JELENTÉS a Szerbiának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

12.11.2009 - (COM(2009)0513 – C7‑0270/2009 – 2009/0145(CNS)) - *

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Miloslav Ransdorf
(Egyszerűsített eljárás – az eljárási szabályzat 46. cikkének (1) bekezdése)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Szerbiának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2009)0513 – C7‑0270/2009 – 2009/0145(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0513),

–   tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0270/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7‑0061/2009),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

1. A javaslat célkitűzései

A Bizottság legfeljebb 200 millió euró összegű, hitel formájában nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását javasolja Szerbia számára, és felhatalmazást kap arra, hogy ezt az összeget a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől kölcsönözze. A támogatás folyósítása a tervek szerint 2010-ben két részletben történik. Célja, hogy elősegítse Szerbia gazdasági stabilizációját, valamint külső fizetési mérlegének és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által feltárt költségvetési szükségleteinek finanszírozását.

A javasolt támogatás segítséget nyújt a hatóságok stabilizációs programja számára, a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg fenntarthatóságának biztosítása érdekében, valamint hozzájárul ahhoz, hogy Szerbia kezelni tudja a világméretű gazdasági és pénzügyi válság következményeit.

2. Háttér-információk

A világméretű gazdasági válság hatása 2008 közepétől egyre erősebben érvényesült Szerbiában. 2008 novemberében a hatóságok új készenléti megállapodást kötöttek az IMF-fel, amelyet annak igazgatótanácsa 2009 januárjában hagyott jóvá. 2009 elején az előrejelzési mutatók megerősítették a válság súlyosbodását, és egyértelművé vált, hogy az országnak további külső segítségre lesz szüksége. Ennek következtében az IMF igazgatótanácsa 2009 májusában jóváhagyta a készenléti megállapodás felülvizsgálatát. A legújabb, 2009. július közepi mutatók azonban azt jelzik, hogy a gazdaság visszaesése a módosított márciusi feltételezéseknél még súlyosabb, és hogy a 2009-re és az azt követő időszakra vonatkozó kilátások továbbra is borúsak.

A javasolt közösségi makroszintű pénzügyi támogatás célja, hogy kiegészítse az IMF igazgatótanácsa által a készenléti megállapodás 2009 májusában előírt felülvizsgálatában előirányzott IMF-támogatást, valamint a Világbank által a költségvetés finanszírozásának támogatásához nyújtandó hitelt. A javaslat kiegészíti az előcsatlakozási támogatási eszköz keretében a Közösség által 2009-ben és 2010-ben nyújtani tervezett költségvetési támogatást (összesen 100 millió euró).

A Szerbiának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatást az egész balkáni térség stabilizációjának megszilárdítására irányuló fontos eszköznek kell tekinteni, amely támogatja Szerbia gazdasági stabilizációs programját a jelenlegi kritikus gazdasági helyzetben. Szerbia és a szerb gazdaság jelentős szerepet játszik a regionális integrációs folyamatban, és az ország részvétele az európai integrációban szintén elengedhetetlen.

Szerbia jelenleg számos gazdasági, pénzügyi, költségvetési és egyéb jelentős problémával küzd: többek között ilyen a menekültek magas száma (körülbelül 700 000 fő), az élelmiszertermelés hiányosságai, a munkanélküliek magas száma vagy a NATO katonai fellépése által tönkretett Duna menti régió gyors helyreállításának szükségessége. A makroszintű pénzügyi támogatás Szerbia területi integritásának helyreállításához is szükséges.

3. Ütemezési nehézségek

E makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos javaslatot – mint valamennyi korábbi makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos javaslatot – az EK-Szerződés 308. cikke alapján, azaz a konzultációs eljárás keretében utalták a Parlament elé. Noha e cikk nem ír elő határidőt a Parlament véleményére vonatkozóan, a Parlament mindig is igen gyorsan reagált a makroszintű pénzügyi támogatások biztosításának szükségességére.

A jelenlegi javaslatot a Bizottság 2009. október 8-én elfogadta. Kevesebb mint egy hónappal utána azonban a Cseh Köztársaság ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, amely nagy valószínűséggel már 2009. december 1-jén hatályba lép. Mivel az első részletet már 2010 elején folyósítani tervezik, vagy még a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt el kell fogadni a jelenlegi javaslatot, vagy a Bizottságnak új javaslatot kell benyújtania, módosított jogalappal.

E két lehetőség alapos végiggondolása után, valamint tekintetbe véve, hogy Szerbia – mint potenciális uniós csatlakozásra jelölt ország – stratégiai jelentőséggel bír az EU számára, az előadó javasolja, hogy a jelenlegi javaslatot kivételesen még a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt egyszerűsített eljárással, módosítások nélkül fogadják el.

Jogalkotási eljárás során nem elfogadható az ilyen ütemezés, és nem tekintendő az intézményi hatáskörök alóli kivételnek, de úgy tűnik, ez az egyetlen járható út annak biztosítására, hogy a közösségi finanszírozás időben eljusson Szerbiába. Az előadó hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nem azért nem terjeszt elő módosításokat, mert a határozatra irányuló javaslat tökéletes, hanem a fent említett eljárási okok miatt, továbbá hogy ez nem jelenti azt, hogy elfogadja a Bizottság kései javaslatában megszabott ütemezést, azt csupán eltűri a rendkívüli körülményekre való tekintettel.

4. A Parlament szerepe a makroszintű pénzügyi támogatás biztosításában

Az előadó továbbá a Parlament korábbi állásfoglalásaival összhangban azt is szeretné hangsúlyozni, hogy egy olyan jelentős eszközt, mint a makroszintű pénzügyi támogatás, nem lehet egyszerűen „rendkívülinek” tekinteni. Ezért egy ilyen eszköz esetében elfogadhatatlan a szokványos jogalap hiánya, valamint hogy továbbra is minden művelet eseti tanácsi határozatokon alapul. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a nyomon követés és a jelentéstételi rendszerek javítása érdekében egy együttdöntési eljárás keretében elfogadott, MFA-ról szóló keretrendeletre van szükség.

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a makroszintű pénzügyi támogatások nyújtásáról szóló határozat megfelelő jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 209. cikkének (1) bekezdése és a 212. cikk (2) bekezdése lesz attól függően, hogy a kedvezményezett országot az uniós intézmények a fejlődő országok közé sorolják-e vagy nem. Mindkét esetben a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Az EUMSz. 213. cikke nem lesz alkalmazandó a makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló határozatokra.

Emellett növelni kell az Európai Parlament szerepét. A Bizottságnak különösen javítania kell a Parlament számára a segélyeszköz tényleges végrehajtásával kapcsolatban tett jelentéseit, és utólagos értékelő jelentést kell benyújtania a Parlamenthez (a javaslat 6 cikkében előírt éves beszámoló mellett).

5. A Tanács és a Bizottság kötelezettségvállalásai

Ha a makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatot a bizottság módosítások nélkül fogadja is el, az előadó kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Parlamentnek tett nyilatkozataikban foglalkozzanak a fenti problémákkal.

ELJÁRÁS

Cím	A Szerbiának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról
Hivatkozások	COM(2009)0513 – C7-0270/2009 – 2009/0145(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	30.10.2009
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET	BUDG
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	AFET 21.10.2009	BUDG 21.10.2009
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Miloslav Ransdorf 29.9.2009
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma	10.11.2009
Vizsgálat a bizottságban	10.11.2009
Az elfogadás dátuma	10.11.2009
Benyújtás dátuma	13.11.2009