JELENTÉS a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

19.4.2010 - (COM(2008)0040 – C6‑0052/2008 – 2008/0028(COD)) - ***I

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Renate Sommer

Helyesbítések/Kiegészítések

• ERR01 (PDF - 200 KB)
• ERR01 (DOC - 45 KB)

Módosítások

• 001-249 (PDF - 720 KB)
• 001-249 (DOC - 1110 KB)
• 250-250 (PDF - 99 KB)
• 250-250 (DOC - 457 KB)
• 251-253 (PDF - 106 KB)
• 251-253 (DOC - 249 KB)
• 254-263 (PDF - 146 KB)
• 254-263 (DOC - 508 KB)
• 264-265 (PDF - 103 KB)
• 264-265 (DOC - 460 KB)
• 266-266 (PDF - 94 KB)
• 266-266 (DOC - 235 KB)
• 267-282 (PDF - 193 KB)
• 267-282 (DOC - 360 KB)
• 283-291 (PDF - 155 KB)
• 283-291 (DOC - 510 KB)
• 292-296 (PDF - 117 KB)
• 292-296 (DOC - 262 KB)
• 297-297 (PDF - 89 KB)
• 297-297 (DOC - 451 KB)
• 298-307 (PDF - 155 KB)
• 298-307 (DOC - 300 KB)
• 308-319 (PDF - 195 KB)
• 308-319 (DOC - 354 KB)
• 320-325 (PDF - 129 KB)
• 320-325 (DOC - 275 KB)
• 326-326 (PDF - 96 KB)
• 326-326 (DOC - 243 KB)
• 327-328 (PDF - 114 KB)
• 327-328 (DOC - 253 KB)
• 329-340 (PDF - 176 KB)
• 329-340 (DOC - 548 KB)
• 341-349 (PDF - 156 KB)
• 341-349 (DOC - 534 KB)
• 350-351 (PDF - 98 KB)
• 350-351 (DOC - 245 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2008)0040 – C6‑0052/2008 – 2008/0028(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0040),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0052/2008),

–   tekintettel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 114. cikkére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7-0109/2010),

1.  első olvasatban az alábbi álláspontot fogadja el;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak, és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.	(2) A biztonságos élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. Ez a rendelet mind a belső piac, mind az állampolgárok érdekeit szolgálja, amennyiben egyrészt gondoskodik a jog egyszerűsítéséről, a jogbiztonságról és a bürokrácia leépítéséről, másrészt pedig az élelmiszerek világos, érthető és olvasható, kötelező címkézését írja elő.
Indokolás
Az „egészséges” élelmiszerek fogalma nincsen meghatározva; az „egészséges” jelleget a „biztonságos” szó már kifejezi, mert ez a betegséget okozó összetevők hiányát és a fogyasztásra való teljes alkalmasságot jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendeletnek célkitűzése mind a fogyasztók jobb védelme, mind a belső piac harmonizációja.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A fogyasztók magas szintű egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy megfelelő információhoz jussanak az általuk elfogyasztott élelmiszerekre vonatkozóan. A fogyasztói döntéseket többek között befolyásolhatják az egészséggel, a környezettel, valamint szociális és etikai kérdésekkel kapcsolatos megfontolások.	(3) A fogyasztók magas szintű egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy megfelelő információhoz jussanak az általuk elfogyasztott élelmiszerekre vonatkozóan. A vásárlással kapcsolatos döntéseket többek között befolyásolhatják az egészséggel, a környezettel, valamint szociális és etikai kérdésekkel kapcsolatos megfontolások.
Indokolás
Itt elsősorban vásárlással kapcsolatos döntésekről van szó; a vásárlással kapcsolatos döntés egyúttal fogyasztói döntés is.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Jóllehet a címkézésre vonatkozó jelenlegi jogszabályok eredeti célkitűzései és alapelemei még mindig érvényesek, egyszerűsítésük szükségessé vált annak biztosítása érdekében, hogy az érintett felek számára megkönnyítsék az előírások betartását, azok világosabbak legyenek, továbbá hogy korszerűsítsék azokat, figyelembe véve az élelmiszerekkel kapcsolatos információk területének új fejleményeit.	(9) Jóllehet a címkézésre vonatkozó jelenlegi jogszabályok eredeti célkitűzései és alapelemei még mindig érvényesek, egyszerűsítésük szükségessé vált annak biztosítása érdekében, hogy az érintett felek számára megkönnyítsék az előírások alkalmazását, nagyobb legyen a jogbiztonság, továbbá hogy korszerűsítsék azokat, figyelembe véve az élelmiszerekkel kapcsolatos információk területének új fejleményeit.
Indokolás
Egyértelműsítés.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Érdeklődés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelő étrend kiválasztása iránt. A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve megállapította, hogy a tápértékjelölés fontos eszköz ahhoz, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételéről, és segítsék őket a tájékoztatáson alapuló választásban. Az EU 2007–2013-ra vonatkozó fogyasztópolitikai stratégiája hangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jólléte szempontjából fontos a fogyasztók megalapozott választásának lehetővé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és a tápértékre vonatkozóan az élelmiszereken szereplő, megfelelő információ jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók ezáltal tájékozott módon választhassanak.	(10) A nyilvánosság részéről érdeklődés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelő étrend kiválasztása iránt. A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve megállapította, hogy a tápértékjelölés az egyik módszer arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételéről, és segítsék őket a tájékoztatáson alapuló választásban. Az oktatási és tájékoztatási kampányok révén el lehet érni, hogy a fogyasztók jobban megértsék az élelmiszerekre vonatkozó információkat. Az EU 2007–2013-ra vonatkozó fogyasztópolitikai stratégiája hangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jólléte szempontjából fontos a fogyasztók megalapozott választásának lehetővé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és a tápértékre vonatkozóan az élelmiszereken szereplő, megfelelő információ jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók ezáltal tájékozott módon választhassanak. Ezenkívül ésszerű és helyénvaló, hogy a fogyasztók a tagállamokban semleges információforrást használhassanak a táplálkozással kapcsolatos egyéni kérdéseik tisztázásához. Ezért a tagállamoknak megfelelő forródrót-szolgálatokat kell létrehozniuk, amelyek finanszírozásához az élelmiszer-ágazat hozzájárulhatna.
Indokolás
Az étrendnek, valamint a tápérték fogyasztók általi megértésének javítása nem érhető el egyedül az élelmiszer-címkézéssel. A fogyasztók még most sem értik a címkén szereplő egyes információkat, ezért elengedhetetlen, hogy a tagállamok jobban részt vegyenek az ilyen információk fogyasztók általi megértésének javítására irányuló tájékoztató kampányokban.
Világossá kell tenni, hogy a tagállamok felelősek a tájékoztató és oktatási programok finanszírozásáért annak érdekében, hogy csökkentsük az összegek kiáramlását az EU költségvetéséből.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára – az általuk elfogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatban – nyújtott tájékoztatás terén átfogó és fejlődő megközelítés érvényesüljön, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogára az általános és egyedi jellegű szabályokat lefedő, tág fogalommeghatározást kell alkalmazni, csakúgy mint az élelmiszerekkel kapcsolatos azon tájékoztatásra, amely a címkétől eltérő eszközökkel nyújtott tájékoztatásra vonatkozik.	(14) Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára – az általuk elfogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatban – nyújtott tájékoztatás terén átfogó és fejlődő megközelítés érvényesüljön, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogára az általános és egyedi jellegű szabályokat lefedő, tág fogalommeghatározást kell alkalmazni, csakúgy mint az élelmiszerekkel kapcsolatos azon tájékoztatásra és oktatásra, amely a címkétől eltérő eszközökkel nyújtott tájékoztatásra vonatkozik.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A közösségi szabályok kizárólag olyan vállalkozásokra alkalmazandók, melyek esetében megnyilvánul a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettség. Az olyan tevékenységek, mint élelmiszer időszakos kezelése, felszolgálása és értékesítése például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon nem tartozik a rendelet hatálya alá.	(15) Az uniós szabályok kizárólag olyan vállalkozásokra alkalmazandók, melyek esetében megnyilvánul a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettség. Az olyan tevékenységek, mint élelmiszerek harmadik feleknek történő esetenkénti szállítása, ételek felszolgálása és élelmiszerek magánszemélyek általi értékesítése például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon, illetve élelmiszerek mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítésének különböző módjai keretében történő eladása, nem tartoznak a rendelet hatálya alá. Különösen az élelmiszer-kisipar és az élelmiszer-kiskereskedelem kis- és középvállalkozásainak – ide tartoznak a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők is – túlterhelését elkerülendő, a nem előrecsomagolt termékeket ki kell vonni a címkézési kötelezettség alól.
Indokolás
Itt nem az élelmiszerek kezelése, hanem az élelmiszerek harmadik feleknek történő szállítása a lényeges; el kell kerülni az ismétléseket. A közvetlen értékesítéssel (értékesítés a gazdaságban, piacokon, utcán, ház előtt) foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások számára e rendelet előírásainak betartása túlságosan nagy tehertétel lenne. Mivel itt a mezőgazdasági vállalkozások egyik fontos jövedelmi forrásáról van szó, az élelmiszerek közvetlen mezőgazdasági értékesítését egyértelműen ki kell vonni e rendelet hatálya alól.
Az élelmiszer-kiskereskedelem és élelmiszer-kisipar vállalkozásai, beleértve a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőket is, nem állítanak elő előrecsomagolt termékeket a fogyasztók számára történő közvetlen eladásra. Nincsenek szabványosított eljárások: az összetevők naponta változnak. Számításba kell venni azt is, hogy éppen az élelmiszer-kisipar garantálja a regionális különlegességek megőrzését, a kreativitást és az innovációt, és ezáltal biztosítja a kínálat sokszínűségét. Ezért fontos, hogy a nem előrecsomagolt élelmiszerekre ne vonatkozzon a kötelező címkézés.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) A szállítási vállalkozások által nyújtott étkeztetési szolgáltatások csak akkor tartoznak e rendelet hatálya alá, ha útvonaluk kiindulási és végpontja is az Unió területén van.
Indokolás
Az olyan útvonalakon, amelyek egy EU-n kívüli országban kezdődnek vagy érnek véget, előfordulhat, hogy a szállítási vállalkozás nem talál olyan beszállítót, amely megfelel a tájékoztatási követelményeknek. Amennyiben az ilyen útvonalakon működő vállalkozásoknak be kellene tartaniuk e rendelet előírásait, az EU-ban letelepedett szállítási vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének, mivel csak ők lennének kötelesek betartani a rendeletet.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának elegendő rugalmasságot kell biztosítania ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a fogyasztók új tájékoztatási igényeivel, és biztosított legyen az egyensúly a belső piac védelme és a tagállamokban a fogyasztók elképzeléseiben mutatkozó különbségek között.	(16) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának a fogyasztók tájékoztatási elvárásain is kell alapulnia, és nem akadályozhatja az élelmiszer-ipari innovációkat. További rugalmasságot biztosít annak lehetősége, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások önkéntes alapon bővebb tájékoztatást adhatnak.
Indokolás
Az innováció a fogyasztókat szolgálja. Csak akkor garantált a kellő rugalmasság az új jogszabállyal összefüggésben, ha az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy az újabb fogyasztói igényekre önkéntes alapon bővebb tájékoztatással válaszoljanak.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ előírása mögött álló fő szempont az kell hogy legyen, hogy lehetővé váljék a fogyasztók számára az élelmiszerek azonosítása és megfelelő felhasználása, valamint az, hogy egyéni étrendi igényeiknek megfelelően válasszanak.	(17) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ előírásának az a célja, hogy lehetővé váljék a fogyasztók számára az egyéni táplálkozási kívánságaiknak és igényeiknek megfelelő, tudatos vásárlói döntés meghozatala.
Indokolás
Tömörebbé tétel és egyértelműsítés.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának a fogyasztók változó tájékoztatási igényeihez való igazítása, az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ szükségességének mérlegelésekor mindig figyelembe kell venni a fogyasztók többsége részéről az egyes információk közlésével kapcsolatban széles körben mutatkozó érdeklődést is.	(18) Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának a fogyasztók változó tájékoztatási igényeihez való igazítása, valamint hogy ne termelődjön felesleges csomagolási hulladék, az élelmiszerek kötelező címkézésének azon alapinformációk feltüntetésére kell szorítkoznia, amelyek a fogyasztók többsége számára bizonyíthatóan nagy jelentőséggel bírnak.
Indokolás
A csomagolás információkkal való telezsúfolása nem lenne ésszerű.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információra nézve azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelező előírások, ha és ahol a szubszidiaritás, az arányosság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van.	(19) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információra, illetve az élelmiszerekkel kapcsolatos információ új megjelenítési formáira nézve azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelező előírások, ha és ahol a szubszidiaritás, az arányosság, az átláthatóság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van.
Indokolás
Az élelmiszerekkel kapcsolatos információ új megjelenítési formái bevezetésekor is eleget kell tenni az említett elveknek.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek félrevezetnék a fogyasztókat vagy az élelmiszereknek gyógyító hatást tulajdonítanának. Ahhoz, hogy ez a tilalom eredményes legyen, az élelmiszerek reklámozására és kiszerelésére is alkalmazni kell.	(20) A megtévesztő reklámra vonatkozó hatályos jogszabályok kiegészítéseként az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek félrevezetnék a fogyasztókat, különösen az élelmiszerek energiatartalma, származása vagy összetétele tekintetében. Ahhoz, hogy ez a tilalom eredményes legyen, az élelmiszerek reklámozására és kiszerelésére is alkalmazni kell.
Indokolás
Utalni kell arra, hogy már léteznek a megtévesztő reklámra vonatkozó jogszabályok. A gyógyító hatású termékek reklámozását már szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006.12.20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20a) Egyes termékekről azt állítják, hogy fogyasztásuk kedvező hatást gyakorol az egészségre. Ezeket az állításokat oly módon kell feltüntetni, hogy a termék fogyasztásával járó kedvező hatások mérhetők és ellenőrizhetők legyenek.
Indokolás
Az élelmiszerpiacon forgalomba kerülő néhány termék (pl. gabonapelyhek) esetében azt állítják, hogy fogyasztásuk hosszú távon súlycsökkenést eredményez. Ha egy élelmiszer esetében ilyen adatokat marketingcélból közölnek, a fogyasztókat megtéveszthetik. A jogalkotónak elő kell írnia, hogy ezekhez az adatokhoz diétás étrendet is csatolni kell, amely ismerteti, hogy milyen feltételek mellett érhető el az eredmény.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Az élelmiszer-ipari vállalkozók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségére irányadó szabályok felaprózódásának elkerülése érdekében helyénvaló egyértelművé tenni az élelmiszer-ipari vállalkozók e területen fennálló kötelezettségeit.	(21) Az élelmiszer-ipari vállalkozók élelmiszerekkel kapcsolatos téves, megtévesztő vagy hiányzó információk esetén fennálló felelősségére irányadó szabályok felaprózódásának elkerülése érdekében egyértelműen meg kell állapítani az élelmiszer-ipari vállalkozók e területen fennálló kötelezettségeit. A 178/2002/EK rendelet 19. cikkének sérelme nélkül, ha az élelmiszerekre vonatkozó információkat nem érintő kiskereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekért felelős élelmiszer-ipari vállalkozók arról értesülnek, hogy valamely információ nem felel meg e rendelet előírásainak, haladéktalanul intézkedniük kell.
	----- 1 HL L 229., 2009.9.1., 1. o.
Indokolás
Az érintett szereplőknek nyújtandó jogbiztonság miatt elengedhetetlen kötelezettségeik egyértelmű megállapítása. Az is cél, hogy a kereskedelmi vállalkozásokat ne vonják felelősségre olyan körülményekért, amelyek nem tartoznak a felelősségi körükbe, illetve hatáskörükbe. Az Európai Bíróság „Lidl Italia” ügyben hozott ítélete kiemeli az élelmiszer-kereskedők hatályos jogszabályok szerinti jogbiztonságának eddigi elégtelenségét.
Egyértelművé kell tenni, hogy az élelmiszerekre vonatkozó információkért nem felelős élelmiszer-ipari vállalkozóknak milyen mértékben kell hozzájárulniuk az e rendelet követelményeinek való megfeleléshez. Fontos továbbá pontosítani, hogy a 8. cikk rendelkezései nem gyengítik azokat a 178/2002/EK rendelet 19. cikkéből eredő kötelezettségeket, amelyeknek a kiskereskedőknek meg kell felelniük.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Jegyzéket kell készíteni minden olyan kötelező információról, amelyet elvileg a végső felhasználónak és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt összes élelmiszerre nézve meg kell adni. Ebben a jegyzékben meg kell hagyni a hatályos jogszabályok által már megkövetelt információkat, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják.	(22) Jegyzéket kell készíteni minden olyan kötelező információról, amelyet a végső felhasználónak és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt összes élelmiszerre nézve meg kell adni. Ebben a jegyzékben meg kell hagyni a hatályos jogszabályok által már megkövetelt információkat, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22a) Az új információs és kommunikációs technológiák fontos szerepet játszhatnak a kiegészítő információk fogyasztókhoz történő eljuttatásában, mivel gyors és olcsó információcserét tesznek lehetővé. Elképzelhető az is, hogy a fogyasztók további információkhoz férhetnek hozzá az üzletekben elhelyezett terminálok segítségével. E terminálok a vonalkód leolvasását követően információkat közölnének a termékről. Ugyanígy elképzelhető az is, hogy a fogyasztók további információkhoz férhetnek hozzá az interneten elérhető honlapok segítségével.
Indokolás
Az új technológiák fontos szerepet játszanak a fogyasztók által megvásárolandó termékekre vonatkozó információk jobb megértésében.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás terén bekövetkező változások és fejlemények figyelembevétele érdekében rendelkezni kell a Bizottság felhatalmazásáról arra, hogy a kötelező információk jegyzékét adatok hozzáadásával vagy törlésével módosítsa, és arról, hogy bizonyos adatok elérhetőségét alternatív eszközökkel biztosítsák. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációnak segítenie kell az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás követelményeinek kellő időben történő, célirányos megváltoztatását.	törölve
Indokolás
Lásd a 9. cikk (3) bekezdésének módosítását.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Élelmiszer előállításában történő felhasználásuk és abban való jelenlétük esetén egyes összetevők és egyéb anyagok allergiás reakciót vagy intoleranciát válthatnak ki a fogyasztóknál, és az ilyen allergia vagy intolerancia veszélyezteti az érintettek egészségét. Fontos, hogy az élelmiszer-adalékanyagok, technológiai segédanyagok és más, allergén hatású anyagok jelenlétéről információt nyújtsanak, hogy az élelmiszer-allergiában vagy -intoleranciában szenvedő fogyasztók számára lehetővé tegyék a tájékozott és biztonságos választást.	(24) Élelmiszer előállításában történő felhasználásuk és abban való jelenlétük esetén egyes összetevők és egyéb anyagok allergiás reakciót vagy intoleranciát válthatnak ki egyes emberekben, vagy egyedi esetekben akár veszélyeztethetik is az érintettek egészségét. Fontos tehát, hogy az élelmiszer-adalékanyagok, technológiai segédanyagok és más, tudományosan bizonyítottan allergén hatású vagy valamely betegség kialakulásának kockázatát esetleg növelő anyagok jelenlétéről információt nyújtsanak, hogy különösen az élelmiszer-allergiában vagy -intoleranciában szenvedő fogyasztók számára lehetővé tegyék a számukra biztonságos élelmiszerek célzott kiválasztását. A nyomokban megtalálható anyagokat is fel kell tüntetni, hogy a súlyos allergiában szenvedők is biztonságosan választhassanak. Ehhez közös szabályokat kell létrehozni.
Indokolás
Az allergének csak az allergiásokban váltanak ki allergiát vagy intoleranciát.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az élelmiszerek címkéinek világosnak és érthetőnek kell lenniük, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy az élelmiszerekkel és étrendjükkel kapcsolatban tájékozottabban választhassanak. A felmérések azt mutatják, hogy az olvashatóság fontos tényező azon lehetőség maximalizálásában, hogy a címkén szereplő információ befolyásolni tudja a célközönséget, és az apró betűméret az egyik fő oka az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek.	(25) Az élelmiszerek címkéinek világosnak és érthetőnek kell lenniük, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy az élelmiszerekkel és étrendjükkel kapcsolatban célzottan választhassanak. A felmérések azt mutatják, hogy a jó olvashatóság fontos tényező azon lehetőség maximalizálásában, hogy a címkén szereplő információ befolyásolni tudja a célközönséget, és az olvashatatlan termékismertető az egyik fő oka az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek. Következésképpen együttesen kell figyelembe venni az olyan tényezőket, mint a betűtípus, a szín és a kontraszt.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása érdekében az élelmiszerek fogyasztókhoz juttatásának valamennyi módját figyelembe kell venni, beleértve az élelmiszerek távközlési eszközökkel végzett értékesítését is. Bár nyilvánvaló, hogy a távértékesítés révén szállított élelmiszernek ugyanazokat a tájékoztatási követelményeket kell teljesítenie, mint az üzletekben értékesített élelmiszereknek, egyértelművé kell tenni, hogy ilyen esetekben az idevágó, élelmiszerekre vonatkozó kötelező információnak szintén kell rendelkezésre állnia a vásárlás befejezését megelőzően.	(26) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása érdekében figyelembe kell venni az élelmiszerek távközlési eszközökkel végzett értékesítését. Bár nyilvánvaló, hogy a távértékesítés révén szállított élelmiszernek ugyanazokat a tájékoztatási követelményeket kell teljesítenie, mint az üzletekben értékesített élelmiszereknek, egyértelművé kell tenni, hogy ilyen esetekben az idevágó, élelmiszerekre vonatkozó kötelező információnak szintén rendelkezésre kell állnia a vásárlás befejezését megelőzően.
Indokolás
A vásárlói döntés szempontjából fontos, hogy a vételi szerződés megkötése előtt kötelező legyen az információk rendelkezésre bocsátása. A szöveg tömörítése.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(27a) Az Európai Parlament korábbi állásfoglalásával, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményével*, a Bizottság munkájával és a közvéleménynek az alkoholfogyasztás – elsősorban a fiatal és sérülékeny fogyasztókra gyakorolt – káros hatásai miatti aggodalmaival összhangban a Bizottságnak a tagállamokkal együtt ki kell dolgoznia a kifejezetten fiatalok számára készült olyan italok, mint az alkoholos frissítő italok („alcopop”) fogalommeghatározását. Alkoholtartalmuk miatt ezekre szigorúbb címkézési követelményeket kell alkalmazni, és az üzletekben egyértelműen el kell különíteni őket az üdítőitaloktól.
	____________________ * HL C 77., 2009.3.31., 73. o.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Az is lényeges, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak más alkoholtartalmú italokról is. A bor címkézésére már vonatkoznak specifikus közösségi szabályok. A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet1 műszaki szabványok kimerítő listáját írja elő, amelyek teljes mértékben lefedik a borászati eljárásokat, az előállítási módszereket és a borok kiszerelésének és címkézésének módjait, így biztosítva, hogy a szabványok az előállítási lánc valamennyi szakaszára vonatkoznak, emellett pedig szavatolva a fogyasztók védelmét és megfelelő tájékoztatását. Ez a jogszabály pontosan és teljes körűen felsorolja azokat az anyagokat, amelyek valószínűleg felhasználásra kerülnek a gyártási folyamat során, felhasználásuk feltételeit, valamint a borászati eljárások és kezelések engedélyezett listáját; a listán nem szereplő eljárás tilos. Ezért helyénvaló, ha a borra e szakaszban nem vonatkozik az összetevők listájának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a tápértékjelölés. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/892/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i […/…/EK] európai parlamenti és tanácsi rendelet2 2. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározott sör és a szeszes italok tekintetében és a borra meghatározott feltételekkel való egységes megközelítés és következetesség érdekében ugyanazon mentességeket kell alkalmazni. A Bizottság e rendelet hatályba lépését követően öt évvel jelentést készít és szükség esetén specifikus követelményeket javasolhat e rendelettel összefüggésben.	(28) Az is lényeges, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak más alkoholtartalmú italokról is. A bor címkézésére már vonatkoznak specifikus uniós szabályok. A borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/1999/EK tanácsi rendelet1 műszaki szabványok kimerítő listáját írja elő, amelyek teljes mértékben lefedik a borászati eljárásokat, az előállítási módszereket és a borok kiszerelésének és címkézésének módjait, így biztosítva, hogy a szabványok az előállítási lánc valamennyi szakaszára vonatkoznak, emellett pedig szavatolva a fogyasztók védelmét és megfelelő tájékoztatását. Ez a jogszabály pontosan és teljes körűen felsorolja azokat az anyagokat, amelyek valószínűleg felhasználásra kerülnek a gyártási folyamat során, felhasználásuk feltételeit, valamint a borászati eljárások és kezelések engedélyezett listáját; a listán nem szereplő eljárás tilos. Ezért helyénvaló, ha a borra e szakaszban nem vonatkozik az összetevők listájának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a tápértékjelölés. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/892/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 2. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott sör, likőrbor, habzóbor, aromásított bor és hasonló, nem szőlőből, hanem más gyümölcsökből előállított termék, gyümölcssör és a szeszes italok tekintetében és a borra meghatározott feltételekkel való egységes megközelítés és következetesség érdekében ugyanazon mentességeket kell alkalmazni. A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően öt évvel jelentést készít és szükség esetén specifikus követelményeket javasolhat e rendelettel összefüggésben.
____________________ 1 HL L 179., 1999.7.14., 1. o.	____________________ 1 HL L 148., 2008.6.6., 1. o.
2 HL L […]., […]., […]. o.	2 HL L 39., 2008.2.13., 16. o.
Indokolás
Az ízesített borokat, amelyeknek fő összetevője a bor, amelyhez korlátozott számú természetes összetevőt adnak, hátrányosan kezelnék az olyan sörökkel és párlatokkal szemben, amelyek esetében megengedett a mesterséges adalékok alkalmazása. Ez komoly kereskedelmi hátrányokkal járna bizonyos termékek tekintetében.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Az élelmiszer származási országának vagy eredete helyének feltüntetését biztosítani kell minden olyan esetben, ha annak hiánya valószínűleg félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredete helye tekintetében. Más esetekben a származási ország vagy eredet helye feltüntetésének biztosítása az élelmiszer-ipari vállalkozók belátására van bízva. A származási ország vagy eredet helye jelölését minden esetben az iparág számára egyenlő feltételeket biztosító, egyértelműen meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer származási országára vagy eredete helyére vonatkozó információkat. Ilyen kritériumok nem vonatkoznak az élelmiszer-ipari vállalkozó nevével vagy címével kapcsolatos jelzésekre.	(29) Az eredetmegjelölésre vonatkozó hatályos kötelező ágazati szabályok sérelme nélkül az élelmiszer származási országának vagy eredete helyének feltüntetését biztosítani kell minden olyan esetben, ha annak hiánya – akár a feldolgozott termékek elsődleges összetevőit illetően – valószínűleg félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredete helye tekintetében. A származási ország vagy eredet helye jelölését más esetekben az iparág számára egyenlő feltételeket biztosító, egyértelműen meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer származási országára vagy eredete helyére vonatkozó információkat. Ilyen kritériumok nem vonatkoznak az élelmiszer-ipari vállalkozó nevével vagy címével kapcsolatos jelzésekre.
Indokolás
A hatályos ágazati szabályok már előírják az eredetmegjelölést. Elkerülendő a fogyasztók félrevezetése.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) Bizonyos esetekben az élelmiszeripari vállalkozók jelezhetni kívánják, hogy a termék az Európai Közösségből származik annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztó figyelmét termékük minőségére és az Európai Unió gyártási szabványaira. Az ilyen jelzéseknek szintén összehangolt kritériumoknak kell megfelelnie.	(30) Ha az élelmiszer-ipari vállalkozók jelezni kívánják, hogy a termék az Európai Unióból származik, annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztó figyelmét termékük minőségére és az Európai Unió gyártási szabványaira, akkor az ilyen jelzéseknek összehangolt kritériumoknak kell megfelelniük. Ugyanez vonatkozik adott esetben a tagállam jelzésére.
Indokolás
Ha önkéntes alapon jelzik, hogy a termék az „Európai Unióból” és/vagy valamely „tagállamból” származik, akkor az érthetőség, a jogbiztonság és a belső piaccal való összeegyeztethetőség miatt ennek egységes, meghatározott formában kell történnie.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) Az Európai Közösség nem preferenciális származási szabályait a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet1, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben2 szereplő végrehajtási rendelkezései állapítják meg. Az élelmiszerek származási országának meghatározása ezeken a kereskedelmi szereplők és hatóságok által jól ismert szabályokon fog alapulni, ami megkönnyíti annak végrehajtását.	(31) Az Európai Unió nem preferenciális származási szabályait a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet1, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben2 szereplő végrehajtási rendelkezései állapítják meg. Az élelmiszerek származási országának meghatározása ezeken a kereskedelmi szereplők és hatóságok által jól ismert szabályokon fog alapulni, ami megkönnyíti annak végrehajtását. Hús és húst tartalmazó élelmiszerek esetében olyan differenciált szabályok alkalmazandók, amelyek figyelembe veszik a születés, a nevelés és a levágás helyét.
Indokolás
A hús esetében nem helyénvaló csak egy származási hely megadása, amennyiben a születés, a nevelés és a levágás helye eltér egymástól. A felmérések szerint a fogyasztók számára igen fontos, hogy az állat hol született, nevelkedett, illetve hol vágták le.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Az élelmiszereken szereplő, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás az élelmiszerekben található energia és bizonyos tápanyagok jelenlétére vonatkozó információ. A tápértékre vonatkozó információk kötelező közlésének segítenie kell a táplálkozási nevelés területén való fellépést, és támogatnia kell az élelmiszerek tájékozott kiválasztását.	(32) Az élelmiszereken szereplő, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás az élelmiszerekben található energia és bizonyos tápanyagok és összetevők jelenlétére vonatkozó információ. A csomagolás elején és hátulján feltüntetett, tápértékre vonatkozó információk kötelező közlését olyan tagállami fellépéseknek kell támogatniuk, mint például a közegészségügyi politikájuk részét képező táplálkozási cselekvési terv, amely egyedi ajánlásokat fogalmaz meg a táplálkozási nevelés területén való fellépésre vonatkozóan, és támogatja az élelmiszerek tájékozott kiválasztását
Indokolás
A só például nem tápanyag, hanem összetevő.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33) A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve felhívta a figyelmet a közegészségügyi szempontból fontos táplálkozási összetevők némelyikére. Ezért helyénvaló, hogy a tápértékre vonatkozó információk kötelező biztosítása figyelembe vegye ezeket az összetevőket.	(33) A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve felhívta a figyelmet a közegészségügyi szempontból fontos táplálkozási tényezők némelyikére. Ezért helyénvaló, hogy a tápértékre vonatkozó információk feltüntetésének követelménye összhangban legyen e fehér könyv ajánlásaival.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A fogyasztók általában nincsenek tisztában azzal, hogy az alkoholtartalmú italok hozzájárulhatnak teljes tápanyagbevitelükhöz. Ezért helyénvaló az ilyen italok – különösen a kevert alkoholtartalmú italok – tápanyagtartalmára vonatkozó információk feltüntetésének biztosítása.	(34) A fogyasztók általában nincsenek tisztában azzal, hogy az alkoholtartalmú italok hozzájárulhatnak teljes tápanyagbevitelükhöz. Ezért segítséget jelentene, ha a gyártók rendelkezésre bocsátanák az alkoholtartalmú italok energiatartalmára vonatkozó információkat.
Indokolás
Ugyan ez a rendelet nem terjed ki az alkoholtartalmú italokra, az alkoholtartalmú italok mindazonáltal jelentősen hozzájárulhatnak az energiabevitelhez. Felhasználóbarát lépés volna, ha a gyártók önkéntes alapon rendelkezésre bocsátanák az alkoholtartalmú italok energiatartalmára vonatkozó információkat.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) A közösségi jogszabályok következetessége és koherenciája érdekében a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások önkéntes feltüntetésének az élelmiszerek címkéjén összhangban kell állnia az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel.	(35) A jogbiztonság és az uniós jogszabályok koherenciája érdekében a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások önkéntes feltüntetésének az élelmiszerek címkéjén összhangban kell állnia az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel.
Indokolás
Itt egyértelműen az érintett szereplők jogbiztonságáról van szó.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(36) Az iparágra nehezedő szükségtelen terhek elkerülése érdekében helyénvaló az élelmiszerek azon kategóriáit mentesíteni a tápértékjelölés kötelező szerepeltetése alól, amelyek nincsenek feldolgozva vagy amelyek esetében a tápértékre vonatkozó információ nem játszik döntő szerepet a fogyasztói választásban, kivéve, ha az ilyen információ feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget más közösségi jogszabály írja elő.	(36) Az élelmiszer-termelőkre és -kereskedőkre nehezedő szükségtelen terhek elkerülése érdekében helyénvaló az élelmiszerek azon kategóriáit mentesíteni a kötelező tápértékjelölés alól, amelyek nincsenek feldolgozva, vagy amelyek esetében a tápértékre vonatkozó információ nem játszik döntő szerepet a fogyasztók vásárlással kapcsolatos döntésében, illetve amelyek külső csomagolása vagy címkéje túlságosan kicsi ahhoz, hogy ráférjen a kötelező címkézés, kivéve, ha az ilyen információ feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget más uniós jogszabály előírja.
Indokolás
Nem engedhető meg, hogy pusztán a jelölésre vonatkozó átfogó előírások miatt a jövőben meg kelljen növelni az élelmiszerek csomagolását vagy szabványos címkeméretét. Ez több csomagolási hulladékhoz, illetve adott esetben nagyobb csomagolási egységekhez vagy a mennyiség tekintetében félrevezető csomagolásokhoz vezetne.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) Annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a tájékoztató szerepet, amelynek érdekében bevezették, valamint figyelembe véve a táplálkozás témájára vonatkozó ismeretek jelenlegi szintjét, a közölt információnak egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie. A kutatások szerint a fogyasztók hasznosnak tartják a fő látómezőben vagy a „csomagolás elején” szereplő információkat, amikor vásárlással kapcsolatos döntéseket hoznak. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a tápértékre vonatkozó lényeges információt az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal láthassák, ezeket az információkat a címke fő látómezőjében kell szerepeltetni.	(37) Annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a szerepet, amelynek érdekében bevezették, a közölt információnak az átlagos fogyasztó számára könnyen érthetőnek kell lennie. Célszerűnek tűnik, hogy az információkat azonos látómezőben tüntessék fel annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a tápértékre vonatkozó lényeges információt az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal láthassák.
Indokolás
Az Európai Unió polgárai ismeretszintjének megítélése merészség lenne. Ezenkívül törölni kell az olyan kutatásokra való hivatkozást, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet megnevezni. Mindenesetre eddig nem készült olyan vizsgálat az élelmiszer-vásárlás közbeni fogyasztói magatartásról, amely az összes tagállamra kiterjed (lásd még a (38) preambulumbekezdést). Ezenkívül az élelmiszer-csomagolások sokfélesége miatt aligha lehet általában meghatározni a fő látómezőt, és egyes csomagolások esetében a csomagolás elejét sem lehet egyértelműen meghatározni.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak a 100 g/100 ml/adag egységtől eltérő kifejezésével kapcsolatban néhány tagállam és az élelmiszerágazatban működő szervezetek által a közelmúltban végzett fejlesztések arra utalnak, hogy a fogyasztók kedvelik az ilyen rendszereket, mivel azok segíthetik őket a tájékozott döntések gyors meghozatalában. Az egész Közösségre nézve azonban nincs adat arról, hogy az átlagos fogyasztó mennyire érti meg és használja az információ alternatív kifejezését. Ezért helyénvaló mérlegelni a különböző rendszerek kidolgozását, és lehetővé tenni a különböző tagállamokban a fogyasztókban kialakult értelmezéssel kapcsolatos kutatás folytatását, hogy megfelelő esetben harmonizált rendszereket lehessen bevezetni.	(38) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak a 100 g/100 ml/adag egységtől eltérő kifejezésével kapcsolatban néhány tagállam és az élelmiszerágazatban működő szervezetek által a közelmúltban végzett fejlesztések arra utalnak, hogy a fogyasztók kedvelik az ilyen rendszereket, mivel azok segíthetik őket a döntések gyors meghozatalában. Az egész Unióra nézve azonban nincs tudományos adat arról, hogy az átlagos fogyasztó mennyire érti meg és használja az információ alternatív kifejezését. A különböző méretű csomagolásban lévő termékek összehasonlíthatósága végett célszerű a tápértéket a továbbiakban kötelezően 100 g-ra/100 ml-re megadni, és adott esetben kiegészítő adagmegjelöléseket engedélyezni. Amennyiben az élelmiszer külön adagonként előrecsomagolt, emellett kötelezőnek kell lennie az adagonkénti tápértékjelölésnek is. Az adagmegjelölés tekintetében a félrevezető adatok elkerülése érdekében az adagok nagyságát konzultációs eljárás keretében Uniószerte szabványosítani kell.
Indokolás
Az energia- és tápanyagtartalom 100 grammra vagy 100 milliliterre történő megadása lehetőséget biztosít a fogyasztó számára, hogy a termékeket közvetlenül összehasonlítsa egymással. Ezért ezeket az adatokat alapvetően adagok csomagolásánál is elő kell írni. Az egy adagra vonatkozó energia- és tápanyagtartalom kiegészítő jelleggel történő megadását természetesen különösen adagok csomagolásánál kell lehetőségként biztosítani. A fogyasztó tájékozódását elősegítendő, az adagra vonatkozó tápértékjelölésnek az előre csomagolt egyes adagok esetében kötelezőnek kell lennie.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 38 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(38a) A Bizottságnak javaslatot kell előterjesztenie a mesterséges transzzsírsavak uniós szintű tilalmáról. E tilalom hatálybalépéséig a mesterséges transzzsírsavak címkézésének kötelezőnek kell lennie.
Indokolás
A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekről szóló fehér könyvről szóló jelentésében az Európai Parlament a mesterséges transzzsírsavak uniós szintű tilalmát sürgette. Mivel a mesterséges transzzsírsavak az egészségre károsak és kerülendők, a fogyasztók védelme érdekében uniós szintű tilalmat kell bevezetni. A fogyasztók védelme érdekében e tilalom hatálybalépéséig a mesterséges transzzsírsavak címkézésének kötelezőnek kell lennie.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) A tagállamoknak a helyi gyakorlati feltételektől és körülményektől függően fenn kell tartaniuk a jogot, hogy a nem előre csomagolt élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében szabályokat állapítsanak meg. Bár ilyen esetekben a fogyasztók egyéb információkkal kapcsolatos igénye korlátozott, a potenciális allergénekre vonatkozó információt igen fontosnak tekintik. Az adatok arra utalnak, hogy az élelmiszer-allergiás esetek zöme nem előre csomagolt élelmiszerre vezethető vissza. Ezért az ilyen információkat mindig a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.	(41) Az allergiások számára a nem előrecsomagolt élelmiszerek és a közétkeztetési ajánlatok esetében is nagyon fontosak a potenciális allergénekre vonatkozó információk. Ezért az ilyen információkat mindig a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
Indokolás
A tagállamok nemzeti különrendelkezései károsak lennének a belső piacra nézve, és ezt a rendeletet ellehetetlenítenék.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(42) A tagállamok a rendelet által harmonizált területeken nem rendelkezhetnek az itt megállapítottaktól eltérően, kivéve, ha a rendelet kifejezetten említést tesz erről.	(42) A tagállamok a rendelet által harmonizált területeken nem rendelkezhetnek az itt megállapítottaktól eltérően, kivéve, ha a rendelet kifejezetten említést tesz erről. Mivel azonban a nemzeti címkézési követelmények akadályozhatják a belső piacon a szabad mozgást, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell az ilyen intézkedések szükségességét, továbbá meg kell határozniuk azokat a lépéseket, amelyekkel biztosítani fogják, hogy a követelményeket a kereskedelmet legkevésbé korlátozó módon alkalmazzák.
Indokolás
A jelenlegi javaslat mögött meghúzódó egyik legfontosabb ok a szabályok egyszerűsítése és a belső piac működésének biztosítása. Mivel a nemzeti szabályok további költségeket rónak az iparra és bonyolultabbá teszik az áruk szabad mozgását, meg kell követelni a bevezetésüket igazoló bizonyítékokat és annak bizonyítását, hogy működésük hogyan egyeztethető össze az áruk szabad mozgásával.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 49 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(49) Annak érdekében, hogy az érdekelt felek, különösen a kis- és középvállalkozások számára lehetővé tegyék, hogy a tápértékre vonatkozó információkat a termékeiken feltüntessék, a tápértékre vonatkozó információk kötelezővé tételét szolgáló intézkedések alkalmazását fokozatosan, hosszú átmeneti időszakok alatt kell bevezetni, további átmeneti időszakot biztosítva a mikrovállalkozások számára.	(49) Annak érdekében, hogy az érdekelt felek, különösen a kis- és középvállalkozások számára lehetővé tegyék, hogy a tápértékre vonatkozó információkat a termékeiken feltüntessék, a tápértékre vonatkozó információk kötelezővé tételét szolgáló intézkedések alkalmazását fokozatosan, megfelelő átmeneti időszakok alatt kell bevezetni, további átmeneti időszakot biztosítva a mikrovállalkozások számára. Emellett rendelkezni kell olyan uniós pénzügyi támogatásokról is, amelyek hozzásegítik ezeket a mezőgazdasági kis- és közévállalkozásokat a termékeik tápértékének felméréséhez szükséges tudományos ismeret megszerzéséhez. Ugyanígy képzési programokat kell biztosítani az ágazat vállalkozói részére az e témában szerzett ismereteik bővítése érdekében.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 49 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(49a) Természetesen az élelmiszer-kisipar termékei és az élelmiszer-kiskereskedelem friss készítményei, amelyek közvetlenül az értékesítés helyén készülnek, szintén tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek allergiás reakciót vagy intoleranciát váltanak ki érzékeny személyeknél. Mivel azonban különösen a nem előrecsomagolt termékeket értékesítik közvetlen vevőkapcsolat keretében, a megfelelő tájékoztatást például a vásárlás során szóban közölve vagy az eladótérben jól látható feliraton, illetve kihelyezett tájékoztató anyagok révén lehetővé kell tenni.
Indokolás
Az allergén anyagok széles körű feltüntetése minden terméken a nem előre csomagolt áruk esetében szinte lehetetlen, és főleg a kis- és középvállalkozások esetében jelentős versenyhátrányokhoz és többletköltségekhez vezetne. Ezenkívül a korlátozott feldolgozófelülettel működő üzemekben nem zárható ki a keresztszennyeződés lehetősége sem.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Ez a rendelet alapul szolgál az élelmiszerekre vonatkozó információkkal kapcsolatos magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához, figyelembe véve a fogyasztókban kialakult felfogások és tájékoztatási igényeik különbözőségét, ugyanakkor biztosítva a belső piac zökkenőmentes működését.	törölve
Indokolás
Az 1. cikk (2) bekezdése csupán egy célt tűz ki, világos szabályok rögzítése nélkül. Ezért jogi okokból törölni kell a normatív rendeletszövegből.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Ez a rendelet az élelmiszerlánc valamennyi szakaszára vonatkozik, amennyiben az élelmiszer-ipari vállalkozások tevékenységei a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásával járnak.	3. Ez a rendelet az élelmiszerlánc valamennyi szakaszára vonatkozik, amennyiben a végső fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását érinti.
Ez a rendelet a végső fogyasztóhoz eljutó összes élelmiszerre alkalmazandó, beleértve a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők által szállított élelmiszereket és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt élelmiszereket is.	Ez a rendelet a végső fogyasztónak történő átadásra szánt összes előrecsomagolt élelmiszerre, valamint a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt élelmiszerre alkalmazandó.
	Nem alkalmazandó azokra az élelmiszerekre, amelyek közvetlenül az értékesítés helyén kerülnek csomagolásra a végső fogyasztónak történő átadás előtt.
	A szállítási vállalkozások által nyújtott étkeztetési szolgáltatások csak akkor tartoznak e rendelet hatálya alá, ha útvonaluk kiindulási és végpontja is az Unió területén van.
	3a. Ez a rendelet nem alkalmazandó a nem üzletvitel keretében készített élelmiszerekre, azaz ahol hiányzik a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettsége. Az olyan tevékenységek, mint az élelmiszerek magánszemélyek általi, alkalmi jellegű kezelése, felszolgálása és értékesítése például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon, nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
Indokolás
A szöveg tömörítése és nyelvi szempontból történő javítása. Pontosan az élelmiszer-kereskedelem terén a közvetlen eladáshelyi értékesítésre előállított termékeket csomagolással látják el. Így a fogyasztók kényelme érdekében (gyors bevásárlás, könnyebb kezelhetőség) a termékekből előre adagokat képeznek (felvágottak) vagy fóliába csomagolják azokat (szendvicsek). Az ilyen, röviddel az eladás előtt csomagolt termékeket alapvetően ki kell zárni a rendelet hatálya alól, mivel azokat semmiképpen sem lehet a gyárilag csomagolt termékekkel azonos módon kezelni. Az olyan útvonalakon, amelyek egy EU-n kívüli országban kezdődnek vagy érnek véget, előfordulhat, hogy a szállítási vállalkozás nem talál olyan beszállítót, amely megfelel a tájékoztatási követelményeknek. Amennyiben az ilyen útvonalon működő vállalkozások a rendelet hatálya alá tartoznának, az EU-ban alapított vállalkozások versenyhátrányba kerülnének, mivel csak nekik kellene betartaniuk a rendelet előírásait.
A javaslatnak tükröznie kell a (15) preambulumbekezdésben kifejtett szándékot, hogy a jótékonysági és egyszeri (iskolai és hasonló) eseményeket kivonják a javaslat hatálya alól.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3b. A harmadik országokból származó élelmiszerek nem kerülhetnek az Unió piacára addig, amíg nem felelnek meg a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek.
Indokolás
A fogyasztók érdekében biztosítani kell, hogy a harmadik országokból származó élelmiszerek is megfeleljenek a címkézési követelményeknek.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. E rendelet az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus közösségi jogszabályokban előírt címkézési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó.	4. E rendelet az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus közösségi jogszabályokban előírt címkézési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó. A Bizottság [e rendelet hatálybalépésnek időpontjáig] közzéteszi az egyes élelmiszerekre alkalmazandó egyedi uniós jogszabályokban előírt valamennyi címkézési szabályozás jegyzékét, és e jegyzéket az interneten elérhetővé teszi.
Indokolás
Az egyedi jogszabályok nagy száma miatt szükségesnek tűnik egy ilyen jegyzék, az élelmiszerlánc szereplői számára az egyértelműség és jogbiztonság biztosítása céljából.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	…-ig* a Bizottság közzéteszi a bizonyos élelmiszerekre alkalmazandó, egyedi uniós jogszabályokban előírt címkézési követelmények átfogó és naprakész listáját. A Bizottság legkésőbb …-ig** jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett egyedi címkézési követelmények e rendeletnek való megfeleléséről. A Bizottság adott esetben a jelentéshez megfelelő javaslatot csatol.
	___________ * ** E rendelet hatálybalépése után 18 hónappal.
Indokolás
E javaslat egyik legfőbb célja az egyszerűsítés. Túl sok ágazatspecifikus európai irányelv és rendelet tartalmaz címkézési rendelkezéseket. Minden ilyen rendelkezést össze kell gyűjteni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok összhangban állnak-e az általános elvekkel, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszerláncban működő valamennyi szereplő és érdekelt könnyedén hozzáférhessen ehhez az óriási követelménymennyiséghez, figyelemmel az általános szabályoknak való megfelelés bármely esetleges hiányára.
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) „élelmiszerekre vonatkozó információ”: valamely élelmiszerre vonatkozó, és címke vagy kísérő dokumentum, illetve bármilyen egyéb eszköz – beleértve a modern technológiai eszközöket vagy a szóbeli közlést – segítségével a végső fogyasztó számára elérhetővé tett információ. Nem vonatkozik a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott kereskedelmi tájékoztatásra;	(a) „élelmiszerekre vonatkozó információ”: valamely élelmiszerre vonatkozó, és címke vagy kísérő dokumentum, illetve bármilyen egyéb eszköz – beleértve a modern technológiákat vagy a szóbeli közlést – segítségével a végső fogyasztó számára elérhetővé tett információ. Nem vonatkozik a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott kereskedelmi tájékoztatásra;
Indokolás
Nem technológiai eszközökről, hanem technológiákról van szó.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(b)„élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog”: az élelmiszerekre vonatkozó információt, és különösen a címkézést szabályozó közösségi rendelkezések, beleértve az összes élelmiszerre vagy meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó általános szabályokat és a kizárólag meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó szabályokat is;	törölve
Indokolás
Ez a rendelkezés nélkülözhető. Az, hogy mit jelent az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog, kiderül a megfelelő rendelkezések tartalmából. Ezért a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontját törölni kell.
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) „élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ”: a közösségi jogszabályok által előírt adatok, amelyeket a végső fogyasztó számára meg kell adni;	törölve
Indokolás
Ez a rendelkezés nélkülözhető. A meghatározás csupán azt mondja ki, hogy a kötelező információ olyan információ, amit a jogszabály ír elő (pleonazmus). Ezért a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontját törölni kell.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(d) „közétkeztetésben működő gazdasági szereplők”: minden olyan létesítmény (beleértve a járműveket, illetve a helyhez kötött vagy mozgó árusítóhelyeket), mint például éttermek, étkezdék, iskolák és kórházak, ahol az üzletvitel keretében a végső fogyasztónak történő átadás céljából élelmiszereket készítenek, amelyek további elkészítés nélkül fogyasztásra készek;	(d)„közétkeztetésben működő gazdasági szereplők”: minden olyan létesítmény (beleértve az automatákat, járműveket, illetve a helyhez kötött vagy mozgó árusítóhelyeket), mint például éttermek, étkezdék, iskolák és kórházak vagy kihelyezett vendéglátás, amelyekben az üzletvitel keretében a végső fogyasztónak történő átadás céljából olyan élelmiszereket készítenek, amelyeket a végső fogyasztó által történő közvetlen elfogyasztásra szántak;
Indokolás
Egyértelműsítés és szükséges kiegészítés: a kihelyezett vendéglással foglalkozó vállalkozások is a közétkeztetés résztvevői.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(e) „előre csomagolt élelmiszer”: a végső fogyasztónak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek való bemutatásra szánt egyedi tétel, amely egy élelmiszerből és annak az értékesítésre való felkínálása előtti csomagolásából áll – függetlenül attól, hogy a csomagolásban az élelmiszer teljes egészében szerepel vagy csak részben –, oly módon, hogy a csomagolás olyan legyen, hogy a tartalmát ne lehessen megváltoztatni a csomagolás felnyitása vagy módosítása nélkül;	(e)„előre csomagolt élelmiszer”: a végső fogyasztónak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek való bemutatásra szánt egyedi tétel, amely egy csomagolt élelmiszerből áll – függetlenül attól, hogy a csomagolás teljesen körülveszi az élelmiszert vagy csak részben –, oly módon, hogy a csomagolás olyan legyen, hogy a tartalmát ne lehessen megváltoztatni a csomagolás felnyitása vagy módosítása nélkül;
Indokolás
Egyszerűsítés.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ea) „nem előrecsomagolt élelmiszer”: azon élelmiszerek, amelyeket a végső fogyasztónak csomagolás nélkül kínálnak, és csak az értékesítés időpontjában csomagolnak be a végső fogyasztó számára, valamint azok az élelmiszerek és friss készítmények, amelyeket az értékesítés helyén és napján csomagolnak előre közvetlen értékesítés céljából;
Indokolás
Az üzletekben rendszerint előrecsomagolva is kínálnak élelmiszert a kiszolgálószemélyzettel működő pultok közelében, hogy a fogyasztók számára elkerülhető legyen a hosszú várakozási idő a pultnál. A fogyasztók egyéni kívánságainak megfelelően becsomagolt élelmiszerekhez hasonlóan, az előrecsomagolt termékek esetében is gyakorlatilag lehetetlen kötelezően előírt információkat biztosítani, mivel a termékek igen sokfélék, kézzel készülnek és az értékesítésre kínált termékek köre napról napra változik.
Az értékesítés helyén történő csomagolásra vonatkozó korlátozások nem egyértelműek. A terméket eladásra számos helyen kínáló kisüzemek gyakran az értékesítés napján csomagolják előre a termékeket központi előállítóhelyükön, mielőtt az értékesítés helyére szállítanák azokat. Hollandiában a hatóságok például hozzájárultak ahhoz, hogy egyenértékűnek tekintsék a „naponta friss” és a „nem előrecsomagolt” jelölést.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(f) „összetevő”: minden anyag, beleértve az élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszer-ipari enzimeket is, vagy komplex összetevő, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is; a maradékanyagok nem tekinthetők összetevőnek;	(f) „összetevő”: minden anyag, beleértve az élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszer-ipari enzimeket is, vagy komplex összetevő, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és amelyet a késztermék tartalmaz, akár módosult formában is;
Indokolás
Az összetevő fogalommeghatározásának módosítása nemkívánatos hatásokkal járna azokra a közösségi jogszabályokra, amelyek az összetevő fogalommeghatározására hivatkoznak (pl. az 1829/2003/EK rendelet). A maradékanyagok fogalmát törölni kell ebből a meghatározásból az élelmiszerjog általános elveiről szóló, 178/2002 rendelettel való összhang biztosítása érdekében. Az említett rendelet 2. cikkében szereplő meghatározás kimondja, hogy nem minősülnek élelmiszernek a „szermaradványok és szennyezések”.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(g) „eredet helye”: az a hely, amelyet az élelmiszer eredeteként feltüntetnek, és amely nem a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23–26. cikkével összhangban meghatározott származási ország;	(g) „eredet helye”: az a hely, ország vagy régió, ahol a mezőgazdasági termékek vagy összetevők teljes egészében létrejöttek, illetve azokat teljes egészében előállították a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban;
Indokolás
Az eredet helyének fogalmát pontosan meg kell határozni. A 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23. cikkének (2) bekezdése az előadó szerint tökéletes meghatározást kínál. Az egy adott helyen előállított vagy létrejött kifejezés az ott termelt növényi termékeket és az ott született és felnevelt élő állatokat jelenti. Az előadó véleménye szerint a feldolgozás helye semmiképpen nem tekinthető az eredet helyének.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – j pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(j) „címkézés”: bármilyen szöveg, védjegy, márkanév, ábra és jelzés, amely egy élelmiszerre vonatkozik, és amelyet az élelmiszert kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;	(j) „címkézés”: bármilyen szöveg, védjegy, márkanév, ábra és jelzés, amely egy élelmiszerre vonatkozik, és amelyet az élelmiszert kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;
Indokolás
A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – k pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(k) „látómező”: a csomagolás összes olyan felülete, amely egyetlen nézőpontból olvasható, ami lehetővé teszi a gyors és egyszerű hozzáférést a címkén szereplő információhoz, mivel a fogyasztók anélkül olvashatják el ezt az információt, hogy a csomagolást oda-vissza kellene forgatniuk;	(k) „látómező”: a csomagolás összes olyan felülete, amely egyetlen nézőpontból olvasható, ami lehetővé teszi a gyors és egyszerű hozzáférést a címkén szereplő információhoz;
Indokolás
Nyelvi szempontból történő javítás.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – k a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ka) „olvashatóság”: többek között írás, nyomtatás, dombornyomás, jelzés, gravírozás vagy pecsételés, ami a szokásos látóképességgel rendelkező fogyasztó számára lehetővé teszi, hogy az olyan szövegeket, mint például az élelmiszerek címkézései és jelzései, optikai segédeszközök nélkül elolvashassa; az olvashatóság a betűmérettől, a betűtípustól, a betűvonal-vastagságtól, a szó-, betű-, és sorköz méretétől, a betűvastagság és -nagyság arányától, valamint a betűk és a háttér közötti kontraszttól függ.
Indokolás
Ez a definíció azért szükséges, mivel a betűnagyság önmagában nem garantálja egy szöveg olvashatóságát.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – l pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(l) „jogszerű név”: egy élelmiszernek a rá alkalmazandó közösségi rendelkezésekben előírt neve, vagy ilyen közösségi rendelkezések hiányában az abban a tagállamban alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben előírt név, amelyben az élelmiszert a végső fogyasztónak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek értékesítik;	törölve
Indokolás
Meg kell tartani a 2000/13/EK címkézési irányelvben szereplő terminológiát.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – m pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(m) „szokásos név”: az értékesítés helye szerinti tagállamban az élelmiszer neveként a fogyasztók számára további magyarázat szükségessége nélkül elfogadott név;	(m) „szokásos név”: az értékesítés helye szerinti tagállamban az élelmiszer neveként a fogyasztók számára további magyarázat szükségessége nélkül érthető név;
Indokolás
Meg kell tartani a 2000/13/EK címkézési irányelv [német nyelvű változatában] ez idáig szereplő „szokásos név” („verkehrsübliche Bezeichnung”) terminológiát (lásd 5. cikk a) pont). Nem az elfogadottságról, hanem az érthetőségről van szó.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – o pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(o)„elsődleges összetevő(k)”: valamely élelmiszer lényeges vagy jellegzetes összetevője vagy összetevői;	törölve
Indokolás
Elutasításra került a Bizottság azon kísérlete, hogy kiegészítse az eredetre vonatkozó címkézés jelenlegi rendelkezést. Ennélfogva nincs szükség az elsődleges, lényeges és jellegzetes összetevők fogalmának meghatározására, amely fogalmakat mindeddig nem használták az élelmiszerekre vonatkozó szabályozásban. Mivel mindig is az egyszerűsítést javasoltuk, a nyilvánvaló előnyök híján ellenezzük újabb és újabb kifejezések és fogalmak létrehozását.
Ezek a kritériumok a gyakorlatban nem alkalmazhatók. Félrevezető módon nincsenek összhangban az összetevők mennyiségének jelöléséről szóló irányelv szerinti fogalommeghatározásokkal. Az 50%-os szint nem minden élelmiszer tekintetében bír ugyanakkora gyakorlati jelentőséggel.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – p pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(p)„lényeges összetevő”:valamely élelmiszer olyan összetevője, amely az adott élelmiszer több mint 50 %-át teszi ki;	törölve
Indokolás
Elutasításra került a Bizottság azon kísérlete, hogy kiegészítse az eredetre vonatkozó címkézés jelenlegi rendelkezést. Ennélfogva nincs szükség az elsődleges, lényeges és jellegzetes összetevők fogalmának meghatározására, amely fogalmakat mindeddig nem használták az élelmiszerekre vonatkozó szabályozásban. Mivel mindig is az egyszerűsítést javasoltuk, a nyilvánvaló előnyök híján ellenezzük újabb és újabb kifejezések és fogalmak létrehozását.
Ezek a kritériumok a gyakorlatban nem alkalmazhatók. Félrevezető módon nincsenek összhangban az összetevők mennyiségének jelöléséről szóló irányelv szerinti fogalommeghatározásokkal. Az 50%-os szint nem minden élelmiszer tekintetében bír ugyanakkora gyakorlati jelentőséggel.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – q pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(q) „jellegzetes összetevő”: valamely élelmiszer bármely olyan összetevője, amelyet a fogyasztó rendszerint az adott élelmiszer nevével azonosít, és amely esetében legtöbbször mennyiségi jelzés szükséges;	törölve
Indokolás
Elutasításra került a Bizottság azon kísérlete, hogy kiegészítse az eredetre vonatkozó címkézés jelenlegi rendelkezést. Ennélfogva nincs szükség az elsődleges, lényeges és jellegzetes összetevők fogalmának meghatározására, amely fogalmakat mindeddig nem használták az élelmiszerekre vonatkozó szabályozásban. Mivel mindig is az egyszerűsítést javasoltuk, a nyilvánvaló előnyök híján ellenezzük újabb és újabb kifejezések és fogalmak létrehozását.
Ezek a kritériumok a gyakorlatban nem alkalmazhatók. Félrevezető módon nincsenek összhangban az összetevők mennyiségének jelöléséről szóló irányelv szerinti fogalommeghatározásokkal. Az 50%-os szint nem minden élelmiszer tekintetében bír ugyanakkora gyakorlati jelentőséggel.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – r pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(r) „alapvető követelmények”: azok a követelmények, amelyekkel a fogyasztóvédelem és az élelmiszerekre vonatkozó információ szintjét egy adott kérdés tekintetében meghatározzák, és amelyeket a 44. cikkben említett nemzeti rendszerek kialakítását lehetővé tevő közösségi jogi aktus állapít meg;	(r) „alapvető követelmények”: azok a követelmények, amelyekkel a fogyasztóvédelem és az élelmiszerekre vonatkozó információ szintjét egy adott kérdés tekintetében meghatározzák, és amelyeket egy uniós jogi aktus állapít meg;
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – s pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(s) „az élelmiszer minőségmegőrzési időtartama”: az az idő, ameddig az élelmiszer megfelelő tárolás mellett megőrzi sajátos tulajdonságait;	(s) „az élelmiszer minőségmegőrzési időtartama”: az az idő, ameddig az élelmiszer a javasolt, illetve a csomagoláson feltüntetett speciális tárolás mellett megőrzi sajátos tulajdonságait;
Indokolás
Néhány élelmiszer olyan speciális tárolási feltételeket – például hűtést – követel meg, amelyeket az élelmiszer csomagolásán kell megadni.
A minőségmegőrzési időtartamot a feltüntetett tárolási feltételekkel összhangban kell értelmezni. Az élelmiszeripari vállalatok felelőssége, hogy a minőségmegőrzési időtartamot a tárolási feltételekkel együtt határozzák meg és tüntessék fel. Ezenfelül ugyanezen a helyen a fogyaszthatósági időt is fel kellene tüntetni.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – s a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(sa) „élelmiszer fogyaszthatósági ideje”: azon időpont, ameddig egy élelmiszer fogyasztható. Ezen időpontot követően az élelmiszer nem adható át a fogyasztók részére és nem lehet tovább feldolgozni.
Indokolás
Üdvözlendő, hogy Sommer előadó bevezette a „fogyaszthatósági idő“ fogalmának meghatározását. A meghatározás azonban kiegészítésre szorul: a fogyasztóknak való átadás tiltását a további feldolgozásra vonatkozó tiltással kell kiegészíteni. A fogyaszthatósági idő lejárta után az élelmiszert nem lehet rendeltetésének megfelelően felhasználni. A további feldolgozás tiltásával megakadályozzuk a „romlott hús“ forgalmazását.
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – s b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(sb) „gyártás időpontja”: a termék gyártásának és esetleges csomagolásának és lefagyasztásának időpontja.
Indokolás
A 25. cikk miatt szükséges fogalommeghatározás.
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – ta pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ta) „élelmiszer-utánzat“: olyan élelmiszer, amely más élelmiszer benyomását kelti, és amelyben az egyik rendszerint használt összetevőt részben vagy teljesen másikkal helyettesítik.
Indokolás
A fogyasztók elvárásait megtéveszti a rendszerint felhasznált összetevők helyett olcsóbb helyettesítő anyagokat tartalmazó élelmiszer-utánzatok egyre gyakoribb használata.
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. E rendelet alkalmazásában az élelmiszer származási országa az élelmiszer származását jelenti a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23–26. cikkével összhangban.	3. E rendelet alkalmazásában az élelmiszer származási országa az élelmiszer származását jelenti a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23–26. cikkével összhangban. A tagállamok vonatkozásában a származási ország mindig a megfelelő tagállamra utal.
Indokolás
A származási ország meghatározása tekintetében a bizottsági javaslat (3) bekezdése a Közösségi Vámkódexre hivatkozik. A Közösségi Vámkódex szerint azonban a származási hely jelölése lehet „EU” VAGY egy tagállam. Ennélfogva fontos tisztázni, hogy az EU-ból származó élelmiszerek esetében a származási ország mindig az adott tagállamra utal, nem az EU egészére.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A hús és a húst tartalmazó élelmiszerek esetében származási országnak azt az országot kell tekinteni, ahol az állat született, élete legnagyobb részében nevelték és levágták. Ha ezek különböznek, a „származási országra” való hivatkozáskor mindhárom helyet meg kell adni.
Indokolás
A hús esetében nem helyénvaló csak egy származási hely megadása, amennyiben a születés, a nevelés és a levágás helye eltér egymástól. A felmérések szerint a fogyasztók számára igen fontos információ, hogy az állat hol született, nevelkedett, illetve hol vágták le.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás a fogyasztók egészségének és érdekeinek magas szintű védelmére törekszik azáltal, hogy a végső fogyasztók számára alapot biztosít a tájékozott választáshoz és az élelmiszerek biztonságos felhasználásához, különös tekintettel az egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és etikai szempontokra.	A fogyasztók védelme érdekében az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás az egészség magas szintű védelmére, az átláthatóságra és a termékek összehasonlíthatóságára törekszik, valamint alapot biztosít a tájékozott választáshoz és az élelmiszerek biztonságos felhasználásához.
Indokolás
A szöveg szükséges kiegészítése az átláthatóság és az összehasonlíthatóság szempontjai terén. A törölt szempontok bevonása ahhoz vezethet, hogy az élelmiszerek címkézése ellenőrizhetetlenné válik, ami zavart vált ki a fogyasztónál, és ellentétes az irányelv céljával.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. Az élelmiszerek címkézésének az átlagos fogyasztó számára könnyen felismerhetőnek, olvashatónak és érthetőnek kell lennie.
Indokolás
Értelmetlen lenne egy címke, ha az nem lenne könnyen felismerhető, olvasható és érthető.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog célja, hogy a Közösségben megvalósítsa a jogszerűen előállított és forgalomba hozott élelmiszerek szabad mozgását, adott esetben figyelembe véve, hogy szükség van az előállítók jogszerű érdekeinek védelmére, valamint a minőségi termékek előállításának ösztönzésére.	2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog célja, hogy a Közösségben megvalósítsa a jogszerűen előállított és forgalomba hozott élelmiszerek szabad mozgását.
Indokolás
A mondat második fele nem fektet le szabályt. A rendeletből technikai-jogi okokból törölni kell, és preambulumbekezdésként kell beilleszteni, ha megtartása egyáltalán szükséges. Nem világos, hogy mikor és hogyan kellene az előállítók érdekeit figyelembe venni, illetve a minőségi termékek előállítását ösztönözni.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Amikor az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog új követelményeket állapít meg, mérlegelni kell az új követelmények hatálybalépését követő átmeneti időszak szükségességét, amelynek során az új követelményeknek meg nem felelő címkét viselő élelmiszereket forgalomba lehet hozni, vagy az ilyen élelmiszereknek az átmeneti időszak vége előtt forgalomba hozott készleteit azok kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet.	3. Amennyiben az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog új követelményeket állapít meg – kivéve, ha az ilyen követelmények az emberi egészség védelméhez kapcsolódnak – az új követelmények hatálybalépését követően egy átmeneti időszakot kell biztosítani, amelynek során az új követelményeknek meg nem felelő címkét viselő élelmiszereket forgalomba lehet hozni, vagy az ilyen élelmiszereknek az átmeneti időszak vége előtt forgalomba hozott készleteit azok kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet. Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó új előírások bevezetésére egységes időpontot kell kijelölni, amit a Bizottság a tagállamokkal és az érintett érdekcsoportokkal való konzultáció után határoz meg.
Indokolás
A belső piac zökkenőmentes működésének előmozdítása, valamint a csomagolási hulladék minimálisra csökkentése érdekében új címkézési követelmények bevezetése esetén célszerű átmeneti időszak előírása, kivéve, ha az közvetlen közegészségügyi kockázatot jelent, mely esetben nem biztos, hogy egy ilyen időszak helyénvaló.
A tervezett átmeneti időszak biztosítása ellenére a címkékre vonatkozó előírások nem egységes bevezetése jelentősen befolyásolja az új címkék gyártásának költségét, valamint a termékek, csomagolások és címkék használatát. Ezért ismét be kellene vezetni a címkézési előírások bevezetésére vonatkozó egységes időpont elvét (a Bizottság eredeti javaslata alapján).
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Amennyiben az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog élelmiszerekre vonatkozó kötelező információkat ír elő, ez elsősorban olyan információra vonatkozik, amely a következő csoportok valamelyikébe tartozik:	1. Amennyiben a jog élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást ír elő, ez elsősorban olyan információra vonatkozik, amely a következő csoportok valamelyikébe tartozik:
Indokolás
Szóismétlés elkerülése.
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) információ az élelmiszer azonosságáról és összetételéről, tulajdonságairól vagy egyéb jellemzőiről;	(a) információ az élelmiszer azonosságáról és összetételéről, a mennyiségekről, tulajdonságairól vagy egyéb jellemzőiről;
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii. minőségmegőrzési időtartam, tárolás és biztonságos használat;	ii. minőségmegőrzési időtartam, adott esetben a felbontást követő eltarthatósági követelmények és biztonságos használat;
Indokolás
Manapság sok élelmiszeren nem tüntetik fel a felbontást követő eltarthatóság időtartamát és arra való utalást sem, hogy azokat például bizonyos hőmérsékleten kell a felbontást követően tárolni. A fogyasztók biztonsága érdekében ezeknek az adatokat mégis meg kell jelenniük.
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii. az egészségügyi hatás, beleértve egy élelmiszer káros és veszélyes fogyasztásához kapcsolódó kockázatokat és következményeket;	törölve
Indokolás
A rendelet közvetlen célja nem az, hogy a fogyasztók egészségét figyelmeztetések által védje, hanem hogy a fogyasztók számára a tápértékre vonatkozó információk alapján tájékozott választást tegyen lehetővé, ami kiegyensúlyozott táplálkozáshoz és ezáltal hosszú távon a fogyasztók jobb egészségéhez vezet.
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) információ a táplálkozási jellemzőkről, hogy a fogyasztók – beleértve a különleges étrendi igényű fogyasztókat – tájékozott módon választhassanak.	(c) A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ szükségességének mérlegelésekor figyelembe kell venni a fogyasztók többségénél bizonyos, általuk jelentős értékűnek ítélt információk iránti, széles körben megjelenő igényt, valamint a fogyasztókat érő esetleges általánosan elfogadott előnyöket, hogy tájékozott módon választhassanak.	2. Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ szükségességének mérlegelésekor figyelembe kell venni azt, hogy az információk rendelkezésre bocsátása milyen potenciális költségekkel és haszonnal jár az érintettek (köztük a fogyasztók, a gyártók és mások) számára.
Indokolás
Az új címkézési szabályok bevezetésének csak akkor szabadna megtörténnie, ha bizonyítékokon alapuló kutatás kimutatja az ilyen új követelmények előnyeit. Az új információk nyújtásával kapcsolatos költségek nem lehetnek aránytalanok. A címkék megváltoztatása jelentős hatásokkal jár az uniós termelőkre, valamint a harmadik országokból importáló vállalkozásokra. Meg kell találni az egyensúlyt a fogyasztók és a termelők igényei között.
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az élelmiszerekre vonatkozó információ nem lehet jelentős mértékben megtévesztő, különösen:	1. Az élelmiszerekre vonatkozó információ nem lehet megtévesztő, különösen:
Indokolás
A félrevezetés a súlyosságától függetlenül félrevezetés.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) az élelmiszer jellemzői, és különösen annak jellege, azonosítása, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, tartóssága, származási országa vagy eredetének helye, gyártásának vagy előállításának módja tekintetében;	(a) annak révén, hogy az élelmiszer leírása és/vagy képi ábrázolása esetleg megtévesztheti a fogyasztót az élelmiszer jellege, azonosítása, tulajdonságai, összetétele, egyes összetevőinek a termékben megtalálható mennyisége, tartóssága, származási országa vagy eredetének helye, gyártásának vagy előállításának módja tekintetében;
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ab) oly módon, hogy a név vagy a csomagoláson szereplő képi ábrázolások a fogyasztó számára egy bizonyos termék vagy összetevő jelenlétét sugallják, noha valójában élelmiszer-utánzatról, vagy egy adott termékben rendszerint felhasznált összetevő helyettesítéséről van szó. Ilyen esetekben a termék csomagolásán, feltűnő helyen az „utánzat”, illetve „(a helyettesített anyag neve) helyett (a helyettesítő anyag neve) felhasználásával előállítva” kiegészítő megjelölést kell alkalmazni;
	Azt a terméket, amely utánzat vagy helyettesítő összetevőt tartalmaz, az értékesítés helyén lehetőség szerint el kell különíteni a többi élelmiszertől.
Indokolás
Egyre inkább terjed az olyan élelmiszer-utánzatok forgalmazása, mint amilyen például a növényi zsiradékból előállított „sajt”. Az is megállapítható, hogy egy adott termék előállításához rendszerint felhasznált összetevők helyett részben olcsóbb helyettesítő anyagokat használnak. A fogyasztók számára mindez általában nem észrevehető. Az átláthatóság érdekében ezért megfelelő címkézést kell bevezetni.
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik, holott minden hasonló élelmiszer rendelkezik ilyen jellemzőkkel.	(c) annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik, holott minden hasonló élelmiszer rendelkezik ilyen jellemzőkkel, illetve bizonyos olyan alkotórészek és/vagy tápanyagok meg nem létének különös kiemelésével, amelyeket a megfelelő élelmiszer magától értetődően nem tartalmaz;
Indokolás
A megtévesztés egyik speciális formája egy élelmiszer magától értetődő tulajdonságainak különlegességként való hangsúlyozása, pl. ha az alapvetően zsírtartalom nélküli gyümölcsös gumicukrot „zsírmentes” kifejezéssel látják el.
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ca) jelentősen csökkentett cukor- és/vagy zsírtartalommal való kifejezett hirdetés, ha ezzel egy időben az energiatartalmat (kilojoule, illetve kilokalória) nem csökkentik ennek megfelelően;
Indokolás
Az átlagfogyasztó abból indul ki, hogy egy élelmiszer, amelyet a csomagolás legfeltűnőbb felületén jelentősen csökkentett cukor- vagy zsírtartalommal hirdetnek, ennek megfelelően csökkentett energiatartalmú is. Gyakran azonban nem erről van szó, mivel a cukrot, illetve zsírt más anyagokkal helyettesítették. Ilyenkor az ilyen termékfeliratoknál a fogyasztó megtévesztéséről van szó.
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(cb) a „diétás” megjelölés feltüntetésével, ha az élelmiszer nem felel meg a speciális étrendhez szánt élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályoknak.
Indokolás
Sok olyan élelmiszer, amelyet a "diétás" felirattal látnak el, jelentősen csökkentett cukor- és zsírtartalmat, és ezáltal jelentősen csökkentett energiatartalmat sugall, noha utóbbi gyakran nem igaz. Ezért a "diétás" megjelölést csak olyan élelmiszerek részére kellene fenntartani, amelyeket kimondottan e célra szántak.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Az élelmiszerekre vonatkozó információk a speciális élelmezési célokra szánt természetes ásványvizekre és élelmiszerekre vonatkozó közösségi rendelkezésekben előírt eltérésekre is figyelemmel nem ruházhatnak fel élelmiszereket emberi betegségek megelőzésének, kezelésének vagy gyógyításának tulajdonságával, és ilyen tulajdonságokra nem is hivatkozhatnak.	3. Az élelmiszerekre vonatkozó információk a természetes ásványvizekre és a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó uniós rendelkezésekben előírt eltérésekre is figyelemmel nem ruházhatnak fel élelmiszereket emberi betegségek megelőzésének, kezelésének vagy gyógyításának tulajdonságával, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhatnak.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A (3) bekezdésben leírt tilalmat kell alkalmazni az alábbiakra is:	4. Az (1) és a (3) bekezdést alkalmazni kell az alábbiakra is:
Indokolás
Az (1) bekezdés tartalmát természetesen az élelmiszerek reklámozására és felnyitására is alkalmazni kell. Egyebekben a német változatban fordítási hiba is van.
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül az élelmiszer-ipari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban biztosítják az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog szerint az általuk végzett tevékenységekre vonatkozó követelmények betartását, és ellenőrzik e követelmények teljesülését.	1. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős személy gondoskodik a címkén feltüntetett adatok meglétéről és tartalmi pontosságáról.
Indokolás
Das Prinzip zielt darauf, dass Handelsunternehmen nicht für solche Umstände zur Verantwortung gezogen werden, die nicht in ihrem Geschäftsbereich bzw. Einflussbereich liegen. Um die Kohärenz des Gemeinschaftsrechts zu gewährleisten, ist es erforderlich, die Formulierung des Artikels 8 an die neulich verabschiedete Verordnung (EG) 767/2009 über das Inverkehrbringen und die Verwendung von Futtermitteln ( ) anzupassen. Dieser Text und der gegenwärtige Vorschlag basieren auf den gleichen Prinzipen der Verordnung (EG) 178/2002 und unterliegen den gleichen Kontrolleregeln der Verordnung (EG) 882/2004. Somit ist also unerlässlich, dass die Vorschriften bezüglich der Verantwortung der Betreiber dem gleichen Ansatz entsprechen und der deutlicheren Formulierung genießen, damit, wie von der Kommission im Erwägungsgrund 21 gewünscht, "es nicht zu einer Zersplitterung der Rechtsvorschriften in diesem Rahmen kommt".
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az élelmiszer-ipari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban nem módosítják az élelmiszereket kísérő információkat, amennyiben ez a módosítás megtévesztené a végső fogyasztót, vagy más módon csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét, különösen az egészség tekintetében.	2. Az élelmiszer-ipari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban nem módosítják az élelmiszereket kísérő információkat, amennyiben ez a módosítás megtévesztené a végső fogyasztót, vagy más módon csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét, különösen az egészség, illetve a tájékozott választás lehetősége tekintetében.
Indokolás
Egyértelműsítés.
Ez a követelmény nem korlátozódhat pusztán az egészség védelmével kapcsolatos kérdésekre.
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Azok az élelmiszer-ipari vállalkozók, akik első alkalommal hoznak forgalomba a végső fogyasztónak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek történő átadásra szánt élelmiszert, gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerekre vonatkozó információ megléte és pontossága megfeleljen az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó alkalmazandó jognak.	3. Amennyiben tevékenységük az ellenőrzésük alatt álló vállalkozáson belüli élelmiszercímkézést befolyásolja, az élelmiszer-ipari vállalkozók biztosítják, hogy az információ megfeleljen e rendelet előírásainak.
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az élelmiszerekre vonatkozó információkat nem érintő kiskereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekért felelős élelmiszer-ipari vállalkozók kellő gondossággal járnak el annak érdekében, hogy az általuk végzett tevékenységek korlátain belül biztosítsák az élelmiszerekkel kapcsolatos információkra alkalmazandó követelmények teljesülését, különösen azáltal, hogy nem szállítanak olyan élelmiszereket, amelyekről az általuk szakmai tevékenységük következtében birtokolt információk alapján tudják vagy feltételezik, hogy nem felelnek meg az előírásoknak.	4. Ha az élelmiszerekre vonatkozó információkat nem érintő kiskereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekért felelős élelmiszer-ipari vállalkozók arról szereznek tudomást, hogy valamely élelmiszer nem felel meg e rendelet előírásainak, az ilyen élelmiszert haladéktalanul kivonják a forgalomból.
Indokolás
A felelősségek egyértelmű elhatárolása érdekében egyértelműbben kell megfogalmazni a rendelkezést. A cél az, hogy a kereskedelmi vállalkozásokat ne vonják felelősségre olyan körülményekért, amelyek nem tartoznak a felelősségi, illetve hatáskörükbe. Az Európai Bíróság „Lidl Italia” ügyben hozott ítélete kiemeli az élelmiszer-kereskedők hatályos jogszabályok szerinti jogbiztonságának eddigi elégtelenségét.
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. Az élelmiszer-ipari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban gondoskodnak arról, hogy a nem előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozó információkat az élelmiszert átvevő gazdasági szereplőnek megküldjék, hogy megfelelő esetben lehetővé váljon a 91. cikk (1) bekezdésének a)–c) és f) pontjában előírt, élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ ismertetése a végső fogyasztóval.	5. Az élelmiszer-ipari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban gondoskodnak arról, hogy a nem előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozó információkat az élelmiszert továbbadás vagy további feldolgozás céljából átvevő gazdasági szereplőnek rendelkezésére bocsássák, hogy kérés esetén lehetővé váljon a 91. cikk (1) bekezdésének a)–c), f) és g) pontjában előírt, élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ ismertetése a végső fogyasztóval.
Indokolás
Egyértelműsítés.
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az élelmiszer-ipari vállalkozók az első albekezdés rendelkezéseitől eltérően gondoskodnak arról, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének a), f) és h) pontjában megadott adatok a forgalmazásra szánt élelmiszerek külső csomagolásán szintén megjelenjenek.	Az élelmiszer-ipari vállalkozók az első albekezdés rendelkezéseitől eltérően gondoskodnak arról, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének a), e), f), g) és h) pontjában megadott adatok a forgalmazásra szánt élelmiszerek külső csomagolásán szintén megjelenjenek.
Indokolás
A nettó mennyiség is fontos információ, amelynek meg kell jelennie a külső csomagoláson csakúgy, mint a speciális tárolási vagy felhasználási feltételeknek.
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kötelező adatok felsorolása	A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.
Indokolás
Nyelvi szempontból történő javítás.
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A 10–34. cikknek megfelelően, és az e fejezetben foglalt kivételek függvényében a következő adatokat kötelező külön feltüntetni:	1. A 10–34. cikknek megfelelően, és az e fejezetben, valamint az V. és a VI. fejezetben foglalt kivételek függvényében a következő adatokat kötelező külön feltüntetni.
Indokolás
Az V. és VI. fejezetre történő hivatkozás egyértelművé teszi, hogy nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében nem minden kötelező adat szükséges, továbbá hogy az önkéntesen címkézett élelmiszerek esetében a IV. fejezet előírásai csak az önkéntes információk biztosítása esetén alkalmazandók. A tápértékre vonatkozó tájékoztatást önkéntesen biztosító élelmiszer-ipari vállalkozóknak nem kellene más olyan információkat is biztosítaniuk, amelyek az előrecsomagolt élelmiszerek esetében általában kötelezőek, ám amelyek nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében irrelevánsak. Ezenkívül az élelmiszer-ipari vállalkozók számára rugalmasságot kellene biztosítani a tájékoztatás nyújtásának mikéntje tekintetében.
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) az élelmiszer megnevezése;	(a) a termék kereskedelmi megnevezése;
Indokolás
Lásd a 2. cikk (2) bekezdésének m) pontjára vonatkozó módosítást.
Nyelvi kiigazítás a 2000/13/EK irányelv (címkézési irányelv) jelenleg alkalmazott szóhasználatával való összhang biztosítása érdekében (vö. 3. cikk: többek között „kereskedelmi megnevezés”).
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) a II. mellékletben szereplő, allergiát vagy intoleranciát okozó valamennyi összetevő és az ezekből származó összes anyag;	(c) a II. mellékletben szereplő, allergiát vagy intoleranciát okozó valamennyi összetevő és az ezekből származó összes anyag a nem előcsomagolt élelmiszerekre vonatkozó egyedi rendelkezések kellő tiszteletben tartásával;
Indokolás
Nyelvi szempontból történő javítás.
A 13. cikk (4) bekezdéséve kapcsolatos bizottsági szöveg az allergiát okozó összetevőkre vonatkozó címkézési kötelezettséget nem előrecsomagolt élelmiszerekre is kiterjeszti. Az allergiát okozó összetevők nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében történő címkézésére vonatkozó előírás az allergének szisztematikus címkézését jelentené a keresztszennyeződés kockázatának megelőzése érdekében.
Az allergiában szenvedőket tömörítő szervezetek azonban, úgy tűnik, hogy az erről szóló információknak az árusító helyeken történő kötelező megjelenítését részesítik előnyben nyilvánosan látható tájékoztatás vagy rendelkezésre álló adatlapok formájában.
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(d) bizonyos összetevők vagy összetevőkategóriák mennyisége;	(d) bizonyos összetevők vagy összetevőkategóriák mennyisége a VI. melléklet szerint;
Indokolás
A helyes kereszthivatkozás beillesztése.
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(e) az élelmiszer nettó mennyisége;	(e) az élelmiszer nettó mennyisége a csomagolás időpontjában;
Indokolás
Az élelmiszer nettó mennyisége változhat a gyártás, az értékesítés és a fogyasztás között eltelt időszakban. A gyártó csak a csomagolás idején képes befolyásolni a nettó mennyiséget, és nem tehető felelőssé az élelmiszer nettó mennyiségének az értékesítés és/vagy fogyasztás idejére bekövetkező változásáért.
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(f) a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időtartam lejárata;	(f) a minőség megőrzésének várható időtartama vagy – a mikrobiológiai szempontból romlandó élelmiszerek esetében – a fogyaszthatósági időtartam lejárata;
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(fa) mélyhűtött termékek esetén a gyártás időpontja;
Indokolás
Ennek az adatnak azért van értelme, hogy a fogyasztónak lehetőséget adjon arra, hogy felismerje a túl sokáig tárolt mélyhűtött termékeket (ld. „rothadt hús”-botrányt).
Módosítás  98 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(g) speciális tárolási vagy felhasználási feltételek;	(g) szükség esetén a tárolás és/vagy felhasználás különleges feltételei; ideértve a hűtési és tárolási feltételekre, valamint a termék felbontás előtti és utáni eltarthatóságára vonatkozó információkat, amennyiben az ilyen információk hiányában lehetetlen lenne megfelelően felhasználni az élelmiszert.
Módosítás  99 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ga) felhasználási útmutató, valahányszor az ilyen útmutató hiányában lehetetlen lenne megfelelően felhasználni az élelmiszert;
Indokolás
A 9. cikk (1) bekezdése j) pontjának áttétele erre a helyre átláthatósági és logikai okokból.
Módosítás  100 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(h) az előállító vagy csomagoló, illetve a Közösségen belül székhellyel rendelkező eladó neve vagy cégneve és címe;	(h) az előállító vagy csomagoló, illetve – harmadik országokból származó termékek esetén – az Unión belül székhellyel rendelkező eladó/importőr, valamint adott esetben az élelmiszert a saját nevén vagy cégnevén forgalmazó élelmiszer-ipari vállalkozás neve, cégneve vagy védjegye és címe;
Indokolás
Biztosítani kell az élelmiszerterméket elsőként a közösségi piacon forgalomba hozó vállalkozás nevének vagy cégnevének és Közösségen belüli címének kötelező feltüntetését. Ennek érdekében ki kell egészíteni és pontosítani kell a felsorolást.
Fontos egy élelmiszer valódi előállítójának megnevezési kötelezettségét bevezetni, egyrészt a fogyasztó helyes tájékoztatása, másrészt az élelmiszeripar versenyképességének előmozdítása érdekében. E kötelezettség hiánya az évek során a saját márkás termékek jelenségéhez vezetett, amelyek az agrár-élelmiszeripari ágazat vállalkozásainak jövedelmezőségét, ezáltal létét is veszélyeztetik.
A közösségi és az importált termékek közötti egyenlő elbánás elvével összhangban a harmadik országokból behozott termékek esetén az importőr feltüntetése jelentőséggel bír.
Módosítás  101 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Javasolt konszolidált módosítás
(i) a származási országnak vagy az eredet helyének adatai abban az esetben, ha ezek feltüntetésének elmulasztása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében, különösen, ha az élelmiszerhez csatolt információ vagy a címke egésze egyébként arra utalna, hogy az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye más; ilyen esetekben a jelölést a 35. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 35. cikk (5) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni;	(i) a származási országot vagy az eredet helyét meg kell adni az alábbiak esetében:
	- hús;
	- baromfi;
	- tejtermékek;
	- friss gyümölcs és zöldség;
	- egyéb, egyetlen összetevőt tartalmazó élelmiszerek; valamint
	hús, baromfi és hal, amennyiben egy feldolgozott élelmiszer összetevőjeként kerül felhasználásra.
	A hús és a baromfi esetében a származási országnak vagy az eredet helyének jelölése csak akkor lehet egyetlen hely, ha az állatok születése, nevelése és levágása ugyanabban az országban vagy ugyanazon a helyen történt. Más esetekben a születés, a nevelés és a levágás különböző helyeinek mindegyikét fel kell tüntetni.
	Amennyiben megfelelő okok miatt a gyakorlatban nem lehetséges a származási ország címkén történő feltüntetése, e helyett az alábbi nyilatkozatot kell szerepeltetni:
	- „ismeretlen eredetű”
	Minden más élelmiszer vonatkozásában a származási országnak vagy az eredet helyének adatai abban az esetben, ha ezek feltüntetésének elmulasztása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében, különösen, ha az élelmiszerhez csatolt információ vagy a címke egésze egyébként arra utalna, hogy az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye más; ilyen esetekben a jelölést a 35. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 35. cikk (5) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni;
Módosítás  102 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az (1) bekezdésben említett adatokat betűvel és számmal kell jelezni, kivéve ha a fogyasztókat egy vagy több adat tekintetében a Bizottság által elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott más kifejezési formában tüntetik fel. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	2. Az (1) bekezdésben említett adatokat betűvel és számmal kell jelezni.
Indokolás
A kötelező adatok listája a rendelet lényegét képezi. Ezért ezen adatok feltüntetésének formáit nem lehet megváltoztatni komitológiai eljárás révén, amelyet a nem alapvető elemek megváltoztatására hoztak létre.
Módosítás  103 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A Bizottság módosíthatja a kötelező adatok (1) bekezdésben megállapított felsorolását. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
Az (1) bekezdésben szereplő felsorolás alapvető fontosságú elemeket tartalmaz, amelyek ezért nem tartozhatnak a szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá.
Módosítás  104 Rendeletre irányuló javaslat 9 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	9a. cikk
	Mentességek mikrovállalkozások részére
	A mikrovállalkozások által előállított kézművesipari termékek mentesülnek a 9. cikk (1) bekezdésének l) pontjában foglalt követelmény alól. E termékek mentesülhetnek a 9. cikk (1) bekezdésének a)–k) pontjában foglalt tájékoztatási követelmények alól, amennyiben az előállítás helyén kerülnek forgalomba, és az eladószemélyzet kérésre biztosítani tudja az információkat. További lehetőség az információknak a polcokon elhelyezett címkék segítségével történő megadása.
Indokolás
Mentesség adható a kézművesipari termékeket előállító mikrovállalkozásoknak.
Módosítás  105 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Eltérés a kötelező adatokra vonatkozó követelményektől	törölve
A meghatározott élelmiszertípusokra vagy -kategóriákra nézve a Bizottság kivételes esetben rendelkezhet a 9. cikk (1) bekezdésének b) és f) pontjától való eltérésről, feltéve hogy ez nem eredményezi a végső fogyasztó és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplő nem megfelelő tájékoztatását. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Indokolás
Amennyiben az egyes élelmiszerekre vonatkozó külön jogi előírások vagy e rendelet nem rendelkezik róla, az előírt adatoknak valamennyi élelmiszerre vonatkozniuk kell, és a Bizottság számára nem szabad kivételes rendelkezéseket lehetővé tenni.
Módosítás  106 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 9. cikk rendelkezései nem érintik a tömegre és mérésre vonatkozó pontosabb közösségi rendelkezéseket.	A 9. cikk rendelkezései nem érintik a tömegre és mérésre vonatkozó pontosabb közösségi rendelkezéseket. Az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 rendelkezéseit be kell tartani.
	_________
	1 HL L 247., 2007.9.21., 17. o.
Indokolás
A rendelet könnyebb érthetősége érdekében azt ki kell egészíteni az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2007/45/EK irányelvre való hivatkozással.
Módosítás  107 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ a csomagoláson vagy az arra rögzített címkézésen található.	2. Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ a csomagoláson található.
Indokolás
A törölt rész ahhoz vezethetne, hogy az élelmiszerekhez „kísérő cédulákat” mellékelnek. Ezt el kell kerülni.
Módosítás  108 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A Bizottság rendelkezhet bizonyos kötelező adatoknak a csomagolástól vagy a címkétől eltérő módon megvalósuló elérhetőségéről, feltéve, hogy az e rendelet II. fejezetében megállapított általános elvek és követelmények teljesülnek. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 495. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
A kötelező adatok megjelenítése a rendelet legfontosabb részét képezi. Ezen adatok feltüntetési módja nem változtatható meg az e rendelet nem lényegi rendelkezéseinek módosítását célzó intézkedések által.
Módosítás  109 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Nem előrecsomagolt élelmiszer esetében a 41. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.	törölve
Módosítás  110 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus közösségi jogszabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének a)–k) pontjában említett követelmények tekintetében, ha az adatokat feltüntetik a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén, a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokat a külső csomagolásra vagy a címkére kell nyomtatni, legalább 3 mm-es betűméretű karakterekkel, és azokat oly módon kell feltüntetni, hogy biztosított legyen a nyomtatott szöveg és a háttér jelentős eltérése.	1. Az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus uniós jogszabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének a)–k) pontjában említett követelmények tekintetében, a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokat a külső csomagolásra vagy a címkére kell nyomtatni oly módon, hogy biztosítva legyen egyértelmű olvashatóságuk. Figyelembe kell venni a betűméret, a betűtípus, a betűk és a háttér közötti kontraszt, a karakterköz és a sorköz beállításához hasonló kritériumokat.
	A konzultációs eljárás során a Bizottság az érintett felekkel közösen kötelező érvényű iránymutatást készít az élelmiszereken feltüntetett fogyasztói információk olvashatósága vonatkozásában.
	Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás  111 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. Az 1999. március 25-i, a speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló 1999/21/EGK irányelv szerinti, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek, valamint a 2006. december 22-i 2006/141/EK és a 2006. december 5-i 2006/125/EK bizottsági irányelvek hatálya alá tartozó, anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, továbbá a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt bébiételek esetében, amelyekre a közösségi jogszabályok a 9. cikk (1) bekezdésében foglaltaknál bővebb kötelező címkézést írnak elő, a betűméretnek elegendő nagyságúnak kell lennie a fogyasztók általi olvashatóság valamint az e termékek különleges rendeltetésére vonatkozó kiegészítő információk követelményeinek kielégítéséhez.
Módosítás  112 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el a kötelező adatok feltüntetéséről, valamint a (2) bekezdésben említett követelményeknek a 10. és 38. cikkben említett meghatározott élelmiszerkategóriákra vagy -típusokra vonatkozó kiegészítő kötelező adatokra történő kiterjesztéséről. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkoznak, a 49. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással kell elfogadni.	törölve
Indokolás
Ez a bekezdés túl széles körű jogosultságokat biztosítana a Bizottság részére, mert ebben az esetben semmiképpen sem „nem alapvető fontosságú elemekről” van szó.
Módosítás  113 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Az (1) bekezdésben említett legkisebb betűméret nem alkalmazandó abban az esetben, ha a csomagolás vagy tárolóedény legnagyobb felülete kevesebb mint 10 cm2.	törölve
Indokolás
Az olyan csomagolásokon vagy tárolóedényeken is olvashatónak kell lenniük a feliratoknak, amelyek legnagyobb felülete kisebb mint 10 cm2, különben nincs értelmük. Ebből a szempontból csak az a kérdés fontos, hogy milyen adatokat kell kötelezően előírni a kis termékcsomagolások esetében. Ezt a kérdést máshol tisztázzuk.
Módosítás  114 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. A 17. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott élelmiszerek esetében a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.	5. A 17. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott élelmiszerek esetében a (2) bekezdést nem kell alkalmazni. Külön nemzeti rendelkezéseket lehet elfogadni az ilyen csomagolásokra és tárolóedényekre, ha az adott tagállam több hivatalos nyelvvel rendelkezik.
Módosítás  115 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5a. Rövidítések – ideértve a kezdőbetűket – nem alkalmazhatók, ha félrevezethetik a fogyasztókat.
Módosítás 116 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információkat szembetűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen láthatók, jól olvashatók és megfelelő esetben letörölhetetlenek legyenek. Nem rejthetik el, halványíthatják el, vonhatják el róluk a figyelmet vagy szakíthatják meg azokat más írott vagy képi anyaggal vagy bármilyen egyéb, a láthatóságot befolyásoló anyaggal.	6. Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információkat szembetűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen láthatók, jól olvashatók és megfelelő esetben letörölhetetlenek legyenek. Nem rejthetik el, halványíthatják el vagy szakíthatják meg azokat más írott vagy képi anyaggal, bármilyen egyéb anyaggal vagy magával az élelmiszer csomagolásával, esetleg a ragasztási füllel.
Indokolás
Szükséges kiegészítés. Különbözőképpen lehetne értelmezni, hogy milyen információk vonják el a figyelmet, ami ezért veszélyeztetné az élelmiszer-kereskedők jogbiztonságát.
Módosítás                117 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információk feltüntetése nem eredményezheti az élelmiszer-csomagolóanyag, illetve tárolóedény méretének és/vagy tömegének megnövekedését, illetve nem eredményezhet nagyobb környezeti terhelést.
Indokolás
Az élelmiszerekre vonatkozó információk kötelező feltüntetése alapot teremthet a piaci szereplőknek arra, hogy megváltoztassák a csomagolás terjedelmét, s ezért fennáll a veszélye annak, hogy növekedni fog a csomagolóanyagokból származó hulladékok mennyisége. Ez ellentétes lenne az Európai Unió hulladékkezelési szabályozásának „megelőzési” elvével.
Módosítás  118 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ a vásárlás befejezését megelőzően rendelkezésre áll, és szerepel a távértékesítést alátámasztó anyagban vagy más megfelelő eszközökkel bocsátják rendelkezésre;	(a) a 9. és 29. cikkben előírt, élelmiszerekre vonatkozó információ a vásárló kérésére a vásárlás befejezését megelőzően rendelkezésre áll, és szerepelhet a távértékesítést alátámasztó anyagban vagy más megfelelő eszközökkel bocsátják rendelkezésre;
Indokolás
A termékösszetevők rendszeres változásai (pl. a sótartalom vagy a zsírok helyettesítése) gyakorlatilag lehetetlenné teszik a távértékesítést alátámasztó minden anyag állandó naprakészségét. A katalógusok és a brosúrák a legelterjedtebbek a távértékesítésben, főleg a kis- és középvállalkozások esetében. A jelentős költségeken kívül, e javaslat jelentős környezetszennyezéshez is vezetne, mivel a katalógusokhoz a jövőben négyszer annyi papírra volna szükség a kötelező információkra vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében.
Módosítás  119 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(b) a 9. cikk (1) bekezdésének d), f), g), h) és k) pontjában meghatározott adatokat csak a teljesítés pillanatában kell megadni.	(b) a 9. cikk f) és j) pontjában meghatározott adatokat csak a teljesítés pillanatában kell megadni.
Indokolás
Az alkoholos italok alkoholtartalma rendkívül fontos információ, amelynek a fogyasztók számára táv- vagy online értékesítés esetén már a termékek kiszállítása előtt rendelkezésre kell állnia. A felhasználásra vonatkozó információkra azonban csak a termék fogyasztásakor van szükség, így azokat elegendő a teljesítés pillanatában megadni.
A minimális eltarthatósági dátumon kívül – amelyet nem lehet előre megadni –, a távértékesítéssel árusított élelmiszereknek ugyanazon tájékoztatási előírásoknak kell megfelelniük, mint a boltban árusított élelmiszereknek.
Módosítás  120 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A 9. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információk a forgalmazás helye szerinti tagállam fogyasztói által könnyen érthető nyelven jelennek meg.	1. A 9. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információkat a forgalmazás helye szerinti tagállam átlagos fogyasztói által könnyen érthető nyelvi megfogalmazásban kell megjeleníteni.
Indokolás
A „nyelvi megfogalmazás” fogalma mind a hivatalos nyelvet, mind a megfogalmazást magában foglalja.
Módosítás  121 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam előírhatja, hogy az adatokat a Közösség hivatalos nyelvei közül egy vagy több nyelven tüntessék fel.	2. Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam előírhatja, hogy az adatokat tüntessék fel az Unió hivatalos nyelvei közül egy vagy több nyelven. Ezen követelmény azonban nem akadályozhatja meg, hogy a kötelező információkat e helyett az Unió egy másik, a kérdéses tagállamban a fogyasztók által könnyen megértett hivatalos nyelvén adják meg.
Indokolás
Míg az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatást olyan nyelven kell biztosítani, amelyet a fogyasztók értenek, a szabályok nem akadályozhatják az áruk szabad mozgását. A nyelvvel kapcsolatos szabályoknak kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a fogyasztók számára, hogy olyan nyelven kapjanak tájékoztatást, amelyet nehézség nélkül megértenek. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata is támogatta ezt a fajta rugalmasságot.
Módosítás  122 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. A vámmentes területen értékesített élelmiszereket forgalomba lehet hozni kizárólag angol nyelvű szöveggel.
Indokolás
A vámmentes területen végzett értékesítés elsősorban a nemzetközi utazóközönségre, nem pedig a nemzeti piac fogyasztóira irányul. Ezért ezen élelmiszerek esetében biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy az információkat csak az utazás nemzetközi nyelvén, azaz angolul bocsássák rendelkezésre.
Módosítás  123 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Egyes kötelező adatok elhagyása	Egyes kötelező adatok közlésére vonatkozó kivételek
Indokolás
Technikai szövegezési módosítás.
Módosítás  124 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Újrafelhasználásra szánt, letörölhetetlenül megjelölt és ezért címkét, gyűrűt vagy gallért nem viselő üvegtartályok esetében kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e), f) és l) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező.	1. Újrafelhasználásra szánt, letörölhetetlenül megjelölt és ezért címkét, gyűrűt vagy gallért nem viselő üvegtartályok esetében kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező.
Indokolás
A kötelező tápértékjelölést elutasítjuk. Rendszerint éppen az újrafelhasználásra szánt üvegpalackok azok, amelyeket egyedi adagként (pl. 200 ml vagy 250 ml) értékesítenek. A palackokon az adatok feltüntetésére rendelkezésre álló hely igen szűkös. Ezért meg kell tartani a címkézés eddigi terjedelmét, azaz a kereskedelmi nevet, a nettó töltőmennyiséget, az allergén anyagokat és a minőségmegőrzési időtartamot (vö. a 2000/13/EK címkézési irányelv 13. cikkének (4) bekezdése).
Módosítás  125 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Olyan csomagolás vagy tartó esetében, amelyek legnagyobb felülete 10 cm2-nél kisebb, kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező a csomagoláson vagy a címkén. A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat más eszközökkel kell megadni vagy a fogyasztó kérésére elérhetővé tenni.	2. Olyan csomagolás vagy tárolóedény esetében, amelynek legnagyobb nyomtatható felülete 80 cm2-nél kisebb, kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában, valamint a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező a csomagoláson vagy a címkén. További információk megadása a csomagoláson önkéntes alapon lehetséges. A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat más eszközökkel kell megadni vagy a fogyasztó kérésére elérhetővé tenni.
Indokolás
Az élelmiszerek energiatartalmának megadása lényeges információ, és döntő fontosságú lehet a tájékozott vásárlói döntéshez. Lehetővé kell tenni, hogy a gyártók önkéntes alapon további információkat is feltüntethessenek.
Módosítás  126 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatást előíró egyéb közösségi jogszabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említett jelölést nem kötelező feltüntetni a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek esetében.	3. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatást előíró egyéb közösségi jogszabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említett tápértékjelölést nem kötelező feltüntetni a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek esetében.
Indokolás
A bizottsági javaslatban foglalt eltérés a csomagolóanyagra vonatkozóan nem realisztikus és megvalósíthatatlan.
Módosítás  127 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A nem előrecsomagolt áruk, továbbá a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett, közétkeztetésben működő gazdasági szereplők árui esetében a 9., valamint a 29. cikkben felsorolt adatokat nem kell feltüntetni.
Indokolás
Az élelmiszer-kiskereskedelem és élelmiszer-kisipar vállalkozásai – többek között a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők vagy a közvetlen termékértékesítést végző mezőgazdasági üzemek – is állítanak elő termékeket a fogyasztók számára történő közvetlen eladásra. Nincsenek szabványosított eljárások: az összetevők naponta változnak. Számításba kell venni azt is, hogy éppen az élelmiszer-kisipar garantálja a regionális különlegességek megőrzését, a kreativitást és az innovációt, és ezáltal biztosítja a kínálat sokszínűségét. Ezért fontos, hogy az említett gyártókra ne vonatkozzon a kötelező tápértékjelölés.
Módosítás  128 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés – 1 b albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Közétkeztetési láncok által felszolgált, szabványosított élelmiszerek esetében azok csomagolásán fel kell tüntetni a 9. cikk (1) bekezdésének a), b), c), i) és l) pontjaiban felsorolt adatokat.
Indokolás
Szabványosított élelmiszert felszolgáló, a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők, például gyorsétkeztető hálózatok az élelmiszer csomagolásán kötelesek megadni az alábbi információkat: az élelmiszer megnevezése, tartalma, allergén tulajdonságai és származási országa.
Módosítás  129 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Egy élelmiszer megnevezése a jogszerű neve. Ilyen név hiányában az élelmiszer megnevezése a szokásos neve, vagy amennyiben nincs szokásos neve, vagy a szokásos nevét nem használják, az élelmiszer leíró nevét kell feltüntetni.	1. Valamely élelmiszer megnevezése a vonatkozó jogszabályokban előírt megnevezés. Ilyen név hiányában az élelmiszer megnevezése a szokásos neve, vagy amennyiben nincs szokásos neve, vagy a szokásos nevét nem használják, az élelmiszer leíró nevét kell feltüntetni.
Indokolás
Nyelvi kiigazítás a címkézésről szóló 2000/13/EK irányelvben eddig használt terminológiának megfelelően.
Módosítás  130 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. Ha egy termék nanoanyagokat tartalmaz, akkor ezt az összetevők listáján a „nano” jelzéssel egyértelműen fel kell tüntetni.
Indokolás
Ez a kiegészítés az átláthatóságot szolgálja, és a fogyasztók választási szabadságát biztosítja.
Módosítás 131 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1b. Az első öt összetevő között tojást vagy tojástermékeket tartalmazó élelmiszerek esetében a 2007/557/EK bizottsági rendelet által előírt megjelölést kell az adott összetevőt követően zárójelben feltüntetni az összetevők listáján, attól függően, hogy milyen módszerrel termelték az élelmiszer összetevőjét képező tojást. Az ökológiai termelésből származó tojások tekintetében az adott összetevő a 2007/834/EK tanácsi rendelet 23. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint tüntethető fel a címkén.
Indokolás
Számos fogyasztó tudni szeretné, milyen módszerrel termelték az élelmiszer összetevőjét képező tojást. Az összetevőket ezért a “szabad tartásban termelt tojás”, „alternatív tartásban termelt tojás” vagy „ketreces tartásból származó tojás” megjelölések valamelyikének alkalmazásával pontosítani kell.
Módosítás  132 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az összetevők listájának elhagyása	Az összetevők listájára vonatkozó általános kivételek
Indokolás
Nyelvi módosítás az érthetőség miatt.
Módosítás  133 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – cím és bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az élelmiszer alkotóelemeinek elhagyása az összetevők listájáról
Az élelmiszerek alábbi alkotóelemeit nem kötelező szerepeltetni az összetevők listáján:	Az alábbiak nem minősülnek élelmiszer-összetevőknek:
Indokolás
A könnyebb érthetőség kedvéért meg kell változtatni a címet. A 21. cikk érthetetlen okból a rendszer megváltoztatását javasolja: míg eddig a felsorolt anyagokat és termékeket jogi vélelem útján kizárták az összetevők fogalommeghatározásából, úgy tűnik, hogy a jövőben csak az összetevők listájában való kötelező felsorolásból zárják ki. A jelenlegi megközelítést fenn kell tartani. Módosítása kritikus hatással bírna számos olyan közösségi jogszabályra, amely hivatkozik az „élelmiszer-összetevők fogalmára” (többek között az 1829/2003/EK rendelet vagy az enzimekről szóló jövőbeni rendelet [vö. a 2. cikk (4) bekezdésében foglalt kivételek]).
Módosítás  134 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) azok a szigorúan szükséges mértékben használt anyagok, amelyeket oldószerként vagy tápanyagokhoz, adalékanyagokhoz vagy aromákhoz közegként használnak;	(c) azok a szigorúan szükséges mértékben használt anyagok, amelyeket oldószerként vagy tápanyagokhoz, adalékanyagokhoz, enzimekhez vagy aromákhoz közegként használnak;
Indokolás
Az anyagok felsorolásának kiegészítése.
Módosítás  135 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A II. mellékletben felsorolt valamennyi összetevőt vagy az említett mellékletben felsorolt összetevőből származó valamennyi anyagot – az említett mellékletben meghatározott kivételekre is figyelemmel – fel kell tüntetni a címkén, az összetevő nevének pontos említésével.	1. A II. mellékletben felsorolt valamennyi összetevőt vagy az említett mellékletben felsorolt összetevőből származó valamennyi anyagot – az említett mellékletben meghatározott kivételekre is figyelemmel – mindig fel kell tüntetni az összetevők listáján, méghozzá oly módon, hogy az allergia vagy túlérzékenység lehetősége azonnal egyértelműen felismerhető legyen.
Indokolás
Pontosítás, annak egyértelművé tétele, hogy az összetevők elnevezéseit oly módon kell megválasztani, hogy az allergiában szenvedők felismerjék az összetevők esetleges allergén hatását.
Módosítás  136 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ba) nem előre csomagolt élelmiszerekről van szó. Ebben az esetben az eladótérben vagy az étlapokon jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy:
	- az ügyfelek a vásárlás során és/vagy a kihelyezett tájékoztató anyagon keresztül tájékoztatást kaphatnak az allergén anyagokról,
	- a keresztszennyeződés veszélye nem zárható ki.
Indokolás
Az allergén anyagok széles körű feltüntetése minden terméken a nem előre csomagolt áruk esetében szinte lehetetlen, és főleg a kis- és középvállalkozások esetében jelentős versenyhátrányokhoz és többletköltségekhez vezetne. Ezenkívül a korlátozott feldolgozófelülettel működő üzemekben nem zárható ki a keresztszennyeződés lehetősége sem. A kötelező, jól látható felirat biztosítja a vállalkozások számára a jogbiztonságot.
Módosítás  137 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) az érintett összetevő vagy összetevők kategóriája megjelenik az élelmiszer megnevezésében, vagy a fogyasztó azt vagy azokat rendszerint társítja az említett megnevezéssel; vagy	(a) az érintett összetevő vagy összetevők kategóriája megjelenik az élelmiszer kereskedelmi nevében, vagy a fogyasztó azt vagy azokat rendszerint társítja az említett kereskedelmi névvel; vagy
Indokolás
Meg kell tartani a 2000/13/EK címkézési irányelv [német nyelvű változatában] ez idáig szereplő „szokásos név” („verkehrsübliche Bezeichnung”) terminológiát.
Módosítás  138 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A Bizottság az (1) bekezdést más esetek beillesztésével módosíthatja. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
Ez a bekezdés túl széles körű jogosultságokat biztosítana a Bizottság részére, mert ebben az esetben semmiképpen sem „nem alapvető fontosságú elemekről” van szó.
Módosítás  139 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) más termékek esetében tömegegységben	(a) az emberi fogyasztásra szánt folyadékok tárolóiról szóló 1985. június 27-i 85/339/EGK tanácsi irányelv1 értelmében folyadékok esetében térfogategységben;
	__________
	1 HL L 176., 1985.7.6., 18. o.
Indokolás
Nyelvi kiigazítás a címkézésről szóló 2000/13/EK irányelvben eddig használt terminológiának megfelelően.
Módosítás  140 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minőségmegőrzési időtartam és fogyaszthatósági időtartam	Minőségmegőrzési időtartam, fogyaszthatósági időtartam és a gyártás időpontja
Indokolás
A gyártás dátumának a 25. cikk (2) bekezdésébe való beillesztéséből adódó módosítás.
Módosítás  141 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A megfelelő dátumot a IX. melléklettel összhangban kell kifejezni.	2. A megfelelő dátumnak könnyen megtalálhatónak kell lennie, és nem szabad letakarni. A következőképpen kell jelölni:
	A. MINŐSÉGMEGŐRZÉSI IDŐTARTAM:
	(a) A dátumot az alábbi szavak előzik meg:
	- „Minőségét megőrzi…-ig”, amennyiben a dátumban szerepel a nap megjelölése,
	- „Minőségét megőrzi… végéig” más esetekben.
	(b) Az a) pontban meghatározott szavakat a következőkkel kell kiegészíteni:
	- maga a dátum; vagy
	- utalás arra, hogy a dátum hol található a címkézésen.
	Ha szükséges, ezeket az adatokat a tárolási feltételek leírása követi, amelyeket be kell tartani, ha a terméket a megadott időszakon keresztül meg kívánják őrizni.
	(c) A dátum kódolatlan formában tartalmazza a napot, a hónapot és az évet, ebben a sorrendben.
	Azon élelmiszerek esetében:
	- amelyek 3 hónapnál rövidebb ideig tárolhatók: elegendő a napot és a hónapot feltüntetni;
	- amelyek 3 hónapnál hosszabb, de 18 hónapnál kevesebb ideig tárolhatók, elegendő a hónapot és az évet feltüntetni;
	- amelyek 18 hónapnál hosszabb ideig eltarthatók, elegendő az évet feltüntetni.
	(d) A minőségmegőrzési időtartamot minden egyes előre csomagolt adagon fel kell tüntetni.
	(e) Az egyéb típusú minőségmegőrzési időt előíró uniós rendelkezések függvényében a minőségmegőrzési időtartam feltüntetése nem szükséges az alábbi esetekben:
	- friss gyümölcs és zöldség, beleértve a burgonyát, amely nincs meghámozva, felvágva vagy hasonló módon előkészítve, ez az eltérés nem vonatkozik a magok csíráira és hasonló termékekre, például a hüvelyesek csíráira;
	- szőlőtől eltérő gyümölcsből előállított bor, likőrbor, habzóbor, aromásított bor és hasonló termékek, továbbá a 2206 00 91, 2206 00 93 és 2206 00 99 KN-kód alá sorolt, szőlőből vagy szőlőmustból előállított italok;
	- legalább 10 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó italok;
	- alkoholmentes üdítőitalok, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok és több mint 1,2 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó alkoholos italok ötliteresnél nagyobb különálló, a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt tárolóedényekben;
	- pék- vagy cukrászáruk, amelyeket jellegükből eredően a gyártásuktól számított 24 órán belül elfogyasztanak;
	- ecet;
	- főzősó;
	- szilárd cukor;
	- csaknem kizárólag ízesített és/vagy színezett cukorféléket tartalmazó cukrásztermékek;
	- rágógumi és hasonló, rágásra szánt termékek.
	B. FOGYASZTHATÓSÁGI IDŐTARTAM:
	(a) A dátumot a „Fogyasztható …-ig” szavak előzik meg;
	(b) Az a) pont szerinti kifejezést az alábbiakkal kell kiegészíteni:
	- maga a dátum, vagy
	- utalás arra, hogy a dátum hol található a címkézésen.
	Ezen adatokat a biztosítandó tárolási feltételek leírása követi.
	(c) A dátum kódolatlan formában tartalmazza a napot, a hónapot és adott esetben az évet, ebben a sorrendben.
	(d) Az e bekezdés A. szakaszának c) pontjában meghatározott minőségmegőrzési időtartam feltüntetésének részleteit a 49. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályozási bizottsági eljárással lehet megállapítani.
	C. A GYÁRTÁS IDŐPONTJA:
	(a) A dátumot a „Gyártás időpontja:” szavak előzik meg.
	(b) Az a) pontban meghatározott szavakat a következőkkel kell kiegészíteni:
	- maga a dátum; vagy
	- utalás arra, hogy a dátum hol található a címkézésen.
	(c) A dátum kódolatlan formában tartalmazza a napot, a hónapot és adott esetben az évet, ebben a sorrendben.
Indokolás
Az egyértelműség végett a IX. mellékletet be kell illeszteni a jogszabály főszövegébe, és a 2. cikk (2) bekezdésének új ab) pontjához hasonlóan ki kell egészíteni a gyártás időpontjával. Az adagonként csomagolt fagylalt minőségmegőrzési időtartamának feltüntetésére vonatkozó kivétel törlendő.
Mivel az egyes adagokat el lehet választani attól a csomagtól vagy árutételtől, amelyben értékesítették őket, lényeges, hogy a minőségmegőrzési időtartam minden különválasztható adagon megtalálható legyen.
Módosítás  142 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az élelmiszeren a felhasználási javaslatot úgy tüntetik fel, hogy az lehetővé tegye annak megfelelő felhasználását.	1. Az élelmiszeren a felhasználási javaslatot úgy tüntetik fel, hogy az lehetővé tegye annak megfelelő felhasználását. Amennyiben szükséges, tájékoztatást kell nyújtani a hűtési és tárolási feltételekről, valamint a csomagolás felnyitása utáni fogyasztás határidejéről.
Indokolás
A hűtési és tárolási feltételek befolyásolhatják az élelmiszerek eltarthatóságát, ezért ezeket is fel kell tüntetni.
Módosítás  143 Rendeletre irányuló javaslat 3 szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tápanyag-összetételre vonatkozó állítások	Tápértékjelölés
Indokolás
Egyértelműsítés.
Módosítás  144 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b és b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(b) a zsír- és telítettzsírsav-tartalom, valamint szénhidrát, külön hivatkozva a cukor- és sótartalomra.	(b) zsír-, telítettzsírsav-, cukor-, és sótartalom;
	(ba) fehérje-, szénhidrát-, rost-, valamint szintetikus és természetes transzzsírsavtartalom.
Módosítás  145 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a bekezdés nem alkalmazandó az 1493/1999/EK tanácsi rendelet meghatározása szerinti borra, valamint a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i […/…/EK] európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározott sörre és a szeszes italokra. A Bizottság [e rendelet hatálybalépését követően öt évvel] jelentést készít e bekezdésnek a meghatározott termékekre történő alkalmazásával kapcsolatban, melyhez csatolhatja azokat a konkrét intézkedéseket, melyek meghatározzák e termékek kötelező tápértékjelölésének szabályait. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	Ez a bekezdés nem alkalmazandó az alkoholtartalmú italokra. A Bizottság [e rendelet hatálybalépését követően öt évvel] jelentést készít e bekezdésnek a meghatározott termékekre történő alkalmazásával kapcsolatban, melyhez csatolhatja azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek meghatározzák a fogyasztóknak az e termékek tápértékével kapcsolatban nyújtott tájékoztatásra vonatkozó szabályokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Indokolás
Amennyiben a bor, a sör és a töményitalok kivételt képeznek, más alkoholos italok viszont nem, lehetetlenné válik a harmonizáció az iparágban. Ez előnyös helyzetbe hozna egyes termékeket és diszkriminálna másokat. Torzítaná a versenyt, és félrevezetné a fogyasztókat a különböző termékek összetétele tekintetében.
Módosítás  146 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2-4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás a következők közül többet is tartalmazhat:	2. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás továbbá a következők közül többet is tartalmazhat:
(a) transzzsírsavak;
(b) egyszeresen telítetlen zsírsavak;	(b) egyszeresen telítetlen zsírsavak;
(c) többszörösen telítetlen zsírsavak;	(c) többszörösen telítetlen zsírsavak;
(d) poliolok;	(d) poliolok;
	(da) koleszterin;
(e) keményítő;	(e) keményítő;
(f) rost;
(g) fehérje;
(h) a XI. melléklet A. részének 1. pontjában felsorolt és a XI. melléklet A. részének 2. pontjában meghatározott, jelentős mennyiségben jelen lévő ásványi anyagok vagy vitaminok.	(h) a XI. melléklet A. részének 1. pontjában felsorolt és a XI. melléklet A. részének 2. pontjának megfelelő értelemben jelentős mennyiségben jelen lévő ásványi anyagok vagy vitaminok;
	(ha) a XIII. melléklet A. részében felsorolt egyéb anyagok és e tápanyagok alkotóelemei.
	(hb) további anyagok az 1925/2006/EK rendeletben meghatározottak szerint.
3. Tápértékre és/vagy egészségre vonatkozó adat feltüntetésekor a (2) bekezdésben említett tápanyagkategóriák egyikébe tartozó vagy azok valamelyikének alkotóelemét képező anyagok megadása kötelező.	3. Tápértékre és/vagy egészségre vonatkozó adat feltüntetésekor a (2) bekezdésben említett tápanyagkategóriák egyikébe tartozó vagy azok valamelyikének alkotóelemét képező anyagok megadása kötelező.
4. A Bizottság módosíthatja az (1) és (2) bekezdésben szereplő felsorolásokat. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Indokolás
A német változatban a „transisomere Fettsäuren” kifejezés helyébe a „Transfettsäuren” kifejezésnek kell lépnie. A szöveget ki kell egészíteni a „koleszterin” kifejezéssel. A fehérjével a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontja foglalkozott.
Az angol „sugars” ideillő magyar fordítása „cukorfajták” (lásd az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról szóló 2001/111/EK irányelvet).
A tápértékjelöléshez kiegészítésként szabadon hozzáfűzhető tápanyagok listájának összhangban kell állnia más közösségi jogszabályokkal (többek között a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK rendelettel). A (2) bekezdést ennek megfelelően kell kiegészíteni.
A módosítás biztosítja, hogy a tápértékkel kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás a koleszterint is tartalmazhassa.
Módosítás  147 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az élelmiszerekben található mennyiségük pontosabb kiszámítása érdekében a Bizottság megállapíthatja és a XII. mellékletbe beillesztheti a XI. melléklet A. részének 1. pontjában említett vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó átváltási együtthatókat. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	2. Az élelmiszerekben található mennyiségük pontosabb kiszámítása érdekében a Bizottság megállapítja és a XII. mellékletbe beilleszti a XI. melléklet A. részének 1. pontjában említett vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó átváltási együtthatókat. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Indokolás
Annak szavatolása érdekében, hogy a vitaminokat és az ásványi anyagokat egyforma átváltási együtthatókkal számolják.
Módosítás  148 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A megadott értékeknek az egyes esetek függvényében olyan átlagértékeknek kell lenniük, amelyek a következőkön alapulnak:	4. A megadott értékeknek – a minőségmegőrzési időtartam végén a megfelelő tűréshatárok figyelembevételével – az egyes esetek függvényében olyan átlagértékeknek kell lenniük, amelyek a következőkön alapulnak:
(a) az élelmiszer gyártó által végzett vizsgálatai; vagy	(a) az élelmiszer gyártó által végzett vizsgálatai; vagy
(b) a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből végzett számítások; vagy	(b) a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből végzett számítások; vagy
(c) általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások.	(c) általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások.
Az energia- és tápanyagtartalom feltüntetésének a feltüntetett értékek pontossága, például a megadott értékek és a hatósági ellenőrzések során meghatározott értékek közötti különbségek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályokat a 49. cikk (2) bekezdésében szereplő eljárás szerint lehet meghatározni.	Az energia- és tápanyagtartalom feltüntetésének a feltüntetett értékek pontossága, például a megadott értékek és a hatósági ellenőrzések során meghatározott értékek közötti különbségek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályokat a 49. cikk (3) bekezdésében szereplő, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleménye alapján határozzák meg.
Indokolás
Jogbiztonsági okokból a jogszabályszövegben pontosítani kell, hogy az átlagértékek a minőségmegőrzési időtartam végére vonatkoznak. A természetes vagy hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok természetes bomlási folyamatokon és egyéb változásokon mennek keresztül. Így pl. a C-vitamin egy adott termék minőségmegőrzési időtartama alatt jelentős mértékben, természetes úton lebomolhat (a tárolás körülményei, a napfénykitettség stb. függvényében). Ezenkívül egy adott termékben a tápanyagok mennyisége a betakarítás vagy a fajta függvényében is természetes módon ingadozik. Ezért közösségi szinten mielőbb kerekítési szabályokat kell elfogadni, és meg kell állapítani a tápértékjelölésre vonatkozó tűréshatárokat.
A bejelentett és a hivatalos ellenőrzések során megállapított értékek közötti különbségek megengedett mértékének meghatározása kulcstényező a rendelet végrehajtása során, ezért arról ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell dönteni.
Módosítás  149 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett energia és tápanyagok vagy ezek alkotóelemeinek mennyiségét a XIII. melléklet A. részében felsorolt mértékegységek használatával kell kifejezni.	1. A 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett energia és tápanyagok vagy ezek alkotóelemeinek mennyiségét a XIII. mellékletben felsorolt mértékegységek használatával kell kifejezni.
Indokolás
A 203. módosításban a XIII. melléklet A–C részei összevonásra kerültek.
Módosítás  150 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az (1) bekezdésben említett energia- és tápanyagtartalmat 100 grammra vagy 100 milliliterre, vagy a 32. cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel egy adagra vonatkozóan kell megadni.	2. Az (1) bekezdésben említett energia- és tápanyagtartalmat 100 grammra vagy 100 milliliterre kell megadni.
	Ezenkívül meg lehet adni az egy adagra vonatkozó energia- és tápanyagtartalmat is.
	Amennyiben az élelmiszer egy adagot tartalmazó kiszerelésben kerül forgalomba, az (1) bekezdésben említett energia- és tápanyagtartalmat az adagra vonatkozóan is közölni kell.
	Ha a tájékoztatás egy adagra vonatkozóan történik, fel kell tüntetni a csomagolásban található adagok mennyiségét, az adagokat reálisan kell megállapítani, és azt az átlagos fogyasztó számára érthetően jelölni vagy írásban közölni kell.
	A Bizottság az élelmiszer-ipari vállalatokkal és a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködésben realisztikus adagméretek megadására vonatkozó iránymutatásokat dolgoz ki. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Indokolás
Az energia- és tápanyagtartalom 100 grammra vagy 100 milliliterre történő megadása lehetőséget biztosít a fogyasztó számára, hogy a termékeket közvetlenül összehasonlítsa egymással. Ezért ezeket az adatokat alapvetően adagok csomagolásánál is elő kell írni. Az egy adagra vonatkozó energia- és tápanyagtartalom kiegészítő jelleggel történő megadását természetesen különösen adagok csomagolásánál kell lehetőségként biztosítani. A fogyasztó tájékozódását elősegítendő, az adagra vonatkozó tápértékjelölésnek az előre csomagolt egyes adagok esetében kötelezőnek kell lennie. Több adagot tartalmazó csomagolás esetében az adagok számának feltüntetése segítséget nyújt az egy adagra vonatkozó tápértékjelölés termékre vonatkoztatásához.
Az adag nagyságának meghatározása azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztó számára valószerű képet adjunk. Így a fogyasztó például egy 8 egységből álló vagy darabszámú (keksz) vagy egy félpohárnyi adagot (például mogyoró vagy más csonthéjasok) könnyebben fel tud mérni, mint a grammban megadott megfelelő értékeket. Az adag nagyságának továbbá a félrevezető tájékoztatás elkerülése érdekében a fogyasztók valós átlagfogyasztásához kell igazodnia. A gyakran megadott 25 g-os adagnagyság például valótlan viszonyítási alapnak bizonyult.
Módosítás  151 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. Amennyiben az adatokat a (3) bekezdés szerint adják meg, a megfelelő táblázat közvetlen közelében fel kell tüntetni a következő mondatot: „Egy felnőtt, középkorú nő átlagos napi szükséglete. Az Ön napi szükséglete ettől eltérő is lehet.”
Indokolás
A XI. mellékletben megadott beviteli referenciaértékek egy átlagos fizikai aktivitású, középkorú nő napi szükségletének felelnek meg. Az ettől eltérő lakossági csoportok helytelen táplálkozását elkerülendő, ezt fel kell tüntetni a tájékoztatóban.
Módosítás  152 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A poliolokra és/vagy keményítőre, valamint – a telített zsírsavakra vonatkozóan a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kötelező jelölés kivételével – a zsírsavak típusára vonatkozó információkat a XIII. melléklet B. részével összhangban kell feltüntetni.	4. A poliolokra és/vagy keményítőre, valamint – a telített zsírsavakra és transzzsírsavakra vonatkozóan a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kötelező jelölés kivételével – a zsírsavak típusára vonatkozó információkat a XIII. melléklettel összhangban kell feltüntetni.
Indokolás
A 203. módosításban a XIII. melléklet A–C részei összevonásra kerültek.
A telített zsírsavak mellett a transzzsírsavaknak is a tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás részét kell képezniük, ezért azokat ide kell átemelni az önkéntesen megadható adatok közül.
Módosítás  153 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
32. cikk Az értékek egy adagra vonatkozó feltüntetése   1. A 31. cikk (2) bekezdésében említett, 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkoztatott tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatáson kívül az információt a címkén meghatározott mennyiségű adagra vonatkoztatva is ki lehet fejezni, feltéve, hogy a csomagban lévő adagok számát feltüntették. 2. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást akkor lehet kizárólag egy adagra vonatkoztatva feltüntetni, ha az élelmiszer külön adagként van előre csomagolva. 3. Azon élelmiszerek esetében, amelyek kiszerelése az élelmiszer több adagját tartalmazó, nem külön adagonként előre csomagolt csomagokból áll, az értékek egy adagra vonatkoztatott feltüntetését a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
A törölt elemek bekerültek a 31. cikk (2) bekezdésébe, ezért felesleges.
Módosítás  154 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást a 31. cikk (2) és (3) bekezdésében említett kifejezési formákon kívül más kifejezési formákkal is meg lehet adni, feltéve, hogy a következő alapvető követelmények teljesülnek:	1. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást a 29. cikk (1) és (2), valamint a 31. cikk (2) és (3) bekezdésében említett kifejezési formákon kívül grafikus kifejezési formákkal is meg lehet adni, feltéve, hogy a következő alapvető követelmények teljesülnek:
Módosítás  155 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) a kifejezési forma célja az, hogy a fogyasztó számára megkönnyítse annak megértését, hogyan járul hozzá az élelmiszer az étrend energia- és tápanyagtartalmához, illetve ebből a szempontból mi a jelentősége; valamint	(a) az ilyen megjelenítési formák nem vezetik félre a fogyasztót és nem terelik el a figyelmet a tápanyag-összetételre vonatkozó kötelező tájékoztatásról, valamint
Módosítás  156 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ca) a fogyasztók körében végzett független kutatás eredményeivel bizonyítható, hogy az átlagfogyasztó a kifejezési formát megérti.
Indokolás
E módosítás biztosítja, hogy a további kifejezési formákat csak akkor engedélyezik, ha a fogyasztók körében végzett független kutatás azt alátámasztja.
Módosítás  157 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás tekintetében a 31. cikk (2) bekezdésében említett adatokat a fő látómezőben kell szerepeltetni. Ezeket az adatokat megfelelő esetben együtt, érthető formában, az alábbi sorrendben kell feltüntetni: energia-, zsír-, telítettzsírsav-tartalom és szénhidrátokk, külön hivatkozva a cukor- és sótartalomra.	1. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás tekintetében a 31. cikk (2) bekezdésében említett adatokat a csomagolás elülső oldalán kell szerepeltetni. Ezeket az adatokat megfelelő esetben együtt, érthető formában, az alábbi sorrendben kell feltüntetni: energia-, zsír-, telítettzsírsav-, cukor-, és sótartalom.
Indokolás
Összhangban a 29. cikk (1) bekezdése a) pontjának módosításaival.
Módosítás  158 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. A 29. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a XI. melléklet B. részében előírt, energiatartalomra vonatkozó tájékoztatást az (1) bekezdés szerinti, kcal/100gr/ml formában és adott esetben egy adagra vonatkozóan kifejezett megjelenítésen túl a 31. cikk (2) bekezdésének megfelelően a csomagolás legfeltűnőbb felületének jobb alsó sarkában 3 mm-es betűmérettel bekeretezve is fel kell tüntetni.
Indokolás
Az élelmiszerekkel kapcsolatos egyik legfontosabb információ az energiatartalom. Ezért a csomagolás legfeltűnőbb felületén, minden terméknél ugyanazon a helyen és feltűnő formában kell ismételni, hogy a fogyasztó már első ránézésre észrevehesse.
Módosítás  159 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1b. Az ünnepi csomagolások kivételt képeznek az (1) bekezdésében szereplő azon rendelkezés alól, mely szerint az energiatartalmat kötelezően ismételten fel kell tüntetni a csomagolás legfeltűnőbb felületén.
Indokolás
Az ünnepi alkalmakra – pl. anyák napjára – készült, csokoládét vagy bonbont tartalmazó díszcsomagolások látványos és esztétikus jellegét rombolná, ha a kötelező tájékoztatást a csomagolás elülső oldalán kellene elhelyezni.
Módosítás  160 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 2 bekezdés – 1 és 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A 29. cikk (2) bekezdésében említett tápanyagokra vonatkozó, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást együtt, egy helyen, és megfelelő esetben a XIII. melléklet C. részében előírt feltüntetési sorrendben kell megadni.	2. A 29. cikk (2) bekezdésében említett tápanyagokra vonatkozó, tápanyag-összetétellel kapcsolatos, önkéntes, bővített tájékoztatást megfelelő esetben a XIII. melléklet C. részében előírt feltüntetési sorrendben kell megadni. A (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.
Amennyiben a tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás nem a fő látómezőben szerepel, azt – ha a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi – táblázatos formában és sorba igazított számokkal kell megadni.
Módosítás  161 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. Amennyiben a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek esetében azért kötelező a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás, mert a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állításokat tettek, úgy a tájékoztatást nem kell a fő látómezőben szerepeltetni.
Indokolás
A tápanyag-összetételre vonatkozó kötelező információ fő látómezőben történő feltüntetése a kis csomagolásokon (például rágógumik esetében) nem praktikus. Amennyiben a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek esetében a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állításokat tesznek, mentesíteni kell őket az alól az előírás alól, hogy a tápanyag-összetételre vonatkozó információt a fő látómezőben kell feltüntetni.
Módosítás  162 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2b. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 89/398/EGK irányelvben, valamint a szóban forgó irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett egyedi irányelvekben meghatározott élelmiszerekre.
Indokolás
A 2009/39/EK rendelet hatáskörébe tartozó különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek, mint péládul az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek, a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt kiegészítő táplálékok, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek összetételét a célközönségük egyedi tápanyag-szükségleteinek megfelelően alakítják ki. A javasolt rendelet 9. cikke (1) bekezdésének (l) pontja alapján előírt, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás nincs összhangban e termékek alkalmazásával. Továbbá a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek csomagolásának fő látómezejében feltüntetett, a tápanyag-összetételre vonatkozó korlátozott tájékoztatás a terméket félrevezető módon mutathatja be, arra késztetve az érzékeny fogyasztói csoportokat, hogy egyéb, táplálkozási szempontból jobbnak hitt termékeket válasszanak.
Módosítás  163 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 4 bekezdés – 1 és 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Amennyiben a termék energia- vagy tápanyagtartalma elhanyagolható, az említett alkotóelemekre vonatkozó, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás helyett a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás – amennyiben fel van tüntetve – közvetlen közelében egy nyilatkozatot lehet szerepeltetni, mint például: „Elhanyagolható mennyiségben …-t tartalmaz.”.	4. Amennyiben a termék energiatartalma vagy a benne található egyes tápanyagok mennyisége elhanyagolható, az említett alkotóelemekre vonatkozó, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás helyett a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás – amennyiben fel van tüntetve – közvetlen közelében egy nyilatkozatot lehet szerepeltetni, mint például: „Elhanyagolható mennyiségben …-t tartalmaz.”.
	Amennyiben a termék energia- vagy valamely tápanyagtartalma nullával egyenlő, az említett alkotóelemekre vonatkozó, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás helyett a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás – amennyiben ilyen szerepel a terméken – közvetlen közelében „Nem tartalmaz …-t.” hivatkozást lehet feltüntetni.
Indokolás
A rendelet végrehajtásának egyszerűsítése.
Módosítás  164 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. A Bizottság a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás megjelenítésének egyéb – a (5) bekezdésben nem szereplő – szempontjaival kapcsolatban szabályokat állapíthat meg. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	6. A Bizottság az (5) bekezdés a) és b) pontjában szereplő követelmények betartását az EFSA-val és az érdekelt felekkel történő konzultációt követően a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban biztosítja.
Indokolás
Lényegi szabályozásról van szó, amelynek esetleges módosítását nem szabad egyedül a Bizottságra bízni.
Módosítás  165 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. Öt évvel e rendelet hatálybalépése után a Bizottság értékelő jelentést készít az (1)–(6) bekezdésekben leírt megjelenítési formákról.
Indokolás
Az előnyök és hátrányok meghatározása céljából el kell végezni a megjelenítési formák értékelését.
Módosítás  166 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 6 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6b. Az (5) bekezdésben említett egyéb megjelenítési formákat meg kell határozni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság ezeket az adatokat hozzáférhetővé teheti a nyilvánosság számára, többek között egy e célra létrehozott weboldalon keresztül.
Indokolás
Ez a módosítás lehetővé teszi egyéb megjelenítési formák elfogadását, amennyiben azok nem vezetik félre a fogyasztót, és amennyiben határozottan bizonyítható, hogy az adott megjelenítési forma közérthetőbb a fogyasztók számára. A módosítás biztosítja továbbá, hogy az alkalmazott további megjelenítéseket hozzáférhetővé teszik mind a Bizottság, mind a nyilvánosság számára.
Módosítás  167 Rendeletre irányuló javaslat V fejezet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Élelmiszerekre vonatkozó önkéntes információ	Élelmiszerek eredetmegjelölése
Indokolás
Egyértelműsítés.
Módosítás  168 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Alkalmazandó követelmények	Követelmények
Indokolás
A felesleges szót törölni kell.
Módosítás  169 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó, élelmiszerekre vonatkozó információ megadása önkéntes alapon történik, ezeknek az információknak meg kell felelniük az ebben az irányelvben megállapított idevágó specifikus követelményeknek.	törölve
Indokolás
Az V. fejezet címének módosításából ered.
Módosítás  170 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 1 a - c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. Az önkéntes információk feltüntetése nem történhet a kötelező információ szerepeltetéséhez rendelkezésre álló hely rovására.
	1b. Az élelmiszerekre vonatkozó önkéntes tájékoztatási rendszerekkel kapcsolatos összes lényeges információt, például az alapul szolgáló kritériumokat és tudományos tanulmányokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
	1c. Engedélyezni kell továbbá a speciális célcsoportoknak – például gyermekeknek – szánt, tápértékre vonatkozó, önkéntes kiegészítő információkat, feltéve, hogy ezek a konkrét referenciaértékek tudományosan igazoltak, nem vezetik félre a fogyasztókat és összhangban vannak az e rendeletben előírt általános feltételekkel.
Indokolás
A XI. melléklet B. részében megadott referenciaértékek átlagos felnőttekre vonatkoznak. Kiegészítő információként továbbra is engedélyezni kell a speciális célcsoportoknak – például gyermekeknek – szánt termékek esetében az iparág által már alkalmazott és tudományosan igazolt, eltérő referenciaértékeket.
A rendelkezés az átláthatóság biztosítása érdekében nélkülözhetetlen.
Módosítás  171 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A specifikus közösségi jogszabályokkal összhangban végzett címkézés sérelme nélkül a (3) és (4) bekezdést abban az esetben kell alkalmazni, ha az élelmiszer származási országára vagy az eredetének helyére vonatkozó információt önkéntesen adják meg, tájékoztatva a fogyasztót, hogy az élelmiszer az Európai Közösségből, vagy egy adott országból vagy helyről származik.	2. A specifikus közösségi jogszabályokkal, például a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelettel és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelettel összhangban végzett címkézés sérelme nélkül a (4) bekezdést abban az esetben kell alkalmazni, ha az élelmiszer származási országára vagy az eredetének helyére vonatkozó információt önkéntesen adják meg, tájékoztatva a fogyasztót, hogy az élelmiszer az Európai Közösségből, vagy egy adott országból vagy helyről származik. Ez esetben a címkézés az alábbi formában történik: „Készült az Európai Unióban (tagállam)”. Ezenfelül meg lehet nevezni a régiót is. A származási ország vagy régió ilyen önkéntes alapú megjelölése nem akadályozhatja a belső piac működését.
Indokolás
A régió megnevezése a fogyasztók azon jelentős igényét elégíti ki, hogy megjelöljék a regionális specialitásokat. A „Készült az Európai Unióban” címke az alkalmazandó közösségi élelmiszeripari szabályok betartására utal, és ezért hasznos fogyasztói információt tartalmazhat.
Továbbá a származási ország vagy régió ilyen feltüntetése nem akadályozhatka a belső piac működését.
Módosítás  172 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Ha az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye nem egyezik elsődleges összetevője vagy összetevői származási országával vagy eredetének helyével, az érintett összetevő(k) származási országát vagy eredetének helyét szintén meg kell adni.	törölve
Indokolás
A fogyasztók számára fontos, hogy honnan származik a termék. Egyes esetekben azonban nem lehet egyetlen származási országot megállapítani, mivel a termék egyes összetevői különböző országokból érkeznek, és az összetétel akár naponta változhat. Az eredetmegjelölésre vonatkozó meglévő szabályok a származási hely önkéntes feltüntetéséről rendelkeznek, kivéve, ha e megjelölések hiánya súlyosan félrevezetné a fogyasztót az élelmiszer tényleges eredete tekintetében. Ezeket a szabályokat változatlanul kell hagyni, és nem szabad átfogalmazni.
Módosítás  173 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. A Bizottság végrehajtási szabályokat állapít meg a (3) bekezdés alkalmazására. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Módosítás  174 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. A Bizottság végrehajtási szabályokat állapíthat meg az önkéntesen megadott adatok használatának feltételeire és kritériumaira. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket az 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Módosítás  175 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. A „vegetáriánus” kifejezést nem szabad olyan élelmiszerekre alkalmazni, amelyek élettelen, leölt vagy fogyasztás közben elpusztult állatokból készül termékek, illetve ilyen termékek felhasználásával készültek. A „vegán” kifejezést nem szabad olyan élelmiszerekre alkalmazni, amelyek állati termékek, vagy amelyeket állatokból vagy állati termékekből vagy állatok vagy állati termékek segítségével készítettek (beleértve az élő állatokból készült termékeket).
Indokolás
A „vegetáriánus” és a „vegán” kifejezés jelenleg jogilag nem védett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindegyik gyártó elláthatja a termékét a „vegetáriánus” megjelöléssel, még akkor is, ha a termék nem az. A fenti fogalommeghatározást az Egyesült Királyság Élelmiszerszabvány-ügyi Hivatala terjesztette elő évekig tartó viták után.
Módosítás  176 Rendeletre irányuló javaslat 36 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
36 cikk Feltüntetés	törölve
Az önkéntes információk feltüntetése nem történhet a kötelező információ szerepeltetéséhez rendelkezésre álló hely rovására.
Módosítás  177 Rendeletre irányuló javaslat 38 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(d) ipari és kereskedelmi tulajdonjogok, származásmegjelölés, bejegyzett eredetmegjelölés és a tisztességtelen verseny megelőzése.	(d) ipari és kereskedelmi tulajdonjogok, regionális származásmegjelölés, bejegyzett eredetmegjelölés és a tisztességtelen verseny megelőzése.
Módosítás  178 Rendeletre irányuló javaslat 38 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ezek az intézkedések nem akadályozhatják az áruk szabad mozgását a belső piacon.
Indokolás
Egy, az uniós címkézési szabályok egységes szerkezetbe foglalására és egyszerűsítésére irányuló új rendeletben, valamint a jobb szabályozással kapcsolatos menetrenddel összhangban helyénvaló azon új követelmény bevezetése, miszerint az új szabályok nem akadályozhatják a szabad mozgást a belső piacon.
Módosítás  179 Rendeletre irányuló javaslat 38 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az (1) bekezdés értelmében a tagállamok csak akkor vezethetnek be az élelmiszer származási országával vagy eredete helyével kapcsolatos kötelező jelölésre vonatkozó intézkedéseket, ha bizonyított kapcsolat van az élelmiszer bizonyos jellemzői és származása vagy eredete között. A tagállamok a szóban forgó intézkedések a Bizottságnak történő bejelentésekor bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy a fogyasztók többsége különösen értékesnek tartja az ilyen információ feltüntetését.	törölve
Indokolás
Mivel abból kell kiindulni, hogy az Unióban forgalmazott élelmiszerek megfelelnek az egyértelmű közösségi jogszabályoknak, nincs szükség az e bekezdés által előírt tagállami kiegészítő adatokra.
Módosítás  180 Rendeletre irányuló javaslat 38 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	38a. cikk
	További önkéntes rendszerek támogatása
	A 34. cikk (1) bekezdésében és a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények mellett, a 42. cikkben előírt eljárással összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a tápértékkel kapcsolatos információk bemutatása tekintetében további, más kifejezési formákat alkalmazó, önkéntes rendszereket is támogatnak, feltéve, hogy:
	- az ilyen nemzeti rendszerek megfelelnek a jelen rendelet II. és III. fejezetében meghatározott általános elveknek és követelményeknek;
	- a tagállamok által támogatott rendszerek tükrözik a fogyasztók számára a legjobb megoldás megtalálásával összefüggésben végzett független fogyasztói kutatások és az érintettekkel folytatott kiterjedt konzultációk eredményeit;
	- a tájékoztatás harmonizált beviteli referenciaértékeken, vagy ezek hiányában az energia- vagy tápanyagbevitelre vonatkozó, általánosan elfogadott tudományos ajánlásokon alapszik.
	A Bizottság elősegíti a nemzeti rendszerek elfogadádával és végrehajtásával kapcsolatos információcserét, és ösztönzi az érintettek részvételét a folyamatban. A Bizottság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az ilyen részleteket.
	(Jelen rendelet hatálybalépését követően 5 évvel, az adott hónap első napján) a Bizottság értékeli a különféle nemzeti rendszerek fogyasztók általi alkalmazásával és megértésével kapcsolatban összegyűjtött bizonyítékokat, annak meghatározása érdekében, hogy melyik rendszer az, amelyik a legjobban működik, és az európai fogyasztók számára a leghasznosabb. Az értékelés alapján a Bizottság jelentést készít, melyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Indokolás
A tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a tápértékkel kapcsolatos információk bemutatása tekintetében további, más kifejezési formákat alkalmazó, önkéntes rendszereket is támogassanak.
Módosítás  181 Rendeletre irányuló javaslat 40 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
40 cikk Alkoholtartalmú italok   A tagállamok a 20. cikk e) pontjában említett közösségi rendelkezések elfogadásáig az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok tekintetében fenntarthatják az összetevők felsorolására vonatkozó nemzeti szabályokat.	törölve
Indokolás
Az alkoholtartalmú italok nem tartoznak e rendelet hatálya alá.
Módosítás  182 Rendeletre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés
A Tanács által javasolt szöveg	Módosítás
1. Amennyiben az élelmiszereket a végső fogyasztóknak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek kínálják megvételre előcsomagolás nélkül, vagy ha az élelmiszereket az értékesítés telephelyén csomagolják a fogyasztó kérésére, vagy előrecsomagolják közvetlen értékesítés céljából, a tagállamok részletes szabályokat fogadhatnak el a 9. és 10. cikkben megadott adatok megjelenítésének módjáról.	1. Meg kell adni a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat.
Indokolás
A nem előrecsomagolt élelmiszerekre ragasztandó címkékkel kapcsolatos nehézségek miatt ezen élelmiszereket elviekben mentesíteni kell a legtöbb címkézési követelmény alól – leszámítva az allergénekre vonatkozó információkat. A tagállamoknak meg kell őrizniük a rugalmasságukat annak meghatározása tekintetében, hogy az információkat hogyan lehet a legjobban a fogyasztók rendelkezésére bocsátani.
Módosítás  183 Rendeletre irányuló javaslat 41 cikk – 2 bekezdés
A Tanács által javasolt szöveg	Módosítás
2. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem írják elő az (1) bekezdésben említett egyes adatok feltüntetését – a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említettek kivételével –, amennyiben a fogyasztó vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplő ennek ellenére is elegendő információban részesül.	2. A 9. és 10. cikkben említett egyéb adatok megadása nem kötelező, kivéve ha a tagállamok olyan szabályokat fogadnak el, amelyek megkövetelik ezen adatok egy részének vagy azok összességének, vagy az adatok bizonyos elemeinek magadását.
Indokolás
A nem előrecsomagolt élelmiszerekre ragasztandó címkékkel kapcsolatos nehézségek miatt ezen élelmiszereket elviekben mentesíteni kell a legtöbb címkézési követelmény alól – leszámítva az allergénekre vonatkozó információkat. A tagállamoknak meg kell őrizniük a rugalmasságukat annak meghatározása tekintetében, hogy az információkat hogyan lehet a legjobban a fogyasztók rendelkezésére bocsátani.
Módosítás  184 Rendeletre irányuló javaslat 41 cikk – 1 és 2 bekezdés
A Tanács által javasolt szöveg	Módosítás
A nem előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozó nemzeti intézkedések	Nem előrecsomagolt élelmiszerek
1. Amennyiben az élelmiszereket a végső fogyasztóknak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek kínálják megvételre előcsomagolás nélkül, vagy ha az élelmiszereket az értékesítés telephelyén csomagolják a fogyasztó kérésére, vagy előrecsomagolják közvetlen értékesítés céljából, a tagállamok részletes szabályokat fogadhatnak el a 9. és 10. cikkben megadott adatok megjelenítésének módjáról.	1. A 13. cikk (4) bekezdésében említett élelmiszerek tekintetében a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szereplő adatokat kell megadni.
2. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem írják elő az (1) bekezdésben említett egyes adatok feltüntetését – a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említettek kivételével –, amennyiben a fogyasztó vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplő ennek ellenére is elegendő információban részesül.	2. A 9. és 10. cikkben említett egyéb adatok megadása nem kötelező, kivéve ha a tagállamok olyan szabályokat fogadnak el, amelyek megkövetelik ezen adatok egy részének vagy azok összességének, vagy az adatok bizonyos elemeinek magadását.
Indokolás
A nem előrecsomagolt élelmiszerekre ragasztandó címkékkel kapcsolatos nehézségek miatt ezen élelmiszereket elviekben mentesíteni kell a legtöbb címkézési követelmény alól – leszámítva az allergénekre vonatkozó információkat. A tagállamoknak meg kell őrizniük a rugalmasságukat annak meghatározása tekintetében, hogy az információkat hogyan lehet a legjobban a fogyasztók rendelkezésére bocsátani.
Módosítás  185 Rendeletre irányuló javaslat 41 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Tanács által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. A tagállamok részletes szabályokat fogadhatnak el arra vonatkozóan, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett információkat hogyan kell rendelkezésre bocsátani.
Indokolás
A nem előrecsomagolt élelmiszerekre ragasztandó címkékkel kapcsolatos nehézségek miatt ezen élelmiszereket elviekben mentesíteni kell a legtöbb címkézési követelmény alól – leszámítva az allergénekre vonatkozó információkat. A tagállamoknak meg kell őrizniük a rugalmasságukat annak meghatározása tekintetében, hogy az információkat hogyan lehet a legjobban a fogyasztók rendelkezésére bocsátani.
Módosítás  186 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 2 bekezdés
A Tanács által javasolt szöveg	Módosítás
2. A Bizottság konzultációt folytat a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsággal, amennyiben az ilyen konzultációt hasznosnak véli, vagy ha egy tagállam ezt kéri.	2. A Bizottság konzultációt folytat a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsággal, amennyiben az ilyen konzultációt hasznosnak véli, vagy ha egy tagállam ezt kéri. A Bizottság a 98/34/EK irányelvben megállapított rendelkezésekkel összhangban valamennyi érdekelt fél számára bevezet egy hivatalos értesítési eljárást is.
Indokolás
Ez a módosítás előírja az átláthatóságot és a valamennyi érintett féllel folytatandó konzultáció követelményét, amennyiben a címkézéssel kapcsolatban új intézkedések kerülnek bevezetésre uniós szinten.
Módosítás  187 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 5 bekezdés
A Tanács által javasolt szöveg	Módosítás
5. A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv nem alkalmazandó azokra az intézkedésekre, amelyek az (1)–(4) bekezdésben meghatározott értesítési eljárás hatálya alá tartoznak.	törölve
Indokolás
A 42. cikk (2) bekezdésének javasolt módosítása átlátható értesítési eljárást ír elő, amely a fogyasztókat és a gyártókat érinti. Ezért az új címkekövetelményekre vonatkozó, a hivatalos ellenőrzés alóli kivételt meg kell szüntetni.
Módosítás  188 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
43 cikk Részletes szabályok   A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el e fejezet alkalmazására vonatkozóan. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
Felesleges.
Módosítás  189 Rendeletre irányuló javaslat 44 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. A tagállamok eljuttatják a Bizottság számára az (1) bekezdésben említett nemzeti rendszerek adatait, beleértve azon élelmiszerek azonosítóját, amelyek címkézése az említett nemzeti rendszerrel összhangban valósult meg. A Bizottság ezeket az adatokat hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, elsősorban egy e célra létrehozott internetcímen keresztül.	5. A tagállamok eljuttatják a Bizottság számára az (1) bekezdésben említett nemzeti rendszerek részleteit, például az alapul szolgáló kritériumokat és tudományos tanulmányokat, beleértve azon élelmiszerek azonosítóját, amelyek címkézése az említett nemzeti rendszerrel összhangban valósult meg. A Bizottság ezeket az adatokat hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, elsősorban egy e célra létrehozott internetcímen keresztül.
Indokolás
E rendelkezés létfontosságú a nemzeti rendszerek átláthatóságának biztosítása érdekében.
Módosítás  190 Rendeletre irányuló javaslat 48 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
48 cikk Technikai kiigazítások   A Bizottság módosíthatja a mellékleteket, a II. és III. mellékletnek a 10. cikk (2) bekezdésében és a 22. cikk (2) bekezdésében említett módosításaival kapcsolatos rendelkezésekre is figyelemmel. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
Ez a cikk felesleges, mert a tartalmát egyéb különböző cikkekben már szabályozták.
Módosítás  191 Rendeletre irányuló javaslat 50 cikk – -1 bekezdés (új) 1924/2006/EK rendelet 4 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1. Az 1924/2006/EK rendelet 4. cikkét el kell hagyni.
Indokolás
A tápértékprofil egy szakpolitikai kifejezés, de nem egy tudományosan alátámasztható realitás. Itt nem is egy információról van szó, hanem inkább egy ideológiáról. Mivel az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló jelen rendelet az élelmiszerekre vonatkozó átfogó, az átlagfogyasztó számára érthető, olvasható és ezáltal valóban fogyasztói tájékoztatáshoz vezet, az 1924/2006/EK rendelet 4. cikke fölösleges és törlendő.
Módosítás  192 Rendeletre irányuló javaslat - módosító aktus 51 a cikk (új) 2001/110/EK irányelv 2 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   51a. cikk A 2001/110/EK irányelv módosításai 1. A mézről szóló 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelv1 2. cikke (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:   „a) Azon származási országot vagy országokat, ahol a mézet begyűjtötték, jelzik a címkén. Azonban ha a méz egynél több tagállamból vagy harmadik országból származik, a jelzés helyébe az alábbi megjelölések valamelyike léphet:   - „EK-országokból származó mézkeverék”   - „EK-n kívüli országokból származó mézkeverék”   Abban az esetben, ha az EU-országokból származó méz aránya meghaladja az EU-n kívüli országokból származó mézét:   - „EK-országokból és EK-n kívüli országokból származó mézkeverék”   Abban az esetben, ha az EU-n kívüli országokból származó méz aránya meghaladja az EU-országokból származó mézét:   - „EK-n kívüli országokból és EK-országokból származó mézkeverék”.”   2. A 2001/110/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése a következő ponttal egészül ki:   „aa) Amennyiben a méz harmadik országból származó mézet is tartalmaz, fel kell tüntetni a valamely tagállamból és a harmadik országból származó méz százalékos arányát.”   1 HL L 10., 2002.1.2., 47. o.
Indokolás
A jelenlegi szabályozás nem biztosítja a fogyasztók megfelelő tájékoztatását, sőt, egyenesen félrevezető lehet a fogyasztók számára. Előfordulhat, hogy egy méz csak elenyésző mértékben, pl. 5%-ban tartalmaz EU-országból származó mézet, a címkén mégis az "EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék" megjelölést kell feltüntetni.
Módosítás  193 Rendeletre irányuló javaslat 51 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	51b cikk A 178/2002/EK rendelet módosításai A 178/2002/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
	„1. Az Igazgatótanács 16 tagból áll, akiket a Tanács nevez ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után; a Bizottság által összeállított névjegyzékből, amely a kinevezendő tagok létszámánál lényegesen több nevet tartalmaz, továbbá a Bizottság egy képviselője is részt vesz benne. A 16 tag közül kettőt az Európai Parlament jelöl ki. A tanács négy tagja fogyasztóvédelmi szervezetből vagy az élelmiszerláncban tevékenykedő egyéb érdekképviseleti szervezetből érkezik. A Bizottság által felállított listát a megfelelő dokumentáció kíséretében továbbítják az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb három hónapon belül a Tanács elé terjeszti álláspontját mérlegelésre, majd ezt követően a Tanács nevezi ki az Igazgatótanácsot. A tanács tagjainak kinevezésénél úgy kell eljárni, hogy biztosítva legyen a lehető legnagyobb szakértelem, a vonatkozó szakmai ismeretek és tapasztalatok széles köre, valamint ezzel összhangban az Unió lehető legszélesebb földrajzi képviselete.”
Módosítás  194 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 29–34. cikket [a hatálybalépés után 3 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni, kivéve az olyan élelmiszer-ipari vállalkozások által címkézett élelmiszereket, amelyek a hatálybalépés napján 10-nél kevesebb alkalmazottal rendelkeztek, és amelyek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t, amelyek esetében [a hatálybalépés után 5 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni.	A 29–34. cikket [a hatálybalépés után 3 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni, kivéve az olyan élelmiszer-ipari vállalkozások által címkézett élelmiszereket, amelyek a hatálybalépés napján 100-nál kevesebb alkalmazottal rendelkeztek, és amelyek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg az 5 millió EUR-t, amelyek esetében [a hatálybalépés után 5 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni.
Indokolás
A kkv-kra és alkalmazottaik számára vonatkozó különleges rendelkezéseket a hatékonyság érdekében ki kell terjeszteni. Az e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozott élelmiszerek tekintetében lehetővé kell tenni, hogy értékesítésük a készlet kimerüléséig folytatódhasson.
Módosítás  195 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 3 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az e rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott olyan élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg a rendelet követelményeinek, a készlet kimerüléséig forgalomba hozhatók. E rendelet hatálybalépése előtt a Bizottság, az élelmiszeriparral és más érintett felekkel való konzultáció után, meghatározza az utolsó időpontot, amelyet követően – tekintet nélkül a készletekre és a lejárati időkre – minden élelmiszer-ipari terméknek meg kell felelnie e rendeletnek.
Módosítás  196 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – a alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) energiatartalom vagy	(a) energiatartalom
Indokolás
Egyértelműsítés.
Módosítás  197 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 8 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
8. „cukrok” az élelmiszerekben jelen lévő összes monoszacharid és diszacharid, a poliolok kivételével;	8. „cukrok” az élelmiszerekben jelen lévő összes monoszacharid és diszacharid, a poliolok, az izomaltulóz és a D-tagatóz kivételével;
Indokolás
Az izomaltulóz és a D-tagatóz engedélyezett új élelmiszerek, amelyek a szénhidrát fogalommeghatározása alá tartoznak. Az izomaltulózt és a D-tagatózt nem szabad a „cukrok” alá besorolni, mert kulcsfontosságú fiziológiai jellemzőik alapján nagymértékben különböznek a hagyományos cukroktól. Többek között nem rongálják a fogakat, alacsony vércukorszint-reakciót váltanak ki, és alacsony kalóriatartalommal rendelkeznek.
Módosítás  198 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 10 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
10. „fehérje” a következő képlet szerint kiszámított fehérjetartalom: fehérje = az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén 6,25-dal szorozva;	10. „fehérje” a következő képlet szerint kiszámított fehérjetartalom: fehérje = az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén 6,25-dal, illetve a tejproteinek esetében 6,38-dal szorozva;
Indokolás
Az állati fehérjéből nyert tejtermékek nemzetközi átszámítási tényezője a CODE -szabvány szerint 6,38. A nemzeti szinten az uniós tagállamokban jelenleg 6,38-as átszámítási tényezőt alkalmaznak.
Ez összhangban áll a nemzetközi „Codex Standard 1-1985 for General Standard for the Labelling of Prepackaged Foods” szabvánnyal, amelyet az Európai Bizottság is elfogadott.
Módosítás  199 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 11 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	11. „étkezési aranyfüstlemez”: körülbelül 0,000125 mm vastagságú aranyfüstlemezből készített ehető élelmiszer- és italdekoráció pehely- vagy porformában;
Indokolás
Az aranyfüstöt hagyományosan regionális specialitások esetében használják ételek, például pralinék és italok (például a danzigi aranyvíz) ehető dekorációjaként, és ezért az élelmiszerek címkézése keretében meg kell határozni a fogalmát.
Módosítás  200 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 13 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
13. „fő látómező” az a látómező, amely rendes vagy szokásos értékesítési vagy felhasználási körülmények között a legnagyobb valószínűséggel jelenik meg vagy látható.	13. „a csomagolás legfeltűnőbb felülete” az élelmiszercsomagolás azon oldala vagy felülete, amely rendes vagy szokásos értékesítési vagy felhasználási körülmények között a legnagyobb valószínűséggel jelenik meg vagy látható.
Indokolás
A „legfeltűnőbb felület” kifejezés alkalmasabb, mivel az alatt az első oldal, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a csomagolás felülnézete is érthető.
Módosítás  201 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ALLERGIÁT VAGY INTOLERANCIÁT OKOZÓ ÖSSZETEVŐK	ÖSSZETEVŐK, AMELYEK ALLERGIÁT VAGY INTOLERANCIÁT OKOZHATNAK
Indokolás
Az összetevők nem okoznak módszeresen allergiát vagy intoleranciát.
Módosítás  202 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 1 pont – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(d) szeszes italok vagy egyéb, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú italok előállítására készült párlatok vagy mezőgazdasági eredetű etilalkohol készítéséhez használt gabonafélék.	(d) gabonafélék, amelyekből alkoholtartalmú párlat készül.
Indokolás
Az alkoholos lepárlás folyamata nem eredményez allergén anyagokat. Mivel alkoholos párlatokat nem csupán alkoholtartalmú italok, hanem élelmiszerek előállításánál is alkalmaznak, meg kell akadályozni, hogy megtévesztő címke kerüljön e termékekre az allergének hiányáról.
Módosítás  203 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 7 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) szeszes italok vagy egyéb, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú italok céljára készült párlatok vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol készítéséhez használt savó;	(a) alkoholos párlatok készítéséhez használt savó;
Indokolás
Lásd az (1) bekezdés d) pontját.
A módosítás a kivétel egyértelműbbé tétele, valamint az EFSA véleményével való összhang megteremtése érdekében szükséges. Az eredeti megfogalmazás következtében egyes termékek allergénként kerülhetnek címkézésre, miközben az EFSA-vélemény igazolja, hogy azok semmiféle allergén anyagot nem tartalmaznak. A Bizottság egyetért azzal, hogy a jelenlegi megfogalmazást módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy ne tévesszék meg az érzékeny fogyasztókat.
Módosítás  204 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 12 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
12. Kén-dioxid és az SO2-ban kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben.	12. Kén-dioxid és a SO2-ban kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben, a fogyasztásra szánt termékben.
Indokolás
Ez a módosítás tisztázza, hogy a megállapított határértékek csak a fogyasztási célú élelmiszerek esetében lényegesek, mert a rendelkezésben olyan allergiákról és intoleranciákról van szó, amelyeket élelmiszerfogyasztás idéz elő. Ezért a határértékek a koncentrátum formájában értékesített termékekre, amelyeket a fogyasztás előtt fel kell dolgozni, nem alkalmazhatók.
Módosítás  205 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – táblázat – 1 a sor (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. Egyedi vágásból származó hústermékek
1a.1 A levágás előtt el nem kábított, azaz sakterolt állatokból készített hús, illetve hústermékek
„Elkábítás nélküli levágásból származó hús”
Indokolás
Az uniós jogszabályok engedélyezik az állatok előzetes kábítás nélküli levágását bizonyos vallási közösségek számára biztosított élelmiszerek előállítása érdekében. E hús egy részét nem muszlim vagy zsidó vallásúaknak adják el, hanem az általános piacra bocsátják, és így tudtukon kívül olyan vásárlók vehetik meg, akik nem szeretnének el nem kábított állatokból származó húst vásárolni. Bizonyos vallási közösségek tagjai viszont kifejezetten sakterolt húst keresnek. Ennek megfelelően a vásárlókat tájékoztatni kell arról, hogy bizonyos húsok olyan állatokból származnak, amelyeket nem kábítottak el. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megfelelő információk birtokában etikai megfontolásaikkal összhangban választhassanak.
Módosítás  206 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2.3 pont – jobb oldali oszlop
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
„fenilalanin-forrást tartalmaz”	„aszpartamot tartalmaz”
Indokolás
A módosítás célja a fogyasztói megértés javítása azáltal, hogy szakszó helyett hétköznapi, bevett kifejezést használunk.
Módosítás  207 Rendeletre irányuló javaslat III. melléklet – 5 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5a. Hús- és baromfihús-készítmények
Amennyiben csirkéből készült termékek előállításakor marha- vagy sertésfehérjét használtak, ezt a csomagoláson egyértelműen fel kell tüntetni.
Indokolás
Ha egy csirkéből készült termék előállításakor marha- vagy sertésfehérjét használtak, akkor erre minden esetben fel kell hívni a fogyasztó figyelmét. Ez alapvető fontosságú információ a fogyasztók számára, különös tekintettel a vallásos emberek érzékenységére.
Módosítás  208 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A TÁPANYAG-ÖSSZETÉTELLEL KAPCSOLATOS KÖTELEZŐ TÁJÉKOZTATÁS KÖVETELMÉNYE ALÓL MENTESSÉGBEN RÉSZESÜLŐ ÉLELMISZEREK	A TÁPÉRTÉKJELÖLÉS KÖVETELMÉNYE ALÓL MENTESSÉGBEN RÉSZESÜLŐ ÉLELMISZEREK
Indokolás
Egyértelműsítés.
Módosítás  209 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőkategóriából állnak;	- friss gyümölcs és zöldség, valamint feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőkategóriából állnak;
Indokolás
Egyértelműsítés.
Módosítás  210 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag füstölést vagy érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőkategóriából állnak;	- feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag füstölést vagy érlelést végeztek, valamint szárított gyümölcsök és zöldségek, például aszalt szilva vagy sárgabarack, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőkategóriából állnak;
Indokolás
A tápanyagértékkel kapcsolatos címkézési követelménynek a feldolgozott termékek közé tartozó szárított gyümölcsökre és zöldségekre sem szabad vonatkoznia, mivel a szárítás nem változtatja meg a termék összetételét.
Módosítás  211 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 3 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák;	- természetes ásványvizek vagy egyéb emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák;
Indokolás
Vizek: a javaslat 28. cikkének (1) bekezdése a következőt mondja ki: „E (=3.) szakasz rendelkezései nem alkalmazandók a következő jogszabályok hatálya alá tartozó élelmiszerekre: b) a Tanács 1980. július 15-i 80/777/EGK irányelve a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről”. A zavarok elkerülése érdekében fontos, hogy a IV. melléklet értelmében egyetlen mentesség létezzen valamennyi palackos vízre kiterjedően, a 90/496/EGK irányelv 1. cikkének (2) bekezdéséhez hasonlóan.
Módosítás  212 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 4 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke;	- gyógynövények, fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei;
Indokolás
Gyógynövények: egyértelműsítés.
Módosítás  213 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 5 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cukor és újfajta cukor
Módosítás  214 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 5 b francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	lisztfajták
Módosítás  215 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 12 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	színező élelmiszerek
Módosítás  216 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 12 b francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	étkezési aranyfüstlemez
Módosítás  217 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 15 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- rágógumifélék.
Indokolás
A rágógumifélék nem tartalmaznak lényeges mennyiséget a rendelet szempontjából releváns tápértékekből, és nem megevésre szánják őket. Emellett a napi kalóriabevitelből való részesedésük jelentéktelen.
Módosítás  218 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 15 b - e francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- szezonális, luxus vagy ajándékozásra szánt, illetve ajándékcsomagolásban árult élelmiszerek;
	- szezonális édességek, cukor- és csokoládéfigurák;
	- több darabból álló vegyes csomagok;
	- vegyes desszertek;
Indokolás
A szezonális cukrászáruknak és az ajándékcsomagolásban árult termékeknek mentesülniük kell a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás követelmény alól.
Többek között a csokoládé húsvéti nyulakat és mikulásokat, mint hagyományos szezonális árukat ki kellene vonni a tápanyag-összetételre vonatkozó nyilatkozatból.
A csokoládéból és cukorból készült Mikulások és húsvéti nyuszifigurák, valamint más, ünnepi alkalmakra készített akándékok gondosan előállított hagyományos termékek. Ezeket nem szabad a csomagolás elején semmiféle tápértékjelöléssel elcsúfítani, ezért teljesen ki kell vonni őket a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás kötelezettsége alól.
Módosítás  219 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 16 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 25 cm2-nél kisebb;	- olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 75 cm2-nél kisebb; a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett energiatartalmat továbbra is a fő látómezőben kell szerepeltetni;
Indokolás
A 75 cm2-nél kisebb csomagolásokat mentesíteni kell a kötelező tápértékjelölés alól.
Módosítás  220 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 17 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- nem előrecsomagolt élelmiszer, beleértve a közvetlen fogyasztásra szánt, nyilvánosan felszolgált élelmiszert.
Indokolás
Lásd a 17. cikk (3a) bekezdését (új).
Módosítás  221 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 18 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a gyártó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer;	– a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a kisvállalkozó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer;
Módosítás  222 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 19 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– 5 g/ml-nél kisebb mennyiségű élelmiszer;
Módosítás  223 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 19 b francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– letörölhetetlen jelzéssel ellátott üvegek.
Módosítás  224 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha azonban e rendelet egyéb rendelkezéseinek, különösen a 9. cikkben szereplő rendelkezéseknek az alkalmazása nem tenné lehetővé, hogy a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam fogyasztói megismerjék az élelmiszer valódi jellegét, és azt megkülönböztessék más élelmiszerektől, amelyekkel esetleg össze lehetne téveszteni, az élelmiszer megnevezését más leíró információ kíséri, amely az élelmiszer megnevezésének közelében jelenik meg.	Ha azonban e rendelet egyéb rendelkezéseinek, különösen a 9. cikkben szereplő rendelkezéseknek az alkalmazása nem tenné lehetővé, hogy a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam fogyasztói megismerjék az élelmiszer valódi jellegét, és azt megkülönböztessék más élelmiszerektől, amelyekkel esetleg össze lehetne téveszteni, az élelmiszer megnevezését más leíró információ kíséri, amely ugyanabban a látómezőben, az élelmiszer megnevezése mellet jelenik meg, tisztán látható, könnyen olvasható karakterekkel.
Indokolás
A leíró információnak a fogyasztó félrevezetésének elkerülése érdekében a névvel azonos látómezőben kell megjelennie, könnyen olvasható karakterekkel.
Módosítás  225 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – B rész – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az élelmiszer megnevezésében vagy amellett szerepel az élelmiszer fizikai állapotának, valamint annak a meghatározott kezelésnek a leírása, amelynek alávetették (például porított, fagyasztva szárított, mélyfagyasztott, gyorsfagyasztott, koncentrált, füstölt), minden olyan esetben, amikor az ilyen tájékoztatás elmulasztása a vásárló félrevezetését jelentené.	1. Az élelmiszer megnevezésében vagy amellett szerepel az élelmiszer fizikai állapotának, valamint annak a meghatározott kezelésnek a leírása, amelynek alávetették (például porított, újrafagyasztott, fagyasztva szárított, mélyfagyasztott, gyorsfagyasztott, kiolvasztott, koncentrált, füstölt), minden olyan esetben, amikor az ilyen tájékoztatás elmulasztása a vásárló félrevezetését jelentené.
Módosítás  226 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – B rész – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. A darabolt, pecsenye-, szeletelt, adagolt vagy hasított hús, valamint a haltermékek esetén az élelmiszer megnevezése jelzi, hogy a termék az elsődlegesen felhasznált állattól eltérő állati eredetű összetevőket is tartalmaz-e.
Indokolás
A hústermékekben megtalálható valamennyi hús- és halfajtáról kellő tájákoztatást kell nyújtani a fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében.
Módosítás  227 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – B rész – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2b. A darabolt, pecsenye-, szeletelt, adagolt vagy hasított hús, illetve füstölt hús formájú hústermékek címkéjén az élelmiszer megnevezésének tartalmaznia kell az alábbiakra való utalást:
	(a) bármely, a hús többi részétől eltérő állati eredetű hozzáadott összetevő; valamint
	(b) hozzáadott víz a következő esetekben:
	- főtt és főzés nélküli hús vagy főtt füstölt hús esetében a termék tömegének 5 %-át meghaladó mennyiségű hozzáadott víz
	- főzés nélküli füstölt hús esetében a termék tömegének 10 %-át meghaladó mennyiségű hozzáadott víz.
Indokolás
Nem szokatlan, hogy vizet vagy más fajtából származó állati eredetű összetevőt (például hidrolizált marha- vagy sertésfehérjét) adnak a húshoz, például a csirkemellhez. Annak érdekében, hogy ne tévesszék meg a fogyasztókat és lehetővé tegyék számukra az ilyen termékek elkerülését (például vallási okok miatt), fontos ezen gyakorlat bejelentése.
E rendelkezés az Egyesült Királyságban már hatékony jogszabály és biztosítja, hogy az élelmiszer neve tükrözze annak valódi jellegét annak érdekében, hogy a fogyasztókat pontosan tájékoztassák és ne vezessék félre az olyan elnevezésekkel, mint pl. csirkemell-filé - csirkemell-filé hozzáadott vízzel.
Meg kell jegyezni, hogy a hozzáadott víz arányának 5 és 10 százalékos határértéke megfelel az egyes hús- és haltermékek gyártásához technikailag szükséges vízmennyiségnek.
Módosítás  228 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – B rész – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2c. A darabolt, filézett, szeletelt vagy adagolt formában árult haltermékek címkéjén az élelmiszer megnevezésének tartalmaznia kell az alábbiakra való utalást:
	(a) valamennyi növényi eredetű vagy a haltól eltérő állati eredetű hozzáadott összetevő; valamint
	b) a termék tömegének 5 %-át meghaladó mennyiségű hozzáadott víz.
Indokolás
Nem szokatlan, hogy vizet vagy más fajtából, például halból származó állati eredetű összetevőt (például hidrolizált marha- vagy sertésfehérjét) adnak a húshoz. Annak érdekében, hogy ne tévesszék meg a fogyasztókat és lehetővé tegyék számukra az ilyen termékek elkerülését (például vallási okok miatt), fontos ezen gyakorlat bejelentése.
E rendelkezés az Egyesült Királyságban már hatékony jogszabály és biztosítja, hogy az élelmiszer neve tükrözze annak valódi jellegét annak érdekében, hogy a fogyasztókat pontosan tájékoztassák és ne vezessék félre az olyan elnevezésekkel, mint pl. csirkemell-filé - csirkemell-filé hozzáadott vízzel.
Meg kell jegyezni, hogy a hozzáadott víz arányának 5 és 10 százalékos határértéke megfelel az egyes hús- és haltermékek gyártásához technikailag szükséges vízmennyiségnek.
Módosítás  229 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – C a rész (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ca. rész – A „kolbászbél” megnevezésére vonatkozó egyedi követelmények
	Az összetevők listáján a kolbászbelet a következőképpen sorolják fel:
	- „természetes bél”: ha a bél párosujjúak béltraktusából származik, és e belet kolbászkészítésre használják,
	- „műbél”: más esetekben.
	Ha a műbél nem ehető, akkor azt a címkén fel kell tüntetni.
Módosítás  230 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – C b rész (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Cb. rész – A Más élelmiszer benyomását keltő élelmiszerek MEGNEVEZése (az alábbi lista példákat tartalmaz)
	A más élelmiszer benyomását keltő élelmiszereket, illetve az olyan élelmiszereket, amelyekben az egyik összetevőt valamilyen utánzattal helyettesítik, az alábbiak szerint kell címkézni:
Eltérés a fajta, a minőség és az összetevők tekintetében
Hivatalos jelölés
A sajthoz képest a tejzsír teljes vagy részleges helyettesítése növényi zsírral
„Sajtutánzat”
A sonkához képest más összetételben jóval alacsonyabb hústartalmú, felaprított összetevőkből előállítva
„Sonkautánzat”
Indokolás
A sajt- és sonkautánzat esetében problémát jelent, hogy az összetevők felsorolásánál az egyes összetevők alapján nem derül ki azonnal, hogy helyettesítő termékekről van szó. Ezt a problémát azzal lehet megoldani, hogy a hivatalos jelölést pontosabbá teszik, hogy a fogyasztók rögtön lássák, milyen jellegű termékkel van dolguk.
Módosítás  231 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – A rész – 5 pont – bal oldali oszlop
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. Fűszerek vagy gyógynövények keverékei, ahol egyetlen adott fűszer vagy gyógynövény sem emelkedik ki jelentősen tömegarányát tekintve	5. Fűszerek vagy gyógynövények keverékei és azokból készült készítmények, ahol egyetlen adott fűszer vagy gyógynövény sem emelkedik ki jelentősen tömegarányát tekintve
Indokolás
A jelenlegi szabályozást meg kellene tartani. Eddig a fűszerkészítményeket is magában foglalta.
Módosítás  232 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 1 pont – jobb oldali oszlop – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett olajak megnevezéséhez csatolni, kivéve ha a telített zsírsavak és transzzsírsavak mennyisége szerepel a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásban.	A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett olajak megnevezéséhez csatolni.
Indokolás
A fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy az összetevők felsorolásában a „hidrogénezett olaj” kifejezést keressék a mesterséges transzzsírsavak jelenlétének ellenőrzéséhez.
A transzzsírsavakról ismert, hogy az emberi egészségre ártalmasak, és több országban be is vannak tiltva. Jelenlétüket ezért kötelezően és különösen jól látható módon kellene jelezni. A tény, hogy ezek szerepelnek a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásban, nem szabad, hogy megakadályozza feltüntetésüket az összetevők között.
Módosítás  233 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 2 pont – jobb oldali oszlop – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett zsírok megnevezéséhez csatolni, kivéve ha a telített zsírsavak és transzzsírsavak mennyisége szerepel a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásban.	A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett zsírok megnevezéséhez csatolni.
Indokolás
A fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy az összetevők felsorolásában a „hidrogénezett zsír” kifejezést keressék a mesterséges transzzsírsavak jelenlétének ellenőrzéséhez.
Módosítás  234 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 4 pont – jobb oldali oszlop
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Keményítő és fizikai úton vagy enzimekkel módosított keményítő	4. Keményítő és fizikai úton vagy enzimekkel módosított keményítő, pörkölt vagy dextrinált keményítő, savasan vagy alkalikusan módosított keményítő és színtelenített keményítő
Indokolás
A „keményítő” megnevezésű kategóriát ki kell egészíteni a pörkölt vagy dextrinált keményítővel, a savasan vagy alkalikusan módosított keményítővel, illetve a színtelenített keményítővel. A gyakorlatban ezeket az anyagokat használják fel az élelmiszergyártásban, és ezért azokat fel kell sorolni az összetevők között. Az adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv kifejezetten kizárja azokat az alkalmazási köréből.
Módosítás  235 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – táblázat – 15 a sor (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
15a. Gyümölcsökből, zöldségekből és ehető növényekből, illetve növényrészekből készült természetes kivonatok, amelyeket mechanikai-fizikai eljárással nyernek, és koncentrált formában élelmiszerek színezésére használnak.
„Színező élelmiszerek”
Indokolás
A színező élelmiszereket a gyártás során más élelmiszerekhez adott hozzávalóként használják színezésre. A fogalommeghatározás révén a felhasználás színezést szolgáló célja felismerhetővé válik a fogyasztók számára az összetevők listáján. Mivel a közösségi jogszabályokban nem szerepel tájékoztatási kötelezettség a színező élelmiszerekre vonatkozóan, ezért célszerű a specifikus megjelölést egy kategória megadásával felváltani.
Módosítás  236 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 17 sor – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
17. Emberi fogyasztásra alkalmasként elismert emlős- és madárfajok vázizmai természetes módon tartalmazott vagy hozzátapadó szövetekkel, amennyiben azok teljes zsír- és kötőszövet-tartalma nem haladja meg az alább feltüntetett értékeket, és amennyiben a hús egy másik élelmiszer összetevője. A „csontokról mechanikusan lefejtett hús” fogalommeghatározás körébe tartozó termékek nem tartoznak e fogalommeghatározásba.	17. Emberi fogyasztásra alkalmasként elismert emlős- és madárfajok vázizmai természetes módon tartalmazott vagy hozzátapadó szövetekkel, amennyiben azok teljes zsír- és kötőszövet-tartalma nem haladja meg az alább feltüntetett értékeket, és amennyiben a hús egy másik élelmiszer összetevője. Ebbe a meghatározásba tartozik a húsos csontokról mechanikus módon nyert olyan hús, amely nem tartozik az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben1 említett, csontokról mechanikusan lefejtett hús fogalommeghatározásának körébe.
	______ 1 HL L 139., 2004.4.30., 55. o.
Indokolás
Ami a csontokról mechanikusan lefejtett hús meghatározását illeti, ha azt a Baader-eljárással nyerik (nagyobb darabokban leválasztott hús), azt húsnak tekintjük. A 2007. évi Histalim uniós kutatási projekt megállapításai egyértelműen azt mutatták, hogy ez a hús organoleptikus, összetételi és mikrobiológiai szempontból nem tér el a darált hústól.
Módosítás  237 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – C rész – lista - 9 a sor (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Enzimek 1
	__________________________________ 1 A saját nevet vagy EK-számot nem szükséges feltüntetni.
Indokolás
Adalékanyagok: Számos adalékanyagnak nagyon hosszú és/vagy műszaki elnevezése van, amely nem nyújt többletinformációt a fogyasztók számára, viszont jelentős helyet foglal el a címkén. Ezért indokolt a rövidebb vagy általánosabb megnevezések használatának engedélyezése.
Enzimek: Az enzimek tényleges elnevezése nem hordoz információt a fogyasztók számára és különböző kategóriákat írhat le. Az általános „enzimek” elnevezés feltüntetése megfelelően tájékoztatja a fogyasztókat a termékről. Ez a megközelítés nem egyedi, mivel már évek óta alkalmazzák a módosított keményítők esetében.
Módosítás  238 Rendeletre irányuló javaslat VIII melléklet – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) amelyek térfogata vagy tömege jelentősen csökken, és amelyeket darabszámra adnak el, vagy amelyet megmérnek a vásárló jelenlétében; vagy	(a) amelyek térfogata vagy tömege jelentősen csökken, vagy amelyeket nem előrecsomagoltan, darabszámra adnak el, vagy megmérnek a vásárló jelenlétében; or
Indokolás
Az érintett termékeket általában nem előre csomagolt formában értékesítik a fogyasztóknak. A „vagy” szónak az „és” szó helyetti használata megfelelőbb a termékek ezen kategóriája vonatkozásában.
Módosítás  239 Rendeletre irányuló javaslat VIII melléklet – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ba) amelyekre vonatkozóan más jogszabályi rendelkezések kivételeket határoznak meg.
Indokolás
Hivatkozás történik a cukrokról szóló 2001/111/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésére (a 20 g-nál könnyebb termékekre vonatkozó kivétel). Ezért a (3) bekezdésben világossá kell tenni, hogy az ilyen különleges rendelkezések hatályban maradnak.
Módosítás  240 Rendeletre irányuló javaslat VIII melléklet – 5 pont – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben egy szilárd élelmiszert felöntő közegben hoznak forgalomba, a címkén feltüntetik az élelmiszer töltőtömegét is.	Amennyiben egy szilárd élelmiszert felöntő közegben hoznak forgalomba, a címkén feltüntetik az élelmiszer csomagolás időpontjában érvényes töltőtömegét is.
Módosítás  241 Rendeletre irányuló javaslat IX melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
IX melléklet	Ezt a mellékletet törölték.
Indokolás
A 25. cikk jogszabályi szövegének átültetése.
Módosítás  242 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – A rész – fejléc
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Vitaminok és ásványi anyagok bevitelének referenciaértékei (felnőttek esetében)	Vitaminok és ásványi anyagok NAPI bevitelének referenciaértékei (felnőttek esetében)
Indokolás
Szerkesztési változtatás.
Módosítás  243 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – A rész – 1 bekezdés – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek ajánlott napi bevitelének a mennyisége (RDA)	1. A feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek ajánlott napi bevitelének a mennyisége (RDA)
A-vitamin (µg)
800
A-vitamin (µg)
800
D-vitamin (µg)
5
D-vitamin (µg)
5
E-vitamin(mg)
10
E-vitamin(mg)
12
K-vitamin (µg)
75
C-vitamin (mg)
60
C-vitamin (mg)
80
Tiamin (mg)
1,4
Tiamin (B1-vitamin) (mg)
1,1
Riboflavin (mg)
1,6
Riboflavin (mg)
1,4
Niacin (mg)
18
Niacin (mg)
16
B6-vitamin (mg)
2
B6-vitamin (mg)
1,4
Folsav (µg)
200
Folsav (µg)
200
B12-vitamin (µg)
1
B12-vitamin (µg)
2,5
Biotin (mg)
0,15
Biotin (µg)
50
Pantoténsav (mg)
6
Pantoténsav (mg)
6
Kálium (mg)
2000
Klorid (mg)
800
Kalcium (mg)
800
Kalcium (mg)
800
Foszfor (mg)
800
Foszfor (mg)
700
Vas (mg)
14
Vas (mg)
14
Magnézium (mg)
300
Magnézium (mg)
375
Cink (mg)
15
Cink (mg)
10
Réz (mg)
1
Mangán (mg)
2
Fluorid (mg)
3,5
Szelén (µg)
55
Króm (µg)
40
Molibdén (µg)
50
Jód (µg)
150
Jód (µg)
150
Indokolás
Az új rendeletnek figyelembe kell vennie az ajánlott napi bevitelek, az energiaátváltási együtthatók és fogalommeghatározások tekintetében az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló, a Hivatalos Lapban 2008. október 28-án megjelent 2008/100/EK irányelvet. Az előadó ezért javasolja, hogy a hatályos jogszabályok tiszteletben tartása érdekében a Bizottság által javasolt, „A feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek ajánlott napi bevitelének mennyisége (RDA)” című táblázat helyébe a 2008/100/EK irányelv vonatkozó táblázata lépjen.
Az ajánlott napi beviteli értékeket az élelmiszerek tápértékjelölésről szóló 2008/100/EK irányelvben (HL L 285., 9. o.) foglalt módosításoknak megfelelő referenciaértékekhez kell igazítani.
Módosítás  244 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – A rész – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A jelentős mennyiség meghatározásánál rendszerint az 1. pontban szereplő javasolt bevitel 15%-át kell figyelembe venni az élelmiszer minden egyes 100 grammja, 100 milliliterje vagy egy csomagja esetében, amennyiben a csomagolás csak egyetlen adagot tartalmaz.	A jelentős mennyiség meghatározásánál rendszerint a következőket kell figyelembe venni:
	- az ajánlott napi bevitel 15 %-a a szilárd élelmiszerek 100 grammja vagy adagja esetében; vagy
	- az ajánlott napi bevitel 7,5 %-a a folyadékok 100 milliliterje vagy adagja esetében; vagy
	- 100 kcal-ként az ajánlott napi bevitel 5 %-a (az ajánlott napi bevitel 1 MJ-jának 12 %-a); vagy
	- a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének megfelelően megadott eltérések értelmében előírt mennyiség; vagy
	- vagy egy csomagja esetében, amennyiben a csomagolás csak egyetlen adagot tartalmaz.
Indokolás
A javaslatban szereplő, 100 g vagy 100 ml esetében az ajánlott napi bevitel 15%-át jelentő mennyiség teljesen esetleges, az alapvető élelmiszerek legtöbbje (gyűmölcsök, zöldségek, burgonya, kenyér, tej) esetében fenntartja bizonyos vitaminok és ásványi anyagok címkén való feltüntetésének kötelezettségét. Ezek az alapvető élelmiszerek járulnak hozzá legnagyobb mértékben a vitaminok és ásványi anyagok beviteléhez, és ezek fogyasztását javasolják az EU-országok táplálkozási iránymutatásai. A javaslat a hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó, nem alapvető élelmiszereknek kedvez az alapvető élelmiszerek csoportjával szemben, amelyek természetes módon tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat.
A javaslat ezen kívül hátrányos az alacsony szárazanyag-tartalmú és alacsony energiasűrűségű folyékony élelmiszerekre nézve. Különösen ez a helyzet a fogyasztásra szánt tejjel és a folyékony tejtermékekkel kapcsolatosan. A módosítás összhangba hozza a rendelkezést a Codex Alimentarius-szal is.
Módosítás  245 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – B rész – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az energia, valamint a vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő kiválasztott tápanyagok bevitelének referenciaértékei (felnőttek esetében)	Az energia, valamint a vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő kiválasztott tápanyagok napi bevitelének referenciaértékei (felnőttek esetében)1
	____________________ 1 A beviteli referenciamennyiségek indikatívak; azokat részletesebben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak kell meghatároznia.
Indokolás
A beviteli referenciamennyiségek indikatívak; azokat részletesebben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak kell meghatároznia.
Módosítás  246 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – B rész – táblázat – 1 sor
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Energia
8400 kJ (2000 kcal)
Energia
2000 kcal
Indokolás
A fehérjét, mint az energiaellátáshoz hozzájáruló, létfontosságú tápanyagot is fel kell tüntetni. A cukor külön történő feltüntetése nem lényeges, mert a szénhidrátokat együttesen tüntetik fel. Az energiatartalmat csak kcal-ban kell megadni, mert ez az az adat, amelyet a fogyasztó ért és adott esetben felhasznál.
Módosítás  247 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – B rész – táblázat – 1 a sor új
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Fehérje
80 g
Indokolás
A fehérjét, mint az energiaellátáshoz hozzájáruló, létfontosságú tápanyagot is fel kell tüntetni. A cukor külön történő feltüntetése nem lényeges, mert a szénhidrátokat együttesen tüntetik fel. Az energiatartalmat csak kcal-ban kell megadni, mert ez az az adat, amelyet a fogyasztó ért és adott esetben felhasznál.
Módosítás  248 Rendeletre irányuló javaslat XII melléklet – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
szénhidrát (a poliolok kivételével)
4 kcal/g — 17 kJ/g
szénhidrát (a poliolok kivételével)
4 kcal/g
poliolok
2,4 kcal/g — 10 kJ/g
poliolok
2,4 kcal/g
fehérje
4 kcal/g — 17 kJ/g
fehérje
4 kcal/g
zsír
9 kcal/g — 37 kJ/g
zsír
9 kcal/g
szalatrim (rövid és hosszú szénláncú acil-trigliceridek)
6 kcal/g —.25 kJ/g
szalatrim (rövid és hosszú szénláncú acil-trigliceridek)
6 kcal/g
alkohol (etil-alkohol)
7 kcal/g — 29 kJ/g
alkohol (etil-alkohol)
7 kcal/g
szerves sav
3 kcal/g — 13 kJ/g
szerves sav
3 kcal/g
Indokolás
A két különböző mértékegységgel való számolás a nem egységes átszámítási tényezők miatt ellentmondásos eredményekhez vezet. Mivel a „kcal” esetében egy olyan mértékegységről van szó, amelyet a fogyasztók könnyebben megértenek, mint a „kJ”-t, ezért az értékeket kizárólag „kcal”-ban kell megadni.
Módosítás  249 Rendeletre irányuló javaslat XIII melléklet – C rész – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
energia
kJ és kcal
energia
kcal
fehérje
g
zsír
g
zsír
g
amelyből	amelyből
– telített zsírsavak
g
– telített zsírsavak
g
– transzzsírsavak
g
– transzzsírsavak
g
– egyszeresen telítetlen zsírsavak
g
– többszörösen telítetlen zsírsavak
g
– többszörösen telítetlen zsírsavak
g
szénhidrát
g
szénhidrát
g
amelyből	amelyből
– cukrok
g
– cukrok
g
– poliolok
g
– poliolok
g
– keményítő
g
– keményítő
g
rost
g
rost
g
fehérje
g
nátrium
g
sók
g
vitaminok és ásványi anyagok
a XI. melléklet A. részének 1. pontjában megadott egységek
vitaminok és ásványi anyagok
a XI. melléklet A. részének 1. pontjában megadott egységek
egyéb anyagok
az egyes érintett anyagokhoz illő egységek
Indokolás
Az A–C. rész összefoglalása a XIII. mellékletben.

INDOKOLÁS

1. Háttér

A fogyasztóknak jogukban áll tudni, hogy az általuk fogyasztott élelmiszerek mit tartalmaznak. Ezért nélkülözhetetlenek az élelmiszerek összetételére és tápértékére vonatkozó információk, mert csak ezek által válik lehetővé a fogyasztók számára, hogy célzott vásárlói döntést hozzanak. A közösségi jogban számos rendelet és irányelv létezik az élelmiszerek összetevőire és címkézésére vonatkozóan, de még nem létezik átfogó kötelező címkézés. Amellett, hogy az élelmiszerekre vonatkozó információkról szóló számos általános és specifikus közösségi jogszabály már csak nehezen áttekinthető, és inkább jogbizonytalanságot idéz elő, a kiegészítő tagállami szabályok torzítják a versenyt, és kereskedelmi akadályokat hoznak létre az Európai Unió belső piacán. Csak az egész Unióban egységes élelmiszer-címkézés szüntetheti meg ezeket a problémákat.

2. Az eljárás jelenlegi állása

A Bizottság az élelmiszerek címkézéséről szóló uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslatot 2008 januárjának végén terjesztette a Parlament és a Tanács elé. 2008. augusztus végén az Európai Parlament kijelölte előadóját. A bizottsági javaslatra vonatkozó jelentését 2008. december elején mutatták be és vitatták meg az illetékes Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban. A módosítások benyújtási határidejének lejárta után 2009. február közepén az illetékes bizottság ismét foglalkozott a jelentéssel, mégpedig különösen azzal a ténnyel, hogy összesen 1332 módosítást terjesztettek elő hozzá. A módosítások e nagy száma miatt, valamint tekintettel a küszöbön álló európai választásokra, az illetékes bizottság 2009. március 16-án úgy döntött, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzata 185. cikkének (5) bekezdése alapján az ügyet elhalasztják a következő parlamenti ciklusra. Az előadó ezért azt a megbízást kapta, hogy terjesszen elő új jelentéstervezetet, amely lehetőség szerint figyelembe vesz minél több módosítást. Ez a jelentés fekszik most Önök előtt. Az e tervezethez kapcsolódó módosítások benyújtására vonatkozóan új határidő kerül megállapításra.

3. A Bizottság javaslata

Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó uniós jogszabályok átdolgozására irányuló bizottsági javaslat a jogalkotás minőségének javítását hivatott szolgálni, azaz az élelmiszer-címkézés jelenlegi jogi keretét egyszerűsíteni azáltal, hogy hét irányelvet és egy rendeletet fog egybe és ezek helyébe lép. Ezenkívül csökkenteni kívánja a bürokráciát, nagyobb jogbiztonságot kíván teremteni az élelmiszerlánc szereplői számára, fokozni kívánja az európai élelmiszeripar versenyképességét, biztosítani kívánja az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztók élelmiszerekre vonatkozó átfogó tájékoztatását, valamint támogatni kívánja az egészséges táplálkozást mint az elhízás elleni európai uniós stratégia elemét. A rendelettervezet a következő lényeges javaslatokat tartalmazza:

Kötelező információk

A Bizottság tervezete az élelmiszerek címkézésére vonatkozóan számos új kötelező adat feltüntetését írja elő (9. cikk). Ide tartozik többek között az allergének feltüntetésének a nem előrecsomagolt élelmiszerekre történő kiterjesztése (22. cikk), valamint a tápanyag-összetétellel kapcsolatos átfogó tájékoztatás. A Bizottság elképzelése szerint legalább 3 mm-es betűmérettel kell feltüntetni az összes kötelező információt. A kötelező címkézés alól az alkoholtartalmú italokra, nevezetesen a borra, a sörre és a szeszes italokra terveznek kivételt.

A tápértékre vonatkozó információ megadása és megjelenítése

A továbbiakban a Bizottság a tápanyag-összetétellel kapcsolatos, a csomagolás „fő látómezőjében” megjelenítendő átfogó tájékoztatást javasol (29–34. cikk). Az élelmiszer energiatartalmára, zsír- és telítettzsírsav-tartalmára, valamint szénhidrát-, cukor- és sótartalmára vonatkozóan előírt információkat (29. cikk (1) bekezdés) megfelelő sorrendben kell megadni a csomagolás elülső oldalán, méghozzá 100 grammra, 100 milliliterre vagy egy adagra vonatkozóan. Az ezen túlmenő tájékoztatást (29. cikk (2) bekezdés) a csomagolás más részén lehet megadni, de minden esetben táblázatos „tápértékdoboz” formájában (34. cikk (2) bekezdés). Minden információnak 100 grammra/100 milliliterre vagy adagcsomagolás esetén egy adagra kell vonatkoznia, és ezeket az információkat az adott tápanyagok ajánlott napi mennyiségének százalékos arányában kell kifejezni (31. cikk).

Nemzeti címkézési rendszerek

A Bizottság tervezete messzemenő nemzeti szabályozási lehetőségeket teremt a tagállamok számára. A VI. és VII. fejezet értelmében a tagállamok rendkívüli esetekben jogszabályokat alkothatnak meghatározott élelmiszer-kategóriákra vonatkozóan, és az előírt megjelenítési forma mellett nemzeti címkézési rendszereket dolgozhatnak ki (44. cikk (3) bekezdés és 34. cikk (5) bekezdés). Ezenkívül a tagállamok hatáskörébe tartozik a nem előrecsomagolt élelmiszerek, például a pék- és hentesáruk, valamint az éttermekből, nagykonyhákból származó közétkeztetés stb. tekintetében a megjelenítés módjára vonatkozó nemzeti szabályozás megalkotása, illetve – az allergének jelölésének kivételével – a bizonyos kötelező információktól való eltekintés (41. cikk).

4. Az előadó megjegyzései

Az előadó alapjában véve üdvözli a Bizottság rendeletre irányuló javaslatát. Az élelmiszerek EU-szerte történő egységes címkézésének bevezetésére szükség van: egyrészt egy ilyen szabályozás az átláthatóságot szolgálja a fogyasztók érdekében, másrészt az élelmiszerekről szóló jogszabály-alkotás szempontjából a közösségi vívmányok jobb átláthatóságáról gondoskodik, és ezáltal növeli a jogbiztonságot is az élelmiszer-ipari vállalkozók érdekében, mivel az új rendeletben a már meglévő szabályozások egész sorát kell összefoglalni. Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó ilyen új, átfogó rendelet segíthet a fogyasztónak abban, hogy célirányos döntést hozzon vásárláskor, és így saját táplálkozását egyéni igényei és kívánságai szerint alakítsa.

A közös belső piacra való tekintettel nagy jelentősséggel bír az élelmiszerek címkézésének harmonizálásának szempontja is, mivel eddig a nemzeti kiegészítő szabályozások és a már meglévő közösségi, élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok különböző tagállami értelmezései kereskedelmi akadályokhoz és versenyproblémákhoz vezettek. Ezen visszás helyzetek megszüntetése csökkentheti az élelmiszergyártók és -kereskedők, és ezzel végeredményben a fogyasztók költségeit is.

Az élelmiszerek EU-szerte megvalósuló címkézésének a rendeleti javaslatban előírt kialakítása azonban az előadó meglátása szerint sem arra nem alkalmas, hogy csökkentse a bürokráciát és hozzájáruljon a jog egyszerűsítéséhez, sem pedig arra, hogy az élelmiszerekről megfelelőbb információkat biztosítson a fogyasztók számára. A Bizottság néhány pontot túlságosan leegyszerűsített. Ezenkívül egyszerűen megfeledkezett az élelmiszerek forgalomba hozatalának vagy eladásra való felkínálásának olyan speciális formáiról, mint például a közvetlen mezőgazdasági értékesítés, az utasszállítás során biztosított étkeztetés, a vámmentes boltok vagy az automaták révén történő értékesítés. Nem fordítottak figyelmet az olyan különleges termékekre sem, mint az étkezési aranyfüst-lemez és a színező és az innovatív élelmiszerek. A javaslat egyes előírásai nem megvalósíthatók, és többek között jelentős többletköltségeket jelentenének az élelmiszergyártók és -kereskedők számára, olyannyira, hogy az élelmiszerek árait – kizárólag az új címkézési előírások miatt – emelni kellene. A Bizottság javaslatának ezen hiányosságai az élelmiszer-ágazatban számos kis- és középvállalkozás (kkv) fennmaradását veszélyeztetik! A fogyasztók részéről vélelmezhető, hogy a kötelező információk tervezett sokasága és megjelenítési módja a tájékoztatás javítása helyett inkább a zavart fokozná. Teljesen érthetetlennek tűnik a tervezet annyiban, hogy a tagállamoknak széles körű szabályozási lehetőségeket biztosítana. Ez az élelmiszerek területén a belső piac, illetve ad absurdum jelen rendelet további szétaprózódásához vezetne. Javaslatával a Bizottság ellentmond az indokolás 5. pontjából következő saját előírásának, amely így szól: „A rendelet mint jogi eszköz alkalmazása támogatja az egyszerűsítés célkitűzését, mivel garantálja, hogy minden szereplőnek ugyanakkor, ugyanazokat a szabályokat kell követnie.”

Egyebekben nem megalapozott a bizottsági tervezet előterjesztésének időpontja, mivel csak 2008 augusztusában kezdődött az eddigi egyetlen, valamennyi tagállamot magában foglaló tudományos vizsgálat az élelmiszerek címkézésének a fogyasztók vásárlási döntéseire gyakorolt hatásáról. Ennek a 7. kutatási keretprogramon keresztül támogatott tanulmánynak kellene tulajdonképpen képeznie ennek az élelmiszerekre vonatkozó információkról szóló jogszabály-tervezetnek az alapját; konkrét eredményekkel azonban csak körülbelül három év múlva lehet számolni. Jelenleg tehát esetleg a részt vevő szereplők sejtéseit és szubjektív tapasztalatait lehet az új címkézési jogszabályba belevinni, ami miatt a bizottsági tervezet csak vélelmekre épít a fogyasztók kívánságai és igényei vonatkozásában. Senki nem képes megbecsülni, hogy a végleges rendelet ténylegesen megfelel-e az egész EU-ban élő átlagos fogyasztóknak, illetve hogy új kutatási eredmények alapján néhány év múlva lényeges módosításra szorul-e. Ez a tény különösen emiatt döntő fontosságú, mivel sejthető, hogy az új szabályozás lényeges pénzügyi kihatással lesz az élelmiszer-gyártókra és -kereskedelemre. Erről sincs azonban információ a Bizottság részéről, amely egyébként tervezetében figyelemre méltó módon azon az állásponton van, hogy nem volt szükség külső szakértői tudás beszerzésére.

Az előadó ezért a bizottsági tervezet széles körű módosításait tartja szükségesnek. Ezek közül az alábbiakban felvázol néhányat:

Egy 3 mm-es általános minimális betűméret a valóságban nem kivetelezhető. Ez különösen, de nem kizárólag a többnyelvű feliratokkal ellátott termékekre vonatkozik. Egy kötelező 3 mm-es betűméret az élelmiszerek nagyobb méretű csomagolásához, további csomagolásból eredő hulladékhoz és esetlegesen akár nagyobb adagokhoz vezetne. Egyedül a betűméret emellett nem bír döntő fontossággal az olvashatóság szempontjából. Az előadó ezért definiálja az élelmiszerekre vonatkozó információk "olvashatóságának" fogalmát, és javasolja az iránymutatások konzultációs folyamat keretében történő kifejlesztését.

A Bizottság a szubszidiaritás elvével indokolja azt a tervét, hogy a tagállamokra bízza saját címkézési rendszerük kialakítását. Utal arra a lehetőségre, hogy ily módon újító jellegű címkézési megoldásokat lehet kialakítani. Az előadó azonban azon a véleményen van, hogy a nemzeti címkézési rendszerek adott esetben végérvényes zűrzavarhoz, jogbizonytalansághoz és jelentős további versenytorzuláshoz vezetnének a belső piacon, ugyanis abból kell kiindulni, hogy a tagállamok jogilag nem kötelező címkézési előírásai, valójában kötelező előírásként működnének. Tekintettel arra a tényre, hogy az EU-n belüli élelmiszer-ipari vállalatok nagy része termékeit több mint egy tagállamban értékesíti, minden egyes esetben külön csomagolást kellene gyártani, továbbá megfelelő raktározási kapacitást kellene biztosítani. Ennek többmilliárd eurós többletköltségét csak nehezen tudná elviselni a túlnyomórészt kis- és középvállalatok alkotta élelmiszer-ipari ágazat, és azokat végül a fogyasztókra terhelnék. Végül maga az az elképzelés, hogy a jövőben fokozatosan 27 különböző, egymást kiegészítő címkézési rendszer kerülne bevezetésre, mindez ráadásul különböző időpontokban, rávilágít a terv képtelenségére. Az előadó ezért a megfelelő cikk törlését javasolja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben tilosak lennének a már létező, a kereskedelemben vagy egyes élelmiszergyártók által használt önkéntes címkézési rendszerek. Éppen ellenkezőleg: a kötelező adatokon túl kétségtelenül engedélyezni kell az adatok megismétlését, illetve további adatok közlését a csomagolás más részein, bármilyen formában. Ez természetesen nem történhet a kötelező adatok fellelhetőségének és olvashatóságának kárára.

Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a fogyasztókat az élelmiszer-csomagolások megbontása révén félrevezessék. A képi és/vagy szöveges megjelenítés a termék eredetét, összetételét vagy az élelmiszerek tápanyagtartalmát illetően nem lehet megtévesztő. Az előadó ezért a bizottsági javaslat megfelelő kiegészítését javasolja. Mivel az utóbbi időkben a nyilvános vita középpontjába került az olyan olcsó élelmiszerutánzatok megjelenése, melyeket az átlagfogyasztó nem feltétlenül képes ekként azonosítani, ésszerűnek tűnik előírni, hogy az ilyen termékeken ezt az információt a csomagolás elülső oldalán egyértelműen fel kelljen tüntetni.

Az előadó véleménye szerint azonban az élelmiszer-csomagolások elülső oldalának a termék 100 grammjában vagy 100 ml-ében, esetleg egy adagjában lévő tápértékre vonatkozó információkkal való túlterhelése, vagy akár még több adat feltüntetése, például grammban, valamint a népesség bizonyos csoportja napi szükségletének százalékos arányában, ahhoz vezetne, hogy végül ezt az információt elhanyagolják. Végtére is a fogyasztó a vásárlás során nem csupán egy termékcsomagolást, hanem azok egész „blokkjait” látja az élelmiszerüzletek polcain. Mivel a tudatosan táplálkozó fogyasztók túlnyomó többsége az eddigi tapasztalatok szerint főleg az élelmiszerek energiatartalma iránt érdeklődik, elegendő lenne előírni a kcal-tartalomnak a csomagolás látható oldalán való kötelező feltüntetését, mivel ez biztosítja az egyes termékek 100 grammjának vagy 100 ml-jének energiatartalma közötti összehasonlíthatóságot. Az, hogy a termék energiatartalma milyen tápanyagokból tevődik össze, a csomagoláson egyebütt feltüntetett, tápértékre vonatkozó táblázat kötelező adataiból megtudható. Ha a csomagolás csak egy adagot tartalmaz, elő kell írni, hogy a tápérték-adatokat kötelezően egy adagra vetítve is meg kelljen adni. Amennyiben a fogyasztói szokások kutatása más felismerésre jutna a fogyasztói kívánságok tárgyában, a kereskedelem és/vagy az ipar a korábban leírtaknak megfelelően kiegészítő jelleggel és önkéntesen további adatokat is feltüntethet. Ennek során azonban – a kiegészítő adatok tetszés szerinti közlésének elkerülése végett – ugyancsak elő kell írni meghatározott vonatkoztatási mennyiségek alkalmazását, és a fogyasztók ezekről való egyértelmű tájékoztatását.

Az élelmiszer-ipari kisvállalkozások, például pékségek, cukrászdák, hentesboltok, éttermek túlnyomórészt nem előrecsomagolt árukat kínálnak értékesítésre, illetve közvetlen fogyasztásra. Ezek a termékek rendszerint nincsenek szabványosítva, vagyis az előállítás jellegéből fakadóan összetételük és eladási súlyuk váltakozik. Figyelembe kell venni továbbá, hogy éppen az élelmiszer-ipari kisvállalkozások biztosítják a regionális különlegességek fennmaradását és sokszínűségét az Európai Unióban. A jelen rendeletben tehát figyelembe kell venni e sajátos körülményeket. A Bizottság javaslata úgy rendelkezik, hogy az élelmiszer-címkézés szabályozásának a nem előrecsomagolt termékeknél a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia: nemcsak a címkézés módjáról, hanem adott esetben a kötelező adatok alóli kivételekről is határozhatnának. Amennyiben azonban a tagállamok nem terveznének kivételeket, vagy vonakodnának egy ilyen különszabályozástól, a nem csomagolt áruk forgalmazóinak a rendeletben előírt minden adatot rendelkezésre kell bocsátaniuk. Ez az élelmiszer-ipari kisvállalkozások említett különleges helyzete miatt újra csak a jogbiztonság hiányához vezetne, és különösen a kisüzemek létét veszélyeztetné. Aligha képzelhető el, hogy e vállalatok gondoskodjanak a tápanyag-összetétellel kapcsolatos átfogó tájékoztatásról. Ezért az előadó azon a véleményen van, hogy a nem előrecsomagolt árukat teljesen ki kell vonni a rendelet hatálya alól. Kivételt képez az allergén anyagokról szóló tájékoztatás, amelyeket az élelmiszer-ipari kisvállalkozásoknak is fel kell tüntetniük. Ebben az összefüggésben utalni kell arra, hogy már az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó reklámokról szóló 1924/2006/EK rendelet is kivételt biztosít az olyan termékek esetében, amelyeket csak az értékesítés időpontjában csomagolnak be.

Az egységesség érdekében az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó reklámokról szóló 1924/2006/EK rendeletet is a jelen rendelethez kell igazítani. Az előadó javasolja, hogy egyszersmind pótlás nélkül töröljék a fent említett rendelet 4. cikkét, mivel időközben kiderült, hogy az e cikkben bemutatott tápértékprofilok tudományosan nem indokolhatók, hanem az Európai Bizottság mindössze önkényesen tudta megállapítani azokat. Az élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályokban lévő önkényesség azonban több bürokráciához, jogi bizonytalansághoz és versenybeli egyensúlyhiányhoz vezetne, és az európai lakosság kiegyensúlyozott táplálkozását veszélyeztetné.

Hasonló hatást gyakorolna az élelmiszerek kötelező, „közlekedési jelzőlámpa” szerinti színes címkézése, amelyet jelenleg egyes élelmiszeripari vállakozások kész- és félkész termékek (úgynevezett „convenience termékek”) esetében alkalmaznak. A három jelzőlámpa („piros”, „sárga” és „zöld”) szerinti beosztás határértékeit önkényesen állapították meg, és a színek közötti távolság túl nagy. Tekintettel arra, hogy a jelen rendelettervezet az összes élelmiszerre és alkoholmentes italra alkalmazandó, egységes, kötelező címkézés elérésére törekszik, a színes címkézés diszkriminálná az alapvető élelmiszereket, és például az alacsonyabb értékű élelmiszerutánzatokat, valamint a természetes helyett mesterséges összetevőket tartalmazó élelmiszereket részesítené előnyben. Ez nagy valószínűséggel a lakosság nagy részének hibás és hiányos táplálkozásához vezetne. Ezért sem a Bizottság, sem az előadó nem ajánl ilyen jellegű komponenst az élelmiszerek kötelező címkézése tekintetében.

5. Összegzés

A jelen rendelet célja egy uniós szintű élelmiszer-címkézés létrehozása, amely néhány kivétellel az élelmiszer-ipari vállalkozások valamennyi termékére alkalmazandó lesz, tehát nem csupán egyes élelmiszer-kategóriákra. Hangsúlyozandó, hogy egy ilyen szabályozás az élelmiszer-allergiával rendelkezők kivételével csak az átlagos fogyasztónak, tehát az átlagosan képzett, tájékozott és egészséges polgároknak felel meg, az egyes betegcsoportoknak azonban nem. Az élelmiszerek kötelező jelölése elősegíti a nagykorú polgárokat abban, hogy felelősségteljesen, tudatosan és célirányosan döntsenek a vásárláskor.

Az 53, többnyire rendkívül lényeges cikkből és 13 mellékletből álló, igen összetett és bonyolult bizottsági javaslattal azonban nem lehet elérni ezt a célt. A kötelező adatok megjelenítésére vonatkozó javaslat már inkább a fogyasztónevelés határát súrolja, mint tájékoztat. A Bizottság jogszabályi úton akarja kikényszeríteni a fogyasztók „egészséges” táplálkozását. A Bizottság javaslata tartalmilag is hiányos. Egyes követelmények a fogyasztói kívánságokra és szükségletekre vonatkozó feltevéseken alapulnak, a javasolt referenciértékek minősége pedig kérdéses. Az európai belső piac érdekében történő harmonizációra irányuló szándék a külön nemzeti rendelkezések engedélyezésére vonatkozó tervek révén ellehetetlenül. A Bizottság javaslatai közül ráadásul sok alkalmas arra, hogy a kkv-k létét veszélyeztesse. A Bizottság tervezete ezáltal ellentmond a „kisvállalkozói törvénynek” (Small Business Act).

Alapjában véve megjegyzendő és elgondolkodtató ezenfelül az, hogy a Bizottság tudományos szakértők bevonása nélkül dolgozta ki a rendeletre irányuló javaslatot. Felfoghatatlan továbbá az is, hogy a javaslatot akkor terjesztették elő, amikor rendelkezésre állt ugyan néhány részletes tudományos vizsgálat, az összes tagállamra kiterjedő széles körű tanulmány azonban csak akkor indult.

Az előadó ezért javasolja a Bizottságnak, hogy átfogóan változtasson a javaslat eddigi irányvonalán. Utal arra, hogy az élelmiszerek tervezett kötelező címkézése a megfelelően átfogó tudományos ismeretek hiányában csak lényeges, alapvető információkra terjedhet ki az élelmiszerre vonatkozó tájékoztatás által az EU 27 tagállamában tapasztalható fogyasztói magatartásra gyakorolt hatások tekintetében. A jogalkotó ezenfelül gondoskodhat arról, hogy a kötelező címkézést olvashatóan és érthetően jelenítsék meg, és a fogyasztók félrevezetését kizárják. Amennyiben a jövőben új ismeretekre derül fény a fogyasztói igények és szükségletek tekintetében, az élelmiszer-ipari vállalatok az előadó javaslatai alapján gyorsan reagálhatnának önkéntes kiegészítő információkkal. Csak egy ilyen szabályozás biztosít megfelelő mértékű rugalmasságot, és ilyen szabályozás lehet az összes résztvevővel szemben méltányos.

Az előadó végül emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-címkézés a táplálkozás tekintetében a fogyasztói tájékoztatás számos vonatkozásainak csupán egyike. Kampányokkal és képzési intézkedésekkel kiegészítheti a népesség egészséges életmódra vonatkozó tájékoztatását, de azt nem helyettesítheti. Végeredményben nem mentesíthetik a jogszabályok a társadalmi rendszerünkben a polgárokat saját, illetve a szülőket a gyerekeikkel kapcsolatban terhelő felelősségük alól.

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (25.2.2010)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2008)0040 – C60052/2008 – 2008/0028(COD))

A vélemény előadója: Christel Schaldemose

RÖVID INDOKOLÁS

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság immár másodszorra vizsgálja meg a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló bizottsági javaslatot. Az előadó elismeri az előző bizottság keretében a Bernadette Vergnaud által készített vélemény összeállítása során elvégzett nagy mennyiségű munkát. Az előadó úgy döntött, hogy nem nyitja ki Pandora szelencéjét azzal, hogy nagy mennyiségű új módosítást terjeszt elő. Ehelyett úgy határozott, hogy az előző bizottságban többséget kapott vélemény főbb részét terjeszti elő. A döntést egyrészt az előző bizottság által végzett nagy mennyiségű munka, másrészt a fenntartható címkézés Európában történő megvalósításával kapcsolatos kompromisszum szükségességének felismerése motiválta.

Az előadó megjegyzi, hogy az élelmiszerek címkézéséről szóló vita a tavaszi európai parlamenti választási kampány egyik fontos témája volt, ezért szükség van a Bizottság javaslatában szereplő bizonyos felvetések megvitatására. A vélemény célja megegyezik a 2009 februárjában elfogadott Vergnaud-vélemény céljával: a fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy megfelelő tájékoztatás alapján tudjanak dönteni az élelmiszerek kiválasztásakor. Ezenkívül ennek a megfelelő tájékoztatáson alapuló választásnak többek között hozzá kell járulnia a túlsúlyosság egyre fokozódó problémájának megoldásához Európában.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak ezért alapos áttekintést kell adnia a vásárló által kiválasztott konkrét élelmiszer tartalmáról, valamint gyors áttekintést kell nyújtania arról, hogy az adott élelmiszer megfelel-e a vásárlónak az egészséges élelmiszer kiválasztásakor. Ennek következtében az előadó úgy döntött, hogy számos módosítást átvesz a korábbi bizottsági véleményből.

Legfontosabb szempontként az előadó úgy döntött, hogy megtartja az előző bizottság által ajánlott, a tápanyag-összetételre vonatkozó kötelező tartalmi elemeket. Az előadó belefoglalta az anyagba azt a 8 nagy tápanyagot – amelyek közül mindegyik 100g vagy 100ml mennyiségi megjelöléssel szerepel – amelynek ugyanazon vizuális mezőben kell szerepelnie a csomagoláson. A termék ismertetésének nem kell a csomagolás legfeltűnőbb felületén vagy a csomagolás elején szerepelnie. Az előadó azt javasolja, hogy a csomagolás elején a gyors áttekintésre alkalmas információk szerepeljenek. Az előadó ezért javasolja, hogy az energiatartalom (kalória) a csomag elülső felén szerepeljen. Ezeknek az információknak színkóddal kell kiegészülniük, amely jelezné, hogy az adott élelmiszer magas, közepes vagy alacsony energiatartalmú.

További kiegészítésben szerepel az előadó azon javaslata, amely szerint valamennyi alkoholfajtát fel kell címkézni. Az alkohol magas kalóriatartalmú, ami jelentős hatással van a napi energiafogyasztásra. Az előadó leszögezi, hogy a fogyasztónak ezeket az információkat az élelmiszerre vonatkozó tájékoztatás elemzésével egy időben kell megkapnia.

A jól tájékozott, több ismerettel rendelkező fogyasztó az egészségéért felelősséget vállaló polgárrá válik. Az előadó úgy véli, hogy vásárláskor a megfelelő tájékoztatáson alapuló döntések meghozatalakor az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás javítása alapvető fontosságú lesz az európai fogyasztók mindennapjaiban.

MÓDOSÍTÁSOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Érdeklődés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelő étrend kiválasztása iránt. A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve megállapította, hogy a tápértékjelölés fontos eszköz ahhoz, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételéről, és segítsék őket a tájékoztatáson alapuló választásban. Az EU 2007–2013-ra vonatkozó fogyasztópolitikai stratégiája hangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jólléte szempontjából fontos a fogyasztók megalapozott választásának lehetővé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és a tápértékre vonatkozóan az élelmiszereken szereplő, megfelelő információ jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók ezáltal tájékozott módon választhassanak.	(10) Érdeklődés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelő étrend kiválasztása iránt. A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve megállapította, hogy a tápértékjelölés az egyik módszer arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételéről, és segítsék őket a tájékoztatáson alapuló választásban. A tagállamok által végzett oktató és tájékoztató kampányok az élelmiszerekre vonatkozó információk fogyasztók általi megértése javításának fontos mechanizmusát jelentik. Az EU 2007–2013-ra vonatkozó fogyasztópolitikai stratégiája hangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jólléte szempontjából fontos a fogyasztók megalapozott választásának lehetővé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és a tápértékre vonatkozóan az élelmiszereken szereplő, megfelelő információ jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók ezáltal tájékozott módon választhassanak.
Indokolás
Az étrendnek, valamint a tápérték fogyasztók általi megértésének javítása nem érhető el egyedül az élelmiszer-címkézéssel. A fogyasztók még most sem értik a címkén szereplő egyes információkat, ezért elengedhetetlen, hogy a tagállamok jobban részt vegyenek az ilyen információk fogyasztók általi megértésének javítására irányuló tájékoztató kampányokban.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A közösségi szabályok kizárólag olyan vállalkozásokra alkalmazandók, melyek esetében megnyilvánul a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettség. Az olyan tevékenységek, mint élelmiszer időszakos kezelése, felszolgálása és értékesítése például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon nem tartozik a rendelet hatálya alá.	(15) A közösségi szabályok kizárólag olyan vállalkozásokra alkalmazandók, melyek esetében megnyilvánul a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettség. Az olyan tevékenységek, mint élelmiszerek harmadik feleknek történő esetenkénti szállítása, ételek felszolgálása és élelmiszerek értékesítése – például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon –, illetve élelmiszerek különböző módokon történő közvetlen, mezőgazdasági termelők általi értékesítése nem tartozik a rendelet hatálya alá.
Indokolás
Itt nem az élelmiszerek kezeléséről, hanem az élelmiszerek harmadik feleknek történő szállításáról van szó; el kell kerülni az ismétléseket. A közvetlen értékesítéssel (értékesítés a gazdaságban, piacokon, utcán, ház előtt) foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások számára e rendelet előírásainak betartása túlságosan nagy tehertétel lenne. Mivel itt a mezőgazdasági vállalkozások egyik fontos jövedelmi forrásáról van szó, az élelmiszerek közvetlen mezőgazdasági értékesítését egyértelműen ki kell vonni e rendelet hatálya alól.
A hagyományos élelmiszereket előállító ágazatban működő kis- és középvállalkozások nem állítanak elő előrecsomagolt termékeket a fogyasztók számára történő közvetlen értékesítésre. Nincsenek szabványosított eljárások: az összetevők naponta változnak. Számításba kell venni azt is, hogy éppen az élelmiszer-kisipar garantálja a regionális különlegességek megőrzését, a kreativitást és az innovációt, és ezáltal biztosítja a kínálat sokszínűségét. Ezért fontos, hogy a nem előrecsomagolt élelmiszerekre ne vonatkozzon a kötelező címkézés.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információra nézve azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelező előírások, ha és ahol a szubszidiaritás, az arányosság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van.	(19) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információra nézve azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelező előírások, ha és ahol a szubszidiaritás, az arányosság, az átláthatóság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van.
Indokolás
A teljes mértékben működőképes belső piacra irányuló jelenlegi uniós célkitűzésekkel való összhang fenntartása érdekében létfontosságú, hogy valamennyi érdekelt bármely új követelményt bejelentsen és alaposan megvizsgáljon annak biztosítása érdekében, hogy azok indokoltak legyenek, és ne akadályozzák az áruk szabad mozgását.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Az élelmiszer-ipari vállalkozók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségére irányadó szabályok felaprózódásának elkerülése érdekében helyénvaló egyértelművé tenni az élelmiszer-ipari vállalkozók e területen fennálló kötelezettségeit.	(21) Az élelmiszer-ipari vállalkozók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségére irányadó szabályok felaprózódásának elkerülése érdekében helyénvaló egyértelművé tenni az élelmiszer-ipari vállalkozók e területen fennálló kötelezettségeit. A 178/2002/EK rendelet 19. cikkének sérelme nélkül, ha az élelmiszerekre vonatkozó információkat nem érintő kiskereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekért felelős élelmiszer-ipari vállalkozók arról értesülnek, hogy valamely információ nem felel meg e rendelet előírásainak, haladéktalanul intézkedniük kell.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy az élelmiszerekre vonatkozó információkért nem felelős élelmiszer-ipari vállalkozóknak milyen mértékben kell hozzájárulniuk az e rendelet követelményeinek való megfeleléshez. Fontos továbbá pontosítani, hogy a 8. cikk rendelkezései nem gyengítik azokat a 178/2002/EK rendelet 19. cikkéből eredő kötelezettségeket, amelyeknek a kiskereskedőknek meg kell felelniük.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás terén bekövetkező változások és fejlemények figyelembevétele érdekében rendelkezni kell a Bizottság felhatalmazásáról arra, hogy a kötelező információk jegyzékét adatok hozzáadásával vagy törlésével módosítsa, és arról, hogy bizonyos adatok elérhetőségét alternatív eszközökkel biztosítsák. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációnak segítenie kell az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás követelményeinek kellő időben történő, célirányos megváltoztatását.	(23) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás terén bekövetkező változások és fejlemények figyelembevétele érdekében rendelkezni kell a Bizottság felhatalmazásáról arra, hogy a kötelező információk jegyzékét adatok hozzáadásával vagy törlésével módosítsa, és arról, hogy bizonyos adatok elérhetőségét alternatív eszközökkel biztosítsák. A valamennyi érdekelt féllel folytatott nyilvános konzultációnak segítenie kell az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás követelményeinek kellő időben történő, célirányos megváltoztatását.
Indokolás
A kötelező címkézési követelmények jegyzékének bármely módosítása jelentős hatással van az élelmiszer- és italiparra. Ezért fontos, hogy a jogszabály egyértelművé tegye, hogy új címkézési követelmények bevezetésének megfontolásakor valamennyi érdekelt féllel konzultálni kell, biztosítva ezáltal az eljárás átláthatóságát és azt, hogy valamennyi fél hangot tud adni véleményének.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az élelmiszerek címkéinek világosnak és érthetőnek kell lenniük, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy az élelmiszerekkel és étrendjükkel kapcsolatban tájékozottabban választhassanak. A felmérések azt mutatják, hogy az olvashatóság fontos tényező azon lehetőség maximalizálásában, hogy a címkén szereplő információ befolyásolni tudja a célközönséget, és az apró betűméret az egyik fő oka az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek.	(25) Az élelmiszerek címkéinek világosnak és érthetőnek kell lenniük, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy az élelmiszerekkel és étrendjükkel kapcsolatban tájékozottabban választhassanak. A felmérések azt mutatják, hogy az olvashatóság fontos tényező azon lehetőség maximalizálásában, hogy a címkén szereplő információ befolyásolni tudja a célközönséget, és következésképpen az olyan tényezőket, mint a méret, a betűtípus, szín és a kontraszt, együttesen kell megvizsgálni az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos fogyasztói elégedettség biztosítása érdekében.
Indokolás
A címkék olvashatósága létfontosságú a fogyasztók számára, és annak az új rendelet értelmében továbbra is követelménynek kell maradnia. A címke egyértelműségének értékelésekor azonban számos tényezőt – és nem csak a betűméretet – kell figyelembe venni.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(27a) Az Európai Parlament korábbi állásfoglalásával, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményével*, a Bizottság munkájával és a közvéleménynek az alkoholfogyasztás – elsősorban a fiatal és sérülékeny fogyasztókra gyakorolt –káros hatásai miatti aggodalmaival összhangban a Bizottságnak a tagállamokkal együtt ki kell dolgozniuk a kifejezetten fiatalok számára készült olyan italok, mint az alkoholos frissítő italok („alcopop”) fogalommeghatározását. Alkoholtartalmuk miatt ezekre szigorúbb címkézési követelményeket kellene alkalmazni, és az üzletekben egyértelműen el kell különíteni őket az üdítőitaloktól. * HL C 77., 2009.3.31., 73. o.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Az is lényeges, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak más alkoholtartalmú italokról is. A bor címkézésére már vonatkoznak specifikus közösségi szabályok. A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet műszaki szabványok kimerítő listáját írja elő, amelyek teljes mértékben lefedik a borászati eljárásokat, az előállítási módszereket és a borok kiszerelésének és címkézésének módjait, így biztosítva, hogy a szabványok az előállítási lánc valamennyi szakaszára vonatkoznak, emellett pedig szavatolva a fogyasztók védelmét és megfelelő tájékoztatását. Ez a jogszabály pontosan és teljes körűen felsorolja azokat az anyagokat, amelyek valószínűleg felhasználásra kerülnek a gyártási folyamat során, felhasználásuk feltételeit, valamint a borászati eljárások és kezelések engedélyezett listáját; a listán nem szereplő eljárás tilos. Ezért helyénvaló, ha a borra e szakaszban nem vonatkozik az összetevők listájának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a tápértékjelölés. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/892/EK tanácsi rendelet2 hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i […/…/EK] európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározott sör és a szeszes italok tekintetében és a borra meghatározott feltételekkel való egységes megközelítés és következetesség érdekében ugyanazon mentességeket kell alkalmazni. A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően öt évvel jelentést készít és szükség esetén specifikus követelményeket javasolhat e rendelettel összefüggésben.	(28) Az is lényeges, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak az alkoholtartalmú italokról is. A bor címkézésére már vonatkoznak specifikus közösségi szabályok. A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet műszaki szabványok kimerítő listáját írja elő, amelyek teljes mértékben lefedik a borászati eljárásokat, az előállítási módszereket és a borok kiszerelésének és címkézésének módjait, így biztosítva, hogy a szabványok az előállítási lánc valamennyi szakaszára vonatkoznak, emellett pedig szavatolva a fogyasztók védelmét és megfelelő tájékoztatását. Ez a jogszabály pontosan és teljes körűen felsorolja azokat az anyagokat, amelyek valószínűleg felhasználásra kerülnek a gyártási folyamat során, felhasználásuk feltételeit, valamint a borászati eljárások és kezelések engedélyezett listáját; a listán nem szereplő eljárás tilos. Ezért helyénvaló, ha a borra e szakaszban nem vonatkozik az összetevők listájának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a tápértékjelölés. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 2. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott sör, likőrborok, habzóborok, aromásított borok és hasonló, nem szőlőből, hanem más gyümölcsökből előállított termékek, gyümölcssör és szeszes italok, valamint a kevert, alkoholtartalmú italok tekintetében és a borra meghatározott feltételekkel való egységes megközelítés és következetesség érdekében ugyanazon mentességeket kell alkalmazni. A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően öt évvel jelentést készít és szükség esetén specifikus követelményeket javasolhat e rendelettel összefüggésben.
2 HL L […]., […]., […]. o.	2 HL L 39., 2008.2.13., 16. o.
Indokolás
Az egyértelműség kedvéért meg kell említeni a likőrborokat, habzóborokat, aromásított borokat és hasonló, nem szőlőből, hanem más gyümölcsökből előállított termékeket, illetve a gyümölcssört is. A borra, sörre és alkoholtartalmú italokra már vonatkoznak korábbi uniós rendeletek, de a kevert, alkoholtartalmú italokra még nem. Napjainkban azonban nehéz osztályozni a kevert alkoholtartalmú italokat, ezért ezeknek jelen esetben kivételt kell képezniük és szerepelniük kell a Bizottság jelentésében.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Az élelmiszer származási országának vagy eredete helyének feltüntetését biztosítani kell minden olyan esetben, ha annak hiánya valószínűleg félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredete helye tekintetében. Más esetekben a származási ország vagy eredet helye feltüntetésének biztosítása az élelmiszer-ipari vállalkozók belátására van bízva. A származási ország vagy eredet helye jelölését minden esetben az iparág számára egyenlő feltételeket biztosító, egyértelműen meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer származási országára vagy eredete helyére vonatkozó információkat. Ilyen kritériumok nem vonatkoznak az élelmiszer-ipari vállalkozó nevével vagy címével kapcsolatos jelzésekre.	(29) A teljes átláthatóság és nyomon követhetőség biztosítása érdekében minden hústermék származási országát vagy eredetének helyét kötelezően jelölni kell. A származási ország vagy eredet helye jelölését minden esetben az iparág számára egyenlő feltételeket biztosító, egyértelműen meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer származási országára vagy eredete helyére vonatkozó információkat. Ilyen kritériumok nem vonatkoznak az élelmiszer-ipari vállalkozó nevével vagy címével kapcsolatos jelzésekre.
Indokolás
Az átláthatóság érdekében a fogyasztóknak ismerniük kell a hústermék származási országát.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(36) Az iparágra nehezedő szükségtelen terhek elkerülése érdekében helyénvaló az élelmiszerek azon kategóriáit mentesíteni a tápértékjelölés kötelező szerepeltetése alól, amelyek nincsenek feldolgozva vagy amelyek esetében a tápértékre vonatkozó információ nem játszik döntő szerepet a fogyasztói választásban, kivéve, ha az ilyen információ feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget más közösségi jogszabály írja elő.	(36) Az élelmiszer-termelőkre és -kereskedőkre nehezedő szükségtelen terhek elkerülése érdekében helyénvaló az élelmiszerek azon kategóriáit mentesíteni a kötelező tápértékjelölés alól, amelyek nincsenek feldolgozva, vagy amelyek esetében a tápértékre vonatkozó információ nem játszik döntő szerepet a fogyasztói választásban, illetve amelyek külső csomagolása vagy címkéje túlságosan kicsi ahhoz, hogy ráférjen a kötelező címkézés, kivéve, ha az ilyen információ feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget más közösségi jogszabály előírja.
Indokolás
Nem engedhető meg, hogy pusztán a jelölésre vonatkozó átfogó előírások miatt a jövőben meg kelljen növelni az élelmiszerek csomagolásának méretét. Ez több csomagolási hulladékhoz, illetve adott esetben nagyobb csomagolási egységekhez vagy a mennyiség tekintetében félrevezető csomagolásokhoz vezetne.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) Annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a tájékoztató szerepet, amelynek érdekében bevezették, valamint figyelembe véve a táplálkozás témájára vonatkozó ismeretek jelenlegi szintjét, a közölt információnak egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie. A kutatások szerint a fogyasztók hasznosnak tartják a fő látómezőben vagy a „csomagolás elején” szereplő információkat, amikor vásárlással kapcsolatos döntéseket hoznak. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a tápértékre vonatkozó lényeges információt az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal láthassák, ezeket az információkat a címke fő látómezőjében kell szerepeltetni.	(37) Annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a tájékoztató szerepet, amelynek érdekében bevezették, valamint figyelembe véve a táplálkozás témájára vonatkozó ismeretek jelenlegi szintjét, a közölt információnak egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie. A kutatások szerint a fogyasztók hasznosnak tartják a fő látómezőben vagy a „csomagolás elején” szereplő információkat, amikor vásárlással kapcsolatos döntéseket hoznak. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a tápértékre vonatkozó lényeges információt az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal láthassák, a 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozó „energiatartalom (kalóriaérték)” értékére vonatkozó információnak a csomagolás elülső felének fő látómezőjében kell szerepelnie. Mindazonáltal minden tápértékre vonatkozó információt (a megismételt energiatartalommal együtt) egy helyen, a csomagolás fő látómezőjében kell elhelyezni.
Indokolás
Jobb, ha a tápértékre vonatkozó kötelező és önkéntes információkat ugyanabban a vizuális mezőben szerepeltetik – mint ahogyan azt a hatályos jogszabály a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás esetében előírja –, mivel összezavarná a fogyasztókat az, ha a tápanyag-összetétellel kapcsolatos különböző információkat a csomagolás különböző helyein kellene keresni.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak a 100 g/100 ml/adag egységtől eltérő kifejezésével kapcsolatban néhány tagállam és az élelmiszerágazatban működő szervezetek által a közelmúltban végzett fejlesztések arra utalnak, hogy a fogyasztók kedvelik az ilyen rendszereket, mivel azok segíthetik őket a tájékozott döntések gyors meghozatalában. Az egész Közösségre nézve azonban nincs adat arról, hogy az átlagos fogyasztó mennyire érti meg és használja az információ alternatív kifejezését. Ezért helyénvaló mérlegelni a különböző rendszerek kidolgozását, és lehetővé tenni a különböző tagállamokban a fogyasztókban kialakult értelmezéssel kapcsolatos kutatás folytatását, hogy megfelelő esetben harmonizált rendszereket lehessen bevezetni.	(38) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak a 100 g/100 ml/adag egységtől eltérő kifejezésével kapcsolatban néhány tagállam és az élelmiszerágazatban működő szervezetek által a közelmúltban végzett fejlesztések arra utalnak, hogy a fogyasztók kedvelik az ilyen rendszereket, mivel azok segíthetik őket a döntések gyors meghozatalában. Az egész Közösségre nézve azonban nincs tudományos adat arról, hogy az átlagos fogyasztó mennyire érti meg és használja az információ alternatív kifejezését. A különböző méretű csomagolásban lévő termékek összehasonlíthatósága miatt célszerű a tápértéket továbbra is kötelezően 100 g-ra/100 ml-re megadni. Célszerű továbbá engedélyezni a fogyasztókban kialakult értelmezéssel kapcsolatos kutatás folytatását, hogy megfelelő esetben harmonizált rendszereket lehessen bevezetni.
Indokolás
Az energia- és tápanyagtartalom megadása 100 grammra vagy 100 milliliterre lehetőséget biztosít a fogyasztó számára, hogy a termékeket közvetlenül összehasonlítsa egymással. Ennek megfelelően ezt a tájékoztatást kötelezővé kellene tenni. A csomagolásokon valamennyi egyéb információt önkéntes alapon tüntetnek fel, így a gyártók eldönthetik, hogy mi jellemző termékeikre.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) A tagállamoknak a helyi gyakorlati feltételektől és körülményektől függően fenn kell tartaniuk a jogot, hogy a nem előre csomagolt élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében szabályokat állapítsanak meg. Bár ilyen esetekben a fogyasztók egyéb információkkal kapcsolatos igénye korlátozott, a potenciális allergénekre vonatkozó információt igen fontosnak tekintik. Az adatok arra utalnak, hogy az élelmiszer-allergiás esetek zöme nem előre csomagolt élelmiszerre vezethető vissza. Ezért az ilyen információkat mindig a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.	(41) A tagállamoknak a helyi gyakorlati feltételektől és körülményektől függően fenn kell tartaniuk a jogot, hogy a nem előrecsomagolt élelmiszerekkel, valamint a helyi kiskereskedelmi létesítmények vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők által előállított és a végső fogyasztókhoz közvetlenül általuk kiszállított előrecsomagolt élelmiszerekkel és ételekkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében szabályokat állapítsanak meg. Bár ilyen esetekben a fogyasztók egyéb információkkal kapcsolatos igénye korlátozott, a potenciális allergénekre vonatkozó információt igen fontosnak tekintik. Az adatok arra utalnak, hogy az élelmiszer-allergiás esetek zöme nem előre csomagolt élelmiszerre vezethető vissza. Ezért az ilyen információkat az élelmiszer vásárlásának vagy elfogyasztásának helyszínén mindig hozzáférhetővé kell tenni a fogyasztó számára.
Indokolás
A kiskereskedelmi létesítmények vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők által előállított előrecsomagolt élelmiszerek nem szabványos módon készülnek, ezért az összetevők és a receptek gyakran eltérőek lehetnek. Ezen élelmiszerek tekintetében nem lehet bevezetni a pontosan körülhatárolt, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást. A feladat továbbá túlságosan időigényes és költséges lenne e társaságok számára. Fontos, hogy az ilyen típusú élelmiszerek mentesüljenek a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás követelménye alól, akár általánosságban, akár azáltal, hogy a tagállamoknak jogot biztosítanak az ilyen kategóriákra vonatkozó szabályok megállapítására, amint az már a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is biztosítva van.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 49 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(49a) A hagyományos élelmiszereket előállító ágazat termékei és az élelmiszer-kiskereskedelem friss termékei, amelyek közvetlenül az értékesítés helyén készülnek, tartalmazhatnak olyan anyagokat, melyek allergiás reakciót vagy intoleranciát váltanak ki az érzékeny személyeknél. Különösen az ilyen nem előrecsomagolt termékeket értékesítik közvetlen vevőkapcsolat keretében, ezért a megfelelő tájékoztatást például a vásárlás során szóban közölve vagy az eladótérben jól látható feliraton, illetve kihelyezett tájékoztató anyagok révén lehetővé kell tenni.
Indokolás
Az allergén anyagok széles körű feltüntetése minden terméken a nem előre csomagolt áruk esetében szinte lehetetlen, és főleg a kis- és középvállalkozások esetében jelentős versenyhátrányokhoz és többletköltségekhez vezetne. Ezenkívül a korlátozott feldolgozófelülettel működő üzemekben nem zárható ki a keresztszennyeződés lehetősége sem.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ez a rendelet az élelmiszerlánc valamennyi szakaszára vonatkozik, amennyiben az élelmiszer-ipari vállalkozások tevékenységei a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásával járnak.	(3) Ez a rendelet az élelmiszerlánc valamennyi szakaszára vonatkozik, amennyiben a végső fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását érinti.
Ez a rendelet a végső fogyasztóhoz eljutó összes élelmiszerre alkalmazandó, beleértve a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők által szállított élelmiszereket és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt élelmiszereket is.	Ez a rendelet a végső fogyasztóhoz eljuttatott összes előrecsomagolt élelmiszerre alkalmazandó, beleértve a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők által szállított élelmiszereket és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt élelmiszereket is.
	A rendelet III. mellékletében meghatározott szabályok kivételével nem alkalmazandó azokra az élelmiszerekre, amelyek közvetlenül az értékesítés helyén kerülnek csomagolásra a végső fogyasztónak történő átadás előtt.
Indokolás
Az élelmiszeriparban különösen szokványos, hogy a végső fogyasztónak való közvetlen értékesítés céljából az értékesítés helyén készített termékeket helyben csomagolják. Így a fogyasztók kényelme érdekében (gyors bevásárlás, könnyebb kezelhetőség) a termékekből előre adagokat képeznek (felvágottak) vagy fóliába csomagolják azokat (szendvicsek). Az ilyen, röviddel az eladás előtt csomagolt termékeket alapvetően ki kell zárni a rendelet hatálya alól, mivel azokat semmiképpen sem lehet a gyárilag csomagolt termékekkel azonos módon kezelni.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	…-ig* a Bizottság közzéteszi a bizonyos élelmiszerekre alkalmazandó, egyedi uniós jogszabályokban előírt címkézési követelmények átfogó és naprakész listáját. A Bizottság legkésőbb …-ig** jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett egyedi címkézési követelmények e rendeletnek való megfeleléséről. A Bizottság adott esetben a jelentéshez megfelelő javaslatot csatol.
	___________ * ** E rendelet hatálybalépése után 18 hónappal.
Indokolás
E javaslat egyik legfőbb célja az egyszerűsítés. Túl sok ágazatspecifikus európai irányelv és rendelet tartalmaz címkézési rendelkezéseket. Minden ilyen rendelkezést össze kell gyűjteni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok összhangban állnak-e az általános elvekkel, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszerláncban működő valamennyi szereplő és érdekelt könnyedén hozzáférhessen ehhez az óriási követelménymennyiséghez, figyelemmel az általános szabályoknak való megfelelés bármely esetleges hiányára.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) „nem előrecsomagolt élelmiszer”: azon élelmiszerek, amelyeket a végső fogyasztónak csomagolás nélkül kínálnak, és csak az értékesítés időpontjában csomagolnak be a végső fogyasztó számára, valamint azok az élelmiszerek és friss készítmények, amelyeket az értékesítés helyén csomagolnak előre közvetlen értékesítés céljából; ezt a pontot a rendelet III. mellékletével összhangban kell alkalmazni.
Indokolás
Az üzletekben rendszerint előrecsomagolva is kínálnak élelmiszert a kiszolgálószemélyzettel működő pultok közelében, hogy a fogyasztók számára elkerülhető legyen a hosszú várakozási idő a pultnál. A fogyasztók egyéni kívánságainak megfelelően becsomagolt élelmiszerekhez hasonlóan, az előrecsomagolt termékek esetében is gyakorlatilag lehetetlen a kötelezően előírt információkat biztosítani, mivel a termékek igen sokfélék, kézzel készülnek és az értékesítésre kínált termékek köre napról napra változik.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – s pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
s) „az élelmiszer minőségmegőrzési időtartama”: az az idő, ameddig az élelmiszer megfelelő tárolás mellett megőrzi sajátos tulajdonságait;	s) „az élelmiszer minőségmegőrzési időtartama”: az az idő, ameddig az élelmiszer a feltüntetett tárolási feltételek mellett megőrzi sajátos tulajdonságait;
Indokolás
A minőségmegőrzési időtartamot a feltüntetett tárolási feltételekkel összhangban kell értelmezni. Az élelmiszeripari vállalatok felelőssége, hogy a minőségmegőrzési időtartamot a tárolási feltételekkel együtt határozzák meg és tüntessék fel. Ezenfelül ugyanezen a helyen a fogyaszthatósági időtartamot is fel kellene tüntetni.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – ta pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ta) „élelmiszer-utánzat“: olyan élelmiszer, amely más élelmiszer benyomását kelti, és amelyben az egyik rendszerint használt összetevőt részben vagy teljesen másikkal helyettesítik.
Indokolás
A fogyasztók elvárásait megtéveszti a rendszerint felhasznált összetevők helyett olcsóbb helyettesítő anyagokat tartalmazó élelmiszer-utánzatok egyre gyakoribb használata.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – tb pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tb) „gyártási idő”: az az időpont, amikor az élelmiszer a leírás szerinti termékké vált.
Indokolás
A fogyasztók tájékoztatásának javítása érdekében meg kell határozni a gyártási idő fogalmát. A javasolt fogalommeghatározás azonos a Kódexben szereplő fogalommeghatározással (CODEX STAN 1-1985).
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amikor az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog új követelményeket állapít meg, mérlegelni kell az új követelmények hatálybalépését követő átmeneti időszak szükségességét, amelynek során az új követelményeknek meg nem felelő címkét viselő élelmiszereket forgalomba lehet hozni, vagy az ilyen élelmiszereknek az átmeneti időszak vége előtt forgalomba hozott készleteit azok kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet.	(3) Amikor az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog új követelményeket állapít meg, átmeneti időszakot biztosítanak az új követelmények hatálybalépését követően, amelynek során az új követelményeknek meg nem felelő címkét viselő élelmiszereket forgalomba lehet hozni, vagy az ilyen élelmiszereknek az átmeneti időszak vége előtt forgalomba hozott készleteit azok kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet.
Indokolás
A belső piac zökkenőmentes működésének megkönnyítése, valamint a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése érdekében helyénvaló, hogy átmeneti időszakot állapítanak meg az új címkézési követelmények bevezetésekor.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) oly módon, hogy a név vagy a csomagoláson szereplő képi ábrázolások a fogyasztó számára egy bizonyos termék vagy összetevő jelenlétét sugallják, noha valójában élelmiszer-utánzatról, vagy egy adott termékben rendszerint felhasznált összetevő helyettesítéséről van szó. Ilyen esetekben a termék csomagolásán, feltűnő helyen az „utánzat”, illetve „(a helyettesített anyag neve) helyett (a helyettesítő anyag neve) felhasználásával előállítva” kiegészítő megjelölést kell alkalmazni;
	Azt a terméket, amely utánzat vagy helyettesítő összetevőt tartalmaz, az értékesítés helyén lehetőség szerint el kell különíteni a többi élelmiszertől.
Indokolás
Egyre inkább terjed az olyan élelmiszer-utánzatok forgalmazása, mint amilyen például a növényi zsiradékból előállított „sajt”. Az is megállapítható, hogy egy adott termék előállításához rendszerint felhasznált összetevők helyett részben olcsóbb helyettesítő anyagokat használnak. A fogyasztók számára mindez általában nem észrevehető. Az átláthatóság érdekében ezért megfelelő címkézést kell bevezetni.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) olyan képi megjelenítések révén, amelyek az élelmiszer valódi jellegével vagy eredetével kapcsolatban félrevezetik a fogyasztót.
Indokolás
A képeket nem lehet a fogyasztóknak a termék valódi eredetével kapcsolatos szándékos félrevezetésére felhasználni. Reklám vagy önkéntes információ nem helyezhető el a kötelezően feltüntetendő adatokkal átfedésben.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az élelmiszer-ipari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban nem módosítják az élelmiszereket kísérő információkat, amennyiben ez a módosítás megtévesztené a végső fogyasztót, vagy más módon csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét, különösen az egészség tekintetében. 3.	(2) Az élelmiszer-ipari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban nem módosítják az élelmiszereket kísérő információkat, amennyiben ez a módosítás megtévesztené a végső fogyasztót, vagy más módon csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét, különösen az egészség, illetve a tájékozott választásra való képesség tekintetében.
Indokolás
Ez a követelmény nem korlátozódhat pusztán az egészség védelmével kapcsolatos kérdésekre.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Azok az élelmiszer-ipari vállalkozók, akik első alkalommal hoznak forgalomba a végső fogyasztónak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek történő átadásra szánt élelmiszert, gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerekre vonatkozó információ megléte és pontossága megfeleljen az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó alkalmazandó jognak.	(3) Azok az élelmiszer-ipari vállalkozók, akik első alkalommal hoznak az Unió piacán forgalomba a végső fogyasztónak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek történő átadásra szánt élelmiszert, gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerekre vonatkozó információ megléte és pontossága megfeleljen az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó alkalmazandó jognak.
Indokolás
A „forgalomba hozatal” meghatározás félreérthető (pl. a világpiacra vonatkozhat). Ezért fontos pontosítani, hogy itt az EU belső piacáról van szó.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az élelmiszerekre vonatkozó információkat nem érintő kiskereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekért felelős élelmiszer-ipari vállalkozók kellő gondossággal járnak el annak érdekében, hogy az általuk végzett tevékenységek korlátain belül biztosítsák az élelmiszerekkel kapcsolatos információkra alkalmazandó követelmények teljesülését, különösen azáltal, hogy nem szállítanak olyan élelmiszereket, amelyekről az általuk szakmai tevékenységük következtében birtokolt információk alapján tudják vagy feltételezik, hogy nem felelnek meg az előírásoknak.	(4) Az élelmiszerekre vonatkozó információkat nem érintő kiskereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekért felelős élelmiszer-ipari vállalkozók az általuk végzett tevékenységek korlátain belül biztosítják, hogy nem szállítanak olyan élelmiszereket, amelyekről az általuk szakmai tevékenységük következtében birtokolt, vagy beszállítóik által számukra átadott információk alapján tudják, hogy nem felelnek meg a jelen rendelet rendelkezéseinek.
Indokolás
A forgalmazókat nem lehet eleve teljes mértékben felelőssé tenni a nem az ő márkanevüket viselő termékeken szereplő információkért.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 10–34. cikknek megfelelően, és az e fejezetben foglalt kivételek függvényében a következő adatokat kötelező külön feltüntetni:	(1) A 10–34. cikknek megfelelően, és az e fejezetben, valamint az V. és a VI. fejezetben foglalt kivételek függvényében a következő adatokat kötelező külön feltüntetni.
Indokolás
Az V. és VI. fejezetre történő hivatkozás egyértelművé teszi, hogy nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében nem minden kötelező adat szükséges, továbbá hogy az önkéntesen címkézett élelmiszerek esetében a IV. fejezet előírásai csak az önkéntes információk biztosítása esetén alkalmazandók. A tápértékre vonatkozó tájékoztatást önkéntesen biztosító élelmiszer-ipari vállalkozóknak nem kellene más olyan információkat is biztosítaniuk, amelyek az előrecsomagolt élelmiszerek esetében általában kötelezőek, ám amelyek nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében irrelevánsak. Ezenkívül az élelmiszer-ipari vállalkozók számára rugalmasságot kellene biztosítani a tájékoztatás nyújtásának mikéntje tekintetében.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az élelmiszer megnevezése;	a) az árumegnevezés;
Indokolás
-          1. bekezdés a)–h) pont: nyelvi kiigazítás a 2000/13/EK irányelv (címkézési irányelv) jelenleg alkalmazott szóhasználatával összhangban (vö. 3. cikk). többek között „az árumegnevezés”; „a nettó mennyiség”).
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a II. mellékletben szereplő, allergiát vagy intoleranciát okozó valamennyi összetevő és az ezekből származó összes anyag;	c) a II. mellékletben szereplő, allergiát vagy intoleranciát okozó valamennyi összetevő és az ezekből származó összes anyag a nem előcsomagolt élelmiszerekre vonatkozó egyedi rendelkezések kellő tiszteletben tartásával;
Indokolás
A 13. cikk (4) bekezdéséve kapcsolatos bizottsági szöveg az allergiát okozó összetevőkre vonatkozó címkézési kötelezettséget nem előrecsomagolt élelmiszerekre is kiterjeszti. Az allergiát okozó összetevők nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében történő címkézésére vonatkozó előírás az allergének szisztematikus címkézését jelentené a keresztszennyeződés kockázatának megelőzése érdekében. Az allergiában szenvedőket tömörítő szervezetek azonban, úgy tűnik, hogy az erről szóló információknak az árusító helyeken történő kötelező megjelenítését részesítik előnyben nyilvánosan látható tájékoztatás vagy rendelkezésre álló adatlapok formájában.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) a minőség megőrzésének várható időtartama vagy a fogyaszthatósági időtartam lejárata;	f) a minőség megőrzésének várható időtartama vagy – a mikrobiológiai szempontból romlandó élelmiszerek esetében – a fogyaszthatósági időtartam lejárata;
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) a gyártás időpontja;
Indokolás
A fogyasztónak a gyártás időpontjáról való tájékoztatása létfontosságú a rendelet arra irányuló céljának teljesítése érdekében, hogy a fogyasztót megfelelő tájékoztatással lássák el az általa fogyasztott élelmiszerre vonatkozóan a megfelelő tájékozott választás érdekében.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) az előállító vagy csomagoló, illetve a Közösségen belül székhellyel rendelkező eladó neve vagy cégneve és címe;	h) az előállító vagy csomagoló, az eladó, az importőr, vagy adott esetben az élelmiszert a saját nevén vagy cégnevén forgalmazó élelmiszer-ipari vállalkozás neve vagy cégneve és Közösségen belüli címe;
Indokolás
Biztosítani kell az élelmiszerterméket elsőként a Közösségi piacon forgalomba hozó vállalkozás nevének vagy cégnevének és Közösségen belüli címének kötelező feltüntetését. Ennek érdekében ki kell egészíteni és pontosítani kell a felsorolást.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i) a származási országnak vagy az eredet helyének adatai abban az esetben, ha ezek feltüntetésének elmulasztása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében, különösen, ha az élelmiszerhez csatolt információ vagy a címke egésze egyébként arra utalna, hogy az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye más; ilyen esetekben a jelölést a 35. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 35. cikk (5) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni;	i) a származási országnak vagy az eredet helyének adatai nem feldolgozott élelmiszerek, valamint az összes hústermék, beleértve a halat és a kagylót is, a marhahúsra vonatkozó hatályos szabályokkal összhangban;
Indokolás
Az átláthatóság érdekében a fogyasztóknak ismerniük kell a hústermék származási országát. Annak ismerete, hogy az állat hol nevelkedett, illetve hol csomagolták a húst, alapfeltétele annak, hogy a fogyasztók tájékozott döntéseket hozhassanak.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság módosíthatja a kötelező adatok (1) bekezdésben megállapított felsorolását. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
A rendelkezés fontosságára való tekintettel nem szabad a Bizottságot kizárólagos jogkörrel felruházni a kötelezően feltüntetendő információk listájának módosítása tekintetében.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság módosíthatja a III. mellékletet. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
A kötelező címkézési elemek módosításai nem képezik a rendelet azon „nem alapvető elemeit”, amelyekről esetleg komitológiai eljárás keretében lehetne megállapodni. Ez a jogalkotó előjoga.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 9. cikk rendelkezései nem érintik a tömegre és mérésre vonatkozó pontosabb közösségi rendelkezéseket.	A 9. cikk rendelkezései nem érintik a tömegre és mérésre vonatkozó pontosabb közösségi rendelkezéseket. Az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 rendelkezéseit be kell tartani.
	_________
	1 HL L 247., 2007.9.21., 17. o.
Indokolás
A rendelet könnyebb érthetősége érdekében azt ki kell egészíteni az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2007/45/EK irányelvre való hivatkozással.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság rendelkezhet bizonyos kötelező adatoknak a csomagolástól vagy a címkétől eltérő módon megvalósuló elérhetőségéről, feltéve, hogy az e rendelet II. fejezetében megállapított általános elvek és követelmények teljesülnek. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
A kötelező adatok megjelenítése a rendelet legfontosabb részét képezi. Ezen adatok feltüntetési módja nem változtatható meg az e rendelet nem lényegi rendelkezéseinek módosítását célzó intézkedések által.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Nem előrecsomagolt élelmiszer esetében a 41. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.	(4) Nem előrecsomagolt élelmiszer, az értékesítés helyszínén a fogyasztó kérésére becsomagolt vagy közvetlen értékesítésre előrecsomagolt élelmiszer esetében a 41. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
Indokolás
Ez a kiegészítés egyértelművé teszi, hogy a 13. cikk (4) bekezdése a közvetlenül csomagolt élelmiszerek (az értékesítés helyszínén csomagolt élelmiszerek) esetében is a 41. cikkre hivatkozik, és nem csupán az előrecsomagolt élelmiszerek esetében. A 13. cikk (4) bekezdésének Bizottság által javasolt szövege nem tesz említést a közvetlenül csomagolt élelmiszerekről, holott azokat a 41. cikk szabályozza, amelyre a 13. cikk (4) bekezdése hivatkozik.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus közösségi jogszabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének a)–k) pontjában említett követelmények tekintetében, ha az adatokat feltüntetik a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén, a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokat a külső csomagolásra vagy a címkére kell nyomtatni, legalább 3 mm-es betűméretű karakterekkel, és azokat oly módon kell feltüntetni, hogy biztosított legyen a nyomtatott szöveg és a háttér jelentős eltérése.	(1) Az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus közösségi jogszabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének a)–k) pontjában említett követelmények tekintetében, ha az adatokat feltüntetik a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén, a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokat a csomagolásra kell nyomtatni oly módon, hogy azok egyértelműen olvashatók legyenek, és ne adjanak lehetőséget a fogyasztó megtévesztésére. Az élelmiszerre vonatkozó információk olvashatóságának biztosítása érdekében figyelembe vett elemek között szerepel a szöveg elrendezése, a szövegben használt betűstílus, -méret és -szín, a háttérszín, a csomagolás és a nyomtatás, valamint a látótávolság és a látószög.
Indokolás
A címkén feltüntetett valamennyi információnak jól láthatónak, jól olvashatónak és egyértelműnek kell lennie annak érdekében, hogy a fogyasztók a megfelelő információk birtokában választhassanak a termékek közül.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokat oly módon kell feltüntetni, hogy biztosított legyen a nyomtatott szöveg és a háttér jelentős kontrasztja, valamint az adatok könnyen láthatók, jól olvashatók és letörölhetetlenek legyenek. Az élelmiszerre vonatkozó információk olvashatóságának biztosítása érdekében figyelembe vett elem a szöveg elrendezése, a betűstílus és a betűtípus. A csomagoláson lévő reklámok nem fedhetik el a kötelezően feltüntetendő adatokat.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 9. cikk (1) bekezdésének a), e), és k) pontjában felsorolt adatokat ugyanabban a látómezőben kell megjeleníteni.	(2) Az egyrészt a 9. cikk (1) bekezdésének a), e), és k) pontjában, másrészt a 9. cikk (1) bekezdésének c), f), g) és j) pontjában felsorolt adatokat ugyanabban a látómezőben kell megjeleníteni.
Indokolás
Minden egészségügyi vagy egészséggel kapcsolatos adatnak ugyanabban a látómezőben kell megjelennie (allergének, fogyaszthatósági határidő, tárolási feltételek és felhasználási javaslat).
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el a kötelező adatok feltüntetéséről, valamint a (2) bekezdésben említett követelményeknek a 10. és 38. cikkben említett meghatározott élelmiszerkategóriákra vagy -típusokra vonatkozó kiegészítő kötelező adatokra történő kiterjesztéséről. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
Ez a bekezdés túl széles körű jogosultságokat biztosítana a Bizottság részére, mert ebben az esetben semmiképpen sem „nem alapvető fontosságú elemekről” van szó.
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az (1) bekezdésben említett legkisebb betűméret nem alkalmazandó abban az esetben, ha a csomagolás vagy tárolóedény legnagyobb felülete kevesebb mint 10 cm2.	(4) Az (1) bekezdésben említett legkisebb betűméret nem alkalmazandó abban az esetben, ha a csomagolás vagy tárolóedény legnagyobb felülete kevesebb mint 50 cm2.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A 17. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott élelmiszerek esetében a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.	(5) A 17. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott élelmiszerek esetében a (2) bekezdést nem kell alkalmazni. Külön nemzeti rendelkezéseket lehet elfogadni az ilyen csomagolásokra és tárolóedényekre, ha az adott tagállam több hivatalos nyelvvel rendelkezik.
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 9. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információk a forgalmazás helye szerinti tagállam fogyasztói által könnyen érthető nyelven jelennek meg.	(1) A 9. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információk a forgalmazás helye szerinti tagállam valamennyi fogyasztója – ideértve a vak vagy csökkentlátó fogyasztókat is – által könnyen érthető nyelven jelennek meg.
Indokolás
A 83/2001/EK irányelvet módosító 27/2004/EK irányelv 56a. cikke szerint a gyógyszerek esetében kötelező az információkat Braille-írással is megadni, és a csomagolásban található tájékoztatókat a vakok vagy csökkentlátók számára is megfelelő formában kell elkészíteni. Mivel az allergén anyagokat tartalmazó élelmiszerek súlyos problémákat idézhetnek elő, ha nem tudunk azokról, az élelmiszer-összetevők felsorolása tekintetében is kötelezővé kellene tenni a Braille-írás alkalmazását.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Olyan csomagolás vagy tartó esetében, amelyek legnagyobb felülete 10 cm2-nél kisebb, kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező a csomagoláson vagy a címkén. A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat más eszközökkel kell megadni vagy a fogyasztó kérésére elérhetővé kell tenni.	(2) Olyan csomagolás vagy tartó esetében, amelyek legnagyobb felülete 50 cm2-nél kisebb, kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező a csomagoláson vagy a címkén. A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat más eszközökkel kell megadni vagy a fogyasztó kérésére elérhetővé kell tenni.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A nem előrecsomagolt áruk és a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett, közétkeztetésben működő gazdasági szereplők árui esetében a 9. és a 29. cikkben felsorolt adatokat – a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a III. mellékletben szereplő adatok kivételével – nem kötelező feltüntetni.
Indokolás
Nem indokolt, hogy a kötelező adatok és a tartalom (9. cikk és 29. cikk) feltüntetésének követelménye a nem előrecsomagolt élelmiszerekre vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőkre (éttermekre, étkezdékre, iskolákra és kórházakra) is vonatkozzon. A nem előrecsomagolt termékeket forgalmazó kis- és középvállalkozások száma nagy, és a költségek és a bürokrácia csökkentésének szempontja miatt a címkézést nem lenne célszerű kötelezővé tenni a forgalmazók ezen kategóriájára. Emellett a legtöbb esetben az eljárások sem szabványosítottak: az összetevők naponta változnak. Számításba kell venni azt is, hogy éppen az élelmiszer-kisipar garantálja a regionális különlegességek megőrzését, a kreativitást és az innovációt, és ezáltal biztosítja a kínálat sokszínűségét. Ezért fontos, hogy az említett gyártókra ne vonatkozzon a kötelező tápértékjelölés. E kivétel nem vonatkozik a II. mellékletben felsorolt valamennyi, allergiát vagy túlérzékenységet kiváltó összetevőre vagy a belőlük származó bármilyen anyagra.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Egy élelmiszer megnevezése a jogszerű neve. Ilyen név hiányában az élelmiszer megnevezése a szokásos neve, vagy amennyiben nincs szokásos neve, vagy a szokásos nevét nem használják, az élelmiszer leíró nevét kell feltüntetni.	(1) Egy élelmiszer megnevezése a jogszabályban előírt neve. Ilyen név hiányában az élelmiszer megnevezése a szokásos neve, vagy amennyiben nincs szokásos neve, vagy a szokásos nevét nem használják, az élelmiszer leíró nevét kell feltüntetni.
Indokolás
Nyelvi kiigazítás a 2000/13/EK irányelv (címkézési irányelv) jelenleg alkalmazott szóhasználatával való összhang biztosítása érdekében.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A II. mellékletben felsorolt valamennyi összetevőt vagy az említett mellékletben felsorolt összetevőből származó valamennyi anyagot – az említett mellékletben meghatározott kivételekre is figyelemmel – fel kell tüntetni a címkén, az összetevő nevének pontos említésével.	(1) A II. mellékletben felsorolt valamennyi összetevőt vagy az említett mellékletben felsorolt összetevőből származó valamennyi anyagot – az említett mellékletben meghatározott kivételekre is figyelemmel – fel kell tüntetni a címkén, az összetevő, illetve az allergiát vagy túlérzékenységet kiváltó anyag nevének pontos említésével.
Indokolás
Egyértelműbb és hatékonyabb, ha a címkén az allergiát vagy túlérzékenységet kiváltó anyagot tüntetik fel az ilyen anyagot tartalmazó összetevő helyett.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az élelmiszer nincs előrecsomagolva, és az eladótérben jól láthatóan feltüntetik, hogy:
	- a fogyasztók a vásárlás során a kihelyezett tájékoztató anyagon keresztül tájékoztatást kaphatnak az allergén anyagokról és kiegészítő intézkedésként az eladóktól, valamint
	- az ügyfeleket tájékoztatják arról, hogy a keresztszennyeződés veszélye nem zárható ki;
Indokolás
Az allergiások számára nagyon fontosak a potenciális allergénekre vonatkozó információk a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében (például a pékségekben vagy a közétkeztetésben). Az allergén anyagok széles körű feltüntetése azonban a nem előrecsomagolt termékek esetében gyakorlatilag lehetetlen. A kis- és középvállalkozások esetében jelentős versenyhátrányokhoz és többletköltségekhez vezetne. Ezenkívül a korlátozott feldolgozófelülettel működő üzemekben nem zárható ki a keresztszennyeződés lehetősége sem. Ezért a nem előrecsomagolt élelmiszert forgalmazó kiskereskedő megválaszthatja a vásárló tájékoztatásának módját (például szóbeli közléssel, valamilyen egyértelmű jelzéssel, étlapon vagy szórólapon).
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) más termékek esetében tömegegységben	a) az emberi fogyasztásra szánt folyadékok tárolóiról szóló 1985. június 27-i 85/339/EGK tanácsi irányelv1 értelmében folyadékok esetében térfogategységben;
	__________
	1 HL L 176., 1985.7.6., 18. o.
Indokolás
Nyelvi kiigazítás a 2000/13/EK irányelv (címkézési irányelv) jelenleg alkalmazott szóhasználatával való összhang biztosítása érdekében. Mivel a gyakorlatban bizonyos élelmiszerek (többek között a ketchup, a mártások, a majonéz, a fagylalt, a fűszerek) esetében jogbizonytalanság áll fenn a „szilárd” és a „folyékony” közötti elhatárolás tekintetében, az (1) bekezdést pontosabban kell megfogalmazni.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A megfelelő dátumot a IX. melléklettel összhangban kell kifejezni.	(2) A megfelelő dátumnak könnyen megtalálhatónak kell lennie, és nem szabad letakarni. A következőképpen kell jelölni:
	A minimális minőségmegőrzési idő:
	A dátumot az alábbi szavak előzik meg:
	- „Minőségét megőrzi [dátum]-ig”, amennyiben a dátumban szerepel a nap megjelölése,
	- „Minőségét megőrzi [hónap] végéig” minden más esetben.
Indokolás
Az egyértelműség végett a IX. mellékletet be kell illeszteni a jogszabály főszövegébe. A „minőségét megőrzi” kifejezést a nemzeti jognak vagy a nem jogilag kötelező nemzeti megállapodásoknak megfelelően kell értelmezni. Az adagonként csomagolt fagylalt minőségmegőrzési időtartamának feltüntetésére vonatkozó kivétel törlendő. Mivel az egyes adagokat el lehet választani attól a csomagtól vagy árutételtől, amelyben értékesítették őket, lényeges, hogy a minőségmegőrzési időtartam minden különválasztható adagon megtalálható legyen.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia (a továbbiakban: „tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás”):	(1) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia (a továbbiakban: „tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás”):
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) energiatartalom;	a) energiatartalom (kalóriaérték);
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a zsír- és telítettzsírsav-tartalom, valamint szénhidrát, külön hivatkozva a cukor- és sótartalomra.	b) a fehérje-, rost-, szénhidrát- és zsírtartalom, külön hivatkozva a telítettzsírsav-, a rost-, a cukor- és a sótartalomra.
Indokolás
Fontos, hogy a kötelező tápértékjelölés tartalmazza a legfontosabb tápanyagokat (fehérje, szénhidrát – például cukor –, zsír, telített zsírsav, a rostok és nátrium), ahogy az a jelenlegi szabályozásban is szerepel (90/496/EGK irányelv). A tápértékre vonatkozó tájékoztatásnak nem csak az esetleg problémás összetevőkre kell összpontosítania, külön kiemelve azokat, hiszen az egészséges étrend valamennyi összetevő kiegyensúlyozott bevitelét feltételezi.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) telítettzsírsav-, transzzsírsav-, rost- és fehérjetartalom.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a bekezdés nem alkalmazandó az 1493/1999/EK tanácsi rendelet meghatározása szerinti borra, valamint a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i […/…/EK] európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározott sörre és a szeszes italokra. A Bizottság [e rendelet hatályba lépését követően öt évvel] jelentést készít e bekezdés alkalmazásával kapcsolatban, melyhez csatolhatja azokat a tudományos intézkedéseket, melyek meghatározzák e termékek kötelező tápértékjelölésének szabályait. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	Ez a bekezdés nem alkalmazandó a 479/2008/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerinti borra és borászati termékre, valamint az 1601/1991/EGK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének meghatározása szerinti, a szőlőtől eltérő gyümölcsökből készített hasonló termékekre, az alma- és körteborra, és a 110/2008/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott szeszes italokra, valamint egyéb alkoholtartalmú italokra. A Bizottság [e rendelet hatálybalépését követően öt évvel] jelentést készít e bekezdésnek a meghatározott termékekre történő alkalmazásával kapcsolatban, melyhez csatolhatja azokat a konkrét jogi aktusokat, melyek meghatározzák e termékek kötelező tápértékjelölésének szabályait. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló jogi aktusokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
Indokolás
Számos alapvető kérdést kellene tisztázni, mielőtt előírjuk a nem a tápértékük miatt fogyasztott alkoholtartalmú italok összetevőire vagy tápanyagaira vonatkozó címkézést. Ezenkívül a 479/2008, 1601/91 és 110/2008 számú rendeletek rendelkeznek a borok és szeszes italok kiszerelésének és címkézésének módjáról. Ezek a rendeletek biztosítják azt a lehetőséget is, hogy a végrehajtási rendelkezéseket az ezekre vonatkozó egyedi komitológiai eljárással határozzák meg. A következetesség biztosítása érdekében ezeket a rendelkezéseket fenn kell tartani.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – f és g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) rost;	törölve
g) fehérje;
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) koleszterin;
Indokolás
Hasznos lenne a fogyasztók számára, ha a zsíroktól elkülönítve jeleznék a koleszterint az azt tartalmazó zsíroknál.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság módosíthatja az (1) és (2) bekezdésben szereplő felsorolásokat. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
Úgy gondoljuk, hogy ez alapvető fontosságú elem. A tápanyagok listájának módosítása óriási hatással jár, ezért úgy gondoljuk, hogy annak a jogalkotó hatáskörébe kell tartoznia.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A megadott értékeknek az egyes esetek függvényében olyan átlagértékeknek kell lenniük, amelyek a következőkön alapulnak:	(4) A megadott értékeknek a minőségmegőrzési időtartam végén olyan átlagértékeknek kell lenniük, amelyek a következőkön alapulnak
a) az élelmiszer gyártó által végzett vizsgálatai; vagy	a) az élelmiszer gyártó által végzett vizsgálatai; vagy
b) a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből végzett számítások; vagy	b) a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből végzett számítások; vagy
c) általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások.	c) általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások.
Az energia- és tápanyagtartalom feltüntetésének a feltüntetett értékek pontossága, például a megadott értékek és a hatósági ellenőrzések során meghatározott értékek közötti különbségek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályokat a 49. cikk (2) bekezdésében szereplő eljárás szerint lehet meghatározni.	Az energia- és tápanyagtartalom feltüntetésének a feltüntetett értékek pontossága, például a megadott értékek és a hatósági ellenőrzések során meghatározott értékek közötti különbségek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályokat a 49. cikk (2) bekezdésében szereplő eljárás szerint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleménye alapján határozzák meg.
Indokolás
Aus Gründen der Rechtssicherheit sollte im Rechtstext näher konkretisiert werden, dass sich die Durchschnittswerte auf das Ende des Mindesthaltbarkeitsdatums zu beziehen haben. Natürlich oder zugefügte Vitamine und Mineralstoffe unterliegen natürlichen Abbau- und Schwankungsprozessen. So kann sich z.B. Vitamin C im Laufe der Mindeshaltbarkeitszeit eines Produktes auf natürliche Weise in beträchtlichem Ausmaß abbauen (abhängig von den Lagerungsbedingungen, Sonnenlicht etc.). Darüber hinaus unterliegen die Mengen an Nährstoffen in einem Produkt je nach Ernte oder Sorte natürlichen Schwankungen. Aus diesem Grund sollten ehestmöglich EU-weite Rundungsregeln und Toleranzen für die Kennzeichnung von Nährstoffmengen festgelegt werden.
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett energia- és tápanyagtartalmat 100 grammra vagy 100 milliliterre, vagy a 32. cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel egy adagra vonatkozóan kell megadni.	(2) Az (1) bekezdésben említett energia- és tápanyagok vagy ezek alkotóelemeinek mennyiségét 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozóan kell megadni.
	Amennyiben az élelmiszer egy adagot tartalmazó kiszerelésben kerül forgalomba, az (1) bekezdésben említett energia- és tápanyagtartalmat az adagra vonatkozóan is közölni kell.
	Ha a tájékoztatás egy adagra vonatkozóan történik, fel kell tüntetni a csomagolásban található adagok számát.
	Az adagokat az „adag” szóval kell feltüntetni.
Indokolás
Annak érdekében, hogy a fogyasztó számára lehetővé váljon az ugyanazon kategóriába tartozó különböző élelmiszerek összehasonlítása – függetlenül a csomagolás méretétől és tartalmától –, elengedhetetlen, hogy az energia- és tápanyagtartalmat mindig 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozóan adják meg. Ezen túlmenően a mennyiségek megadása adagonként is lehetséges, ha a gyártó esetleg így kívánja.
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatást megfelelő esetben a XI. melléklet B. részében meghatározott beviteli referenciaérték százalékában kell kifejezni, 100 grammra vagy 100 milliliterre vagy egy adagra vonatkoztatva. Amennyiben feltüntetik, a vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozó információkat is a XI. melléklet A. részének 1. pontjában megadott beviteli referenciaérték százalékában kell megadni.	(3) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos, energia-, zsír-, telítettzsírsav-, cukor- és sótartalomra vonatkozó tájékoztatást továbbá a XI. melléklet B. részében meghatározott beviteli referenciaérték százalékában lehet kifejezni, 100 grammra vagy 100 milliliterre vagy, a 31. cikk (2) bekezdésének megfelelően, egy adagra vonatkoztatva. Amennyiben feltüntetik, a vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozó információkat is a XI. melléklet A. részének 1. pontjában megadott beviteli referenciaérték százalékában kell megadni.
Indokolás
E módosítást az előadó 135. cikkhez kapcsolódó módosításával összefüggésben kell értelmezni, amely az adagok egységes megadását kéri. A kizárólag 100 grammra/100 milliliterre vonatkozó abszolút adatokat ki kell egészíteni a százalékos arány megadásával, hogy a termék fogyasztását össze lehessen vetni a napi szükséglettel, és így a fogyasztók további információt kapjanak, mivel az abszolút adatokból sok fogyasztó nem tudja megállapítani, hogy magas vagy alacsony értékről van-e szó.
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A poliolokra és/vagy keményítőre, valamint – a telített zsírsavakra vonatkozóan a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kötelező jelölés kivételével – a zsírsavak típusára vonatkozó információkat a XIII. melléklet B. részével összhangban kell feltüntetni.	(4) A poliolokra és/vagy keményítőre, valamint – a telített zsírsavakra és transzzsírsavakra vonatkozóan a 29. cikk (1) bekezdésében említett kötelező jelölés kivételével – a zsírsavak típusára vonatkozó információkat a XIII. melléklet B. részével összhangban kell feltüntetni.
Indokolás
A telített zsírsavak mellett a transzzsírsavaknak is a tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás részét kell képezniük, ezért azokat ide kell átemelni az önkéntesen megadható adatok közül.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 31. cikk (2) bekezdésében említett, 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkoztatott tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatáson kívül az információt a címkén meghatározott mennyiségű adagra vonatkoztatva is ki lehet fejezni, feltéve, hogy a csomagban lévő adagok számát feltüntették.	(1) A 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkoztatott tápanyag-összetétellel kapcsolatos jelölést adagra vonatkoztatva is ki lehet fejezni, feltéve, hogy feltüntették az adagban található mennyiséget.
Indokolás
Az angol szövegnek megfelelő nyelvi kiigazítás („in addition”). A fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében lehetővé kell tenni az adagonkénti tápértékjelölést abban az esetben, ha az adag mennyiségét egyértelműen feltüntetik az terméken. Ezen felül az egy csomagban található adagok számának feltüntetésére önkéntes alapon kell lehetőséget biztosítani.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást akkor lehet kizárólag egy adagra vonatkoztatva feltüntetni, ha az élelmiszer külön adagként van előre csomagolva.	(2) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást akkor lehet kizárólag egy adagra vonatkoztatva feltüntetni, ha az élelmiszer egyértelműen külön adagként vagy könnyen azonosítható, ugyanakkora méretű, több különálló adagként van előre csomagolva.
Indokolás
Az egyértelműen külön adagként vagy ugyanakkora méretű, több különálló adagként előre csomagolt élelmiszereket ugyanúgy kell kezelni, mint az egy adagos kiszerelésben kapható élelmiszereket.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Azon élelmiszerek esetében, amelyek kiszerelése az élelmiszer több adagját tartalmazó, nem külön adagonként előre csomagolt csomagokból áll, az értékek egy adagra vonatkoztatott feltüntetését a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	(3) A (2) bekezdésben nem említett élelmiszerek esetében a Bizottság jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy meghatározza a 29. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett információnak a fő látómezőben kizárólag adagokra vonatkoztatott feltüntetését. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló jogi aktusokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében említett eljárással összhangban kell elfogadni az átmeneti időszak végéig.
Indokolás
Bizonyos esetekben az adagonkénti energiaérték feltüntetése hasznosabb a fogyasztó számára. Az adagok méretének meghatározását azonban mindenképpen úgy kell harmonizálni, hogy az ugyanolyan típusú, de különböző márkájú termékek közötti összehasonlítás egyszerű legyen.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást a 31. cikk (2) és (3) bekezdésében említett kifejezési formákon kívül más kifejezési formákkal is meg lehet adni, feltéve, hogy a következő alapvető követelmények teljesülnek:	(1) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást a 31. cikk (2) és (3) bekezdésében említett kifejezési formákon kívül grafikus kifejezési formákkal is meg lehet adni, feltéve, hogy a következő alapvető követelmények teljesülnek:
a) a kifejezési forma célja az, hogy a fogyasztó számára megkönnyítse annak megértését, hogyan járul hozzá az élelmiszer az étrend energia- és tápanyagtartalmához, illetve ebből a szempontból mi a jelentősége; valamint	a) a kifejezési forma célja az, hogy a fogyasztó számára megkönnyítse annak megértését, hogyan járul hozzá az élelmiszer az étrend energia- és tápanyagtartalmához, illetve ebből a szempontból mi a jelentősége; valamint
b) harmonizált beviteli referenciaértékeken, vagy ezek hiányában az energia- vagy tápanyagbevitelre vonatkozó, általánosan elfogadott tudományos ajánlásokon alapul; valamint	b) a XI. melléklet B. részében meghatározott 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozó beviteli referenciaértékeken alapul. Amennyiben a termék egy adagként van előre csomagolva, vagy 100 grammnál/100 milliliternél kisebb adagokban van kiszerelve, az adagok mennyiségének meghatározása mellett elegendő az adagonkénti tájékoztatás. Ilyen beviteli referenciaértékek hiányában a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás az energia- vagy tápanyagbevitelre vonatkozó, általánosan elfogadott tudományos ajánlásokon alapul; valamint
c) bizonyítékokkal igazolható, hogy az átlagfogyasztó az információ ilyen feltüntetését megérti és alkalmazni tudja.	c) bizonyítékokkal igazolható, hogy az átlagfogyasztó az információ ilyen feltüntetését megérti és alkalmazni tudja.
(2) Az (1) bekezdésben említett további kifejezési formákat a 44. cikkben említett nemzeti rendszer keretében kell meghatározni.	(2) A grafikus ábrázolások modelljei a XIII. melléklet Ca. részében találhatók.
Indokolás
A grafikus ábrázolás jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a fogyasztók könnyebben megértsék a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás tekintetében a 31. cikk (2) bekezdésében említett adatokat a fő látómezőben kell szerepeltetni. Ezeket az adatokat megfelelő esetben együtt, érthető formában, az alábbi sorrendben kell feltüntetni: energia-, zsír-, telítettzsírsav-tartalom és szénhidrátok, külön hivatkozva a cukor- és sótartalomra.	(1) A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás tekintetében a 31. cikk (2) bekezdésében említett adatokat ugyanabban a látómezőben kell szerepeltetni. Ezeket az adatokat megfelelő esetben együtt, érthető formában, az alábbi sorrendben kell feltüntetni: energia-, fehérje- és szénhidráttartalom, külön hivatkozva a telítettzsírsav-, rost- cukor- és sótartalomra.
Indokolás
Ahhoz, hogy a termék energiatartalma könnyen megállapítható legyen, azt a csomagolás elején kell feltüntetni. A fogyasztók átfogó tájékoztatásán kívül hasznos, ha azonos látómezőben rendelkezésükre valamennyi olyan információ, amelynek alapján megfelelő tájékoztatáson alapuló döntést tudnak hozni.
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben a tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás nem a fő látómezőben szerepel, azt – ha a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi – táblázatos formában és sorba igazított számokkal kell megadni. Amennyiben a rendelkezésre álló hely miatt ez nem lehetséges, az információkat egymás után sorba írva kell megadni.	törölve
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Amennyiben a termék energia- vagy tápanyagtartalma elhanyagolható, az említett alkotóelemekre vonatkozó, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás helyett a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás – amennyiben fel van tüntetve – közvetlen közelében egy nyilatkozatot lehet szerepeltetni, mint például: „Elhanyagolható mennyiségben …-t tartalmaz.”.	(4) Amennyiben a termék energia- vagy tápanyagtartalma elhanyagolható, az említett alkotóelemekre vonatkozó, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás nem kötelező, kivéve az allergének esetében.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Amennyiben a termék energia- vagy valamely tápanyagtartalma nullával egyenlő, az említett alkotóelemekre vonatkozó, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás helyett a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás – amennyiben ilyen szerepel a terméken – közvetlen közelében „Nem tartalmaz …-t.” hivatkozást lehet feltüntetni.
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A specifikus közösségi jogszabályokkal összhangban végzett címkézés sérelme nélkül a (3) és (4) bekezdést abban az esetben kell alkalmazni, ha az élelmiszer származási országára vagy az eredetének helyére vonatkozó információt önkéntesen adják meg, tájékoztatva a fogyasztót, hogy az élelmiszer az Európai Közösségből, vagy egy adott országból vagy helyről származik.	(2) A specifikus közösségi jogszabályokkal, nevezetesen a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelettel1, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelettel2, a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelettel3, a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel4 és az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendelettel5 összhangban végzett címkézés sérelme nélkül a (3) és (4) bekezdést abban az esetben kell alkalmazni, ha az élelmiszer származási országára vagy az eredetének helyére vonatkozó információt önkéntesen adják meg, tájékoztatva a fogyasztót, hogy az élelmiszer az Európai Közösségből, vagy egy adott országból vagy helyről származik.
	1 HJ L 93., 2006.3.31., 1. o. 2 HJ L 93., 2006.3.31., 12. o. 3 HJ L 148., 2008.6.6., 1. o. 4 HJ L 39., 2008.2.13., 16. o. 5 HJ L 149., 1991.6.14., 1. o.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni a (2) bekezdés pontos hatályát. A Bizottság célja, hogy a földrajzi jelzéssel rendelkező termékek mentesüljenek az eredetmegjelölés alól. A földrajzi árujelzőkre vonatkozó öt rendeletet meg kell említeni.
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az önkéntes információkra nem vonatkoznak a 14. cikk rendelkezései, de ezen információknak minden esetben jól olvashatóaknak kell lenniük.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye nem egyezik elsődleges összetevője vagy összetevői származási országával vagy eredetének helyével, az érintett összetevő(k) származási országát vagy eredetének helyét szintén meg kell adni.	(3) Ha az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye nem egyezik elsődleges összetevője vagy összetevői származási országával vagy eredetének helyével, az érintett összetevő(k) származási országát vagy eredetének helyét szintén meg kell adni, kivéve azon termékek esetében, amelyek összetevőit e rendelet 20. cikkével összhangban nem kell felsorolni.
Indokolás
A szöveg következetességének fenntartása érdekében módosítani kell a (3) bekezdést, meghatározva, hogy a (3) bekezdés nem alkalmazandó a 20. cikk (1) bekezdésében említett mentesség alá tartozó termékkategóriákra.
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A whisky esetében a származási országot minden esetben és a fő látómezőben kell feltüntetni. Amennyiben a whisky egynél több ország terméke, minden egyes eredet szerinti országot fel kell sorolni.
Indokolás
Az EU-ban értékesített whisky esetében hagyományos gyakorlat, hogy azt a származási országgal címkézik fel, a fogyasztók pedig számottevő jelentőséget tulajdonítanak ennek az információnak. Néhány, a származást fel nem tüntető whiskyn más megjelöléseket használnak, hogy azt sugallják, hogy az egyik nagyobb whiskytermelő országból származnak, pedig ez nem így van. Ezért a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében célszerű, hogy az EU-ban értékesített valamennyi whiskyn feltüntessék azok származását.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat VI. FEJEZET
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A fejezet törölve
Indokolás
A nemzeti rendelkezések a harmonizáció elve és az áruk belső piacon való szabad mozgása ellen hatnak.
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat VII. FEJEZET
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A fejezet törölve
Indokolás
A nemzeti rendelkezések a harmonizáció elve és az áruk belső piacon való szabad mozgása ellen hatnak.
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A 17. cikk (1) bekezdését [a hatálybalépés után 15 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni.
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 29–34. cikket [a hatálybalépés után 3 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni, kivéve az olyan élelmiszer-ipari vállalkozások által címkézett élelmiszereket, amelyek a hatálybalépés napján 10-nél kevesebb alkalmazottal rendelkeztek, és amelyek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t, amelyek esetében [a hatálybalépés után 5 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni. A 14. cikk (1) bekezdését [a hatálybalépés után 5 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni.	A 29–34. cikket [a hatálybalépés után 3 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni, kivéve az olyan élelmiszer-ipari vállalkozások által címkézett élelmiszereket, amelyek a hatálybalépés napján 10-nél kevesebb alkalmazottal rendelkeztek, és amelyek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t, amelyek esetében [a hatálybalépés után 5 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni. A 14. cikk (1) bekezdését [a hatálybalépés után 5 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni.
	Az e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozott élelmiszerek a készlet kimerüléséig értékesíthetők.
Indokolás
A kkv-kra és alkalmazottaik számára vonatkozó különleges rendelkezéseket a hatékonyság érdekében ki kell terjeszteni. Az e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozott élelmiszerek tekintetében lehetővé kell tenni, hogy értékesítésük a készlet kimerüléséig folytatódhasson.
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az e rendelet hatálybalépését megelőzően az Uniós piacon forgalomba hozott olyan élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg a rendelet követelményeinek, a készlet kimerüléséig forgalomba hozhatók.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2.3 pont – jobb oldali oszlop
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
„fenilalanin-forrást tartalmaz”	„aszpartamot tartalmaz”
Indokolás
A módosítás célja a fogyasztói megértés javítása azáltal, hogy szakszó helyett hétköznapi, bevett kifejezést használunk.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 5 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5a. ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS FELÜLETKEZELÉSE
Azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyek felületét a betakarítást követően adalékanyagok vagy növényvédő szerek alkalmazásával kezelték.
„Felületkezelt”
Indokolás
A jelenlegi szabályok között nem szerepel a gyümölcsök és zöldségek adalékanyagokkal vagy peszticidekkel történő, betakarítást követő – a frissesség megőrzését célzó – felületkezelésére vonatkozó tájékoztatás általános követelménye. Ez annyit jelent, hogy a termékek a fogyasztó által elvárttól eltérő frissességi formában jelennek meg. A fogyasztóknak joguk van arra, hogy tájékoztatást kapjanak arról a tényről, hogy a megvett élelmiszer felületkezelt.
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat III. melléklet – 5 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5a. Hús- és baromfihús-készítmények
	Amennyiben csirkéből készült termékek előállításakor marha- vagy sertésfehérjét használtak, ezt a csomagoláson egyértelműen fel kell tüntetni.
Indokolás
Ha egy csirkéből készült termék előállításakor marha- vagy sertésfehérjét használtak, akkor erre minden esetben fel kell hívni a fogyasztó figyelmét. Ez alapvető fontosságú információ a fogyasztók számára, különös tekintettel a vallásos emberek érzékenységére.
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet - 3, 4, 5 és 5 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák;	- természetes ásványvizek vagy egyéb emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák;
- gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke;	- gyógynövények, fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei;
- só és sóhelyettesítők;	- só és sóhelyettesítők;
	- cukor;
Indokolás
Vizek: a javaslat 28. cikkének (1) bekezdése a következőt mondja ki: „E (=3.) szakasz rendelkezései nem alkalmazandók a következő jogszabályok hatálya alá tartozó élelmiszerekre: b) a Tanács 1980. július 15-i 80/777/EGK irányelve a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről”. A zavarok elkerülése érdekében fontos, hogy a IV. melléklet értelmében egyetlen mentesség létezzen valamennyi palackos vízre kiterjedően, a 90/496/EGK irányelv 1. cikkének (2) bekezdéséhez hasonlóan.
Gyógynövények: egyértelműsítés.
Cukor: a cukor egy összetevőből áll, ami könnyen azonosítható és nem vezeti félre a fogyasztókat.
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 16 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 25 cm2-nél kisebb;	- olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 75 cm2-nél kisebb;
Indokolás
A 75 cm2-nél kisebb csomagolásokat mentesíteni kell a kötelező tápértékjelölés alól.
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 16 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- rágógumi;
Indokolás
Mentesíteni kell az olyan termékeket is, mint például a vegyes desszerteket és ajándékokat, a több darabból álló vegyes csomagokat, valamint a rágógumit.
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 17 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- nem előrecsomagolt élelmiszer, beleértve a közvetlen fogyasztásra szánt, nyilvánosan felszolgált élelmiszert;
Indokolás
Az élelmiszer-kiskereskedelem és élelmiszer-kisipar vállalkozásai, beleértve a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőket is, szintén előállítanak a fogyasztók számára történő közvetlen eladásra szánt termékeket. Nincsenek szabványosított eljárások: az összetevők naponta változnak. A hagyományos élelmiszer-ipari ágazat különösen fontos szerepet játszik a regionális specialitások megőrzésében és a kínálat sokszínűségének biztosításában. Ezért fontos, hogy az említett gyártókra ne vonatkozzon a kötelező tápértékjelölés.
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – C a rész (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ca. rész – A MÁS ÉLELMISZER BENYOMÁSÁT KELTÕ ÉLELMISZEREK HIVATALOS JELÖLÉSE
Szám
Eltérés a fajta, a minőség és az összetevők tekintetében
Árumegnevezés
1.
A sajthoz képest a tejzsír teljes vagy részleges helyettesítése növényi zsírral
Sajtutánzat
2.
A sonkához képest más összetételben jóval alacsonyabb hústartalmú, felaprított összetevőkből előállítva
Sonkautánzat
Indokolás
A fogyasztók folyamatosan csalódnak, mivel egyre több „élelmiszer-utánzat” készül olcsóbb összetevőkből.
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – A rész – 5 pont – bal oldali oszlop
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. Fűszerek vagy gyógynövények keverékei, ahol egyetlen adott fűszer vagy gyógynövény sem emelkedik ki jelentősen tömegarányát tekintve	5. Fűszerek vagy gyógynövények keverékei és azokból készült készítmények, ahol egyetlen adott fűszer vagy gyógynövény sem emelkedik ki jelentősen tömegarányát tekintve
Indokolás
A jelenlegi szabályozást meg kellene tartani. Eddig a fűszerkészítményeket is magában foglalta.
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 1 és 2 pont – jobb oldali oszlop
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. „Olaj” az alábbiakkal együtt:	1. „Olaj” az alábbiakkal együtt:
vagy a „növényi”, vagy az „állati” megjelöléssel a körülményektől függően, vagy	vagy a „növényi”, vagy az „állati” megjelöléssel a körülményektől függően, vagy
növényi vagy állati eredet feltüntetése	növényi vagy állati eredet feltüntetése
A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett olajak megnevezéséhez csatolni, kivéve ha a telített zsírsavak és transzzsírsavak mennyisége szerepel a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásban.	A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett olajak megnevezéséhez csatolni.
2. „Zsír” az alábbiakkal együtt:	2. „Zsír” az alábbiakkal együtt:
vagy a „növényi”, vagy az „állati” megjelöléssel a körülményektől függően, vagy	vagy a „növényi”, vagy az „állati” megjelöléssel a körülményektől függően, vagy
növényi vagy állati eredet feltüntetése	növényi vagy állati eredet feltüntetése
A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett zsírok megnevezéséhez csatolni, kivéve ha a telített zsírsavak és transzzsírsavak mennyisége szerepel a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásban.	A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett zsírok megnevezéséhez csatolni
Indokolás
A transzzsírsavakról ismert, hogy az emberi egészségre ártalmasak, és több országban be is vannak tiltva. Jelenlétüket ezért kötelezően és különösen jól látható módon kellene jelezni. A tény, hogy ezek szerepelnek a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásban, nem szabad, hogy megakadályozza feltüntetésüket az összetevők között.
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 4 pont – jobb oldali oszlop
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Keményítő és fizikai úton vagy enzimekkel módosított keményítő	4. Keményítő és fizikai úton vagy enzimekkel módosított keményítő, pörkölt vagy dextrinált keményítő, savasan vagy alkalikusan módosított keményítő és színtelenített keményítő
Indokolás
A „keményítő” megnevezésű kategóriát ki kell egészíteni a pörkölt vagy dextrinált keményítővel, a savasan vagy alkalikusan módosított keményítővel, illetve a színtelenített keményítővel. A gyakorlatban ezeket az anyagokat használják fel az élelmiszergyártásban, és ezért azokat fel kell sorolni az összetevők között. Az adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv kifejezetten kizárja azokat az alkalmazási köréből.
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat VIII melléklet – 5 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. Amennyiben egy szilárd élelmiszert felöntő közegben hoznak forgalomba, a címkén feltüntetik az élelmiszer töltőtömegét is.	5. Amennyiben egy szilárd élelmiszert felöntő közegben hoznak forgalomba, a címkén feltüntetik az élelmiszer csomagolás időpontjában meglévő töltőtömegét is.
Indokolás
Egy folyékony közegben lévő szilárd élelmiszer töltőtömege a szilárd élelmiszer és a folyékony közeg közötti szokásos kölcsönhatások miatt változni fog az előállítás és a fogyasztónak történő értékesítés közötti időszakban. A töltőtömeg változásának léptéke jó néhány körülménytől (úm. idő, hőmérséklet, szállítási és tárolási feltételek) függ. A töltőtömeget ezért csak az előállítás pillanatára vonatkozóan szabad feltüntetni, ahol is az élelmiszer-termelő teljes felelősséggel tartozik a termékért, és képes helyesen feltüntetni a töltőtömeget.
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet - A rész - 1 pont és táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek ajánlott napi bevitelének a mennyisége (RDA)	1. A feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek ajánlott napi bevitelének a mennyisége (RDA)
A-vitamin (µg)
800
A-vitamin (µg)
800
D-vitamin (µg)
5
D-vitamin (µg)
5
E-vitamin(mg)
10
E-vitamin(mg)
12
K-vitamin (µg)
75
C-vitamin (mg)
60
C-vitamin (mg)
80
Tiamin (mg)
1,4
Tiamin (B1-vitamin) (mg)
1,1
Riboflavin (mg)
1,6
Riboflavin (mg)
1,4
Niacin (mg)
18
Niacin (mg)
16
B6-vitamin (mg)
2
B6-vitamin (mg)
1,4
Folsav (µg)
200
Folsav (µg)
200
B12-vitamin (µg)
1
B12-vitamin (µg)
2,5
Biotin (mg)
0,15
Biotin (µg)
50
Pantoténsav (mg)
6
Pantoténsav (mg)
6
Kálium (mg)
2000
Klorid (mg)
800
Kalcium (mg)
800
Kalcium (mg)
800
Foszfor (mg)
800
Foszfor (mg)
700
Vas (mg)
14
Vas (mg)
14
Magnézium (mg)
300
Magnézium (mg)
375
Cink (mg)
15
Cink (mg)
10
Réz (mg)
1
Mangán (mg)
2
Fluorid (mg)
3,5
Szelén (µg)
55
Króm (µg)
40
Molibdén (µg)
50
Jód (µg)
150
Jód (µg)
150
Indokolás
Az ajánlott napi beviteli értékeket az élelmiszerek tápértékjelölésről szóló 2008/100/EK irányelvben (HL L 285., 9. o.) foglalt módosításoknak megfelelő referenciaértékekhez kell igazítani.
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat XII melléklet – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
szénhidrát (a poliolok kivételével)
4 kcal/g —17 kJ/g
szénhidrát (a poliolok kivételével)
4 kcal/g
- poliolok
2,4 kcal/g —10 kJ/g
- poliolok
2,4 kcal/g
- fehérje
4 kcal/g —17 kJ/g
- fehérje
4 kcal/g
- zsír
9 kcal/g —37 kJ/g
- zsír
9 kcal/g
- szalatrim (rövid és hosszú szénláncú acil-trigliceridek)
6 kcal/g —25 kJ/g
- szalatrim (rövid és hosszú szénláncú acil-trigliceridek)
6 kcal/g
- alkohol (etil-alkohol)
7 kcal/g —29 kJ/g
- alkohol (etil-alkohol)
7 kcal/g
- szerves sav
3 kcal/g —13 kJ/g
- szerves sav
3 kcal/g
Indokolás
A két különböző mértékegységgel való számolás a nem egységes átszámítási tényezők miatt ellentmondásos eredményekhez vezet. Mivel a „kcal” esetében egy olyan mértékegységről van szó, amelyet a fogyasztók könnyebben megértenek, mint a „kJ”-t, ezért az értékeket kizárólag „kcal”-ban kell megadni.
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat XIII melléklet – A rész – táblázat – első sor
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- Energia
kJ és kcal
- Energia
kcal
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat XIII melléklet – C a rész (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ca. rész – a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás grafikus ábrázolása
	Amennyiben a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást grafikus formában is megjelenítik, az az egyéb grafikai ábrázolások mellett az alábbi módon is megjeleníthető:
	Henger modell
	100 g termék tartalmaz: kcal / cukor / zsír / telített zsírsavak / só felnőtt számára ajánlott napi bevitel százalékos arányban kifejezett mennyisége
	1+4 modell
	1. változat
	adagonként (1 adag = 50 g) energia / cukrok / zsír / telített zsírsavak / sók napi bevitel százalékban kifejezett mennyiségének irányértékei
	2. változat
	adagonként (1 adag = 50 g) energia / cukrok / zsír / telített zsírsavak / sók napi bevitel százalékban kifejezett mennyiségének irányértékei
Indokolás
E módosítás ugyanennek a képviselőnek a 33. cikk (1) bekezdéséhez benyújtott módosításával együtt olvasandó. A grafikus ábrázolás nagymértékben elősegítheti a tápértékjelölés fogyasztók általi megértését.

ELJÁRÁS

Cím	A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról
Hivatkozások	COM(2008)0040 – C6-0052/2008 – 2008/0028(COD)
Illetékes bizottság	ENVI
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 19.10.2009
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Christel Schaldemose 14.9.2009
Vizsgálat a bizottságban	6.10.2009		1.12.2009		25.1.2010
Az elfogadás dátuma	23.2.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 15 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Christian Engström, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Iliana Ivanova, Philippe Juvin, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Tiziano Motti, Gianni Pittella, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Matteo Salvini, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Laurence J.A.J. Stassen, Catherine Stihler, Róża, Gräfin von Thun Und Hohenstein, Kyriacos Triantaphyllides, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Cornelis de Jong, Anna Hedh, Emma McClarkin, Antonyia Parvanova, Konstantinos Poupakis, Oreste Rossi, Anja Weisgerber, Kerstin Westphal

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (29.1.2010)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2008)0040 – C7‑0000/2009 – 2008/0028(COD))

A vélemény előadója: Marc Tarabella

RÖVID INDOKOLÁS

Bevezetés:

Ez az új rendelet két irányelvet helyez hatályon kívül:

- az élelmiszerek címkézéséről szóló 2000/13/EK irányelvet,

- az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló 90/496/EGK irányelvet.

A rendelet célja olyan jogi keret létrehozása, amely az élelmiszereken megjelenő információkra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ez a rendelet az egészségesebb táplálkozás fontosságának általános tudatosításával összefüggésben játszik szerepet. Az Európai Bizottság és a tagállamok által szervezett tájékoztatási kampányoknak köszönhetően, az európai fogyasztók egyre érzékenyebbek az élelmiszerek összetételére. Emellett, a fogyasztók igényeire reagálva több ipari csoport már javított termékei címkézésén.

Jelen rendelet következtében a fogyasztóknak világos, érthető és jól olvasható információkhoz kell jutniuk, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az élelmiszerek közül tájékozott módon válasszanak.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményében javasolt iránymutatások:

- az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információk

A Bizottság által javasolt kötelező adatokon felül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elfogadott egy megegyezést, amely előírja a származás jelölését bizonyos típusú termékeken. Az eredetre való hivatkozást törölték: valójában amikor a származási országról van szó, az arra az országra is vonatkozhat, amelyben az áru utolsó feldolgozása történt (a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EK tanácsi rendelet). Ezért a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság szeretné, ha a csomagoláson az a hely is feltüntetésre kerülne, ahol a gyümölcsöket és zöldségeket termelték, az a hely, ahol a halakat kihalaszták, ahol az állatok születtek és tartották stb., és nem azok az országok, ahol feldolgozták vagy füstölték azokat. Ezért itt az előadó az eredet helyéről szeretne beszélni. Minden európainak tisztában kell lennie azzal, hogy honnan származik az általa fogyasztott élelmiszer, hogy választása átgondoltabb legyen (azaz tudja, hogy „helyi” terméket vesz-e) és meghatározhassa az élelmiszer ökológiai lenyomatát. Ezek az átláthatósági és nyomon követhetőségi előírások alkotják a fogyasztói jogok alapját. Ezért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság előírja a származási hely feltüntetését a feldolgozatlan és az egy összetevőből álló élelmiszerek esetében (ez utóbbiak közé tartozik valamennyi egy összetevőből álló élelmiszer, kivéve a só, cukor, fűszerek, víz, adalékanyagok, aromák vagy enzimek), valamint a hús és tejtermék alapú elsődleges összetevőkből álló összetett élelmiszerek esetében. Ezen kívül, a borjú- és marhahús kivételével a hús esetében az eredet helye csak akkor lehet egyetlen hely, ha az állatok születése, nevelése és levágása ugyanabban az országban vagy ugyanazon a helyen történt. Minden más esetben a születés, a nevelés és a levágás helyét egyenként fel kell tüntetni.

A kötelező információkat világos, olvasható és érthető formában, a fogyasztó összezavarásának elkerülése érdekében kell feltüntetni. A 3 mm-re szóló kötelezettség nem megfelelő: ennek következtében megnő a csomagok mérete, ami negatív hatással van a környezetre. Ezért a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság javasolja a kötelező információk méretének a csomag méretéhez történő igazítását, legalább 1 mm-t alkalmazva azon csomagolások esetében, ahol a legnagyobb felület, vagy a címke területe 25 és 100 cm² között van, illetve 1,2 mm-t akkor, ha a legnagyobb felület, vagy a címke területe nagyobb mint 100 cm². Ezen felül elengedhetetlen, hogy jelentős kontraszt legyen biztosítva a nyomtatott karakterek és a háttér között.

A címkék érthetősége és e rendelet hatékonyságának javítása érdekében európai szintű információs és képzési programokat kell bevezetni. Ahhoz ugyanis, hogy az európai fogyasztók tájékozottan választhassanak, alaposabb ismeretekkel kell rendelkezniük e témában. Néhány országban oktatási programok indultak felnőttek részére például esti iskola formájában, illetve a rendes oktatás keretében gyermekek részére a legfiatalabb korosztálytól kezdődően. A belga középiskolákban tanárokat, oktatókat és szakácsokat tömörítő „egészségügyi bizottságok” működnek, amelyek az egészséges élelmiszerek és a kiegyensúlyozott táplálkozás népszerűsítése érdekében munkálkodnak. Egész Európában alapvető fontosságú az ilyen programok támogatása annak érdekében, hogy a fogyasztók hozzájuthassanak az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb táplálkozáshoz szükséges eszközökhöz. Az e cél érdekében tevékenykedő szervezeteket támogatni és erősíteni kell, mivel ezek alkotják az európai polgárok felvilágosításának lényeges közvetítő közegét.

Másfelől, az új információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik, hogy egyes kötelező információkat ne a címkén, hanem más módon adjanak át, amennyiben azt az Európai Bizottság engedélyezi. Elképzelhető, hogy a fogyasztók a vásárláskor az üzletekben elhelyezett elektronikus leolvasók segítségével jutnak hozzá valamennyi kötelező információhoz.

- a tápanyag-összetételre vonatkozó kötelező tájékoztatás

A Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság úgy véli, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a kötelezően feltüntetendő tápanyag-összetételben mindenképpen jelezni kell a transzzsírsavakat, a fehérjét és a rostot; a természetes és a hozzáadott cukrot is meg kell különböztetni. Mindemellett az előadó ellenzi bármely újabb információ hozzáadását, mivel a túl sok adat között elveszhet a fontos információ.

A Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság szintén módosította a Bizottságnak a kötelező tápanyag-összetétel megjelenítésére vonatkozó javaslatát. A bizottság kéri, hogy a kcal-ban kifejezett energiatartalom jelölése a csomagolás első felének jobb alsó részében történjen, a tápértékjelölés további adatait ugyanabban a látómezőben, táblázat formájában egyetlen és azonos helyen tüntessék fel.

- az alkoholtartalmú italok

Az alkoholtartalmú italok e javaslatok alóli mentesítése csak azon az alapon indokolt, hogy azok alkoholt tartalmaznak. Helytelen lenne e termékek oly módon történő címkézése, amely megtévesztheti a fogyasztókat vagy a túlzott fogyasztást ösztönözné. Ugyanígy helytelen lenne, ha ezek a javaslatok megkülönböztetést alkalmaznának és torzítanák a versenyt a versengő termékek között. A Bizottság eredeti javaslatában a bor, a sör és a szeszes italok 5 éves időszakra szóló mentességet élveznek a kötelező információk feltüntetése alól. Ezért a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság javasolja, hogy – a nagyobb igazságosság érdekében – valamennyi alkoholtartalmú ital (vagyis az 1,2%-nál több alkoholt tartalmazó italok) kapjon mentességet, kivéve a kevert alkoholtartalmú, „alcopop” elnevezésű italokat. Ezek az italok megtévesztik a fiatal fogyasztókat, mivel a cukrozott szénsavas víz elnyomja az alkohol ízét. Tehát nem kaphatnak mentességet: az összetevők listáját és a tápanyag-összetételt meg kell adni, hogy a fiatal fogyasztók ismerjék ezen italok tartalmát.

- a nem előrecsomagolt élelmiszerek

A Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság támogatja a Bizottság azon javaslatát, melynek célja az allergének kötelező feltüntetése a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében. Mindamellett, a jelenlegi helyzet fenntartása, valamint a nem előrecsomagolt élelmiszereket árusítókra vonatkozó túl sok megszorítás elkerülése érdekében a bizottság javasolja az európai bizottsági javaslat megváltoztatását a többi kötelező információ vonatkozásában: e megjegyzések feltüntetése nem lenne kötelező, kivéve, ha egy tagállam olyan szabályokat fogad el, melyek megkövetelik, hogy azok vagy egy részük szerepeljen a terméken. Ezen felül az allergénekről a vevők kérésükre tájékoztatást kapnak az eladás helyén.

MÓDOSÍTÁSOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Érdeklődés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelő étrend kiválasztása iránt. A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve megállapította, hogy a tápértékjelölés fontos eszköz ahhoz, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételéről, és segítsék őket a tájékoztatáson alapuló választásban. Az EU 2007-2013-ra vonatkozó fogyasztópolitikai stratégiája hangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jólléte szempontjából fontos a fogyasztók megalapozott választásának lehetővé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és a tápértékre vonatkozóan az élelmiszereken szereplő, megfelelő információ jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók ezáltal tájékozott módon választhassanak.	(10) Érdeklődés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelő étrend kiválasztása iránt. A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyve megállapította, hogy a tápértékjelölés az egyik módszer arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételéről, és segítsék őket a tájékoztatáson alapuló választásban. A tagállamok által szervezett oktató és tájékoztató kampányok fontos mechanizmust jelentenek az élelmiszerekre vonatkozó információk fogyasztók általi megértésének javításához. Az EU 2007-2013-ra vonatkozó fogyasztópolitikai stratégiája hangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jólléte szempontjából fontos a fogyasztók megalapozott választásának lehetővé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és a tápértékre vonatkozóan az élelmiszereken szereplő, megfelelő információ jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók ezáltal tájékozott módon választhassanak. Ennek érdekében a tagállamoknak olyan oktatási programokat kell finanszírozniuk, amelyek segítségével az európai polgárok megszerezhetik vagy javíthatják ismereteiket e téren. Ez a cél internetes tájékoztatási vagy oktatási programokon keresztül is elérhető. Ezáltal a fogyasztók a lehető legtöbb olyan eszközhöz hozzájutnának, amely lehetővé teszi számukra a tájékozott választást.
Indokolás
Világossá kell tenni, hogy a tagállamok felelősek a tájékoztató és oktatási programok finanszírozásáért annak érdekében, hogy csökkentsük az összegek kiáramlását az EU költségvetéséből.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára – az általuk elfogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatban – nyújtott tájékoztatás terén átfogó és fejlődő megközelítés érvényesüljön, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogára az általános és egyedi jellegű szabályokat lefedő, tág fogalommeghatározást kell alkalmazni, csakúgy mint az élelmiszerekkel kapcsolatos azon tájékoztatásra, amely a címkétől eltérő eszközökkel nyújtott tájékoztatásra vonatkozik.	(14) Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára – az általuk elfogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatban – nyújtott tájékoztatás terén átfogó és fejlődő megközelítés érvényesüljön, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogára az általános és egyedi jellegű szabályokat lefedő, tág fogalommeghatározást kell alkalmazni, csakúgy mint az élelmiszerekkel kapcsolatos azon tájékoztatásra és a tudatosság erősítésére, amely a címkétől eltérő eszközökkel nyújtott tájékoztatásra vonatkozik.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A közösségi szabályok kizárólag olyan vállalkozásokra alkalmazandók, melyek esetében megnyilvánul a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettség. Az olyan tevékenységek, mint élelmiszer időszakos kezelése, felszolgálása és értékesítése például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon nem tartozik a rendelet hatálya alá.	(15) A közösségi szabályok kizárólag olyan vállalkozásokra alkalmazandók, melyek esetében megnyilvánul a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettség. Az olyan tevékenységek, mint élelmiszerek harmadik feleknek történő esetenkénti szállítása, ételek felszolgálása és élelmiszerek értékesítése például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon, illetve élelmiszerek mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítésének különböző módjai keretében történő eladása, nem tartoznak a rendelet hatálya alá. Különösen az élelmiszer-kisipar és az élelmiszer-kiskereskedelem kis- és középvállalkozásainak – ide tartoznak a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők is – túlterhelését elkerülendő, a nem előrecsomagolt termékeket ki kell vonni a címkézési kötelezettség alól.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának elegendő rugalmasságot kell biztosítania ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a fogyasztók új tájékoztatási igényeivel, és biztosított legyen az egyensúly a belső piac védelme és a tagállamokban a fogyasztók elképzeléseiben mutatkozó különbségek között.	(16) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának a fogyasztók tájékoztatási elvárásain is kell alapulnia, és nem akadályozhatja az élelmiszer-ipari innovációkat. További rugalmasságot biztosít annak lehetősége, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások önkéntes alapon bővebb tájékoztatást adhatnak.
Indokolás
Az innováció a fogyasztókat szolgálja. Csak akkor garantált a kellő rugalmasság az új jogszabállyal összefüggésben, ha az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy az újabb fogyasztói igényekre önkéntes alapon bővebb tájékoztatással válaszolhatnak.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információra nézve azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelező előírások, ha és ahol a szubszidiaritás, az arányosság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van.	(19) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információra nézve azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelező előírások, ha és ahol a szubszidiaritás, az arányosság, az átláthatóság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van.
Indokolás
A teljes mértékben működőképes belső piacra irányuló jelenlegi uniós célkitűzésekkel való összhang fenntartása érdekében létfontosságú, hogy valamennyi érdekelt bármely új követelményt bejelentsen és alaposan megvizsgáljon annak biztosítása érdekében, hogy azok indokoltak legyenek, és ne akadályozzák az áruk szabad mozgását.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek félrevezetnék a fogyasztókat vagy az élelmiszereknek gyógyító hatást tulajdonítanának. Ahhoz, hogy ez a tilalom eredményes legyen, az élelmiszerek reklámozására és kiszerelésére is alkalmazni kell.	(20) A megtévesztő reklámra vonatkozó hatályos jogszabályok kiegészítéseként az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek félrevezetnék a fogyasztókat, különösen az élelmiszerek energiatartalma, származása vagy összetétele tekintetében. Ahhoz, hogy ez a tilalom eredményes legyen, az élelmiszerek reklámozására és kiszerelésére is alkalmazni kell.
Indokolás
Utalni kell arra, hogy már léteznek a megtévesztő reklámra vonatkozó jogszabályok. A gyógyító hatású termékek reklámozását már szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006.12.20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Jegyzéket kell készíteni minden olyan kötelező információról, amelyet elvileg a végső felhasználónak és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt összes élelmiszerre nézve meg kell adni. Ebben a jegyzékben meg kell hagyni a hatályos jogszabályok által már megkövetelt információkat, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják.	(22) Jegyzéket kell készíteni minden olyan kötelező információról, amelyet a végső felhasználónak és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt összes élelmiszerre nézve meg kell adni. Ebben a jegyzékben meg kell hagyni a hatályos jogszabályok által már megkövetelt információkat, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22a) Az új információs és kommunikációs technológiák, fontos szerepet játszhatnak a kiegészítő információk fogyasztókhoz történő eljuttatásához. Gyors és olcsó információcserét tesznek ugyanis lehetővé. Elképzelhető, hogy a fogyasztók kiegészítő tájékoztatást kaphatnak az üzletekben elhelyezett leolvasók segítségével, amelyek a vonalkód leolvasását követően információkat közölnének a termékről. Ugyanígy elképzelhető az is, hogy a fogyasztók további információkhoz férhetnek hozzá az interneten elérhető oldalak segítségével.
Indokolás
Az új technológiák fontos szerepet játszanak a fogyasztók által megvásárolandó termékekre vonatkozó információk jobb megértésében.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás terén bekövetkező változások és fejlemények figyelembevétele érdekében rendelkezni kell a Bizottság felhatalmazásáról arra, hogy a kötelező információk jegyzékét adatok hozzáadásával vagy törlésével módosítsa, és arról, hogy bizonyos adatok elérhetőségét alternatív eszközökkel biztosítsák. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációnak segítenie kell az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás követelményeinek kellő időben történő, célirányos megváltoztatását.	(23) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás terén bekövetkező változások és fejlemények figyelembevétele érdekében rendelkezni kell a Bizottság felhatalmazásáról arra, hogy a kötelező információk jegyzékét adatok hozzáadásával vagy törlésével módosítsa, és arról, hogy bizonyos adatok elérhetőségét alternatív eszközökkel biztosítsák. A valamennyi érdekelt féllel folytatott nyilvános konzultációnak segítenie kell az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás követelményeinek kellő időben történő, célirányos megváltoztatását.
Indokolás
A kötelező címkézési követelmények jegyzékének bármely módosítása jelentős hatással van az élelmiszer- és italiparra. Ezért fontos, hogy a jogszabály egyértelművé tegye, hogy új címkézési követelmények bevezetésének megfontolásakor valamennyi érdekelt féllel konzultálni kell, biztosítva ezáltal az eljárás átláthatóságát és azt, hogy valamennyi fél hangot tud adni véleményének.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az élelmiszerek címkéinek világosnak és érthetőnek kell lenniük, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy az élelmiszerekkel és étrendjükkel kapcsolatban tájékozottabban választhassanak. A felmérések azt mutatják, hogy az olvashatóság fontos tényező azon lehetőség maximalizálásában, hogy a címkén szereplő információ befolyásolni tudja a célközönséget, és az apró betűméret az egyik fő oka az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek.	(25) Az élelmiszerek címkéinek világosnak és érthetőnek kell lenniük, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy az élelmiszerekkel és étrendjükkel kapcsolatban célzottan választhassanak. A felmérések azt mutatják, hogy a jó olvashatóság fontos tényező azon lehetőség maximalizálásában, hogy a címkén szereplő információ befolyásolni tudja a célközönséget, és az olvashatatlan termékismertető az egyik fő oka az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek. Ezért az olyan tényezőket, mint a méret, a betűtípus, szín és a kontraszt, együttesen kell megvizsgálni.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) A bor címkézésére már vonatkoznak specifikus közösségi szabályok. A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet[1] műszaki szabványok kimerítő listáját írja elő, amelyek teljes mértékben lefedik a borászati eljárásokat, az előállítási módszereket és a borok kiszerelésének és címkézésének módjait, így biztosítva, hogy a szabványok az előállítási lánc valamennyi szakaszára vonatkoznak, emellett pedig szavatolva a fogyasztók védelmét és megfelelő tájékoztatását. Ez a jogszabály pontosan és teljes körűen felsorolja azokat az anyagokat, amelyek valószínűleg felhasználásra kerülnek a gyártási folyamat során, felhasználásuk feltételeit, valamint a borászati eljárások és kezelések engedélyezett listáját; a listán nem szereplő eljárás tilos. Ezért helyénvaló, ha a borra e szakaszban nem vonatkozik az összetevők listájának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a tápértékjelölés. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i […/…/EK] európai parlamenti és tanácsi rendelet2 2. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározott sör és a szeszes italok tekintetében és a borra meghatározott feltételekkel való egységes megközelítés és következetesség érdekében ugyanazon mentességeket kell alkalmazni. A Bizottság e rendelet hatályba lépését követően öt évvel jelentést készít és szükség esetén specifikus követelményeket javasolhat e rendelettel összefüggésben.	(28) A bor címkézésére már vonatkoznak specifikus közösségi szabályok. A borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet1 hatályon kívül helyezéséről szóló, 19991. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet műszaki szabványok kimerítő listáját írja elő, amelyek teljes mértékben lefedik a borászati eljárásokat, az előállítási módszereket és a borok kiszerelésének és címkézésének módjait; így biztosítva, hogy a szabványok az előállítási lánc valamennyi szakaszára vonatkoznak, emellett pedig szavatolva a fogyasztók védelmét és megfelelő tájékoztatását. Ez a jogszabály pontosan és teljes körűen felsorolja azokat az anyagokat, amelyek valószínűleg felhasználásra kerülnek a gyártási folyamat során, felhasználásuk feltételeit, valamint a borászati eljárások és kezelések engedélyezett listáját; a listán nem szereplő eljárás tilos. Ezért helyénvaló, ha a borra e szakaszban nem vonatkozik az összetevők listájának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a tápértékjelölés. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 2. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott sör, likőrbor, habzóbor, aromásított bor és hasonló, nem szőlőből, hanem más gyümölcsökből előállított termék, gyümölcssör és a szeszes italok tekintetében és a borra meghatározott feltételekkel való egységes megközelítés és következetesség érdekében ugyanazon mentességeket kell alkalmazni. A Bizottság e rendelet hatályba lépését követően öt évvel jelentést készít és szükség esetén specifikus követelményeket javasolhat e rendelettel összefüggésben.
____________________ 1 JO L 179 du 14.07.99, p. 1.	____________________ 1JO L 148 du 6.6.2008, p. 1.
2 JO L […] du [...], p. [...]	2JO L 39 du 13.2.2008, p.16.
Indokolás
Az ízesített borokat, amelyeknek fő összetevője a bor, amelyhez korlátozott számú természetes összetevőt adnak, hátrányosan kezelnék az olyan sörökkel és párlatokkal szemben, amelyek esetében megengedett a mesterséges adalékok alkalmazása. Ez komoly kereskedelmi hátrányokkal járna bizonyos termékek tekintetében.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Az élelmiszer származási országának vagy eredete helyének feltüntetését biztosítani kell minden olyan esetben, ha annak hiánya valószínűleg félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredete helye tekintetében. Más esetekben a származási ország vagy eredet helye feltüntetésének biztosítása az élelmiszer-ipari vállalkozók belátására van bízva. A származási ország vagy eredet helye jelölését minden esetben az iparág számára egyenlő feltételeket biztosító, egyértelműen meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer származási országára vagy eredete helyére vonatkozó információkat. Ilyen kritériumok nem vonatkoznak az élelmiszer-ipari vállalkozó nevével vagy címével kapcsolatos jelzésekre.	(29) Az élelmiszer eredete helyének feltüntetését biztosítani kell minden olyan esetben, ha annak hiánya valószínűleg félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredete helye tekintetében. Ezenkívül, a jobb átláthatóság és követhetőség biztosítása érdekében fel kell tüntetni a származási országot a feldolgozatlan és az egy összetevőből álló élelmiszerek esetében, valamint a hús és tejtermék alapú elsődleges összetevőkből álló összetett élelmiszerek esetében. A származási ország vagy eredet helye jelölését minden esetben az iparág számára egyenlő feltételeket biztosító, egyértelműen meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer származási országára vagy eredete helyére vonatkozó információkat.
Indokolás
A hús és tejtermék alapú elsődleges összetevő származási helyét fel kell tüntetni a csomagoláson, hogy minden fogyasztó átgondoltan válasszon. Az összetett élelmiszerek esetében az előadó tisztában van a gyártókat sújtó következményekkel, azaz hogy a beszerzések függvényében rendszeresen módosítani kell a csomagolást. Ennek ellenére úgy véli, hogy ez az erőfeszítés nélkülözhetetlen a fogyasztók jóléte és a termelők méltányosabb kezelése érdekében.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A fogyasztók általában nincsenek tisztában azzal, hogy az alkoholtartalmú italok hozzájárulhatnak teljes tápanyagbevitelükhöz. Ezért helyénvaló az ilyen italok – különösen a kevert alkoholtartalmú italok – tápanyagtartalmára vonatkozó információk feltüntetésének biztosítása.	(34) A fogyasztóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az alkoholtartalmú italok hozzájárulhatnak teljes tápanyagbevitelükhöz. Ezért a Bizottságnak és az érdekelteknek a mentességi időszak során kutatást kell végezniük annak megállapítására, hogy mely információk a leghasznosabbak a fogyasztók számára, valamint hogy mi az ilyen információk feltüntetésének leghatékonyabb módja.
Indokolás
Az alkoholtartalmú italok alkoholtartalmuk miatt részesülnek a javaslat alóli mentességben. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a fogyasztók tájékoztatását szolgáló intézkedések elkerüljék a fogyasztók félrevezetését vagy nem megfelelő fogyasztásra való ösztönözését. A Bizottságnak és az érdekelt feleknek megfelelő eszközöket kell keresniük a fogyasztók hasznos és hatékony tájékoztatása érdekében.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) Annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a tájékoztató szerepet, amelynek érdekében bevezették, valamint figyelembe véve a táplálkozás témájára vonatkozó ismeretek jelenlegi szintjét, a közölt információnak egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie. A kutatások szerint a fogyasztók hasznosnak tartják a fő látómezőben vagy a „csomagolás elején” szereplő információkat, amikor vásárlással kapcsolatos döntéseket hoznak. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a tápértékre vonatkozó lényeges információt az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal láthassák, ezeket az információkat a címke fő látómezőjében kell szerepeltetni.	(37) Annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a tájékoztató szerepet, amelynek érdekében bevezették, valamint figyelembe véve a táplálkozás témájára vonatkozó ismeretek jelenlegi szintjét, a közölt információnak egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie. Az ilyen információk elhelyezésére vonatkozó kutatások nem egyértelműek. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a tápértékre vonatkozó lényeges információkat az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal láthassák, ezeket az információkat azonos látómezőben, együtt kell feltüntetni.
Indokolás
Az átlagfogyasztó kényelmesebbnek és érthetőbbnek érzi a címkét, amennyiben minden lényeges információ azonos látómezőben van. Ez minden esetben azt jelenti, hogy a fogyasztók a hátoldali címkén találják meg a tájékozott választáshoz szükséges összes információt.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(42) A tagállamok a rendelet által harmonizált területeken nem rendelkezhetnek az itt megállapítottaktól eltérően, kivéve, ha a rendelet kifejezetten említést tesz erről.	(42) A tagállamok a rendelet által harmonizált területeken nem rendelkezhetnek az itt megállapítottaktól eltérően, kivéve, ha a rendelet kifejezetten említést tesz erről. Mivel azonban a nemzeti címkézési követelmények akadályozhatják a belső piacon a szabad mozgást, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell az ilyen intézkedések szükségességét, továbbá meg kell határozniuk azokat a lépéseket, amelyekkel biztosítani fogják, hogy a követelményeket a kereskedelmet legkevésbé korlátozó módon alkalmazzák.
Indokolás
A jelenlegi javaslat mögött meghúzódó egyik legfontosabb ok a szabályok egyszerűsítése és a belső piac működésének biztosítása. Mivel a nemzeti szabályok további költségeket rónak az iparra és bonyolultabbá teszik az áruk szabad mozgását, meg kell követelni a bevezetésüket igazoló bizonyítékokat és annak bizonyítását, hogy működésük hogyan egyeztethető össze az áruk szabad mozgásával.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 49 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(49) Annak érdekében, hogy az érdekelt felek, különösen a kis- és középvállalkozások számára lehetővé tegyék, hogy a tápértékre vonatkozó információkat a termékeiken feltüntessék, a tápértékre vonatkozó információk kötelezővé tételét szolgáló intézkedések alkalmazását fokozatosan, hosszú átmeneti időszakok alatt kell bevezetni, további átmeneti időszakot biztosítva a mikrovállalkozások számára.	(49) Annak érdekében, hogy az érdekelt felek, különösen a kis- és középvállalkozások számára lehetővé tegyék, hogy a tápértékre vonatkozó információkat a termékeiken feltüntessék, a tápértékre vonatkozó információk kötelezővé tételét szolgáló intézkedések alkalmazását fokozatosan, megfelelő átmeneti időszakok alatt kell bevezetni, további átmeneti időszakot biztosítva a mikrovállalkozások számára. Emellett rendelkezni kell uniós pénzügyi támogatásokról is, amelyek hozzásegítik ezeket a mezőgazdasági kis- és közévállalkozásokat a termékeik tápértékének felméréséhez szükséges tudományos ismeret megszerzéséhez. Ugyanígy képzési programokat kell biztosítani az ágazat vállalkozói részére e témában szerzett ismereteik bővítése érdekében.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A harmadik országokból származó élelmiszerek nem kerülhetnek az Unió piacára addig, amíg nem felelnek meg a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek.
Indokolás
A fogyasztók érdekében biztosítani kell, hogy a harmadik országokból származó élelmiszerek is megfeleljenek a címkézési követelményeknek.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) „eredet helye”: az a hely, amelyet az élelmiszer eredeteként feltüntetnek, és amely nem a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23–26. cikkével összhangban meghatározott származási ország;	g) „eredet helye”: az a hely, ország vagy régió, ahol a mezőgazdasági termékek vagy összetevők teljes egészében létrejöttek, illetve azokat teljes egészében előállították a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban;
Indokolás
Az eredet helyének fogalmát pontosan meg kell határozni. A 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23. cikkének (2) bekezdése tökéletes meghatározást ad az előadó számára, bár a francia kifejezés (obtenu) nem szerencsés. Az egy adott helyen előállított vagy létrejött kifejezés az ott termelt növényi termékeket és az ott született és felnevelt élő állatokat jelenti. Az előadó véleménye szerint a feldolgozás helye semmiképpen nem tekinthető az eredet helyének.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	g a) „származási ország”: a mezőgazdasági termék vagy összetevő származási helye a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23–26. cikkével összhangban;
Indokolás
Az „eredet helyét” meg kell különböztetni a származási országtól, ezért külön fel kell tüntetni.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – p pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
p) „lényeges összetevő”: valamely élelmiszer olyan összetevője, amely az adott élelmiszer több mint 50 %-át teszi ki;	törölve
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Amikor az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog új követelményeket állapít meg, mérlegelni kell az új követelmények hatálybalépését követő átmeneti időszak szükségességét, amelynek során az új követelményeknek meg nem felelő címkét viselő élelmiszereket forgalomba lehet hozni, vagy az ilyen élelmiszereknek az átmeneti időszak vége előtt forgalomba hozott készleteit azok kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet.	3. Amikor az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog új követelményeket állapít meg – kivéve, ha az ilyen követelmények az emberi egészség védelméhez kapcsolódnak – az új követelmények hatálybalépését követően egy átmeneti időszakot kell biztosítani, amelynek során az új követelményeknek meg nem felelő címkét viselő élelmiszereket forgalomba lehet hozni, vagy az ilyen élelmiszereknek az átmeneti időszak vége előtt forgalomba hozott készleteit azok kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet.
Indokolás
A belső piac zökkenőmentes működésének előmozdítása, valamint a csomagolási hulladék minimálisra csökkentése érdekében új címkézési követelmények bevezetése esetén célszerű átmeneti időszak előírása, kivéve, ha az közvetlen közegészségügyi kockázatot jelent, mely esetben nem biztos, hogy egy ilyen időszak helyénvaló.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az új címkézési előírások átültetésére egységes végrehajtási határidők alapján kerül sor, amelyeket az EUMSz. 290. cikkében meghatározott eljárás szerint az érdekelt felekkel való konzultáció után a Bizottság határoz meg.
Indokolás
Az új címkézési előírások több lépésben történő alkalmazása az átmeneti határidők ellenére jelentősen befolyásolja az új címkék kialakításának költségeire, valamint a termékállományok, élelmiszer-csomagolások és címkék kezelésére. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás új joganyagát ezért – ahogy azt eredetileg a Bizottság javasolta – egységes határidővel kell végrehajtani.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) információ az élelmiszer azonosságáról és összetételéről, tulajdonságairól vagy egyéb jellemzőiről;	a) információ az élelmiszer azonosságáról és összetételéről, a mennyiségekről, tulajdonságairól vagy egyéb jellemzőiről;
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii. az egészségügyi hatás, beleértve egy élelmiszer káros és veszélyes fogyasztásához kapcsolódó kockázatokat és következményeket;	törölve
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ szükségességének mérlegelésekor figyelembe kell venni a fogyasztók többségénél bizonyos, általuk jelentős értékűnek ítélt információk iránti, széles körben megjelenő igényt, valamint a fogyasztókat érő esetleges általánosan elfogadott előnyöket, hogy tájékozott módon választhassanak.	2. Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ szükségességének mérlegelésekor figyelembe kell venni az érdekeltek számára felmerülő esetleges költségeket és előnyöket, amelyek bizonyos, általuk jelentős értékűnek ítélt információk nyújtásából erednek, valamint az általánosan elfogadott és a fogyasztók számára azt lehetővé tevő előnyöket, hogy tájékozott módon választhassanak.
Indokolás
Az új címkézési szabályok bevezetésének csak akkor szabadna megtörténnie, ha bizonyítékokon alapuló kutatás kimutatja az ilyen új követelmények előnyeit. Az új információk nyújtásával kapcsolatos költségek nem lehetnek aránytalanok. A címkék megváltoztatása jelentős hatásokkal jár az uniós termelőkre, valamint a harmadik országokból érkező behozatalokra; meg kell találni az egyensúlyt a fogyasztók és a termelők igényei között.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2 a) Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSz. 114. cikkében meghatározott eljárással összhangban megállapíthatja azon állítások és kifejezések nem teljes körű felsorolását, amelyek használata az (1) bekezdés alapján minden esetben tiltott vagy korlátozott.
Indokolás
A javasolt módosítás fenn kívánja tartani a hatályos uniós élelmiszerjogi rendelkezést (2000/13/EK irányelv), amely előírja a tagállamok számára, hogy együtt lépjenek fel abban az esetben, ha korlátozásokat kell bevezetni az egyes címkékre vonatkozó állítások és feltételek alkalmazására. Ilyen rendelkezés hiányában az egyes országok hozhatnák meg a jogszabályokat és a fogalmak az egyes tagállamokban könnyedén eltérhetnének, ezáltal kereskedelmi korlátok jöhetnének létre a belső piacon.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Az élelmiszerekre vonatkozó információk a speciális élelmezési célokra szánt természetes ásványvizekre és élelmiszerekre vonatkozó közösségi rendelkezésekben előírt eltérésekre is figyelemmel nem ruházhatnak fel élelmiszereket emberi betegségek megelőzésének, kezelésének vagy gyógyításának tulajdonságával, és ilyen tulajdonságokra nem is hivatkozhatnak.	A módosítás a magyar verziót nem érinti.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. Az élelmiszer-ipari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban gondoskodnak arról, hogy a nem előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozó információkat az élelmiszert átvevő gazdasági szereplőnek megküldjék, hogy megfelelő esetben lehetővé váljon a 91. cikk (1) bekezdésének a)–c) és f) pontjában előírt, élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ ismertetése a végső fogyasztóval.	5. Az élelmiszer-ipari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban gondoskodnak arról, hogy a nem előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozó információkat az élelmiszert átvevő gazdasági szereplőnek rendelkezésére bocsássák, hogy kérés esetén lehetővé váljon a 91. cikk (1) bekezdésének a)–c) és f) pontjában előírt, élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ ismertetése a végső fogyasztóval.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) az élelmiszer nettó mennyisége;	e) az élelmiszer nettó mennyisége a csomagolás időpontjában;
Indokolás
Az élelmiszer nettó mennyisége változhat a gyártás, az értékesítés és a fogyasztás között eltelt időszakban. A gyártó csak a csomagolás idején képes befolyásolni a nettó mennyiséget, és nem tehető felelőssé az élelmiszer nettó mennyiségének az értékesítés és/vagy fogyasztás idejére bekövetkező változásáért.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) az előállító vagy csomagoló, illetve a Közösségen belül székhellyel rendelkező eladó neve vagy cégneve és címe;	h) az Unión belül székhellyel rendelkező előállító vagy csomagoló, illetve a harmadik országból származó termékek esetében az importáló neve, cégneve, vagy bejegyzett védjegye és címe;
Indokolás
A közösségi és az importált termékek közötti egyenlő elbánás elvével összhangban a harmadik országokból behozott termékek esetén az importőr feltüntetése jelentőséggel bír.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i) a származási országnak vagy az eredet helyének adatai abban az esetben, ha ezek feltüntetésének elmulasztása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében, különösen, ha az élelmiszerhez csatolt információ vagy a címke egésze egyébként arra utalna, hogy az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye más; ilyen esetekben a jelölést a 35. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 35. cikk (5) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni;;	i) az eredet helyét fel kell tüntetni
	- abban az esetben, ha a feltüntetés elmulasztása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében, különösen, ha az élelmiszerhez csatolt információ vagy a címke egésze egyébként arra utalna, hogy az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye más;
	- a feldolgozatlan vagy egy összetevőből álló élelmiszerek esetében;
	- a hús vagy tejtermék alapú elsődleges összetevőkből álló összetett élelmiszerek esetében.
	A borjú- és marhahús kivételével, a hús esetében az eredet helyének önkéntes alapú jelölése csak akkor lehet egyetlen hely, ha az állatok születése, nevelése és levágása ugyanazon a helyen történt. Minden más esetben a születés, a nevelés és a levágás helyét egyenként fel kell tüntetni.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – j pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) felhasználási útmutató, valahányszor az ilyen útmutató hiányában lehetetlen lenne megfelelően felhasználni az élelmiszert;	j) felhasználási útmutató, valahányszor a forgalomba hozatali formájában a termék használata veszélyes lenne;
Indokolás
Az eredeti megfogalmazás azzal járt volna, hogy például a só dobozán, vagy a liszteszacskón is fel kellett volna tüntetni a felhasználási lehetőségeket. A fő szándék a biztonság garantálása..
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A Bizottság módosíthatja a kötelező adatok (1) bekezdésben megállapított felsorolását. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
A rendelkezés fontosságára való tekintettel nem szabad a Bizottságot kizárólagos jogkörrel felruházni a kötelezően feltüntetendő információk listájának módosítása tekintetében.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok az újrafelhasználásra szánt üvegedényekben kiszerelt tej és tejtermékek esetében a 9. cikk (1) bekezdésétől és a 10. cikk (2) bekezdésétől eltérő intézkedéseket fogadhatnak el. Az ilyen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 11 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	10a. cikk
	Eltérések mikrovállalkozások és termelők számára
	A mikrovállalkozások és termelők által előállított, kézzel készített termékek mentesülnek a 9. cikk (1) bekezdésének l) pontjában foglalt követelmény alól. Mentesülhetnek a 9. cikk (1) bekezdésének b), c), d), g), h), i), j) és k) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségek alól is, amennyiben a termékek az előállítás helyén kerülnek forgalomba és az eladószemélyzet meg tudja adni a szóban forgó információkat.
Indokolás
A mikrovállalkozások és a termelők szükségtelen terheit kerülni kell.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A méréstechnika mindazon módszereket és technológiákat magában foglalja, amelyekkel megmérhetők a valóság bemutatására szánt modellek.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A Bizottság rendelkezhet bizonyos kötelező adatoknak a csomagolástól vagy a címkétől eltérő módon megvalósuló elérhetőségéről, feltéve, hogy az e rendelet II. fejezetében megállapított általános elvek és követelmények teljesülnek. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	3. A csomagolóanyag minél kevesebbre csökkentése érdekében a Bizottság bátorítja bizonyos kötelező adatoknak a csomagolástól vagy a címkétől eltérő módon – például új információs vagy kommunikációs technológiák, mint például az internet révén– történő megadását, feltéve, hogy az e rendelet II. fejezetében megállapított általános elvek és követelmények teljesülnek. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket az EUMSz. 290. cikkében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Nem előrecsomagolt élelmiszer esetében a 41. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.	4. Nem előrecsomagolt vagy az értékesítés helyszínén csomagolt élelmiszer esetében a 41. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindazonáltal a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatokat kérésre a vevők rendelkezésére kell bocsátani az értékesítés helyszínén.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus közösségi jogszabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének a)–k) pontjában említett követelmények tekintetében, ha az adatokat feltüntetik a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén, a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokat a külső csomagolásra vagy a címkére kell nyomtatni, legalább 3 mm-es betűméretű karakterekkel, és azokat oly módon kell feltüntetni, hogy biztosított legyen a nyomtatott szöveg és a háttér jelentős eltérése.	1. Az egyes élelmiszerekre alkalmazandó specifikus közösségi jogszabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének a)–k) pontjában említett követelmények tekintetében, a csomagoláson vagy a címkén szereplő, a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokat olvasható módon kell feltüntetni az alábbi betűméretű karakterekkel:
	- legalább 1 mm betűméretű karakterekkel olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek esetében, amelyek legnagyobb felülete vagy a címkéje 25 és 100 cm2-között van;
	- legalább 1,2 mm betűméretű karakterekkel olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek esetében, amelyek legnagyobb felülete vagy a címkéje 100 cm2-nél nagyobb;
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A feltüntetett információk olvashatóságát és érthetőségét elősegítő kontraszt létrehozása érdekében a címke háttérszíne elkülönül a termék háttérszínétől.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el a kötelező adatok feltüntetéséről, valamint a (2) bekezdésben említett követelményeknek a 10. és 38. cikkben említett meghatározott élelmiszerkategóriákra vagy -típusokra vonatkozó kiegészítő kötelező adatokra történő kiterjesztéséről. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Az (1) bekezdésben említett legkisebb betűméret nem alkalmazandó abban az esetben, ha a csomagolás vagy tárolóedény legnagyobb felülete kevesebb mint 10 cm2.	törölve
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5 a) Rövidítések – ideértve a kezdőbetűket – nem alkalmazhatók, ha félrevezethetik a fogyasztókat.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információkat szembetűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen láthatók, jól olvashatók és megfelelő esetben letörölhetetlenek legyenek. Nem rejthetik el, halványíthatják el, vonhatják el róluk a figyelmet vagy szakíthatják meg azokat más írott vagy képi anyaggal vagy bármilyen egyéb, a láthatóságot befolyásoló anyaggal.	6. Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információkat szembetűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen láthatók, jól olvashatók és megfelelő esetben letörölhetetlenek legyenek. Nem rejthetik el, halványíthatják el vagy szakíthatják meg azokat más írott vagy képi anyaggal, bármilyen egyéb anyaggal vagy magával az élelmiszer csomagolásával, esetleg a ragasztási füllel.
Indokolás
Szükséges kiegészítés. Különbözőképpen lehetne értelmezni, hogy milyen információk vonják el a figyelmet, ami veszélyeztetné az élelmiszer-kereskedők jogbiztonságát.
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelv szerinti, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek esetében – amelyekre vonatkozóan az uniós jogszabályok további címkézési kötelezettségeket írnak elő a 9. cikk (1) bekezdésében említetteken felül – a betűméretnek meg kell felelnie a fogyasztók általi olvashatóság követelményének és a szóban forgó termékek egyedi célját illetően megadandó további adatokra vonatkozó követelményeknek.
	1 HL L 186., 1989.6.30., 27. o.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információk feltüntetése nem eredményezheti az élelmiszer-csomagolóanyag, illetve tárolóedény méretének és/vagy tömegének megnövekedését, illetve nem lehet egyéb más módon a környezetre terhelőbb.
Indokolás
Az élelmiszerekre vonatkozó információk kötelező feltüntetése alapot teremthet a piaci szereplőknek arra, hogy megváltoztassák a csomagolás terjedelmét, s ezért fennáll a veszélye annak, hogy növekedni fog a csomagolóanyagokból származó hulladékok mennyisége. Ez ellentétes lenne az Európai Unió hulladékkezelési szabályozásának „megelőzési” elvével.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6c) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információk megjelenítésére szolgáló címke nem lehet olyan anyagból, amely a csomagolóanyag, illetve tárolóedény újrafelhasználását vagy újrahasznosítását jelentősen megnehezítené vagy megakadályozná.
Indokolás
Az Európai Unió hulladékkezelési szabályaival összhangban törekedni kell arra, hogy a csomagolóanyagok a lehető legnagyobb mértékben újrahasznosításra vagy újrafelhasználásra kerüljenek. A címkének a csomagolástól eltérő anyaga jelentősen megnehezíti a szakszerű hulladékkezelést.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam előírhatja, hogy az adatokat a Közösség hivatalos nyelvei közül egy vagy több nyelven tüntessék fel.	2. Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam előírhatja, hogy az adatokat a Közösség hivatalos nyelvei közül egy vagy több nyelven, illetve az adott tagálamban használt egyéb nyelven tüntessék fel.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Újrafelhasználásra szánt, letörölhetetlenül megjelölt és ezért címkét, gyűrűt vagy gallért nem viselő üvegtartályok esetében kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e), f) és l) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező.	törölve
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Olyan csomagolás vagy tartó esetében, amelyek legnagyobb felülete 10 cm2-nél kisebb, kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező a csomagoláson vagy a címkén. A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat más eszközökkel kell megadni vagy a fogyasztó kérésére elérhetővé kell tenni. 3.	2. Olyan csomagolás vagy tárolóedény esetében, amelynek legnagyobb nyomtatható felülete 80 cm2-nél kisebb, kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában, valamint a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező a csomagoláson vagy a címkén. További információk megadása a csomagoláson önkéntes alapon lehetséges. A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat más eszközökkel kell megadni vagy a fogyasztó kérésére elérhetővé kell tenni. 3.
Indokolás
Az élelmiszerek energiatartalmának megadása lényeges információ, és döntő fontosságú lehet a tájékozott vásárlói döntéshez. Lehetővé kell tenni, hogy a gyártók önkéntes alapon további információkat is feltüntethessenek.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az alábbi összetevők az (1) bekezdésben említett összetevőlista végén tetszőleges sorrendben tüntethetők fel: fűszerek, aromát fokozó növények és fűszerek (a só kivételével), természetes és mesterséges aromák, ízfokozók, élelmiszer-adalékanyagok, vitaminok és tápanyagok, valamint ásványi anyagok és sóik.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a bor minden típusa az 1493/1999/EK tanácsi rendelet meghatározása szerint, a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i […/…/EK] európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározott sör és a szeszes italok. A Bizottság [e rendelet hatályba lépését követően öt évvel] jelentést készít a 19. cikk alkalmazásával kapcsolatban, melyhez csatolhatja azokat a tudományos intézkedéseket, melyek meghatározzák az összetevők címkézésének szabályait. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	e) az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok, kivéve a kevert alkoholtartalmú italokat („alcopop”). különösen a bor és a bortermékek minden típusa a 479/2008/EK tanácsi rendelet, valamint az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló 1601/91/EGK tanácsi rendelet1 meghatározása szerint, illetve a szőlőtől eltérő gyümölcsből készült hasonló termékek, az alma- és körtebor, a sör és a szeszes italok a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének meghatározása szerint. A Bizottság …-ig* jelentést készít a 19. cikk alkalmazásával kapcsolatban, melyhez csatolhatja azokat a tudományos intézkedéseket, melyek meghatározzák az összetevők címkézésének szabályait. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket szükség esetén a következő eljárással kell elfogadni:
	i) a 479/2008/EK rendeletben említett termékek tekintetében az említett rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással;
	ii) a 1601/1991/EGK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett termékek tekintetében az említett rendelet 14. cikkében előírt eljárással;
	iii) a 110/2008/EK rendeletben említett termékek tekintetében az említett rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében előírt eljárással;
	iv) egyéb termékek tekintetében az EUMSz. 290. cikkében előírt eljárással.
	Az i., ii., és iii. pontban említett termékekre alkalmazott fenti eljárások révén azonosított egyedi jellemzők sérelme nélkül az intézkedések következetesen, és valamennyi felsorolt termékre ugyanattól az időponttól kezdődően alkalmazandók.
	___________*JO: Az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 év.   HL L 149., 1991.6.16., 1. o.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) szükség esetén az első bekezdésben említett megjelölés feltüntetésére különböző módozatok fogadhatók el az alábbi eljárásoknak megfelelően:
	i) a 479/2008/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek tekintetében az említett rendelet 113. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárással;
	ii) a 1601/1991/EGK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett termékek tekintetében az említett rendelet 13. cikkében előírt eljárással;
	iii) a 110/2008/EK rendeletben említett termékek tekintetében az említett rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében megállapított szabályokkal;
	iv) egyéb alkoholtartalmú italok tekintetében az EUMSz. 290. cikkében előírt eljárással.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett összetevőt vagy összetevők kategóriáját szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozzák a címkézésen; vagy	b) a metrológia elvének betartása és bármilyen, a tápanyag-összetételre vonatkozó megtévesztő állítás elkerülése érdekében az érintett összetevőt vagy összetevők kategóriáját szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozzák a címkézésen; vagy
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az élelmiszeren a felhasználási javaslatot úgy tüntetik fel, hogy az lehetővé tegye annak megfelelő felhasználását.	1. Az élelmiszeren a tárolás módját és a felhasználási javaslatot úgy tüntetik fel, hogy az lehetővé tegye annak megfelelő felhasználását.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 27 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	27a. cikk
	A különböző állatfajták tartási formájával kapcsolatos adatok
	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság legkésőbb 2010. december 31-ig külön kritériumokat állapít meg azon különböző állatfajták tartási formáira vonatkozóan, amelyekből hús, húsipari termékek és tej származik, a tojásnak a 2007. május 23-i, 557/2007/EK, a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló, 1028/2006/EK tanácsi rendelet1 végrehajtása tekintetében részletes szabályokat meghatározó bizottsági rendelet szerinti címkézéséhez hasonló módon. A tejet és húst tartalmazó élelmiszerek címkézése ez alapján történik majd.
	____________________ 1 HL L 132., 2007.5.24., 5. o.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a zsír- és telítettzsírsav-tartalom, valamint szénhidrát, külön hivatkozva a cukor- és sótartalomra.	b) a fehérje, zsír- és telítettzsírsav-tartalom, a mesterséges transzzsírsavtartalom, valamint a szénhidráttartalom – külön hivatkozva a természetes és hozzáadott cukortartalomra –, az élelmi rost és a sótartalom.
Indokolás
A transzzsírsavtartalmat és a cukortartalmat szerepeltetni kell a tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatásban, hogy a fogyasztók láthassák a szóban forgó élelmiszer teljes tápanyag-összetételét. A transzzsírsavak növelik a szervezetben a rossz koleszterin (LDL) mennyiségét és csökkentik a jó koleszterin (HDL) mennyiségét. A fogyasztók teljes körű tájékoztatása érdekében meg kell adni a természetes cukor és a hozzáadott cukor arányát is. A hozzáadott cukrok ugyanannyi kalóriát tartalmaznak, mint a természetes cukrok, de több zsír termelődik belőlük, ha a szervezet nem égeti el azokat.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a bekezdés nem alkalmazandó az 1493/1999/EK tanácsi rendelet meghatározása szerinti borra, valamint a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i […/…/EK] európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározott sörre és a szeszes italokra. A Bizottság [e rendelet hatályba lépését követően öt évvel] jelentést készít e bekezdés alkalmazásával kapcsolatban, melyhez csatolhatja azokat a tudományos intézkedéseket, melyek meghatározzák e termékek kötelező tápértékjelölésének szabályait. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	Ez a bekezdés nem alkalmazandó az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italokra, kivéve a kevert alkoholtartalmú italokat („alcopop”). Ez a bekezdés különösen nem alkalmazandó a 479/2008/EK rendelet szerinti borra és borászati termékre, valamint az 1601/1991/EGK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének meghatározása szerinti, a szőlőtől eltérő gyümölcsökből készített hasonló termékekre, az alma- és körteborra, a sörre és a 110/2008/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott szeszes italokra. A Bizottság legkésőbb …-ig* jelentést készít e bekezdés alkalmazásával kapcsolatban, melyhez csatolhatja azokat a tudományos intézkedéseket, melyek meghatározzák e termékek kötelező tápértékjelölésének szabályait. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket szükség esetén a következő eljárással kell elfogadni:
	i) a 479/2008/EK rendeletben említett termékek tekintetében az említett rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással;
	ii) a 1601/1991/EGK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett termékek tekintetében az említett rendelet 14. cikkében előírt eljárással;
	iii) a 110/2008/EK rendeletben említett termékek tekintetében az említett rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében előírt eljárással;
	iv) egyéb termékek tekintetében az EUMSz. 290. cikkében előírt eljárással.
	Az i., ii., és iii. pontban említett termékekre alkalmazott fenti eljárások révén azonosított egyedi jellemzők sérelme nélkül az intézkedések következetesen, és valamennyi felsorolt termékre ugyanattól az időponttól kezdődően alkalmazandók.
	___________* HL: az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 év.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) egyszeresen telítetlen zsírsavak;	b) egyszeresen telítetlen zsírsavak (beleértve az omega-9 zsírsavat);
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) többszörösen telítetlen zsírsavak;	c) többszörösen telítetlen zsírsavak (beleértve az omega-3 és/vagy ALA és DHA/EPA, valamint omega-6 zsírsavakat);
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) koleszterin;
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) rost;	törölve
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) fehérje;	törölve
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ha) a XIII. melléklet A. részében felsorolt egyéb anyagok.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A fenti kategóriák elemei is szerepelhetnek a tájékoztatásban.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az (1) bekezdésben említett energia- és tápanyagtartalmat 100 grammra vagy 100 milliliterre, vagy a 32. cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel egy adagra vonatkozóan kell megadni.	2. Az (1) bekezdésben említett energia- és tápanyagtartalmat 100 grammra vagy 100 milliliterre, illetve a 32. cikk rendelkezéseire is figyelemmel egy adagra vagy egységre vonatkozóan kell megadni.
Indokolás
Ahhoz, hogy a fogyasztók ténylegesen össze tudják hasonlítani a megvásárolandó termékeket, nélkülözhetetlen, hogy az energia- és tápanyagtartalom mindig 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozóan legyen megadva, kivéve a 32. cikkben említett esetet.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatást megfelelő esetben a XI. melléklet B. részében meghatározott beviteli referenciaérték százalékában kell kifejezni, 100 grammra vagy 100 milliliterre vagy egy adagra vonatkoztatva. Amennyiben feltüntetik, a vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozó információkat is a XI. melléklet A. részének 1. pontjában megadott beviteli referenciaérték százalékában kell megadni.	3. A tápértékekre vonatkozó önkéntes, kiegészítő jellegű címkézési információkat táblázatos formában kell megadni, az értékeket pedig a XI. melléklet B. részében meghatározott beviteli referenciaértékek százalékában kell kifejezni, 100 grammra vagy 100 milliliterre és a 31. cikk (2) bekezdésében előírtak értelmében egy adagra vonatkoztatva. Amennyiben feltüntetik, a vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozó címkézési információkat legalább a XI. melléklet A. részének 1. pontjában megadott beviteli referenciaértékek százalékában kell megadni.
Indokolás
Ésszerű szabályokat megállapítani az önkéntesen feltüntetett kiegészítő címkézési információkra vonatkozóan annak érdekében, hogy egyrészt ezek tekintetében is érvényesüljön bizonyos mértékű szabványosság azokban az esetekben, ahol élnek ezzel a lehetőséggel, másrészt pedig elkerülhető legyen a fogyasztók esetleges félrevezetése.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást akkor lehet kizárólag egy adagra vonatkoztatva feltüntetni, ha az élelmiszer külön adagként van előre csomagolva.	2. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást akkor lehet kizárólag egy adagra vagy egy egységre vonatkoztatva feltüntetni, ha az (1) bekezdés szerinti élelmiszer töltőtömege nem éri el a 100 grammot.
Indokolás
Ha valamely élelmiszert ritkán fogyasztanak 100 grammos mennyiségben (például rágógumi vagy cukorka), nem ésszerű a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás 100 grammra vonatkoztatott feltüntetése. Ha az élelmiszert előre adagokba vagy egyforma méretű, különálló egységekbe csomagolják, engedélyezett az adagra vagy egységre vonatkoztatott feltüntetés kizárólagos alkalmazása.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az (1) bekezdésben említett további kifejezési formákat a 44. cikkben említett nemzeti rendszer keretében kell meghatározni.	2. A Bizottságnak – az EUMSz. 290. cikkében említett eljárásnak megfelelően – szabályokat kell megállapítania a további kifejezési formák használatára vonatkozóan. A kritériumok az étrenddel, a táplálkozással és azok egészségügyi vonatkozásával kapcsolatos tudományos ismereteken alapulnak. A kritériumok meghatározásához a Bizottság felkéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, hogy 12 hónapon belül biztosítsa a megfelelő tudományos véleményt.
Indokolás
Engedélyezni kell az élelmiszerekre vonatkozó információk más kifejezési formáit is. Mindazonáltal közösségi szinten kell meghatározni az ilyen kifejezési formák alkalmazásának feltételeit.
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező tájékoztatás tekintetében a 31. cikk (2) bekezdésében említett adatokat a fő látómezőben kell szerepeltetni. Ezeket az adatokat megfelelő esetben együtt, érthető formában, az alábbi sorrendben kell feltüntetni: energia-, zsír-, telítettzsírsav-tartalom és szénhidrátokk, külön hivatkozva a cukor- és sótartalomra.	1. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos, a 31. cikk (1) és (2) bekezdésében említett valamennyi adatot ugyanabban a látómezőben, egyetlen táblázatban, egyetlen és azonos helyen kell szerepeltetni. A kötelező adatokat az alábbi sorrendben kell feltüntetni: energiaérték, fehérje, zsír, telítettzsírsav, mesterséges transzzsírsav, szénhidrát – külön hivatkozva a természetes és hozzáadott cukorra –, valamint rost és só. A további, önkéntesen feltüntethető adatokat a XIII. mellékletben foglalt sorrend szerint kell feltüntetni.
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A 29. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a XI. melléklet B. részében előírt, energiatartalomra vonatkozó tájékoztatást a 34. cikk (1) bekezdése szerinti, kcal/100 g/ml formában és adott esetben egy adagra vonatkozóan kifejezett megjelenítésen túl a 31. cikk (2) bekezdésének megfelelően a csomagolás elülső oldalának jobb alsó sarkában is fel kell tüntetni.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Amennyiben a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek esetében a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások miatt kötelező a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás, úgy azt nem kell a fő látómezőben szerepeltetni.
Indokolás
A tápanyag-összetételre vonatkozó kötelező tájékoztatás nem alkalmazandó a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerekre, mivel azok nem tartalmaznak nagy mennyiségű tápanyagot. Az 1924/2006/EK rendelet 7. cikke, valamint jelen javaslat 17. cikkének (3) bekezdése szerint valamennyi élelmiszer – köztük a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek – számára előírás, hogy amennyiben esetükben a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állításokat tesznek, fel kell tüntetni a tápanyag-összetételre vonatkozó információkat. Amennyiben a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek esetében a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állításokat tesznek, mentesíteni kell őket az alól az előírás alól, hogy a tápanyag-összetételre vonatkozó információt a fő látómezőben kell feltüntetni.
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 89/398/EGK irányelvben és annak 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott élelmiszerekre.
Indokolás
A 2009/39/EK rendelet hatáskörébe tartozó különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek, mint például az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek, a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt kiegészítő táplálékok, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek összetételét a célközönségük egyedi tápanyag-szükségleteinek megfelelően alakítják ki. A javasolt rendelet 9. cikke (1) bekezdésének (l) pontja alapján előírt, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás nincs összhangban e termékek alkalmazásával. Továbbá a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek csomagolásának fő látómezejében feltüntetett, a tápanyag-összetételre vonatkozó korlátozott tájékoztatás a terméket félrevezető módon mutathatja be, arra késztetve az érzékeny fogyasztói csoportokat, hogy egyéb, táplálkozási szempontból jobbnak hitt termékeket válasszanak.
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. A 44. cikkben említett nemzeti rendszer keretében a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás megjelenítéséhez grafikus formák vagy szimbólumok használhatók, feltéve, hogy a következő alapvető követelmények teljesülnek:	5. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás megjelenítéséhez grafikus formák vagy szimbólumok használhatók, feltéve, hogy a következő alapvető követelmények teljesülnek:
Indokolás
A tápértékszimbólumokat harmonizálni kell európai szinten az áruk szabad mozgásának elősegítése érdekében.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó, élelmiszerekre vonatkozó információ megadása önkéntes alapon történik, ezeknek az információknak meg kell felelniük az ebben az irányelvben megállapított idevágó specifikus követelményeknek.	1. Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó, élelmiszerekre vonatkozó információ megadása önkéntes alapon történik, ezeknek az információknak jól olvashatóknak kell lenniük.
Indokolás
Ha az élelmiszerekkel kapcsolatban önként szolgáltatott információkat ugyanúgy kell feltüntetni, mint a kötelező követelmény alá tartozó termékek esetében, akkor a gyártók valószínűleg felhagynak az önkéntes tájékoztatással. Így a jelenlegi javaslat hatása az lenne, hogy a fogyasztók a jövőben kevesebb információt kapnának, mint most.
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdés sérelme nélkül továbbra is engedélyezni kell a speciális célcsoportoknak – például gyermekeknek – szánt, tápértékre vonatkozó, önkéntes kiegészítő információkat, feltéve, hogy ezek a konkrét referenciaértékek tudományosan igazoltak, nem vezetik félre a fogyasztókat és összhangban vannak az e rendeletben előírt általános feltételekkel.
Indokolás
A XI. melléklet B. részében megadott referenciaértékek átlagos felnőttekre vonatkoznak. Kiegészítő információként továbbra is engedélyezni kell a speciális célcsoportoknak – például gyermekeknek – szánt termékek esetében az iparág által már alkalmazott és tudományosan igazolt, eltérő referenciaértékeket.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A specifikus közösségi jogszabályokkal összhangban végzett címkézés sérelme nélkül a (3) és (4) bekezdést abban az esetben kell alkalmazni, ha az élelmiszer származási országára vagy az eredetének helyére vonatkozó információt önkéntesen adják meg, tájékoztatva a fogyasztót, hogy az élelmiszer az Európai Közösségből, vagy egy adott országból vagy helyről származik.	2. A specifikus közösségi jogszabályokkal, különösen a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelettel1, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelettel2, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) módosításáról szóló, 2009. május 25-i 491/2009/EK tanácsi rendelettel3, a 110/2008/EK rendelettel és a 1601/91/EGK rendelettel összhangban végzett címkézés sérelme nélkül a (3) és (4) bekezdést abban az esetben kell alkalmazni, ha az élelmiszer származási országára vagy az eredetének helyére vonatkozó információt feltüntetik, tájékoztatva a fogyasztót, hogy az élelmiszer egy adott országból vagy helyről származik.
	____________________ 1 HL L 93., 2006.3.31., 1. o.
	2 HL L 93., 2006.3.31., 12. o.
	3 HL L 154., 2009.6.17., 1. o.
Indokolás
A rendelet alkalmazásával kapcsolatos problémák elkerülése érdekében elengedhetetlen a hatályos közösségi jogszabályok, különösen a mezőgazdasági termékek eredetmegjelöléseivel kapcsolatos rendelet megemlítése.
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az élelmiszereknek a „tanyától a tányérig” való teljes nyomon követhetősége érdekében a címkézési rendszer biztosítja a termék származási országának és előállítójának megállapítását. Ez a szabály azonban nem alkalmazandó az olyan termékek – például a tej – esetében, amelyek eredeti termelőjét nem lehet meghatározni.
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A borjú- és marhahús kivételével a hús esetében a származási országnak vagy az eredet helyének önkéntes alapú jelölése csak akkor lehet egyetlen hely, ha az állatok születése, nevelése és levágása ugyanazon a helyen történt. Más esetekben a születés, a nevelés és a levágás különböző helyeinek mindegyikét fel kell tüntetni. 5.	törölve
Indokolás
A vállalatok irányítói számára szükségtelen problémákat okozna a bizottsági javaslat 35. cikke.
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. A Bizottság végrehajtási szabályokat állapít meg a (3) bekezdés alkalmazására. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	törölve
Indokolás
A fogyasztók számára fontos, hogy honnan származik a termék. Egyes esetekben azonban nem mindig lehetséges egyetlen származási országot megállapítani, mivel a termék egyes összetevői egyszerre különböző országokból érkezhetnek, és az összetétel akár naponta változhat. Az eredetmegjelölésre vonatkozó meglévő szabályok a származási hely önkéntes feltüntetéséről rendelkeznek, kivéve, ha e megjelölések hiánya súlyosan félrevezetné a fogyasztót az élelmiszer tényleges eredete tekintetében. Ezeket a szabályokat változatlanul kell hagyni, és nem szabad átfogalmazni.
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A whisky esetében a származási országot mindig, és a fő látómezőben kell feltüntetni. Amennyiben a whisky egynél több ország terméke, minden egyes országot fel kell sorolni.
Indokolás
Az Európai Unióban forgalmazott whiskyken hagyományosan fel kell tüntetni a származási ország nevét; a fogyasztók nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az információnak. Néhány, a származási hely megjelölése nélküli whiskyn más jelöléseket használnak, hogy azt sugallják, hogy valamely nagyobb whiskytermelő országból származnak, pedig ez nem így van. Ezért a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében célszerű, hogy az EU-ban értékesített valamennyi whiskyn feltüntessék azok származását.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. A Bizottság végrehajtási szabályokat állapíthat meg az önkéntesen megadott adatok használatának feltételeire és kritériumaira. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	6. A Bizottság végrehajtási szabályokat állapíthat meg az önkéntesen megadott adatok használatának feltételeire és kritériumaira. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket az EUMSz. 290. cikkében említett eljárással összhangban kell elfogadni, konzultálva az érdekelt felekkel.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat VI FEJEZET
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	E fejezet és rendelkezései törölve
Indokolás
A nemzeti rendelkezések a harmonizáció elve és az áruk belső piacon való szabad mozgása ellen hatnak.
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat VII FEJEZET
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	E fejezet és rendelkezései törölve
Indokolás
A nemzeti rendelkezések a harmonizáció elve és az áruk belső piacon való szabad mozgása ellen hatnak.
Módosítás  85 Proposition de règlement - acte modificatif Article 51 bis (nouveau) 2001/110/EK irányelv 2 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   51a. cikk   A 2001/110/EK irányelv módosításai   1. A mézről szóló 2001. december 21-i 2001/110/EK tanácsi irányelv1 2. cikke (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:   „a) Azon származási országot vagy országokat, ahol a mézet begyűjtötték, jelzik a címkén. Azonban ha a méz egynél több tagállamból vagy harmadik országból származik, a jelzés helyébe az alábbi megjelölések valamelyike léphet:   – EK-országokból származó mézkeverék”,   – „EK-n kívüli országokból származó mézkeverék”.   Abban az esetben, ha a tagállamokból származó méz aránya meghaladja a harmadik országokból származó mézét:   – „EK-országokból és EK-n kívüli országokból származó mézkeverék”.   Abban az esetben, ha a harmadik országokból származó méz aránya meghaladja a tagállamokból származó mézét:   – „EK-n kívüli országokból és EK-országokból származó mézkeverék”.   2. A 2001/110/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése a következő ponttal egészül ki:   (aa) Amennyiben a méz harmadik országból származó mézet is tartalmaz, fel kell tüntetni a valamely tagállamból és a harmadik országból származó méz százalékos arányát.   _______ 1HL L 10., 2002.1.2., 47. o.
Indokolás
A jelenlegi szabályozás nem biztosítja a fogyasztók megfelelő tájékoztatását, sőt, egyenesen félrevezető lehet a fogyasztók számára. Előfordulhat, hogy egy méz csak elenyésző mértékben, pl. 5%-ban tartalmaz EU-országból származó mézet, a címkén mégis az „EK-országokból és EK-n kívüli országokból származó mézkeverék” megjelölést kell feltüntetni.
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 29–34. cikket [a hatálybalépés után 3 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni, kivéve az olyan élelmiszer-ipari vállalkozások által címkézett élelmiszereket, amelyek a hatálybalépés napján 10-nél kevesebb alkalmazottal rendelkeztek, és amelyek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t, amelyek esetében [a hatálybalépés után 5 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni.	A 29–34. cikket [a hatálybalépés után 3 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni, kivéve az olyan élelmiszer-ipari vállalkozások által címkézett élelmiszereket, amelyek a hatálybalépés napján 50-nél kevesebb alkalmazottal rendelkeztek, és amelyek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t, amelyek esetében [a hatálybalépés után 5 évvel következő hónap első napjától] kell alkalmazni.
	A [hatálybalépés dátuma] előtt forgalomba hozott vagy felcímkézett azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek, a minimum eltarthatóság vagy a felhasználhatóság időpontjáig értékesíthetők.
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – b alpont – 2 a francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– természetes cukor,
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – b alpont – 2 b francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– hozzáadott cukor,
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – b alpont – 2 c francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– telített zsírsavak,
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – b alpont – 2 d francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– transzzsírsavak,
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – b alpont – 3 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– rost,	törölve
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – b alpont – 4 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– fehérje,	törölve
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. „transzzsírok” a legalább egy nem konjugált (vagyis legalább egy metiléncsoporttal megszakított) transz konfigurációjú szén-szén kettős kötést tartalmazó zsírsavak;	4. „transzzsírsavak”: a legalább egy nem konjugált (vagyis legalább egy metiléncsoporttal megszakított) transz konfigurációjú szén-szén kettős kötést tartalmazó zsírsavak, a kérődzőktől származó, természetes eredetű transzzsírok kivételével;
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 8 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8a. „cukrok”: az élelmiszerekben természetes módon előforduló monoszacharidok és diszacharidok;
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 8 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8b. „hozzáadott cukor”: édesítőszerként használt monoszacharidok és diszacharidok;
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 10 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
10. „fehérje” a következő képlet szerint kiszámított fehérjetartalom: fehérje = az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén 6,25-dal szorozva;	10. „fehérje”: a következő képlet szerint kiszámított fehérjetartalom: fehérje = az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén 6,25-dal, illetve a tejfehérje esetében 6,38-dal szorozva;
Indokolás
Ez összhangban áll a nemzetközi „Codex Standard 1-1985 for General Standard for the Labelling of Prepackaged Foods” szabvánnyal, amelyet az Európai Bizottság is elfogadott.
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 13 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
13. „fő látómező” az a látómező, amely rendes vagy szokásos értékesítési vagy felhasználási körülmények között a legnagyobb valószínűséggel jelenik meg vagy látható.	törölve
Módosítás  98 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 1 pont – d alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) szeszes italok vagy egyéb, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú italok előállítására készült párlatok vagy mezőgazdasági eredetű etilalkohol készítéséhez használt gabonafélék.	d) alkoholos párlatok készítéséhez használt gabonafélék.
Indokolás
Erre a kivétel kifejezettebbé tételéhez, valamint az EFSA véleményével való összhang megteremtése érdekében van szükség. Az eredeti megfogalmazás azt eredményezheti, hogy a termékeket allergénként címkézik fel, holott az EFSA véleménye szerint ezek nem tartalmaznak semmiféle allergén anyagot. A Bizottság egyetért azzal, hogy a jelenlegi megfogalmazást módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az érzékeny fogyasztókat ne tévesszék meg.
Módosítás  99 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 7 pont – a alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) szeszes italok vagy egyéb, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú italok céljára készült párlatok vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol készítéséhez használt savó;	a) alkoholos párlatok készítéséhez használt savó;
Indokolás
Erre a kivétel kifejezettebbé tételéhez, valamint az EFSA véleményével való összhang megteremtése érdekében van szükség. Az eredeti megfogalmazás azt eredményezheti, hogy a termékeket allergénként címkézik fel, holott az EFSA véleménye szerint ezek nem tartalmaznak semmiféle allergén anyagot. A Bizottság egyetért azzal, hogy a jelenlegi megfogalmazást módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az érzékeny fogyasztókat ne tévesszék meg.
Módosítás  100 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 8 pont – a alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) szeszes italok vagy egyéb, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú italok előállítására készült párlatok vagy mezőgazdasági eredetű etilalkohol készítéséhez használt diófélék.	a) alkoholos párlatok készítéséhez használt diófélék.
Indokolás
Erre a kivétel kifejezettebbé tételéhez, valamint az EFSA véleményével való összhang megteremtése érdekében van szükség. Az eredeti megfogalmazás azt eredményezheti, hogy a termékeket allergénként címkézik fel, holott az EFSA véleménye szerint ezek nem tartalmaznak semmiféle allergén anyagot. A Bizottság egyetért azzal, hogy a jelenlegi megfogalmazást módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az érzékeny fogyasztókat ne tévesszék meg.
Módosítás  101 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 5 a cím (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ÉLELMISZEREK FAJTÁJA VAGY KATEGÓRIÁJA
JELLEMZŐK
	5a. géntechnológiával módosított szervezetekből származó összetevőket tartalmazó élelmiszerek
Géntechnológiával módosított szervezetekből származó összetevőket tartalmazó élelmiszerek
„Géntechnológiával módosított szervezetekből származó élelmiszer-összetevők”
Módosítás  102 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag füstölést vagy érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőkategóriából állnak;	- feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag füstölést vagy érlelést végeztek, valamint szárított gyümölcsök és zöldségek – mint az aszalt szilva vagy a sárgabarack –, amelyeket szárítást követően esetleg víz hozzáadásával rehidratáltak, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevő-kategóriából állnak;
Indokolás
E módosítás az olyan gyümölcsökre vonatkozik, mint például az aszalt szilva (egyetlen összetevőből áll), amelyeket a konzerváláshoz dehidratálnak, és amelyekhez víz adható hozzá.
Módosítás  103 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 4 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke;	– gyógynövény, ízesítő anyag, fűszer vagy ezek keveréke;
Módosítás  104 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 18 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a gyártó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer;	– a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a kisvállalkozó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer;
Módosítás  105 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 19 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– rágógumi;
Módosítás  106 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 19 b francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– 5 g/ml-nél kisebb mennyiségű élelmiszer;
Módosítás  107 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 19 c francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– letörölhetetlen jelzéssel ellátott üvegek.
Módosítás  108 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – B rész – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az élelmiszer megnevezésében vagy amellett szerepel az élelmiszer fizikai állapotának, valamint annak a meghatározott kezelésnek a leírása, amelynek alávetették (például porított, fagyasztva szárított, mélyfagyasztott, gyorsfagyasztott, koncentrált, füstölt), minden olyan esetben, amikor az ilyen tájékoztatás elmulasztása a vásárló félrevezetését jelentené.	1. Az élelmiszer megnevezésében vagy amellett szerepel az élelmiszer fizikai állapotának, valamint annak a meghatározott kezelésnek a leírása, amelynek alávetették (például porított, újrafagyasztott, fagyasztva szárított, mélyfagyasztott, gyorsfagyasztott, koncentrált, füstölt), minden olyan esetben, amikor az ilyen tájékoztatás elmulasztása a vásárló félrevezetését jelentené.
Módosítás  109 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – Ca rész (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ca. rész - A „méz” szó használatára vonatkozó egyedi szabályok
	A „méz” szó, illetve a „mézet tartalmaz” vagy „mézből készült” kifejezések egy termék megnevezésében vagy bármely grafikus vagy nem grafikus elemben annak jelzésére, hogy a termék mézet tartalmaz, csak akkor használhatóak, ha a termék cukortartalmának legalább 50 százaléka mézből származik.
Módosítás  110 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – Cb rész (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Cb. rész – A Más élelmiszer benyomását keltő élelmiszerek MEGNEVEZése
	A más élelmiszer benyomását keltő élelmiszereket, illetve az olyan élelmiszereket, amelyekben az egyik összetevőt valamilyen utánzattal helyettesítik, az alábbiak szerint kell címkézni:
Eltérés a fajta, a minőség és az összetevők tekintetében
Hivatalos megnevezés
A sajthoz képest a tejzsír teljes vagy részleges helyettesítése növényi zsírral
„Sajtutánzat”
A sonkához képest más összetételben jóval alacsonyabb hústartalmú, felaprított összetevőkből előállítva
„Sonkautánzat”
Indokolás
A sajt- és sonkautánzat esetében problémát jelent, hogy az összetevők felsorolásánál az egyes összetevők alapján nem derül ki azonnal, hogy helyettesítő termékekről van szó. Ezt a problémát azzal lehet megoldani, hogy a hivatalos jelölést pontosabbá teszik, hogy a fogyasztók rögtön lássák, milyen jellegű termékkel van dolguk.
Módosítás  111 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 1 pont – második bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett olajak megnevezéséhez csatolni, kivéve ha a telített zsírsavak és transzzsírsavak mennyisége szerepel a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásban.	A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett olajak megnevezéséhez csatolni.
Indokolás
A fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy az összetevők felsorolásában a „hidrogénezett olaj” kifejezést keressék a mesterséges transzzsírsavak jelenlétének ellenőrzéséhez.
Módosítás  112 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 2 pont – második oszlop– második bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett zsírok megnevezéséhez csatolni, kivéve ha a telített zsírsavak és transzzsírsavak mennyisége szerepel a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásban.	A „hidrogénezett” jelzőt kötelező a hidrogénezett zsírok megnevezéséhez csatolni.
Indokolás
A fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy az összetevők felsorolásában a „hidrogénezett zsír” kifejezést keressék a mesterséges transzzsírsavak jelenlétének ellenőrzéséhez.
Módosítás  113 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – B rész – 17 pont – első oszlop – első bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
17. Emberi fogyasztásra alkalmasként elismert emlős- és madárfajok vázizmai természetes módon tartalmazott vagy hozzátapadó szövetekkel, amennyiben azok teljes zsír- és kötőszövet-tartalma nem haladja meg az alább feltüntetett értékeket, és amennyiben a hús egy másik élelmiszer összetevője. A „csontokról mechanikusan lefejtett hús” fogalommeghatározás körébe tartozó termékek nem tartoznak e fogalommeghatározásba.	17. Emberi fogyasztásra alkalmasként elismert emlős- és madárfajok vázizmai természetes módon tartalmazott vagy hozzátapadó szövetekkel, amennyiben azok teljes zsír- és kötőszövet-tartalma nem haladja meg az alább feltüntetett értékeket, és amennyiben a hús egy másik élelmiszer összetevője. Ebbe a meghatározásba tartozik a húsos csontokról mechanikus módon nyert olyan hús, amely nem tartozik az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben1 említett, csontokról mechanikusan lefejtett hús fogalommeghatározásának körébe.
	______ 1 HL L 139., 2004.4.30., 55. o.
Indokolás
Ami a csontokról mechanikusan lefejtett hús meghatározását illeti, ha azt a Baader-eljárással nyerik (nagyobb darabokban leválasztott hús), azt húsnak tekintjük. A 2007. évi Histalim uniós kutatási projekt megállapításai egyértelműen azt mutatták, hogy ez a hús organoleptikus, összetételi és mikrobiológiai szempontból nem tér el a darált hústól.
Módosítás  114 Rendeletre irányuló javaslat VIII melléklet – 5 pont – első bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben egy szilárd élelmiszert felöntő közegben hoznak forgalomba, a címkén feltüntetik az élelmiszer töltőtömegét is.	Amennyiben egy szilárd élelmiszert felöntő közegben hoznak forgalomba, a címkén feltüntetik az élelmiszer csomagolás időpontjában érvényes töltőtömegét is.
Módosítás  115 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – A rész – 1 pont – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A-vitamin (µg) 800	A-vitamin (µg) 800
D-vitamin (µg)  5	D-vitamin (µg)  5
E-vitamin (mg)  10	E-vitamin (mg)  12
	K-vitamin (μg) 75
C-vitamin (mg) 60	C-vitamin (mg) 80
Tiamin (mg)                 1,4	Tiamin (mg) 1,1
Riboflavin (mg)  1,6	Riboflavin (mg) 1,4
Niacin (mg)                18	Niacin (mg) 16
B6-vitamin (mg)           2	B6-vitamin (mg) 1,4
Folsav (µg)      200	Folsav (μg) 200
B12-vitamin (µg)          1	B12-vitamin (μg) 2,5
Biotin (mg)       0,15	Biotin (μg) 50
Pantoténsav (mg) 6	Pantoténsav (mg) 6
Kalcium (mg)    800	Kalcium (mg) 800
	Kálium (mg) 2000
	Klorid (mg) 800
Foszfor (mg)                800	Foszfor (mg) 700
Vas (mg)                     14	Vas (mg)                     14
Magnézium (mg)           300	Magnézium (mg) 375
Cink (mg)                    15	Cink (mg) 10
	Réz (mg) 1
	Mangán (mg) 2
	Fluorid (mg) 3,5
	Szelén (μg) 55
	Króm (μg) 40
	Molibdén (μg) 50
Jód (µg)            150	Jód (µg)            150
Indokolás
Az új rendeletnek figyelembe kell vennie az ajánlott napi bevitelek, az energiaátváltási együtthatók és fogalommeghatározások tekintetében az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló, a Hivatalos Lapban 2008. október 28-án megjelent 2008/100/EK irányelvet. Az előadó ezért javasolja, hogy a hatályos jogszabályok tiszteletben tartása érdekében a Bizottság által javasolt, „A feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek ajánlott napi bevitelének mennyisége (RDA)” című táblázat helyébe a 2008/100/EK irányelv vonatkozó táblázata lépjen.
Módosítás  116 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – A rész – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A jelentős mennyiség meghatározásánál rendszerint az 1. pontban szereplő javasolt bevitel 15%-át kell figyelembe venni az élelmiszer minden egyes 100 grammja, 100 milliliterje vagy egy csomagja esetében, amennyiben a csomagolás csak egyetlen adagot tartalmaz.	A jelentős mennyiség meghatározásánál rendszerint a következőket kell figyelembe venni:
	- a javasolt napi bevitel (RDA) 15 %-át a szilárd élelmiszer minden egyes 100 grammja vagy egy csomagja esetében, amennyiben a csomagolás csak egyetlen adagot tartalmaz, vagy
	- a folyadékok 100 milliliterje esetében az ajánlott napi bevitel 7,5%-át, vagy
	- az ajánlott napi bevitel 5%-a 100 kcal esetében (az ajánlott napi bevitel 12 %-a 1 MJ), vagy
	- a 1925/2006/EK rendelet 6. cikkének megfelelően megadott eltérések értelmében előírt mennyiséget.
Módosítás  117 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – B rész – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az energia, valamint a vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő kiválasztott tápanyagok bevitelének referenciaértékei (felnőttek esetében)	Az energia, valamint a vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő kiválasztott tápanyagok bevitelének referenciaértékei (felnőttek esetében)1
	____________________ 1 azokat részletesebben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak kell meghatároznia.
Indokolás
A beviteli referenciamennyiségek indikatívak; azokat részletesebben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak kell meghatároznia.
Módosítás  118 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – B rész – táblázat – 3 a sor (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Energia vagy tápanyag
Bevitel referenciaértéke
Egyszeresen telítetlen zsírsavak
34 g
Módosítás  119 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – B rész – táblázat – 3 b sor (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Energia vagy tápanyag
Bevitel referenciaértéke
Többszörösen telítetlen zsírsavak
16 g
Módosítás  120 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – B rész – táblázat – 3 c sor (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Energia vagy tápanyag
Bevitel referenciaértéke
Omega-6 transzzsírsavak
14 g
Módosítás  121 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet – B rész – táblázat – 3 d sor (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Energia vagy tápanyag
Bevitel referenciaértéke
Omega-3 transzzsírsavak
2,2 g
- ALA
2,0 g
- EPA/DHA
0,2 g
Módosítás  122 Rendeletre irányuló javaslat XIII melléklet – A rész – táblázat – 1 sor
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— energia       kJ és kcal	— energia       kcal

ELJÁRÁS

Cím	A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról
Hivatkozások	COM(2008)0040 – C6-0052/2008 – 2008/0028(COD)
Illetékes bizottság	ENVI
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AGRI 19.10.2009
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Marc Tarabella 15.9.2009
Vizsgálat a bizottságban	1.12.2009
Az elfogadás dátuma	26.1.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 6 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	John Stuart Agnew, Liam Aylward, José Bové, Luis Manuel Capoulas Santos, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Robert Dušek, Lorenzo Fontana, Iratxe García Pérez, Béla Glattfelder, Martin Häusling, Esther Herranz García, Peter Jahr, Elisabeth Jeggle, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Giovanni La Via, Stéphane Le Foll, George Lyon, Miguel Angel Martínez Martínez, Mairead McGuinness, Mariya Nedelcheva, James Nicholson, Rareş-Lucian Niculescu, Wojciech Michał Olejniczak, Georgios Papastamkos, Marit Paulsen, Britta Reimers, Ulrike Rodust, Alfreds Rubiks, Czesław Adam Siekierski, Alyn Smith, Csaba Sándor Tabajdi, Marc Tarabella, Janusz Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Margrete Auken, Astrid Lulling, Maria do Céu Patrão Neves, Christel Schaldemose
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Geoffrey Van Orden

• [1]               HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

ELJÁRÁS

Cím	A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról
Hivatkozások	COM(2008)0040 – C6-0052/2008 – 2008/0028(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	30.1.2008
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.10.2009
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 19.10.2009		AGRI 19.10.2009
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Renate Sommer 21.7.2009
Vizsgálat a bizottságban	1.12.2009		27.1.2010		15.3.2010
Az elfogadás dátuma	16.3.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	52 2 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	János Áder, Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sergio Berlato, Milan Cabrnoch, Martin Callanan, Nessa Childers, Chris Davies, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Julie Girling, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Holger Krahmer, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Pavel Poc, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Daciana Octavia Sârbu, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Glenis Willmott, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Matthias Groote, Judith A. Merkies, Miroslav Mikolášik, Giancarlo Scottà, Renate Sommer, Bart Staes, Marianne Thyssen, Michail Tremopoulos, Thomas Ulmer, Kathleen Van Brempt
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Véronique Mathieu
Benyújtás dátuma	19.4.2010