JELENTÉS a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS-169) való közösségi részvételről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

19.5.2010 - (COM(2009)0610 – C7‑0263/2009 – 2009/0169(COD)) - ***I

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Lena Ek

Módosítások

• 001-001 (PDF - 219 KB)
• 001-001 (DOC - 173 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS-169) való közösségi részvételről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2009)0610 – C7‑0263/2009 – 2009/0169(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0610),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 169. cikkére és 172. cikke (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0263/2009),

–   tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, 185. cikkére és 188. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0164/2010),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI^[2]*

a Bizottság javaslatához

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/.../EU HATÁROZATA

a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS) való uniós részvételről

(EGT-vonatkozású szöveg)

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 185. cikkére, valamint 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően[4],

mivel:

(1)    Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[5] (a hetedik keretprogram) rendelkezik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 185. cikke értelmében az Uniónak a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban való részvételéről, beleértve az e programok végrehajtására létrehozott struktúrákban való részvételt is.

(2)    Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának[6] (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat szorgalmazza a több témát érintő, a hetedik keretprogram egy vagy több témája szempontjából releváns kutatási területek kijelölését, és ebben az összefüggésben az EK-Szerződés 169. cikke alapján a közös balti-tengeri kutatás területén útnak indítandó kezdeményezéssel összefüggésben megállapítja, hogy a szakterület alkalmas arra, hogy tekintetében az Unió közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban vegyen részt.

(3)    A félig zárt európai beltengert alkotó Balti-tenger a világ egyik legnagyobb félig sós víztömege, amelyre számos természetes és ember által előidézett nyomás nehezedett és nehezedik: ilyen például a tengerbe süllyesztett vegyi fegyverek – például a második világháborúban használt harci gázok –, a nehézfém-vegyületek, a szerves anyagok, a radioaktív anyagok, valamint a fűtőolaj- és kőolajkiömlések okozta szennyeződés. Ezenkívül a Balti-tenger vízgyűjtő területén végbement mezőgazdasági fejlődés előrehaladott eutrofizációhoz vezető, túlzott műtrágya- és szervesanyag-bevitelt eredményezett, valamint nem endemikus szervezetek megjelenését idézte elő a környezetben. A halállomány nem fenntartható módon folytatott halászata, valamint az éghajlatváltozás az eredeti biológiai sokféleség jelentős csökkenéséhez vezet. A fenti tényezők, valamint a folytatódó emberi tevékenység – beleértve a parton és annak közvetlen közelében, továbbá a Balti-tenger vízgyűjtő területén végrehajtott infrastrukturális projekteket – és az ökológiailag nem fenntartható idegenforgalom pusztítja a természetes környezetet. Mindez komoly mértékben csökkenti a Balti-tenger képességét azon javak és szolgáltatások fenntartható biztosítására, amelyektől az ember szociális, kulturális és gazdasági igényei kielégítése során közvetlenül vagy közvetve függ.

(4)    A 2007. december 14-i Európai Tanács rávilágított a Balti-tenger környezeti állapotával kapcsolatos aggodalmakra, amint azt a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló bizottsági közlemény is tükrözi. A Tanács ezenfelül felkérte a Bizottságot, hogy nyújtsa be az EK-Szerződés 169. cikke szerinti, a balti-tengeri régióhoz kapcsolódó kezdeményezésre vonatkozó javaslatát.

(5)    A tudománynak hozzá kell járulnia e kihívások kezeléséhez és ahhoz, hogy megoldásokat találjunk a Balti-tenger sürgető környezeti problémáira. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet súlyossága megköveteli, hogy a jelenlegi balti-tengeri kutatásokat mennyiségileg és minőségileg is megerősítsük egy olyan teljesen integrált megközelítés kidolgozása és megvalósítása révén, amellyel a Balti-tengerrel határos összes ország vonatkozó kutatási programjait úgy lehet összehangolni és célzottá tenni, hogy azok az összetett és sürgős kérdéseket összehangoltan, eredményesen és hatékonyan kezeljék.

(6)    Jelenleg több kutatási-fejlesztési program – amelyeket a tagállamok egyénileg, nemzeti szinten indítottak a balti-tengeri térség kutatásainak és fejlesztéseinek támogatása céljából – európai szintű összehangolása nem valósult meg kellőképpen ahhoz, hogy létrejöhessen a stratégiai kutatás-fejlesztési területeken szükséges kritikus tömeg.

(7)    Emellett azok a meglévő ágazatspecifikus kutatási struktúrák, amelyek a nemzeti szakpolitikák hosszú története során alakultak ki, mélyen a nemzeti irányítási rendszerekben gyökereznek, és megakadályozzák az olyan multi-, inter- és transzdiszciplináris környezeti kutatások végrehajtását és finanszírozását, amelyekre a balti-tengeri kihívások kezeléséhez szükség lenne.

(8)    Bár hosszú időre visszatekintő hagyománya van a balti-tengeri kutatási együttműködésnek a balti-tengeri és az e területen kívüli országok körében, az egyes országok egyenlőtlen gazdasági és fejlettségi helyzete, valamint a nagymértékben különböző nemzeti kutatási menetrendek, kutatási témák és prioritások miatt az együttműködési erőfeszítések mindeddig híján voltak a kutatási potenciál optimális kihasználásához szükséges megfelelő pénzügyi forrásoknak. ▌

(9)    Az „Együttműködés” egyedi program végrehajtása keretében 2007. június 11-én elfogadott, a 2007–2008-as időszakra vonatkozó munkaprogramjában a Bizottság pénzügyi támogatást biztosított a Balti-tengert érintő környezeti kutatás területén a BONUS ERA-NET és az ERA-NET PLUS számára azzal a céllal, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést a balti-tengeri környezeti kutatásokat finanszírozó ügynökségek között, és segítse az átmenetet a Balti-tenger vonatkozásában az EK-Szerződés 169. cikke alapján végrehajtandó közös kutatás-fejlesztési program felé.

(9a)   A BONUS ERA-NET és az ERA-NET PLUS általánosságban jól működött, ezért biztosítani kell a kutatási erőfeszítések folytonosságát a sürgető környezeti kihívások kezelése érdekében.

(10)  A hetedik keretprogram megközelítésével összhangban – ahogyan azt a BONUS ERA-NET során az érdekeltekkel folytatott konzultációkon is elismerték – a balti-tengeri térségben konkrét szakpolitikai elképzelések által vezérelt kutatási programokra van szükség.

(11)  Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország (a továbbiakban: részt vevő államok) megállapodtak a BONUS közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési program (a továbbiakban: BONUS) elindításáról. A tudományos fejlődés és az innováció támogatása érdekében a BONUS létrehozza azt a jogi és szervezeti keretet, amely a balti-tengeri államok által a környezeti kutatás területén a balti-tengeri térségben folytatandó kiterjedt transznacionális együttműködéshez szükséges.

(12)  Noha jobbára a környezeti kutatásokra irányul, a BONUS kezdeményezés több, vonatkozó uniós kutatási programmal is egybevág számos, az ökoszisztémára nézve halmozott hatással járó olyan emberi tevékenységet illetően, mint a halászat, az akvakultúra, a mezőgazdaság, az infrastruktúra (beleértve az energiainfrastruktúrát), a közlekedés, a kutatók képzése és mobilitása, valamint egyes társadalmi-gazdasági kérdések. A kezdeményezésnek jó néhány uniós politika és irányelv tekintetében számottevő jelentősége van, ideértve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)[7], a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát, a közös halászati politikát, a közös agrárpolitikát, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[8], valamint az EU olyan nemzetközi kötelezettségvállalásait, mint a HELCOM balti-tengeri cselekvési terve. Ennek eredményeképpen az uniós politika számos más területe is a BONUS program kedvezményezettje lesz.

(13)  A BONUS hatásának növelése érdekében a részt vevő államok megállapodtak abban, hogy a programban az Unió is részt vegyen.

(14)  A BONUS-nak tartalmaznia kell egy stratégiai szakaszt és egy azt követő végrehajtási szakaszt annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson egy, a stratégiai célokkal összhangban lévő kutatási menetrendről az érdekeltekkel folytatandó olyan széles körű konzultációra, amely a kialakuló kutatási igények kezelésére is képes. A kezdeményezés stratégiai szakasza során további, ágazati irányultságú finanszírozó ügynökségek bevonására kell törekedni az ágazatközi végfelhasználók igényeire válaszoló kutatások integrációjának további javítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az eredmények a gazdasági ágazatok széles körében hatékonyan hasznosíthatók és alkalmazhatók legyenek a szakpolitikai irányításban és az erőforrás-gazdálkodásban.

(15)  A stratégiai szakasz végén a Bizottságnak ellenőriznie kell a stratégiai kutatási menetrendnek, az érdekeltek konzultációs platformjainak és a végrehajtási szabályoknak a meglétét, mielőtt a kezdeményezés a végrehajtási szakaszba lépne. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet a stratégiai kutatási menetrend javítására vonatkozóan. A végrehajtási szakaszba való átmenetnek zökkenőmentesen és késedelem nélkül kell lezajlania.

(16)  A részt vevő államok megállapodtak abban, hogy a BONUS-hoz 50 millió EUR-val járulnak hozzá. Lehetőséget kell biztosítani nem pénzbeli hozzájárulások tételére az infrastruktúrához való hozzáférés és annak használata formájában, feltéve, hogy ezek a teljes hozzájárulásnak nem képezik jelentős részét. Értéküket és a BONUS-projektek megvalósítása szempontjából vett hasznosságukat indokolt felmérni.

(17)  Az uniós hozzájárulás a BONUS teljes időtartamára nézve legfeljebb 50 millió EUR lehet, és ezen a határon belül el kell érnie a részt vevő országok hozzájárulásának mértékét annak érdekében, hogy növelni lehessen azok érdekeltségét a program közös végrehajtásában. Az uniós hozzájárulás javát a végrehajtási szakaszban kell kiosztani. Minden egyes szakasz esetében helyénvaló megállapítani a felső határt. A végrehajtási szakaszra vonatkozó felső határt meg kell növelni a stratégiai szakasz megvalósítását követően megmaradt összegekkel.

(18)  A BONUS közös megvalósítása megköveteli a 971/2006/EK határozatban előírt célzott végrehajtó struktúrát. A részt vevő államok a BONUS végrehajtásának érdekében megállapodtak erről a célzott végrehajtó struktúráról; ez a Balti Szervezetek Tudományfinanszírozási Hálózata (a továbbiakban: BONUS EEIG). Az uniós hozzájárulást a BONUS EEIG-nek kell kapnia. Bár a részt vevő államoknak szem előtt kell tartaniuk a „tényleges közös kassza” elvének fontosságát, az egyes részt vevő államok a program egységes finanszírozási szabályaival és eljárásaival összhangban maguk döntenek majd arról, hogy hozzájárulásuk felhasználását maguk kívánják irányítani vagy azt a BONUS EEIG irányítsa. A BONUS EEIG arról is gondoskodnia kell, hogy a BONUS végrehajtása megfeleljen a hatékony pénzgazdálkodás elveinek.

(19)  Az uniós hozzájárulást indokolt függővé tenni a részt vevő államok illetékes hatóságai által tett hivatalos kötelezettségvállalásoktól és ezen államok pénzügyi hozzájárulásának megfizetésétől.

(20)  A stratégiai szakaszhoz nyújtott uniós hozzájárulás megfizetését indokolt függővé tenni egy olyan, az Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG közötti támogatási megállapodás megkötésétől, amelyre – kezelésének megkönnyítése és egyszerűsítése érdekében – a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[9] az irányadó.

(21)  A végrehajtási szakaszhoz nyújtott uniós hozzájárulás megfizetését indokolt függővé tenni egy végrehajtási megállapodás megkötésétől, amely az Európai Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG között jön létre, és tartalmazza az uniós hozzájárulás felhasználásának részletes szabályait. Az uniós hozzájárulás e részét a közvetett központi irányítás keretei között, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[10] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 56. cikkével összhangban, valamint a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[11] 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell kezelni.

(22)  A BONUS EEIG-nek folyósított hozzájárulások kamatait a címzett jövedelmének kell tekinteni és a BONUS végrehajtásához kell felhasználni.

(23)  Pénzügyi érdekei védelme érdekében indokolt, hogy az Unió – az Unió és a BONUS EEIG között megkötendő megállapodásban meghatározott feltételek szerint – csökkenthesse, visszatarthassa vagy megszüntethesse pénzügyi hozzájárulását abban az esetben, ha a BONUS végrehajtása nem megfelelő, részleges vagy késedelmet szenved, valamint abban az esetben, ha a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak pénzügyi hozzájárulást a BONUS finanszírozásához.

(24)  A BONUS hatékony végrehajtása érdekében a BONUS EEIG felelősségi körében központilag, pályázati felhívást követően kiválasztott BONUS projektek résztvevőinek indokolt pénzügyi támogatást nyújtani. A BONUS-ban részt vevők számára nyújtott ilyen pénzügyi támogatást átláthatóan és bürokráciától mentesen, a hetedik keretprogrammal összhangban álló közös szabályoknak megfelelően kell odaítélni és kifizetni. A pályázatokat a helyi viszonyokat jól ismerő, független szakértőknek kell értékelniük központilag, átlátható és közös kritériumok alapján, a támogatást pedig központilag jóváhagyott rangsor alapján kell nyújtani.

(25)  Bár a Közös Kutatóközpont a Bizottság szervezeti egysége, intézetei rendelkeznek a BONUS szempontjából releváns kutatási kapacitással, amelyet a program végrehajtása során indokolt hasznosítani. Ezért helyénvaló meghatározni a Közös Kutatóközpont szerepét a finanszírozásra való jogosultságát illetően.

(26)  Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy az értékelés a hetedik keretprogram alapján benyújtott pályázatokra alkalmazandó elveket kövesse. Ezért kívánatos, hogy a pályázatok értékelését független szakértők központilag, a BONUS EEIG felelősségi körében végezzék. A rangsort és az elsőbbségi sorrendet a BONUS EEIG-nek a kötelező erejű független értékelés kimenetelének szigorú követésével kell jóváhagynia.

(27)  Kívánatos, hogy a BONUS-hoz bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország csatlakozhasson.

(28)  A hetedik keretprogram célkitűzéseivel összhangban indokolt lehetővé tenni bármely más – különösen a Balti-tengerrel határos, illetve a Balti-tenger vízgyűjtő területén fekvő – országnak a BONUS-ban való részvételét, amennyiben az irányadó nemzetközi megállapodás rendelkezik ilyen részvételről, és amennyiben ehhez a részvételhez a Bizottság és a részt vevő tagállamok egyaránt hozzájárulnak. A hetedik keretprogrammal összhangban az Uniónak egyetértési joggal kell rendelkeznie a BONUS céljára nyújtott pénzügyi hozzájárulására irányadó feltételek tekintetében, amennyiben a BONUS-ban az e határozatban megállapított szabályoknak és feltételeknek megfelelően más országok is részt kívánnak venni.

(29)  Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[12], az Európai Közösségek pénzügyi érdekének csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelettel[13] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[14] összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, a tévesen kifizetett és a helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

(30)  ▌A BONUS keretében végrehajtott kutatási tevékenységeknek a hetedik keretprogramban foglalt általános elvekkel összhangban meg kell felelniük az etikai elveknek ▌, a nemek közötti egyenlőség elvének és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó elvnek, valamint a fenntartható fejlődés elvének.

(31)  Indokolt, hogy a Bizottság az általa a helyi körülményeket jól ismerő független szakértők segítségével végzett időközi értékelések fényében elemezze a BONUS végrehajtásának minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok teljesítése terén elért eredményeket, továbbá a programról záró értékelést is készítsen.

(32)  Helyénvaló, hogy ▌a BONUS résztvevői eredményeiket másoknak – különösen a hasonló regionális tengeri kutatási projektek résztvevőinek – átadják és széles körben terjesszék, továbbá hogy ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék.

(32a) A BONUS ERA-NET és a BONUS ERA-NET PLUS keretében már sikeresen végrehajtott projektek során világossá vált, hogy a Balti-tenger katasztrofális állapotban van; a balti-tengeri környezet állapotát ezért további kutatási tevékenységek keretében kell vizsgálni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Uniós hozzájárulás

1.      Az Unió pénzügyi hozzájárulását a Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország (a továbbiakban: részt vevő államok) által útnak indítandó BONUS közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programhoz (a továbbiakban: BONUS) a határozatban megszabott feltételek alapján kell nyújtani.

2.      Az Unió legfeljebb 50 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulást nyújt a BONUS teljes időtartamára az 1906/2006/EK rendelettel összhangban a stratégiai szakaszban és a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a végrehajtási szakaszban. Ezen a felső határon belül az uniós hozzájárulásnak el kell érnie a részt vevő államok hozzájárulását.

3.      Az Unió pénzügyi hozzájárulását közösen, az „Együttműködés” egyedi program összes vonatkozó témájára elkülönített költségvetési előirányzatok terhére kell kifizetni.

2. cikk

A BONUS végrehajtása

1.      A BONUS-t a Balti Szervezetek Tudományfinanszírozási Hálózata (BONUS EEIG) (a továbbiakban: BONUS EEIG) hajtja végre.

2.      A BONUS megvalósítása két szakaszban, az I. melléklettel összhangban történik: a stratégiai szakaszt a végrehajtási szakasz követi.

3.      A program stratégiai szakasza legfeljebb 18 hónapig tart. Ez a szakasz készíti elő a végrehajtási szakaszt. A stratégiai szakasz során a BONUS EEIG az alábbi feladatokat hajtja végre:

         (a)    a stratégiai kutatási menetrend előkészítése – a program tudományos tartalmára vonatkozó rész meghatározása a pályázati felhívásokra irányulóan, a hetedik keretprogramban kitűzött célokkal összhangban;

         (b)    az érdekeltek konzultációs platformjainak felállítása az összes érintett ágazat érdekeltjei bevonásának fokozása és intézményesítése céljából;

         (c)    a végrehajtási szabályok előkészítése, beleértve a jogi és pénzügyi szabályokat és eljárásokat, a BONUS tevékenységeiből származó szellemi tulajdonjogokra irányadó rendelkezéseket, az emberi erőforrásokat és kommunikációs szempontokat.

4.      A végrehajtási szakasz legalább öt évig tart. A végrehajtási szakasz során a pályázati felhívásokat olyan projektek finanszírozása érdekében kell közzétenni, amelyek a BONUS céljaira irányulnak. E felhívásoknak a több partner részvételével megvalósuló, transznacionális projekteket kell megcélozniuk – ösztönözve a kkv-k megfelelő mértékű részvételét –, és kutatási, technológiafejlesztési, képzési és terjesztési tevékenységeket kell magukban foglalniuk. A projekteket az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a független értékelés, a társfinanszírozás, a profitmentesség, a más uniós forrásokkal nem halmozódó finanszírozás, valamint a visszamenőleges hatály tilalmának elvével összhangban kell kiválasztani. A BONUS-ban részt vevők számára nyújtott pénzügyi támogatást a hetedik keretprogrammal összhangban álló közös szabályoknak megfelelően kell odaítélni és kifizetni.

3. cikk

Az uniós hozzájárulás feltételei

1.      Az Uniónak a stratégiai szakaszhoz nyújtott pénzügyi támogatása legfeljebb 1,25 millió EUR, amelynek e korlát figyelembevételével el kell érnie a részt vevő államok hozzájárulását. A stratégiai szakaszhoz való hozzájárulásra vonatkozó uniós kötelezettségvállalás előfeltétele a részt vevő államok egyenértékű kötelezettségvállalása.

2.      Az Uniónak a végrehajtási szakaszhoz nyújtott pénzügyi támogatása legfeljebb 48,75 millió EUR, amelynek e korlát figyelembevételével el kell érnie a részt vevő államok hozzájárulását. Ez a felső határ megnövelhető a stratégiai szakasz megvalósítását követően esetlegesen megmaradt összegekkel. A végrehajtási szakasz során a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulás legfeljebb 25 %-át a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosítása (a továbbiakban: természetbeni infrastrukturális hozzájárulás) teheti ki.

3.      A végrehajtási szakasz tekintetében az uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtásának feltételei a következők:

         (a)    a stratégiai kutatási menetrendnek, az érdekeltek konzultációs platformjainak és a 2. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási szabályoknak a részt vevő tagállamok általi létrehozása, valamint az I. melléklet 2. szakaszában előírt célok és eredmények elérése terén megvalósuló előrehaladás. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet a stratégiai kutatási menetrend javítására vonatkozóan;

         (b)    a BONUS EEIG igazolja, hogy képes a BONUS végrehajtására, többek között a közvetett központi irányítás keretei között, a hatékony pénzgazdálkodásnak megfelelően fogadni tudja, szét tudja osztani és nyomon tudja követni az Unió pénzügyi hozzájárulását a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 56. cikkében, valamint a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban;

         (c)    a II. melléklettel összhangban a BONUS-hoz megfelelő és hatékony irányítási modell fenntartása és alkalmazása;

         (d)    a BONUS EEIG hatékonyan végrehajtja a BONUS végrehajtási szakaszához kapcsolódó, az I. mellékletben előírt tevékenységeket, ami maga után vonja a támogatások odaítélését szolgáló pályázatok kiírását;

         (e)    minden egyes részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy kiveszi a részét a BONUS finanszírozásából és a pénzügyi hozzájárulás hatékony kifizetéséből, különös tekintettel a BONUS-projekteknek a pályázati felhívás alapján kiválasztott résztvevői számára folyósított összegekre;

         (f)     az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok, különösen pedig a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerében[15] foglalt szabályok teljesülése;

         (g)    magas szintű tudományos kiválóság biztosítása, a hetedik keretprogram általános elveivel összhangban az etikai elvek betartása, valamint a nemek közötti egyenlőség elvének, a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése elvének és a fenntartható fejlődés elvének követése.

4. cikk

A Közös Kutatóközpont részvétele

1.      A Közös Kutatóközpont a részt vevő államok támogatásra jogosult alanyaira vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett jogosult a BONUS keretében történő finanszírozásra.

2.      Nem képezik az 1. cikk szerinti uniós hozzájárulás részét a Közös Kutatóközpont saját forrásai, amelyek nem a BONUS-tól kapott finanszírozásból származnak.

5. cikk

Az Unió és a BONUS EEIG közötti megállapodások

1.      A stratégiai szakasz során a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályokat az Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG között az e határozatban és az 1906/2006/EK rendeletben előírt szabályokkal összhangban kötendő támogatási megállapodás állapítja meg.

2.      A végrehajtási szakasz során a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályokat az Unió nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG között kötendő végrehajtási megállapodás, valamint éves pénzügyi megállapodások állapítják meg.

         A felek a végrehajtási megállapodásban megállapítják különösen:

         (a)    az átruházott feladatok meghatározását;

         (b)    az uniós pénzeszközök védelmének biztosítását;

         (c)    a feladatok elvégzésének feltételeit és részletes szabályait, beleértve a BONUS-projektek finanszírozási szabályait és a finanszírozás felső korlátait, valamint a felelősségek elhatárolását és a végrehajtás ellenőrzését szolgáló megfelelő rendelkezéseket;

         (d)    a feladatok végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság felé teljesítendő jelentéstétel szabályait;

         (e)    azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén a feladatok teljesítését be kell szüntetni;

         (f)     a Bizottság által végzett ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat;

         (g)    az elkülönített bankszámla használatára vonatkozó feltételeket, a kamatjövedelem kezelésének rendjét;

         (h)    az uniós fellépésnek a BONUS EEIG egyéb tevékenységeivel szembeni azonosíthatóságát garantáló rendelkezéseket;

         (i)     az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy tartózkodnak minden olyan cselekménytől, amely a költségvetési rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében összeférhetetlenséget eredményezhet;

         (j)     a BONUS végrehajtásából fakadó szellemi tulajdonjogokra vonatkozó, a 2. cikkben említett rendelkezéseket;

         (k)    az időközi értékelés és záró értékelés során alkalmazott kritériumokat, beleértve a 13. cikkben említetteket is.

3.      A Bizottság elvégzi a BONUS EEIG előzetes értékelését, hogy bizonyosságot szerezzen a költségvetési rendelet 56. cikkében említett eljárások és rendszerek meglétéről és megfelelő működtetéséről.

6. cikk

A hozzájárulások kamatai

A BONUS céljaira előirányzott pénzügyi hozzájárulások kamatait a BONUS EEIG bevételének kell tekinteni és azokat a BONUS-hoz kell rendelni.

7. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulásának csökkentése, visszatartása és megszüntetése

Ha a BONUS-t nem, nem megfelelően, részlegesen vagy késve hajtják végre, akkor az Unió – a BONUS végrehajtásának előrehaladását figyelembe véve – csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását.

Ha a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak hozzájárulást a BONUS finanszírozásához, akkor az Unió az 5. cikk (1) bekezdésében említett támogatási megállapodás alapján a részt vevő államok által rendelkezésre bocsátott közfinanszírozás összegének figyelembevételével csökkentheti pénzügyi hozzájárulását.

8. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a részt vevő államok részéről

A BONUS végrehajtása során a részt vevő államok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, illetve megteszik azokat az egyéb intézkedéseket, amelyek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükségesek. A részt vevő államok a költségvetési rendelettel és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban meghozzák különösen azokat az intézkedéseket, amelyek az Unió számára esedékes összegek maradéktalan megfizetésének biztosításához szükségesek.

9. cikk

A Bizottság és a Számvevőszék ellenőrzési jogköre

A Bizottság és a Számvevőszék jogosult minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot elvégezni, amely az uniós pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges. Ennek érdekében a BONUS EEIG és a részt vevő államok minden vonatkozó dokumentumot kötelesek a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátani.

10. cikk

Kölcsönös tájékoztatás

A Bizottság minden vonatkozó információt átad az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A részt vevő államokat fel kell kérni arra, hogy a BONUS EEIG-n keresztül nyújtsák be a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék által a BONUS EEIG pénzgazdálkodását illetően esetlegesen kért, a 13. cikkben említett jelentéstételi előírásokkal összhangban álló kiegészítő információkat.

11. cikk

További tagállamok és társult országok részvétele

Bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország a 3. cikk (1) bekezdésében, valamint a 3. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt követelményekkel összhangban csatlakozhat a BONUS-hoz. A BONUS-hoz csatlakozó tagállamokat és egyéb országokat e határozat értelmezésében részt vevő államoknak kell tekinteni.

12. cikk

Más országok részvétele

A részt vevő államok és a Bizottság – a 3. cikk (1) bekezdésében, valamint a 3. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt kritériumok teljesülése esetén – beleegyezhet bármely más ország részvételébe, amennyiben az irányadó nemzetközi megállapodás ilyen részvételről rendelkezik.

A részt vevő államok és a Bizottság meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján az adott országban székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személyek jogosultak a BONUS-tól finanszírozásban részesülni.

13. cikk

Éves jelentéstétel és értékelés

A Bizottság a hetedik keretprogramról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 190. cikkével összhangban benyújtott éves jelentése részét képező jelentésben beszámol a BONUS keretében elvégzett tevékenységekről.

A Bizottság legkésőbb 2014. december 31-ig elvégzi a BONUS időközi értékelését. Az értékelés keretében elemzi a 2. cikkben és az I. mellékletben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket, ajánlásokat fogalmaz meg az integráció további mélyítésének, illetőleg a végrehajtás minősége és hatékonysága javításának legmegfelelőbb módjaival kapcsolatban, ideértve a tudományos, az igazgatási és a pénzügyi integrációt is, továbbá értékeli, hogy – különböző nemzeti kutatóközösségeik potenciális igényei fényében – a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulása megfelelő mértékű-e. A Bizottság ezen értékelés megállapításait – saját megjegyzéseivel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A BONUS-ban való uniós részvétel végén, de legkésőbb 2017. december 31-ig a Bizottság elvégzi a BONUS záró értékelését. A Bizottság a záró értékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

15. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                         a Tanács részéről

az elnök                                                                             az elnök

I. MELLÉKLET

         A BONUS célkitűzései és megvalósítása

1.          A BONUS célkitűzései

             A BONUS feladata a balti-tengeri régió kutatási kapacitásának megerősítése a „célnak megfelelő” szabályozások, szakpolitikák és irányítási módszerek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, a régióban jelenleg fennálló és a következő években jelentkező komoly környezeti és társadalmi kihívások hatékony kezelése, valamint a balti-tengeri régió széttagolt környezeti kutatási programozása és megközelítése hatékonyságának és eredményességének azáltal való javítása érdekében, hogy a balti-tengeri ökoszisztémával kapcsolatos kutatási tevékenységeket egy tartós, együttműködésen alapuló, interdiszciplináris, jól integrált és célzott multinacionális programba tömöríti.

             E kezdeményezésnek emellett hozzá kell járulnia az EKT létrehozásához és szerkezetének kialakításához a balti-tengeri térségben.

             E célok elérése érdekében fokozni kell a balti-tengeri térség széttagolt környezetkutatási programozásának hatékonyságát és eredményességét azáltal, hogy a kutatási tevékenységeket a térség fenntartható fejlődését támogató tartós, együttműködésen alapuló, interdiszciplináris, jól integrált és célzott multinacionális programba integráljuk. Ennek érdekében a BONUS kezdeményezés:

             (a)    a szakpolitikai célokhoz illeszkedő stratégiai kutatási menetrendet alakít ki;

             (b)    fokozza a közfinanszírozású kutatási programok fenntartható, határokon átnyúló és ágazatközi koordinációját és integrálását;

             (c)    növeli az EU új balti tagállamainak kutatási kapacitását;

             (d)    megfelelő konzultációs platformokat állít fel az érdekeltek számára, beleértve az érintett ágazatok képviselőit is;

             (e)    további pénzügyi forrásokat mozgósít a balti-tengeri ökoszisztémához kapcsolódó, megerősített, ágazatokon átnyúló kutatási együttműködésből;

             (f)     megfelelő végrehajtási szabályokat állít fel, amelyekkel a közös irányítást végző jogi személy és irányítási struktúra révén a program hatékonyan végrehajtható;

             (g)    ▌több témát érintő, stratégiailag célzott és több partner bevonására irányuló, közös pályázati felhívásokat hirdet meg.

2.          Stratégiai Szakasz

2.1.       Célkitűzés

             A végrehajtási szakaszt a stratégiai szakasz készíti elő. A stratégiai szakasz foglalkozik a program stratégiai kidolgozásával annak biztosítása érdekében, hogy megvalósulhasson a balti-tengeri kutatások optimális integrációja. Törekszik az érdekeltek és a felhasználói csoportok bevonásának fokozására annak érdekében, hogy a kutatás összhangban álljon a szakpolitikával és az irányítással, valamint hogy a kutatási témák fontossági sorrendjének megállapítását a szakpolitikai szükségletek vezéreljék, továbbá aktívan keresi annak módját, miként lehet teljes körűen bevonni a kutatókat, azok kutatási intézményeit, valamint az érdekeltek közösségeit.

2.2.       Benyújtandó anyagok

             A BONUS EEIG legkésőbb a stratégiai szakasz kezdetétől számított 15 hónapon belül megküldi a Bizottságnak az alábbi bekezdésekben felsorolt benyújtandó anyagokat.

             A benyújtandó anyagok elkészítése során a Bizottság kérés esetén tanácsadásban és támogatásban részesíti a BONUS EEIG-t. A BONUS EEIG-nek a Bizottság kérésére be kell számolnia az elért eredményekről.

2.2.1.    Stratégiai kutatási menetrend

             A stratégiai kutatási menetrendet a részt vevő államokkal, az érdekeltek széles körével és a Bizottsággal egyeztetve kell kidolgozni és elfogadni. A menetrend szolgál a szakpolitikai célokhoz illeszkedő program alapjául. A menetrend úgy szélesíti a kutatások fókuszát, hogy azok a tengeri ökoszisztémán túlmenően magukban foglalják a vízgyűjtő medencén alapuló megközelítést is, amely a balti-tengeri térség ökoszisztémáinak minőségére és termelékenységére kiható, kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik.

             A menetrendnek tartalmaznia kell a balti-tengeri kutatások aktuális állásának ismertetését, egyértelmű stratégiai kitekintést és ütemtervet kell biztosítania a kitűzött célok megvalósítására vonatkozóan, és a szakpolitikai célokhoz illeszkedő, indikatív pályázati témákat kell meghatároznia, beleértve azok költségvetését, közzétételük időrendjét és a projektek tervezett időtartamát. Emellett a felmerülő kutatási igények kielégítését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia, elő kell segítenie a kutatás pánbalti integrációját, továbbá magában kell foglalnia egy közös ütemtervet, amely a regionális infrastrukturális kapacitások közös használatára és az ezekbe történő jövőbeli beruházások esetleges tervezésére vonatkozik.

2.2.2     Az érdekeltek konzultációs platformjai

             A BONUS érdekelt feleiről helyi, nemzeti, regionális és európai szinten készített átfogó elemzés alapján létre kell hozni az érdekelt felek konzultációs platformjait és mechanizmusait, amelyek célja, hogy fokozzák és intézményesítsék az összes érintett ágazat érdekelt feleinek bevonását a kritikus hiányosságok feltárása, a kutatási témák fontossági sorrendjének megállapítása és a kutatási eredmények hasznosításának javítása érdekében. Mindez magában foglalja a kutatók részvételét – beleértve az egyéb releváns, a tengerrel nem összefüggő természettudományok, társadalom- és közgazdaságtudományi tudományágak kutatóit – a stratégiai kutatási menetrend, a stratégiai jövőkép és a kutatási prioritások kidolgozásához szükséges multidiszciplinaritás biztosítása érdekében.

             A programot támogató állandó testület formájában létre kell hozni az ágazati kutatási fórumot (a balti-tengeri ökoszisztémák kutatásával és igazgatásával foglalkozó minisztériumok és más szereplők képviselőinek testületét), amelynek feladata a program tervezésének és eredményeinek, valamint a felmerülő kutatási igényeknek a döntéshozó szempontjából történő megvitatása. E fórumnak elő kell segítenie és elő kell mozdítania a pánbalti kutatási együttműködést, beleértve az infrastrukturális kapacitások közös használatát és tervezését, segítenie kell a kutatási igények meghatározásában, elő kell mozdítania a kutatási eredmények hasznosítását, valamint elő kell segítenie a kutatások finanszírozásának integrációját.

2.2.3     Végrehajtási szabályok

             A végrehajtási szabályoknak magukban kell foglalniuk a stratégiai kutatási menetrend sikeres végrehajtását biztosító valamennyi szempontot. A végrehajtási szabályoknak adott esetben követniük kell a hetedik keretprogram szabályait. Többek között az alábbi elemeket kell tartalmazniuk:

             (a)    a költségvetési rendeletben a közvetett központi igazgatás tekintetében előírt intézkedések (dokumentumok megszövegezése, eljárások kidolgozása, személyzet felvétele és képzése) elfogadása;

             (b)    a részt vevő országok hivatalos kötelezettségvállalásainak megszerzése, amelyek összegének el kell érnie a 48,75 millió EUR-t, amelynek legfeljebb 25 %-át képezheti természetbeni infrastrukturális hozzájárulás;

             (c)    a részt vevő államok természetbeni infrastrukturális hozzájárulásának – azaz infrastruktúráiknak a BONUS kedvezményezettjei általi felhasználásának – reális és konkrét tényeken alapuló értékbecslése;

             (d)    az összes infrastruktúra kimerítő listájának összeállítása, beleértve a tulajdonosaik, üzemeltetőik vagy más felelős hatóságok elérhetőségi adatait, valamint ennek szükség szerinti közzététele és frissítése;

             (e)    annak biztosítása, hogy elfogadják és hatályba léptetik a BONUS kedvezményezettjeivel a BONUS EEIG által központilag megkötendő támogatási megállapodásokra vonatkozó közös végrehajtási szabályokat, beleértve a részvételre vonatkozó közös és elfogadott szabályokat, a támogatási megállapodás egységes formáját, a pályázókra, a résztvevőkre és a független értékelőkre vonatkozó iránymutatásokat, valamint a kedvezményezettek ellenőrzésének szabályait, beleértve az ellenőrzések Bizottság és Számvevőszék általi lebonyolításának lehetőségét;

             (f)     a program irányítására a projekt életciklusának valamennyi szakaszában alkalmas igazgatási struktúra kidolgozása;

             (g)    annak biztosítása, hogy a BONUS EEIG-nek az emberi erőforrások és a multidiszciplináris szakértelem terén való megerősítéséhez megfelelő pénzügyi forrásokat nyújtsanak, hogy az támogathassa a program stratégiai szempontjait és hatékony végrehajtását;

             (h)    a BONUS-projektek finanszírozását biztosító struktúra kidolgozása;

             (i)     kommunikációs és terjesztési stratégia kidolgozása, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja, hogy az eredmények és az adatok megfeleljenek az európai tengeri megfigyelési és adathálózat normáinak.

             A természetbeni infrastrukturális hozzájárulás tekintetében a stratégiai szakasz során konkrét megközelítést és szabályokat kell kidolgozni, amelyek révén a részt vevő államok elkötelezik magukat az iránt, hogy a BONUS kedvezményezettjei számára biztosítsák az infrastruktúrákhoz (főként a kutatóhajókhoz) való díjmentes hozzáférést és azok használatát. Ezen infrastruktúrák használatának költségei nem számítanak támogatható projektköltségeknek. E tekintetben a BONUS EEIG vonatkozó megállapodásokat köt a részt vevő államokkal, illetve az infrastruktúrák tulajdonosaival, amely megállapodások:

             (a)    meghatározzák a természetbeni infrastrukturális hozzájárulások értékelésének módszertanát;

             (b)    biztosítják, hogy a BONUS EEIG, a Bizottság és a Számvevőszék ellenőrizhesse az infrastruktúrákhoz való hozzáférést és azok használatát, valamint az ebből eredő költségeket;

             (c)    kikötik, hogy a szerződő feleknek évente be kell számolniuk azokról a költségekről, amelyek a BONUS kedvezményezettjeinek az infrastruktúrákhoz való hozzáférésével, illetve az infrastruktúrák általuk történő használatával összefüggésben merültek fel.

2.2.4     A stratégiai szakasz uniós finanszírozása

             Legfeljebb 50 %-a téríthető vissza a támogatható költségeknek, amelyek a BONUS EEIG-nél felmerült azon tényleges költségek, amelyeket annak számvitelében az 1. pontban meghatározott cél teljesítéséhez szükséges összegként könyveltek el. A költségek 2010. január 1-jétől támogathatók, és azokat részletesen a stratégiai szakaszra vonatkozó támogatási megállapodás határozza meg.

3.          Végrehajtási szakasz

             Amennyiben a 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltételek teljesülnek, és a BONUS EEIG előzetes ellenőrzése pozitív eredménnyel zárul, a Bizottság és a BONUS EEIG megköti a végrehajtási megállapodást.

3.1.       Célkitűzések

             A végrehajtási szakasz során ▌közös pályázati felhívásokat kell közzétenni és végrehajtani olyan, stratégiailag motivált BONUS-projektek finanszírozása céljából, amelyek a kezdeményezés céljaira irányulnak. A témáknak a BONUS stratégiai kutatási menetrendjéből kell származniuk, a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartaniuk az elfogadott ütemtervet, és le kell fedniük a kutatási, a technológiafejlesztési, valamint a képzési és/vagy terjesztési tevékenységeket.

3.2.       A BONUS-projektek végrehajtása

             A BONUS pályázatait több partner részvételével megvalósuló, transznacionális projektek keretében kell végrehajtani, amelyekben három különböző tagállamból vagy társult országból legalább három független támogatható jogi személy vesz részt, akik közül legalább kettőnek a BONUS valamely részt vevő államából kell származnia.

             A BONUS szerinti finanszírozásban a tagállamok és a társult országok jogi személyei részesülhetnek. A BONUS-projekt keretében pályázati javaslatot benyújtó konzorciumokban uniós tagsággal nem rendelkező államok is részt vehetnek, amennyiben ténylegesen biztosítható, hogy azok rendelkeznek a részvételükkel kapcsolatos költségek teljes fedezéséhez szükséges forrásokkal. ▌

             A pályázati felhívásoknak egyértelműen meg kell jelölniük a tudományos témaköröket. A témákat a BONUS EEIG a Bizottsággal egyeztetve határozza meg. A témák megjelölésekor figyelembe kell venni a felmerülő igényeket, valamint a korábban lebonyolított pályázati felhívások, illetve a stratégiai szakasz során és a program időtartama alatt az érdekeltekkel folytatott, széles körű konzultációk eredményeit és következtetéseit.

             A BONUS EEIG a pályázati felhívásokat a lehető legszélesebb körben, valamennyi érdekeltet megcélozva teszi közzé meghatározott információhordozók – különösen a hetedik keretprogramról szóló internetes oldalak – felhasználásával, továbbá a szaksajtóban és a vonatkozó kiadványokban. A felhívás keretében legalább három hónapon át kell fogadni a pályázatokat. A pályázóknak a pályázati projekteket központilag kell benyújtaniuk a BONUS EEIG-hez, és azok elbírálására egylépcsős értékelési eljárás keretében kerül sor.

             A pályázati projekteket meghatározott támogathatósági, kiválasztási és odaítélési szempontok független vizsgálata alapján, központilag kell értékelni és kiválasztani. A legfontosabb értékelési szempont a tudományos kiválóság, a végrehajtás minősége és a projekt várható hatása. A pályázati felhívásban pontosan meg kell határozni az értékelési alapkritériumokat. Az esetlegesen bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem vehetők az értékelési alapkritériumoknál nagyobb súllyal figyelembe.

             A BONUS EEIG biztosítja, hogy minden beérkezett pályázatot legalább három független szakértő bevonásával értékeljenek, akiket a BONUS EEIG az 1906/2006/EK rendeletben foglalt kritériumok alapján jelöl ki. Minden projektjavaslatot minősíteni kell. A független szakértők megvizsgálják, hogy a projektek mennyiben felelnek meg az értékelési szempontoknak, majd a pályázatok benyújtásának szabályaival és a hetedik keretprogram erre vonatkozó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásaival összhangban 0-tól 5-ig pontozzák azokat.

             A BONUS EEIG szigorúan a független értékelés eredményei alapján állítja össze a finanszírozási listát. A független szakértők által felállított rangsor betartása kötelező a BONUS pénzalapjainak elosztásakor.

             A kiválasztott BONUS-projekteknek megítélt támogatások adminisztrációját a BONUS EEIG felelősségi körében, központilag kell bonyolítani.

3.3        További tevékenységek

             A BONUS-nak a 3.1. és 3.2. pont szerinti irányításán túlmenően a BONUS EEIG az alábbi feladatokat is ellátja:

             (a)    a stratégiai kutatási menetrend rendszeres naprakésszé tétele és a kutatási témák fontossági sorrendjének meghatározása a felmerülő igényeknek és a korábban lebonyolított felhívások eredményeinek és következményeinek figyelembevétele érdekében, az érdekeltekkel folytatott és a 2.2.2. pontban említett, széles körű konzultációk alapján;

             (b)    a BONUS keretében finanszírozott projektek transznacionális és multidiszciplináris kutatócsoportjainak az egyedülálló kutatási infrastruktúrákhoz és létesítményekhez való hozzáférésének megkönnyítése;

             (c)    a tudomány és a szakpolitika közötti hatékony kapcsolat létrehozásának elősegítése a kutatási eredmények optimális hasznosítása érdekében;

             (d)    a részt vevő országok általi finanszírozás biztosítása, amely a BONUS-t követő periódusban az Unió támogatása nélkül képes biztosítani a kezdeményezés fenntarthatóságát;

             (e)    az együttműködés fokozása a regionális környezeti kutatási programok között, illetve a többi európai tenger medencéjével foglalkozó tudományos közösségekkel;

             (f)     kommunikációs és terjesztési tevékenység;

             (g)    a BONUS EEIG proaktívan megosztja a legjobb gyakorlatokat a többi európai regionális tengeri medence megfelelő szervezeteivel, valamint megfelelően kapcsolódik a páneurópai szinthez a harmonizáció és az áramvonalasítás biztosítása érdekében.

3.4.       Hozzájárulások a végrehajtási szakasz során

             A BONUS végrehajtási szakaszát a részt vevő államok és az Unió legalább öt éven keresztül társfinanszírozza mindaddig, amíg a BONUS keretében finanszírozott projektek teljes életciklusa le nem jár, feltéve, hogy az Unió kötelezettségvállalásait 2013-ig rendezik és a Bizottsággal szembeni összes beszámolási kötelezettség teljesül. A végrehajtási szakasz során az Unió hozzájárulása eléri a BONUS-projektek részt vevő államainak a BONUS EEIG-en keresztül készpénzben nyújtott hozzájárulásainak és természetbeni infrastrukturális hozzájárulásainak, valamint a végrehajtási szakaszban a BONUS EEIG által viselt működési költségeknek az értékét. E működési költségek nem haladhatják meg az 5 millió EUR-t.

             Az uniós hozzájárulást ▌a BONUS EEIG-nek kell kapnia és kezelnie. A részt vevő államok vagy saját maguk kezelik nemzeti hozzájárulásukat, és ily módon készpénz-hozzájárulásukat kizárólag – központi szinten kiválasztott – belföldi kutatásokra fordítják, vagy pedig hozzájárulásukat a BONUS EEIG központi igazgatási hatáskörébe utalják.

             Az 5. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi megállapodásokban jóváhagyott feltételek teljesülése esetén az Unió pénzügyi hozzájárulását a részt vevő országok által a BONUS-kedvezményezetteknek és a BONUS EEIG-nek befizetett készpénz-hozzájárulásokról, valamint a BONUS projektjeihez nyújtott természetbeni infrastrukturális hozzájárulásokról szóló igazolások alapján kell folyósítani.

             A BONUS pénzalapjainak megfelelő felhasználásáért a BONUS EEIG felelős, és azt a projekteknek a BONUS EEIG által vagy annak megbízásából elvégzett független pénzügyi ellenőrzése során állapítják meg.

3.5        A BONUS-projektek finanszírozása

             A 3. cikk (3) bekezdésének f) pontjával összhangban a BONUS projektjeinek finanszírozása a támogatható költségek legfeljebb 100 %-ára terjed ki, amely költségeket – a BONUS EEIG által a végrehajtási szabályokban megállapított és a Bizottság által a végrehajtási megállapodásban elfogadott – közös finanszírozási szabályok és a közös finanszírozási ráták alapján kell kiszámítani.

II. MELLÉKLET

A BONUS IRÁNYÍTÁSA

1.      A BONUS irányítását a BONUS EEIG végzi titkársága révén. A BONUS EEIG a következő struktúrákat hozta létre a BONUS céljaira: irányítóbizottság, titkárság, tanácsadó testület, ágazati kutatási fórum és a projektkoordinátorok fóruma.

2.      Az irányítóbizottság a BONUS EEIG legfelsőbb szerve, amely egyben a döntéshozó és a titkárságot irányító testület. Az irányítóbizottság a kutatásfinanszírozási és -igazgatási intézményeknek a BONUS EEIG tagjai által kinevezett főtisztviselőiből áll. Élén az elnök áll, ezt a tisztséget a BONUS EEIG tagjai éves rotációs rendben töltik be. Az előző, a hivatalban lévő és a leendő elnök alkotja a végrehajtó bizottságot, amely támogatja a titkárságot a stratégiai jelentőségű ügyekben. Az irányítóbizottság a titkárság javaslatainak figyelembevételével dönt a BONUS stratégiai irányultságáról, így különösen a BONUS meghatározásáról és naprakésszé tételéről, a pályázati felhívások tervezéséről, a költségvetés általános felépítéséről, a támogathatósági és kiválasztási kritériumokról, az értékelők köréről, a finanszírozásban részesítendő BONUS-projektek rangsorának jóváhagyásáról, a finanszírozásban részesített BONUS-projektekben folyó munka előrehaladásának figyelemmel kíséréséről, valamint a titkárság BONUS-szal kapcsolatos feladatai megfelelő és rendben történő ellátásának felügyeletéről.

3.      A titkárság élén az ügyvezető igazgató áll, aki végrehajtja az irányítóbizottság határozatait és a BONUS fő képviselőjeként jár el mind a Bizottsággal, mind a nemzeti finanszírozó hivatalokkal szemben. A titkárság felel a BONUS tevékenységeinek általános koordinációjáért és ellenőrzéséért, a felhívások közzétételéért, értékeléséért és végrehajtásáért, valamint a finanszírozásban részesülő projektek szerződéses, illetve tudományos szempontok szerinti nyomon követéséért, továbbá az elért eredményekről az irányítóbizottságnak történő beszámolásért. Szintén a titkárság felel az érdekeltekkel és a tanácsadó testülettel folytatandó konzultációk tervezéséért és megszervezéséért, illetve azok eredményeinek a stratégiai kutatási menetrendbe való beépítéséért és felhasználásáért, valamint a tudomány és a szakpolitika közötti hatékony kapcsolat létrehozásának elősegítéséért.

4.      A tanácsadó testület az irányítóbizottságot és a titkárságot segíti. Kiemelkedő, nemzetközi elismertségű kutatókból, az érdekelt felek képviselőiből áll, ideértve például az idegenforgalom, a megújuló energiák, a halászat és az akvakultúra, a tengeri közlekedés és a biotechnológia ágazati képviselőit, a technológia-szolgáltatókat, beleértve az ipar és a civil társadalom ezen ágazatokban, az egyéb integrált balti-tengeri kutatási programokban és más európai regionális tengerekben érdekelt szervezeteit. Független tanácsadást, iránymutatást és ajánlásokat nyújt a BONUS-hoz kapcsolódó tudományos és szakpolitikai kérdésekben. Tevékenysége részét képezi a BONUS céljaival, prioritásaival és irányításával, a BONUS teljesítményének és kutatási eredményei minőségének erősítésével, kapacitásépítésével, hálózatépítésével és a BONUS célkitűzéseinek elérésére irányuló munka helytállóságával kapcsolatos tanácsadás. Segítséget nyújt a BONUS eredményeinek felhasználásában és terjesztésében is.

5.      Az ágazati kutatási fórum a balti-tengeri ökoszisztéma kutatásával és irányításával foglalkozó minisztériumi képviselőkből és más szereplőkből áll. Évente egyszer tart konzultációs ülést, amelyen döntéshozatali szempontból megvitatják a BONUS hozadékait és a felmerülő kutatási igényeket. Fóruma egyben a pánbalti kutatások integrációja elmélyítésének, beleértve a releváns, ágazati finanszírozásban részesülő kutatást és a közös infrastruktúrák használatát és tervezését is.

6.      A projektkoordinátorok fóruma a BONUS-on keresztül finanszírozott projektek koordinátoraiból áll. A fórum a BONUS tudományos koordinációjával és a kutatási eredmények integrációjával és szintézisével összefüggő ügyekben támogatja a titkárságot.

• [1]           2010. április 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)
• [2] ^*          Politikai módosítások: az új vagy behelyettesített szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja
• [3]        2010. április 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)
• [4]        Az Európai Parlament 2010. ...-i álláspontja
• [5]           HL L 412., 2006.12.30., 1. o.
• [6]           HL L 400., 2006.12.30., 86. o.
• [7]           HL L 164., 2008.6.25., 19. o.
• [8]           HL L 327., 2000.12.22., 1. o.
• [9]           HL L 391., 2006.12.30., 1. o.
• [10]           HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
• [11]         HL L 357., 2002.12.31., 1. o.
• [12]       HL L 312., 1995.12.23., 1. o.
• [13]       HL L 292., 1996.11.15., 2. o.
• [14]         HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
• [15]         HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

INDOKOLÁS

A Balti-tenger már jó néhány éve az Európai Unió belső tengere, és mint ilyen, közösségi szintű összehangolt fellépésre van szükség a közös európai kihívásoknak való megfelelés és a balti-tengeri övezet fenntartható fejlődésének megvalósítása érdekében. Bár sok kutatási tevékenység folyik a balti-tengeri régióban, ezek nagy része összehangolatlan, egymástól független, és a nemzeti, regionális vagy helyi szintű kutatási lehetőségektől teljes mértékben függő tevékenység. Ezért határozottan szükség van a közös regionális cselevési tervre.

Bár tudományos szempontból a Balti-tenger a világ egyik legkutatottabb területe, és bár a balti-tengeri környezeti kutatással foglalkozó közösség az EU kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjának keretében számos programhoz hozzáfér, jelenleg nincs határokon átnyúló kutatástervezés és –koordináció vagy összehangolt fellépés, és nincs olyan közösen működtetett rendszer, amelyet kifejezetten a balti-tengeri térség környezeti kihívásainak kezelésére hoztak volna létre.

A balti-tengeri tagállamok tudományos közösségei közötti tartós koordináció és együttműködés megvalósítása érdekében a Közösség részvételével és az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 185. cikke (az EKSz. 169. cikke) alapján nyolc balti-tengeri tagállam (Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország és Svédország, a továbbiakban: résztvevő államok) útnak indította a közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programot (a BONUS-t). A BONUS a nyolc balti-tengeri állam nemzeti kutatási programjait és tevékenységeit egyetlen közös kutatási programba integrálja, és különösen támogatja a balti-tengeri stratégia, a tengervédelmi és a tengerpolitikai stratégia és a vízügyi keretirányelv kutatási és környezetvédelmi célkitűzéseit.

A kezdeményezés egyik fő célja, hogy lehetővé tegye az EKT létrehozását és szerkezetének kialakítását a balti-tengeri térségben. A BONUS a BONUS ERA-NET (2004–2006) és az ERA-NET PLUS (2007–2011) korábbi programokat követi, és az integráció szintjének emeléséhez és a nemzeti finanszírozású kutatási programok közötti akadályok lebontásához fog hozzájárulni. A BONUS várhatóan jelentős mértékben hozzájárul majd a balti-tengeri stratégia és politikák végrehajtásához.

A BONUS célkitűzései összhangban vannak a hetedik keretprogram „Együttműködés” elnevezésű egyedi programjának általános célkitűzésével, azaz a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulással, valamint a környezeti kutatás egyedi célkitűzéseivel, amelyek közé tartozik a környezeti kockázatok kialakulásának megelőzése, a tengeri környezet kezelése, valamint a természetes és ember alkotta források és biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható kezelése.

A részt vevő államok megállapodtak, hogy a finnországi Helsinkiben létrehozott Baltic Organisations Network for Funding Science (Balti Szervezetek Tudományfinanszírozási Hálózata), a BONUS EEIG legyen a BONUS kezdeményezés kijelölt végrehajtási struktúrája.

Az előadó üdvözli, hogy a javaslat szerint a Bizottság 50 millió EUR összegig terjedő pénzügyi hozzájárulást nyújt a BONUS-program részére annak teljes időtartama (7 év) alatt. Az előadó hangsúlyozza, hogy a BONUS-programot a fölösleges terhek és bürokrácia elkerülésével egyszerűen, gyorsan és a lehető leghatékonyabban kell megvalósítani.

Az előadó hangsúlyozza az Orosz Föderáció kutatói bevonásának fontosságát. A Balti-tenger medencéjének nagy része az Orosz Föderáció határain belül fekszik, és így annak jelentős közvetlen befolyása van a tenger ökológiai rendszerére. Az Orosz Föderáció kutatói már aktívan részt vettek a megelőző ERA-NET balti-tengeri projektekben, és ezt az együttműködést továbbra is ösztönözni kell, tekintettel arra, hogy a környezet és a kutatás területén folyó együttműködés az EU-Oroszország partnerségi megállapodás egyik sarokköve.

A Közösségnek a BONUS-ban való részvételére irányuló bizottsági javaslat egybevág a Parlament azon óhajával, hogy a hetedik keretprogram keretében javítani lehessen a kutatási tevékenység tagállamok közötti és közösségi szintű koordinációját, valamint el lehessen kerülni az elaprózódást és a kompetenciák közötti átfedéseket. A BONUS kiemelt figyelmet érdemel, mert a közös európai értékek mentén folyó regionális kutatási együttműködés jövőbeli formáinak – például a Duna, a Földközi-tenger, az Északi-tenger stb. régióiban – értékes és előremutató modelljeként szolgálhat.

Az előadó teljes mértékben egyetért a Bizottsággal abban, hogy a BONUS programnak és adminisztratív felépítésének maradéktalanul összhangban kell lennie a hetedik keretprogram elveivel. Az előadó arra is felhívja a figyelmet, hogy a hetedik keretprogram a különböző fellépések támogatására többek között a rugalmasabb és szabadkezűbb, a résztvevők számára nagyobb irányítási autonómiát biztosító finanszírozási rendszereket támogatja[1], és hangsúlyozza, hogy a pénzügyi hozzájárulás mértékét és formáját eseti alapon szabályozhatóvá kell tenni[2]. Ennek megfelelően a hetedik keretprogram keretében felvetődő jelenlegi problémák tekintetében célzott megoldásra van szükség, és több lehetőség is kínálkozik az együttműködés keretében folyó kutatási programok irányítására. Az előadó véleménye szerint a BONUS struktúrájának két összetevője, a kétszakaszos rendszer és a közös kassza miatt szükséges van a rugalmasságra és a személyre szabott megközelítésre.

Stratégiai/végrehajtási szakasz

A BONUS végrehajtása a bizottsági javaslat szerint két különálló szakaszban történik („kétszakaszos struktúra”): egy kétéves stratégiai indító szakaszban, amelynek során megfelelő konzultációs platformokat hoznak létre az érdekeltek aktív bevonása érdekében, elkészítik a stratégiai kutatások menetrendjét, valamint tovább bővítik a pontos végrehajtási módozatokat; ezt követi egy legalább ötéves végrehajtási szakasz, amelynek során legalább három közös pályázati felhívást hirdetnek meg azoknak a stratégiai irányultságú BONUS projekteknek a finanszírozására, amelyek kifejezetten a kezdeményezés célkitűzéseivel foglalkoznak.

Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy a stratégiai szakasz fontosságát nem szabad alábecsülni, mivel ettől függ a projekt megfelelő és célirányos struktúrájának kialakulása, valamint ez segíti elő a megvalósítási szakaszt. Azonban rendkívül fontos, hogy a kétszakaszos struktúra révén ne keletkezzen űr a programban, mivel ez negatív hatással lenne a folyamatban lévő kutatásra.

A kétszakaszos struktúra újdonság, mert azt még sohasem használták a 169. cikk (az új 185. cikk) szerinti programok esetében. A Bizottsággal és a résztvevő államokkal egyetértésben az előadó helyesnek ítéli ezt az új, célirányos megközelítési módot. Az előadó elismerően szól a korábbi BONUS ERA-NET és ERA-NET PLUS programok sikeréről, amelyek eredményei és értékelése kiemelkedően jó volt, és rámutat, hogy ezek a programok alapot szolgáltatnak a bizakodásra, hogy a stratégiai szakasz kevesebb, mint két éven belül megvalósítható. Ez kulcsfontosságú kérdés, mivel a stratégiai szakasz két éves időtartama nem pontosan egyeztethető össze a folyamatban lévő programmal. A folyamatban lévő BONUS projektek 2011-ben véget érnek, és így űr keletkezik az ERA-NET PLUS befejeződése és az új BONUS program kezdete között. Ennek erősen negatív hatása lehet a kutatócsoportok munkájára és lehetőségeire (jelenleg 16 csoport van, melyben több mint 400 kutató dolgozik).

Emiatt az előadó a stratégiai szakaszból a végrehajtási szakaszba való zökkenőmentes átmenet fontosságára helyezi a hangsúlyt, és rámutat, hogy a stratégiai szakaszt értékelni kell és le kell vonni a tanulságokat. Az előadó továbbá úgy véli, hogy stratégiai fázist le kell rövidíteni annak érdekében, hogy 2012 elejétől el lehessen indítani a végrehajtási fázist és így el lehessen kerülni a tudományos kapacitás a késői kezdés miatti összehúzódásának kockázatát.

Tényleges/virtuális közös kassza

A bizottsági javaslat értelmében a résztvevő államok számára kötelező hozzájárulni a kutatási tevékenységeket finanszírozó tényleges közös kasszához. A Bizottság véleménye szerint a tényleges közös kassza bevezetése az egyetlen lehetséges módja az együttműködési projektek működtetésének és az európai „hozzáadott értékkel” való igazi pénzügyi integrációnak.

Míg a Közösség szempontjából a közös kassza működtetése megfelelőbb, előfordulhat olyan jogi vagy alkotmányos helyzet egyes résztvevő országokban, amely lehetetlenné teszi a kutatási alapok külföldre utalását.

Megoldásként az előadó azt javasolja, hogy általános szabályként a Közösség pénzügyi hozzájárulását és a résztvevő államok készpénz-hozzájárulását a BONUS közös alapba vonják össze, és azokat a BONUS EEIG központilag kezelje. Amennyiben azonban jogi vagy alkotmányos okok miatt egy résztvevő állam nem tudja készpénzhozzájárulását a közös kasszába utalni, lehetővé kell tenni azt, hogy az összeget hazai kutatásra lehessen fordítani. A jelenlegi tapasztalatok, valamint a közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programok – melyek uniós finanszírozása jelenleg 32% – független megfigyelései szerint alapos okunk lehet bízni abban, hogy a tényleges és a virtuális közös kassza párhuzamos használata nem veszélyezteti a tudományos kiválóság mindenek feletti célkitűzésének megvalósulását.

• [1]  Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.) 24. preambulumbekezdés.
• [2]  Ugyanott, III. melléklet

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (17.3.2010)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Parlament és a Tanács a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS-169) való közösségi részvételről szóló határozatra irányuló javaslatáról
(COM(2009)0610 – C7‑0263/2009 – 2009/0169(COD))

A vélemény előadója: Anna Rosbach

RÖVID INDOKOLÁS

1.  A Bonus 169 program célja az EU tagállamai, az Európai Unió és a résztvevő országok tengerkutatási kapacitásának növelése a Balti-tenger vonatkozásában.

     Fontos annak jobb megértése, hogy a Balti-tenger miért annyira szennyezett. Természetesen előnyös lehet az erők egyesítése az újabb tanulmányok elkészítése tekintetében, de az előadó fel szeretné hívni a figyelmet arra a már meglévő hatalmas mennyiségű tudásanyagra, amely az egyes tagállamok évek során folytatott kutatásainak eredménye. Ennek a programnak többek között arra kell irányulnia, hogy egyesítse a kutatások eredményeit a folyamatban lévő kutatások felesleges ismétlése vagy az azok közötti átfedések elkerülése érdekében, valamint arra, hogy olyan újabb kutatási területeket jelöljön meg, amelyek a BONUS program keretén belül alkalmasak a közös kutatásra.

     E tudásalap bővítése érdekében ésszerű lenne Oroszország valamilyen formában történő bevonása, mivel az ország jelentős mértékben járul hozzá a Balti-tenger szennyezéséhez.

2.  Fontos lehet a politikai döntéshozók számára, hogy hozzáférhessenek azokhoz a tudományos alapú becslésekhez, amelyek azokra a jelenlegi és lehetséges gazdasági, ökológiai és társadalmi károkra vonatkoznak, amelyek a Balti-tenger biológiai sokfélesége és az ökológiai rendszer károsodásának következményei.

     A hivatásos halászok csoportja az egyik, de távolról sem az egyetlen, amelyet ez közvetlenül érint. Lényeges nyitottnak lenni a Balti-tengeren bekövetkező változások következményei tekintetében.

3.  A szövegben kifejezetten megemlített ágazatokon kívüli más ágazatok bevonása esetében fontos a nyitottság. Ilyen érintett ágazat lehet a tengeri közlekedés ágazata, a mezőgazdaság, az ipar és a kikötői hatóságok, de nem kizárólag ezek.

4.  Külön figyelmet kell fordítani az invazív fajokat tartalmazó hajókból származó ballasztvízre, amely a Balti-tenger természetes ökológiai egyensúlyát veszélyeztetheti. A hajók esetében az olajszennyezések megakadályozása is egy olyan terület, amelyre fokozott figyelmet kell fordítani.

5.  Az Északi Áramlat csővezetékhez hasonló balti-tengeri projektek kérdéseket vetnek fel a csővezetékek Balti-tengeren vagy annak egy részén történő megépítésének lehetséges rövid és hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Hangsúlyozza, hogy fontos annak biztosítása, hogy az érintett felek megbízásából készülő hatástanulmányokat független kutatások is kiegészítsék.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat Cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS-169) való közösségi részvételről	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS) való közösségi részvételről
	(Ez a módosítás a teljes szövegre alkalmazandó.)
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tudomány képes hozzájárulni e kihívások kezeléséhez és ahhoz, hogy megoldásokat találjunk a Balti-tenger környezeti problémáira. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet súlyossága megköveteli, hogy a jelenlegi balti-tengeri kutatásokat mennyiségileg és minőségileg is megerősítsük egy olyan teljesen integrált megközelítés kidolgozása és megvalósítása révén, amellyel az összes határos ország vonatkozó kutatási programjait úgy lehet egyszerűsíteni és célzottá tenni, hogy azok az összetett és sürgős kérdéseket összehangolt és hatékony módon közelítsék meg.	(5) A tudománynak hozzá kell járulnia e kihívások kezeléséhez és ahhoz, hogy megoldásokat találjunk a Balti-tenger sürgető környezeti problémáira. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet súlyossága megköveteli, hogy a jelenlegi balti-tengeri kutatásokat mennyiségileg és minőségileg is megerősítsük egy olyan teljesen integrált megközelítés kidolgozása és megvalósítása révén, amellyel az összes határos ország vonatkozó kutatási programjait úgy lehet egyszerűsíteni és célzottá tenni, hogy azok az összetett és sürgős kérdéseket összehangolt és hatékony módon közelítsék meg.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9 a) A BONUS ERA-NET és az ERA-NET PLUS programok általánosságban jól működtek, ezért a sürgető környezeti kihívások kezelése érdekében fontos a kutatási erőfeszítések folytatásának biztosítása;
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Noha jobbára a környezeti kutatásokra irányul, a BONUS-169 kezdeményezés több, vonatkozó közösségi kutatási programmal is egybevág számos, az ökoszisztémára nézve halmozott hatással járó olyan emberi tevékenységet illetően, mint a halászat, az akvakultúra, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a közlekedés, a kutatók képzése és mobilitása, valamint egyes társadalmi-gazdasági kérdések. A kezdeményezésnek jó néhány közösségi politika tekintetében számottevő jelentősége van, ideértve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) szóló 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát, a közös halászati politikát, a közös agrárpolitikát, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint az EU olyan nemzetközi kötelezettségvállalásait, mint a HELCOM balti-tengeri cselekvési terve. Ennek eredményeképpen a közösségi politika számos más területe is a BONUS-169 program kedvezményezettje lesz.	(12) Noha jobbára a környezeti kutatásokra irányul, a BONUS kezdeményezés több, vonatkozó közösségi kutatási programmal is egybevág számos, az ökoszisztémára nézve halmozott hatással járó olyan emberi tevékenységet illetően, mint a halászat, az akvakultúra, a mezőgazdaság, az infrastruktúra (különösen az energia területén), a közlekedés, a kutatók képzése és mobilitása, valamint egyes társadalmi-gazdasági kérdések. A kezdeményezésnek jó néhány közösségi politika tekintetében számottevő jelentősége van, ideértve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) szóló 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát, a közös halászati politikát, a közös agrárpolitikát, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint az EU olyan nemzetközi kötelezettségvállalásait, mint a HELCOM balti-tengeri cselekvési terve. Ennek eredményeképpen a közösségi politika számos más területe is a BONUS-program kedvezményezettje lesz.
Indokolás
Nagyobb figyelmet kell szentelni a tervezett energetikai infrastruktúra projekteknek, mivel a jövőben minden bizonnyal ezek fogják a legnagyobb hatást gyakorolni a Balti-tenger környezetére.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Helyénvaló, hogy a stratégiai szakasz végén a Bizottság a végrehajtási szakaszba való belépéshez független szakértő segítségével értékelje a kezdeményezés kiforrottságát és készültségi fokát.	(15) Helyénvaló, hogy a stratégiai szakasz végén a Bizottság a végrehajtási szakaszba való belépéshez független szakértők segítségével ellenőrizze és értékelje a minőséget, valamint a stratégiai szakasz készültségi fokát, és szükség esetén javaslatot tegyen annak javítására. A végrehajtási szakaszba való átmenetnek zökkenőmentesen és szükségtelen késedelem nélkül kell lezajlania.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) A BONUS-169 hatékony végrehajtása érdekében a BONUS EEIG felelősségi körében központilag, pályázati felhívást követően kiválasztott BONUS-169 projektek résztvevőinek indokolt pénzügyi támogatást nyújtani.	(24) A BONUS hatékony végrehajtása érdekében a BONUS EEIG felelősségi körében központilag, pályázati felhívást követően kiválasztott BONUS projektek résztvevőinek indokolt pénzügyi támogatást nyújtani. A BONUS projektek résztvevőinek nyújtott pénzügyi támogatásnak és kifizetésének átláthatónak, bürokráciától mentesnek kell lennie és összhangban kell állnia a hetedik keretprogramnak megfelelő közös szabályokkal.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) Különösen fontos, hogy a BONUS-169 keretében végrehajtott kutatási tevékenység megfeleljen az alapvető etikai elveknek, ideértve az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket is, továbbá kövesse a nemek közötti egyenlőség elvét és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét.	(30) Különösen fontos, hogy a BONUS keretében végrehajtott kutatási tevékenység a hetedik keretprogramban meghatározott alapelvekkel összhangban megfeleljen az etikai elveknek, továbbá kövesse a nemek közötti egyenlőség, a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése és a fenntartható fejlődés elvét.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Indokolt, hogy a BONUS EEIG ösztönözze a kiválasztott BONUS-169-projektek résztvevőit arra, hogy eredményeiket másoknak átadják és széles körben terjesszék, továbbá arra, hogy ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék,	(32) Indokolt, hogy a BONUS EEIG kötelezze a kiválasztott BONUS projektek résztvevőit arra, hogy eredményeiket másoknak átadják és széles körben terjesszék, továbbá arra, hogy ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék.
Indokolás
Az elvégzett kutatások eredményeit amennyire csak lehetséges meg kell osztani.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) A BONUS program keretében már befejezett projektek sikeres megvalósítása felszínre hozta a Balti-tenger katasztrofális állapotát, különösen azokon a területeken, ahová a nagyszabású energetikai infrastruktúra-projekteket tervezik; a balti-tengeri környezet helyzetét ezért továbbra is aktívan felügyelni kell.
Indokolás
E módosítás kihangsúlyozza a BONUS programba tartozó projektek sikeres megvalósításának fontosságát.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat 32 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32b) A BONUS programba tartozó projektek végrehajtása során feltárt hibás gyakorlatokat abba kell hagyni, és a finanszírozásban részesülő projektek listájának elkészítésekor nem szabad indokolatlanul előnyben részesíteni az egyes tagállamok kutatóközpontjai által benyújtott projekteket, mivel ez hátrányosan megkülönböztetné a balti-tengeri régióban található többi tagállamot.
Indokolás
A finanszírozásban részesülő projektek kiválasztása során a tapasztalatok szerint egyes tagállamok kutatóközpontjainak indokolatlanul kedveztek, míg más tagállamok kutatóközpontjait figyelmen kívül hagyták. A projektek sorrendjének meghatározásakor az efféle hátrányos megkülönböztetés kerülendő.
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat -1 cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1. cikk
	Tárgy
	A határozat szándéka, hogy a regionális kutatási erőfeszítések összehangolásának elősegítésén keresztül támogassa a balti-tengeri régió környezeti szempontból fenntartható fejlesztését, a régió feletti, ökoszisztémán alapuló irányítás megteremtésére irányuló közös cél érdekében.
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a stratégiai kutatási menetrend előkészítése – a program tudományos tartalmára vonatkozó rész meghatározása a pályázati felhívásokra irányulóan, a hetedik keretprogramban kitűzött célokkal összhangban;	a) a stratégiai kutatási menetrend előkészítése – a program tudományos tartalmára vonatkozó rész meghatározása a pályázati felhívásokra irányulóan, a balti-tengeri régió feletti, fenntartható ökoszisztémán alapuló irányítás megteremtésére irányuló közös cél érdekében és a hetedik keretprogramban kitűzött célokkal összhangban;
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A végrehajtási szakasz legalább öt évig tart. A végrehajtási szakasz során legalább három pályázati felhívás közzétételére kerül sor olyan projektek finanszírozása érdekében, amelyek a BONUS-169 céljaira irányulnak. Ezek a felhívások a több partner részvételével megvalósuló, transznacionális projektekre irányulnak, és kutatási, technológiafejlesztési, képzési és terjesztési tevékenységeket foglalnak magukban. A projektek kiválasztása az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a független értékelés, a társfinanszírozás, a profitmentesség, a más közösségi forrásokkal nem halmozódó finanszírozás, valamint a visszamenőleges hatály tilalmának elve szerint történik.	4. A végrehajtási szakasz legalább öt évig tart. A végrehajtási szakasz során pályázati felhívások közzétételére kerül sor olyan projektek finanszírozása érdekében, amelyek a BONUS céljaira irányulnak. Ezek a felhívások a több partner részvételével megvalósuló, transznacionális projektekre irányulnak, és kutatási, technológiafejlesztési, képzési és terjesztési tevékenységeket foglalnak magukban. A projektek kiválasztása az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a független értékelés, a társfinanszírozás, a profitmentesség, a más közösségi forrásokkal nem halmozódó finanszírozás, valamint a visszamenőleges hatály tilalmának elve szerint történik. A BONUS projektek résztvevőinek nyújtott pénzügyi támogatásnak és kifizetésnek meg kell felelnie a hetedik keretprogrammal összhangban lévő közös szabályoknak.
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A Közösség a végrehajtási szakaszhoz az alábbi feltételek mellett nyújtja a pénzügyi hozzájárulást:	3. A Bizottság a stratégiai szakasz vége előtt az alábbiakat értékeli:
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a stratégiai szakasznak a Bizottság által független szakértők segítségével elvégzendő értékelése pozitív eredménnyel zárul; az értékelésnek ki kell terjednie a 2. cikk (3) bekezdésében és az I. mellékletben előírt célok és eredmények elérése terén megvalósuló előrehaladásra;	a) a 2. cikk (3) bekezdésében leírt stratégiai szakasz eredménye, valamint az I. melléklet 2. szakaszában előírt célok és eredmények elérése terén megvalósuló előrehaladás;
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a BONUS EEIG igazolja, hogy képes a BONUS-169 végrehajtására, beleértve a Közösség pénzügyi hozzájárulásának a 1605/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 56. cikkében, valamint a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezéseknek és a hatékony és pénzgazdálkodásnak megfelelő, a közvetett központi irányítás keretei közötti fogadását, szétosztását és nyomon követését;	b) a BONUS EEIG igazolja, hogy képes a BONUS végrehajtására, beleértve a balti-tengeri régió környezeti szempontból fenntartható fejlesztésére vonatkozó célkitűzések elérését, a Közösség pénzügyi hozzájárulásának a 1605/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 56. cikkében, valamint a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezéseknek és a hatékony és pénzgazdálkodásnak megfelelő, a közvetett központi irányítás keretei közötti fogadását, szétosztását és nyomon követését.
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) minden egyes részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy kiveszi a részét a BONUS-169 finanszírozásából, a készpénzfizetésből és kérés esetén a természetbeni infrastrukturális hozzájárulás tényleges rendelkezésre bocsátásából; ezeket a kötelezettségvállalásokat a BONUS-169 végrehajtási szakaszának közös végrehajtásához való hozzájárulás érdekében bele kell foglalni az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott finanszírozási tervbe;	e) minden egyes részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy kiveszi a részét a BONUS finanszírozásából és a pénzügyi hozzájárulás hatékony kifizetéséből, különös tekintettel a BONUS projekteknek a pályázati felhívás alapján kiválasztott résztvevői számára folyósított összegekre;
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 szakasz – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) legalább három, több témát érintő, stratégiailag célzott és több partner bevonásával készülő közös pályázati felhívást hirdet meg.	g) több témát érintő, stratégiailag célzott és több partner bevonásával készülő közös pályázati felhívást hirdet meg.
Módosítás  19 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 szakasz – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ga) aktívan felkéri a Balti-tengert határoló vagy annak vízgyűjtő medencéjébe tartozó valamennyi harmadik országot mint résztvevő államot a kezdeményezésben való részvételre
Indokolás
Az előadó 2. módosításának a Balti-tenger vízgyűjtő medencéjéhez tartozó országokkal való kibővítése.
Módosítás  20 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 2.2.1 szakasz – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A stratégiai kutatások menetrendjét a részt vevő államokkal, az érdekeltek széles körével és a Bizottsággal egyeztetve kell kidolgozni és elfogadni. A menetrend szolgál a politikai célokhoz illeszkedő program alapjául. A menetrend úgy szélesíti a kutatások fókuszát, hogy az a tengeri ökoszisztémán túlmenően magába foglalhassa a vízgyűjtő medencén alapuló megközelítést, amely a balti-tengeri térség ökoszisztémáinak minőségére és termelékenységére kiható kiemelt kérdésekkel foglalkozik.	A stratégiai kutatások menetrendjét a részt vevő államokkal, az érdekeltek széles körével és a Bizottsággal egyeztetve kell kidolgozni és elfogadni. A menetrend szolgál a politikai célokhoz illeszkedő program alapjául. A menetrend úgy szélesíti a kutatások fókuszát, hogy az a tengeri ökoszisztémán túlmenően magába foglalhassa a vízgyűjtő medencén alapuló megközelítést, amely a balti-tengeri térség ökoszisztémáinak minőségére és termelékenységére kiható kiemelt kérdésekkel foglalkozik. A menetrendnek tartalmaznia kell a régió környezeti károsodására és biológiai sokféleségének csökkenésére vonatkozó gazdasági költségek becslését.
Indokolás
Az előadó 3. módosításának a biológiai sokféleség csökkenésén kívül további környezeti károk (pl. eutrofizáció) általános gazdasági értékelésével való kibővítése.
Módosítás  21 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 2.2.3 szakasz – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) a BONUS-169 szerinti projektek finanszírozását biztosító, a részt vevő államok és a Közösség készpénz-hozzájárulásaiból álló közös finanszírozási alapra épülő struktúra kidolgozása;	h) a BONUS projektek finanszírozását biztosító struktúra kidolgozása;
Módosítás  22 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 2.2.3 szakasz – i a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ia) annak biztosítása, hogy a kutatási eredményeket más regionális tengerkutatási projektekkel is megosztják.
Indokolás
E kiegészítés célja, hogy amennyire lehetséges elkerüljük a kutatási erőfeszítések közötti átfedéseket és azok ismétlődését.
Módosítás     23 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3 szakasz
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Amennyiben a BONUS EEIG értékelése és az előzetes vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, a Bizottság és a BONUS EEIG aláírja a végrehajtási megállapodást.	3. Amennyiben a 3. cikk (3) bekezdés a) pontjában említett feltételek teljesülnek és a BONUS EEIG előzetes vizsgálata pozitív eredménnyel zárul, a Bizottság és a BONUS EEIG aláírja a végrehajtási megállapodást.
Módosítás  24 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3.1 szakasz
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A végrehajtási szakasz során legalább három közös pályázati felhívást kell közzétenni és végrehajtani olyan, stratégiailag motivált BONUS-169 projektek finanszírozása céljából, amelyek a kezdeményezés céljaira irányulnak. A témáknak a BONUS-169 stratégiai kutatási menetrendjéből kell származniuk, a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartaniuk az elfogadott ütemtervet, és le kell fedniük a kutatási, technológiafejlesztési, képzési és/vagy terjesztési tevékenységeket.	A végrehajtási szakasz során közös pályázati felhívásokat kell közzétenni és végrehajtani olyan, stratégiailag motivált BONUS projektek finanszírozása céljából, amelyek a kezdeményezés céljaira irányulnak. A témáknak a BONUS stratégiai kutatási menetrendjéből kell származniuk, a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartaniuk az elfogadott ütemtervet, és le kell fedniük a kutatási, technológiafejlesztési, képzési és/vagy terjesztési tevékenységeket.
Módosítás  25 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3.4 szakasz – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Közösség pénzügyi hozzájárulását és a részt vevő államok készpénz-hozzájárulását a BONUS-169 közös alapba kell összevonni és azokat a BONUS EEIG-nek központilag kell kezelnie.	A Közösség pénzügyi hozzájárulását és a részt vevő államok készpénz-hozzájárulását a BONUS közös alapba kell összevonni és azokat a BONUS EEIG-nek központilag kell kezelnie, lehetőséget biztosítva arra is, hogy egy részt vevő állam készpénz-hozzájárulását kizárólag hazai kutatásra irányozza elő („virtuális közös kassza”).
Indokolás
A „virtuális közös kassza” lehetősége azon részt vevő államoknak fontos, amelyek számára nehézséget jelent a tényleges közös kasszába történő készpénz-befizetés, vagy azon részt vevő tagállamoknak, amelyek a kutatási kapacitás terén le vannak maradva, és a kizárólag hazai kutatásra előirányzott készpénz-hozzájárulás lehetősége elősegítheti a meglévő különbségek lefaragását.
Módosítás  26 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – 1 szakasz
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A BONUS-169 irányítását a BONUS EEIG végzi titkársága révén. A BONUS EEIG a következő struktúrákat állítja fel a BONUS-169 céljaira: irányítóbizottság, titkárság, tanácsadó testület, ágazati kutatási fórum és a projektkoordinátorok fóruma.	1. A BONUS irányítását a BONUS EEIG végzi titkársága révén. A BONUS EEIG a következő struktúrákat állította fel a BONUS céljaira: irányítóbizottság, titkárság, tanácsadó testület, ágazati kutatási fórum és a projektkoordinátorok fóruma.

ELJÁRÁS

Cím	Közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési program (BONUS-169)
Hivatkozások	COM(2009)0610 – C7-0263/2009 – 2009/0169(COD)
Illetékes bizottság	ITRE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 12.11.2009
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Anna Rosbach 25.1.2010
Vizsgálat a bizottságban	23.2.2010
Az elfogadás dátuma	16.3.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	54 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sergio Berlato, Milan Cabrnoch, Martin Callanan, Nessa Childers, Chris Davies, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Jill Evans, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Julie Girling, Nick Griffin, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Pavel Poc, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Anna Rosbach, Daciana Octavia Sârbu, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Glenis Willmott, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Christofer Fjellner, Matthias Groote, Judith A. Merkies, Alojz Peterle, Michail Tremopoulos, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Dieter-Lebrecht Koch, Markus Pieper

ELJÁRÁS

Cím	Közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési program (BONUS-169)
Hivatkozások	COM(2009)0610 – C7-0263/2009 – 2009/0169(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	29.10.2009
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 12.11.2009
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 12.11.2009
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Lena Ek 15.12.2009
Vizsgálat a bizottságban	27.1.2010		23.2.2010		7.4.2010
Az elfogadás dátuma	11.5.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jean-Pierre Audy, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Jorgo Chatzimarkakis, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Lena Ek, Ioan Enciu, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, Edit Herczog, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Judith A. Merkies, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Amalia Sartori, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Lara Comi, António Fernando Correia De Campos, Rachida Dati, Marek Józef Gróbarczyk, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Mario Pirillo, Lambert van Nistelrooij, Hermann Winkler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Catherine Bearder
Benyújtás dátuma	19.5.2010