AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv elfogadása tekintetében a Tanács által első olvasatban elfogadott álláspontról

10.5.2010 - (17279/3/2009 – C7‑0075/2010 – 2008/0192(COD)) - ***II

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Előadó: Astrid Lulling

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv elfogadása tekintetében a Tanács által első olvasatban elfogadott álláspontról

(17279/3/2009 – C7‑0075/2010 – 2008/0192(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjára (17279/3/2009 – C7-0075/2010),

–   tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatra (COM(2008)0636),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 141. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0341/2008),

–   tekintettel első olvasatban elfogadott álláspontjára[1],

–   tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére és 157. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 66. cikkére,

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság második olvasatra szóló ajánlására (A7-0146/2010),

1.  elfogadja az alább ismertetett, második olvasatbeli álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 A Tanács álláspontja 4 preambulumbekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(4) Az Európai Parlament következetesen felhívta a Bizottságot arra, hogy vizsgálja felül a 86/613/EGK irányelvet, különösen az önálló vállalkozó nők anyasága védelmének megerősítése és a mezőgazdaságban az önálló vállalkozók házastársai helyzetének javítása érdekében.	(4) Az Európai Parlament következetesen felhívta a Bizottságot arra, hogy vizsgálja felül a 86/613/EGK irányelvet, különösen az önálló vállalkozó nők anyasága védelmének megerősítése és az önálló vállalkozók házastársai helyzetének javítása érdekében.
Indokolás
Semmi sem indokolja az alkalmazási kör leszűkítését a mezőgazdaság területére. A módosítás átveszi az első olvasat során, 2009. május 6-án elfogadott 1. módosítás tartalmát.
Módosítás  2 A Tanács álláspontja 4 a preambulumbekezdés (új)
A Tanács álláspontja	Módosítás
	(4a) Az Európai Parlament az önálló vállalkozói tevékenységet folytatóknak segítséget nyújtó házastársak helyzetéről szóló 1997. február 21-i állásfoglalásában1 már kifejtette álláspontját e kérdésekben.
	1 HL C 85., 1997.3.17., 186. o.
Indokolás
A módosítás átveszi az első olvasat során, 2009. május 6-án elfogadott 2. módosítás tartalmát.
Módosítás  3 A Tanács álláspontja 16 preambulumbekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(16) A szociális védelmi rendszerhez hozzáféréssel rendelkező önálló vállalkozók házastársainak vagy – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársainak, a családi vállalkozás tevékenységeiben való részvételükre tekintettel, szintén jogosultságot kell biztosítani arra, hogy szociális védelemben részesüljenek. A tagállamokat fel kell kérni, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket e szociális védelemnek a nemzeti joggal összhangban történő megszervezése érdekében. Különösen, a tagállamok feladata arról dönteni, hogy e szociális védelmet kötelező vagy önkéntes alapon kell-e megvalósítani. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez a szociális védelem arányos lehet az önálló vállalkozó tevékenységeiben való részvétel mértékével és/vagy a hozzájárulás szintjével. Ezen irányelv sérelme nélkül a tagállamok fenntarthatnak olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek a meghatározott szociális védelmi rendszerekhez vagy a védelem egy bizonyos szintjéhez – többek között a különleges finanszírozási feltételekhez – való hozzáférést az önálló vállalkozók vagy szakmák bizonyos csoportjaira korlátozzák, feltéve hogy biztosított a hozzáférés egy általános rendszerhez.	(16) A szociális védelmi rendszerhez hozzáféréssel rendelkező önálló vállalkozók házastársainak vagy – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársainak, a családi vállalkozás tevékenységeiben való részvételükre tekintettel, szintén jogosultságot kell biztosítani arra, hogy szociális védelemben részesüljenek. A tagállamokat fel kell kérni, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket e szociális védelemnek a nemzeti joggal összhangban történő megszervezése érdekében. Különösen, a tagállamok feladata arról dönteni, hogy e szociális védelmet kötelező vagy önkéntes alapon kell-e megvalósítani. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez a szociális védelem arányos lehet az önálló vállalkozó tevékenységeiben való részvétel mértékével és/vagy a hozzájárulás szintjével.
Indokolás
A módosítás célja megakadályozni olyan rendelkezések bevezetését, amelyek révén korlátozható a szociális védelemhez való hozzáférés.
Módosítás  4 A Tanács álláspontja 17 preambulumbekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(17) A gyermeket váró önálló vállalkozók és az önálló vállalkozók gyermeket váró házastársainak és – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársainak a gazdasági és fizikai sebezhetősége szükségessé teszi, hogy megadják számukra az anyasági ellátásokhoz való jogot. A tagállamok továbbra is jogosultak kialakítani ezen ellátások körét, beleértve a hozzájárulások szintjének, valamint az ellátásokra és a kifizetésekre vonatkozó valamennyi szabály meghatározását is, feltéve hogy teljesülnek az ezen irányelvben előírt minimumkövetelmények. Meghatározhatják különösen azt, hogy a szülés előtt és/vagy után, mely időszakban kell biztosítani az anyasági ellátásokhoz való jogot. Továbbá, a hozzájárulások és/vagy az ellátások megállapításakor figyelembe lehet venni a szóban forgó személy vagy család gazdasági helyzetét is.	(17) A gyermeket váró önálló vállalkozók és az önálló vállalkozók gyermeket váró házastársainak és – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársainak a gazdasági és fizikai sebezhetősége szükségessé teszi, hogy megadják számukra az anyasági ellátásokhoz való jogot. A tagállamok továbbra is jogosultak kialakítani ezen ellátások körét, beleértve a hozzájárulások szintjének, valamint az ellátásokra és a kifizetésekre vonatkozó valamennyi szabály meghatározását is, feltéve hogy teljesülnek az ezen irányelvben előírt minimumkövetelmények. Meghatározhatják különösen azt, hogy a szülés előtt és/vagy után, mely időszakban kell biztosítani az anyasági ellátásokhoz való jogot.
Indokolás
A módosítás célja, hogy a bevezetendő kritérium ne legyen túlságosan széles körű, azaz ne terjedjen ki a személy vagy a család gazdasági helyzetére, mivel ez a kritérium nem jellemző a szociális terület jogszabályi rendelkezéseire.
Módosítás  5 A Tanács álláspontja 17 a preambulumbekezdés (új)
A Tanács álláspontja	Módosítás
	(17a) Az önálló vállalkozó nők, az önálló vállalkozók női házastársai vagy – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – nőnemű élettársai számára biztosított anyasági ellátás időtartama megegyezik az alkalmazottaknak az EU-ban jelenleg járó szülési szabadság hosszával. Ha az alkalmazottaknak járó szülési szabadság hossza módosulna az EU-ban, úgy a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jelenti, hogy a 2. cikkben szereplő önálló női vállalkozók, nőnemű házastársaik vagy élettársaik számára biztosított anyasági ellátás időtartamát is módosítani kell-e.
Indokolás
A módosítás célja figyelembe venni a foglalkoztatottak anyasági védelme terén bekövetkező változásokat, lehetővé téve az önálló vállalkozó nőknek, valamint az önálló vállalkozók házastársainak és – amennyiben a nemzeti jog e kapcsolatot elismeri – élettársainak biztosított anyasági juttatások időtartamának módosítását, amennyiben a Bizottság értékelő jelentése erre irányuló javaslatot tartalmaz.
Módosítás  6 A Tanács álláspontja 18 preambulumbekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(18) Az önálló vállalkozói tevékenység sajátosságainak figyelembevétele érdekében az önálló vállalkozó nők, valamint az önálló vállalkozók nőnemű házastársai vagy – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – nőnemű élettársai számára lehetőség szerint hozzáférést kell biztosítani a keresőtevékenység terhesség vagy anyaság miatti megszakítását lehetővé tevő ideiglenes helyettesítést biztosító, meglévő szolgáltatásokhoz vagy bármely meglévő nemzeti szociális szolgáltatáshoz. Az említett szolgáltatásokhoz való hozzáférés az anyasági juttatás alternatívája lehet, vagy annak részét képezheti.	(18) Az önálló vállalkozói tevékenység sajátosságainak figyelembevétele érdekében az önálló vállalkozó nők, valamint az önálló vállalkozók nőnemű házastársai vagy – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – nőnemű élettársai számára hozzáférést kell biztosítani a keresőtevékenység terhesség vagy anyaság miatti megszakítását lehetővé tevő ideiglenes helyettesítést biztosító, meglévő szolgáltatásokhoz vagy bármely meglévő nemzeti szociális szolgáltatáshoz. Az említett szolgáltatásokhoz való hozzáférés az anyasági juttatás alternatívája lehet, vagy annak részét képezheti.
Indokolás
A nemzeti szinten létező ideiglenes helyettesítést biztosító szolgáltatásokhoz vagy szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést nem szabad olyan kritérium révén korlátozni, amely nem kellően pontos vagy azonosítható.
Módosítás  7 A Tanács álláspontja 19 preambulumbekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(19) A jóléti rendszerek hatékonyságának és eredményességének növelése – elsősorban jobb ösztönzőkkel, hatékonyabb igazgatással és értékeléssel, valamint a kiadási programok rangsorolásával – alapvető fontosságúvá vált az európai szociális modellek hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának szempontjából. Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedések megtervezésekor a tagállamoknak külön figyelmet kell fordítaniuk szociális védelmi rendszereik minőségének és hosszú távú fenntarthatóságának javítására és biztosítására.	törölve
Indokolás
A módosítás részben átveszi az első olvasat során, 2009. május 6-án elfogadott 8. módosítást. Általános jellegű szöveg, a kérdéskörre vonatkozó többi jogszabályban nem szerepel.
Módosítás  8 A Tanács álláspontja 20 preambulumbekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(20) Azon személyek számára, akik nemi hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönbözetést szenvedtek el, biztosítani kell a jogi védelem megfelelő eszközeit. A hatékonyabb védelem biztosításához az egyesületeket, szervezeteket és egyéb jogi személyeket fel kell jogosítani arra, hogy a tagállamok által meghatározott módon - a bíróság előtti képviseletre és védelemre vonatkozó nemzeti eljárási szabályok sérelme nélkül –az áldozat nevében vagy érdekében részt vehessenek az eljárásokban.	(20) Azon személyek számára, akik nemi hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönbözetést szenvedtek el, biztosítani kell a jogi védelem megfelelő eszközeit. A hatékonyabb védelem biztosításához az egyesületeket, szervezeteket és egyéb jogi személyeket fel kell jogosítani arra, hogy a tagállamok által meghatározott módon - a bíróság előtti képviseletre és védelemre vonatkozó nemzeti eljárási szabályok sérelme nélkül –az áldozat nevében vagy érdekében részt vehessenek az eljárásokban.
Módosítás  9 A Tanács álláspontja 21 preambulumbekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(21) Az önálló vállalkozóknak és az önálló vállalkozók házastársainak és – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársainak a nemi alapú hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmét meg kell erősíteni az egyes tagállamokban olyan szerv(ek) létrehozása által, amely(ek) hatásköre kiterjed a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő problémák elemzésére, a lehetséges megoldások tanulmányozására és az áldozatoknak biztosított gyakorlati segítségnyújtásra. E szerv(ek) megegyezhet(nek) az emberi jogok védelmével, illetve az egyén jogainak védelmével, továbbá az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásával nemzeti szinten megbízott intézményekkel.	(21) Az önálló vállalkozóknak és az önálló vállalkozók házastársainak és – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársainak a nemi alapú hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmét meg kell erősíteni az egyes tagállamokban olyan szerv(ek) létrehozása által, amely(ek) hatásköre kiterjed a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő problémák elemzésére, a lehetséges megoldások tanulmányozására és az áldozatoknak biztosított gyakorlati segítségnyújtásra. E szerv(ek) megegyezhet(nek) az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásával nemzeti szinten megbízott intézményekkel.
Indokolás
A módosítás részben átveszi az első olvasat során, 2009. május 6-án elfogadott 9. módosítást, mivel nem lenne célszerű összekeverni az emberi jogok kérdéseit a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmóddal.
Módosítás  10 A Tanács álláspontja 5 cikk
A Tanács álláspontja	Módosítás
Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 157. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamok fenntarthatnak vagy elfogadhatnak intézkedéseket annak érdekében, hogy a munka világában biztosítsák a férfiak és nők közötti teljes egyenlőséget a gyakorlatban is, például a nők vállalkozói tevékenységének előmozdítása céljából.	Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 157. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamok fenntarthatnak vagy elfogadhatnak intézkedéseket annak érdekében, hogy a munka világában biztosítsák a férfiak és nők közötti teljes egyenlőséget a gyakorlatban is, például a nők vállalkozói kezdeményezéseinek előmozdítása céljából.
Módosítás  11 A Tanács álláspontja 7 cikk – 2 bekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(2) A tagállamok dönthetnek arról, hogy az (1) bekezdésben említett szociális védelmet kötelező vagy önkéntes alapon valósítják meg. Ennek megfelelően a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezt a szociális védelmet csak a 2. cikk b) pontjában említett házastársak és élettársak kérelmére lehessen megadni.	(2) A tagállamok dönthetnek arról, hogy az (1) bekezdésben említett szociális védelmet kötelező vagy önkéntes alapon valósítják meg.
Módosítás  12 A Tanács álláspontja 8 cikk – 1 bekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az önálló vállalkozó nők és a 2. cikkben említett nőnemű házas- és élettársak – a nemzeti joggal összhangban – megfelelő anyasági juttatásban részesülhessenek, amely lehetővé teszi a keresőtevékenység terhesség vagy anyaság miatti, legalább 14 héten át tartó megszakítását.	(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az önálló vállalkozó nők és a 2. cikkben említett nőnemű házas- és élettársak – a nemzeti joggal összhangban – elegendő anyasági juttatásban részesülhessenek, amely lehetővé teszi a keresőtevékenység terhesség vagy anyaság miatti, legalább 14 héten át tartó megszakítását.
Indokolás
A „megfelelő” juttatás szubjektív megítélést tükröz, míg az „elegendő” kifejezi, hogy a tagállam felmérte az anyasággal és a kereső tevékenység szüneteltetésével járó átlagos költségeket, és ezekkel egyenértékű juttatást nyújt.
Módosítás  13 A Tanács álláspontja 8 cikk – 2 bekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(2) A tagállamok dönthetnek arról, hogy az (1) bekezdésben említett anyasági juttatást kötelező vagy önkéntes alapon adják-e meg. Ennek megfelelően a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezt a juttatást csak az önálló vállalkozó nők és a 2. cikkben említett nőnemű házastársak és élettársak kérelmére lehessen megadni.	(2) A tagállamok dönthetnek arról, hogy az (1) bekezdésben említett anyasági juttatást kötelező vagy önkéntes alapon adják-e meg.
Módosítás  14 A Tanács álláspontja 8 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Tanács álláspontja	Módosítás
(3) Az (1) bekezdésben említett juttatás akkor tekintendő megfelelőnek, ha legalább az alábbiakkal egyenértékű jövedelmet biztosít:	(3) Az (1) bekezdésben említett juttatás akkor tekintendő elegendőnek, ha legalább az alábbiakkal egyenértékű jövedelmet biztosít:
Indokolás
A „megfelelő” juttatás szubjektív megítélést tükröz, míg az „elegendő” kifejezi, hogy a tagállam felmérte az anyasággal és a kereső tevékenység szüneteltetésével járó átlagos költségeket, és ezekkel egyenértékű juttatást nyújt.
Módosítás  15 A Tanács álláspontja 8 cikk – 4 bekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(4) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az önálló vállalkozó nők és a 2. cikkben említett nőnemű házas- és élettársak lehetőség szerint hozzáférjenek a fennálló, ideiglenes helyettesítést biztosító szolgáltatásokhoz vagy bármely meglévő nemzeti szociális szolgáltatásokhoz. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ezen szolgáltatásokhoz való hozzáférés az e cikk (1) bekezdésében említett juttatás alternatíváját jelenti, vagy annak részét képezi.	(4) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az önálló vállalkozó nők és a 2. cikkben említett nőnemű házas- és élettársak hozzáférjenek a fennálló, ideiglenes helyettesítést biztosító szolgáltatásokhoz vagy bármely meglévő nemzeti szociális szolgáltatásokhoz. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ezen szolgáltatásokhoz való hozzáférés az e cikk (1) bekezdésében említett juttatás alternatíváját jelenti, vagy annak részét képezi.
Indokolás
A nemzeti szinten létező ideiglenes helyettesítést biztosító szolgáltatásokhoz vagy szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést nem szabad olyan kritérium révén korlátozni, amely nem kellően pontos vagy azonosítható.
Módosítás  16 A Tanács álláspontja 11 cikk – 1 bekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(1) A tagállamok kijelölnek egy vagy több olyan szervet, és meghozzák vonatkozásukban a szükséges intézkedéseket, amelyek elősegítik, elemzik, ellenőrzik és támogatják a valamennyi személlyel szembeni egyenlő, nemi alapú hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódot. Ezek a szervek az emberi jogok vagy az egyének jogainak védelmére vagy az egyenlő bánásmód elvének végrehajtásával nemzeti szinten megbízott intézmények részét is képezhetik.	(1) A tagállamok foganatosítják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2006/54/EK irányelv 20. cikkének megfelelően kijelölt egy vagy több szerv is illetékes legyen valamennyi, az ezen irányelv hatálya alá tartozó személlyel szembeni egyenlő, nemi alapú hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód elemzésére, ellenőrzésére és támogatására.
Indokolás
A módosítás részben átveszi az első olvasat során, 2009. május 6-án elfogadott 9. módosítást, amely hivatkozik a 2006/54/EK irányelvnek az egyenlő bánásmódért felelős szerveket meghatározó 20. cikkére.
Módosítás  17 A Tanács álláspontja 15 cikk – 1 bekezdés
A Tanács álláspontja	Módosítás
(1) A tagállamok …-ig* minden rendelkezésre álló információt közölnek a Bizottsággal ezen irányelv alkalmazására vonatkozóan.	(1) A tagállamok …-ig* minden rendelkezésre álló információt közölnek a Bizottsággal ezen irányelv alkalmazására vonatkozóan.
A Bizottság legkésőbb ...-ig** összefoglaló jelentést készít, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Amennyiben szükséges, a jelentéshez csatolni kell az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatokat.	A Bizottság legkésőbb ...-ig** összefoglaló jelentést készít, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés figyelembe veszi a foglalkoztatottaknak járó szülési szabadság időtartamát illetően bekövetkezett jogszabályi változásokat. Amennyiben szükséges, a jelentéshez csatolni kell az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatokat.
___________	___________
* HL: Kérjük, illessze be az időpontot: az irányelv hatályba lépése után hat évvel.	* HL: Kérjük, illessze be az időpontot: az irányelv hatálybalépése után öt évvel.
** HL: Kérjük, illessze be az időpontot: az irányelv hatályba lépése után hét évvel.	** HL: Kérjük, illessze be az időpontot: az irányelv hatálybalépése után hat évvel.
Indokolás
A módosítás az első olvasat során, 2009. május 6-án elfogadott 25. módosítással azonos okból kerül előterjesztésre, mivel a javasolt hat-, illetve hétéves időszak túlságosan hosszú.

• [1]  Elfogadott szövegek, 2009.5.6., P6_TA(2009)0364.

INDOKOLÁS

Bevezető

Az 1986. december 11-i irányelv[1] nem érte el a célkitűzéseit, mert túlzottan bátortalan volt. A 90-es években elfogadott állásfoglalásokban és jelentésekben az Európai Parlament ismétlődően követelte az irányelv javítását.

Annak ellenére, hogy a Parlament újra és újra emlékeztetett azon nagyon részletes javaslataira, hogy biztosítsák az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők, valamint házastársaik és elismert élettársaik közötti egyenlő bánásmódot, a Bizottság 2008. októberig várt a 86/613/EGK irányelv hatályon kívül helyezésére irányuló javaslatával és azzal, hogy benyújtson az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy irányelvre irányuló javaslatot[2], amelynek konkrét jogalapja az EK-Szerződés 141. cikke (ma az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikke). Ez csak azokra a szempontokra vonatkozik, amelyekkel nem foglalkoznak időközben elfogadott más, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvét végrehajtó irányelvek[3].

Az európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat fontos előrelépést jelentett az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők, köztük a segítő házastársak közötti egyenlő bánásmódot kimondó elv alkalmazása szempontjából. Javaslatot tett például a nők önálló vállalkozói tevékenysége előtt álló akadályok felszámolására, többek között az alulreprezentált nem önálló vállalkozói tevékenységének elősegítését célzó pozitív lépések és egyedi intézkedések révén. A vállalkozásalapítási előírások kapcsán olyan kötelező intézkedések bevezetését javasolta a tagállamoknak, amelyeknek köszönhetően a nemzeti jog a jövőben nem tilthatja meg a házastársak vagy élettársak közös vállalatalapítását A javaslat garantálta volna az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nők, valamint a segítő házastársak és élettársak anyasági védelmét (a 92/85/EGK irányelv által előírt szülési szabadsághoz való jogot, betegség esetén legalább a nemzeti szabályozás által előírt juttatással azonos szintű juttatáshoz való jogot, illetve a juttatás alternatívájaként ideiglenes hozzáférést a helyettesítést biztosító szolgáltatásokhoz). Az önálló vállalkozókéval azonos társadalombiztosítási szintet garantált volna a segítő házastársak számára, az önálló vállalkozókra vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek mellett. A javaslat ugyanakkor nem változtatta volna meg az önálló vállalkozók házastársaira vonatkozó rendszer önkéntes és hozzájáruláson alapuló jellegét.

A Parlament első olvasata

A Parlament az első olvasat alkalmával üdvözölte az irányelvre irányuló javaslatot, olyan módosításokat javasolva, amelyek megerősítették volna a Bizottság javaslatát, és amelyek révén kötelezőbb jellegű, a segítő házastársak számára nyújtott garanciák minimális szintjét meghatározó szabályozás született volna.

Ami az irányelv-javaslat alkalmazását illeti, az önálló vállalkozók segítő házastársai és elismert élettársai vonatkozásában – e foglalkoztatotti csoport nem homogén jellegére való tekintettel – a Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy az alkalmazási kör ne korlátozódjon pusztán a mezőgazdaság területén jövedelemszerzési céllal önálló vállalkozói tevékenységet folytatókra: e foglalkoztatási forma ugyan a mezőgazdaságban a legelterjedtebb, de ugyanez jellemző a kézműiparban, a kereskedelemben, a kis- és középvállalkozásokban és a szellemi szabadfoglalkozásúak körében is többségben van (az EP 1. és 10. módosítása). Az alulreprezentált nem önálló vállalkozói tevékenységét megkönnyítő intézkedéseket vagy egyedi előnyöket illetően a Parlament támogatja a Bizottság javaslatát, ám véleménye szerint pozitív fellépésként kell megerősíteni azt (az EP 4. módosítása, az irányelv-javaslat (10) preambulumbekezdése és 4. cikke).

Mivel a segítő házastársak a legtöbb tagállamban még mindig nem rendelkeznek külön jogállással, munkájukat nem ismerik el, és társadalombiztosítási fedezetük csupán közvetett jogosultság, ahelyett hogy önálló jogon részesülnének benne, a Parlament szerint pontosan körülhatárolt módon el kell ismerni szakmai jogállásukat és meg kell határozni jogosultságaikat, ezért erre irányuló javaslatot tett a tagállamoknak (az EP 3. és 18. módosítása). Mivel ez is szorosan kapcsolódik munkájuk elismeréséhez, a Parlament támogatta az irányelv-javaslat (13) preambulumbekezdésének és 6. cikkének oly módon történő módosítását (14. és 40. módosítás), hogy egyrészt garantálni lehessen társadalombiztosítási rendszerhez való csatlakozás lehetőségét az önálló vállalkozókra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett, és lehetetlenné váljon az ez alóli önkéntes kimaradás, vagyis a csatlakozás váljon kötelezővé, még abban az esetben is, ha a járulékokat átalányalapon kell kiszámítani. Célként tűzte ki azt is, hogy a társadalombiztosítási járulékok – például működési költségként elszámolva – levonhatók legyenek az adóból. Ami a szülési szabadságot illeti, a Parlament azt a megoldást támogatta, hogy ennek részleteit igazítsák hozzá a segítő házastársak sajátos helyzetéhez, mivel e szabadság időtartama nem haladhatja meg a 92/85/EGK tanácsi irányelvben rögzített időtartamot (15. módosítás).

Az első olvasat alkalmával a Parlament úgy vélte, hogy nehezen fogadhatók el a Bizottság azon javaslatai (10. cikk), amelyek összemossák a hatásköröket az emberi jogok és a nemen alapuló megkülönböztetések terén. A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód az egész népességet érinti, nem csupán az egyéb alapokon – mint például faj, vallás stb. – megkülönböztetett kisebbségeket. Ezért az ezen irányelv helyes alkalmazásáról gondoskodó intézménynek kell illetékességet kapnia az alkalmazott férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelveket illetően, és nem egy, az emberi jogok védelmével foglalkozó szervezetnek (9. módosítás).

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja

A tanácsi álláspont részben átveszi a Parlament első olvasatban kialakított álláspontját, olykor más megfogalmazással vagy szerkezetben; hiszen a Tanács elfogadott tíz első olvasatbeli parlamenti módosítást (4. és 9. módosítás részben elfogadva, 12., 13. és 39., valamint 18., 22., 23., 27. és 28.).

E módosítások különösen az alulreprezentált nem önálló vállalkozói tevékenységének gyakorlását ösztönző intézkedésekre és egyedi előnyökre vonatkoznak (olykor pozitív akciók erőteljesebb formájában), valamint a nők vállalkozói tevékenységének előmozdítását érintik, mivel a javaslat célul tűzi ki, hogy a házastársak korlátozások nélkül hozhassanak létre közös vállalkozásokat, továbbá új rendelkezést illeszt be arról, hogy mindezt integrálni kell a férfiak és nők közötti egyenlőséggel kapcsolatos különféle politikákba, stb. Meg kell állapítani, hogy a tanácsi álláspont (8) preambulumbekezdése átveszi azt a javaslatot, hogy az önálló vállalkozók házastársainak vagy elismert élettársainak munkáját is ismerjék el.

A Tanács álláspontja leginkább az önálló vállalkozók házastársainak és elismert élettársainak társadalombiztosítása vonatkozásában tér el az olvasatban elfogadott parlamenti állásponttól. A Tanács véleménye szerint a társadalombiztosítási fedezetet a tagállamok kötelező vagy önkéntes alapon is megvalósíthatják (a tanácsi álláspont új 7. cikke). A Tanács nem fogadta el továbbá a Bizottság azon – a Parlament által is átvett – javaslatát, hogy az önálló vállalkozók házastársai és elismert élettársai „legalább megegyező” szintű védelmet élvezzenek. A Tanács úgy vélte, hogy maguknak a tagállamoknak kell megszervezniük – saját nemzeti jogukkal összhangban – ezt a szociális védelmet, és a tagállamoknak kell dönteniük többek között arról, hogy ez a szociális védelem arányos lehet-e az önálló vállalkozó tevékenységeiben való részvétel és/vagy hozzájárulás mértékével (a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjának (16) preambulumbekezdése).

A szülési szabadság vonatkozásában a tanácsi álláspont a nemzeti joggal összhangban lehetővé tenné, hogy az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nők, valamint az önálló vállalkozók házastársai és elismert élettársai anyasági juttatásban részesüljenek, amelynek révén legalább tizennégy hétre felfüggeszthetik szakmai tevékenységüket terhesség vagy gyermekszülés esetén. Mivel minimális előírásokat rögzítő irányelvről van szó, a Tanács nem vette át a maximális időtartamra vonatkozóan az első olvasatban tett parlamenti javaslatot (amely szerint az időtartam nem haladhatta volna meg a 92/85/EGK irányelvben rögzített határt). A tanácsi álláspont (8. cikk) fenntartja a Bizottság javaslatát a helyettesítést biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének biztosítása tekintetében is, amely szolgáltatás az anyasági juttatás alternatívája lehet.

A Tanács ugyanígy fenntartja a Bizottság javaslatát az irányelv helyes alkalmazását felügyelő szerveket illetően is, kimondva, hogy e feladatot elláthatják az emberi jogok terén illetékes szervek is (a tanácsi álláspont (21) preambulumbekezdése és 10. cikke).

Az előadó javaslata

Az előadó megállapítja, hogy a Tanács haladást kíván elérni az önálló vállalkozók és a segítő házastársak társadalombiztosítása terén, ennek révén felszámolva a nők vállalkozói tevékenységének akadályait.

A Tanács közös álláspontjában szereplő több pont elfogadható, ilyen például az, hogy a Tanács nem hajlandó a 86/613/EGK irányelv jelenlegi szövegének módosítására a megkülönböztetés-mentesség elvének hatálya alá tartozó „vállalkozás-irányítás” fogalmát illetően (az első olvasatbeli tanácsi álláspont (13) preambulumbekezdése és 4. cikkének (1) bekezdése), hogy véleménye szerint a szövegnek összhangban kell állnia a 2006/54/EK és 2004/113/EK irányelvek hatályos rendelkezéseivel a „hatékony” kifejezés elhagyását illetően (az első olvasatbeli tanácsi álláspont 9. cikkének (1) bekezdése), illetve a „szerv vagy szervek” kifejezés betoldása annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az említett szerveknek meg kell egyezniük a 2004/113/EK és 2006/54/EK irányelvekben szereplő szervekkel (az első olvasatbeli tanácsi álláspont 11. cikkének (2) bekezdése), stb.

Az önálló vállalkozók házastársainak társadalombiztosítása terén a tanácsi álláspont több ponton eltér a parlamentitől: ugyan a Tanács szerint a tagállamok kötelesek a nemzeti jogukkal összhangban intézkedéseket hozni a társadalombiztosítási fedezet megvalósítása érdekében, ám ennek végrehajtása a tagállamokra hárulna, ezek dönthetnének arról, hogy a társadalombiztosítás kötelező vagy önkéntes legyen-e, és hogy csak a házastárs vagy elismert élettárs kifejezett kérése esetén járjon-e.

Ugyanígy az önálló vállalkozók nők és – analóg módon – az önálló vállalkozók házastársainak és élettársainak anyasági védelmét illetően az előadó elismeri a Tanács által tett előrelépést, ami annak elismerésében áll, hogy olyan juttatást kell biztosítani e személyek számára, amelynek révén kellő időtartamra felfüggeszthetik szakmai tevékenységüket ahhoz, hogy biztosítható legyen a terhességi időszak problémamentes lefolyása és a szülést követően az anya fizikai felépülése. A jelenlegi helyzethez képest előrelépésként értékelhető a Tanács álláspontja, amely szerint a nőknek a nemzeti joggal összhangban olyan anyasági juttatásban kell részesülniük, amely terhesség és szülés esetén lehetővé teszi a szakmai tevékenység felfüggesztését legalább 14 hétre, feltéve hogy a 14 hét olyan minimumot jelent, amelyet a tagállamok meghosszabbíthatnak a nők szakmai helyzetének és egyedi szükségleteinek függvényében.

Az előadó szerint nem érdemes a mezőgazdaság területére korlátozni a segítő házastársak helyzetének javítását (az első olvasatbeli tanácsi álláspont (4) preambulumbekezdése), illetve nem érdemes utalni a társadalombiztosítási rendszerek minőségére és hosszú távú fenntarthatóságára (az első olvasatbeli tanácsi álláspont (19) preambulumbekezdése), mivel a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatósága nem szerepel ezen irányelv célkitűzései között.

Az előadó fenntartásokkal fogadja azokat a rendelkezéseket is, amelyek szerint a tagállamok fenntarthatnak a speciális társadalombiztosítási rendszerekhez vagy meghatározott társadalombiztosítási szinthez való hozzáférést korlátozó nemzeti szabályokat (az első olvasatbeli tanácsi álláspont (16) preambulumbekezdése), valamint meghatározhatják, hogy az érintett személy vagy család anyagi helyzetét figyelembe veszik-e a járulékok és/vagy a juttatások kiszámításakor (az első olvasatbeli tanácsi álláspont (17) preambulumbekezdése).

Az előadó ugyanígy elfogadhatatlannak tartja, hogy ezen irányelv helyes alkalmazását az emberi jogokért felelős szervek felügyeljék (a tanácsi álláspont (21) preambulumbekezdése és 10. cikke), és javasolja az első olvasat 9. parlamenti módosításának tartalmi átvételét, mivel nem szabad összemosni az emberi jogok kérdését a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmóddal.

Az előadó bízik benne, hogy megfelelő közös megoldásokat lehet találni, amelyek tekintettel vannak a tényleges egyedi szükségletekre, és ezáltal olyan jogszabályt lehet alkotni, amely tényleges javulást eredményez az önálló vállalkozói tevékenységet végző nők, valamint az önálló vállalkozók házastársai és elismert élettársai helyzetében, különösen a saját jogon szerzett, házastársukétól vagy élettársukétól független társadalombiztosításuk vonatkozásában.

• [1]  A Tanács 1986. december 11-i 86/613/EGK irányelve a valamely önálló vállalkozói tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági tevékenységet is, folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről (HL L 359., 1986.12.19., 56. o.).
• [2]  COM(2008)0636.
• [3]  79/7/EGK, 2004/113/EK, 2006/54/EK

ELJÁRÁS

Cím	Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód
Hivatkozások	17279/3/2009 – C7-0075/2010 – 2008/0192(COD)
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám	6.5.2009                     T6-0364/2009
A Bizottság javaslata	COM(2008)0636 - C6-0341/2008
A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja	25.3.2010
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	FEMM 25.3.2010
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Astrid Lulling 19.11.2008
Az elfogadás dátuma	4.5.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Andrea Češková, Marije Cornelissen, Silvia Costa, Tadeusz Cymański, Ilda Figueiredo, Iratxe García Pérez, Zita Gurmai, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Philippe Juvin, Astrid Lulling, Barbara Matera, Angelika Niebler, Siiri Oviir, Antonyia Parvanova, Raül Romeva i Rueda, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Eva-Britt Svensson, Marc Tarabella, Marina Yannakoudakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Nicole Kiil-Nielsen, Elisabeth Morin-Chartier, Norica Nicolai, Chrysoula Paliadeli, Rovana Plumb, Joanna Senyszyn, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Ana Gomes, Alajos Mészáros
Benyújtás dátuma	6.5.2010