JELENTÉS a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek, valamint az 562/2006/EK rendeletnek a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
17.2.2010 - (COM(2009)0091 – C6‑0076/2009 – 2009/0028(COD)) - ***I
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Carlos Coelho
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek, valamint az 562/2006/EK rendeletnek a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2009)0091 – C6‑0076/2009 – 2009/0028(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0091),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és (3) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6–0076/2009),
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0090),
– tekintettel az EK-Szerződés 67. cikkére és 63. cikke (3) bekezdésének a) pontjára, amelyek értelmében a Tanács e javaslatról konzultált a Parlamenttel (C6-0107/2009),
– tekintettel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjára, valamint 79. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0015/2010),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. a 2009/0025(COD) eljárást elévültnek nyilvánítja, miután a (COM(2009)0090) sz. bizottsági javaslat és az ahhoz kapcsolódó jelentéstervezetek tartalmát belefoglalták a 2009/0028 (COD) eljárásba;
3. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.
- [1] Lásd e jelentés kiegészítését.
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
(ÉÉÉÉ. hónap nn.)
a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek, valamint az 562/2006/EK rendeletnek a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 77. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjára, valamint 79. cikke (2) bekezdése a) pontjára,
tekintettel a Bizottság javaslataira,
a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően,
mivel:
(1) A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény[1] (a továbbiakban: az egyezmény) lefekteti a huzamos tartózkodásra jogosító vízumra vonatkozó szabályokat, melyek feljogosítják e vízum birtokosait a tagállamok területén való átutazásra. A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] megállapítja a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának feltételeit. További intézkedéseket kell hozni annak megkönnyítése érdekében, hogy a harmadik országok huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező állampolgárai szabadon mozoghassanak a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállamok területén (a schengeni térségen) belül.
(2) A harmadik országok állampolgárainak a tagállam területére való beutazását követően, kellő időben tartózkodási engedéllyel kell helyettesíteni a huzamos tartózkodásra jogosító vízumot annak érdekében, hogy egy tagállam területén huzamos tartózkodási engedéllyel jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok tartózkodásuk során beutazhassanak a többi tagállamba, illetve a hazájukba való visszatérés során átutazhassanak a többi tagállam területén. Egyre több azonban az olyan tagállam, amely a harmadik országok állampolgárainak huzamos tartózkodásra jogosító vízumát a területére való beutazását követően nem, vagy csak jelentős késéssel helyettesíti tartózkodási engedéllyel. Ez a jogi és gyakorlati helyzet jelentős kedvezőtlen következményekkel jár a harmadik országok huzamos tartózkodásra jogosító vízummal jogszerűen valamely tagállamban tartózkodó állampolgárainak a schengeni térségen belüli szabad mozgására.
(3) A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok problémáinak megoldása érdekében e rendelet a huzamos tartózkodásra jogosító vízumokra is kiterjeszti a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyek, illetve rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok közötti egyenértékűség elvét. Ebből kifolyólag a huzamos tartózkodásra jogosító vízumoknak a belső határok nélküli schengeni térségen belüli szabad mozgás tekintetében azonos jogosítványokat kell tartalmazniuk a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokkal.
(4) Tehát engedélyezni kell a tagállamok által kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy bármely hathónapos időszakban három hónapos időtartamra a tartózkodási engedélyek jogosultjaival azonos feltételekkel utazzanak más tagállamokba. A huzamos tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának feltételeire vonatkozó szabályok nem változnak.
(5) E rendelet – a jelenlegi tagállami gyakorlat alapján – azt a kötelezettséget rója a tagállamokra, hogy a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendeletben[3] meghatározott egységes formátumú huzamos tartózkodásra jogosító vízumokat adjanak ki.
(6) A huzamos tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek feldolgozására is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a tartózkodási engedély iránti kérelmek feldolgozása során kötelezően le kell kérdezni a schengeni információs rendszert, és amennyiben ott figyelmeztető jelzést találnak, konzultálni kell a többi tagállammal. Ennélfogva nem jelent további biztonsági kockázatot a tagállamok számára, hogy a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai szabadon mozoghatnak a többi tagállamban.
(7) Ennek megfelelően módosítani kell a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt, valamint az 562/2006/EK rendeletet.
(8) E rendeletnek nem célja arra ösztönözni a tagállamokat, hogy ne adjanak ki tartózkodási engedélyeket, illetve nem érinti a tagállamoknak azt a kötelezettségét, hogy tartózkodási engedélyeket adjanak ki a harmadik országok állampolgárainak bizonyos – más közösségi eszközökben, többek között a 2005/71/EK, 2004/114/EK, 2003/86/EK, 2004/38/EK és a 2003/109/EK tanácsi irányelvben meghatározott – csoportjai részére.
(9) Az EU területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban, a valamely tagállam területén illegálisan tartózkodó, és egy másik tagállamban kiállított, érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra feljogosító engedéllyel (pl. huzamos tartózkodásra jogosító vízummal) rendelkező harmadik országbeli állampolgárt fel kell szólítani, hogy haladéktalanul térjen vissza az engedélyt kiadó tagállam területére.
▌
(10) Mivel e rendelet célját – vagyis a huzamos tartózkodásra jogosító vízumokkal való szabad mozgásra vonatkozó szabályok megállapítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Európai Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben kifejtett arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
(11) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. E rendeletet a tagállamoknak a nemzetközi védelemre és a visszaküldés tilalmára vonatkozó kötelezettségeire tekintettel kell alkalmazni.
(12) Ez a jogszabály, a schengeni vívmányokat az Európai Unió keretébe beillesztő jegyzőkönyvnek megfelelően a Schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti; ezeket a vívmányokat az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról szóló, 1999. május 20-i 1999/435/EK tanácsi határozat[4] A. melléklete határozza meg.
(13) Izland és Norvégia tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[5] értelmében történő továbbfejlesztése, amely az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[6] 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartozik.
(14) Svájc tekintetében a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között megkötött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[7] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének B. és C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008. január 28-i 2008/146/EK tanácsi határozat[8] 3. cikkével.
(15) Liechtenstein tekintetében a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. és C pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008. február 28-i 2008/261/EK tanácsi határozat[9] 3. cikkével.
(16) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, Dánia helyzetéről szóló 22. sz. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokra épül, Dánia – az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően – az e rendelet elfogadásától számított hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogába átülteti-e.
(17) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben az Egyesült Királyság – a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal összhangban – nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(18) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt annak elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(19) Ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése és a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő, vagy ahhoz másképpen kapcsolódó jogi aktus.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
1. A Schengeni Egyezmény a következőképpen módosul:
(1) Az 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„18. cikk
(1) A három hónapot meghaladó időtartamú tartózkodásra jogosító vízum (huzamos tartózkodásra jogosító vízum) olyan nemzeti vízum, amelyet a tagállamok egyike nemzeti jogszabályainak vagy a közösségi jognak megfelelően adott ki. Az ilyen vízumokat a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes formátumban kell kiadni, a fejlécben feltüntetett „D” betűvel megjelölve a vízum típusát. A vízumokat a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (vízumkódex) VII. mellékletében foglalt, ide vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell kitölteni.
(2) A huzamos tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje legfeljebb egy év lehet. Amenyiben egy tagállam egy évnél hosszabb időre engedélyezi egy harmadik országbeli állampolgárnak, hogy a területén tartózkodjon, köteles a huzamos tartózkodásra jogosító vízumot annak lejárati ideje előtt tartózkodási engedéllyel helyettesíteni.”
(2) A 21. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
„(1) „Az a külföldi személy, aki rendelkezik valamely tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel, az engedély és érvényes úti okmány alapján bármely hathónapos időszakban három hónapig szabadon mozoghat a többi tagállam területén belül, amennyiben megfelel a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni Határellenőrzési Kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a), c) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek, és nem szerepel az érintett tagállam nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listáján.
(3) a 21. cikk az alábbi (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdésben megállapított szabad mozgáshoz való jog azokra a harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazandó, akik a tagállamok egyike által kiadott – 18. cikk szerinti – érvényes, huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkeznek.”
(4) A 25. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
„(1) Amennyiben a tagállam tartózkodási engedély kiadását mérlegeli, az illetékes hatóság kötelezően lekérdezi a schengeni információs rendszert (SIS). Amennyiben a tagállam tartózkodási engedély kiadását mérlegeli egy olyan külföldi számára, akire beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki, először konzultál a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, és figyelembe veszi annak érdekeit; a tartózkodási engedély csak alapos indok alapján, különösen humanitárius okokból vagy nemzetközi kötelezettségvállalásokra tekintettel adható ki.
Ha a tartózkodási engedélyt kiadták, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam visszavonja a figyelmeztető jelzést, de az érintett külföldit felveheti a nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listájára.”.;
(5) a 25. cikk az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 96. cikk szerinti, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés kiadása előtt a tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzik a kiadott huzamos tartózkodásra jogosító vízumokról vagy tartózkodási engedélyekről vezetett nemzeti nyilvántartást.”
(6) a 25. cikk az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok esetében is alkalmazandó.”
2. Az 562/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:
(1) Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) érvényes vízummal rendelkeznek, amennyiben az szükséges a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet értelmében, kivéve, ha érvényes tartózkodási engedéllyel vagy huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkeznek.”
(2) Az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontja a következőképpen módosul:
„a) az (1) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesítő, de a tagállamok egyike által kiadott tartózkodási engedéllyel, huzamos tartózkodásra jogosító vízummal vagy visszautazásra jogosító vízummal – vagy, amennyiben szükséges, tartózkodási engedéllyel vagy huzamos tartózkodásra jogosító vízummal és visszautazásra jogosító vízummal – rendelkező harmadik országbeli állampolgárok átutazás céljából be kell, hogy léphessenek a többi tagállam területére annak érdekében, hogy eljussanak annak a tagállamnak a területére, amely a tartózkodási engedélyt, huzamos tartózkodásra jogosító vízumot vagy visszautazásra jogosító vízumot kiadta, kivéve, ha beutazás vagy átutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt állnak azon tagállam nemzeti adatbázisában, amelynek külső határát át kívánják lépni;”.
2. cikk
E rendelet nem érinti a tagállamoknak azt a – más uniós jogszabályok által előírt – kötelezettségét, hogy tartózkodási engedélyt adjanak ki a harmadik országbeli állampolgárok részére.
3. cikk
A Bizottság és a tagállamok teljeskörű és pontos tájékoztatást adnak az érintett személyeknek e rendelet rendelkezéseiről.
4. cikk
A Bizottság legkésőbb 2012. április 5-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról. Szükség esetén ezt a jelentést a rendelet módosítására irányuló javaslatok kísérik.
5. cikk
Ez a rendelet 2010. április 5-én lép hatályba. A rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.
▌
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, a Szerződésekkel összhangban.
Kelt Brüsszelben,
A Tanács részéről
az elnök
Az Európai Parlament részéről
az elnök
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS NYILATKOZATA – TERVEZET
„A Tanács és az Európai Parlament elismeri, hogy szükség van egy olyan átfogó és egységes szabályrendszerre, amely az Európai Unió szintjén biztosítja a másodgenerációs schengeni információs rendszerben (SIS II) a személyes adatok magas szintű védelmét.
Amennyiben a SIS II végrehajtása további jelentős késedelmet szenvedne, és ezáltal 2012 utánra is elhúzódna, úgy az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy terjessze elő a szükséges jogalkotási javaslatokat a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény megfelelő rendelkezéseinek módosítására annak biztosítása érdekében, hogy a schengeni információs rendszerbe bevitt személyes adatok a SIS II-re megállapított védelmi szinttel azonos szintű védelmet élvezzenek.”
INDOKOLÁS
Bevezetés
A Schengeni Egyezmény kimondja, hogy a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok („D vízumok”) birtokosai
- csak a vízumot kiadó tagállam területén tartózkodhatnak;
- csak a vízumot kiadó állam elérése érdekében utazhatnak át a többi tagállam területén, és nem utazhatnak más tagállamokba, illetve a származási országukba való visszatéréskor nem utazhatnak át másik tagállamok területén.
A legtöbb tagállam bevezette azt az eljárást, amelynek keretében ezt a vízumtípust az ország területére történő belépést követően tartózkodási engedélyre cserélik le, ami által lehetővé válik, hogy a tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok bármely féléves időszakban három hónapig szabadon mozoghassanak más tagállamok területén.
A gyakorlatban azonban jelentős késedelmek tapasztalhatók e vízumok lecserélése tekintetében, sőt egyes esetekben a vízumokat egyáltalán nem cserélték le. Emiatt a Schengeni Egyezmény értelmében ezek a személyek nem utazhatnak más tagállamokba, illetve nem utazhatnak át azok területén a származási országukba való visszatéréskor.
A helyzetre válaszul 2001-ben elfogadták az 1091/2001/EK rendeletet, bevezetve a D+C vízumot, amely lehetővé teszi a huzamos tartózkodásra jogosító D vízumok birtokosai számára, hogy a vízum érvényességi idejének első három hónapjában szabadon mozogjanak a schengeni térségen belül, amennyiben a vízumot a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra érvényes szabályoknak megfelelően adták ki (beleértve a harmadik országok belépési tilalommal sújtott állampolgárainak ellenőrzését a schengeni információs rendszerben (SIS)).
A gyakorlatban azonban a tagállamok többsége nem, vagy csak igen kis számban ad ki D+C vízumot. Ennek különböző okai vannak:
- a konzulátusi tisztviselők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel;
- a kérelmezőket nem tájékoztatják erről a lehetőségről;
- a nemzeti vízum-nyilvántartási és –feldolgozó programok nem teszik lehetővé az ilyen vízumra vonatkozó kérelmek kezelését vagy ilyen vízumok kiállítását.
Amennyiben a vízumot kiadják, de a három hónapos időszak vége előtt nem cserélik le tartózkodási engedélyre, a vízum birtokosa többé nem jogosult a többi tagállam területén való mozgásra. Ehhez külön rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízumot kell igényelnie. Egyes tagállamok azonban megtagadják e vízumok kiadását, mivel ezek a kérelmezők már három hónapja a schengeni térségben tartózkodnak a D+C vízummal.
A Schengeni Határellenőrzési Kódex és a Közösségi Vízumkódex
Ezen eszközökkel kapcsolatban a következőket kell mérlegelni:
- A Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat az egyszerűsítés érdekében előirányozza a D+C vízumok eltörlését, továbbá arra kéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák meg a tartózkodási engedélyek kiadását a harmadik országok állampolgárai számára.
- A vízumkódexet az említett rendeletekkel egyidejűleg kell elfogadni. A rendeletek hatálybalépésének időpontját össze kell hangolni a vízumkódex hatálybalépésével, amelynek tervezett időpontja 2010. április 5.
- Az 562/2006/EK rendelet (Schengeni Határellenőrzési Kódex) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja szintén lehetőséget biztosít az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából vízum nélkül átlépjék egy másik tagállam külső határát.
A javaslatok hatálya
A javaslatok célja, hogy megkönnyítsék a schengeni térségen belüli mozgást a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik az adott tagállam által kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító D vízum alapján törvényesen tartózkodnak valamely tagállamban.
Megoldást kínálnak azokra a helyzetekre, amikor a tagállamok különböző okokból nem képesek kellő időben tartózkodási engedélyt kiadni a területükön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára, kiterjesztve a jelenleg a tartózkodási engedély és a rövid távú tartózkodásra jogosító C vízumok közötti egyenértékűség elvét a huzamos tartózkodásra jogosító D vízumokra is. Így a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok a tartózkodási engedéllyel azonos jogosítványokat fognak tartalmazni a schengeni térségen belüli mozgás tekintetében. Ezáltal lehetővé válik, hogy bármely személy, aki rendelkezik a valamely tagállamban való törvényes tartózkodást igazoló dokumentummal, rövid, félévenként három hónapot meg nem haladó időszakokra szabadon mozoghasson a schengeni térségen belül.
A tagállamoknak továbbra is ki kell adniuk tartózkodási engedélyeket, összhangban a harmadik országbeli állampolgárok bizonyos csoportjainak beutazásával kapcsolatos irányelvekben foglalt kötelezettségekkel.
Az előadó álláspontja
Szem előtt kell tartani, hogy a schengeni rendszer a szabad mozgást jelenti. Bárkinek, aki rendelkezik egy adott tagállamban való tartózkodásának törvényességét igazoló dokumentummal, biztosítani kell a szabad mozgás lehetőségét ezen a belső határoktól mentes térségen belül.
Az ideális megoldás az lenne, ha a tagállamok teljesítenék kötelezettségüket, és tartózkodási engedélyt adnának az ilyen vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak. A gyakorlatban azonban a tagállamok többségében ez nem történik meg.
Elfogadhatatlan, hogy egy diák, aki belgiumi tanulmányok végzése céljából vízumot kap (ami nem tartozik a 2004/114/EK irányelv hatálya alá), ne tudjon például Hollandiába utazni, hogy egy szakkönyvtárban anyagot gyűjtsön szakdolgozatához, vagy ne tudjon egy hétvégére ellátogatni Barcelonába. Ez csak egy példa arra, hogy milyen abszurd helyzetek állhatnak elő.
Mivel a Közösségi Vízumkódex 2010 áprilisában hatályba lép, sürgősen megoldást kell találni erre a problémára.
A Bizottság javaslatai ésszerűnek tűnnek, noha szükség van néhány módosításra a huzamos tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos probléma orvoslása érdekében, anélkül, hogy ezzel megkérdőjeleződne vagy csökkenne a schengeni térség biztonságának szintje, ugyanakkor véget vetve az emberi jogok e megsértésének, amelyet a beérkező panaszok ezrei is tükröznek.
Az az előírás, hogy a huzamos tartózkodásra jogosító (D) vízumok iránti kérelmek feldolgozása során le kell kérdezni a SIS-t, ugyanolyan szintű ellenőrzést fog biztosítani a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok kérelmezői tekintetében, mint amilyet a tartózkodási engedélyek birtokosai esetében jelenleg alkalmaznak. Ez választ ad a biztonság hiányának növekedésével kapcsolatos aggályokra.
Emellett több tagállam a jelenlegi szabályozás mellett úgy adott ki huzamos tartózkodásra jogosító D vízumokat, majd tartózkodási engedélyeket harmadik országok állampolgárai részére, hogy előtte nem kérdezte le a SIS-t (különös tekintettel a beléptetési tilalomról szóló 96. cikkre). Ez a gyakorlat nemcsak a schengeni térségen belüli biztonságra jelent veszélyt, hanem számtalan problémát okoz a külső határokon is, amikor az érvényes D vízummal rendelkező személyek neve megjelenik a SIS listáin. Ez bonyodalmakhoz és szükségtelen nehézségekhez vezet nemcsak az érintett személyek, hanem a határőrök számára is, akiknek hosszas ellenőrzéseket kell végezniük annak megállapítása érdekében, hogy vajon a vízumok hamisak-e, vagy a SIS adatai helytelenek és azokat kell-e törölni, vagy pedig egyszerűen az adott vízumokat nem lett volna szabad kiadni.
A Lisszaboni Szerződés hatása
Az e jelentés alapját képező két bizottsági javaslat függőben volt, amikor 2009. december 1-jén hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés. A két javaslat szerepel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló bizottsági gyűjtőközlemény 4. mellékletében közzétett listán. A gyűjtőközlemény az alábbiak szerint állapította meg a függő javaslatok jogalapját: a COM(2009)91 javaslat esetében a korábbi jogalapok az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése, az újak pedig az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja; a COM(2009)90 javaslat esetében a korábbi jogalap az EK-Szerződés 63. cikke (3) bekezdésének a) pontja, az új pedig az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének a) pontja. Az új jogalapok szerint nemcsak az első, hanem mindkét bizottsági javaslat az együttdöntési eljárás, vagyis a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik, amelynek keretében az elfogadáshoz minősített többségre van szükség a Tanácsban lefolytatott szavazáson. A Tanács ezért a két eljárás összevonását javasolta, amit a Bizottság is támogatott. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2010. január 11-i ülésén jóváhagyta az eljárások összevonását azzal a feltétellel, hogy a Jogi Bizottság jóváhagyja a jogalapok tekintetében az összevonás következtében beálló változást. Az összevonás technikai értelemben abban áll, hogy a korábbi konzultációs eljárás szövegét beépítik az együttdöntési eljárásba.
Az előadó felhívja a figyelmet arra, hogy több nemzeti parlament is foglalkozott a Bizottság javaslataival, és az észt és portugál parlament véleményt is kiadott a kérdésben[1].
- [1] A nemzeti parlamentek véleménye elérhető az IPEX adatbázisban az alábbi linkeken keresztül: http://www.ipex.eu/ipex/cms/home/Documents/dossier_COM20090090 http://www.ipex.eu/ipex/cms/home/Documents/dossier_COD20090028
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (29.1.2010)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek, valamint az 562/2006/EK rendeletnek a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2009)0091 – C7‑0076/2009 – 2009/0028(COD))
A vélemény előadója: Cecilia Wikström
RÖVID INDOKOLÁS
Előzmények
Az európai integráció legfontosabb tényezői közé tartozik a belső határok felszámolása, valamint a tagállamok közötti utazás szabadabbá tétele. Paradox ezért, hogy több, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személy kevesebb szabadságot élvez a schengeni zónában, mint a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai. Az ellentmondásos helyzet abból a tagállami gyakorlatból ered, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat esetenként tartózkodási engedéllyé alakítják. E paradoxon megoldására két, egymáshoz szorosan kapcsolódó bizottsági javaslat született, az egyik a konzultációs eljárás[1], a másik pedig az együttdöntési eljárás[2] keretében. Ezek a javaslatok elfogadásuk esetén lehetővé tennék a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai számára, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosaihoz hasonlóan, szabadon mozoghassanak a schengeni zóna teljes területén.
A Bizottság által javasolt megoldás kitér a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai által a tartózkodási engedélyek kiadása kapcsán több tagállamban tapasztalt gyakorlati hátrányok és késedelmek kérdése elől. Mivel a korábbi megoldás[3] a gyakorlatban elégtelennek bizonyult, és 2010. április 5-én le is jár, a kérdés meglehetősen sürgető.
Az előadó álláspontja
Az előadó egyetért a javaslat alapvető megközelítésével és alapgondolatával, amely szerint egy adott személy – azzal a dokumentummal, amely feljogosítja, hogy jogszerűen tartózkodjon valamelyik tagállamban – rövid távú tartózkodás céljával félévente három hónapot utazhat a schengeni térségen belül.
Elfogadhatatlan, hogy olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik bizonyítani tudják, hogy jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, ne élvezhessenek ugyanolyan szintű szabadságot, mintha tartózkodási engedéllyel rendelkeznének. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosainak e csoportjába tartoznak például egy másik tagállamban tanulmányútra készülő egyetemisták, fő-, közép- és általános iskolások[4], tudósok[5], harmadik országbeli[6] és uniós polgárok[7] egyes családtagjai, valamint egyes huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek[8]. E mozgásszabadság garantálása és a bürokrácia lefaragása az előadó véleménye szerint hozzájárul ahhoz, hogy hallgatókat, tudósokat és vállalkozásokat csábítsanak Európába.
Az előadó emellett úgy véli, hogy mivel egy összetett probléma sürgős megoldásáról van szó, a javaslat hosszú távon nemkívánatos következményekkel járhat, különösen amennyiben a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok szabályozásra uniós szintre kerül. Ezért a szövegbe jelentéstételi és felülvizsgálati záradékot illesztettek be, amely előírja a Bizottság számára, hogy legkésőbb 2012. április 5-ig nyújtson be jelentést a rendelet alkalmazásáról.
Az előadó úgy véli, hogy a javaslat magva az uniós jogszabályok alkalmazása, nevezetesen az a jelenség, hogy számos tagállam nem állítja ki a tartózkodási engedélyeket bizonyos határidőn belül, még akkor sem, amikor ezt jogszabályaik kötelezően előírják. Ezért az előadó felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tagállamokban uralkodó helyzetet, és lehetőség szerint indítson jogsértési eljárást a jogszerűség betartása érdekében. A Bizottságnak arra a nagy múltra visszatekintő joggyakorlatra kell támaszkodnia, amely szerint még a viszonylag jelentéktelen, de makacsul fennálló igazgatási gyakorlatok is jogsértésnek minősülhetnek annak ellenére, hogy a tagállam formailag pontosan ültette át a szabályokat saját jogrendjébe[9]. Emellett egyértelműbbé kellene tenni, hogy a jelenlegi javaslatok semmilyen formában nem adnak felmentést a tagállamoknak a különböző közösségi jogi eszközökben foglalt, a tartózkodási engedélyek kiadásával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése alól.
Az ügy sürgősségére való tekintettel az előadó fenntartja annak lehetőségét, hogy az eljárás intézményekbeli előrehaladtával, valamint a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése fényében[10] további módosítások szokásos eljárás szerinti benyújtásával kiegészítse ezt a véleménytervezetet.
MÓDOSÍTÁSOK
A Jogi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A harmadik országok állampolgárainak a tagállam területére való beutazását követően, kellő időben tartózkodási engedéllyel kell helyettesíteni a huzamos tartózkodásra jogosító vízumot annak érdekében, hogy egy tagállam területén huzamos tartózkodási engedéllyel jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok tartózkodásuk során beutazhassanak a többi tagállamba, illetve a hazájukba való visszatérés során átutazhassanak a többi tagállam területén. Egyre több azonban az olyan tagállam, amely a harmadik országok állampolgárainak huzamos tartózkodásra jogosító vízumát a területére való beutazását követően nem, vagy csak jelentős késéssel helyettesíti tartózkodási engedéllyel. Ez a jogi és gyakorlati helyzet jelentős, kedvezőtlen következményekkel jár a harmadik országok huzamos tartózkodásra jogosító vízummal jogszerűen valamely tagállamban tartózkodó állampolgárainak a schengeni térségen belüli szabad mozgására. |
A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti |
Indokolás | |
Nyelvi pontosítás | |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6) E rendeletnek nem célja arra ösztönözni a tagállamokat, hogy ne adjanak ki tartózkodási engedélyeket, illetve nem érinti a tagállamoknak azt a kötelezettségét, hogy tartózkodási engedélyeket adjanak ki a harmadik országok állampolgárainak bizonyos csoportjai részére. |
(6) E rendeletnek nem célja eltántorítani a tagállamokat tartózkodási engedélyek kiadásától, illetve nem érinti a tagállamoknak azt a kötelezettségét, hogy tartózkodási engedélyeket adjanak ki a harmadik országok állampolgárainak bizonyos csoportjai részére. |
Indokolás | |
Nyelvi pontosítás | |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
E rendelet nem érinti a tagállamoknak azt a – más közösségi jogi jogszabályok által előírt – kötelezettségét, hogy tartózkodási engedélyt adjanak ki a harmadik országbeli állampolgárok részére. |
E rendelet nem érinti a tagállamoknak azt a – más közösségi jogi jogszabályok által előírt – kötelezettségét, hogy a határidők tiszteletben tartásával tartózkodási engedélyt adjanak ki a harmadik országbeli állampolgárok részére, különös tekintettel az alábbi jogszabályokban foglalt kötelezettségeikre:. |
|
|
– 2005/71/EK tanácsi irányelv |
|
|
– 2004/114/EK tanácsi irányelv |
|
|
– 2003/86/EK tanácsi irányelv |
|
|
– 2004/38/EK tanácsi irányelv, és a |
|
|
– 2003/109/EK tanácsi irányelv. |
Indokolás | |
Emellett egyértelműbbé kellene tenni, hogy a jelenlegi javaslatok semmilyen formában nem adnak felmentést a tagállamoknak a különböző közösségi jogi eszközökben foglalt, a tartózkodási engedélyek kiadásával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése alól. | |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 2 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
2a. cikk |
|
|
A Bizottság legkésőbb 2012. április 5-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet, valamint a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgásáról szóló [200X/0000] rendelet alkalmazásáról. Szükség esetén ezt a jelentést e rendelet kiigazítására irányuló javaslatok kísérik. |
Indokolás | |
Mivel egy összetett probléma sürgős megoldásáról van szó, hosszú távon mindkét rendelet nemkívánatos következményekkel járhat, különösen amennyiben a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok szabályozása uniós szintre kerül. | |
ELJÁRÁS
|
Cím |
Hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők utazása |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2009)0091 – C6-0076/2009 – 2009/0028(COD) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
LIBE |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 19.10.2009 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Cecilia Wikström 2.9.2009 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
2.12.2009 |
|
|
|
||||
|
Az elfogadás dátuma |
28.1.2010 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
21 0 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Christian Engström, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Cecilia Wikström |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Piotr Borys, Sajjad Karim, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Toine Manders, Arlene McCarthy |
|||||||
- [1] 2009/0025(CNS). Jogalap: Az EKSz. 63. cikke (3) bekezdésének a) pontja
- [2] 2009/0028(COD). Jogalap: Az EKSz 62. cikke (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése
- [3] A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal való szabad mozgásról szóló, 2001. május 28-i 1091/2001/EK rendelet (HL L 150/4.) 1. cikke értelmében létrehozott „D+C vízum”; e rendelet értelmében a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum „az érvényességének kezdetétől számított három hónapot meg nem haladó időtartamra, egyidejűleg egységes rövid távú tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes”.. Ezt a rendeletet a Közösségi Vízumkódex (a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 243/1.) 56. cikke (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezi majd.
- [4] A Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről, HL L 375/12.
- [5] A Tanács 2005. október 12-i 2005/71/EK irányelve a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról, HL L 289/15.
- [6] A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról, HL L 251., 2003.10.3., 12–18. o.
- [7] Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv, HL L 158/77.
- [8] A Tanács 2003. november 25-i 2003/109/EK irányelve a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, HL L 16., 2004.1.23., 44–53. o.
- [9] Lásd például a C-494/01. Bizottság kontra Írország ügyet, 2005. április 26., Nagytanács
- [10] Lásd különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének a) pontját a rendes jogalkotási eljárásról
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (29.1.2010)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok, valamint a schengeni információs rendszerben kiadott figyelmeztető jelzések tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2009)0090 – C7‑0107/2009 – 2009/0025(CNS))
A vélemény előadója: Piotr Borys
RÖVID INDOKOLÁS
Előzmények
Ellentmondásosnak tűnhet, hogy a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai közül többen kevesebb szabadságot élveznek a schengeni térségen belül, mint a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai. Ennek az ellentmondásnak a megoldására két, egymáshoz szorosan kapcsolódó bizottsági javaslat született, az egyik a konzultációs eljárás[1], a másik pedig az együttdöntési eljárás[2] keretében. Ezek a javaslatok elfogadásuk esetén lehetővé tennék a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai számára, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosaihoz hasonlóan szabadon mozoghassanak a schengeni térség teljes területén.
A Bizottság által javasolt megoldás kitér a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai által a tartózkodási engedélyek kiadása kapcsán több tagállamban tapasztalt gyakorlati hátrányok és késedelmek kérdése elől.
A jelenlegi megoldás[3] a gyakorlatban elégtelennek bizonyult, és 2010. április 5-én lejár. Ezáltal a kérdés meglehetősen sürgetővé vált.
Az előadó álláspontja
Az előadó egyetért a javaslat alapvető megközelítésével és alapgondolatával, amely szerint egy adott személy – azzal a dokumentummal, amely feljogosítja, hogy jogszerűen tartózkodjon valamelyik tagállamban – rövid távú tartózkodás céljával félévente három hónapot utazhat a schengeni térségen belül.
Elfogadhatatlan, hogy olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik bizonyítani tudják, hogy jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, ne élvezhessenek ugyanolyan szintű szabadságot, mintha tartózkodási engedéllyel rendelkeznének. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosainak e csoportjába tartozhatnak például egy másik tagállamban tanulmányútra készülő egyetemisták, fő-, közép- és általános iskolások[4], tudósok[5], harmadik országbeli és uniós polgárok egyes családtagjai[6], valamint egyes huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek[7].
Azonban egy ilyen rendszer működése, valamint a „vízumkereskedelem” elkerülése érdekében, amely során az emberek megkerülhetik az egyik tagállam vízummal kapcsolatos elutasító határozatát azáltal, hogy egy másik tagállamhoz adnak be kérelmet, a tagállamok közötti kommunikáció, valamint a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok, tartózkodási engedélyek kiadása és a SIS-ben kiadott figyelmeztető jelzések közötti összhang biztosításához az egyéb területeken már működő ellenőrzésekhez hasonló intézkedéseket kell bevezetni.
Az előadó emellett úgy véli, hogy mivel egy összetett probléma sürgős megoldásáról van szó, a javaslat hosszú távon nemkívánatos következményekkel járhat, különösen amennyiben a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok szabályozása uniós szintre kerül, ezért a szövegbe jelentéstételi és felülvizsgálati záradékot illesztettek be.
Az előadó úgy véli, hogy a javaslat magva az uniós jogszabályok alkalmazása, nevezetesen az a jelenség, hogy számos tagállam nem állítja ki a tartózkodási engedélyeket bizonyos határidőn belül, még akkor sem, amikor ezt jogszabályaik kötelezően előírják. Tekintettel kell lenni arra, hogy a harmadik országok is tanúi ennek a helyzetnek. Az Uniónak ezért mindent meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a különböző tagállamokban érvényes eljárások összhangban legyenek egymással. Az előadó ezért felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tagállamokban uralkodó helyzetet és a jogszerűség betartásának biztosítása érdekében lehetőség szerint kezdeményezzen szabálysértési eljárásokat. A Bizottságnak arra a nagy múltra visszatekintő joggyakorlatra kell támaszkodnia, amely szerint még a viszonylag jelentéktelen, de makacsul fennálló igazgatási gyakorlatok is jogsértésnek minősülhetnek annak ellenére, hogy a tagállam formailag pontosan ültette át a szabályokat saját jogrendjébe[8]. Emellett egyértelműbbé kellene tenni, hogy a jelenlegi javaslatok semmilyen formában nem adnak felmentést a tagállamoknak a különböző közösségi jogi eszközökben foglalt, a tartózkodási engedélyek kiadásával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése alól.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy e javaslat elválaszthatatlanul kapcsolódik a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgásáról szóló bizottsági javaslathoz (COM(2009)0091), ezért azt ezzel összefüggésben kell értelmezni. Az előadó úgy véli, hogy a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikkének az előbbi javaslat által módosított (1) bekezdésében megállapított szabad mozgáshoz való jog azokra a harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazandó, akik a tagállamok egyike által a Megállapodás 18. cikke szerint kiadott érvényes, huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkeznek, és ezt a vízumbélyegen is megfelelően jelezni kell annak a területnek a megjelölésével, ahol a vízumtulajdonos utazásra jogosult.
Végül az előadó emlékeztet arra, hogy feltétlenül szükséges, hogy a SIS II és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) a lehető leghamarabb megkezdje működését. Úgy véli, hogy a SIS II jelentős javulást és új funkciókat fog hozni, többek között a biometrikus adatok bevezetése és a figyelmeztető jelzések összekapcsolása révén, ami hozzájárul a külső határok jobb ellenőrzéséhez és a biztonság erősítéséhez. A két rendszer végrehajtására vonatkozó ütemterv késleltetése sérti a kapcsolódó jogszabályok hatékonyságát is.
Az ügy sürgősségére való tekintettel az előadó fenntartja annak lehetőségét, hogy az eljárás intézményekbeli előrehaladtával, valamint a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése fényében további módosítások szokásos eljárás szerinti benyújtásával kiegészítse ezt a véleménytervezetet[9].
MÓDOSÍTÁSOK
A Jogi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 a pont (új) A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 25 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||
| |||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
A módosítást a bizottsági javaslat 1. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni, amely a fenti bekezdés hatályát többek között a huzamos tartózkodásra jogosító vízumokra is kiterjeszti. A módosítás célja, hogy az illetékes hatóságok szisztematikusan ellenőrizzék a schengeni információs rendszert, mielőtt tartózkodási engedélyt vagy huzamos tartózkodásra jogosító vízumot adnának ki, ezzel téve egyértelművé, hogy nem merülnek fel további biztonsági kockázatok. A gyakorlatban ez segítene a „vízumkereskedelem” néven ismert gyakorlat elleni küzdelemben. | |||||||||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 b pont (új) A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 25 cikk – 1 a bekezdés (új) | |||||||||||||
| |||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
A módosítás azt kívánja biztosítani, hogy a schengeni információs rendszerben szereplő információ összhangban legyen a kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító vízumokkal vagy engedélyekkel. | |||||||||||||
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 1 a cikk (új) | |||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
|
|
1a. cikk E rendelet nem érinti a tagállamoknak azt a – más közösségi jogi jogszabályok által előírt – kötelezettségét, hogy a határidők tiszteletben tartásával tartózkodási engedélyt adjanak ki harmadik országbeli állampolgárok részére, különös tekintettel az alábbi jogszabályokban foglalt kötelezettségeikre: | ||||||||||||
|
|
– 2005/71/EK tanácsi irányelv, | ||||||||||||
|
|
– 2004/114/EK tanácsi irányelv, | ||||||||||||
|
|
– 2003/86/EK tanácsi irányelv, | ||||||||||||
|
|
– 2004/38/EK tanácsi irányelv, és a | ||||||||||||
|
|
– 2003/109/EK tanácsi irányelv. | ||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Emellett egyértelműbbé kell tenni, hogy a jelenlegi javaslatok semmilyen formában nem adnak felmentést a tagállamoknak a különböző közösségi jogi eszközökben foglalt, a tartózkodási engedélyek kiadásával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése alól. | |||||||||||||
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 1 b cikk (új) | |||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
|
|
1b. cikk A Bizottság legkésőbb 2012. április 5-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet, valamint a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgásáról szóló [200X/0000] rendelet alkalmazásáról. Szükség esetén ezt a jelentést a rendelet módosítására irányuló javaslatok kísérik. | ||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Mivel egy összetett probléma, sürgős megoldásáról van szó, hosszú távon mindkét rendelet nemkívánatos következményekkel járhat, különösen amennyiben a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok szabályozása uniós szintre kerül. | |||||||||||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
A huzamos tartózkodásra jogosító vízumok, valamint a schengeni információs rendszerben kiadott figyelmeztető jelzések |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2009)0090 – C6-0107/2009 – 2009/0025(CNS) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
LIBE |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 19.10.2009 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Piotr Borys 5.10.2009 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
2.12.2009 |
|
|
|
||||
|
Az elfogadás dátuma |
28.1.2010 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
22 0 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Christian Engström, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Piotr Borys, Sajjad Karim, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Toine Manders, Arlene McCarthy |
|||||||
- [1] 2009/0025(CNS). Jogalap: Az EKSz. 63. cikke (3) bekezdésének a) pontja.
- [2] 2009/0028(COD). Jogalap: Az EKSz 62. cikke (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése.
- [3] A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal való szabad mozgásról szóló, 2001. május 28-i 1091/2001/EK rendelet (HL L 150/4.) 1. cikke értelmében létrehozott „D+C vízum”; e rendelet értelmében a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum „az érvényességének kezdetétől számított három hónapot meg nem haladó időtartamra, egyidejűleg egységes rövid távú tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes”. Ezt a rendeletet a Közösségi Vízumkódex (a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 243/1.) 56. cikke (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezi majd.
- [4] A Tanács 2004. december 13-i 2004/114/EK irányelve a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről, HL L 375/12.
- [5] A Tanács 2005. október 12-i 2005/71/EK irányelve a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról, HL L 289/15.
- [6] A Tanács 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK irányelve a családegyesítési jogról, HL L 251., 2003.10.3., 12–18. o.
- [7] A Tanács 2003. november 25-i 2003/109/EK irányelve a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, HL L 16., 2004.1.23., 44–53. o.
- [8] Lásd például a C-494/01. Bizottság kontra Írország ügyet, 2005. április 26., Nagytanács.
- [9] Lásd különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének a) pontját a rendes jogalkotási eljárásról.
ELJÁRÁS
|
Cím |
Hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők utazása |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2009)0091 – C6-0076/2009 – 2009/0028(COD) |
|||||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
27.2.2009 |
|||||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
LIBE 19.10.2009 |
|||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 19.10.2009 |
|
|
|
||||
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Carlos Coelho 2.9.2009 |
|
|
|||||
|
A jogalap vizsgálata A JURI véleményének dátuma |
JURI 8.3.2010 |
|
|
|
||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
15.10.2009 |
1.12.2009 |
11.1.2010 |
4.2.2010 |
||||
|
Az elfogadás dátuma |
4.2.2010 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
45 4 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Sonia Alfano, Louis Bontes, Mario Borghezio, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Philip Claeys, Carlos Coelho, Rosario Crocetta, Cornelis de Jong, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cornelia Ernst, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Monica Luisa Macovei, Clemente Mastella, Nuno Melo, Louis Michel, Claude Moraes, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Jacek Protasiewicz, Carmen Romero López, Renate Sommer, Rui Tavares, Wim van de Camp, Axel Voss, Manfred Weber, Renate Weber, Tatjana Ždanoka |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Elena Oana Antonescu, Andrew Henry William Brons, Ioan Enciu, Ana Gomes, Monika Hohlmeier, Jean Lambert, Petru Constantin Luhan, Mariya Nedelcheva, Michèle Striffler, Cecilia Wikström |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Françoise Grossetête |
|||||||
|
Benyújtás dátuma |
10.2.2010 |
|||||||