JELENTÉS az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésről
3.5.2010 - (2009/2215(INI))
Külügyi Bizottság
Előadó: Vincent Peillon
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az 1995. november 27–28-i euromediterrán külügyminiszteri konferencián elfogadott Barcelonai Nyilatkozatra, amely létrehozta az euromediterrán partnerséget,
– tekintettel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” (COM(2008)0319) című közleményére,
– tekintettel arra, hogy a brüsszeli Európai Tanács 2008. március 13–14-én jóváhagyta a Barcelonai folyamat: Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezést,
– tekintettel a 2008. július 13-i párizsi csúcstalálkozónak a mediterrán térségért tett nyilatkozatára,
– tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés külügyminiszterei 2008. november 3–4-i marseille-i ülésének zárónyilatkozatára,
– tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés Elnökségének párizsi (2008. július 12.), kairói (2009. november 22.) és rabati (2010. január 22.) nyilatkozataira,
– tekintettel a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) 2010. január 21-én Barcelonában tartott alakuló ülésének következtetéseire,
– tekintettel a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények 2009. október 19-én Alexandriában tartott csúcsértekezletének zárónyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Unió mediterrán politikájáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2007. március 15-i[1] és a 2008. június 5-i állásfoglalásra[2], valamint a 2009. február 19-i, „Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért” című állásfoglalására[3],
– tekintettel a Marrakeshben 2009. november 11–12-én megrendezett, a nők társadalmi szerepének erősítéséről szóló második euromediterrán miniszteri konferencia következtetéseire,
– tekintettel az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására[4],
– tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés bizottságainak a 2010. március 13-án és 14-én Ammanban megtartott hatodik plenáris ülésen elfogadott ajánlásaira,
– tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés által 2008. október 13-án Jordániában elfogadott, és „A barcelonai folyamat: Unió a Mediterrán Térségért” kezdeményezés külügyminiszterei első marseille-i ülésének átadott ajánlásra,
– tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért főtitkárságának 2010. március 3-án elfogadott alapszabályzatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0133/2010),
A. mivel a földközi-tengeri térség az EU számára kulcsfontosságú terület és mivel a többpólusú és egyre szorosabb szálakkal összekapcsolódó világban a nagy, integrált regionális egységek sokkal inkább képesek lesznek kezelni a társadalmi, kulturális, gazdasági, környezeti, demográfiai, politikai és biztonsági kihívásokat,
B. mivel az Európai Uniónak olyan stratégiai elképzelést kell elfogadnia, amely a déli szomszédaival fenntartott kapcsolataiban az összes ilyen kihívást figyelembe veszi és prioritást biztosít a régió társadalmi, gazdasági és demokratikus fejlődésének,
C. mivel az EU-Szerződés 8. cikke értelmében az Unió a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat épít ki a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek,
D. mivel az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) lehetőséget biztosít az euromediterrán kapcsolatok regionális és multilaterális dimenziójának további megerősítésére, és perspektívát nyújt a béke, a biztonság és jólét 800 millió lakost számláló térségének kialakításához, valamint ideális keretet biztosít a társadalmi-gazdasági kihívások leküzdéséhez, a regionális integráció előmozdításához és a partnerországok együttes fejlődésének biztosításához,
E. mivel a szomszédságpolitika – a differenciált kétoldalú kapcsolatok elmélyítését privilegizálva – önmagában alkalmatlannak bizonyul a régióban végrehajtandó jelentős, közös integrációs reformfolyamathoz való hozzájárulásra; mivel az UMT létrehozása által kínált lehetőség keretében meg lehet erősíteni egyrészt a bilaterális politikák, másrészt a regionális politikák közötti kiegészítő jelleget, hogy hatékonyabban lehessen megfelelni az euromediterrán együttműködés a demokrácia, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása közös értékeinek kölcsönös elismerésén alapuló célkitűzéseinek; mivel ragaszkodni kell ahhoz, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaljanak arra, hogy az európai szomszédságpolitikát (ENP) az EU-Szerződés 8. cikkének megfelelően koherensen és hitelesen folytatják,
F. mivel feltétlenül a barcelonai folyamat vívmányaira kell építeni, melynek célkitűzéseit és megvalósítását a 2008. július 13-i párizsi nyilatkozatnak megfelelően az UMT-nek meg kell erősítenie, és mivel feltétlenül el kell kerülni a már meglévő politikai eszközök és intézményi szintek sokszorozódását, hogy garantálni lehessen az euromediterrán együttműködés számos eszközének hatékonyságát és koherenciáját,
G. mivel kb. tizenöt éve a földközi-tengeri országok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai gyors diverzifikálását élik meg a például Oroszországgal, Kínával, Indiával, Brazíliával, a Perzsa-öböl menti államokkal fennálló kapcsolataikban, és mivel társadalmaik jelentős átalakulásokon mennek keresztül (fogyasztási szokások, mobilitás, demográfiai változások stb.), amelyek mind hatással voltak a belső, elsősorban területi egyensúlyra,
H. mivel – korlátozott voltuk miatt – a kulturális cserekapcsolatok önmagukban nem képesek egymáshoz közelebb hozni a Földközi-tenger népeit, valamint az is tény, hogy a földközi-tengeri partnerek vonatkozásában Európa fokozatosan veszít kulturális befolyásából,
I. mivel az Európai Unió tagállamai és a földközi-tengeri térség harmadik államai között társadalmi-gazdasági és intézményi szempontból komoly és egyre nagyobb eltérések és jelentős strukturális problémák mutatkoznak, amelyek határozott közös lépéseket tesznek szükségessé minden UMT-tagállam közös érdekében; mivel a földközi-tengeri térség harmadik államainak gazdasági növekedési potenciálja elősegíti ezt a perspektívát; mivel jobb dél–dél regionális integráció szükséges,
J. mivel az UMT olyan régióban formálódik, ahol politikai konfliktusok és feszültségek uralkodnak, amelyek a 2008. júliusi párizsi csúcstalálkozó óta aláásták és lelassították a kezdeményezés megvalósítását; mivel a közel-keleti békefolyamat holtpontra jutott,
K. mivel a gazdasági és pénzügyi válság hatásai, különösen a munkanélküliség problémáját illetően tetézték a partnerországokban már meglévő politikai, gazdasági és társadalmi kihívásokat; mivel ezeknek az országoknak és az EU-nak közös érdeke a munkanélküliek arányának csökkentése a régióban, továbbá hogy jövőbe vetett reményt adjanak a népességnek, különösen a nőknek, a fiataloknak és a vidéken élőknek,
L. mivel az euromediterrán kapcsolatok alakulása és az Unió a Mediterrán Térségért projektjeinek működése és végrehajtása szempontjából rendkívül fontos a közel-keleti békefolyamat újraindítása és tartós, átfogó megoldást nyújtó konkrét kilátások kialakítása,
M. mivel az UMT két legfontosabb újításának, nevezetesen az intézményi újításnak (társelnökség, állandó vegyes bizottság, az UMT főtitkársága), illetve a működéssel kapcsolatos újításnak (integrációs projektek) hatékonyan és átláthatóan kell működnie oly módon, hogy javítsa az állampolgárok – e projekt fő kedvezményezettjeinek – életkörülményeit,
N. mivel a főtitkárság arra hivatott, hogy az intézmény mozgatórugója legyen, mivel hatékonysága a munkáját függetlenül végző személyzet kapacitásától függ, és mivel ráadásul az egymással együttműködő magas rangú izraeli és palesztin tisztviselő jelenléte egy regionális szintű nemzetközi szervezetben ezidáig példa nélküli és reménykeltő fejlemény,
O. mivel a földközi-tengeri régiókat közvetlenül érintik olyan nemzetek fölötti kérdések, mint a fenntartható fejlődés, az energiaellátás biztonsága, a migrációs hullámok, a kulturális cserekapcsolatok és az idegenforgalom, és mivel szembesülnek olyan határokon átnyúló problémákkal is mint a vízgazdálkodás és a vízhez való hozzáférés, a szennyezés, a közlekedési hálózatok fejlesztése, és mivel ennélfogva a helyi és regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak a helyi adottságokhoz igazított, fenntartható területrendezési politikák kidolgozásában és a konkrét és integráló projektek megvalósításában,
P. mivel társadalmi-gazdasági súlya, a környezetre gyakorolt hatása és a területi egyensúlyra kifejtett hatása miatt a mezőgazdaság kulcsfontosságú a földközi-tengeri országokban,
Q. mivel a világ vízben szegény népességének 60%-a a földközi-tengeri medence déli részén és a Közel-Keleten él, és mivel az UNDP-nek az arab világról készített jelentései és a Kék Terv jelentései szerint 2025-re 63 millió ember találhatja magát olyan helyzetben, hogy vízhiánnyal kell küzdenie,
R. emlékeztet az UMT 2008. november 4-i marseille-i miniszterei konferenciájának határozatára a Földközi-tenger két partja közötti digitális megosztottság csökkentéséről, amelynek eredményeként létrejött a BB-MED (széles sávú hálózat a földközi-tengeri térségnek) javaslat,
S. mivel a párizsi csúcstalálkozó óta az UMT keretében bejelentett projekteket általános alulfinanszírozás sújtja, ami megvalósításuk késlekedéséhez vezethet,
T. tekintettel a Földközi-tenger medencéjének egyes részeit emberi, társadalmi, kulturális és gazdasági szempontból felkavaró migrációs hullámokra és egyéb különböző kihívásokra,
U. mivel rendkívül jelentős a migránsok által a Földközi-tenger déli partján fekvő országok lakossága számára átutalt pénzeszközökből származó tőkeáramlás,
V. mivel egyrészt nemrég hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, és az abból fakadó intézményi változások, másrészt kitartóan rákérdeznek az UMT működésére és finanszírozására, aminek következtében az Európai Parlamentnek a lehető legközelebbről nyomon kell követnie az UMT-vel kapcsolatos fejleményeket, hogy hozzájárulhasson a barcelonai csúcstalálkozó teljes sikeréhez,
1. kéri az UMT állam- és kormányfőit, akik június 7-én Barcelonában gyűlnek össze, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez a találkozó két nehéz év után sikerre vigye az UMT intézményeinek elindítását és a nagyszabású projektek megvalósítását, továbbá az euromediterrán együttműködés összes fejezetében történő előrelépéseket;
2. az UMT létrehozása ellenére továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU-nak nincs világosan meghatározott földközi-tengeri politikája és nincs hosszú távú stratégiai elképzelés a régió fejlesztésére és stabilizációjára vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy az euromediterrán integrációs folyamatnak újból politikai prioritássá kell válnia az EU menetrendjében;
3. felszólítja az UMT tagállamainak kormányait, hogy részletesen vizsgálják felül és fejlesszék tovább a folyamatban lévő politikai párbeszédet; hangsúlyozza, hogy a kölcsönös tisztelet és megértés szerves részei e párbeszédnek és emlékeztet, hogy ezen új kezdeményezés célkitűzései között világosan szerepelnie kell a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok – legyen szó polgári, politikai, gazdasági, szociális vagy kulturális, esetleg kollektív jogokról – elsősorban a fennálló mechanizmusok megerősítése révén történő előmozdításának és tiszteletben tartásának; ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet a véleménynyilvánítás szabadsága, a gondolatszabadság és a hit szabadsága tiszteletben tartásának fontosságára, valamint a kisebbségek – beleértve a vallási kisebbségek – jogainak tiszteletben tartására; kiemeli, hogy a nők jogai, a nemek közötti egyenlőség és a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem különös figyelmet érdemel; megerősíti, hogy támogatja a Földközi-tenger déli partjának demokratikus politikai szervezeteit és civil társadalmát, és elismerését fejezi ki a nőszervezetek által végzett minőségi munka iránt;
4. úgy véli, hogy a földközi-tengeri térség politikai feszültségei és regionális konfliktusai nem fékezhetik az ágazati és többoldalú együttműködések irányába tett konkrét előrelépések lehetőségét, továbbá hogy a nagyszabású, integráló projektek megvalósítása és a nyílt politikai párbeszéd révén az UMT hozzá fog járulni a jóindulatú bizalom légkörének kialakításához, törekedve az igazságosság és a közös biztonság céljainak a szolidaritás és a béke szellemében történő megvalósítására; hangsúlyozza azonban, hogy az UMT nem érhet el teljes sikert a különböző regionális konfliktusoknak a nemzetközi jog tiszteletben tartásával történő megoldása nélkül, ami a Földközi-tenger térségét egységesen békés területté változtatná;
5. kitart amellett, hogy mielőbb igazságos és tartós megoldást kell találni a közel-keleti konfliktusra, és kéri, hogy az EU és az UMT valamennyi tagállama határozottan álljon ki ebben az irányban; megismétli a békefolyamat keretében történő komoly tárgyalások újraindítására irányuló felhívását; e tárgyalások eredményeképpen két, egymás mellett békében, biztonságban és nemzetközileg elismert határok mentén élő állam, egy független, demokratikus és életképes palesztin állam, valamint Izrael állam jöhetne létre; ösztönzi azt a jelentős hozzájárulást, amelyet az UMT az Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság közötti kapcsolatok javításáért tehet, többek között az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés keretében az izraeli és a palesztin képviselők közötti együttműködés révén;
6. üdvözli, hogy elfogadták az UMT főtitkárságának alapszabályát és kinevezték a főtitkárt, és a barcelonai csúcstalálkozóra tekintettel azt javasolja, hogy az UMT intézményi és működési felépítésének meghatározása az alábbi szempontok szerint valósuljon meg:
- a titkárság kapjon megfelelő pénzügyi és az alapszabályban rögzített eszközöket, amelyek segítségével hatékonyan és függetlenül végezheti munkáját; kitart amellett, hogy a titkárságot mielőbb teljesen működőképessé kell tenni, és hogy a személyzetet érdem alapján kell kiválasztani, a földrajzi eloszlás és a nemek közötti egyenlőség elvének különös figyelembevételével;
- egyértelmű szempontok álljanak rendelkezésre a nagyszabású projektekkel kapcsolatos döntésekhez, a projektek finanszírozásához és végrehajtásához, és meg kell határozni az elkövetkező három év prioritásait;
- az európai résztvevők részéről (tagállamok, Tanács és Bizottság) biztosítani kell a Lisszaboni Szerződésnek megfelelő közös képviseletet, ugyanakkor szorgalmazni kell a földközi-tengeri térség valamennyi harmadik államának aktív részvételét;
- az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés mint az intézményi felépítés szerves része megerősítésével gondoskodni kell az UMT demokratikus legitimitásáról;
- erősíteni kell a koordinációt a szakminiszteri konferenciák által jóváhagyott közösségi projektekkel és programokkal, különös tekintettel az együttműködési lehetőségekre;
- lehetővé kell tenni a változó összetételű együttműködéseket, amelyek nyitottak a közös érdekeiket szolgáló projekteken együtt dolgozni kívánó országok és multilaterális intézmények számára;
- garantálni kell a titkárság és az Európai Bizottság közötti megfelelő együttműködést, csakúgy mint hatásköreik világos elkülönítését; fel kell kérni a Bizottságot, hogy aktívan vegyen részt az UMT-ben, és nagyobb átláthatóságot kell kérni az új intézményi szerkezetben való részvételével kapcsolatban;
- közzétételi intézkedéseket kell kidolgozni az UMT által végzett tevékenységek láthatóságának biztosítása, és a polgároknak a nagy projektekről és az UMT eredményeiről történő tájékoztatása érdekében, többek között egy teljes körű és tartalmas internetes honlap segítségével;
- az átlátható döntéshozatal segítségével ügyelni kell az UMT demokratikus legitimitására, bevonva az Európai Parlamentet, az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlést és a nemzeti parlamenteket a döntéshozatali folyamatba; hangsúlyozni kell, hogy az Eurmediterrán Parlamenti Közgyűlést az UMT szerves részeként, annak parlamenti szárnyaként kellene elismerni;
- biztosítani kell, hogy a főbb projektekre vonatkozó döntéshozatali eljárásban valamennyi érdekelt fél (helyi hatóságok és civil társadalmi szervezetek) részt vegyen és létrejöjjön a velük folytatott párbeszéd;
7. emlékeztet arra, hogy a párizsi csúcstalálkozó hat nagy horizontális stratégiai ágazatot határozott meg (polgári védelem, tengeri útvonalak és szárazföldi autóutak, a Földközi-tenger szennyezésmentesítése, mediterrán napenergiaterv, kezdeményezés a földközi-tengeri térség vállalkozásainak fejlesztéséért és az euromediterrán egyetem), amelyek többsége már beépült az Euromed-partnerség keretében elfogadott projektek közé; ennélfogva hangsúlyozza az euromediterrán partnerség keretében már végrehajtott regionális programok és eszközök alapos értékelésének jelentőségét és szeretné, ha az UMT keretében finanszírozott projektek kiválasztása a regionális és helyi szinten hozzáadott érték kritériuma alapján történne; sürgeti e prioritást élvező projektek végrehajtását;
8. fontosnak tartja, hogy az előirányzott projektek finanszírozását az állami és magánpénzalapok összekapcsolásával biztosítsák, növeljék és mobilizálják; ennek kapcsán:
- felhívja az UMT tagjait, hogy az adott ügynek megfelelő mértékben biztosítsanak támogatást a projektek számára, és a barcelonai csúcstalálkozó résztvevőitől történelmi jelentőségű elkötelezettséget vár;
- ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007–2013-as pénzügyi terv lezárása előtti időszakban az Unió valamennyi pénzügyi hozzájárulását biztosítsák, és ne veszélyeztessék a jelenleg zajló, illetve az előirányzott euromediterrán regionális programokat; hangsúlyozza az európai szomszédságpolitika déli vetületére szánt eszközök, valamint az EU által az UMT projektjeihez nyújtott hozzájárulások jelentős növelésének szükségességét az EU új, 2014–2020-as pénzügyi tervében;
- üdvözli a térségben már működő nemzeti, európai (EBB-FEMIP, EBRD) és nemzetközi (Világbank) pénzügyi szervezetek fellépéseit. hangsúlyozza, hogy a nagyszabású projektek kapcsán meg kell találni az együttműködési lehetőségeket, és javasolja egy euromediterrán beruházási és fejlesztési bank létrehozását annak érdekében, hogy erősödjön az UMT-ben az észak–dél közötti paritásjelleg;
- hangsúlyozza az Európai Beruházási Bank (EBB) szerepét, amely a hat kiemelt projekt közül három (a Földközi-tenger szennyezésmentesítése, napenergia terv, tengeri és szárazföldi gyorsforgalmi utak) koordinációját biztosítja;
- hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani az UMT tagállamai – és különösen a déli part országai – közötti nagyobb fokú együttműködés és fokozottabb pénzügyi-gazdasági integráció feltételeit;
- üdvözli az UMT-projektek finaszírozása érdekében nemrégiben létrehozott befektetési alapokat, többek között az InfraMed-alapot, amely infrastruktúra-fejlesztési projekteket támogat, és felszólítja a különböző szereplőket, hogy segítsék elő a hasonló kezdeményezések kidolgozását és ösztönözzék az együttműködést a beruházók, elsősorban a hosszú távú beruházók között;
- azt szeretné, hogy hozzanak létre a helyi és regionális közösségek fenntartható fejlődésre irányuló projektjeinek finanszírozására szánt beruházási alapokat;
9. szorgalmazza a harmadik országok gazdasági és jogi környezetének javítására irányuló erőfeszítéseket, ahol elsőbbséget kell biztosítani a működőképes és hiteles szubregionális pénzintézetek felállításának, amelyek odavonzzák a külföldi beruházásokat; javasolja emellett, hogy:
- a földközi-tengeri térség harmadik országai számára dolgozzanak ki közös beruházásvédelmi chartát, amely lehetővé tenné a beruházások védelmének javítását és bátorítaná a befektetéseket;
- a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA) mintájára, az euromediterrán kontextushoz igazítva hozzanak létre a befektetők számára egy biztosítási és pénzügyibiztosíték-rendszert;
- hajtsanak végre olyan reformokat, amelyek enyhítik az adminisztratív terheket, illetve javítják és egyszerűbbé teszik a szerződések végrehajtását;
- az UMT tagállamaiban munkát vállalók jogainak tiszteletben tartása mellett ösztönözzék a munkajogi jogszabályok fokozatos és tényleges harmonizálását;
- javítsák a kkv-k hitelhez jutását, valamint a különböző hitel- és mikrohitel-konstrukciók kínálatát;
10. óhajtja a térség gazdasági és jogi környezetének javítását, ami a jövőbeni beruházások elengedhetetlen biztosítéka; ragaszkodik az emberi erőforrások és a foglalkoztatás fejlesztését szolgáló célkitűzéshez, összhangban a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos millenniumi fejlesztési célokkal; hangsúlyozza, hogy a stabil közszolgáltatások megőrzése és fejlesztése egy másik fontos előfeltétel a régió fenntartható fejlődésének garantálásához;
11. meggyőződése, hogy egy nagyobb dél–dél két- és többoldalú gazdasági együttműködés érezhető előnyöket eredményezne a polgárok számára, valamint javítaná a régió politikai környezetét;
12. hangsúlyozza, hogy alapvetően szükséges a dél–dél közötti kereskedelem fejlesztése, amely a kereskedelemnek csak a 6%-át jelenti, és hogy következésképpen tenni kell az agadiri megállapodás kiterjesztésért; emlékeztet arra, hogy ezen országok érdeke az, hogy erősítsék kapcsolataikat és kereskedelmüket, hogy egységes, erős és vonzó gazdasági pólust jelentsenek a befektetők részére, képesek legyenek megvédeni a régió érdekeit és növeljék a régió fejlődésének értékét. hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek lehetővé kell tennie, hogy a dél–dél közötti gazdasági integráció előmozdítása érdekében könnyebben teljesüljenek a műszaki és pénzügyi segítség iránti igények; úgy véli, hogy a páneurópai-mediterrán származási kumuláció kiterjesztése és egyszerűsítése hozzájárulhat a fentiek megvalósításához;
13. hangsúlyozza az euromediterrán szabadkereskedelmi térségről jelenleg folyó tárgyalások fontosságát, és arra ösztönzi az UMT-tagállamokat, hogy a WTO-tárgyalások tekintetében törekedjenek álláspontjaik összehangolására;
14. kéri, hogy a Bizottság a kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások során vegye figyelembe a létező hatástanulmányok eredményeit, és az éghajlatváltozásra, valamint a gazdasági és társadalmi válságra tekintettel értékelje a liberalizációs folyamat társadalmi és környezeti hatásait, és tegye lehetővé ennek fokozatos és aszimmetrikus bevezetését, védelmet biztosítva a Földközi-tenger két partján a hasonló árukat előállító termelőknek, akik számára – tekintetbe véve a liberalizációs folyamatot – a verseny jelenti a legnagyobb kockázatot; kéri, hogy az Unió a Mediterrán Térségért főképpen olyan projekteket válasszon ki, amelyek a társadalmi és gazdasági szükségletek kielégítését, valamint a környezeti terhelés elkerülhetetlen csökkentését szolgálják;
15. kívánatosnak tartja, hogy a társulási megállapodásokat vizsgálják felül, figyelembe véve a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsággal, valamint az élelmiszer- és energiaválságokkal összefüggő új szükségleteket; emlékeztet arra, hogy az euromediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozatalának egyik céljaként továbbra is a fejlődést és a szegénység csökkentését szolgáló kereskedelem fejlesztését kell tekinteni, és reméli, hogy a 2009. decemberi 9-i miniszteri csúcstalálkozó ütemterve lehetővé teszi e cél elérését;
16. sajnálja, hogy a párizsi nyilatkozat elhanyagolta az olyan társadalmi-gazdasági, kereskedelmi és energetikai szempontokat, mint a közvetlen külföldi tőkebefektetések, a foglalkoztatás, az energiahatékonyság, az árnyékgazdaság vagy a szegénység mérséklése, és kéri, hogy a barcelonai csúcstalálkozón mindezt orvosolják;
17. emlékeztet, hogy a migrációs politikák képezik az euromediterrán partnerség egyik prioritását, és felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért országait és tagintézményeit, hogy szenteljenek különleges figyelmet a migrációs áramlások összehangolt kezelésének; hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés elválaszthatatlanul kapcsolódik a humán erőforrások és a Földközi-tenger népei közötti kapcsolatok előtérbe helyezéséhez, és a migrációs áramlások és az illegális bevándorlás szabályozásán túlmenően ösztönzi a két part közötti szabad mozgás fokozatos megkönnyítését, a migránsok integrációját elősegítő intézkedések megerősítését, a foglalkoztatásra irányuló aktív politikák kidolgozását és a menedékjog alkalmazási körülményeinek javítását; úgy véli, hogy a 2007. november 18–19-én Albufeirában a migrációról tartott Euromed miniszteri konferencia számára biztosítani kell a folytonosságot;
18. felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért tagjait, hogy könnyítsék meg a migránsok számára a pénzek átutalását a származási országukban élők javára oly módon, hogy intézkednek a kapcsolódó költségek csökkentése érdekében;
19. emlékeztet az euromediterrán együttműködés (migrációval, társadalmi integrációval, igazságüggyel és biztonsággal foglalkozó) negyedik fejezetének fontosságára és kiemeli annak szükségét, hogy az Unió a Mediterrán Térségért mozdítsa elő az e fejezet alá tartozó együttműködést;
20. kiemeli a mezőgazdasággal, a vidékfejlesztéssel, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a víz és az energia ésszerű használatával kapcsolatos kérdések stratégiai jelentőségét a földközi-tengeri országokban, és kéri, hogy tekintsék politikai prioritásnak a mezőgazdaság területén megvalósuló együttműködést; bátorítja az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésben részt vevő államokat, hogy a WTO-tárgyalások keretében a lehető leginkább törekedjenek álláspontjaik közelítésére, és az euromediterrán agrárpolitikák fokozottabb konvergenciája felé haladjanak; különösen a megfelelő szociális, élelmiszer-biztonsági, növény- és környezetvédelmi, illetve termékminőségi normák tiszteletben tartása vonatkozásában; úgy véli, hogy ezeknek a politikáknak magukban kell foglalniuk a fenntartható fejlődésre vonatkozó követelményeket (többek között a természeti erőforrások megóvását), lehetővé téve a regionális piacok hosszú távú felemelkedését, figyelembe véve természetesen a mediterrán régiók termelőinek különleges versenyhelyzetét és egy erős mezőgazdasági ágazat fenntartása iránti igényt;
21. hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó euromediterrán menetrenddel összhangban olyan regionális mezőgazdasági politika kialakítására van szükség, amely védi a helyi élelmiszer-termelést és az élelmezésbiztonságot, elősegíti a jellemzően mediterrán termékek előállítását, forgalmazását és diverzifikálását, a kis- és középméretű gazdaságok fejlesztését, és igazodik a fenntartató fejlődéshez; tekintettel arra, hogy sok mediterrán partnerországban egyre bizonytalanabb az élelmiszer-ellátás, felhívja a Bizottságot, hogy fogadja el a partnerek kiterjesztett védintézkedésekre vonatkozó kéréseit és az élelmiszerválságok idején esedékes gyorsított végrehajtást célzó eljárásokat;
22. megerősíti, hogy támogatja az Unió a Mediterrán Térségért környezeti dimenzióját, és emlékeztet a Földközi-tenger megtisztítására irányuló euromediterrán kezdeményezés fontosságára; üdvözli e tekintetben a Földközi-tengert szennyező főbb források megszüntetésére irányuló befektetési program – projektek előkészítésének és megvalósításának finanszírozási mechanizmusa (MeHSIP PPIF) második szakaszának beindítását; úgy véli, hogy a tengeri szennyeződés megelőzése területén azonnali előrelépésre van szükség, és hogy különleges figyelmet kell fordítani a Földközi-tengerre mint zárt tengerre; rámutat arra, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés összes projektének a tervezése és megvalósítása során együtt kell működni a meglévő programokkal, különös tekintettel az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) által a Barcelonai Egyezmény végrehajtására kidolgozott földközi-tengeri cselekvési tervre;
23. felszólítja a partnerállamokat, hogy az Unió a Mediterrán Térségért szárazföldi és tengeri közlekedésre vonatkozó nagy projektjei keretében, biztosítandó a személyek és áruk jobb mozgását a mediterrán térségben, valamint a fenntartható közlekedéspolitika elősegítése érdekében a fenntartható fejlődésre, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiahatékonyságra és az intermodalitásra vonatkozó követelmények figyelembevételével tökéletesítsék az infrastruktúrákat; hangsúlyozza, hogy az ilyen erőfeszítéseket többek között a környezetvédelmi, az ipari, a közegészségügyi és a területrendezési politikával összefüggésben kell megvalósítani; hangsúlyozza, hogy a modális átszervezés ösztönzése, valamint a biztonságos, tiszta és fenntartható kereskedelmi hajózási útvonalak létrehozása érdekében fejleszteni kell a tengeri gyorsforgalmi utakra vonatkozó projekteket;
24. úgy véli, hogy a kikötői és szárazföldi szállítási infrastruktúrák fejlesztése hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez és előmozdítaná az euromediterrán országok közötti kereskedelmet;
25. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az együttműködést az energia területén, és felhív azoknak a fejlesztési projekteknek a haladéktalan végrehajtására, amelyek elősegítik a források és az energiaellátási útvonalak diverzifikálását, ekképpen járulva hozzá jelentős mértékben az energiabiztonsághoz a mediterrán térségben;
26. hangsúlyozza, hogy az euromediterrán régióban a megújuló energia – különösen a szél- és napenergia – forrásai igen jelentős mértékben fordulnak elő; támogatja a mediterrán napenergiaterv – amelynek fő célkitűzése a mediterrán térség megújulóenergia-termelésének 20 GW új kapacitással való növelése 2020-ig – gyors és koordinált végrehajtását, és az olyan ipari kezdeményezéseket, mint a DESERTEC, valamint az energiahatékonyság érdekében létrehozott euromediterrán stratégia elfogadását; azt kívánja, hogy a projektek elsősorban az ellátó országok igényeinek feleljenek meg, és ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza a villamosenergia-hálózati infrastruktúrák különösen a Földközi-tenger déli partján történő megerősítésének, egy egymáshoz kapcsolódó regionális piac fokozatos létrehozásának és egy új ipari ágazatnak, például a napenergia-erőművek számára történő alkatrészgyártásnak a gazdasági fejlődés tekintetében fellépő hatását a partnerországokra;
27. felszólít a „Napenergiával a békéért” kezdeményezésnek az Euromediterrán energiapiaci integrációs projekt (MED-EMIP) keretében történő további előmozdítására és támogatására;
28. javasolja, hogy az eurometiterrán folyamatban részt vevő országok csatlakozzanak az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) megfogalmazott „intelligens városok” kezdeményezéshez;
29. támogatja a transz-euromediterrán elektromos, gáz- és olajhálózatok összekapcsolásának előmozdítását az energiaellátás biztonságának megerősítése érdekében; hangsúlyozza a mediterrán elektromos hurok befejezésének fontosságát, és támogatja a déli gázfolyosó kialakítását; ösztönzi a visszaáramoltatás alkalmazását olyan esetekben, amikor azt biztonsági, költséghatékonysági és megvalósíthatósági szempontok indokolják;
30. hangsúlyozza, hogy a „20–20–20” éghajlatügyi célkitűzések jelentősen befolyásolják majd a gáz iránti igényt, ezért egy, az UMT-országoknak szóló LNG/cseppfolyósított földgázra vonatkozó cselekvési terv létrehozása növelné az ellátás sokféleségét és biztonságát, különösen az egyetlen ellátóra támaszkodó országok esetében;
31. hangsúlyozza az LNG-technológia fejlesztésének fontosságát és a tengeri LNG-szállítási kapacitás növelését, illetve a cseppfolyósított földgázt újragázosító terminálok bővítését célzó beruházások jelentőségét; rámutat, hogy az infrastrukturális fejlesztés mellett a tengerbiztonságot is szem előtt kell tartani;
32. hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófák – különösen a földrengések, árvizek és erdőtüzek – elleni küzdelem érdekében sürgősen megerősített együttműködéseket kell kialakítani a földközi-tengeri térségben a polgári védelem területén; ösztönzi egy, az erdőtüzekkel foglalkozó euromediterrán intézet létrehozását;
33. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió a Mediterrán Térségért keretében a Földközi-tenger partjain élő népek közeledésének és fejlődésének tényezőiként az oktatásra, az iskolai és egyetemi cserekapcsolatokra és a kutatásra vonatkozó új projekteket fejlesszenek ki; elsődleges fontosságúnak tekinti egy valódi euromediterrán felsőoktatási, tudományos és kutatási térség kialakítását a civil társadalom aktív bevonásával, ezzel kapcsolatosan:
- üdvözli az euromediterrán egyetem (EMUNI) létrehozását és felkéri a partnerintézményeket, hogy mélyítsék el részvételüket az egyetem tevékenységeinek kifejlesztésében;
- az „Erasmus Mundus” jellegű egyetemi csereprogramokra szánt finanszírozás megerősítését és a meglévő csereprogramokkal kapcsolatos jobb tájékoztatást kér; különösen kéri az Averroes európai program tapasztalatainak felhasználását;
- szívből kívánja egy ambiciózus, euromediterrán junior Erasmus-program létrehozását, amellyel növelni lehet az Unió a Mediterrán Térségért tagországai közötti iskolai diákcserék számát;
- strukturáltabb együttműködést kér a felsőoktatás és a kutatás területén az oklevelek kölcsönös elismerésének, a közös oklevelek és a közös doktori iskolák bevezetésének ösztönzése végett, elsősorban a kutatók fokozottabb mobilitása érdekében, amelyet az agyelszívás elleni küzdelemre irányuló intézkedések kísérnek;
- kéri, hogy különös figyelmet szenteljenek a képzési, kutatási és innovációs tevékenységek közelítésének, külön hangsúlyt helyezve a kutatás területén az egyetemek és a vállalatok közötti párbeszédre, valamint az állami és a magánszféra közötti partnerségekre;
34. kéri, hogy sürgősen tűzzenek az Unió a Mediterrán Térségért napirendjére a kulturális cserekapcsolatokat és a társadalmak közötti kölcsönös megértést elősegítő új projekteket, nevezetesen a kultúrák és vallások közötti párbeszéd területén egy euromediterrán kulturális stratégia elfogadás révén; ösztönzi a Földközi-tengeri Állandó Audiovizuális Konferencia (COPEAM) projektjeinek bevezetését, többek között egy euromediterrán televíziós csatornára irányulót, valamint olyan sikeres kezdeményezéseket, mint „az arab hét” és az EuroMedScola új kiadásai; üdvözli az Alexandriai Könyvtár, az Arab Intézet és az Anna Lindh Alapítvány tevékenységét, különösen az ez utóbbi által 2010 márciusában Barcelonában „Fórum az interkulturális párbeszédért” címmel megrendezett napokat; kéri az Unió a Mediterrán Térségért országait és tagintézményeit, hogy tartsák fenn elkötelezettségüket az ENSZ civilizációk szövetsége című kezdeményezésének keretében;
35. üdvözli, hogy a 2013. év Európai Kulturális Fővárosának Marseille-Provence pályázatát választották ki, amelynek tervezete egyértelműen a Földközi-tenger két partján élő népek közeledésére törekvő euromediterrán dimenzió felé fordul; hangsúlyozza, hogy ennek a rendkívül szimbolikus értékű kulturális projektnek az a célja, hogy az európai és földközi-tengeri kultúrák közötti párbeszédet szolgáló, konkrét és újító jellegű programokat valósítson meg;
36. hangsúlyozza a méretgazdaságosság javítására irányuló iparpolitika kialakításának, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásának és a csúcstechnológiai ágazatok megerősítésének fontosságát; felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért tagországait és intézményeit, hogy vállaljanak aktív szerepet a kis- és középvállalkozások támogatásában, különösen a hatékony pénzügyi szolgáltatások és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás tekintetében, és ezáltal teremtsenek erős vállalkozói bázist, különösen az olyan ágazatokban, amelyek hozzájárulnak a földközi-tengeri térségben található országok gazdaságának növekedéséhez;
37. hangsúlyozza, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés (APEM) küldetése, hogy az Unió a Mediterrán Térségért parlamenti közgyűlésévé váljon, garantálja demokratikus legitimitását, és támogatja az APEM 2010. március 13–14-én Ammanban tartott 6. plenáris ülésén felvetett javaslatot, hogy az APEM nevét változtassák meg „Parlamenti Közgyűlés – Unió a Mediterrán Térségért” elnevezésre;
38. emlékeztet az Európai Unió költségvetési eljárásával kapcsolatos hatásköreire, és kiemeli annak jelentőségét, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés a konzultáció és a demokratikus ellenőrzés feladatkörének vállalásával a feladatok irányvonalainak meghatározása, a megkezdett projektek nyomon követése és a költségvetés végrehajtása tekintetében jelentősebb hatáskörökkel rendelkezzen; felszólítja az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés különböző illetékes bizottságait a főtitkár és a főtitkárhelyettesek rendszeres meghallgatására; úgy véli, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés által viselt felelősség növelésének együtt kell járnia munkamódszerei és működése javításával, beleértve a szükséges humánerőforrás és pénzügyi eszközök biztosítását, valamint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés munkájának jobb összehangolását az Unió a Mediterrán Térségért más intézményei által végzett feladatokkal; üdvözli az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés 2010. március 13–14-én Ammanban megtartott hatodik plenáris ülésén az e témával kapcsolatban elfogadott határozatokat;
39. üdvözli a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) közelmúltbeli létrehozását, és felszólít annak ellenőrzésére, hogy az ARLEM által végzett munkát megfelelően összehangolják-e az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésben végzett munkával, elsősorban úgy, hogy együttes ülésekre kerül sor, vagy a munkaértekezletekre kölcsönösen meghívják a másik elnökségi tagjait; hangsúlyozza, hogy ezek a Földközi-tenger két partjának választott képviselőit tömörítő közgyűlések fontos szerepet töltenek be a helyes demokratikus gyakorlatok kicserélésének elősegítésében;
40. ragaszkodik a civil társadalommal, a szociális partnerekkel és az euromediterrán partnerség keretében létrehozott számos szakmai és társadalmi-szakmai hálózattal történő rendszeres konzultációhoz, valamint mindezek bevonásához az Unió a Mediterrán Térségért tevékenységeibe és projektjeibe; és ösztönzi, hogy:
- a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények közgyűlése tanulmányozza egy euromediterrán gazdasági és társadalmi tanács létrehozását;
- a Földközi-tenger két partja közötti üzleti kapcsolatokat, beruházásokat és vállalati partnerségeket megkönnyítő projekteket – mint például az Invest in Med projekt – hozzanak létre;
- építsék ki az euromediterrán kereskedelmi kamarák, valamint az euromediterrán szakszervezetek és munkáltatói szervezetek hálózatát;
- bővítsék ki az Euromediterrán Vállalkozások Chartájának végrehajtásával megbízott ipari együttműködési csoportot a kkv-kat képviselő szervezetekkel annak érdekében, hogy a Charta a kkv-k növekedését és fejlődését gátló akadályok felszámolásának eszközévé váljon;
41. üdvözli „A nők társadalmi szerepének fokozása” címmel megrendezett második euromediterrán miniszteri konferencia (Marrakesh, 2009. november 11–12.) során megerősítést nyert elkötelezettséget, amely arra irányul, hogy előmozdítsák a nők és férfiak közötti jogi és tényleges egyenlőséget, a nők elleni erőszak felszámolásáért folyó küzdelmet, valamint hogy tiszteletben tartsák mind a nők, mind a férfiak polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogait; kitartóan kéri az ez irányban tett lépéseket és javasolja egy, a nők vállalkozói tevékenységével és a nők közéletbeli nagyobb részvételével foglalkozó projektnek az Unió a Mediterrán Térségért keretében történő elfogadását; emlékeztet arra az állandóan hangoztatott álláspontjára, amely szerint a hagyományok és szokások nem szolgálhatnak mentségül a nők alapvető jogainak megsértésére;
42. felszólítja a Tanácsot, a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Bizottságot és az újonnan létrehozott Európai Külügyi Szolgálatot, tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket ahhoz, hogy az EU részvétele az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésben egységes legyen, továbbá hogy vonják be az Európai Parlamentet az európai politika alakításába;
43. üdvözli az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezéshez nemrégiben csatlakozott nyugat-balkáni országokat, amelyek egyben az EU tagjelölt országai is;
44. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Unió Tanácsa elnökének, az Európai Bizottság elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés társelnökségének és főtitkárának, valamint a partnerországok kormányainak és parlamentjeinek.
INDOKOLÁS
I/ Háttér
Az utóbbi két évtizedben az Európai Unió komoly erőfeszítéseket tett keleti irányú bővítése érdekében. A kontinens újraegyesítésének történelmi feladata így vált teljesíthetővé, és ennek örülünk is, de pillanatnyilag átalakulóban van a világ geopolitikai és geogazdasági egyensúlya, nevezetesen Ázsia felemelkedése révén, így ideje, hogy az Unió átgondolja külpolitikai prioritásait és újból felfedezze déli szomszédait.
Elengedhetetlen, hogy az Európai Parlament a lehető legközelebbről figyelemmel kísérje a legújabb regionális kezdeményezést: Unió a Mediterrán Térségért. Ez a jelentés így szervesen illeszkedik az előző, 2009 februárjában elfogadotthoz és követni kívánja a vállalt politikai eszmefuttatást, figyelembe véve az EU új intézményi környezetét és azokat az ismeretlen tényezőket, melyek az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésre nehezednek mind működési, mind pénzügyi szempontból.
Ellentmondásos kezdet és két egymást követő évnyi viszonylagos szünet után 2010 júniusában Barcelonában sor kerül az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés állam- és kormányfőinek második csúcstalálkozójára. Az Európai Parlament hozzá kíván járulni az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés szempontjából meghatározó csúcstalálkozó teljes sikeréhez.
II/ Irányvonalak
A barcelonai csúcstalálkozó közeledtével az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezéssel kapcsolatos eszmefuttatásunk négy fő irányvonalat követ.
a) Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés barcelonai vívmányokra való építése
A közösségi logikán kívül eső elgondolást követően jó döntés volt, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezést gyengeségei ellenére végül bevették a barcelonai folyamatba[1].
Az euromediterrán partnerség különösen multilaterális és szubregionális dimenziója tekintetében csalóka mérlege ellenére partnereink megértették az együttműködés ezen formáját, ugyanakkor nem ez a helyzet a 2004-ben indított európai szomszédságpolitika esetében.
Bár a barcelonai folyamat politikai szempontból leállt, technikai szempontból aktív maradt. A pénzügyi eszközök (MEDA, IEVP, FEMIP), az együttműködési és mikroegyüttműködési programok, valamint a kétoldalú társulási megállapodások jelentősen támogattak egyes államokat. Kulturális és oktatási szinten programokat kezdtek a kulturális örökség megőrzésére (EuroMed Heritage), az ifjúsági csereprogramok ösztönzésére (Erasmus Mundus), euromediterrán audiovizuális műsorok adására (II. Euromed Audiovizuális Program) és a kultúrák közötti párbeszédre (Anna Lindh Alapítvány). Emellett ki kell emelni az agadiri megállapodás aláírásával a szubregionális integráció ügyében tett bátortalan erőfeszítéseket. Politikai szinten a partnerség regionális dimenziója a (külügyi és ágazati) miniszteri szintű találkozóknak és a magas beosztású tisztviselők találkozóinak köszönhetően megmaradt, ami lehetővé tette a párbeszéd gyakorlatának rendszeressé tételét.
Így már érthető, hogy az európai szomszédságpolitika elindítását – kétoldalú dimenziójával és három alapvető koncepciójával (feltételesség, kisajátítás és szelektív differenciálás) úgy értelmezhették, és nem csak a déli parton, mint az Európai Unió partnerségre irányuló akaratának lanyhulását és az euromediterrán régió eszméjének feladását[2].
Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés tehát második esélyt kínál az euromediterrán együttműködés regionális és multilaterális dimenziója tekintetében, amennyiben az a barcelonai folyamat vívmányaira támaszkodik.
b) Nem szabad, hogy a Földközi-tenger környékének politikai feszültségei és regionális konfliktusai fékezzék az ágazati és multilaterális együttműködés konkrét előrehaladásának lehetőségét
Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés regionális hátterét először is olyan politikai konfliktusok és feszültségek jelzik, melyekhez hozzáadódnak 2001. szeptember 11. eseményei és az iraki háború, melyek bizalmatlanságot ébresztettek valamennyi félben.
Ezek a konfliktusok jelentősen lelassították az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés 2008. júliusi párizsi csúcstalálkozó óta történő talpra állítását.
Ezek a nehézségek a következő tanulság levonására késztetnek: az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek nem az az elsődleges feladata, hogy megoldja a bizonyos tagjait évek óta szembeállító konfliktusokat. A különböző részes felek felelősségteljes és konstruktív hozzáállása nélkül nehéz lesz elindítani az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezést, majd biztosítani annak jövőbeli fejlődését. Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés a nagy integrációs projektek megvalósítása révén járul hozzá a közös biztonság célkitűzésének szolidaritás és béke szellemében való megvalósításához szükséges bizalmi légkör kialakításához. Ezek akadályozása viszont súlyos következményekkel járó bukáshoz vezet.
c) Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés két újításának, az intézményi újításnak (társelnökség, titkárság, magas beosztású tisztviselők bizottsága) és a működési újításnak (integrációs projektek) hatékonyan és átláthatóan kell működnie
Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés jövőbeli sikerének egyik feltétele az, hogy működése a lehető legtöbb szereplő (vállalkozások, egyetemek, szakszervezetek, helyi és regionális közösséges, civil társadalom) számára érthető, eredményei pedig kézzelfoghatóak legyenek. Arra van tehát szükség, hogy intézményei egyszerű, hatékony és átlátható eljárások révén mielőbb működésbe lépjenek.
Gyakorlati szinten e hatékonysági követelmény változó összetételű, a közös érdekű projekteken együttműködni kívánó országok számára nyitott, a később csatlakozni kívánókat ki nem záró együttműködések révén valósulhat meg.
Ezenkívül a projektek kiválasztását, azok előrehaladását és finanszírozását rendszeresen értékelni és ellenőrizni kell, elsősorban parlamenti úton, és ezek eredményeit hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
d) A finanszírozás kérdése központi kérdéssé vált
A párizsi csúcstalálkozó óta az Európai Bizottság pénzügyileg hozzájárult az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés keretében bejelentett első projektekhez. Ezek csak az első lépések voltak, melyeket e projektek tényleges meghatározása keretében hamarosan újra kell értékelni. A gazdasági és társadalmi válság ellenére a különböző partnerek, és különösen az Európai Unió részéről jelentősebb pénzügyi erőfeszítésre van szükség az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés tényleges elindításához.
Ennélfogva ügyelni kell arra, hogy az EU és mediterrán partnerei a tétnek megfelelő összegeket juttassanak az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés költségvetésébe. A partnerországok fellépése nem korlátozódhat arra, hogy hiteleket nyújtanak vagy utólagosan kérik egyéb intézményi, nevezetesen közösségi keretben már korábban létező finanszírozásokhoz rendelt projektek „Unió a Mediterrán Térségért” projektté való átnevezését.
Szükséges lenne végül, hogy a főtitkárság megfelelő eszközöket kapjon, amelyek segítségével hatékonyan és függetlenül végezheti munkáját.
III. A barcelonai csúcstalálkozó mint kritikus állomás az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés számára
Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés állam- és kormányfői 2010 júniusában Barcelonában ülnek össze. Az Európai Parlament hozzá kíván járulni e második csúcstalálkozó teljes sikeréhez, melynek eredménye – két év nehézségekkel tarkított indulás után – kiemelkedő jelentőségű az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés jövője szempontjából.
Az Európai Parlament ezenkívül külön figyelmet kíván fordítani a három prioritást élvező területen történő konkrét előrehaladásnak, melyek az intézményi szervezés, a projektek és a projektek finanszírozási forrásai.
a) Intézményi szervezés: hatékonyság és demokrácia
Tekintettel a barcelonai csúcstalálkozóra, előre kell lépni az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés intézményi és működési felépítésének meghatározásában, ügyelve a hatékonyság és az átláthatóság követelményének tiszteletben tartására, és egyértelműen meg kell határozni a nagy projektekkel kapcsolatos határozathozatali, finanszírozási és végrehajtási kritériumokat.
Felkérjük a főtitkárt, hogy legyen a művelet mozgatórugója. Hatékonysága személyzete független munkavégző képességén múlik majd. Kiemeljük, hogy egy egymással együttműködő magas rangú izraeli és palesztin tisztviselő jelenléte egy regionális szintű nemzetközi szervezetben ezidáig példa nélküli és reménykeltő fejlemény. Ezenkívül szükségesnek tartjuk az Európai Bizottsággal való megfelelő együttműködést, csakúgy mint a hatáskörök világos meghatározását.
Az Európai Unió költségvetési eljárásával kapcsolatos hatáskörei kiemelése mellett az új intézményi egyensúlyban lényegesnek tűnik, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés a konzultáció és a demokratikus ellenőrzés feladatkörének vállalásával a költségvetés végrehajtása tekintetében jelentősebb hatáskörökkel rendelkezzen. A főtitkárnak és a főtitkárhelyetteseknek az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés különböző illetékes bizottságai általi rendszeres meghallgatása lehetővé tenné, hogy rendszeresen nyomon lehessen követni a projekteket és a tevékenységeket. Az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés felelőssége ilyesfajta növelésének együtt kell járnia munkamódszerei és működése javításával, beleértve a szükséges humánerőforrás és pénzügyi eszközök biztosítását.
A helyi és regionális hatóságok bevonása ugyancsak elkerülhetetlen. A mediterrán régiók kulcsfontosságú szerepet játszanak az új területi politikák kidolgozásában és a konkrét projektek megvalósításában. A helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésének (ARLEM) közelmúltbeli létrehozása kiváló kezdeményezés.
Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés nem feledkezhet meg arról, hogy tevékenységeibe és projektjeibe maximálisan bevonja a civil társadalmat, a szociális partnereket és az euromediterrán partnerség keretében létrehozott számos szakmai és társadalmi-szakmai hálózatot. E tekintetben ösztönözni kell a vállalatvezetők mediterrán fórumának létrehozását és egy euromediterrán gazdasági és szociális tanács felállítását.
b) Projektek
A párizsi csúcstalálkozó hat nagy horizontális stratégiai ágazatot határozott meg, amelyek számos fő regionális kihívásnak felelnek meg: a tenger megtisztítása, közlekedés, megújuló energiák, oktatás, kis- és középvállalkozások és polgári védelem.
A főtitkárságra hárul az a feladat, hogy kiválassza, javasolja és elfogadja az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés projektjeit. Több már az EuroMed partnerség részét képezi. A gyakorlati szempontok azt követelik tehát, hogy a kiegészítő jelleg alapján cselekedjünk, és találjuk meg az összehangolás és a politikai mozgósítás megfelelő mértékét az európai és az euromediterrán szint között.
Kívánatos lenne, hogy a kiválasztott hat nagy projekt mellé a főtitkárság és a miniszteri találkozók mielőbb újabbakat vegyenek fel a napirendre. Az Európai Parlament prioritásként javasolja az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés keretében többek között olyan programok létrehozását, mint az euromediterrán junior Erasmus-program, az „Averroes”, amellyel növelni lehet az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésbe tartozó országok középiskolásai közötti diákcserék számát, valamint a kulturális dimenzió hozzáadását. Az élelmezési és mezőgazdasági kérdésekben való, stratégiai jelentőségű együttműködésnek az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés prioritásai között kell szerepelnie, tekintettel az euromediterrán mezőgazdasági politikák fokozottabb összehangolása irányába történő lépésekre.
c) A finanszírozás növelése és garantálása
A barcelonai csúcstalálkozónak véget kell vetnie az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés keretében bejelentett projektek alulfinanszírozásának.
A tervezett projektek finanszírozása az állami és magánpénzalapok összekapcsolásán alapul, amelyet addig ki kell dolgozni és véglegesíteni kell:
- a 2007–2013-as pénzügyi terv lezárása előtti időszakban az Unió valamennyi pénzügyi hozzájárulását biztosítani kell, anélkül, hogy veszélyeztetnék a jelenleg zajló, illetve az előirányzott euromediterrán regionális programokat; az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek szánt eszközöket jelentősen növelni kell az EU új, 2014–2020-as pénzügyi tervében;
- a térségben már működnek nemzeti, európai (EBB-FEMIP, EBRD) és nemzetközi (Világbank) pénzügyi szervezetek. A nagyszabású projektek kapcsán meg kell találni az együttműködési lehetőségeket. Ez lesz a titkárság egyik feladata;
- létre kell hozni egy eurmediterrán beruházási és fejlesztési bankot annak érdekében, hogy erősödjön az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésben az észak–dél közötti paritásjelleg;
- az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés projektjeinek finanszírozása érdekében nemrégiben befektetési alapokat hoztak létre. Elő kell segíteni a hasonló kezdeményezéseket.
Szorgalmazni kell a harmadik országok gazdasági és jogi környezetének javítására irányuló erőfeszítéseket, ahol elsőbbséget kell adni a működőképes és hiteles szubregionális pénzintézetek felállításának, amelyek odavonzzák a külföldi beruházásokat. Jelenleg a befektetéseket védő megállapodások kétoldalúak és egymástól igen eltérőek. A földközi-tengeri térség déli partjának országai számára kidolgozott közös beruházásvédelmi charta, valamint a befektetők számára létrehozott biztosítási és pénzügyibiztosíték-rendszer segítségével javulna és egységessé válna ez a védelem.
A migránsok által a Földközi-tenger déli partján élők számára átutalt pénzek révén beáramló tőke igen komoly szerepet játszik a célországok gazdasági fejlődésében. Végig kell gondolni azokat az eszközöket, amelyek segítségével – konkrétan a járulékos költségek csökkentése révén – meg lehet könnyíteni ezeket az átutalásokat.
****
Európa és szomszédai a Földközi-tenger déli és keleti partján mára közös történelmük fordulópontjához érkeztek. A nagy globális kihívásokkal szemben, amelyek hatását a mediterrán térség naponta megtapasztalja, nincs más megoldás, mint a közösen és a szolidaritás alapján meghatározott válaszlépések.
Barcelonában az állam- és kormányfőknek tanúbizonyságot kell tenniük pragmatizmusukról és arról, hogy a régió jelenlegi összetettségét alapul véve megvan az elképzelésük a jövőben több mint 800 millió lakost számláló euromediterrán közösség felépítéséről. Választ kell adniuk a polgárok békével, stabilitással és jóléttel kapcsolatos jogos elvárásaira, arra a vágyukra, hogy a jogállamiságon és egymás kölcsönös tiszteletén alapuló társadalomban élhessenek.
Az egymás kölcsönös kiegészítése és a felelősség közös vállalása a legjobb eszköz ahhoz, hogy a mediterrán sokszínűség a valamennyi polgárt megillető jólétet szolgálja.
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (8.4.2010)
a Külügyi Bizottság részére
az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésről
(2009/2215(INI))
Előadó: Niki Tzavela
JAVASLATOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
Bevezetés
1. Szeretné, ha a 2010. június 7-én és 8-án Barcelonában sorra kerülő „Unió a Mediterrán Térségért” csúcstalálkozó megmutatná, hogy az EU továbbra is támogatja a dél-mediterrán partnereivel való szorosabb együttműködést a nemzeti támogatási rendszerek optimalizálása terén; a közös álláspontok kialakítását az energetikát érintő szabályozási kérdések tekintetében a Mediterrán Térségi Villamosenergia és Gázipari Szabályozók Egyesülete (MEDREG) és az Euro-Mashreq Gázközpont segítségével; a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos transz-mediterrán együttműködést; a legjobb gyakorlatok cseréjét, valamint a kezdeményezéseken és partnerségeken, mint például a barcelonai folyamaton, az európai szomszédsági politikán, az Euro-Maghreb Energiaközösséget létrehozó szerződésen és az építőipari ágazat energiahatékonyságát célzó MED-ENEC projekten keresztül megvalósuló műszaki fejlődést;
Infrastruktúra és ellátás
2. támogatja a transz-euromediterrán elektromos, gáz- és olajhálózatok összekapcsolásának előmozdítását az energiaellátás biztonságának megerősítése érdekében; hangsúlyozza a mediterrán elektromos hurok befejezésének fontosságát, és támogatja a déli gázfolyosó kialakítását; ösztönzi a visszaáramoltatás alkalmazását olyan esetekben, amikor azt biztonsági, költséghatékonysági és megvalósíthatósági szempontok indokolják;
Nap- és szélenergia
3. hangsúlyozza, hogy a földközi-tengeri térség hatalmas és nagyrészt kiaknázatlan potenciállal rendelkezik a megújuló energiaforrások, mint például a nap-, szél- és vízenergia terén;
4. felszólít a földközi-tengeri napenergiaterv (MSP) támogatására, mivel e terv azt az ambiciózus célt követi, hogy az energiatermeléshez használt napenergia és egyéb megújuló energiaforrások felhasználását 2020-ra további 20 GW beépített kapacitással növelje, és a földközi-tengeri térségben 20%-os energiamegtakarítást érjen el;
5. hangsúlyozza az MSP fokozott jelentőségét a dél-mediterrán országok gazdasági fejlődésében azáltal, hogy további háztartási villamosenergia-kapacitást biztosít, megerősíti az átviteli hálózatokat és támogatja egy új, napelemgyártási ágazat létesítését (mely egyben munkahelyeket is teremt), és ezzel kapcsolatban felhív egy – a stratégiai dokumentumon alapuló – gyakorlati cselekvési terv kidolgozására;
6. megjegyzi, hogy egy sor, a földközi-tengeri térségben indított ipari kezdeményezés (pl. DESERTEC) kedvezően befolyásolhatja az energiabiztonságot, a környezetet, a fenntartható fejlődést és az energiahálózatok bővülését, és kéri, hogy tegyenek gyakorlati lépéseket ezek megvalósítása érdekében; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezeknek a projekteknek közvetlen hozzáadott értékeket kell nyújtaniuk az alapjukat jelentő helyi társadalmak számára a helyi érdekelt felek mozgósítása, a technológiaátadás elősegítése és az olyan hatékony hálózatok és infrastruktúrák kialakításának lehetővé tétele révén, amelyek helyileg is igénybe vehetők, fellendítve ezáltal a helyi gazdaságot, hozzájárulva a társadalmi kohézióhoz, és támogatva az érintett régiók további fejlődését;
7. hangsúlyozza a megújulóenergia-ágazatban indított olyan projektek fontosságát, amelyek nem csupán az UMT tagországaiban – különösen a Földközi-tenger déli partjainál található országokban – végbemenő fejlődéshez járulnak hozzá, hanem egyben az UMT keretében folytatott együttműködés szerkezeti elemét is alkotják;
Ipari együttműködés
8. szorgalmazza az átláthatóságon és kiszámíthatóságon alapuló szabályozási és intézményi keretrendszer létrehozását szerte az euromediterrán térségben annak érdekében, hogy az egységes gazdasági növekedés elérése céljából ösztönzőleg hasson az iparra, a kereskedelemre, valamint a kutatásra és fejlesztésre;
9. hangsúlyozza a méretgazdaságosság javítására irányuló iparpolitika kialakításának, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásának és a csúcstechnológiai ágazatok megerősítésének fontosságát; felszólítja az UMT tagországait és intézményeit, hogy vállaljanak aktív szerepet a kis- és középvállalkozások támogatásában, különösen a hatékony pénzügyi szolgáltatások és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás tekintetében, és ezáltal teremtsenek erős vállalkozói bázist, különösen az olyan ágazatokban, amelyek hozzájárulnak a földközi-tengeri térségben található országok gazdaságának növekedéséhez;
10. hangsúlyozza az euromediterrán szabadkereskedelmi térségről jelenleg folyó tárgyalások fontosságát, és arra ösztönzi az UMT tagállamokat, hogy a WTO-tárgyalások tekintetében törekedjenek álláspontjaik összehangolására;
Tudományos és technológiai együttműködés és képzés
11. hangsúlyozza a kutatás és fejlesztés kiemelt szerepét a Földközi-tenger déli partján található országokra vonatkozó gazdaságélénkítési és versenyképességi stratégiában, és felszólít a földközi-tengeri térség államai közti tudományos és technológiai együttműködés fokozására és jobb összehangolására; támogatja az Európai Mediterrán Egyetem kezdeményezést és a 2006. január 29- i cataniai nyilatkozatban említett „euromediterrán felsőoktatási és kutatási térség” létrehozását;
12. hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a legjobb gyakorlatok cseréjét és a kutatói mobilitást, és felszólít a kutatási programoknak a helyi érdekelt felek és a civil társadalom bevonásával történő, közös kialakítására a különböző kutatási területeken, beleértve a tengerkutatást és a polgári védelmi kutatást (pl. a természeti katasztrófák tekintetében), továbbá az egészségügyi, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos kutatást is; támogatja egy erdőtüzek problémájával foglalkozó euromediterrán intézet létrehozásának és fejlesztésének gondolatát;
13. felszólít a „Napenergiával a békéért” kezdeményezésnek az Euromediterrán energiapiaci integrációs projekt (MED-EMIP) keretében történő további előmozdítására és támogatására;
14. javasolja, hogy az eurometiterrán folyamatban részt vevő országok csatlakozzanak az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) megfogalmazott „intelligens városok” kezdeményezéshez;
LNG
15. hangsúlyozza, hogy a „20-20-20” éghajlatügyi célkitűzések jelentősen befolyásolják majd a gáz iránti igényt, ezért egy, az UMT országoknak szóló LNG cselekvési terv létrehozása növelné az ellátás sokféleségét és biztonságát, különösen az egyetlen ellátóra támaszkodó országok esetében;
16. hangsúlyozza az LNG technológia fejlesztésének fontosságát és a tengeri LNG szállítási kapacitás növelését, illetve az LNG-újragázosító terminálok bővítését célzó beruházások jelentőségét; rámutat, hogy az infrastrukturális fejlesztés mellett a tengerbiztonságot is szem előtt kell tartani;
IKT
17. javasolja a BB-MED cselekvési terv (műholdas és szélessávú technológia) támogatását.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
7.4.2010 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
44 0 4 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Jan Březina, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Lena Ek, Ioan Enciu, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Edit Herczog, Sajjad Karim, Arturs Krišjānis Kariņš, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Michèle Rivasi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Niki Tzavela, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Lara Comi, António Fernando Correia De Campos, Rachida Dati, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Oriol Junqueras Vies, Bernd Lange, Marian-Jean Marinescu, Ivari Padar, Mario Pirillo, Silvia-Adriana Ţicău, Lambert van Nistelrooij |
|||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
28.4.2010 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
58 6 0 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Gabriele Albertini, Dominique Baudis, Frieda Brepoels, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Takis Hadjigeorgiou, Anna Ibrisagic, Anneli Jäätteenmäki, Jelko Kacin, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Krzysztof Lisek, Sabine Lösing, Barry Madlener, Mario Mauro, Kyriakos Mavronikolas, Jean-Luc Mélenchon, Willy Meyer, Alexander Mirsky, Andreas Mölzer, María Muñiz De Urquiza, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Norica Nicolai, Raimon Obiols, Kristiina Ojuland, Justas Vincas Paleckis, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Vincent Peillon, Hans-Gert Pöttering, Cristian Dan Preda, Fiorello Provera, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Nikolaos Salavrakos, Jacek Saryusz-Wolski, Werner Schulz, Marek Siwiec, Zoran Thaler, Inese Vaidere, Johannes Cornelis van Baalen, Kristian Vigenin |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Laima Liucija Andrikienė, Elena Băsescu, Emine Bozkurt, Véronique De Keyser, Hélène Flautre, Charles Goerens, Elisabeth Jeggle, Evgeni Kirilov, Georgios Koumoutsakos, Barbara Lochbihler, Norbert Neuser, Judith Sargentini, Alf Svensson, Indrek Tarand, László Tőkés, Ivo Vajgl, Luis Yáñez-Barnuevo García, Janusz Władysław Zemke |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Georgios Papanikolaou |
|||||