Eljárás : 2007/0286(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0145/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0145/2010

Viták :

PV 06/07/2010 - 16
CRE 06/07/2010 - 16

Szavazatok :

PV 07/07/2010 - 8.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0267

AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA     ***II
PDF 729kWORD 627k
6.5.2010
PE 430.626v03-00 A7-0145/2010

az ipari kibocsátásokról (azaz a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadásáról szóló, első olvasatban elfogadott tanácsi álláspontról (átdolgozás)

(11962/2009 – C7‑0034/2010 – 2007/0286(COD))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Holger Krahmer

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az ipari kibocsátásokról (azaz a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadásáról szóló, első olvasatban elfogadott tanácsi álláspontról (átdolgozás)

(11962/2009 – C7‑0034/2010 – 2007/0286(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat - átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjára (11962/2009 – C7–0034/2010),

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0844),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0002/2008),

–   tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel első olvasatban elfogadott álláspontjára(1),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

–   tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(3),

–   tekintettel eljárási szabályzata 66. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7–0145/2010),

1.  elfogadja az alább ismertetett, második olvasatbeli álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

Módosítás                1

A Tanács álláspontja

2 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(2) A „szennyező fizet” és a megelőzés elvével összhangban az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés megelőzése, csökkentése és, amilyen mértékig csak lehet, megszüntetése érdekében ki kell alakítani a főbb ipari tevékenységek szabályozásának általános kereteit, amely a környezeti károkat elsődlegesen a forrásnál hárítja el és biztosítja a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást.

(2) A „szennyező fizet” és a megelőzés elvével összhangban az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés megelőzése, csökkentése és, amilyen mértékig csak lehet, megszüntetése érdekében ki kell alakítani a főbb ipari tevékenységek szabályozásának általános kereteit, amely a környezeti károkat elsődlegesen a forrásnál hárítja el, biztosítja a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást és figyelembe veszi adott esetben a tevékenység helyszínéül szolgáló hely társadalmi-gazdasági helyzetét és helyi sajátosságait.

Indokolás

E módosítás célja a Tanács álláspontjában már szereplő indokolt kivételek létrehozására szolgáló alap egységesítése.

Módosítás  2

A Tanács álláspontja

3 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(3) A levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások egymástól független csökkentésére vonatkozó, eltérő megközelítések a környezet egészének védelme helyett a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba való átkerülését segíthetik elő. Ezért indokolt egy olyan integrált megközelítés kialakítása, amely a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások megelőzését és csökkentését, a hulladékgazdálkodást, az energiahatékonyságot és a balesetmegelőzést is magában foglalja.

(3) A levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások egymástól független csökkentésére vonatkozó, eltérő megközelítések a környezet egészének védelme helyett a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba való átkerülését segíthetik elő. Ezért indokolt egy olyan integrált megközelítés kialakítása, amely a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások megelőzését és csökkentését, a hulladékgazdálkodást, az energiahatékonyságot és a balesetmegelőzést is magában foglalja, és egyenlő versenyfeltételek biztosítása az Európai Unióban az ipari létesítmények számára előírt környezetvédelmi követelmények összehangolásával.

Indokolás

Csak akkor lehet magasabb szintű környezetvédelmet megvalósítani az EU-n belüli verseny torzulása nélkül, ha az EU területén minden ipari létesítmény megfelel a BAT-on alapuló környezeti szabványoknak.

Módosítás  3

A Tanács álláspontja

9 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(9) A kettős szabályozás elkerülése érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó létesítmény engedélye nem tartalmazhat az említett irányelv I. mellékletében meghatározott üvegházhatású gázok közvetlen kibocsátásaira vonatkozó kibocsátási határértéket, kivéve, ha ez a jelentős mértékű helyi szennyezés elkerüléséhez szükséges, vagy ha a létesítményt kizárták a szóban forgó rendszerből.

(9) A kettős szabályozás elkerülése érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó létesítmény engedélyének nem kötelező tartalmaznia az említett irányelv I. mellékletében meghatározott üvegházhatású gázok közvetlen kibocsátásaira vonatkozó kibocsátási határértéket, kivéve, ha ez a jelentős mértékű helyi szennyezés elkerüléséhez szükséges, vagy ha a létesítményt kizárták a szóban forgó rendszerből.

Indokolás

A 66. cikk (2) bekezdés d) pontján alapuló módosítás i) a jogi egyértelműség érdekében, mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 193. cikkével összhangban az európai uniós jog nem gátolja meg eleve a tagállamokat szigorúbb nemzeti követelmények alkalmazásában az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozóan, illetve ii) annak érdekében, hogy e tagállamoknak lehetővé tegye ilyen követelmények meghatározását az ezen irányelv alapján kiadott integrált engedélyek keretén belül. Az Európai Parlament első olvasata óta az Egyesült Királyság, Hollandia és a Bizottság különböző jogi értelmezésekre jutott a 9.1 cikk rendelkezéseire vonatkozóan.

Módosítás  4

A Tanács álláspontja

9 a preambulumbekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(9a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 193. cikkével összhangban az ezen irányelvben foglaltak közül semmi sem akadályozza meg, hogy a tagállamok szigorúbb védelmi intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be – például a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében meghatározott létesítmények számára előírt, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó követelmények tekintetében – feltéve, hogy ezek az intézkedések megfelelnek a Szerződéseknek, és a Bizottságot értesítik róluk.

Indokolás

Az első olvasat óta számos tagállamban nyilvános vitákra került sor az új hőerőművek CO2-kibocsátásáról szóló szabályok elfogadásával kapcsolatosan. Eltérő vélemények fogalmazódtak meg ezen intézkedések európai uniós jognak való megfelelésével kapcsolatosan. Ezért az ezt tisztázni kívánó módosítás alapja az Európai Parlament eljárási szabályzata 66. cikke (2) bekezdésének d) pontja: „az első olvasat óta felmerült új ténybeli vagy jogi helyzet figyelembevétele”.

Módosítás  5

A Tanács álláspontja

14 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(14) Megfelelő rugalmasságot kell biztosítani az illetékes hatóságok számára olyan kibocsátási határértékek meghatározása tekintetében, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. Ennek érdekében az illetékes hatóság az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintektől az értékek, az időszakok és a referenciafeltételek tekintetében eltérő kibocsátási határértékeket is meghatározhat, feltéve hogy a kibocsátásellenőrzés eredményei révén bizonyítható, hogy a kibocsátások nem haladták meg az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(14) Megfelelő rugalmasságot kell biztosítani az illetékes hatóságok számára olyan kibocsátási határértékek meghatározása tekintetében, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. Az engedélyekben meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés nyomán az üzemeltetési szintek e kibocsátási határértékek alatt maradnak. Ennek érdekében az illetékes hatóság az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintektől az értékek, az időszakok és a referenciafeltételek tekintetében eltérő kibocsátási határértékeket is meghatározhat, feltéve hogy a kibocsátásellenőrzés eredményei révén bizonyítható, hogy a kibocsátások nem haladták meg az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

Módosítás  6

A Tanács álláspontja

37 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(37) Meg kell vizsgálni a piaci alapú eszközök – például a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid kibocsátáskereskedelme – lehetőségeit annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb költséghatékonysággal, ugyanakkor a környezet egészének magas szintű védelme mellett, és különösen az elérhető legjobb technikák alkalmazása révén megelőzzék, csökkentsék és lehetőség szerint kiküszöböljék az ipari tevékenységből származó szennyezést.

törölve

Indokolás

Piaci alapú eszközök bevezetése tovább bonyolítaná a jogszabályt. A nitrogén-oxidok és a kén-dioxid kibocsátásának továbbá helyi és/vagy regionális hatása van, ezért nem lehetnek tárgyai az uniós szintű kereskedelemnek. A Tanács új szövegének törlése.

Módosítás  7

A Tanács álláspontja

38 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(38) Az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtói hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell meghozni.

(38) Az EUMSz. 291. cikke értelmében a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályait és általános elveit rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletben előre meg kell határozni. Az új rendelet elfogadásáig és mivel szükséges ezen irányelv mielőbbi elfogadása és végrehajtása, a tagállami ellenőrzést a Bizottságra ruházott végrehajtói hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat rendelkezéseivel összhangban kell gyakorolni, amennyiben ezek a rendelkezések megfelelnek a módosított Szerződéseknek. Az e rendelkezésekre való hivatkozások helyébe azonban az új rendelet hatálybalépésekor azonnal ezen új rendeletben meghatározott szabályokra és elvekre való hivatkozásnak kell lépnie.

Módosítás  8

A Tanács álláspontja

39 preambulumbekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(39) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek a BAT alapján a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazíthatósága érdekében a Szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V–VII. melléklet bizonyos részeinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való igazítására vonatkozóan. A hulladékégető és hulladék-együttégető művek esetében a hatáskör magában foglalhatja a teljes porkibocsátás folyamatos ellenőrzésétől való eltérés engedélyezési kritériumainak meghatározását is. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítés során az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének végrehajtásáról szóló, 2009. december 9-i bizottsági közleménnyel összhangban konzultáljon szakértőkkel.

(39) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek a BAT alapján a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazíthatósága érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a BAT-következtetések elfogadására, illetve az e határozatban már meghatározott kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzésre és megfeleltetésre vonatkozó szabályok módosítására vagy kiegészítésére vonatkozóan. A hulladékégető és hulladék-együttégető művek esetében a hatáskör magában foglalhatja többek között a teljes porkibocsátás folyamatos ellenőrzésétől való eltérés engedélyezési kritériumainak meghatározását is. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten is.

Indokolás

Apart from derogations from monitoring requirements of dust for waste incineration plants other derogations should be considered as long as adequate in terms of environmental protection. This may lead to a further reduction of unnecessary administrative burden notably for SMEs, which are strongly affected by the provisions of Chapter IV as that chapter is not subject to a de-minimis-threshold. During the preparatory phase of the adoption of delegated acts it is essential that the Commission ensures the broad involvement of experts from the Member States, industry, NGOs as outlined inter alia in chapter 3.1 of COM (2007) 844 final.

Módosítás  9

A Tanács álláspontja

39 a preambulumbekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(39a) A Bizottságot ezen túlmenően fel kell hatalmazni, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek a BAT-referenciadokumentumokban meghatározott elérhető legjobb technikák Európai Unióban való következetes alkalmazásának biztosításához való kiegészítése vagy módosítása érdekében szükség esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak pontosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak mely kritériumokat kell figyelembe venniük akkor, amikor – rendkívüli esetekben – a létesítmény földrajzi elhelyezkedésének és a helyi környezeti feltételeknek, valamint műszaki jellemzőinek figyelembevételével elvégzett értékelések eredményeit tekintetbe véve kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket határoznak meg a létesítményre vonatkozóan. Ezek a kibocsátási értékek azonban nem haladhatják meg a kibocsátási határértékek és szabályok tekintetében meghatározott, az egész Európai Unióban érvényes minimumkövetelményeket.

Indokolás

Part of compromise package

Módosítás  10

A Tanács álláspontja

39 b preambulumbekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(39b) A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek az elérhető legjobb technikák Uniószerte való következetes alkalmazásának és az érintett létesítmények környezeti kockázatai szisztematikus felmérésének biztosításához való kiegészítése vagy módosítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az üzembe helyezési és leállási időszakokra, azon időpont meghatározására, amelytől kezdődően a nehézfémek, a dioxinok és a furánok levegőbe való kibocsátásának határértékeit folyamatosan mérni kell, a Bizottságnak a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó információ típusára és formátumára, valamint a környezeti kockázatok felmérésének további kritériumaira vonatkozóan.

Módosítás  11

A Tanács álláspontja

39 c preambulumbekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(39c) A belső piaci verseny torzulását vagy jelentős környezeti kérdéseket kezelendő a Bizottságnak – a legjobb elérhető technikák bizonyos tevékenységek során történő végrehajtására, illetve e tevékenységeknek a környezet egészére gyakorolt hatására vonatkozó értékelésen alapuló – javaslatokat kell tennie az Unió egészére vonatkozó minimumkövetelményekre a kibocsátási határértékek vagy az ellenőrzésre és megfeleltetésre vonatkozó szabályok tekintetében.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  12

A Tanács álláspontja

3 cikk – 14 pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

14. „üzemeltető”: olyan természetes vagy jogi személy, aki egészben vagy részben üzemelteti vagy felügyeli a létesítményt, tüzelőberendezést, hulladékégető vagy hulladék-együttégető művet, vagy, ahol ezt a nemzeti jogszabályok biztosítják, akire döntéshozó gazdasági hatalmat ruháztak a létesítmény vagy üzem műszaki működése felett;

14. „üzemeltető”: olyan természetes vagy jogi személy, aki üzemelteti vagy felügyeli a létesítményt , tüzelőberendezést, hulladékégető vagy együttégető művet,  vagy, ahol ezt a nemzeti jogszabályok biztosítják, akire döntéshozó gazdasági hatalmat ruháztak a létesítmény vagy üzem  műszaki működése felett;

Indokolás

A Tanács által bevezetett új meghatározás törlése.

Módosítás  13

A Tanács álláspontja

3 cikk – 18 pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

18. „alapállapot-jelentés”: a vonatkozó veszélyes anyagok által okozott talaj- és felszínalattivíz-szennyeződés állapotára vonatkozó információ;

18. „alapállapot-jelentés”: a vonatkozó veszélyes anyagok által okozott talaj- és felszínalattivíz-szennyeződés állapotára vonatkozó mennyiségi információ;

Indokolás

Az első olvasat 15. módosításának visszaállítása.

Módosítás  14

A Tanács álláspontja

3 cikk – 22 pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

22. „baromfi”: a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelv1 2. cikkének 1. pontja szerint meghatározott baromfi;

 

22. „baromfi”: a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelv1 2. cikkének 1. pontja szerint meghatározott baromfi, kivéve a fürjféléket;

Indokolás

Az irányelv hatálya alá tartozik a fürj (0,25 kg) a baromfi kategóriában, mintha a fürjtartás hasonló lenne a csirketartáshoz (2 kg) vagy a pulykák tartásához (10 kg), holott környezeti hatása sokkal alacsonyabb szintű. Ezért elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a fürjtartás sajátos jellegét más baromfiak tartásához képest. Az irányelv alkalmazása a fürjtartásra nem arányos és nem indokolható környezetvédelmi szempontból. Amennyiben nem veszünk tudomást a különbségekről, fennáll a veszélye, hogy a fürjtartás eltűnik Európából, ami sok száz munkahely megszűnését eredményezné.

Módosítás  15

A Tanács álláspontja

3 cikk – 26 pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

26. „üzemóra”: órákban kifejezett azon időtartam, amelynek során a tüzelőberendezés egésze vagy egy része üzemel, és kibocsátásokat juttat a levegőbe; az üzemóra számításába a beindítás és a leállítás időszaka nem számít bele;

26. „üzemóra”: órákban kifejezett azon időtartam, amelynek során a tüzelőberendezés egésze vagy egy része üzemel, és kibocsátásokat juttat a levegőbe; az üzemóra számításába a beindítás és a leállítás időszaka is beleszámít;

Indokolás

A Tanács által bevezetett új meghatározás módosítása.A beindítás és a leállás során jelentős kibocsátás történik.

Módosítás  16

A Tanács álláspontja

3 cikk – 46 a pont (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

46a. „általánosan kötelező erejű szabályok”: a környezetvédelmi jogszabályokban legalább ágazati szinten meghatározott olyan kibocsátási határértékek, illetve más feltételek, amelyek célja az engedélyezési feltételek megállapításánál történő közvetlen felhasználás.

Indokolás

Szükséges meghatározni az „általánosan kötelező erejű szabályokat” is. Az első olvasatbeli 17. módosítás újbóli előterjesztése.

Módosítás  17

A Tanács álláspontja

8 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megszegése közvetlen veszélyt jelent az emberi egészségre, illetve jelentős mértékű, azonnali káros hatással fenyeget a környezetre nézve, a megfelelés az első albekezdés b) és c) pontjának megfelelő helyreállításáig a létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető mű, hulladék-együttégető mű vagy annak adott részének üzemeltetését felfüggesztik.

Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megszegése súlyos veszélyt jelent az emberi egészségre vagy a környezetre nézve, a megfelelés az első albekezdés b) és c) pontjának megfelelő helyreállításáig a létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető mű, hulladék-együttégető mű vagy annak adott részének üzemeltetését felfüggesztik.

Indokolás

Az első olvasatbeli 21. módosítás részleges újbóli előterjesztése.

Módosítás  18

A Tanács álláspontja

9 cikk – 1 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(1) Ha egy adott létesítményből származó üvegházhatású gáz kibocsátása a létesítmény által végzett tevékenységgel kapcsolatban szerepel a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében, az engedély nem tartalmaz kibocsátási határértéket az adott gáz közvetlen kibocsátásaira, kivéve, ha ez a jelentős helyi szennyezés elkerüléséhez szükséges.

(1) Amennyiben egy adott létesítményből származó üvegházhatású gáz kibocsátása a létesítmény által végzett tevékenységgel kapcsolatban szerepel a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem írnak elő kibocsátási határértéket az adott gáz közvetlen kibocsátásaira, kivéve, ha ez a jelentős helyi szennyezés elkerüléséhez szükséges.

Indokolás

A 66. cikk (2) bekezdés d) pontján alapuló módosítás i) a jogi egyértelműség érdekében, mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 193. cikkével összhangban az európai uniós jog nem gátolja meg eleve a tagállamokat szigorúbb nemzeti követelmények alkalmazásában az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozóan, illetve ii) annak érdekében, hogy e tagállamoknak lehetővé tegye ilyen követelmények meghatározását az ezen irányelv alapján kiadott integrált engedélyek keretén belül. Az Európai Parlament első olvasata óta az Egyesült Királyság, Hollandia és a Bizottság különböző jogi értelmezésekre jutott a 9.1 cikk rendelkezéseire vonatkozóan.

Módosítás  19

A Tanács álláspontja

13 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

A fórum véleményének figyelembevételével a második albekezdés c) és d) pontjában említett iránymutatásokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A fórum véleményének figyelembevételével a második albekezdés c) és d) pontjában említett iránymutatásokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban következetesen kell elfogadni, és az iránymutatásoknak következetesen meg kell felelniük a fórum véleményének.

Indokolás

Szükség van annak megerősítésére, hogy a szabályozó bizottságban történő határozathozatal megfeleljen a fórum véleményének.

Módosítás  20

A Tanács álláspontja

13 cikk – 4 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(4) A Bizottság kikéri a fórumnak a BAT referenciadokumentumok javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét, és azt az (5) bekezdésben említett eljárás tekintetében figyelembe veszi.

(4) A Bizottság kikéri és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a fórumnak a BAT referenciadokumentumok javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét, és azt az (5) bekezdésben említett eljárás tekintetében figyelembe veszi.

Módosítás  21

A Tanács álláspontja

13 cikk – 5 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(5) A BAT-következtetésekről szóló határozatokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) A Bizottság a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadja el a BAT-következtetésekről szóló határozatokat.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  22

A Tanács álláspontja

13 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(5a) A BAT-következtetésekről szóló határozat az (5) bekezdéssel összhangban történő elfogadása után a Bizottság az alábbi kritériumok alapján elemzi, hogy szükséges-e az adott BAT-következtetések alá tartozó tevékenységek ellenőrzése és megfeleltetése vonatkozásában a kibocsátási határértékek és szabályok tekintetében meghatározott Uniószerte érvényes minimumkövetelmények létrehozása révén való uniós fellépés:

 

a) az adott tevékenységeknek a környezet egészére gyakorolt hatása; valamint

 

b) az adott tevékenységek tekintetében elérhető legjobb technikák alkalmazásának állapota.

 

A nagy tüzelőberendezések esetében az egész Unióra kiterjedő minimumkövetelmények meghatározása érdekében a jelen irányelvhez csatolt V. melléklet III. fejezetét kell figyelembe venni.

 

A (3) bekezdésben hivatkozott fórum véleményének beszerzése, de nem később, mint 18 hónappal a BAT-következtetésekről hozott határozat elfogadása után a Bizottság az elemzés eredményeiről szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  23

A Tanács álláspontja

13 cikk – 5 b bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(5b) Amennyiben az (5a) bekezdésben hivatkozott jelentés megállapítja, hogy szükség van az ellenőrzéssel és megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kibocsátási határértékekre vagy szabályokra vonatkozó uniós minimumkövetelmények meghatározására, a Bizottság értékeli az e követelmények meghatározása tekintetében rendelkezésre álló választási lehetőségeket. A Bizottság szükség esetén az (5) bekezdésben említett jelentés benyújtásától számított 18 hónapon belül jogalkotási javaslatot terjeszt elő a minimumkövetelményekre vonatkozóan.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  24

A Tanács álláspontja

13 cikk – 6 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(6) A határozat (5) bekezdéssel összhangban történő elfogadását követően a Bizottság haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a BAT-referenciadokumentumot.

(6) A határozat (5) bekezdéssel összhangban történő elfogadását követően a Bizottság haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a BAT-referenciadokumentumot, és biztosítja, hogy a BAT-referenciadokumentum BAT-következtetéseit a tagállamok hivatalos nyelvein hozzáférhetővé tegyék. A Bizottság bármely tagállam kérésére hozzáférhetővé teszi a teljes BAT referencia-dokumentumot a kért nyelven. A BAT-referenciadokumentumok frissítését legkésőbb az előző változat közzététele után nyolc évvel véglegesítik.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  25

A Tanács álláspontja

14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont – i alpont

A Tanács álláspontja

Módosítás

i) a mérés módszerét, gyakoriságát és az értékelési eljárást; valamint

i) a mérés módszerét, gyakoriságát és az értékelési eljárást vagy hasonló módszereket; valamint

Indokolás

A 14. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy az engedély tartalmazza valamennyi szükséges intézkedést. Ezeket az (1) bekezdés c) i. pontja pontosítja. A további pontosítás érdekében hozzá kell tenni, hogy egyéb, az előírt magas környezetvédelmi standardokat elérő jól megalapozott módszerek is alkalmazhatóak maradnak. Ez a módosítás alternatív módszereket is lehetővé tesz, így a német rendszer is fennmaradhat (nincsenek mérések az állatgazdaságokban, ehelyett az állatszámlálási módszert használják).

Módosítás  26

A Tanács álláspontja

14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

d) azt a kötelezettséget, hogy az illetékes hatóság számára nyújtsák be legalább éves rendszerességgel:

d) azt a kötelezettséget, hogy az illetékes hatóság számára nyújtsák be legalább éves rendszerességgel:

i. a kibocsátások c) pontban említett ellenőrzésének eredményein alapuló információkat és azon egyéb adatokat, amelyek az illetékes hatóság számára lehetővé teszik az engedélyben foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzését; valamint

i. a kibocsátások c) pontban említett ellenőrzésének eredményein alapuló információkat és azon egyéb megkövetelt adatokat, amelyek az illetékes hatóság számára lehetővé teszik az engedélyben foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzését; valamint

ii. a 15. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása esetén a kibocsátások ellenőrzése eredményeinek összegzését, amely lehetővé teszi az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való összehasonlítást;

ii. a 15. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása esetén a kibocsátások ellenőrzése eredményeinek összegzését, amely lehetővé teszi az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való összehasonlítást;

 

Amennyiben egy vizsgálat folyamán sem állapították meg az engedélyben foglalt feltételek súlyos megszegését, az illetékes hatóság kizárólag 24 havonta kérheti az i. pontban említett információt.

Indokolás

Ez a módosítás kompromisszumot keres az üzemeltetőknek az illetékes hatóság felé történő jelentéstételi kötelezettsége tekintetében. Figyelembe veszi a Parlament első olvasatbeli álláspontja 20. módosítását (jelentéstétel legalább kétévente – tekintettel a vizsgálat eredményeire), és pontosítja, hogy az engedélyben foglalt feltételek csak olyan adatok leadását írhatják elő, melyek az illetékes hatóságnak szükségesek a megfelelés ellenőrzéséhez.

Módosítás  27

A Tanács álláspontja

14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – f pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

f) intézkedéseket a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre, például az üzembe helyezésre, a szivárgási hibákra, az üzemzavarra, az időszakos leállításokra, valamint a működés végleges beszüntetésére vonatkozóan;

f) intézkedéseket a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre, például az üzembe helyezési és leállási műveletekre, a szivárgási hibákra, az üzemzavarra, az időszakos leállításokra, valamint a működés végleges beszüntetésére vonatkozóan;

Módosítás  28

A Tanács álláspontja

14 cikk – 4 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(4) A 18. cikk sérelme nélkül az illetékes hatóság az engedélyre a BAT-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikák alkalmazásával teremthető feltételeknél szigorúbb feltételeket is megállapíthat.

(4) A 18. cikk sérelme nélkül az illetékes hatóság az engedélyre a BAT-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikák alkalmazásával teremthető feltételeknél szigorúbb feltételeket is megállapíthat. A tagállamok megállapíthatják azokat a szabályokat, melyek alapján az illetékes hatóságok szigorúbb feltételeket állapíthatnak meg.

Módosítás  29

A Tanács álláspontja

14 cikk – 6 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(6) Amennyiben a létesítményben végzett valamely tevékenység vagy előállítási eljárás nem tartozik a BAT-következtetések hatálya alá, vagy amennyiben e következtetések nem tárgyalják a tevékenység vagy eljárás összes lehetséges környezeti hatását, az illetékes hatóság az általa az érintett tevékenységre vagy eljárásra vonatkozóan meghatározott, elérhető legjobb technikák alapján állapítja meg az engedélyben foglalt feltételeket, különös figyelmet fordítva a III. mellékletben felsorolt kritériumokra.

(6) Amennyiben a létesítményben végzett valamely tevékenység vagy előállítási eljárás nem tartozik a BAT-következtetések hatálya alá, vagy amennyiben e következtetések nem tárgyalják a tevékenység vagy eljárás összes lehetséges környezeti hatását, az illetékes hatóság az általa az érintett tevékenységre vagy eljárásra vonatkozóan meghatározott, elérhető legjobb technikák alapján, az üzemeltetővel együttműködve állapítja meg az engedélyben foglalt feltételeket, különös figyelmet fordítva a III. mellékletben felsorolt kritériumokra.

Indokolás

Az üzemeltető ismeri a legjobban saját eljárásait, ezért érdemes bevonni az engedélyek legjobb elérhető technológiák használata révén elérhető feltételeinek meghatározásába. Az első olvasatbeli 30. módosítás részleges újbóli előterjesztése.

Módosítás  30

A Tanács álláspontja

15 cikk – 4 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság – különleges esetekben – a környezeti és gazdasági költségeknek és előnyöknek a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének és a helyi környezeti feltételeknek figyelembe vételével elvégzett értékelése alapján olyan kibocsátási határértékeket is meghatározhat, amelyek eltérnek a (3) bekezdés alapján meghatározott értékektől.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, és a 18. cikk sérelme nélkül az illetékes hatóság – korlátozott számú különleges esetben – kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket is meghatározhat. Ez az eltérés csak akkor alkalmazható, ha az elemzés kimutatja, hogy:

 

a) az adott létesítmény földrajzi elhelyezkedése vagy helyi környezeti feltételei megakadályozzák a létesítményt abban, hogy részben vagy egészben alkalmazza a BAT-referenciadokumentumban meghatározott elérhető legjobb technikákat; vagy

 

b) a BAT-következtetések elfogadásakor már meglévő létesítmények esetében a létesítmény műszaki jellemzői megakadályozzák a létesítményt abban, hogy részben vagy egészben alkalmazza a BAT-referenciadokumentumban meghatározott elérhető legjobb technikákat;

 

c) a BAT-referenciadokumentumokban meghatározott elérhető legjobb technikák végrehajtása aránytalanul magas költségekkel terhelné a létesítményt a környezetvédelmi előnyökhöz viszonyítva. Ezen aránytalanul magas költségeknek olyan költségeknek kell lenniük, melyeket nem vettek figyelembe a 13. cikk szerinti elérhető legjobb technikákról folytatott információcserében.

Az illetékes hatóságnak meg kell indokolnia az első albekezdés alkalmazását, ideértve az értékelés eredményeit és az alkalmazott feltételek indokolását is.

Az illetékes hatóság az engedélyezés feltételeihez csatolt mellékletben dokumentálja az első albekezdés alkalmazását, ideértve az értékelés eredményeit és az alkalmazott feltételek indokolását is, valamint tájékoztatja ezekről a Bizottságot.

A kibocsátási határértékek azonban – adott esetben – nem haladhatják meg az V–VIII. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeket.

E kibocsátási határértékek azonban nem haladhatják meg a kibocsátási határértékekre vonatkozó, a 13. cikk (5b) bekezdése vagy adott esetben az irányelv mellékletei alapján meghatározott minimális követelményeket.

 

Az illetékes hatóságok nem alkalmazhatják ezt a bekezdést abban az esetben, ha fennáll a kockázat, hogy a környezetminőségi szabványok nem teljesülnek, és minden esetben gondoskodnak róla, hogy az esetleges eltérések ne gyakoroljanak jelentős hatást a helyi környezetre.

 

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság érintett tagjai kellő időben megfelelő lehetőséget kapjanak az e bekezdésben említett eltérések jóváhagyásával kapcsolatos döntéshozatali eljárásban való részvételre.

A Bizottság iránymutatást adhat azon kritériumok megállapítására, amelyeket e bekezdés alkalmazásakor figyelembe kell venni.

A Bizottság szükség esetén, a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, a 72. cikk (2) bekezdése szerinti jelentések alapján, és különösen e bekezdés alkalmazásával tovább pontosíthatja azokat a kritériumokat, amelyeket e bekezdés alkalmazásakor figyelembe kell venni.

Az illetékes hatóságok újraértékelik az első albekezdés alkalmazását az engedélyben foglalt feltételek 21. cikk szerinti újraértékelése részeként.

Az illetékes hatóságok újraértékelik az első albekezdés alkalmazását az engedélyben foglalt feltételek 21. cikk szerinti újraértékelése részeként.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  31

A Tanács álláspontja

15 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(4a) A (2),(3) és (4) bekezdés a szerves trágyának és hígtrágyának az I. melléklet 6.6. pontjában említett, a létesítmény telephelyén kívül történő terítésére alkalmazandó, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv1 hatálya alá tartozó területek kivételével.

 

1 HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

Indokolás

Az első olvasatbeli 114. módosítás újbóli előterjesztése.

Módosítás  32

A Tanács álláspontja

17 cikk

A Tanács álláspontja

Módosítás

A 6. cikkben említett, általánosan kötelező erejű szabályok elfogadása esetén a tagállamok biztosítják az integrált megközelítést és az egyedi engedélyben foglalt feltételekkel elérhető szinttel egyenértékű, magas szintű környezetvédelmet. A tagállamok gondoskodnak az általánosan kötelező erejű szabályoknak az elérhető legjobb technikák fejlődésével összhangban történő frissítéséről.

(1) Az általánosan kötelező előírások elfogadása esetén a tagállamok biztosítják az integrált megközelítést és az egyedi engedélyezési feltételekkel elérhető szinttel egyenértékű magas fokú környezetvédelmet.

Indokolás

A Tanács által bevezetett kiegészítés törlése. A 17. cikk (3a) (új) bekezdéséhez fűzött módosításhoz kapcsolódik.

Módosítás  33

A Tanács álláspontja

17 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(1a) Az általánosan kötelező erejű szabályok a legjobb elérhető technológián alapulnak, anélkül, hogy előírnák bármiféle technika vagy adott módszer alkalmazását a 14. és a 15. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében.

Indokolás

Az első olvasat 34. módosításának visszaállítása.

Módosítás  34

A Tanács álláspontja

17 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(1b) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az általánosan kötelező erejű szabályokat az elérhető legjobb technikákban bekövetkezett fejlődéshez igazítsák a 21. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében.

Indokolás

Az első olvasat 35. módosításának visszaállítása.

Módosítás  35

A Tanács álláspontja

17 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(1c) Az (1)–(1b) bekezdésekkel összhangban elfogadott általánosan kötelező erejű szabályokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni.

Indokolás

A bizottsági javaslat szövegének újbóli előterjesztése.

Módosítás  36

A Tanács álláspontja

19 cikk

A Tanács álláspontja

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikák fejlődését és az új vagy frissített BAT-következtetések közzétételét, vagy tájékoztatást kapjon arról.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikák fejlődését és az új vagy frissített BAT-következtetések közzétételét, vagy tájékoztatást kapjon arról, az érintett nyilvánosság tájékoztatásával.

Indokolás

Hasznos, ha a tagállamok tájékoztatják az érintett nyilvánosságot a BAT-következtetések fejlődéséről. Az első olvasat 36. módosításának visszaállítása.

Módosítás  37

A Tanács álláspontja

21 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Tanács álláspontja

Módosítás

(3) Az adott létesítmény fő tevékenységéhez kapcsolódó, a BAT-következtetésekre vonatkozóan a 13. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott határozat kihirdetésétől számított öt éven belül az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy:

(3) A BAT-következtetésekre vonatkozóan a 13. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott határozat kihirdetésétől számított négy éven belül az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy:

(Az első olvasatbeli 37. módosítás részleges visszaállítása.)

Indokolás

A BAT-referenciadokumentumok (BREF) hosszú folyamat eredményei, és amint megszületett a BAT-következtetésekről szóló határozat, azt gyorsabban át kell ültetni a gyakorlatba annak érdekében, hogy megmaradjon a környezetvédelmi innovációra irányuló lendület. Ezért a közzététel utáni javasolt 4 éves időtartam megfelelő kompromisszumot jelent a Bizottság és a Tanács javaslata között. A tanácsi szöveg kockázata, hogy különbségekhez vezet az egyes tagállamok általi végrehajtás terén, mivel az illetékes hatóságok eltérően értelmezhetik, hogy mi a „fő tevékenység”, és ez az ágazat eltérő kezeléséhez és egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezethet.

Módosítás  38

A Tanács álláspontja

22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(2) Amennyiben a tevékenység magában foglalja a vonatkozó veszélyes anyagok felhasználását, előállítását vagy kibocsátását, és tekintettel a létesítmény telephelyén bekövetkező talaj- és felszínalattivíz-szennyeződés lehetőségére, az üzemeltetőnek a létesítmény üzembe helyezése előtt vagy a létesítmény engedélyének a …*-át követő első alkalommal történő frissítése előtt alapállapot-jelentést kell készítenie, és azt be kell nyújtania az illetékes hatóságnak.

(2) Amennyiben a tevékenység magában foglalja jelentős mennyiségű vonatkozó veszélyes anyag felhasználását, előállítását vagy kibocsátását, és tekintettel a létesítmény telephelyén bekövetkező talaj- és felszínalattivíz-szennyeződés lehetőségére, az üzemeltetőnek a létesítmény üzembe helyezése előtt vagy a létesítmény engedélyének a …*-át követő első alkalommal történő frissítése előtt alapállapot-jelentést kell készítenie, és azt be kell nyújtania az illetékes hatóságnak.

 

Azokban az esetekben, ahol már tart a víz- és talajvédelemre vonatkozó rendelkezések nemzeti szinten történő végrehajtása, a tagállamok nem készítenek alapállapot-jelentést.

Módosítás  39

A Tanács álláspontja

22 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(3) A tevékenység végleges leállítása esetén az üzemeltető köteles értékelni a létesítmény által felhasznált, előállított vagy kibocsátott vonatkozó veszélyes anyagok által okozott talaj- és felszínalattivíz-szennyeződés mértékét. Amennyiben a (2) bekezdésben említett alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a létesítmény a vonatkozó veszélyes anyagoktól származó, jelentős mértékű talaj- vagy felszínalattivíz-szennyeződést okozott, az üzemeltető ezen állapot helyreállítása érdekében megteszi a szennyeződés kezeléséhez szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében figyelembe lehet venni az ilyen intézkedések technikai megvalósíthatóságát.

(3) A tevékenység végleges leállítása esetén az üzemeltető köteles értékelni a létesítmény által felhasznált, előállított vagy kibocsátott vonatkozó veszélyes anyagok által okozott talaj- és felszínalattivíz-szennyeződés mértékét. Amennyiben a (2) bekezdésben említett alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a létesítmény a vonatkozó veszélyes anyagoktól származó talaj- vagy felszínalattivíz-szennyeződést okozott, az üzemeltető ezen állapot helyreállítása érdekében megteszi a szennyeződés kezeléséhez szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében figyelembe lehet venni az ilyen intézkedések technikai megvalósíthatóságát.

Indokolás

A Tanács által bevezetett szöveg módosítása.

Módosítás  40

A Tanács álláspontja

22 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

Azokban az esetekben, ahol már tart a víz- és talajvédelemre vonatkozó rendelkezések nemzeti szinten történő végrehajtása, a tagállamok nem kötelezik az üzemeltetőt a létesítmény által termelt vagy kibocsátott vonatkozó veszélyes anyagok által szennyezett talajnak és talajvíz felmérésére.

Indokolás

A talaj állapotáról szóló jelentéssel járó további adminisztratív és nyomon követési kötelezettség jelentős adminisztratív munkával járna, és magas költségeket jelentene mind a gazdálkodók, mind a nemzeti hatóságok számára. Mindez nem áll arányban a megcélzott környezetvédelmi értéktöbblettel vagy a teljes IPPC-irányelvvel járó bürokrácia csökkentésére vonatkozó céllal. A tervek szerint a talaj állapotáról szóló jelentésnek biztosítania kell a víz és a talaj védelmét. A vizek védelmére vonatkozó követelmények szabályozása azonban európai szinten történik, míg a talajvédelmet a szubszidiaritás elvének megfelelően nemzeti szinten szabályozzák. Ebben az esetben el kell kerülni a kettős szabályozást.

Módosítás  41

A Tanács álláspontja

22 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(4a) Ezt a cikket az EUMSz. 191. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elveknek megfelelően kell értelmezni. Ezenkívül a tagállamok biztosítják a közvélemény megfelelő tájékoztatását, megtéve minden szükséges intézkedést az abban meghatározott tartalom teljesítésére.

Módosítás  42

A Tanács álláspontja

23 cikk – 4 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(4) Az illetékes hatóságok az ellenőrzési tervek alapján rendszeresen környezetvédelmi rutin ellenőrzési programokat dolgoznak ki, amelyek meghatározzák a különböző típusú létesítményekre vonatkozó helyszíni szemlék gyakoriságát.

(4) Az illetékes hatóságok a vizsgálati tervek alapján rendszeresen vizsgálati programokat dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a különböző típusú létesítményekre vonatkozó helyszíni látogatások gyakoriságát.

 

A tagállamok biztosítják, hogy elegendő számú megfelelően képzett szakember álljon rendelkezésre a vizsgálatok elvégzésére.

 

A programok minden egyes létesítmény vonatkozásában 18 havonként legalább egy véletlenszerű látogatást tartalmaznak. E gyakoriságot növelni kell legalább 6 hónaponkénti alkalomra, ha egy vizsgálat az engedélyezés feltételeinek való nem megfelelés esetét állapítja meg.

A két helyszíni szemle közötti időszak hosszát az érintett létesítmények környezeti kockázatainak szisztematikus értékelése alapján kell meghatározni, és az a legmagasabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében pedig a három évet.

Ha a programok az érintett létesítmények környezeti kockázatainak szisztematikus értékelésén alapulnak, a látogatás gyakoriságát csökkenteni lehet 24 hónaponként legalább egyszeri alkalomra.

A környezeti kockázatok szisztematikus értékelésének legalább az alábbi kritériumokon kell alapulnia:

A környezeti kockázatok szisztematikus értékelése az alábbi objektív kritériumokon alapul:

a) az érintett létesítmények által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges és tényleges hatások, figyelembe véve a kibocsátás szintjeit és típusait, a helyi környezet érzékenységét és a balesetek kockázatát;

 

b) az engedélyben foglalt feltételek korábbi teljesítése;

a) az üzemeltetőnek az engedélyben foglalt feltételeknek való megfelelésére vonatkozó nyilvántartás;

 

b) a létesítménynek a környezetre és az emberi egészségre kifejtett hatásai; or

c) az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való részvétel.

c) az üzemeltetőnek a 1221/20091/EK, ISO 14 001, rendeletnek1 megfelelően az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való részvétele vagy megegyező környezetvédelmi vezetési rendszer végrehajtása.

 

A Bizottság a 76. cikknek megfelelő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a környezeti kockázatok felmérésére vonatkozó további kritériumokat fogadhat el.

 

1 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1221/2009/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételéről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

Indokolás

Az első olvasatbeli 44. módosítás újbóli előterjesztése.

Módosítás  43

A Tanács álláspontja

23 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

A jegyzőkönyv tervezetét megküldik az érintett üzemeltetőnek és a végleges jegyzőkönyvet a helyszíni szemle idejétől számított három hónapon belül a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel1 összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

A jelentésről az érintett üzemeltetőt két hónapon belül értesítik. A jelentést a helyszíni látogatás idejétől számított négy hónapon belül az illetékes hatóság az interneten hozzáférhetővé teszi.

Indokolás

Az első olvasat során előterjesztett 46. módosítás részleges visszaállítása.

Módosítás  44

A Tanács álláspontja

24 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

ca) egy létesítmény engedélyének vagy engedélyezési feltételeinek a frissítése, ahol a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban eltérés engedélyezendő.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  45

A Tanács álláspontja

24 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Tanács álláspontja

Módosítás

(2) Az engedély megadására, újraértékelésére vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatalát követően az illetékes hatóság az a) és a b) pont tekintetében az interneten keresztül is a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

(2) Az engedély megadására, újraértékelésére vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatalát követően az illetékes hatóság az a)–f) pont és a (3) bekezdés tekintetében az interneten keresztül is a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

Indokolás

Az első olvasatbeli 54. módosítás részleges újbóli előterjesztése.Az információ nyilvánosságra hozatala érdekében azt az interneten teljes egészében hozzáférhetővé kell tenni.

Módosítás  46

A Tanács álláspontja

24 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

e) az engedélyben foglalt feltételek – ideértve a kibocsátási határértékeket is – meghatározásának módja az elérhető legjobb technikák és a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szintek viszonylatában;

e) a 14. cikkben említett engedélyezési feltételek meghatározásának módja a BAT referencia-dokumentumban ismertett elérhető legjobb technikák és a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szintek viszonylatában;

Indokolás

Az első olvasat 51. módosításának visszaállítása.

Módosítás  47

A Tanács álláspontja

24 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

f) a 15. cikk (4) bekezdésének alkalmazása esetén ezen alkalmazásnak a 15. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerinti indokolása;

f) amennyiben a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban eltérést engedélyeztek, az eltérés és az előírt feltételek – a 16. cikk (3) bekezdésében megállapított kritériumokon alapuló – konkrét indokai;

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  48

A Tanács álláspontja

24 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

fa) az engedélyek feltételeinek a 21. cikkben említett újraértékelési eredménye.

Indokolás

Az első olvasat 53. módosításának visszaállítása.

Módosítás  49

A Tanács álláspontja

28 cikk – 2 albekezdés – i pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

i) a part menti platformokon használt gázturbinák;

i) a part menti platformokon használt gázturbinák és gázmotorok;

Indokolás

A gázturbinák és gázmotorok egymással versenyző technológiák a part menti platformok piaci szegmensében. Annak érdekében, hogy a két technológia számára egyforma feltételeket teremtsünk, a part menti platformokon használt gázmotorokat sem szabad kizárni ezen irányelv hatályából.

Módosítás  50

A Tanács álláspontja

30 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

Valamennyi olyan engedélynek, amely a 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerinti mentességben részesülő és 2016. január 1-jét követően üzemelő tüzelőberendezést magában foglaló telephelyre vonatkozik, olyan feltételeket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy az e berendezésekből eredő, a levegőbe történő kibocsátások nem haladják meg az V. melléklet 2. részében rögzített kibocsátási határértékeket.

Valamennyi olyan engedélynek, amely a 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerinti mentességben részesülő és 2016. január 1-jét követően üzemelő tüzelőberendezést magában foglaló telephelyre vonatkozik, olyan feltételeket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy az e berendezésekből eredő, a levegőbe történő kibocsátások nem haladják meg az V. melléklet 1. részében rögzített kibocsátási határértékeket.

Indokolás

Tekintve, hogy ezek meglévő üzemek, az alkalmazandó kibocsátási határértékek a meglévő berendezésekre (V. melléklet, 1. rész) és nem az új berendezésekre (V. melléklet, 2. rész) vonatkozók.

Módosítás  51

A Tanács álláspontja

30 cikk – 9 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(9) Az alábbi tüzelőberendezések esetében az elérhető legjobb technikák alapján a Bizottság megvizsgálja, hogy szükséges-e uniós kibocsátási határértékeket megállapítani, valamint az V. mellékletben rögzített kibocsátási határértékeket módosítani:

törölve

a) a (8) bekezdésben említett tüzelőberendezések;

 

b) kőolaj-finomítókon belüli olyan tüzelőberendezések, amelyek a nyersolaj finomításából származó lepárlási és átalakítási maradékanyagokat önmagukban vagy más tüzelőanyagokkal együtt, saját fogyasztás céljából égetik el, figyelembe véve a finomítók energiarendszereinek sajátosságait;

 

c) a földgáztól eltérő gázokat elégető tüzelőberendezések;

 

d) vegyipari létesítményeken belüli olyan tüzelőberendezések, amelyek folyékony termelési maradékanyagot nem kereskedelmi tüzelőanyagként, saját fogyasztás céljából használnak fel.

 

A Bizottság 2013. december 31-ig adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében jelentést tesz e vizsgálat eredményéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

 

Indokolás

A Tanács által bevezetett új, felülvizsgálatról szóló cikk törlése. Nem helyénvaló kizárni a kőolaj-finomítókat vagy a vegyipart a III. fejezet szerinti határértékek hatálya alól.

Módosítás  52

A Tanács álláspontja

31 cikk

A Tanács álláspontja

Módosítás

Az olyan hazai szilárd tüzelőanyagot égető tüzelőberendezések esetében, amelyek e tüzelőanyag jellemzői miatt nem tudják betartani a 30. cikk (2) és (3) bekezdésében említett, kén-dioxidra vonatkozó kibocsátási határértékeket, a tagállamok ezek helyett az V. melléklet 5. részében rögzített minimális kéntelenítési arányokat alkalmazhatják az említett melléklet 6. részében foglalt megfelelőségi szabályokkal összhangban.

Az olyan hazai szilárd tüzelőanyagot égető tüzelőberendezések esetében, amelyek e tüzelőanyag jellemzői miatt nem tudják betartani a 30. cikk (2) és (3) bekezdésében említett, kén-dioxidra vonatkozó kibocsátási határértékeket, legkésőbb 2017. december 31-ig a tagállamok ezek helyett az V. melléklet 5. részében rögzített minimális kéntelenítési arányokat alkalmazhatják az említett melléklet 6. részében foglalt megfelelőségi szabályokkal összhangban és a 72. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett műszaki jelentés illetékes hatóság általi jóváhagyásával.

 

A Bizottság 2013. december 31-ig értékeli, hogy megadható-e az V. melléklet 5. részében rögzített minimális kéntelenítési arányok alkalmazására vonatkozó időtartam meghosszabbítása, figyelembe véve különösen az elérhető legjobb technikákat és a csökkentett kén-dioxid-kibocsátásból eredő előnyöket.

Indokolás

A Tanács által bevezetett új eltérések módosítása.

A speciális kéntelenítési arányokat alkalmazó létesítményekkel rendelkező tagállamoknak műszaki indokolást kell adniuk arról, hogy a szabályos kibocsátási határértékeknek való megfelelés megvalósíthatatlan.

Módosítás  53

A Tanács álláspontja

32 cikk

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

 

 

 

(1) A tagállamok a 2016. január 1. és 2020. december 31. közötti időszak során kidolgozhatnak és végrehajthatnak egy átmeneti nemzeti tervet, amely azon tüzelőberendezésekre vonatkozik, amelyek üzemeltetője az első engedélyt 2002. november 27. előtt szerezte meg, vagy ezen időpont előtt teljes engedélykérelmet nyújtott be, feltéve hogy a berendezést legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték. A terv a hatálya alá tartozó tüzelőberendezések mindegyike tekintetében tartalmazza az adott berendezésnek a következő szennyező anyagok közül egyre vagy többre vonatkozó kibocsátását: nitrogén-oxidok, kén-dioxid és por. A gázturbinák esetében kizárólag az nitrogénoxid-kibocsátás tartozik a terv hatálya alá.

(1) A tagállamok a 2016. január 1. és 2019. június 30. közötti időszak során kidolgozhatnak és végrehajthatnak egy átmeneti nemzeti tervet, amely azon tüzelőberendezésekre vonatkozik, amelyek üzemeltetője az első engedélyt 2002. november 27. előtt szerezte meg, vagy ezen időpont előtt teljes engedélykérelmet nyújtott be, feltéve hogy a berendezést legkésőbb 2003. november 27-ig üzembe helyezték. A terv a hatálya alá tartozó tüzelőberendezések mindegyike tekintetében tartalmazza az adott berendezésnek a következő szennyező anyagok közül egyre vagy többre vonatkozó kibocsátását: nitrogén-oxidok, kén-dioxid és por. A gázturbinák esetében kizárólag az nitrogénoxid-kibocsátás tartozik a terv hatálya alá.

Az átmeneti nemzeti terv nem vonatkozhat az alábbi tüzelőberendezésekre:

Az átmeneti nemzeti terv nem vonatkozhat az alábbi tüzelőberendezésekre:

a) a 33. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó tüzelőberendezések;

a) a 33. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó tüzelőberendezések;

b) kőolaj-finomítókban működő olyan tüzelőberendezések, amelyek a finomító maradékanyagainak gázosításából származó, alacsony fűtőértékű gázokat, illetve a nyersolaj finomításából származó lepárlási és átalakítási maradékanyagokat önmagukban vagy más tüzelőanyagokkal együtt, saját fogyasztás céljából égetik el;

b) kőolaj-finomítókban működő olyan tüzelőberendezések, amelyek a finomító maradékanyagainak gázosításából származó, alacsony fűtőértékű gázokat, illetve a nyersolaj finomításából származó lepárlási és átalakítási maradékanyagokat önmagukban vagy más tüzelőanyagokkal együtt, saját fogyasztás céljából égetik el;

c) a 35. cikk hatálya alá tartozó tüzelőberendezések.

c) a 35. cikk hatálya alá tartozó tüzelőberendezések.

 

d) a 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerinti mentességben nem részesült tüzelőberendezések.

(2) A terv hatálya alá tartozó tüzelőberendezések mentesülhetnek a terv hatálya alá tartozó szennyező anyagokra vonatkozó, a 30. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátási határértékek vagy adott esetben a 31. cikkben említett kéntelenítési arányok betartása alól.

(2) A terv hatálya alá tartozó tüzelőberendezések mentesülhetnek a terv hatálya alá tartozó szennyező anyagokra vonatkozó, a 30. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátási határértékek vagy adott esetben a 31. cikkben említett kéntelenítési arányok betartása alól.

Be kell tartani legalább a tüzelőberendezésre vonatkozó, 2015. december 31-én hatályos engedélyben különösen a 2001/80/EK és a 2008/1/EK irányelv követelményei szerint meghatározott, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó kibocsátási határértékeket.

Be kell tartani legalább a tüzelőberendezésre vonatkozó, 2015. december 31-én hatályos engedélyben különösen a 2001/80/EK és a 2008/1/EK irányelv követelményei szerint meghatározott, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó kibocsátási határértékeket.

A több mint 500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, szilárd tüzelőanyaggal üzemelő azon tüzelőberendezéseknek, amelyek tekintetében az első engedélyt 1987. július 1-jét követően adták ki, teljesíteniük kell az V. melléklet 1. részében meghatározott, a nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határértéket.

A több mint 500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, szilárd tüzelőanyaggal üzemelő azon tüzelőberendezéseknek, amelyek tekintetében az első engedélyt 1987. július 1-jét követően adták ki, teljesíteniük kell az V. melléklet 1. részében meghatározott, a nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határértéket.

(3) Az átmeneti nemzeti terv a hatálya alá tartozó szennyező anyagok mindegyike esetében kibocsátási határértéket állapít meg, amely az egyes berendezések 2010. december 31-i teljes névleges bemenő hőteljesítményének, tényleges éves üzemóráinak és tüzelőanyag-felhasználásának – működésük utolsó tíz évének 2010-ig bezárólag történő átlagolásával való – figyelembevételével meghatározza a terv hatálya alá tartozó valamennyi berendezés maximális éves összkibocsátását.

(3) Az átmeneti nemzeti terv a hatálya alá tartozó szennyező anyagok mindegyike esetében kibocsátási határértéket állapít meg, amely az egyes berendezések 2010. december 31-i teljes névleges bemenő hőteljesítményének, tényleges éves üzemóráinak és tüzelőanyag-felhasználásának – működésük utolsó tíz évének 2010-ig bezárólag történő átlagolásával való – figyelembevételével meghatározza a terv hatálya alá tartozó valamennyi berendezés maximális éves összkibocsátását.

A 2016. évre vonatkozó határértéket a 2001/80/EK irányelv III–VII. mellékletében megállapított, vonatkozó kibocsátási határértékek, vagy adott esetben a 2001/80/EK irányelv III. mellékletében meghatározott kéntelenítési arányok alapján kell kiszámítani. A gázturbinák esetében az e berendezésekre vonatkozóan a 2001/80/EK irányelv VI. mellékletének B. részében megállapított nitrogénoxid-kibocsátási határértéket kell alkalmazni. A 2019. és a 2020. évre vonatkozó határértéket az ezen irányelv V. melléklete 1. részében megállapított, vonatkozó kibocsátási határértékek, vagy adott esetben az V. melléklete 5. részében megállapított, vonatkozó kéntelenítési arányok alapján kell kiszámítani. A 2017. és a 2018. évre vonatkozó határértéket a 2016 és 2019 közötti határértékek lineáris csökkentésével kell meghatározni.

A 2016. évre vonatkozó határértéket a 2001/80/EK irányelv III–VII. mellékletében megállapított, vonatkozó kibocsátási határértékek, vagy adott esetben a 2001/80/EK irányelv III. mellékletében meghatározott kéntelenítési arányok alapján kell kiszámítani. A gázturbinák esetében az e berendezésekre vonatkozóan a 2001/80/EK irányelv VI. mellékletének B. részében megállapított nitrogénoxid-kibocsátási határértéket kell alkalmazni. A 2019. évre vonatkozó határértéket az ezen irányelv V. melléklete 1. részében megállapított, vonatkozó kibocsátási határértékek, vagy adott esetben az V. melléklete 5. részében megállapított, vonatkozó kéntelenítési arányok alapján kell kiszámítani. A 2017. és a 2018. évre vonatkozó határértéket a 2016 és 2019 közötti határértékek lineáris csökkentésével kell meghatározni.

Az átmeneti nemzeti tervben szereplő valamely létesítmény bezárása, vagy az a tény, hogy már nem tartozik a III. fejezet alkalmazási körébe, nem vezethet a terv hatálya alá tartozó többi berendezés teljes éves kibocsátásának emelkedéséhez.

Az átmeneti nemzeti tervben szereplő valamely létesítmény bezárása, vagy az a tény, hogy már nem tartozik a III. fejezet alkalmazási körébe, nem vezethet a terv hatálya alá tartozó többi berendezés teljes éves kibocsátásának emelkedéséhez.

(4) Az átmeneti nemzeti tervnek tartalmaznia kell továbbá a monitoringra és jelentéstételre vonatkozó olyan rendelkezéseket , amelyek megfelelnek a 41. cikk b) pontjával összhangban megállapított végrehajtási szabályoknak, valamint a 2021. január 1-jétől alkalmazandó kibocsátási határértékek időben történő betartásának biztosítását célzó, az egyes berendezésekre irányuló intézkedéseket.

(4) Az átmeneti nemzeti tervnek tartalmaznia kell továbbá a monitoringra és jelentéstételre vonatkozó olyan rendelkezéseket , amelyek megfelelnek a 41. cikk b) pontjával összhangban megállapított végrehajtási szabályoknak, valamint a 2019. július 1-jétől alkalmazandó kibocsátási határértékek időben történő betartásának biztosítását célzó, az egyes berendezésekre irányuló intézkedéseket.

(5) A tagállamok átmeneti nemzeti terveiket legkésőbb 2013. január 1-jéig eljuttatják a Bizottsághoz.

(5) A tagállamok átmeneti nemzeti terveiket legkésőbb 2013. január 1-jéig eljuttatják a Bizottsághoz.

A Bizottság értékeli a terveket, és ha a Bizottság a kézhezvételtől számított 12 hónapon belül nem emel ellene kifogást, az érintett tagállam a tervét elfogadottnak tekinti.

A Bizottság az uniós levegőminőségi célkitűzések és a villamosenergia belső piacán megvalósuló potenciális megkülönböztetés tekintetében értékeli a terveket, és ha a Bizottság a kézhezvételtől számított 12 hónapon belül nem emel ellene kifogást, az érintett tagállam a tervét elfogadottnak tekinti.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely terv nem felel meg a 41. cikk b) pontjával összhangban meghatározott végrehajtási szabályoknak, közli az érintett tagállammal, hogy terve nem elfogadható. A tagállam által a Bizottságnak eljuttatott új tervváltozat értékelése tekintetében a második albekezdésben említett időszak hat hónap.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely terv nem felel meg a 41. cikk b) pontjával összhangban meghatározott végrehajtási szabályoknak, közli az érintett tagállammal, hogy terve nem elfogadható. A tagállam által a Bizottságnak eljuttatott új tervváltozat értékelése tekintetében a második albekezdésben említett időszak hat hónap.

(6) A tagállamok a terv bármely későbbi módosításáról tájékoztatják a Bizottságot.

(6) A tagállamok a terv bármely későbbi módosításáról tájékoztatják a Bizottságot.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  54

A Tanács álláspontja

33 cikk

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

 

 

 

(1) A 2016. január 1. és 2023. december 31. közötti időszak során a tüzelőberendezések az alábbi feltételek teljesülése esetén mentesülhetnek a 30. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátási határértékek és adott esetben a 31. cikkben említett kéntelenítési arányok betartása alól, valamint a 32. cikkben említett átmeneti nemzeti tervbe történő felvételük alól:

(1) A 2016. január 1. és 2020. december 20. közötti időszak során a tüzelőberendezések az alábbi feltételek teljesülése esetén mentesülhetnek a 30. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátási határértékek és adott esetben a 31. cikkben említett kéntelenítési arányok betartása alól, valamint a 32. cikkben említett átmeneti nemzeti tervbe történő felvételük alól:

a) a tüzelőberendezés üzemeltetője az illetékes hatósághoz legkésőbb 2014. január 1-jéig benyújtott írásos nyilatkozatban vállalja, hogy 2016. január 1-jétől kezdődően és legkésőbb 2023. december 31-ével bezárólag nem üzemelteti a berendezést 20 000 üzemórát meghaladó időtartamban;

a) a tüzelőberendezés üzemeltetője az illetékes hatósághoz legkésőbb 2014. január 1-jéig benyújtott írásos nyilatkozatban vállalja, hogy 2016. január 1-jétől kezdődően és legkésőbb 2020. december 31-ével bezárólag nem üzemelteti a berendezést 12 500 üzemórát meghaladó időtartamban;

b) az üzemeltetőnek minden évben nyilvántartást kell benyújtania az illetékes hatósághoz a 2016. január 1-je óta felhasznált üzemórák számáról;

b) az üzemeltetőnek minden évben nyilvántartást kell benyújtania az illetékes hatósághoz a 2016. január 1-je óta felhasznált üzemórák számáról;

c) a tüzelőberendezés 2015. december 31-én hatályos engedélyében különösen a 2008/1/EK és a 2001/80/EK irányelvben foglalt követelményeknek megfelelően megállapított kéndioxid-, nitrogénoxid- és porkibocsátási határértékeket a tüzelőberendezés hátralévő élettartama alatt legalább az előírt szinten kell tartani. A több mint 500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, szilárd tüzelőanyaggal üzemelő azon tüzelőberendezéseknek, amelyek tekintetében az első engedélyt 1987. július 1-jét követően adták ki, teljesíteniük kell az V. melléklet 1. részében meghatározott, a nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határértéket; valamint

c) a tüzelőberendezés 2015. december 31-én hatályos engedélyében különösen a 2008/1/EK és a 2001/80/EK irányelvben foglalt követelményeknek megfelelően megállapított kéndioxid-, nitrogénoxid- és porkibocsátási határértékeket a tüzelőberendezés hátralévő élettartama alatt legalább az előírt szinten kell tartani. A több mint 500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, szilárd tüzelőanyaggal üzemelő azon tüzelőberendezéseknek, amelyek tekintetében az első engedélyt 1987. július 1-jét követően adták ki, teljesíteniük kell az V. melléklet 1. részében meghatározott, a nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határértéket; valamint

d) a tüzelőberendezés nem részesült a 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerinti mentességben.

d) a tüzelőberendezés nem részesült a 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerinti mentességben.

(2) Az egyes tagállamok legkésőbb 2016. január 1-ig megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdés hatálya alá tartozó tüzelőberendezések jegyzékét, beleértve a teljes névleges bemenő hőteljesítményre, a használt tüzelőanyag-fajtákra, valamint a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a por kibocsátási határértékeire vonatkozó információkat. A tagállamok az (1) bekezdés hatálya alá tartozó berendezések tekintetében minden évben eljuttatják a Bizottsághoz a 2016. január 1-je óta felhasznált üzemórák számáról vezetett nyilvántartást.

(2) Az egyes tagállamok legkésőbb 2016. január 1-ig megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdés hatálya alá tartozó tüzelőberendezések jegyzékét, beleértve a teljes névleges bemenő hőteljesítményre, a használt tüzelőanyag-fajtákra, valamint a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a por kibocsátási határértékeire vonatkozó információkat. A tagállamok az (1) bekezdés hatálya alá tartozó berendezések tekintetében minden évben eljuttatják a Bizottsághoz a 2016. január 1-je óta felhasznált üzemórák számáról vezetett nyilvántartást.

3. Az olyan tüzelőberendezések esetében, amelyek …*-án egy kis, szigetüzemben működő rendszer részét képezik, és ezen időpontban a rendszeren belül a villamosenergia-ellátás legalább 35%-áért felelnek, és amelyek műszaki jellemzőik miatt képtelenek megfelelni a 30. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátási határértékeknek, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett üzemórák száma 2020. január 1-jétől kezdődően és legkésőbb 2023. december 31-ével bezárólag 18 000 óra, továbbá az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében említett időpont 2020. január 1.

3. Az olyan tüzelőberendezések esetében, amelyek …*-án egy kis, szigetüzemben működő rendszer részét képezik, és ezen időpontban a rendszeren belül a villamosenergia-ellátás legalább 35%-áért felelnek, és amelyek műszaki jellemzőik miatt képtelenek megfelelni a 30. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátási határértékeknek, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett üzemórák száma 2020. január 1-jétől kezdődően és legkésőbb 2023. december 31-ével bezárólag 18 000 óra, továbbá az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében említett időpont 2020. január 1.

(4) A több, mint 1500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező olyan tüzelőberendezések esetében, amelyek 1986. december 31. előtt kezdték meg működésüket, és amelyek 5800 kJ/kg-nál kisebb nettó fűtőértékkel bíró, 45 tömegszázaléknál nagyobb nedvességtartalmú, 60 tömegszázaléknál nagyobb kombinált nedvesség- és hamutartalmú és a hamuban 10%-nál nagyobb kalciumoxid-tartalmú hazai szilárd tüzelőanyagot égetnek, az (1) bekezdés a) pontjában említett üzemórák száma 32 000 óra.

(4) A több, mint 1500 MW teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező olyan tüzelőberendezések esetében, amelyek 1986. december 31. előtt kezdték meg működésüket, és amelyek 5800 kJ/kg-nál kisebb nettó fűtőértékkel bíró, 45 tömegszázaléknál nagyobb nedvességtartalmú, 60 tömegszázaléknál nagyobb kombinált nedvesség- és hamutartalmú és a hamuban 10%-nál nagyobb kalciumoxid-tartalmú hazai szilárd tüzelőanyagot égetnek, az (1) bekezdés a) pontjában említett üzemórák száma 32 000 óra.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  55

A Tanács álláspontja

35 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Tanács álláspontja

Módosítás

(1) 2023. december 31-ig a tüzelőberendezések az alábbi feltételek teljesülése esetén mentességet kaphatnak a 30. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátási határértékek és a 31. cikkben említett kéntelenítési arányok teljesítése alól:

(1) 2019. december 31-ig a tüzelőberendezések az alábbi feltételek teljesülése esetén mentességet kaphatnak a 30. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátási határértékek és a 31. cikkben említett kéntelenítési arányok teljesítése alól:

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  56

A Tanács álláspontja

46 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

Az olyan hazai szilárd tüzelőanyagot égető hulladék-együttégető tüzelőberendezések esetében, amelyek e tüzelőanyag jellemzői miatt nem tudják betartani a VI. melléklet 4. részében említett, kén-dioxidra vonatkozó kibocsátási határértékeket, a tagállamok ezek helyett az V. melléklet 5. részében rögzített minimális kéntelenítési arányokat alkalmazhatják az említett melléklet 6. részében foglalt megfelelőségi szabályokkal összhangban.

Indokolás

A 2000/76/EK és a 2001/80/EK irányelv szerint a hulladék együttégetése engedélyezett olyan tüzelőberendezésekben, amelyek magas kéntartalmú hazai tüzelőanyagokat használnak fel. A Tanács közös álláspontja lehetővé teszi a magas kéntartalmú szén felhasználását is, noha nem az együttégető művekben. Az erőforrásokkal való takarékoskodás és az egyenlő bánásmód alapján lehetővé kellene tenni a magas kéntartalmú szén együttégető művekben történő – az V. mellékletben meghatározott kéntelenítési feltételek betartásával való – felhasználását is.

Módosítás  57

A Tanács álláspontja

48 cikk – 5 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(5) Amint az Unióban a megfelelő mérési technika rendelkezésre áll, a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban meg kell határozni azt az időpontot, amelytől kezdődően a nehézfémek, dioxinok és furánok levegőbe való kibocsátását folyamatosan mérik.

(5) Amint az Unióban a megfelelő mérési technika rendelkezésre áll, a Bizottság a 76. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kitűzi azt a dátumot, amelytől kezdődően a nehézfémek, dioxinok és furánok levegőbe való kibocsátását folyamatosan mérik.

Módosítás  58

A Tanács álláspontja

72 cikk – 1 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv végrehajtására, a kibocsátásokkal és egyéb szennyezési formákkal, a kibocsátási határértékekkel, az elérhető legjobb technikáknak a 14 és 15. cikknek megfelelő alkalmazásával, valamint a 27. cikkel összhangban az új keletű technikák kifejlesztése és alkalmazása terén elért eredményekkel kapcsolatos reprezentatív adatokra vonatkozó információkat a Bizottság rendelkezésére bocsássák. A tagállamok ezen információkat elektronikus formátumban hozzáférhetővé teszik.

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv végrehajtására, a kibocsátásokkal és egyéb szennyezési formákkal, a kibocsátási határértékekkel, az elérhető legjobb technikáknak a 14 és 15. cikknek megfelelő alkalmazásával, különösen a mentességeknek a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban történő engedélyezésével, valamint a 27. cikkel összhangban az új keletű technikák kifejlesztése és alkalmazása terén elért eredményekkel kapcsolatos reprezentatív adatokra vonatkozó információkat a Bizottság rendelkezésére bocsássák. A tagállamok ezen információkat elektronikus formátumban hozzáférhetővé teszik.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  59

A Tanács álláspontja

72 cikk – 2 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátandó információ típusát, formátumát és a rendelkezésre bocsátás gyakoriságát a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban meg kell határozni. Ez azon konkrét tevékenységek és szennyező anyagok meghatározását is magában foglalja, amelyek tekintetében rendelkezésre kell bocsátani az (1) bekezdésben említett adatokat.

(2) A Bizottság a 76. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja az (1) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátandó információ típusára, formátumára és a rendelkezésre bocsátás gyakoriságára vonatkozó követelményeket. Ez azon konkrét tevékenységek és szennyező anyagok meghatározását is magában foglalja, amelyek tekintetében rendelkezésre kell bocsátani az (1) bekezdésben említett adatokat.

Módosítás  60

A Tanács álláspontja

72 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

a) a 31. cikk hatálya alá tartozó tüzelőberendezések esetében a felhasznált hazai szilárd tüzelőanyag kéntartalmának átlaga, valamint az elért kéntelenítési arány átlaga minden egyes hónapra vonatkozóan; valamint

a) a 31. cikk hatálya alá tartozó tüzelőberendezések esetében a 30. cikk (2) és (3) bekezdésében említett kibocsátási határértékeknek való megfelelés megvalósíthatatlanságának műszaki indokolása, a felhasznált hazai szilárd tüzelőanyag kéntartalmának átlaga, valamint az elért kéntelenítési arány átlaga minden egyes hónapra vonatkozóan; valamint

Indokolás

A Tanács által bevezetett új eltérések módosítása. A speciális kéntelenítési arányokat alkalmazó létesítményekkel rendelkező tagállamoknak műszaki indokolást kell adniuk arról, hogy a szabályos kibocsátási határértékeknek való megfelelés megvalósíthatatlan.

Módosítás  61

A Tanács álláspontja

73 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii alpont

A Tanács álláspontja

Módosítás

ii. intenzív szarvasmarhatartás; valamint

törölve

Indokolás

A Tanács új szövegének törlése.

Módosítás  62

A Tanács álláspontja

73 cikk – 2 bekezdés – a pont – iii alpont

A Tanács álláspontja

Módosítás

iii. trágya szántóföldi kijuttatása; valamint

törölve

Indokolás

A Tanács ezen új szövege most a 15. cikk (4a) (új) bekezdésére vonatkozó módosításba tartozik. A Tanács új szövegének törlése.

Módosítás  63

A Tanács álláspontja

73 cikk – 2 bekezdés – a pont – iii a alpont – iii d alpont (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

iiia. az I. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában említett tevékenységeket folytató létesítmények, különös tekintettel a dioxinokra és furánokra;

 

iiib. az I. melléklet 1.1. és 1.2. pontjában említett tevékenységeket folytató létesítmények, különös tekintettel a higanyra;

 

iiic. az I. melléklet 2.1., 2.2., 2.3. és 2.4. pontjában említett tevékenységeket folytató létesítményekre, különös tekintettel a nehézfémekre és vegyületeikre, mint az arzén, a kadmium, a króm, a cianidok, az ólom, a nikkel, a réz; a dioxinok és a furánok, a perfluor-karbonok, a fenolok, a policiklusos aromás szénhidrogének és a kén-hexafluorid; valamint

 

iiid. az I. melléklet hatálya alá tartozó összes többi olyan létesítmény, amellyel összefüggésben a 2007-es jelentési év szerinti európai szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásban megállapították, hogy az adott I. melléklet szerinti tevékenység az I. melléklet szerinti tevékenységekből származó teljes kibocsátás legalább [20%-át] adja.

Indokolás

A Tanács által bevezetett új szöveg módosítása. Az európai biztonsági háló minimális védelmet biztosít a BAT folyamatosan gyenge végrehajtási aránya ellen. Elengedhetetlen, hogy a Bizottság felmérje az I. melléklet szerinti tevékenységek által okozott teljes kibocsátást, és a kibocsátás megelőzésének elvével összhangban jogalkotási javaslatokat tegyen az összkibocsátásért leginkább felelős ágazatokból származó kibocsátások ellenőrzés alatt tartása érdekében.

Módosítás  64

A Tanács álláspontja

74 cikk

A Tanács álláspontja

Módosítás

Ezen irányelv rendelkezéseinek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazíthatósága érdekében az V. melléklet 3. és 4. részének, a VI. melléklet 2., 6., 7. és 8. részének és a VII. melléklet 5., 6., 7. és 8. részének a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából a Bizottság a 76 cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el.

(1) Ezen irányelv rendelkezéseinek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazíthatósága érdekében a szóbanforgó BAT-dokumentumokban leírtak szerint a Bizottság legkésőbb 12 hónappal a BAT következtetések 13. cikknek megfelelően történő nyilvánosságra hozatalát követően kiegészíti vagy módosítja a kibocsátási határértékekkel kapcsolatos követelményeket és a nyomon követéssel és megfeleltetéssel kapcsolatos szabályokat az ezen irányelv által a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározottak szerint.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  65

A Tanács álláspontja

74 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

(1a) Az (1) bekezdésében említett intézkedések elfogadását megelőzően a Bizottság konzultál az érdekelt ipari és a környezetvédelmet ösztönző nem kormányzati szervezetek képviselőivel, majd jelentést tesz a konzultáció eredményéről és arról, hogy azt hogyan veszi figyelembe.

Indokolás

A megegyezésesmódosítás-csomag része.

Módosítás  66

A Tanács álláspontja

76 cikk – 1 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(1) A Bizottság felhatalmazást kap a 74. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Ez a felhatalmazás az ezen irányelv hatályba lépését követő ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb 6 hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 77. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

(1) A Bizottság felhatalmazást kap a 13. cikk (5) bekezdésében, a 15. cikk (4) bekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésében, a 41. cikkben, a 48. cikk (5) bekezdésében, a 72. cikk (2) bekezdésében és a 74. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amely felhatalmazás az ezen irányelv hatálybalépését követő ötéves időtartamra vonatkozik. A Bizottság legkésőbb hat hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 77. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

Módosítás  67

A Tanács álláspontja

77 cikk – 1 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 74. cikkben említett felhatalmazást.

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (4) bekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésében, a 41. cikkben, a 48. cikk (5) bekezdésében, a 72. cikk (2) bekezdésében és a 74. cikkben megállapított felhatalmazást.

Módosítás  68

A Tanács álláspontja

77 cikk – 2 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(2) Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, legkésőbb a végső határozat meghozatala előtt egy hónappal tájékoztatja arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás indokait.

(2) Annak az intézménynek, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, arra kell törekednie, hogy a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztassa arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás lehetséges indokait.

Módosítás  69

A Tanács álláspontja

77 cikk – 3 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(3) A visszavonásról szóló határozat tartalmazza a visszavonás indoklását, és véget vet a határozatban megjelölt hatáskörök átruházásának. A határozat haladéktalanul, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Módosítás  70

A Tanács álláspontja

78 cikk

A Tanács álláspontja

Módosítás

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben a bejelentés időpontjától kezdődő háromhónapos határidőn belül.

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben a bejelentés időpontjától kezdődő két hónapos határidőn belül. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére a határidő két hónappal meghosszabbodik.

(2) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az annak rendelkezéseiben megállapított időpontban hatályba lép, amennyiben a fenti határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktust, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács ezt az időpontot megelőzően egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást.

(2) Ha a fenti határidő lejártáig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az ott megjelölt időpontban hatályba lép.

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait.

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait.

Módosítás  71

A Tanács álláspontja

I melléklet – bevezető rész – 1 a bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

Az 1.1. pontban említett létesítmények teljes névleges hőteljesítményének kiszámításakor az egészségügyi létesítményekben használt tüzelőberendezések esetében csak a normál üzemi teljesítményt kell figyelembe venni.

Indokolás

Ezt a módosítást az EP az első olvasatban elfogadta. A módosítás felismeri, hogy a kórházaknak jelentős készenléti teljesítményre van szükségük annak érdekében, hogy technikai probléma esetén is biztosított legyen a betegek folyamatos ellátása. A módosítás elkerüli továbbá, hogy a kórházakat a valós kibocsátások helyett a lehetséges kibocsátásokért büntessék.

Módosítás  72

A Tanács álláspontja

I melléklet – bevezető rész – 1 b bekezdés (új)

A Tanács álláspontja

Módosítás

 

Az 1.1. pontban említett létesítmények teljes névleges hőteljesítményének kiszámításakor az 50 MW-nál kisebb névleges hőteljesítménnyel rendelkező és évente legfeljebb 500 órát üzemelő tüzelőberendezéseket nem kell figyelembe venni.

Indokolás

A módosítás visszaállítja a Bizottság eredeti szövegét és az EP első olvasatbeli 63. módosítását, amelyek a (például a kórházakban használt) tartalék generátorok készenléti teljesítményére vonatkoznak. Ezek a berendezések nem okoznak jelentős kibocsátást, hiszen elvileg csak jelentős áramkimaradás esetén és/vagy tesztelés céljával működnek évente néhány óráig. A módosítás kizárja tovább a 3 MW alatti kis berendezéseket, amelyek esetében az előírások alkalmazásának költségei és az adminisztratív terhek aránytalanul meghaladnák az elérhető eredményeket.

Módosítás  73

A Tanács álláspontja

I melléklet – 3.5 pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

3.5. Kerámiatermékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedények, porcelán égetéssel történő előállítása: 75 tonna/nap gyártási kapacitás felett és/ vagy ahol a kemence kapacitása meghaladja a 4 m3-t és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

3.5. Kerámiatermékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedények, porcelán égetéssel történő előállítása: 75 tonna/nap gyártási kapacitás felett és ahol a kemence kapacitása meghaladja a 4 m3-t és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

Indokolás

A módosítás részben visszaállítja az első olvasat 117. módosítását, célja a szöveg egyértelműbbé tétele az „és/vagy” kifejezés „és” szóval történő helyettesítése révén.

Módosítás  74

A Tanács álláspontja

I melléklet – 5.3 pont – b pont –2 bekezdés

A Tanács álláspontja

Módosítás

Amennyiben az egyetlen hulladékkezelési tevékenység az anaerob lebontás, az e tevékenységre vonatkozó kapacitási küszöb napi 100 tonna.

törölve

Módosítás  75

A Tanács álláspontja

V melléklet – 4 rész – 1 pont

A Tanács álláspontja

Módosítás

1. Folyamatos mérés esetén az 1–2. részben meghatározott kibocsátási határértékek abban az esetben tekintendők teljesítettnek, ha a mérési eredmények értékelése az üzemórák számára vonatkoztatva egy naptári éven belül azt mutatja, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesült:

1. Folyamatos mérés esetén az 1–2. részben meghatározott kibocsátási határértékek abban az esetben tekintendők teljesítettnek, ha a mérési eredmények értékelése az üzemórák számára vonatkoztatva egy naptári éven belül azt mutatja, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesült:

a) egyetlen érvényesített havi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékeket;

a) e egyetlen érvényesített napi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékeket;

b) egyetlen érvényesített napi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 110%-át;

 

c) kizárólag szénnel működő kazánokból álló, 50 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések esetében egyetlen érvényesített napi átlagérték sem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 150%-át;

 

d) az érvényesített, órás átlagértékek 95%-a az év folyamán nem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 200%-át.

b) az érvényesített, órás átlagértékek 95%-a az év folyamán nem haladja meg az 1–2. részben foglalt vonatkozó kibocsátási határértékek 200%-át.

Az érvényesített átlagérték meghatározása a 3. rész 10. pontja alapján történik.

Az érvényesített átlagérték meghatározása a 3. rész 10. pontja alapján történik.

Az átlagos kibocsátási határértékek kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 30. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 37. cikkben foglalt időszakok alatt, valamint az indítási és a leállítási időszakban végzett méréseket.

 

Indokolás

Az első olvasat 77. módosításának visszaállítása. Míg a BREF BAT-szintjei napi átlagot tükröznek, az V. melléklet megköveteli a kibocsátási határértékek havi alapon való elérését. Ezenkívül a napi átlagértékek nem haladhatják meg a kibocsátási határérték 110%-át, és az óránkénti átlag 95%-a egy éven keresztül nem haladhatja meg a kibocsátási határértékek több mint kétszeresét. A Bizottság javaslata nem tesz különbséget a 2016 előtti és a 2016 utáni berendezések között. Míg ugyanazok a megfelelési szabályok érvényesek az új és a meglévő berendezésekre, fontos azokat összehangolni a BREF BAT-következtetéseivel, amelyek napi átlagon, nem pedig havi átlagon alapulnak.

Módosítás  76

A Tanács álláspontja

VI melléklet – 6 rész – 2.6 pont – bevezető rész

A Tanács álláspontja

Módosítás

2.6. Az illetékes hatóság az alábbi esetekben a nehézfémek vonatkozásában kétévente egyszeri, a dioxinok és a furánok vonatkozásában évente egyszeri mérést is előírhat:

2.6. Az illetékes hatóság a nehézfémek, dioxinok és furánok vonatkozásában az alábbi esetekben engedélyezheti a mérések évi egyetlen alkalomra való csökkentését:

Indokolás

Reinstatement of first reading amendment 78. It is unacceptable that the proposal lends competent authorities the right to allow no measurements to be taken of heavy metals, dioxins and furan emissions to air based on reports from operators on the quality of wastes. Once monitoring ceases, two of the conditions become irrelevant as monitoring information is not available to assess emissions. We need continuous monitoring system for heavy metal since continuous monitoring of all heavy metals is the only way to ensure that emissions of these highly toxic, persistent and bioaccumulative substances are below the mandatory ELVs.

(1)

HL C 87. E, 2010.4.1., 191. o.

(2)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(3)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

I.         Háttér

Az 1996-os, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (IPPC) szóló irányelv célja a levegőbe, vízbe és földbe az ipari létesítményekből az Európai Unió egész területén távozó kibocsátások megelőzése és ellenőrzése. E cél eléréséhez az IPPC-irányelv szándéka az elérhető legjobb technikák (BAT) – vagyis a gazdaságilag és technikailag életképes technikák, amelyek a leghatékonyabban érik el a környezet magas szintű védelmét – megvalósításának előmozdítása. A legjobb elérhető technikákat az úgynevezett BAT-referenciadokumentumokban (BREF) határozzák meg. Ezek a Bizottságot, a tagállamok hatóságait és más érdekelt feleket magába foglaló információcserével elkészített technikai dokumentumok (a „sevillai folyamat”).

Az IPPC-irányelv mitegy 52 000 ipari létesítményt foglal magába, ami az EU légszennyezésének nagyrészét jelenti. Az IPPC-irányelvnek megfelelően a tagállamok hatóságianak figyelembe kell venniük a BREF-dokumentumokat egyéni ipari létesítményekhez való engedély kiadásához és az egyes létesítmények esetében megállapított kibocsátási értékek (ELVek) meghatározásához. A levegő szennyezésén felül az ipari tevékenységek víz- és földszennyezést, valamint hulladéktermelést is magukkal vonhatnak, ezért integrált megközelítésre van szükség a környezetre gyakorolt teljes hatás megállapításához. 2005-ben a Bizottság felülvizsgálta az IPPC-irányelvet, amelynek eredménye egy, az ipari kibocsátásokkal kapcsolatos irányelvre irányuló javaslat lett, amely hét már létező irányelvet vizsgált felül és olvasztott össze egyetlen, az ipari kibocsátásokkal kapcsolatos irányelvvé. A javaslat célja a jogszabályoknak a nemzeti hatóságok általi hatékonyabb végrehajtása és betartatása volt a magas szintű környezetvédelem elérése érdekében a jogszabályok egyszerűsítése és a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése mellett. Az előadó általában véve támogatta a Bizottság stratégiáját, a következőkre összpontosítva:

- a tagállamokban a végrehajtás és betartatás különbségeinek megszüntetése; a meglévő jogszabályok átültetésében található egyenlőtlenségek veszélybe sodorják a környezetvédelmet és a verseny torzulásához vezetnek;

- az értékes információcsere lehető legmagasabb szintű védelme a „sevillai folyamat” révén;

- a szükségtelen bürokrácia csökkentése.

II.       ELSŐ OLVASAT AZ EP-BEN

Az Európai Parlament első olvasatban 2009. március 10-én fogadta el álláspontját nagy többséggel: 402 igenlő szavazattal 189 ellenében.

Az első olvasati szakaszban fontos probléma volt az, hogy a Bizottság a kibocsátási határértékeket közvetlenül a BAT-dokumentumok alapján határozza meg. Az Európai Parlament véleménye szerint ez nem volt megvalósítható a gyakorlatban. Ez azt eredményezné, hogy a sevillai folyamatra nemkívánatos politikai befolyást fejtenének ki. Az Európai Parlament ezért alapvető változást javasolt, parlamenti ellenőrzés alatt lévő komitológiai bizottság felállítását, amelynek a feladata a kibocsátási határértékeket minimumkövetelmények formájában meghatározó intézkedések meghozatala lenne. A minimumkövetelmények európai biztonsági hálózatot képeznének, amelynek a szabályait semmilyen létesítmény nem szeghetné meg. A helyszínen lévő illetékes hatóságok szintjén a kibocsátásokat korlátozó intézkedéseket az egyes létesítmények számára hozzák, amelyeknek célja az, hogy olyan kibocsátási szinteket érjenek el, amelyek átlagosan megfelelnek a BAT-referenciadokumentumokban szereplő követelményeknek akkora mozgástérrel, hogy megfelelően figyelembe lehessen venni a helyi körülményeket. E rendelkezéssel az volt a cél, hogy azzal a problémával foglalkozzék, hogy a kibocsátásokban keletkező, a legjobb elérhető technikák leírásával társított szinteket túllépő csúcsértékek normális működés közben is keletkezhetnek, például egy létesítmény elindításakor. Az európai biztonsági hálózat által megszabott plafonértékeket azonban semmilyen körülmények között nem szabad átlépni. E javaslat egyensúlyt teremt az ipari létesítmények számára az engedélyek kiadására vonatkozó európai normák bevezetése és a tagállamok számára létfontosságú mozgástér megengedése között, hogy figyelembe lehessen venni egy adott létesítmény technikai jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezeti feltételeket.

III.      MÁSODIK OLVASAT

A Tanács ipari kibocsátásokkal kapcsolatos irányelvre vonatkozó álláspontjának első olvasata 2010. február 15-én került elfogadásra. Míg az Európai Parlament első olvasatban kifejtett álláspontjának célja az IPPC-irányelv jobb végrehajtása volt, az előadó álláspontja szerint a Tanács álláspontjában bizonyos új rendelkezések ellenkező irányba haladnak. A Tanács álláspontja nem fogadta el az európai biztonsági hálózat ötletét a kibocsátási határértékek tekintetében, hanem nagyobb rugalmasságot vezetett be a nagy tüzelőberendezések (LCP-k) számára, hogy azok megfelelhessenek az V–VIII. mellékletben foglalt határértékeknek.

Az előadó második olvasattal kapcsolatos jelentésében a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartja az Európai Parlament első olvasatban megfogalmazott véleményét, mivel az első olvasatban megfogalmazott véleményt nagy többséggel fogadták el. Az első olvasatban elfogadott módosítások közül sokat visszaállítottunk. Az európai biztonsági hálózat tekintetében az előadó új javaslatot tett, fenntartva azt a célt, hogy magas szintű környezetvédelmet, valamint az Unióban a meglévő jogszabályok átültetésében fellelhető aránytalanságok által okozott versenytorzulások orvoslását biztosítani lehessen. Az előadó azt javasolja, hogy fektessenek le Uniószerte a kibocsátási határértékekre vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint a BAT-következtetéseken alapuló, a nyomon követésre és a megfelelésre vonatkozó szabályokat, de csak azokra a tevékenységekre, amelyek esetében uniós fellépésre van szükség a következő kritériumok alapján:

a) az adott szektornak a környezet egészére gyakorolt hatása;

b) a BAT végrehajtásának állapota a szóbanforgó szektorban.

Viszonzásképp az előadó csökkenti a számos eltérési rendelkezést a Tanács álláspontjában. Derogációra csak kivételes esetben kerülhet sor. Az úgynevezett átmeneti nemzeti terv (TNP), amelyet a tagállamok végrehajthatnak, hogy az LCP-knek öt további évet adjanak az V. mellékletben lefektetett kibocsátási határértékek végrehajtásához, túl nagy rugalmasságot biztosít. Versenytorzuláshoz vezethet az Unióban, mivel bizonyos tüzelőberendezések esetében már befektettek az adott kibocsátási határértékeknek való megfelelés érdekében. Továbbá, nem mindegyik tagállam fog átmeneti nemzeti tervet megvalósítani. A „korlátozott élettartammal kapcsolatos eltérés” versenytorzuláshoz vezethet az Unióban. A 20 000 működési órányi élettartammal rendelkező tüzelőberendezéseknek nem kell befektetniük az elérhető legjobb technikákba ahhoz, hogy megfeleljenek az V. mellékletben lefektetett kibocsátási határértékeknek. Ezenkívül a korlátozott élettartammal kapcsolatos eltérés veszélybe sodorja a Bizottság „légszennyezésre vonatkozó tematikus stratégiáját”, amelynek célja többek között az SO2-kibocsátás 82%-kal és az NOx-kibocsátás 60%-kal történő csökkentése 2020-ig, a 2000. évi szintekhez képest. Ez okból az előadó azt is javasolja, hogy korlátozzuk a távfűtési berendezésekre vonatkozó rendelkezést, ami ne legyen 2020-nál később.

Az előadó nem támogatja a jogszabályok piaci alapú eszközök bevezetésével történő további bonyolítását az irányelv céljai elérése érdekében. A piacalapú eszközök – például a kereskedelem – végrehajtása, a kibocsátási határértékek megállapításán felül csak korlátozott további kibocsátáscsökkentést eredményezne aránytalan költségek árán.


ELJÁRÁS

Cím

Ipari kibocsátások (a szennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás)

Hivatkozások

11962/3/2009 – C7-0034/2010 – 2007/0286(COD)

Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám

10.3.2009                     T6-0093/2009

A Bizottság javaslata

COM(2007)0844 - C6-0002/2008

A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja

11.3.2010

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

11.3.2010

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Holger Krahmer

21.2.2008

 

 

Vizsgálat a bizottságban

17.3.2010

 

 

 

Az elfogadás dátuma

4.5.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

13

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

János Áder, Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sandrine Bélier, Sergio Berlato, Martin Callanan, Nessa Childers, Chris Davies, Esther de Lange, Bas Eickhout, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Holger Krahmer, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Gilles Pargneaux, Andres Perello Rodriguez, Sirpa Pietikäinen, Mario Pirillo, Pavel Poc, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Daciana Octavia Sârbu, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Catherine Soullie, Salvatore Tatarella, Anja Weisgerber, Glenis Willmott, Sabine Wils

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Tadeusz Cymański, Matthias Groote, Jiří Maštálka, Miroslav Mikolášik, Bill Newton Dunn, Renate Sommer, Bart Staes, Michail Tremopoulos, Marita Ulvskog, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

George Sabin Cutaş, Francesco Enrico Speroni

Benyújtás dátuma

6.5.2010

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat