JELENTÉS a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeiről és a 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
25.3.2010 - (COM(2009)0011 – C7‑0030/2009 – 2009/0005(COD)) - ***I
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Dirk Sterckx
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeiről és a 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2009)0011 – C7‑0030/2009 – 2009/0005(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0011),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0030/2009),
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című közleményére (COM(2009)0665),
– tekintettel az EU működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7‑0064/2010),
1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A Közösség kikötőiben és a tagállamok felségvizein történő hajózás tekintetében a hajózás biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról szóló, 1995. június 19-i 95/21/EK tanácsi irányelv, a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló, 2000. november 27-i 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról szóló, 2004. március 31-i 725/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint adott esetben a veszélyes áruk tekintetében az IMO által 1960-ban elfogadott nemzetközi tengerészeti szabályzat és annak később elfogadott és végrehajtott módosításai értelmében a kikötőbe való érkezéskor és/vagy az onnan történő induláskor kötelezően továbbítandó információk megfelelnek a FAL-formanyomtatványokon feltüntetendő információknak. E formanyomtatványok benyújtását nem kell előírni, ha az említett információk rendelkezésre állnak. |
(2) A kikötő szerinti illetékes állam által végzett ellenőrzésekről szóló 2009. április 23-i 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1, a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló, 2000. november 27-i 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról szóló, 2004. március 31-i 725/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint adott esetben a veszélyes áruk tekintetében az IMO által 1960-ban elfogadott nemzetközi tengerészeti szabályzat és annak később elfogadott és végrehajtott módosításai értelmében a kikötőbe való érkezéskor és/vagy az onnan történő induláskor kötelezően továbbítandó információk megfelelnek a FAL-formanyomtatványokon feltüntetendő információknak. E formanyomtatványok benyújtását nem kell előírni, ha az említett információk rendelkezésre állnak. |
|
____________ |
|
1 HL L 131., 2009.5.28., 57. o. |
Indokolás | |
A módosítás révén ez a preambulumbekezdés figyelembe veszi a bizottsági javaslat benyújtása óta elfogadott jogszabályokat. | |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) A tengeri szállítás globális dimenziójának fényében a szabályozás egyszerűsítésekor az unió jogszabályainak figyelembe kell venniük az IMO követelményeit. |
Indokolás | |
A tengeri szállítás globális méretekben zajlik. Az európai hajók gyakran kötnek ki harmadik országok kikötőiben. Ezen irányelv szövegezésekor ezért figyelembe kell venni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által előírt követelményeket. | |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2b) A korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség kialakításához szoros együttműködésre van szükség a vámügyeket, a határellenőrzést, az Europolt, a közegészségügyet, valamint a közlekedést felügyelő illetékes hatóságok között. A tengeri közlekedés korlátait e területek mindegyikén fel kell számolni az EU-ban, lehetőleg egymással párhuzamosan. Ennek érdekében, valamint a további egyszerűsítés és harmonizáció végett a Bizottság három illetékes főigazgatóságának szorosan együtt kell működnie egymással a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség kialakításában. |
Indokolás | |
Ezen irányelvre irányuló javaslat egy nagyobb egység részét képezi. A korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség kialakítása szempontjából fontos, hogy a különböző illetékes hatóságok jól együtt tudjanak működni egymással, valamint hogy a különböző egyszerűsítési rendszereket párhuzamosan hajtsák végre a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség valódi működése érdekében. | |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2c) A Bizottságnak adatokat kell gyűjtenie és statisztikákat kell készítenie a kizárólag az EU területén mozgó, illetve a harmadik országokban vagy vámszabad területeken is kikötő hajók számával kapcsolatban, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen statisztika. |
Indokolás | |
Nem állnak rendelkezésre statisztikák sem a kizárólag uniós kikötőkben kikötő hajókról, sem a harmadik országok kikötőiben kikötő hajókról. Ezek az adatok azonban nagyon érdekesek lennének. Az előadó ezért felszólítja a Bizottságot, hogy e célból gyűjtse össze ezeket az adatokat, és készítsen belőlük statisztikákat. | |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 2 d preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2d) A Bizottságnak módosítania kell a Közösségi Vámkódexet annak érdekében, hogy a hajózási társaságok könnyebben és eredményesebben megszerezhessék a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozása céljából kiadott bizottsági közleményben szereplő „engedélyezett menetrendszerű járat” státuszt1. Az adminisztratív követelmények alól a hajó rakománya – és nem kizárólag az úti cél és/vagy kiindulási kikötő – alapján szintén engedélyezhető mentesség. Ennek érdekében az „engedélyezett gazdasági szereplő” és az „engedélyezett feladó” fogalmakat szintén alkalmazni kell. |
|
____________ |
|
1 COM(2009)0010 végleges |
Indokolás | |
A lehető legkevesebb adminisztratív követelményt szabad csak előírni a kizárólag uniós kikötőket látogató hajók számára. Összehasonlításképp az Európán belüli közúti áruszállítás zökkenőmentesen működik kiegészítő ellenőrzések nélkül is. A part menti szállítás ösztönzése érdekében a Vámkódexet olyan módon kell kiigazítani, hogy az „engedélyezett menetrendszerű járat” fogalmát rugalmasabban értelmezhessék. A Bizottság már dolgozik az ügyön. Az előadó ezért a megígért módosítások gyors végrehajtását kéri. | |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az elektronikus adattovábbítási eszközök használatát mihamarabb, de legkésőbb 2013. február 15-ig célszerű általánossá tenni valamennyi jelentéssel kapcsolatos alaki követelmény vonatkozásában. |
(3) Az elektronikus adattovábbítási eszközök használatát mihamarabb, de legkésőbb 2013. február 15-ig célszerű általánossá tenni valamennyi jelentéssel kapcsolatos alaki követelmény vonatkozásában. Mivel ezen adatok továbbítása egy, a felhasználótól a SafeSeaNet-ig terjedő láncot eredményez, a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében egységes határidőn belül kell biztosítani az összes informatikai rendszer technikai interoperabilitását; |
Indokolás | |
A tengeri szállítást jelenleg adminisztratív követelmények akadályozzák. Az elektronikus rendszereket ezért a lehető leggyorsabban működőképessé kell tenni. A 2013. február 15-i dátumot, amely egyúttal a papírmentes vámunió létrehozásának határideje is (70/2008/EK határozat) ezért utolsó határidőnek kell tekinteni a fenti rendszerek beindítására. Az elektronikus adattovábbító eszközök alkalmazása csak egy az adatcsere-rendszer kiépítésének feltételei közül. Az információk e-mailen történő továbbítása azonban sem nem célszerű, sem nem hasznos mindaddig, amíg az informatikai rendszerek technikai interoperabilitása nem biztosított: az interoperabilitás az adminisztráció tényleges egyszerűsítésének alapfeltétele. | |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) Az elektronikus adattovábbítás összes előnyét csak akkor lehet kiaknázni, ha zökkenőmentes és hatékony kommunikáció zajlik a SafeSeaNet, az e-Customs, valamint az adatok bevitelére és lehívására szolgáló elektronikus rendszerek között. Ennek érdekében és az adminisztratív terhek csökkentése céljából mindenekelőtt a már létező szabványokat kell alkalmazni. |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4b) A SafeSeaNethez és ezen elektronikus rendszerekhez való hozzáférést szabályozni kell a kereskedelmi és bizalmas információk védelme érdekében és ennek a kereskedelmi adatok védelméről szóló hatályos nemzeti rendelkezések, továbbá a személyes adatok tekintetében a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 sérelme nélkül kell történnie. |
|
E rendszerek bevezetése nem vezethet a piaci szereplőktől származó, gazdaságilag érzékeny információk ellenőrizetlen feldolgozásához. Megbízható hozzáférés-ellenőrzési rendszerre van szükség, amely előírja többek között a részletes indoklási kötelezettséget. |
|
1 HL L 281., 1995.11.23., 31. o. |
|
2 HL L 8., 2001.1.12., 1. o. |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7a) A nemzeti nyelvi követelmények gyakran akadályt képeznek a part menti szállítási hálózat fejlődése előtt. A SOLAS-egyezmény V. fejezete 14. (4) bekezdésében szereplő szabályokat fenn kell tartani, mivel a tagállamok részes felei ezen egyezménynek. A szabályok előírják az angol munkanyelvként való alkalmazását. |
Indokolás | |
A közös nyelv használata bizonyosan előnyös lenne az európai tengeri szállítás számára. Ennek segítségével a kommunikáció zökkenőmentesebbé válna, csökkentve ezzel a félreértések és adminisztratív késések számát. | |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7b) Egyértelmű szabályozási keretre van szükség a révkalauzi tevékenység igénybevétele alóli mentességről szóló igazolások kiadásával kapcsolatban. A tagállamoknak lehetőség szerint közös, releváns, átlátható és arányos feltételeket kellene alkalmazniuk. |
Indokolás | |
A tagállamok túl gyakran használnak protekcionista érveket a révkalauzi tevékenység igénybevétele alóli mentességről szóló igazolások kiadásával kapcsolatos döntéshozataluk során. Ez torzítja a belső piacot és ezért elfogadhatatlan. Az előadó ennek megfelelően hangsúlyozza az egyértelmű szabályozási keret szükségességét. | |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni. |
törölve |
Indokolás | |
A preambulumbekezdést összhangba kell hozni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével. | |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(9) Fel kell hatalmazni a Bizottságot az ezen irányelv mellékleteinek módosítására, amennyiben a módosítással nem bővül az irányelv hatálya. Mivel a fenti intézkedések általános hatályúak, valamint ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, illetve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, a szóban forgó intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
(9) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az irányelvhez csatolt mellékletek és a 3. cikk ea) pontja tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Szerződés 290. cikkével összhangban. |
Indokolás | |
Ez a módosítás egy csomag része, amely arra irányul, hogy kiigazítsa a Bizottság Nizzai Szerződés alapján született javaslatát, mivel az e szerződés hatályának idején “komitológiaként” ismert eljárást akkor a fenti határozat szabályozta, és ezt most fel kell váltani a Lisszaboni Szerződés felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló 290. cikkével. Ez a cikk előírja, hogy a felhatalmazást tartalmazó jogalkotási aktusokban kifejezetten meg kell határozni „a felhatalmazás céljait, tartalmát, alkalmazási körét és időtartamát”. | |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9a) A Bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen az uniós kikötőkbe be- és onnan kihajózó hajókra vonatkozó adminisztratív követelmények egyszerűsítését milyen mértékben lehet kiterjeszteni az e kikötők mögött fekvő szárazföldi területekre is, annak érdekében, hogy a tengeri forgalom szárazföldre való átvitele gyorsabb és zökkenőmentesebb legyen, és hogy tartós megoldást találjanak a tengeri kikötőkben és környékükön tapasztalható forgalmi dugókra. |
Indokolás | |
Az előadó úgy véli, hogy a hajókra vonatkozó jelentéstételi követelmények egyszerűsítését nem szabad a tengeri kikötőkre korlátozni. A kikötők szárazföldi területekkel való kapcsolódási pontjai számára is lehetővé kell tenni a zökkenőmentes működést. Az előadó ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg közelebbről ezt a lehetőséget. | |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 9 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9b) A távol eső uniós kikötőkbe érkező és/vagy onnan távozó hajókra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítése és a közlekedésbiztonságra várhatóan gyakorolt pozitív hatás érdekében a Bizottság megvizsgálja egy egyedüli nyelv – nevezetesen az angol – belvizeken való kizárólagos használatának lehetőségét. |
Indokolás | |
A hajózási gyakorlatban a kommunikáció nyelve az angol, annak is egy – általában – leegyszerűsített változata. Ez előnyt jelent az adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítése szempontjából, egyszersmind javítja a közlekedésbiztonságot. Az előadó – nagyon helyesen – erősíteni kívánja a tengeri és belvízi hajózás közötti kapcsolatot, és a 9. módosításban maga is az angol nyelv használatát javasolja. A Bizottságnak – ugyanezért – meg kellene vizsgálnia egy egyedüli nyelv – nevezetesen az angol – európai belvizeken való kizárólagos használatának lehetőségét. | |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. cikk |
1. cikk |
Tárgy |
Tárgy |
Az irányelv célja a tengeri közlekedés során a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítése az információk elektronikus továbbításának általánossá tétele és a jelentések alaki követelményeinek ésszerűsítése révén. |
Az irányelv célja a tengeri közlekedés során a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítése és harmonizálása az információk elektronikus továbbításának általánossá tétele és a jelentések alaki követelményeinek ésszerűsítése révén. |
Indokolás | |
Az előadó hangsúlyozza, hogy az irányelv célkitűzéseit nem szabad az egyszerűsítésre korlátozni. Az adminisztratív eljárásoknak a tagállamok közötti harmonizálása szintén szükséges az uniós kikötők közötti tengeri szállítás zökkenőmentesebbé tétele érdekében. | |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – ea) pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ea) „adatok elektronikus továbbítása”: digitálisan kódolt információk továbbítási folyamata, amelynek során közvetlenül tárolásra és számítógéppel való feldolgozásra alkalmas felülvizsgálható, strukturált formátumot alkalmaznak. |
Indokolás | |
Az elektronikus adattovábbítás előnyeinek maximális kiaknázása érdekében a rendszereknek képeseknek kell lenniük az egymással való kommunikációra annak érdekében, hogy ugyanazokat az adatokat ne kelljen többször bevinni a különböző kikötők vagy nemzeti hatóságok által alkalmazott eljárások különbözősége miatt. | |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A kapitány, vagy a hajó üzemeltetője által megfelelően felhatalmazott bármely más személy, a tagállam kikötőjébe való érkezést megelőzően a jelentések alaki követelményeiben előírt információkat eljuttatja a szóban forgó tagállam által kijelölt illetékes hatóságnak: |
A tagállamok biztosítják, hogy a kapitány, vagy a hajó üzemeltetője által megfelelően felhatalmazott bármely más személy, a tagállam kikötőjébe való érkezést megelőzően a jelentések alaki követelményeiben előírt információkat eljuttassa a szóban forgó tagállam által kijelölt illetékes hatóságnak: |
Indokolás | |
Mivel ez irányelv, és nem rendelet, a módosításra azért van szükség, hogy a kötelezettség ne közvetlenül a gazdasági szereplőkre, hanem a tagállamokra háruljon. | |
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Az információk abban az esetben tekinthetők megfelelőnek, ha a FAL-egyezménynek a II. mellékletben is szereplő meghatározásai alkalmazásából következnek és a FAL-egyezményben meghatározott részletes szabályokkal összhangban és az I. mellékletben felsorolt típusokba tartozó FAL-formanyomtatványokon továbbítják azokat. A FAL-formanyomtatványokat a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által előírt nyelvi szabályok figyelembevételével kell benyújtani. |
Az információk abban az esetben tekinthetők megfelelőnek, ha a FAL-egyezménynek a II. mellékletben is szereplő meghatározásai alkalmazásából következnek és a FAL-egyezményben meghatározott részletes szabályokkal összhangban és az I. mellékletben felsorolt típusokba tartozó FAL-formanyomtatványokon továbbítják azokat. A FAL-formanyomtatványokat a SOLAS-egyezmény V. fejezete 14. cikkének (4) bekezdésében szereplő, a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2001/25/EK irányelvben említett szabályok figyelembevételével kell benyújtani. E szabályok közös munkanyelvként az angolt jelölik meg. |
Indokolás | |
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által meghatározott, nem uniós nyelveket is magukban foglaló nyelvi szabályok helyett kívánatosabb lenne egy széles körben használt közvetítő nyelv használata. Ez megkönnyítené annak a célkitűzésnek az elérését, hogy egy bizonyos hajó által igénybe vehető tagállami kikötőkben használt hivatalos nyelvre történő lefordítás helyett csak egyszer kelljen az adatokat bevinni. | |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A dokumentumok elektronikus továbbítása |
Az adatok elektronikus továbbítása |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok legkésőbb ezen irányelv hatálybalépésekor elvégzik azokat a szükséges tanulmányokat és munkálatokat, amelyek a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb 2013. február 15-ig lehetővé teszik az adminisztratív alaki követelmények teljesítéséhez szükséges adattovábbítás elektronikus úton történő lebonyolítását. |
A tagállamok legkésőbb ezen irányelv hatálybalépésekor elvégzik azokat a szükséges tanulmányokat és munkálatokat, amelyek a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb 2013. február 15-ig lehetővé teszik az adminisztratív alaki követelmények teljesítéséhez szükséges adatok elektronikus úton, egyetlen elektronikus platformon keresztül történő továbbítását. |
Indokolás | |
Az előadó egyetlen külön elektronikus platform használatát szeretné az adatgyűjtés és adatcsere céljából, de nem pontosítja, melyik legyen ez a platform. | |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 a albekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A SafeSeaNet-et, az „e-vámot” (e-Customs) és más elektronikus rendszereket felölelő elektronikus platform lesz az a hely, ahol összegyűlnek a különböző illetékes hatóságokhoz ezen irányelvnek megfelelően továbbított információk, és ahol az illetékes hatóságok és a tagállamok megosztják egymással azokat. |
Indokolás | |
Az ezen irányelv értelmében összegyűjtött valamennyi információ cseréjére egyetlen külön platformot kell létrehozni. A beérkező információkat az illetékes hatóságoknak minden kérelmező számára rendelkezésre kell bocsátaniuk. Ezzel elkerülhető, hogy ugyanazt az információt többször kelljen továbbítani a különböző szervekhez. | |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Gondoskodni kell arról, hogy a szóban forgó adattovábbítási módok átjárhatók, hozzáférhetők és a 2002/59/EK irányelvnek megfelelően létrehozott SafeSeaNet rendszerrel, valamint a 70/2008/EK határozatban előírt informatikai rendszerekkel kompatibilisek legyenek, és ebből következően minden információt csak egy alkalommal kelljen bevinni. A tagállamok konzultálnak a gazdasági szereplőkkel és az elért eredményekről az ebben az irányelvben előírt részletes szabályoknak megfelelően tájékoztatják a Bizottságot. |
Gondoskodni kell arról, hogy az elektronikus adatáttovábbítás átjárható, hozzáférhető és a 2002/59/EK irányelvnek megfelelően létrehozott SafeSeaNet rendszerrel, valamint a 70/2008/EK határozatban előírt informatikai rendszerekkel kompatibilis legyen, és ebből következően minden információt csak egy alkalommal kelljen bevinni. A tagállamok konzultálnak a gazdasági szereplőkkel és az elért eredményekről az ebben az irányelvben előírt részletes szabályoknak megfelelően tájékoztatják a Bizottságot. |
Indokolás | |
A módosításra azért van szükség, hogy a 7. cikk (2) bekezdését összhangba hozzák a 3. cikk fogalommeghatározásaival, és különösen a 3. cikk ea) pontjával (új). | |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 7 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
7a. cikk |
|
Bizalmas adatkezelés |
|
A tagállamok az uniós jogszabályokkal és a tagállami jogszabályokkal összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelv értelmében továbbított adatokat bizalmasan kezelik és csak az irányelvvel összhangban használják fel. |
|
A tagállamok különös gondot fordítanak az ezen irányelvvel összhangban gyűjtött kereskedelmi adatok védelmére. A személyes adatok tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy megfeleljenek a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK irányelv1, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 rendelkezéseinek. |
|
A tagállamok biztosítják, hogy az említett adatok felhasználói csak saját felelősségi körüknek megfelelő adatbázisokhoz férjenek hozzá, ezáltal megelőzve az adatokkal való visszaélést és azt, hogy személyes vagy kereskedelmi adatokat indoklási kötelezettség nélkül továbbítsanak. |
|
1 HL L 281., 1995.11.23., 31. o. |
|
2 HL L 8., 2001.1.12., 1. o. |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A 2002/59/EK irányelv hatálya alá tartozó és az Európai Közösség vámterületén található kikötők között közlekedő azon hajók, amelyek nem az említett területen kívüli vagy a vámszabályozás értelmében I. típusú ellenőrzés hatálya alá tartozó vámszabad területen lévő kikötőből érkeznek, ilyen kikötőben nem kötnek ki, illetve nem ilyen kikötő az úti céljuk, a hatályos közösségi jogszabályok sérelme nélkül mentesülnek a FAL-formanyomtatványokon szereplő adatok továbbítására vonatkozó kötelezettség alól. |
A tagállamok biztosítják, hogy a 2002/59/EK irányelv hatálya alá tartozó és az Európai Közösség vámterületén található kikötők között közlekedő azon hajók, amelyek nem az említett területen kívüli vagy a vámszabályozás értelmében I. típusú ellenőrzés hatálya alá tartozó vámszabad területen lévő kikötőből érkeznek, ilyen kikötőben nem kötnek ki, illetve nem ilyen kikötő az úti céljuk, a hatályos közösségi jogszabályok sérelme nélkül mentesüljenek a FAL-formanyomtatványokon szereplő adatok továbbítására vonatkozó kötelezettség alól; ez nem érinti továbbá a tagállamoknak biztosított azon lehetőséget, mely szerint kérhetik az I. melléklet 2., 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott, a FAL-formanyomtatványokon szereplő információkat. |
Indokolás | |
A kezdeti változtatásra azért van szükség, hogy a kötelezettség ne közvetlenül a gazdasági szereplőkre, hanem a tagállamokra háruljon. A tagállamoknak biztosítani kell a lehetőséget, hogy kérjenek bizonyos, az I. mellékletben felsorolt FAL-formanyomtatványt a nemzetbiztonságra, a csempészet vagy az illegális bevándorlás megelőzésére hivatkozva. | |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus úton azonosított közösségi árukkal kapcsolatban ne írják elő további formaságok teljesítését azon az alapon, hogy a hajó harmadik országbeli vagy vámszabad területen fekvő kikötőben kötött ki. |
Indokolás | |
Az irányelvnek végső soron azt kell céloznia, hogy a teljes Európán belüli tengeri áruszállítás mentesüljön a FAL formanyomtatványainak benyújtására vonatkozó kötelezettség alól. Ennek érdekében fontos, hogy ne csak a hajó kiindulási kikötője és/vagy úti célja alapján tegyenek közöttük különbséget, hanem a rakomány alapján is. Azokkal az árukkal kapcsolatban, amelyek két uniós kikötő között nem hagyták el a hajót, nem szabad tehát további adminisztratív követelmények teljesítését előírni. | |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A Bizottság elfogadhat az ezen irányelv mellékleteinek módosítását célzó intézkedéseket, amennyiben a módosítással nem bővül az irányelv hatálya. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében a Bizottság elfogadhat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az ezen irányelv mellékleteire vonatkozóan a FAL-formanyomtatványokon az IMO által eszközölt esetleges változtatások átvezetése érdekében, illetve a 3. cikk ea) pontjában szereplő meghatározásra vonatkozóan a technikai előrehaladás figyelembevétele érdekében. |
Indokolás | |
A kikötői hatóságoknak nyújtott információ biztosítására szolgáló – és a többszöri adatszolgáltatást elkerülhetővé tevő – egyetlen elektronikus ablak létrehozására irányuló célkitűzés megköveteli, hogy a bejelentés alaki követelményeit tartalmazó, 2. cikkben említett jegyzéket minden alkalommal frissítsék, amikor az IMO új FAL-formanyomtatványokat fogad el, vagy azokat módosítja. Nem lenne ésszerű együttdöntési eljárásban meghozott jogi aktust előírni ezen nem lényegi elemek módosítására. | |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 9 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
9a. cikk |
|
Az alkalmazási kör kiterjesztése |
|
A Bizottság legkésőbb 2011. december 31-ig jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelvvel bevezetett egyszerűsítések hatályának a belvízi szállításra történő kiterjesztésével kapcsolatban. A Bizottság emellett megvizsgálja, hogy a RIS (River Information System – Folyami Információs Rendszer) mennyire kompatibilis az irányelvben említett többi elektronikus rendszerrel. |
Indokolás | |
Az előadó felszólítja a Bizottságot, hogy a jelentéskészítésre vonatkozó alaki követelmények szabványosításának és harmonizálásának hatályát ne korlátozza a tengeri kikötőkre. Az áruk szárazföld irányába történő továbbszállításának szintén zökkenőmentesen és hatékonyan kell történnie, a lehető legkevesebb adminisztratív akadállyal. Az előadó ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg közelebbről ezt a lehetőséget. A Bizottságnak emellett meg kellene vizsgálnia, hogy a 2005/44/EK irányelvben említett RIS (River Information System – Folyami Információs Rendszer)a jövőben kompatibilis lehet-e a SafeSeaNet-tel és az irányelvben említett többi elektronikus rendszerrel. | |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 9 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
9b. cikk |
|
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség |
|
Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 17-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 következő felülvizsgálata során a Bizottság ezen irányelv rendelkezései alapján módosításokat fog javasolni, amelyek célja az Ügynökség működőképessé és versenyképessé tétele az irányelvben előírt alaki követelmények technikai és adminisztratív harmonizációja és ellenőrzése területén. |
|
_____________________ |
|
1 1HL L 208., 2002.8.5., 1. o. |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 9 c cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
9c. cikk |
|
A felhatalmazás gyakorlása |
|
1. A Bizottság felhatalmazást kap a 9. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Ez a felhatalmazás az ezen irányelv hatálybalépését követő ötéves időtartamra szól. |
|
2. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően erről haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
3. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 9b. és 9c. cikk határozza meg. |
Indokolás | |
A 290. cikk szerint kifejezetten meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. Amint azt a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térségről szóló bizottsági közlemény is világossá teszi, a jelen irányelvtervezet csak egy lépést jelent ebben a folyamatban. Ezenfelül az előadó javasolja (27. módosítás) egy, a belvízi közlekedésről szóló jelentés elkészítését, amely akár egy jogalkotási javaslathoz is elvezethet. Következésképpen nem lesz többé hiány olyan eszközökben, melyek révén a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezései a tapasztalatok fényében kiterjeszthetők és – ha szükséges – kiigazíthatók. | |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 9 d cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
9d. cikk |
|
A felhatalmazás visszavonása |
|
1. Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 9. cikkben említett felhatalmazást. |
|
2. A felhatalmazás esetleges visszavonásával kapcsolatos határozat meghozatala érdekében belső eljárást indító intézménynek törekednie kell arra, hogy erről a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időben tájékoztassa a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve az esetlegesen visszavonás tárgyát képező átruházott hatásköröket, valamint a visszavonás lehetséges indokait. |
|
3. A visszavonásról szóló határozat tartalmazza a visszavonás indoklását, és véget vet a határozatban megjelölt hatáskörök átruházásának. Ez a határozat azonnal vagy a határozatban szereplő későbbi időpontban lép hatályba; a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét nem érinti. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. |
Indokolás | |
A jogalkotói hatáskörrel felruházott két intézménynek fenn kell tartania magának azt a lehetőséget, hogy egészben vagy részben visszavonja a felhatalmazásra vonatkozó határozatát. A szerződés 290. cikke szerint az ilyen döntéshez a Parlament képviselőinek többségével meghozott határozata vagy a Tanács minősített többséggel meghozott határozata szükséges. | |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 9 e cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
9e. cikk |
|
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások |
|
1. Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő négy hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. |
|
2. Ha a fenti határidő lejártáig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az ott megjelölt időpontban hatályba lép. |
|
3. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, akkor az nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását. |
Indokolás | |
Ez a cikk a 2006. július 17-i tanácsi határozattal bevezetett, a szabályozási bizottsági eljárás keretében emelt kifogás (5b. cikk, (3) bekezdés c) pont) megfelelője a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében. Bár ez a határozat 3 hónapos határidőt írt elő a jogi aktus elleni kifogás benyújtására, a gyakorlat azt mutatja, hogy nagy nehézséget jelent valódi, a plenáris ülés állásfoglalásával lezáruló vizsgálatot lefolytatni ilyen rövid idő alatt. A Szerződés 290. cikke kifejezetten lehetővé teszi, hogy a jogszabály maga határozza meg, milyen határidőn belül lehet kifogást emelni a szóban forgó jogszabály ellen. | |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
10. cikk |
törölve |
Bizottság |
|
(1) A tengeri közlekedés biztonságával, és többek között az ezen irányelv mellékleteinek módosításával kapcsolatos intézkedések elfogadása során a Bizottság munkáját a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkével létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti. |
|
A tengeri közlekedés védelmével, és többek között a III. melléklet módosításával kapcsolatos intézkedések elfogadása során a Bizottság munkáját a 725/2004/EK rendelet 11. cikke értelmében létrehozott, a tengeri közlekedés védelmével foglalkozó bizottság (MARSEC) segíti. |
|
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. |
|
Indokolás | |
Ezen eljárás szabályozása már nem szükséges, mivel a Nizzai Szerződésen alapuló 1999/468/EK határozatot – az új jogszabályokra vonatkozóan – felváltotta a Lisszaboni Szerződés 290. cikke. Fontos, hogy a jogalkotói hatáskörrel felruházott két intézményt ugyanolyan módon tájékoztassák a lehetséges vagy javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról. |
INDOKOLÁS
Bevezetés
A tengeri szállításra összetett adminisztratív eljárások vonatkoznak, még az EU kikötői között közlekedő, harmadik országban ki nem kötő hajók esetében is. Ennek következtében további adminisztratív terhek, és ebből következően további költségek merülnek fel a vízi áruszállítással kapcsolatban. Emiatt a tengeri szállítás kevésbé vonzó lehetőség, amelyet nem használnak ki optimális mértékben.
A part menti vízi szállítás vonzerejének és hatékonyságának növelése érdekében szükség van a korlátok nélküli tengeri szállítási térség létrehozására, mivel a part menti hajózás a leginkább környezetkímélő szállítási mód.
Ennek érdekében a Bizottság 2009 januárjában közzétette a „Közlemény és cselekvési terv a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozása céljából” című dokumentumot és a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeiről szóló irányelvre irányuló javaslatát.
A Bizottsági javaslata
Az irányelvre irányuló javaslat egy nagyobb egység részét képezi, amelyet a Bizottság közleményében a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozásaként fogalmazott meg.
Közleményében a Bizottság egy sor rövid és hosszú távú jogalkotási intézkedésből és a tagállamoknak szóló ajánlásokból álló cselekvési tervre tesz javaslatot.
A rövid távú intézkedések célja a Közösségen belüli tengeri szállítás útjában álló akadályok lehető legteljesebb mértékű kiküszöbölése (a vámügyi előírások egyszerűsítésével, az üzem-egészségügyi vizsgálatokra vonatkozó iránymutatások elkészítésével, a dokumentáció ésszerűsítésével stb.). A Bizottság reméli, hogy ezek az intézkedések 2010-ig hatályba lépnek.
A középtávú intézkedések számára a 2013-as dátumot jelölték ki. Ezen intézkedések közé tartozik például az elektronikus adatcsere szélesebb körű alkalmazása és az „e-tengerészeti rendszerek” kialakítása, az egyablakos ügyintézés bevezetése, a harmadik országokban kikötő hajókra vonatkozó követelmények kidolgozása, a veszélyes árukra vonatkozó szabályok egyszerűsítése stb.
A Bizottság emellett egy sor ajánlást intéz a tagállamokhoz, nevezetesen a kikötői forgalom és helykihasználás ésszerűsítésére, egy közös nyelv használatára, valamint a révkalauzi tevékenység igénybevétele alóli mentességről szóló igazolás megszerzésével kapcsolatos eljárás egyszerűsítésére vonatkozólag.
A Bizottság véleménye szerint olyan új irányelvre kell javaslatot tenni, amely felváltaná a jelenleg hatályos 2002/6/EK irányelvet.
· A FAL egyezményt már többször felülvizsgálták, ezért a Közösség jogszabályaiban összhangba kell hozni a különböző jogalkotási szövegeket.
· Új formanyomtatványra van szükség a tagállami kikötőbe történő behajózás előtt megadandó biztonsági információkkal kapcsolatban.
· A kikötők számítógép-ellátottsága nem kielégítő. Nincs olyan egyablakos ügyintézési lehetőség, ahol a különböző kikötői hatóságok által megkövetelt alaki követelményeknek eleget lehetne tenni, ami időveszteséghez vezet.
· A régi 2002/6/EK irányelv végrehajtása tagállamonként eltérő módon történik. Ezért olyan irányelvre van szükség, amely nem tesz lehetővé eltérő értelmezéseket.
Az új irányelv célja az adminisztratív eljárások egyszerűsítése azáltal, hogy normaként előírja az elektronikus adattovábbítást és a jelentéskészítésre vonatkozó alaki követelmények ésszerűsítését.
Az alábbi konkrét intézkedéseket javasolták:
· a tagállamoknak el kell fogadniuk a FAL formanyomtatványait annak elkerülése érdekében, hogy ugyanazt az információt kétszer kelljen megadni;
· a SafeSeaNet-et az elektronikus adatcsere sarokkövévé kell tenni; a tagállamoknak elektronikus rendszereket kell létrehozniuk az adminisztratív formaságokhoz szükséges információk elektronikus továbbítása érdekében; e rendszereknek legkésőbb 2013. február 15-éig működőképesnek kell lenniük;
· e rendszereknek interoperábilisnak, hozzáférhetőnek és a SafeSeaNet rendszerével kompatibilisnek kell lenniük;
· az Európai Közösség vámterületén belüli kikötők között mozgó hajókat mentesíteni kell a FAL formanyomtatványainak kitöltési kötelezettsége alól; e mentesség megszerzésére akkor van lehetőség, ha az áruk közösségi státuszt élveznek.
Az előadó javaslatai
Az előadó üdvözli a Bizottság közleményét és javaslatát.
Az irányelvnek végső soron azt kell céloznia, hogy a teljes Európán belüli tengeri áruszállítás mentesüljön a szükségtelen adminisztratív követelmények alól. A jelentéskészítésre vonatkozó alaki követelményekről szóló irányelv előadójaként ezért az alábbi javaslatokat szeretném tenni.
Nem pusztán az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, hanem azok harmonizálása a cél
A tagállamokban alkalmazott eljárásokat a lehető legjobban közelíteni kell egymáshoz.
Jó együttműködésre van szükség a különböző illetékes hatóságok között
Az irányelv egy nagyobb adminisztrációs egyszerűsítési projektnek, nevezetesen a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség kialakításának a részét képezi. E nagyobb projekt nemcsak a szállításra, hanem a vámügyre, a közegészségügyre, valamint a kikötők és a hajók biztonságának kérdésére is kiterjed. A kizárólag a fenti területek egyikén tett intézkedések nem biztosíthatják a kívánt eredményt. Előadóként ezért felszólítom a Bizottságot, hogy e csomag különböző elemeit lehetőség szerint párhuzamosan bocsássa útjukra.
A jogalkotási folyamat során ezért szükséges, hogy a Bizottság három illetékes főigazgatósága (a DG TAXUD, a DG TREN és a DG SANCO) hatékonyan együttműködjön egymással.
Az előadó sürgeti a DG TAXUD-ot, hogy a közleményben szereplő ígéretnek megfelelően minél hamarabb módosítsa a Vámkódexet a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozása érdekében. E módosításnak meg kell könnyítenie a hajózási vállalatok számára az „engedélyezett menetrendszerű járat” státusz megszerzését, amely jelentős mértékben csökkentené a rájuk háruló adminisztratív terheket.
Ezzel összefüggésben szintén tanácsos lenne, ha a Bizottság a közlekedési jogszabályokban is alkalmazná az „engedélyezett gazdasági szereplő” és az „engedélyezett feladó” fogalmát.
Közös nyelv
A tengeri szállításban a nyelvi problémák gyakran nem kívánatos késésekhez és félreértésekhez vezetnek. A kommunikáció maximális hatékonyságának biztosítására egy közös nyelv használata abszolút létfontosságú.
Ennek hangsúlyozására jelentésemben az IMO SOLAS egyezményére („Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény) hivatkozom, amely az angolt jelöli meg munkanyelvként.
A SafeSeaNet mint adatcsere-platform
A SafeSeaNet kiépítésére a hajóforgalom megfigyeléséről szóló irányelvvel kapcsolatosan került sor, és azóta is láthatóan jól működik. Ennek megfelelően logikus lenne azt adatcsereplatformként használni. A tagállamokban a különböző illetékes hatóságok által összegyűjtött információkat e hatóságok elérhetővé teszik a SafeSeaNet-en keresztül annak érdekében, hogy akiknek szükségük van ezekre az információkra, lekérhessék őket a SafeSeaNet-ből.
Természetesen egy ilyen rendszer csak akkor működhet jól, ha a tagállamok hatékony rendszert állítanak fel a hozzáférések ellenőrzésére. A rendszer kereskedelmi szempontból érzékeny adatokkal dolgozik, amelyeket megfelelő védelemben kell részesíteni annak érdekében, hogy a kikötőket, a hajózási vállalatokat és a többi érintettet ne érje gazdasági kár.
Az elektronikus adatáttovábbítás fogalmának tisztázása
Előadóként végső célom egy olyan egyértelmű irányelv elfogadása, amely nem hagy teret eltérő értelmezésre a tagállamok számára. Ez a célja például az elektronikus adattovábbítás fogalmának tisztázásáról, és ezáltal a faxon való adatáttovábbítás kizárásáról szóló módosításnak.
Mentesség a FAL-formanyomtatványok benyújtásával kapcsolatos kötelezettség alól
A Bizottság javaslatának 8. cikke értelmében az Európai Közösség vámterületén belüli kikötők között mozgó hajók mentesülnek a FAL formanyomtatványainak kitöltési kötelezettsége alól. Az előadó véleménye szerint szükség van erre az intézkedésre, de reméli, hogy azt a hajó származási helyén/úti célján kívül a hajó rakományára is kiterjesztik. Amennyiben a rakomány bizonyos része a vámunión belül marad, azaz nem rakodják le a hajóról harmadik országban, akkor lehetővé kell tenni, hogy e rakomány mentesülhessen a FAL-formanyomtatványok benyújtására vonatkozó kötelezettség alól.
A révkalauzi tevékenység igénybevétele alóli mentesség
A révkalauzi tevékenység igénybevétele alóli mentesség megkönnyítheti a kikötőkbe történő behajózást azon part menti szállítást végző hajók esetében, amelyek rendszeresen látogatnak egy úti célt. A tagállamok természetesen szabhatnak külön feltételeket, de sok esetben e követelmények sem nem átláthatók, sem nem arányosak. Az előadó úgy véli, hogy e problémákra megoldást kell kínálni az irányelvben.
Az irányelv hatályának kiterjesztése a szárazföldre
Az adminisztráció egyszerűsítése és az elektronikus adatcsere nemcsak a kikötők vonatkozásában fontos a hajók és rakományaik számára, hanem a szárazföldi kapcsolatok zökkenőmentes működése szempontjából is. Az előadó felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szárazföld belsejében fekvő kikötők bevonásának lehetőségét, és adott esetben tegye meg a szükséges intézkedéseket.
Többek között meg kell vizsgálni, hogy a RIS (River Information System – Folyami Információs Rendszer) kompatibilis-e a SafeSeaNet-tel és az irányelvben említett többi elektronikus rendszerrel.
2013 mint a hatálybalépés dátuma
Előadóként úgy vélem, hogy a 2013. február 15-i hatálybalépési dátumot a legutolsó határidőként kell fenntartani. E dátum egyúttal a papírmentes vámunió (70/2008. határozat) létrehozásának határideje is. E két dátum egybeesése a véletlen műve.
ELJÁRÁS
Cím |
A kikötőkbe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményei |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2009)0011 – C6-0030/2009 – 2009/0005(COD) |
|||||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
21.1.2009 |
|||||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
TRAN 19.10.2009 |
|||||||
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Dirk Sterckx 1.9.2009 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
10.11.2009 |
27.1.2010 |
22.3.2010 |
|
||||
Az elfogadás dátuma |
23.3.2010 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
36 1 1 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Magdalena Alvarez, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Michael Cramer, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Georgios Koumoutsakos, Werner Kuhn, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Hella Ranner, Vilja Savisaar, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Dirk Sterckx, Silvia-Adriana Ţicău, Georgios Toussas, Giommaria Uggias, Thomas Ulmer, Peter van Dalen, Dominique Vlasto, Artur Zasada, Roberts Zīle |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Zigmantas Balčytis, Philip Bradbourn, Isabelle Durant, Tanja Fajon, Ádám Kósa, Dominique Riquet, Laurence J.A.J. Stassen, Sabine Wils, Corien Wortmann-Kool, Janusz Władysław Zemke |
|||||||