Eljárás : 2009/2225(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0066/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0066/2010

Viták :

Szavazatok :

PV 05/05/2010 - 13.43
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0133

JELENTÉS     
PDF 682kWORD 1249k
25.3.2010
PE 438.179v01-00 A7-0066/2010

Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu

(2009/2225(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Pilar del Castillo Vera

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 ANNEX
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu

(2009/2225(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Jelentés Európa digitális versenyképességéről. Az i2010-stratégia 2005–2009 közötti legfontosabb eredményei” című bizottsági közleményre (COM(2009)0390),

–   tekintettel az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0557),

–   tekintettel a növekedésért és a foglalkoztatásért tevékenykedő európai információs társadalomról szóló, 2006. március 14-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel „A rádiófrekvenciás spektrummal foglalkozó európai politika felé” című, 2007. február 14-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel „Az európai szélessáv-politika kiépítéséről” című, 2007. június 19-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a fogyasztók digitális környezetbe vetett bizalmáról szóló, 2007. június 21-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0066/2010),

A. mivel az információs és távközlési technológiák gyakorlatilag életünk minden területén jelen vannak, és elválaszthatatlanul kapcsolódnak a virágzó és versenyalapú gazdaságra, a környezet megóvására és egy demokratikusabb, nyitott és befogadó társadalomra irányuló törekvéseinkhez,

B.  mivel Európának vezető szerepet kellene játszania az információs és kommunikációs technológiák létrehozása és alkalmazása terén, ezáltal többletértéket biztosítva polgárai és vállalkozásai számára, mivel az információs és kommunikációs technológiák használata segít a fenntartható gazdasági növekedés irányába mutató jelenlegi strukturális kihívások átvészelésében,

C. mivel Európa csak akkor élvezheti e digitális forradalom előnyeit, ha valamennyi uniós polgárt mobilizálja és lehetővé teszi teljes részvételüket az új digitális társadalomban, továbbá ha a politikai fellépés középpontjába az egyént helyezi; mivel e digitális forradalom többé nem tekinthető csupán az ipari múltból eredő fejlődésnek, hiszen az egy radikális átalakulási folyamat,

D. mivel a digitális társadalom fejlődésének ki kell terjednie valamennyi uniós polgárra, és annak mindenki számára elérhetőnek kell lennie, továbbá azt az EU-ban meglévő digitális szakadék megszüntetésére irányuló olyan hatékony politikákkal kell támogatni, amelyek egyre több polgárt hozzásegítenek az információs és kommunikációs technológiák kínálta lehetőségek az e-ismereteken keresztüli maradéktalan kihasználásához,

E.  mivel jóllehet a szélessávú internet az uniós népesség több mint 90%-a számára elérhető, a háztartások mindössze 50%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást,

F    mivel a versengő hírközlési piacok fontos szerepet töltenek be azáltal, hogy a felhasználók számára a lehetőségek, a minőség és a megfizethető árak tekintetében maximális előnyöket biztosítanak,

G. mivel Európa potenciálja elválaszthatatlanul összefonódik lakosainak és munkaerejének képzettségével, valamint a szervezeteiben rejlő lehetőségekkel, mivel képzettség nélkül az információs és kommunikációs technológiákból és infrastruktúrákból csak korlátozott mértékű gazdasági és társadalmi hozzáadott érték nyerhető,

H. mivel az IKT rendkívül erőteljes módon segítheti a világ különböző országaiban a pozitív és fenntartható fejlődés megvalósítására irányuló erőfeszítéseket, valamint a szegénység és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek elleni küzdelmet,

I.   mivel az új digitális térre vonatkozó jogi keretbe vetett bizalom hiányában a polgárok tartózkodni fognak a részvételtől, véleményük szabad kinyilvánításától és tranzakciók kezdeményezésétől; mivel e tekintetben az alapvető jogok garantálása és azok érvényesíthetősége a bizalom alapfeltétele a polgárok szempontjából; mivel a szellemi tulajdonhoz fűződő és egyéb jogok védelmének garantálása a vállalkozások részéről alapvető feltétele a bizalomnak,

J.   mivel megnőtt az internetes bűncselekmények – úgymint a terrorcselekmény elkövetésére való felbujtás, a gyűlölet-bűncselekmények és a gyermekpornográfia – eseteinek száma, és ezek veszélyt jelentenek az egyénekre, beleértve a gyermekeket is,

K. mivel az európai kulturális és kreatív iparágak nem csak a kulturális sokszínűség, a média pluralizmusa és a részvételi demokrácia előmozdításában játszanak lényeges szerepet Európában, hanem az Európai Unió fenntartható növekedésének és gazdasági fellendülésének is fő motorját alkotják, mivel a kreatív tartalmak ágazata egységes piacának megteremtéséről szóló vitában különös figyelmet kell fordítani a kulturális és nyelvi sajátosságokra,

L.  mivel az európai demokratikus társadalom, a polgárok nyilvános vitában való részvétele, valamint a digitális világban az információhoz való hozzáférés a lendületes és versenyképes sajtótól, a demokrácia negyedik pillérétől függ,

M. mivel az IKT létrehozása, terjesztése és alkalmazása területén tapasztalható nem kielégítő fejlődés felelős a növekedés és a termelékenység késlekedéséért, és mivel az IKT innovációiban aktívan részt vevő, erős növekedési potenciállal rendelkező fiatal vállalkozásokra erős nyomás nehezedik a tekintetben, hogy fenntartható piaci helyzet teremtsenek,

N. mivel a magán- és az állami szférának be kell ruháznia olyan új innovatív platformokba és szolgáltatásokba, mint például a számítási felhő, az e-egészségügy, az intelligens fogyasztásmérők, az intelligens mobilitás stb.; mivel az egységes európai piac megerősítése fokozni fogja az európai gazdaságba és piacokba irányuló beruházások iránti érdeklődést és további méretgazdaságosságot fog eredményezni,

O. mivel még nem sikerült kialakítani az internetes és hírközlési szolgáltatások teljesen működőképes egységes európai digitális piacát; mivel a digitális szolgáltatások szabad mozgását és a határokon átnyúló e-kereskedelmet ma súlyosan hátráltatja a nemzeti szintű szabályok töredezettsége; mivel az európai vállalatok és közszolgáltatások gazdasági és társadalmi előnyre fognak szert tenni a fejlett IKT-szolgáltatások és -alkalmazások használatának köszönhetően,

P.  mivel – miközben az internet a leggyorsabban fejlődő kiskereskedelmi csatorna – az EU-ban a belföldi és a határon átnyúló e-kereskedelem közötti szakadék mélyül; mivel amint arra „Az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelem” című bizottsági közlemény (COM(2009)0557) rámutat, a határokon átnyúló e-kereskedelem révén komoly lehetőség nyílik jelentős megtakarításokra az uniós polgárok számára,

1.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy olyan átfogó stratégiára és cselekvési tervre, amely lehetővé teszi, hogy Európa nyitott és virágzó digitális társadalommá váljon, amely mind gazdasági, mind pedig szociális és kulturális lehetőségeket kínál az EU valamennyi polgárának; javasolja, hogy ezt az új digitális napirendet nevezzék „2015.e napirendnek”, és az előremutató 2015.eu modellre épüljön;

2.  hangsúlyozza a szélessávú vezetékes és mobilinternethez való, az összes polgár és fogyasztó számára biztosítandó általános és nagysebességű hozzáférés előmozdítására irányuló, többek között a piaci verseny fenntartásán keresztül megvalósítható törekvés fontosságát; hangsúlyozza, hogy ehhez olyan célzott politikákra van szükség, amelyek előmozdítják a piaci versenyt, valamint az új és előremutató hozzáférési infrastruktúrákba való hatékony beruházást és az azzal kapcsolatos innovációt, továbbá támogatják, hogy a fogyasztók választhassanak a szolgáltatások között, lehetővé téve ezzel, hogy helytől függetlenül, tisztességes feltétek mellett és versenyképes áron jusson hozzáféréshez minden állampolgár, és egyetlen európai polgárt se fenyegessen a kirekesztődés veszélye;

3.  úgy véli, hogy 2013-ig minden uniós háztartásnak rendelkeznie kell szélessávú internet-hozzáféréssel, versenyképes áron; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassanak minden rendelkezésre álló politikai eszközt a nagy sebességű szélessávú internet minden európai polgár számára való elérhetővé tétele érdekében, ideértve az európai strukturális alapok, valamint a digitális frekvenciatöbblet felhasználását a szélessávú mobilinternet-lefedettség kiterjesztése és a minőség javítása érdekében; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy adjanak új lendületet az európai nagysebességű szélessávú internet-hozzáféréssel kapcsolatos stratégiának, nevezetesen a szélessávú és nagysebességű lefedettségre vonatkozó nemzeti célkitűzések naprakésszé tételével;

4.  megjegyzi, hogy az állami támogatások szabályaiban bizonyos kétértelműségek fedezhetők fel, amelyek kihatással lehetnek a közösségi támogatást élvező széles sávú szolgáltatásokra, különösen ami a közigazgatási hatóságoknak azon képességét illeti, hogy – az új beruházások alapjául szolgáló – saját rendszerigényeiket megerősítsék; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen foglalkozzon ezekkel a problémákkal;

5.  emlékeztet arra, hogy külön figyelmet kell fordítani a vidéki területekre, az olyan területekre, ahonnan az ipar kivonult, valamint a súlyos és maradandó természeti vagy demográfiai problémákkal sújtott területekre, és különösen a legkülső régiókra; úgy véli, hogy e területek lakói részére a szélessávú internethez való, elfogadható időn belül és mérsékelt áron történő csatlakozást vezeték nélküli – többek között műholdas – technológiákkal lehetne leginkább megfelelő módon megoldani, amelyek mindenhol azonnali és általános csatlakozást tesznek lehetővé az internetes gerinchálózathoz,

6.  emlékezet arra, hogy egyetemes szolgáltatási kötelezettségek alatt egy meghatározott minőségű, minimális szolgáltatásnyújtást értünk, amelyhez a piaci verseny torzulása és a fogyasztók és a szolgáltatók további terhelése nélkül az összes végfelhasználó megfizethető áron hozzáfér; sürgeti a Bizottságot, hogy az egyetemes szolgáltatások régóta várt felülvizsgálatára mihamarabb kerítsen sort;

7.  kiemeli, hogy fontos az egyéb végfelhasználókéval azonos szintű hozzáférés garantálása a fogyatékos végfelhasználók számára, amint azt az Európai Parlament is sürgette az egyetemes szolgáltatásról és a felhasználói jogokról szóló irányelv felülvizsgálatában; kéri a Bizottságot, hogy a legmesszebbmenőkig vegye figyelembe a fogyatékos felhasználók igényeit a „2015.eu napirend”-ben;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak tanulmányozása érdekében, hogy hogyan valósítható meg EU-szerte a számhordozhatóság;

9.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Európa továbbra is a világ „mobil kontinense” maradjon, és hogy a mobiltelefon-előfizetők 75%-a 2015-re hozzáféréssel rendelkezzen nagy sebességű, vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz;

10. emlékeztet a digitális frekvenciatöbblet megkülönböztetésmentesen történő, gyorsabb és harmonizált felhasználásának szükségességére a meglévő és a fejlett távközlési szolgáltatások veszélyeztetése nélkül;

11. felhívja a Bizottságot, hogy a rádiófrekvencia-bizottság közreműködésével a frekvencia-erőforrások kellő időben való rendelkezésre állásának biztosítása céljából megfelelő rugalmassággal foglalkozzon a gyakorlati és műszaki követelményekkel, hogy a szélessávú mobilinternetethez hasonló új technológiákat és szolgáltatásokat be lehessen vezetni; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a piaci versenyről és a frekvenciapiaci fejleményekről;

12. kiemeli, hogy a jelenlegi és a jövőbeni rádióspektrum-felhasználók közötti lehetséges interferenciával kapcsolatban további vizsgálatra és kutatásokra van szükség a fogyasztókra nézve potenciálisan kedvezőtlen következmények mérséklése céljából;

13. úgy véli, hogy mivel az internet-hozzáférés aránya növekszik, a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy 2015-ig az uniós háztartások 50%-a, 2020-ig pedig az uniós háztartások 100%-a kapcsolódjon igen nagysebességű hálózatokhoz, lehetővé téve, hogy a végfelhasználók a fogyasztói elvárásokkal és igényekkel összhangban megbízható és fejlettebb szolgáltatáshoz jussanak; emlékeztet arra, hogy e célkitűzés megvalósításához a magánberuházásokat lehetővé tévő, a piaci versenyt megőrző és a választékot is javító politikai keretet kell létrehozni;

14. sürgeti a tagállamokat, hogy ültessék át az új elektronikus hírközlési keretszabályozást a kitűzött határidőig, és azt maradéktalanul hajtsák végre, továbbá adják meg a megfelelő felhatalmazásokat a nemzeti szabályozóknak; hangsúlyozza, hogy az új szabályozási keret a beruházásokat ösztönző, valamint az IKT-hálózatok, termékek és szolgáltatások – az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások jól működő egységes piacát megteremtő – piaci versenyét előmozdító, stabil és kiszámítható szabályozási környezetet biztosít; hangsúlyozza, hogy a távközlési csomagnak az új generációs hozzáférésre való alkalmazásával kapcsolatos iránymutatásoknak az irányelvekben bevezetett koncepciók tényleges érvényesülését kell biztosítaniuk a hálózatok kiaknázásának előmozdítása érdekében;

15. úgy gondolja, hogy a szabályozás összehangolásának hatékonyságát növelni kell annak biztosítása által, hogy a BEREC minél hamarabb megkezdi teljes körű tevékenységét;

16. felhívja az érdekelteket, hogy a kommunikációs hálózat kiaknázására alkalmazzanak nyitott modelleket az innováció fellendítésének és a kereslet ösztönzésének elősegítése érdekében;

17. emlékeztet arra, hogy a szabályozás átláthatóságára és kiszámíthatóságára van szükség, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy – különösen a célzott és kellő időben elvégzett hatásvizsgálatok révén – folytassa a jobb szabályozással kapcsolatos elveknek a jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésekbe való beépítését;

18. emlékeztet arra, hogy az átjárhatóság és a hozzáférhetőség kapcsolatban állnak egymással, és egy jól működő, jövőbeni információs társadalom alapját képezik annak érdekében, hogy a termékek, az infrastruktúrák és a szolgáltatások átjárhatóak legyenek, és hogy az európaiak az általuk használt szoftverektől függetlenül hozzáférhessenek a szolgáltatásokhoz és az adatokhoz;

19. határozott véleménye, hogy a digitális jártasság kulcsfontosságú a befogadó digitális társadalom kialakítása szempontjából, és hogy a polgárokat fel kell vértezni és ösztönözni kell a megfelelő digitális ismeretek megszerzésére; kiemeli, hogy a digitális jártasság elősegítheti a hátrányos helyzetben lévők (például az idősebbek és az alacsony fizetésűek) társadalmi integrációját; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a kialakuló úgynevezett második digitális szakadék, a különböző társadalmi csoportok között a számítógépes ismeretek és az internethasználat tekintetében tapasztalható egyenlőtlenségek problémájával; hangsúlyozza, hogy komoly elkötelezettségre van szükség a digitális ismeretek és jártasság terén tapasztalható szakadékok 2015-ig történő áthidalására;

20. felhív az átláthatóság, a hozzáférhetőség és az esélyegyenlőség tiszteletben tartására az információs és kommunikációtechnológiai rendszerek használata során annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb számú európai polgár számára javítsák azok felhasználóbarát jellegét;

21. hangsúlyozza, hogy – szükség esetén – a regionális és kohéziós politika támogatásával 2013-ig minden általános és középiskolának rendelkeznie kell megbízható, jó minőségű internetkapcsolattal, 2015-ig pedig igen nagy sebességű internetkapcsolattal; rámutat, hogy az IKT-képzésnek és az e-tanulásnak a jobb és könnyebben hozzáférhető oktatási és képzési programok lehetővé tétele révén az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos tevékenységek szerves részévé kell válnia;

22. felismeri az e-learning mint az információs és kommunikációtechnológiai innovációhoz alkalmazkodó oktatási módszer jelentőségét, amely ki tudja elégíteni azon emberek igényeit, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük az elfogadott oktatási módszerekhez, azonban hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van a tanárok, tanulók és más érintett felek közti információcserére is; úgy véli, hogy ösztönözni kell emellett a nemzetközi cserét is annak érdekében, hogy az oktatási intézmények visszanyerhessék a nemzetek közötti megértés előmozdításában játszott fontos szerepüket;

23. javasolja a digitális műveltség fogalmának bevezetését az oktatási rendszerekbe, kezdve már az általános iskola előtti szinttel, párhuzamosan az idegen nyelvek oktatásával, azzal a céllal, hogy az emberek minél korábban gyakorlott felhasználókká váljanak;

24. megjegyzi, hogy az uniós állampolgárokat digitális ismeretekkel kell felvértezni, hogy a digitális társadalomban való részvétel jelentette előnyöket teljes mértékben ki tudják használni; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azt, hogy az európai munkavállalók ismeretei, készségei, jártassága és kreativitása megfeleljen a legmagasabb nemzetközi mércének, és az állandóan szinten legyen tartva; úgy véli, hogy a digitális jártasságnak és készségeknek központi tényezőnek kell lenniük az uniós politikákban, mivel ezek tekinthetők az európai innovációs társadalom legfőbb hajtóerejének;

25. javasolja, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt indítsanak cselekvési tervet a digitális jártasság fejlesztésére és a befogadásra, amely a következőkből állna: célzott képzési intézkedések a digitális jártasság fejlesztésére a munkanélküliek és a kirekesztődés által fenyegetett csoportok számára; az összes alkalmazott digitális ismeretekkel való felvértezésére irányuló magánszektorbeli kezdeményezések ösztönzése; európai szintű „Be smart online!” kezdeményezés, amelynek célja a felsőoktatási hallgatók – többek között az egész életen át tartó tanulásban és a szakképzésben részt vevők – megismertetése az információs és távközlési technológiák és az internetes szolgáltatások biztonságos használatával; végül pedig közös uniós szintű tanúsítási rendszer az információs és távközlési technológiákkal kapcsolatban;

26. felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fiatal szakembereket arra, hogy az IKT-t válasszák hivatásuknak; felhívja a tagállamokat, hogy mindeközben az általános iskolásoknak szóló nemzeti oktatási programjukban nagyobb hangsúlyt helyezzenek a természettudománnyal foglalkozó tárgyakra, például a matematikára és a fizikára; az a véleménye, hogy mivel Európában valóban és sürgősen cselekedni kell az IKT-készségek elsajátítása iránti igények akár rövid és középtávú kielégítése érdekében, megfelelőbb adatbázisra lesz szükség az e-készségek ellenőrzéséhez; felhívja az uniós intézményeket, hogy tegyenek további intézkedéseket ezen adatbázis létrehozása céljából;

27. hangsúlyozza, hogy egy, az európai polgárok által a digitális környezetben élvezett polgári és fogyasztói jogokról szóló charta segítségével az összes uniós polgárt tájékoztatni kell alapvető digitális jogaikról és kötelezettségeikről; úgy ítéli meg, hogy a chartának egységes szerkezetbe kell foglalnia az e területen elért közösségi vívmányokat, különösen ami a magánélet védelméhez fűződő jogokat, a sérülékeny felhasználókat és a digitális tartalmat, valamint a megfelelő interoperabilitás biztosítását illeti; ismételten rámutat, hogy a digitális jogokat az alapvető emberi jogok általános keretében kell szemlélni;

28. határozott véleménye, hogy a magánélet védelme alapvető értéket képvisel, és hogy a felhasználóknak ellenőrzési joggal kell rendelkezniük személyes adataik felett, beleértve a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot („right to be forgotten”); sürgeti a Bizottságot, hogy ne csak önmagában az adatvédelem és a magánszféra kérdéseit vegye figyelembe, hanem a kiskorúak és a fiatal felnőttek speciális szükségleteit is e kérdésekre vonatkozóan; kéri ezért a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az adatvédelmi irányelvnek a jelenlegi digitális környezethez történő igazításáról;

29. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a digitális biztonság fokozása, az internetes bűnözés és a kéretlen e-mailek elleni fellépés, a felhasználói bizalom növelése és az uniós kibertér a bűncselekményektől és jogsértésektől történő védelme érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e területen hatékonyan vegyenek részt a nemzetközi együttműködésben és fokozzák azt; emlékezteti a tagállamokat, hogy a tagállamok több mint fele még nem ratifikálta az Európa Tanács internetes bűnözésről szóló egyezményét, és sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsák végre az egyezményt;

30. felszólítja a tagállamokat olyan intézkedések elfogadására, amelyek lehetővé teszik, hogy Európában valamennyi állampolgár biztonságos elektronikus azonosítóval rendelkezzen;

31. ragaszkodik az internet szabadságának megőrzéséhez, hogy a polgárok és a vállalkozások – az új szabályozási keretben előírt módon – szabadon hozzáférhessenek az információkhoz, közzétehessék azokat, illetve tetszésük szerinti alkalmazásokat futtathassanak és szolgáltatásokat vehessenek igénybe; felszólítja a Bizottságot, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testületét (BEREC) és a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy támogassák az internet semlegességére vonatkozó rendelkezések végrehajtását, és azt szorosan kövessék figyelemmel, továbbá erről 2010 végéig nyújtsanak be jelentést az Európai Parlamentnek; úgy véli, hogy az uniós jognak meg kell őriznie az e-kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvben említett egyszerű adatátvitel („mere conduit”) rendelkezést, amely alapvető módja annak, hogy lehetővé váljon az internet semlegessége és a verseny a digitális piacon;

32. hangsúlyozza, hogy a pluralizmus, a sajtószabadság és a kulturális sokféleség tisztelete az Európai Unió központi értékei és végső céljai; felhívja ezért az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi javasolt uniós politika összhangban legyen ezekkel az értékekkel és célokkal;

33. üdvözli a roaminggal kapcsolatos jogszabályok gyors végrehajtását; hangsúlyozza, hogy továbbra is szükség van az EU-n belüli roamingdíjak – ideértve az adatátviteli díjakat is – folyamatos ellenőrzésére; felszólítja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testületét (BEREC), hogy készítsen független elemzést a roaming versenyszellemű belső piacának megteremtésére irányuló – az árszabályozáson túli – módszerekről; felhívja a Bizottságot, hogy a BEREC és a saját maga által készített elemzés alapján 2013 előtt tegyen javaslatot a roaming problémájának hosszú távú megoldására annak érdekében, hogy jól működő, fogyasztóorientált, versenyképes és ezáltal alacsony árakat eredményező piac jöhessen létre;

34. hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatások segíthetik Európát abban, hogy teljes mértékben kihasználja a belső piacot; a digitális belső piaccal kapcsolatos hatékony politikák kialakítására hív fel, annak érdekében, hogy az európai on-line szolgáltatások a lehető legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet nyújtva és véget vetve a területi diszkriminációnak versenyképesebbé, hozzáférhetőbbé, határokat átszelővé és átláthatóbbá váljanak; felszólítja az EU intézményeit, hogy 2013-ig számolják fel a határokon átnyúló internetes tranzakciók előtt álló legfontosabb szabályozási és adminisztratív akadályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az egységes digitális piacra vonatkozó közösségi vívmányokat, és tegyen javaslatot a főbb akadályok felszámolását célzó jogalkotási fellépésre;

35. kéri az EU-n belüli szabályok harmonizáltságának vizsgálatát annak érdekében, hogy elősegítse az online szolgáltatások („cloud computing”) és az e-kereskedelem egységes piacának létrejöttét;

36. felszólatja a Bizottságot, hogy fokozza a határokon átnyúló online kereskedelem feltételeinek és szabályainak átláthatóságát, valamint a jogérvényesítés és jogorvoslat hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy az e-kereskedelem sikeres fejődéséhez az áruk és termékek hatékony elosztása szükséges, és ezért rámutat a 3. postai irányelv (2008/06/EK) gyors végrehajtásának szükségességére;

37. úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges digitális környezetet a vállalkozások, különösen a kkv-k számára; felszólítja a tagállamokat, hogy a HÉA tekintetében hozzanak létre egyablakos rendszert, ezzel segítve a határokon átnyúló e-kereskedelmet a kkv-k és a vállalkozók számára, ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az elektronikus számlák széles körű alkalmazását;

38. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy 2015-ig az összes közbeszerzés legalább 50%-át elektronikus formában végezzék el, összhangban az e-kormányzásról tartott, 2005. évi manchesteri miniszteri konferencián elfogadott cselekvési tervvel;

39. úgy véli, hogy csaknem egy évtizeddel elfogadásuk után az információs társadalom jogi kereteiről szóló irányelvek meghaladottnak tűnnek az internetes környezet bonyolultabbá válása, az új technológiák megjelenése és amiatt, hogy az uniós polgárok adatai egyre nagyobb mértékben kerülnek feldolgozásra az EU-n kívül; úgy véli, hogy míg bizonyos irányelvek esetében a belőlük származó jogi kérdéseket jelentősebb módosítások segítségével meg lehet oldani, más irányelvek ennél mélyebb felülvizsgálatra szorulnak, továbbá elő kell mozdítani egy nemzetközi adatvédelmi keret elfogadását;

40. hangsúlyozza a közszolgáltatások digitálissá tételében rejlő potenciális értékeket a polgárok és a vállalkozások számára (e-kormányzás), mivel ez hatékonyabb és személyre szabottabb közszolgáltatásokat eredményez; felszólítja a tagállamokat, hogy hasznosítsák az IKT-eszközöket a közszféra átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása, valamint az összes társadalmi-gazdasági csoportot bevonó részvételi demokrácia megvalósítása érdekében, az új felhasználók tudatosságának fokozása és a bizalom megteremtése által; felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti terveket a közszolgáltatások digitálissá tételére, amelyek a fogyatékkal élők számára is hozzáférhető, internetes, digitális közszolgáltatások 2015-ig történő kiépítésére irányuló célkitűzéseket és intézkedéseket is tartalmaznak;

41. kiemeli a szélessávú internet európai polgárok egészsége szempontjából fennálló fontosságát, mely lehetővé teszi a hatékony egészségügyi információs technológiák alkalmazását, javítja az ellátás minőségét, kiterjeszti az egészségügyi ellátást a vidéki szigeti, a hegyvidéki és ritkán lakott területekre, megkönnyíti az otthoni ápolást, valamint csökkenti a felesleges kezeléseket és a költséges betegszállítást; emlékeztet arra, hogy a szélessávú internethozzáférés segíthet az európai polgárok megvédésében, a közbiztonsággal kapcsolatos információk és eljárások, a katasztrófakezelés és helyreállítás elősegítése és támogatása által;

42. hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológia (IKT) kiemelten fontos a fogyatékkal élők számára, mivel mindennapi tevékenységük során másoknál fokozottabban szorulnak technológiai segítségnyújtásra; úgy véli, hogy a fogyatékkal élőknek joguk van azonos feltételekkel lépést tartani az új termékek és szolgáltatások gyors fejlődésével, annak érdekében, hogy egy befogadó, akadálymentes információs társadalom előnyeit élvezhessék;

43. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a tartalmak és az ismeretek szabad áramlását lehetővé tévő „ötödik szabadságjogot”, és hogy 2015-ig konvergens, fogyasztóbarát jogi keretet kell kidolgozni a digitális tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozólag Európában, amely biztonságot nyújtana a fogyasztóknak, továbbá egyensúlyt találna a jogbirtokosok jogai és a felhasználók tartalmakhoz és ismeretekhez való hozzáférési lehetőségei között; a technológia gyors fejlődésének tükrében sürgeti az EU-t, hogy gyorsítsa fel a szerzői jogok érvényesítéséről szóló vitát, és elemezze az EU működéséről szóló szerződés 118. cikke alapján 2013-ig létrehozandó uniós szerzői jogi jogszabály hatását annak érdekében, hogy Unió szerte egységes védelmet biztosítsanak az internetes és nem internetes szellemi tulajdonjogok tekintetében;

44. elismeri, hogy Európa kreatív és kulturális ipara nemcsak hogy alapvető szerepet játszik Európában a kulturális sokféleség, a médiapluralizmus és a részvételi demokrácia előmozdításában, hanem az európai fenntartható növekedés számára is fontos hajtóerőt jelent, és ezáltal döntő szerepet játszhat Európa gazdasági fellendülésében; elismeri, hogy szükség van egy olyan környezet kialakítására, amely továbbra is ösztönzi a kreatív ágazatot; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a digitális menetrendhez kapcsolódó valamennyi politikai kezdeményezésbe foglalja bele a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményt;

45. hangsúlyozza, hogy az európai digitális menetrendnek elő kell mozdítania az Európai Unióban a magas színvonalú és kulturálisan változatos tartalom létrehozását és terjesztését annak érdekében, hogy minden uniós állampolgárt arra ösztönözzön, hogy alkalmazzon digitális technológiákat – mint az internet –, és hogy teljes mértékben kihasználja azokat a kulturális és társadalmi előnyöket, amelyeket az Európai Unió polgárai e technológiák használatával nyerhetnek; javasolja, hogy kezdeményezzenek EU-szintű információs kampányt a tájékozottság szintjének növelése érdekében, különösen a digitális kultúra tartalmának fejlesztése és terjesztése által; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási munkaprogramja keretében vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a tagállamok számára lehetővé tegyék, hogy a kulturális javak online terjesztése tekintetében csökkentett HÉA-kulcsot alkalmazzanak;

46. felhívja a figyelmet arra, hogy az internet, ami számos új lehetőséget kínál a kreatív tartalmak terjesztésére és az azokhoz történő hozzáférésre, új kihívásokat is hordoz magában az uniós kibertér bűncselekmények és jogsértések új formái elleni védelme terén; megjegyzi, hogy a szerzői jog érvényesítése területén elvi kérdésként kell kezelni azt, hogy a szankciók mint lehetséges eszközök elsőként a kereskedelmi visszaéléseket célozzák meg, ne pedig az egyes polgárokat;

47. úgy véli, hogy az új technológiák és az új digitális hordozóeszközök megjelenésének, valamint a fogyasztói szokások változásának tükrében az EU-nak keresletorientált politikát kell folytatnia, és mérlegelnie kell a szerzői jogok engedélyezési és megszerzési szabályainak finomítását; felszólít egy jobb, hatékonyabb, következetesebb és átlátható, a jogok kezelésével és megszerzésével kapcsolatos rendszer megteremtésére mind a zenei, mind pedig az audiovizuális művek tekintetében, valamint a közös jogkezelő szervezetek közötti fokozottabb átláthatóságra és versenyre szólít fel;

48. hangsúlyozza, hogy az új digitális menetrendben nagyobb figyelmet kell szentelni Európa egyedülálló kulturális öröksége digitalizálásának, valamint a polgárok ehhez történő hozzáférése javításának; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő pénzügyi támogatást az EU digitalizálási politikája számára, és bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak megfelelő megoldást a jelenlegi jogi akadályok leküzdésére;

49. mély aggodalmát fejezi ki az európai digitális könyvtárprojekt jövőjével kapcsolatban, hacsak radikális változások nem történnek a könyvtárak digitalizálása, valamint a projekt irányítása, hatékonysága, megvalósíthatósága, hasznossága, és a médiákban történő erőteljes népszerűsítése terén;

50. úgy véli, hogy az információs és távközlési technológiák következetes kiaknázásával párhuzamosan fontos az ezzel kapcsolatos kutatások előmozdítása, valamint a magán- és állami befektetések ösztönzése a magas kockázattal járó, együttműködésre épülő információs és távközlési kutatás és innováció területén; hangsúlyozza, hogy Európának élen kell járnia az internetes technológiák és az alacsony széndioxid-kibocsátású információs és távközlési alkalmazások, a számítási felhő, az intelligens környezet és a szuperszámítógépek kidolgozásában; javasolja, hogy a következő pénzügyi tervben duplázzák meg az ezzel kapcsolatos kutatásokra fordított uniós költségvetést, a technológiák átvételére szolgáló költségvetést pedig négyszerezzék meg;

51. sajnálattal veszi tudomásul, hogy az egyetemeken fellelhető tehetségeknek az IKT-hoz való vonzása, valamint e tehetségek fejlesztése és megtartása tekintetében Európa továbbra is elmarad más vezető piacoktól, és jelentős mértékű agyelszívást kell elszenvednie, aminek az az oka, hogy az USA-ban jobb munkakörülményeket tudnak biztosítani az egyetemeken és a kutatásban; hangsúlyozza, hogy e probléma megoldása érdekében Európának – az ipar mellett – együtt kell működnie az egyetemekkel is, hogy vonzó karrierfejlesztési programot hozzon létre, amely támogatja a tudományos kutatói közösség által a szélessávú interneten alapuló, világszínvonalú IKT-innovációs stratégiában betöltött alapvető szerepet;

52. úgy véli, hogy 2015-re az összes európai kutatási intézményt és infrastruktúrát Gpbs kapacitású ultra nagysebességű kommunikációs hálózatnak kell összekötnie, intranetet hozva létre az európai kutatási közösség számára;

53. kéri, hogy kapjon nagyobb figyelmet a nyílt forrású szoftverek felhasználása;

54. felszólít a kutatásba történő új beruházásokra a már létező digitális eszközök jobb alkalmazása és valamennyi polgárnak a kulturális termékekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében;

55. aggodalmát fejezi ki az EU keretprogramjában tapasztalható bürokrácia miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy a keretprogram eljárásainak újrafogalmazásával – a program veszélyeztetése nélkül – és egy felhasználói tanács létrehozásával szüntesse meg a felesleges bürokráciát;

56. felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt értékelje, hogy a közbeszerzésekről szóló 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvek és átültetésük miként támogatják a kutatást és az innovációt, valamint adott esetben azonosítsák a legjobb gyakorlatokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a közbeszerzések terén az innovációval kapcsolatos mutatók kidolgozására;

57. emlékeztet arra, hogy Európa jövőbeni versenyképessége, továbbá az, hogy mennyire képes talpra állni a jelenlegi válságból, jelentős mértékben függ attól, hogy, mennyire képes elősegíteni az IKT széleskörű és hatékony kiépítését a vállalatoknál; emlékeztet ugyanakkor arra is, hogy a kis- és középvállalkozások még messze elmaradnak a nagyvállatoktól, és fokozottan felhívja a figyelmet azokra a garanciákra, amelyeket annak érdekében kell biztosítani, hogy a kis- és középvállalkozások ne rekedjenek kívül az IKT fejlődésén; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a kkv-k termelékenységének növelése érdekében fokozzák számukra az IKT eszközök alkalmazására irányuló támogatásokat;

58. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő az on-line üzleti lehetőségek előmozdítását célzó digitális tervet azzal az elsődleges céllal, hogy alternatívákat kínáljon fel a pénzügyi válság következtében a közelmúltban munkanélkülivé váltak számára; az ingyenes internetkapcsolat és a díjmentes konzultáció mellett a terv részét kell képeznie a megfizethető szoftverek és hardverek rendelkezésre bocsátásának;

59. úgy véli, hogy a 2015.eu napirendnek az információs és távközlési technológiákat kellene az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság középpontjába állítania; a 20-20-20 éghajlatváltozási stratégia célkitűzéseinek teljesítése érdekében az információs és távközlési technológiák kiaknázására szólít fel; úgy véli, hogy az olyan alkalmazásokat, mint például az intelligens villamosenergia-hálózatok, az intelligens fogyasztásmérés, az intelligens mobilitás, az intelligens vízgazdálkodás és az e-egészségügy a 2015.eu kulcsfontosságú kezdeményezéseinek kell tekinteni; rámutat továbbá, hogy az informatikai ágazat ökológiai lábnyomát 2015-re 50%-kal kell csökkenteni;

60. úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelmet a méltányos kereskedelem elvének kell vezérelnie, annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a piacok megnyitása és a különböző gazdasági ágazatok jogos védelme között, különös figyelmet fordítva a munkafeltételekre és a szociális körülményekre;

61. úgy véli, hogy a 2015.eu napirend hatékony végrehajtása szempontjából felelősségvállalásra, valamint politikai láthatóságra van szükség minden politikai és földrajzi szinten (EU, nemzeti és regionális) a többszintű kormányzás szellemében; e tekintetben javasolja, hogy rendszeresen szervezzenek csúcstalálkozókat a digitális napirenddel kapcsolatban, az uniós és tagállami szinten elért előrelépés áttekintésére és a politikai lendület megújítására;

62. külön felhívja a Bizottság figyelmét annak, hogy „intelligens” (egyértelmű, mérhető, megfelelő, reális és időalapú) célokat kell kitűzni, valamint hogy cselekvési tervet kell elfogadni el az összes vonatkozó uniós eszköz, a finanszírozás, a soft law, a jogérvényesítés és szükség esetén a célzott jogalkotás igénybe vételére valamennyi vonatkozó szakpolitikai területen (elektronikus kommunikáció, oktatás, kutatás, innováció, kohéziós politika); felszólítja a Bizottságot a 2015.eu stratégia eredményeinek egy szélesebb körű és a társadalmi-gazdasági hatások minőségi és mennyiségi elemzését is lehetővé tevő, szélesebb körű mutatókészlet felhasználásával történő rendszeres felülvizsgálatára; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a megfelelő koordinációt az erre a területre vonatkozó uniós, nemzeti és regionális programok között;

63. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.

(1)

HL C 291 E, 2006.11.30., 133.o.

(2)

HL C 287 E, 2007.11.29., 364.o.

(3)

HL C 146. E, 2008.6.12., 87.o.

(4)

HL C 146. E, 2008.6.12., 370.o.


INDOKOLÁS

Az információs és távközlési technológiák gyakorlatilag életünk minden területén jelen vannak. Elválaszthatatlanul kapcsolódnak a virágzó és versenyalapú gazdaságra, a környezet megóvására és egy demokratikusabb, nyitott és befogadó társadalomra vonatkozó törekvéseinkhez. A most bekövetkező változások nem tekinthetők többé az ipari múltból eredő fejlődésnek, hanem radikális átalakulás követelnek. A „minden marad a régiben” ezért nem választási lehetőség. Európa csak akkor élvezheti e digitális forradalom előnyeit, ha valamennyi uniós polgárt mobilizálja és lehetővé teszi teljes részvételüket az új digitális társadalomban.

A következő öt évre a jelentésben azonosított politikaterületek és a végrehajtást lehetővé tevő tényezők képezik az EU átfogó politikakeretét az információs és távközlési technológiák terén, amely keretet az előadó javaslata szerint „2015.eu napirendnek” kellene nevezni. Ezt a megújított napirendet grafikailag egy spirálként lehet ábrázolni, amelyet előremutató 2015.eu spirálnak nevezünk. A spirál központjában az egyén (a polgár és a fogyasztó) áll. Minden egyént fel kel vértezni a megfelelő képzettségekkel, valamint általános és nagysebességű hozzáférést kell számukra biztosítani. A polgároknak emellett a jogaik védelmét garantáló egyértelmű jogi keretre van szükségük, amely biztosítja számukra a szükséges bizalmat és biztonságot. Ez alapvető annak érdekében, hogy a polgárok az egész belső piacon szabadon élvezhessék a digitális szolgáltatásokhoz és tartalmakhoz való akadálymentes hozzáférést („ötödik szabadság”). Végül, a tudás és a technológiák elengedhetetlenek gazdaságunk versenyképességének előmozdítása és egy virágzóbb társadalom érdekében.

Ezen jelentés célja, hogy iránymutatást és ösztönzést adjon a Bizottságnak a 2015-ig követendő átfogó stratégiáról és az összes megfelelő uniós eszközt (finanszírozás, soft law, a jogérvényesítés és szükség esetén a célzott jogalkotás) mozgósító cselekvési tervről szóló javaslathoz.

I. A polgárok és a fogyasztók felvértezése

Európa csak akkor élvezheti e digitális forradalom előnyeit, ha valamennyi uniós polgárt mobilizálja, és lehetővé teszi teljes részvételüket az új digitális társadalomban. Ehhez a hosszú távú kötelezettségvállalást lehetővé tevő befektetői bizalomra, valamint az e-kormányzat erőteljesebb kiépítése felé mutató kormányzati bizalomra van szükség, továbbá a polgárok bizalmára a digitális szolgáltatások használata iránt.

1. Általános és nagysebességű hozzáférés biztosítása

Az európai tudásalapú társadalom megteremtésének előfeltétele, hogy az összes felhasználó rendelkezzen rugalmas és megbízható hozzáféréssel a vezetékes és vezeték nélküli szélessávú hálózatokhoz. A vezetékes és vezeték nélküli technológiáknak széles körben rendelkezésre kell állniuk és interoperábilisnak kell lenniük a zavartalan nagysebességű internethozzáférés biztosítása érdekében.

1.1 Az internethozzáférés teljes körű biztosítása a társadalom minden tagjának

Ehhez olyan politikákra van szükség, amelyek helyüktől függetlenül, tisztességes feltétekkel és versenyképes áron biztosítanak hozzáférést minden közösség számára, ezáltal garantálva, hogy egyetlen európai polgárt se fenyegessen a kirekesztődés veszélye. A teljes mértékben „internetessé” tett társadalom egyúttal mobil társadalmat is jelent. A mobilszolgáltatások gazdaságossága nagymértékben függ a spektrumköltségektől és a rendelkezésre állástól, és nagyon fontos, hogy a digitális frekvenciatöbbletet a gyakorlatilag lehetséges legkorábbi időpontban rendelkezésre bocsássák, a meglévő műsorszórási és egyéb szolgáltatások veszélyeztetése nélkül.

Politikai célkitűzések:

· 2013-ig minden uniós háztartásnak rendelkeznie kell szélessávú internethozzáféréssel, versenyképes áron.

· Európának továbbra is a világ „mobil kontinensének” kell maradnia: a mobiltelefon-előfizetők 75%-ának 2015-re 3G (vagy annál fejlettebb) szolgáltatást kell használnia.

Politikai fellépések:

· Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek felülvizsgálata a Bizottság által 2010-ig.

· Európai nagysebességű szélessávú stratégia kialakítása, a tagállamok célkitűzéseinek naprakésszé tételével (2010-2015).

· A digitális frekvenciatöbblet harmonizált kiaknázásának felgyorsítása (2010–2015), valamint a szélessávú lefedettség kiterjesztésének és minősége javításának támogatása annak kiosztásával.

1.2 Az új generációs infrastruktúra kiaknázása

A nagysebességű hálózatok kiaknázásához EU-szerte esetlegesen szükséges beruházási kiadások nyilvánvalóan jelentősek. A távközlési csomag új generációs hozzáférésre vonatkozó új rendelkezései stabil és kiszámítható szabályozási környezetet biztosítanak a beruházások ösztönzésére, a verseny biztosításával és a kockázatvállalás jutalmazásával.

Politikai célkitűzések:

· Az uniós háztartások 50%-át 2015-ig össze kell kapcsolni nagysebességű hálózatokkal.

Politikai fellépések:

· A telekommunikációs csomag gyors átültetése (2011 közepe előtt).

2. Digitális jártasság a befogadó digitális társadalom kialakítása érdekében

Európa potenciálja lakosainak, munkaerejének és szervezeteinek képzettségeiben rejlik. Kiterjedt infrastruktúra nélkül az információs és távközlési technológiáknak csak korlátozott mértékben lehet hasznát venni, és megfelelő képzettség nélkül ebből csak korlátozott gazdasági és társadalmi érték nyerhető. Elhanyagolása esetén az információs és távközlési technológiákkal kapcsolatos képzettség hiánya csökkentheti az EU versenyképességét a világgazdaságban. A képzettségekkel és az eszközökkel kapcsolatos követelmények korcsoportonként eltérőek lesznek, de ezekre minden korcsoportban nagy szükség van.

Politikai célkitűzések:

· A digitális jártasság és képzettség terén tapasztalható különbségek felére történő csökkentése 2015-ig.

· 2015-ig minden általános és középiskolának rendelkeznie kell nagysebességű internetkapcsolattal.

· 2012-ig az összes általános- és középiskolai tanulót képzésben kell részesíteni az internet veszélyeiről, valamint annak biztonságos és felelősségteljes használatáról.

· Minden munkaképes korú felnőtt számára képzési lehetőséget kell kínálni az információs és távközlési technológiákkal kapcsolatban (2010–2015).

Politikai fellépések:

· Cselekvési terv a digitális jártassággal és kompetenciákkal kapcsolatban (2010–2015), amely a következőkből áll:

- Célzott képzési intézkedések a digitális jártasság fejlesztésére (utalványok alkalmazásával) a kirekesztődés által fenyegetett csoportok számára.

- A köz- és magánszféra közötti partnerség és a magánszektor kezdeményezéseinek ösztönzése az összes alkalmazott képzésével kapcsolatban.

- A „Be smart online!” a felsőoktatási hallgatók megismertetésére az információs és távközlési technológiák biztonságos használatával.

- Uniós szintű IKT-oklevél a rendes oktatás részeként és uniós tanúsítási rendszer a formális oktatási rendszeren kívül szerzett digitális képzettségek elismerésére.

3. Digitális jogok

Ha a polgárok nem bíznak eléggé a jogi keretben, akkor tartózkodni fognak a részvételtől, véleményük szabad kinyilvánításától és tranzakciók kezdeményezésétől. Európa csak polgárainak megfelelő felvértezésével és tájékoztatásával lehet képes az új internetes környezetben rejlő társadalmi és gazdasági potenciál teljes kiaknázására.

A polgárokat fel kell világosítani internetes viselkedésük magánéletre gyakorolt hatásairól, és fel kell őket jogosítani arra, hogy személyes adataik eltávolítását kérhessék még akkor is, ha az adatokat eredetileg az ő felhatalmazásával gyűjtötték össze. Az internetes bűnözés elleni harc szintén komoly kihívást jelent. Az uniós jogszabályok hatékony érvényesítését e területen gyakran akadályozzák határokon átnyúló jogi kérdések, például az illetékes bíróság, vagy az alkalmazandó jog kérdése.

Politikai célkitűzések:

· Minden polgárnak tisztában kell lennie alapvető digitális jogaival.

· Minden polgárnak rendelkeznie kell ellenőrzéssel saját adatai felett („right to be forgotten”).

Politikai fellépések:

· Az európai polgárok által a digitális környezetben élvezett polgári és fogyasztói jogairól szóló charta megalkotása 2012-ig.

· Az internetes bűnözésről szóló egyezmény ratifikálása valamennyi tagállam által (2010–2015).

II. A digitális szolgáltatások nyitott, versenyképes és egységes piaca

A digitális gazdaság megfelelő működése kulcsfontosságú az egész uniós gazdaság megfelelő működése szempontjából. Ugyanakkor a digitális szolgáltatások szabad mozgását ma súlyosan hátráltatja a nemzeti szintű szabályok töredezettsége. A vállalatok számos akadállyal szembesülnek a határokon átnyúló értékesítés során, főleg tagállami szinten például a fogyasztóvédelem, a HÉA, az elektromos és elektronikus berendezések újrahasznosítása, az egyes termékek sajátos szabályozása, valamint a kifizetési ügyletek terén alkalmazandó szabályozások különbözősége miatt. E probléma megoldásáig a vállalatok és a fogyasztók nem élvezhetik teljesen a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket.

4. Az új szabályozási keret hatékony alkalmazása

A szakértők becslése szerint a távközlési ágazatra vonatkozó szabályozás töredezettsége évente 20 milliárd eurós költséggel jár az európai vállalatok számára. Ezt a költségtényezőt a reformok életbe léptetésével, valamint az új szabályok hatékony alkalmazásával a lehető leggyorsabban fel kell számolni.

Politikai célkitűzések:

· Az elektronikus kommunikáció teljes mértékben versenyalapú piacának kialakítása.

· Az internet szabadságának megőrzése, ahol a polgárok szabadon hozzáférhetnek információkhoz, közzétehetik azokat, illetve tetszésük szerinti alkalmazásokat futtathatnak és szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

Politikai fellépések:

· A felülvizsgált szabályozási keret mihamarabbi átültetése és alkalmazása (2011 közepe előtt).

· A BEREC munkájának mihamarabbi megkezdése.

· Az internet semlegességére vonatkozó intézkedések harmonizált alkalmazása a tagállamokban.

· A barangolás problémájának 2013-ig történő megoldása annak elkerülésével, hogy a kiskereskedelmi árakat folyamatosan szabályozni kelljen.

5. A digitális szolgáltatások piacának fellendítése

Még nem sikerült az internetes szolgáltatások teljesen működőképes egységes európai piacának kialakítása. A számok önmagukért beszélnek: az elmúlt 3 hónapban az európai fogyasztók által kezdeményezett internetes tranzakcióknak csupán 7%-a volt nemzetközi jellegű, és az EU összlakosságának mindössze 35%-a használt fejlett internetes szolgáltatásokat.

A digitális szolgáltatások piacának működése előtt álló akadályok felszámolása

Az 500 millió fogyasztót számláló európai piac tagoltsága méretgazdaságossági szempontból kedvezőtlen, és ennek a vállalkozások és a fogyasztók látják kárát. Az EU információs társadalommal kapcsolatos szabályozási keretét elemenként hozták létre egy többéves időszakban (főként 2000–2005 között), ami egy sor, az információs társadalom egy vagy több területére kiterjedő uniós irányelvet eredményezett (az 1995-ös adatvédelmi irányelvet, az elektronikus aláírásról szóló 1999. évi irányelvet és a 2000-es elektronikus kereskedelemről szóló 2000. évi irányelvet). Csaknem egy évtizeddel elfogadásuk után ezek az irányelvek meghaladottnak tűnnek az internetes környezet bonyolultabbá válása miatt. Míg bizonyos irányelvek esetében a belőlük származó jogi kérdéseket kisebb módosítások segítségével meg lehet oldani, más irányelvek ennél mélyebb felülvizsgálatra szorulnak.

Politikai célkitűzések:

· A határokon átnyúló internetes tranzakciók előtt álló legfontosabb szabályozási akadályok 2015-ig történő felszámolása.

· Minden mobilfelhasználónak 2015-ig képesnek kell lennie arra, hogy készülékét mobil pénztárcaként használja.

Politikai fellépések:

· Az egységes internetes piacra vonatkozó közösségi vívmányok felülvizsgálata: a főbb akadályok felmérése, és a felszámolásukat célzó jogalkotási fellépés.

· Közös uniós szabványok és szabályok kidolgozása a mobilfizetésekre vonatkozólag („m-készpénz”).

5.2 A digitális közszolgáltatásokra történő átállás

Az IKT-eszközök javítják az állami kötelezettségvállalást, a közérdekű információkhoz való hozzáférést és az átláthatóságot. Az egységes piacon belüli mobilitás javítható a vállalatok létrehozását és működtetését, valamint az EU bármely pontján való tanulási, munkavállalási, letelepedési és nyugdíjba vonulási lehetőséget biztosító, akadálymentes e-kormányzati szolgáltatások révén.

Politikai célkitűzések:

· 2015-re összes közszolgáltatást elérhetővé kell tenni az interneten és a fogyatékkal élők számára.

· A közszolgáltatások ökológiai lábnyomának 50%-os csökkentése 2015-ig.

Politikai fellépések:

· Nemzeti tervek kidolgozása a közszolgáltatások digitálissá tételére, amelyek az alábbiakra is kiterjednek:

- Célok meghatározása és intézkedések a kormányzati, egészségügyi és oktatási szolgáltatások 2015-ig történő internetessé tételére, valamint az állampolgári és vállalati szerepvállalás előmozdítására.

6. Az ötödik szabadság kialakítása: a tartalmak és a tudás szabad áramlása

A digitális tartalomszolgáltatás terén Európa nem nevezhető a világ legnagyobb piacának, hiszen 27 külön piacból áll. A tartalomszolgáltatók túlzottan bonyolult és nemzeti alapú licenszrendszerekkel szembesülnek, ami megnehezíti a digitális vállalatok számára, hogy vonzó legális tartalmakat kínáljanak. Ez nem csak a legális tartalmak internetes elérhetőségét korlátozza, hanem az új médiaszolgáltatások fejlődését is megnehezíti. Ezek a kérdések egy nehéz és sürgős vita részét képezik, ugyanakkor azt is illusztrálják, hogy egyre inkább szükség van az internetes szerzői jogok jelenlegi helyzetének alapvető felülvizsgálatára. Fel kell gyorsítanunk ezt a vitát annak érdekében, hogy a felhasználók és a szerzőijog-tulajdonosok számára megbízható és kiegyensúlyozott megoldásokat találjunk.

Politikai célkitűzések:

· 2015-ig egyszerű, fogyasztóbarát jogi keretet kell kidolgozni a digitális tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozólag Európában.

Politikai fellépések:

· Az EU működéséről szóló szerződés 118. cikke alapján 2013-ig uniós szerzői jogi jogszabály létrehozása.

· Közös uniós szabványok és szabályok kidolgozása az online fizetési módokra vonatkozólag („m-készpénz”, 2012-ig).

III. Virágzó gazdaság, virágzó társadalom

Széles körben elfogadott tény, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn az információs és távközlési technológiákba eszközölt beruházások mértéke és a gazdaság teljesítménye között, mivel e beruházások az összes iparágban horizontálisan növelik az innovációs képességet, javítják a termelékenységet és segítenek a természeti erőforrások optimális kiaknázásában. A kutatási és innovációs képességek létfontosságúak az informatikai és távközlési technológiák formálása, elsajátítása és alakítása, valamint gazdasági társadalmi és kulturális előnyök érdekében történő kiaknázása szempontjából.

7. A világszínvonalú kutatás és innováció előmozdítása

A nyitott innovációhoz világméretű együttműködésre van szükség a kutatási értéklánc teljes hosszában, és az Európán kívüli kutatóintézetekkel folytatott együttműködés megkönnyítésére. Ebben az összefüggésben az információs és távközlési technológiákkal kapcsolatos kutatásnak és innovációnak elő kell segítenie e köz- és magánfinanszírozás egyesítését és azokra a területekre történő összpontosítását, amelyeken Európa világelső, vagy azzá válhat. A kutatási erőfeszítéseket nem szabad megnehezíteni az állami finanszírozású programok felesleges bürokráciájával.

Politikai célkitűzések:

· Európának élen kell járnia az internetes technológiák kidolgozásában.

· Technológiai vezető szerep az alacsony széndioxid-kibocsátású információs és távközlési alkalmazások kidolgozásában.

· Az uniós keretprogramokkal kapcsolatos bürokrácia radikális csökkentése.

Politikai fellépések:

· Az informatikai kutatásokra fordított uniós költségvetés megduplázása és az információs és távközlési technológiák átvételére szolgáló költségvetés megnégyszerezése a következő pénzügyi tervben.

· Az állami és magánszféra közötti jövőbeli partnerség kialakítása az internet terén.

· A keretprogramok eljárásainak átdolgozása a bürokrácia felszámolása érdekében, valamint egy felhasználói tanács létrehozása a felhasználóbarát jelleg biztosítására.

8. Az uniós gazdaság versenyképességének támogatása

Európa jövőbeli versenyképessége és a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalási képessége nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben képes megkönnyíteni az információs és távközlési technológiák széles körű és hatásos alkalmazását a vállalkozások számára. A kkv-k jelenthetik Európa gazdasági fellendülésének mozgatórugóját. Ugyanakkor a termelékenységet növelő információs és távközlési eszközök alkalmazása terén komoly lemaradásban vannak a nagyvállalatok mögött.

Politikai célkitűzések:

· Az információs és távközlési technológiákkal kapcsolatos áruk és szolgáltatások kereskedelme terén az EU mérlegének 2015-ig pozitív tartományba kell fordulnia.

· 2015-re a kkv-k 80%-ának fejlett üzleti eszközöket kell alkalmaznia.

Politikai fellépések:

· Az internetalapú szolgáltatások, például a számítási felhő vagy a szoftveres szolgáltatási modellek kidolgozásának és a kkv-k általi alkalmazásának előmozdítása.

9. Az információs és távközlési technológiák általános alkalmazása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság elérése érdekében

Az információs és távközlési technológiák fontos szerepet játszhatnak a felelős energiafelhasználás népszerűsítése terén a háztartásokban, valamint a közlekedés, az energia előállítása és a gyártás terén. Az intelligens fogyasztásmérők, az energiatakarékos világítórendszerek, a számítási felhő és a megosztott szoftverek átalakíthatják az energiaforrások felhasználásának mintáit.

Politikai célkitűzések:

· A szén-dioxid-kibocsátás 15%-os csökkentése a legfontosabb ágazatokban 2020-ig az információs és távközlési technológiák segítségével.

· Az információs és távközlési technológiák ágazatához köthető ökológiai lábnyom 50%-os csökkentése 2015-ig.

· A fogyasztók energiatudatos viselkedésének előmozdítása: az otthonok 50%-ának felszerelése intelligens mérőkkel 2015-ig.

A politikai fellépésekkel kapcsolatban külön saját kezdeményezésű jelentés készül.

IV. A végrhajtást lehetővé tevő tényezők

Annak érdekében, hogy a 2015.eu napirend stratégiai keretté váljon, és meghozza a remélt eredményeket, erőteljes politikai felelősségvállalásra és hatásos végrehajtási mechanizmusokra van szükség.

10. Politikai vezető szerep

Többszintű irányítás és felelősségvállalás

A 2015.eu csak akkor lehet hatásos, ha minden politikai szinten felelősséget vállalnak érte, továbbá közös felelősséggel hajtják végre uniós, nemzeti és regionális szinten egyaránt.

Politikai láthatóság

A digitális napirendről szóló csúcstalálkozók segítenek majd a folyamat felülvizsgálatában, az érintett szereplők elkötelezettségének megerősítésében, az információs és távközlési technológiák fontosságának és szerepének erősítésében, valamint a politikai lendület megújításában.

11. Hatékony végrehajtás

Intelligens célok és célkitűzések

Egy „intelligens” (egyértelmű, mérhető, megfelelő, reális és ütemezett) célkitűzések nélküli stratégia nem más, mint szándékok kinyilvánítása. A tagállamoknak saját helyzetüknek megfelelő nemzeti célkitűzéseket kell megállapítaniuk.

Uniós fellépés és jogalkotási program

Az uniós szinten követendő célkitűzéseket cselekvési terv, majd szükség esetén célzott jogalkotás formájában kell megfogalmazni. Minden szükséges végrehajtási mechanizmust és az összes uniós eszközt mozgósítani kell.

Nyomon követés és teljesítménymutatók

A Bizottságnak és a tagállamoknak a 2015.eu eredménytábla segítségével minden évben rendszeresen teljesítménymutatókat kell megállapítaniuk az előrelépésre vonatkozólag, értékelniük kell és nyomon kell követniük azt.


ANNEX

The 2015.eu Virtuous Spiral

(and enabling factors)


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (25.3.2010)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az új digitális menetrend kialakításáról Európa számára: 2015.eu

(2009/2225(INI))

A vélemény előadója: Róża Thun Und Hohenstein

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

-    tekintettel a fogyasztók digitális környezetbe vetett bizalmáról szóló 2007. június 21-i állásfoglalására(1),

1.  megjegyzi, hogy az információs és kommunikációs technológiákat (IKT) társadalmunk minden ágazata számára hozzáférhetővé kell tenni, egyúttal azt is elismeri, hogy az IKT a jövőben a termelékenység és a gazdasági versenyképesség kulcsfontosságú motorja, és az egységes on-line piac konszolidálásának fontos eleme lesz; úgy véli, hogy sikerének biztosítására a fogyasztóknak és a polgároknak a digitális menetrend középpontjában kell lenniük, amelynek célja, hogy Európa az IKT területén vezető szerepet töltsön be;

2.  hangsúlyozza a kreatív tartalmakat készítő iparágaknak mint gyorsan és dinamikusan fejlődő ágazatoknak az információs társadalomban betöltött jelentőségét, amely hozzájárul a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen éves értékelést a konkrét politikai eszközök – pl. a szélessávú hozzáférés, a digitális társadalomba való beilleszkedés (e-integráció), az e-egészségügy, e-tanulás és az e-üzletvitel – különböző tagállamokban való megvalósításának előrehaladtáról, amely bemutatja, hogy ezeket az eszközöket hogyan módosították innovatív módon annak érdekében, hogy a fogyasztók számára az IKT-ágazat legmagasabb fejlettségi szintjét tükröző szolgáltatást biztosítsák, valamint hogy dolgozzon a lehető legtöbb kormányzati szolgáltatás fogyasztók számára történő on-line elérésén, miközben elismeri, hogy EU-szerte képezni kell az állampolgárokat, hogy az IKT jelentette előnyöket teljes mértékben kihasználják;

4.  üdvözli Kroes biztos álláspontját, mely szerint a digitális menetrend csak akkor jogszerű, ha szavatolja mind a magánszemélyek, mind a kisvállalkozások számára történő hozzáférést, valamint kéri a Bizottságot, hogy a digitális szakadék leküzdésére nyújtson be egyedi javaslatokat;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve terjessze ki politikáját a digitális műveltség előmozdítására, hogy mindennapi élete során valamennyi állampolgár képes legyen az on-line technológiák alkalmazására új társadalmi, gazdasági és vállalkozási lehetőségek kialakítása céljából;

6.  üdvözli a roaminggal kapcsolatos jogszabályok gyors végrehajtását; hangsúlyozza, hogy egy megfelelően működő, fogyasztóorientált és versenyképes belső piac biztosítása érdekében továbbra is szükség van az EU-n belüli roamingdíjak – ideértve az adatátviteli díjakat is – folyamatos ellenőrzésére;

7.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is a digitális biztonság javítása érdekében kell eljárniuk az állampolgárok az irányú tájékoztatása céljából, hogy hogyan lehet megelőzni a digitális veszélyeket és növelni az új technológiai erőforrások iránti bizalmukat;

8.  hangsúlyozza, hogy le kell küzdeni a határokon átnyúló e-kereskedelem akadályait, a fogyasztói bizalmat pedig az egységes európai digitális piaccal kapcsolatos hatékony politikák kialakításával kell – a szerzői jogra vonatkozó szabályokkal összhangban, és a fogyasztóvédelem lehető legmagasabb szintű nyújtása mellett – jelentős mértékben növelni az európai on-line szolgáltatások (például más on-line szolgáltatások mellett a könyv, audiovizuális és zenetartalom-szolgáltatások) versenyképesebbé, hozzáférhetőbbé, transznacionálissá és átláthatóbbá tétele, valamint a (például a származási országon vagy a hitelkártya kiállítási helyén alapuló) földrajzi megkülönböztetés megszüntetése által;

9.  hangsúlyozza, hogy a nagyközönség számára szükség van a tagországokban az e-ismeretek javítására irányuló kezdeményezésekre; megjegyzi, hogy az uniós állampolgárokat digitális ismeretekkel kell felvértezni, hogy az on-line szolgáltatások jelentette előnyöket teljes mértékben kihasználják, és részt vegyenek a digitális társadalomban; hangsúlyozza, hogy ez mekkora hatással lesz a határokon átnyúló vásárlásra és a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférésre;

10. elismeri a felhasználói jogok európai chartájának jelentőségét, amely tisztázná az információs társadalom fogyasztóinak jogait és kötelességeit; úgy ítéli meg, hogy a chartába konkrétan bele kell foglalni a digitális tartalomra vonatkozó felhasználói jogokat, és a chartának garantálnia kell az alapvető interoperabilitást (különösen a közigazgatások között) és a normákat, különösen a magánélet és a sérülékeny felhasználók védelme szempontjából (például a fogyatékkal élők számára az internetes lapokhoz való hozzáférés javítása); hangsúlyozza, hogy a felhasználói jogok európai chartájának a szerzők, kiadók és tartalomszolgáltatók szellemi tulajdonára is vonatkoznia kell; hangsúlyozza, hogy a felhasználói jogok európai chartájának magában kell foglalnia a szerzői jogok jelenlegi keretét, valamint azt, hogy meg kell találnia a jogtulajdonosok jogai és a nagyközönség tartalomhoz és ismeretekhez való hozzáférése között a megfelelő egyensúlyt (különös tekintettel a kreatív tartalmakra); megjegyzi, hogy a szerzői jog területén elvi kérdésként kell kezelni azt, hogy a szankciók mint lehetséges eszközök elsőként a kereskedelmi visszaéléseket célozzák meg, ne pedig az egyes polgárokat;

11. hangsúlyozza, hogy a globális megközelítés az adatvédelem és a magánélet jelentette kihívások leküzdése során alapvető fontosságú; e tekintetben az EU és az Internetirányítási Fórum közötti szoros együttműködést szorgalmaz;

12. hangsúlyozza, hogy a belső piac megvalósításában milyen fontos szerepet fog játszani egy határozott digitális menetrend, mind a határokon átnyúló kereskedelem adminisztratív és szabályozási korlátainak felszámolása, mind az on-line szolgáltatások iránti bizalom növelése tekintetében; tudomásul veszi a digitális szolgáltatások és termékek egységes piacának szétaprózottságát; felhívja ezért a Bizottságot, hogy foglalkozzon a digitális szakadékkal, többek között a határokon átnyúló jogérvényesítés és jogorvoslat hatékonyságának növelésével;

13. megjegyzi, hogy teljesen elavult az a jogi keret, amelynek értelmében a tagállamok egyetemes szolgáltatást támogathatnak; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul készítse el az egyetemes szolgáltatások régóta várt felülvizsgálatát, hogy a széles sávval és a nagy adatátviteli sebességű mobileléréssel kapcsolatos új kezdeményezésekre sor kerülhessen;

14. megjegyzi, hogy az állami támogatások szabályaiban bizonyos kétértelműségek fedezhetők fel, amelyek kihatással lehetnek a közösségi támogatást élvező széles sávú szolgáltatásokra, különösen, ami a közigazgatási hatóságoknak azon képességét illeti, hogy – az új beruházások alapjául szolgáló – saját rendszerigényeiket megerősíthetik; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen foglalkozzon ezekkel a problémákkal;

15. kiemeli, hogy fontos az egyéb végfelhasználókéval azonos szintű hozzáférés garantálása a fogyatékos végfelhasználók számára, amint azt az Európai Parlament is sürgette az egyetemes szolgáltatásról és a felhasználói jogokról szóló irányelv felülvizsgálatában; kéri a Bizottságot, hogy a legmesszebbmenőkig vegye figyelembe a fogyatékos felhasználók igényeit a „2015.eu napirend”-ben;

16. hangsúlyozza, hogy szükség van az új elektronikus hírközlési keretszabályozás teljes körű végrehajtására az elektronikus hírközlő hálózatok, termékek és szolgáltatások versenyképes piacának – amely megfelelő környezetül szolgál az új technológiákba történő befektetésre – , valamint az információs társadalom megerősített piacának kialakítása érdekében; rámutat, hogy a versenyt elősegítő gazdasági szabályozás a teljes piaci verseny kialakulását követően szűnhet meg.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.2.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

1

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Malcolm Harbour, Iliana Ivanova, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Alan Kelly, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Tiziano Motti, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Matteo Salvini, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Laurence J.A.J. Stassen, Catherine Stihler, Kyriacos Triantaphyllides, Róża, Gräfin von Thun Und Hohenstein, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Cornelis De Jong, Frank Engel, Anna Hedh, Morten Løkkegaard, Antonyia Parvanova, Konstantinos Poupakis, Oreste Rossi, Kerstin Westphal

(1)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0287.


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (23.2.2010)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az új digitális menetrend kialakításáról Európa számára: 2015.eu

(2009/2225(INI))

A vélemény előadója: Cătălin Sorin Ivan

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   tudomásul veszi az i2010 stratégia jelentős eredményeit, azonban a következő stratégia keretében olyan nagyratörőbb célok kitűzésére és a polgárokra irányuló prioritások felállítására szólít fel, amely egyszerre kínál majd gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeket az Európai Unió valamennyi polgárának;

2.   kéri a Bizottságot, hogy alakítsa ki a digitális menetrend átfogó meghatározását, és azt vitassa meg a Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy az EU intézményei között egyetértés szülessék a kulcsfontosságú feladatokról és célkitűzésekről;

3.  hangsúlyozza, hogy a pluralizmus, a sajtószabadság és a kulturális sokféleség tisztelete az Európai Unió központi értékei és végső céljai; felhívja ezért az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi javasolt uniós politika összhangban legyen ezekkel az értékekkel és célokkal;

4.   elismeri, hogy Európa kreatív és kulturális ipara nemcsak hogy alapvető szerepet játszik Európában a kulturális sokféleség, a médiapluralizmus és a részvételi demokrácia előmozdításában, hanem az európai fenntartható növekedés számára is fontos hajtóerőt jelent, és ezáltal döntő szerepet játszhat Európa gazdasági fellendülésében; elismeri, hogy szükség van egy olyan környezet kialakítására, amely továbbra is ösztönzi a kreatív ágazatot;

5.  felismeri, hogy sürgős szükség van a digitális menetrend világos meghatározására, amely az európai kulturális dimenzió és tartalom fontos aspektusa; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a digitális menetrendhez kapcsolódó valamennyi politikai kezdeményezésbe foglalja bele a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményt;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai digitális menetrendnek elő kell mozdítania az Európai Unióban a magas színvonalú és kulturálisan változatos tartalom létrehozását és terjesztését annak érdekében, hogy minden uniós állampolgárt arra ösztönözzön, hogy alkalmazzon digitális technológiákat –mint az internet –, és hogy teljes mértékben kihasználja azokat a kulturális és társadalmi előnyöket, amelyeket az Európai Unió polgárai e technológiák használatával nyerhetnek;

7.  hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet értékes frekvenciaforrás nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és kulturális fejlődés számára is; sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el a már létező, rendkívül népszerű platformok – mint a digitális földi televíziózás – kialakítása lehetővé tételének, valamint más új technológiák kifejlesztése megkönnyítésének értékét;

8.  felhív egy uniós szintű átfogó és integrált megközelítés alkalmazására, amely nemcsak hogy előmozdítja az új hálózatokba és platformokba történő befektetéseket, hanem a nyitottság, az általános hozzáférhetőség és elérhetőség számára biztosítandó garanciákkal is foglalkozik ugyanúgy, mint a kommunikációs eszközök és infrastruktúrák biztonságával, s emellett magában foglalja a médiaműveltséggel összefüggő készségek előmozdításához szükséges megfelelő politikát, beleértve az új technológiák ismertségének növelését;

9.  hangsúlyozza, hogy az EU digitális menetrendjének megfelelő, átfogó, részvételen alapuló és befogadó megközelítés nagy mértékben függ valamennyi polgár szolgáltatásokhoz történő megkülönböztetés nélküli hozzáférésétől és a szolgáltatások kölcsönös átjárhatóságának hatékonyságától;

10. hangsúlyozza az adatvédelem fontosságát a digitális világban, és sürgeti a Bizottságot, hogy ne csak önmagában az adatvédelem és a magánszféra kérdéseit vegye figyelembe, hanem a kiskorúak és a fiatal felnőttek speciális szükségleteit is e kérdésekre vonatkozóan;

11. hangsúlyozza, hogy a digitális versenyképesség javítása érdekében nagyobb figyelmet kell szentelni a regionális különbségek kiegyenlítésére az információs technológiákhoz való hozzáférés és a szélessávú internetes lefedettség szempontjából;

12. hangsúlyozza, hogy az új digitális menetrendben nagyobb figyelmet kell szentelni Európa egyedülálló kulturális öröksége digitalizálásának, valamint a polgárok ehhez történő hozzáférése javításának;

13. felszólít a kutatásba történő új beruházásokra a már létező digitális eszközök jobb alkalmazása és valamennyi polgárnak a kulturális termékekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében;

14. javasolja, hogy kezdeményezzenek EU-szintű információs kampányt a tájékozottság szintjének növelése érdekében, különösen a digitális kultúra tartalmának fejlesztése és terjesztése által;

15. sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő pénzügyi támogatást az EU digitalizálási politikája számára, és bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak megfelelő megoldást a jelenlegi jogi akadályok leküzdésére;

16. hangsúlyozza, hogy az Europeana a megfelelő eszköz ahhoz, hogy lehetővé tegyük a polgárok hozzáférését Európa kulturális örökségéhez, és az arról való ismereteik növelését;

17. felkéri a Bizottságot, hogy a digitális menetrend részeként fejlesszen ki egy, a szerzői jogokra vonatkozó modern keretszabályozást, amely kellő mértékben figyelembe veszi a digitalizálást és a média konvergenciáját, valamint felhívja az internet fejlesztésének ösztönzésére, ami számos új lehetőséget kínál a kreatív tartalmak terjesztésére és az azokhoz történő hozzáférésre, ugyanakkor veszélyeket is hordoz magában, például a szerzői jogokkal védett tartalmak illegális forgalmazásának formájában; támogatja azokat a hatékonyabb intézkedéseket, amelyekkel legyőzhető az online kalózkodás és biztosítható a szerzői jogok védelme;

18. hangsúlyozza, hogy szükség van a szerzői jogokkal kapcsolatos kiegyensúlyozott európai megközelítés kialakítására, amelyen belül biztosított a polgárok kreatív online tartalmakhoz való hozzáférése anélkül, hogy megkérdőjeleződne a szerzők, zenészek és más művészek azon joga megfelelő védelmének szükségessége, hogy a munkájuk ellenében díjazásban részesüljenek;

19. felhív az átláthatóság, a hozzáférhetőség és az esélyegyenlőség tiszteletben tartására az információs és kommunikációtechnológiai rendszerek használata során annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb számú európai polgár számára javítsák azok felhasználóbarát jellegét;

20. hangsúlyozza a „digitális műveltség” előmozdítását célzó intézkedések és szakpolitikák végrehajtásának jelentőségét a társadalmi integráció és az egyéni fejlődés előtt álló akadályok csökkentése érdekében, az egész életen át tartó tanulás szemszögéből;

21. kiemeli a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok (így például a munkanélküli, az alacsony iskolázottsággal rendelkező emberek és az idősebbek) digitális technológiákhoz, valamint információs és kommunikációtechnológiákhoz történő hozzáférésének jelentőségét, hiszen ezek az eszközök segítik a társadalmi beilleszkedést, valamint a szegénység és a növekvő egyenlőtlenségek leküzdését; sürgeti ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák feladatukat külön programokkal (mint például az e-integráció és az őket segítő technológiák) e csoportok hozzáférésének megkönnyítése érdekében;

22. javasolja az információs és kommunikációtechnológiákra irányuló folyamatos képzés bevezetését a munkahelyeken azzal a céllal, hogy fejlesszék a munkavállalók digitális készségeit és ezáltal növeljék termelékenységüket, valamint biztosítsák, hogy senki sem szorul ki a munkaerőpiacról amiatt, mert nincsenek vagy hiányosak az információs és kommunikációtechnológiával kapcsolatos ismeretei;

23. javasolja a digitális műveltség fogalmának bevezetését az oktatási rendszerekbe, kezdve már az általános iskola előtti szinttel, párhuzamosan az idegen nyelvek oktatásával, azzal a céllal, hogy az emberek minél korábban gyakorlott felhasználókká váljanak;

24. hangsúlyozza a felhasználóknak az interneten elérhető források használatának módjára történő oktatásának fontosságát; ismételten felhívja a figyelmet, hogy a szülőknek és az oktatóknak segíteniük kell a gyermekeket abban, hogy megtanulják biztonságosan használni az internetet;

25. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tanulókat megtanítsák az online eszközök használatára;

26. felismeri az e-learning mint az információs és kommunikációtechnológiai innovációhoz alkalmazkodó oktatási módszer jelentőségét, amely ki tudja elégíteni azon emberek igényeit, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük az elfogadott oktatási módszerekhez, azonban hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van a tanárok, tanulók és más érintett felek közti információcserére is; ösztönözni kell emellett a nemzetközi cserét is annak érdekében, hogy az oktatási intézmények visszanyerhessék az emberek közötti megértés előmozdításában játszott fontos szerepüket;

27. felhívja a Bizottságot, hogy következő többéves, fiatalokat célzó programjaiban vegye figyelembe, hogy minden fiatalnak meg kell ismernie a korszerű információs és kommunikációtechnológiákat oktatásuk valamennyi szintjén, de különösen az általános iskolában.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

22.2.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Badia i Cutchet, Malika Benarab-Attou, Piotr Borys, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Pál Schmitt, Marco Scurria, Timo Soini, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ivo Belet, Nessa Childers, Nadja Hirsch, Seán Kelly, Catherine Soullie, Rui Tavares


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

18.3.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

51

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Zoltán Balczó, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Lena Ek, Ioan Enciu, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Romana Jordan Cizelj, Sajjad Karim, Arturs Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Lara Comi, António Fernando Correia De Campos, Ilda Figueiredo, Andrzej Grzyb, Jolanta Emilia Hibner, Oriol Junqueras Vies, Ivailo Kalfin, Marian-Jean Marinescu, Vladko Todorov Panayotov, Frédérique Ries, Silvia-Adriana Ţicău, Hermann Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Britta Reimers

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat