JELENTÉS a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

5.3.2010 - (COM(2008)0637 – C6‑0340/2008 – 2008/0193(COD)) - ***I

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Előadó: Edite Estrela
A vélemény előadója (*):Rovana Plumb,
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
(*) Társbizottság – Az eljárási szabályzat 50. cikke

Módosítások

• 001-081 (PDF - 324 KB)
• 001-081 (DOC - 390 KB)
• 082-086 (PDF - 115 KB)
• 082-086 (DOC - 261 KB)
• 087-095 (PDF - 121 KB)
• 087-095 (DOC - 491 KB)
• 096-106 (PDF - 128 KB)
• 096-106 (DOC - 508 KB)
• 107-114 (PDF - 121 KB)
• 107-114 (DOC - 489 KB)
• 115-115 (PDF - 100 KB)
• 115-115 (DOC - 211 KB)
• 116-116 (PDF - 107 KB)
• 116-116 (DOC - 456 KB)
• 117-120 (PDF - 112 KB)
• 117-120 (DOC - 258 KB)
• 121-121 (PDF - 96 KB)
• 121-121 (DOC - 92 KB)
• 122-122 (PDF - 104 KB)
• 122-122 (DOC - 456 KB)
• 123-125 (PDF - 110 KB)
• 123-125 (DOC - 469 KB)
• 126-128 (PDF - 107 KB)
• 126-128 (DOC - 465 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

(COM(2008)0637 – C7‑0000/2009 – 2008/0193(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0637),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 137. cikkének (2) bekezdésére és 141. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0340/2008),

–   tekintettel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, 153. cikkének (2) bekezdésére és 157. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. május 13-i véleményére[1],

–   a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzat 37., 55. és 175. cikkére,

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság első jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0267/2009),

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság második jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0032/2010),

1.   elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály Az irányelv címe
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a munkavállalókat a munka és a családi élet összeegyeztethetőségében segítő intézkedések bevezetéséről
Indokolás
Az EK-Szerződés 141. cikkének (3) bekezdését is magában foglaló többszörös jogalap megengedi az irányelv hatályának kiterjesztését. Ez az átfogóbb megközelítés erősebb üzenetet intézne a vállalkozásokhoz abban az értelemben, hogy a gyermekvállalás nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is érinti.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió alapelve. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikke tilt minden, nemek alapján történő megkülönböztetést, és minden területen megköveteli a nők és férfiak közötti egyenlőség biztosítását.	(4) A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió alapelve. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikke tilt minden, nemek alapján történő megkülönböztetést, és minden területen megköveteli a nők és férfiak közötti egyenlőség biztosítását, beleértve a munka és a magánélet összeegyeztetését is.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Az Európai Közösségek Bírósága által a C-506/06. számú, Mayr kontra Flöckner ügyben 2008. február 26-án hozott ítéletben1 a Bíróság úgy foglalt állást, hogy nemi alapon történő közvetlen megkülönböztetés áll fenn abban az esetben, ha egy női munkavállalót IVF-kezeléshez kapcsolódó hiányzása miatt hátrányos helyzetbe hoznak.
	1 [2008] ECR I-01017.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5b) A szülési szabadságon lévő nő arra való jogosultságát, hogy a szülési szabadság lejárta után visszatérjen munkahelyére vagy azzal azonos munkakörbe, a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás)1szabályozza.
	1 HL L 204., 2006.7.26., 23.o.
Indokolás
A 92/85/EGK irányelv módosítására irányuló javaslat nem tartalmaz utalást a 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkére, amely a szülési szabadság lejárta után járó jogosultságokról szól.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az európai szociális partnerek által 2009. június 18-án aláírt, a szülői szabadságról kötött átdolgozott keretmegállapodás nem kezeli megfelelően a javadalmazással és a családi okokból igénybe vehető speciális szabadságokkal kapcsolatos kérdéseket és ezért nem tesz eleget azon szerepének, amelyet a szülők magánélete és munkája közötti egyensúly javítását célzó fontos intézkedésként be kellene töltenie.
Indokolás
A szülői szabadságról kötött keretmegállapodás fontos eszköze a magán- és családi élet, valamint a szakmai élet összeegyeztethetőségét segítő, esélyegyenlőségi politikának, ugyanakkor e megállapodás csupán minimumkövetelményeket fogalmaz meg, ezért csupán kezdeti intézkedésnek tekinthető.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) A 2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy a tagállamoknak fel kell számolniuk a nők munkaerő-piaci részvételét akadályozó tényezőket, és 2010-ig létre kell hozniuk olyan intézményeket, amelyek befogadják a 3 év és az iskolaköteles életkor közötti gyermekek legalább 90%-át és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%-át, továbbá hogy az ilyen korú gyerekeknek városon és vidéken egyforma esélyt kell teremteni az ilyen intézményekbe való bejutáshoz.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6c) A Bizottság „Az EU gyermekjogi stratégiája felé”című 2006. július 4-i közleménye megállapítja, hogy a gyermekek jogaira az EU egyik prioritásaként kell tekinteni, és a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ gyermekjogi egyezményét és az azt kiegészítő jegyzőkönyveket, illetve a millenniumi fejlesztési célkitűzéseket.
Indokolás
A közlemény az EU egyik prioritásaként tekint a gyermekek jogaira, és megállapítja, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ gyermekjogi egyezményét és a kiegészítő jegyzőkönyveket, illetve a millenniumi fejlesztési célkitűzéseket. Ezen irányelv tekintetében ez azt jelenti, hogy minden gyermek számára biztosítani kell a lehetőséget az anyatejjel való táplálásra és a fejlődési szükségleteinek megfelelő gondozásra, valamint megfelelő minőségű ellátás igénybevételére.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6d) Az Egészségügyi Világszervezetnek az újszülöttek és a gyermekek táplálására vonatkozó átfogó stratégiáról szóló 2002. április 16-i ajánlása – az Egészségügyi Világszervezet 55. közgyűlése 55.25. számú állásfoglalásának támogatásával –megállapítja, hogy a gyermek életének első hat hónapjában kizárólag az anyatejjel történő táplálás garantálja az optimális növekedést és fejlődést. Az állásfoglalás alapján a tagállamoknak ösztönözniük kell az ilyen célú szabadság biztosítását.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Minden szülőnek joga van gyermekét gondozni.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 8 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8b) Az irányelv szülési szabadságra vonatkozó rendelkezései nem ütközhetnek a tagállamok által megállapított, a szülői szabadságra vonatkozó szabályozásokkal, és az irányelv nem alkalmazható e szabályok sérelmére. A szülési, apasági és a szülői szabadság kiegészítik egymást, és a kettő együtt még jobban elősegítheti a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét.
Indokolás
A Bizottság indokolásában mesterséges megkülönböztetést tesz a szülési és a szülői szabadság között. A szülési és a szülői szabadság összeegyeztethető egymással, és a kettő együtt még jobban elősegítheti a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 8 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8c) A gyermeket örökbe fogadó munkavállalónak ugyanolyan jogokat kell biztosítani, mint a biológiai szülőnek, és szülési szabadságot is azonos feltételek mellett kell számára biztosítani.
Indokolás
Bár az irányelv a biológiai anyaságról szól, az örökbefogadás a munka és a családi élet összeegyeztethetősége tekintetében ugyanolyan terheket, feladatokat és nehézségeket ró az örökbefogadóra.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók sebezhetősége szükségessé teszi számukra, hogy jogosultak legyenek a szülés előtt, illetve után kiadott, legalább 18 hetes folyamatos szülési szabadságra; ezenfelül legalább hathetes kötelező szülési szabadságot kell számukra biztosítani a szülést követően.	(9) A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók sebezhetősége szükségessé teszi számukra, hogy jogosultak legyenek a szülés előtt, illetve után kiadott, legalább 20 hetes folyamatos szülési szabadságra; ezenfelül legalább hathetes kötelező szülési szabadságot kell számukra biztosítani a szülést követően.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 9 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9a) A fogyatékkal élő gyermekek gondozása a dolgozó anyák számára külön kihívást jelent, amit a társadalomnak el kell ismernie. A fogyatékkal élő gyermekek dolgozó anyáinak fokozott sebezhetősége kiegészítő szülési szabadságot tesz szükségessé, amelynek minimális időtartamát ezen irányelvben rögzíteni kell.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet legalább 18 hét szülési szabadságot javasol, mely idő alatt a nő korábbi fizetésének teljes összegével megegyező ellátásban részesül. Az anyaság védelméről szóló, 2000-ben elfogadott ILO-egyezmény hat hetes kötelező szülési szabadságot ír elő a gyermek megszületését követően.	törölve
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Annak érdekében, hogy a nemzeti szinten rendelkezésre álló, családdal kapcsolatos szabadság ezen irányelv értelmében szülési szabadságnak számítson, időtartamának meg kell haladnia 96/34/EK tanácsi irányelvben előírtakat; időtartama alatt az ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő szintű jövedelmet kell biztosítani; továbbá az elbocsátás, az előző munkakörrel megegyező vagy annak megfelelő munkakörbe való visszatérés és a megkülönböztetés tekintetében alkalmazni kell rá az ezen irányelvben megállapított garanciákat.
Indokolás
Fontos, hogy azok a tagállamok, amelyek már mindkét szülő számára biztosították a hosszabb időtartamú szülői szabadság lehetőségét, továbbra is fenntarthassák ezt, anélkül hogy ez más tagállamokat kedvezőtlenül érintene, vagy csökkentené a szülési szabadságnak az EU teljes területén való meghosszabbítását célzó irányelvre irányuló javaslat hatását.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A 11. cikk (2) bekezdésének c) pontjában szereplő „azonos” munkakör meghatározásnak a korábbi munkakörrel megegyező funkcionális tartalmat kell takarnia mind a jövedelmet, mind pedig az elvégzendő feladatokat illetően, illetve ha ez nem lehetséges, a munkavállaló képzettségének és fizetésének megfelelő, hasonló munkakört.
Indokolás
A munkaadónak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a korábbi munkafeltételeket biztosítsa, de ha ez objektív okok miatt nem lehetséges, a munkavállalói jogokat megőrzendő bizonyos rugalmasságra van szükség.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 12 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12b) Tekintettel az Európai Unió demográfiai tendenciáira, fontos, hogy a születési arány növelését olyan egyedi jogszabályokkal és intézkedésekkel ösztönözzük, amelyek révén hatékonyabban egyeztethető össze a munka, a magánélet és a családi élet.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A nőket következésképpen védeni kell a várandósság vagy a szülési szabadság okán történő megkülönböztetéstől, és gondoskodni kell megfelelő jogi védelmükről.	(13) A nőket következésképpen védeni kell a várandósság vagy a szülési szabadság okán történő megkülönböztetéstől, és gondoskodni kell megfelelő jogi védelmükről a tisztességes munkafeltételekhez való jog és a családi élet és a munka összeegyeztethetőségének érvényesülése érdekében.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) A Tanács és a Tanácsban ülésező foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszterek a nőknek és férfiaknak a családi életben és a munkában való kiegyensúlyozott részvételéről szóló, 2000. június 29-i állásfoglalása1 a tagállamokat annak megfontolására ösztönzi, hogy jogrendszereik biztosítsanak a dolgozó férfiaknak egyéni és nem átruházható apasági szabadságot, a foglalkoztatottsághoz fűződő jogaik fenntartása mellett.
	1 HL C 218., 2000.7.31., 5. o.
Indokolás
A Tanács és a Tanácsban ülésező foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszterek a nőknek és férfiaknak a családi életben és a munkában való kiegyensúlyozott részvételéről szóló, 2000. június 29-i állásfoglalása a tagállamokat annak megfontolására ösztönzi, hogy jogrendszereik biztosítsanak a dolgozó férfiaknak egyéni és nem átruházható apasági szabadságot, a foglalkoztatottsághoz fűződő jogaik fenntartása mellett. A legtöbb tagállam kedvezően reagált a felvetésre.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13b) Annak támogatása érdekében, hogy a munkavállalók a munkát és a családi életet összehangolhassák, fontos, hogy a munkavállalók hosszabb szülési és apasági szabadságot kapjanak, a 12 hónaposnál fiatalabb gyermek örökbefogadásának esetét is beleértve. A 12 hónaposnál fiatalabb gyermeket örökbe fogadó munkavállalónak ugyanolyan jogokat kell biztosítani, mint a biológiai szülőnek, valamint szülési és apasági szabadságot is azonos feltételek mellett kell számára biztosítani.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13c) Annak támogatása érdekében, hogy a munkavállalók a munkát és a családi életet összehangolhassák, valamint a férfiak és nők közötti tényleges esélyegyenlőség megvalósulásához elengedhetetlen, hogy a férfiak jogosultak legyenek a fizetett apasági szabadságra a szülési szabadságéhoz hasonló feltételek mellett – kivéve annak hossza tekintetében –, oly módon, hogy a szükséges feltételeket fokozatosan lehessen megteremteni. Ezeket a jogokat az élettársaknak is meg kell adni. A tagállamokat annak megfontolására ösztönözzük, hogy jogrendszereik biztosítsanak a dolgozó férfiaknak egyéni és nem átruházható apasági szabadságot, a foglalkoztatottsághoz fűződő jogaik fenntartása mellett.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13d) Az EU-ban tapasztalható elöregedési jelenségre és a Bizottság „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból” című, 2006. október 12-i közleményére való tekintettel minden erőfeszítést meg kell tenni az anyaság és apaság hatékony védelmének biztosítására.
Indokolás
A demográfiai változásokat és a több gyermek vállalásának fontosságát figyelembe véve biztosítani kell egy tényleges szülési és apasági szabadság feltételeit.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13e) A Bizottságnak „A demográfiai változások kihívása:, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című zöld könyve arra a tényre hivatkozik, hogy a tagállamokban olyannyira alacsony a termékenységi arány, hogy nem biztosítja a lakosságszám fenntartását. Intézkedéseket kell hozni a munkahelyi körülmények javítására a munkavállalók érdekében a terhesség idejére, illetve a terhességet megelőző és az azt követő időszakra egyaránt. Javallott tehát követni azon országok bevált gyakorlatait, amelyekben a termékenységi ráta magas, miközben a nők fenntarthatják munkaerő-piaci jelenlétüket.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 f preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13f) A nők és férfiak munkahelyi életben való kiegyensúlyozott részvételéről, valamint a növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz való kiegyensúlyozott hozzájárulásáról 2007 decemberében tartott Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) következtetéseiben elismeri, hogy a munkahelyi, illetve a családi és magánélet összeegyeztetése alapvetően fontos a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség munkaerő-piaci biztosításához.
Indokolás
A nők és férfiak munkahelyi életben való kiegyensúlyozott részvételéről, valamint a növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz való kiegyensúlyozott hozzájárulásáról 2007 decemberében tartott Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) következtetéseiben elismeri, hogy a munkahelyi, illetve a családi és magánélet összeegyeztetése alapvetően fontos a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség munkaerő-piaci biztosításához.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) A szülési szabadsággal kapcsolatos rendelkezések hatástalanok lennének a munkaszerződéssel kapcsolatos minden jog védelme, illetve a teljes díjazáshoz és az annak megfelelő ellátáshoz való jogosultság fenntartása nélkül.
Indokolás
A jogosultságok alapjául a teljes fizetésnek kell szolgálnia, hogy a nőknek anyaságukért ne kelljen pénzügyi hátrányokat elszenvedniük.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 18 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) A tagállamoknak nemzeti jogrendszerük keretében meg kell hozniuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel valódi és hatékony kártérítés, illetve jóvátétel biztosítható – a tagállamok által megfelelőnek ítélt módon – az ezen irányelvben foglalt kötelezettségek megsértése következtében a munkavállalót ért kárért oly módon, hogy az visszatartó erejű, hatékony és az elszenvedett kárral arányos mértékű legyen.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) A hátrányos megkülönbözetés áldozatai számára biztosítani kell a jogi védelem megfelelő eszközeit. A védelem hatékonyabb szintjének biztosításához az egyesületeket, szervezeteket és egyéb jogi személyeket fel kell jogosítani arra, hogy – a tagállamok által megfelelőnek ítélt módon – részt vehessenek az eljárásokban az áldozat nevében vagy érdekében, a bíróság előtti képviseletre és védelemre vonatkozó eljárás nemzeti szabályainak sérelme nélkül.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 19 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19b) A tagállamoknak arra kell ösztönözniük a szociális partnereket, hogy aktívan járuljanak hozzá az érdekeltek jobb tájékoztatásához és a megfelelőbb megoldások kialakításához. Az ezekkel a testületekkel való párbeszéd ösztönzése által a tagállamok több visszajelzést kaphatnak, valamint jobban áttekinthetik ezen irányelv gyakorlati megvalósítását és a felmerülő problémákat, ami a hátrányos megkülönböztetés felszámolását segíti elő.
Indokolás
A szociális partnerek bevonása alapvető fontosságú a hátrányos megkülönböztetés felszámolása céljából. Mivel nagyobb tapasztalatuk van az esetlegesen felmerülő problémákkal kapcsolatban, adathálózataik további információs csatornákként szolgálhatnak, amelyeken keresztül a munkavállalók tájékozódhatnak jogaikról, és amelyeken keresztül a tagállamok visszajelzést kaphatnak. Ezért tartjuk fontosnak aktív részvételüket, és a nyitott párbeszéd megteremtését.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, megadván a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. Ennek az irányelvnek a végrehajtása nem szolgálhat az egyes tagállamokban már fennálló helyzethez képest történő visszalépés igazolására.	(20) Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, megadván a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. Ennek az irányelvnek a végrehajtása nem szolgálhat az egyes tagállamokban már fennálló helyzethez képest történő visszalépés igazolására, különösen azon nemzeti jogszabályokra vonatkozóan, amelyek a szülői és szülési szabadság összevonásával az anyáknak legalább 20 hét szabadságot biztosítanak a gyermekszülés előtt és/vagy után, és e szabadság alatt ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő szintű jövedelmet garantálnak.
Indokolás
Az Egészségügyi Világszervezetnek az újszülöttek és a gyermekek táplálására vonatkozó átfogó stratégiáról szóló, 2002. április 16-i ajánlása szerint a gyerek életének első hat hónapjában kizárólag az anyatejjel történő táplálás garantálja az optimális növekedést és fejlődést. Ebből kifolyólag a 20 hetes időtartam minimumkövetelménynek tekintendő.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 20 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20a) A tagállamok ösztönzik a szociális partnerek közötti, illetve a nem kormányzati szervezetekkel folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy felismerhessék a diszkrimináció különféle formáit, és küzdhessenek azok ellen.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 b pont (új) 92/85/EGK irányelv 1 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1b. A 1. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:   „(1a) Ezen irányelv továbbá azt hivatott elősegíteni, hogy a várandós vagy gyermekágyas munkavállalók könnyebben maradhassanak a munkaerőpiacon, illetve könnyebben térjenek oda vissza, és munkahelyi életüket könnyebben össze tudják egyeztetni családi és magánéletükkel.”
Indokolás
Tekintettel arra, hogy a vizsgált javaslat jogalapja kiegészült a Szerződés 141. cikkével, a hozzáadott bekezdés az irányelv hatályának kiterjesztését szolgálja, és lehetővé teszi az olyan kérdések tárgyalását, mint a rugalmas munkakörülmények és az apasági szabadság.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 c pont (új) 92/85/EGK irányelv 2 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1c. A 2. cikk helyébe a következő lép:   „2. cikk   Fogalommeghatározások   Ezen irányelv alkalmazásában:   a) „várandós munkavállaló”: minden várandós, bármilyen típusú szerződéssel alkalmazott munkavállaló, beleértve a háztartási alkalmazottakat is, aki munkáltatóját a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja állapotáról;   b) gyermekágyas munkavállaló minden olyan, bármilyen típusú szerződéssel alkalmazott munkavállaló, beleértve a háztartási alkalmazottakat is, aki a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat szerint gyermekágyas anyának minősül, és aki állapotáról a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkáltatóját; ezen irányelv alkalmazásában a kifejezés a gyermeket a közelmúltban örökbe fogadó munkavállalót is magában foglalja;   c) szoptató munkavállaló minden olyan, bármilyen típusú szerződéssel alkalmazott munkavállaló, beleértve a háztartási alkalmazottakat is, aki a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat szerint szoptató anyának minősül, és aki állapotáról ezeknek a jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkáltatóját;
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 d pont (új) 92/85/EGK irányelv 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1d. A 3. cikk helyébe a következő lép:   „3. cikk   Iránymutatások   (1) A Bizottság a tagállamokkal konzultálva és a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottság segítségével iránymutatásokat dolgoz ki a dolgozó férfiak és nők reproduktív egészsége és a 2. cikk szerinti munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából veszélyesnek tekintett vegyi, fizikai és biológiai anyagok és ipari eljárások értékeléséről. Ezen iránymutatásokat legalább ötévenként felülvizsgálatnak vetik alá, és 2012-től kezdődően legalább ötévente aktualizálják.   Az első albekezdésben említett iránymutatások vonatkoznak a 2. cikkben meghatározott munkavállalók által végzett munkával kapcsolatos mozgásra, testtartásra, mentális és fizikai fáradtságra, illetve a fizikai és mentális stressz egyéb fajtáira.   (2) Az (1) bekezdésben említett iránymutatások célja, hogy alapul szolgáljanak a 4. cikk (1) bekezdésében említett értékeléshez.   E célból a tagállamok ezen iránymutatásokról tájékoztatják munkáltatóikat, férfi és női munkavállalóikat, és/vagy azok képviselőit, valamint a szociális partnereket.”
Indokolás
Fontos naprakésszé tenni az iránymutatásokat a fejlemények és az ismeretek bővülése tükrében. Ezen felül e kockázatok nemcsak a nők egészségét és biztonságát veszélyeztetik, hanem a férfiakét is, ezért is kellene e kockázatokat tágabb értelemben figyelembe venni, annál is inkább, mivel már a fogamzás előtt is lényeges hatást fejthetnek ki.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 e pont (új) 92/85/EGK irányelv 4 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1e. A 4. cikk helyébe a következő lép:   „4. cikk   Értékelés, tájékoztatás és konzultáció   (1) A kockázatok 89/391/EGK irányelvnek megfelelő értékeléséhez a munkáltató értékelést nyújt be a férfi és női munkavállalók reproduktív egészségét veszélyeztető kockázatokról is.   (2) A munkáltató értékelést készít az I. mellékletben nem kimerítően felsorolt anyagoknak, eljárásoknak vagy munkakörülményeknek való kitettség különleges kockázatát valószínűleg magában foglaló tevékenységek esetében a 2. cikkben meghatározott munkavállalók és a 2. cikkben említett helyzetek valamelyike által vélhetően érintett munkavállalók expozíciójának jellegéről, mértékéről és időtartamáról az érintett vállalkozásban, illetve telephelyen, közvetlenül vagy a 89/391/EGK irányelv 7. cikkében említett védő és megelőző szolgáltatások igénybevételével, annak érdekében, hogy:   - felmérje a 2. cikkben meghatározott munkavállalók és a 2. cikkben említett helyzetek valamelyike által vélhetően érintett munkavállalók biztonságát vagy egészségét veszélyeztető kockázatokat, valamint azok terhességre vagy szoptatásra gyakorolt esetleges következményeit,   - eldöntse, hogy milyen intézkedéseket kell hoznia.   (3) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül, a 2. cikkben meghatározott munkavállalókat és a vállalkozásnál, illetve telephelyen a 2. cikkben említett helyzetek valamelyike által vélhetően érintett munkavállalókat és/vagy képviselőiket, valamint az érintett szociális partnereket tájékoztatni kell az (1) bekezdésben említett értékelés eredményeiről, illetve a munkahelyi egészségvédelem és biztonság érdekében meghozandó minden intézkedésről.   (4) Meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a munkavállalók és/vagy az érintett vállalatnál vagy intézménynél megbízott képviselőik ellenőrizni tudják ezen irányelv alkalmazását, illetve alkalmazásában közreműködhessenek, különös tekintettel a munkáltató által meghozott, a (2) bekezdésben említett intézkedésekre, az ezen intézkedések meghozatala tekintetében a munkáltatóra háruló felelősség sérelme nélkül.   (5) A jelen irányelv alkalmazási körébe tartozó kérdésekről a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel folytatott konzultáció, illetve a megoldások keresésébe való bevonásuk a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően történik.”
Indokolás
Fontos a megelőző megközelítés kialakítása, amely biztosítja a kockázati tényezők megfelelő értékelését a termékeny életkorú férfiakat és nőket alkalmazó munkahelyeken. A meddőséget, fejlődési rendellenességet és kromoszóma-rendellenességeket okozó genetikai anomáliákért és módosulásokért felelős tényezők egyaránt hathatnak a férfira és a nőre is a fogantatás előtt; a legsúlyosabb tényezők azonban a magzatra vannak hatással. A (4) és (5) bekezdés azért került betoldásra, mert az összes többi egészségügyi és biztonsági irányelv rendes cikkeket tartalmaz a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük, illetve képviselőikkel folytatandó konzultációról.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 f pont (új) 92/85/EGK irányelv 5 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1f. A 5. cikk helyébe a következő lép:   a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(2) Ha az ilyen munkavállaló munkafeltételeinek, illetve munkaidejének módosítása technikai vagy más objektív okból nem valósítható meg [...], a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket e munkavállaló más munkakörbe helyezése érdekében.”   b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(3) Ha az ilyen munkavállaló más munkakörbe helyezése technikai, illetve más objektív okból nem valósítható meg [...], az érintett munkavállalónak a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően szabadságot kell biztosítani a biztonságának vagy egészségének védelméhez szükséges teljes időszakra.”
Indokolás
A (2) és (3) bekezdés jelenlegi megfogalmazása túl sok teret hagy a munkáltatónak arra, hogy a munkafeltételek vagy a munkahely megváltoztatásának lehetetlenségére hivatkozzon. A „vagy kellően megalapozott indokok alapján ésszerűen nem követelhető meg” szakasz törlésével megerősíthető a nők foglalkoztatottságának védelme, mivel a munkáltató nehezebben tudja megindokolni, hogy technikai vagy más objektív okból nem tud más beosztást ajánlani.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 g pont (új) 92/85/EGK irányelv 6 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1g. a 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(2a) A várandós munkavállalók továbbá nem emelhetnek és szállíthatnak súlyos tárgyakat, valamint nem végezhetnek veszélyes, nehéz és egészségre ártalmas munkát.”
Indokolás
A kitettséggel járó feladatokon túlmenően a várandós munkavállalók semmilyen körülmények között sem végezhetnek nehéz fizikai, vagy az egészséget egyéb módon veszélyeztető munkát.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 h pont (új) 92/85/EGK irányelv 7 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1h. A 7. cikk helyébe a következő lép:   „7. cikk   Éjszakai munka és túlóra   (1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók ne legyenek kötelezhetők éjszakai munkát végezni és túlórázni.   a) a gyermek várható születési idejét megelőző 10 hét alatt;   b) a terhesség fennmaradó idejében, amennyiben azt az anya vagy a magzat egészsége megköveteli;   c) a teljes szoptatási időszak alatt.   (2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek a nemzeti jogszabályokkal és/vagy nemzeti gyakorlattal összhangban magukban kell foglalniuk az alábbi lehetőségeket:   a) összeegyeztethető nappali munkaidőre való átállás; vagy   b) ahol ilyen átállás technikailag és/vagy objektív okokból nem megvalósítható, szabadság kivétele vagy a szülési szabadság meghosszabbítása [...].”   (3) Azoknak a munkavállalóknak, akik mentesülni szeretnének az éjszakai munkavégzés alól, a tagállamokban meghatározott szabályokkal összhangban értesíteniük kell munkáltatójukat, és az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben orvosi igazolást kell benyújtaniuk.   (4) Egyedülálló szülők és súlyos fogyatékkal élő gyermekek szülei esetében az (1) bekezdésben említett időszakok a tagállamok által meghatározott eljárásokkal összhangban meghosszabbíthatók.”
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók jogosultak legyenek legalább 18 hetes folyamatos szülési szabadságra, amely a gyermekszülés előtt, illetve után vehető igénybe. (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók jogosultak legyenek legalább 20 hetes folyamatos szülési szabadságra, amely a gyermekszülés előtt, illetve után vehető igénybe.
Indokolás
A húszhetes szülési szabadság elég időt biztosít a nők számára, hogy kényelmesen szoptassanak – amely a WHO ajánlásai szerint a táplálás kizárólagos módja kell, hogy legyen – és megfelelően felépüljenek a szülés után, továbbá lehetővé teszi az anyák számára, hogy megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki gyermekükkel.
Fontos, hogy azok a tagállamok, amelyek már mindkét szülő számára biztosították a hosszabb időtartamú szülői szabadság lehetőségét, továbbra is fenntarthassák ezt, anélkül hogy ez más tagállamokat kedvezőtlenül érintene, vagy csökkentené a szülési szabadságnak az EU teljes területén való meghosszabbítását célzó irányelvre irányuló javaslat hatását.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (1a) Az (1) bekezdésben említett időszak utolsó négy hetének tekintetében a nemzeti szinten rendelkezésre álló, családdal kapcsolatos szabadság meglévő rendszere ezen irányelv alkalmazásában szülési szabadságnak tekinthető, amennyiben az ezen irányelvben előírt védelmi szintnek megfelelő teljes körű védelmet biztosít a 2. cikkben meghatározott munkavállalók számára. Ebben az esetben a megadott szabadság teljes hosszának meg kell haladnia a 96/34/EK irányelvben biztosított szülői szabadság időtartamát.
Indokolás
A húszhetes szülési szabadság elég időt biztosít a nők számára, hogy kényelmesen szoptassanak – amely a WHO ajánlásai szerint a táplálás kizárólagos módja kell, hogy legyen – és megfelelően felépüljenek a szülés után, továbbá lehetővé teszi az anyák számára, hogy megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki gyermekükkel.
Fontos, hogy azok a tagállamok, amelyek már mindkét szülő számára biztosították a hosszabb időtartamú szülői szabadság lehetőségét, továbbra is fenntarthassák ezt, anélkül hogy ez más tagállamokat kedvezőtlenül érintene, vagy csökkentené a szülési szabadságnak az EU teljes területén való meghosszabbítását célzó irányelvre irányuló javaslat hatását.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) Az (1) bekezdésben megállapított szülési szabadságba beletartozik legalább 6 hét kötelező szabadság, amelyet a gyermek születése után kell kiadni. A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók szabadon dönthessenek arról, hogy a szülési szabadság nem kötelező részét a gyermekszülés előtt vagy után kívánják-e igénybe venni. (2) Az (1) bekezdésben megállapított szülési szabadságba beletartozik legalább 6 hét kötelező, teljes fizetéssel járó szülési szabadság, amelyet a gyermek születése után kell kiadni, a szülés előtt kötelező szabadságot előíró, meglévő nemzeti jogszabályok sérelme nélkül. A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók szabadon dönthessenek arról, hogy a szülési szabadság nem kötelező részét a gyermekszülés előtt vagy után kívánják-e igénybe venni. A hathetes kötelező szülési szabadság minden munkavállaló nőre érvényes, függetlenül attól, hogy a szülés előtt hány napot dolgozott.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2a) Az érintett tagállam jogszabályaival összhangban ez az időszak a szülők megegyezése és kérése alapján megosztható az apával.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2b) Az anya és a gyermek egészségének védelme érdekében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók kényszer nélkül, szabadon dönthessenek arról, hogy a szülési szabadságnak a gyermek születését megelőző, nem kötelező részét igénybe kívánják-e venni vagy sem.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2c) A munkavállalónak jeleznie kell a szülési szabadság nem kötelező részének általa választott időtartamát legkésőbb az ilyen jellegű szabadság megkezdése előtt egy hónappal.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 2 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2d) Ikrek születése esetén a szülési szabadság (2) bekezdésben említett kötelező része minden további gyermek után a nemzeti jogszabályoknak megfelelően növekszik.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy koraszülés, a gyermek születését követő kórházi kezelése, a fogyatékkal született gyermekek vagy az ikerszülés esetén kiegészítő szabadságot biztosítsanak. A kiegészítő szabadság időtartamának részarányosnak kell lennie és meg kell felelnie az anya és a gyermek/gyermekek különleges igényeinek. (4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy orvosi okok alapján indokolt különleges esetekben, mint koraszülés, a fogyatékkal született gyermekek, fogyatékkal élő anyák, a tinédzser korú anyák, az ikerszülés vagy az előző szüléstől számított 18 hónapon belüli szülések esetén kiegészítő, teljes fizetéssel járó szabadságot biztosítsanak. A szülés utáni kiegészítő szülési szabadság időtartamának részarányosnak kell lennie és meg kell felelnie az anya és a gyermek/gyermekek különleges igényeinek. Ahol a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlatok 20 hetet meghaladó szülési vagy apasági szabadságról rendelkeznek, azt be lehet számítani a (3) és (4) bekezdésnek megfelelő kiegészítő szülési szabadság bármely időszakába.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (5) A tagállamok biztosítják, hogy a terhességhez vagy a szüléshez kapcsolódó betegség, illetve komplikációk esetén a szülés előtt négy héttel vagy korábban igénybe vett betegszabadság által nem rövidül meg a szülési szabadság ideje. törölve
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (5a) A tagállamok a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek segítése érdekében speciális munkahelyi körülmények biztosítása révén védik az anyák és apák jogait.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 5 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (5b) Jelen irányelvet az önálló vállalkozók esetében is alkalmazni kell, és a tagállamoknak végre kell hajtaniuk az alkalmazandó jogszabályok megfelelő módosítását, megőrizve az egyenlőséget a munkahelyi jogok területén a szülési szabadsággal kapcsolatban.
Indokolás
Nem szabad eltérő bánásmódot alkalmazni az önálló vállalkozókkal szemben, és nem illetheti meg őket kevesebb jog, mint az alkalmazásban lévőket.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 5 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (5c) A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a szülés utáni depressziót munkavégzést akadályozó betegségként ismerjék el, valamint támogatják azokat a kampányokat, amelyek a szülés utáni depresszióval kapcsolatos megfelelő tájékoztatást segítik elő, és segítik legyőzni a betegséggel kapcsolatosan még mindig tapasztalható előítéleteket és megbélyegzést.
Indokolás
A módosítás célja a tagállamok figyelmének felhívása arra, hogy hivatalosan is betegségként ismerjék el a szülés utáni depressziót, amely a nők 10–15%-át érinti, és amely jelentős hatással van a munkára és a családi életre egyaránt.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 a pont (új) 92/85/EGK irányelv 8 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:   „8a. cikk   Apasági szabadság   (1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azok a munkavállalók, akiknek élettársa a közelmúltban szült, jogosultak legyenek teljes mértékben fizetett és másra át nem ruházható, legalább kéthetes egybefüggő szabadságra, amelyet a házastárs vagy élettárs szülése után a szülési szabadság ideje alatt kötelezően ki kell venniük;   Határozottan ösztönzik azokat a tagállamokat, amelyek még nem vezettek be teljes mértékben fizetett és másra át nem ruházható, a szülési szabadság időtartama alatt legalább kéthetes egybefüggő időszakra kötelezően kiveendő, a házastárs vagy élettárs szülése után járó szabadságot, hogy ezt tegyék meg annak érdekében, hogy előmozdítsák a két szülő egyenlő arányú részvételét a családi jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozásában;   (2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azok a munkavállalók, akiknek élettársa a közelmúltban szült, az anya halála vagy munkaképtelensége esetén különleges szabadságot kapjanak, beleértve a szülési szabadság fel nem használt részét is.”
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 b pont (új) 92/85/EGK irányelv 8 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1b. A szöveg a következő 8b. cikkel egészül ki:   „8b. cikk   Örökbefogadási szabadság   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezen irányelv szülési és apasági szabadságra vonatkozó rendelkezései 12 hónaposnál fiatalabb gyermek örökbefogadása esetén is alkalmazandóak legyenek.”
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont 92/85/EGK irányelv 10 cikk – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy megtiltsák a 2. cikkben meghatározott munkavállalóknak a terhességük kezdetétől a 8. cikk (1) bekezdésében említett szülési szabadság végéig történő elbocsátását és az elbocsátására irányuló mindennemű előkészületet, az állapotukkal összefüggésbe nem hozott, a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat által megengedett különleges esetektől eltekintve, amennyiben az adott esetben az illetékes hatóság ehhez hozzájárult. 1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy megtiltsák a 2. cikkben meghatározott munkavállalóknak a terhességük kezdetétől a 8. cikk (1) bekezdésében említett szülési szabadság végét követő legalább hat hónapig történő elbocsátását és az elbocsátására irányuló mindennemű előkészületet. Az ezen időszak alatt történő elbocsátásokat írásban megfelelően indokolni kell, eltekintve a munkavállaló állapotával összefüggésbe nem hozott, a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat által megengedett különleges esetektől eltekintve, amennyiben az adott esetben az illetékes hatóság ehhez hozzájárult.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont 92/85/EGK irányelv 10 cikk – 3 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   3a. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a várandós nők elleni megkülönböztetés munkaerő-piaci gyakorlatának megtiltása érdekében azáltal, hogy a munkaerő-toborzás terén egyenlő feltételeket teremtenek számukra az olyan esetekre, amikor a megpályázott álláshely minden feltételének megfelelnek.
Indokolás
A tagállamoknak garantálniuk kell a várandós nők munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférését, hogy a terhesség ne veszélyeztesse a nők karrierjét és szakmai fejlődésre való esélyeit csak azért, mert egy várandós nő felvétele plusz terheket jelent a munkaadó számára.
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont 92/85/EGK irányelv 10 cikk – 4 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   4a. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók apasági szabadságuk vagy élettársuk szülése után járó szabadságuk időtartama alatt ugyanúgy részesüljenek a 2. cikkben meghatározott munkavállalók számára az 1. cikk által biztosított elbocsátás elleni védelemben.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont 92/85/EGK irányelv 10 cikk – 4 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   4b. A tagállamokat ösztönözni kell, hogy hozzanak intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók az elbocsátástól való teljes védelem mellett és legfeljebb egy éves időtartamra választhassák a részmunkaidős munkarendet, és ennek elteltével teljes mértékben jogosultak legyenek a teljes munkaidős munkarendhez és fizetéshez visszatérni.
Indokolás
Ez az intézkedés hozzájárulhat a magánélet, a családi élet és a szakmai élet sikeresebb összehangolásához, azáltal, hogy lehetőséget nyújt a munkavállalónak az új helyzetéhez való jobb és zökkenőmentesebb alkalmazkodáshoz.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – -a pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) A 1. pont helyébe a következő lép:   „1. biztosítsák az 5., 6. és 7. cikkben említett esetekben a 2. cikkben meghatározott munkavállalóknak a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogait, köztük a munkabér védelmét, illetve az azzal egyenértékű ellátáshoz való jogosultságukat, a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően;”
Indokolás
A jogosultságok számításakor a teljes fizetést kell alapul venni annak megelőzése érdekében, hogy anyaságuk miatt a nőknek ne kelljen pénzügyi hátrányokat elszenvedniük.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – a pont 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 1 a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 1a. Azok a 2. cikkben meghatározott munkavállalók, akiket munkáltatójuk kizár a munkából azért, mert orvosi igazolás nélkül a munkavállalót munkaképtelennek tekinti, a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott szülési szabadság kezdetéig teljes munkabérükkel megegyező összegű fizetésre jogosultak. 1a. azok a 2. cikkben meghatározott munkavállalók, akiket munkáltatójuk kizár a munkából azért, mert orvosi igazolás nélkül a munkavállalót munkaképtelennek tekinti, saját kezdeményezésükre orvoshoz fordulhatnak. Amennyiben az orvos megállapítja, hogy a munkavállalók munkaképesek, a munkáltatónak vagy tovább kell foglalkoztatnia a korábbi formában a munkavállalókat, vagy a munkavállalók a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott szülési szabadság kezdetéig teljes munkabérükkel megegyező összegű fizetésre jogosultak.
Indokolás
A munkavállaló részéről szabadon választott orvos által végzett vizsgálat egyértelművé teszi, hogy az illető beteg-e vagy sem. Csak világos tényállást követően lehet intézkedéseket hozni.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – a a pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 1 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1b. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük, amelyek biztosítják a várandós munkavállalók biztonságának és egészségének megóvását, ideértve többek között az ergonomikus feltételek kialakítását, a munkaidővel (beleértve az éjszakai munkát és a munkakör megváltoztatását) és a munka intenzitásával kapcsolatos feltételeket, valamint a különleges fertőző anyagokkal és az ionsugárzással szembeni védelem fokozását.
Indokolás
A várandós munkavállalók egészségének és biztonságának védelme az irányelv egyik lényeges tárgya.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – a b pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 2 pont – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ab) A 2. pontban a b) pont helyébe a következő szöveg lép:   „b) a 2. cikkben meghatározott munkavállalók munkabérének védelmét, illetve az azzal egyenértékű ellátáshoz való jogosultságát;””
Indokolás
A jogosultságok számításakor a teljes fizetést kell alapul venni annak megelőzése érdekében, hogy anyaságuk miatt a nőknek ne kelljen pénzügyi hátrányokat elszenvedniük.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – a c pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 2 pont – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ac) A 2. pont a következő ba) ponttal egészül ki:   „ba) a szülési szabadságon lévő munkavállalók arra vonatkozó joga, hogy adott esetben automatikusan részesüljenek minden fizetésemelésből, anélkül, hogy átmenetileg meg kell szakítaniuk a szülési szabadságukat annak érdekében, hogy a fizetésemelés rájuk is vonatkozzon.”
Indokolás
Amennyiben fizetésemelésre kerül sor a szülési szabadságon lévő munkavállaló által betöltött pozíció vonatkozásában, ennek rájuk nézve automatikusan érvénybe kell lépnie, hogy ne kelljen megszakítaniuk majd újra kivenniük a szülési szabadságot csupán azért, hogy részesüljenek a magasabb fizetésből. A munkaadó ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatai is csökkenni és egyszerűsödni fognak.
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – b pont 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 2 pont – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „c) a 2. cikkben meghatározott munkavállalók azon jogát, hogy visszatérjenek munkahelyükre vagy egy azzal azonos munkakörbe olyan feltételek mellett, amelyek számukra nem kedvezőtlenebbek, valamint hogy minden, a munkafeltételekben bekövetkezett javulás, amelyre távollétük alatt jogosultak lettek volna, rájuk is vonatkozzon;” „c) a 2. cikkben meghatározott munkavállalók azon jogát, hogy visszatérjenek munkahelyükre vagy egy azzal azonos munkakörbe olyan feltételek mellett, amelyek számukra nem kedvezőtlenebbek, a szülési szabadságot megelőző fizetéssel, szakmai kategóriával és feladatokkal, valamint hogy minden, a munkafeltételekben bekövetkezett javulás, amelyre távollétük alatt jogosultak lettek volna, rájuk is vonatkozzon; továbbá a termelési folyamat átalakításából vagy alapos átszervezéséből adódó kivételes helyzetekben mindig garantálni kell a munkavállaló nő számára a lehetőséget, hogy megvitassa a munkáltatóval, hogy milyen hatással lehetnek ezek a változtatások a saját szakmai, és közvetve a saját személyi helyzetére;”
Indokolás
Az „egyenértékű” pozíciónak a korábbi fizetéssel, szakmai kategóriával és feladatkörrel kell járnia.
Ez a pont azért fontos, mert felmerülhetnek különleges körülmények – mint például egy pénzügyi válság –, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a szülési szabadságát töltő nő helyzetét, és jogosultságai elvesztéshez vezethetnek. Amennyiben a munkavállaló nem tanulmányozza a munkaadóval együttesen az átalakítás következményeit, az kedvezőtlenül befolyásolhatja szakmai helyzetét a vállalatnál.
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – b a pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 2 pont – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A 2. pont a következő ca) ponttal egészül ki:   „ca) a 2. cikkben meghatározott munkavállalók számára a karrier-előmeneteli lehetőségek folyamatos képzés, valamint szakmai és kiegészítő oktatás révén biztosított fenntartása előmeneteli kilátásaik konszolidálásának céljából;”"
Indokolás
A cél annak megelőzése, hogy a nők az előmeneteli kilátásaikban történő visszalépések áldozatává váljanak amiatt, hogy gyermeket vállaltak; oly módon, hogy a munkáltató, a munkavállalóval folytatott párbeszédet követően köteles az oktatás és képzés területén megtenni a szükséges lépéseket, biztosítva a munkavállalóknak ,hogy megőrizzék az előmeneteli kilátásaikat.
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – b b pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 2 pont – c b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb) A 2. pont a következő cb) ponttal egészül ki:   „cb) a szülési szabadság ideje nem érintheti hátrányosan a munkavállaló nyugdíjellátáshoz való jogait, és bele kell számítani a nyugdíjellátásra jogosító foglalkoztatási időbe, és a szülési szabadságot igénybe vevő munkavállalókat a nyugdíjellátás tekintetében semmiféle hátrány nem érheti.”
Indokolás
Fontos, hogy a szülési szabadság alatt a munkavállalónak folyósított juttatások ne járjanak hátrányokkal a nyugdíjjogosultságot illetően. A tagállamoknak meg kell előzniük ennek a lehetőségét, és kompenzálniuk a lehetséges veszteségeket a nyugdíjjogosultság tekintetében.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – c pont 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „3. a (2) bekezdés b) pontjában említett juttatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha legalább a munkavállaló legutolsó havi fizetésével vagy a havi fizetések átlagával egyenértékű jövedelmet biztosít, a nemzeti jogszabályok szerint meghatározott esetleges maximum összeg függvényében. A meghatározott maximum összeg nem lehet alacsonyabb annál, amit a 2. cikkben meghatározott munkavállaló tevékenységének egészségügyi okokból történő megszakítása esetén kapna. A tagállamok megállapíthatják, hogy a havi átlagfizetés mely időszak alapján kerüljön kiszámításra.” „3. a (2) bekezdés b) pontjában említett juttatás akkor tekinthető egyenértékűnek, ha legalább a munkavállaló legutolsó havi fizetésével vagy a havi fizetések átlagával egyenértékű jövedelmet biztosít. A szülési szabadságon lévő munkavállalónak teljes fizetést kell folyósítani, és a juttatásnak az utolsó havi fizetés, vagy a havi átlagfizetés 100 %-ának kell lennie. A tagállamok megállapíthatják, hogy a havi átlagfizetés mely időszak alapján kerüljön kiszámításra.”
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – c a pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 3 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca) A cikk a következő 3a. ponttal egészül ki:   „3a. a 2. cikkben meghatározott munkavállalók által kapott juttatás nem lehet alacsonyabb annál, amit a 2. cikkben meghatározott munkavállaló tevékenységének egészségügyi okokból történő megszakítása esetén kapna.”
Indokolás
Annak megállapítása, hogy a juttatás nem lehet alacsonyabb az egészségügyi juttatásnál, biztosítja, hogy az irányelv tekintettel legyen a nagyon alacsony fizetéssel rendelkező anyákra, ami különösen az újonnan csatlakozott tagállamok esetében fordul elő.
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – c b pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 3 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   cb) A cikk a következő 3b. ponttal egészül ki:   „3b. A tagállamok biztosítják a szülési szabadságon lévő munkavállalók arra vonatkozó jogát, hogy adott esetben automatikusan részesüljenek minden fizetésemelésből, anélkül, hogy végig le kellene tölteniük a szülési szabadságukat, mielőtt a fizetésemelés rájuk is vonatkozna.”
Indokolás
Amennyiben fizetésemelésre kerül sor a szülési szabadságon lévő munkavállaló által betöltött pozíció vonatkozásában, ennek rájuk nézve automatikusan érvénybe kell lépnie, hogy ne kelljen megszakítaniuk majd újra kivenniük a szülési szabadságot csupán azért, hogy részesüljenek a magasabb fizetésből. A munkaadó ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatai is csökkenni és egyszerűsödni fognak.
Módosítás  67 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – c c pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   cc) A 4. pont hatályát veszti.
Indokolás
Amennyiben az a célunk, hogy minden nő azonos jogokkal rendelkezzen a fizetett szülési szabadság tekintetében, és ilyen módon biztosítsuk a munkavállalói mobilitást és a rugalmas biztonságra vonatkozó közös uniós elvek érvényesülését, elengedhetetlen a 92/85/EGK irányelv 11. cikkének (4) bekezdésébe foglalt támogathatósági kritérium eltörlése.
Ésszerűtlen, hogy a Bizottsági javaslat egyrészt elismeri a szülési szabadsághoz való jogot, ugyanakkor megengedi, hogy a nők elveszítsék munkahelyüket és jövedelmüket, amennyiben nem felelnek meg a nemzeti jogszabályok által a fizetett szülési szabadságra való jogosultság tekintetében támasztott kritériumoknak.
Módosítás  68 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – d a pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 5 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   da) A cikk a következő 5a. ponttal egészül ki:   „5a. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözzék a munkáltatókat arra, hogy szükség esetén és/vagy a munkavállaló kérésére, valamint a nemzeti jogszabályokkal összhangban visszailleszkedési és szakképzési támogatást nyújtsanak azoknak a női munkavállalóknak, akik a szülési szabadságot követően újra munkába állnak, és elősegítsék a szociális partnerek közötti párbeszédet ezzel kapcsolatban.”
Módosítás  69 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – d b pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 5 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   db). A szöveg a következő 5b. ponttal egészül ki:   „5b. A munkaadó biztosítja, hogy a várandós munkavállalók munkaidejének kialakításakor figyelembe vegyék, hogy a munkavállalónak rendszeres és különleges orvosi vizsgálatokon kell részt vennie.”
Indokolás
Az orvosi ellenőrzés kötelező a várandós nők számára és nagyon fontos a magzat normális fejlődése szempontjából, ezért a munkaadónak tekintettel kell lennie erre, és biztosítania kell a várandós munkavállalók munkaidejének rugalmasságát.
Módosítás  70 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – d c pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 5 c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   dc) A szöveg a következő 5c. ponttal egészül ki:   „5c. A tagállamok arra ösztönzik a munkáltatókat, hogy alkalmazottaik 3 évesnél fiatalabb gyermekei számára biztosítsanak gyermekfelügyeleti lehetőségeket.”
Indokolás
A gyermekfelügyeleti lehetőségek hiánya tagadhatatlan tény az Európai Unióban. Ez a rendelkezés kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a nők ne hagyják ott munkahelyüket azért, mert a kisgyermekükre kell vigyázniuk.
Módosítás  71 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 a pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   3a. A szöveg a következő 11a. cikkel egészül ki:   „11a. cikk   Szoptatásra járó munkaidő-kedvezmény   (1) A gyermekét szoptató anya a munkájával kapcsolatos előjogok elvesztése nélkül jogosult erre a célra munkaidő-kedvezményt igénybe venni, amely két, egyenként egy órás időszakra oszlik, hacsak más megállapodás nem született a munkáltatóval.   (2) Ikrek születése esetén az (1) bekezdésben említett munkaidő-kedvezmény minden egyes gyermek esetében további harminc perccel megnövekszik.   (3) Részmunkaidő esetén az (1) bekezdésben említett munkaidő-kedvezmény a normál munkaidőhöz képest arányosan csökken, ugyanakkor nem lehet rövidebb harminc percnél.   (4) A (3) bekezdésben említett esetben a munkaidő-kedvezményt egy óránál nem hosszabb időszakra biztosítják, adott esetben pedig egy második, a fennmaradó időre jutó időszakra, hacsak más megállapodás nem született a munkáltatóval.”
Módosítás  72 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 b pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 3b. A rendelet a következő 11b. cikkel egészül ki:   „11b. cikk   A hátrányos megkülönböztetés megelőzése és a nemek közötti egyenlőség biztosítása   A tagállamok kollektív szerződések vagy gyakorlatok útján arra ösztönzik a munkáltatókat, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a várandós állapot, az anyaság vagy az örökbefogadási szabadság miatti hátrányos megkülönböztetés ellen.   A tagállamok ténylegesen figyelembe veszik a férfiak és nők közötti egyenlőség célkitűzését az ezen irányelvben említett területekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, politikák és fellépések kialakítása és végrehajtása során.”
Módosítás  73 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 92/85/EGK irányelv 12 a cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 4. A szöveg a következő 12. cikkel egészül ki: 12a. cikk Bizonyítási teher (1) A tagállamok nemzeti igazságszolgáltatási rendszerükkel összhangban meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy abban az esetben, ha azok a személyek, akik úgy vélik, hogy az ezen irányelvben megállapított jogaik sérültek, a bíróság vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóság előtt olyan tényeket bizonyítanak, amelyekből vélelmezni lehet e jogsérelmet, az alperesnek kelljen bizonyítania, hogy nem sértette meg az irányelvet. törölve (2) Az (1) bekezdés nem gátolja a tagállamokat a felperesre kedvezőbb bizonyítási szabályok bevezetésében.   (3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó büntető eljárásokra.   (4) A tagállamoknak nem kell az (1) bekezdést alkalmazniuk olyan eljárások során, amelyekben a bíróság vagy az illetékes hatóság deríti fel az eset tényállását.   (5) Az (1) és (4) bekezdést kell alkalmazni minden olyan jogi eljárás esetén, amelyet a 12. cikk alapján indítottak.
Indokolás
A várandós állapot alapján való megkülönböztetés már önmagában kimeríti a nemi alapon történő megkülönböztetés esetét. A bizonyítási teher megfordítása, melyet a 2006/54/EGK irányelv szentesít, szintén érvényesíthető.
Módosítás  74 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 a pont (új) 92/85/EGK irányelv 12 a a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   4a. A szöveg a következő 12aa. cikkel egészül ki:   „12aa. cikk   A hátrányos megkülönböztetés megelőzése   A tagállamok, összhangban nemzeti hagyományaikkal és gyakorlatukkal, megfelelő intézkedéseket hoznak a szociális partnerek közti, megfelelő szintű párbeszéd előmozdítására abból a célból, hogy hatékony intézkedésekkel lépjenek fel a várandós állapot, az anyaság vagy az örökbefogadási szabadság miatti hátrányos megkülönböztetés ellen.”
Módosítás  75 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 92/85/EGK irányelv 12 b cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A tagállamok a nemzeti jogrendszerükbe olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyéneket megvédjék a panaszra vagy az egyenlő bánásmód elvének betartására indított eljárásra válaszként alkalmazott bármiféle hátrányos bánásmódtól vagy hátrányos következményektől. A tagállamok a nemzeti jogrendszerükbe olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyéneket, ideértve a tanúkat, megvédjék a panaszra vagy az egyenlő bánásmód elvének betartására indított eljárásra válaszként alkalmazott bármiféle hátrányos bánásmódtól vagy hátrányos következményektől.
Indokolás
A hátrányos következményektől való védelmet a tanúkra is ki kell terjeszteni, így biztosítva, hogy az eljárások során a hátrányos bánásmódtól való félelem nélkül tanúskodhassanak.
Módosítás  76 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 pont 92/85/EGK irányelv 12 c cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek alkalmazását. A szankció jelentheti az áldozat részére fizetendő kártérítést, amely nem korlátozható előzetes felső küszöb meghatározásával, és hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie. A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek alkalmazását. A szankció jelentheti az áldozat részére fizetendő kártérítést, és hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie.
Indokolás
A kártérítési igények korlátozásának tiltásával az EU aránytalanul szűkíti a tagállamok mozgásterét, és olyan részletrendelkezések átvételére kényszeríti őket, amelyek saját eljárásjogukkal nem állnak összhangban.
Módosítás  77 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 7 pont 92/85/EGK irányelv 12 d cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A tagállamok biztosítják, hogy a 2006/54/EK irányelvvel átdolgozott 2002/73/EK irányelv értelmében kijelölt, egyenlőséggel foglalkozó testületek – melyek feladata valamennyi személy nemi alapon történő megkülönböztetéstől mentes, egyenlő bánásmódjának előmozdítása, vizsgálata, felügyelete és támogatása – hatáskörét kibővítsék az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekre, amennyiben ezek a kérdések elsősorban az egyenlő bánásmódra, és nem pedig a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkoznak. A tagállamok biztosítják, hogy a 2006/54/EK irányelvvel átdolgozott 2002/73/EK irányelv értelmében kijelölt, egyenlőséggel foglalkozó testületek – melyek feladata valamennyi személy nemi alapon történő megkülönböztetéstől mentes, egyenlő bánásmódjának előmozdítása, vizsgálata, felügyelete és támogatása – hatáskörét kibővítsék az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekre, amennyiben ezek a kérdések elsősorban az egyenlő bánásmódra, és nem pedig kizárólag a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkoznak.”
Módosítás  78 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok a várandós vagy gyermekágyas munkavállalók védelme és biztonsága érdekében megelőző és felügyeleti intézkedéseket fogadhatnak el.
Indokolás
A munkahelyi stressz kedvezőtlen hatással van a várandós vagy gyermekágyas nő pszichikai állapotára és ezáltal a magzat, illetve az újszülött állapotát is befolyásolja.
Módosítás  79 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Az ezen irányelvben meghatározott előírásokat bele kell foglalni a tagállamok kollektív, illetve egyéni munkaszerződéseinek szövegébe.
Indokolás
A munkavállaló nők gyakran a megfelelő védelmet nyújtó jogszabályok ismeretének hiányában nem érvényesítik jogaikat. Ha e jogokat feltüntetik a munkaszerződésekben, akkor egyértelműbbé válik a vonatkozó jogszabály jellege.
Módosítás  80 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok és az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek legkésőbb [öt évvel az elfogadást követően]-ig, azt követően pedig ötévenként tájékoztatják a Bizottságot minden olyan információról, amelyre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy az ezen irányelvvel módosított 92/82/EK irányelv végrehajtásáról jelentést készítsen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.	(1) A tagállamok és az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek legkésőbb [három évvel az elfogadást követően]-ig, azt követően pedig háromévenként tájékoztatják a Bizottságot minden olyan információról, amelyre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy az ezen irányelvvel módosított 92/82/EK irányelv végrehajtásáról jelentést készítsen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás  81 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság jelentésében megfelelő módon figyelembe veszi a szociális partnerek és a jelentős nemkormányzati szervezetek szempontjait. A nemek közti egyenlőség biztosítása elvének megfelelően ez a jelentés többek között a hozott intézkedések nőkre és férfiakra gyakorolt hatásának felmérésére irányuló hatásvizsgálatot is tartalmaz. A kapott információk tükrében ez a jelentés szükség esetén magában foglalja az ezzel az irányelvvel módosított 92/85/EGK irányelv felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó javaslatokat.	(2) A Bizottság jelentésében megfelelő módon figyelembe veszi a szociális partnerek és a jelentős nem kormányzati szervezetek szempontjait. A nemek közti egyenlőség biztosítása elvének megfelelően ez a jelentés többek között a hozott intézkedések nőkre és férfiakra gyakorolt hatásának felmérésére irányuló hatásvizsgálatot is tartalmaz. Ezen kívül tartalmaz egy olyan hatástanulmányt is, amely a szülési szabadság további meghosszabbításának és az apasági szabadság bevezetésének európai uniós szinten kifejtett társadalmi és gazdasági hatásait elemzi. A kapott információk tükrében ez a jelentés szükség esetén magában foglalja az ezzel az irányelvvel módosított 92/85/EGK irányelv felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó javaslatokat.
Indokolás
Szükséges a szülési szabadság jelentős meghosszabbításából eredő költségek és előnyök alapos kiértékelése mind a nők, mind a társadalom szempontjából. A szoptatás támogatása például többek között hozzájárulhat az egészségügyi kiadások lefaragásához, jótékony hatást gyakorolhat a környezetre, valamint növelheti a háztartások vásárlóerejét.

• [1]  HL C 277., 2009.11.17., 102. o.

INDOKOLÁS

1. Bevezetés

Az Európai Bizottság a 92/85/EGK irányelv módosítására irányuló javaslatának célja a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók biztonságának és egészségének javítása. Ez a jogalkotási kezdeményezés, amely a munka és a családi élet összeegyeztetéséről szóló, európai bizottsági egyezményének részét képezi, egyike azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a nemek közötti esélyegyenlőség javítását szorgalmazzák a munkaerőpiacon.

A 92/85/EGK irányelv felülvizsgálatára annál is inkább szükség van, mert a Bizottság által javasolt átdolgozás is kívánni valókat hagy maga után, akár a férfiak és nők között a munkaerőpiacon fennálló különbségek csökkentése, akár a magánélet és a családi élet munkával történő aktív és kiegyensúlyozott összeegyeztetése tekintetében különösen azért, mert nem segíti elő a szülői feladatok megosztott felelősségű ellátásának gyakorlatát.

Az EK-Szerződés 141. cikkének a jelen javaslat jogalapjába történő beillesztése teljesebb koncepcionális összhangot kölcsönöz az irányelvnek, aminek következtében a javaslat jogalapját a két cikk – egyrészről az EK-Szerződés 137. cikkének (2) bekezdése, a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére vonatkozóan, másrészről a 141. cikk (3) bekezdése, a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség előremozdítására vonatkozóan – együttesen képezi. Másfelől, a jogalap kiterjesztése lehetővé teszi az anyaság és az apaság mint kimagasló társadalmi értékek védelmére irányuló rendelkezések beillesztését.

Az e javaslat által bevezetett módosítások kifejezetten a szülési szabadság minimális időtartamának 14 hétről 20 hétre történő meghosszabbítását; a szabadság alatt járó juttatásnak a teljes fizetés szintjére történő emelése elvét; az egészségre és a biztonságra vonatkozó munkahelyi követelmények bevezetését; valamint az elbocsátás tilalmát célozzák meg.

2. A szülői feladatok megosztott felelősségű gyakorlása

Az EU szociális menetrendjének legfőbb célkitűzései között szerepel a munka és a magánélet összeegyeztethetőségének könnyítését szolgáló politikák előmozdítása, úgy a nők, mint a férfiak esetében. Hasonlóképpen, „A nők és a férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervben (2006–2010)” is a hat legfontosabb cselekvési terület között szerepel a munka, és a családi és magánélet összeegyeztetésére irányuló erőfeszítés.

Az Európai Unió jelenleg demográfiai kihívással néz szembe, amelyet a születések alacsony száma és az idősek arányának növekedése jellemez. A családi élet és a munka közötti egyensúly megalapozását elősegítő rendelkezések javítása is a demográfiai hanyatlásra adott válasz egyik lépése lehet.

A nemekkel kapcsolatos sztereotípiák továbbra is jelen vannak a társadalomban és akadályozzák a nőket abban, hogy álláshoz, és különösen minőségi álláshoz jussanak. A férfiakkal ellentétben, a nőkre még mindig úgy tekintenek, mint akik elsődlegesen felelősek a gyermekek vagy más eltartottak gondozásáért, és gyakran szembesülnek azzal, hogy választaniuk kell az anyaság és a szakmai önmegvalósítás között. A nőket gyakran „magas kockázatú”, „másodlagos” vagy „nem kívánatos” munkavállalóknak tekintik, mivel nagy a valószínűsége annak, hogy teherbe esnek és igénybe veszik a szülési szabadságot. Alapvető fontosságú tehát, hogy a szabadságok új formái ne tükrözzék, vagy erősítsék a társadalomban jelen lévő sztereotípiákat.

Számos tagállamban vannak érvényben anyaságra, apaságra és szülői szabadságra vonatkozó jogszabályok, uniós szinten pedig ugyan van anyaságról szóló irányelv (92/85/EGK irányelv) és szülői szabadságról szóló irányelv (96/34/EK irányelv), apasági szabadságról mégsem született még jogszabály.

Az anyaság és az apaság alapvető jogok, a társadalmi egyensúly központi elemei. Kívánatos tehát, hogy a 92/85/EGK irányelv felülvizsgálata kedvező legyen a munkavállaló anyák számára, azáltal, hogy védi az anyaságot és az apaságot, nevezetesen olyan intézkedések révén, amelyek arra ösztönzik a férfiakat, hogy vállalják át a családdal járó felelősség egy részét.

Az apák részvétele a gyermekek életében az élet első hónapjaitól kezdve jelentős szerepet játszik a gyermek egészséges testi, lelki és pszichikai fejlődésében. Éppen ezért szükséges, hogy a közösségi szintű jogszabályozás előirányozzon egy fizetett, nem átruházható, önálló apasági szabadságot, amelyet az apa a szülési szabadsággal egyidejűleg vehet igénybe. Örökbefogadás esetén szintén biztosítani kellene a szabadságra való jogosultságot, amelyet a házaspár két tagja megoszthat egymás között.

3. A szülési szabadság időtartama

Tekintve, hogy a 18 hét időtartamú szülési szabadság sok tagállamban már valóság, annak négy héttel történő meghosszabbítása (a jelenlegi 14-ről a javasolt 18 hétre) igen szerény módosítás, amely valószínűleg csekély változtatásokat eredményez a különböző tagállamok jelenlegi szabályozásában. A nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottság a szülési szabadság 24 hétre történő meghosszabbítását javasolja.

Az előadó szerint 20 hét szabadság megfelelő időt hagyna a nőknek a szülés kipihenésére, ösztönözné a szoptatást és lehetővé tenné, hogy az anya elmélyült kapcsolatot építsen ki gyermekével. Ennél hosszabb idő azonban már kedvezőtlenül befolyásolhatja a nők újbóli munkába állását.

A szülés utáni minimális szabadság minimális időtartamát szintén hat hétre kell növelni, arra ösztönözve a nőket, hogy a lehető leghosszabb ideig szoptassanak.

A Bizottság javaslata tulajdonképpen nem tartalmaz szoptatásra vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel a WHO A55/15. sz. javaslatára a szoptatás fontosságáról az élet első hónapjaiban, tekintettel emellett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2000-ben elfogadott 183. egyezményének 10. cikkére, amely azt javasolja, hogy a nőnek jogában álljon igénybe venni naponta egy vagy több munkaszünetet, vagy a munkaidő csökkentését a szoptatás érdekében, az előadó úgy véli, hogy elő kell írni a napi munkaidő szoptatás céljából igénybe vehető csökkentésére irányuló jogot, bármilyen juttatás megvonása nélkül.

4. Munkabér

Az EB a szülési szabadság idejére a havi fizetés száz százalékos kifizetését javasolja a legutolsó havi fizetés vagy az átlagkereset alapján. Ez a rendelkezés ugyanakkor nem jelent kötelezettséget.

A teljes munkabér kifizetése a szülési szabadság ideje alatt biztosítja, hogy a nők ne szenvedjenek anyagi veszteséget amiatt, hogy gyermeket vállalnak. A fizetés nem lehet alacsonyabb az utolsó havi fizetés vagy havi átlagfizetés 85 százalékánál. Ez megfelelő plafonérték, amely garantálja, hogy a családokat – és különösen a csonka családokat – ne fenyegesse a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye.

5. Az elbocsátás tilalma

Az elbocsátás tilalmával és a munkavállaló nők jogaival kapcsolatban javasolt módosítások általánosságban úgy tűnik, pozitívak. E jogoknak az apákat is meg kell illetniük az apasági szabadság időtartama alatt.

A Bizottság javaslata megtiltja az elbocsátást a terhesség kezdetétől a szülési szabadság lejártát követő hat hónapig tartó időszakban; amely időszakot egy évre kell növelni, mivel sok esetben a munkavállaló nőnek új munkakörülményekhez kell alkalmazkodnia, amihez időre van szüksége.

Az előadó pozitívan értékeli az e területen bevezetett változtatásokat, beleértve azt a jogot, amely biztosítja, hogy a munkavállaló ugyanabba vagy egy azonos munkakörbe térhessen vissza, és részesüljön minden, a távolléte során a munkafeltételekben esetlegesen bekövetkezett javulásban. Mindamellett azon az állásponton van, hogy biztosítani kell azt, hogy az úgynevezett „azonos” munkakör valójában ugyanazt a szabadság előtti funkcionális tartalmat takarja mind a jövedelmet, mind pedig az elvégzendő feladatokat illetően.

6. Rugalmas munkaszervezés

Az előadó elismeri azon lehetőség bevezetésének fontosságát, hogy a munkavállaló nők a szülési szabadságról visszatérve a munkáltatótól munkaidejük és munkaidő-beosztásuk megváltoztatását kérhessék. A munkáltató nem csupán köteles mérlegelni az erre irányuló kéréseket, hanem eleget kell tennie azoknak, amennyiben jogosnak bizonyulnak.

A családdal kapcsolatos felelősség nők és férfiak közötti megosztásának előmozdítását tekintve ezt a jogot az apára is ki kell terjeszteni. Az a tény, hogy inkább a nők azok, akik igénybe veszik ezeket a lehetőségeket, a nemek közötti egyensúly eltolódásához vezet, ami negatív következményekkel jár a nők munkahelyi megítélésében és anyagi függőségük szempontjából is.

Az előadó ugyancsak fontosnak tartja egy olyan új rendelkezés megalkotását, amely megadja a lehetőséget arra, hogy a várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállaló, valamint az apasági szabadságot igénybe vevő apa visszautasíthassa a túlmunkát.

7. Egészség és biztonság

E javaslatban nagy szerepet játszik a kockázat értékelése. Nem határoz meg azonban semmilyen megelőző intézkedést, amely megszüntetne minden, a reprodukcióra veszélyt jelentő kockázati tényezőt. A rendelkezések nem kötelezik a munkáltatót, hogy bármiféle intézkedést vezessen be azelőtt, hogy tudomást szerezne a terhességről, ami a hetedik vagy nyolcadik hét környékén történik. A magzati fejlődési rendellenességek kockázata viszont a fejlődés első heteiben a legnagyobb.

A meddőséget, fejlődési rendellenességet és kromoszóma-rendellenességeket okozó genetikai anomáliákért és módosulásokért felelős tényezők egyaránt hathatnak a férfira és a nőre is a fogantatás előtt; a legsúlyosabb tényezők azonban a magzatra vannak hatással.

Az előadó aggodalmát fejezi ki ezzel kapcsolatban, és úgy véli, hogy a várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalókat nem elszigetelt esetként kellene kezelni. Fontos a megelőző megközelítés kialakítása, amely biztosítja a kockázati tényezők megfelelő értékelését a termékeny életkorú férfiakat és nőket alkalmazó munkahelyeken.

8. Hatásvizsgálat

Az előadó szükségesnek tartja a szülési szabadság jelentős meghosszabbításából eredő költségek és előnyök alapos kiértékelését mind a nők, mind a társadalom szempontjából. A szoptatás támogatása például többek között hozzájárulhat az egészségügyi kiadások lefaragásához, jótékony hatást gyakorolhat a környezetre, valamint növelheti a háztartások vásárlóerejét.

Az előadó az apasági szabadságot egy olyan juttatásnak tekinti, amelyben ugyan az apa részesül, de az lényegében az egész családra kihat, különösen pedig a gyermek javát szolgálja mindkét szülője jelenléte. A gyermekgondozás feladatainak megosztását lehetővé tevő apasági szabadság biztosítása a gyermek életének legkorábbi szakaszában kedvező hatást gyakorolhat az egészségügyi kiadásokra azzal, hogy fokozza az anya és a gyermek életminőségét és jólétét.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYEA JOGALAPRÓL

29.1.2010

Eva-Britt Svensson

elnök asszony

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2008)0637 végleges – 2008/0193 (COD)) jogalapjáról

Tisztelt Elnök Asszony!

2010. január 12-i levelében Ön az eljárási szabályzat 37. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Bizottság tárgyban szereplő javaslata jogalapjának érvényességét.

2010. január 28-i ülésén a bizottság megvizsgálta a fent említett kérdést.

Az irányelvre irányuló javaslat tekintetében a Bizottság által javasolt jogalap az EK-Szerződés 137. cikke (2) bekezdése, együtt a 141. cikk (3) bekezdésével. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a jogalap az EUMSz. 153. cikke (2) bekezdése és 157. cikke (3) bekezdése lett.

A vezető bizottság egyes tagjai a 157. cikk (3) bekezdésére történő hivatkozásnak az irányelvjavaslat preambulumából való törlésére irányuló módosításokat nyújtottak be. A kérdés ebből következően az, hogy az irányelvre irányuló javaslat jogalapja lehet-e pusztán a 153. cikk.

Eljárási szempontból a két cikk kombinációja nem vet fel problémát, mivel mindkét esetben a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Az a tény, hogy a 153. cikk (2) bekezdése előírja a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával való konzultációt, míg a 157. cikk csak a Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációt írja elő, nem jelent gondot.

I.         Az EUMSz. vonatkozó cikkei

157. cikk

(1) Minden tagállam biztosítja annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak.

(2) E cikk alkalmazásában „díjazás” a rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény, valamint minden egyéb olyan juttatás, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve, készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap.

A nemen alapuló megkülönböztetés nélküli egyenlő díjazás azt jelenti, hogy:

a) teljesítménybér esetén az azonos munkáért járó díjazást azonos mértékegység alapján állapítják meg;

b) időbér esetén azonos munkakörben azonos díjazás jár.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is.

(4) …

153. cikk

(1) A 151. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a következő területeken:

a) különösen a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

b) munkafeltételek;

c) a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme;

d) a munkavállalók védelme munkaviszonyuk megszüntetése esetén;

e) a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása;

f) a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme, beleértve – a (5) bekezdésre is figyelemmel – a vállalatvezetésben való részvételt;

g) az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltételei;

h) a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele a 166. cikk sérelme nélkül;

i) a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód;

j) a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem;

k) a szociális védelmi rendszerek modernizálása a c) pontban foglaltak sérelme nélkül.

(2) Ennek érdekében az Európai Parlament és a Tanács:

a) ….

b) az (1) bekezdés a)–i) pontjában említett területeken irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el, figyelembe véve az egyes tagállamokban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat. Ezek az irányelvek nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében határoz.

…..

(3) …

II.       A Bizottság által választott jogalap

A Bizottság az alábbiakkal magyarázza a kettős jogalapot: A javaslat jogalapja az EUMSz. 153. cikkének (2) bekezdése és 157. cikkének (3) bekezdése. Noha a 92/85/EGK irányelv alapja a … [az EUMSz. 153. cikke], és a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló irányelv (89/391/EK irányelv) keretén belül külön irányelvnek tekintendő, e javaslat jogalapjául kiegészítésképpen az EUMSz. 157. cikke is szolgál. A várandós vagy szoptató munkavállalók egészségének és biztonságának védelme szempontjából lényeges a szülési szabadság. A várandósság vagy anyaság miatti elbocsátás vagy hátrányos megkülönböztetés elleni védelem ugyanolyan elengedhetetlen a nők egészségének és biztonságának védelme szempontjából, mint a szülési szabadság ideje alatti bérfizetés. A szülési szabadságra, annak hosszára, a szabadság alatti bérfizetésre, valamint a szülési szabadságot igénybe vevő, vagy a szabadságról a munkába visszatérő nők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok szorosan összefüggenek a 157. cikk (3) bekezdésében megállapított, a férfiak és nők egyenlő bánásmódjára vonatkozó elvvel. E javaslat jogalapját ezért e két cikk kombinációja képezi.[1]

III.      Elemzés

Az irányelvjavaslat egy korábbi (a 98/85/EGK) irányelv módosítására irányul, amelynek jogalapja a 118a. cikk, az EUMSz. 153. cikkének elődje. A férfiak és nők közötti egyenlőséget nem a 118a., hanem a 119. cikk említette, de ott is csak a fizetés szempontjából való egyenlő bánásmódra való felhívás szerepelt.

Az Amszterdami Szerződés óta a nők és férfiak közötti egyenlőségről az összes Szerződés rendelkezik. Az EUSz. 3. cikke (3) bekezdése második albekezdése általános elvként fogalmazza meg, hogy „Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást, valamint a gyermekek jogainak védelmét.” Ezt az EUMSz. 8. cikke megerősíti: „Az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására.” Az elv a 153. cikk (1) bekezdése i. pontja (szociálpolitika) alatt („a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód”), valamint a 157. cikkben, és különösen annak (3) bekezdésében (intézkedések elfogadása annak érdekében, „hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is.”) nyer kifejezést.

Az irányelvjavaslatban a Bizottság az eredeti jogalapot kiegészítette azzal, ami ma az EUMSz. 153. cikke, amely többek között a munkavállalók egészségéről és biztonságáról, valamint a férfiak és nők egyenlő munkahelyi bánásmódjáról szól, továbbá a 157. cikk (3) bekezdésével, amely a nők és a férfiak számára a foglalkoztatás és a hivatás területén biztosított egyenlő bánásmódról szól.

A Bizottság azt kívánja ezzel bizonyítani, hogy az irányelvjavaslat nem csupán a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről (lásd cím) szól, hanem rendelkezik a szülési szabadságra, annak hosszára, a szülési szabadság alatti bérfizetésre, valamint a szülési szabadságot igénybe vevő, vagy a szabadságról a munkába visszatérő nők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokról is, amelyek mind szorosan összefüggenek a 157. cikk (3) bekezdésében megállapított, a férfiak és nők egyenlő bánásmódjára vonatkozó elvvel. Ez az irányelvjavaslat 2. preambulumbekezdésében tükröződik, amely így indokolja a további jogalapot: „Mivel ez az irányelv nem kizárólag a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét érinti, hanem az egyenlő bánásmódra vonatkozó kérdéseket is – mint például az ugyanabba a munkakörbe, vagy a szülési szabadság előtti munkakörhöz hasonló munkakörbe való visszatérés jogát, az elbocsátásra vonatkozó előírásokat és a munkavállalói jogokat, illetve a szabadság idejére járó megfelelőbb pénzügyi juttatásokat –, ezért a Szerződés 153. és 157. cikke közösen alkotják ezen irányelv jogalapját.”

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság idevonatkozó módosításainak indokolása a következő:

„Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján, valamint a nők várandósság alatti és utáni biológiai állapotára tekintettel a 92/85/EGK irányelv a várandós, a gyermekágyas és a szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságára vonatkozó szabályok javítására törekszik. Csak a dolgozó anya mehet szülési szabadságra. Ezért ez az irányelv nem vonatkozik az egyenlő esélyek és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósítására vagy a magánélet és családi élet közti egyensúlyra. A [157.] cikkre való hivatkozás helytelen.” (az Anna Záborská által benyújtott 74. és 77. módosítás)

“Le choix de la base juridique fondée sur l'article [157] du Traité ... pose problème. La directive de 1992 était fondée sur l'article [153] du Traité CE relatif à la protection de la santé et de la sécurité des travailleurs. L'article [157] concerne le principe de l'égalité de traitement et de l'égalité des chances entre hommes et femmes. Or ajouter cette base juridique justifie l'extension du champ d'application de la directive au-delà du congé maternité (et notamment au congé parental, de paternité, d'adoption, etc.) et réduit les questions relatives au congé maternité à un strict respect du principe d'égalité hommes-femmes”. (a Philippe Juvin által benyújtott 75. és 78. módosítás)

Ezekkel az érvelésekkel kapcsolatban két kérdés merül fel. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy van-e közvetlen összefüggés a férfiak és nők közötti egyenlőség fogalma és az irányelv tárgya között.

Amennyiben erre a kérdésre igen a válasz, meg kell állapítani, hogy helyénvaló-e a 153. cikk (2) bekezdésének a 157. cikk (3) bekezdésével történő kiegészítése, hiszen a nők és a férfiak számára a foglalkoztatás és a hivatás területén biztosított egyenlőségről mindkét cikk rendelkezik.

Van-e összefüggés az irányelv tárgya és a férfiak és nők közötti egyenlőség kérdése között?

Az irányelvjavaslat a várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók védelmét szolgálja. Mivel a dolgok természetéből fakadóan ez csak a női nemet érinti, az irányelv is csak a nőket érinti, illetve csak nőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Első pillantásra az az okfejtés, hogy az irányelv nem foglalkozik a nők és férfiak közötti egyenlőség kérdésével, elfogadhatónak tűnik, de valójában nem ez a helyzet.

Az ítélkezési gyakorlat szerint egy intézkedés jogalapjának megválasztása „nem függhet egyszerűen az adott intézménynek a kitűzött céllal kapcsolatos meggyőződésétől”[2], hanem „bírósági felülvizsgálat által nyomon követhető objektív tényezőkön kell alapulnia”… E tényezők közé tartozik különösen az intézkedés célja és tartalma”.[3] Mind az irányelvben, mind annak általános hátterében előforduló számtalan elem azonban egyértelműen bizonyítja, hogy az irányelv alapvetően kötődik a nők és férfiak közötti egyenlőség kérdéséhez. Ezt nincs értelme tagadni, és az az irányelvre irányuló javaslat értelmének és céljának félreértésével lenne egyenlő.

1. Fogalommeghatározások és általános keret

Úgy tűnik, hogy a félreértés az egyenlőség fogalmában gyökerezik. A 157. cikk (3) bekezdése rendelkezik „a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását” biztosító intézkedések elfogadásáról. A cikknek már a megfogalmazása is jelzi, hogy az egyenlőség több mindenben megnyilvánulhat. A vizsgált esetben egyenlő bánásmódról és egyenlő esélyekről van szó. A férfiakat és nőket nemcsak egyenlő bánásmódban kell részesíteni, de számukra egyenlő esélyeket kell biztosítani, illetve nemük alapján nem lehet őket hátrányos helyzetbe hozni, vagy több/kevesebb esélyt biztosítani számukra.

Az egyenlőség fogalma szorosan kötődik a hátrányos megkülönböztetés, pontosabban a megkülönböztetésmentesség fogalmához. A „La notion de discrimination dans le droit français et le droit européen” című cikkében Daniel Lochak érdekes definíciót javasol a hasonló, ám mégis eltérő jelentésű „egyenlőtlenség” és „hátrányos megkülönböztetés”fogalmakra. Először is megállapítja, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésre irányuló törekvés tágabb kontextusában vett megkülönböztetést tekintve a két fogalom elválaszthatatlan[4]. Úgy érvel, hogy az egyenlőtlenség az egyén tulajdonságaiból vagy külső tényezőkből fakadó, ténybeli helyzet. A hátrányos megkülönböztetés ezzel szemben egy cselekedet, valaki cselekedetének az eredménye. A jelen esetben egy meghatározott csoport, nevezetesen a várandós, gyermekágyas vagy szoptató nők védelmével az irányelv a hátrányos megkülönböztetés kialakulását próbálja elkerülni azáltal, hogy lehetővé teszi a nők számára azt, hogy biológiai állapotuk miatt ne érje őket hátrány.

Az Európai Bíróság a megkülönböztetést így határozza meg: „megkülönböztetés akkor merül fel, amikor összehasonlítható helyzetekre különböző szabályokat alkalmaznak, vagy amikor ugyanazt a szabályt különböző helyzetekre alkalmazzák”[5]. E meghatározás alapján semmisítette meg a Bíróság a nők éjszakai munkavégzésére vonatkozó, Franciaországban érvényben lévő általános tilalmat azon az alapon, hogy az éjszakai munkavégzés esetleges ártalmas következményeit tekintve a nők és férfiak ugyanolyan helyzetben vannak. Ebből következően és az egyenlőség elvére tekintettel a nőket pusztán nemük miatt nem lehet mentesíteni az éjszakai munkavégzés alól. Másrészről a Bíróság úgy ítélkezett, hogy a tilalom helyénvaló a várandós vagy szoptató munkavállalók esetén, mivel ezekben az esetekben a nők helyzete eltér a férfiakétól.

Ezen okfejtés alapján a várandós, gyermekágyas vagy szoptató nők biológiai helyzetükből adódóan más helyzetben vannak, mint a férfiak. Ebből látható, hogy ugyanazon szabályok alkalmazása különböző helyzetekben diszkriminatív lehet, és külön szabályok alkalmazása ebben az esetben azért indokolt, mert a nők más biológiai helyzetben vannak, mint a férfiak. Az egyenlőség elvétől való eltávolodás helyett a csak nőkre vonatkozó irányelv pontosan az elv alkalmazását valósítja meg akkor, amikor lehetővé teszi a nők számára, hogy – ezen külön rendelkezéseknek köszönhetően – biológiai helyzetük miatt ne érje őket hátrányos megkülönböztetés. Az irányelv a megkülönböztetést és a női munkavállalók a férfiaktól eltérő biológiai helyzetéből eredő de facto egyenlőtlenségeket kívánja elkerülni. A várandós, gyermekágyas vagy szoptató nők kifejezett védelmével az irányelv célja az, hogy lehetővé tegye az egyenlő bánásmódot és az egyenlő esélyeknek valódi teret engedjen.

Jóllehet az egyenlőtlenség inkább tényszerű helyzet, az egyenlőség viszont megfelelhet de facto vagy de jure helyzetnek (azaz létezik tényleges vagy jog szerinti egyenlőség). Az az érvelés, hogy nincs kapcsolat az irányelv és a nők és férfiak egyenlősége között, a formális egyenlőség fogalmán alapszik. Ezen okfejtés szerint egy intézkedés csak akkor szolgálja a férfiak és nők egyenlőségét, ha mindkét nemmel szemben egyforma bánásmódot ír elő, vagy ha az érintett személy neme alapján történő megkülönböztetett bánásmódot tilt meg. A „férfiak és a nők egyenlő díjazásának” elvét lefektető 157. cikk (1) bekezdése ebbe a kategóriába tartozik. Manapság számos rendelkezés szól a férfiak és nők közötti formális egyenlőség elvéről, valamint sok rendelkezés tiltja a nem alapján történő, különösen a foglalkoztatás és a hivatás terén megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetést.

A statisztikák azonban egyértelműen azt mutatják, hogy bár az egyenlőség jogilag elő van írva, átütő különbségek vannak a nők és a férfiak között a foglalkoztatás, a bánásmód és a fizetés terén. A férfiak és nők között tehát még távolról sem nem valósult meg az egyenlőség a munka terén. Ez az oka annak, hogy mind a nemzeti, mind az európai politikák a nem csak formális, hanem valós egyenlőség megvalósítása irányába mozdultak el. Ennek eredményeként egyesek szerint eltolódás következett be az egyenlő bánásmódtól az egyenlő esélyek, valamint a szorosan vett egyenlőség elvétől a proaktív fellépések ösztönzésének irányába. Az igény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény az ideiglenes intézkedésekről szóló 4. cikke (1) bekezdésében szereplő, 25. számú általános ajánlásban fogalmazódik meg:

„Egy merőben formális vagy programszerű hozzáállással nem lehet a nők de facto, valós egyenlőségét megvalósítani. Az egyezmény úgy rendelkezik, hogy a nőknek egyenlő kiindulópozíciót kell biztosítani, és hogy ezt az egyenlő esélyeket előmozdító, segítő hozzáállású környezeten keresztül kell megvalósítani. Nem elegendő azt biztosítani, hogy a nőkkel való bánásmód azonos legyen a férfiakkal való bánásmóddal. A férfiak és nők közötti biológiai, valamint a társadalmi és kulturális szemléletből fakadó különbségeket figyelembe kell venni. Bizonyos esetekben a különbségek áthidalása érdekében eltérő bánásmódot kell alkalmazni a férfiak és nők esetében.”[6]

A szociálpolitika ilyetén kontextusában kell értelmezni az irányelvben megfogalmazott, a várandós, gyermekágyas vagy szoptató nők védelmére irányuló rendelkezéseket. Tagadhatatlan, hogy az irányelv tartalmaz olyan előírásokat, amelyek természetüknél fogva csak nőkre alkalmazhatók, de ezek az előírások egyrészről a megkülönböztetésmentesség, másrészről a valós egyenlőség megvalósítása kívánalmának tesznek eleget, miközben védik a női munkavállalók egészségét és biztonságát.

2. Ennek alátámasztása az irányelv szövegéből

(a) A preambulumbekezdésekből:

A preambulumból egyértelműen kiderül, hogy az irányelv célja a várandós, gyermekágyas vagy szoptató nők védelme az állapotuk miatti bármilyen megkülönböztetés ellen, ami hozzájárul a férfiak és nők a foglalkoztatás terén elvárt egyenlőségének megvalósításához.

A (3) preambulumbekezdés kijelenti, hogy az irányelv „az egyenlő bánásmódra vonatkozó kérdéseket is” érinti. A (4) és (5) preambulumbekezdés a férfiak és nők közötti egyenlőség alapvető, az EU fellépéseinek irányt adó és azokat átszövő elvére mutat rá. A (7) preambulumbekezdés az irányelvet a nemek közötti egyenlőségről szóló uniós jogszabályok közé sorolja. A (11) és (17) preambulumbekezdés hivatkozik az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára a várandós nők a hátrányos megkülönböztetés elleni – az egyenlő bánásmód elvéből következő – védelmét illetően. A preambulum egészét tekintve egyértelmű az annak bemutatására irányuló szándék, hogy az irányelv közvetlenül összefügg a nemek között a munkahelyen megvalósuló egyenlőség előmozdításával.

(b) A rendelkező részből:

Mivel az irányelv egy már meglévő irányelv módosítására irányul, az elemzés során nem csak az új vagy módosított cikkeket kell vizsgálni, hanem a 92/85/EGK irányelv hatályban maradó cikkeit is.

Néhány cikk közvetlenül összefügg a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmével. Ilyen a 3–8 cikk. Ezek a cikkek az ártalmas vegyi, fizikai és biológiai anyagok értékeléséről (3. cikk), a kockázatok felmérésére és a tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségről (4. cikk), az értékelés eredményeinek következményeiről (5. és 6. cikk), az éjszakai munkavégzés tilalmáról (7. cikk) és a szülési szabadságról (8. cikk) szólnak.

A következő cikkek a várandós, gyermekágyas vagy szoptató nők az állapotuk miatti bármilyen megkülönböztetés elleni védelemhez kötődnek közvetlen módon: a 9. cikk a terhesgondozás idejére járó munkaidő-kedvezmény során a bérezést védi, a 10. cikk megtiltja a terhesség vagy szülési szabadság során történő elbocsátást, a 11. cikk a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogokat és kiváltságokat védi, míg a 12. cikk ezen jogok védelméről szól.

A rendelkező rész tartalmának elemzése arra enged következtetni, hogy az irányelv célja kettős: egyrészt védeni kívánja a női munkavállalók egészségét és biztonságát, másrészt biztosítani kívánja számukra az egyenlő bánásmódot.

(3) Az irányelv részét nem képező dokumentumokból:

Az irányelvet az irányelvre irányuló javaslatot kísérő összes dokumentum teljes mértékben a férfiak és nők között a foglalkoztatás terén megvalósuló egyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedésnek tekinti.

(a) Az indokolás

Az új irányelv megindokolásakor a Bizottság felhívja a figyelmet a kontextusra, nevezetesen a munka és a magánélet összeegyeztetésére, a férfiak és nők közötti egyenlőségnek a munkaerőpiacon történő megvalósítására, valamint a várandós nők a foglalkoztatás és a hivatás területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetése elleni fellépésre irányuló uniós törekvésre. Ebben a tekintetben felsorolja az e területet szabályzó eszközöket, például a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervet (2006–2010) és az Európai Parlament számos állásfoglalását. Említésre kerül az is, hogy konzultáltak a nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottsággal.

(b) Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat az irányelvjavaslatban szereplő intézkedéssorozattal megcélzott egyenlőség típusát tekintve érdekes részletekkel szolgál. A következők szerepelnek benne:

„bármely fellépés célja az, hogy a munkaerőpiaci részvételi mutatókban a nemek közötti arány javuljon és hogy a munkát, valamint a magán- és a családi életet jobban össze lehessen egyeztetni.”

Ez a kijelentés szöges ellentétben áll több benyújtott módosítás indokolásával: „Ezért ez az irányelv nem vonatkozik az egyenlő esélyek és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósítására vagy a magánélet és családi élet közti egyensúlyra.”

A várandós, gyermekágyas vagy szoptató nők kifejezett védelmét szolgáló intézkedések szorosan összefüggenek a munka és a magán-, valamint a családi élet összeegyeztethetőségével. Ezek az intézkedések lehetővé teszik a nők számára, hogy családjukkal foglalkozzanak anélkül, hogy szakmai életük ezt megsínylené. Logikai és formális szempontból mondhatjuk azt, hogy ez a férfiakat is érinti. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a családi élet a férfiakat sokkal kevésbé hátráltatja szakmai téren, mint a nőket, hiszen a nők jóval nagyobb felelősséget vállalnak a családi életben. A hatásvizsgálat ebben az összefüggésben a férfiak és nők közötti rés áthidalásával foglalkozó bizottsági közleményből idéz:

„Az anyaság tartósan csökkenti a nők foglalkoztatottságának mértékét, ugyanakkor az apaságnak egyáltalán nincs ilyen hatása a férfiak foglalkoztatottságára. A nők szakmai előmenetele következésképpen gyakrabban szakad meg, lassabb, rövidebb ideig tart, azaz kevésbé jövedelmező.”[7]

A férfiak és nők közötti munkahelyi egyenlőség és az egyenlő esélyek megteremtése során tehát a szakmai és családi élet összeegyeztetését segítő – akár kizárólag a nők esetében alkalmazandó – intézkedések közvetlenül hozzájárulnak a valós, és még el nem ért egyenlőség megvalósításához.

Az irányelvre irányuló javaslatban foglalt rendelkezések a hatásvizsgálat szerint segíteni fogják a nemek arányának javulását a munkaerő-piacon. A vizsgálatban megfogalmazott vélemény szerint a szülési szabadság meghosszabbítása a nőknek nagyobb biztonságot nyújt a már meglévő állásuk tekintetében.[8] A hatásvizsgálat azt az előrejelzést adja, hogy a szülési szabadság négy héttel való meghosszabbítása ezt fogja eredményezni, hogy a nőknek egyre kevésbé kell szülői szabadsággal kipótolni távollétüket. Ez e pár további hét lehetővé fogja tenni a szoros anya-gyermek kapcsolat kialakulását, valamint segíti az anyát abban, hogy gondoskodjon gyermeke további felügyeletéről. A hatásvizsgálat e tekintetben úgy véli, hogy „a hosszabb szülési szabadság segíthet annak az időszaknak az áthidalásában, amíg a gyermeket felügyeletre lehet bízni.”[9]

Végezetül, az irányelvjavaslatban szereplő azon javaslat, hogy a munkavállaló kérhesse munkaadójától a munkaórák és munkabeosztás megváltoztatását[10] a szülési szabadságot követően, lehetővé fogja tenni, hogy a nők teljes munkaidőben térjenek vissza dolgozni, és ne kényszerüljenek félmunkaidőben dolgozni.[11] A munkáltatónak nem kötelessége eleget tenni a munkavállaló kérésének, de a tapasztalatok szerint az ilyen rendelkezések – amelyek például az Egyesült Királyságban érvényben vannak – hozzásegítik a nőket ahhoz, hogy megtartsák a szülés előtti állásukat.[12]

3.        Az elemzés összefoglalása

Mind az irányelvjavaslat, mind a kísérő dokumentumok elemzése egyértelmű kapcsolatra enged következtetni a javasolt irányelv és a nők és férfiak közötti egyenlőség elve között. Bár a kapcsolat fennáll, nehéznek tűnhet a várandós, gyermekágyas vagy szoptató nőkről szóló irányelv besorolása. Ez azért van, mert lényegét tekintve nem fektet le mind a nőket, mind a férfiakat érintő rendelkezéseket. Másrészről nem tekinthető az EUMSz. 157. cikke (4) bekezdésében engedélyezett, előnyöket nyújtó intézkedésnek. Az előnyöket nyújtó intézkedés az alulreprezentált nem felzárkóztatása érdekében hozható, specifikus intézkedés. Az ilyen intézkedések azonban ideiglenes természetűek, és céljuk elértével meg kell őket szüntetni. A nők és férfiak között az állapotosság tekintetében soha nem lesz egyenlőség, mivel a nők biológiai helyzete más, mint a férfiaké. Vannak, akik a védelmi intézkedéseket az egyenlőség elve alóli kivételeknek tekintik, de helyénvalóbbnak tűnik úgy jellemezni őket, mint a nők és férfiak közötti valódi egyenlőség megteremtésének eszközeit, mivel (a felmondás, stb. tiltásával) megakadályozzák a nők elleni hátrányos megkülönböztetést, illetve (az állásukba való visszatérés és a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok biztosításával) lehetővé teszik a nők számára, hogy de facto egyenlő bánásmódban részesüljenek, hogy ne érezzék női mivoltukat hátránynak és hogy igényeiknek megfelelő jogokat (szülési szabadság) kapjanak. Ez az értelmezés annál is inkább helyes, mert ítélkezési gyakorlatában a 75/207/EGK irányelv[13] 2. cikke (3) bekezdése értelmezésekor az Európai Bíróság is ezt mondja:

„3. Ez az irányelv nem érinti a nők védelméről szóló rendelkezéseket, különös tekintettel a terhességre és az anyaságra.”

A Hoffmann ügyben[14] hozott, majd konzekvensen fenntartott[15] ítéletében a Bíróság e rendelkezésre utalva rámutatott, hogy az elismeri „az egyenlő bánásmód elvének összefüggésében a nők igényeit két szempontból is. Először is helyénvaló biztosítani a nők biológiai állapotának védelmét a terhesség alatt és után, mindaz ideig, amíg testi és szellemi állapotuk a gyermekszülés után helyreáll; másodszor, helyénvaló védeni az anya és gyermek közötti különleges kapcsolatot a terhességet és gyermekszülést követő időszakban.”[16]

Azzal, hogy a nők az egyenlő bánásmód elvének keretében történő védelmének jogosságát elismerte, a Bíróság az irányelvjavaslatot elvitathatatlanul az egyenlőség elvének kontextusába helyezi, amelytől az – a módosításokat benyújtók véleményétől eltérően – elválaszthatatlan.

IV. Mivel a 153. cikk (2) bekezdése b) pontja már rendelkezik a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításáról, szükség van-e a 157. cikk (3) bekezdésének hozzáadására?

Az Amszterdami Szerződés hatályba lépése óta az egyenlő bánásmódnak a szociálpolitika terén való alkalmazása két cikkben szerepel: az EUMSz 153. cikke (1) bekezdése i. pontjában és 157. cikke (3) bekezdésében: „a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód”, valamint „a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is.” Bár ezek a cikkek tartalmukat tekintve hasonlók, az általános vélemény az, hogy a 157. cikk pontosabban és kimerítőbben foglalkozik az egyenlőség kérdésével (egyenlő díjazás – (1) és (2) bekezdés – előnyöket nyújtó intézkedések az alulreprezentált nem számára a „teljes egyenlőség” biztosítása érdekében – (4) bekezdés). A 153. cikk felsorolja azokat a területeket, amelyeken az Uniónak fellépési joga van.

V. Következtetés

Az előbbiek alapján álláspontunk az, hogy a 153. cikk és a 157. cikk (3) bekezdésének, mint jogalapnak a fenntartása teljes mértékben indokolt.

A Jogi Bizottság 2010. január 28-i ülésén 21 támogató szavazat mellett és tartózkodás nélkül egyhangúlag úgy határozott[17], hogy az alábbi ajánlásokat teszi: a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat kettős jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikkének és 157. cikke (3) bekezdésének kell nyújtania.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Klaus-Heiner Lehne

• [1]  A hivatkozások a Lisszaboni Szerződés hatálylépésére való tekintettel frissítésre kerültek.
• [2]  A 45/86. sz. Bizottság kontra Tanács („Általános preferenciális vámkedvezmények”) ügy, EBHT 1987., I-1493. o., 11. pont.
• [3]  A C-300/89. sz. Bizottság kontra Tanács (titán-dioxid) ügy, EBHT 1991., I-2867. o., 10. pont.
• [4]  D. Lochak: „La notion de discrimination dans le droit français et le droit européen” az „Egalité des sexes: la discrimination positive en question” kiadványban, 40. o.
• [5]  A C-342/93. sz. Gillespie és mások kontra Northern Health and Social Services Boards ügy, EBHT 1996., I-475, 16. pont. A C-394/96. sz. Brown kontra Rentokil Ltd ügy, EBHT 1998., I-4185. 30. pont
• [6]  A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ Bizottság (CEDAW), 25. sz. általános ajánlás – 2004., 13. ülésszak, 4. cikk (1) bekezdés – ideiglenes intézkedések.
• [7]  A Bizottság 2007. július 18-i közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem (COM(2007)0424 végleges), 2–1. pont.
• [8]  Hatásvizsgálati jelentés – SEC(2008)2596 31. o. (Lásd még a 34. oldalt)
• [9]  Hatásvizsgálati jelentés – SEC(2008)2596 35. o.
• [10]  A legtöbb félidős munkavállaló nő.
• [11]  11. cikk (5) bekezdés (az irányelvre irányuló javaslatban szereplő új cikk).
• [12]  Hatásvizsgálati jelentés – SEC(2008)2596 33. o.
• [13]  A Tanács 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról (HL L 39., 1976.2.14., 40. o.).
• [14]  A 184/83 sz. Hofmann kontra Barmer Ersatzkasse ügy, EBHT 1984., 3047.
• [15]  Lásd például a C-32/93 Webb kontra EMO Air Cargo ügyet, EBHT 1994., I-3567.
• [16]  Hofmann, 25. pont
• [17]  A zárószavazáson az alábbi képviselők voltak jelen: Klaus-Heiner Lehne (elnök), Raffaele Baldassarre (alelnök), Sebastian Valentin Bodu (alelnök), Evelyn Regner (alelnök), Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Antonio Masip Hidalgo, Bernhard Rapkay, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Christian Engström, Zbigniew Ziobro, Jiří Maštálka, Francesco Enrico Speroni, Piotr Borys, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Arlene McCarthy, Eva Lichtenberger, Sajjad Karim.

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (28.1.2010)

a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részére

a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat
(COM(2008)0637 – C6‑0340/2008 – 2008/0193(COD))

A vélemény előadója: Rovana Plumb

(*) Associated committee - Rule 50 of the Rules of Procedure

RÖVID INDOKOLÁS

A javaslat alapja az EK-Szerződés 137. cikkének (2) bekezdése és 141. cikkének (3) bekezdése. Noha a 92/85/EGK irányelv alapja a Szerződés 118a. cikke (a jelenlegi 137. cikk), és a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló irányelv (89/391/EK irányelv) keretén belül külön irányelvnek tekintendő, e javaslat jogalapjául kiegészítésképpen a 141. cikk is szolgál.

A javaslat onnan ered, hogy erőteljes intézkedésekre van szükség a magán- és a családi élet jobb összeegyeztethetősége érdekében, hogy a szülési szabadsággal kapcsolatos lehetőségek kiszélesítése révén növelni lehessen a nők munkaerő-piaci jelenlétét, csökkenjen a munkaerő-piaci szegregáció, és megszűnjenek a nők és a férfiak fizetése közötti különbségek. Az Európai Uniónak arra van szüksége, hogy több nő legyen jelen a munkaerőpiacon, nem csupán a társadalom idősödése miatt jelentkező problémák megoldása érdekében, hanem a globális versenyképesség javítása végett is.

Jelenleg az tapasztalható, hogy a szülés jelentős hatással van a nők munkaerő-piaci jelenlétére, hiszen a gyermeket szülő nők és a férfiak között 26%-os különbséget mutattak ki 2007-ben. Ennek sokféle oka lehet, de ezeket ki lehet küszöbölni a szülési szabadságra, annak hosszára, a szabadság alatti bérfizetésre, valamint a szülési szabadságot igénybe vevő, vagy a szabadságról a munkába visszatérő nők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok felülvizsgálatával, amelyek mind szorosan összefüggenek a 141. cikk (3) bekezdésében megállapított, a férfiak és nők egyenlő bánásmódjára vonatkozó elvvel.

A felelősség megosztása

Ha a két szülő már a gyermek születésétől megosztja egymás között a felelősséget, az a gyermek pszichológiai és fizikai jólétére nézve is kedvező hatással jár. E tekintetben külön irányelvre van szükség, mivel a jelenlegi irányelv nem tartalmaz rendelkezéséket a szülői szabadságról, hanem a várandós és szoptató nők egészségére és biztonságára összpontosít.

A várandós munkavállalók jogai a foglalkoztatás területén

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság meggyőződése szerint a 92/85/EGK irányelv módosítására irányuló javaslat támogatja a várandós nők jogait a foglalkoztatás területén.

Ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság által az alábbiakban javasolt módosítások és a szociális partnerek által európai szinten elfogadott kiegészítő intézkedések nélkül a módosított szöveg nem segíti elő teljes mértékben sem a munka magán- és családi élettel való összeegyeztethetőségét, sem a nők munkaerőpiacra történő visszailleszkedését.

A szülési szabadság minimális időtartamának kiterjesztése és a részmunkaidő lehetősége

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság úgy véli, hogy a szülési szabadság minimális időtartamának 14-ről 20 hétre történő kiterjesztése, valamint az ösztönző intézkedések bevezetése kézenfekvő eszközként használható fel abból a célból, hogy a nők könnyebben tudják összeegyeztetni a gyermekvállalást munkaerő-piaci jelenlétük fenntartásával. A meghosszabbítás lehetővé teszi, hogy a szülés után megfelelő idő álljon az anyák rendelkezésére az újbóli munkába állás előtt, és hogy az anya kiegyensúlyozott kapcsolatot alakíthasson ki gyermekeivel.

Egyes tagállamok indokolatlanul tartanak a kiterjesztés költségeitől, az ECORYS tanulmánya ugyanis bizonyítja, hogy a 18 hétre vagy annál akár hosszabb időre történő meghosszabbítás jelentéktelen gazdasági hatással járna, viszont jobb egészségügyi körülményeket biztosítana a várandós munkavállalóknak.

A munkáltatóknak figyelembe kell venniük alkalmazottaik azon igényét, hogy a szülést követő első 12 hónapban részmunkaidőre válthassanak. Egy ilyen rendelkezés megfelelne az A55/15. számú WHO-jelentés ajánlásainak.

A karrierkilátások védelme

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság támogatja az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában a 92/85/EGK irányelvhez fűzött módosításokat, amelyek értelmében a gyermeket szülő munkavállalókat megilleti a jog, hogy visszatérjenek munkahelyükre vagy egy azzal azonos munkakörbe olyan feltételek mellett, amelyek számukra nem kedvezőtlenebbek, valamint hogy rájuk is vonatkozzon a munkafeltételekben bekövetkezett minden olyan javulás, amelyre távollétük alatt jogosultak lettek volna.

Ez a rendelkezés szorosan kapcsolódik a biztos munkahely garantálásához, illetve jelentős lépést jelent a várandós munkavállalókkal szembeni diszkrimináció felszámolása felé.

Az önálló vállalkozók jogai

Az irányelvre irányuló javasat ugyan csak az alkalmazottakat védi a diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőség garantálásával, a tagállamoknak azonban arról is gondoskodniuk kell, hogy az önálló vállalkozóként dolgozó nők is élvezzék az irányelvben rögzített jogokat, ezért a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság ennek megfelelően módosította a bizottsági javaslatot.

A szociális partnerek szerepe

Az európai szociális partnerek (Business Europe (UNICE), CEEP és ETUC) 1995. december 14-én megállapodást írtak alá a szülői szabadságot illetően, amelyet az 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelv ültetett át a gyakorlatba. Ez az irányelv rendelkezik a szülői szabadságra vonatkozó a minimális előírásokról, amelyek igen fontosak a munka és a családi élet összeegyeztetése, valamint az egyenlő bánásmód és a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdítása tekintetében.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelv1 minimumkövetelményeket ír elő, amelyek megkönnyítik a munkavállaló szülők számára a munkahelyi és családi kötelezettségeik összeegyeztetését. Ugyanakkor szociális partnerek 2009. június 18-án megállapodásra jutottak, és folyamatban van egy irányelvtervezet vizsgálata.
	1 HL L 145., 1996.6.19. , 4. o.
Indokolás
A 96/34/EK tanácsi irányelv a BusinessEurope (UNICE), a CEEP és az ETUC által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodás, egyben pedig fontos kiegészítése a 92/85/EGK irányelv módosítására irányuló javaslatnak, amennyiben előírja azokat a minimumkövetelményeket, amelyek megkönnyítik a munkavállaló apák számára a szakmai és a családi felelősségvállalás összegyeztetését. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szociális partnerek 2009. június 18-án megállapodásra jutottak, és folyamatban van egy irányelvtervezet vizsgálata, amely naprakésszé tenné a fenti keretmegállapodást.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) A tagállamok által a 2002-es barcelonai csúcson a nők és a férfiak egyenlőségének elérése (egyenlő bérezés, apasági szabadság, azonos jogokat biztosító munkához való hozzáférés) érdekében kötött megállapodás jelenti az alapját a munka és a magánélet összeegyeztetése terén kialakítandó kedvezőbb feltételeknek, és fogja garantálni a nők és a férfiak gazdasági függetlenségét.
Indokolás
A barcelonai célkitűzések a növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló EU-stratégia részét képezik, céljuk segíteni a fiatal szülőket – főként a nőket – a munkavállalásban, illetve a szakmai és a családi élet összeegyeztetésében. A jobb gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés (a körülmények, a költségek és a szülők szempontjából megfelelő nyitvatartási idő) kulcsfontosságú a nők munkaerő-piaci jelenléte vonatkozásában.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6c) A Bizottság „Az EU gyermekjogi stratégiája felé”című 2006. július 4-i közleménye megállapítja, hogy a gyermekek jogaira az EU egyik prioritásaként kell tekinteni, és a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ gyermekjogi egyezményét és az azt kiegészítő jegyzőkönyveket, illetve a millenniumi fejlesztési célkitűzéseket.
Indokolás
A közlemény az EU egyik prioritásaként tekint a gyermekek jogaira, és megállapítja, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ gyermekjogi egyezményét és a kiegészítő jegyzőkönyveket, illetve a milleniumi fejlesztési célkitűzéseket. Ezen irányelv tekintetében ez azt jelenti, hogy minden gyermek számára biztosítani kell a lehetőséget az anyatejjel való táplálásra és a fejlődési szükségleteinek megfelelő gondozásra, valamint megfelelő minőségű ellátás igénybevételére.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 9 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9b) A fogyatékkal élő gyermekek gondozása a dolgozó anyák számára külön kihívást jelent, amit a társadalomnak el kell ismernie. A fogyatékkal élő gyermekek dolgozó anyáinak fokozott sebezhetősége kiegészítő szülési szabadságot tesz szükségessé, amelynek minimális időtartamát az irányelvben rögzíteni kell.
Indokolás
A fogyatékkal élő gyermekek gondozása a dolgozó anyák számára plusz fizikai, szellemi és pszichológiai kihívást jelent. Erőfeszítéseiket a társadalomnak el kell ismernie. A fogyatékos gyermekkel várandós anyáknak sok előkészületet kell tenniük a terhesség ideje alatt, hogy biztosítani tudják gyermekük jólétét. Ezekben az esetekben alapvetőnek tűnik olyan kiegészítő minimális szabadság előírása, amely lehetővé teszi a fogyatékos gyermekkel várandós munkavállalóknak és a fogyatékkal élő gyermekek dolgozó anyáinak, hogy e kihívásoknak megfeleljenek és megtegyék a szükséges előkészületeket.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A 11. cikk (2) bekezdésének c) pontjában szereplő „azonos” munkakör meghatározásnak a korábbi munkakörrel lényegében megegyező funkcionális tartalmat kell takarnia mind a jövedelmet, mind pedig az elvégzendő feladatokat illetően.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A nőket következésképpen védeni kell a várandósság vagy a szülési szabadság okán történő megkülönböztetéstől, és gondoskodni kell megfelelő jogi védelmükről.	(13) A nőket következésképpen védeni kell a várandósság vagy a szülési szabadság okán történő megkülönböztetéstől, és gondoskodni kell megfelelő jogi védelmükről a tisztességes munkafeltételekhez való jog és a családi élet és a munka összeegyeztethetőségének érvényesülése érdekében.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) A férfiak és nők közötti tényleges esélyegyenlőséghez elengedhetetlen, hogy a férfiak jogosultak legyenek kötelező apasági szabadságra a szülési szabadságéhoz hasonló feltételek mellett – kivéve annak hossza tekintetében –, oly módon, hogy a férfiak és a nők munkahelyi és családi életben való kiegyensúlyozott részvételéhez szükséges feltételeket fokozatosan lehessen megteremteni.
Indokolás
Az apasági szabadságnak kötelező jelleget kell adni, hogy a férfiakat az esetleges társadalmi nyomás ne ösztönözhesse arra, hogy ne éljenek ezzel a lehetőséggel. Jelezni kell a munkaerőpiacnak, hogy a férfiaknak is szabadságot kell kivenniük, ha gyermekük születik. Következésképp a gazdasági tevékenységet a gyermekvállalásra figyelemmel kell megszervezni, mivel az nemcsak kiemelkedő társadalmi érték, hanem a nőkhöz hasonlóan a férfiak számára is jogokkal és kötelezettségekkel jár.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 13 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13b) A Bizottságnak „A demográfiai változások kihívása:, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című zöld könyve arra a tényre hivatkozik, hogy a tagállamokban olyannyira alacsony a termékenységi arány, hogy nem biztosítja a lakosságszám fenntartását. Intézkedéseket kell hozni a munkahelyi körülmények javítására a munkavállalók érdekében a terhesség idejére, illetve a terhességet megelőző és az azt követő időszakra egyaránt. Javallott tehát követni azon országok bevált gyakorlatait, amelyekben a termékenységi ráta magas, miközben a nők fenntarthatják munkaerő-piaci jelenlétüket.
Módosítás     9 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 18 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) A tagállamok nemzeti jogrendszerük keretében meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyekkel valódi és hatékony kártérítés, illetve jóvátétel biztosítható – a tagállamok által megfelelőnek ítélt módon – az ezen irányelvben foglalt kötelezettségek megsértése következtében a munkavállalót ért kárért oly módon, hogy az visszatartó erejű és az elszenvedett kárral arányos mértékű legyen.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) A hátrányos megkülönbözetés áldozatai számára biztosítani kell a jogi védelem megfelelő eszközeit. A tagállamok jogrendszereik sajátosságainak megfelelően biztosítják, hogy a várandós nők számára ténylegesen lehetővé váljon jogaik érvényesítése. A védelem hatékonyabb szintjének biztosításához az egyesületeket, szervezeteket és egyéb jogi személyeket fel kell jogosítani arra, hogy részt vehessenek az eljárásokban az áldozat nevében vagy érdekében, a bíróság előtti képviseletre és védelemre vonatkozó eljárás nemzeti szabályainak sérelme nélkül.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 19 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19b) A tagállamoknak arra kell ösztönözniük a szociális partnereket, hogy aktívan járuljanak hozzá az érdekeltek jobb tájékoztatásához és a megfelelőbb megoldások kialakításához. Az ezekkel a testületekkel való párbeszéd ösztönzése által a tagállamok több visszajelzést kaphatnak, valamint jobban áttekinthetik az irányelv gyakorlati megvalósítását és a felmerülő problémákat, ami a hátrányos megkülönböztetés felszámolását segíti elő.
Indokolás
A szociális partnerek bevonása alapvető fontosságú a hátrányos megkülönböztetés felszámolása céljából. Mivel nagyobb tapasztalatuk van az esetlegesen felmerülő problémákkal kapcsolatban, adathálózataik további információs csatornákként szolgálhatnak, amelyeken keresztül a munkavállalók tájékozódhatnak jogaikról, és amelyeken keresztül a tagállamok visszajelzést kaphatnak. Ezért tartjuk fontosnak aktív részvételüket, és a nyitott párbeszéd megteremtését.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 20 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20a) A tagállamok ösztönzik a szociális partnerek közötti, illetve a nem kormányzati szervezetekkel folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy felismerhessék a diszkrimináció különféle formáit, és küzdhessenek azok ellen.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 pont (új) 92/85/EGK irányelv 1 cikk – 3 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1. A 1. cikk az alábbi ponttal egészül ki:   „3a. Jelen irányelv ezen túlmenően azt kívánja biztosítani, hogy női munkavállalók be tudják tölteni alapvető szerepüket a családban, valamint hogy az anya és gyermeke személyre szabott és megfelelő védelemben részesüljön.”
Indokolás
Az új bekezdés arra hívja fel a figyelmet, hogy a női munkavállalók számára alapvető fontosságú anyai szerepük ellátása.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1a pont (új) 92/85/EGK irányelv 2 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1a. A 2. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:   „a) „várandós munkavállaló”: minden várandós munkavállaló, beleértve a háztartási alkalmazottakat is, aki munkáltatóját a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja állapotáról;”
Indokolás
A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelv hatálya nem terjed ki a háztartási alkalmazottakra. Ugyanakkor az anyasági védelmet rájuk is kifejezetten ki kell terjeszteni.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 b pont (új) 92/85/EGK irányelv 2 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1b. A 2. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:   „(b) „gyermekágyas munkavállaló”: minden olyan munkavállaló, beleértve a háztartási alkalmazottakat is, aki a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat szerint gyermekágyas anyának minősül, és ezen állapotáról e jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkaadóját;”
Indokolás
A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelv hatálya nem terjed ki a háztartási alkalmazottakra. Ugyanakkor az anyasági védelmet rájuk is kifejezetten ki kell terjeszteni.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 c pont (új) 92/85/EGK irányelv 2 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1c. A 2. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:   „(c) „szoptató munkavállaló”: minden olyan munkavállaló, beleértve a háztartási alkalmazottakat is, aki a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat szerint szoptató anyának minősül, és ezen állapotáról e jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően tájékoztatja munkaadóját.”
Indokolás
A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelv hatálya nem terjed ki a háztartási alkalmazottakra. Ugyanakkor az anyasági védelmet rájuk is kifejezetten ki kell terjeszteni.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 d pont (új) 92/85/EGK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1d. A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:   „2a. Az első albekezdésben említett irányvonalakat, felülvizsgálatukra való tekintettel, 2012-től kezdődően legalább ötévente rendszeres jelleggel értékelni kell.”
Indokolás
Magyarázat: Az iránymutatásokat összhangba kell hozni a legújabb fejleményekkel és ismeretekkel.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 e pont (új) 92/85/EGK irányelv 4 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1e. A 4. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:   „Értékelés, tájékoztatás és konzultáció”
Indokolás
Fontos a megelőző megközelítés kialakítása, amely biztosítja a kockázati tényezők megfelelő értékelését a termékeny életkorú férfiakat és nőket alkalmazó munkahelyeken. A meddőséget, fejlődési rendellenességet és kromoszóma-rendellenességeket okozó genetikai anomáliákért és módosulásokért felelős tényezők egyaránt hathatnak a férfira és a nőre is a fogantatás előtt; a legsúlyosabb tényezők azonban a magzatra vannak hatással. A (4) és (5) bekezdés azért került betoldásra, mert az összes többi egészségügyi és biztonsági irányelv rendes cikkeket tartalmaz a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük, illetve képviselőikkel folytatandó konzultációról.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 f pont (új) 92/85/EGK irányelv 4 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1f. A 4. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:   „(-1) A kockázatok 89/391/EGK irányelvnek megfelelő értékeléséhez a munkáltató értékelést nyújt be a férfi és női munkavállalók reproduktív egészségét veszélyeztető kockázatokról is.
Indokolás
Fontos a megelőző megközelítés kialakítása, amely biztosítja a kockázati tényezők megfelelő értékelését a termékeny életkorú férfiakat és nőket alkalmazó munkahelyeken. A meddőséget, fejlődési rendellenességet és kromoszóma-rendellenességeket okozó genetikai anomáliákért és módosulásokért felelős tényezők egyaránt hathatnak a férfira és a nőre is a fogantatás előtt; a legsúlyosabb tényezők azonban a magzatra vannak hatással. A (4) és (5) bekezdés azért került betoldásra, mert az összes többi egészségügyi és biztonsági irányelv rendes cikkeket tartalmaz a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük, illetve képviselőikkel folytatandó konzultációról.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 g pont (új) 92/85/EGK irányelv 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1g. A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „(2) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül, a 2. cikkben meghatározott munkavállalókat és a vállalkozásnál, illetve telephelyen a 2. cikkben említett helyzetek valamelyike által vélhetően érintett munkavállalókat és/vagy képviselőiket, valamint az érintett szociális partnereket tájékoztatni kell az (1) bekezdésben említett értékelés eredményeiről, illetve a munkahelyi egészségvédelem és biztonság érdekében meghozandó minden intézkedésről.”
Indokolás
Fontos a megelőző megközelítés kialakítása, amely biztosítja a kockázati tényezők megfelelő értékelését a termékeny életkorú férfiakat és nőket alkalmazó munkahelyeken. A meddőséget, fejlődési rendellenességet és kromoszóma-rendellenességeket okozó genetikai anomáliákért és módosulásokért felelős tényezők egyaránt hathatnak a férfira és a nőre is a fogantatás előtt; a legsúlyosabb tényezők azonban a magzatra vannak hatással. A (4) és (5) bekezdés azért került betoldásra, mert az összes többi egészségügyi és biztonsági irányelv rendes cikkeket tartalmaz a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük, illetve képviselőikkel folytatandó konzultációról.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 h pont (új) 92/85/EGK irányelv 4 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1h. A 4. cikk a következő szöveggel egészül ki:   „2a. Meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a munkavállalók és/vagy megbízott képviselőik ellenőrizni tudják ezen irányelv alkalmazását, illetve abban közreműködhessenek, különös tekintettel a munkáltató által meghozott, a (2) bekezdésben említett intézkedésekre, az ezen intézkedések meghozatala tekintetében a munkáltatóra háruló felelősség sérelme nélkül.
Indokolás
Fontos a megelőző megközelítés kialakítása, amely biztosítja a kockázati tényezők megfelelő értékelését a termékeny életkorú férfiakat és nőket alkalmazó munkahelyeken. A meddőséget, fejlődési rendellenességet és kromoszóma-rendellenességeket okozó genetikai anomáliákért és módosulásokért felelős tényezők egyaránt hathatnak a férfira és a nőre is a fogantatás előtt; a legsúlyosabb tényezők azonban a magzatra vannak hatással. A (4) és (5) bekezdés azért került betoldásra, mert az összes többi egészségügyi és biztonsági irányelv rendes cikkeket tartalmaz a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük, illetve képviselőikkel folytatandó konzultációról.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 i pont (új) 92/85/EGK irányelv 4 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1i. A 4. cikk a következő szöveggel egészül ki:   „2b. A jelen irányelv alkalmazási körébe tartozó kérdésekről a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel folytatott konzultáció, illetve a megoldások keresésébe való bevonásuk a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően történik.”
Indokolás
Fontos a megelőző megközelítés kialakítása, amely biztosítja a kockázati tényezők megfelelő értékelését a termékeny életkorú férfiakat és nőket alkalmazó munkahelyeken. A meddőséget, fejlődési rendellenességet és kromoszóma-rendellenességeket okozó genetikai anomáliákért és módosulásokért felelős tényezők egyaránt hathatnak a férfira és a nőre is a fogantatás előtt; a legsúlyosabb tényezők azonban a magzatra vannak hatással. A (4) és (5) bekezdés azért került betoldásra, mert az összes többi egészségügyi és biztonsági irányelv rendes cikkeket tartalmaz a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük, illetve képviselőikkel folytatandó konzultációról.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 j pont (új) 92/85/EGK irányelv 6 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1j. A 6. cikk az alábbi ponttal egészül ki:   „2a. „A várandós munkavállalók továbbá nem emelhetnek és szállíthatnak súlyos tárgyakat, valamint nem végezhetnek veszélyes, nehéz és egészségre ártalmas munkát.”
Indokolás
A kitettséggel járó feladatokon túlmenően a várandós munkavállalók semmilyen körülmények között sem végezhetnek nehéz fizikai, vagy az egészséget egyéb módon veszélyeztető munkát.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 k pont (új) 92/85/EGK irányelv 7 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   - 1k. A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:   „a) az összeegyeztethető nappali munkaidőre való átállás; or"
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 l pont (új) 92/85/EGK irányelv 7 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1l. A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(2a) Azoknak a munkavállalóknak, akik mentesülni szeretnének az éjszakai munkavégzés alól, értesíteniük kell munkáltatójukat, és az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben a tagállamok által megállapított szabályokkal összhangban orvosi igazolást kell benyújtaniuk.”
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 m pont (új) 92/85/EGK irányelv 7 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1m. A 7. cikk a következő szöveggel egészül ki:   „2b. Egyedülálló szülők és súlyos fogyatékkal élő gyermekek szülei esetében az (1) bekezdésben említett időszak a tagállamok által meghatározott eljárásokkal összhangban meghosszabbítható.”
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 n pont (új) 92/85/EGK irányelv 7 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1n. A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „7a. cikk   Túlóra   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a várandós, a gyermekágyas és a szoptató munkavállalókat a várandósság ideje alatt és a szülést követő hat hónapban ne kötelezhessék túlórára, valamint vasár- és ünnepnapokon történő munkavégzésre.”
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók jogosultak legyenek legalább 18 hetes folyamatos szülési szabadságra, amely a gyermekszülés előtt, illetve után vehető igénybe. 1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók jogosultak legyenek 18 hetes folyamatos szülési szabadságra.
Módosítás     29 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2. Az (1) bekezdésben megállapított szülési szabadságba beletartozik legalább 6 hét kötelező szabadság, amelyet a gyermek születése után kell kiadni. A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók szabadon dönthessenek arról, hogy a szülési szabadság nem kötelező részét a gyermekszülés előtt vagy után kívánják-e igénybe venni. 2. Az (1) bekezdésben megállapított szülési szabadságba beletartozik legalább 6 hét kötelező szabadság, amelyet a gyermek születése után kell kiadni. A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2. cikkben meghatározott munkavállalók szabadon dönthessenek arról, hogy a szülési szabadság nem kötelező részét a gyermekszülés előtt vagy után kívánják-e igénybe venni. A hathetes kötelező szülési szabadság a gyermekszülés után minden munkavállaló nőre érvényes, függetlenül attól, hogy a szülés előtt hány napot dolgozott. A tagállamoknak jogukban áll meghosszabbítani a szülési szabadság kötelező részét a szülés előtt legfeljebb négy héttel és a szülés után legalább tíz héttel fogyatékos gyermek születése esetében.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2a. A munkavállalónak a szülési szabadság általa választott kezdési időpontját legalább három hónappal korábban be kell jelentenie.
Indokolás
Az előadó 25. módosítása értelmében a várandós anyák a terhesség utolsó három hónapjában nem kötelezhetők túlóra végzésére. A szülési szabadság igénybevételi idejének ebben az időszakban való bejelentése a munkaadó számára megkönnyíti a helyettesítő munkavállalók felvételének megszervezését.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2b. Ikerszülés esetén a 8. cikk (1) bekezdése szerinti szülési szabadság gyermekenként 4 héttel meghosszabbodik.
Indokolás
A rendes szabadság teljes idejét szintén hetekben fejezik ki.
Módosítás     32 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 4. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy koraszülés, a gyermek születését követő kórházi kezelése, a fogyatékkal született gyermekek vagy az ikerszülés esetén kiegészítő szabadságot biztosítsanak. A kiegészítő szabadság időtartamának részarányosnak kell lennie és meg kell felelnie az anya és a gyermek/gyermekek különleges igényeinek. 4. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy koraszülés, a gyermek születését követő kórházi kezelése, a fogyatékkal született gyermekek, a fogyatékkal élő anya vagy az ikerszülés esetén teljes fizetéssel járó kiegészítő szabadságot biztosítsanak. A kiegészítő szabadság időtartamának részarányosnak kell lennie és meg kell felelnie az anya és a gyermek/gyermekek különleges igényeinek. A szülési szabadság teljes idejét a születés előtt legalább nyolchetes időtartamra meg lehet hosszabbítani fogyatékos gyermek születése esetén, és a tagállamok biztosítanak egy hathetes kiegészítő szabadságot is halvaszületés esetén.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5a. Az irányelv nem alkalmazandó az önálló vállalkozókra.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 92/85/EGK irányelv 8 cikk – 5 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5b. A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a szülés utáni depressziót munkavégzést akadályozó betegségként ismerjék el, valamint támogatják azokat a kampányokat, amelyek a szülés utáni depresszióval kapcsolatos megfelelő tájékoztatást segítik elő, és segítik legyőzni a betegséggel kapcsolatosan még mindig tapasztalható előítéleteket és megbélyegzést.
Indokolás
A módosítás célja a tagállamok figyelmének felhívása arra, hogy hivatalosan is betegségként ismerjék el a szülés utáni depressziót, amely a nők 10–15%-át érinti, és amely jelentős hatással van a munkára és a családi életre egyaránt.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont 92/85/EGK irányelv 10 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük, amelyek biztosítják a várandós munkavállalók biztonságának és egészségének megóvását, ideértve többek között az ergonomikus feltételek kialakítását, a munkaidővel (beleértve az éjszakai munkát és a munkakör megváltoztatását) és a munka intenzitásával kapcsolatos feltételeket, valamint a különleges fertőző anyagokkal és az ionsugárzással szembeni védelem fokozását.
Indokolás
A várandós munkavállalók egészségének és biztonságának védelme az irányelv egyik fő tárgya.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont 92/85/EGK irányelv 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2. Ha a 2. cikkben meghatározott munkavállalót az 1. pontban említett időszak alatt elbocsátják, a munkáltató köteles az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait írásban megadni. Amennyiben az elbocsátásra a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott szülési szabadság lejártát követő hat hónapon belül kerül sor, a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait írásban megadni. 2. Ha a 2. cikkben meghatározott munkavállalót az 1. pontban említett időszak alatt vagy a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott szülési szabadság lejártát követő hat hónapon belül elbocsátják, a munkáltató köteles az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait írásban megadni. Ez az elbocsátásra vonatkozó, nemzeti jog szerinti anyagi feltételeket nem befolyásolja.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont 92/85/EGK irányelv 10 cikk – 3 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   3b. biztosítsák az 5., 6. és 7. cikkben említett esetekben a 2. cikkben meghatározott munkavállalóknak a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogait, köztük a munkabér védelmét, illetve az azzal egyenértékű ellátáshoz való jogosultságukat, a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően;
Indokolás
A jogosultságok számításakor a teljes fizetést kell alapul venni annak megelőzése érdekében, hogy anyaságuk miatt a nőknek ne kelljen pénzügyi hátrányokat elszenvedniük.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – a pont 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 1 a bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 1a. Azok a 2. cikkben meghatározott munkavállalók, akiket munkáltatójuk kizár a munkából azért, mert orvosi igazolás nélkül a munkavállalót munkaképtelennek tekinti, a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott szülési szabadság kezdetéig teljes munkabérükkel megegyező összegű fizetésre jogosultak. 1a. Azok a 2. cikkben meghatározott munkavállalók, akiket munkáltatójuk kizár a munkából azért, mert orvosi igazolás nélkül a munkavállalót munkaképtelennek tekinti, saját kezdeményezésükre kötelesek orvoshoz fordulni. Amennyiben az orvos megállapítja, hogy a munkavállalók munkaképesek, a munkáltatónak vagy tovább kell foglalkoztatnia a megszokott formában a munkavállalókat, vagy a munkavállalók a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott szülési szabadság kezdetéig teljes munkabérükkel megegyező összegű fizetésre jogosultak.
Indokolás
A munkavállaló részéről szabadon választott orvos által végzett vizsgálat egyértelművé teszi, hogy az illető beteg-e vagy sem. Csak világos tényállást követően lehet intézkedéseket hozni.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – a a pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 1 aa pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   aa) A 11. cikk a következő 1 aa) ponttal egészül ki:   „1aa) A tagállamok a várandós vagy gyermekágyas munkavállalók védelme és biztonsága érdekében megelőző és felügyeleti intézkedéseket fogadhatnak el.”
Indokolás
A munkahelyi stressz kedvezőtlen hatással van a várandós vagy gyermekágyas nő pszichikai állapotára és ezáltal a magzat, illetve az újszülött állapotát is befolyásolja. Biztonsági megfontolásokból ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – b pont 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (c) a 2. cikkben meghatározott munkavállalók azon jogát, hogy visszatérjenek munkahelyükre vagy egy azzal azonos munkakörbe olyan feltételek mellett, amelyek számukra nem kedvezőtlenebbek, valamint hogy minden, a munkafeltételekben bekövetkezett javulás, amelyre távollétük alatt jogosultak lettek volna, rájuk is vonatkozzon; c) a 2. cikkben meghatározott munkavállalók azon jogát, hogy visszatérjenek munkahelyükre vagy egy azzal azonos munkakörbe olyan feltételek mellett, amelyek számukra nem kedvezőtlenebbek, valamint hogy minden, a munkafeltételekben bekövetkezett javulás, amelyre távollétük alatt jogosultak lettek volna, rájuk is vonatkozzon; a termelési folyamat átalakításából vagy radikális átszervezéséből adódó kivételes helyzetekben mindig garantálni kell a munkavállaló nő számára a lehetőséget, hogy megvitassa a munkáltatóval, hogy milyen hatással lehetnek ezek a változtatások a saját szakmai helyzetére, és mindig meg kell adni a lehetőséget a munkavállalók érdekképviselete számára, hogy a munkáltatóval megvitassa a változások érintett munkavállalókra gyakorolt hatásait.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – b pont 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   „ca) a 2. cikkben meghatározott munkavállalók számára a karrier-előmeneteli lehetőségek folyamatos képzés és kiegészítő oktatás révén biztosított fenntartása előmeneteli kilátásaik konszolidálására való tekintettel;
Indokolás
A cél annak megelőzése, hogy a nők az előmeneteli kilátásaikban történő visszalépések áldozatává váljanak amiatt, hogy gyermeket vállaltak. A munkáltató, a munkavállalóval folytatott párbeszédet követően köteles az oktatás és képzés területén megtenni a szükséges lépéseket, biztosítva a munkavállalóknak, hogy megőrizzék az előmeneteli kilátásaikat.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – b pont 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 2 bekezdés – c b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   cb) a szülési szabadság kivétele nem sérelmezheti a munkavállaló nyugdíjellátáshoz való jogait; a szülési szabadság idejét bele kell számítani az öregségi ellátásra jogosító foglalkoztatási időbe, és a szülési szabadságot igénybe vevő munkavállalókat a nyugdíjellátás tekintetében semmiféle hátrány nem érheti.
Indokolás
Fontos, hogy a szülési szabadság alatt a munkavállalónak folyósított juttatások ne járjanak hátrányokkal a nyugdíjjogosultságot illetően. A tagállamoknak meg kell előzniük ennek a lehetőségét, és kompenzálniuk a lehetséges veszteségeket a nyugdíjjogosultság tekintetében.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – c pont 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 3. a (2) bekezdés b) pontjában említett juttatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha legalább a munkavállaló legutolsó havi fizetésével vagy a havi fizetések átlagával egyenértékű jövedelmet biztosít, a nemzeti jogszabályok szerint meghatározott esetleges maximum összeg függvényében. A meghatározott maximum összeg nem lehet alacsonyabb annál, amit a 2. cikkben meghatározott munkavállaló tevékenységének egészségügyi okokból történő megszakítása esetén kapna. A tagállamok megállapíthatják, hogy a havi átlagfizetés mely időszak alapján kerüljön kiszámításra. 3. a (2) bekezdés b) pontjában említett juttatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha legalább a munkavállaló legutolsó havi fizetésével vagy a havi fizetések átlagával egyenértékű jövedelmet biztosít. A szülési szabadságon lévő munkavállalónak teljes fizetést kell folyósítani, és a juttatásnak az utolsó havi fizetés, vagy a havi átlagfizetés 100 %-ának kell lennie. A tagállamok megállapíthatják, hogy a havi átlagfizetés mely időszak alapján kerüljön kiszámításra.
Indokolás
A teljes munkabér kifizetése biztosítja, hogy a nők ne szenvedjenek anyagi veszteséget amiatt, hogy gyermeket vállalnak. Már több tagállam is a szülési szabadság ideje alatt az átlagfizetés 80–100%-át fizeti. Ezenkívül, a várandós munkavállalók nem szenvedhetnek anyagi veszteséget azon döntésükért, hogy gyermeket vállalnak.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont – c a pont (új) 92/85/EGK irányelv 11 cikk – 3 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (ca) A cikk a következő 3a) ponttal egészül ki:   „3a) A tagállamok biztosítják a szülési szabadságon lévő munkavállalók arra vonatkozó jogát, hogy adott esetben automatikusan részesüljenek minden fizetésemelésből, anélkül, hogy végig le kellene tölteniük a szülési szabadságukat, mielőtt a fizetésemelés rájuk is vonatkozna.”
Indokolás
Amennyiben fizetésemelésre kerül sor a szülési szabadságon lévő munkavállaló által betöltött pozíció vonatkozásában, ennek rájuk nézve automatikusan érvénybe kell lépnie, hogy ne kelljen megszakítaniuk, majd újra kivenniük a szülési szabadságot csupán azért, hogy részesüljenek a magasabb fizetésből. A munkaadó ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatai is csökkenni és egyszerűsödni fognak.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 92/85/EGK irányelv 12 a. cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 4. A szöveg a következő 12. cikkel egészül ki: törölve 12a. cikk   Bizonyítási teher   1. A tagállamok nemzeti igazságszolgáltatási rendszerükkel összhangban meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy abban az esetben, ha azok a személyek, akik úgy vélik, hogy az ezen irányelvben megállapított jogaik sérültek, a bíróság vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóság előtt olyan tényeket bizonyítanak, amelyekből vélelmezni lehet e jogsérelmet, az alperesnek kelljen bizonyítania, hogy nem sértette meg az irányelvet.   Az (1) bekezdés nem gátolja a tagállamokat a felperesre kedvezőbb bizonyítási szabályok bevezetésében.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó büntető eljárásokra.   A tagállamoknak nem kell az (1) bekezdést alkalmazniuk olyan eljárások során, amelyekben a bíróság vagy az illetékes hatóság deríti fel az eset tényállását.   Paragraphs 1 to 4 shall also apply to any legal proceedings commenced according to Article.
Indokolás
A javasolt rendelkezés az ártatlanság vélelmének elvével ellentétes, és felborítaná a munkáltató és munkavállaló közötti kiegyensúlyozott viszonyt. Az állításokat bizonyítani kell. Ha a másik fél azt állítja, hogy „semmi sem történt”, nem lehet arra kényszeríteni, hogy ezt bizonyítsa be.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 92/85/EGK irányelv 12a cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   4a. A tagállamok biztosítják, hogy azok az egyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek a nemzeti jog által szabályozott kritériumokkal összhangban törvényes érdekükben áll az ezen irányelvben előírt rendelkezések betartásának biztosítása, a sértett személy nevében vagy támogatójaként, annak beleegyezésével, az ebből az irányelvből eredő kötelezettségek teljesítéséért folytatott bírósági és/vagy közigazgatási eljárásban részt vehessenek.
Indokolás
Amennyiben e módosítást elfogadják, az 5. cikk ehhez igazítva a következőképpen hangzik: „Az (1)–(4a) bekezdést kell alkalmazni minden olyan jogi eljárás esetén, amelyet a 12. cikk alapján indítottak.”
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 pont 92/85/EGK irányelv 12 b cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A tagállamok a nemzeti jogrendszerükbe olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyéneket megvédjék a panaszra vagy az egyenlő bánásmód elvének betartására indított eljárásra válaszként alkalmazott bármiféle hátrányos bánásmódtól vagy hátrányos következményektől. A tagállamok a nemzeti jogrendszerükbe olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyéneket, ideértve a tanúkat, megvédjék a panaszra vagy az egyenlő bánásmód elvének betartására indított eljárásra válaszként alkalmazott bármiféle hátrányos bánásmódtól vagy hátrányos következményektől.
Indokolás
A hátrányos következményektől való védelmet a tanúkra is ki kell terjeszteni, így biztosítva, hogy az eljárások során a hátrányos bánásmódtól való félelem nélkül tanúskodhassanak.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 pont 92/85/EGK irányelv 12 c cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek alkalmazását. A szankció jelentheti az áldozat részére fizetendő kártérítést, amely nem korlátozható előzetes felső küszöb meghatározásával, és hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie. A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek alkalmazását. A szankció jelentheti az áldozat részére fizetendő kártérítést, és hatékonynak, továbbá arányosnak kell lennie.
Indokolás
A kártérítési igények korlátozásának tiltásával az EU aránytalanul szűkíti a tagállamok mozgásterét, és olyan részletrendelkezések átvételére kényszeríti őket, amelyek saját eljárásjogukkal nem állnak összhangban.

ELJÁRÁS

Cím	A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása
Hivatkozások	COM(2008)0637 – C6-0340/2008 – 2008/0193(COD)
Illetékes bizottság	FEMM
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 19.10.2009
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Rovana Plumb 16.9.2009
Vizsgálat a bizottságban	5.11.2009		1.12.2009		26.1.2010
Az elfogadás dátuma	27.1.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	31 11 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Pervenche Berès, Mara Bizzotto, Milan Cabrnoch, David Casa, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Sergio Gaetano Cofferati, Marije Cornelissen, Tadeusz Cymański, Frédéric Daerden, Karima Delli, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Pascale Gruny, Thomas Händel, Marian Harkin, Roger Helmer, Nadja Hirsch, Vincenzo Iovine, Liisa Jaakonsaari, Martin Kastler, Ádám Kósa, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Georges Bach, Raffaele Baldassarre, Vilija Blinkevičiūtė, Silvia Costa, Kinga Göncz, Richard Howitt, Dieter-Lebrecht Koch, Franz Obermayr, Ria Oomen-Ruijten, Emilie Turunen

ELJÁRÁS

Cím	A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása
Hivatkozások	COM(2008)0637 – C6-0340/2008 – 2008/0193(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	3.10.2008
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	FEMM 19.10.2009
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 19.10.2009		ITRE 19.10.2009
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	ITRE 2.9.2009
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Edite Estrela 16.7.2009
A jogalap vizsgálata        A JURI véleményének dátuma	JURI 28.1.2010
Vizsgálat a bizottságban	1.9.2009		1.12.2009		25.1.2010
Az elfogadás dátuma	23.2.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 13 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Emine Bozkurt, Andrea Češková, Marije Cornelissen, Silvia Costa, Tadeusz Cymański, Edite Estrela, Ilda Figueiredo, Iratxe García Pérez, Zita Gurmai, Jolanta Emilia Hibner, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Caroline Lucas, Astrid Lulling, Barbara Matera, Angelika Niebler, Siiri Oviir, Raül Romeva i Rueda, Nicole Sinclaire, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Eva-Britt Svensson, Marc Tarabella, Britta Thomsen, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Lena Ek, Sylvie Guillaume, Elisabeth Morin-Chartier, Norica Nicolai
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Marian Harkin, Ria Oomen-Ruijten
Benyújtás dátuma	5.3.2010