JELENTÉS az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

21.5.2010 - (05551/2010 – C7‑0014/2010 – 2009/0141(CNS)) - *

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Ramon Tremosa i Balcells


Eljárás : 2009/0141(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(05551/2010 – C7‑0014/2010 – 2009/0141(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0500),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című közleményére (COM(2009)0665),

–   tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (05551/2010),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (6) bekezdésére, amellyel összhangban a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0014/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7‑0167/2010),

1.  jóváhagyja a tanácsi rendeletre irányuló javaslat módosított szövegét;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdése értelmében;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Az Európai Parlament már jóval a pénzügyi válság előtt rendszeresen kérte a valamennyi uniós szereplő számára valóban egyenlő versenyfeltételek megerősítését, rámutatva egyúttal az egyre integráltabb pénzügyi piacok uniós felügyeletének jelentős hiányosságaira (lásd „A pénzügyi piacok keretrendszerének végrehajtása: cselekvési terv” című bizottsági közleményre vonatkozó 2000. április 13-i állásfoglalását1, a prudenciális felügyelet európai uniós szabályairól szóló 2002. november 25-i állásfoglalását2, „A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitika (2005–2010) – fehér könyv” című 2007. július 11-i állásfoglalását3, a fedezeti alapokról és magántőkéről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó 2008. szeptember 23-i állásfoglalását4, „A Bizottsághoz intézett ajánlásokkal a Lámfalussy-eljárás nyomon követéséről: a jövőbeli felügyeleti struktúra” című 2008. október 9-i állásfoglalását5, a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (Szolvencia II) szóló 2009. április 22-i állásfoglalását6, valamint a hitelminősítő intézetekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2009. április 23-i állásfoglalását)7..

 

___________

1 HL C 40., 2001.2.7., 453. o.

2 HL C 25. E, 2004.1.29., 394. o.

3 HL C 175. E, 2008.7.10., xx. o.

4 HL C 8. E, 2010.1.14., 26. o.

5 HL C 9. E, 2010.1.15., 48. o.

6 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0251.

7 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0279.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(8a) Az információgyűjtésre vonatkozó, e rendeletben meghatározott intézkedések szükségesek az ESRB feladatainak elvégzéséhez, és nem sérthetik az európai statisztikai rendszer (ESS) és a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) statisztikával kapcsolatos jogi kereteit. E rendelet ezért nem sértheti az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet és az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletet.

(8a) Az EKB-t kell megbízni az ESRB-nek nyújtandó statisztikai támogatás biztosításával. Az információknak az e rendelet értelmében, illetve az ESRB feladatainak elvégzéséhez szükséges módon történő összegyűjtése és feldolgozása ezért a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) és az EKB alapszabálya 5. cikkének, valamint az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet1 hatálya alá esik. Ennek megfelelően az EKB vagy az ESCB által összegyűjtött bizalmas jellegű statisztikai információkat meg kell osztani az ESRB-vel.

 

______

1 HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Az ESRB elnöke az EKB elnöke. Hivatali ideje megegyezik az EKB elnökeként betöltött hivatala idejével.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b) Az első alelnököt az EKB Általános Tanácsának tagjai választják meg ugyanarra az időszakra, amelyre az Általános Tanácsban való tagsága szól, figyelemmel a tagállamok, valamint az euróövezeten belüli és kívüli államok kiegyensúlyozott képviseletére. Az első alelnök újraválasztható.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c) A második alelnök az európai felügyeleti hatóságoknak a .../2010/EU [ESMA] rendelet, a .../2010/EU [EIOPA] rendelet, valamint a .../2010/EU [EBA] rendelet 40. cikke által létrehozott vegyes bizottsága (a továbbiakban „vegyes bizottság”) elnöke.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 d bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1d) Hivatalba lépése előtt az elnöknek és az első alelnöknek az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson kell számot adniuk arról, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek milyen módon kívánnak eleget tenni. A második alelnököt az Európai Parlament a vegyes bizottság elnökeként betöltött tisztségével kapcsolatban hallgatja meg.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 e bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1e) Az elnök elnököl az igazgatótanács és az irányítóbizottság ülésein.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 f bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1f) Az elnök távollétében az alelnökök rangsor szerint elnökölnek az igazgatótanács és az irányítóbizottság ülésein.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 g bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1g) Amennyiben az alelnökök nem tudják ellátni feladataikat, új alelnököket kell választani az (1b) és (1c) bekezdéssel összhangban.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 h bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1h) Az ESRB-t kifelé az elnök képviseli.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 i bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1i) Az elnök meghívást kap az Európai Parlamentben az ESRB éves jelentésének megjelenésekor évente rendezett meghallgatásra, amely az Európai Parlament és az EKB elnöke közötti monetáris párbeszédtől különálló eseményként kerül megszervezésre.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – bevezető rész

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

Az Európai Központi Bank titkárságot biztosít és ezáltal elemzési, statisztikai, logisztikai és igazgatási támogatást nyújt az ESRB számára. A titkárság feladata a(z) XXXX rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint többek között különösen a következő:

Az EKB titkárságot biztosít és ezáltal elemzési, statisztikai, logisztikai és igazgatási támogatást nyújt az ESRB számára. Ezenkívül kikéri az európai felügyeleti hatóságok, a nemzeti központi bankok és a nemzeti felügyeleti hatóságok technikai tanácsait. Az EKB felelős továbbá minden személyzeti ügyért. A titkárság feladatai a(z) .../2010/EU [ESRB] rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint többek között különösen a következők:

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – e pont

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

e) az igazgatótanács, az irányítóbizottság és a szakmai tanácsadó bizottság munkájának támogatása.

e) az igazgatótanács, az irányítóbizottság és a tudományos tanácsadó bizottság munkájának támogatása.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – e a pont (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea) szükség esetén az európai felügyeleti hatóságok információkkal történő ellátása.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EKB elegendő humán és pénzügyi erőforrásról gondoskodik feladata ellátása, azaz a titkárság biztosítása érdekében.

(1) Az EKB elegendő humán és pénzügyi erőforrásról gondoskodik a titkárság feladatainak ellátásához, kiválóan felkészült személyzetet biztosítva, amelynek összetétele nagy vonalakban tükrözi az ESRB széles tevékenységi területét és az igazgatótanács összetételét. Az EKB erőforrásaiból méltányos finanszírozást biztosít a titkárság számára.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A titkárság vezetőjét az ESRB igazgatótanácsával konzultálva az EKB nevezi ki.

(2) A titkárság vezetőjét az ESRB igazgatótanácsának javaslatára az EKB nevezi ki.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A titkárság valamennyi tagja köteles a szakmai titoktartás körébe tartozó információkat feladatai megszűnése után is megőrizni, összhangban a(z) .../2010/EU [ESRB] rendelet 8. cikkével az e rendelet 6. cikkében foglalt célkitűzés biztosítása érdekében.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A titkárság vezetője vagy képviselője részt vesz az ESRB igazgatótanácsának, irányítóbizottságának és szakmai tanácsadó bizottságának ülésein.

(2) A titkárság vezetője vagy képviselője részt vesz az ESRB igazgatótanácsának, irányítóbizottságának és tudományos tanácsadó bizottságának ülésein.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A titkárság az ESRB feladatainak teljesítése szempontjából lényeges, a pénzügyi intézményekre vagy piacokra vonatkozó információkat kérhet egyedi, összefoglaló vagy gyűjteményes formában az európai felügyeleti hatóságoktól, valamint a(z) .../2010/EU [ESRB] rendelet 15. cikkében meghatározott esetekben a nemzeti felügyeleti hatóságoktól, a nemzeti központi bankoktól vagy a tagállamok más hatóságaitól, illetve indokolással ellátott kérelem alapján közvetlenül a pénzügyi intézményektől.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) A (2) bekezdés szerinti információk magukban foglalhatják az európai gazdasági térséggel, az Unióval és az euróövezettel kapcsolatos, valamint a nemzeti aggregált és egyedi adatokat. Nemzeti adatokat csak indokolással ellátott kérelem alapján lehet gyűjteni. Mielőtt adatok iránti kérelmet nyújtana be, a titkárság először megvizsgálja az európai statisztikai rendszer és a központi bankok európai rendszere által előállított, terjesztett és fejlesztett, létező statisztikákat, majd konzultál az illetékes európai felügyeleti hatósággal a kérés arányosságának biztosítása érdekében.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk

A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

A Tanács a 8. cikkben meghatározott időponttól számított három év elteltével, a Bizottság jelentése alapján megvizsgálja ezt a rendeletet, és az EKB-tól, valamint az európai felügyeleti hatóságoktól kapott véleményt követően eldönti, hogy szükség van-e a rendelet felülvizsgálatára.

Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság jelentése alapján ...*-ig megvizsgálja ezt a rendeletet, és az EKB véleményének kézhezvételét követően eldönti, hogy szükség van-e az ESRB céljainak és szervezeti felépítésének felülvizsgálatára.

 

A jelentésnek külön értékelnie kell, hogy:

 

a) helyénvaló-e egyszerűsíteni és megerősíteni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) felépítését a makro- és mikroszintek közötti, valamint az európai felügyeleti hatóságok közötti koherencia növelése érdekében;

 

b) helyénvaló-e növelni az európai felügyeleti hatóságok szabályozási hatáskörét;

 

c) a PFER fejlődése összhangban áll-e az e területen tapasztalható globális fejleményekkel;

 

d) elég sokszínű-e a PFER, és rendelkezik-e a megfelelő kiváló szaktudással;

 

e) megfelelő-e az elszámoltathatóság és az átláthatóság a közzétételi követelmények tekintetében.

 

______

* Az e rendelet hatálybalépését követő három éven belül.

Indokolás

INDOKOLÁS

Az Európai Unió (EU) pénzügyi stabilitást biztosító keretrendszert hoz létre. A legtöbb uniós országban nagy páneurópai csoportok által dominált, integrált uniós pénzügyi piac nem működhet megfelelően, ha a felügyelet országok szerint elkülönült, szétaprózódott marad. Az EU-nak új pénzügyi architektúrára van szüksége integrált mikroprudenciális felügyelettel, beleértve az EU-ra történő hatáskör-átruházást. Ezenkívül az európai makrofelügyelet feltárhatta volna, hogy a fenntarthatatlan hitelnövekedés, az ingatlanbuborék és a nagy folyómérleghiányok kockázatokat hordoznak magukban a makrogazdasági és a pénzügyi stabilitásra nézve. Európának sürgősen fejlesztenie kell a makroprudenciális felügyelettel kapcsolatos szakértelmet a rendszerben rejlő kockázatok feltárása, más szóval a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok európai szinten történő azonosítása érdekében, szükség esetén figyelmeztetések és nyomon követés biztosításával.

Még ha elkerülhetetlenek is a további pénzügyi válságok, a társadalmi és gazdasági hatásoknak a jövőben nem szabad ennyire ártalmasaknak lenniük, ahogyan ez a jelenlegi válságra is igaz a nagy gazdasági világválság tényleges hatásaival összehasonlítva. Európának jogszabályi és intézményi keretre van szüksége a rendszerszempontból fontos pénzügyi intézmények fizetésképtelenségének megoldásához. Létrejön az új makroprudenciális felügyelet, az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) és az új mikroprudenciális felügyelet, a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER). Ezek hatékonyságát pedig az Európai Központi Bank presztízse biztosítja, mivel az új ESRB nem lesz képes arra, hogy intézkedéseket és szankciókat kényszerítsen a tagállamokra, illetve a pénzügyi intézményekre, figyelmeztetései pedig nem lesznek kötelezők. Eredményességük az EKB jó hírnevétől és az EKB munkatársainak elismert szakértelmétől függ. Az EKB tehát lényeges szerepet fog betölteni az európai makrofelügyeletben.

Az elmúlt években a nagyon alacsony kamatlábakkal operáló monetáris politika buborékokat táplált a tárgyi eszközök és a pénzeszközök tekintetében, amelyeknek szétpukkadása okozta a jelenleg bennünket sújtó válságot. A felügyeleti architektúra végső célja az ehhez hasonló drámai helyzetek elkerülése a jövőben, a pénzügyi stabilitás biztosítása és a fogyasztók védelme. A rendszerkockázatok – a pénzügyi ágazat jelentős részét érintő fizetési nehézségek vagy fizetésképtelenség – megelőzése vagy mérséklése csökkenteni fogja a későbbi válságok által a reálgazdaságra és az európai polgárokra gyakorolt hatást.

Az elmúlt két évtizedben az európai monetáris politika eredményes volt az infláció féken tartása tekintetében. Az „árstabilitás” céljának világos meghatározásához (például egyértelmű 2%-os éves inflációcél) világos és hatásos monetáris politikai eszköz társult, a kamatláb. Ebben az értelemben az elmúlt húsz évben a szabad kereskedelem bővülése és a globális termelés általánossá válása szerte a világon – a vele járó deflációs nyomással – a fejlett országokban hozzájárult az árak mérsékelt szinten maradásához is.

Tulajdonképpen lehetne úgy érvelni, hogy a kamatlábakat évekig mesterségesen alacsonyan tartották a piaci kamatlábakhoz képest, amelyek szabadon kalibrálták volna a hitelkínálatot és a befektetési keresletet. Ez a tény lehetett a jelenlegi válság egyik fő oka: a kamatlábak olyannyira eltorzították a gazdasági szereplők várakozásait, hogy túlzott eladósodást vállaltak a fogyasztás finanszírozására, illetve szélsőséges mértékű befektetésekbe fogtak . Mindenesetre – ahogyan már említettük – a monetáris politika eredményességének megítélésében széles körű a konszenzus.

Ugyanakkor a – különösen a tőkemozgások tekintetében nagyfokú – gazdasági globalizáció mélyrehatóan megváltoztatta a pénzügyi piacokat. A központi bankok megőrizték hagyományos célkitűzésüket, az infláció féken tartását, amelynek megvalósításához eszközként a kamatlábat alkalmazták. A tőkemozgások szabadsága azonban rendkívül megerősítette a monetáris és a pénzügyi szektor közötti kapcsolatot. Ez az új helyzet egyre inkább arra kényszerítette a központi bankokat, hogy új célt illesszenek be napirendjükbe: a pénzügyi piacok stabilizációját.

A két célkitűzés (árstabilitás és a pénzügyi piacok stabilitása) együttes megvalósítása lehetetlen csupán egyetlen eszköz, a kamatláb révén, bármennyire hatásos eszközről is legyen szó. A kamatláb hatékony volt az infláció féken tartására, számos országban azonban nem bizonyult hasznosnak a hitelek bővülésének és az ingatlanbuborékoknak a megakadályozására.

Új eszközre van szükség, és az elmúlt két évben széles konszenzus alakult ki arról, hogy ez az eszköz a bank- és a pénzügyi rendszer uniós szabályozása és felügyelete. Noha a pénzügyi szabályozás sok évig létezett, az nem volt megfelelő és elegendő az új globalizált világban. Tulajdonképpen a nemzeti központi bankok csak a felügyeletet és a szabályozást tartották meg fontos nemzeti hatáskörként az euró bevezetése után. Mára viszont nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges és célszerű javítani a szabályozást oly módon, hogy európai dimenzióval ruházzuk fel.

Az Európai Központi Bank elnökét egy 2005-ös szingapúri előadása[1] során a tárgyi és pénzügyi eszközökkel kapcsolatos árbuborék-képződésről kérdezték. Azt válaszolta, hogy buborék akkor fedezhető fel, amikor például egy bizonyos típusú hitel vagy bizonyos értékpapírok ára elkezd lényegesen eltérni az addigi tendenciáktól, és kiállt amellett, hogy kamatlábnövelést kell alkalmazni a buborékképződés megszakítása érdekében. Az ebből adódó költség biztosítási ösztönzővé alakul át, amely megakadályozza rosszabb forgatókönyvek kialakulását. Ez az intézkedés ésszerűnek tűnik, a közelmúltbeli pénzügyi válság tapasztalata alapján azonban kevésbé látszik alkalmasnak: a pénzügyi rendszer képes alkalmazkodni a kamatlábak változásához, megváltoztatva például a hitelszerződések feltételeit (a jelzáloghitelek esetében például meghosszabbítva az amortizációs időszakot).

Ilyen körülmények között a kamatláb módosításának nincs nagy hatása a buborékok szétfoszlatására: ha a kamatlábakat nem növelik lényegesen – amely esetben a gazdaság egésze károkat szenvedne –, a még mindig mesterségesen alacsonyan tartott kamatlábak továbbra is táplálnák a buborékokat, amelyek így továbbra is megmaradnának. Ebben az értelemben van szükség jobb felügyeletre. A spanyol jegybank által képzett dinamikus céltartalékok rendszere például nem akadályozta meg, hogy Spanyolországban óriási ingatlanbuborék alakuljon ki: az ingatlanfejlesztők által a spanyol bankokkal szemben felhalmozott adósság a 2009. évi spanyolországi GDP 30%-át teszi ki (325 millió eurót).

A pénzügyi szabályozás és felügyelet szükséges tökéletesítése az az alap, amelyről az egész új – az európai intézmények által jelenleg kiépítés alatt álló – pénzügyi architektúráról folyó vita szól, és, amelynek csak csekély része ez a jelentés. A tőkeáttétel mértékének ellenőrzése megfelelő intézkedésnek tűnik a csődbe jutáshoz túl nagy méretű intézmények számára: a kisebb mértékű tőkeáttétel arra ösztönzi őket, hogy megfontolják, meg akarják-e őrizni méretüket, vagy inkább a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységekhez igazodó kisebb egységekre bomlanak.

Ezért a tőkeáttétel mértéke a hitelintézeteket eladósodottságuk mértékének csökkentésére kényszeríti: vagy az ingatlanhitelek csökkentésére, vagy – a buborék kipukkadása esetén felmerülő óriási veszteségek elviselését lehetővé tevő – tőkealapjuk növelésére. Számos nemzeti rendszerben a nemzeti felügyeleteknek nem sikerült megállítaniuk a kockázatok felhalmozódását.

A pénzügyi piacok szabályozására vonatkozóan tett különféle javaslatokban két közös elem található: egyrészről csökkenteni kellene a magas tőkeáttételt, azaz az összes eszköz és a saját tőke arányát, másrészről pedig növelni kellene a pénzintézetekre vonatkozó tőkekövetelményeket. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő tőkealap álljon rendelkezésre a jövőbeli pénzügyi válságok által okozott esetleges veszteségek kezeléséhez. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a pénzügyi rendszer elsődleges feladata a megtakarításoknak a beruházások felé történő irányítása. Ebben a folyamatban nem lehet megakadályozni, hogy a pénzintézetek kockázatokat vállaljanak, és bár most a kockázatok jobb felügyeletnek vannak alávetve, attól még továbbra is fennáll az újabb spekulatív buborékok kialakulásának lehetősége.

Konkrétan a bankszektor esetében mindaddig, amíg keverednek a kereskedelmi és a beruházási hitelügyletek, a nagy bankok pénzügyi eszközök vásárlásával és eladásával fogják kockáztatni tőkéjüket, ahelyett hogy a náluk elhelyezett betéteket a reálgazdaságot támogatva hitelekként kihelyeznék családokhoz és vállalatokhoz. Tulajdonképpen a bankoknak nem is kötelességük, hogy másként járjanak el.

Ennélfogva az új szabályozásnak rugalmasnak kell lennie azért, hogy vészjósló jelek észlelése esetén képes legyen csökkenteni az eladósodottság mértékét. Például az 1996 és 2006 közötti időszak első éveiben fel kellett volna gyulladniuk a narancs vagy vörös jelzőfényeknek, amikor Spanyolországban a hitelbővülés óriási ütemben – tíz év alatt évente 20%-kal – növekedett. Ebben az esetben fel kellett volna lépni azon (nagyobb és kisebb) pénzintézetekkel szemben, amelyek nagyobb jelzáloghiteleket vállaltak annál, amennyit tőkeáttételi képességük lehetővé tett volna.

Másrészt a pénzügyi szektor európai szintű felügyelete kulcsfontosságú a helyes szabályozási politikák eredményessége szempontjából, figyelembe véve több válságmutató nemzeti elemzésének kudarcát. Amint azt az EKB elnöke 2008 novemberében a központi bankok EKB által szervezett 5. konferenciáján kijelentette: „[...] voltak arra utaló figyelmeztető jelek már 2006-ban is, hogy a globális piacok túlárazottak (priced for perfection), és így a körülményekben bekövetkező legkisebb változások is képesek voltak súlyosan megzavarni a pénzügyi piacokat. [...] Tudtuk, hogy vihar készülődik, de – bevalljuk – nem tudtuk pontosan, hogy hol. Illetve nem tudtuk azt sem, hogy mi váltja majd ki és mikor.[2]

Ebből a szempontból a Larosière-jelentésben kezdeményezett ötletek – melyek közül sok belekerült a jelenleg vita tárgyát képező felügyeleti csomagba – lehetővé teszik majd a megfelelő pénzpiaci szabályozási és felügyeleti politikát. Sikerének kulcsa a mikro- és makrofelügyelet közötti kapcsolat lesz, valamint a két szint közötti zavartalan információáramlás. Ily módon az ESRB titkárságának fontos szerepe lesz a különböző érintettek közötti hatékony és gyors információcsere biztosításában, mindig szigorúan garantálva annak szükséges bizalmas jellegét. Az eredeti koncepciónak megfelelően a mikrofelügyeleti hatóságok és az ESRB egységes egészet alkotnak és szorosan együttműködnek. Az új architektúra révén az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a mennydörgést még a vihar előttmeghallja és idejében reagáljon is rá.

  • [1]  „Asset price bubbles and monetary policy” (Eszközérték-buborékok és monetáris politika)
    Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke beszéde, MAS-előadás, 2005. június 8., Szingapúr.
    http://www.ecb.int/press/key/date/2005/html/sp050608.en.html
  • [2]  „Undervalued risk and uncertainty: Some thoughts on the market turmoil” (Alulértékelt kockázat és bizonytalanság: gondolatok a piaci felfordulásról)
    Jean-Claude Trichet-nek, az EKB elnökének a központi bankok EKB által szervezett ötödik konferenciáján 2008. november 13-án Frankfurt am Mainban elmondott beszéde.
    http://www.ecb.int/press/key/date/2008/html/sp081113_1.en.html

ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Központi Bank speciális feladatai az Európai Rendszerkockázati Testület működésének tekintetében

Hivatkozások

05551/2010 – C7-0014/2010 – COM(2009)05002009/0141(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

2.2.2010

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

8.2.2010

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Ramon Tremosa i Balcells

20.10.2009

 

 

Vizsgálat a bizottságban

23.11.2009

23.2.2010

23.3.2010

27.4.2010

Az elfogadás dátuma

10.5.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Pascal Canfin, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Vicky Ford, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Othmar Karas, Astrid Lulling, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Ramon Tremosa i Balcells

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Pervenche Berès, Carl Haglund, Syed Kamall, Philippe Lamberts, Catherine Stihler, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Andrea Cozzolino, Michel Dantin, Frank Engel, Christa Klaß, Elisabeth Morin-Chartier

Benyújtás dátuma

21.5.2010