Eljárás : 2009/2158(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0028/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0028/2010

Viták :

PV 19/04/2010 - 21
CRE 19/04/2010 - 21

Szavazatok :

PV 05/05/2010 - 13.39
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0129

JELENTÉS     
PDF 221kWORD 192k
3.3.2010
PE 430.369v02-00 A7-0028/2010

Europeana: a fejlesztés következő szakasza

(2009/2158(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Helga Trüpel

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Europeana: a fejlesztés következő szakasza

(2009/2158(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az „Europeana: a fejlesztés következő szakasza” című, 2009. augusztus 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0440),

–   tekintettel a „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” című, 2009. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2009)0532),

–   tekintettel az EUROPEANA európai digitális könyvtárról szóló, 2008. november 20-i tanácsi következtetésekre(1),

–   tekintettel a „Kattintásnyira az európai kulturális örökségtől: A kulturális anyagok digitalizálása és online elérhetősége, valamint a digitális megőrzés terén az Európai Unióban elért eredmények” című, 2008. augusztus 11-i bizottsági közleményre (COM(2008)0513),

–   tekintettel a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoport szerzői jogokkal foglalkozó alcsoportjának a digitális tárolásról, a gazdátlan és a már nem forgalmazott művekről szóló, 2008. június 4-i végleges jelentésére,

–   tekintettel a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoportnak a köz- és magánszféra partnerségével foglalkozó alcsoportja által készített, a köz- és magánszféra partnerségeknek az európai kulturális örökség digitalizálásában és online elérésében betöltendő szerepéről szóló, 2008. májusi végleges jelentésére,

–   tekintettel az „i2010: egy európai digitális könyvtár létrehozásáról” című, 2007. szeptember 27-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2006. augusztus 24-i 2006/585/EK bizottsági ajánlásra(3),

–   tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre(4),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0028/2010),

A. mivel a digitális környezetben elengedhetetlen biztosítani és elősegíteni az univerzális hozzáférést az európai kulturális örökséghez, valamint előmozdítani és biztosítani annak megőrzését a jövő nemzedékei számára Európán belül és azon kívül is,

B.  mivel az európai kulturális örökség forrásainak digitalizálása keretében elengedhetetlen az uniós kulturális politika kialakítása, ami erőteljes nyilvános elkötelezettséget kíván az Európai Unió és a tagállamok részéről a kulturális sokszínűség megőrzése, tiszteletben tartása és előmozdítása céljából,

C. mivel a lehető legszélesebb körben támogatni kell és elérhetővé kell tenni a közös európai kulturális örökség gazdagságát és sokféleségét Európán kívül is, és a tagállamoknak és kulturális intézményeknek, különösen a könyvtáraknak, döntő szerepük van e törekvésben mind nemzeti, mind pedig regionális és helyi szinten,

D. mivel az európai kulturális örökséget nagy részben köztulajdonban álló művek alkotják, amelyekhez, amennyire csak lehet, magas minőségű formátumokban kell hozzáférést biztosítani a digitális világban,

E.  mivel az oktatási és életkörülmények javítása érdekében elsőbbséget kell biztosítani a kulturális és oktatási tájékoztatáshoz való szabad hozzáférésnek,

F.  mivel közös normákat kell kialakítani az európai kulturális örökség digitalizálására, és mivel a különböző könyvtárakban jelenleg tárolt digitalizált művek nem elérhetők a nyilvánosság számára a digitális formátumok között kompatibilitás hiánya miatt,

G. mivel, köszönhetően személyzetüknek, a könyvtárak a legalkalmasabb intézmények a művek digitalizálási folyamatának ellenőrzésére és irányítására,

H.  mivel az európai digitális könyvtárnak többet kellene jelentenie egy informatikai eszközökkel kezelt digitális gyűjteménynél, és az információk létrehozására, keresésére és felhasználására szolgáló források és technikai kapacitások összességét kellene alkotnia,

I.   mivel tekintetbe kell venni egyrészt az új technológiák gyors fejlődését és az ebből adódó változásokat a kulturális gyakorlatok terén, másrészt az Európán kívüli digitalizálási projekteket,

J.   mivel ennek következtében a tagállamoknak sürgősen fokozniuk kell erőfeszítéseiket, mozgósítaniuk kell és el kell látniuk magukat az Europeanához való hozzájárulásuk fenntartásához és ösztönzéséhez szükséges eszközökkel, hogy növeljék Európa elismertségét a világban,

K. mivel eddig az európai kulturális örökség csak egészen kis részét digitalizálták, a tagállamok eltérő ütemben haladnak, és a tömeges digitalizálásra előirányzott közfinanszírozás elégtelen; mivel a tagállamoknak fokozniuk kell a nyilvános és magántulajdonban lévő művek digitalizálási folyamatának felgyorsítására irányuló erőfeszítéseiket,

L.  mivel az európai kulturális örökség és tudományos anyagok digitalizálása más ágazatok, különösen az oktatás, a tudomány, a kutatás, az idegenforgalom, a vállalkozások, az innováció és a média számára is előnyös,

M. mivel a digitális technológia kiváló eszköz azok számára is, akik akadályokkal küzdenek a kultúrához és az európai kulturális örökséghez való hozzáférés tekintetében, különösen a fogyatékkal élők számára,

N. mivel az EU tagállamaiban a szerzői jogi jogszabályok nagyban eltérnek egymástól, és sok mű szerzői jogi státusza bizonytalan,

O. mivel sürgős erőfeszítésekre van szükség a 20. és 21. századi tartalommal kapcsolatos „digitális űr” kérdésének, vagyis az ekkor született, magas kulturális értékű művek helyzetének megoldására; considérant que toute solution envisagée doit tenir dûment compte des intérêts de toutes les parties concernées,

P.  mivel gazdátlan műnek kell tekinteni az olyan védett és nyilvános(ságra került) művet, amelynek szerzői vagy egyéb jogtulajdonosát vagy tulajdonosait bizonyított kiterjedt kutatás ellenére sem lehet azonosítani vagy megtalálni,

Q. mivel több információra van szükség az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány által végzett munka előrehaladásáról,

R.  mivel az Európai Unió tevékenységei során növelni kell az átláthatóságot,

Europeana – döntő lépés Európa kulturális örökségének megőrzése és terjesztése terén

1.  üdvözli az Europeana nevű, az európai kulturális örökséghez való egyetlen, közvetlen és többnyelvű hozzáférést nyújtó, magas színvonalú tartalmat biztosító európai kulturális könyvtár, múzeum és archívum megnyitását és fejlesztését;

2.  emlékeztet rá, hogy az Europeana digitális könyvtár elsődleges feladatát az európai kulturális örökség védelmének kell képeznie, hogy a jövő generációi számára lehetővé tegye a kollektív európai emlékezet kialakítását, és a legsérülékenyebb dokumentumokat meg lehessen kímélni az ismételt használat által okozott károsodásoktól;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai digitális könyvtár a kultúra demokratizálásának eszköze, mivel a távolból mindenki számára elérhető, így nagyon sok ember számára lehetővé teszi az európai örökség ritka vagy régi dokumentumaihoz való hozzáférést, amelyekbe megőrzési követelményeik miatt nehéz betekinteni;

4.  hangsúlyozza, hogy fontos az Europeanát olyan, teljes mértékben működőképes rendszerré alakítani, amely többnyelvű kezelőfelülettel és a szemantikus világhálóra jellemző tulajdonságokkal rendelkezik, ezáltal megőrzi a magas színvonalú műveket és az adatokat az egész világon hozzáférhetővé teszi;

i) Célok

5.  szorgalmazza, hogy az Europeana 2015-re egy legalább 15 ezer digitalizált tárgyból álló állománnyá váljon;

6.  igen sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok eltérő mértékben járulnak hozzá az Europeanához, és határozottan arra ösztönzi őket és az egyéb kulturális intézményeket, hogy szorosan működjenek együtt a művek digitalizálása terén, valamint folytassák a digitalizálási tervek kidolgozására tett erőfeszítéseiket minden lehetséges szinten, ezáltal elkerülve az erőfeszítések duplikálását és felgyorsítva a kulturális tartalom digitalizálását a rögzített számszerű célok elérése érdekében (10 millió dokumentum 2010-ben);

7.  hangsúlyozza, hogy át kell gondolni, milyen eszközökkel lehet a kulturális intézményeket arra ösztönözni, hogy digitalizálási terveik kezdetétől megállapodásokat kössenek a jogtulajdonosokkal a művek területtől független rendelkezésre bocsátásától, valamint egy versenyszellemre épülő környezetnek az internetes könyvkereskedők részvételével történő kialakítása érdekében, ezáltal elősegítve a kulturális örökség terjesztését Európa egész területén;

8.  megállapítja, hogy eddig Franciaország egyedül az Europeana összes digitalizált dokumentumának 47%-át bocsátotta rendelkezésre, ezért minden tagállamot még aktívabban ösztönözni kell, hogy országos könyvtáraik és kulturális intézeteik hozzájáruljanak ahhoz, hogy minden európai polgár korlátlanul hozzáférhessen saját kulturális örökségéhez;

9.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy segítsen megtalálni, miként lehet felhívni a tagállamok figyelmét arra a tényre, hogy az Europeana felhasználói a főbb műveket a nemzeti gyűjteményekben keresik, és nem az Europeanán keresztül;

ii) Előnyök

10. hangsúlyozza a digitalizálás lehetséges gazdasági előnyeit, hiszen a digitalizált kulturális eszközök gazdasági hatása – különösen a kultúrával kapcsolatos iparokban – jelentős, és a tudásalapú gazdaság alapjául szolgál, mindazonáltal figyelembe véve, hogy a kulturális javak nem gazdasági javak és védeni kell őket a túlzott elüzletiesedéstől;

11. hangsúlyozza, hogy az Europeanának az oktatás és a kutatás céljaira szolgáló egyik fő referenciaponttá kell válnia; úgy véli, hogy az oktatási rendszerekbe való következetes beillesztése esetén közelebb tudja hozni Európa fiataljait a kulturális, irodalmi és tudományos örökségükhöz, illetve az ilyen tartalmakhoz; valamint az összefogás területévé válhat, illetve hozzájárulhat a kultúrák közötti EU-n belüli kohézióhoz;

iii) Hozzáférés mindenki számára

12. hangsúlyozza, hogy a felhasználóbarát felépítésnek, különösen az áttekinthetőségnek és a tartalmak könnyű fellelhetőségének irányadó kritériumot kell jelentenie a portál kialakításakor;

13. hangsúlyozza, hogy tekintettel azokra az előnyökre, amiket az összes EU-állampolgár Europeanához való hozzáférése jelenthet, annak a lehető legrövidebb időn belül az összes hivatalos nyelven elérhetőnek kell lennie;

14. rámutat arra, hogy a portálnak figyelembe kell vennie a fogyatékkal élők szükségleteit, akiknek szintén teljes mértékben hozzá kell férniük az európai kollektív ismeretekhez; ösztönzi ezért a kiadókat, hogy több művet tegyenek elérhetővé a fogyatékkal élők által hozzáférhető formátumokban; javasolja a Bizottságnak, hogy amennyire csak lehetséges, gondoskodjon arról, hogy a digitalizált anyagok a fogyatékkal élők számára speciális (pl. audió változatban) is elkészüljenek;

15. hangsúlyozza a közös európai kulturális örökséghez való egyenlő hozzáférés fontosságát, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy számolják fel az egyes Europeana-tartalmakhoz való hozzáférés útjában álló EU-n belüli akadályokat;

16. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg az EU és a harmadik országok közötti tudásbeli szakadék kialakulásának elkerülése érdekében, valamint azzal a céllal, hogy az európaiak teljes körűen hozzáférhessenek saját kulturális örökségükhöz annak teljes sokszínűségében, továbbá segítsék elő az egész világ hozzáférését e kulturális örökséghez;

17. felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a magas szintű szakértői csoport által megkezdett munkát, mivel az hozzájárul az európai digitális könyvtárakra vonatkozó közös elképzelésekhez, valamint támogatja a gyakorlati megoldásokat a kulturális javak online hozzáférhetőségével kapcsolatos fő kérdések megoldása terén; ösztönzi az Europanán belül egy olyan elkülönített on-line tárhely kialakítását, ahol a felhasználók saját tartalmakat hozhatnak létre;

18. hangsúlyozza, hogy mind online, mind egyéb formában lépéseket kell tenni az Europeana Európa – különösen a magán- és közszférában, illetve az oktatásban kulturális tevékenységgel foglalkozó – polgárai körében történő népszerűsítésére;

Az Europeana tartalmának bővítése és javítása

19. ösztönzi a tartalomszolgáltatókat, hogy tegyék változatosabbá az Europeanán elérhető tartalmat, különösen a hanganyagok és videotartalom terén, különös figyelmet fordítva a szóbeli kultúra válfajaihoz tartozó kifejezési formákra, a könnyen megsemmisülő művekre és egyben tiszteletben tartva a szellemi tulajdonjogokat, különösen a szerzők és az előadók jogait; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásának fontosságát a mű integritásának megőrzése érdekében, illetve azzal a céllal, hogy meg lehessen akadályozni az esetleges változtatásokat (cenzúra, a művek módosítása stb.);

20. úgy véli, hogy a szabad és művészi kifejezés alapvető értékek; úgy ítéli meg, hogy a kulturális intézményeket, illetve a kultúrát támogató szervezeteket nem szabad ellenőrzés és cenzúra alá vetni az Europeana rendelkezésére bocsátott kulturális, irodalmi és tudományos tartalmakkal kapcsolatban;

i) A köztulajdonban álló tartalmak és az azokhoz való hozzáférés

21. meggyőződése, hogy az analóg világban köztulajdonban álló tartalomnak – a formátumváltás ellenére – a digitális környezetben is köztulajdonban kell maradnia;

22. emlékeztet rá, hogy az európai digitalizálási politika legfőbb céljaként az európai kulturális örökség megőrzését kell kitűzni, és hogy e tekintetben garantálni kell a digitalizálási tevékenység kizárólagos jellegének elkerülését annak érdekében, hogy ez a tevékenység ne keletkeztethessen a digitalizálási folyamatból eredő új jogokat, például fizetési kötelezettség előírását köztulajdonban lévő művek újbóli felhasználása esetén;

23. emlékeztet rá, hogy az Europeana számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy kiaknázhassa a köz- és a magánszféra partnersége keretében más könyvtárakkal aláírt megállapodásokat, és hogy az említett könyvtáraknak kapniuk kell egy másolatot a már digitalizált fájlokból;

24. kijelenti, hogy a köztulajdonban lévő művek köz- és magánszféra közötti partnerség keretében digitalizált fájljainak a partnerségben részt vevő közintézmény tulajdonában kell maradniuk, illetve amennyiben ez nem lehetséges, és a tagállamok kulturális intézményei a köz- és magánszféra közötti partnerség keretében kénytelenek kizárólagossági záradékot tartalmazó megállapodást kötni a nemzeti örökségüket alkotó művek digitalizálására vonatkozóan, úgy az Europeana portálhoz való hozzáférést megelőzően biztosítékot kell szerezni arról, hogy a digitalizált fájlok az említett záradék lejárta után az intézmény tulajdonába kerülnek;

25. hangsúlyozza, hogy a digitális könyvtárnak nem szabad eltérnie elsődleges céljától, vagyis annak garantálásától, hogy a tudás interneten történő terjesztése ne magánkézben lévő kereskedelmi vállalatoktól függjön, valamint hogy a művek digitalizálása ne eredményezze a közös európai kulturális örökséghez való hozzáférés korlátozását, és ezáltal a köztulajdon újabb privatizálását;

26. javasolja a Bizottságnak, hogy kérje fel a digitális tartalmak szolgáltatóit, lássák el tanúsítványokkal az Europeana oldalán említett weboldalakat;

27. felszólítja a köztulajdonban álló művek digitalizálását végző európai kulturális intézményeket, hogy ezt a tartalmat tegyék elérhetővé az Europeanán, és ne korlátozzák hozzáférhetőségét saját országuk területére;

ii) Szerzői jogi kérdések, ideértve a gazdátlan műveket is

28. hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni arra, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartása, valamint a jogtulajdonosok jogos érdekeinek védelme mellett, az Europeanán keresztül szerzői jogi védelem alatt álló, és különösen már nem forgalmazott és gazdátlan művek is elérhetők legyenek ágazatonkénti megközelítésben; úgy véli, hogy előnyben lehetne részesíteni olyan megoldásokat, mint a kollektív használati engedély kiterjesztése vagy egyéb kollektív gyakorlatok;

29. üdvözli, hogy a Bizottság vitát indított az uniós szerzői jogi szabályokról, amelynek célja a jogok tulajdonosai és a fogyasztói jogok közötti egyensúly megteremtése a globális összeköttetések világában, az új technológiák, illetve a szociális és kulturális gyakorlatok gyorsan változó online valóságának keretében;

30. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szerzői jogi védelem európai továbbfejlesztésével összefüggésben fogadjanak el a lehető legegységesebb és legátfogóbb jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a digitalizálási folyamat önmagában nem keletkeztet semmiféle önálló szerzői jogot; úgy véli, hogy e vita keretében azzal a kérdéssel is foglalkozni kell, hogy be kell-e vezetni jogi eltéréseket a gazdátlan művek közintézmények általi digitalizálására vonatkozóan;

31. hangsúlyozza a gazdátlan művek – olyan jogi védelem alatt álló művek, amelyek jogtulajdonosai ismeretlenek és érdemi kutatás ellenére sem lelhetők fel – jelentőségét, valamint azt, hogy megfelelő megoldások megtalálása érdekében ágazatról-ágazatra pontosan meg kell határozni a gazdátlan művek közé sorolható alkotások mennyiségét és típusát;

32. tekintettel a 2009. október 19-i, „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” címmel kiadott bizottsági közleményre, felkéri az Európai Bizottságot, hogy véget vetve a jelenlegi jogbizonytalanságnak, nyújtson be jogalkotási javaslatot a gazdátlan művek digitalizálásáról, megőrzéséről és terjesztéséről, figyelembe véve a jogtulajdonosok felkutatásának és díjazásának feltételeit;

33. támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy szorosan együttműködve az érintett felekkel, a megjelent művek digitalizálása és az interneten való hozzáférhetősége terén egyszerű és költséghatékony jogrendezési rendszert vezet be;

34. ezért üdvözli és támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint például az ARROW projekt(5), amelyben mind a jogtulajdonosok és a könyvtárak képviselői részt vesznek, különösen mivel ezek arra törekszenek, hogy azonosítsák a jogtulajdonosokat és jogaikat, valamint tisztázzák a művek jogokkal kapcsolatos státuszát, beleértve azt is, hogy gazdátlan vagy már nem forgalmazott művekről van-e szó;

35. felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a gazdátlan művek (amelyek jogtulajdonosait bizonyított kiterjedt kutatás ellenére sem lehet azonosítani vagy megtalálni) európai adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogosultság fennállásával kapcsolatos információcserét és a jogtulajdonosok felkutatásával kapcsolatos költségek ésszerűsítését;

36. szeretné, ha kiegyensúlyozott, egész Európára kiterjedő megoldás születne a gazdátlan művek digitalizálása és terjesztése terén, amely magában foglalja egyértelmű meghatározásukat rájuk vonatkozó közös előírások rögzítését (beleértve a tulajdonosok keresése során alkalmazott kellő gondosság előírását), valamint gazdátlan művek esetén megoldást nyújt a szerzői jogok megsértésének esetleges kérdésében;

37. hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni az olyan, magánszférával kapcsolatos dokumentumok (levelezés, feljegyzések, fényképek, filmek) esetében, amelyek kulturális intézmények gyűjteményeinek részét képezik, de soha nem adták ki vagy hozták nyilvánosságra őket, és problémákat vetnek fel a magánélet védelme és a személyhez fűződő jogok terén;

iii) Technológiák

38. rámutat arra, hogy szükség van a technológiai fejlesztésre a hosszú távú és fenntartható digitális megőrzés, a tartalomhoz való hozzáférési rendszerek interoperabilitása, a többnyelvű navigálás és a tartalom elérhetősége terén, valamint egységesítő előírásokra; üdvözli a nyílt forráskódú szoftvereknek az Europeana gyűjtemény létrehozásában történő alkalmazását;

39. javasolja a Bizottságnak, hogy a nemzeti intézmények vagy magánszférabeli partnerek által biztosított digitalizált anyagokról készült biztonsági másolatokat az említett intézmények vagy partnerek hardveres eszközein tárolják;

40. javasolja a Bizottságnak és magánszférában működő partnerintézményeinek, hogy találjanak olyan informatikai megoldásokat – pl. csak olvasható formátum és másolásvédett formátumok – az Europeana oldalán megtalálható, a szellemi tulajdonjog védelme alatt álló digitalizált anyagokra vonatkozóan, és az oldalon fájlok leírásában szerepeljen egy, a tartalom szolgáltatójának weboldalára mutató link, ahonnan a szolgáltató által meghatározott feltételek mellett az anyag letölthető;

41. javasolja a Bizottságnak, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a digitalizált műveknek egységes elektronikus formátumuk legyen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a digitalizált dokumentumok kompatibilitása az online felhasználói felülettel és az adatbázissal;

42. úgy véli, hogy tanulmányozni kellene a Web 2.0 eszközöket annak feltárása érdekében, hogy a polgárok (hosszú távon) milyen módon tölthetnek fel tartalmat az Europeanára anélkül, hogy ebbe kulturális intézményeket kelljen bevonni;

Finanszírozási és irányítási kérdések

43. hangsúlyozza, hogy az Europeana hosszú távú létéhez elengedhetetlen egy fenntartható finanszírozási és irányítási modell, és hogy a közvetlenül érintett felek kulcsfontosságú szerepet játszanak ezen irányítási modell kialakításának folyamatában;

i) Szponzorálás, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek

44. hangsúlyozza, hogy a digitalizálás magas költségeinek előteremtése és az időbeli nyomás miatt új finanszírozási módszereket kell kidolgozni, mint például a köz- és magánszféra partnersége, feltéve hogy ezek megfelelnek a szellemi tulajdonjogra és a piaci versenyre vonatkozó szabályoknak, valamint kulturális intézményeken keresztül elősegítik a művekhez való hozzáférést, egyben biztosítva, hogy a digitalizált anyagok a könyvtárak számára időbeli korlátozások nélkül szabadon hozzáférhetők legyenek;

45. hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek feltételeire alkalmazott, európai szinten összehangolt megközelítés fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy mélyrehatóan megvizsgálják a digitalizálási tervek kapcsán a magánszereplőkkel kötött partnerségi megállapodásokat, különösen a kizárólagossági záradékok időtartamát, a könyvtárak által saját jogon használt digitális fájlok keresőmotorok általi indexálását és hivatkozását, a szolgáltatás folyamatosságát, valamint a megállapodás nem bizalmas jellegét és a digitalizálás minőségét illetően;

46. hangsúlyozza, hogy a nemzeti könyvtárakban megtalálható művek digitalizálása az adófizetők által az adók megfizetése révén eszközölt pénzügyi befektetés gyümölcse; hangsúlyozza ezért, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségi szerződéseknek ki kell mondaniuk, hogy a magánvállalkozás által a könyvtár javára digitalizált mű másolata valamennyi keresőmotorban szerepeltethető, hogy ne csupán a partner magánvállalkozás, hanem a könyvtár honlapján is megtekinthető legyen;

47. emlékeztet rá, hogy a magánpartnerek digitalizálási folyamatba történő bevonása nem vezethet a kulturális sokszínűséget és a pluralizmust fenyegető magánmonopóliumok kialakulásához, és hogy a magánvállalkozások részvételének előfeltétele a piaci versenyszabályok betartása;

48. hangsúlyozza, hogy a szponzorálás megfontolásra érdemes alternatíva az Europeana számára, mivel nem csak a digitalizálási tevékenység finanszírozására teremt lehetőséget, hanem a szerzői jogdíjak fizetésének, illetve a gazdátlan művek és a kereskedelmi forgalomban már nem beszerezhető művek beszerzésének irányítására, valamint online közzétételükre is;

ii) Uniós és közforrásokból származó pénzügyi támogatás

49. hangsúlyozza, hogy a finanszírozás jelentős részének közforrásokból – vagyis az EU-tól, a tagállamoktól és kulturális szervezetektől – kell származnia, és javasolja, hogy a digitalizálási folyamatot tekintsék a lisszaboni stratégia részének, valamint hogy a projekt kapjon külön költségvetési sort a következő többéves pénzügyi keretben, azonban azt is javasolja, hogy a projekttel kapcsolatban folytassák a további bevételi források keresését annak érdekében, hogy az hosszabb távon önfinanszírozóvá válhasson;

50. hangsúlyozza, hogy csak egy külön költségvetési sor teremtheti meg azon feltételeket, amelyek által biztosítható a rendelkezésre álló támogatások átlátható, költséghatékony és a kitűzött céloknak megfelelő felhasználása;

51. megjegyzi, hogy eddig mindössze 6,2 millió eurót irányoztak elő az Europeana számára a 2009 és 2011 között időszakra az eContentplus program keretében;

52. kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret az Europeana finanszírozására eddig rendelkezésre álló támogatás többszöröséről rendelkezzen;

53.      hangsúlyozza, hogy EU-szinten meg kell szüntetni a jogi akadályokat annak érdekében, hogy a könyvtárak kérhessék digitalizálási tevékenységük európai finanszírozását;

54. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy évente tegyenek jelentést az Európai Parlamentnek az Europeana költségeiről és az elért eredményekről;

55. javasolja, hogy a Parlament a Bizottsággal közösen már 2011-ben vizsgálja felül az Europeanával kapcsolatos finanszírozást, a 2013-tól kezdődő finanszírozási modell fenntarthatósága érdekében; véleménye szerint a közös állami-magán finanszírozási szerkezettel maximalizálhatók lennének az Europeanában rejlő lehetőségek;

iii) Tájékoztatás és tudatosítás

56. javasolja egy finanszírozási és reklámkampány megszervezését a kérdés és annak sürgős jellege iránti tudatosság fokozása érdekében, és javasolja, hogy az Europeanára előirányzott források egy részét egy olyan könyvtárnak a lehető legszélesebb körű népszerűsítésére kellene fordítani, amelyben művek széles köre található meg lehetőleg minden médiaformában (szöveg, audio, video);

57. azt javasolja, hogy a “Csatlakozz az Europeanához!” hirdetése kreatív módon történjék; a köz- és magánszféra közötti partnerségeken és szponzoráláson keresztül, a célközönsége pedig a fiatalok legyenek, például nemzetközi sportesemények alkalmával vagy művészeti kiállításokkal és kulturális versenyekkel összefüggésben;

58. kéri a Bizottságot, hogy indítson média- és online kampányt az Europeana népszerűsítésére, átirányítva a látogatókat az uniós szerverekről az Europeana oldalára, mint a digitális formátumú adatok fő lelőhelyére, illetve ösztönözve a tagállamokat és a kulturális intézményeket arra, hogy tartalmakat adjanak az oldalhoz; ugyanakkor sajátos, az oktatás minden szintjén tanuló diákokat és dolgozó tanárokat célzó kampány indítására szólít fel, amely az Europeana digitális forrásainak oktatási célokra történő felhasználására koncentrál;

59.      véleménye szerint egy ilyen kampány nagyon hasonló ahhoz, az Európában a még mindig létező digitális megosztottság megszüntetéséhez már szükségesnek ítélt intézkedéshez, amely biztosítja, hogy az Europeana és egyéb online források tartózkodási helyüktől függetlenül mindenki számára elérhetők és hasznosíthatók legyenek; javasolja, hogy ez a kampány, és az Europeana iskolákban történő lehetséges használata azon alapuljon, hogy a nagyobb tartalomhoz és több információhoz való hozzáférés nem cél önmagában, és éppen ezért olyan kezdeményezéseknek kell kísérniük, amelyek serkentik az online tartalmak és információk kritikai elemzését,

60. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Europeanahoz kapcsolódó tájékoztató kampányokat és figyelemfelkeltő tevékenységeket a tagállamokban működő, megfelelő partnerségi szervezeteken keresztül bonyolítsák le;

iv) Irányítás

61. üdvözli az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány hozzájárulását a múzeumok, archívumok, audiovizuális archívumok és könyvtárak közötti, a közös Europeana portál működését és fenntarthatóságát biztosító együttműködés módozatairól szóló hivatalos megállapodások előmozdítása terén;

62. úgy véli, hogy a kulturális intézményeknek továbbra is központi szerepet kell játszaniuk az Europeana irányításában, amelynek a lehető legdemokratikusabbnak kell lennie; továbbá felszólítja a kulturális intézményeket, hogy a digitalizált munkák megduplázásának elkerülése és az erőforrások racionális kihasználása érdekében működjenek együtt;

63.      kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a projekt menedzsmentjét, és gondoskodjanak arról, hogy nemzeti szinten sor kerüljön a digitalizálási folyamat irányításáért és ellenőrzésért felelős illetékes hatóság kijelölésére, a könyvtárak és a kulturális anyagok szolgáltatói kapjanak tájékoztatást az Europeana projekt létezéséről, és közvetlenül a szolgáltatóktól gyűjtsék össze a már meglévő digitalizált anyagokat az egységes digitális formátumba történő átalakítás céljából annak érdekében, hogy az új tartalmat azonnal hozzá lehessen adni az Europeana adatbázishoz; véleménye szerint hosszútávon megfontolandó, hogy a meglévő, az Európai Unió által közösen létrehozott projekt részeként készült digitális anyagok összegyűjtését prioritásként kell kezelni, és azokat hozzá kell adni az Europeana digitális könyvtárához;

64. nyilvános ajánlattételi felhívások kibocsátását javasolja az Europeana lehető leghatékonyabb, világos és reális célokat kitűző, szükség esetén a projekt újraértékelését is elvégző igazgatása érdekében,

65.      javasolja a Bizottságnak, hogy végezzen kutatásokat egy olyan európai testület felállítására vonatkozóan, amely koordinálná a nemzeti hatóságok bevonását a digitalizálási folyamat, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kifizetések és Europeana projekttel kapcsolatos egyéb kérdések ellenőrzésébe;

****

66. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL C 319., 2008.12.13., 18. o.

(2)

HL C 219. E, 2008.8.28., 296.o.

(3)

HL L 236., 2006.8.31., 28. o.

(4)

HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

(5)

Accessible Registries of Rights information and Orphan works (szerzői jogi információk és gazdátlan művek központi adatbázisa)


INDOKOLÁS

Az Europeana(1), Európa online könyvtári, múzeumi és archívumrendszere 2008 novemberében nyílt meg a Bizottság digitális könyvtári kezdeményezése részeként. E kezdeményezés célja, hogy Európa kulturális és tudományos örökségét mindenki számára hozzáférhetővé tegye az interneten.

Az Europeanában jelenleg 6 millió digitalizált mű érhető el, köztük könyvek, térképek, kisfilmek és fényképek. A cél, hogy ez a szám elérje a 10 milliót 2010 júniusára, amikor a tervek szerint az Europeana új változatának el kellene indulnia. A projekt második szakaszában a teljes körűen működő, többnyelvűbb és a szemantikus világháló elvén alapuló Europeana.eu 2011-ben indul majd el. A felhasználók számára hozzáadott érték, hogy az Europeana lehetővé teszi, hogy saját anyanyelvükön juthassanak információhoz.

Az Europeanát az eContentplus program, a versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint néhány tagállam és kulturális intézmény finanszírozza.

Az Európai Digitális Könyvtár Alapítványt azért hozták létre, hogy átfogó, több területre kiterjedő hozzáférést nyújtson Európa kulturális örökségéhez. Célja egyrészt a múzeumok, archívumok, audiovizuális archívumok és könyvtárak közötti, a közös Europeana portál működését és fenntarthatóságát biztosító együttműködés módozatairól szóló hivatalos megállapodások előmozdítása. Másrészt olyan jogi keretet kíván biztosítani, amelyet az EU finanszírozási célokra tud használni, valamint kiindulópontul szolgálhat a jövőbeli irányítás számára.

Az oldalt a Holland Nemzeti Könyvtárban helyet kapott Europeana-iroda működteti. Jelenleg több mint 1000 kulturális intézmény járul hozzá tartalommal az Europeanához (közvetlenül vagy tartalomszolgáltató bevonásával), partnerhálózata pedig több mint 150 tagú.

A Bizottság már az Europeana fejlesztésének következő szakaszát tervezi. A cél az, hogy az Europeana és annak a digitalizálás, az online hozzáférhetőség és a digitális megőrzés terén megállapított elvi alapjai az európai kultúra láthatóságát hosszú távon biztosítsák az interneten, és hogy ezáltal közös és változatos kulturális örökségünk az európai információs infrastruktúra szerves részévé váljon a jövő számára.

Az Europeana további fejlesztéséről nyilvános vita is indult. Ez többek között azzal foglalkozott, hogy a köz- és magánszféra partnerségeken keresztül a magánszféra hogyan tud bekapcsolódni az Europeana további fejlesztésébe, valamint hogyan tehető kereshetővé az Europeanán keresztül a szerzői jogi védelem alatt álló tartalom.

Az Európai Parlament „i2010: egy európai digitális könyvtár létrehozásáról” című, 2007. szeptember 27-i állásfoglalásában támogatását fejezte ki egy olyan európai digitális könyvtár létrehozása iránt, amely közös, többnyelvű hozzáférési pontot jelent Európa kulturális örökségéhez.

Ma, amikor az Europeana valósággá válik, egyértelmű politikai támogatásra van szüksége az Európai Parlament részéről, mivel e projekt hosszú távú életképessége és minősége a fenntartható finanszírozási és irányítási modelltől, a szerzői anyagok tömeges digitalizálásának megoldásától, valamint a tagállamok ezen erőfeszítések jelentősége iránti tudatosságának növelésétől függ.

A tartalommal kapcsolatos fő kérdések

A kulturális termékek, beleértve könyvek digitalizálása széleskörű és költséges vállalkozás, amely a jogtulajdonosok, kulturális intézmények és ikt-vállalatok, valamint a köz- és magánszféra szoros együttműködését követeli meg.

Saját kulturális és/vagy információs szakpolitikáiknak megfelelően a tagállamok és kulturális intézményeik választják meg, hogy mely anyagaikat kívánják digitalizálni és az Europeana felületén hozzáférhetővé tenni.

Az egyes tagállamok az elérhetővé tett anyagok száma és ezek típusa terén is nagyon eltérő mértékben járulnak hozzá az Europanához. A digitális könyvek csupán 5%-a érhető el az Europeanában. Ezek közel fele Franciaországból származik. A többi nagy hozzájáruló Németország (16%), Hollandia (8%) és az Egyesült Királyság (8%). A többi ország hozzájárulása 5% vagy kevesebb.

Tekintve a tömeges digitalizálás terén világszerte elindult folyamatokat, sürgetővé vált, hogy komolyabban vegyük az európai kulturális örökség nagyszabású digitalizálásának feladatát. Külön figyelmet kell szentelni azon műveknek, köztük audiovizuális anyagoknak, amelyek érzékenyek, és rövid időn belül megsemmisülhetnek.

Az eredeti cél a nem szerzői jogi védelem alatt álló anyagokban rejlő lehetőség kiaknázása volt. Jogi okok miatt az Europeana nem tartalmaz már nem forgalmazott könyveket (a nemzeti könyvtárak anyagának mintegy 90%-a) és olyan gazdátlan műveket sem, amelyek szerzői azonosíthatatlanok (becslések szerint a szerzői jogi védelem alá tartozó nemzeti gyűjtemények 10–20%-a).

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy megoldást kell találni a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok bevonására. Ez különösen fontos a „20. századi űr”, vagyis egy olyan helyzet elkerülése érdekében, amelyben az 1900 előtti kulturális anyagok jelentős része elérhető az interneten, a közelmúltban született anyagok közül viszont csak kevés. Erre a helyzetre – a szerzői jogi szabályozásra maradéktalanul figyelemmel – a kulturális intézmények és a jogtulajdonosok nagyfokú együttműködése jelenthet csak megoldást.

Különösen súlyos problémát jelent a gazdátlan művek kérdése, vagyis azon alkotásoké, amelyek jogtulajdonosait lehetetlen vagy rendkívül nehéz felkutatni. A legtöbb tagállam alig tett előrelépéseket azóta, hogy a Bizottság 2006-ban ajánlást adott ki a digitalizálásról és digitális megőrzésről.

A gazdátlan művek kérdése az érdeklődés homlokterébe került, mivel a Google Book Search szolgáltatással kapcsolatos perben született egyezség számos ilyen művet érint. (A Google Books az internet-szolgáltatási piac egyik legfontosabb szereplője által fejlesztett kereskedelmi projekt. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kulcsszavas keresést követően az interneten megnézhessenek köztulajdonban álló könyveket és szerzői jogi védelem alatt álló művek részleteit.) Az egyezség a Google, valamint az Association of American Publishers (amerikai kiadók szövetsége) és az Authors’ Guild (írók szövetsége) közötti megállapodás a szerzői jogok megsértése miatt indított perben. Az egyesült államokbeli megállapodás a könyveknek a Google által csak az Egyesült Államokban történő, kereskedelmi célú felhasználására vonatkozik. Ez mindenesetre tudásbeli szakadék kialakulásához vezethet Európa és az Egyesült Államok között, amennyiben európai szerzők digitalizált könyvei e megállapodás következményeként csak az Egyesül Államok területéről lesznek elérhetők. A Google de facto monopolhelyzetbe kerülhet a könyv-felfedezés, -terjesztés és -értékesítés terén.

A Bizottságnak ezért figyelemmel kell kísérnie a helyzet további alakulását. Mindent meg kell tenni egy újabb digitális szakadék elkerülése és a közös, hosszú távú európai érdekek védelme érdekében. Az európai megközelítés különbözik a Google Books által követettől, mivel az Europeana világszerte elérhető szolgáltatás, amely magas színvonalú tartalomra és a szerzői jogi jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartására törekszik. Ezt nem szabad elfelejteni, amikor megoldásokat keresünk az uniós tagállamokban nagy mértékben eltérő szerzői jogi jogszabályokból adódó sokrétű problémákra.

A gazdátlan művek jogainak rendezése terén jelenleg igen hasznos eszközöknek bizonyulnak az olyan kezdeményezések mint az ARROW projekt (Accessible Registries of Rights information and Orphan works – szerzői jogi információk és gazdátlan művek központi adatbázisa), amely lehetővé teszi, hogy egy európai szinten kifejlesztett felületen bármely felhasználó ellenőrizhesse, hogy egy mű elérhető-e, lejárt-e a szerzői joga, vagy gazdátlan-e, valamint információhoz jusson a jogtulajdonosokról.

Az Európában folyó digitalizálási projektek során egyre inkább kiütközik a köztulajdonban álló anyagok formátumváltást követő problémája. Elengedhetetlen, hogy az analóg világban köztulajdonban álló könyvek a digitális környezetben is köztulajdonban maradjanak, és hogy a lehető legszélesebb közönség elérhesse őket. Európában számos megközelítés létezik, ami jogi kérdéseket vet fel a digitalizálással létrehozott jogok tekintetében.

A köztulajdonban álló anyagokkal kapcsolatos ilyen probléma például annak feltételezése, hogy a digitalizálással a jogok új rétege jön létre, vagy az, hogy a köztulajdonban álló munkák kizárólagos joga a digitalizáló céghez kerül, valamint az is, hogy a digitalizálás során felhalmozódó kulturális tartalomhoz való hozzáférés területi korlátokba ütközik.

Pénzügyi kérdések

Az Europeana digitális könyvtár finanszírozási modellje kezdetekben kizárólagosan közösségi támogatásra épült (2009-ig az eContentplus program által társfinanszírozott EDL-net – európai digitális könyvtárhálózat – projekt keretében), mára viszont finanszírozásába a Bizottságon (versenyképességi és innovációs keretprogram) kívül beszálltak a tagállamok, néhány kulturális intézmény, valamint a magánszféra is támogatja (2009-től 2013 végéig).

A 2013-tól kezdődő időszakra új finanszírozási módszereket kell kidolgozni a fenntartható finanszírozás biztosítása érdekében.

Az egyik lehetőség, hogy a jelenlegi projektalapú finanszírozást köz- és magánszféra partnerségek váltsák fel, valamint strukturáltabbá váljon a közintézményi hozzájárulás.

A köz- és magánszféra partnerségek különböző formákat ölthetnek, így például lehet szó magánfinanszírozásról, a tartalmat bevételforrásként felhasználó szervezetek anyagaira mutató linkek Europeanán való elhelyezéséről, vagy a partnerségnek egy olyan, a jelenlegi kereteken túlmutató modelljéről, amelyben a magánszektor közvetlenül érdekelt az Europeana működtetésében és abból bevételre tesz szert. Ennek mindenkor egyértelmű feltételeken és közös iránymutatásokon kell alapulnia.

A közfinanszírozási modelleknek magukban kell foglalniuk a tagállamok hozzájárulásának növekedését és a 2013 utáni folyamatos közösségi hozzájárulást.

Azonnali feladat lenne a jelenleg alakuló lisszaboni stratégia keretében foglalkozni a költséges, tömeges digitalizálási folyamattal. E tekintetben előrelépés lenne, ha a digitalizálás költségeinek egy részét a jövőbeli közösségi programokból finanszíroznák, és ezt figyelembe venné az új többéves pénzügyi keret. A jelenlegi recesszió nem okozhatja az információs társadalom, a digitalizálás és az ezekhez kapcsolódó területek finanszírozásának csökkentését.

A jövőbeli finanszírozással foglalkozó megfelelő kampányra, beleértve pénzügyi támogatókat toborzó konferenciákra van szükség, az Europeana, és tágabb értelemben annak a hatalmas munkának és erőfeszítésnek a megismertetése érdekében, amely ahhoz kell, hogy jelentős előrelépést tehessünk az európai kulturális örökség nagyszabású digitalizálása terén.

(1)

http://www.europeana.eu


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (5.2.2010)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

Europeana: a fejlesztés következő szakasza

(2009/2158(INI))

A vélemény előadója: Ioan Enciu

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az oktatási és életkörülmények javítása érdekében elsőbbséget kell biztosítani a kulturális és oktatási tájékoztatáshoz való szabad hozzáférésnek,

B.   mivel igen sok, különböző könyvtárak tulajdonában lévő digitalizált mű még nem elérhető nyilvánosan a digitális formátumok közötti kompatibilitás hiánya miatt, és mivel köszönhetően személyzetüknek, a könyvtárak a legalkalmasabb intézmények a művek digitalizálási folyamatának ellenőrzésére és irányítására,

1.   javasolja a Bizottságnak, hogy az Europeana virtuális könyvtár megszervezésére online adatbázis formájában kerüljön sor, ami a digitális anyagok egységes megjelenítésével megkönnyíti a felhasználói hozzáférést és javítja a digitalizált művek biztonságát, mivel egy egységes adatbázis ellenőrzése csökkenti a működési és fenntartási költségeket;

2.   hangsúlyozza, hogy tekintettel az Europeanához az Európai Unió összes állampolgára érdekében történő csatlakozásra, annak a lehető legrövidebb időn belül az összes hivatalos nyelven elérhetőnek kell lennie;

3.   hangsúlyozza, hogy a fogyatékkal élők számára előnyt jelent a digitális technológia, valamint könnyebb hozzáférést biztosít számukra az oktatáshoz, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy elérhető formátumban és adaptált technológiákon keresztül gondosodjanak az európai kollektív tudáshoz való teljes és ingyenes hozzáférésről annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők számára garantálható legyen a hozzáférés;

4.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a projekt menedzsmentjét, és gondoskodjanak arról, hogy az illetékes hatóság kijelölésére nemzeti szinten kerül sor a digitalizálási folyamat irányítása és ellenőrzése céljából, tájékoztassák a könyvtárakat és a kulturális anyagok szolgáltatóit az Europeana projekt létezéséről, és közvetlenül a szolgáltatóktól gyűjtsék össze a már meglévő digitalizált anyagokat az egységes digitális formátumba történő átalakítás céljából, annak érdekében, hogy az új tartalmat azonnal hozzá lehessen adni az Europeana adatbázishoz; véleménye szerint hosszútávon megfontolandó, hogy a meglévő, az Európai Unió által közösen létrehozott projekt részeként készült digitális anyagok gyűjtésének prioritást kell biztosítani és hozzáadni az Europeana digitális könyvtárához;

5.   nyilvános ajánlattételi felhívások kibocsátását javasolja, tekintettel az Europeana lehető leghatékonyabb igazgatására, világos, reális célokat kitűzésével és amennyiben szükséges a működés értékelése mellett;

6.   azt ajánlja a Bizottságnak, hogy kérje fel a digitális tartalmak szolgáltatóit, lássák el tanúsítványokkal az Europeana oldalán említett weboldalakat;

7.   kéri a Bizottságot, hogy alkossa meg a művek közzétételére és digitális változatának a nemzeti archívumok számára a nyomtatással egyidejűleg történő továbbítására vonatkozó szabályokat, és a nemzeti archívumok a szerzői jogok szigorú tiszteletben tartása mellett adják hozzá a tartalmat az Europeanához;

8.   javasolja a Bizottságnak, hogy gondoskodjon az Europeana könyvtárában található összes kulturális és oktatással kapcsolatos információhoz való ingyenes hozzáférésről a középiskolák, egyetemek és egyéb oktatási intézmények diákjai, hallgatói és tanárai, valamint minden olyan személy számára, akik jóhiszeműen tanulmányokat és kutatásokat végeznek, ugyanakkor arról is, hogy a fejlesztésen és integrált óratervek, tanmenetek és oktatási szoftverek ingyenes biztosítása révén támogassa azokat a kutatási és fejlesztési projekteket, amelyek felhasználják az Europeana digitális forrásait; véleménye szerint a szubszidiaritás nem jelent akadályt az Europeana programok számára, amelyek a lehető legtöbb tudományos és technikai információt teszik elérhetővé az oktatási rendszer, mint egész, illetve a tanárok, diákok és kutatók számára;

9.   hangsúlyozza, hogy az Europeana hosszú távú létezése a fenntartható finanszírozástól és irányítási modellektől függ, és kiemeli, hogy finanszírozása jelentős arányban állami támogatásokból kell történjen, de új finanszírozási modelleket – mint pl. a köz- és magánszféra partnersége – is fontolóra kell venni és fejleszteni kell;

10.  javasolja a Bizottságnak, hogy a jövőben fontolja meg annak lehetőségét, hogy a jövőbeli kutatások eredményeként születő digitális forrásokat és az Európai Unióval közösen finanszírozott fejlesztési projekteket bevigyék az Europeana digitális könyvtárába, figyelembe véve szellemi tulajdonjogból adódó korlátokat;

11.  hangsúlyozza, hogy EU-szinten meg kell szüntetni a jogi akadályokat annak érdekében, hogy a könyvtárak kérhessék digitalizálási tevékenységük európai finanszírozását;

12.  javasolja a Bizottságnak, hogy adjon iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy biztosítható legyen bárki más számára az Europeana tartalmához való megengedhető hozzáférés, tekintet nélkül a végül kiválasztott finanszírozási modellre;

13.  felszólítja a Bizottságot és a jelenlegi holland alapú igazgatást, hogy végezzenek alapos technikai és esztétikai fejlesztéseket az Europeanával kapcsolatban, ideértve az alapok azonosításával és biztosításával kapcsolatban felmerült nehézségeket, annak érdekében, hogy a könyvtárak végrehajthassák a szükséges digitalizálási munkákat;

14. kéri a Bizottságot, hogy indítson média- és online kampányt az Europeana népszerűsítésére a forgalom európai szervekről az Europeana oldalára, mint a digitális formátumú adatok fő lelőhelyére történő átirányításával, illetve a tagállamok és a kulturális intézmények arra történő ösztönzésével, hogy tartalmakat adjanak az oldalhoz; ugyanakkor sajátos, az oktatás minden szintjén tanuló diákokat és dolgozó tanárokat célzó kampány indítására szólít fel, amely az Europeana digitális forrásain oktatási célokra történő felhasználására koncentrál;

15.  véleménye szerint egy ilyen kampány nagyon hasonló ahhoz, az Európában a még mindig létező digitális megosztottság megszüntetéséhez már szükségesnek ítélt intézkedéshez, amely biztosítja, hogy az Europeana és egyéb online források mindenki számára, függetlenül attól, hol vannak, elérhető legyen, és hasznukra váljon; javasolja, hogy ez a kampány, és az Europeana iskolákban történő lehetséges használata azon alapuljon, hogy a nagyobb tartalomhoz és több információhoz való hozzáférés nem ér önmagában véget, és éppen ezért olyan kezdeményezéseknek kell kísérniük, amelyek serkentik az online tartalmak és információk kritikai elemzését,

16.  javasolja a Bizottságnak, hogy végezzen kutatásokat egy, a nemzeti hatóságoknak a digitalizálási folyamat, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kifizetések és Europeana projekttel kapcsolatos egyéb kérdések ellenőrzésébe történő bevonását koordináló európai testület felállítására vonatkozóan;

17.  javasolja a Bizottságnak, hogy amennyire csak lehetséges, gondoskodjon arról, hogy a digitalizált anyagok a fogyatékkal élők számára speciális (pl. audió változatban) is elkészüljenek;

18. javasolja a Bizottságnak és magánszférában működő partnerintézményeinek, hogy találjanak olyan informatikai megoldásokat – pl. csak olvasható formátum és jogvédett formátumok – a szellemi tulajdonjog védelme alatt álló, az Europeana oldalán megtalálható a digitalizált anyagokra vonatkozóan, és az oldalon, az egyes anyagoknál szerepeljen a tartalom szolgáltatójának weboldalára mutató link, ahonnan a szolgáltató által meghatározott feltételek mellett az anyag letölthető;

19. javasolja a Bizottságnak, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a digitalizált műveknek egységes elektronikus formátumuk legyen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a digitalizált dokumentumok online felhasználói felülettel és az adatbázissal való kompatibilitása;

20. javasolja a Bizottságnak, hogy a nemzeti intézmények és magánszférabeli partnerek által biztosított digitalizált anyagokról készüljön biztonsági másolat, amelyet azok tulajdonosai merevlemezen tárolhatnak.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

4.2.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Zoltán Balczó, Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Lena Ek, Ioan Enciu, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Edit Herczog, Arturs Krišjānis Kariņš, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

António Fernando Correia De Campos, Francesco De Angelis, Ilda Figueiredo, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Ivailo Kalfin, Paweł Robert Kowal, Werner Langen, Marian-Jean Marinescu, Alajos Mészáros, Vladko Todorov Panayotov, Peter Skinner, Hannu Takkula, Silvia-Adriana Ţicău


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (29.1.2010)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

Europeana – a fejlesztés következő szakaszai

(2009/2158(INI))

A vélemény előadója: Marielle Gallo

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   hangsúlyozza a gazdátlan művek – olyan jogi védelem alatt álló művek, amelyek jogtulajdonosai ismeretlenek és érdemi kutatás ellenére sem lelhetők fel – jelentőségét, valamint azt, hogy megfelelő megoldások megtalálása érdekében ágazatról-ágazatra pontosan meg kell határozni a gazdátlan művek közé sorolható alkotások mennyiségét és típusát;

2.   felkéri az Európai Bizottságot, hogy véget vetve a jelenlegi jogbizonytalanságnak, nyújtson be jogalkotási javaslatot a gazdátlan művek digitalizálásáról, megőrzéséről és terjesztéséről, figyelembe véve a jogtulajdonosok felkutatásának és díjazásának feltételeit;

3.   felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a gazdátlan művek európai adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogosultság fennállásával kapcsolatos információcserét és a jogtulajdonosok felkutatásával kapcsolatos költségek ésszerűsítését;

4.   hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni az olyan, magánszférával kapcsolatos dokumentumok (levelezés, feljegyzések, fényképek, filmek) esetében, amelyek kulturális intézmények gyűjteményeinek részét képezik, de soha nem adták ki vagy hozták nyilvánosságra őket, és problémákat vetnek fel a magánélet védelme és a személyhez fűződő jogok terén;

5.   hangsúlyozza, hogy át kell gondolni, milyen eszközökkel lehet a kulturális intézményeket arra ösztönözni, hogy digitalizálási terveik kezdetétől megállapodásokat kössenek a jogtulajdonosokkal a művek területtől független rendelkezésre bocsátásától, valamint egy versenyszellemre épülő környezetnek az internetes könyvkereskedők részvételével történő kialakítása érdekében, ezáltal elősegítve a kulturális örökség terjesztését Európa egész területén;

6.   hangsúlyozza a közös európai kulturális örökséghez való egyenlő hozzáférés fontosságát, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy számolják fel az egyes Europeana-tartalmakhoz való hozzáférés útjában álló EU-n belüli akadályokat;

7.   hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek feltételeire alkalmazott, európai szinten összehangolt megközelítés fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy mélyrehatóan megvizsgálják a digitalizálási tervek kapcsán a magánszereplőkkel kötött partnerségi megállapodásokat, különösen a kizárólagossági záradékok időtartamát, a könyvtárak által saját jogon használt digitális fájlok keresőmotorok általi indexálását és hivatkozását, a szolgáltatás folyamatosságát, valamint a megállapodás nem bizalmas jellegét és a digitalizálás minőségét illetően;

8.   felkéri az Európai Bizottságot, hogy szervezzen a nyilvánosság számára tájékoztató kampányt az Europeana létezéséről és az általa nyújtott szolgáltatásokról;

9.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Europeanahoz kapcsolódó tájékoztató kampányokat és figyelemfelkeltő tevékenységeket a tagállamokban működő, megfelelő partnerségi szervezeteken keresztül bonyolítsák le;

10. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy segítsen megtalálni, hogy miként lehet felhívni a tagállamok figyelmét arra a tényre, hogy az Europeana felhasználói a főbb műveket a nemzeti gyűjteményekben keresik, és nem az Europeanán keresztül.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.1.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Christian Engström, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Cecilia Wikström

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Piotr Borys, Sajjad Karim, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Toine Manders, Arlene McCarthy, Angelika Niebler


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

22.2.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Badia i Cutchet, Malika Benarab-Attou, Piotr Borys, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Pál Schmitt, Marco Scurria, Timo Soini, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ivo Belet, Nessa Childers, Nadja Hirsch, Catherine Soullie, Rui Tavares

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Roger Helmer

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat