JELENTÉS a Parlament eljárási szabályzatának a Lisszaboni Szerződésnek megfelelő kiigazításáról
6.11.2009 - (2009/2062(REG))
Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: David Martin
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Parlament eljárási szabályzatának a Lisszaboni Szerződésnek megfelelő kiigazításáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, amely tartalmazza a Költségvetési Bizottság 2009. március 31- véleményében (A6-0277/2009)[1] javasolt módosításokat,
1. úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;
2. rámutat arra, hogy a módosítások a Szerződés megfelelő rendelkezéseinek hatálybalépését követő napon lépnek hatályba;
3. utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 7 cikk – 2 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(2) A bizottság határozati javaslatot tesz, amelyben csupán a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást. |
(2) A bizottság indokolt határozatra tesz javaslatot, melyben csupán a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást. |
Indokolás | |
A módosítás figyelembe veszi az Elsőfokú Bíróságnak a T - 345/05 sz. ügyben (Ashley Neil Mote) 2008. október 15-én hozott ítéletét. Ugyanakkor eleget tesz a jogi aktusok indoklására vonatkozó kötelezettségnek, amely a Lisszaboni Szerződés értelmében mostantól fogva az Európai Parlamentre is kifejezetten vonatkozik (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 296. cikke). | |
Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 8 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
A európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtására vonatkozó szabályokat – eltérő rendelkezés hiányában – az Elnökség fogadja el. |
Az európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtására vonatkozó szabályokat – eltérő rendelkezés hiányában – a Parlament határozza meg az illetékes bizottság ajánlása alapján. |
Indokolás | |
Az európai parlamenti képviselők statútumának kidolgozása során úgy gondolták, hogy a statútum nem megfelelő részletességű rendelkezéseinek végrehajtása és pontosítása a Parlament plenáris ülésén meghozandó döntést tesz szükségessé. A kizárólag az Elnökség által meghozott döntéshez képest, ennek az eljárásnak az az előnye, hogy nagyobb átláthatóságot biztosít, valamint minden képviselőt bevon a rá vonatkozó szabályok kidolgozásába és felelőssé teszi azok meghatározásában. | |
Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 11 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) A hetedik parlamenti ciklus végéig bizonyos tagállamoknak további képviselői helyeket biztosító megállapodás hatálybalépéséig1 az (1) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. Az érintett tagállamokat fel kell kérni, hogy nemzeti jogszabályaiknak megfelelően jelöljenek ki megfigyelőket. |
|
|
____________________________ 1 Az Európai Tanács 2008. december 11-i és 12-i következtetései alapján. |
Indokolás | |
A módosítás értelmében az eljárási szabályzatba 2009. május 6-án beillesztett, megfigyelőkről szóló új szabály a Parlament által esetlegesen felkért megfigyelőkre is vonatkozik, tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően bizonyos tagállamok további képviselői helyekhez jutnak. A módosítás lehetővé teszi, hogy az új tagállamok maguk jelöljék ki megfigyelőiket, az Európai Tanács 2009. június 18-i és 19-i következtetéseinek megfelelően. | |
Módosítás 4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 23 cikk – 2 bekezdés és 2 a bekezdés (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az Elnökség a képviselőket és a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz. |
(2) Az Elnökség a képviselőket és a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz. |
|
|
(2a) Az Elnökség a főtitkár vagy valamely képviselőcsoport javaslatára a képviselőket érintő ügyekben pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz. |
Indokolás | |
Pontosítás: nincs pontos szabály az Elnökség üléseire történő szövegek vagy módosítások beterjesztésére vonatkozóan. A képviselőket érintő ügyekben a képviselőcsoportoknak hivatalos lehetőséget kell kapniuk, hogy szövegeket és módosításokat terjesszenek elő megvitatás és szavazás céljából. | |
Módosítás 5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 23 cikk – 11 a bekezdés (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
(11a) Az Elnökség kijelöl két vagy több alelnököt, akiket megbíz a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megvalósításával. |
|
|
Az alelnökök ezzel kapcsolatos tevékenységükről az Elnökök Értekezletének rendszeresen beszámolnak. |
|
|
(Ha ezt a módosítást elfogadják, a 25. cikk (3) bekezdésének második és harmadik mondata törlésre kerül.) |
Módosítás 6 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 36 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
36. cikk |
36. cikk |
|
Az alapvető jogok, a szubszidiaritás és az arányosság elve, a jogállamiság és a pénzügyi vonatkozások vizsgálata |
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartása |
|
Jogalkotási javaslat vizsgálata során a Parlament különös figyelmet fordít az alapvető jogok tiszteletben tartására, különös tekintettel arra, hogy a jogalkotási eljárás összhangban legyen az Európai Unió alapjogi chartájával, a szubszidiaritás és az arányosság elvével és a jogállamisággal. Továbbá, ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e. |
1. A Parlament minden tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában megállapított alapvető jogokat. |
|
|
A Parlament teljes mértékben tiszteletben tartja továbbá az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében, valamint 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt jogokat és elveket. |
|
|
2. Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy annak részei nem felelnek meg az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogoknak, kérésükre az ügyet az Alapjogi Charta értelmezésének céljából az illetékes bizottsághoz kell utalni. E bizottság véleményét az illetékes bizottság jelentéséhez mellékelni kell. |
(Lásd a 38. cikk módosítását – (-1) bekezdés (új) – és a 38 a. cikkre (új) vonatkozó módosítást.) | |
Indokolás | |
Új eljárás bevezetése az alapvető jogok tiszteletben tartásának vizsgálatára. Kisebbségi jogot is teremt. | |
Módosítás 7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 38 cikk – -1 bekezdés (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
(-1) Ha egy jogalkotási aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e. |
(A 36. cikk utolsó mondatával azonos szövegezésű módosítás.) | |
Módosítás 8 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 38 a cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
38a. cikk |
|
|
A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására irányuló vizsgálat |
|
|
1. A jogalkotási aktusra irányuló javaslat vizsgálatakor a Parlament különös figyelmet fordít a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására. |
|
|
2. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság bármely jogalkotási aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban határozhat úgy, hogy ajánlásokat tesz az illetékes bizottság számára. |
|
|
3. Ha egy nemzeti parlament a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően indoklással ellátott véleményt küld az elnöknek, e dokumentumot az illetékes bizottsághoz kell utalni, és tájékoztatás céljából továbbítani kell a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottságnak. |
|
|
4. A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikkében említett sürgős esetek kivételével a bizottság nem bonyolítja le a zárószavazást a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkében megállapított nyolchetes határidő lejárta előtt. |
|
|
5. Amennyiben azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják hogy a jogalkotási aktus tervezete nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazat legalább egyharmadát vagy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett jogalkotási aktusok tervezete esetén – egynegyedét teszik ki, a Parlament mindaddig nem határoz, amíg a javaslat szerzője nem fejti ki, hogyan szándékozik a továbbiakban eljárni. |
|
|
6. Amennyiben a rendes jogalkotási eljárás keretében azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják hogy a jogalkotási aktus tervezete nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazatnak legalább az egyszerű többségét teszi ki, az illetékes bizottság – a nemzeti parlamentek és a Bizottság által benyújtott, indoklással ellátott vélemények figyelembe vételét, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményének meghallgatását követően – azt ajánlhatja a Parlamentnek, hogy a szubszidiaritás elvének megsértése miatt utasítsa el a javaslatot, vagy benyújthat a Parlamentnek bármilyen más ajánlást, amely tartalmazhat a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos módosításra irányuló javaslatokat. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményét mellékelni kell az ilyen ajánláshoz. |
|
|
Az ajánlásokat vita és szavazás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Amennyiben a javaslat elutasítására irányuló ajánlást az Európai Parlamentben leadott szavazatok többsége alapján elfogadják, az elnök bejelenti az eljárás lezárását. Ha a Parlament nem utasítja el a javaslatot, az eljárás a Parlament által jóváhagyott ajánlások figyelembevételével folytatódik. |
Indokolás | |
A nemzeti parlamenteket érintő, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos új eljárások („sárga lapos” eljárás és „narancssárga lapos” eljárás) átültetése az eljárási szabályzatba. | |
Módosítás 9 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 44 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
Konzultáció a tagállami kezdeményezésekről |
A tagállami kezdeményezésekkel kapcsolatos jogalkotási eljárások |
|
1. Az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése, illetve az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése és a 42. cikke alapján valamely tagállam által benyújtott kezdeményezéssel kapcsolatban az eljárási szabályzat e cikke és a 36–39. cikke, a 43. és az 55. cikke alapján kell eljárni. |
1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján valamely tagállam által benyújtott kezdeményezéssel kapcsolatban az eljárási szabályzat e cikke és a 36–39. cikke, a 43. és az 55. cikke alapján kell eljárni. |
|
2. Az illetékes bizottság felhívhatja a kezdeményező tagállam egy képviselőjét, hogy ismertesse a bizottság előtt a kezdeményezést. Ezt a képviselőt elkísérheti a Tanács elnöksége. |
2. Az illetékes bizottság felhívhatja a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt a kezdeményezést. A képviselőket elkísérheti a Tanács elnöksége. |
|
3. Mielőtt az illetékes bizottság szavaz, megkérdezi a Bizottságot, hogy készített-e álláspontot a kezdeményezésről; és ha igen, felkéri a Bizottságot álláspontjának ismertetésére. |
3. Mielőtt az illetékes bizottság szavaz, megkérdezi a Bizottságot, hogy készített-e álláspontot a kezdeményezésről; és ha igen, felkéri a Bizottságot álláspontjának ismertetésére. |
|
4. Ha egyidejűleg vagy rövid időn belül kettő vagy több a Bizottságtól vagy a tagállamoktól származó olyan javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez, amelyek jogalkotási célja megegyezik, a Parlament egy jelentésben foglalkozik velük. A jelentésben az illetékes bizottság jelzi, hogy melyik szöveghez javasol módosítást, az összes többi szövegre pedig a jogalkotási állásfoglalásban utal. |
4. Ha egyidejűleg vagy rövid időn belül kettő vagy több a Bizottságtól vagy a tagállamoktól származó olyan javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez, amelyek jogalkotási célja megegyezik, a Parlament egy jelentésben foglalkozik velük. A jelentésben az illetékes bizottság jelzi, hogy melyik szöveghez javasol módosítást, az összes többi szövegre pedig a jogalkotási állásfoglalásban utal. |
|
5. Az EU-Szerződés 39. cikk (1) bekezdésében említett időszak akkor veszi kezdetét, amikor a plenáris ülésen bejelentik, hogy a Parlament megfelelő indokolással ellátott kezdeményezést kapott a hivatalos nyelveken, amely indokolás igazolja, hogy a kezdeményezés összhangban van az EK-Szerződéshez mellékelt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvvel. |
|
Módosítás 10 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
Visszautalás esetén az illetékes bizottság a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek. |
Visszautalás esetén az illetékes b izottság döntést hoz a követendő eljárásról, és a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek. |
Indokolás | |
Mozgásteret biztosít az illetékes bizottság számára, ideértve a jelentés benyújtásának lehetőségét. | |
Módosítás 11 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 58 cikk – 1 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Bizottság javaslatára vonatkozó parlamenti álláspont elfogadását követő időszakban az illetékes bizottság elnöke és előadója figyelemmel kíséri a javaslat előrehaladását az eljárásban a Tanács általi elfogadásáig, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács és a Bizottság betartsa a módosításokkal kapcsolatos kötelezettségvállalását a Parlament felé. |
(1) A Bizottság javaslatára vonatkozó parlamenti álláspont elfogadását követő időszakban az illetékes bizottság elnöke és előadója figyelemmel kíséri a javaslat előrehaladását az eljárásban a Tanács általi elfogadásáig, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács és a Bizottság betartsa az állásponttal kapcsolatos kötelezettségvállalását a Parlament felé. |
Indokolás | |
Technikai és terminológiai kiigazítás. | |
Módosítás 12 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 59 cikk – 1 alcím | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
Együttdöntési eljárás |
Rendes jogalkotási eljárás |
|
|
(Az egész szöveget érintő módosítás: az eljárási szabályzat teljes szövegében az „együttdöntés”, „együttdöntési eljárás” szövegrész helyébe a „rendes jogalkotási eljárás” szöveg lép.) |
Módosítás 13 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 60 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
60. cikk |
törölve |
|
Az 1975. évi közös nyilatkozatban szereplő egyeztető eljárás |
|
|
1. Ha bizonyos fontos közösségi határozatok esetén a Tanács el kíván térni a Parlament véleményétől, a Parlament véleménye kinyilvánításakor a Tanáccsal egyeztetési eljárást indíthat, a Bizottság aktív közreműködésével. |
|
|
2. Ezt az eljárást a Parlament indítja meg, akár saját, akár a Tanács kezdeményezésére. |
|
|
3. Az egyeztető bizottságba delegált küldöttség összetételére és eljárására, valamint az eredmények Parlamenttel való közlésére vonatkozóan a 68. cikk alkalmazandó. |
|
|
4. Az illetékes bizottság az egyeztetés eredményéről jelentést készít. E jelentésről a Parlament vitát és szavazást tart. |
|
Indokolás | |
A költségvetésről és a többéves pénzügyi keretről szóló új rendelkezésekkel az 1975. évi közös nyilatkozat elavulttá válik. | |
Módosítás 14 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 61 cikk – cím | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
A Tanács közös álláspontjának közlése |
A Tanács álláspontjának közlése |
|
|
(Az egész szöveget érintő módosítás: „a Tanács közös álláspontja” vagy a „közös álláspont” szavakat az eljárási szabályzat teljes szövegében „a Tanács álláspontja” vagy az „álláspont” szavak váltják fel.) |
Indokolás | |
Technikai és terminológiai kiigazítás. | |
Módosítás 15 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 62 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
Az EK-Szerződés 252. cikkének g) pontja, illetve az EU-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdése szerinti határidő-meghosszabbításhoz az elnök a Tanács hozzájárulását kéri. |
törölve |
Indokolás | |
A Lisszaboni Szerződés már nem tartalmazza azokat az előírásokat, amelyekre e rendelkezés utal. | |
Módosítás 16 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 62 cikk – 2 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az elnök értesíti a Parlamentet az EK-Szerződés 251. cikkének (7) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt. |
(2) Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt. |
|
|
(Az egész szöveget érintő módosítás: az EU-Szerződés és az EK-Szerződés cikkeinek számozását az egész eljárási szabályzatban ki kell igazítani az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés konszolidált változatának megfelelően.) |
Indokolás | |
Technikai és terminológiai kiigazítás. | |
Módosítás 17 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 62 cikk – 3 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(3) Az elnök az illetékes bizottság elnökével való konzultációt követően, az EK-Szerződés 252. cikkének g) pontja alapján, hozzájárulhat a Tanács határidő-hosszabbításra irányuló kérelméhez. |
törölve |
Indokolás | |
Lásd az 62. cikk (1) bekezdése második albekezdésének módosítását. | |
Módosítás 18 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 65 cikk – 4 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(4) A (3) bekezdéstől eltérve, ha a Parlament elutasítása az EK-Szerződés 252. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, az elnök a Bizottságot javaslata visszavonására kéri fel. Ha a Bizottság ennek eleget tesz, az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult. |
törölve |
Indokolás | |
Az EK-Szerződés 252. cikkét törölték. | |
Módosítás 19 Az Európai Parlament eljárási szabályzata A 6a. fejezet címe (új) (a 74. cikk után és a 7. fejezet elé illesztendő be) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
6a. FEJEZET |
|
|
Intézményi kérdések |
Módosítás 20 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 a cikk (új) (a 6a. fejezetbe (új) illesztendő be) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
74a. cikk |
|
|
A Szerződés rendes felülvizsgálata |
|
|
1. A 41. és a 48. cikkel összhangban az illetékes bizottság jelentést terjeszthet a Parlament elé, melyben a Szerződések módosítását javasolhatja a Tanácsnak. |
|
|
2. Ha az Európai Tanács konvent összehívásáról határoz, az Európai Parlament abban részt vevő képviselőit a Parlament az Elnökök Értekezlete javaslatára nevezi ki. |
|
|
A Parlament küldöttsége megválasztja vezetőjét, valamint jelöltjeit a konvent által felállított bármely irányító csoportban vagy elnökségben betöltendő tisztségre. |
|
|
3. Ha az Európai Tanács a Parlament egyetértését kéri a Szerződések módosítására vonatkozó javaslatok megvizsgálása céljából felállítandó konvent összehívásának mellőzéséről szóló döntéshez, az ügyet a 81. cikkel összhangban az illetékes bizottsághoz kell utalni. |
Indokolás | |
Nem mindig az a leghatékonyabb, ha a parlamenti küldöttséget a konvent irányító csoportjának vagy elnökségének tagja vezeti. | |
Módosítás 21 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 b cikk (új) (a 6a. fejezetbe (új) illesztendő be) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
74b. cikk |
|
|
A Szerződés egyszerűsített felülvizsgálata |
|
|
A 41. és a 48. cikkel összhangban az illetékes bizottság az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentést terjeszthet a Parlament elé, melyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részében foglalt rendelkezések egészben vagy részben történő felülvizsgálatát javasolhatja az Európai Tanácsnak. |
Indokolás | |
A Parlament Lisszaboni Szerződésben bevezetett azon új jogát tükrözi, hogy javaslatot nyújthat be a Szerződés módosítására. | |
Módosítás 22 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 c cikk (új) (a 6a. fejezetbe (új) illesztendő be) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
74c. cikk |
|
|
Csatlakozási szerződések |
|
|
1. Bármely európai államnak az Európai Unióba történő felvételre irányuló kérelmét az illetékes bizottsághoz kell utalni megtárgyalásra. |
|
|
2. A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslata alapján határozhat úgy, hogy a felvételt kérő állammal folytatandó tárgyalások megkezdése előtt felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vitában vegyenek részt. |
|
|
3. A tárgyalások folyamán a Bizottság és a Tanács rendszeresen és teljes körűen – adott esetben bizalmas formában – tájékoztatja az illetékes bizottságot a tárgyalások folyamatáról. |
|
|
4. A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján a tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti ezek figyelembe vételét az Európai Unióba történő felvételt kérő állam csatlakozási szerződésének megkötése előtt. |
|
|
5. A tárgyalások befejezés után, de még a megállapodás aláírása előtt, a megállapodástervezetet a 81. cikkel összhangban be kell nyújtani a Parlamenthez hozzájárulás céljából. |
|
|
(E módosítás elfogadása esetén a 89. cikk törlésre kerül.) |
Módosítás 23 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 d cikk (új) (a 6a. fejezetbe (új) illesztendő be) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
74d. cikk |
|
|
Kilépés az Unióból |
|
|
Ha egy tagállam az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerint ki kíván lépni az Unióból, az ügyet a Parlament illetékes bizottságához kell utalni. A 74c. cikket értelemszerűen kell alkalmazni. A Parlament a kilépésre vonatkozó megállapodással való egyetértésről a leadott szavazatok többségével határoz. |
Indokolás | |
Az Unióból való kilépésre vonatkozó új lehetőségről rendelkezik. | |
Módosítás 24 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 e cikk (új) (a 6a. fejezetbe (új) illesztendő be) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
74e cikk |
|
|
Az alapelvek valamely tagállam általi megsértése |
|
|
1. A Parlament az illetékes bizottság 41. és 48. cikknek megfelelően elkészített különjelentése alapján: |
|
|
(a) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó, indokolással ellátott javaslatról; |
|
|
(b) szavazhat a Bizottságot vagy a tagállamot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti javaslat benyújtására felhívó javaslatról; |
|
|
(c) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, vagy – azt követően – az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó javaslatról. |
|
|
2. A Tanács valamely javaslattal való egyetértésre irányuló – az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott – bármely kérelmét az érintett tagállam által benyújtott észrevételekkel együtt a Parlamentben be kell jelenteni, és 81. cikknek megfelelően az illetékes bizottság elé kell terjeszteni. A sürgős és indokolt eseteket kivéve a Parlament az illetékes bizottság javaslata alapján hozza meg határozatát. |
|
|
3. Az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelő határozatokhoz a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. |
|
|
4. Ha az Elnökök Értekezlete engedélyezi, az illetékes bizottság ehhez kapcsolódó állásfoglalásra irányuló indítványt nyújthat be. Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány a Parlament véleményét tükrözi a tagállam által elkövetett súlyos jogsértésről, a megfelelő szankciókról és e szankciók megváltoztatásáról, illetve visszavonásáról. |
|
|
5. Az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Parlament teljes körű tájékoztatást kapjon, és szükség esetén a (3) bekezdés alapján adott egyetértéséhez kapcsolódó nyomon követési intézkedésről kikérjék véleményét. A Tanácsot felkérik, hogy nyújtson a fejleményekről megfelelő tájékoztatást. Az illetékes bizottságnak az Elnökök Értekezlete engedélyével készített javaslata alapján a Parlament a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadhat el. |
|
|
(E módosítás elfogadása esetén a 102. cikk törlésre kerül.) |
Indokolás | |
Apró változtatásokkal megegyezik a jelenlegi 102. cikk szövegével. | |
Módosítás 25 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 f cikk (új) (a 6a. fejezetbe (új) illesztendő be) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
74f. cikk |
|
|
A Parlament összetétele |
|
|
A parlamenti ciklus vége előtt megfelelő időben a Parlament – illetékes bizottságának a 41. cikk értelmében készített jelentése alapján –javaslatot tehet összetételének módosítására. Az Európai Tanácsnak a Parlament összetételét meghatározó határozattervezetét a 81. cikk szerint kell megvizsgálni. |
Indokolás | |
Megfelel az EUSz. 14. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti új kezdeményezési jognak. | |
Módosítás 26 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 82 cikk (74 g. cikként a 6a. fejezetbe (új) illesztendő be) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
82. cikk |
74g. cikk |
|
Parlamenti eljárások |
A tagállamok közötti megerősített együttműködés |
|
1. A tagállamok közötti megerősített együttműködés és az EU-Szerződés 40a. cikkének (2) bekezdése szerint a Parlamenttel történő konzultáció bevezetésére irányuló tagállami kérelmeket vagy bizottsági javaslatokat az elnök az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. Az eljárási szabályzat 37., 38., 39., 43., 53-60. és a 81. cikke megfelelően alkalmazandó. |
1. A tagállamok közötti megerősített együttműködés bevezetésére irányuló kérelmeket az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke szerint az elnök az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. Az eljárási szabályzat 37., 38., 39., 43., 53–59. és a 81. cikke megfelelően alkalmazandó. |
|
2. Az illetékes bizottság megvizsgálja az EK-Szerződés 11. cikkének és az EU-Szerződés 27a., 27b., 40., 43., 44. és 44a. cikkének betartását. |
2. Az illetékes bizottság megvizsgálja az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 326–334. cikkének betartását. |
|
3. A megerősített együttműködés keretében javasolt további jogszabályokat az együttműködés létrejöttét követően a Parlament ugyanolyan eljárások szerint kezeli, mint amelyekre nem a megerősített együttműködés alkalmazandó. |
3. A megerősített együttműködés keretében javasolt további jogszabályokat az együttműködés létrejöttét követően a Parlament ugyanolyan eljárások szerint kezeli, mint amelyekre nem a megerősített együttműködés alkalmazandó. A 43. cikk alkalmazandó. |
Módosítás 27 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
75. cikk |
törölve |
|
Általános költségvetés |
|
|
Implementing procedures for examination of the General Budget of the European Union and supplementary budgets, in accordance with the financial provisions of the Treaties establishing the European Communities, shall be adopted by resolution of Parliament and annexed to these Rules1. |
|
|
1 See Annex V. |
Ha ezt és a kapcsolódó módosításokat elfogadják, az V. melléklet törlésre kerül.) |
Indokolás | |
Mivel az V. melléklet beillesztésre kerül az eljárási szabályzatba, erre a rendelkezésre már nincs szükség. | |
Módosítás 28 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75 a cikk (új) (a 7. fejezetbe (Költségvetési eljárások) illesztendő be) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
75a. cikk |
|
|
Többéves pénzügyi keret |
|
|
Ha a Tanács a Parlament egyetértését kéri a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz, az ügyet a 81. cikkben megállapított eljárás szerint az illetékes bizottsághoz kell utalni. A Parlament egyetértéséhez képviselői többségének szavazata szükséges. |
Indokolás | |
Azt a tényt tükrözi, hogy a többéves pénzügyi keret a Parlament egyetértését igénylő jogalkotási aktus lett. | |
Módosítás 29 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75 b cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
75b. cikk |
|
|
1. A következő dokumentumokat a képviselők rendelkezésére bocsátják: |
|
|
(a) a Bizottság által benyújtott költségvetési tervezet; |
|
|
(b) a költségvetési tervezetről a Tanácsban folytatott tárgyalások összefoglalója; |
|
|
(c) a Tanács álláspontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (3) bekezdése értelmében elkészített költségvetési tervezetről; |
|
|
(d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 315. cikke szerinti ideiglenes tizenkettedekről szóló határozattervezetek. |
|
|
2. E dokumentumokat az illetékes bizottsághoz kell utalni. Az érintett bizottságok véleményt nyilváníthatnak. |
|
|
3. Ha más bizottság véleményt kíván nyilvánítani, az elnök e véleményeknek az illetékes bizottsággal történő közlésére határidőt állapít meg. |
|
|
(E módosítás elfogadása esetén az V. melléklet 1. cikke törlésre kerül.) |
Módosítás 30 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75 c cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
75c. cikk |
|
|
A költségvetési tervezet vizsgálata – első szakasz |
|
|
1. Az alábbi feltételeket is figyelembe véve, bármely képviselő módosításokat terjeszthet elő a költségvetési tervezetre vonatkozó módosítástervezetekhez, illetve mellettük támogatólag felszólalhat. |
|
|
2. A módosítástervezetek csak abban az esetben fogadhatók el, ha írásban, legalább 40 képviselő aláírásával, illetve képviselőcsoport vagy bizottság nevében kerülnek előterjesztésre, meghatározzák azt a költségvetési tételt, amelyre a tervezet vonatkozik, és biztosítják a bevételek és a kiadások közötti egyensúly fenntartását. A módosítástervezetek tartalmazzák a kérdéses költségvetési tétel magyarázatára vonatkozó valamennyi lényeges információt. |
|
|
A költségvetési tervezetre vonatkozó minden módosítástervezetet írásban indokolni kell. |
|
|
3. Az elnök a módosítástervezetek előterjesztésére határidőt állapít meg. |
|
|
4. Az illetékes bizottság a benyújtott szövegekről parlamenti megvitatásuk előtt nyilvánít véleményt. |
|
|
Az illetékes bizottságban elutasított módosítástervezeteket nem kell szavazásra bocsátani a Parlamentben, kivéve, ha azt az elnök által megállapítandó határidő lejárta előtt valamely bizottság vagy legalább 40 képviselő írásban kéri; ez a határidő semmiképpen nem lehet rövidebb a szavazás kezdetét megelőző huszonnégy óránál. |
|
|
5. A parlamenti költségvetési előirányzatokhoz előterjesztett, a Parlament által a költségvetési előirányzat elkészítésekor már elutasított módosítástervezetekhez hasonló módosítástervezeteket csak az illetékes bizottság kedvező véleménye esetén kell megvitatni. |
|
|
6. Az eljárási szabályzat 55. cikkének (2) bekezdésétől eltérően, a Parlament külön és egymást követő szavazást tart: |
|
|
– az egyes módosítástervezetekről, |
|
|
– a költségvetés-tervezet egyes szakaszairól; |
|
|
– a költségvetés-tervezetet érintő állásfoglalási indítványról. |
|
|
A 161. cikk (4)–(8) bekezdése azonban alkalmazandó. |
|
|
7. A költségvetési tervezet azon jogcímcsoportjai, alcímei, címei és szakaszai, amelyekre vonatkozólag nem terjesztettek elő módosítástervezeteket, elfogadottnak tekintendők. |
|
|
8. A módosítástervezetek elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. |
|
|
9. Ha a Parlament a költségvetési tervezetet módosította, az így módosított költségvetési tervezetet az indokolásokkal együtt a Tanácshoz és a Bizottsághoz kell továbbítani. |
|
|
10. Azon ülés jegyzőkönyvét, amelyen a Parlament a költségvetés-tervezetről véleményt nyilvánított, a Tanácshoz és a Bizottsághoz továbbítják. |
|
|
(E módosítás elfogadása esetén az V. melléklet 3. cikke törlésre kerül.) |
Módosítás 31 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75 d cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
75d. cikk |
|
|
Háromoldalú pénzügyi megbeszélések |
|
|
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatodik részének II. címében említett költségvetési eljárások keretében az elnök rendszeres üléseken vesz részt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeivel a Bizottság kezdeményezésére. Az elnök minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a fent említett eljárások végrehajtásának megkönnyítése érdekében előmozdítsa az intézmények közötti konzultációkat és az intézmények álláspontjainak egyeztetését. |
|
|
A Parlament elnöke ezt a feladatot átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére. |
Módosítás 32 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75 e cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
75e. cikk |
|
|
Költségvetési egyeztetés |
|
|
1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (4) bekezdése értelmében az elnök hívja össze az egyeztetőbizottságot. |
|
|
2. A költségvetési eljárás során a Parlamentet az egyeztetőbizottság ülésein képviselő küldöttség a Tanács küldöttségének létszámával megegyező számú tagból áll. |
|
|
3. A küldöttség tagjait a képviselőcsoportok jelölik ki minden évben a Tanács álláspontjáról tartott parlamenti szavazás előtt, lehetőleg a költségvetési ügyekért felelős bizottság és a többi érintett bizottság tagjai közül. A küldöttséget a Parlament elnöke vezeti. Az elnök ezt a tisztséget átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére. |
|
|
4. A 68. cikk (2), (4), (5), (7) és (8) bekezdése alkalmazandó. |
|
|
5. Ha az egyeztetőbizottság közös szövegtervezetben állapodik meg, az ügyet a Parlament e megállapodás időpontjától számított 14 napon belül tartandó egyik ülésének napirendjére kell tűzni. A közös szövegtervezetet minden képviselő rendelkezésére kell bocsátani. A 69. cikk (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni. |
|
|
6. A közös szövegtervezet egésze egyetlen szavazás tárgya. A szavazás név szerint történik. A közös szövegtervezet jóváhagyottnak tekintendő, hacsak a Parlament képviselőinek többsége el nem utasítja azt. |
|
|
7. Ha a Parlament jóváhagyja a közös szövegtervezetet, a Tanács pedig elutasítja azt, az illetékes bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke (7) bekezdésének d) pontja szerint megerősítés céljából előterjesztheti a Parlament által a Tanács álláspontjához fűzött módosítások egy részét vagy egészét. |
|
|
A megerősítésről szóló szavazást a közös szövegtervezet Tanács általi elutasításáról szóló közlemény időpontjától számított 14 napon belül tartandó egyik parlamenti ülés napirendjére kell tűzni. |
|
|
A módosítások megerősítettnek tekintendők, ha azokat a parlamenti képviselők többsége, valamint a leadott szavazatok háromötöde jóváhagyta. |
Módosítás 33 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75 f cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
75f. cikk |
|
|
A költségvetés végleges elfogadása |
|
|
Ha az elnök meggyőződött róla, hogy a költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének rendelkezéseivel összhangban fogadták el, a Parlamentben bejelenti, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták. Intézkedik a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről. |
|
|
(E módosítás elfogadása esetén az V. melléklet 4. cikke törlésre kerül.) |
Módosítás 34 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75 g cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
75g. cikk |
|
|
Az ideiglenes tizenkettedek rendszere |
|
|
1. Az ideiglenes tizenkettedet meghaladó kiadás engedélyezésére irányuló tanácsi határozatokat az illetékes bizottság elé kell utalni. |
|
|
2. Az illetékes bizottság határozattervezetet terjeszthet elő az (1) bekezdésben említett kiadás csökkentésére. A Parlament erről a Tanács határozatának elfogadását követő 30 napon belül határoz. |
|
|
3. A Parlament képviselői többségének szavazatával dönt. |
|
|
(E módosítás elfogadása esetén az V. melléklet 7. cikke törlésre kerül.) |
Módosítás 35 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 79 a cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
79a. cikk |
|
|
A Parlament költségvetési előirányzatainak elkészítésekor alkalmazandó eljárás |
|
|
1. A Parlament költségvetésének vonatkozásában az Elnökség és a költségvetésért felelős bizottság egymást követő szakaszokban hoz határozatot |
|
|
(a) a létszámtervről; |
|
|
(b) a költségvetési előirányzatok előzetes tervezetéről és a költségvetési előirányzatok tervezetéről. |
|
|
2. A létszámtervet érintő határozatokat a következő eljárás szerint hozzák meg: |
|
|
(a) az Elnökség minden pénzügyi évre elkészíti a létszámtervet; |
|
|
(b) adott esetben, amennyiben a költségvetésért felelős bizottság véleménye eltér az Elnökség által hozott első határozatoktól, az Elnökség és a költségvetésért felelős bizottság között egyeztetési eljárást kezdenek; |
|
|
(c) az eljárás végén, az eljárási szabályzat 207. cikke (3) bekezdésének megfelelően, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül az Elnökség meghozza a létszámtervet érintő létszámterv becsléséről szóló végső határozatot. |
|
|
3. A költségvetési előirányzatokat illetően az előirányzatok elkészítésére irányuló eljárás akkor kezdődik, mihelyt az Elnökség végleges határozatot hozott a létszámtervről. Ezen eljárás szakaszai a 79. cikkben megállapított eljáráséval azonosak. Amennyiben a költségvetési ügyekért felelős bizottság és az Elnökség álláspontja egymástól jelentősen eltér, egyeztetési eljárást kell indítani. |
|
|
(E módosítás elfogadása esetén a 79. cikk (7) bekezdése és az V. melléklet 8. cikke törlésre kerül.) |
Módosítás 36 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – cím | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
A hozzájárulási eljárás |
Az egyetértési eljárás |
|
|
(Az egész szöveget érintő módosítás: az eljárási szabályzat teljes szövegében a „hozzájárulás” szövegrész helyébe az „egyetértés” szöveg lép.) |
Indokolás | |
Technikai és terminológiai kiigazítás. | |
Módosítás 37 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 1 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(1) Ha a javasolt jogszabályhoz a Parlament hozzájárulását kérik, a Parlament az illetékes bizottságnak a dokumentum jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlása alapján hoz határozatot. |
(1) Ha a javasolt jogszabályhoz a Parlament egyetértését kérik, a Parlament az illetékes bizottságnak a dokumentum jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlása alapján hoz határozatot. |
|
A Parlament egyetlen szavazás keretében határoz az EK-Szerződés és az EU-Szerződés alapján a jóváhagyását igénylő jogszabályról; módosítást nem lehet benyújtani. A hozzájárulás elfogadásához szükséges többség az EK-Szerződés vagy az EU-Szerződés azon cikkében megjelölt többség, amely a javasolt jogszabály jogalapját képezi. |
A Parlament egyetlen szavazás keretében határoz az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján a jóváhagyását igénylő jogszabályról; módosítást nem lehet benyújtani. Az egyetértés elfogadásához szükséges többség az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkében megjelölt többség, amely a javasolt jogszabály jogalapját képezi. |
Indokolás | |
Terminológiai kiigazítás. | |
Módosítás 38 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 2 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(2) A csatlakozási szerződésekre, a nemzetközi megállapodásokra és a közös elvek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítására a 89., 90., illetve a 102. cikk alkalmazandó értelemszerűen. Az EK-Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás alá tartozó megerősített együttműködésre a 82. cikk alkalmazandó. |
(2) A csatlakozási szerződésekre, a nemzetközi megállapodásokra és a közös elvek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítására a 89., 90., illetve a 102. cikk alkalmazandó értelemszerűen. A rendes jogalkotási eljárás alá tartozó megerősített együttműködésre a 82. cikk alkalmazandó |
|
|
(Az egész szöveget érintő módosítás: az „EK-Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás” kifejezés helyébe az eljárási szabályzat teljes szövegében a „rendes jogalkotási eljárás” kifejezés lép.) |
Módosítás 39 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 3 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(3) Ha a Parlament hozzájárulása szükséges egy jogalkotási javaslathoz, az illetékes bizottság az eljárás kedvező eredményének elősegítése érdekében határozhat úgy, hogy a Bizottság javaslatához időközi jelentést terjeszt a Parlament elé a javaslat módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt. |
(3) Ha a Parlament egyetértése szükséges egy jogalkotási aktusra irányuló javaslathoz vagy tervezett nemzetközi szerződéshez, az illetékes bizottság az eljárás kedvező eredményének elősegítése érdekében határozhat úgy, hogy a javaslathoz időközi jelentést terjeszt a Parlament elé a javasolt jogalkotási aktus módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt. |
|
Ha a Parlament legalább egy ajánlást jóváhagy, az elnök a Tanáccsal történő tanácskozás folytatását kéri. |
|
|
Az illetékes bizottság a Parlament hozzájárulására vonatkozó végleges ajánlását a Tanáccsal való tárgyalás eredményének fényében teszi. |
|
|
|
(Az egész szöveget érintő módosítás: az 56. és 57. cikk kivételével az eljárási szabályzat teljes szövegében a „Bizottság javaslata” és a „jogalkotási javaslat” kifejezések helyébe a „jogalkotási aktusra irányuló javaslat” vagy a „javasolt jogalkotási aktus” kifejezés lép, a szövegkörnyezettől függően.) |
Módosítás 40 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 a cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
87a. cikk |
|
|
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok |
|
|
Amennyiben egy jogalkotási aktus felhatalmazza a Bizottságot, hogy kiegészítse vagy módosítsa valamely jogalkotási aktus egyes nem alapvető fontosságú elemeit, az illetékes bizottság |
|
|
– megvizsgálja a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét, amelyet felülvizsgálat céljából továbbítanak a Parlamentnek, |
|
|
– a jogalkotási aktus rendelkezéseinek megfelelően állásfoglalásra irányuló indítvány formájában megfelelő javaslatokat nyújthat be a Parlamentnek. |
|
|
A 88. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. |
Indokolás | |
A cikk célja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok új rendszerének az eljárási szabályzatba történő beemelése. | |
Módosítás 41 Az Európai Parlament eljárási szabályzata Title II a (new) (to be introduced before Chapter 12) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
IIA. CÍM |
|
|
KÜLKAPCSOLATOK |
Indokolás | |
A cím beiktatásának célja e tárgy fontosságának kiemelése. | |
Módosítás 42 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 12 fejezet – cím | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
SZERZŐDÉSEK ÉS NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK |
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK |
Indokolás | |
A módosítást a fejezetek átalakítása teszi szükségessé. | |
Módosítás 43 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 92 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
92. cikk |
törölve |
|
A közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének kinevezése |
|
|
1. A közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének kinevezését megelőzően az elnök felkéri a Tanács soros elnökét, hogy az EU-Szerződés 21. cikke alapján tegyen nyilatkozatot a Parlament előtt. Az elnök ugyanekkor a Bizottság elnökét is nyilatkozattételre hívja fel. |
|
|
2. A közös kül- és biztonságpolitika új főképviselőjének az EK-Szerződés 207. cikkének (2) bekezdése szerinti kinevezését követően, de hivatalba lépését megelőzően az elnök felkéri a főképviselőt, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottságnak és válaszoljon kérdéseire. |
|
|
3. Az (1) és a (2) bekezdésben említett nyilatkozatokat és válaszokat követően a Parlament az illetékes bizottság kezdeményezésére vagy a 121. cikkel összhangban ajánlást tehet. |
|
Indokolás | |
A közös kül- és biztonságpolitika főképviselője a Bizottság tagja lesz, így a továbbiakban nincs szükség különleges rendelkezésekre. | |
Módosítás 44 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 93 cikk – cím | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
A közös kül- és biztonságpolitika különleges képviselőinek kinevezése |
Különleges képviselők |
Módosítás 45 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 93 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) A Tanács által bizonyos politikai kérdésekkel kapcsolatos megbízással kinevezett különleges képviselőt – saját vagy a Parlament kezdeményezésére – felhívhatják az illetékes bizottság előtt történő nyilatkozattételre. |
|
|
(E módosítás elfogadása esetén a 94. cikk (3) bekezdése törlésre kerül.) |
Indokolás | |
Ez a módosítás lehetővé teszi a különleges képviselők meghívását szükség esetén, és nem csak kinevezésük alkalmából. | |
Módosítás 46 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 94 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
94. cikk |
törölve |
|
A közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének és más különleges képviselőknek a nyilatkozatai |
|
|
1. A főképviselőt évente legalább négyszer felhívják a Parlamentben történő nyilatkozattételre. A 110. cikk alkalmazandó. 2. A főképviselőt évente legalább négy alkalommal felhívják, hogy vegyen részt az illetékes bizottság ülésein nyilatkozattétel és kérdések megválaszolása céljából. A főképviselőt – ha a bizottság szükségesnek tartja, vagy a főképviselő saját kezdeményezésére – más alkalmakra is meghívhatják. |
|
|
3. Ha egy különleges képviselőt a Tanács nevez ki bizonyos politikai kérdésekkel kapcsolatos megbízással, a képviselőt – saját vagy a Parlament kezdeményezésére – felhívhatják az illetékes bizottság előtt történő nyilatkozattételre. |
|
Indokolás | |
Lásd a 92. cikkre vonatkozó indokolást. | |
Módosítás 47 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 96 cikk – 2 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője, a Tanács és a Bizottság rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen a Bizottság, a Tanács vagy a főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el. |
(2) Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a Tanács és a Bizottság rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen a Bizottság, a Tanács vagy a főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el. |
|
|
(Az egész szöveget érintő módosítás: a „közös kül- és biztonságpolitika főképviselője” kifejezés helyébe az eljárási szabályzat teljes szövegében a „Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője” lép.) |
Módosítás 48 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 96 cikk – 3 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(3) A Tanács által megállapított, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és az alapvető lehetőségeiről – beleértve az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról éves vitát tartanak. A 110. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók. |
(3) A Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitika főképviselője által megállapított, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és az alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös kül- és biztonságpolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát tartanak. A 110. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók. |
Módosítás 49 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 14 fejezet – cím | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT RENDŐRSÉGI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS |
törölve |
Indokolás | |
A rendelkezés elavult. | |
Módosítás 50 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 99 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
99. cikk |
törölve |
|
A Parlament tájékoztatása a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén |
|
|
1. Az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Parlamentet teljes körűen és rendszeresen tájékoztassák a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés körébe tartozó tevékenységekről, és a Parlament véleményét kellőképpen figyelembe vegyék, amikor a Tanács az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján az Unió egy adott ügyben történő fellépését meghatározó közös álláspontot fogad el. |
|
|
2. A Bizottság vagy a Tanács kérésére kivételes esetben a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatásáról határozhat. |
|
|
3. Az EU-Szerződés 39. cikkének (3) bekezdésében említett vitát e szabályzat 110. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított rendelkezéseknek megfelelően folytatják le. |
|
Indokolás | |
A rendelkezés elavult. | |
Módosítás 51 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 100 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
100. cikk |
törölve |
|
Konzultáció a Parlamenttel a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén |
|
|
A Parlamenttel az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének b), c) és d) pontja szerinti konzultáció e szabályzat 36-39., 43., 44. és 55. cikke alapján történik. |
|
|
Adott esetben a javaslat megvitatását legkésőbb az EU-Szerződés 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően megállapított határidő lejártát megelőzően tartandó utolsó ülés napirendjére tűzik. |
|
|
Ha a Tanácsnak az Europol igazgatóját és igazgatótanácsi tagjait kinevező határozattervezetéről kérik ki a Parlament véleményét, e szabályzat 108. cikke értelemszerűen alkalmazandó. |
|
Indokolás | |
This provision has become obsolete. | |
Módosítás 52 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 101 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
101. cikk |
törölve |
|
Ajánlások a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén |
|
|
1. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos ügyekben illetékes bizottság az EU-Szerződés VI. címe által szabályozott területeken az Elnökök Értekezlete engedélyének megszerzését követően, illetve az eljárási szabályzat 121. cikke szerinti javaslat alapján a Tanács részére ajánlásokat fogalmazhat meg. |
|
|
2. Sürgős esetekben az (1) bekezdésben említett engedélyt az elnök is megadhatja, és hasonlóképpen az elnök engedélyezheti az illetékes bizottság rendkívüli ülését is. |
|
|
3. Az így kidolgozott ajánlásokat a következő ülés napirendjére tűzik. A 97. cikk (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó. |
|
|
(Lásd a 121. cikk értelmezését.) |
|
Indokolás | |
A rendelkezés elavult. | |
Módosítás 53 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 105 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
1. Ha a Tanács a Bizottság elnökének jelöléséről megállapodott, az elnök felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot, és ismertesse politikai céljait a Parlament előtt. A nyilatkozatot vita követi. |
1. Ha az Európai Tanács jelöltet javasol a Bizottság elnöki tisztségére, az elnök felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot, és ismertesse politikai céljait a Parlament előtt. A nyilatkozatot vita követi. |
|
A Tanácsot meghívják, hogy vegyen részt a vitában. |
Az Európai Tanácsot meghívják, hogy vegyen részt a vitában. |
|
2. A Parlament a leadott szavazatok többségével jóváhagyja vagy elutasítja a jelölést. |
2. A Parlament összes képviselője többségével választja meg a Bizottság elnökét. |
|
A szavazás titkos. |
A szavazás titkos. |
|
3. Ha a jelöltet megválasztják, az elnök tájékoztatja erről a Tanácsot, és felkéri a Tanácsot, illetve a Bizottság megválasztott elnökét, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az egyes biztosi tisztségekre vonatkozóan. |
3. Ha a jelöltet megválasztják, az elnök tájékoztatja erről a Tanácsot, és felkéri a Tanácsot, illetve a Bizottság megválasztott elnökét, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az egyes biztosi tisztségekre vonatkozóan. |
|
4. Ha a Parlament a jelölést nem hagyja jóvá, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy állítson új jelöltet. |
4. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többségi támogatást, a Parlament elnöke felkéri az Európai Tanácsot, hogy egy hónapon belül javasoljon új jelöltet, akit ugyanezen eljárás szerint választanak meg. |
Indokolás | |
A módosítás a Parlamentnek a Bizottság elnökének megválasztásával kapcsolatos új jogát rögzíti. | |
Módosítás 54 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 107 a cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
107a. cikk |
|
|
A Bíróság bíráinak és főtanácsnokainak jelölése |
|
|
Illetékes bizottságának javaslatára a Parlament megválasztja jelöltjét abba a héttagú testületbe, amelynek feladata a Bíróság bíró- és főtanácsnokjelöltjei alkalmasságának vizsgálata. |
Indokolás | |
A módosítás a Parlament új jogkörére vonatkozik a Bíróság tagjainak jelölése tekintetében. | |
Módosítás 55 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 121 cikk – 1 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(1) Egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanácsnak címzett ajánlási javaslatot nyújthat be az EU-Szerződés V. és VI. címeinek hatálya alá tartozó ügyekben, illetve ha a 90., illetve 91. cikk hatálya alá tartozó nemzetközi megállapodásról a Parlamenttel nem konzultáltak. |
(1) Egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanácsnak címzett ajánlási javaslatot nyújthat be az Európai Unióról szóló szerződés V. címének hatálya alá tartozó ügyekben, illetve ha a 90., illetve 91. cikk hatálya alá tartozó nemzetközi megállapodásról a Parlamenttel nem konzultáltak. |
Indokolás | |
Az EU-Szerződés VI. címének a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésről szóló jelenlegi rendelkezései helyébe az Európai Unió működésérő szóló szerződés V. címének rendelkezései lépnek, amelyek legalább konzultációt írnak elő a Parlamenttel ezekben a kérdésekben. | |
Módosítás 56 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 124 cikk – -1 bekezdés (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
(-1) Ahol a Szerződés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet. |
Módosítás 57 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 124 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét az illetékes bizottsághoz utalják. |
Módosítás 58 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 125 cikk – -1 bekezdés (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
(-1) Ahol a Szerződés a Régiók Bizottságával való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet. |
Módosítás 59 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 125 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) A Régiók Bizottsága véleményét az illetékes bizottsághoz utalják. |
Módosítás 60 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 131 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
1. A Parlament COSAC-ba delegált küldöttségének tagjait az elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete nevezi ki, amely a küldöttségnek megbízást is adhat. A küldöttséget a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásért felelős alelnökök egyike vezeti. |
1. A Parlament COSAC-ba delegált küldöttségének tagjait az elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete nevezi ki, amely a küldöttségnek megbízást is adhat. A küldöttséget az európai integrációs folyamat intézményi vonatkozásaiért felelős bizottság elnöke vezeti. |
|
2. A küldöttség többi tagját a COSAC ülésén megvitatandó témák szerint választják, megfelelően figyelembe véve a Parlamenten belüli politikai erőviszonyokat. A küldöttség minden ülés után jelentést nyújt be. |
2. A küldöttség többi tagját a COSAC ülésén megvitatandó témák szerint választják, akik lehetőség szerint az e témákért felelős bizottságok elnökei és előadói. A Parlamenten belüli politikai erőviszonyokat megfelelően figyelembe kell venni. A küldöttség minden ülés után jelentést nyújt be. |
Indokolás | |
A módosítás az Európai Parlament 2009. május 7-i, az Alkotmányügyi Bizottság A6-0133/2009 számú jelentésén (előadó: Elmar Brok) alapuló állásfoglalását – az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok fejlődése a Lisszaboni Szerződés fényében [P6_TA(2009)0388] – ülteti át az eljárási szabályzatba. A módosítás azon a gondolaton alapul, hogy az Alkotmányügyi Bizottságnak és a COSAC napirendjén lévő ügyekért felelős szakbizottságoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk a COSAC üléseinek előkészítésében és azokon fokozottabban jelen kellene lenniük. | |
Módosítás 61 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 132 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
Az Elnökök Értekezlete jelöli a Parlament küldöttségének tagjait bármely konventbe, konferenciára vagy más hasonló szervbe, amelynek parlamenti képviselők a tagjai, és bízza meg a küldöttséget bármely vonatkozó európai parlamenti állásfoglalással összefüggő feladattal. A küldöttség elnököt és szükség szerint egy vagy több alelnököt választ. |
Az Elnökök Értekezlete jelöli a Parlament küldöttségének tagjait bármely konferenciára vagy más hasonló szervbe, amelynek parlamenti képviselők a tagjai, és bízza meg a küldöttséget bármely vonatkozó európai parlamenti állásfoglalással összefüggő feladattal. A küldöttség elnököt és szükség szerint egy vagy több alelnököt választ. |
Indokolás | |
A Parlament konventekben történő képviseletét a 74 a. cikk (új) szabályozza. | |
Módosítás 62 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 132 a cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
132a. cikk |
|
|
Együttműködés bizottsági szinten |
|
|
1. Az elnök, együttműködve a nemzeti parlamentek elnökeivel, az együttműködés érdekében a partnerbizottságok keretének felállítására törekszik. |
|
|
E kereten belül a parlamenti bizottságok önállóan alakíthatnak ki kapcsolatokat és működhetnek együtt. Amennyiben egy nemzeti parlamentben nem jelölnek ki partnerbizottságot, az Európai Parlament illetékes bizottsága közvetlenül az érintett nemzeti parlament elnökéhez fordul. |
|
|
2. A bizottságok a 132b. cikk értelmében intézkedéseket tehetnek a bizottságok nemzeti parlamentekkel folytatott együttműködésére elkülönített költségvetési előirányzatok határain belül. Ezen előirányzatok bizottságok közötti felosztását a Bizottsági Elnökök Értekezletének döntése alapján határozzák meg. |
Módosítás 63 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 132 b cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
132b. cikk |
|
|
Jogalkotást megelőző és követő párbeszéd |
|
|
1. Egy jogalkotási kérdésben felelős bizottság megfelelő intézkedéseket tehet, hogy bizottsági szinten teljes körű párbeszédet folytasson a nemzeti parlamentekkel az Európai Unió jogalkotását érintő bármely kérdésben, a jogalkotási tervezési szakasztól kezdve az elfogadott aktus végrehajtási szakaszáig. |
|
|
2. Az illetékes bizottság főleg videokonferenciák, egyéni kapcsolatfelvételek vagy találkozók a Parlament valamelyik munkahelyén vagy egyéb helyen történő megszervezéséről dönthet |
|
|
– az előadók vonatkozásában; |
|
|
– beleértve az árnyékelőadókat és/vagy koordinátorokat; |
|
|
– vagy az egész bizottság és a nemzeti parlamentek bizottsági elnökei és/vagy előadói között; |
|
|
– annak érdekében, hogy megválaszolják a nemzeti parlament részéről az uniós jogszabálytervezetek ellenőrzése során felmerülő kérdéseket. |
Módosítás 64 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 132 c cikk (új) | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
|
132 c cikk |
|
|
Dokumentumok továbbítása |
|
|
Bármely, uniós szintű jogalkotási eljárást érintő dokumentumot, melyet egy nemzeti parlament hivatalosan továbbít az Európai Parlament részére, a dokumentum tárgyában illetékes bizottsághoz kell eljuttatni. A dokumentumot le kell fordítani a bizottsági koordinátorok munkanyelveire. Amennyiben az illetékes bizottság az ügyet folytatásra alkalmasnak tekinti a 132b. cikknek megfelelően dönthet az eljárásról. |
Módosítás 65 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 149 cikk – 12 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(12) Az EK-Szerződés 197. cikkének sérelme nélkül az elnök a Bizottsággal és a Tanáccsal a beszédidő megfelelő felosztásáról való megegyezésre törekszik. |
(12) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 230. cikkének sérelme nélkül az elnök a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Tanács elnökével a felszólalási idő megfelelő felosztásáról való megegyezésre törekszik. |
|
|
(Ez a bekezdés a 149. cikk utolsó bekezdése lesz.) |
Indokolás | |
A módosítás az Európai Tanács későbbiekben megváltozó státusát tükrözi. | |
Módosítás 66 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 191 cikk – 1 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(1) A bizottsági tagok 186. cikk alapján történő megválasztását követő első bizottsági ülésen a bizottság elnökséget választ, amely egy elnökből és külön választási fordulók során megválasztott egy, két vagy három alelnökből áll. |
(1) A bizottsági tagok 186. cikk alapján történő megválasztását követő első bizottsági ülésen a bizottság elnökséget választ, amely egy elnökből és külön választási fordulók során megválasztott alelnökből áll. A megválasztandó alelnökök számát a Parlament határozza meg az Elnökök Értekezletének javaslata alapján. |
Módosítás 67 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 204 cikk – cím | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
Az ombudsman kinevezése |
Az ombudsman megválasztása |
Indokolás | |
A szerződés szövegének megfelelő technikai kiigazítás. | |
Módosítás 68 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 204 cikk – 7 bekezdés | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
(7) A kinevezett személyt haladéktalanul felhívják a Bíróság előtti eskütételre. |
(7) A megválasztott személyt haladéktalanul felhívják a Bíróság előtti eskütételre. |
Indokolás | |
A szerződés szövegének megfelelő technikai kiigazítás. | |
Módosítás 69 Az Európai Parlament eljárási szabályzata V. melléklet – 2. cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
2. cikk |
törölve |
|
Arány |
|
|
1. Az alábbi feltételeknek megfelelően bármely képviselő az új legmagasabb arányt megállapító határozati javaslatokat terjeszthet elő és mellettük támogatólag felszólalhat. |
|
|
2. Az ilyen javaslatok csak abban az esetben fogadhatók el, ha írásban, legalább negyven képviselő aláírásával, illetve képviselőcsoport vagy bizottság nevében kerülnek előterjesztésre. |
|
|
3. Az elnök az ilyen javaslatok előterjesztésére határidőt állapít meg. |
|
|
4. Az illetékes bizottság a javaslatokról parlamenti megvitatásukat megelőzően jelentést készít. |
|
|
5. Ezután a Parlament szavaz a javaslatokról. |
|
|
A Parlament a képviselők többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz. |
|
|
Ha a Tanács tájékoztatta a Parlamentet az új arány megállapításának jóváhagyásáról, az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy az új módosított arányt elfogadták. |
|
|
Ellenkező esetben a Tanács álláspontját az illetékes bizottsághoz utalják. |
|
Indokolás | |
A rendelkezés elavulttá válik. | |
Módosítás 70 Az Európai Parlament eljárási szabályzata V melléklet – 5 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
5. cikk |
törölve |
|
A Tanács tanácskozásainak vizsgálata – második szakasz |
|
|
1. Ha a Tanács a Parlament által elfogadott egy vagy több módosítást megváltoztatott, a Tanács által így módosított szöveget az illetékes bizottsághoz utalják. |
|
|
2. Az alábbi feltételeket is figyelembe véve, bármely képviselő a Tanács által módosított szövegekhez módosításokat terjeszthet elő, illetve mellettük támogatólag felszólalhat. |
|
|
3. Az ilyen módosítások csak abban az esetben fogadhatók el, amennyiben írásban és legalább negyven képviselő aláírásával, illetve bizottság nevében terjesztik elő és biztosítják a bevételek és a kiadások közötti egyensúly fenntartását. A 49. cikk (5) bekezdése nem alkalmazandó. |
|
|
A módosítástervezetek csak abban az esetben fogadhatók el, ha a Tanács által módosított szövegekre vonatkoznak. |
|
|
4. Az elnök a módosítástervezetek előterjesztésére határidőt állapít meg. |
|
|
5. Az illetékes bizottság a Tanács által módosított szövegekről állásfoglalást készít, és a módosított szövegekhez előterjesztett módosítástervezetekről véleményt nyilvánít. |
|
|
6. A Tanács által módosított szövegekhez beterjesztett módosítástervezeteket a 3. cikk (4) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül bocsátják szavazásra a Parlamentben. A Parlament a képviselők többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz. Ha a módosítástervezeteket elfogadják, a Tanács által módosított szövegek elutasítottnak tekintendők. Elutasítás esetén a Tanács által módosított szövegek tekintendők elfogadottaknak. |
|
|
7. A Parlament által elfogadott javasolt változtatásokkal kapcsolatos tanácskozás eredményének a Tanács által készített összefoglalóját megvitatják, és azt követően állásfoglalási indítványt bocsáthatnak szavazásra. |
|
|
8. Az e cikkben szabályozott eljárás befejezését követően, és a 6. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, az Elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták. Az Elnök intézkedik a Hivatalos Lapban történő kihirdetésről. |
|
Indokolás | |
A rendelkezés elavulttá válik. | |
Módosítás 71 Az Európai Parlament eljárási szabályzata V melléklet – 6 cikk | |
|
Hatályos szöveg |
Módosítás |
|
6. cikk |
törölve |
|
Teljes elutasítás |
|
|
1. Bármely bizottság vagy legalább negyven képviselő lényeges okból a teljes költségvetés-tervezet elutasítására vonatkozó javaslatot terjeszthet elő. Az ilyen javaslat csak abban az esetben fogadható el, amennyiben írásos indokolással és az elnök által megállapított határidőn belül terjesztették elő. Az elutasítás indokai nem lehetnek ellentmondásosak. |
|
|
2. Az illetékes bizottság az ilyen javaslat parlamenti szavazásra bocsátását megelőzően véleményt nyilvánít. |
|
|
A Parlament a képviselők többségével és a leadott szavazatok kétharmadával határoz. Ha a javaslatot elfogadják, a teljes költségvetés-tervezetet a Tanácshoz utalják vissza. |
|
Indokolás | |
A rendelkezés elavulttá válik. | |
- [1] PE 418.140/v02-00 Lásd a Költségvetési Bizottság elnökének e jelentéshez mellékelt 2009. szeptember 23-i levelét is.
A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG LEVELE
Alain Lamassoure, a Költségvetési Bizottság elnöke 2009. szeptember 23-i levele Carlo Casinihez, az Alkotmányügyi Bizottság elnökéhez
___________________________________________________________________________
Hivatk.: PRES-E-COURRIER D (2009) 315940
IPOL-D-DIR-BUDG D (2009) 50830
Carlo CASINI
az Alkotmányügyi Bizottság elnöke
Tisztelt Elnök Úr!
Miként azt Ön is tudja, az Alkotmányügyi Bizottság a legutóbbi parlamenti ciklus végén elfogadta Richard Corbett jelentését az eljárási szabályzat Lisszaboni Szerződésnek megfelelő kiigazításáról (A6-277/2009), amelyhez a Költségvetési Bizottság Guy-Quint asszony véleménye révén járult hozzá. Guy-Quint asszony a fent nevezett véleményében – a Lisszaboni Szerződés pénzügyi vonatkozásairól szóló jelentése következtetéseinek fényében – több módosításra tett javaslatot, amelyekkel az Önök bizottsága által készített jelentés is maradéktalanul egyetértett.
Mivel a Parlament az Ön előtt is ismeretes okok miatt csak a legutóbbi parlamenti ciklus végén nyilvánított véleményt Corbett úr jelentéséről, az eljárást az Önök bizottságában teljes egészében újra kellett kezdeni David Martin jelentése kapcsán, amelyről az Önök bizottságának a következő ülések egyikén kell majd véleményt nyilvánítania.
Megállapítottam, hogy David Martin jelentéstervezete teljes egészükben átveszi a Guy-Quint asszony véleményében javasolt módosításokat. Ennek alapján bizottságunk feleslegesnek tartotta új vélemény kidolgozását Martin úr jelentésével kapcsolatban, és megbízott engem azzal, hogy tolmácsoljam Ön felé nagyarányú támogatásunkat a Guy-Quint asszony által javasolt módosítások tartalma tekintetében.
Igen hálás lennék Önnek, tisztelt Elnök Úr, ha levelem tartalmát ismertetné bizottsága tagjaival, valamint megtenné a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy e levél Martin úr jelentésének mellékletében a Költségvetési Bizottság véleményeként szerepeljen.
(Záróformula és aláírás)
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
3.11.2009 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
19 2 1 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Michel Barnier, Andrew Henry William Brons, Carlo Casini, Andrew Duff, Ashley Fox, Matthias Groote, Roberto Gualtieri, Zita Gurmai, Ramón Jáuregui Atondo, Morten Messerschmidt, Paulo Rangel, Potito Salatto, Algirdas Saudargas, György Schöpflin, József Szájer, Indrek Tarand, Luis Yáñez-Barnuevo García |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Sandrine Bélier, Elmar Brok, Marietta Giannakou, Enrique Guerrero Salom, David Martin, Íñigo Méndez de Vigo, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Helmut Scholz |
|||||