JELENTÉS az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszéd fórumáról: új partnerség az európai egyetemek modernizálásáért

29.3.2010 - (2009/2099(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Pál Schmitt
A vélemény előadója (*):
Teresa Riera Madurell, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszéd fórumáról: új partnerség az európai egyetemek modernizálásáért

(2009/2099(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az „Új partnerség az egyetemek modernizálásáért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma” című 2009. április 2-i bizottsági közleményre (COM(2009)0158),,

–    tekintettel „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció” című 2006. május 10-i bizottsági közleményre (COM(2006)0208),

–    tekintettel a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–    tekintettel az Európai Tanács 2008. március 13–14-i ülésének elnökségi következtetéseire, nevezetesen „a humántőkébe történő befektetésről és a munkaerőpiacok modernizálásáról” szóló részre,

–    tekintettel az Európai Tanács 2009. március 19–20-i ülésének elnökségi következtetéseire, nevezetesen „a növekedést és foglalkoztatást célzó, megújult lisszaboni stratégia teljes körű alkalmazásáról” szóló részre,

–    tekintettel az új munkahelyekhez szükséges új készségekről szóló 2007. november 15-i tanácsi állásfoglalásra[1],

–    tekintettel a Tanács 2009. május 12-i következtetéseire az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”)[2],

–    tekintettel „A felnőttkori tanulásról: tanulni sohasem késő” című 2008. január 16-i állásfoglalására[3],

–    tekintettel a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról szóló 2008. szeptember 23-i állásfoglalására[4],

–    tekintettel a Régiók Bizottságának az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszédről szóló 2009. december 4-i véleményére[5], valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. december 17-i véleményére[6],

–    tekintettel az Európai Parlament által közzétett „Az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszéd továbbfejlesztése” című tanulmányra,

–    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,

–    tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–    tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, továbbá az Ipari, Kutatási ás Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A7-0108/2010),

A.  mivel 2009. március 19–20-án az Európai Tanács felszólította a tagállamokat, hogy ösztönözzék a vállalkozások, a kutatások, az oktatás és a képzés közötti partnerséget,

B.   mivel a felsőoktatásért felelős európai miniszterek 2009. április 28–29-i konferenciájának közleménye azt kéri, hogy a politika ismerje el „teljes mértékben a felsőoktatás különféle feladatainak értékét, amelyek az oktatástól és a kutatástól kezdve a társadalmi kohézióban és a kulturális fejlődésben való elkötelezettségen keresztül a közösségnek tett szolgálatig terjednek”,

C.  mivel hármas szerepükre (oktatás, kutatás és innováció) figyelemmel az egyetemek alapvető szerepet játszanak az Unió jövője és polgárainak képzése szempontjából, és mivel emlékeztetni kell arra, hogy a felsőoktatásnak az a szerepe, hogy az önállóságot, a kreativitást és az ismeretek érvényesítését támogató tanulási környezetet kínáljon,

D.  mivel az oktatáspolitikák meghatározása továbbra is a tagállamok feladata, amelyek felelősek oktatási rendszerük megszervezéséért, tartalmáért és reformjáért,

E.   mivel az Európa különféle részeiben lakókat érintő gazdasági és társadalmi színvonal nagyfokú tagoltsága igényli az oktatási esélyek kiegyenlítését az Európai Unió minden polgára számára, valamint a hátrányos gazdasági helyzetű, de tehetséges ifjúság támogatását,

F.   mivel a folytatódó gazdasági válság következtében munkahelyek szűnnek meg, egyre fontosabbá válik az eddigieknél hatékonyabb együttműködés a felsőfokú oktatási intézmények és az üzleti vállalkozások között,

G.  mivel a bolognai folyamatot aláírt országok között egy koherens megközelítés sürgős megvalósítására, összehangolására és előmozdítására van szükség, különösen a diákok mobilitása és a diplomák teljes mértékű elismerése területén, és ehhez szükséges az említett folyamat megfelelő értékelése, amely feltárja a nehézségeket és az akadályokat,

H.  mivel az Európai Bizottság fontos szerepet játszik a tagállamok és az EU-val szomszédos országok közötti információcsere és bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítésében,

I.    mivel a felsőoktatási intézmények, a vállalkozói körök és az együttműködés különböző fajtáinak sokfélesége megnehezíti egy ideális együttműködési modell kialakítását, amely az összes európai intézmény profiljába, prioritásaiba és követelményeibe beillene; mivel az egyetemek autonómiáját és a céljaiknak leginkább megfelelő üzleti partnerségi modellek megválasztására irányuló képességüket minden körülmények között fenn kell tartani,

J.    mivel az oktatás össztársadalmi feladat, és az államnak ezért nem szabad kivonnia magát pénzügyi felelőssége alól,

K.  mivel a felsőoktatás továbbra is állami feladat, ezért az egyetemeknek állami finanszírozásra van szükségük annak fenntartásához, hogy valamennyi tanulmányi terület – azaz a bölcsészettudományok – azonos finanszírozásban részesüljön; mivel fontos az egyetemeket pénzügyileg támogatni (például a köz- és a magánszféra partnerségein keresztül), ugyanakkor garantálni önállóságukat és minőségbiztosításukat,

L.   mivel az oktatás és képzés, amelynek lehetővé kell tennie az általános és polgári kultúrák alapjainak elsajátítását, kiváló eszköze az alulfejlett régiók felzárkóztatása elősegítésének, ezenkívül a munkahelyteremtésen és a versenyképesség támogatásán túl lényeges a kulturális és szellemi sokféleség, valamint a polgári élet számára,

M.  mivel az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködést különböző uniós programok támogatják, azonban ezek a fellépések nincsenek mindig összehangolva az intézmények között,

1.   üdvözli az „Új partnerség az egyetemek modernizálásáért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma” című fent említett bizottsági közleményt, és azokat a területeket, amelyekre a dokumentum javaslata szerint a jövőben összpontosítani kell;

2.   üdvözli a Bizottság közleményét, amely számba veszi az egyetemek és vállalkozások európai fóruma működésének első három évét, valamint olyan kihívásokat tűz ki a jövőre vonatkozóan, mint az innováció támogatása, a kutatás ösztönzése, a vállalkozói kedv erősítése, a tudásátadás fokozása és az európai munkaerőpiac vonzóvá tétele a fiatal kutatók számára;

3.   elismeri, hogy a közleményben azonosított kihívások nem új keletűek, és hogy mindeddig nem sikerült szembenézni velük; úgy véli azonban, hogy a folyamatos helyi, regionális, nemzeti és európai szintű párbeszéd és együttműködés – ide értve a programokra és eszközökre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét – létfontosságú az egyetemi és vállalkozói közösségek közötti szorosabb kapcsolatok és partnerségek kialakításában, amely így áthidalja a közöttük fennálló, lehetséges kulturális, intézményi és működési akadályokat, és elősegíti a tudásalapú társadalom kialakítását, az alkalmazott kutatás fejlesztését, valamint jobb elhelyezkedési esélyeket teremt a felsőfokú képesítéssel rendelkezők számára;

4.   elismeri, hogy méretük, erőforrásaik, oktatási és kutatási területeik, szerveződésük, országuk és típusuk szerint jelentős különbségek vannak az európai egyetemek között; úgy véli azonban, hogy a maga módján mindegyik hasznot húzhat a vállalkozói közösséggel való nemzeti és határokon átnyúló együttműködésből, feltéve, hogy tisztában vannak azzal, milyen tényleges környezetben fejlődnek kutatási és képzési kapacitásaik; úgy véli, hogy regionális szinten is jelentősen hozzájárulnak az egyetemek és a vállalkozói közösség közötti együttműködéshez;

5.   üdvözli a felsőoktatásért felelős európai miniszterek 2009. április 28–29-i konferenciájának közleményét, amely hangsúlyozza elkötelezettségüket amellett, hogy „meg kell valósítani az európai felsőoktatási térség célkitűzéseit, azét a térségét, melyben a felsőoktatás közös felelősséget jelent, és minden felsőoktatási intézmény a feladatai sokféleségén keresztül figyel a széles értelemben vett társadalom szükségleteire”;

6.   osztja azt a véleményt, hogy a vállalkozások és a felsőoktatási intézmények közötti párbeszédnek és együttműködésnek a közeljövőben is elsőbbséget kell élvezniük, ugyanúgy, ahogy a társadalom összes többi ágazatával folytatott párbeszédnek és együttműködésnek azért, hogy ezek a szereplők mind részesülhessenek a felsőoktatási intézményekben létrehozott és terjesztett kulturális, tudományos és műszaki ismeretekből; hangsúlyozza, hogy a felsőoktatás gazdasággal szembeni szellemi és pénzügyi függetlenségének továbbra is fenn kell maradnia, és nem jöhet létre függőségi viszony a felsőoktatás és a vállalkozások között; hangsúlyozza, hogy az egyetemeknek minden körülmények között meg kell őrizniük a saját tanrendjükre és irányítási struktúrájukra vonatkozó döntési autonómiájukat;

7.   tudatosságra és konkrét intézkedésekre hív fel azon tagállamok részéről, ahol a jogi és pénzügyi keret még mindig nem jutalmazza, sőt, akár akadályozza az egyetemeknek a vállalkozási szektorral való együttműködésre irányuló erőfeszítéseit;

8.   hangsúlyozza, hogy az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd nem irányulhat kizárólag a matematikai, tudományos és műszaki oktatásra, hanem annak valamennyi tanulmányi területre – azaz a bölcsésztudományokra – is ki kell terjedniük;

9.   egyaránt szükségesnek tartja az oktatási és kutatási programok interdiszciplinaritásának és transzdiszciplinaritásának megerősítését és az egyetemek közötti együttműködést, és ebből a szempontból az IKT-k lényeges eszközt jelentenek;

10. felszólít az európai egyetemek teljesítményének javítására a kutatás-oktatás-innováció alkotta tudásháromszög elvének megvalósítása révén, figyelembe véve a vállalkozások és az egyetemek közötti szorosabb kapcsolatok szükségességét, amint arra példával szolgálnak az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tudományos és innovációs társulásai, ugyanakkor ösztönzi az egyetemeket, hogy kutatási és innovációs programjaikban vegyék figyelembe az általuk leginkább befolyásolt területen a társadalmi és gazdasági környezetet;

11. hangsúlyozza, hogy az egyetemek és a vállalatok a jobb párbeszéd és együttműködés révén nagyobb eséllyel jutnak olyan kölcsönös előnyökhöz, amelyek nem csupán ösztönzik a gazdasági növekedést, hanem hasznosak abban a szélesebb társadalmi értelemben is, hogy hozzájárulnak az egyre fejlődő tudásalapú társadalomhoz;

12. hangsúlyozza, hogy az egyetemek és a vállalkozások közti jobb párbeszéd és együttműködés e tekintetben jelentős előnyökkel járna az egyetemek és a nemzeti, európai és nemzetközi intézmények és a civil társadalmi szervezetek közti párbeszéd és együttműködés, valamint az egyetemek és a szélesebb értelemben vett társadalom közti kapcsolatok javítása szempontjából;

13. felhívja a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy a magánszektorral együttműködésben folytassák azon folyamatok feltárását és finanszírozását, melyek erősítik az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatot, és számolják fel az ezt nehezítő adminisztratív akadályokat; rámutat, hogy a strukturális alapokról szóló rendelet lehetővé teszi a kkv-k támogatására irányuló intézkedések a számos tagállamban már használatos tudásutalvány-rendszer mentén történő finanszírozását;

14. javasolja, hogy fektessenek különös hangsúlyt arra, hogy mind az állami támogatás fokozása, mind a bürokrácia egyszerűsítése révén biztosítsák a KKV-k (kis- és középvállalkozások) hozzáférését az egyetemi oktatáshoz és kutatásokhoz;

15. hangsúlyozza, hogy nemcsak a tudományos és technológiai területekre, hanem a társadalmi és humánterületekre irányuló vizsgálatoknak és kutatásoknak is elismerést és ösztönzést kell biztosítani, amelyekben a legkorszerűbb vállalkozási formák számára értékes ismereteket biztosítanak;

16. támogatja a kis és közepes méretű kutatási projektek szerepét a nagyobb, integrált projektekre épülő kiválósági hálózatok előtt;

17. felszólítja a vállalkozásokat és egyetemeket, hogy együttesen lépjenek fel a nemek néhány egyetemi szakon tapasztalható, egyenlőtlen eloszlásának kiegyensúlyozása érdekében;

Egész életen át tartó tanulás

18. emlékeztet az egész életen át tartó tanulás és az általa lefedett koncepciók pontos meghatározásának fontosságára, kezdve az általános oktatástól az egész életen át tartó nem formális és informális tanulásig és a szakoktatásig és szakképzésig, amelyek hasznosak a gazdasági, társadalmi, kulturális, polgári és szakmai életben;

19. hangsúlyozza, hogy mivel az egész életen át tartó tanulás nemcsak az oktatással és képzéssel, hanem a kultúrával meglévő folyamatos kapcsolatot jelenti, létfontosságú az EU számára, hogy arra ösztönözze az államokat, hogy támogassák, az állami egyetemeket pedig arra, hogy megőrizzék és előmozdítsák a bölcsészettudományok tanrendjeikbe való felvételét;

20. emlékeztet, hogy az egyik legfontosabb üzenet az európai humánerőforrásba való beruházás szintjének emelése annak érdekében, hogy az EU legnagyobb erőssége – a folyamatosan változó munkaerő-piaci körülményekhez alkalmazkodni képes emberek – elsőbbségben részesüljön;

21. rámutat, hogy az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit a lehető legjobban össze kell egyeztetni az egyének, a veszélyeztetett társadalmi csoportok és a munakerőpiac igényeivel, hangsúlyozza, hogy ezen igények állandóan változó természete következtében a továbbképzés elkerülhetetlenül szükségesnek tekintendő, és e tekintetben külön hangsúlyt helyez az ezzel összefüggő társadalmi és pénzügyi kihívásokra; emlékeztet, hogy manapság már nem létezik egy életre szóló munkahely, ezért a képzés és átképzés alapvető fontosságú; ismétli, hogy a tanuláshoz való pozitív hozzáállás támogatásához gyermekkortól kezdve megfelelő körülményeket kell teremteni;

22. hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás, a tájékoztatás, az oktatás és a szakmai képzés – a munkaerőpiacon különösen fontos jártasságok megszerzésén túl – alapvető feltétele az emberek szellemi fejlődésének és személyiségük kiteljesedésének;

23. hangsúlyozza a korszerű internetes technikák kifejlesztésének és elterjesztésének fontosságát az egész életen át tartó tanulásban, hogy ezzel az oktatás célirányosabbá és kevésbé időrablóvá válhasson elsősorban az üzleti vállalkozások munkavállalói számára;

24. figyelembe véve Európa demográfiai átalakulását (egy öregedő társadalom irányába), valamint a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási válságnak köszönhetően változó munkaerő-piaci feltételeket, felszólítja az egyetemeket, hogy tegyék lehetővé a tanuláshoz való szélesebb körű hozzáférést, valamint hogy – az európai munkaerő készségeinek fejlesztése érdekében – korszerűsítsék a tanterveket, kezelve az új kihívásokat;

25. szem előtt tartva azt is, hogy az oktatás a társadalmi integráció, valamint a szegénység és egyenlőtlenségek elleni küzdelem tekintetében az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz, sürgeti az egyetemeket, hogy a fogyatékkal élőkre is terjesszék ki az oktatáshoz és a nemzetközi csereprogramokhoz való hozzáférést;

26. megismétli a felnőttek által szerzett tudás, képességek és tapasztalat közvetítésének és cseréjének fontosságát mint a fiatalabb generációk munkaerőpiacra való bevezetésének eszközét (például mentori programok révén);

27. javasolja a kísérleti tanulásra, a távoktatásra, az e-tanulásra, valamint a tanulás vegyes formáira összpontosító új oktatási módszerek további alkalmazását;

28. hangsúlyozza, hogy erősebb tanulási kultúrát kell kialakítani, előmozdítani és megerősíteni, és hogy Európa versenyképessége növelésének, valamint Európában a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése szempontjából minden életszakaszban megvalósuló képzés és továbbképzés alapvető fontosságú;

29. hangsúlyozza, hogy nagyobb teret kell biztosítani a változó munkaerőpiachoz való folyamatos alkalmazkodás elősegítésének, ami az Európai Unió számára – különösen a jelenlegi válság idején – prioritás, az egész életen át tartó tanulás előmozdítása, különösen a kifejezetten az új technológiákhoz igazított, távoktatással igénybe vehető tanfolyamok és a – sebezhetőbb és a társadalmi kirekesztés által inkább fenyegetett – 45 éven felülieknek tartott tanfolyamok révén;

30. arra bíztatja a vállalkozásokat, hogy jobban ösztönözzék alkalmazottaik tanulási hajlandóságát, például állandó szemináriumok és a posztgraduális oklevelek megszerzésének finanszírozásával;

31. javasolja egy egész életen át tartó pályaorientációra irányuló új megközelítés elfogadását, amely révén az egyetemek, a diákok, valamint a gazdasági és társadalmi körök széles köre szorosabban nyomon tudná követni a fiatal diplomásokat az oktatási programok szociális és társadalmi hasznosságának értékelése érdekében;

32. emlékeztet arra, hogy még inkább fokozni kell a virtuális tanulás vonzerejét és rendelkezésre állását;

Mobilitás, partnerség és tanterv

33. megismétli, hogy a mobilitás az európai felsőoktatás sarokköve, amelynek keretében az európai egyetemeket arra ösztönzik, hogy újító, széles körű és módszeres tantervreformot hajtsanak végre; megerősíti, hogy ezt a bolognai folyamat 2010 utáni fő céljainak újrafogalmazása keretében politikai prioritásként kell kezelni;

34. hangsúlyozza, hogy az országok közötti és az egyetemek és a vállalkozások közötti mobilitás kulcsfontosságú a két világ közötti szorosabb együttműködés elérése szempontjából;

35. kéri a Bizottságot, hogy javasoljon jogi keretet az egyetemek és a vállalkozások, valamint az egyetemi oktatók és hallgatók közötti mobilitás támogatására és megkönnyítésére, és hogy hangsúlyozza annak szükségességét, hogy elismerjék és igazolják a tanulás és az oktatás e formáját;

36. szorgalmazza az olyan egyéni mobilitási programok kiterjesztését és meghosszabbítását, mint az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” és az „Erasmus szakmai gyakorlatokra”, ugyanakkor a posztgraduális európai MA-programok különböző egyetemekkel való együttműködésben és a vállalkozások aktív részvételével történő, egyetemi ösztöndíjakat és kutatói ösztönzőket is magában foglaló elindítását is; úgy véli, hogy ezek a kezdeményezések a mobilitás, a nyelvtanulás és a multikulturális és vállalkozói tapasztalatszerzés céljait is szolgálhatnák;

37. hangsúlyozza, hogy a felsőoktatási intézményeknek több, tanterven kívüli lehetőséget kell biztosítaniuk más nyelvek elsajátítására, figyelembe véve, hogy az új nyelvek elsajátítása létfontosságú a mobilitás előmozdítása és ösztönzése, illetve a diákok, kutatók, oktatók és vállalkozások munkavállalói cseréje szempontjából;

38. ösztönzi az egyetemeket, hogy tárják fel az állami intézmények és a magánszektor új – különösen közös állami és magán innovációs alapok révén megvalósuló – együttműködési módszereit, a mobilitás valamennyi területen történő javítása érdekében;

39. kiemeli annak fontosságát, hogy a hallgatók elsajátítsák az új technológiákra vonatkozó kompetenciákat, a foglalkoztatási esélyek növelése érdekében;

40. tekintetbe véve más országok bevált oktatási gyakorlatait, javasolja, hogy kérjenek fel az Európai Unión kívüli országokat is az EU-fórumban való részvételre tapasztalataik és aggályaik megosztása és megvitatása érdekében, szem előtt tartva, hogy az ilyen vitáknak meghatározott célkitűzéseken, terminológián és koncepciókon kell alapulniuk, illetve meghatározott tevékenységi területekre kell összpontosítaniuk;

41. hangsúlyozza a vállalkozással kapcsolatos foglalkozásokat vezető tanárok megfelelő felkészítésének és képzésének szükségességét, és támogatja a vállalkozói szellem kultúrájának tantervbe való beillesztését (kezdve az általános iskolai tantervvel);

42. ösztönzi az üzleti világot, hogy aktívan vegyen részt a vállalkozói tevékenység működési módjával kapcsolatos oktatási anyag felvázolásában az oktatás minden szintjén, amelynek felhasználásáról az oktatási intézmények önállóan dönthetnek, valamint hogy rendszeresen ismertesse azokat a foglalkoztatási lehetőségeket, amelyeket a tanulók számára tud felkínálni;

43. bátorítja az üzleti környezetet, hogy járuljon hozzá az egyetemi tantervek átalakításához, olyan speciális kurzusok kezdeményezésével és finanszírozásával, amelyek megismertetik a hallgatókkal a vállalkozás szigorú szabályait;

44. kéri, hogy vizsgálják meg az oktatók vállalkozásokba, valamint a vállalkozók egyetemre való felvételének lehetőségét és ösztönözzék azt;

45. hangsúlyozza azoknak az új technológiáknak a fontosságát, amelyek sokkal közvetlenebbé teszik a vállalkozások, a hallgatók, az oktatók és a kutatók közötti mobilitást és együttműködést;

46. emlékeztet, hogy a kereskedelmi vállalkozást különböző formáiban szakmai alternatívának kell tekinteni a fiatal diplomások számára, és elengedhetetlen, hogy a felsőoktatási intézmények alapos tudást nyújtsanak hallgatóiknak a vállalkozás valamennyi formájáról, ideértve a szociális és szolidáris gazdaságot is, továbbá elmélyült ismereteket a felelős és etikus üzletvezetésről;

47. hangsúlyozza, hogy az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszédnek és együttműködésnek a kölcsönösségen, a bizalmon, a kölcsönös tiszteleten és az átláthatóságon kell alapulnia, amely ösztönzi a vállalkozóibb szellemű egyetemeket és a tudást előtérbe helyező vállalkozásokat; ismétli, hogy ez megvalósítható például egy olyan – számos tagállamban már használatos – tudásutalvány-rendszer bevezetése révén, amely különösen a kkv-k számára lehetővé teszi kutatási kapacitásuk növelését az egyetemek függetlenségének, autonómiájának és közintézményi jellegének sérelme nélkül;

48. elismeri, hogy a képzésnek és a kutatásnak ki kell alakítania a tudás multidiszciplináris megközelítését, ennélfogva úgy véli, hogy mind az egyetemek, mind a vállalkozások hasznot húzhatnak abból, ha közösen fejlesztenek multi- és interdiszciplináris, valamint vállalkozói képességeket, továbbá ha rugalmasan igazítják a tanulmányok, a szakterületek és specializációk területét a gazdaság szükségleteihez, beleértve a kis- és középvállalkozásokéit is; kiemeli az olyan sikeres kezdeményezéseket, például a diákoknak és a személyzetnek szóló gyakorlatokat, a vállalkozók mint vendégelőadók meghívását, a kettős képzéseket és a közös személyzet alkalmazását;

49. hangsúlyozza, hogy a vállalkozó szellem egyetemisták közötti előmozdítására valamennyi érintettet (a tudományos dolgozókat, egyetemistákat és üzletembereket egyaránt) megfelelően tájékoztatni kell azokról az eszközökről és mechanizmusokról, amelyeket a hatékonyabb, tényleges és kölcsönösen hasznos együttműködés kialakítása érdekében igénybe vehetnek; szükségesnek véli egyfelől, hogy ebben az ágazatban bővüljön az egyetemek tudományos dolgozóinak képzése olyan kezdeményezések által, mint az egész életen át tartó tanulás, másfelől pedig, hogy az egyetemek kitárják kapuikat a vállalatok és munkaadók előtt, hogy azok ajánlásokat tehessenek a képzés tartalmával valamint azzal kapcsolatban, hogy az egyetemistáknak milyen képzésre, ismeretekre és képesítésekre van leginkább szükségük;

50. ajánlja az egyetemi karrierközvetítő irodák intézményesítésének teljes elismertetését, továbbfejlesztését és a munkaerőpiachoz való szorosabb kapcsolódását;

51. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tanterv keretében alklamat biztosítsanak vállalkozásokban végezhető munkahelyi gyakorlatra, különösen a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, és azt pénzügyileg vagy az európai kreditátviteli rendszer keretében jóváírják;

52. felhívja a Bizottságot, hogy indítson el egy, a már meglévő európai ipari PhD-rendszerekhez hasonló, európai ipari PhD-rendszert a Marie Curie-tevékenységek részeként, a keretprogramon belül annak érdekében, hogy támogassa a célzott és megfizethető kutatást az európai társaságoknál, valamint az üzleti ágazat európai egyetemekkel kapcsolatos ráfordításait;

53. javasolja, hogy a vállalati szövetségek működjenek együtt az egyetemekkel olyan hatékony tantervek kidolgozásában, amelyek elősegítik a hallgatók gyors beilleszkedését a vállalati világba;

54. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vállalkozói világ támogassa az egyetemeket, és ösztönzi a társaságokat, hogy biztosítsanak ösztöndíjakat, lehetővé téve így a diákoknak a munkaerőpiacon jelentős értékkel bíró tudásuk és készségeik gyarapítását;

55. kiemeli, miszerint alapvető érték, ha a társadalom számára láthatóvá tesszük a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködésből származó tudást és eredményeket;

56. felhívja a vállalkozásokat, hogy ösztöndíjak révén fokozzák a tehetséges fiatalok támogatását;

Kutatás

57. hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak fokozniuk kell abszorpciós kapacitásukat, hogy az egyetemeken generált tudományos szaktudást fel tudják használni és át tudják alakítani, ösztönözniük kell a belső kutatásokat, az egész életen át tartó tanulást és a folyamatos képzést, valamint olyan, aktív kommunikációs politikát kell folytatniuk, melynek keretében ismertetik szükségleteiket a tudományos közösséggel, és doktori és posztdoktori címmel rendelkezőket és kutatókat toboroznak ;

58. hangsúlyozza, hogy a kutatási intézményekben olyan szakemberekre van szükség, akik képesek az üzleti lehetőségekkel rendelkező ismeretforrások azonosítására és kezelésére;

59. nagy jelentőséget tulajdonít a nyílt környezetbeli tudásátadásnak; elismeri, hogy ennek eléréséhez különböző eszközök állnak rendelkezésre, például publikációk és szemináriumok, technológiaátadási hivatalok, regionális együttműködések, kezdő és leváló vállalkozások támogatása, együttműködésben végzett kutatás és a kutatók mobilitása; úgy véli azonban, hogy különösen fontos a kapcsolat társadalmi és emberi dimenziója; ennélfogva határozottan támogatja az egyetemek és vállalkozások közötti közvetlen kapcsolatfelvételre irányuló kezdeményezéseket, különösen a kkv-k vonatkozásában;

60. üdvözli az üzleti és innovációs központok egységes európai hálózatának elindítását, amely a jelenleg az Euro Info Központok (EIC) és az Innovációs Közvetítő Központok (IRC) nyújtott szolgáltatásokat is magába foglalja;

61. úgy véli, hogy a kutatók országokon átívelő, valamint a tudományos és az üzleti világ közötti mobilitása – a megkülönböztetés-mentesség elvének tiszteletben tartása mellett – mind rövid, mind hosszú távon elengedhetetlen a tudásátadás fokozásához; e tekintetben felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálják felül a létező jogi és pénzügyi keretet és számolják fel a mobilitás szükségtelen akadályait, különös figyelmet fordítva az egyetemi képesítések elismerésére és a bürokrácia csökkentésére; felhívja az egyetemeket, hogy személyzetük számára vezessenek be rugalmasabb és kettős karrierlehetőségeket;

62. bátorítja a Bizottságot, hogy hozzon létre ösztönzőket a szellemi tulajdon versenyképes európai piacának kialakításához, ami lehetővé tenné az egyetemek, az állami kutatószervezetek és a kkv-k számára, hogy partnereket és befektetőket találjanak szellemi tulajdonjogaikhoz, szakértelmükhöz és ismereteikhez; rámutat, hogy a szellemi tulajdonjogok professzionális kezelése a legtöbb egyetemen megerősíthető lenne;

63. hangsúlyozza, hogy fokozni kell az innovatív termékek és szolgáltatások – különös tekintettel a kkv-kra – olcsó, hatékony, tényleges és magas szintű jogi védelmét biztosító egységes európai szabadalom, valamint a szabadalmi peres eljárások összehangolt, európai rendszerének előmozdítására irányuló erőfeszítéseket;

64. rámutat, hogy az egyetemek és vállalkozások közös részvétele a köz- és a magánszféra olyan partnerségeiben mint az európai technológiai platformok, a közös technológiai kezdeményezések, valamint a tudományos és innovációs társulások, elősegítheti a tudás kiaknázását és segíthet abban, hogy az EU kezelni tudja az előtte álló legnagyobb kihívásokat; e tekintetben emlékeztet a felelős partnerségre vonatkozó iránymutatásokra;

65. bár elismeri, hogy valamennyi együttműködés esetében egyéni megközelítésre van szükség és különböző együttműködési mechanizmusok léteznek, ugyanakkor úgy véli, hogy lehet tanulni a sikeres struktúrákból, példákból, esetekből és szerepmodellekből, és hogy a bevált gyakorlatok és sikertörténetek példáinak terjesztését és az azokhoz való hozzáférést segíteni kell; különösen hangsúlyozza az innovatív vállalatok által alkalmazott helyes gyakorlatok és a hatodik kutatási keretprogramon belül a kollaborációs rendszerben végzett doktori képzéssel kapcsolatosan nyert ismeretek figyelembevételének szükségességét;

66. úgy véli, hogy amennyiben a vállalkozások, a kutatói közösségek és az egyetemek közti szorosabb kapcsolatok kialakítása a cél, a tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell könnyítenie, hogy az alapítványok, kórházak, magán- és állami egyetemek közösen részt vállaljanak az oktatási folyamatban és a kutatás előmozdításban;

Bevált gyakorlatok

67. tudomásul veszi és üdvözli az EU-n belül és kívül nyomon követhető bevált gyakorlatok példáit, amelyek jól mutatják az ilyen együttműködés minden fél számára megmutatkozó értékét, tekintettel arra, hogy az ilyen példák segítik a párbeszédhez szükséges megfelelő körülmények kialakítását és a siker esélyeinek növelését;

68. üdvözli a Bizottságnak a meglévő bevált gyakorlatokat tartalmazó jegyzék kialakítására irányuló kezdeményezését, és felszólítja arra, hogy – minden eredeti gyakorlat hathatós terjesztése révén – tegye ezt a jegyzéket minden fél számára hozzáférhetővé;

69. felkéri az Európai Bizottságot, hogy mozdítsa elő a vállalkozások, egyetemek, valamint más oktatási és képzési ágazatok – különösen a középfokú iskolák és szakképzési ügynökségek – közötti strukturált partnerség új formáit, többek között a tanárok továbbképzése céljából; e partnerségek ágazati szervezetek jelenlétét is előírhatják;

70. javasolja, hogy hozzanak létre internetes honlapot a tapasztalatok megosztása és terjesztése, illetve a bevált gyakorlatok megosztására összpontosító kommunikáció biztosítása céljával, valamint azért, hogy a látogatók számára ötleteket és konkrét eszközöket, mechanizmusokat szolgáltassanak az együttműködési projektek kialakítására és megvalósítására, és rámutat az új technológiák használatának fontosságára az egyetemi és vállalkozói közösség közti szorosabb együttműködés ösztönzése érdekében;

71. kívánatosnak tartja a némely tagállamban meglévő helyes gyakorlatok alapján egy, a fiatal feltalálóknak, illetve az európai fiatalok innovációinak, találmányainak vagy szabadalmainak szentelt európai nap előmozdítását;

72. ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a nemzeti, helyi és regionális szintű párbeszéd előmozdítását a bevált gyakorlatokra összpontosítva, és ügyeljen arra, hogy ez a párbeszéd az összes érdekelt felet (például a szociális partnereket) és minden vállalkozási formát (kkv-k, a szociális és szolidáris gazdaság vállalkozásai stb.), továbbá a harmadik országok képviselőit (nem kormányzati szervek stb.) is magában foglalja, annak érdekében, hogy előtérbe helyezze az egyetemek és vállalkozások két világa közötti együttműködés gazdasági és szociális hozzáadott értékét;

73. felszólítja a Bizottságot – az uniós fellépések közötti következetességet biztosítandó és a tevékenységek megkettőzését elkerülendő – egy főigazgatóságok közötti munkacsoport létrehozására e párbeszéd és más kezdeményezések közötti szinergiák értékelése és kifejlesztése érdekében, figyelembe véve, hogy a megbeszélések mind a politikai prioritásokat, mind a finanszírozási lehetőségeket lefedjék;

74. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1]  HL C 290., 2007.12.4., 1. o.
• [2]  HL C 119., 2009.5.28., 2. o.
• [3]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0013
• [4]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0423
• [5]  CdR 157/2009 végl.
• [6]  SOC/347

INDOKOLÁS

Előzmények

A 2000. márciusi lisszaboni és a 2002. márciusi barcelonai Európai Tanács azt a stratégiai célt tűzte ki az EU számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, hogy az EU oktatási és képzési rendszereit 2010-re az egész világ számára példaadó színvonalúvá tegye, továbbá hogy hozzon létre egy Európai Kutatási és Innovációs Térséget.

Az európai állam- és kormányfők a 2005 októberében Hampton Court-ban (Egyesült Királyság) tartott informális európai csúcstalálkozón és a 2007. márciusi Európai Tanácson rámutattak arra, hogy az Európai Unió versenyképessége szempontjából fontos szerepe van a tudásháromszögnek, vagyis az oktatásnak, a kutatásnak és az innovációnak.

„Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció” című bizottsági közlemény[1] világosan hangsúlyozta az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatok fontosságát Európában. A közlemény kiemelte az egyetemek kulcsfontosságú szerepét Európa tudásalapú gazdasággá és társadalommá történő sikeres átalakulásához. Ezenfelül hangsúlyozta a szektor mélységében történő átszervezésének és modernizációjának szükségességét, amennyiben Európa nem akar az oktatás, a kutatás és a fejlesztés területén folyó globális versenyben alulmaradni.

A közlemény kilenc területen javasol változtatásokat a siker érdekében:

§ az egyetemeket körülvevő korlátok lebontása Európában;

§ az egyetemek valódi autonómiájának és elszámoltathatóságának biztosítása;

§ az üzleti közösséggel való strukturált partnerség ösztönzőinek biztosítása;

§ a munkaerő-piaci készségek és képességek megfelelő kombinációjának biztosítása;

§ a finanszírozási hiány csökkentése és az oktatás és kutatás finanszírozásának hatékonyabbá tétele;

§ az interdiszciplinaritás és a transzdiszciplinaritás erősítése;

§ a tudás aktiválása a társadalommal való kölcsönhatás révén;

§ a kiválóság jutalmazása a legmagasabb szinten;

§ az európai felsőoktatási és kutatási térség ismertségének és vonzerejének növelése világszerte.

Az egyetemeket felkérték arra, hogy dolgozzanak együtt az egyetemi szintet megelőző formális és formális kereteken kívüli oktatással és a vállalkozásokkal, hogy „...megismertethessék a nagyközönséggel különböző tevékenységeiket, és hogy meggyőzzék a társadalmat, a kormányokat és a magánszférát arról, hogy beruházásra érdemesek”. A közlemény azt is tanácsolta, hogy a vállalkozások[2] segíthetnék az egyetemeket tanterveik és kormányzási struktúráik átalakításában, illetve hozzájárulhatnának finanszírozásukhoz.

Az Európai Parlament a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról szóló állásfoglalásában[3] azt javasolta, hogy szükség van a párbeszédre, és a társaságok és egyetemek közötti kétirányú cserére annak érdekében, hogy innovatív partnerségeket alakítsanak ki, és feltárják az együttműködés új módjait.

Az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd beindításának érdekében a Bizottság elindította a 2008 februárja folyamán zajló első fórumát, amelyet 2009 februárjában egy második fórum követett, s a kettő között számos tematikus szemináriumot is megszerveztek[4]. Az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszéd fórumának résztvevői gyakran hivatkoztak a gazdasági recesszió kontextusára, amelyben a rendezvényre sor került, és kiemelték, hogy új nyomást éreznek a vállalatok és egyetemek közötti jobb kapcsolatok kiépítése felé, hiszen ezek a kapcsolatok az európai tudásháromszög, a kutatás, az oktatás és az innováció megerősítésének eszközei lehetnek.

A közlemény

A Bizottság 2009. április 2-án tette közzé az „Új partnerség az egyetemek modernizálásáért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma” című közleményét[5]. Ez a fórum felsőoktatási intézmények, vállalkozások, gazdasági társulások és állami hatóságok találkozójaként szolgál a bevált gyakorlatok kicserélése és a közös problémák megvitatása érdekében.

A közlemény:

§ számot vet azzal, amit a fórum és a többi vonatkozó európai szintű tevékenység első évéből tanulni sikerült az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködés kihívásairól és akadályairól, a megoldandó kérdésekről, valamint a szélesebb körű felhasználásra érdemes bevált gyakorlatokról és megközelítésekről. A munkának ezt a vonatkozását hosszabban kifejti egy bizottsági szolgálati munkadokumentum[6];

§ javaslatokat tesz a fórum munkájának következő lépéseire;

§ konkrét kísérő intézkedéseket vázol fel az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés erősítésére.

A Bizottság javasolja, hogy a fórum keretein belüli párbeszédet plenáris ülésekkel, tematikus szemináriumokkal, egy weboldallal és a releváns képviselők – beleértve a regionális hatóságokat és az EU-n túli szereplőket is – nagyobb bevonásával folytassák.

Az előadó megjegyzései

Az előadó jóváhagyja a Bizottság által elfogadott megközelítést, és támogatja a fórum további munkáját. Az oktatásért és a képzési politikáért a tagállamok felelősek, az EU szerepe pedig a nemzeti rendszerek javításának kiegészítő EU-s szintű eszközök és a kölcsönös tanulás révén történő támogatása, illetve az információk és bevált gyakorlatok kicserélésének megkönnyítése. Véleménye szerint a fórumot olyan kiegészítő eszközként lehet tekinteni, amely valósággá teszi ezt a párbeszédet.

A gyorsan változó munkakörnyezet, a tudásalapú gazdaság és a technológiai fejlődés növekvő üteme kihívások elé állítja az európai felsőoktatást és kutatást, ugyanakkor új lehetőségeket is kínál, amelyeket érdemes hatékonyan kihasználni. Ebben az összefüggésben kiemelkedő jelentősége van a felsőoktatás és a vállalkozások minőségi partnersége kialakításának.

Az oktatás és a vállalkozások közötti helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szintű együttműködést széles körben hatékony eszköznek tekintik az oktatási szektor kínálati logikája és a foglalkoztatási szféra keresleti logikája közötti szakadékok áthidalására. A Tanács és a tagállamok kormányszintű képviselőinek 2009. május 12-i következtetései „hangsúlyozzák, hogy az oktatási és képzési intézmények és a munkaadók közötti partnerségek különös szerepet játszanak a tanulók foglalkoztathatóságának, vállalkozói potenciáljának fokozásában és a munkavállalás világáról való ismereteinek bővítésében”.

Az előadó biztos abban, hogy a felsőoktatási intézmények hozzájárulása szükséges az információs társadalom kialakításához, ugyanakkor azt is elismeri, hogy ez nem elégséges; más szereplőket (vállalkozásokat, állami hatóságokat) is be kell vonni, akikkel együtt egy közös kontextust kell kialakítani, amelyben megfelelő keretet/modellt lehet követni vagy alkalmazni az egyes esetekre.

Az előadó szerint több pontot illetően átgondolásra van szükség:

§ az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd sok erőfeszítést és elkötelezettséget kíván, és az egyetemek és vállalkozások közötti kapcsolatok erősítéséhez a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szintű partnerek nagyobb bevonására lesz szükség;

§ ki mást kellene még bevonnunk ebbe a párbeszédbe?, azaz két- vagy háromoldalú partnerségről legyen-e szó (egyetemek – vállalkozások – kormányok);

§ az EU-n belüli és kívüli bevált gyakorlatok szükségesek a párbeszéd megfelelő feltételeinek kialakításához és a sikerlehetőségek növeléséhez;

§ a jövőben egy tényleges modellt/stratégiát kell létrehozni az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd számára, anélkül, hogy elhanyagolnánk a folyamatos fejlődés és az új szükségletekhez történő alkalmazkodás érdekében történő kutatást;

§ a fiatal diplomásoknak jobbak lesznek a karrierlehetőségei, és talán meg is próbálják majd beindítani saját, spin-off cégeiket, amennyiben a szakképzés és a felsőoktatás magában foglalja a kis-és középvállalkozásokon belüli elhelyezéseket, és lehetővé teszi a diákok számára, hogy tapasztalatot szerezzenek;

§ a képzések anyagának frissítése, valamint a tanterv megreformálása szükséges ahhoz, hogy válaszolni lehessen a munkaerőpiac szükségleteire (az alkalmazhatóság kezelése, a vállalkozói kedv előmozdítása);

§ a felsőoktatási intézményeknek összetettebbé kellene válniuk (a klasszikus egyetemi tanárok és az üzleti szféra szakembereinek ötvözete) és jobban fel kellene készíteniük a tanári kart és a diákokat a napjaink sokat követelő világában szükséges szakképzettség biztosítása révén, ugyanakkor nem elhanyagolva a tanítás minőségét, ami a diákok teljesítményének döntő tényezője;

§ elő kell mozdítani a vállalkozói kedvet, ugyanakkor megjegyzi, hogy a modern vállalkozó rendkívül összetett világgal találja magát szembe, tele új problémák és kihívások egész sorával, kezdve azzal, hogy a globalizált világban különböző kultúrákkal találkozunk, ahol a nemzetközi hálózatok valóságosak, és ahol a nyelvek ismeretének hiánya korlátot jelenthet. Ebben az összefüggésben ragaszkodnunk kell a változatos nyelvi ismeretek elsajátításához, mivel ez lehetővé teszi a polgárok számára, hogy teljes gazdasági, társadalmi és kulturális haszonra tegyenek szert.

Az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatok összetettek és számos tényezőtől függenek, így az egyetemek finanszírozásának módjától, az ország üzleti környezetétől és tanrendjétől (kezdve már az alapfokú oktatásra vonatkozóval).

• [1]  COM(2006)0208.
• [2]  A „vállalkozások” kifejezést tágan kell értelmezni, amely minden olyan szervezetre utal, amely gazdasági tevékenységet végez, függetlenül jogi formájától.
• [3]  Elfogadott szövegek, 2008.9.23., P6_TA(2008)0423.
• [4]  Továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás (Brüsszel, 2008. június 30.); tantervfejlesztés és vállalkozói szellem (Tenerife, 2008. október 30–31.); tudástranszfer (Brüsszel, 2008. november 7.).
• [5]  COM(2009)0158.
• [6]  SEC(2009) 0425.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (25.2.2010)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszéd fórumáról: új partnerség az európai egyetemek modernizálásáért
(2009/2099(INI))

A vélemény előadója (*): Teresa Riera Madurell

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   üdvözli a Bizottság közleményét, amely számba veszi az egyetemek és vállalkozások európai fóruma működésének első három évét, valamint olyan kihívásokat tűz ki a jövőre vonatkozóan, mint az innováció támogatása, a kutatás ösztönzése, a vállalkozói kedv erősítése, a tudásátadás fokozása és az európai munkaerőpiac vonzóvá tétele a fiatal kutatók számára;

2.   elismeri, hogy a közleményben azonosított kihívások nem új keletűek, és hogy mindeddig nem sikerült szembenézni velük; úgy véli azonban, hogy a folyamatos helyi, regionális, nemzeti és európai szintű párbeszéd és együttműködés – ide értve a programokra és eszközökre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét – létfontosságú az egyetemi és vállalkozói közösségek közötti szorosabb kapcsolatok és partnerségek kialakításában, amely így áthidalja a közöttük fennálló, lehetséges kulturális, intézményi és működési akadályokat, és elősegíti a tudásalapú társadalom kialakítását, az alkalmazott kutatás fejlesztését, valamint jobb elhelyezkedési esélyeket teremt a felsőfokú képesítéssel rendelkezők számára;

3.   elismeri, hogy méretük, erőforrásaik, oktatási és kutatási területeik, szerveződésük, országuk és típusuk szerint jelentős különbségek vannak az európai egyetemek között; úgy véli azonban, hogy a maga módján mindegyik hasznot húzhat a vállalkozói közösséggel való nemzeti és határokon átnyúló együttműködésből, feltéve, hogy tisztában vannak azzal, milyen tényleges környezetben fejlődnek kutatási és képzési kapacitásaik; úgy véli, hogy regionális szinten is jelentősen hozzájárulnak az egyetemek és a vállalkozói közösség közötti együttműködéshez;

4.   hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak fokozniuk kell abszorpciós kapacitásukat, hogy az egyetemeken generált tudományos szaktudást fel tudják használni és át tudják alakítani, ösztönözniük kell a belső kutatásokat, az egész életen át tartó tanulást és a folyamatos képzést, valamint olyan, aktív kommunikációs politikát kell folytatniuk, melynek keretében ismertetik szükségleteiket a tudományos közösséggel, és doktori és posztdoktori címmel rendelkezőket és kutatókat toboroznak ;

5.   hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiacon egyre inkább megfigyelhető a friss diplomások képzettsége és a munkaerőpiacon keresett képzettségek közötti különbség, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek közepes és hosszú távú előrejelzéseket a munkaerőpiacon keresett szakképesítésekkel kapcsolatban az oktatási tanterveknek a gazdasági tendenciákkal való összehangolása érdekében;

6.   hangsúlyozza, hogy a kutatási intézményekben olyan szakemberekre van szükség, akik képesek az üzleti lehetőségekkel rendelkező ismeretforrások azonosítására és kezelésére;

7.   szorgalmazza az olyan egyéni mobilitási programok kiterjesztését és meghosszabbítását, mint az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” és az „Erasmus szakmai gyakorlatokra”, ugyanakkor a posztgraduális európai MA-programok különböző egyetemekkel való együttműködésben és a vállalkozások aktív részvételével történő, egyetemi ösztöndíjakat és kutatói ösztönzőket is magában foglaló elindítását is; úgy véli, hogy ezek a kezdeményezések a mobilitás, a nyelvtanulás és a multikulturális és vállalkozói tapasztalatszerzés céljait is szolgálhatnák;

8.   hangsúlyozza, hogy az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszédnek és együttműködésnek a kölcsönösségen, a bizalmon, a kölcsönös tiszteleten és az átláthatóságon kell alapulnia, amely ösztönzi a vállalkozóibb szellemű egyetemeket és a tudást előtérbe helyező vállalkozásokat; ismétli, hogy ez megvalósítható például egy olyan – számos tagállamban már használatos – tudásutalvány-rendszer bevezetése révén, amely különösen a kkv-k számára lehetővé teszi kutatási kapacitásuk növelését az egyetemek függetlenségének, autonómiájának és közintézményi jellegének sérelme nélkül;

9.   hangsúlyozza, hogy a vállalkozó szellem egyetemisták közötti előmozdítására valamennyi érintettet (a tudományos dolgozókat, egyetemistákat és üzletembereket egyaránt) megfelelően tájékoztatni kell azokról az eszközökről és mechanizmusokról, amelyeket a hatékonyabb, tényleges és kölcsönösen hasznos együttműködés kialakítása érdekében igénybe vehetnek; szükségesnek véli egyfelől, hogy ebben az ágazatban bővüljön az egyetemek tudományos dolgozóinak képzése olyan kezdeményezések által, mint az egész életen át tartó tanulás, másfelől pedig, hogy az egyetemek kitárják kapuikat a vállalatok és munkaadók előtt, hogy azok ajánlásokat tehessenek a képzés tartalmával valamint azzal kapcsolatban, hogy az egyetemistáknak milyen képzésre, ismeretekre és képesítésekre van leginkább szükségük;

10. hangsúlyozza, hogy nagyobb teret kell biztosítani a változó munkaerőpiachoz való folyamatos alkalmazkodás elősegítésének, ami az Európai Unió számára – különösen a jelenlegi válság idején – prioritás, az egész életen át tartó tanulás előmozdítása, különösen a kifejezetten az új technológiákhoz igazított, távoktatással igénybe vehető tanfolyamok és a – sebezhetőbb és a társadalmi kirekesztés által inkább fenyegetett – 45 éven felülieknek tartott tanfolyamok révén;

11. nagy jelentőséget tulajdonít a nyílt környezetbeli tudásátadásnak; elismeri, hogy ennek eléréséhez különböző eszközök állnak rendelkezésre, például publikációk és szemináriumok, technológiaátadási hivatalok, regionális együttműködések, kezdő és leváló vállalkozások támogatása, együttműködésben végzett kutatás és a kutatók mobilitása; úgy véli azonban, hogy különösen fontos a kapcsolat társadalmi és emberi dimenziója; ennélfogva határozottan támogatja az egyetemek és vállalkozások közötti közvetlen kapcsolatfelvételre irányuló kezdeményezéseket, különösen a kkv-k vonatkozásában;

12. hangsúlyozza, hogy az egyetemek és a vállalatok a jobb párbeszéd és együttműködés révén nagyobb eséllyel jutnak olyan kölcsönös előnyökhöz, amelyek nem csupán ösztönzik a gazdasági növekedést, hanem hasznosak abban a szélesebb társadalmi értelemben is, hogy hozzájárulnak az egyre fejlődő tudásalapú társadalomhoz;

13. üdvözli, hogy a Bizottság kifejleszti a legjobb gyakorlatok megosztását és terjesztését szolgáló internetes oldalt, és rámutat az új technológiák használatának fontosságára az egyetemi és vállalkozói közösség közti szorosabb együttműködés ösztönzése érdekében;

14. üdvözli az üzleti és innovációs központok egységes európai hálózatának elindítását, amely a jelenleg az Euro Info Központok (EIC) és az Innovációs Közvetítő Központok (IRC) nyújtott szolgáltatásokat is magába foglalja;

15. úgy véli, hogy a kutatók országokon átívelő, valamint a tudományos és az üzleti világ közötti mobilitása – a megkülönböztetés-mentesség elvének tiszteletben tartása mellett – mind rövid, mind hosszú távon elengedhetetlen a tudásátadás fokozásához; e tekintetben felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálják felül a létező jogi és pénzügyi keretet és számolják fel a mobilitás szükségtelen akadályait, különös figyelmet fordítva az egyetemi képesítések elismerésére és a bürokrácia csökkentésére; felhívja az egyetemeket, hogy személyzetük számára vezessenek be rugalmasabb és kettős karrierlehetőségeket;

16. hangsúlyozza, hogy az egyetemek és a vállalkozások közti jobb párbeszéd és együttműködés e tekintetben jelentős előnyökkel járna az egyetemek és a nemzeti, európai és nemzetközi intézmények és a civil társadalmi szervezetek közti párbeszéd és együttműködés, valamint az egyetemek és a szélesebb értelemben vett társadalom közti kapcsolatok javítása szempontjából;

17. bátorítja a Bizottságot, hogy hozzon létre ösztönzőket a szellemi tulajdon versenyképes európai piacának kialakításához, ami lehetővé tenné az egyetemek, az állami kutatószervezetek és a kkv-k számára, hogy partnereket és befektetőket találjanak szellemi tulajdonjogaikhoz, szakértelmükhöz és ismereteikhez; rámutat, hogy a szellemi tulajdonjogok professzionális kezelése a legtöbb egyetemen megerősíthető lenne;

18. hangsúlyozza, hogy fokozni kell az innovatív termékek és szolgáltatások – különös tekintettel a kkv-kra – olcsó, hatékony, tényleges és magas szintű jogi védelmét biztosító egységes európai szabadalom, valamint a szabadalmi peres eljárások összehangolt, európai rendszerének előmozdítására irányuló erőfeszítéseket;

19. elismeri, hogy a képzésnek és a kutatásnak ki kell alakítania a tudás multidiszciplináris megközelítését, ennélfogva úgy véli, hogy mind az egyetemek, mind a vállalkozások hasznot húzhatnak abból, ha közösen fejlesztenek multi- és interdiszciplináris, valamint vállalkozói képességeket, továbbá ha rugalmasan igazítják a tanulmányok, a specialitások/szakterületek? és specializációk területét a gazdaság szükségleteihez, beleértve a kis- és középvállalkozásokéit is; kiemeli az olyan sikeres kezdeményezéseket, például a diákoknak és a személyzetnek szóló gyakorlatokat, a vállalkozók mint vendégelőadók meghívását, a kettős képzéseket és a közös személyzet alkalmazását;

20. rámutat, hogy az egyetemek és vállalkozások közös részvétele a köz- és a magánszféra olyan partnerségeiben mint az európai technológiai platformok, a közös technológiai kezdeményezések, valamint a tudományos és innovációs társulások, elősegítheti a tudás kiaknázását és segíthet abban, hogy az EU kezelni tudja az előtte álló legnagyobb kihívásokat; e tekintetben emlékeztet a felelős partnerségre vonatkozó iránymutatásokra;

21. felhívja a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy a magánszektorral együttműködésben folytassák azon folyamatok feltárását és finanszírozását, melyek erősítik az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatot, és számolják fel az ezt nehezítő adminisztratív akadályokat; rámutat, hogy a strukturális alapokról szóló rendelet lehetővé teszi a kkv-k támogatására irányuló intézkedések a számos tagállamban már használatos tudásutalvány-rendszer mentén történő finanszírozását;

22. bár elismeri, hogy valamennyi együttműködés esetében egyéni megközelítésre van szükség és különböző együttműködési mechanizmusok léteznek, ugyanakkor úgy véli, hogy lehet tanulni a sikeres struktúrákból, példákból, esetekből és szerepmodellekből, és hogy a bevált gyakorlatok és sikertörténetek példáinak terjesztését és az azokhoz való hozzáférést segíteni kell; különösen hangsúlyozza az innovatív vállalatok által alkalmazott helyes gyakorlatok és a hatodik kutatási keretprogramon belül a kollaborációs rendszerben végzett doktori képzéssel kapcsolatosan nyert ismeretek figyelembevételének szükségességét;

23. úgy véli, hogy amennyiben a vállalkozások, a kutatói közösségek és az egyetemek közti szorosabb kapcsolatok kialakítása a cél, a tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell könnyítenie, hogy az alapítványok, kórházak, magán- és állami egyetemek közösen részt vállaljanak az oktatási folyamatban és a kutatás előmozdításban.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	23.2.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	48 0 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Zoltán Balczó, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Lena Ek, Ioan Enciu, Norbert Glante, Fiona Hall, Edit Herczog, Romana Jordan Cizelj, Arturs Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Niki Tzavela, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	António Fernando Correia De Campos, Ilda Figueiredo, Yannick Jadot, Oriol Junqueras Vies, Ivailo Kalfin, Silvana Koch-Mehrin, Bernd Lange, Alajos Mészáros, Tiziano Motti, Vladko Todorov Panayotov, Silvia-Adriana Ţicău, Hermann Winkler

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	23.3.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Badia i Cutchet, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Pál Schmitt, Marco Scurria, Timo Soini, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, László Tőkés, Marie-Christine Vergiat, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ivo Belet, Luigi Berlinguer, Nadja Hirsch, Oriol Junqueras Vies, Iosif Matula, Georgios Papanikolaou, Mitro Repo, Róża Gräfin Von Thun Und Hohenstein