JELENTÉS az Örményországnak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

12.11.2009 - (COM(2009)0531 – C7‑0268/2009 – 2009/0150(CNS)) - *

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Vital Moreira
(Egyszerűsített eljárás – az eljárási szabályzat 46. cikkének (1) bekezdése)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Örményországnak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2009)0531 – C7‑0268/2009 – 2009/0150(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0531),

–   tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0268/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7‑0059/2009),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

1. A javaslat célkitűzései

A bizottsági javaslat legfeljebb 100 millió EUR összegű, hitel (65 millió EUR), illetve vissza nem térintendő támogatás (35 millió EUR) formájában nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását irányozza elő Örményország számára. A hitelösszeg tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap legfeljebb 65 millió EUR kölcsön tőkepiacokon vagy pénzintézetektől való felvételére. A támogatást a tervek szerint két részletben bocsátanák rendelkezésre (feltehetőleg 2010 során). Célja, hogy elősegítse Örményország gazdasági alkalmazkodását és a folyó fizetési mérleg és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által feltárt költségvetési szükségletek finanszírozását.

2. Általános háttér

A javasolt támogatás segítséget nyújt a hatóságok gazdasági programja számára, a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg fenntarthatóságának biztosítása érdekében, valamint hozzájárul ahhoz, hogy Örményország kezelni tudja a világméretű gazdasági és pénzügyi válság következményeit.

A világméretű gazdasági visszaesésnek és az orosz gazdaság különösen gyors romlásának jelentős hatása volt Örményország gazdasági tevékenységére, amely 2008 utolsó negyedéve óta zsugorodik. Mivel a gazdaság teljesítménye 2009-ben folyamatosan romlott, március elején az örmény dram körülbelül 22%-kal ténylegesen leértékelődött az euróhoz és az USA dollárhoz képest. Ugyanekkor az IMF készenléti megállapodást hagyott jóvá Örményország támogatása céljából, hogy az ország kezelni tudja a romló gazdasági környezetet és biztosítsa a lebegő árfolyamra való zökkenőmentes átállást. Bár a leértékelés negatív hatása nagyrészt tompult, 2009 első hat hónapjában drámaian romlott a gazdasági helyzet. Ennek eredményeként az IMF igazgatótanácsa 2009 júniusában jóváhagyta az ország által a készenléti megállapodás keretében igénybe vehető IMF-keret növelését. A legújabb, július közepi mutatók azt jelzik, hogy a gazdaság visszaesése a módosított júniusi feltételezéseknél még súlyosabb.

A javasolt közösségi makroszintű pénzügyi támogatás kiegészíti az IMF igazgatótanácsa által 2009 márciusában előirányzott készenléti megállapodás szerinti támogatást, valamint a Világbank által a költségvetés finanszírozásának támogatásához nyújtandó hitelt. További támogatást az Asian Development Bank, kétoldalú adományozók (Oroszország és az Egyesült Királyság), valamint az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében az EU biztosít. Az előkészületben lévő makroszintű pénzügyi támogatás az EU megfelelő hozzájárulása lenne a finanszírozási rés betöltéséhez.

A Bizottság úgy véli, hogy fennáll a kockázata, hogy az örmény kormány nem tud majd eleget tenni az IMF-program feltételeinek, mivel a költségvetési cél elérése a vártnál nehezebbnek bizonyulhat, különösen mivel a növekedési feltételezések teljesülése egyértelműen kétséges. E kockázatok határozott figyelembevétele mellett a Bizottság szolgálatai továbbra is úgy vélik, hogy az Örményországnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás megfelelően erős indokokon nyugszik. Az Örményországot érintő, különösen 2009-ben nagy, 2010-ben kisebb mértékű finanszírozási szükségletek a sürgős fellépés mellett szólnak.

A makroszintű pénzügyi támogatás várhatóan azonnali hatást gyakorol Örményország fizetési mérlegére, és ekképpen hozzájárul a hatóságok gazdasági programjának végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi gondok enyhítéséhez és a költségvetési hiány finanszírozásához. A makroszintű pénzügyi támogatás emellett várhatóan segíti majd az IMF-fel közösen meghatározott stabilizációs program általános céljainak elérését, amely program különösen a külgazdasági kiigazítás elérését, a valutatartalékok növelését, a hazai valutába és bankrendszerbe vetett bizalom megőrzését és a szegények védelmét célozza.

3. Ütemezési nehézségek

E makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos javaslatot – mint valamennyi korábbi makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos javaslatot – az EK-Szerződés 308. cikke alapján, azaz a konzultációs eljárás keretében utalták a Parlament elé. Noha e cikk nem ír elő határidőt a Parlament véleményére vonatkozóan, a Parlament mindig is igen gyorsan reagált a makroszintű pénzügyi támogatások biztosításának szükségességére.

E javaslatot a Bizottság 2009. október 14-én fogadta el (és a Parlamentnek ugyane napon továbbította). Mivel azonban az első részletet már 2010 januárjában tervezik folyósítani, a tanácsi határozatot 2009 vége előtt, a Parlament véleményét pedig még korábban – a Bizottság nem hivatalos jelzése szerint lehetőleg a 2009. november 23–26-i plenáris ülésen – el kell fogadni. A Parlament így voltaképpen másfél hónapnyi időt sem kapott véleményének elfogadására (a Tanács pedig e véleménytervezet előadó általi véglegesítésekor hivatalosan még nem konzultált a Parlamenttel), ez pedig jogalkotási eljárásban egyszerűen nem elfogadható. Például a Bizottság ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerinti végrehajtási intézkedéstervezeteinek elutasítására a Parlament számára biztosított határidő sem kevesebb három hónapnál[1]. Ez azt mutatja, hogy a Parlament társjogalkotói szerepének tiszteletben tartása teljes mértékben hiányzik, mivel az intézményi hatáskörök alóli kivételeket semmi sem indokolhatja. Még ha e javaslatok kidolgozása nem csak a Bizottságtól függ is, a Bizottság jól tudta, hogy az első részletet már 2010 elején folyósítanák, és hogy ezért az erre vonatkozó határozatot jóval az év vége előtt el kellene fogadni.

Ha viszont a határozatot 2010 elejére nem fogadják el, az azzal járna, hogy az EK-finanszírozást 2010 januárjában nem lehetne átutalni az örmény költségvetésbe. Tekintettel a tényállásra és arra, hogy Örményország stratégiai fontossággal bír az európai szomszédságpolitika és az újonnan létrehozott keleti partnerség keretében, az előadó ezért minden tőle telhetőt megtesz, hogy eleget tegyen a Bizottság ütemezési kérelmének. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy elfogadja a Bizottság kései javaslatában megszabott ütemezést, azt csupán eltűri a rendkívüli körülményekre való tekintettel.

4. A módosítások mellőzésének okai

Az előadó pillanatnyilag nem terjeszt elő módosításokat a javaslattervezethez. Nem azért, mert a határozatra irányuló javaslat tökéletes, hanem azért, mert az előadó igen nehéz helyzetben van.

Először, eljárási szempontból, a jelenlegi menetrend szerint a jelentés módosításokkal való elfogadása lehetetlenné válhat, aminek következtében 2010 januárjában nem lehetne forrásokat az örmény költségvetésbe átutalni

Másodszor, ez az „eljárást illető valóság” nem jelenti azt, hogy az előadó teljes mértékben egyetért a javaslattal. Az előadó nem ért egyet például azzal a kijelentéssel, hogy „E határozat elfogadásához a 308. cikk kivételével a Szerződés nem rendelkezik hatáskörökről” ((11) preambulumbekezdés). A 308. cikk 181a. cikk helyetti alkalmazásának indoka nem a Szerződésben, hanem a Nizzai Szerződéshez csatolt 10. nyilatkozatban található, amely kimondja, hogy „a harmadik országoknak nyújtott, a fizetési mérleget érintő segítségnyújtás a 181a. cikk hatályán kívül esik”. A Parlament már 2003-ban[2] utalt rá, hogy a 308. cikk nem megfelelő, és sajnálatát fejezte ki azon határozat miatt, hogy e nyilatkozatot a Nizzai Szerződésbe beillesztették.

Azt is el kell mondani, hogy a javaslat nagyon általános, és a pontos részletek nagy részéről az egyetértési megállapodásban kell megegyezni. Az előadó ugyanakkor úgy véli, hogy a javaslat egyértelműségének, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása érdekében több módosítás lenne szükséges (a feltételes jelleg, a független értékeléshez alkalmazott külső könyvvizsgálók, az örmény kormányhoz intézett egyedi kérések stb. tekintetében).

Harmadszor pedig újfent meg kell ismételni, hogy az előadónak igen korlátozott idő állt rendelkezésére az érintett javaslat átgondolására.

Ezért, teljes mértékben egyetértve azzal, hogy Örményország számára rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást kell biztosítani, az előadó nehéz választás elé kényszerült. Javasolhatja egyfelől a parlamenti vélemény mielőbbi elfogadását a kedvezményezett ország szükségletei érdekében. Másfelől védelmébe veheti a Parlament intézményi előjogait és elutasíthatja a jogalkotási javaslat elfogadására adott elfogadhatatlan ütemtervet, amivel azonban megfosztaná Örményországot attól a támogatástól, amelyre szüksége van, és amelyre várakozik.

A fentiekre való tekintettel az előadó javasolja a javaslat módosítások nélküli elfogadását. Az előadó mindazonáltal fenntartja a jogot, hogy módosításait a javaslat bizottságban való megvitatása, valamint a Tanáccsal és a Bizottsággal való eszmecsere után terjessze elő.

5. A Parlament szerepe a makroszintű pénzügyi támogatás biztosításában

Az előadó a Parlament korábbi állásfoglalásaival összhangban azt is szeretné hangsúlyozni, hogy egy olyan jelentős eszközt, mint a makroszintű pénzügyi támogatás, nem lehet egyszerűen „rendkívülinek” tekinteni. Ezért egy ilyen eszköz esetében elfogadhatatlan a szokványos jogalap hiánya, valamint hogy továbbra is minden művelet eseti tanácsi határozatokon alapul. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a nyomon követés és a jelentéstételi rendszerek javítása érdekében egy együttdöntési eljárás keretében elfogadott, MFA-ról szóló keretrendeletre van szükség. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a makroszintű pénzügyi támogatások nyújtásáról szóló határozat megfelelő jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 209. cikkének (1) bekezdése és a 212. cikk (2) bekezdése lesz attól függően, hogy a kedvezményezett országot az uniós intézmények a fejlődő országok közé sorolják-e vagy nem. Mindkét esetben a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Az EUMSz. 213. cikke nem lesz alkalmazandó a makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló határozatokra.

Emellett növelni kell az Európai Parlament szerepét. A Bizottságnak különösen javítania kell a Parlament számára a segélyeszköz tényleges végrehajtásával kapcsolatban tett jelentéseit, és utólagos értékelő jelentést kell benyújtania a Parlamenthez (a javaslat 6 cikkében előírt éves beszámoló mellett).

6. A Tanács és a Bizottság kötelezettségvállalásai

Ha a makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatot a bizottság módosítások nélkül fogadja is el, az előadó kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Parlamentnek tett nyilatkozataikban foglalkozzanak a fenti problémákkal.

• [1]  Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontja.
• [2]  P5_TA(2003)0233.

ELJÁRÁS

Cím	Az Örményországnak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás
Hivatkozások	COM(2009)0531 – C7-0268/2009 – 2009/0150(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	30.10.2009
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET	BUDG
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	AFET 21.10.2009	BUDG 21.10.2009
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Vital Moreira 29.9.2009
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma	10.11.2009
Vizsgálat a bizottságban	10.11.2009
Az elfogadás dátuma	10.11.2009