JELENTÉS a Marek Siwiec mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
8.10.2009 - (2009/2067(IMM))
Jogi Bizottság
Előadó: Diana Wallis
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Marek Siwiec mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a lengyel főügyész által 2006. szeptember 27-én eljuttatott és a plenáris ülésen 2008. április 10-én bejelentett, Marek Siwiec mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,
– miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Marek Siwiecet,
– tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére[1],
– tekintettel a Lengyel Köztársaság 1997. április 2-i alkotmányának 105. cikkére,
– tekintettel a képviselői mandátum gyakorlásáról szóló 1996. május 9-i lengyel törvény 7b. cikkének (1) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7‑0030/2009),
A. mivel Marek Siwiec ellen magánvádas büntetőeljárás indult,
B. mivel az, hogy az eljárást a három évvel a bűntett állatólagos végrehajtása után zajló választási kampány idejére időzítették, valamint az eljárást indító magánszemély nyilvánvalóan politikai indíttatása, melyet elsősorban azok a dokumentumok támasztanak alá, melyeket ő maga bocsátott a Parlament elnöke rendelkezésére, továbbá az, hogy állítása szerint azon állampolgárok nevében cselekszik, akik általánosságban Siwiec úr közszerepvállalása ellen tiltakoznak, mind arra utal, hogy a kérdéses büntetőeljárás megindítása fumus persecutionis esetét képezi, mivel alapos okunk van feltételezni, hogy a Siwiec úr ellen felhozott vádakat olyan politikai ellenfél emelte, akinek elsődleges célja, hogy aláássa Siwiec úrnak az Európai Parlament képvislőjeként végzett tevékenységét,
1. úgy határoz, hogy nem függeszti fel Marek Siwiec mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Lengyel Köztársaság megfelelő hatóságának.
- [1] A 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve a 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).
INDOKOLÁS
A Jerzy Pomin ügyvéd által képviselt lengyel állampolgár, Jerzy Pietrowicz kérelmét Marek Siwiec parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére a lengyel főügyész 2006. szeptember 27-én nyújtotta be a Parlamenthez. A Jogi Bizottságnak először határoznia kellett arról, elfogadhatónak minősíthető-e egy (jelen esetben „pótmagánvádlóként” fellépő) magánszemélytől érkezett kérelem. A bizottság tanácskozásai és a lengyel hatóságok által benyújtott kiegészítő információk alapján a Jogi Bizottság elnöke 2008. március 31-én tájékoztatta a Parlament elnökét arról, hogy a kérelmet elfogadhatónak kell nyilvánítani.
2008. május 5-én a Parlament elnöke megvitatás céljából továbbította a kérelmet a Jogi Bizottságnak. A Lengyelországban megválasztott parlamenti képviselők mentelmi jogával kapcsolatos egyéb nehézségekre való tekintettel a Jogi Bizottság a lengyelországi parlamenti mentelmi jogról készült jelentés elfogadásáig felfüggesztette Siwiec úr mentelmi jogának megvitatását. A jelentésről (A6-0205/2009) készült állásfoglalást[1] a Parlament 2009. április 24-én fogadta el.
Marek Siwiec urat 2009. június 9-én újra parlamenti képviselőnek választották.
A tények
1997. szeptember 17-én (négy nappal azelőtt, hogy a jobbközép pártok megnyerték a lengyelországi parlamenti választásokat) Marek Siwiec (a Nemzeti Biztonsági Tanács[2] akkori elnöke) Aleksander Kwaśniewski elnökkel együtt helikopterrel megérkezett Ostrzeszów-ba, és a járművet elhagyva keresztet vetett, majd megcsókolta a földet (e gesztusokat rendszerint II. János Pál pápával hozzák összefüggésbe).
Három évvel később, a 2000. október 8-i elnökválasztások során, Marian Krzaklewski (jobboldali jelölt) felhasználta az ostrzeszów-i eset felvételét egy állami televíziós csatornán sugárzott pártpolitikai műsorban (végül ő az első és a végső körben a szavazatok kevesebb mint 16%-át kapta meg, míg Aleksander Kwaśniewskit a szavazatok több mint 50%-ával újraválasztották).
2000. október 31-én Jerzy Pietrowicz egyéb magánszemélyekkel együtt első ízben jelentette az ügyészi hivatalnak, hogy Siwiec úr megsértett egy külföldi államfőt (ami a lengyel büntető törvénykönyv 136. cikkének (3) bekezdése szerint szándékosan elkövetett bűncselekménynek minősül), továbbá megsértette személyes vallásos érzelmeiket (ami a lengyel büntető törvénykönyv 196. cikke értelmében bűncselekmény).
2004. április 9-én az ostrzeszów-i kerületi ügyész végül lezárta a nyomozást, és úgy határozott, hogy nincs elegendő ok arra, hogy Siwiec úr ellen közvádat emeljenek. 2004 szeptemberében a kaliszi kerületi ügyész jóváhagyta ezt a határozatot.
2004. október 13-án a lengyel büntetőeljárási törvénykönyvnek megfelelően Pietrowicz úr (mint sértett fél) megindította saját magánvádas eljárását az ostrzeszów-i kerületi ügyészségen.
A Pietrowicz úr és Borell elnök között folytatott levelezést követően, amely egyértelművé tette, hogy a kérelmet ebben az esetben a lengyel főügyésznek kell benyújtania, a Siwiec úr mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet egy 2006. szeptember 27-én kelt levélben a megfelelő módon benyújtották.
A jogszabályok
Siwiec úr ellen a lengyel büntető törvénykönyv következő rendelkezése alapján indítottak eljárást:
196. cikk[3]
Aki megsérti egy másik személy vallásos érzelmeit oly módon, hogy megszentségteleníti a vallásos imádat tárgyát vagy az istentisztelet helyét, pénzbüntetéssel, szabadságkorlátozással vagy 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A parlamenti mentelmi joggal kapcsolatban az alábbi rendelkezések érvényesek:
Jegyzőkönyv az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről
10. cikk
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők:
a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,
b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a képviselőket, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.
Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.
Tekintettel arra, hogy a bűntett, amellyel Siewic urat vádolják, Lengyelországban történt, az eljárás is Lengyelországban zajlik, továbbá Siewic úr az Európai Parlament lengyel képviselője, „a [lengyel parlament] tagjaira vonatkozó mentességet” élvezi.
Lengyelországban a parlamenti mentelmi jogot az alkotmány 105. cikke szabályozza.
105. cikk[4]
1. A képviselő nem vonható felelősségre a képviselő mandátumán belül annak ideje alatt, vagy annak lejártát követően végzett tevékénységekért. Az ilyen tevékenységek tekintetében a képviselőt csak a Szejm előtt vonhatják felelősségre olyan esetben, amikor megsértette harmadik felek jogait. Ekkor csak a Szejm hozzájárulásával lehet ellene bíróság előtt eljárást indítani.
2. A választások eredménye bejelentésének napjától mandátuma lejártának napjáig a képviselő nem vonható büntetőjogi felelősségre a Szejm beleegyezése nélkül.
3. Valamely személy ellen képviselőként történő megválasztása előtti napon indított büntetőeljárást a Szejm kérésére a mandátum lejártáig fel kell függeszteni. Ilyen esetben az ennek megfelelő időre meg kell hosszabbítani a korlátozási záradékot a büntetőeljárás során.
4. A képviselő hozzájárulhat ahhoz, hogy büntetőjogilag felelősségre vonják. Ilyen esetekben a (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.
5. A képviselőt a Szejm hozzájárulása nélkül nem állíthatják elő és nem vehetik őrizetbe, kivéve tettenérés (in flagrante delicto) esetén, illetve amennyiben őrizetbe vétele szükséges az eljárás megfelelő lebonyolításának biztosításához. Minden ilyen őrizetbe vételt haladéktalanul közölni kell a Szejm elnökével, aki elrendelheti a képviselő azonnali szabadon bocsátását.
6. A képviselők büntetőjogi felelősségre vonásának részletes elveit és az erre vonatkozó eljárásokat szabályzat állapítja meg.
Jelen esetre e cikk 2. bekezdése vonatkozik.
Az alkotmány 105. cikkének (6) bekezdésében meghatározott részletes elveket és eljárásokat a képviselői vagy szenátori mandátum gyakorlásáról szóló, 1996. május 9-i törvény tartalmazza (HL 221/2003. szám, 2199.pont módosított formában). E törvény 7b. cikkének (1) bekezdése, amely e jelentés szempontjából különösen fontos, a következőképpen szól:
7b. cikk[5]
1. A képviselővel vagy szenátorral szemben indítandó büntetőeljárás engedélyezésére irányuló kérelmet közvádas büntetőeljárás esetén a lengyel főügyész nyújtja be.
Általános alapelvek
Az elmúlt években a parlamenti tanácskozások során kialakultak bizonyos általános alapelvek a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmek tekintetében. Ezeket a Donnez-jelentés (A2–121/86) alapján 1987. március 10-én elfogadott állásfoglalás[6] elismerte.
Érdemes felidézni az e jelentés szempontjából meghatározó alapelveket, miközben azt is hangsúlyozni kell, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos döntésekhez megbízható jogalapra van szükség annak érdekében, hogy a döntéseket ne az érintett képviselő politikai vagy nemzeti hovatartozásával kapcsolatos megfontolások befolyásolják.
A. A parlamenti mentelmi jog célja
A parlamenti mentelmi jog nem az egyes képviselők előjoga, hanem a Parlament és a parlamenti képviselők más hatóságokkal szembeni függetlenségének biztosítéka. Ezen alapelvből következően az állítólagosan elkövetett cselekmények időpontja nem meghatározó – akár a képviselő megválasztását megelőzően, akár azt követően történtek –, hiszen az egyetlen szempont a Parlement védelme a képviselők védelmén keresztül.
B. A mentelmi jog időbeli korlátai
A Bíróságot két ízben is felkérték, értelmezze az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv (PPI) 10. cikkében foglalt kifejezést: „az Európai Parlament üléseinek időtartama alatt”.
A Bíróság két határozatából (a 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy, EBHT 1964., 397. o., illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy, EBHT 1986., 2403.o.) arra lehet következtetni, hogy a Parlament éves ülésszakáról van szó, amely alatt a képviselők élvezik a PPI által előírt mentelmi jogot, ideértve az egyes ülések közötti szünetek időtartamát is.
Ugyancsak a parlamenti mentelmi jog rendeltetéséből fakad, hogy hatálya kiterjed a képviselői mandátum egész időtartamára, akár vizsgálatok megindításáról, előkészítő vizsgálatokról, már meghozott határozatok végrehajtására vonatkozó intézkedésekről, akár fellebbezési vagy semmisítési eljárásokról van szó.
C. Az európai parlamenti mentelmi jog önálló jellege a nemzeti parlamenti mentelmi joghoz képest
Az a tény, hogy a PPI 10. cikke (1) bekezdésének a) alpontja hivatkozik a nemzeti parlamenti képviselők esetében elismert mentelmi jogra, nem jelenti azt, hogy az Európai Parlament nem alkothatja meg saját szabályait, melyek egyfajta esetjogot alkotnak. Ami a mentelmi jog felfüggesztését illeti, az a mentelmi jog, amely egy adott nemzet képviselõinek esetében azonos a nemzeti parlamentjükben és az Európai Parlamentben, nem tévesztendő össze annak felfüggesztésével, amely minden egyes parlament külön elõjoga. Azok a szabályok, amelyek a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmekkel kapcsolatban elfogadott határozatokból erednek, egységes képet alkotnak az európai parlementi mentelmi jogról, amely általános értelemben független a különböző nemzeti parlamenti eljárásoktól. Amennyiben nem így volna, a nemzeti hovatartozásból eredő eltérések válnának hangsúlyossá az ugyanazon parlamenthez tartozó képviselők között.
Ezen alapelvek alkalmazásának köszönhetően a Parlament határozataiban egy állandó tényező vált meghatározóvá, amely minden egyes, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemre adott válasznál alapvető feltételként jelentkezett. A mentelmi jogot egyetlen olyan esetben sem függesztik fel, amikor a képviselőt a politikai tevékenység kategóriába tartozó cselekmények miatt vádolják.
E feltételt más szempontokkal is kiegészítették, amelyek a mentelmi jog felfüggesztése mellett, vagy ellen szólhatnak. Ide tartoznak:
– az ún. fumus persecutionis esete, amikor fennáll a gyanú, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás az érintett képviselő politikai tevékenységének aláásására irányul,
– különösen súlyos vádak.
További megfontolások
A lengyel főügyész általi hivatalos benyújtást megelőzően, 2005. március 16-án, Pietrowicz úr közvetlenül a Parlament elnökének is elküldte a Siwiec úr mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmét. Az e levélben kifejtett érvelés többek között olyan „háttérinformációt” tartalmazott, amely Siwiec urat a lengyelországi katolikus médiát támadó nagyobb csoport tagjának állította be.
Egy másik, szintén közvetlenül a Parlament elnökének címzett (2007. március 27-én kelt) levelében Pietrowicz úr érdeklődött az (addigra már a lengyel hatóságok által megfelelően benyújtott) kérelmével kapcsolatos parlamenti álláspontról, és azt állította, hogy Siwiec úr egykor a sztálinista-kommunista ideológia védelmezője volt, majd később gyanús körülmények között vált liberálissá.
A 2008. május 28-án tartott bizottsági meghallgatás során Siwiec úr kijelentette, hogy már számos alkalommal bocsánatot kért ostrzeszów-i viselkedése miatt, és a Vatikánnal folytatott magánlevelezésére hivatkozott, amelyből kiderül, hogy annak államfője (azaz az akkori pápa) nem érezte sértőnek az egykori „viccet”.
Siwiec úr ezenkívül három, Pietrowicz úr által aláírt dokumentum másolatát is rendelkezésre bocsátotta:
1. a Pietrowicz úr által képviselt két szervezet (a hitüket gyakorlók jogainak és vallási szabadságának védelmével foglalkozó bizottság[7] és a Szalézi Munkatársak Egyesülete[8]) 2004. május 29-i nyilatkozata, melyben utalás található arra, hogy (a két szervezet nevében) tiltakozott az ostrzeszów-i kerületi ügyész 2004. április 9-i, a Siwiec úr elleni vizsgálat lezárását elrendelő határozata ellen; magát Siwiec urat felkérték arra, hogy ne induljon az európai parlamenti választásokon; a szavazásra jogosultakat pedig arra kérték, hogy lépjenek fel Siwiec úr parlamenti megválasztása ellen;
2. egy 2004. június 25-én ismételten Pietrowicz úr által a két fent említett szervezet nevében a Nemzeti Választási Bizottságnak[9] benyújtott választási tiltakozás, melyben (újfent a kerületi ügyésznek a vizsgálat leállítását elrendelő határozata elleni tiltakozásra utalva) azt állították, hogy Siwiec úrnak az Európai Parlamentbe történő megválasztása érvénytelen;
3. egy 2006. október 18-án kelt, a Poznańi Területi Bíróságnak címzett levél, melyben Pietrowicz úr pontosítást kér a Poznańi Kerületi Bíróság azon, 2006. október 5-i határozatának megtámadására vonatkozó határidőkkel kapcsolatban, amelyben Siwiec úr parlamenti mentelmi jogára való tekintettel lezárja az eljárást. E levélben Pietrowicz úr három alkalommal is homályos utalást tesz a bíróságon történt eljárási hibáért felelőssé tehető „VÖRÖS SÁTÁNRA”.
A Poznańi Kerületi Bíróság 2006. október 5-én valóban lezárta az eljárást, ezt a határozatot azonban a Poznańi Területi Bíróság érvénytelenítette, tekintettel arra, hogy a Siwiec úr mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet végül benyújtották.
Összegzés
Arra a kérdésre kell választ kapnunk, vajon a Siwiec úr ellen felhozott vádak arra irányulnak-e, hogy aláássák képviselőként végzett politikai tevékenységét, ami fumus persecutionis esetét képezné, és felhatalmazná a Parlamentet, hogy tagadja meg a mentelmi jog felfüggesztését.
Habár az ostrzeszów-i államügyész úgy határozott, hogy mivel nem talált megfelelő alapot közvádemelésre, lezárja a vizsgálatot, Pietrowicz úr előtt még mindig nyitva állt a lehetőség, hogy magánszemélyként lépjen fel, azon szubjektív megítélése alapján, hogy Siwiec úr viselkedése őt „megsértette” (vagy jogilag károsította). Jogában állt tehát, hogy eljárást kezdeményezzen Siwiec úr ellen. A lengyel bíróság dolga annak eldöntése, hogy az 1997. szeptember 17-én történt események kimerítik-e bűntett a lengyel büntető törvénykönyv 196. cikkében foglalt fogalmát. (Természetesen a bíróságnak elsőként azt is fontolóra kell vennie, hogy a bűntett elévülési határideje vajon lejárt-e.)
Ugyanakkor az ügy számos sajátosságát figyelembe véve (pl. az Ostrzeszów-ban történt eseményekről készült felvétel felhasználása a három évvel későbbi választási kampány során, valamint Pietrowicz úr Siwiec úr ellen irányuló fellépésének egyértelműen politikai indíttatása, mely úgy tűnik, elsősorban az Európai Parlament képviselőjévé történő választásának megakadályozására irányult, továbbá az a tény, hogy Pietrowicz úr állítása szerint azon lengyel állampolgárok nevében cselekszik, akik általánosságban ellenzik Siwiec úr politikai tevékenységét) komoly okunk van azt feltételezni, hogy a Pietrowicz úr által felhozott vádakat fumus persecutionis esetének kell tekinteni.
A fentiekre való tekintettel úgy tekinthető, hogy Marek Siwiec parlamenti mentelmi jogát nem kell felfüggeszteni.
- [1] P6_TA(2009)0316, a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
- [2] Rada Bezpieczeństwa Narodowego
- [3] Artykuł 196. Kto obraża uczucia religijne innych osób, znieważając publicznie przedmiot czci religijnej lub miejsce przeznaczone do publicznego wykonywania obrzędów religijnych, podlega grzywnie, karze ograniczenia wolności albo pozbawienia wolności do lat 2.
- [4] Artykuł 105
1. Poseł nie może być pociągnięty do odpowiedzialności za swoją działalność wchodzącą w zakres sprawowania mandatu poselskiego ani w czasie jego trwania, ani po jego wygaśnięciu. Za taką działalność poseł odpowiada wyłącznie przed Sejmem, a w przypadku naruszenia praw osób trzecich może być pociągnięty do odpowiedzialności sądowej tylko za zgodą Sejmu.
2. Od dnia ogłoszenia wyników wyborów do dnia wygaśnięcia mandatu poseł nie może być pociągnięty bez zgody Sejmu do odpowiedzialności karnej.
3. Postępowanie karne wszczęte wobec osoby przed dniem wyboru jej na posła ulega na żądanie Sejmu zawieszeniu do czasu wygaśnięcia mandatu. W takim przypadku ulega również zawieszeniu na ten czas bieg przedawnienia w postępowaniu karnym.
4. Poseł może wyrazić zgodę na pociągnięcie go do odpowiedzialności karnej. W takim przypadku nie stosuje się przepisów ust. 2 i 3.
5. Poseł nie może być zatrzymany lub aresztowany bez zgody Sejmu, z wyjątkiem ujęcia go na gorącym uczynku przestępstwa i jeżeli jego zatrzymanie jest niezbędne do zapewnienia prawidłowego toku postępowania. O zatrzymaniu niezwłocznie powiadamia się Marszałka Sejmu, który może nakazać natychmiastowe zwolnienie zatrzymanego.
6. Szczegółowe zasady pociągania posłów do odpowiedzialności karnej oraz tryb postępowania określa ustawa. - [5] Artykuł 7b
1. Wniosek o wyrażenie zgody na pociągnięcie posła lub senatora do odpowiedzialności karnej w sprawie o przestępstwo ścigane z oskarżenia publicznego składa się za pośrednictwem Ministra Sprawiedliwości – Prokuratora Generalnego. - [6] HL C 99., 1987.4.13., 44. o.
- [7] Komitet Obrony Praw i Uczuć Religijnych Ludzi Wierzących i Praktykujących
- [8] Stowarzyszenie Współpracowników Salezjańskich
- [9] Państwowa Komisja Wyborcza
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
5.10.2009 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
12 0 0 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Luigi Berlinguer, Marielle Gallo, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Paolo Bartolozzi, Edvard Kožušník, Eva Lichtenberger |
|||||