JELENTÉS 

9.10.2009 - az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről, I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – Európai ombudsman, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos(C7‑0128/2009 – 2009/2002B(BUD))

1. rész: Állásfoglalásra irányuló indítvány
Költségvetési Bizottság
Előadó: Vladimír Maňka

Módosítások

• 001-001 (PDF - 94 KB)
• 001-001 (DOC - 212 KB)
• 002-002 (PDF - 89 KB)
• 002-002 (DOC - 208 KB)
• 003-003 (PDF - 89 KB)
• 003-003 (DOC - 212 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről, I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – Európai Ombudsman, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos (C7‑0128/2009 – 2009/2002B(BUD))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi rendeletre[1],

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[2],

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[3],

–   tekintettel a 2010-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására – I., II. és IV–IX. szakasz[4],

–   tekintettel az Európai Parlament bevételeinek és kiadásainak költségvetési előirányzatáról szóló, a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó 2009. május 5-i állásfoglalására[5],

–   tekintettel – a rendkívüli kiadásokat nem tartalmazó – költségvetési előirányzatainak az 5. fejezet összegének legfeljebb 20%-áig történő korlátozásáról szóló 1988-as belső megállapodására;

–   tekintettel az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2009. április 29-én előterjesztett előzetes tervezetére (COM(2009)0300),

–   tekintettel az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Tanács által 2009. július 13-án megállapított tervezetére (C7–0128/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 75. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A6-0037/2009),

A. mivel az összes intézmény előzetes költségvetési tervezete (EKT) 236 597 323 euró összegű tartalékkeretet hagyott a pénzügyi keret felső határa alatt a 2010-es pénzügyi évre,

B.  mivel a Tanács 2008. július 13-i határozatát követően a költségvetési tervezet (KT) 276 153 415 euró összegű tartalékkerettel rendelkezik e felső határ alatt,

C. mivel a 2010-es eljárás esetében is megtartották a kísérleti folyamatot, amelyről a 2009-es eljárás kapcsán született megállapodás, és amelynek értelmében az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között megerősített együttműködés zajlik, továbbá már a korai szakaszban kölcsönös együttműködést folytatnak minden olyan tétel esetében, amely jelentős hatást gyakorol a költségvetésre,

D. mivel az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közti egyeztető ülésre 2009. szeptember 15-én került sor, a Költségvetési Bizottságban és a plenáris ülésen történő szavazást megelőzően,

Általános keret

1.  emlékeztet, hogy az EU intézményeinek az európai gazdasági és pénzügyi helyzet kontextusában kell kidolgozniuk költségvetésüket, és hogy azoknak mindenképpen tükrözniük kell a politikai célok lehető leghatékonyabb forrásfelhasználás mellett történő elérésre irányuló erőfeszítéseket;

2.  ismét hangsúlyozza meggyőződését, hogy a korlátozott pénzügyi források lehető legjobb felhasználása érdekében a költségvetési igényeknek teljes mértékben költségalapúaknak kell lenniük, és csak az adott intézmény feladatainak teljesítéséhez szükséges valós igényeket kell tükrözniük, mindent megtéve a megtakarítási lehetőségek azonosítása érdekében, beleértve a jobb munkaszervezést, a meglévő források átcsoportosítását a prioritások felé, az adminisztráció csökkentését is;

3.  üdvözli az intézmények konstruktív és együttműködő hozzáállását a költségvetési hatósággal folytatott tárgyalások során, és elégedett azzal, hogy a felmerült kérdésekre gyors és pontos válaszokat adtak;

4.  hangsúlyozza, hogy a kifejezetten az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító Lisszaboni Szerződés esetleges hatálybalépéséhez kapcsolódó kiadások nem szerepelnek a javaslatokban; emlékeztet, hogy amennyiben a szerződés hatályba lép, szükségessé válhat a rendelkezésre álló költségvetési eszközök, például módosító indítványok vagy költségvetés- módosítások igénybevétele; úgy véli azonban, hogy ebben az esetben a pótlólagos források igénylését megelőzően teljes körűen meg kell vizsgálni a meglévő források átcsoportosításának lehetőségét; a jövővel kapcsolatos elővigyázatosság okán hangsúlyozza, hogy fenntartható költségvetés biztosítására és megfelelő pénzügyi tartalékra van szükség e fejezetben;

5.  emlékeztet, hogy még számos területen lehet javítani és hatékonyabbá tenni a költségvetési források felhasználását, és ismét kiemeli az intézményközi együttműködés területét; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a nyelvi szolgálatok közötti együttműködés erősítése megtakarításokra adhat lehetőséget; ezért ezt 2010-ben prioritássá emelte, és kéri az intézményeket, hogy javítsák tovább teljesítményüket e területen, például tárgyalják újra a belső fordítási források megosztására vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezéseket;

6.  ezért úgy határoz, hogy a külső fordítási szolgáltatásokra létrehoz egy 5%-os átfogó tartalékot, és hangsúlyozza, hogy e módosítás valamennyi olyan intézményt érint, amelynek saját fordítóosztályai vannak; az elvárt fejlesztések magukban foglalják a belső fordítási források megosztására vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezések újratárgyalását a hatékonyság és a megtakarítások növelése érdekében a fordítás területén, ami összhangban van a Számvevőszék idevágó különjelentésével is; tudomásul veszi, hogy e tartalékot akkor lehet felszabadítani, ha az intézmények benyújtják a belső fordítási források megosztási rendszerére vonatkozó konkrét javaslatot, és azt a költségvetési hatóság tanulmányozta;

7.  hangsúlyozza, hogy az intézményeknek ismét meg kellene vizsgálniuk azt a lehetőséget, hogy a fordítók távmunkájában dolgozzanak; megjegyzi, hogy ez éves szinten megtakarításokat tenne lehetővé, például felszabadulnának irodai terek, amelyeket más célra lehetne felhasználni; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ezt a rendszert használja (bár csak korlátozott mértékben), és az jól működik;

8.  úgy határozott, hogy az 5., Igazgatási kiadások fejezet felső határa alatt X euró tartalékkeretet hagy, így az általános növekedést Y%-ra korlátozza; hangsúlyozza, hogy ez magában foglalja a Tanács által az intézmények költségvetésében végrehajtott csökkentés részbeni visszaállítását azokban az esetekben, ahol az egyes intézmények egyedi kérései indokoltak;

9.  úgy véli, hogy az uniós költségvetési rendszernek olyan irányba kell fejlődnie, amely jutalmazza a találékonyságot és az innovatív megoldásokat; e tekintetben hangsúlyozza, és mintegy ösztönzi, hogy az intézmények ilyen intézkedéseinek eredményeként keletkező hatékonyságból származó nyereséget megtakarítást egyéb prioritásaikra fordítsák; hangsúlyozza azonban, hogy az egyszerűen a végrehajtás lassúságából vagy váratlan események miatt keletkező fel nem használt támogatásokat általános szabályként vissza kell juttatni az adófizetőkhöz;

1. szakasz – Európai Parlament

Általános keret

10. üdvözli az Elnökség és a Költségvetési Bizottság 2009. szeptember 15-i egyeztető ülésének pozitív szellemét és konstruktív mivoltát; úgy véli, hogy a kölcsönös együttműködés és bizalom révén tovább javulhat a Parlament költségvetésének kidolgozása, továbbá szigorúbbá válhat a költségvetési elvek és az átláthatóság teljesítése; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben meg kell őrizni valamennyi testület előjogait;

11. emlékeztet, hogy megállapodás született az egyeztető ülésen megtárgyalt alábbi kérésekben:

- Tartalékok (prioritásos projektek, ingatlanokra vonatkozó tartalék, rendkívüli tartalékalap)

- A DG INLO és a biztonsági szolgálat átszervezése

- 2010-es személyzeti szükségletek

- Az Európai Történelem Háza

- Politikai pártok és alapítványok

- Többnyelvűség

- Tudásmenedzsment;

12. úgy véli, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti információáramlás és a tárgyalások időzítése rendkívül fontos az együttműködésük sikere és további fejlesztése érdekében;

13. hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek, ahogy a többi intézménynek is, lehetőleg tavasszal vagy kora nyáron el kell készítenie lehető legteljesebb előzetes költségvetési javaslatait; hangsúlyozza, hogy az őszi módosító indítványok igénybevételét a váratlan eseményekre és a technikai jellegű pontosításokra kellene korlátozni; felismeri, hogy a választási évek különleges helyzetet jelentenek, amikor nagyobb rugalmasságot kell biztosítani ezen eljárások során az újonnan megalakult Parlament előjogainak megőrzése érdekében;

14. hangsúlyozza, hogy költségvetése teljes összege a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (igazgatási előirányzatok) engedélyezett kiadások 19,XX%-a, azaz a saját maga által kitűzött 20%-os határ alatt maradt; megismétli azonban, hogy az XX% nem tartalmaz minden olyan lehetséges módosítást, amely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése esetén főként a jogalkotás terén szükségessé válhat, és fenntartja álláspontját, hogy fontos egy jelentős tartalék; elismeri, hogy a jelenlegi korlátozott tartalék miatt a többi feltétel teljesíthetősége érdekében további megtakarításokra és átcsoportosításra lesz szükség;

15. úgy véli, hogy a Parlament állandó és változó költségei közötti különbségtétel megkönnyítené a költségvetés általános szintjére vonatkozó döntést és a megfelelő nyomon követést egy fenntartható költségvetés biztosítására; úgy határoz ezért, hogy 3 költségvetési sor egy részét tartalékba helyezi, és kéri ezért, hogy készüljön egy jelentés, amely a különféle költségtípusok szerint – és meghatározva, hogy azok állandó vagy változó jellegűek – azonosítja a 2. és 3. cím alatti kiadásokat; úgy véli, hogy az épületekkel kapcsolatos hosszú távú stratégiák, a kommunikációs és tájékoztatási politika valamint a különböző parlamenti tevékenységek költség-haszon elemzése lehetővé teszi egy nulbázisú költségvetés megalkotását a következő években; úgy ítéli meg, hogy ez lehetővé fogja tenni a Parlament költségvetése számára, hogy csak a valós igényeket tükrözze és fokozni fogja az átláthatóságot, a költségvetési pontosságot és hatékonyságot;

16. hangsúlyozza, hogy 2010 az új képviselői statútum teljes körű alkalmazásának első éve, amely jelentős hatást gyakorol a költségvetésre, amelynek tartalmaznia kell annak költségeit; megjegyzi, hogy a költségvetésben szereplő összeg becslések szerint 2009-hez képest (amikor csak részben alkalmazták) közel 40 millió euróval, a korábbi évekhez képest pedig közel 113 millió euróval többet tesz ki;

17. úgy véli, hogy ezt az összeget differenciálni kell aszerint, hogy mennyi abból a jogi és költségvetési jellegű tények következtében a ténylegesen elkerülhetetlen kiadás, és mennyi az olyan kiadás, amely a rendszer jelenlegi végrehajtása során nélkülözhető; kéri ezért, hogy készüljön egy költségvetési szempontú jelentés az utazási költségtérítések rendszerének működéséről, amelynek költségei annak ellenére növekednek, hogy az európai közvélemény azok csökkenését várta; kéri, hogy e jelentést 2010. június 30. előtt nyújtsák be;

18. üdvözli a 2008 végén a képviselői asszisztensek új statútumáról született megállapodást, és beépítette a teljes körű alkalmazásának első évére, 2010-re vonatkozó költségvetési rendelkezéseket; úgy határoz, hogy a parlamenti alkalmazottak fizetését tartalmazó soron 20%-os tartalékot képez, és kéri az bürokrácia jelentős csökkentését, valamint az asszisztensi statútum végrehajtásának javítását;

19. a költségvetés általános szintjével, és a fentiekkel kapcsolatban hangsúlyozza továbbá, hogy az egyeztetés során megállapodás született az új politikai kezdeményezések számára javasolt 5 millió eurós tartalék csökkentéséről a 10 millió eurós általános rendkívüli tartalékalap megtartása mellett, valamint a 15 millió eurós ingatlanokra vonatkozó tartalékról;

Emberi erőforrások

20. üdvözli a humán erőforrásra vonatkozó megállapodást a 2010-es költségvetés kapcsán, és nagyra értékeli a hivatal által a szükségesnek vélt álláshelyekről nyújtott tájékoztatást és az azzal párhuzamosan javasolt átszervezési intézkedéseket;

21. úgy határoz, hogy a következők szerint engedélyezi a Parlament 2010-es létszámtervében szereplő 54 új álláshely számára szükséges előirányzatokat:- állandó álláshelyek: 8 AD9, 17 AD5 és 28 AST1,

- ideiglenes álláshelyek: 2 AD10, 1 AD9 és 1 AD5,

- a 2009-es létszámtervben jóváhagyott 3 ideiglenes AST 1 álláshely megszűntetése;

döntött a következő álláshelyek magasabb kategóriába sorolására vonatkozó előirányzatok jóváhagyásáról: a tolmácsok felvételével kapcsolatban5 AD5 álláshely AD7-essé sorolása, a belső versenyvizsgákkal összefüggésben 30 AD7 álláshely AD9-essé minősítése, valamint szintén a belső versenyvizsgákkal kapcsolatos 30 AST3 álláshely AST5-össé sorolása; határoz továbbá az áthidaló versenyvizsgákkal kapcsolatos 5 AST6 álláshely 2 AD11-essé és 3 AD12-essé történő átalakításához szükséges előirányzatok jóváhagyásáról;

22. ennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi források és álláshelyek átcsoportosítására irányuló további erőfeszítések szerves részei legyenek a költségvetési folyamatnak; úgy véli, hogy az eredmények maximalizálása és költségvetési szempontból a költséghatások csökkentése érdekében a politikai prioritásokhoz kellene alakítani a munkafolyamatokat és a szolgálatok felépítését; megismétli ezért tavalyi kérését, hogy a humán erőforrások optimális egyensúlyára kell törekedni az alapvető jogalkotási tevékenységek, a képviselőknek nyújtott közvetlen szolgáltatások és az igazgatási támogatási feladatok között, és jobban meg kell értetnie az alapvető érveket és prioritásokat;

23. megjegyzi, hogy az egyeztetési megállapodás révén a megfelelő fenntartás és biztonság szavatolása, a tervezés és az ellenőrzés javítása érdekében erősödik az ingatlanokkal és ingatlanpolitikával foglalkozó osztály, és ennek köszönhetően – egy átfogó és felelősségteljes ingatlanpolitikával hosszabb távon megtakarítások jelentkeznek; egyetért ezért 49 új álláshely létrehozásával a következő három évben; tudomásul veszi a biztonsági szolgálat átszervezéséhez kért 5 álláshely finanszírozására vonatkozó megállapodást is;

24. üdvözli továbbá az egyeztetésen született megállapodást a DG INLO és a biztonsági szolgálat annak érdekében történő szervezeti átvilágításáról, hogy meggyőződjenek róla, hogy a forrásokat a legjobban használják fel;

Jogalkotási munka és többnyelvűség

25. emlékeztet, hogy a többnyelvűség a 2010-es költségvetés egyik sarokköve, úgy a képviselők azon jogának megőrzése, sőt kiteljesítése szempontjából, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a nyelvi szolgáltatások tekintetében, mint abból szempontból, hogy az intézmények közötti együttműködés javítása révén törekedni kell a költségek leszorítására; üdvözli, hogy a költségvetési javaslat további finanszírozást biztosít e terület számára, és jóváhagyja azt;

;

26. úgy véli, hogy a Parlament megnövekedett jogalkotási feladatköre állandó folyamat, amely a képviselők – jogalkotási munkájuk elvégzéséhez – teljes körű támogatását vonja maga után; üdvözli ennek kapcsán az Elnökség 2009. május 6-i határozatát, melynek célja a képviselőknek a jogalkotási munkájukhoz nyújtott közvetlen támogatás fokozása, különös tekintettel a kezdeti megszövegezés szakaszára; úgy véli, hogy az átláthatóság és a jogalkotási folyamatban képviselt parlamenti álláspont demokratikus legitimitásának fokozása érdekében figyelmet kell fordítani a jogalkotási folyamat későbbi szakaszaira is, és fontosnak tartja, hogy összhangban a többnyelvűség elvével és az Unió jobb jogalkotást célzó politikájával a képviselők valamennyi hivatalos nyelven hozzáférjenek a pontos szövegekhez;27.  emlékeztet, hogy a Parlament korai politikai megállapodások formájában rendszeresen szavaz jóváhagyott jogalkotási aktusokról, miközben a Tanács ezeket az aktusokat csak végleges formájukban fogadja el; fontosnak tartja, hogy a Parlament valamennyi nyelven végleges és pontos szövegeket tanulmányozzon, és ilyenekről szavazzon; kéri, hogy tegyenek lépéseket belső és intézményközi szinten is annak érdekében, hogy a Parlament ebben a vonatkozásban egyenlő féllé váljon a Tanáccsal;

28. üdvözli az egyeztetésen született megállapodást, miszerint – mint arról már fentebb szó volt – egy külön költségvetési soron létrehoznak egy 5%-os átfogó tartalékot valamennyi olyan intézmény számára, amelynek saját fordítóosztályai vannak;

29. felül kívánja vizsgálni a plenáris felszólalások fordításának és hozzáférhetőségének rendszerét, az úgynevezett szó szerinti jegyzőkönyveket, és tanulmányozni kívánja, hogy miként lehetne azt tökéletesíteni a modern technológiák révén, egyúttal jelentős megtakarítást lehetővé téve a költségvetésben; úgy véli, hogy kérés alapúvá lehetne tenni a fordítási rendszert, ami révén sokkal hamarabb elérhető válhatnak a kért szövegek;

Épületekkel kapcsolatos politika

30. emlékeztet arra irányuló korábbi kérésére, hogy az Elnökség készítsen átfogó és felelős hosszú távú stratégiát az ingatlanok és épületek területére vonatkozóan, amely számol a megnövekedett fenntartási költségek problémájával, a felújítási igényekkel és a biztonsági költségekkel is, biztosítva ezáltal a Parlament költségvetésének fenntarthatóságát, és azt 2009 végéig nyújtsa be; tudomásul veszi a tavalyi költségvetésről szóló állásfoglalást követően kapott választ, azonban azt nem tartja elegendőnek; hangsúlyozza továbbá, hogy számolni kell a Parlament jelenlegi brüsszeli épületeire vonatkozó megállapodással összhangban a belga hatóságok által a jövőben fizetendő lehetséges visszatérítésekkel is;

31. megismétli, hogy mennyire fontosnak tartja az ingatlanpolitikájával szoros kapcsolatban álló biztonsági kérdéseket, és úgy véli, hogy ezen a téren hatékony és kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség; külön kihangsúlyozza a Parlament sajátos karakterét, valamint a biztonság mellett a nyitottság és a hozzáférhetőség szükségességét; ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az e tekintetben folyamatosan emelkedő költségek miatt, és úgy véli, hogy minden munkahely sajátos helyzetétől függően differenciáltabb megközelítésre van szükség;

32. megjegyzi, hogy egyértelmű magyarázatot vár a tekintetben, hogy az Elnökség – miközben úgy véli, hogy a parlamenti munka számára nincs szüksége még egy épületre – miért óhajt a jelenlegi brüsszeli létesítményeinek közelében egy új épületet vásárolni;

Kommunikációs és tájékoztatási politika

33. üdvözli az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásáról szóló megállapodást, amely hozzájárul a kommunikáció javításához, és fokozza a polgárok részvételét az Unió politikai életében; további vitára hív fel e terület hosszú távú költségvetési elveivel kapcsolatosan;

34. üdvözli az új látogatóközpont irányítási modelljéről szóló végleges elnökségi döntését, és úgy határoz, hogy a mihamarabbi – mindenesetre 2010 első felénél nem későbbi – megnyitás érdekében rendelkezésre bocsátja a kért 13 álláshelyet;

35. úgy határoz, hogy a Parlament kommunikációs politikájához kapcsolódó két költségvetési sor előirányzatainak egy részét tartalékba helyezi a kitűzött cél és az európai választásokon való részvétel terén az egyes tagállamokban elért eredmény összehasonlítását tartalmazó költség-haszon elemzés elkészültéig;

36. tudomásul veszi az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között született megállapodást az Európai Történelem Házáról; úgy határoz, hogy annak biztosítása érdekében, hogy az építészek pályáztatása folytatódjon, és a tervjavaslatok jövő évben időben beérkezhessenek, rendelkezésre bocsátja a kért 1,5 millió eurót a 2009-es költségvetésben már szereplő megfelelő költségvetési soron; továbbra is úgy véli, hogy szükség van a projekt teljes költségére vonatkozó tájékoztatásra; üdvözli a külső forrásokból származó további finanszírozásra és a projekttel kapcsolatos együttműködési lehetőségek feltárására irányuló megállapodást;

37. hangsúlyozza, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a Parlamenten belül a képviselők és alkalmazottaik rendelkezésére álló számos információforrás és szolgáltatatás hatékony megszervezésének; felidézi ennek kapcsán az IT főigazgatóság újonnan elfogadott információs és kommunikációs technológiai stratégiáját, és a döntést, hogy létrehozzák a Könyvtár és iratkezelő igazgatóságot az elnökségi szolgálatok sorában; hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani egy általános tudásmenedzsment-rendszert, amely politikai és adminisztratív szinten egyaránt megkönnyíti az információk terjesztését; kéri az Elnökséget, hogy a politikák koherenciájának és költséghatékonyságának biztosítása érdekében fordítson kiemelt figyelmet a különféle szolgálatok közötti együttműködésre, és végül üdvözli az egyeztetésen született megállapodást, miszerint prezentáció készül e kérdésről a Költségvetési Bizottság ülésére;

38.  úgy véli továbbá, hogy az iratkezelő szolgálat beépítése egy új igazgatóságba javítja az információkhoz való hozzáférést, és hozzájárul a parlamenti tevékenységek jobb megértéséhez; kiemeli, hogy ez megkönnyíti a képviselők munkáját, és az átláthatóságot is növeli a polgárok részéről; úgy határoz, hogy jóváhagyja az előzetes költségvetésben szereplő költségvetési elemeket; ugyanakkor kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák a szolgálat szervezeti felépítéséről, költség és személyzeti terveiről, termékeiről és szolgáltatásairól, beleértve a dokumentumok hozzáférhetőségének javítását célzó lépéseket is;

39. tudomásul veszi az XXX Bizottság véleményét és a hasonló álláspontokat; úgy véli, hogy a legtöbb esetben a felmerült aggályokat a költségvetési módosításokon és a szavazáson keresztül a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vették;

IV. szakasz — Bíróság

40. úgy véli, hogy a Bíróság növekvő munkaterhelése– konzultációk és az új sürgősség eljárások – miatt indokolt volt működési költségvetésének és alkalmazotti létszámának jelentős növelése az elmúlt két évben, beleértve az alkalmazottak számának 2009-es jelentős növelést is; természetesnek veszi ezért, hogy nem kérnek új álláshelyeket 2010-re; a jelenlegi felvételi ütem és a tervezett létszám fényében nincs meggyőződve róla, hogy a tervezett fizetések Tanács általi csökkentése és a csökkenés mértéke megfelelő;

41. úgy határoz ezért, hogy a fentiek miatt, és a bizottságok véleményének ismeretében számos soron visszaállítja az EKT-ban szereplő összegeket;

42. megjegyzi, hogy a Bíróság új épületeinek hatása folyamatos, és hogy ez problémákat okoz a költségvetés teljes növekedésében; e tekintetben, és figyelembe véve az elsüllyedt költségeket, elfogadhatónak tartja a 4,5%-os teljes növekedést, megjegyezve, hogy a Bíróság normális működési költségvetésének növekedése jelentősen kisebb, hozzávetőleg 2,5%-os;

V. szakasz - Számvevőszék

43. a 2009-re engedélyezett 20 könyvvizsgálói álláshely nyomán, az elsősorban a költségvetési mentesítési hatóság részéről jelentkező növekvő igények miatt jóváhagyja további 12 könyvvizsgálói álláshely létrehozását; hangsúlyozza, hogy az alkalmazottak létszámát és a munkákra irányuló kéréseket a költségvetés és az európai gazdaság tágabb kontextusában kell vizsgálni; úgy véli ezért, hogy az elmúlt két évben engedélyezett 32 új könyvvizsgálói álláshely révén a Számvevőszék néhány évig kényelmes helyzetben lesz, és ugyanakkor kéri, hogy a Számvevőszék rangsorolja a kéréseket sürgősségük és viszonylagos fontosságuk szerint;

44. tudomásul veszi a K3 épület bővítési költségeinek tervezett növekedését, és hangsúlyozza, hogy a lízingeléshez képest a közvetlenül a költségvetésből történő finanszírozás az adófizetők számára lehető legolcsóbb megoldás; tudomásul veszi, hogy az 55 millió eurós összeg 2009-re történő előrehozataláról szóló döntés révén jelentősen csökkent az e soron 2010-ben szereplő összeg;

45. A Számvevőszéket magát vizsgáló külső auditban szereplő megjegyzés nyomán úgy véli, hogy az e projekttel kapcsolatos valamennyi kiadást az épületekre vonatkozó külön sor előirányzatai közé kell sorolni, és az átláthatóság érdekében nem szabad más fejezetekben/sorokon szerepeltetni;

46. úgy határoz, hogy megnövel néhány, a nyilvános számvevőszéki jelentések terjesztéséhez, a Hivatalos Lap publikációihoz és a missziókhoz kapcsolódó kiadási tételt, hogy szükség esetén a könyvvizsgálót az adott téma szakértője segíthesse a vizsgálat és a tényfeltárás minőségének javítása érdekében;

VI. szakasz - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

47. úgy határoz, hogy kompromisszumos álláspontra helyezkedik a Bizottság eredeti kérése és a Tanács költségvetés-tervezete között; úgy határoz ezért, hogy jóváhagyja 6 új álláshely létrehozását (4 AD5, 1 AST3 és 1 AST1), és a fizetések és juttatások általános csökkentési arányát 5%-ra igazítja ki;

48. kéri a bizottságot, hogy készítsen el egy első összegző jelentést az ülések és az utazások költségeire vonatkozó, az előző költségvetésben szereplő javított tervezési rendszer működéséről;

49. tekintettel a jövőbeli költségvetésekre, rövid magyarázatot kér arról, miként számolják ki az utazási költségtérítéseket és juttatásokat, és hogy a képviselőknek és az alkalmazottaknak milyen választási lehetőségei vannak ezzel kapcsolatosan, ha vannak egyáltalán;

VII. szakasz - Régiók Bizottsága

50. nem ért egyet azzal, hogy a Tanács törli a Régiók Bizottsága által kért 10 új álláshelyet, és úgy határoz, hogy közülük négyet az politikai munkájához, elsősorban a tartományi közgyűléshez kapcsolódó prioritásos álláshelyként visszaállít; emlékeztet azonban, hogy a Régiók Bizottsága alkalmazotti létszámának növelését már 2009-ben is elfogadták, ezért, tekintve az általános gazdasági helyzetet, ennél többet nem tud jóváhagyni;

51. a Régiók Bizottsága érveinek meghallgatása után úgy határoz, hogy 5%-os általános csökkentési arányt vezet be az alkalmazotti létszám és a szabad álláshelyek tekintetében; megjegyzi, hogy ez biztosítja a megfelelő finanszírozást ahhoz, hogy a Régiók Bizottsága eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, miközben némi megtakarítást tesz lehetővé az EKT-hoz képest;

52. kompromisszumos álláspontra helyezkedik a Régiók Bizottsága kérése és a Tanács számos működési soron javasolt csökkentése között, beleértve az IT-fejlesztéseket, az óvodai létesítményeket, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

53. a Tanács általi csökkentés figyelembevételét és az ombudsman érveinek meghallgatását követően részben visszaállítja az EKT-t; ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az EKT-hoz képest bizonyos mértékű megtakarítást meg lehet tartani;

54. kompromisszumos álláspontra helyezkedik az ombudsman és a Tanács között a fizetések és juttatások előirányzatai kapcsán is;

55. egyetért az ombudsmannal abban, hogy el kell gondolkozni új Hivatal megválasztásához kapcsoló kiadások hasznosságának mértékén, és úgy véli, a költségek különböző évekre és különböző költségvetési címekre való elosztásának jelenlegi gyakorlata nem átlátható;

56. meglepi, hogy e testületnek gyakorlatilag egyáltalán nincs költségvetése képzésre, ezért egyetért némi növekedéssel ezen a területen;

IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

57. elismeri, hogy az adatvédelmi biztost egyre több esetben kérik fel (adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos) jogszabályokról való véleményalkotásra; alaposan megvitatta a kérdést, és arra a megállapításra jutott, hogy a konzultációk kötelező jellegűek a biztos részéről; úgy határoz ezért, hogy némi kiigazítást végez a Tanács által javasolt költségvetés-tervezetben;

58. jóváhagyja két új álláshely létrehozását (1 AD1 és 1 AST2), ami félúton van az eredeti kérés és a Tanács álláspontja között; mindezt annak fényében teszi, hogy ugyanakkor a nemzeti szakértők finanszírozását is növelik;

59. az adatvédelmi biztos érveinek meghallgatását követően néhány költségvetési fejezetben jóváhagy némi növekedést a tanácsi javaslathoz képest;

o

o   o

60. utasítja elnökét, hogy az általános költségvetés-tervezet I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakaszához fűzött módosító indítványokkal együtt továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek.

• [1]  HL L 253, 2000.10.7., 42. o.
• [2]  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
• [3]  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
• [4]  E napon elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0096.
• [5]  E napon elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0346.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (3.9.2009)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről, I. szakasz – Európai Parlament
(C7-0128/2009 – 2009/2002B(BUD))

A vélemény előadója: Peter Šťastný

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   emlékeztet arra, hogy a parlamenti képviselőknek az állampolgárok választott képviselőiként fontos szerepet kell játszaniuk a kereskedelmi tárgyalásokon, és különösen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében zajló tárgyalásokon;

2.   hangsúlyozza, hogy a Parlament a genfi székhelyű Interparlamentáris Unióval 2002 óta közösen szervezi és társfinanszírozza a WTO-ról szóló parlamenti konferenciát, a WTO parlamenti ellenőrzésére szolgáló állandó mechanizmust, amelynek tevékenységét fokozni lehetne;

3.   megállapítja, hogy a WTO-ról szóló parlamenti konferencia elsődleges célja, hogy fokozza a WTO külső átláthatóságát és elszámoltathatóvá tegye azt a jogalkotók, azaz a nép választott képviselői felé; megállapítja, hogy a konferencia olyan fórum, ahol a világ minden részéről érkezett parlamenti képviselők véleményt, információkat és tapasztalatokat cserélnek egymással a nemzetközi kereskedelem kérdéseiről, és a következők révén parlamenti dimenziót adnak a WTO-nak: i) a WTO tevékenységeinek felügyelete, e tevékenységek hatékonyságának és tisztességességének javítása, ii) a WTO eljárásai átláthatóságának, valamint a kormányok, parlamentek és a civil társadalom közötti párbeszéd javítása, valamint iii) a nemzetközi kereskedelem ügyeivel foglalkozó kapacitás kiépítése a parlamentekben és a WTO-n belüli viták irányának befolyásolása;

4.   megismétli kinyilvánított célját, amely szerint a WTO-val kapcsolatos tárgyalásokat parlamenti eljárásnak kell kísérnie; ezért hangsúlyozza, hogy a jövőben folyamatosan szükség lesz e kritikus fontosságú tevékenység finanszírozására; e tekintetben megjegyzi, hogy 2010-ben a WTO-ról szóló parlamenti konferenciának lesz legalább egy éves ülése, vagy párhuzamosan a WTO miniszteri konferenciájával, amennyiben megrendezik, vagy más módon Brüsszelben vagy Genfben, továbbá az irányítóbizottság két alkalommal ülésezik Genfben;

5.   a WTO-ról szóló parlamenti konferencia társszervezőjeként eltökélt szándéka annak biztosítása, hogy elegendő előirányzat álljon rendelkezésre küldöttségei megfelelő és a szükséges infrastruktúrával ellátott részvételének biztosítására és az AKCS-országok hat képviselője utazási és megélhetési költségtérítésének fedezésére;

6.   rámutat arra, hogy amennyiben a WTO miniszteri konferenciája megrendezésre kerülne 2010-ben, a Parlament garantálná a 3 0 4 4 költségvetési sor megerősítését annak érdekében, hogy fedezze a miniszteri konferencia és az azzal párhuzamosan sorra kerülő, WTO-ról szóló parlamenti konferencia ülésének szervezésével összefüggő költségeket.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	1.9.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Daniel Caspary, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Peter Šťastný, Iuliu Winkler, Pablo Zalba Bidegain, Kader Arif, Bernd Lange, David Martin, Emilio Menéndez del Valle, Gianluca Susta, Marielle De Sarnez, Metin Kazak, Niccolò Rinaldi, Yannick Jadot, Caroline Lucas, Robert Sturdy, Joe Higgins, Helmut Scholz, George Becali
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Mário David, Georgios Papastamkos, George Sabin Cutaş, Jörg Leichtfried, Libor Rouček, Catherine Bearder
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Sylvie Guillaume

VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről (2.10.2009)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről, VIII. szakasz – Európai ombudsman
(C7-0128/2009 – 2009/2002B(BUD))

A vélemény előadója: Margrete Auken

RÖVID INDOKOLÁS

A Petíciós Bizottság tudomásul veszi az európai ombudsman által a költségvetési rendelet[1] 31. cikke értelmében a költségvetési hatósághoz benyújtott becsléseket a 2010. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési követelményeiről.

Az európai ombudsman legfontosabb feladatai a következők:

-     az Európai Közösség intézményeinek és szerveinek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok orvoslása és megelőzése oly módon, hogy panaszokat kezel, illetve akár a panaszok alapján, akár saját kezdeményezésére vizsgálatokat folytat le;

-     az európai állampolgárokkal folytatott hatékony kommunikáció, melynek során tájékoztatja őket az uniós jogszabályok alapján őket megillető jogokról, valamint elősegíti a hatékony jogorvoslatot e jogok védelmére.

E feladatok elvégzésében az ombudsmant titkárság segíti, amely – a panaszok és a vizsgálatok kezelése mellett – az intézmény általános ügyvitelének biztosítása érdekében horizontális igazgatási és irányítási feladatokat is ellát. Ilyen feladat többek között a költségvetési, pénzügyi és személyzeti irányítás, az állampolgárokkal folytatott levelezés, az informatikai irányítás és az egyéb intézményekkel való kapcsolattartás.

Munkamennyiség

2008 során az ombudsmanhoz 3 406 új panasz érkezett (2007-ben 3 214), ebből 802 (azaz 25%) tartozott az ombudsman hatáskörébe. Ezek közül 281-et nyilvánítottak elfogadhatatlannak, 228-at pedig elfogadhatónak ugyan, de vizsgálat lefolytatására nem volt elegendő ok. 293 esetben (9,1%) indult vizsgálat. Az ombudsman 3 saját kezdeményezésű vizsgálatot indított, és egy különjelentést tett közzé.

A 2008-ban kivizsgált ügyek 70%-a esetében vagy tanácsadás történt, vagy átadták az ügyet az ombudsmanok hálózata valamelyik tagjának, a SOLVIT-nak vagy a tagállamok valamely egyéb panaszkezelő szervének. Az ombudsman 191 ügyet utalt a Petíciós Bizottság elé.

2008-ban az ombudsman 355 vizsgálatot zárt le (2007-ben 350-et), aminek következtében a lezárt ügyek számának tekintetében a 2008-as év az eddigi legsikeresebb az ombudsmani hivatal történetében. A 2008-as év ezenkívül a javasolt és elfogadott ajánlástervezetek és békés megoldások számában is az eddigi legsikeresebb. Ezenkívül a vizsgálatok lefolytatása is felgyorsult. Jelenleg a vizsgálatok 52%-át 1 éven belül, 68%-át másfél éven belül lezárják.

A 2010-es költségvetés főbb jellemzői

Az európai ombudsman 2010-re vonatkozó költségvetési becsléseiben 9 543 000 euró szerepel, ami a 2009. évi költségvetéshez képest 7,14%-os (636 120 eurós) növekedést jelent. Ez az összeg figyelembe veszi az Európai Bizottság által előre jelzett infláció és a magasabb megélhetési költségek hatását.

Egy – a 2009. évi költségvetésben már részben szereplő – 296 000 eurós összeget az új ombudsman megválasztásának esetleges következményei esetére irányoztak elő. Az előirányzatokra szükség lehet a jelenlegi ombudsman esetleges távozása, illetve az új ombudsman megválasztása kapcsán felmerülő anyagi következmények kezelésére.

Az ombudsman létszámterve 63 (34 AD és 29 AST) álláshelyet tartalmaz. A tisztviselőkre és az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó költségvetési alcím 9,56%-os (545 120 eurós) növekedést mutat. Ezt a különbséget a 2009-ben megadott 6 új álláshely egész éves hatásának, valamint az éves kiigazítások és az 2010-re kért előléptetések és felminősítések (3 AST és 2 AD) költségeinek finanszírozására fogják felhasználni. 2010-re az ombudsman nem kérvényezett új álláshelyeket.

Képzési politika

A 2010-re vonatkozó becslések fontos eleme a képzésre fordítandó összeg jelentős emelése. Az ombudsman úgy határozott, hogy új képzési politikát vezet be, mivel a statisztikák azt mutatják, hogy személyzete átlagosan jóval kevesebb képzésen vesz részt (1,8 nap) mint a többi intézmény tisztviselői. Az ombudsman személyzetének körülbelül 70%-a Strasbourgban dolgozik, ami azt jelenti, hogy kevésbé tudják kiaknázni a Luxembourgban vagy Brüsszelben szervezett tanfolyamokat. A földrajzi tényező ezenkívül jelentős hatással van a kiküldetési költségekre. Az ombudsman ezért 28 000 eurós emelést kér a költségvetésben a képzések számára.

Megtakarítások és átcsoportosítás

Az ombudsman minden költségvetési sort módszeresen megvizsgál esetleges megtakarítások céljából, hogy a megtakarított összegeket olyan projektek finanszírozására lehessen felhasználni, melyeket az igazgatás a következő évre irányzott elő. E gyakorlat eredményeképpen a 2009-es költségvetéshez képest 22 költségvetési sorból 17 reálértéken csökkenést mutat, és az I. és a II. címre (személyzet és épületek) fordított költségvetés növekedésének 43,7%-át a források belső átcsoportosításából fedezik.

Az ombudsmannak a fordítási és tolmácsolási költségek lefaragására irányuló folyamatos erőfeszítései következtében a 2009-es költségvetés a 2008-ashoz képest 2,2%-os csökkenést mutatott, és a 2010-es becslés 2009-hez képest további 8,6%-os csökkenést ígér.

Az ombudsman fontosabb kiadványai tekintetében is sikerült megtakarítást elérni, ugyanis a vonatkozó becsült költségvetési sor csökkenést mutat (2009-ben 436 000 euró, 2010-ben pedig 422 000 euró).

JAVASLATOK

A Petíciós Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy az ombudsman által igényelt költségvetési források biztosítják számára, hogy megfelelő módon eleget tud tenni kötelezettségeinek és eredményesen végre tudja hajtani feladatait;

2.  megjegyzi, hogy az ombudsman költségvetése 7,14%-os (636 120 eurós) emelkedést mutat a 2009-es költségvetéshez képest;

3.  örömmel jegyzi meg, hogy 2008-ban az ombudsman 355 vizsgálatot zárt le (2007-ben 350-et, 2006-ban pedig 250-et), és hogy a 2008-as év nemcsak a lezárt vizsgálatok, hanem az ajánlástervezetek és a javasolt és elfogadott békés megoldások számának tekintetében is az eddigi legsikeresebb év lett;

4.  elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ombudsman fel tudta gyorsítani a vizsgálatok lefolytatását, és a vizsgálatok 52%-át 1 éven belül, 68%-át pedig 1,5 éven belül lezárja;

5.  tudomásul veszi, hogy az ombudsman 2010-re nem kérvényezett új álláshelyeket; támogatja az ombudsman kérelmét bizonyos (3 AST és 2 AD) álláshelyek felminősítésére annak érdekében, hogy az arra érdemes tisztviselőknek biztosíthassa a szokásos előmenetelt;

6.  támogatja az ombudsman kérését a képzésre fordított előirányzatok jelentős mértékű növelésére, ami a többi intézményével azonos színvonalú képzési politika megvalósítását teszi lehetővé;

7.  elégedettséggel veszi tudomásul, hogy az ombudsman továbbra is folytatja megtakarítási és átcsoportosítási politikáját, ami a 2010-es költségvetésre nézve a működési költségvetés 8,1%-ának átcsoportosítását, és a 2009-es költségvetéshez képest 22 költségvetési sorból 17 reálértéken való csökkenését jelenti; megjegyzi, hogy az I. és a II. címre fordított költségvetés teljes növekedésének 43,7%-át a források belső átcsoportosításából fedezik;

8.  örömmel veszi tudomásul, hogy az ombudsman a fordítási és tolmácsolási költségek lefaragásával további megtakarításokat ért el, és így a tavalyi költségvetéshez képest ezen a területen 8,6%-os költségcsökkentést valósított meg;

9.  bátorítja az ombudsmant, hogy folytassa erőfeszítéseit a megtakarítások és a források átcsoportosítása terén, többek között oly módon, hogy a projekteket több évre ütemezi, és ezzel szétteríti a szükséges forrásokat, valamint hogy átcsoportosításokat hajt végre a költségvetési sorok között.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	1.10.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 0 2
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Margrete Auken,Simon Busuttil, Giles Chichester, Bairbre de Brún, Pascale Gruny, Roger Helmer, Peter Jahr, Lena Barbara Kolarska-Bobińska, Miguel Angel Martínez Martínez, Erminia Mazzoni, Willy Meyer, Mariya Nedelcheva, Chrysoula Paliadeli, Ernst Strasser, Csaba Sándor Tabajdi, Diana Wallis, Angelika Werthmann,
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sandrine Bélier,Kinga Göncz, Gerald Haefner,
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Pablo Arias Echeverría,

• [1]  A Tanács 2002. június 25-i, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendelete (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	8.10.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Damien Abad, Francesca Balzani, Reimer Böge, Daniel Cohn-Bendit, Andrea Cozzolino, Isabelle Durant, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Carl Haglund, Edit Herczog, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Ivaylo Kalfin, Sergej Kozlík, Alain Lamassoure, Vladimír Maňka, Barbara Matera, María Paloma Muñiz De Urquiza, Sergio Paolo Francesco Silvestris, László Surján, Helga Trüpel, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Bastiaan Belder, Maria Da Graça Carvalho, Frederic Daerden, Hynek Fajmon, Louis Grech, Giovanni La Via, Riikka Manner, Georgios Stavrakakis, Derek Vaughan
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)