékony módozatairól, valamint az épület változatlan energiateljesítménnyel való üzemelésének közép- és hosszú távú pénzügyi következményeiről tájékoztatják az épületek tulajdonosait vagy bérlőit.

2. A tagállamok különösen az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványról és a felülvizsgálati jelentésről, ezek rendeltetéséről és céljáról, az energiateljesítmény javításának költséghatékony módozatairól, valamint az épület változatlan energiateljesítménnyel való üzemelésének közép- és hosszú távú pénzügyi következményeiről, továbbá a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökről tájékoztatják az épületek tulajdonosait és bérlőit. A tájékoztatási kampányoknak ösztönözniük kell a tulajdonosokat és bérlőket, hogy teljesítsék legalább a 4. és 9. cikkben megállapított minimumkövetelményeket.

 

3. A tagállamok biztosítják, hogy a helyi és regionális hatóságokat bevonják azon programok elkészítésébe, amelyek célja tájékoztatás és képzés nyújtása, valamint a tudatosság növelése.

Módosítás  75

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a) A tagállamok a helyi és regionális hatóságok részvételével azt is biztosítják, hogy megfelelő iránymutatást és képzést bocsássanak az ezen irányelv végrehajtásáért felelős személyek rendelkezésére az építési szabványok megtervezésén és végrehajtásán keresztül. Ennek az iránymutatásnak és képzésnek meg kell erősítenie különösen az energiateljesítmény javításának fontosságát, és lehetővé kell tennie annak vizsgálatát, hogy miként kapcsolható össze optimálisan az energiahatékonyság javítása, a megújuló energia használata, valamint a távfűtés és -hűtés alkalmazása az ipari vagy lakóterületek tervezésekor, kialakításakor, építésekor és felújításakor.

Indokolás

Fontos, hogy megfelelő iránymutatások és képzés álljanak rendelkezésre építési szabványok megtervezésén és végrehajtásán keresztül. Ezeknek az iránymutatásoknak és képzéseknek meg kell erősíteniük különösen az energiateljesítmény javításának fontosságát, és lehetővé kell tenniük annak vizsgálatát, hogy miként kapcsolható össze optimálisan az energiahatékonyság javítása, a megújuló energia használata, valamint a távfűtés és -hűtés alkalmazása az ipari vagy lakóterületek tervezésekor, kialakításakor, építésekor és felújításakor.

Módosítás  76

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3b) A kereskedelmi hasznosítású épületek tulajdonosai és bérlői kötelesek kicserélni információikat a tényleges energiafogyasztásról.

Indokolás

Mivel az energiateljesítményt jelentősen befolyásolja az épület hasznosítási módja és az, hogy a bérlők milyen energiát választanak, a tulajdonoknak ÉS a bérlőknek is hozzá kell férniük az energiahatékonyság javítására vonatkozó információkhoz. A kereskedelmi hasznosítású épületek tulajdonosait és bérlőit kötelezni kell arra is, hogy kicseréljék az információkat az épületek vagy épületrészek tényleges hasznosításáról annak biztosítása érdekében, hogy az összes adat rendelkezésre áll a szükséges javításokkal kapcsolatos megalapozott döntésekhez.

Módosítás  77

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

 

(3c) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

 

a) az épületek energiahatékonyságának javítását és a megújuló forrásokból származó energia felhasználását támogató nemzeti, regionális és helyi rendszerek;

 

b) a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának aránya az építőiparban nemzeti és regionális szinten, beleértve az arra vonatkozó egyedi információkat is, hogy a megújuló energia helyi berendezésekből, távhőellátó rendszerekből, távhűtési rendszerekből vagy kapcsolt energiatermelésből származik-e;

 

Ezeket az információkat fel kell tüntetni a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervekben.

Módosítás  78

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3d) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy több szerelőt képezzenek ki, és biztosítsák a magasabb szintű szakértelmet nyújtó képzést az energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos technológiák telepítése és beépítése tekintetében, hogy azok betölthessék kulcsfontosságú szerepüket az épületek energiahatékonysága javításának elősegítésében.

Indokolás

Fontos, hogy a szerelők megfelelő képzésben részesüljenek. E képzésnek meg kell erősítenie az energiateljesítmény javításának fontosságát.

Módosítás  79

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 e bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3e) 2010-ig a Bizottság weboldalt hoz létre, amely a következő információkat tartalmazza:

 

a) a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési terv legújabb változatát;

 

b) a közösségi szinten jelenleg érvényben lévő intézkedéseket, amelyek célja az épületek energiateljesítményének javítása, beleértve az alkalmazandó pénzügyi/adózási ösztönzőket, a megfelelő kérelmezési és kapcsolattartási adatokat;

 

c) a nemzeti cselekvési tervek és az egyes tagállamokban az épületek energiahatékonyságának javítása céljából jelenleg működtetett nemzeti, regionális és helyi intézkedések részleteit, beleértve az alkalmazandó pénzügyi vagy adózási ösztönzőket, a megfelelő kérelmezési és kapcsolattartási adatokat;

 

d) nemzeti, regionális és helyi szinten az épületek energiahatékonyságának javítására szolgáló bevált gyakorlatok példái.

 

Az első albekezdésben említett információkat olyan formában kell megadni, hogy valamennyi tagállamban könnyen hozzáférhető és érthető legyen a mindennapi bérlők, tulajdonosok és vállalkozások, valamint az összes helyi, regionális és nemzeti hatóság számára. Olyan formában kell tájékoztatást adni, amely támogatja a magánszemélyeket és szervezeteket abban, hogy egyszerűen felmérjék az épületek energiateljesítményének javítására rendelkezésükre álló támogatást, és összevethessék a támogatási intézkedéseket a tagállamok között.

Indokolás

Az irányelv végrehajtását egy weboldal létrehozásával fel kell gyorsítani, amelyet a tagállamokkal közösen a Bizottság hoz létre és rendszeresen frissít, és amelynek célja segíteni a tagállamokat és más érdekelt feleket a bevált gyakorlatokkal, a nemzeti programokkal és a pénzügyi/adózási ösztönzőkkel kapcsolatos információk megszerzésében és megosztásában.

Módosítás  80

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2010. december 31-ig értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2010. december 31-ig értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást. A tagállamok bizonyítják a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervekben szereplő szankciókra vonatkozó szabályok hatékonyságát.

Indokolás

Fontos elemezni a tagállamok által alkalmazott szankciók hatékonyságát.

Módosítás  81

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az energiateljesítmény meghatározásának alapja az épület szokásos használatával összefüggő különböző energiaszükségletek kielégítéséhez felhasznált energia számított vagy tényleges éves mennyisége, amely jelzi az épület tervezett hőmérsékleti viszonyainak fenntartásához igényelt fűtésnek, illetve hűtésnek (azaz a túlmelegedés megakadályozásának) az energiaszükségletét.

1. Az energiateljesítmény meghatározásának alapja az épület szokásos használatával összefüggő különböző energiaszükségletek kielégítéséhez felhasznált primerenergia számított vagy tényleges éves mennyisége, amely jelzi az épület tervezett hőmérsékleti viszonyainak fenntartásához igényelt fűtésnek, illetve hűtésnek (azaz a túlmelegedés megakadályozásának) az energiaszükségletét. Az energiafogyasztást adott esetben a helyszínen megújuló forrásokból előállított energiával kell ellensúlyozni.

Indokolás

Az épületek energiateljesítményének kiszámítására vonatkozó módszernek figyelembe kell vennie a következő generációs épületeket, és különösen az olyan épületek önellátási képességét, amelyek termelnek és fogyasztanak is energiát. Ezért a számítás általános keretének mérlegelnie kell a fogyasztást és a belső energiatermelést is.

Módosítás  82

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az épületek energiateljesítményét jól érthető módon kell kifejezni, többek között a szén-dioxid-kibocsátásra és a primerenergia-fogyasztásra vonatkozó számszerű mutató használatával.

2. Az épületek energiateljesítményét jól érthető módon kell kifejezni, többek között a kWh/m2/év egységben kifejezett primerenergia-fogyasztásra vonatkozó számszerű mutató használatával.

Az épületek energiateljesítményének kiszámításához szükséges módszerek meghatározásakor az európai szabványokat is figyelembe kell venni.

 

Az épületek energiateljesítményének kiszámításához szükséges módszerek meghatározásakor az európai szabványokat és a vonatkozó közösségi jogszabályokat alkalmazzák, beleértve [a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló] 2009/.../EK irányelvet.

Indokolás

Az átláthatóság és az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az épületek energiateljesítményére egy közös egységet kell megállapítani, amelyet a primerenergia-szükséglet viszonylatában fejeznek ki. A kWh/m2 /év az egyetlen olyan egység, amely ilyen megbízható információt nyújt. Emellett az alkalmazandó uniós jogszabályokban szereplő számítási módszereket is figyelembe kell venni. A megújuló energiákról nemrégiben elfogadott irányelv egy világos példa például a hőszivattyúk által szállított megújuló energia nettó mennyiségének kiszámításakor.

Módosítás  83

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Egy adott épületben a villamosenergia-felhasználás energiateljesítményének értékelésekor a végfelhasználói és primerenergia átváltási tényezőjében figyelembe kell venni a villamos energia megfelelő tüzelőanyag-szerkezetének súlyozott éves átlagát.

Indokolás

A javasolt módosítással elkerülhető az a kockázat, hogy egyszerűen a villamosenergia-ellátó megváltoztatásával módosítják az épület energiateljesítményét. A villamosenergia-előállítás hatékonysága valójában a felhasznált tüzelőanyag és technológia függvényében változik.

Módosítás  84

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – a pont – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(ii) szigetelés;

ii) szigetelés, amelyet a rendelkezésre álló legkevésbé hővezető anyaggal érnek el;

Indokolás

A szigetelési technológiák döntő fontosságú elemek az épületek energiahatékonyságának meghatározásában. A tagállamoknak a piacon elérhető legjobb teljesítményű szigetelőhabok szigetelőértékét kell figyelembe venniük az épületek energiahatékonysági célkitűzéseinek meghatározásakor.

Módosítás  85

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) légkondicionáló berendezések ;

c) légkondicionáló berendezések, beleértve a hűtési rendszereket is;

Indokolás

Az épületek energiateljesítményének kiszámításakor fontos figyelembe venni a fűtési, hűtési és szellőztető rendszerek kölcsönhatását. A hővisszanyerő mechanizmusokat is alkalmazó rendszerek például hozzájárulhatnak a hatékonyabb energiafelhasználáshoz, az egyik helyiség hűtésekor kivont hőt pedig fel lehetni használni egy másik helyiség fűtésére. A hővisszanyerő szellőztetésen keresztül hőcsere is megvalósítható a be- és kiáramló levegő között, ami csökkenti a hűtési vagy fűtési rendszerek energiafelhasználását. A megfelelő, zónánkénti ellenőrzés is hozzájárulhat az energiamegtakarításhoz a terek fűtésekor vagy hűtésekor.

Módosítás  86

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) beépített világítóberendezések (főleg a nem lakáscélú épületek ágazatában );

e) beépített világítórendszerek, amelyeket a világítástervezés során határoznak meg, figyelembe véve a helyiség szintjén ellátott funkciókhoz szükséges megfelelő megvilágítás szintjét, a jelen lévő személyeket, a megfelelő mértékű természetes fény rendelkezésre állását, a fényszint rugalmas meghatározását, ami figyelembe veszi a funkcióbeli különbségeket és azt, hogy a berendezést lakóépületekben vagy nem lakáscélú épületekben használják.

Módosítás  87

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 5 pont – h a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ha) nagykereskedelmi és logisztikai épületek;

Indokolás

A „nagykereskedelmi és kiskereskedelmi szolgáltató épületek” túlságosan tág kategória, mivel felölelné a logisztikai központokat, önálló boltokat, bevásárlóközpontokat és a vegyes hasznosítású kereskedelmi épületeket is, amelyek mindegyike sajátságos energiaszükséglettel rendelkezik.

Módosítás  88

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – 1 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Azok az illetékes hatóságok vagy testületek, amelyekre az illetékes hatóság ráruházta a független ellenőrzési rendszer végrehajtásának hatáskörét, az évente kibocsátott energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok legalább 0,5 %-át véletlenszerű ellenőrzésnek vetik alá. Az ellenőrzést az alábbiakban felsorolt három választható szint egyikén kell elvégezni, a kiválasztott tanúsítványoknak legalább egy statisztikailag szignifikáns hányadán:

1. Azok az illetékes hatóságok vagy testületek, amelyekre az illetékes hatóság ráruházta a független ellenőrzési rendszer végrehajtásának hatáskörét, az évente az egyes szakértők által kibocsátott, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok legalább 0,5%-át véletlenszerű ellenőrzésnek vetik alá. Ha a független szakértő csak kevés tanúsítványt ad ki, az illetékes hatóságok vagy szervek véletlenszerűen kiválasztanak legalább egy tanúsítványt, és azt ellenőrzésnek vetik alá. Az ellenőrzést az alábbiakban felsorolt három választható szint egyikén kell elvégezni, a kiválasztott tanúsítványoknak legalább egy statisztikailag szignifikáns hányadán:

Indokolás

A tanúsítványok és a felülvizsgálati jegyzőkönyvek érvényességének és minőségének független ellenőrzési rendszerét erősíteni kell azzal, hogy biztosítják az egyes szakértők munkájának rendszeres ellenőrzését. Szabálytalanságok esetén a második szintű ellenőrzések és a vétkes szakértőkre kivetett szankciók visszatartó erővel bírnak majd a tanúsítványok és a felülvizsgálati jegyzőkönyvek minőségére vonatkozó szabályok megszegésével szemben.

Módosítás  89

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1a. Amennyiben az ellenőrzések során kiderül, hogy nem tartották be a szabályokat, az illetékes hatóságok vagy szervek az ugyanazon szakértő által kiadott tanúsítványok közül véletlenszerűen kiválasztanak további ötöt, és ellenőrzésnek vetik alá azokat. Az illetékes hatóságok vagy szervek szankciókat szabnak ki a szakértőre, ha a további ellenőrzések során is szabálytalanságok derülnek ki; a legsúlyosabb szabálysértéseket a szakértő akkreditációjának visszavonásával büntetik.

Indokolás

A tanúsítványok és a felülvizsgálati jegyzőkönyvek érvényességének és minőségének független ellenőrzési rendszerét erősíteni kell azzal, hogy biztosítják az egyes szakértők munkájának rendszeres ellenőrzését. Szabálytalanságok esetén a második szintű ellenőrzések és a vétkes szakértőkre kivetett szankciók visszatartó erővel bírnak majd a tanúsítványok és a felülvizsgálati jegyzőkönyvek minőségére vonatkozó szabályok megszegésével szemben.

Módosítás  90

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – 2 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Azok az illetékes hatóságok vagy testületek, amelyekre az illetékes hatóság ráruházta a független ellenőrzési rendszer végrehajtásának hatáskörét, az évente kibocsátott felülvizsgálati jelentések legalább 0,1 %-át véletlenszerű ellenőrzésnek vetik alá. Az ellenőrzést az alábbiakban felsorolt három választható szint egyikén kell elvégezni, a kiválasztott felülvizsgálati jelentéseknek legalább egy statisztikailag szignifikáns hányadán:

2. Azok az illetékes hatóságok vagy testületek, amelyekre az illetékes hatóság ráruházta a független ellenőrzési rendszer végrehajtásának hatáskörét, az egyes szakértők által évente kibocsátott felülvizsgálati jelentések legalább 0,1 %-át véletlenszerű ellenőrzésnek vetik alá. Ha a független szakértő csak kevés felülvizsgálati jelentést ad ki, az illetékes hatóságok vagy szervek véletlenszerűen kiválasztanak legalább egy jelentést, és azt ellenőrzésnek vetik alá. Az ellenőrzést az alábbiakban felsorolt három választható szint egyikén kell elvégezni, a kiválasztott felülvizsgálati jelentéseknek legalább egy statisztikailag szignifikáns hányadán:

Indokolás

A tanúsítványok és a felülvizsgálati jegyzőkönyvek érvényességének és minőségének független ellenőrzési rendszerét erősíteni kell azzal, hogy biztosítják az egyes szakértők munkájának rendszeres ellenőrzését. Szabálytalanságok esetén a második szintű ellenőrzések és a vétkes szakértőkre kivetett szankciók visszatartó erővel bírnak majd a tanúsítványok és a felülvizsgálati jegyzőkönyvek minőségére vonatkozó szabályok megszegésével szemben.

Módosítás  91

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – 2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2a. Amennyiben az ellenőrzések során kiderül, hogy nem tartották be a szabályokat, az illetékes hatóságok vagy szervek az ugyanazon szakértő által kiadott felülvizsgálati jegyzőkönyvek közül véletlenszerűen kiválasztanak további ötöt, és ellenőrzésnek vetik alá azokat. Az illetékes hatóságok vagy szervek szankciókat szabnak ki a szakértőre, ha a további ellenőrzések során is szabálytalanságok derülnek ki; a legsúlyosabb szabálysértéseket a szakértő akkreditációjának visszavonásával büntetik.

Indokolás

A tanúsítványok és a felülvizsgálati jegyzőkönyvek érvényességének és minőségének független ellenőrzési rendszerét erősíteni kell azzal, hogy biztosítják az egyes szakértők munkájának rendszeres ellenőrzését. Szabálytalanságok esetén a második szintű ellenőrzések és a vétkes szakértőkre kivetett szankciók visszatartó erővel bírnak majd a tanúsítványok és a felülvizsgálati jegyzőkönyvek minőségére vonatkozó szabályok megszegésével szemben.

Módosítás  92

Irányelvre irányuló javaslat

III a melléklet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

III a melléklet

 

A költségoptimalizált szintek kiszámítására vonatkozó közös módszerek elvei

A költségoptimalizált szintek kiszámítására vonatkozó közös módszerek megállapításakor a Bizottság legalább az alábbi elveket veszi figyelembe:

 

– meghatározzák a referenciaépületeket a funkciójuk és földrajzi elhelyezkedésük szerint (beleértve a beltéri és kültéri éghajlati viszonyokat is), amelyek ezekből a szempontból reprezentatívak. A referenciaépületek felölelik az új és meglévő nem lakáscélú és lakóépületeket is;

 

– meghatározzák az energiahatékonyság műszaki csomagjait (például az épület vagy épületrészek külső térelhatárolóinak szigetelése vagy energiahatékonyabb épületgépészeti rendszerek) és az értékelendő energiaellátási intézkedéseket;

– meghatározzák a nulla nettó energiafelhasználású épületek megvalósítását célzó teljes műszaki csomagokat;

 

– értékelik a referenciaépületek fűtő- és hűtőenergia-igényét, a szállított energiát, az épületek által felhasznált primerenergiát és a kibocsátott szén-dioxidot (beleértve a meghatározott és alkalmazott műszaki csomagot is);

 

– értékelik a referenciaépületekre alkalmazott műszaki csomag kapcsolódó, energiával kapcsolatos beruházásainak költségeit, energiaköltségeit és egyéb működési költségeit.

 

Amikor a referenciaépületre alkalmazott intézkedések műszaki csomagja alapján kiszámítják egy épület életciklusköltségeit, és azt szembeállítják az energiahatékonysággal és/vagy a CO2-kibocsátással, értékelni kell az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények különböző szintjeinek költséghatékonyságát.

Módosítás  93

Irányelvre irányuló javaslat

III b melléklet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

III b. melléklet:

 

Az épületek energiateljesítményének javítására irányuló pénzügyi eszközök

 

A nemzeti szabályozás sérelme nélkül a tagállamok a következő listán szereplő pénzügyi eszközök közül legalább kettőt végrehajtanak:

 

a) az energiatakarékos, magas energiateljesítményű és megújuló energián alapuló termékekre és szolgáltatásokra felszámított HÉA csökkentése;

 

b) egyéb adócsökkentés az energiatakarékos áruk és szolgáltatások vagy az energiahatékony épületek tekintetében, beleértve a jövedelem- vagy ingatlanadó-kedvezményeket is;

 

c) közvetlen támogatások;

 

d) támogatott hitelprogramok vagy alacsony kamatú hitelek;

 

e) támogatási rendszerek;

 

f) hitelgarancia-rendszerek;

 

g) követelmények az energiaszolgáltatókkal szemben vagy megállapodás velük arról, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást minden fogyasztói kategória számára;

Indokolás

A módosítás nem az átdolgozásra irányuló javaslat olyan részeit érinti, amelyek változtatásokat tartalmaznak. Mindazonáltal a szöveg belső koherenciája és más, változtatásokat tartalmazó részekhez való kapcsolatuk folytán szükség van rá.

(1)

HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


INDOKOLÁS

Az energiahatékonyság fontossága

Európa számos rövid, közép- és hosszú távú kihívással szembesül az energiaellátás és -kereslet terén.

Európának fenntarthat, alacsony széndioxid-kibocsátású jövőre van szüksége. Maga az EU nagyon ambiciózus célokat tűzött ki 2020-ra: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése (30%, amennyiben nemzetközi megállapodás születik), az energiafogyasztás 20%-os megtakarítása a jobb energiahatékonyságon keresztül, valamint energiaszükségletünk 20%-ának megújuló forrásokból való fedezése.

Emellett az EU jelentős gazdasági visszaeséssel szembesül. A GDP az EU27-ben 0,2%-kal csökkent 2008 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest. Az euróövezetben (EA15) az időszakosan kiigazított munkanélküliségi ráta 2008 novemberében elérte a 7,8%-ot.

Az energiaellátás ára és megbízhatósága döntő fontosságú tényező mind az EU versenyképessége, mind pedig a polgárok jóléte szempontjából. Uniós szinten az elmúlt két évben a háztartások esetében jelentős mértékben emelkedtek az energiaárak: a villamos energia ára 15%-kal, a gázolajé 21%-kal, a földgázé pedig 28%-kal. Ez jelentősen érinti majd a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait.

A „zöld munkahelyek” támogatása rendelkezik azzal a potenciállal, hogy alapvető fontosságú részét képezze az EU gazdasági fellendítési tervének. Az energiahatékonysággal kapcsolatos, gyakran munkaerő-intenzív beruházások különösen fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben. A Bizottság megbízásából készített tanulmány jelzi, hogy energiahatékonysággal kapcsolatos beruházások ugyanannyi vagy több foglalkoztatást hoznak létre, mint a hagyományos infrastrukturális beruházások (utak, hidak vagy energiaszállítás).

A 2008 végén, majd 2009 elején kibontakozó gázválság rámutatott azokra a kihívásokra, amelyekkel az EU az ellátás biztonsága és a külső gázellátástól való függősége miatt szembesül. Az EU-27 energiaszükségletének 51%-ában az importtól függ.

Az energiahatékonyság javítása a leginkább költséghatékony mód az EU számára ahhoz, hogy elérje CO2-kibocsátási célkitűzéseit, munkahelyeket teremtsen, csökkentse a vállalakozások költségeit, kezelje az energiaár-emelkedés szociális hatását és csökkentse az EU külső energiaszállítóktól való egyre nagyobb függőségét.

Az épületek energiateljesítményének javítása, amelyek az energiafogyasztás mintegy 40%-teszik ki, különösen fontos lépés. A fent ismertetett háttér miatt most jött el a megfelelő pillanat ahhoz, hogy az EU felülvizsgálja és javítsa az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet.

Az előrelépés akadályai

A Bizottság kinyilvánított szándéka, hogy kettős célt tűzzön ki ezen átdolgozási javaslattal:

· Alkalmazza az eredeti irányelv 2002-es hatálybalépése óta szerzett tapasztalatokat.

· Biztosítsa az említett jogszabály rendelkezéseinek egységesebb és szigorúbb alkalmazását.

Az építőipar és az energiaszektor nagy általánosságban üdvözölte az átdolgozás elvét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség alapos vizsgálatra és módosításra.

Az átdolgozás során különösen azzal a kihívással szembesültek, hogy a jelenlegi irányelv végrehajtásának szintje csalódást okoz. 22 tagállam állítja, hogy teljes körűen átültette az irányelvet, a Bizottság azonban csalódottságának adott hangot az energiahatékonysági intézkedések végrehajtási szintje miatt több tagállamban; emellett (bár nincsenek konkrét adatok) azt észlelni, hogy sok tagállamban alacsony az olyan új épületek és felújítások száma, amelyek jelentős energiahatékonysági fejlesztéseket ölelnek fel.

Az előrelépés néhány akadálya:

1. Nincsenek tudatában a pénzügyi megtakarítások lehetőségének. Ezt az akadályt tájékoztató kampányokkal kell megszüntetni.

2. Bizonytalanság és bizalmatlanság az elérendő megtakarítások mennyiségével kapcsolatban. A tanúsítás és a minőségirányítás segíthet növelni a bizalmat az energiamegtakarítási intézkedések eredményeivel kapcsolatban.

3. Nincs elérhető finanszírozás az energiamegtakarítási intézkedésekkel kapcsolatos nagyberuházások számára. A kormányoknak pénzügyi támogatási programokat kell kialakítaniuk, és segíteniük kell biztosítani, hogy a bankok finanszírozást tudjanak nyújtani.

4. A szükséges „erőfeszítések” – különösen a helyreállítást és felújítást illetően. A tájékoztatási kampányoknak és támogatási programoknak a természetes beruházási lehetőségekre kell összpontosítaniuk, pl. amikor megváltozik a rendeltetés, a körzet korszerűsítési programjaival összekapcsolva.

Az irányelv szükséges javításai

Finanszírozás:

Az irányelvben tükröződnie kell a megfelelő finanszírozás iránti igénynek, amelyhez külön megállapítandó minimumszabványoknak és követelményeknek kell társulniuk. Az irányelv célja csak akkor valósul meg, ha különböző pénzügyi eszközök kombinációit bocsátják rendelkezésre, amelyek ideális esetben a legkiszolgáltatottabb háztartásokat célozzák meg.

Számos lehetséges eszköz van, amelyeket a tagállamok és a Bizottság alkalmazhatnak, és alkalmazniuk is kell:

· közvetlen állami kiadásokat magukban foglaló projektek,

· hitelgaranciák és támogatások (akkor hasznos, ha nehéz hitelhez jutni),

· szociális támogatások,

· az épületek energiahatékonyságának javításával kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra felszámított HÉA csökkentése,

· az ingatlanadó csökkentése,

· innovatív finanszírozási modellek – pl. finanszírozás az energiaszámlákon elért megtakarítások visszafizetésén keresztül,

· az Európai Energiahatékonysági és Megújuló Energia Alap létrehozása ezen irányelv végrehajtásának támogatása érdekében.

Eddig a strukturális alapoknak az épületek energiahatékonyságának javítására való korlátozott felhasználását csak a 2004. május 1-je után csatlakozott tagállamok számára engedélyezték. A Bizottság javasolta, hogy terjesszék ki ezt a lehetőséget az összes tagállamra. Az előadó az ilyen projektekre fordítható ERFA finanszírozás maximális összegének 3%-ról 15%-ra való emelését javasolta.

Tájékoztatás és tudatosítás

Létfontosságú, hogy valamennyi érintett szereplőben tudatosítsák az energiateljesítmény javításának előnyeit, és ennek megvalósítási módjával kapcsolatban megfelelő információkhoz férjenek hozzá. A tagállamoknak képesnek kell lenniük megosztani a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos információkat.

Egy közös európai forrást – egy weboldalt és adatbázist – kell kialakítani, amely tartalmazza valamennyi alkalmazandó jogszabályt, az összes, a CO2-kibocsátás csökkentését és az energiahatékony épületeket népszerűsítő állami programot, és az alkalmazandó pénzügyi és adózási eszközöket.

A tájékoztató és tudatosító kampányoknak azokra a szempontokra kell összpontosítaniuk, amelyekkel a minimumszabványok nem foglalkoznak.

Helyi és regionális hatóságok

A tagállamok fontos szerepet játszanak az épületek energiateljesítményének javításában.

A helyi és regionális hatóságokkal konzultálni kell a minimumszabványok szabványosított számítási módszertanának kidolgozása során.

Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy iránymutatást és képzést biztosítanak a tervezők és az épületellenőrök számára, hogy megfelelően mérlegelni tudják a megújuló energiaforrások, a nagy hatékonyságú technológiák és a távfűtés és -hűtés optimális összekapcsolását az ipari és lakóterületek tervezésekor, kialakításakor, építésekor és felújításakor.

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok

Az irányelvben meghatározott „energiateljesítmény” nem tükrözheti a tényleges energiafelhasználást. A több mint 250 m2 hasznos összterülettel rendelkező épületek esetében, amelyeket hatóságok használnak, valamint a nyilvánosság által gyakran látogatott, 250 m2 hasznos alapterületet meghaladó épületek esetében fontos, hogy az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban megadják és szerepeltessék a tényleges energiafogyasztásra vonatkozó információt.

A hatóságok által használt épületekben és a nyilvánosság által gyakran használt épületekben az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban megadott információknak hozzáférhetőnek és egyszerűen összehasonlíthatónak kell lenniük. A megjelenítésre vonatkozó egységes előírásokat, beleértve az ilyen épületekre vonatkozó energiacímkét is, a Bizottságnak kell kidolgoznia.

Mivel a hatóságok által használt épületeknek példát kell mutatniuk az energiahatékonyság bemutatásában és népszerűsítésében, helyénvaló megkövetelni tőlük, hogy egy ésszerű határidőn belül hajtsák végre az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásokat. Minden épülettulajdonos számára biztosítani kell azonban azt a jogot, hogy bármikor kezdeményezze vagy felülvizsgálja az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt más szakértők bevonásával, amennyiben nem ért egyet a megadott ajánlásokkal.

Végezetül pedig elengedhetetlen a nagyobb fokú szabványosítás és a kölcsönös elismerés a tagállamok között mind az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványokat, mind pedig az azt kiállító szakértők képzését és akkreditációját illetően. A Bizottságnak ezt lehetővé tevő közös iránymutatásokat kell kidolgoznia mindkét tárgyban.

Minimumszabványok

Az előadó támogatja a Bizottság megközelítését, miszerint minimumszabványok alapján kell biztosítani a tagállamok közötti konvergenciát, valamint az erre javasolt átfogó menetrendet. A megközelítés rugalmasságot tesz lehetővé a földrajzi és éghajlati különbségek figyelembevétele érdekében, ugyanakkor biztosítja, hogy a szabványok szigorúak és megalapozottak legyenek. Szükség van azonban néhány kisebb javításra.

Figyelembe véve a technológiai és építőipari know-how folyamatos fejlődését, valamint a tagállamok által az alkalmazás során szerzett tapasztalatok fényében logikus, hogy a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia és aktualizálnia kell a költségoptimalizált energiahatékonyság kiszámításának szabványosított módszertanát.

A tagállamok nem nyújthatnak ösztönzőket az olyan új épületekre, amelyek 2014 után nem teljesítik az energiateljesítménynek a szabványosított módszertanból adódó optimális költségszintjét. Ugyanakkor az előadó hangot ad azon aggodalmának, hogy problémás e határidőnek a helyreállításokra való alkalmazása – a nagyléptékű helyreállítások tervezése és kivitelezése hosszadalmas folyamat, így a 2014-es határidő azt jelentheti, hogy sok országban késni fognak vagy megszakadnak a fontos nagyléptékű projektek.

A kivételekkel kapcsolatban az előadó nem lát okot arra, hogy a másodlagos épületeket miért kellene mentesíteni a minimumszabványok alól. Az előadó úgy véli azonban, hogy két év túl rövid időszak az ideiglenesen használt épület meghatározására – például a nagyvállalatoknak hosszabb időre kell berendezkedniük az épületben, amíg a fő székhelyüket felújítják.

Az előadó egyetért a Bizottság javaslatával, hogy a minimumszabványokat ki kell terjeszteni valamennyi jelentős felújításra. Ugyanakkor kivételt kell tenni a műszaki és gazdasági szempontú megvalósíthatóságot illetően. Valószínű, hogy a különböző tagállamok, sőt a különböző helyi végrehajtási hivatalok eltérően határozták meg a megvalósíthatóságot, ezért ezen a területen egyértelmű iránymutatásra van szükség.

Alacsony és nulla széndioxid-kibocsátású épületek

A Bizottság javaslata erősíthető ezen a ponton. Semmi sem indokolja, hogy ne az összes új épület teljesítse ezt az előírást 2020-ig. Az állami épületeknek hamarabb meg kell felelniük.

A Bizottságnak 2013-ig javaslatot kell előterjesztenie az alacsony vagy nulla széndioxid-kibocsátású épületek egységes fogalommeghatározására, valamint a tagállamok által nemzeti terveik és fogalommeghatározásaik finomítása során alkalmazandó módszertanra vonatkozóan. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek szigorúak, hatékonyak és megfelelően átgondoltak legyenek, együttdöntési eljárást és nem komitológiát kell alkalmazni.

A fűtési és légkondicionáló rendszerek ellenőrzése

Mivel a fűtési és légkondicionáló rendszerek ellenőrzése jelentős bürokratikus terhet róhat a lakástulajdonosokra, létfontosságú, hogy az ellenőrzéseket összekapcsolják, és ideális esetben mindkét ellenőrzést ugyanabban az időpontban végezzék el.

A Bizottság eltérést biztosít a fűtési rendszerek rendszeres ellenőrzése tekintetében, amennyiben a tagállamok egyéb, „egyenértékű” intézkedéseket hoznak. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a légkondicionáló rendszerekre is. Úgy tűnik azonban, hogy a Bizottságnak nem áll módjában megakadályozni az eltérést, ha véleménye szerint az intézkedések csakugyan nem egyenértékűek. Ezt helyesbíteni kell.


MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

Ref.: D(2009)14334

Angelika NIEBLER

elnök

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

LOW T06021

STRASBOURG

Tárgy:       Az épületek energiateljesítményéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átdolgozásra irányuló javaslat

                 (COM(2008)0780 – C6‑0413/2008 – 2008/0223(COD))

Tisztelt Hölgyem!

Az általam vezetett Jogi Bizottság az eljárási szabályzat átdolgozásról szóló 80a. cikkének értelmében, amelyet az Európai Parlament 2007. május 10-i határozatával fogadott el, megvizsgálta a fent említett javaslatot.

A cikk (3) bekezdése kimondja:

Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 150. és a 151. cikkben támasztott feltételeken túl az illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

A változatlanul maradt részekre vonatkozó módosításokat azonban kivételesen és eseti jelleggel e bizottság elnöke elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való kapcsolatuk folytán erre szükség van. Ezen okoknak szerepelniük kell a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban.

A Jogi Szolgálat véleménye alapján, amelynek tagjai részt vettek az átdolgozási javaslatot vizsgáló Tanácsadó Munkacsoport munkájában, valamint figyelembe véve a vélemény előadójának ajánlásait, a Jogi Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó javaslat nem tartalmaz a javaslatban vagy a Munkacsoport véleményében akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, valamint hogy a korábbi jogi aktusok változatlan rendelkezései és az érdemi módosítások kodifikációjának tekintetében a javaslat a meglévő szövegek lényegi módosítása nélküli egyszerű kodifikációját tartalmazta.

Továbbá az eljárási szabályzat 80a. cikkének (2) bekezdése és 80. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fent említett Munkacsoport véleményében javasolt technikai jellegű kiigazítások szükségesek annak érdekében, hogy a javaslat megfeleljen az átdolgozás szabályainak.

Következésképpen a 2009. március 9-i ülésén folytatott vitát követően a Jogi Bizottság 16 támogató szavazattal, tartózkodás nélkül(1) azt javasolja az Ön bizottságának mint illetékes bizottságnak, hogy a javaslatait figyelembe véve és a 80a. cikkel összhangban vizsgálja meg a fent említett javaslatot.

Tisztelettel:

Giuseppe GARGANI

Melléklet: a tanácsadó munkacsoport véleménye

(1)

A következő Képviselők voltak jelen: Giuseppe Gargani (elnök), Klaus-Heiner Lehne, Eva-Riitta Siitonen, Tadeusz Zwiefka, Neena Gill, Manuel Medina Ortega, Diana Wallis, Francesco Enrico Speroni, Monica Frassoni, Jean-Paul Gauzès, Kurt Lechner, Georgios Papastamkos, Gabriele Stauner, Ieke van den Burg, Vicente Miguel Garcés Ramón, Bill Newton Dunn.


MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE

 

 

 

A JOGI SZOLGÁLATOK

TANÁCSADÓ MUNKACSOPORTJA

 

Brüsszel, 2009. január 27.

VÉLEMÉNY

                                AZ EURÓPAI PARLAMENT

                                A TANÁCS

                                A BIZOTTSÁG                           RÉSZÉRE

Az épületek energiateljesítményéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

COM(2008)780, 2008. november 13. – 2008/0223(COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2008. november 26-án és december 4-én ülést tartott, hogy megvizsgálja a Bizottság által előterjesztett, fent említett javaslatot.

Az ülések alkalmával(1) az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átdolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat vizsgálatát követően a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel az alábbiakat állapította meg:

1) az átdolgozott javaslat szövegében az alábbi részeket az általában a lényegi változtatásra utaló szürke kiemeléssel kellett volna jelölni:

- a (6) preambulumbekezdésben a (kettős áthúzással jelölt) „több mint” szavak és a (kiigazításra utaló nyilak között szereplő) „mintegy”szó;

- a (9) preambulumbekezdés (kiigazításra utaló nyilak között szereplő) utolsó mondata: „Egy adott épület energiateljesítményét olyan módszer alapján kell kiszámítani, amely nem csak a fűtési idényt, hanem a teljes évi energiateljesítményt is figyelembe veszi.”;

- a (10) preambulumbekezdés (kiigazításra utaló nyilak között szereplő) első mondata: „A tagállamoknak minimumkövetelményeket kell felállítaniuk az épületek energiateljesítményére vonatkozóan. Ennek során arra kell törekedniük, hogy a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes életciklusára vetített energiaköltség-megtakarítás között.”;

- a (13) preambulumbekezdésben az első és a második mondat közötti, kettős áthúzással jelölt szövegrész: „E tekintetben a legjobb gyakorlatot össze kell hangolni az energiateljesítmény növelése szempontjából fontos tényezők optimális kihasználásával.”, valamint a második mondatot követő, szintén kettős áthúzással jelölt szövegrész („ezt a tagállamok egyszer végezhetik el egy olyan tanulmány által, amely meghatározza az energiatakarékossági intézkedések sorát az átlagos helyi piaci feltételek mellett, a költséghatékonyság kritériumainak szem előtt tartásával. Az építkezés megkezdése előtt egyedi vizsgálatok kérhetők, ha az intézkedést vagy intézkedéseket kivitelezhetőnek ítélik.”);

- a (18) preambulumbekezdésben az első mondatot megelőző, kettős áthúzással jelölt szövegrész, amely így szól: „A tanúsítási eljárást megfelelő programokkal lehet támogatni, hogy a jobb energiateljesítményhez egyenlő hozzáférést biztosítsanak az érdekeltek szervezetei és a tagállamok által kijelölt szerv közötti megállapodások révén; ezeket energiaszolgáltató társaságok hajtják végre, amelyek kötelezettséget vállalnak a meghatározott beruházásokra. Az elfogadott programokat a tagállamok ellenőrzik és nyomon követik, amely elősegíti az ösztönző rendszerek alkalmazását is. Az igazolásnak a lehető legrészletesebben le kell írnia az épület energiateljesítményének aktuális helyzetét, és azt ennek megfelelően felül lehet vizsgálni.”;

- a 11. cikk (5) bekezdését követő, kettős áthúzással jelölt szövegrész, amely így szól: „Ezeknek az igazolásoknak pusztán információnyújtás lehet a célja, és minden jogi vagy egyéb következményeiket a nemzeti szabályokkal összhangban kell meghatározni.”;

- a 12. cikk (2) bekezdését követő, kettős áthúzással jelölt szövegrész, amely így szól: „Jól láthatóan jelezhetik az ajánlott és a tényleges beltéri hőmérsékletet, illetve ahol lehet, más fontosabb klimatikus tényezőket is.”;

- a 13. cikk (1) bekezdésében a „kazánok” szó elé illesztett „fűtési rendszer”szavak;

- az I. mellékletben a 3. a) pont és b) pont szövege között szereplő, kettős áthúzással jelölt „E jellemzők tartalmazhatják a légzáróságot is.” szövegrész.

2) Az átdolgozott szöveg következő részei a 2002/91/EK irányelv jelenleg alkalmazandó szövegének felelnek meg, amelynek tekintetében láthatóan nem javasoltak változtatást, és amelyet ezért nem kellett volna szürke kiemeléssel jelölni:

- 4. cikk (1) bekezdés, második albekezdés;

- 4. cikk (2) bekezdés d) pont;

- 10. cikk (5) bekezdés;

- 10. cikk (7) bekezdés;

- 25. cikk.

3) A 20. cikk második bekezdésében az „intézkedéseket” kezdőszavak beillesztése a 2002/91/EK irányelv 13. cikke második bekezdése meglévő szövegének kiigazítását képezi, amelyet a megfelelő kiigazítást jelző jelekkel kellett volna megjelölni.

A javaslat vizsgálata során a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat az abban vagy e véleményben akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezéseinek ezen érdemi módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a tanácsadó munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

C. PENNERA                                  J.-C. PIRIS                                      C.-F.DURAND

jogtanácsos                                      jogtanácsos                                      főigazgató

(1)

A tanácsadó munkacsoport számára a javaslat angol nyelvi változata állt rendelkezésre, amely a megbeszélés tárgyát képező szöveg eredeti nyelvi változata.


ELJÁRÁS

Cím

Az épületek energiateljesítménye (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2008)0780 – C6-0413/2008 – 2008/0223(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

13.11.2008

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

15.1.2009

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

15.1.2009

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

JURI

9.3.2009

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Silvia-Adriana Ţicău

2.12.2008

 

 

A jogalap vizsgálata

       A JURI véleményének dátuma

JURI

31.3.2009

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

20.1.2009

16.2.2009

19.3.2009

 

Az elfogadás dátuma

31.3.2009

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

10

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Šarūnas Birutis, Jan Březina, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Adam Gierek, Fiona Hall, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Pia Elda Locatelli, Eugenijus Maldeikis, Eluned Morgan, Antonio Mussa, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Aldo Patriciello, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ivo Belet, Danutė Budreikaitė, Edit Herczog, Gunnar Hökmark, Bernhard Rapkay, Esko Seppänen, Silvia-Adriana Ţicău, Lambert van Nistelrooij

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Jill Evans, Ona Juknevičienė, Marusya Ivanova Lyubcheva, Willem Schuth

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat