AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) elfogadása tekintetében

28.4.2010 - (05386/3/2010 – C7‑0095/2010 – 2008/0223(COD)) - ***II

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Silvia-Adriana Ţicău

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) elfogadása tekintetében

(05386/3/2010 – C7‑0095/2010 – 2008/0223(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjára (05386/3/2010 – C7–0095/2010),

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0780),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6–0413/2008),

–   tekintettel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás) irányuló módosított javaslat elfogadására vonatkozó, első olvasatban elfogadott tanácsi álláspontról az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM(2010)0165),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel első olvasatban elfogadott álláspontjára[1],

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

–   tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3],

–   tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7–0124/2010),

1.  jóváhagyja a Tanács álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogi aktus elfogadására a Tanács álláspontjával összhangban kerül sor;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogi aktust, miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

• [1]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0278.
• [2]  HL C 277., 2009.11.17., 75. o.
• [3]  HL C 200., 2009.8.25., 41. o.

INDOKOLÁS

Az épületek energiahatékonyságának jelentősége

Az EU 2008-ban elkötelezte magát aziránt, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenti az energiafogyasztást, valamint arra, hogy a felhasznált energia 20%-a megújuló energiaforrásokból fog származni. Az Európai Tanács úgy határozott, hogy az energiahatékonyságot 2020-ig 20%-kal fogja növelni.

Az EU az építőipari ágazatot a piac egyik legmagasabb energia-megtakarítási képességgel rendelkező ágazataként határozta meg. Az építőipari ágazatnak tudható be az energiafogyasztás 40%-a, és az összes szén-dioxid-kibocsátás mintegy 35%-a. A lakóépületek az energiahatékonyság javításában az összes energiafogyasztás 26%-át képviselve a kereskedelmi célú épületeknél nagyobb potenciállal rendelkeznek. A kibocsátáskereskedelmi rendszerben nem érintett ágazatokon belül az épületek energiahatékonyságának javítása az energiafogyasztás és a kibocsátás 20%-os csökkentésének leghatékonyabb módja.

Az energiahatékony épületeknek a hagyományos épületekkel szembeni energiamegtakarítása átlagosan 30%. Ezenkívül az energiahatékony épületek kevesebb vizet használnak, és alacsonyabb a karbantartási költségük és a közüzemi díjaik is.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv jelentős hatással lesz az európai polgárok életére, mivel közvetlen hatást fog gyakorolni az általuk elfoglalt és használt épületekre. Ezenkívül az energiahatékonyság javításába történő befektetések, valamint a megújuló forrásokból származó energia használata több millió munkahelyet fog teremteni, és hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez az EU-ban.

A 2002/91/EK irányelv átdolgozására irányuló bizottsági javaslat

Az Európai Bizottság 2008. november 13-án az energiahatékonysággal kapcsolatos jogalkotási csomag részeként az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK irányelv átdolgozására irányuló jogalkotási javaslatot nyújtott be.

Az Európai Parlament véleménye az első olvasat során

Az Európai Parlament az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvről az együttdöntési eljárás első olvasata során 2009. április 22-én fogadta el véleményét, és hatalmas többséggel (549 igen, 51 nem szavazattal és 26 tartózkodással) támogatta az épületek energiahatékonyságának javítását.

Az Európai Parlament a következő főbb változtatásokat vezette be:

§ Új melléklet, amely felsorolja a költségoptimalizált szintek kiszámítására vonatkozó közös módszertan elveit.

§ Egyértelmű határidők arra vonatkozóan, hogy minden új épület legalább nulla nettó energiafelhasználású legyen (2016. december 31.). A tagállamoknak 2015-re és 2020-ra célértékeket kell kitűzniük arra vonatkozóan, hogy az épületek legalább hány százalékának kell nulla nettó energiafelhasználásúvá válnia.

§ Az épületek energiahatékonyságát tanúsító személyek és a fűtési és légkondicionáló berendezések ellenőreinek kölcsönös elismerése.

§ A helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal történő konzultáció.

§ Közös iránymutatások, amelyek minimumszabványokat állapítanak meg az energiahatékonysági tanúsítványok tartalmára és formájára vonatkozóan.

§ A hatóságoknak vezető szerepet kell betölteniük, és végre kell hajtaniuk az általuk használt épületek energiahatékonyságára vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásokat.

§ Az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket az épületekbe beépített és működésbe hozott épületgépészeti rendszerek és épületelemek tekintetében kell meghatározni.

§ Intelligens mérőket kell telepíteni minden új és jelentősebb felújítás alatt álló épületbe.

§ Pénzügyi ösztönzők és piaci korlátok: A tagállamoknak 2011. június 30-ig nemzeti cselekvési terveket kell készíteniük, ezen belül intézkedési javaslatokat kell tenniük az irányelvben meghatározott követelményeknek a jelenleg fennálló jogi akadályok és piaci korlátok csökkentése, valamint a meglévő és új pénz- és adóügyi eszközök fejlesztése révén való teljesítésére az új és már meglévő épületek energiahatékonyságának növelése érdekében.

§ A nem lakáscélú épületek energiahatékonyságára vonatkozó önkéntes közös európai uniós tanúsítási rendszert 2011-ig kell kialakítani, és azt a tagállamoknak saját területükön a nemzeti tanúsítási rendszer mellett 2012-ig kell bevezetniük.

§ A légkondicionáló rendszerek ellenőrzésére, a független szakértőkre és a képzésre vonatkozó új rendelkezések.

§ 2010-ig a Bizottságnak weboldalt kell létrehoznia, amely többek között az energiahatékonysági cselekvési terv legújabb változatára vonatkozó információkat tartalmazza.

Az Európai Parlament második olvasata

Az Európai Parlament és az EU Tanácsa 2009. november 19-én a jogalkotási javaslat technikai szempontjainak vonatkozásában politikai megállapodásra jutott. A főbb eredmények az alábbiak:

§ Külön cikk a pénzügyi kérdésekről (10. cikk) – ideértve a 2011. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó javaslatokat – és a meglévő eszközökről és programokról szóló (18), (19) és (20) preambulumbekezdések. Továbbá a tanúsítványokról szóló (11. cikk (4) bekezdés) és a „közel nulla energiaigényű épületekről” szóló (9. cikk (3) bekezdés) cikkek pénzügyi rendelkezéseket is tartalmaznak. (E cikkeket kiegészíti a Bizottság nyilatkozata).

§ „Közel nulla energiaigényű épületek” – 2020. december 31-ig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie, az állami szektor esetében – ezáltal példát mutatva – két évvel korábban kell alkalmazni ezt a rendelkezést. A „közel nulla energiaigényű épületekről” szóló politika most már nagyra törő, meghatározott célokat és támogató intézkedéseket tartalmazó nemzeti cselekvési terveket foglal magában (9. cikk).

§ Az épületek nagyobb felújítása kapcsán, az épületek, vagy a felújított épületrész energiahatékonyságának teljesítenie kell az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható. Az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket azon épületgépészeti rendszerekre és épületelemekre is alkalmazni kell, amelyek jelentős hatással vannak a külső térelhatárolók energiahatékonyságára, amennyiben ezeket kicserélik vagy átalakítják (7. és 8. cikk).

§  Az irányelv hatályának jelentős felújításokon túli szélesítése: az összetevőkre, épületelemekre vonatkozó követelmények a 7. cikkben találhatóak.

§ A tanúsítványokról szóló főbb új rendelkezések: a tájékoztatásra vonatkozó átfogó követelmények, ideértve a tanúsítvánnyal együtt nyújtandó, a finanszírozási lehetőségekről szóló tájékoztatást is (11. cikk (4) bekezdés); az állami szektort ösztönözni kell, hogy mutasson példát az energiahatékonysági tanúsítványban foglalt ajánlások végrehajtása terén annak érvényességi ideje alatt (11. cikk (5) bekezdés); a nem lakáscélú épületek önkéntes közös európai uniós tanúsítási rendszere (11. cikk (9) bekezdés); az energiahatékonysági tanúsítványok kibocsátásával és kihelyezésével kapcsolatos rendelkezések (10. és 11. cikk); az épület vagy az önálló rendeltetési egység energiahatékonysági tanúsítványában feltüntetett energiahatékonyság-mutató megadásának követelménye az értékesítési/bérbeadási hirdetésekben (12. cikk (4) bekezdés).

§ A szakértők akkreditációjával, képzésével, a pénzügyi eszközökkel, a tulajdonosoknak és bérlőknek nyújtott tájékoztatással, a tanúsítványokkal kapcsolatos bővebb információ és fokozott átláthatóság (17. és 20. cikk).

§ Kevesebb adminisztratív teher az ellenőrzésekkel kapcsolatban.

§ A helyi hatóságokkal történő konzultáció, valamint a hatóságoknak az ajánlások végrehajtásában történő támogatása; az érdekelt felekkel – ideértve a helyi és regionális hatóságokat is – történő konzultációról szóló új cikk (21. cikk), valamint a helyi tervezőknek és építészeknek nyújtott útmutatásról szóló új rendelkezések azt tárgyalják, hogy miként kapcsolható össze optimálisan az energiahatékonyság javítása, a megújuló forrásokból származó energia használata, valamint a távfűtés és -hűtés alkalmazása az ipari vagy lakóterületek tervezésekor, kivitelezésekor és felújításakor ((28) preambulumbekezdés).

§ Új épületek esetében több megújuló elemet kell figyelembe venni (6.cikk).

§ A nemzeti tervek (9. cikk (4) bekezdés) és a felülvizsgálati jelentések (15. cikk (4) bekezdés) értékelésénél a Bizottság nagyobb szerepe.

§ Intelligens mérőrendszerek és az energiatakarékosságot célzó olyan aktív ellenőrzési rendszerek telepítése, mint az automatizált, ellenőrzési és felügyeleti rendszerek (8. cikk).

§ Közös módszertan helyett a Bizottság 2011. június 30-ig összehasonlító módszertani keretet  határoz meg az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához (5. cikk és III. melléklet).

§ Felülvizsgálati záradék: az irányelv felülvizsgálatát 2017. január 1-jéig el kell végezni.

Mindazonáltal a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése következtében néhány kiigazításra volt szükség, különösen a jogalapot és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat illetően (régi komitológiai eljárás). Az érintett rendelkezések a felhatalmazás gyakorlását (23. cikk) és az I. melléklet (Közös általános keretrendszer az épületek energiahatékonyságának kiszámításához) módosítására vonatkozó felhatalmazás ötéves időtartamát érintik, amely automatikusan ugyanannyi időre megújul, hacsak az Európai Parlament vagy a Tanács nem vonja azt vissza, továbbá a felhatalmazás visszavonását (24. cikk) és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogásokat (25. cikk), amelyeket a bejelentés időpontjától kezdődő két hónapon belül lehet emelni.

Amennyiben az új irányelvet elfogadják és közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, két év áll a tagállamok rendelkezésére annak a nemzeti jogszabályaikba történő átültetésére.

Következtetések

A Tanács közös álláspontja az Európai Parlament és a Tanács között 2009 novemberében elért megállapodáson alapul.

ELJÁRÁS

Cím	Az épületek energiahatékonysága (átdolgozás)
Hivatkozások	05386/3/2010 – C7-0095/2010 – 2008/0223(COD)
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám	23.4.2009                     T6-0278/2009
A Bizottság javaslata	COM(2008)0780 - C6-0413/2008
A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja	19.4.2010
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 19.4.2010
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Silvia-Adriana Ţicău 21.7.2009
Az elfogadás dátuma	28.4.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	53 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Christian Ehler, Lena Ek, Ioan Enciu, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Sajjad Karim, Arturs Krišjānis Kariņš, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Niki Tzavela, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Antonio Cancian, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Oriol Junqueras Vies, Ivailo Kalfin, Alajos Mészáros, Ivari Padar, Vladko Todorov Panayotov, Markus Pieper, Vladimír Remek, Frédérique Ries, Theodoros Skylakakis, Silvia-Adriana Ţicău, Hermann Winkler
Benyújtás dátuma	28.4.2010