Eljárás : 2009/0106(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0016/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0016/2010

Viták :

PV 24/02/2010 - 22
CRE 24/02/2010 - 22

Szavazatok :

PV 25/02/2010 - 7.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0034

JELENTÉS     *
PDF 337kWORD 606k
11.2.2010
PE 430.531v03-00 A7-0016/2010

az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2009)0361 – C7‑0125/2009 – 2009/0106(CNS))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Adina-Ioana Vălean

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2009)0361 – C7‑0125/2009 – 2009/0106(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0361),

–   tekintettel az EK-Szerződés 284. cikkére és az Euratom-Szerződés 187. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0125/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 337. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7‑0016/2009),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdése és az Euratom-szerződés 106a. cikke értelmében;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 284. cikkére,

 

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (1) és (2) bekezdésére,

Indokolás

Ezen irányelvnek az energiára vonatkozó új jogalapon kell alapulnia (EUMSz. 194. cikk (1) bekezdés), mivel az ott felsorolt célokat szolgálja. Az utóbbira vonatkozó döntéshozatali eljárás az együttdöntés, amely lehetővé teszi az Európai Parlament mint társjogalkotó teljes mértékű bevonását.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

2 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 187. cikkére,

 

törölve

Indokolás

Ezen irányelvnek az energiára vonatkozó új jogalapon kell alapulnia (EUMSz. 194. cikk (1) bekezdés), mivel az ott felsorolt célokat szolgálja. Az utóbbira vonatkozó döntéshozatali eljárás az együttdöntés, amely lehetővé teszi az Európai Parlament, mint társjogalkotó teljes mértékű bevonását.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Európai Közösség azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan közös energiapolitikát vezet be, amely a Közösség energiaellátásának biztosítására, a kis szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való áttérésre és a versenyalapú energiapiacok működésére összpontosít.

(1) Az Európai Unió azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan közös, szolidáris energiapolitikát vezet be, amely az Unió energiaellátásának biztosítására, a kis szén-dioxid-kibocsátású, magas hatékonyságú energiarendszerre való áttérésre és a belső piac keretein belül tisztességes versenyen alapuló energiapiacok szolidáris működésére összpontosít.

Indokolás

Nem csupán arról van szó, hogy a piacokon megvalósuljon a piaci verseny elve, hanem a közös piacon tisztességes versenynek kell uralkodnia, és ehhez olyan szolidáris energiapolitikára van szükség, amely alacsony kibocsátást biztosító rendkívül hatékony technológiákon alapszik.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) E politika fontos részét képezi az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek alakulására vonatkozó általános helyzet nyomon követése. A nyomon követésnek a megfelelő számadatok biztosításával lehetővé kell tennie a Közösség számára a szükséges összehasonlítások és értékelések elvégzését, illetve a megfelelő intézkedések megtételét, különösen az energia keresletének és kínálatának jövőbeli összhangját illetően.

(2) Az európai energiapolitika kialakításának egyik előfeltétele az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek alakulására vonatkozó, Unión belüli általános helyzet nyomon követése. A nyomon követésnek a megfelelő számadatok biztosításával lehetővé kell tennie a Bizottság számára a szükséges összehasonlítások és értékelések elvégzését, illetve a megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatok megtételét, különösen az energia keresletének és kínálatának jövőbeli összhangját illetően. Az uniós szinten javasolt vagy meghozott valamennyi intézkedésnek semlegesnek kell lennie, és nem jelenthet beavatkozást a piac működésébe.

Indokolás

A rendelet politikai célját egyértelműen meg kell fogalmazni. A közös energiapolitika kialakításának egyik fontos eszközéről van szó.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az energiaágazatban az elmúlt években – a Közösségen kívül és belül egyaránt – komoly változások mentek végbe, és az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások a Közösség energiaellátásának biztosítása, a belső piac működése és a kis szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való áttérés szempontjából egyaránt kulcsfontosságú kérdéssé váltak.

(3) Az energiaágazatban az elmúlt években – az Unión kívül és belül egyaránt – az ellátás területén súlyos negatív változások mentek végbe, és az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások az Unió stabil energiaellátásának biztosítása, a belső piac zökkenőmentes működése és a kis szén-dioxid-kibocsátású, magas hatékonyságú energiarendszerre való áttérés szempontjából egyaránt kulcsfontosságú kérdéssé váltak.

Indokolás

Hangsúlyozni kell, hogy az energiaágazatban nem pusztán változások, de negatív változások történtek, és ezek zavart okoztak az EU belső piacának stabil energiaellátásban.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az új körülmények között valamennyi ágazat és valamennyi infrastruktúra esetében jelentős beruházásokra van szükség, új típusú infrastruktúrákat kell kiépíteni, a piacon pedig új technológiáknak kell teret hódítaniuk. Az energiaágazat liberalizációja és a belső piac mélyítése következtében a beruházások megvalósításában nagyobb szerep hárul a gazdasági szereplőkre, ezzel párhuzamosan pedig az olyan új szakpolitikai követelmények, mint az egyes energiaforrások részarányára vonatkozó célszámok, arra ösztönzik a tagállamokat, hogy szakpolitikáik megvalósítása során új és/vagy korszerűsített energiaipari infrastruktúrák kialakítására törekedjenek.

(4) Az új körülmények között valamennyi infrastruktúra, különösen a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság ágazatai esetében jelentős beruházásokra van szükség, új típusú infrastruktúrákat kell kiépíteni, a piacon pedig új technológiáknak kell teret hódítaniuk. Az energiaágazat liberalizációja és a belső piac mélyítése következtében a beruházások megvalósításában nagyobb szerep hárul a gazdasági szereplőkre, ezzel párhuzamosan pedig az olyan új szakpolitikai követelmények, mint az egyes energiaforrások részarányára vonatkozó célszámok, arra ösztönzik a tagállamokat, hogy szakpolitikáik megvalósítása során új és/vagy korszerűsített energiaipari infrastruktúrák kialakítására törekedjenek.

Indokolás

Az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság jelenti a költséghatékonyság szempontjából legjobb módot a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére az EU-ban. 2050-re az EU gazdaságának megújuló energiaforrásokon alapuló gazdasággá kell válnia.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A tagállamoknak ennek érdekében mindig mérlegelniük kell az energiafogyasztás csökkentését az EU 20%-os energiahatékonysági célkitűzésének megfelelően – mint az üvegházhatást okozó gázok (GHG) kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzések elérésének leginkább költséghatékony módját –, illetve a meglévő infrastruktúra fejlesztését az új infrastrukturális beruházás előtt. Az energiaipari infrastruktúra beruházási projektjeinek teljes mértékben meg kell felelniük a 2020-as célkitűzésnek, mely szerint addigra az energia legalább 20%-ának megújuló forrásokból kell származnia.

Indokolás

A rendeletet az éghajlatról szóló meglévő uniós jogszabályok keretében kell értelmezni, valamint az ebből eredő forgatókönyveknek teljesen meg kell felelniük a meglévő uniós célkitűzéseknek, illetve hozzá kell járulniuk ezek teljesítéséhez.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Tekintettel az új szakpolitikai célkitűzésekre és a piaci fejleményekre, nagyobb figyelmet kell fordítani a közösségi energiaipari infrastruktúrát érintő beruházásokra, különösen azért, hogy időben előre lehessen jelezni a problémákat, terjeszteni lehessen a legjobb gyakorlati megoldásokat, és a Közösség energiarendszerének jövőbeli fejlődését illetően nagyobb átláthatóságot lehessen biztosítani.

(5) Tekintettel az energiapolitikai célkitűzésekre és a piaci fejleményekre, a figyelmet elsődlegesen az uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházásokra kell fordítani, különösen azért, hogy időben előre lehessen jelezni az energiahordozókkal való ellátás biztonságához kapcsolódó problémákat, terjeszteni lehessen a legjobb gyakorlati megoldásokat, és az Unió egymással összekapcsolt energiarendszereinek jövőbeli fejlődését illetően nagyobb átláthatóságot lehessen biztosítani.

Indokolás

Meg kell határozni, mely beruházásokat kell elsődlegesként kezelni, mivel azoktól függ az ellátás biztonsága, a tagállamok rendszerei közötti összeköttetések tekintetében is.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A Bizottságnak és különösen az Energiapiaci Megfigyelőközpontnak ezért pontos adatokkal és információkkal kell rendelkeznie a Közösség energiarendszerének legjelentősebb elemeit érintő beruházási projektekről, köztük a leszerelési projektekről.

(6) A Bizottságnak és különösen az Energiapiaci Megfigyelőközpontnak ezért – a legfontosabb beruházások végrehajtása érdekében – pontos adatokkal és információkkal kell rendelkeznie az Unió energiarendszerének legjelentősebb elemeit érintő, folyamatban lévő és jövőbeli beruházási projektekről, köztük a meglévő infrastruktúra egy részére vonatkozó leszerelési projektekről.

Indokolás

A felügyelt infrastruktúra területén az elsődleges beruházásoknak figyelembe kell venniük mind a folyamatban lévő, mind a jövőbeni projekteket, valamint az átmeneti és a végleges leszereléseket is.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A Közösségnek érdeke, hogy a tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek kétévente adatokat és információkat gyűjtsenek a termelési, a szállítási és a tárolási kapacitások előre látható alakulásáról és az ezekre irányuló beruházási projektekről, és azokat a Bizottsághoz eljuttassák. Ezért biztosítani kell azt, hogy a Bizottság értesüljön azokról a beruházási projektekről, amelyek esetében a kivitelezés már elkezdődött vagy előreláthatólag öt éven belül el fog kezdődni, illetve azokról, amelyek egyes infrastruktúrák három éven belüli leszerelésére irányulnak.

(7) Az Unió jövőbeli beruházásai szempontjából fontos, hogy adatokat és információkat gyűjtsenek a termelési, a szállítási és a tárolási kapacitások előre látható alakulásáról és az ezekre irányuló beruházási projektekről. Ezért biztosítani kell azt, hogy a Bizottság, és különösen annak a piacfelügyelettel foglalkozó részlegei értesüljenek azokról a beruházási tervekről és projektekről, amelyek esetében a kivitelezés már elkezdődött vagy előreláthatólag öt éven belül el fog kezdődni, illetve azokról, amelyek egyes infrastruktúrák egészének vagy egy részének három éven belüli leszerelésére irányulnak.

Indokolás

Az azon infrastruktúrára vonatkozó információk, amelynek egésze vagy egy része öt éven belül leszerelésre kerül, nagyobb biztonságot nyújtanak a tervezés során, mint az eredetileg tervezett hároméves időszakot érintő információk.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) A Bizottság által ezen rendelet értelmében megszerzett információkat annak ellenőrzésére lehet felhasználni, hogy a tagállamok megfelelnek-e a specifikus uniós jogszabályok, nevezetesen a megújuló forrásokból származó energia használatának előmozdításáról szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 keretében előírt kötelezettségeiknek.

 

_____________________

1 HL L 140., 2009.6.5., 16.o.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) A tagállamoknak e célból el kell juttatniuk a Bizottsághoz a kőolaj, a földgáz, a villamos energia, a bioüzemenyagok és a szén-dioxid termelésével, szállításával és tárolásával összefüggésben területükön tervezett vagy megvalósítás alatt lévő beruházási projektekre vonatkozó adatokat és információkat. Az érintett vállalkozások számára elő kell írni, hogy a szóban forgó adatokat és információkat juttassák el a tagállamnak.

(10) A tagállamoknak e célból el kell juttatniuk a Bizottsághoz a kőolaj, a gáz, a szén, a megújuló energia és a villamos energia termelésével, szállításával és tárolásával összefüggésben területükön tervezett vagy megvalósítás alatt lévő, az energetikai infrastruktúrát érintő beruházási projektekre, továbbá a nagyobb távfűtési és -hűtési projekekre, valamint a szén-dioxid leválasztásával, szállításával és tárolásával kapcsolatos projektekre vonatkozó adatokat és információkat, beleértve a harmadik országokkal való összeköttetéseket. Az érintett vállalkozások számára elő kell írni, hogy a szóban forgó adatokat és információkat juttassák el a tagállamnak, annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse az EU energetikai infrastruktúrájának változásait. A tagállamokat és a Bizottságot kötelezni kell arra, hogy biztosítsák a vállalkozások által rendelkezésükre bocsátott adatok titkosságát.

Indokolás

Ez a módosítás tisztázza és kibővíti a rendelet hatályát annak érdekében, hogy valamennyi energiaforrásra és a különböző energiaforrásokhoz kapcsolódó teljes infrastruktúraláncolatra vonatkozzon.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Annak érdekében, hogy a tagállamokra és a vállalkozásokra – különösen a kis- és középvállalkozásokra – ne háruljanak aránytalanul magas adminisztratív terhek és a költségek a minimálisra korlátozódjanak, e rendeletnek lehetővé kell tennie azt, hogy a tagállamok és a vállalkozások mentesüljenek a bejelentési kötelezettségek alól, amennyiben az uniós energiapiacot szabályozó, az Európai Unió intézményei által elfogadott és a versenyalapú energiapiacokkal, az európai energiarendszer fenntarthatóságával és az Európai Közösség energiaellátásának biztosításával kapcsolatos célkitűzések elérésére törekvő ágazatspecifikus jogi aktusok alapján már szolgáltatnak a Bizottság részére egyenértékű információkat.

(12) Annak érdekében, hogy a tagállamokra és a vállalkozásokra – különösen a kis- és középvállalkozásokra – ne háruljanak aránytalanul magas adminisztratív terhek és a költségek a minimálisra korlátozódjanak, e rendeletnek lehetővé kell tennie azt, hogy a tagállamok és a vállalkozások mentesüljenek a bejelentési kötelezettségek alól, amennyiben az uniós energiapiacot szabályozó, az Európai Unió intézményei által elfogadott és a versenyalapú energiapiacokkal, az európai energiarendszer fenntarthatóságával és az Európai Unió energiaellátásának biztosításával kapcsolatos célkitűzések elérésére törekvő ágazatspecifikus jogi aktusok alapján már szolgáltatnak a Bizottság részére egyenértékű és összehasonlítható információkat. Az energiaágazat harmadik liberalizációs csomagjában (2009/72/EK irányelv1, 2009/73/EK irányelv2, 713/20093/EK rendelet3, 714/20094/EK rendelet4 és 715/2009/EK rendelet5) meghatározott jelentési kötelezettségek átfedését ezért el kell kerülni. A Bizottságnak pontosítania kell az említett mentesség alkalmazását annak érdekében, hogy valóban könnyítsen a jelentéstételi terhen, és egyértelművé tegye a bejelentési kötelezettségek tartalmát, formáját és határidőit, hogy ezek a kötelezettségek mely személyekre vagy szervezetekre vonatkoznak, továbbá kik felelnek a jelentési rendszer irányításáért.

 

________________

1 HL L 211., 2009.8.14. , 55.o.

2 HL L 211., 2009.8.14., 94. o.

3 HL L 211., 2009.8.14., 1.o.

4 HL L 211., 2009.8.14., 15. o.

5 HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a) A tagállamok, az általuk megbízott szervek vagy – adott esetben – az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott testületek biztosítják a Bizottsághoz eljuttatott adatok és információk jó minőségét, relevanciáját, pontosságát, egyértelműségét, időbeli pontosságát és koherenciáját; ugyanakkor biztosítják az üzleti szempontból érzékeny adatok és információk bizalmasságát.

Indokolás

A 6. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében be kell illeszteni egy preambulumbekezdést, amely tagállamok, az általuk megbízott szervek vagy – adott esetben – az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott testületek azon felelősségére utal, hogy biztosítsák a Bizottsághoz eljuttatott adatok és információk jó minőségét és relevanciáját, ugyanakkor biztosítsák az üzleti szempontból érzékeny adatok és információk bizalmasságát.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Az adatok feldolgozása és az értesítés egyszerűsítése és biztonságossá tétele érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság és különösen az Energiapiaci Megfigyelőközpont számára, hogy e célok és különösen az integrált informatikai eszközök és folyamatok működtetése céljából meghozza a szükséges intézkedéseket.

(13) Az adatok feldolgozása és az értesítés egyszerűsítése és biztonságossá tétele érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság és különösen az Energiapiaci Megfigyelőközpont számára, hogy e célok és különösen az integrált informatikai eszközök és folyamatok működtetése céljából meghozza a szükséges intézkedéseket. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy ezek az informatikai eszközök garantálják a Bizottság rendelkezésére bocsátott adatok és információk titkosságát.

Indokolás

A Bizottság által kért adatok és információk a gazdasági szereplők számára rendkívül érzékeny adatok, ezért a Bizottságnak ezen adatok vagy információk kezelése során a legmagasabb szintű titkosságot kell biztosítania.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a) A környezeti információkhoz való hozzáférésre az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendeletének1, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i, a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelvének2 rendelkezései alkalmazandók. Ez a rendelet nem befolyásolja az említett jogszabályokban foglalt rendelkezéseket.

 

 

 

HL L 264., 2006.9.25., 13. o.

 

2 HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

Indokolás

A módosítás célja az, hogy a rendelet előírásait az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseihez, illetve tagállami és közösségi szintű végrehajtási eszközökhöz, nevezetesen az Aarhusi Egyezményhez a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelvhez igazítsa.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) A Bizottságnak és konkrétan az Energiapiaci Megfigyelőközpontnak rendszeres, ágazatokon átívelő elemzés alá kell vetnie a Közösség energiarendszerének szerkezeti fejlődését és kilátásait, illetve – bizonyos esetekben – kifejezetten az energiarendszer egyes szempontjaira összpontosító elemzéseket kell készítenie; ezen elemzéseknek különösen az energiakereslet és -kínálat hosszú távú egyensúlyát befolyásoló, az infrastruktúrákat és a beruházásokat érintő esetleges hiányosságok feltérképezését kell elősegíteniük.

(15) A Bizottságnak és konkrétan Energiapiaci Megfigyelőközpontjának rendszeres, ágazatokon átívelő elemzés alá kell vetnie az Unió energiarendszerének szerkezeti fejlődését és kilátásait, illetve – bizonyos esetekben – kifejezetten az energiarendszer egyes szempontjaira összpontosító elemzéseket kell készítenie; ezen elemzéseknek ki kell egészíteniük a nemzeti megközelítéseket, ki kell dolgozniuk regionális vetületeket, és különösen az energiakereslet és -kínálat hosszú távú egyensúlyát befolyásoló, az infrastruktúrákat és a beruházásokat érintő esetleges hiányosságok és az ehhez kapcsolódó kockázatok feltérképezésével kell elősegíteniük az energiabiztonság növelését. Ezen elemzésnek hozzá kell járulnia az energiaipari infrastruktúrák iránti igényről európai szinten zajló folyamatos vitához, és ezért azt megvitatás céljából továbbítani kell az érdekelt feleknek.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) A kis- és középvállalkozásoknak a rendelet révén élvezniük kell az energiaipari beruházási projektekről szóló ellenőrzések és jelentések előnyeit, amelyek összegyűjtött adatait nyilvánosan elérhetővé teszik és ez hosszú távon új, jobban szervezett beruházási tendenciákat segíthet elő.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) A jövőbeni fejleményekre vonatkozó közös elképzelések kialakítása és az átláthatóság fokozása érdekében, tekintettel arra, hogy ez utóbbi különösen fontos a piacra újonnan belépők számára, indokolt lehetővé tenni, hogy a Bizottságot a tagállamok szakértői vagy más, a témában jártas szakemberek segítsék.

(16) A jövőbeni fejleményekre vonatkozó, az esetleges infrastrukturális hiányosságokról és az ezekhez kapcsolódó kockázatokról alkotott közös elképzelések kialakítása és az átláthatóság fokozása érdekében, tekintettel arra, hogy ez utóbbi különösen fontos a piacra újonnan belépők számára, indokolt lehetővé tenni, hogy a Bizottságot a tagállamok szakértői vagy más, a témában jártas szakemberek segítsék.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ez a rendelet közös keretet hoz létre a kőolaj-, a földgáz-, a villamosenergia- és a bioüzemenyag-ágazatbeli energiaipari infrastruktúrára irányuló, illetve az ezen ágazatok szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos beruházási projektekre vonatkozó adatoknak és információknak a Bizottság részére való bejelentéséhez.

(1) Ez a rendelet közös keretet hoz létre a kőolaj-, a gáz-, a szén, a megújulóenergia- és a villamosenergia-ágazatbeli energiaipari infrastruktúrára irányuló beruházási projektekre, továbbá a távfűtéssel és távhűtéssel, a fenti ágazatok által kibocsátott szén-dioxid leválasztásával és -tárolásával kapcsolatos nagyobb beruházási projektekre vonatkozó adatoknak és információknak a Bizottság részére való bejelentéséhez.

Indokolás

Ez a módosítás tisztázza és kibővíti a rendelet hatályát annak érdekében, hogy valamennyi energiaforrásra és a különböző energiaforrásokhoz kapcsolódó teljes infrastruktúraláncolatra vonatkozzon.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) E rendeletet a mellékletben felsorolt azon beruházási projektekre kell alkalmazni, amelyek esetében a kivitelezés már elkezdődött vagy terv szerint öt éven belül el fog kezdődni, illetve azokról, amelyek célja, hogy bizonyos infrastruktúrákat három éven belül üzemen kívül helyezzenek.

A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.

Indokolás

A jelenlegi megfogalmazás (azon projektek, „amelyek esetében a kivitelezés már elkezdődött vagy terv szerint öt éven belül el fog kezdődni”) túlságosan tág, és azt eredményezheti – különösen a kőolaj- és földgázágazatban –, hogy a projekteket túlságosan korai szakaszban kell bejelenteni. Ez fokozhatja a Bizottság által adott előrejelzések bizonytalanságát.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) „infrastruktúra”: energia vagy szén-dioxid termelésével, szállításával vagy tárolásával összefüggő bármilyen típusú létesítmény, illetve ilyen létesítmények bármely része,

(1) „infrastruktúra”: energia, valamint annak hordozói vagy szén-dioxid termelésével, szállításával vagy tárolásával összefüggő bármilyen típusú létesítmény, illetve ilyen létesítmények bármely része,

Indokolás

Az energia a szó fizikai értelmében tárolható, azaz hőenergiaként, elektromos energiaként vagy potenciális energiaként (pl. víz), de akár kémiai úton is, az energiahordozók által tartalmazott olyan anyagok révén, mint amilyenek a szénhidrogének, a szén, a hidrogén és egyebek.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) meglévő infrastruktúra leszerelése;

c) meglévő infrastruktúra részleges vagy teljes leszerelése;

Indokolás

A leszerelés lehet végleges vagy csupán ideiglenes, például karbantartási munkálatok vagy szándékos üzemszünet miatt.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) az Európai Unió és harmadik országok között az energiaátvivő rendszerek számára új rendszerösszekötők kifejlesztése;

Indokolás

Fontos megemlíteni az Európai Unió és a vele szomszédos országok közötti energiaátvivő rendszerek közötti rendszerösszekötőket.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) „tervezett beruházási projektek”: a kivitelezés megkezdése előtti állapotban lévő projektek, amelyek esetében a tőkeköltségek még nem merültek fel, illetve olyan projektek, amelyek esetében még nem történt meg a létesítmény leszerelése; ide értendőek az olyan projektek, amelyeknek fő elemei (helyszín, kivitelező, vállalkozó, műszaki jellemzők) teljes egészében vagy részben további módosításra vagy végleges engedélyezésre várnak;

(3) „tervezett beruházási projektek”: a kivitelezés megkezdése előtti állapotban lévő projektek, amelyek esetében a tőkeköltségek még nem merültek fel, illetve olyan projektek, amelyek esetében még nem történt meg a létesítmény leszerelése; ide értendőek az olyan projektek, amelyek engedélyezési kérelme már beérkezett az illetékes hatóságokhoz, de amelyeknek fő elemei (helyszín, kivitelező, vállalkozó, egyes alapvető műszaki és működési jellemzők stb.) teljes egészében vagy részben további módosításra vagy végleges engedélyezésre várnak;

Indokolás

A működési jellemzők általában nem minősülnek kereskedelmi szempontból kényes információnak, szemben egyes műszaki jellemzőkkel.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 7 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) „szállítás”: energiaforrások, energiatermékek vagy szén-dioxid szállítása hálózaton keresztül, ezen belül is:

(7) „szállítás”: villamos energia, illetve gáz vagy folyékony tüzelőanyagok vagy szén-dioxid szállítása hálózaton keresztül, ezen belül is:

 

 

 

 

Indokolás

A szállítás nem csak az olyan energiaforrásokra vonatkozik, mint a gáz és a folyékony vagy akár szilárd tüzelőanyagok, hanem a villamos energiára is.

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 7 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) távfűtés- vagy távhűtésvezetékeken;

Indokolás

A rendelettervezetben nem szerepelt a „közlekedés” címszó alatt a távfűtés és -hűtés. Noha a távhűtés és -hűtés helyi jellegűek, az ilyen létesítményeket meg kell említeni, mivel az a hálózatokból származó hasznot az egész EU élvezi az ellátás biztonsága, a megnövekedett energiahatékonyság és a kibocsátás csökkenése révén. Továbbá a távfűtés és -hűtés legfőbb akadálya a beruházás költsége, noha az infrastrukturális költségek megtérülnek az üzemanyagköltségekben a hővisszaforgatás alkalmazásával.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8. energiaforrások vagy szén-dioxid állandó vagy ideiglenes tárolása földalatti vagy felszíni létesítményekben vagy geológiai tárolásra alkalmas helyszíneken, „vállalkozás”:

8. „tárolás”: hő- illetve eketromos energia vagy energiaforrások állandó vagy ideiglenes tárolása földalatti vagy felszíni létesítményekben vagy geológiai tárolásra alkalmas helyszíneken, vagy a szén-dioxid tárolása földalatti geológiai rétegekben;

Indokolás

A szén-dioxid tárolása meghatározásának meg kell felelnie a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvének .

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 8 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) „tározó” zárt tároló tartályok által alkotott rendszer vagy meghatározott geológiai struktúra, amely zárt tárolóhelyet képez;

Indokolás

A tározók szintén az infrastruktúra szerves részét képezik.

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 10 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) Elsődleges energiaforrások, így a kőolaj, a földgáz és a kőszén, vagy átalakított energiaforrások, például a villamos energia,

a) Elsődleges energiaforrások, így a kőolaj, a földgáz, a kőszén vagy a nukleáris tüzelőanyagok, vagy átalakított energiaforrások, például a villamos energia,

Indokolás

A nukleáris tüzelőanyagok szintén elsődleges energiaforrások.

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 10 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a) „összesített adatok”: a nemzeti vagy regionális összesített adatok; ha a nemzeti szinten összesített adatok üzleti szempontból érzékeny információkat tennének közzé egyes vállalkozásokról, az összesítés történhet regionális szinten is;

Indokolás

A nemzeti szintű összesítés nem lenne elegendő bizonyos tagállamokban, mivel csak egyetlen vállalkozásra vonatkozna a rendelet. Ezért a rendeletnek biztosítania kell az adatok regionális szintű összesítésének lehetőségét is. Ugyanakkor annak érdekében, hogy ne a vállalkozás döntse el, mely regionális szinten összesítsék az adatokat, a Bizottság állapítja meg a megfelelő regionális szintet az érintett tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek közös javaslata alapján.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 10 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10b) „külön testület”: az energiaipari ágazatra vonatkozó uniós jogszabályok által az olyan, energiaipari infrastruktúrához kapcsolódó uniós szintű többéves hálózatépítési és beruházási tervek előkészítésével és elfogadásával megbízott testület, mint például a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők hálózata, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 4: cikke, illetve a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata, a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 4. cikke alapján.

 

1 HL L 211., 2009.8.14. , 15.o.

 

2 HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

Indokolás

A rendelettervezet számos alkalommal utal e külön testületekre (pl. 3. cikk (2) bekezdés). Tisztázni kell, hogy ez a szabály kifejezetten az energiaágazat 2009 tavaszán/nyarán elfogadott harmadik liberalizációs csomagjában meghatározott átvitelirendszer-üzemeltetőkre vonatkozik. Ezért valahol meg kell nevezni az ENTSO-E (a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata) és az ENTSO-G (a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata) hálózatokat. A legjobb és legegyszerűbb módja ennek, ha beillesztjük őket a meghatározások közé és ezzel egyértelművé tesszük a kérdést a teljes rendelet vonatkozásában.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 10 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10c) „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia;

Indokolás

A rendeletnek külön említést kell tennie a távfűtésről; a hőenergia, a kapcsolt hő- és villamos energia előállításáról, valamint a távfűtésről és távhűtésről. A villamos energia címszó alatt megemlített lehetőségek akkor a leghatékonyabbak, ha hőenergiát vagy hő- és villamos energiát szolgáltatnak egyszerre. A meghatározás szó szerint megegyezik az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve 2. cikkének g) pontjával.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Szem előtt tartva azt, hogy az adatgyűjtési és -közlési kötelezettségnek a célokkal arányosnak kell lennie, a tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek 2010 elején, majd ezt követően kétévente összegyűjtik és a Bizottsághoz eljuttatják az e rendeletben meghatározott valamennyi adatot és információt.

(1) Szem előtt tartva azt, hogy az adatgyűjtési és -közlési kötelezettségnek a célokkal arányosnak kell lennie, a tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek 2011 elején, majd ezt követően kétévente összegyűjtik és a Bizottsághoz eljuttatják az e rendeletben meghatározott valamennyi adatot és információt.

Indokolás

Mivel a rendeletet csak 2010-ben fogadják el, nem reális a 2010-től kezdődő jelentési kötelezettség. Ami a külön testületek a (2b) bekezdésnek megfelelő jelentéstételét illeti, az ENTSO-E és az ENTSO-G által elfogadandó közösségi szintű tízéves hálózati fejlesztési terveket nem tudják 2010-re összeállítani, hiszen a vonatkozó rendeletek csak 2011. március 3-tól lépnek hatályba.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az összesített adatokat és releváns projektinformációkat első ízben 2010-ben, majd ezután kétévente juttatják el a Bizottsághoz.

Az összesített adatokat és releváns projektinformációkat első ízben 2011-ben, majd ezután kétévente juttatják el a Bizottsághoz.

Indokolás

Mivel a rendeletet csak 2010-ben fogadják el, nem reális a 2010-től kezdődő jelentési kötelezettség. Ami a külön testületek a (2b) bekezdésnek megfelelő jelentéstételét illeti, az ENTSO-E és az ENTSO-G által elfogadandó közösségi szintű tízéves hálózati fejlesztési terveket nem tudják 2010-re összeállítani, hiszen a vonatkozó rendeletek csak 2011. március 3-tól lépnek hatályba.

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

 

Az első albekezdés nem vonatkozik azon vállalkozásokra, amelyek esetében az illetékes tagállam úgy dönt, hogy a 3. cikkben előírt adatokat vagy információkat más módon juttatja el a Bizottság részére.

Az első albekezdés nem vonatkozik azon vállalkozásokra, amelyek esetében az illetékes tagállam úgy dönt, hogy a 3. cikkben előírt adatokat vagy információkat más módon juttatja el a Bizottság részére, azzal a feltétellel, hogy az átadott adatok vagy információk összehasonlíthatók és egyenértékűek.

Indokolás

Noha ésszerű, hogy elkerüljük a bejelentési mechanizmusok megkettőzését azon vállalkozások esetében, amelyek más eszközökkel már szolgáltatnak adatokat a Bizottság számára, biztosítani kell, hogy a más módon szolgáltatott információk és adatok teljes mértékben kompatibilisek és összehasonlíthatók legyenek az értesítés révén kapott adatokkal és információkkal. Ez fontos eleme annak, hogy az új rendelettel javítsuk a régi rendelet alkalmazását.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok az adatgyűjtés során elkerülik az átfedéseket és a minimálisra korlátozzák a vállalkozásokat terhelő költségeket.

(2) A tagállamok az európai uniós jogszabályokban már megkövetelt adatgyűjtés során elkerülik az átfedéseket és a minimálisra korlátozzák a vállalkozásokat terhelő költségeket.

Indokolás

Fontos hangsúlyozni a kettős jelentéstétel és a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülésének célját.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő kapacitások;

a) a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő kapacitás mennyisége;

Indokolás

A rendelet ugyanezen cikkének (3) bekezdésében a „beépített kapacitás mennyisége” kifejezés szerepel. Egyértelművé kell tenni, hogy az (1) bekezdésben szereplő „kapacitások” szó ugyanerre az adatra vonatkozik.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az infrastruktúrákat vagy kapacitásokat érintő, tervezett vagy megvalósítás alatt lévő projektek helyszíne, megnevezése, típusa és fő jellemzői;

b) az infrastruktúrákat vagy kapacitásokat érintő, tervezett vagy megvalósítás alatt lévő projektek helyszíne, megnevezése, típusa és fő jellemzői, valamint arra vonatkozó adatok, hogy melyek azok a kapacitások, amelyek még csak a tervezési fázisnál tartanak, és melyek a már megvalósítás alatt lévők;

Indokolás

Az energiabiztonság értékelése szempontjából fontos, hogy különbséget tegyünk a „biztosnak” tekinthető, és rövid távon az energiabiztonság javításának lehetőségét magában rejtő beruházási projektek és azon projektek között, amelyek csupán a tervezési fázisnál tartanak. Az energiatermelési ágazatban a bizonytalanság egyik oka valószínűleg a döntéshozatali eljárás, ahhoz hasonlóan, mint a közlekedési ágazatban az engedélyek kiadásának bonyolult eljárásai.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) az eredeti engedélyezési kérelem illetékes hatósághoz való beérkezésének napja és annak becsült dátuma, amikorra minden szükséges építési engedély és jogosítvány rendelkezésre áll;

Indokolás

Ahogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye (TEN/411) is javasolja, ennek a rendeletnek a bejelentett projektek terén elért haladást is értékelnie kell a tervezett menetrend tükrében.

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa) az infrastruktúra rendelkezésre állásának vagy működésének ideiglenes – három éves időszakot meghaladó – szünetelése.

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy korszerűsítési intézkedések esetén közöljék, mennyi ideig nem áll rendelkezésre a létesítmény, és ez milyen következményekkel jár.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a leszerelés várható időpontja.

b) a leszerelés várható időpontja, beleértve – adott esetben – az infrastruktúra működésének fokozatos megszüntetésére vonatkozó közbenső időpontokat.

Indokolás

Fontos, hogy több információ álljon rendelkezésre az új energiaipari infrastruktúra fejlesztésének pontos állásáról.

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) a környezetrehabilitáció érdekében tervezett intézkedések felsorolása, amennyiben a vonatkozó jogszabályok rehabilitációs kötelezettséget írnak elő.

Módosítás       44

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A 3. cikkben előírt adatközlésben minden esetben meg kell adni az adott jelentéstételi év elején meglévő beépített kapacitás mennyiségét.

(3) A 3. cikkben előírt adatközlésben minden esetben meg kell adni az adott jelentéstételi év elején rendelkezésre álló beépített termelési, szállítási és tárolási kapacitás mennyiségét.

Indokolás

Pontosítás.

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállam, az általa megbízott szerv vagy a 3. cikk (2) bekezdésében említett testület az értesítést kiegészítheti bármely egyéb – fontosnak ítélt – észrevétellel, így többek között a beruházási projektek végrehajtását érintő késedelmekkel vagy akadályokkal kapcsolatos információkkal.

Amennyiben a tagállam a beruházási projektek végrehajtását érintő késedelmekkel vagy akadályokkal kapcsolatos információkkal rendelkezik, az általa megbízott szerv vagy a 3. cikk (2) bekezdésében említett testület a 3. cikk szerinti adatközlést kiegészíti ezekkel az információkkal.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok kötelesek észrevételeket fűzni az általuk elküldött értesítésekhez, amennyiben a beruházási projektek megvalósulását érintő késedelmekkel vagy akadályokkal kapcsolatos információval rendelkeznek.

Módosítás                46

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok, az általuk megbízott szervek vagy – adott esetben – az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott testületek biztosítják a Bizottsághoz eljuttatott adatok és információk jó minőségét, relevanciáját, pontosságát, egyértelműségét, időbeli pontosságát és koherenciáját.

(1) A tagállamok, az általuk megbízott szervek vagy – adott esetben – az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott külön testületek biztosítják a Bizottsághoz eljuttatott adatok és információk jó minőségét, relevanciáját, pontosságát, egyértelműségét, időbeli pontosságát és koherenciáját. Amennyiben az információ nem kellően egyértelmű és teljes körű, a Bizottság előírhatja e szervek számára további információk biztosítását.

Indokolás

A korábbi rendeletet a múltban nem megfelelően alkalmazták, és a Bizottság nem mindig rendelkezett egységes és összehasonlítható adatokkal. Egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottságnak átadott információnak egyértelműnek és teljes körűnek kell lennie, és amennyiben nem ez a helyzet, a Bizottság pontosítást kérhet.

Módosítás                47

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott testületek az általuk eljuttatandó adatokat és információkat kiegészítik a tagállamok által az összegyűjtött adatok és információk minőségére vonatkozóan esetleg tett észrevételekkel.

Az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott külön testületek az általuk eljuttatandó adatokat és információkat kiegészítik a tagállamok által az összegyűjtött adatok és információk minőségére és relevanciájára vonatkozóan esetleg tett észrevételekkel.

Indokolás

A tagállamoknak, az általuk megbízott szerveknek vagy – adott esetben – az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott testületeknek nem csupán az adatok minőségét, hanem relevanciáját is biztosítaniuk kell.

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság az e rendelet értelmében közölt adatokat és információkat – különösen a 10. cikk (3) bekezdésében említett elemzésekben – nyilvánosságra hozhatja, feltéve, hogy csak összesített adatokat és információkat tesz közzé, és az egyes vállalkozásokra vonatkozó részletek nem kerülnek bemutatásra.

(2) A Bizottság nyilvánosságra hozza az e rendelet értelmében közölt összesített adatokat és információkat – különösen a 10. cikk (3) bekezdésében említett elemzésekben, feltéve, hogy csak nemzeti vagy regionális szinten összesített adatokat és információkat tesz közzé (különösen azokban az esetekben, ahol egy tagállamban csak egy vállalkozás található), és az egyes vállalkozásokra vonatkozó részletek nem kerülnek bemutatásra és nem válnak kikövetkeztethetővé.

 

Ez a közzététel nem sérti az információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, vonatkozó nemzeti és európai uniós jogszabályokat, különös tekintettel a környezetvédelmi információkra, a tőzsdén jegyzett társaságokra vonatkozó információkra és a beruházási projektek állami finanszírozására vonatkozó információkra.

Indokolás

A módosítás célja az, hogy a rendelet előírásait az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseihez, illetve tagállami és közösségi szintű végrehajtási eszközökhöz, nevezetesen az Aarhusi Egyezményhez a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelvhez igazítsa.

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok vagy az általuk megbízott szervek megőrzik az üzleti szempontból érzékeny adatok és információk titkosságát.

A tagállamok, az általuk megbízott szervek és a Bizottság külön-külön is felelősek a birtokukban lévő, üzleti szempontból érzékeny adatok és információk titkosságának megőrzéséért.

Indokolás

Pontosítani kell, hogy ki felelős a birtokában lévő adatok titkosságának megőrzéséért.

Módosítás  50

Rendeletre irányuló javaslat

7. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság elfogadja az e rendelet végrehajtásához szükséges technikai intézkedéseket, így többek között az alkalmazandó számítási módszereket, a technikai fogalommeghatározásokat és a 3. cikk szerinti adat- és információközlés formáját, tartalmát és egyéb részleteit.

A Bizottság elfogadja az e rendelet végrehajtásához szükséges technikai intézkedéseket. Ezen intézkedések közé tartoznak az alkalmazandó számítási módszerek, a technikai fogalommeghatározások és a 3. cikk szerinti adat- és információközlés formája, tartalma és egyéb részletei, a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt mentességet, és különösen az értesítések időzítésére és tartalmára, valamint a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó szervekre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve.

Indokolás

Az adminisztratív terhek elkerülése érdekében pontosítani kell a kettős bejelentési kötelezettség esetén adható mentesség alkalmazásának módját.

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

8. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság felelős az e rendelet értelmében hozzá beérkező adatok és információk fogadására, tárolására és feldolgozására alkalmas informatikai eszközök kifejlesztéséért, üzemeltetésért, kezeléséért és karbantartásáért.

A Bizottság felelős az e rendelet értelmében az energiainfrastruktúrára vonatkozóan hozzá beérkező adatok és információk fogadására, tárolására és feldolgozására alkalmas, tervezési célokat szolgáló informatikai eszközök kifejlesztéséért, üzemeltetésért, kezeléséért és karbantartásáért.

Indokolás

Hozzá kell tenni, hogy mi az adatok feldolgozásának célja.

Módosítás  52

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság biztosítja továbbá, hogy az első bekezdésben említett célokhoz szükséges informatikai eszközök garantálják az e rendelet értelmében hozzá beérkező adatok és információk titkosságát.

Indokolás

A Bizottság által kért adatok és információk a gazdasági szereplők számára rendkívül érzékeny adatok, ezért a Bizottságnak ezen adatok vagy információk kezelése során a legmagasabb szintű titkosságot kell biztosítania.

Módosítás  53

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A beérkezett adatok és információk, illetve bármilyen egyéb adat, így többek között a Bizottság által megvásárolt adatok alapján a Bizottság legalább kétévente ágazatokon átívelő elemzés alá veti az EU energiarendszerének szerkezeti fejlődését és kilátásait, különös tekintettel a következőkre:

(1) A beérkezett adatok és információk, illetve bármilyen egyéb adat, így többek között a Bizottság által megvásárolt adatok alapján a Bizottság legalább kétévente ágazatokon átívelő elemzés alá veti az EU energiarendszerének szerkezeti fejlődését és kilátásait, különös tekintettel a következőkre:

a) a kereslet és a kínálat terén a jövőben esetlegesen fellépő hiányosságok feltérképezése;

a) az energiapiaci kereslet és a kínálat terén a jövőben esetlegesen fellépő hiány és/vagy többlet feltérképezése, külön hangsúlyt fektetve a termelési és a szállítási infrastruktúrában – különösen az infrastruktúra elhasználódásából adódó – esetlegesen küszöbön álló hiányosságokra vagy hibákra;

b) a beruházásokat akadályozó tényezők azonosítása és a kezelésükre alkalmas legjobb gyakorlati megoldások terjesztése;

b) a beruházási projektek alakulásának nyomon követése az értesítés napjától a tényleges végrehajtásig, és különösen a megújuló energiaforrások fejlesztése tekintetében, valamint az azonosított akadályok leküzdésére alkalmas legjobb gyakorlati megoldások terjesztése;

c) a piaci szereplők számára nagyobb átláthatóság biztosítása.

c) a piaci szereplők és a lehetséges piacra lépők számára nagyobb átláthatóság biztosítása;

 

ca) a harmadik országokban az EU energiapiacára és energiabiztonságára hatást gyakorló európai uniós beruházási projektek nyomon követése;

 

cb) az egyetlen energiainfrastruktúrától való túlzott függőséggel járó kockázat, valamint a harmadik országokhoz való kapcsolódásokkal összefüggő kockázatok azonosítása;

 

cc) a belső energiapiac működésének javításával (például az ellentétes irányú igénybevétel lehetősége és a rendszerösszekötők) összefüggő beruházási szükségletek azonosítása.

Indokolás

Az összegyűjtött adatokat és információkat elsősorban az infrastruktúrába történő beruházásokhoz kapcsolódó azon hiányosságok azonosítására kell felhasználni, amelyek gátolhatják a közös energiapiacra vonatkozó jogszabályok, valamint a megújuló forrásból származó energiára vonatkozó irányelv végrehajtását. Az értesítést riasztási eszközként kell használni a közös uniós energiapolitika sikeres végrehajtását veszélyeztető infrastrukturális hiányosságok előrejelzésére.

Módosítás  54

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdésben említett elemzések készítése során a Bizottságot a tagállamok szakértői és/vagy más, a témában jártas szakemberek segíthetik.

(2) Az (1) bekezdésben említett elemzések készítése során a Bizottság biztosítja a koordinációt az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott testületekkel, továbbá a Bizottságot a tagállamok szakértői és/vagy más, a témában jártas szakemberek, csoportok és szövetségek segíthetik.

Módosítás  55

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság az elemzéseket az érdekeltekkel megvitathatja. Az elkészített elemzéseket eljuttatja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, illetve nyilvánosan hozzáférhetővé teszi őket.

(3) A Bizottság megvitatja az elemzéseket az érdekeltekkel. Az elkészített elemzéseket eljuttatja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, illetve nyilvánosan hozzáférhetővé teszi azokat.

Indokolás

Az értesítési eljárásnak politikai célt is szolgálnia kell, mégpedig olyan elemzés elkészítését, amely hozzájárul az energiaipari infrastruktúrával kapcsolatos igényekről európai szinten folytatott folyamatos vitához. Ezért a Bizottság kötelességévé kell tenni, hogy megvitassa elemzéseit az érdekelt felekkel.

Módosítás  56

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A nyomon követéssel kapcsolatban nyilvánosan hozzáférhetővé tett dokumentumok közötti összhang megőrzése érdekében a Bizottság figyelembe veszi az energiainfrastruktúra területén az egyéb vonatkozó jogszabályokkal, – pl. a 714/2009/EK rendelettel – összhangban alkalmazott különleges testületek által elkészített sokéves beruházási projekteket.

Indokolás

Fontos a közzétett adatok koherenciája.

Módosítás  57

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az adatok minőségének javítása érdekében a Bizottság az első bekezdés szerinti elemzések elvégzésekor adott esetben megvizsgálja a mellékletben foglalt minimális küszöbértékeket, és felkérheti a tagállamokat, hogy részletezzék a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő infrastruktúra vagy kapacitások főbb jellemzőit.

Indokolás

Szükség van egy, a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő infrastruktúra vagy kapacitások főbb jellemzőit tartalmazó sablonra, mivel az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja megemlíti e „főbb jellemzőket”, azonban nem nevezi meg azokat; másrészről azonban a sablon követelménye a jelen rendeleti javaslathoz lelassítaná a végrehajtást. (Lásd még az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét (TEN/411).)

Módosítás  58

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 1 pont – -1.1 pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1.1. Előállítás

 

– Legalább napi 20 000 hordó kapacitású kitermelő létesítmények;

Indokolás

A javasolt rendelet szövegének egészével való összhang biztosítása érdekében.

Módosítás  59

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 1 pont – 1.2 pont – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ezekhez a projektekhez tartoznak továbbá a földgáz- és kőolajvezetékek szállító rendszereinek felújítása és használatba vétele, az irányítórendszerek és az adatok valósidejű regisztrálását szolgáló rendszerek kialakítása, valamint a kőolajtermékekkel való ellátás biztonságának javítását szolgáló rendszerek létrehozása és alkalmazása érdekében végzett beruházások.

 

 

Indokolás

Ezekhez a projektekhez kell sorolni a kőolajtermékeket szállító vezetékek szállító rendszereinek felújítása és használatba vétele az irányítórendszerek és az adatok valósidejű regisztrálását szolgáló rendszerek kialakítása, valamint a kőolajtermékekkel való ellátás biztonságának javítását szolgáló rendszerek érdekében végzett beruházásokat is.

Módosítás  60

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 2 pont – -2.1 pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-2.1. Előállítás

 

– Legalább napi 0,1 millió köbméter kapacitású kitermelő létesítmények;

Indokolás

A javasolt rendelet szövegének egészével való összhang biztosítása érdekében.

Módosítás  61

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 2 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EK-Szerződés 155. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű csővezetékek és projektek.

Nemzeti vagy nemzetközi összekapcsolt hálózatok lényegi elemét képező csővezetékek és az EK-Szerződés 155. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű csővezetékek és projektek, valamint az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i, 663/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 mellékletében hivatkozott projektek.

 

________________

1HL L 200., 2009.7.31., 31. o.

Indokolás

Az Európai Parlament Jogi Szolgálatával folytatott konzultáció.

Módosítás  62

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 2 pont – 2.2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.2. LNG-terminálok

2.2. LNG

- Cseppfolyósított földgáz importálására szolgáló terminálok.

Cseppfolyósított földgáz importálására és exportálására szolgáló terminálok.

 

– A gázzá történő visszaalakításra és a tárolásra, valamint a cseppfolyósításra rendelkezésre álló kapacitások.

Indokolás

Az egységesség érdekében a rendelet hatályának az importra és az exportra is ki kell terjednie.

Módosítás  63

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 2 pont – 2.3 pont – 1 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

– Olyan informatikai szoftverek és hardverek, amelyek figyelemmel kísérik és valós idejű jelentést készítenek a gázkészletekről az EU illetékes ügynökségei számára.

Indokolás

Ez az informatikai rendszer kulcsfontosságú infrastrukturális beruházás, amely elengedhetetlen az az irányú erőfeszítések növeléséhez, hogy jól működő figyelmeztető és megelőző rendszer jöjjön létre az energetikai célú gáz biztonsága terén. Továbbá biztosítani fogja az N-1 program megfelelő végrehajthatóságát is.

Módosítás  64

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. SZÉN, LIGNIT ÉS OLAJPALA

 

– Évente legalább 1 millió tonna éves kitermelést végző új vagy kibővített külszíni bányák.

 

– Évente legalább 1 millió tonna éves kitermelést végző új vagy kibővített mélyművelésű bányák.

Indokolás

Az energiaforrások definíciója megemlíti a szenet, ezért a mellékletnek is tartalmaznia kell egy, a szénre vonatkozó infrastruktúrával kapcsolatos fejezetet.

Módosítás  65

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 3 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

- Szélerőműtelepek (legalább 20 MW kapacitású tengeri, és legalább 10 MW kapacitású szárazföldi szélerőművek);

- Szélerőműtelepek (legalább 20 MW kapacitású tengeri, és legalább 5 MW kapacitású szárazföldi szélerőművek);

Indokolás

A szárazföldi szélerőművek esetében a Bizottság által említett 10 MW-os küszöb túl magas lenne ahhoz, hogy megfelelő képet adjon a szélenergia utóbbi években az EU-ban mutatott jelentős fejlődéséről (a 2008-ban épített teljes új villamosenergia-termelő kapacitás 36%-a – minden más technológiát megelőzve – szélenergián alapul). Egy olyan eszköz, amely nem lenne képes nyomon követni az energiatermelési portfolió ilyen jelentős részét, nemcsak a jelentőségét veszítené el, de a politikai döntéshozatalban való felhasználás során kontraproduktív is volna.

Módosítás  66

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 4 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

- Koncentrált napenergiát, geotermikus energiát és fotovoltaikus energiát előállító létesítmények (egyenként legalább 10 MW kapacitású generátorok);

Koncentrált napenergiát és geotermikus energiát előállító létesítmények (egyenként legalább 10 MW kapacitású generátorok), valamint fotovoltaikus energiát előállító (legalább 5 MW kapacitású) létesítmények;

Indokolás

Durva becslések szerint a 10 MW-os küszöb fenntartása gyakorlatilag a fotovoltaikus energiát előállító berendezéseknek kevesebb mint 10%-át fedné le.

Módosítás  67

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 5 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

- Biomasszát/hulladékot hasznosító energiatermelő létesítmények (egyenként legalább 10 MW kapacitású generátorok);

– Biomasszát/folyékony bio-energiahordozókat/hulladékot hasznosító energiatermelő létesítmények (egyenként legalább 5 MW kapacitású generátorok);

Módosítás  68

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 6 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

– olyan, megújuló forrásokból energiát előállító decentralizált létesítmények, amelyek villamosenergia-hálózathoz kapcsolódnak, vagy amelyekre vonatkozóan egy vállalkozással kötött visszavásárlási szerződés van érvényben, és összteljesítményük több mint 10 MW.

Módosítás  69

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 1 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

- 150 kV vagy annál nagyobb feszültségre tervezett, villamos energia átvitelére szolgáló légvezetékek;

- 100 kV vagy annál nagyobb feszültségre tervezett, villamos energia átvitelére szolgáló légvezetékek;

Indokolás

A 150 kV-os feszültség kizárhatja a néhány tagállamban tervezett számos 110 KV-os vezetéket.

Módosítás  70

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 3 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

- Az EK-Szerződés 155. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű projektek.

Az EK-Szerződés 155. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű csővezetékek és projektek, valamint a 663/2009/EK rendelet mellékletében hivatkozott projektek.

 

 

Indokolás

Az Európai Parlament Jogi Szolgálatával folytatott konzultáció.

Módosítás  71

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 3 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

– Legalább 300 mm-es átmérőjű távfűtési hálózat.

Indokolás

A 2020-as célok elérése tekintetében stratégiai jelentőséggel bírnak a távfűtési infrastruktúrák – a fűtés és hűtés piacán a nagyobb hatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának növelése. Ezeket a javaslatban meg kell említeni.

Módosítás  72

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 3 pont – 3.2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3.2a. Tárolás

 

– villamosenergia-tároló létesítmények;

 

 

 

 

Módosítás  73

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – 5 pont – 5.2 pont – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

E bekezdés hatálya alá tartoznak tartoznak továbbá a 663/2009/EK rendeletben említett, a szén-dioxid geológiai rétegekben történő tárolásával kapcsolatos projektek.

 

 

Indokolás

Fontos, hogy belefoglaljuk ebbe a bekezdésbe az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló rendeletben említett, a szén-dioxid geológiai rétegekben történő tárolásával kapcsolatos projekteket is.


INDOKOLÁS

Indokolás

Háttér/a Bizottság javaslata

A szóban forgó tanácsi rendeletre (konzultációs eljárás) irányuló javaslat célja annak biztosítása, hogy a Bizottság pontos és rendszeres tájékoztatást kapjon az EU energiaipari infrastruktúrája terén végrehajtott beruházási projektekről annak érdekében, hogy elláthassa feladatait, különösen az európai energiapolitikához való hozzájárulása terén. A rendelet egy 1996-os hasonló rendeletet vált fel (amely maga is egy 1972-es rendelet újrafogalmazott változata). A hatályon kívül helyezett rendelet elavultnak tekinthető, mivel nem tükrözi az 1996 óta az energiaügy terén bekövetkezett fontos változásokat (az EU bővítésével és az ellátás biztonságával kapcsolatos problémákat, a megújuló forrásból származó energiát, az éghajlatváltozással kapcsolatos politikát, az EU szerepét az energiaipar terén a Lisszaboni Szerződés értelmében).

A rendelet előírja, hogy a tagállamok (vagy az általuk e feladattal megbízott szervek) kétévente adatokat és információkat gyűjtsenek bizonyos típusú (a rendelethez csatolt mellékletben meghatározott), a termelési, szállítási és tárolási kapacitásokat érintő, építéssel, korszerűsítéssel és leszereléssel kapcsolatos (tervezett vagy folyamatban lévő) beruházási projektjeikről, és az adatokat juttassák el a Bizottsághoz. Ezek a beruházások a kőolaj-, földgáz- a villamosenergia- és a bioüzemanyag-ágazatot, valamint az ezen ágazatok szén-dioxid-kibocsátását ölelik fel. A rendelet kötelezi az energiaipari vállalkozásokat, hogy a szükséges adatokat saját tagállamuk rendelkezésére bocsássák. Meghatározza a jelentéstétel tartalmát is (kapacitás, hely, ütemezés, az ellátás biztonsága érdekében alkalmazott technológiák, a szén-dioxid leválasztására szolgáló berendezések vagy utólagos beszerelésük mechanizmusa, valamint a projektek megvalósításának késedelmére vagy akadályaira vonatkozó észrevételek).

A kétszeri jelentéstétel elkerülése érdekében a tagállamok mentesülnek az ilyen beruházásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség alól, amennyiben más ágazatspecifikus uniós jogszabályok már előírják a beruházások bejelentését.

Az információkat bizalmasan kezelik, de a Bizottság közzétehet összesített adatokat(1). Emellett kétévente ágazatokon átívelő elemzés alá veti az EU energiarendszerének szerkezeti fejlődéséről és kilátásairól, továbbá elkészít minden szükséges speciális elemzést. Mindez lehetővé tenné a kereslet és a kínálat terén a jövőben esetlegesen fellépő hiányosságok, illetve a beruházások elé gördülő akadályok feltérképezését. A rendelet célja, hogy átláthatóbbá tegye az előre jelzett keresletet és a rendelkezésre álló (vagy tervezett) kínálatot.

Ezen elemzések révén a Bizottság kedvezőbb helyzetben lesz ahhoz, hogy terjessze a legjobb gyakorlati megoldásokat és a piaci szereplők számára nagyobb átláthatóságot biztosítson. Az e témákkal kapcsolatos közös elképzelések kialakítása érdekében az elemzések eredményeit meg kell majd vitatni az érdekeltekkel és nyilvánosságra kell hozni.

Öt évvel a hatálybalépést követően a rendeletet felülvizsgálják.

Az előadó álláspontja

Az előadó véleménye szerint a rendelet az EU energiapolitikájának valóban fontos eleme. Nem támogathatjuk hatékonyan uniós szinten az európai energiapolitikát anélkül, hogy energiaipari infrastruktúránkról elegendő információval rendelkeznénk. Ugyanakkor alapvető fontosságú, hogy biztosítsuk az információk titkosságát, és hogy az információk alapján születő javaslatok semlegesek legyenek, és ne váljanak piaci beavatkozássá a politikai szint részéről. Emellett a bejelentési kötelezettségek révén a vállalkozásokra és a tagállamok közigazgatására nehezedő szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében könnyen teljesíthetőknek kell lenniük.

Ezért az előadó célja annak biztosítása, hogy a rendelet működőképes legyen a gyakorlatban (mivel számos tagállam nem teljesítette a korábbi rendeletben előírt bejelentési kötelezettségét), továbbá a lehető leghasznosabb legyen, a lehető legjobb áttekintést nyújtsa az energiaipari infrastruktúra terén várható fejlesztésekről.

Fontos eljárástechnikai szempont, hogy a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett új 194. cikknek kellene a rendelet jogalapjául szolgálnia, amely megerősíti az EU hatáskörét az energiapolitika terén. Ez együttdöntési (a Lisszaboni Szerződés szerinti rendes jogalkotási eljárás) jogköröket adna az Európai Parlamentnek a jogalkotásban.

A jelentéstervezetben foglalt további főbb módosítások az alábbiakat célozzák:

- Pontosítják a bejelentési kötelezettség alá eső tervezett beruházási projektek típusát, valamint a beruházás alakulásának azon szakaszát, amikor a bejelentést meg kell tenni, annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a bizalmas adatkezeléssel kapcsolatos problémák, és pontos képet kapjunk a várható fejlesztésekről azáltal, hogy a rendelet hatálya az ésszerű várakozások szerint nagy valószínűséggel megvalósuló projektekre vonatkozik.

- Pontosítják a fogalommeghatározásokat és a bejelentések tartalmát.

- Megerősítik az Európai Bizottság által közzéteendő adatok bizalmas kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

- Könnyítenek a bejelentéssel kapcsolatos terheken azáltal, hogy előírják a Bizottság számára, hogy végrehajtási jogszabályban tisztázza, hogyan kell alkalmazni a kettős jelentés alóli mentességet (amikor az adott beruházási projektek bejelentését más irányelv is előírja), és különösen azt, miről, mikor, ki, kinek és milyen formában jelentsen.

- Javítják a Bizottság által a beérkezett információk alapján elvégzett elemzés hasznosságát annak érdekében, hogy az az EU közös energiapolitikájának sikeres végrehajtását fenyegető infrastrukturális hiányosságok korai figyelmeztető eszközeként szolgáljon.

- A kőolaj- és a földgáz-kitermelési kapacitásokat a rendelet hatálya alá vonják, noha ezek száma egyértelműen kicsi és egyre csökken az Európai Unióban.

- Bejelentési kötelezettség alá vonják a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos kapacitásokat, amit az EU gázellátása diverzifikálásának biztosítása szempontjából az előadó a jövőre nézve nagyon fontosnak tart.

- Csökkentik a szárazföldi szélerőmű-kapacitásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség küszöbértékét, mivel a kisebb vállalkozások által folytatott, áttelepített energiatermelés az EU energiatermelésének fontos részévé válhat.

(1)

Az Energiapiaci Megfigyelőközponton keresztül – http://ec.europa.eu/energy/observatory/index_en.htm


A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Herbert Reul

elnök

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2009)0361 – C7–0125/2009 – 2009/0106(CNS))

Tisztelt Elnök Úr!

2010. január 12-i levelében Ön az eljárási szabályzat 37. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Bizottság tárgyban szereplő javaslatának jogalapját.

Mivel a Bizottság azt javasolta(1), hogy a Lisszaboni Szerződést követő jogalap az EUMSz. 337. cikke legyen, az Euratom-Szerződés 187. cikkével együtt (ami pontosan megfelel a Lisszaboni Szerződés előtt eredetileg javasolt jogalapnak, amely az EK-Szerződés 284. cikke és az Euratom-Szerződés 187. cikke volt), az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság előadója és más képviselők módosító indítványt nyújtottak be annak céljából, hogy az EUMSz. 337. cikke helyett a Lisszaboni Szerződés által nyújtott új jogalap, az EUMSz. 194. cikkének (2) bekezdése kerüljön alkalmazásra.

A bizottság 2010. január 28-i ülésén megvizsgálta ezt a kérdést.

Az EUMSz. 337. cikke és az Euratom-Szerződés 187. cikke megegyezik egymással, és a következőket írják elő:

„A Tanács által a Szerződések rendelkezéseinek megfelelően, egyszerű többséggel megállapított kereteken belül és feltételek szerint a Bizottság a rábízott feladatok teljesítéséhez szükséges bármilyen információt megszerezhet és bármilyen ellenőrzést lefolytathat.”

Ez a két cikk(2) szolgált a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-ágazatokban a Bizottságnak a közösségi érdekű beruházási projektekről történő értesítéséről szóló, 1996. április 22-i 736/96/EK tanácsi rendelet(3) jogalapjaként. Ezt a rendeletet a szóban forgó rendeletre irányuló javaslat hatályon kívül helyezné, annak érdekében, hogy annak céljait hatékonyabban lehessen megvalósítani. Ahogy azt a Bizottság indokolásában kifejti, a 736/96/EK rendelet „végrehajtása ma már nem következetes és nincs összhangban az energiaszektorban végbement legújabb fejleményekkel”. Úgy tűnik azonban, hogy a rendeletre irányuló javaslat a 736/96/EK rendelet folytatásának tekinthető, tekintettel arra, hogy célja a „rendeletben rögzített rendszer felülvizsgálata és megerősítése”. Feltételezhető, hogy a Bizottság ezért javasolja a jogalap megtartását.

A jelenleg hatályos Lisszaboni Szerződés tartalmaz egy energiáról szóló külön címet (XXI. cím), amelyen belül a 194. cikk az alábbiakról rendelkezik:

194. cikk

1. A belső piac létrehozása, illetve működése keretében, valamint a környezet megőrzésének és javításának szükségességére tekintettel az Unió energiapolitikájának céljai – a tagállamok közötti szolidaritás szellemében – a következők:

a) az energiapiac működésének biztosítása;

b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül;

c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; valamint

d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.

2. A Szerződések egyéb rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megállapítja az (1) bekezdésben említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

Ezek az intézkedések – a 192. cikk (2) bekezdésének c) pontját nem érintve – nem befolyásolhatják a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét.

3. A (2) bekezdéstől eltérve, az ott említett intézkedéseket, amennyiben azok elsődlegesen adózási természetűek, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag eljárva a Tanács állapítja meg.

A 194. cikknek a javasolt rendelet jogalapjaként történő alkalmazása annyiban indokolt lehet, hogy az eszköz „energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére” való bejelentésével kapcsolatos.

Az eljárási szabályzat VII. mellékletének XVI. pontja kimondja, hogy a Jogi Bizottság hatáskörébe beletartozik „az európai jog értelmezése és alkalmazása, az európai uniós jogszabályok és az elsődleges joganyag közötti összhang, különösen a jogalap megválasztása…”. Ezért a bizottság abban az esetben, ha egy jogalappal kapcsolatos kérdésben véleményét kérik, megbízatásának megfelelően köteles a Szerződések alapján meghatározni a megfelelő jogalapot, és ennek során választási lehetőségei nem korlátozódnak a Bizottság és az illetékes bizottság által javasolt jogalapokra.

Az Európai Unió működésérő szóló szerződés tanulmányozását követően úgy tűnik, hogy ebben az esetben a transzeurópai hálózatokról szóló XVI. cím rendelkezései is alkalmazhatóak lennének. A 170. cikk ugyanis kimondja, hogy „az Unió hozzájárul a transzeurópai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra területén”.

Ennek megfelelően a bizottságnak azt kell meghatároznia, hogy a javasolt rendelet három lehetséges jogalapja közül melyik elfogadását javasolja. Mindhárom szóban forgó cikk kapcsolódik a javasolt rendelethez. A 337. cikk(4) a Bizottság általi adatgyűjtést érinti (ebben az esetben energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekkel kapcsolatban). A 194. cikk az energiapolitikára, a 170. cikk pedig az infrastruktúrákra, és konkrétan az energiaipari infrastruktúrákra vonatkozik.

Bár a Bíróság egy közelmúltbeli ítéletében(5) megállapította, hogy lehetséges két, különböző eljárásokat előíró jogalap halmozása, tekintetbe kell venni, hogy egy ilyen kettős jogalap alkalmazására csak kivételes esetben kerülhet sor, mivel a Bíróság véleménye szerint az egymással össze nem egyeztethető eljárásokat előíró jogalapok együttes alkalmazása nem lehetséges(6). Ennek megfelelően a Bíróság egy 2006-os ítéletében(7) úgy tekintette, hogy „a két jogalap alkalmazása kizárt, amennyiben az azokra külön-külön előírt eljárások egymással összeegyeztethetetlenek”, vagy amennyiben a jogalapok halmozott alkalmazása sérthetné a Parlament jogait.

A 337. cikk esetében a Tanács a Bizottság javaslatára, a Parlamenttel folytatott konzultációt követően jár el. Ezzel szemben a 194. és a 170. cikk a rendes jogalkotási eljárás alkalmazását írja elő, azaz az együttdöntést. Következésképpen míg a 194. és a 170. cikk jogilag alkalmazható együttesen, a 337. cikk e cikkek egyikével sem kombinálható.

I - A 337. cikk elvetése

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint „egy adott intézkedés jogalapjának megválasztása nem függhet egyszerűen az adott intézménynek a (…) meggyőződésétől”(8), hanem „olyan objektív tényezőkre kell alapozni, amelyek bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik. (…) E tényezők közé tartozik különösen az intézkedés célja és tartalma”(9).

1. - A javasolt intézkedés tartalmának vizsgálata

Ami a javaslat tartalmát illeti, a cikkek címéből és szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy annak központi eleme az infrastrukturális beruházási projektekkel kapcsolatos információk továbbítása.

Ennek megfelelően a cikkek címei a következők: 3. cikk: Adatközlés, 4. cikk: Adatforrások, 6. cikk: Az adatok minősége és nyilvánossága, 8. cikk: Adatfeldolgozás és 9. cikk: A természetes személyek védelme az adatkezelés során.

E cikkek tartalmilag a 337. cikkben előírtak szerinti információgyűjtésre összpontosítanak. Az 1. cikk kimondja, hogy a rendelet tárgya egy közös keret létrehozása „adatoknak és információknak a Bizottság részére való bejelentéséhez”. A 3. cikk úgy rendelkezik, hogy a rendeletben előírt adatok és információk gyűjtését 2010 elején, majd ezt követően kétévente kell elvégezni. A 4. cikk világossá teszi, hogy a tagállamoknak kötelezniük kell az érintett vállalkozásokat az adatközlésre, hacsak nem döntenek az adatgyűjtés valamely más módja mellett. Az 5. cikk meghatározza a beruházási projektekkel kapcsolatban bejelentendő adatok körét, mint pl. „az üzembe helyezés várható időpontja”. A 6. cikk előírja a tagállamoknak, hogy biztosítsák „a Bizottsághoz eljuttatott adatok és információk jó minőségét, relevanciáját, pontosságát, egyértelműségét, időbeli pontosságát és koherenciáját”. Említi továbbá, hogy a Bizottság az adatokat nyilvánosságra hozhatja, és a tagállamok kötelesek megőrizni „az üzleti szempontból érzékeny adatok és információk titkosságát”. A 7. és 8. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak végrehajtási intézkedések elfogadására, és felelősséget ruház rá az adatok fogadásához, tárolásához, és az esetleges adatfeldolgozás elvégzéséhez szükséges számítástechnikai háttér kiépítése tekintetében. A 9. cikk a személyes adatok feldolgozásával foglalkozik.

A javasolt rendeletben ugyanakkor az energia kérdése is felvetődik. A 3. cikk kiköti, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek a tagállamok vagy az ezzel megbízott szervek, „amennyiben az energiapiacot szabályozó ágazatspecifikus közösségi jogi aktusok alapján” az adatszolgáltatás már megtörtént. Az 5. cikkből pedig egyértelműen kiderül, hogy a rendeleti javaslat az energiaágazatra vonatkozik: utalás történik például „a felhasználandó energiaforrás típusára”, „az ellátásbiztonság szempontjából lényeges technológiákra” és „a szén-dioxid leválasztására szolgáló berendezésekre”. Végezetül a 10. cikk (Nyomon követés és jelentéstétel) egyértelművé teszi az információgyűjtés célját: a Bizottságnak lehetővé kell tenni, hogy „ágazatokon átívelő elemzés alá” vethesse „az EU energiarendszerének szerkezeti fejlődését és kilátásait”. A cikk szövegéből kitűnik, hogy az adatok csak a szükséges eszközt jelentik a Bizottság céljának eléréséhez, mivel a Bizottság a „beérkezett adatok és információk alapján” tudja feltárni „a kereslet és a kínálat terén a jövőben esetlegesen fellépő hiányosságokat”, „a beruházásokat akadályozó tényezőket [...] és a kezelésükre alkalmas legjobb gyakorlati megoldásokat”, valamint így tud „a piaci szereplők számára nagyobb átláthatóságot” biztosítani. Ezek a cikkek az (1), az (5) és a (15) preambulumbekezdéssel állnak összhangban, amelyek az adatgyűjtés kereteit fektetik le, nevezetesen a közös energiapolitika bevezetése révén.

2. A javasolt intézkedés céljának vizsgálata

a) A rendelkező rész fényében

A 10. cikkből kitűnik, hogy a rendeleti javaslat célja, hogy a Bizottságnak lehetőséget adjon

a)        a kereslet és a kínálat terén a jövőben esetlegesen fellépő hiányosságok            feltérképezésére;

b)        a beruházásokat akadályozó tényezők azonosítására és a kezelésükre alkalmas legjobb  gyakorlati megoldások terjesztésére;

c)        a piaci szereplők számára nagyobb átláthatóság biztosítására.

E célok kapcsolódnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkéhez, amely előírja, hogy az Unió energiapolitikájának biztosítania kell az energiapiac működését (ld. a b) és c) pontokat). A 194. cikk előírja továbbá, hogy az uniós politikának biztosítania kell az Unió energiaellátásának biztonságát, aminek előmozdítását nyilvánvalóan az a) pont célozza.

b)        A preambulum fényében

A preambulumbekezdések a javasolt jogszabály okait és indokait tartalmazzák. Az első bekezdés a közös energiapolitika bevezetésére utal. E politika bevezetése egy hosszú távú projekt, amely hosszú ideig csak hiú ábrándnak(10) tűnt, és csak akkor válhatott tényleges lehetőséggé, amikor a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően az EUMSz-be bekerülhetett a XXI. cím. Az (1) preambulumbekezdés ennek megfelelően emlékeztet arra, hogy a közös energiapolitika bevezetését a Közösség magának tűzte ki célul. A (2) preambulumbekezdés közvetlen kapcsolatot teremt az energiapolitika és a rendeleti javaslat között: „E politika fontos részét képezi az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek alakulására vonatkozó általános helyzet nyomon követése”. Elmondható tehát, hogy az első két preambulumbekezdés a rendeleti javaslatot a közös energiapolitika területére helyezi.

A későbbi preambulumbekezdések részletesebben kifejtik, hogy a beruházási projektekkel kapcsolatos adatgyűjtés hogyan teszi lehetővé az uniós energiapolitika céljainak elérését, nevezetesen „a Közösség energiaellátásának biztosítását” ((3) preambulumbekezdés) és az energiapiac megfelelő működését elősegítő „nagyobb átláthatóságot” ((5) preambulumbekezdés). A (3) preambulumbekezdés hozzáfűzi, hogy az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek alakulásának nyomon követése „a kis szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való áttérés szempontjából” is kulcsfontosságú. Az EUMSz. 194. cikke említi, hogy az energiapolitikának tekintettel kell lennie a környezetvédelmi politikára, és elő kell mozdítania az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások” kifejlesztését.

Végezetül a (6) preambulumbekezdés kijelenti, hogy az adatoknak a Bizottság, és különösen az Energiapiaci Megfigyelőközpont rendelkezésére kell állnia, ami azt mutatja, hogy az adatgyűjtés elválaszthatatlanul kötődik az adatok tárgyához, vagyis az energiához. Az adatgyűjtés és annak célja közötti kapcsolatot a javaslathoz mellékelt pénzügyi kimutatás is hangsúlyozza. A kimutatás 5.2 pontja hangsúlyozza, hogy „a rendelet az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekre vonatkozó jelentéstételi és nyomonkövetési (elemzési) tevékenységet egyesítő új keretet hoz létre”.

A rendeleti javaslat céljairól szóló preambulum elemzése arra enged következtetni, hogy a javaslat közvetlenül kapcsolódik az Unió energiapolitikájához.

c) A javaslathoz mellékelt dokumentumokból kikövetkeztethető célok

Mind a jogi szakirodalomban található kommentárokból mint az intézmények különböző dokumentumaiból kiviláglik, hogy az energiapolitika mára az Unió alapvető célkitűzésévé vált, és az egyes tagállamok immár nem folytathatnak tetszőleges, egyedi politikákat. Az e területen végzett adatközlés hozzájárul a közös energiapolitika kidolgozásához, és a tagállamok szakpolitikáinak közelítéséhez. Az adatközlés ezen új politika céljait szolgálja. Ebben az értelemben az egységesség érdekében szükségesnek tűnik, hogy a fellépés eszközét létrehozó rendelet kapcsolódjon a 194. cikkhez, amely az Uniót felruházza a cselekvés jogával az energiakérdésben önmaga elé kitűzött különböző célok elérése érdekében.

Az indokolás tovább erősíti azt a benyomást, hogy a rendeletet az energiapolitika keretébe kell elhelyeznünk. Világossá teszi, hogy a kontextus az új energiapolitika, és hogy „ez a javaslat összhangban van az Unió célkitűzéseivel [és] az éghajlat- és energiapolitikával”. Ezzel összefüggésben a Bizottság megemlíti az Európai Tanács európai energiapolitikára irányuló, 2007–2009-es időszakra szóló cselekvési tervét is. Már ez a terv is kilátásba helyezte, hogy az új politika megvalósítása érdekében fel kell térképezni az EU stratégiai szükségleteinek kielégítéséhez szükséges beruházásokat, és felül kell vizsgálni az ellátó infrastruktúrákat, amiben a rendeleti javaslat lényegi szerepet fog játszani.

II. Következtetés

Szükségessé vált az elsődlegesség megállapítása a rendeletre irányuló javaslat két irányultsága között, attól függően, hogy a tartalma (az adatgyűjtés) vagy pedig célja (energiapiac és energiabiztonság) felől közelítjük-e meg.

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a 337. cikk az EUMSz. hetedik részében („Általános és zárórendelkezések”) szerepel. Ezt a rendelkezést a 352. cikkhez kapcsolódónak lehet tekintetni, mivel egyfajta „rugalmassági záradék”(11) amely csak akkor használható, ha az EUMSz. különleges rendelkezései által kifejezetten vagy közvetve a közösségi intézményekre ruházott fellépési hatáskörök hiányoznak, amennyiben ilyen hatáskörökre mégis szükség lenne ahhoz, hogy a Közösség elláthassa feladatait a szerződésben kitűzött valamely cél elérése érdekében. Ebben az esetben, jóllehet a 337. cikk hivatkozik az adatgyűjtésre, a 194. cikk pedig nem, mégis fennáll, hogy az adatgyűjtés szerepel a 194. cikkben az Unióra ruházott jogosultságok között, mivel ezek az adatok az Unió energiapolitikájával kapcsolatban kitűzött célok elérését szolgálják.

Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a 337. cikk az „általános és zárórendelkezések” között szerepel, el lehet tekintetni a lex specialis derogat(12) elvétől, amely szerint a különleges rendelkezés elsőbbséget élvez az általános rendelkezéssel szemben.

Végezetül, amennyiben még mindig kétely merülne fel, mérvadó érvként szolgálhat a Bíróság által hozott ítélet a C-176/03 számú, a „Bizottság és a Parlament kontra Tanács” ügyben(13). Ebben az ítéletben a Bíróságnak a környezet büntetőjogi védelmére vonatkozó tanácsi kerethatározat alkalmazandó jogalapját kellett eldöntenie. A Tanács a harmadik pillér alá eső, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló cikkeket tekintette jogalapnak, a Bizottság pedig – a Parlament támogatásával – vitatta ezt a jogalapot azon az alapon, hogy a tárgykör a Közösség illetékessége alá esik. A Bizottság azzal érvelt, hogy „a nemzeti büntetőjogi jogszabályok, és különösen a környezet kárára elkövetett és büntetőjogi szankciókkal sújtható bűncselekményekkel kapcsolatos elemek harmonizálása a szóban forgó közösségi politika támogatására szolgál(14). A Bíróság először is hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem a közösség alapvető céljai közé tartozik(15), és hogy e területen minden fellépés elkerülhetetlenül a közösségi intézmények bevonásával jár, például az adópolitika és az energiapolitika tekintetében. A Bíróság ezután megállapította, hogy a kerethatározat tartalma a lényegét tekintve a büntetőjoghoz kapcsolódik, mindazonáltal megállapította, hogy:

„(ez) nem akadályozhatja meg a közösségi jogalkotót abban, hogy amikor a (…) büntetőjogi szankciónak a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság általi alkalmazása a súlyos környezetkárosítások leküzdésének elengedhetetlen eszköze, a tagállamok büntetőjogával kapcsolatban megtegye a környezetvédelem tárgykörében alkotott jogszabályok maradéktalan érvényesülésének biztosításához szükségesnek tartott intézkedéseket.”(16)

Ebből tehát kitűnik, hogy ha az intézkedések egy különleges cél elérése szempontjából alapvető fontossággal bírnak, akkor a Bíróság az ezen célkitűzéssel kapcsolatos jogalapot tekinti döntőnek, azaz a tágabb értelmű célt (a környezet védelmét) részesíti előnyben a közetlen céllal (a büntetőjog harmonizálásával) szemben.(17)

A fentieket a jelen esetre vonatkoztatva, miután a rendeletre irányuló javaslatból megállapítható, hogy az adatgyűjtés alapvetően fontos az energiapiac általános áttekintése szempontjából, és ennélfogva a Szerződés 194. cikkében foglalt célok eléréséhez, levonható a következtetés, hogy az energiával kapcsolatos jogalap (nevezetesen az említett cikk) elsőbbséget élvez a 337. cikkel szemben, annál is inkább, mert nem az a kérdés, hogy egy különleges jogcím elsőbbséget élvez-e egy másik különleges jogcímmel szemben, hanem azt kell eldöntetni, hogy egy különleges jogcím alá eső rendelkezés elsőbbséget élvez-e egy általános és zárórendelkezéssel szemben.

Miután megállapítást nyert, hogy az energia tárgyköréhez való kapcsolódás elsőbbséget élvez, azt is meg kell vizsgálni, hogy az adatközlés által érintett terület különleges természete („az energetikai infrastruktúrába történő befektetésekre irányuló projektek”) nem teszi-e szükségessé különleges jogalap, azaz az EUMSz. transzeurópai hálózatokról szóló 170. és 171. cikke alkalmazását. A 170. cikk kimondja, hogy az Unió köteles „hozzájárulni a transzeurópai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez az energiaipari infrastruktúra területén”. E cél elérése érdekében az Unió támogathatja „a tagállamok által támogatott közös érdekű projekteket” (171. cikk, harmadik francia bekezdés), és „iránymutatás-csomagot dolgoz ki, amely a transzeurópai hálózatok területén a tervezett intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és főbb vonalaira vonatkozik” (171. cikk, első francia bekezdés). Ez fedheti az adatgyűjtést, az adatok elemzését és továbbítását is.

A transzeurópai hálózatokra vonatkozó cím alatt kezelt fő kérdések az interoperabilitás, illetve a közös projektek Bizottság általi támogatása. A vizsgálat tárgyát képező javaslat értelmében ezzel szemben a Bizottság köteles az infrastruktúrával kapcsolatos nemzeti projektekre vonatkozó adatokat összegyűjteni ahhoz, hogy pontosabb képet kapjon az európai energiapiac egészéről. A javaslat tárgyát képező rendeletben előírt adatgyűjtés túllép a „transzeurópai” jellegen, mivel minden beruházásra kiterjed, ideértve a nemzeti beruházásokat is, miközben a meglévő rendelet például kizárólag a határokon átnyúló gázvezeték-hálózatokra terjed ki(18).

Kétségtelenül fennáll a lehetőség, hogy az összegyűjtött adatok elemzését követően a Bizottság fellépjen a transzeurópai hálózatok sajátos területén. A Bizottság célja ugyanakkor nem a transzeurópai szinten történő fellépés, hanem mindössze annak felmérése – az energia területét érintő beruházási projektek fényében –, hogy az Unió milyen lépéseket tegyen az esetleges nehézségek leküzdése érdekében. Ennek megfelelően az indokolásban szerepel, hogy a rendelet összhangban áll az Unió célkitűzéseivel, közöttük „a belső energiapiac megteremtésével” és „Európának a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen és az árak stabilitásán alapuló fenntartható fejlődésével”. A javaslat ugyancsak összhangban áll az éghajlat- és energiapolitikával, amelynek egyik pillére az energiaellátás biztonsága. Ezen kívül, az (1) preambulumbekezdés hivatkozik a közös energiapolitikára, a (2) preambulumbekezdés pedig kifejti, hogy e közös energiapolitika egyik alkotóeleme, hogy átfogó képet kell alkotni a Közösségben az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások alakulásáról. Megállapítható tehát, hogy bár a rendeletre irányuló javaslat különlegesen az energiaipari infrastruktúrákra alkalmazandó, az EUMSz. 194. cikkében említett közös energiapolitika összefüggésrendszerébe kell illeszkednie. Ez a cikk fedi a javasolt rendelet valamennyi vonatkozását, hiszen kiterjed mind „az energiahálózatok összekapcsolására”, mind pedig az energiapiacra, az energiabiztonságra és -hatékonyságra.

III. Ajánlás

2010. január 28-i ülésén a Jogi Bizottság 19 támogató szavazat mellett és tartózkodás nélkül(19) egyhangúlag úgy határozott, hogy az alábbi ajánlást teszi: az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének alapján kell elfogadni.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Klaus-Heiner Lehne

(1)

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló közleményében (COM(2009)665).

(2)

Az EK-Szerződés 284. cikke az akkori számozás szerint még a 213. cikk volt.

(3)

HL L 102., 1996.4.25., 1. o.

(4)

A korábbi EK-Szerződés 284. cikke.

(5)

A C-166/07. sz. Parlament kontra Tanács ügyben 2009. szeptember 3-án hozott ítélet (az EBHT-ben még nem tették közzé).

(6)

Lásd pl. a C-164/97. sz. Parlament kontra Tanács ügyet, EBHT 1999., I-1139. o., 14. pont.

(7)

C-178/03. sz. Bizottság kontra Parlament és Tanács ügy, EBHT 2006., I-107. o., 57. pont.

(8)

45/86. sz. Bizottság kontra Tanács ügy („általános tarifális preferenciák”), EBHT 1987., 1493. o. 11. pont.

(9)

C-300/89. sz. Bizottság kontra Tanács („titán-dioxid”) ügy, EBHT 1991., I-2867. o., 10. pont.

(10)

Ld. Yves Petit, „A la recherche de la politique européenne de l'énergie” (Egy európai energiapolitika felé), Revue trimestrielle de droit européen, Paris, Dalloz, 2006, v. 42, n. 4, 593-620. o.

(11)

Ezzel összefüggésben lásd az EK-szerződés 284. cikkéhez fűzött Böse-kommentárt, V. pont, 2048. o.

(12)

Lásd Bertrand Peter, „La base juridique des actes en droit communautaire” (A jogi aktusok jogalapja a közösségi jogban), Revue du marché commun et de l'Union européenne, 1991, Éditions techniques et économiques, n°378, 1994. május, 335. o.

(13)

EBHT 2005., I-7879. o.

(14)

I.m., 19. pont.

(15)

I.m., 41. pont.

(16)

I.m., 48. pont.

(17)

Lásd Hubert Haenel – Communication sur les propositions de directives établissant des sanctions pénales (Tájékoztatás a büntetőjogi szankciókat létrehozó irányelvekre irányuló javaslatokról) – Szenátusi anyagok (Franciaország), 2007. július 17-i ülés.

(18)

Lásd a „SEC(2009)971 final” hatástanulmányt, 6. o.

(19)

A zárószavazáson az alábbi képviselők voltak jelen: Klaus-Heiner Lehne (elnök), Sebastian Valentin Bodu (alelnök), Evelyn Regner (alelnök), Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Antonio Masip Hidalgo, Bernhard Rapkay, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Christian Engström, Zbigniew Ziobro, Jiří Maštálka, Francesco Enrico Speroni, Piotr Borys, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner (előadó), Arlene McCarthy, Sajjad Karim.


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

Az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2009)0361 – C7‑0125/2009 – 2009/0106(CNS))

A vélemény előadója: Mario Pirillo

RÖVID INDOKOLÁS

A bizottsági javaslat értelmében felül kell vizsgálni az energiaipari beruházási projektek Bizottság részére történő bejelentésének jelenlegi rendszerét: a cél a tervezett beruházásokra vonatkozó megfelelő információk gyűjtése annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse az infrastruktúra helyzetét, és előre jelezhesse a lehetséges problémákat.

Bár a javaslat meglehetősen adminisztratív természetű, utal a jövőbeni beruházások elvárt jellegére és minőségére is. Fontos ezért a projektek környezetre gyakorolt hatását fokozottabban hangsúlyozni annak érdekében, hogy garanciák és további ösztönzők álljanak rendelkezésre az energiaipari infrastruktúrák fenntartható, a környezetet megfelelően tiszteletben tartó építéséhez és leszereléséhez.

A vélemény előadója ezért az alábbi szempontok szerinti módosításokat javasol a tervezethez:

§ Kellő figyelmet kell szentelni a javasolt projektek környezetre gyakorolt hatásának annak érdekében, hogy biztosítható legyen az energiaipari rendszer fenntartható fejlesztése. A beruházási projektekkel együtt megfelelő környezeti hatástanulmányokat is kell készíteni, ahogyan azt többek között az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv(1) is előírja.

§ Az infrastruktúrák leszerelése szakaszosan is lehetséges, termelési kapacitásuk fokozatos csökkentésével. Ebben az esetben nem csupán a végső lezárás időpontjának, hanem a fokozatos leállás közbenső dátumainak közlése is szükséges.

§ Amikor egy infrastruktúra működését leállítják, a radioaktív és egyéb szennyezettség miatt szükséges lehet a terület környezeti rehabilitációja. Ezért ha szükséges és az adott jogszabály előírja, a bejelentésben tájékoztatást kell adni a tervezett rehabilitációs intézkedésekről is.

§ Annak megelőzése érdekében, hogy több, kisebb méretű, éppen a határérték alatti szén-dioxid-tároló létesítmény épüljön, kapacitásától függetlenül minden szén-dioxid-tároló létesítményt be kell jelenteni.

Általában véve a vélemény előadója megállapítja, hogy a hatályos uniós jogszabályok már előírják a beruházásokkal és az infrastruktúrával kapcsolatos jelentéstételi és értesítési kötelezettségeket. Gondoskodni kell arról, hogy az ilyen információk felhasználását jobban koordinálják annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a jelentéstételi kötelezettségek átfedése.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Tekintettel az új szakpolitikai célkitűzésekre és a piaci fejleményekre, nagyobb figyelmet kell fordítani a közösségi energiaipari infrastruktúrát érintő beruházásokra, különösen azért, hogy időben előre lehessen jelezni a problémákat, terjeszteni lehessen a legjobb gyakorlati megoldásokat, és a Közösség energiarendszerének jövőbeli fejlődését illetően nagyobb átláthatóságot lehessen biztosítani.

(5) Tekintettel az új szakpolitikai célkitűzésekre és a piaci fejleményekre, nagyobb figyelmet kell fordítani a közösségi energiaipari infrastruktúrát érintő beruházásokra, különösen azért, hogy időben előre lehessen jelezni a problémákat, terjeszteni lehessen a legjobb gyakorlati megoldásokat, és a Közösség energiarendszerének jövőbeli fejlődését illetően nagyobb átláthatóságot lehessen biztosítani. Kellő figyelmet kell szentelni a javasolt projektek környezetre gyakorolt hatásának annak érdekében, hogy biztosítható legyen az energiaipari rendszer fenntartható fejlesztése. Ha az adott jogszabály előírja, a beruházási projektekhez környezeti hatásvizsgálatot is kell készíteni, és ismertetni kell a környezeti rehabilitáció érdekében tervezett intézkedéseket is.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa) hivatkozás a beruházási projekttel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatra, amennyiben a vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálat elvégzését írják elő.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk - 2 bekezdés - b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(b) a leszerelés várható időpontja.

b) a leszerelés várható időpontja beleértve, adott esetben, az infrastruktúra működésének fokozatos megszüntetésére vonatkozó közbenső időpontokat;

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk - 2 bekezdés - b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) hivatkozás a leszerelési projekttel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatra, amennyiben a vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálat elvégzését írják elő.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk - 2 bekezdés - b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb) a környezetrehabilitáció érdekében tervezett intézkedések felsorolása, amennyiben a vonatkozó jogszabályok rehabilitációs kötelezettséget írnak elő.

Módosítás     6

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok vagy az általuk megbízott szervek megőrzik az üzleti szempontból érzékeny adatok és információk titkosságát.

A tagállamok vagy az általuk megbízott szervek a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően1 megőrzik az üzleti szempontból érzékeny adatok és információk titkosságát.

 

1 HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

Indokolás

A módosítás célja az, hogy a rendelet előírásait a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelv és az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseihez igazítsa.

Módosítás     7

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet - 3.2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3.2a. Tárolás

– villamosenergia-tároló létesítmények;

– radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények.

ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek

Hivatkozások

COM(2009)0361 – C7-0125/2009 – 2009/0106(CNS)

Illetékes bizottság

ITRE

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

14.9.2009

 

 

 

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Mario Pirillo

9.9.2009

 

 

Vizsgálat a bizottságban

4.11.2009

 

 

 

Az elfogadás dátuma

27.1.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

56

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

János Áder, Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sandrine Bélier, Sergio Berlato, Milan Cabrnoch, Martin Callanan, Nessa Childers, Chris Davies, Bairbre de Brún, Esther de Lange, Bas Eickhout, Edite Estrela, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Sirpa Pietikäinen, Mario Pirillo, Pavel Poc, Vittorio Prodi, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Renate Sommer, Bogusław Sonik, Catherine Soullie, Salvatore Tatarella, Åsa Westlund, Glenis Willmott, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Cristian Silviu Buşoi, Bill Newton Dunn, Crescenzio Rivellini, Struan Stevenson, Michail Tremopoulos, Anna Záborská

(1)

HL L 175., 1985.7.5., 40. o. módosított változat.


ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek

Hivatkozások

COM(2009)0361 – C7-0125/2009 – 2009/0106(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

4.9.2009

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

14.9.2009

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

14.9.2009

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Adina-Ioana Vălean

16.9.2009

 

 

A jogalap vizsgálata

       A JURI véleményének dátuma

JURI

28.1.2010

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

6.10.2009

3.12.2009

28.1.2010

 

Az elfogadás dátuma

4.2.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Zoltán Balczó, Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Lena Ek, Ioan Enciu, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Edit Herczog, Arturs Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Lara Comi, António Fernando Correia De Campos, Ilda Figueiredo, Françoise Grossetête, Ivailo Kalfin, Paweł Robert Kowal, Werner Langen, Marian-Jean Marinescu, Vladko Todorov Panayotov, Peter Skinner, Hannu Takkula, Silvia-Adriana Ţicău, Hermann Winkler

Benyújtás dátuma

11.2.2010

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat