JELENTÉS a 2006/112/EK irányelvnek a fordított adókivetési mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

2.2.2010 - (COM(2009)0511 – C7‑0210/2009 – 2009/0139(CNS)) - *

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: David Casa

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 2006/112/EK irányelvnek a fordított adókivetési mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2009)0511 – C7‑0210/2009 – 2009/0139(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0511),

–   tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0210/2009),

–   tekintettel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–   tekintettel az EU működéséről szóló szerződés 113. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0008/2010),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 293. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az előre meghatározott jegyzéket, amelyről a tagállamok választhatnak, azon termékekre és szolgáltatásokra kell szűkíteni, amelyek a közelmúltbeli tapasztalatok alapján különösen alkalmasak csalásra. Az említett mechanizmus bevezetésének eredményes értékelése és hatásának körültekintő vizsgálata érdekében a tagállamok választási lehetőségeit korlátozni szükséges.	(4) Az előre meghatározott jegyzéket, amelyről a tagállamok választhatnak, azon termékekre és szolgáltatásokra kell szűkíteni, amelyek a közelmúltbeli tapasztalatok alapján különösen alkalmasak csalásra. Az említett mechanizmus bevezetésének eredményes értékelése és hatásának körültekintő vizsgálata érdekében a tagállamok választási lehetőségeit az előre meghatározott listán szereplő árukra és szolgáltatásokra szükséges korlátozni.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A mechanizmus hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások meghatározásakor a tagállamoknak az üvegházhatást okozó gázkibocsátási egységeket kell kiválasztaniuk, valamint legfeljebb kettőt a VI A. melléklet A részében felsorolt kategóriák közül.
Indokolás
Amennyiben a tagállamok a fordított adókivetési mechanizmus alkalmazása mellett döntenek, be kell vonniuk a mechanizmusba a károsanyag-kibocsátási bizonyítványok kereskedelmét, mivel 2013-tól kezdve az egységek nagy részét árverezni fogják. Mivel nagyobb mennyiségű egységgel fognak kereskedni, sokkal nagyobb a csalások miatt bekövetkező veszteség esélye. A legfeljebb kettőt az indokolja, hogy pontosan nem lehet tudni, hogyan befolyásolja a fordított adókivetési mechanizmus a kereskedelem más területeit, illetve hogyan mozdítja el a csalásokat más tagállamok irányába.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Annak érdekében, hogy a mechanizmusnak a csalásnak kitett tevékenységekre vonatkozó alkalmazását átlátható módon tudják kiértékelni, a tagállamok értékelő jelentéseinek a tagállamok által előre meghatározott kritériumokon szükséges alapulniuk. Az említett értékelésnek egyértelműen ki szükséges térnie a csalásokkal kapcsolatos helyzetre a mechanizmus alkalmazását megelőzően és azt követően, valamint a csalásokkal kapcsolatos tendenciák változására, beleértve más termékek és szolgáltatások értékesítését, a kiskereskedelmi szinten folytatott értékesítést és a más tagállamokba történő értékesítést.	(7) Annak érdekében, hogy a mechanizmus alkalmazásának a csalárd tevékenységekre gyakorolt hatása átlátható módon értékelhető legyen, a tagállamok értékelő jelentéseinek előre meghatározott kritériumokon kell alapulniuk. Az egységes alkalmazás érdekében hatáskört kell biztosítani a Bizottság számára, hogy – a tagállamok hozzájárulásai alapján és tekintetbe véve a héa-bizottság tanácsait – intézkedéseket fogadjon el, amelyek célja azon értékelési kritériumok meghatározása, amelyeket a tagállamok alkalmaznak, amikor a fordított adókivetési mechanizmus csalásokra gyakorolt hatását értékelik. A Bizottságnak ezeket a kritériumokat 2010. június 30-ig kell kidolgoznia. Az említett értékelésnek egyértelműen ki szükséges térnie a csalásokkal kapcsolatos helyzetre a mechanizmus alkalmazását megelőzően és azt követően, valamint a csalásokkal kapcsolatos tendenciák változására, beleértve más termékek és szolgáltatások értékesítését, a kiskereskedelmi szinten folytatott értékesítést és a más tagállamokba történő értékesítést.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A jelentésnek értékelnie kell az előírások teljesítéséből az adóalanyok számára felmerülő költségeket, valamint a tagállamok által viselt végrehajtási költségeket, beleértve az ellenőrzési és vizsgálati intézkedések költségeit.	(8) A jelentésnek értékelnie kell az előírások teljesítéséből az adóalanyok számára felmerülő költségeket, valamint a tagállamok által viselt végrehajtási költségeket, beleértve az ellenőrzési és vizsgálati intézkedések költségeit, továbbá a héa-bevételek a tagállam által a VIA. mellékletben felsorolt termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan kiválasztott és alkalmazott mechanizmus alkalmazásából adódó lehetséges változásait.
Indokolás
Az arányosság érdekében a jelentésnek nemcsak a járulékos költségek nagyságát kell vizsgálnia, hanem azt is, hogy a végrehajtástól várt további héa-bevételek megfelelnek-e a kapcsolódó költségeknek.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A tagállamok értékelő jelentései alapján a Bizottságnak 2014. július 1-jéig be kell nyújtania egy megfelelő javaslatokat is tartalmazó jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amely jelentés értékeli a mechanizmust alkalmazó rendelkezés általános eredményességét és hatékonyságát, illetve az intézkedés költség-haszon arányát annak érdekében, hogy újra meg lehessen állapítani az intézkedés hatóköre kiszélesítésének vagy kitágításának indokoltságát.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2006/112/EK irányelv 199a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 1. A tagállamok 2014. szeptember 31-ig, legalább kétéves időszakra bevezethetnek és alkalmazhatnak egy olyan mechanizmust, amelyben a VI A. mellékletben felsorolt termék- és szolgáltatáskategóriák esetében a héa-fizetési kötelezettséget áthárítják az adóköteles termék vásárlójára illetve a szolgáltatás igénybevevőjére. 1. A tagállamok 2014. szeptember 31-ig, legalább kétéves időszakra bevezethetnek és alkalmazhatnak egy olyan mechanizmust, amelyben a VI A. mellékletben felsorolt termék- és szolgáltatáskategóriák esetében a héa-fizetési kötelezettséget áthárítják az adóalanyra, aki a terméket megveszi, illetve a szolgáltatást igénybe veszi.
Indokolás
Az adót befizető személy soha nem a végső fogyasztó lesz, hanem a kereskedelmi lánc utolsó kereskedője.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2006/112/EK irányelv 199a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az említett mechanizmus hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások esetében a tagállamok a VI A. mellékletben felsorolt kategóriák közül legfeljebb hármat választhatnak ki, amelyek közül legfeljebb két kategória vonatkozhat termékekre. Az említett mechanizmus hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások meghatározásakor a tagállamok kiválasztják az üvegházhatást okozó gázkibocsátási egységeket, valamint legfeljebb kettőt a VI A. melléklet A részében felsorolt kategóriák közül.
Indokolás
Amennyiben a tagállamok a fordított adókivetési mechanizmus alkalmazása mellett döntenek, be kell vonniuk a mechanizmusba a károsanyag-kibocsátási bizonyítványok kereskedelmét, mivel 2013-tól kezdve az egységek nagy részét árverezni fogják. Mivel nagyobb mennyiségű egységgel fognak kereskedni, sokkal nagyobb a csalások miatt bekövetkező veszteség esélye. A legfeljebb kettőt az indokolja, hogy pontosan nem lehet tudni, hogyan befolyásolja a fordított adókivetési mechanizmus a kereskedelem más területeit, illetve hogyan mozdítja el a csalásokat más tagállamok irányába.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2006/112/EK irányelv 199a cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) megfelelő és hatékony jelentéstételi kötelezettséget vezetnek be a mechanizmus hatálya alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat értékesítő adóalanyokra vonatkozóan, amely minden ügylet esetében lehetővé teszi a vevő és az eladó adóalany valamint a szállított termékek vagy szolgáltatások típusának azonosítását, és a szállítások adóidőszakának és értékének meghatározását; b) megfelelő és hatékony jelentéstételi kötelezettséget vezetnek be a mechanizmus hatálya alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat értékesítő adóalanyokra vonatkozóan, amely minden ügylet esetében időszakonként, illetve az ügyletekre vonatkozó általános jelentés alapján lehetővé teszi a vevő és az eladó adóalany, valamint a szállított termékek vagy szolgáltatások típusának azonosítását, és a szállítások adóidőszakának és értékének meghatározását;
Indokolás
Hogy csökkenjen a csalás elkövetésének lehetősége, megfelelő időközönként jelentést kell készíteni annak érdekében, hogy a hatóságok felügyelhessék az áruk és szolgáltatások mozgását. Lehetővé kell tenni az eladók ügyleteire vonatkozó átfogó jelentéstételi kötelezettséget, hogy a minimálisra csökkenjen a vállalkozások terhelése.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2006/112/EK irányelv 199a cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c) az eladó által benyújtott információk keresztellenőrzése céljából ügyletenkénti vagy általános jelentéstételi kötelezettséget tesznek kötelezővé azon adóalanyok számára, amelyek a mechanizmus hatálya alá tartozó termékeket vásárolnak vagy szolgáltatásokat vesznek igénybe; c) az eladó által benyújtott információk keresztellenőrzése céljából időszakonként ismétlődő, ügyletenkénti vagy általános jelentéstételi kötelezettséget tesznek kötelezővé azon adóalanyok számára, amelyek a mechanizmus hatálya alá tartozó termékeket vásárolnak vagy szolgáltatásokat vesznek igénybe;
Indokolás
Hogy csökkenjen a csalás elkövetésének lehetősége, megfelelő időközönként jelentést kell készíteni annak érdekében, hogy a hatóságok felügyelhessék az áruk és szolgáltatások mozgását.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2006/112/EK irányelv 199a cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás d) megfelelő és hatékony ellenőrző intézkedéseket vezetnek be a csalások jelenlegi formáinak felderítésére és visszaszorítására, valamint azért, hogy megelőzzék a csalások átterjedését más termékekre és szolgáltatásokra, a kiskereskedelem szintjére vagy más tagállamokba. d) a már meglévő, be nem jelentett ellenőrzések mellett megfelelő és hatékony ellenőrző intézkedéseket vezetnek be a csalások jelenlegi formáinak felderítésére és visszaszorítására, valamint azért, hogy megelőzzék a csalások átterjedését más termékekre és szolgáltatásokra, a kiskereskedelem szintjére vagy más tagállamokba.
Indokolás
A be nem jelentett ellenőrzések, amelyekre nem számítanak, leleplezik a további csalásokat.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2006/112/EK irányelv 199a cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2a) Az a tagállam, amely az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus alkalmazása mellett dönt, bármely, az adott mechanizmus hatálya alá tartozó terméket vásárló vagy szolgáltatást igénybe vevő adóalanyt kötelezhet külön adatalapú jelentés benyújtására, annak egyértelműsítése érdekében, hogy az adott termékeket vagy szolgáltatásokat rendes kereskedelmi vagy egyéb célokra használja-e fel.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2006/112/EK irányelv 199a cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (3a) A (3) bekezdés b) pontjában említett értékelési kritériumokat a Bizottság állapítja meg a tagállamok hozzájárulásai alapján, miután konzultált a héa-bizottsággal.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2006/112/EK irányelv 199a cikk – 4 bekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   fa. a héa-bevételek a tagállam által a VIA. mellékletben felsorolt termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan kiválasztott és alkalmazott mechanizmus alkalmazásából adódó lehetséges változásait.
Indokolás
Az arányosság érdekében a jelentésnek nemcsak a járulékos költségek nagyságát kell vizsgálnia, hanem azt is, hogy a végrehajtástól várt további héa-bevételek megfelelnek-e a kapcsolódó költségeknek. A tagállamoknak ezért be kell nyújtaniuk a megfelelő adatokat a héa-bevételek alkalmazás idején bekövetkező lehetséges változásaira vonatkozóan.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2006/112/EK irányelv 199a cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (4a) A tagállamok (4) bekezdésben hivatkozott jelentései alapján a Bizottság 2014. július 1-jéig benyújt egy megfelelő javaslatokat is tartalmazó jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amely jelentés értékeli a mechanizmust alkalmazó rendelkezés általános eredményességét és hatékonyságát, illetve az intézkedés költség-haszon arányát annak érdekében, hogy újra meg lehessen állapítani az intézkedés hatóköre kiszélesítésének vagy kitágításának indokoltságát.

INDOKOLÁS

1. Háttér

A 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvet (héa-irányelv) módosító javasolt irányelv célja, hogy a héa-csalások bizonyos formái – az „eltűnő kereskedő” útján elkövetett csalás (MTIC-csalás), illetve a körhintacsalás – elleni küzdelem érdekében adott feltételek és körülmények fennállása esetén lehetővé tegye a fordított adókivetési mechanizmus ideiglenes alkalmazását.

A Tanács vetette fel 2007-ben egy olyan kísérleti projekt indítását, amelynek keretében a tagállamok fordított adókivetési mechanizmust vezethetnek be. A Bizottság 2008-ban részletesen vizsgálta a kérdést. A Tanács azonban nem tudott végleges döntést hozni. Az Európai Parlament az adócsalás elleni küzdelem javításának összehangolt stratégiájáról szóló 2008. szeptember 2-i állásfoglalásában (2008/2033(INI)) – óvatosan kezelve a kérdést – szintén megvizsgálta a fordított adókivetési mechanizmust mint a héa-csalás elleni küzdelem alternatív módját.

,

Jelenleg egyetlen tagállam alkalmazhatja 2011. április 30-ig a fordított adókivetési mechanizmust bizonyos termékkategóriák, a mobiltelefonok és az integrált áramkörű eszközök esetében. Az új javaslat ideiglenesen kiterjeszti a lehetőséget az összes tagállamra, valamint bizonyos szektorokra.

2. Az „eltűnő kereskedő” útján elkövetett csalás (MTIC-csalás), illetve a körhintacsalás

A héa-csalás komoly problémát jelent a tagállami bevételek és a belső piac megfelelő működése szempontjából. A héa-csalás bevett és különösen súlyos formája az „eltűnő kereskedő” útján elkövetett csalás, ennek legsúlyosabb típusa pedig a körhintacsalás.

A körhintacsalást eredetileg kis súlyú és nagy hozzáadott értékű termékekkel követték el. A Bizottság szerint azonban az utóbbi időben több tagállamban fölmerült az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kereskedelme során elkövetett csalások gyanúja is.

A héa-rendszer hagyományos formájában, amikor az egyik vállalkozás a belső piacon a másik vállalkozás számára elad egy terméket (B2B), a vevőnek az eladó felszámítja a héá-t, majd befizeti az államkincstárba. A vevő ebben az esetben kérheti az államkincstártól a héa (a befizetett héa) visszatérítését. Ténylegesen a végső fogyasztó viseli a héa-terhet, mivel ő, aki nem adóalany, nem kérheti az államkincstártól a héa visszatérítését. A Közösségen belüli, vállalkozók közötti kereskedelem során a jelenlegi átmeneti héa-rendszerrel összhangban az eladónak nem számítják fel a héá-t, ennek következtében az áruk héa-mentesen mozognak egyik tagállamból a másikba.

Az „eltűnő kereskedő” útján elkövetett csalásra úgy kerül sor, hogy az eladó a Közösségen belüli értékesítés alkalmával felszámítja a héá-t, a vevő ki is fizeti, majd az eladó „eltűnik” anélkül, hogy befizetné a héá-t az államkincstárba. Ha ugyanaz az áru egymást követő több tranzakció következtében több tagállam között mozog, és az „eltűnő kereskedő” minden alkalommal felszámítja a héá-t anélkül, hogy azt befizetné az államkincstárba, ez utóbbi egyetlen egy termék esetében többszörösen eleshet az adótól. Ezért nevezik ezt a csalást körhintacsalásnak.

A csalás az alábbi leegyszerűsített modell segítségével írható le: B vállalat termékeket vásárol A vállalattól, amelynek telephelye nem abban a tagállamban van, ahol B vállalaté. A hatályos rendelkezésekkel összhangban B vállalat nem fizet héá-t az eladónak (A vállalatnak). Ezután B vállalat hazai piacán áruba bocsátja a terméket vevője (D vállalat) számára, és felszámítja a héá-t. B vállalat ugyanakkor nem fizeti be a héá-t az államkincstárnak és eltűnik (eltűnő kereskedő). A vevő (D vállalat) kéri az általa a B vállalat részére kifizetett héa visszatérítését. Következésképpen veszteség éri az államkincstárt, amelynek a vevő (D vállalat) részére vissza kell térítenie az általa az eladótól (B vállalattól) soha be nem szedett héa összegét. Ezt követően C vállalat bejelentheti az A vállalat részére történt Közösségen belüli héa-mentes értékesítést, A vállalat pedig a Közösségen belül héa-mentesen értékesíthet B vállalat számára, így a csalás újrakezdődik (körhintacsalás).

A körhintacsalás az alábbi ábra szerint működik:

Konkrét adatok állnak rendelkezésre a héa-csalásokon belül az eltűnő kereskedő útján elkövetett csalás és a körhintacsalás arányára vonatkozóan. Az Egyesült Királyság becslése szerint az eltűnő kereskedő útján elkövetett csalás és a körhintacsalás az összes héa-csalás 16–24%-át teszi ki.

Érdemes megvizsgálni ezeket az adatokat nagyobb általánosságban a hiányzó héa-bevételek tükrében. A Bizottság nemrégiben közzétett egy tanulmányt arról, hogy a 2000–2006-os időszakban a hiányzó héa-bevételek összege 90 és 113 milliárd euró között mozog. Ez 2006-ot illetően a kalkulált héa-befizetési kötelezettség 12%-a, jelentős nemzeti eltérésekkel.

3. Az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében elkövetett körhintacsalás egyedi kockázatai

Az ETS keretében a kibocsátási egységek adóalanyok közötti átruházása, amely kizárólag elektronikus úton zajlik, szolgáltatásnak számít, amely után alapvetően ott kell az adót megfizetni, ahol a vevő telephelye található. A kereskedők más tagállamokban héa-mentes forrásokból megveszik a szén-dioxid-kibocsátási egységeket, majd saját tagállamukban héát tartalmazó áron eladják a vállalkozásoknak. Az eltűnő kereskedők nem fizetik be a héá-t az államkincstárnak. Ez a helyzet és az ütemterv, amely szerint a kereskedelem döntően 2013-tól indul be, az ETS megfelelő működésével kapcsolatban kételyeket ébreszt. A Bizottság ezért olyan intézkedést szorgalmaz, amely felveszi a kibocsátási egységeket azon termékkategórák listájára, amelyekre kiterjed a (az országon belüli) fordított adókivetési mechanizmus.

Az ETS keretében jelenleg és egészen 2012-ig a nemzeti kormányok a kibocsátási egységek 90-95%-át a legjelentősebb szennyezők részére biztosítják. A kiotói kerekedelmi rendszer keretében az egységek 5-10%-a kerül árverésre. 2013-tól kezdve az egységek nagy részét árverésen fogják értékesíteni. Az ETS- rendszer szereplői több módon ruházhatják át vagy adhatják el kibocsátási egységeiket:

- zárt körben, a szereplők között egy adott vállalaton belül és országhatárokon át mozgatva az egységeket

- szabadon forgalmazva bróker segítségével, aki összehozza az eladókat a vásárlókkal

- az egyik európai éghajlat tőzsde azonnali piacán kereskedve.

A csalással kapcsolatos kockázatok elhárítása érdekében ezért kell sürgős lépéseket tenni még a szénpiac végleges kialakulása előtt.

4. A Bizottsági javaslata

A javaslat meghatározott termékkategóriák és az üvegházhatást okozó gázkibocsátási egységek értékesítése esetén a tagállamok számára 2014. december 31-ig és legalább kétéves időtartamra lehetővé teszi a fordított adókivetési mechanizmus bevezetését és alkalmazását. A fordított adókivetési mechanizmus keretében a héa-köteles vállalkozásnak nem kell felszámolnia a héá-t, ha termékét egy másik héa-köteles vállalkozás számára adja el. A héá-t csak annak a vállalatnak kell beszednie, amely egy végső fogyasztó vagy egy nem héa-köteles vállalat számára viszonteladóként továbbadja a terméket. Az áruval kapcsolatos teljes befizetendő adó az utolsó kereskedőnél jelentkezik. Ha a vásárló nem fizet héá-t, nem kérheti a visszatérítést, így a körhintacsalás lehetősége megszűnik.

A javaslat három termék- és szolgáltatáskategóriára korlátozódik, amelyekre ez a mechanizmus kiterjedhet, ezek közül legfeljebb kettő lehet termékkategória. A fordított adókivetési mechanizmus alkalmazása előtt – a fordított adókivetési rendszer nyomon követése, a csalások ellenőrzése és elkerülése, valamint az alkalmazott rendszer eredményeinek megfelelő értékelése érdekében – a tagállamoknak intézkedéseket kell bevezetniük és végrehajtaniuk, amelyek közé tartozik például az adóalanyokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezekről a lépésekről, és jelentést kell benyújtaniuk a rendszer átfogó eredményességéről és hatékonyságáról.

5. Az előadó értékelése

Az előadó támogatja a Bizottság javaslatát. Ennek ellenére az előadó úgy véli, hogy a javaslat bizonyos aspektusait módosítani kell az alábbiak szerint:

- egyértelművé kell tenni, hogy a választható fordított adókivetési mechanizmus csak üzleti vállalkozások közötti kereskedelemre alkalmazható, amelynek szereplői adóalanyok.

- A mechanizmus keretébe tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében, valamint ha a tagállam a fordított adókivetési mechanizmus alkalmazása mellett dönt, a mechanizmust ki kell terjesztenie az üvegházhatású kibocsátási egységekre is, mivel ezen a területen a tagállamok gyors és összehangolt fellépésére van szükség.

- Az adóalanyok jelentéstételi kötelezettsége tekintetében és annak érdekében, hogy a vállalkozások adminisztratív terhei minimálisak legyenek, a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy választhassanak az ügyletenkénti jelentéstétel vagy az ügyletekre vonatkozó átfogó jelentéstétel előírása között. Emellett az összehasonlíthatóság és a Bizottságtól érkező tájékoztatás kezelése érdekében az előadó azt javasolja, hogy a tagállamok konzultáljanak a HÉA- bizottsággal, amikor meghatározzák azokat az értékelési szempontokat, amelyeket alkalmazni fognak, mikor értékelik a rendszer hatékonyságát, valamint a csalásokra gyakorolt potenciális hatását.

- Végül a Bizottságnak 2014 júliusára jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára a fordított adókivetési mechanizmus eredményességéről és hatékonyságáról.

A fenti javaslattal az előadó a csalásokkal szemben meg kívánja erősíteni a kibocsátási egységek kereskedelme rendszerének biztonságát, egyúttal csökkenteni szeretné a tisztességesen működő vállalkozások adminisztratív terheit. Az előadó továbbá úgy gondolja, hogy a Parlamentet hiánytalanul tájékoztatni kell a fordított adókivetési mechanizmus átmenti végrehajtásának kimeneteléről.

ELJÁRÁS

Cím	A fordított adókivetési mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása (a 2006/112/EK irányelv módosítása)
Hivatkozások	COM(2009)0511 – C7-0210/2009 – 2009/0139(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	6.10.2009
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 7.10.2009
Előadó(k) A kijelölés dátuma	David Casa 20.10.2009
Vizsgálat a bizottságban	2.12.2009		21.1.2010
Az elfogadás dátuma	27.1.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Burkhard Balz, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Pascal Canfin, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Rachida Dati, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Vicky Ford, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Sylvie Goulard, Enikő Győri, Liem Hoang Ngoc, Eva Joly, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Werner Langen, Astrid Lulling, Arlene McCarthy, Íñigo Méndez de Vigo, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Marta Andreasen, Sophie Briard Auconie, David Casa, Danuta Jazłowiecka, Arturs Krišjānis Kariņš, Philippe Lamberts, Thomas Mann