JELENTÉS a Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálatáról
24.4.2009 - (2007/2124(REG))
Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Richard Corbett
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálatáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel eljárási szabályzata 201. és 202. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6-0273/2009),
1. úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;
2. úgy határoz, hogy az együttdöntési ügyek tárgyalására vonatkozó, az Elnökök Értekezlete által 2008. szeptember 18-án jóváhagyott magatartási kódexet XVIe. mellékletként belefoglalja eljárási szabályzatába;
3. úgy határoz, hogy a módosítások a hetedik parlamenti ciklus első napján lépnek hatályba;
4. utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határozhat meg, amelyeket mellékletként csatolnak az eljárási szabályzathoz[1].
|
(1) A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg, amelyeket mellékletként csatolni kell az eljárási szabályzathoz1. |
Indokolás | |
A melléklet már létezik, a Parlament tehát megmutathatja, hogy mennyire elkötelezett az átláthatóság mellett. Ennek a kötelezettségvállalásnak megfelelően a mellékletben fel kell tüntetni, hogy a képviselők által pénzügyi érdekeltségeikről adott szóbeli nyilatkozat jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, amint a plenáris ülésen elhangzottak is. Ennek bizottsági szinten, az előadó előterjesztésekor egyértelműnek kell lennie. | |
Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 10 a cikk (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
10a. cikk |
|
Megfigyelők |
|
Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés aláírásakor az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó ország parlamentjét, hogy az adott országnak járó képviselői helyekkel megegyező számú, a nemzeti parlamentben képviselői tisztet betöltő megfigyelőt küldjön az Európai Parlamentbe. |
|
A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig vesznek részt a Parlament munkájában, ahol a bizottságok és képviselőcsoportok ülésein fel is szólalhatnak. Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be a Parlamentben. Részvételük a Parlament munkájára jogkövetkezménnyel nem járhat. |
|
Megfigyelői tevékenységük során a felmerülő költségek megtérítése és a Parlament létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele tekintetében ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni őket, mint az európai parlamenti képviselőket. |
Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 24 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(4a) Az Elnökök Értekezlete felelős a főbb témákról az európai civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció megszervezéséért. Rendezhet többek között nyilvános vitákat az általános európai jelentőségű témákról az érdeklődő polgárok részvételével. Az Elnökség a konzultáció végrehajtásáért felelős alelnököt nevez ki, aki jelentést tesz az Elnökök Értekezletének. |
Módosítás 4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 28 cikk – 2 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(2) Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok munkájával kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlamenti Közlönyben a válaszokkal együtt közzéteszik. |
(2) Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok munkájával kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani, és arról a képviselőket tájékoztatni kell; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlament weboldalán a válaszokkal együtt közzé kell tenni. |
Indokolás | |
Ez a módosítás tükrözi azt a tényt, hogy a Parlamenti Közlöny már nem létezik. | |
Módosítás 5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 30 a cikk (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
30a. cikk |
|
Közös munkacsoportok |
|
A parlamenti képviselők közös munkacsoportokat vagy egyéb, nem hivatalos csoportosulásokat hozhatnak létre, hogy a parlamenti bizottságok tagjainak munkájára támaszkodva nem hivatalos eszmecseréket tartsanak a különböző képviselőcsoportokat érintő kérdésekkel kapcsolatban, valamint ösztönözzék a képviselők és a civil társadalom közötti kapcsolattartást. |
|
Ezek a csoportosulások nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a Parlament és testületei hivatalos tevékenységeivel összetéveszthető. A létrehozásukra vonatkozóan az Elnökség által elfogadott szabályok tiszteletben tartása mellett a képviselőcsoportok logisztikai támogatást nyújtva elősegíthetik tevékenységüket. Az I. melléklet értelmében kötelesek nyilatkozni minden külső támogatásról. |
Módosítás 6 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 36 cikk – 1 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) A 40. cikk sérelme nélkül az illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a Bizottság javaslata vagy bármely jogalkotási természetű dokumentum pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a pénzügyi tervvel. |
(1) A 40. cikk sérelme nélkül az illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a Bizottság javaslata vagy bármely jogalkotási természetű dokumentum pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi kerettel. |
|
(Az egész szöveget érintő módosítás: a „pénzügyi terv” szavak helyébe az eljárási szabályzat teljes szövegében a „többéves pénzügyi keret” szavak lépnek.) |
Indokolás | |
Alkalmazkodás a jelenleg használatos terminológiához. | |
Módosítás 7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 39 cikk – 1 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) A Parlament az illetékes bizottság saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az EK-Szerződés 192. cikk második bekezdése értelmében felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a parlamenti képviselők többségének szavazatával fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslat benyújtására. |
(1) A Parlament az illetékes bizottság saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az EK-Szerződés 192. cikk második bekezdése értelmében felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a zárószavazáson a parlamenti képviselők többségének szavazatával fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslat benyújtására. |
Módosítás 8 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 45 cikk – 2 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(2) A saját kezdeményezésű jelentésekben foglalt állásfoglalási indítványokat a Parlament a 131a. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz nem fogadhatók el módosítások a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, kivéve, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő; ugyanakkor alternatív állásfoglalási indítványokat elő lehet terjeszteni a 151. cikk (4) bekezdésének megfelelően. Ez a bekezdés nem alkalmazható, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 38a. vagy a 39. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentés az Elnökök Értekezlete által megállapított kritériumok szerint stratégiai jelentésnek tekinthető. |
(2) A saját kezdeményezésű jelentésekben foglalt állásfoglalási indítványokat a Parlament a 131a. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy legalább a parlamenti képviselők egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 151. cikk (4) bekezdésének megfelelően. Ez a bekezdés nem alkalmazható, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 38a. vagy a 39. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentés az Elnökök Értekezlete által megállapított kritériumok szerint stratégiai jelentésnek tekinthető. |
Módosítás 9 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk –3 francia bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
– az érintett bizottsági elnökök, előadók és a vélemények előadói közösen törekszenek a szöveg azon területeinek azonosítására, amelyek kizárólagos vagy közös hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; |
– az érintett bizottsági elnökök, előadók és a vélemények előadói közösen azonosítják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy közös hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök meghatározása kapcsán felmerülő vitás kérdések esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni, amely határoz a hatáskörök kérdésében, illetve dönthet úgy is, hogy a 47a. cikkben említett, közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást kell alkalmazni; a 179. cikk (2) bekezdésének második és harmadik mondata értelemszerűen alkalmazandó; |
Módosítás 10 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk –4 francia bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
– az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyeket a VI. melléklet alapján az illetékes bizottság elnöke – a társbizottság elnökével való konzultációt követően – a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozónak ítél, és amelyek nem mondanak ellent a jelentés többi részének. Az illetékes bizottság elnöke figyelembe veszi a harmadik franciabekezdés értelmében létrejött megállapodásokat; |
– az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Amennyiben az illetékes bizottság és a társbizottság közös hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság elutasítja, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a Parlamentnek; |
Módosítás 11 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 a cikk (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
47a. cikk |
|
Közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás |
|
Amennyiben a 46. cikk (1) bekezdésében és a 47. cikkben említett feltételek teljesülnek, kiemelkedő fontosságú ügyek esetén az Elnökök Értekezlete dönthet úgy, hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni. Ebben az esetben az illetékes előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az illetékes bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg. Az érintett bizottságok bizottságközi munkacsoportokat állíthatnak fel a közös bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából. |
Módosítás 12 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 51 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
A jogalkotási állásfoglalás-tervezet elfogadásával a konzultációs eljárás lezártnak tekintendő. Ha a Parlament nem fogadja el a jogalkotási állásfoglalást, a javaslatot visszautalják az illetékes bizottsághoz. |
A jogalkotási állásfoglalás-tervezet elfogadásával az első olvasat lezártnak tekintendő. Ha a Parlament nem fogadja el a jogalkotási állásfoglalást, a javaslatot visszautalják az illetékes bizottsághoz. |
Módosítás 13 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 51 cikk – 3 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(3) A javaslat Parlament által jóváhagyott szövegét és a kapcsolódó állásfoglalást az elnök a Parlament véleményeként továbbítja a Tanácshoz és a Bizottsághoz. |
(3) A javaslat Parlament által jóváhagyott szövegét és a kapcsolódó állásfoglalást az elnök a Parlament álláspontjaként továbbítja a Tanácshoz és a Bizottsághoz. |
|
(Az egész szöveget érintő módosítás: az együttdöntési eljárásra vonatkozó valamennyi rendelkezésben a „Parlament véleménye” kifejezést a „Parlament álláspontja” kifejezés váltja fel az eljárási szabályzat teljes szövegében.) |
Indokolás | |
A Parlament első olvasatban már nem „véleményt”, hanem „álláspontot” fogad el. | |
Módosítás 14 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 52 cikk – 1 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) Ha a Bizottság javaslata nem szerzi meg a leadott szavazatok többségét, az elnök a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő parlamenti szavazást megelőzően a javaslat visszavonására kéri fel a Bizottságot. |
(1) Ha a Bizottság javaslata nem szerzi meg a leadott szavazatok többségét, vagy ha az elutasítására irányuló indítványt fogadnak el, amelyet az illetékes bizottság vagy legalább negyven képviselő nyújthat be, az elnök a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő parlamenti szavazást megelőzően a javaslat visszavonására kéri fel a Bizottságot |
Indokolás | |
Mostanáig a szabályzat nem enged meg a Bizottság javaslatának elutasítására irányuló indítványt első olvasatban, bár bizonyos helyzetekben erre szükség van. | |
Módosítás 15 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 52 cikk – 2 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(2) Ha a Bizottság visszavonja a javaslatot, az elnök a javaslatról szóló konzultációs eljárást tárgytalannak nyilvánítja és a Tanácsot erről tájékoztatja. |
(2) Ha a Bizottság visszavonja a javaslatot, az elnök az eljárást lezártnak nyilvánítja, és a Tanácsot erről tájékoztatja. |
Indokolás | |
Terminológiai kiigazítás. | |
Módosítás 16 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 52 cikk – 3 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(3) Ha a Bizottság nem vonja vissza javaslatát, a Parlament azt a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazás nélkül az illetékes bizottsághoz utalja vissza. |
(3) Ha a Bizottság nem vonja vissza javaslatát, a Parlament azt a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazás nélkül az illetékes bizottsághoz utalja vissza, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának vagy egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára szavaz a jogalkotási állásfoglalásról. |
Ez esetben az illetékes bizottság a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek. |
Visszautalás esetén az illetékes bizottság a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek. |
Indokolás | |
Az együttdöntési eljárás keretében már nincs szükség az eljárás kiterjesztésére annak érdekében, hogy megegyezés szülessen a Bizottsággal. | |
Módosítás 17 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 65 a cikk (új) (A 6. fejezetbe (A jogalkotási eljárás lezárása) illesztendő be) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
65a. cikk |
|
Intézményközi tárgyalások a jogalkotási eljárások során |
|
A más intézményekkel a jogalkotási eljárás során megállapodás elérése céljából folytatott tárgyalásokat az együttdöntési eljárások keretében folytatott tárgyalásokra vonatkozó magatartási kódex1 figyelembevételével kell lefolytatni. |
|
Nem lehet automatikusan feltételezni, hogy a bizottsági küldöttség tárgyalásokba fog bocsátkozni más intézményekkel. Ehelyett a bizottságban az általános egyetértést tükröző és az előadó véleményét figyelembe vevő határozatot kell hozni. Szükség esetén a bizottság arról is szavaz, hogy tárgyalásokba bocsátkozzon-e, vagy azonnal a plenáris ülés elé terjessze a kérdést. |
|
A bizottság a tagjaiból álló, a 42. cikk (2) bekezdése értelmében az előadó által vezetett küldöttséget e tárgyalások megkezdésére felhatalmazó határozatában rendelkezhet konkrétan a tárgyalások lefolytatásával kapcsolatos megbízatásról, iránymutatásokról vagy elsőbbségi szempontokról. |
|
Amennyiben e tárgyalások az illetékes bizottság jelentésének elfogadása után zárulnak le, e bizottság a Tanáccsal való megállapodásra törekvő módosításokat terjeszthet elő. |
|
____________________________ 1Lásd a XVIe. mellékletet. |
Módosítás 18 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 66 cikk | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) Ha az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet módosításai jóváhagyásáról, a Bizottság javaslatát azonban továbbiakban nem módosítja, vagy ha e két intézmény egyike sem módosította a Bizottság javaslatát, az elnök a plenáris ülésen bejelenti a javaslat végleges elfogadását. |
Ha az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet a Parlament álláspontja jóváhagyásáról, az elnök – a 172a. cikk szerinti véglegesítés függvényében – a plenáris ülésen bejelenti a javaslatnak a Parlament álláspontját tükröző megfogalmazásban történő elfogadását. |
(2) E bejelentés megtétele előtt az elnök megbizonyosodik arról, hogy a Tanácsnak a javaslatot érintő bármely technikai jellegű kiigazítása nem érinti-e a javaslat érdemi részét. Kétség esetén az elnök konzultál az illetékes bizottsággal. Ha bármely változtatást érdeminek tekintenek, az elnök tájékoztatja a Tanácsot, hogy a Parlament az 57. cikkben megállapított feltételek teljesülését követően második olvasatot tart. |
|
(3) Az (1) bekezdésben említett bejelentés megtételét követően a 68. cikknek megfelelően az elnök a Tanács elnökével együtt aláírja a javasolt jogszabályt, és intézkedik az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésről. |
|
Indokolás | |
Az új 172a. cikk szerinti új eljárást figyelembe vevő módosítás. | |
Módosítás 19 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 68 cikk – cím | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
Az elfogadott jogszabályok aláírása |
A jogalkotási aktusok szövegezésére vonatkozó követelmények |
Indokolás | |
Érdemes különválasztani a jogalkotási szövegek szerkesztésére vonatkozó követelményeket egy cikkbe, míg a jogalkotási aktusok aláírására és közzétételére vonatkozókat egy másik cikkbe (lásd az új 68a. cikket). | |
Módosítás 20 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 68 cikk – 1 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) A Parlament és a Tanács által közösen elfogadott jogszabályok szövegét az elnök és a főtitkár írja alá, miután megvizsgálták, hogy valamennyi eljárás megfelelően lezárult-e. |
törölve |
Indokolás | |
Lásd a 68. cikkre (cím) vonatkozó indokolást. | |
Módosítás 21 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 68 cikk – 7 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(7) A fent említett jogszabályokat a Parlament és a Tanács főtitkárai az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. |
törölve |
Indokolás | |
Lásd a 68. cikkre (cím) vonatkozó indokolást. | |
Módosítás 22 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 68 a cikk (új) (A 6. fejezetbe (A jogalkotási eljárás lezárása) a 68. cikk után illesztendő be) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
68a. cikk |
|
Az elfogadott jogszabályok aláírása |
|
Az elfogadott szövegek a 172a. cikkel összhangban történő véglegesítését követően, és miután bizonyítást nyert, hogy valamennyi eljárás megfelelően lezárult, az EK-Szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban elfogadott szövegeket az elnök és a főtitkár írja alá, és azokat a Parlament és a Tanács főtitkárai az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. |
Indokolás | |
A Parlament által elfogadott összes szövegre vonatkozó általános 172a. cikkel (új) szemben a módosítás külön szabályt vezet be az együttdöntési eljárás keretében elfogadott szövegek aláírását és közzétételét illetően. | |
Módosítás 23 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 83 cikk – 1 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) Ha nemzetközi megállapodások – beleértve meghatározott területeket, mint például a pénzügyeket vagy a kereskedelmet érintő megállapodásokat – megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Bizottság a tárgyalási felhatalmazásra vonatkozó ajánlásairól teljes körűen – adott esetben bizalmas formában – tájékoztassa a Parlamentet. |
(1) Ha nemzetközi megállapodások – beleértve meghatározott területeket, mint például a pénzügyeket vagy a kereskedelmet érintő megállapodásokat – megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság úgy dönthet, hogy jelentést készít, vagy egyéb módon kíséri figyelemmel az eljárást, és erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét. Szükség esetén más bizottságok véleményét kérheti a 46. cikk (1) bekezdése értelmében. A 179. cikk (2) bekezdése, a 47. cikk és a 47a. cikk megfelelően alkalmazandó. |
|
Az illetékes bizottság, és adott esetben a társbizottság elnökei és előadói együttesen megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a Bizottság teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet a tárgyalási felhatalmazásra vonatkozó ajánlásairól – adott esetben bizalmas formában –, valamint a (3) és (4) bekezdésben említett információkról. |
Módosítás 24 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 83 cikk – 6 a bekezdés (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(6a) A hozzájárulásról szóló szavazás előtt az illetékes bizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy a képviselők legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás megfelel-e a Szerződéseknek. Amennyiben a Parlament jóváhagyja e javaslatot, a hozzájárulásról szóló szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják. |
Indokolás | |
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 300. cikke (6) bekezdésének végrehajtása. | |
Módosítás 25 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 97 cikk – 3 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(3) A Parlament nyilvántartást készít dokumentumairól. Az eljárási szabályzat mellékletében szereplő jogalkotási és egyéb dokumentumok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a nyilvántartáson keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint bevezetik a nyilvántartásba. |
(3) A Parlament nyilvántartást készít dokumentumairól. Jogalkotási és bizonyos egyéb dokumentumtípusok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a nyilvántartáson keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint bevezetik a nyilvántartásba. |
A közvetlenül elérhető dokumentumok kategóriáját a Parlament által elfogadott jegyzékben sorolják fel, amelyet az eljárási szabályzathoz mellékelnek. E jegyzék nem korlátozza a felsorolt kategóriák alá nem tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát. |
A közvetlenül elérhető dokumentumok kategóriáit az Elnökség által elfogadott jegyzékben sorolják fel, amelyet a Parlament internetes honlapján tesznek közzé. E jegyzék nem korlátozza a felsorolt kategóriák alá nem tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát; e dokumentumokat írásbeli kérelemre hozzáférhetővé teszik. |
A nyilvántartáson keresztül közvetlenül nem hozzáférhető parlamenti dokumentumokat írásbeli kérelemre hozzáférhetővé teszik. |
|
Az Elnökség az 1049/2001/EK rendelet szerint a hozzáférés feltételeit megállapító szabályokat fogadhat el, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetnek ki. |
Az Elnökség az 1049/2001/EK rendelet szerint a hozzáférés feltételeit megállapító szabályokat fogadhat el, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetnek ki. |
|
(A módosítás elfogadása esetén a XV. melléklet törlésre kerül.) |
Indokolás | |
A módosítás a nyilvántartásra vonatkozó szabályokat rugalmasabbá teszi, és tehermentesíti az eljárási szabályzatot. | |
Módosítás 26 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 103 cikk – 1 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek az elnöktől nyilatkozattételre. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, az elnök határozza meg. |
(1) A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől nyilatkozattételre. Az Európai Tanács elnöke a Tanács minden ülése után nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, a Parlament elnöke határozza meg. |
Indokolás | |
A rendelkezés hozzáigazítása az Európai Tanács elnökének sajátos státusához. | |
Módosítás 27 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 116 cikk – 3 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(3) Ha valamely nyilatkozatot a parlamenti képviselők többsége aláír, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet, és az aláírók nevét közzéteszi a jegyzőkönyvben. |
(3) Ha valamely nyilatkozatot a parlamenti képviselők többsége aláírja, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet, és az aláírók nevét a jegyzőkönyvben, a nyilatkozatot pedig elfogadott szöveg formájában közzéteszi. |
Indokolás | |
Az eljárási szabályzat kiigazítása annak tisztázása érdekében, hogy a jegyzőkönyv és az elfogadott szövegek különböző dokumentumok. Lásd az új 172a. cikket (új). | |
Módosítás 28 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 116 cikk – 4 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(4) Az ilyen nyilatkozatot az aláírók nevével együtt az ülés végén továbbítják a benne megnevezett intézményekhez. A nyilatkozat azon ülésnap jegyzőkönyvében szerepel, amelyen bejelentik. A jegyzőkönyvben történő közzététellel az eljárás lezárul. |
(4) Az eljárás a nyilatkozatnak az aláírók nevével együtt az ülés végén a címzettek részére történő továbbításával zárul le. |
Indokolás | |
Az eljárási szabályzat kiigazítása annak tisztázása érdekében, hogy a jegyzőkönyv és az elfogadott szövegek különböző dokumentumok. Lásd az új 172a. cikket (új). | |
Módosítás 29 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 131 a cikk | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
A Parlament az előadó kérésére vagy az Elnökök Értekezlete javaslatára úgy is dönthet, hogy teljes vitát nem igénylő jelentést az előadó röviden ismertessen a plenáris ülésen. Ebben az esetben a Bizottság részére meg kell adni a lehetőséget a hozzászólásra, és minden képviselőnek jogában áll reagálni egy további írásos nyilatkozattal a 142. cikk (7) bekezdése értelmében. |
A Parlament az előadó kérésére vagy az Elnökök Értekezlete javaslatára úgy is dönthet, hogy teljes vitát nem igénylő jelentést az előadó röviden ismertessen a plenáris ülésen. Ebben az esetben a Bizottság részére meg kell adni a lehetőséget a válaszadásra, amelyet legfeljebb tízperces vita követ, amelynek során az elnök legfeljebb egy percre szót adhat bármely képviselőnek a jelentkezés alapján történő szólítási („catch the eye”) eljárás szerint. |
Módosítás 30 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 142 cikk | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
Beszédidő felosztása |
Beszédidő felosztása és a felszólalók listája |
(1) Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a beszédidő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz. |
(1) Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a beszédidő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz. |
|
(1a) A képviselő csak akkor szólalhat fel, ha az elnök megadja a szót. A képviselő a saját helyén szólal fel, és a felszólalást a levezető elnökhöz intézi. Ha a felszólaló eltér a tárgytól, az elnök rendreutasítja. |
|
(1b) Valamely adott vita első részéhez az elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót és egy független képviselőt tartalmaz. |
(2) A beszédidőt az alábbi feltételek szerint osztják fel: |
(2) A beszédidőt a vita e részében az alábbi feltételek szerint osztják fel: |
a) a beszédidő első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban osztják fel; |
a) a beszédidő első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban osztják fel; |
b) a következő részt a képviselőcsoportok között teljes taglétszámuk arányában osztják el; |
b) a következő részt a képviselőcsoportok között teljes taglétszámuk arányában osztják el; |
c) a független képviselők részére együttes beszédidőt állapítanak meg, amely az a) és b) pontoknak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul. |
c) a független képviselők részére együttes beszédidőt állapítanak meg, amely az a) és b) pontoknak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul. |
(3) Ha a teljes beszédidőt a különböző napirendi pontokra vonatkozóan együttesen osztják el, a képviselőcsoportok tájékoztatják az elnököt a részükre rendelkezésre álló idő egyes napirendi pontokra vonatkozó felosztásáról. Az elnök gondoskodik a beszédidő betartásáról. |
(3) Ha a teljes beszédidőt a különböző napirendi pontokra vonatkozóan együttesen osztják el, a képviselőcsoportok tájékoztatják az elnököt a részükre rendelkezésre álló idő egyes napirendi pontokra vonatkozó felosztásáról. Az elnök gondoskodik a beszédidő betartásáról. |
|
(3a) A vita fennmaradó részének idejét nem osztják fel előzetesen. Ehelyett az elnök közli a képviselőkkel, hogy általános szabályként legfeljebb egy percre kaphatnak szót. Az elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetű és különböző tagállamokból származó felszólalók felváltva kapjanak szót. |
|
(3b) Az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának és a képviselőcsoportok a csoport nevében szólni kívánó vezetőinek, illetve az őket helyettesítő felszólalóknak kérelemre elsőbbség adható. |
(4) A következőkről egy képviselő sem beszélhet egy percet meghaladóan: a jegyzőkönyv, az eljárási indítványok, a végleges napirendtervezet vagy a napirendtervezet módosítása. |
(4) A következőkről egy képviselő sem beszélhet egy percet meghaladóan: az ülések jegyzőkönyve, az eljárási indítványok, a végleges napirendtervezet vagy a napirendtervezet módosítása. |
|
(4a) Egyéb fegyelmezési jogkörének sérelme nélkül az elnök az ülések vitáiról szóló jelentésekből töröltetheti azon képviselő felszólalását, akinek nem adta meg a szót, illetve, aki a felszólalásra engedélyezett idő lejárta után tovább beszél. |
(5) A jelentésről szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül a jelentésnek az előadó általi előterjesztését követően kell meghallgatni. A Bizottság, a Tanács és az előadó újból szót kaphat, különösen a képviselők által tett nyilatkozatokra történő válaszadás céljából. |
(5) A jelentésről szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül a jelentésnek az előadó általi előterjesztését követően kell meghallgatni. A Bizottság, a Tanács és az előadó újból szót kaphat, különösen a képviselők által tett nyilatkozatokra történő válaszadás céljából. |
(6) Az EK-Szerződés 197. cikkének sérelme nélkül az elnök a Bizottsággal és a Tanáccsal a beszédidő megfelelő felosztásáról való megegyezésre törekszik. |
(6) Az EK-Szerződés 197. cikkének sérelme nélkül az elnök a Bizottsággal és a Tanáccsal a beszédidő megfelelő felosztásáról való megegyezésre törekszik. |
(7) Azok a képviselők, akik a vitában nem szólaltak fel, ülésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 200 szó terjedelmű írásos nyilatkozatot nyújthatnak be, amelyet a vita szó szerinti jegyzőkönyvéhez mellékelnek. |
(7) Azok a képviselők, akik a vitában nem szólaltak fel, ülésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 200 szó terjedelmű írásos nyilatkozatot nyújthatnak be, amelyet a vita szó szerinti jegyzőkönyvéhez mellékelnek. |
|
(E módosítás elfogadása esetén a 141. és 143. cikk hatályát veszti.) |
Indokolás | |
Jelenleg több párhuzamos rendelkezés és kereszthivatkozás található a 141., 142. és 143. cikk között, ezért kívánatos lenne tartalmukat egyetlen cikkbe foglalni. | |
A módosítás ezenkívül a képviselőcsoportok felszólalói listájának hagyományos eljárását a vitaindítás standard eljárásaként ismeri el, de a viták végén lehetőséget biztosít a szólítás alapján történő hozzászólásokra (catch-the-eye) is. | |
A javasolt új 142. cikk bekezdései a 141–143. cikkek alábbi bekezdéseinek felelnek meg: | |
142. cikk (1a) bekezdés=141. cikk (1) bekezdés első mondata + 141. cikk (2) bekezdésének első mondata. | |
142. cikk (1b) bekezdés = új, de meglévő gyakorlatot rögzít | |
142. cikk (2) bekezdés = 142. cikk (2) bekezdés változatlan formában, kivéve „a vita e részében” kifejezés | |
142. cikk (3) bekezdés=142. cikk (3) bekezdés változatlan formában | |
142. cikk (3a) bekezdés = az első része új, a második része = 143. cikk (2) bekezdés | |
142. cikk (3b) bekezdés = 143. cikk (3) bekezdés | |
142. cikk (3a) bekezdés = 142. cikk (4) bekezdés változatlan formában az „ülések” és az „általános szabályként” kifejezések kivételével | |
142. cikk (4a) bekezdés = 141. cikk (3) bekezdés | |
142. cikk (5) bekezdés=142. cikk (5) bekezdés változatlan formában | |
142. cikk (6) bekezdés=142. cikk (6) bekezdés változatlan formában | |
142. cikk (7) bekezdés=142. cikk (7) bekezdés változatlan formában | |
A 141. cikk (1) bekezdés második mondata, a 141. cikk (2) bekezdés második mondata, valamint a 143. cikk (1) bekezdése és a 143. cikk (4) bekezdése nem kerül be az új 142. cikkbe. | |
Módosítás 31 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 142 cikk – 3 c bekezdés (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(3c) Az elnök megadhatja a szót olyan képviselőknek, akik kék kártya felemelésével jelzik azon szándékukat, hogy felszólalása alatt egy másik képviselőnek kérdést kívánnak feltenni, amennyiben a felszólaló ehhez hozzájárul, és az elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát. |
|
|
|
(142. cikk (3c) bekezdés = új (a 141. cikk (4) bekezdés helyébe lép) |
Módosítás 32 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 150 cikk – 6 bekezdés – 2 a albekezdés (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
Amennyiben száznál kevesebb képviselő van jelen, a Parlament nem hozhat ettől eltérő határozatot, ha ez ellen legalább a jelen lévő képviselők tizede kifogást emel. |
Indokolás | |
Amennyiben a jelenléti arány a Parlamentben igen alacsony, a szóbeli módosítások elutasítására vonatkozó, negyven képviselőt előíró küszöb aránytalan, és a gyakorlatban alig érhető el. | |
Módosítás 33 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 156 cikk | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
Ha egy jelentéshez több mint ötven módosítást terjesztettek elő parlamenti megfontolásra, az elnök a bizottság elnökével való konzultációt követően felkérheti az illetékes bizottságot, hogy a módosítások vizsgálata céljából ülést hívjon össze. Az olyan módosításokat, amelyek ebben a szakaszban a bizottság tagjai legalább egytizedének támogató szavazatát nem nyerik el, nem bocsátják szavazásra a Parlamentben. |
(1) Ha egy jelentéshez több mint ötven módosítást és részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmet terjesztettek elő parlamenti megfontolásra, az elnök a bizottság elnökével való konzultációt követően felkérheti az illetékes bizottságot, hogy e módosítások vagy kérelmek vizsgálata céljából ülést hívjon össze. Az olyan módosításokat, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket, amelyek ebben a szakaszban a bizottság tagjai legalább egytizedének támogató szavazatát nem nyerik el, nem bocsátják szavazásra a Parlamentben. |
|
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően valamennyi képviselőcsoportnak jogában áll a Parlamenttől részenkénti vagy külön szavazást kérni. |
Indokolás | |
A cikk célja, hogy a részenkénti szavazás esetében is tehermentesítse a plenáris ülést. | |
Módosítás 34 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 157 cikk – 1 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő részenkénti szavazást kérhet, ha a szavazásra bocsátandó szöveg több rendelkezést tartalmaz vagy több pontra vonatkozik, illetve több, önálló értelemmel, illetve normatív értékkel bíró részre osztható. |
(1) Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő részenkénti szavazást kérhet, ha a szavazásra bocsátandó szöveg több rendelkezést tartalmaz vagy több pontra vonatkozik, illetve több, önálló értelemmel és/vagy normatív értékkel bíró részre osztható.. |
Indokolás | |
A cikk jelenlegi megfogalmazása túl behatároltnak bizonyult a parlamenti gyakorlat igényei szempontjából. | |
Módosítás 35 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 159 a cikk (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
159a. cikk |
|
Zárószavazás |
|
Jogalkotási javaslatról történő szavazás esetén, függetlenül attól, hogy egyszeri és/vagy zárószavazásra kerül-e sor, a Parlament név szerint szavaz az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával. |
Indokolás | |
A polgárok felé való elszámoltathatóság növekedne, ha a jogalkotási aktusokról folytatott zárószavazások név szerint történnének, a 160. cikk szerinti további kérelmek sérelme nélkül. | |
Módosítás 36 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 160 cikk – 1 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) A 99. cikk (4) bekezdésében és a 100. cikk (5) bekezdésében megállapított eseteken kívül név szerint szavaznak, ha azt bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban kéri a szavazást megelőző este, kivéve ha az elnök más határidőt állapít meg. |
(1) A 99. cikk (4) bekezdésében, a 100. cikk (5) bekezdésében és a 159a. cikkben megállapított eseteken kívül név szerint szavaznak, ha azt bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban kéri a szavazást megelőző este, kivéve, ha az elnök más határidőt állapít meg. |
Indokolás | |
Ez a javaslat a szabályokat a jelenlegi gyakorlathoz kívánja igazítani, hiszen a név szerinti szavazások mindig az elektronikus szavazatszámláló rendszeren keresztül zajlanak. | |
Módosítás 37 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 160 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(2) A név szerinti szavazás egy, sorsolás útján kiválasztott képviselő nevével kezdve, betűrendben történik. Az elnök utolsóként adja le szavazatát. |
(2) A név szerinti szavazás az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával történik. Ha a rendszer műszaki okok miatt nem használható, a szavazás egy, sorsolás útján kiválasztott képviselő nevével kezdve, betűrendben történik. Az elnök utolsóként adja le szavazatát. |
Indokolás | |
Ez a javaslat a szabályokat a jelenlegi gyakorlathoz kívánja igazítani, hiszen a név szerinti szavazások mindig az elektronikus szavazatszámláló rendszeren keresztül zajlanak. | |
Módosítás 38 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 162 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(4) A titkos szavazás során leadott szavazatot kettő-hat, sorsolással kiválasztott képviselő számolja meg. |
(4) A titkos szavazás során leadott szavazatot kettő–nyolc, sorsolással kiválasztott képviselő számolja meg, kivéve, ha elektronikus szavazásra kerül sor. |
Indokolás | |
A módosított megfogalmazás lehetőséget biztosít a szavaztszámlálók számának növelésére annak érdekében, hogy a képviselők számának emelkedése ellenére a titkos szavazás gördülékenyen folyhasson. | |
Módosítás 39 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 172 cikk | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(1) Az ülésekről készült, a Parlament határozatait és a felszólalók nevét tartalmazó jegyzőkönyvet legalább fél órával a következő délutáni ülés megkezdése előtt kiosztják. |
(1) Az ülésekről készült, a Parlament ügymenetének és határozatainak részleteit és a felszólalók nevét tartalmazó jegyzőkönyvet legalább fél órával a következő délutáni ülés megkezdése előtt kiosztják. |
A jogalkotási eljárások keretében e bekezdés értelmében a Parlament által elfogadott valamennyi módosítás határozatnak minősül, még akkor is, ha a Bizottság vonatkozó javaslatát vagy a Tanács közös álláspontját végül a 52. cikk (1) bekezdésének, illetve a 61. cikk (3) bekezdésének megfelelően elutasítják. |
A jogalkotási eljárások keretében e cikk értelmében a Parlament által elfogadott valamennyi módosítás határozatnak minősül, még akkor is, ha a Bizottság vonatkozó javaslatát vagy a Tanács álláspontját végül az 52. cikk (1) bekezdésének, illetve a 61. cikk (3) bekezdésének megfelelően elutasítják. |
A Parlament által elfogadott szövegeket külön-külön osztják ki. Ha a Parlament által elfogadott jogalkotási szövegek módosításokat tartalmaznak, azokat egységes szerkezetbe foglalva teszik közzé. |
|
(2) Az ülések délutáni időszakának megkezdésekor az elnök a korábbi ülés jegyzőkönyvét jóváhagyás végett a Parlament elé terjeszti. |
(2) Az ülések délutáni időszakának megkezdésekor az elnök a korábbi ülés jegyzőkönyvét jóváhagyás végett a Parlament elé terjeszti. |
(3) Ha a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogás merül fel, a Parlament szükség esetén határoz a kért változtatások figyelembevételéről. A jegyzőkönyvvel kapcsolatban egy-egy képviselő legfeljebb egy percre kaphat szót. |
(3) Ha a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogás merül fel, a Parlament szükség esetén határoz a kért változtatások figyelembevételéről. A témával kapcsolatban egy-egy képviselő legfeljebb egy percre kaphat szót. |
(4) A jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár írja alá és a Parlament irattárában őrzik. A jegyzőkönyvet egy hónapon belül kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(4) A jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár írja alá és a Parlament irattárában őrzik. A jegyzőkönyvet az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetik. |
Indokolás | |
A cikk kiigazítása annak figyelembevétele érdekében történik, hogy a jegyzőkönyv és az elfogadott szövegek különböző dokumentumok, amelyekre külön szabályoknak kell vonatkozniuk (lásd az új 172a. cikkre irányuló javaslatot). | |
Módosítás 40 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 172 a cikk (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
172a. cikk |
|
Elfogadott szövegek |
|
(1) A Parlament által elfogadott szövegeket közvetlenül a szavazás után közzé kell tenni. Az adott ülés jegyzőkönyvével együtt a Parlament elé kell terjeszteni őket, és meg kell őrizni őket a Parlament irattárában. |
|
(2) A Parlament által elfogadott szövegek jogi-nyelvi véglegesítés tárgyát képezik az elnök felelőssége mellett. Amennyiben ilyen szövegeket a Parlament és a Tanács közötti megállapodás alapján fogadnak el, az ilyen véglegesítést a két intézmény végzi el szoros együttműködésben és kölcsönös megegyezéssel. |
|
(3) A 204a. cikkben foglalt eljárás alkalmazandó, amennyiben a Parlament kérésének megfelelően a szöveg egységességének és minőségének biztosítása érdekében olyan kiigazítások szükségesek, amelyek túlmutatnak a gépelési hibák kijavításán, vagy olyan javítások szükségesek, amelyek valamennyi nyelvi változat megegyezését, valamint nyelvi helyességüket és terminológiai egységességüket biztosítják. |
|
(4) A Parlament által az EK-Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint elfogadott szövegek konszolidált szövegek formáját öltik. Amennyiben a Parlament szavazása nem a Tanáccsal kötött megállapodáson alapul, a konszolidált szöveg jelzi az elfogadott módosításokat. |
|
(5) Véglegesítés után az elfogadott szövegeket az elnök és a főtitkár aláírja, és azokat közzé kell tenni a Hivatalos Lapban. |
Módosítás 41 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 175 cikk | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
Ideiglenes bizottságok felállítása |
Különbizottságok felállítása |
Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament bármikor felállíthat ideiglenes bizottságokat, amelyek hatáskörét, összetételét és megbízatásának idejét a bizottságot létrehozó határozat meghozatalával egyidejűleg határozzák meg; az ideiglenes bizottságok megbízatása nem haladhatja meg a tizenkét hónapot, kivéve ha a Parlament a megbízatást lejártakor meghosszabbítja. |
Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament bármikor felállíthat különbizottságokat, amelyek hatáskörét, összetételét és megbízatásának idejét a bizottságot létrehozó határozat meghozatalával egyidejűleg határozzák meg; a különbizottságok megbízatása nem haladhatja meg a tizenkét hónapot, kivéve, ha a Parlament a megbízatást lejártakor meghosszabbítja. |
Mivel az ideiglenes bizottságok hatáskörét, összetételét és megbízatásának idejét a bizottság létrehozásával egyidejűleg határozzák meg, a Parlament a hatáskör megváltoztatásáról – sem kibővítéséről, sem szűkítéséről – később nem határozhat. |
Mivel a különbizottságok hatáskörét, összetételét és megbízatásának idejét a bizottság létrehozásával egyidejűleg határozzák meg, a Parlament a hatáskör megváltoztatásáról – sem kibővítéséről, sem szűkítéséről – később nem határozhat. |
Módosítás 42 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 177 cikk – 1 bekezdés – értelmező rész (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
A képviselőcsoportok közötti arányosság nem térhet el a legközelebbi megfelelő egész számtól. Ha egy képviselőcsoport úgy határoz, hogy nem tölti be egy bizottságban a neki járó helyeket, a szóban forgó helyek üresen maradnak, és a bizottság létszámát a megfelelő számmal csökkenteni kell. A képviselőcsoportok közötti helycserék nem megengedhetők. |
Módosítás 43 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 179 cikk – 2 bekezdés | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
(2) Ha egy állandó bizottság egy kérdés vizsgálatára vonatkozóan megállapítja illetékessége hiányát, illetve kettő vagy több állandó bizottság illetékességének összeütközése esetén az illetékesség kérdését a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül az Elnökök Értekezletéhez utalják. A Bizottsági Elnökök Értekezletét tájékoztatják és az ajánlást tehet az Elnökök Értekezletének. Az Elnökök Értekezlete az illetékesség kérdésével kapcsolatban az utalástól számított hat munkahéten belül hoz határozatot. Egyéb esetben a kérdést határozathozatal céljából a következő ülés napirendjére tűzik. |
(2) Ha egy állandó bizottság egy kérdés vizsgálatára vonatkozóan megállapítja illetékessége hiányát, illetve kettő vagy több állandó bizottság illetékességének összeütközése esetén az illetékesség kérdését a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül az Elnökök Értekezletéhez utalják. Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezlete javaslatára, vagy ilyen javaslat hiányában saját elnöke javaslatára hat héten belül hoz határozatot. Ha az Elnökök Értekezlete ezen időszakon belül nem hozza meg döntését, az ajánlás elfogadottnak tekintendő. |
Módosítás 44 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 179 cikk – 2 bekezdés – értelmező rész (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
A bizottsági elnökök megállapodást köthetnek más bizottságok elnökeivel egy napirendi pontnak egy adott bizottsághoz való utalásáról, szükség esetén a 47. cikk szerinti társbizottsági eljárásban történő engedélyezéstől függően. |
Módosítás 45 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 182 a cikk (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
182a. cikk |
|
Bizottsági koordinátorok és árnyékelőadók |
|
(1) A képviselőcsoportok tagjaik közül kijelölhetnek egy koordinátort. |
|
(2) A bizottsági koordinátorokat szükséges esetben az elnök hívja össze a bizottság által meghozandó döntések előkészítésére, különös tekintettel az ügyrendi és az előadók kijelölésével kapcsolatos döntésekre. A bizottság felhatalmazhatja a koordinátorokat bizonyos döntések meghozatalára, ami alól kivételt képeznek a jelentések, a vélemények és a módosítások elfogadásával kapcsolatos döntések. Az alelnököket felkérhetik, hogy konzultatív szerepben részt vegyenek a bizottsági koordinátorok ülésein. A koordinátorok konszenzus kialakítására törekednek. Amennyiben nem sikerült konszenzust kialakítani, a koordinátorok a bizottság jelentős többségét képviselő többségben járhatnak el, figyelembe véve az egyes képviselőcsoportok egymáshoz viszonyított súlyát. |
|
(3) A képviselőcsoportok minden jelentés esetében árnyékelőadót jelölhetnek ki, aki nyomon követi az adott jelentés menetét, és a képviselőcsoport nevében a bizottságon belül kompromisszumok kialakítására törekszik. Az árnyékelőadók nevét közlik az elnökkel. A bizottság, a koordinátorok javaslata alapján, dönthet úgy, hogy az árnyékelőadókat bevonja az együttdöntési eljárásban a Tanáccsal történő megállapodás kialakításának folyamatába. |
Indokolás | |
A módosítás célja a koordinátorok és árnyékelőadók gyakorlatban játszott szerepének figyelembevétele, illetve ennek meghatározása és hivatalossá tétele. | |
Módosítás 46 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 184 cikk | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet a bizottság valamennyi tagjának kiosztják, és a bizottsághoz következő ülésén jóváhagyásra benyújtják. |
A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet a bizottság valamennyi tagjának kiosztják, és a bizottsághoz jóváhagyásra benyújtják. |
Indokolás | |
A jelenlegi határidő technikai okok miatt (fordítási határidők stb.) a legtöbb esetben betarthatatlan. | |
Módosítás 47 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 186 cikk | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
A bizottsági ülésekre a 11., 12., 13., 16., 17., 140., 141., 143. cikk (1) bekezdése, a 146., 148., 150–153., 155., 157. cikk (1) bekezdése, a 158., 159., 161., 162., 164–167., 170. és a 171. cikk értelemszerűen alkalmazandó. |
A bizottsági ülésekre a 11., 12., 13., 16., 17., 34–41., 140., 141., 143. cikk (1) bekezdése, a 146., 148., 150–153., 155., 157. cikk (1) bekezdése, a 158., 159., 161., 162., 164–167., 170. és a 171. cikk értelemszerűen alkalmazandó. |
Módosítás 48 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 188 cikk – 6 a bekezdés (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(6a) A küldöttség elnöke számára lehetőséget kell biztosítani a szakbizottságban való felszólalásra, ha olyan pont van napirenden, amely a küldöttség hatáskörébe tartozó területet érint. Ugyanez vonatkozik a küldöttség ülésein a szakbizottság elnökére vagy előadójára. |
Módosítás 49 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 192 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(1a) Amennyiben a jelentés különösen az Európai Unió jogának alkalmazásával vagy értelmezésével, illetve a létező jog javasolt módosításaival foglalkozik, a tárgyban illetékes bizottságot a 46. cikk (1) bekezdésével és a 47. cikk első és második bekezdésével összhangban be kell vonni a munkába. Az illetékes bizottság szavazás nélkül fogadja el a tárgyban illetékes bizottságtól kapott, az állásfoglalási indítvány azon részeire irányuló javaslatot, amelyek az Európai Unió jogának alkalmazásával vagy értelmezésével, illetve a létező jog javasolt módosításaival foglalkoznak. Amennyiben az illetékes bizottság nem fogadja el e javaslatokat, a társbizottság közvetlenül előterjesztheti azokat a Parlamentnek. |
|
(E módosítás kiegészíti a jelenlegi 192. cikk (1) bekezdését vagy a 192. cikk (1) bekezdését, ahogyan azt az Onesta-jelentés javasolja (2006/2209(REG) - (A6-0027/2009), amennyiben ez utóbbi elfogadásra kerül.) |
Módosítás 50 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 204 cikk – c a pont (új) | |
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
ca) a Parlament megfelelő szervei által elfogadott iránymutatások és magatartási kódexek (XVIa., XVIb. és XVIe. melléklet). |
Indokolás | |
Új mellékletkategóriára van szükség azon szövegek részére, amelyek a Parlament működésével vannak összefüggésben, de nem képezik az eljárási szabályzat részét. |
- [1] I. melléklet.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
22.4.2009 |
|
|
|
||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
19 3 2 |
||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Bastiaan Belder, Richard Corbett, Hanne Dahl, Jean-Luc Dehaene, Andrew Duff, Genowefa Grabowska, Anneli Jäätteenmäki, Aurelio Juri, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Timothy Kirkhope, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Andreas Mölzer, Ashley Mote, József Szájer, Riccardo Ventre, Johannes Voggenhuber, Andrzej Wielowieyski, Dushana Zdravkova |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Costas Botopoulos, Catherine Boursier, Elmar Brok, Carlos Carnero González, Monica Frassoni, Alain Lamassoure, Klaus-Heiner Lehne |
|||||