JELENTÉS az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
26.5.2010 - (COM(2009)0502 – C7‑0168/2009 – 2009/0143(COD)) - ***I
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Peter Skinner
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2009)0502 – C7‑0168/2009 – 2009/0143(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatra (COM(2009)0502),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0168/2009),
– tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című bizottsági közleményére (COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 114. cikkére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. január 21-i véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Jogi Bizottság, valamint az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0170/2010),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat Cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Felügyeleti Hatóság (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) létrehozásáról |
|
|
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.) |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A 2007/2008. évi pénzügyi válság jelentős, konkrét eseteket és a pénzügyi rendszer egészét egyaránt érintő hiányosságokat tárt fel a pénzügyi felügyelet terén. A nemzeti szintű felügyeleti modellek nem tudtak lépést tartani az integrálódó és összekapcsolódó európai pénzügyi piacokkal, amelyeken a pénzügyi vállalkozások egyre gyakrabban határokon átnyúló tevékenységet folytatnak. A válság emellett komoly hiányosságokat tárt fel a nemzeti felügyeletek közötti együttműködés, koordináció, a közösségi jog alkalmazásában megvalósított következetesség és a bizalom terén is. |
(1) A 2007/2008. évi pénzügyi válság jelentős, konkrét eseteket és a pénzügyi rendszer egészét egyaránt érintő hiányosságokat tárt fel a pénzügyi felügyelet terén. A nemzeti szintű felügyeleti modellek nem tudtak lépést tartani az integrálódó és összekapcsolódó európai pénzügyi piacokkal, amelyeken a pénzügyi vállalkozások egyre gyakrabban határokon átnyúló tevékenységet folytatnak. A válság emellett komoly hiányosságokat tárt fel a nemzeti felügyeletek közötti együttműködés, koordináció, az uniós jog alkalmazásában megvalósított következetesség és a bizalom terén is. |
|
|
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.) |
Indokolás | |
Hozzáigazítás a Lisszaboni Szerződéshez. | |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) A Parlament már jóval a pénzügyi válság előtt rendszeresen felszólalt a valamennyi szereplő számára valóban egyenlő európai versenyfeltételek megerősítése érdekében, rámutatva ugyanakkor az egyre integráltabb pénzügyi piacok európai felügyeletének jelentős hiányosságaira („A pénzügyi piacok keretrendszerének megvalósítása: cselekvési terv” című bizottsági közleményről szóló 2000. április 13-i állásfoglalásában1, az Európai Unió prudenciális felügyeleti szabályairól szóló 2002. november 25-i állásfoglalásában2, „A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005-2010) – fehér könyv” című 2007. július 11-i állásfoglalásában3, a fedezeti alapokról és magántőkéről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó 2008. szeptember 23-i állásfoglalásában4, „A Lámfalussy-eljárás nyomon követéséről: a jövőbeli felügyeleti struktúra” című, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó 2008. október 9-i állásfoglalásában5, a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról szóló 2009. április 22-i állásfoglalásában6, valamint a hitelminősítő intézetekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2009. április 23-i állásfoglalásában7). |
|
|
________________________________ 1 HL C 40., 2001.2.7., 453. o. 2 HL C 25. E, 2004.1.29., 394. o. 3 HL C 175. E, 2008.7.10., xx. o. 4 HL C 8. E, 2010.1.14., 26. o. 5 HL C 9. E, 2010.1.15., 48. o. 6 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0251. 7 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0279. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A Jacques de Larosière által elnökölt magas szintű szakértői csoport 2009. február 25-én közzétett, a Bizottság kérésére készített jelentése megállapította, hogy a jövőbeni pénzügyi válságok kockázatának és súlyosságának csökkentése érdekében meg kell erősíteni a felügyeleti keretet. A csoport a közösségi pénzügyi szektor felügyeleti struktúrájának nagyszabású reformját ajánlotta. A szakértői csoport továbbá arra a következtetésre jutott, hogy indokolt létrehozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét, amely három európai felügyeleti hatóságból áll – egy a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szektor, egy a bankszektor, egy pedig az értékpapírszektor felügyeletére –, emellett javasolta az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozását is. |
(2) A Jacques de Larosière által elnökölt magas szintű szakértői csoport 2009. február 25-én közzétett, a Bizottság kérésére készített jelentése (de Larosière-jelentés) megállapította, hogy a jövőbeni pénzügyi válságok kockázatának és súlyosságának csökkentése érdekében meg kell erősíteni a felügyeleti keretet. A csoport az uniós pénzügyi szektor felügyeleti struktúrájának reformját ajánlotta. A szakértői csoport továbbá arra a következtetésre jutott, hogy indokolt létrehozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét, amely három európai felügyeleti hatóságból áll – egy a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szektor, egy a bankszektor, egy pedig az értékpapírszektor felügyeletére –, emellett javasolta az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozását is. A jelentésben szereplő ajánlások a szakértők által a jövőbeli hasonló válságok elkerüléséhez szükségesnek tekintett módosítások minimumszintjét képviselik. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) 2009. március 4-i, „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez" című közleményében a Bizottság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét és az Európai Rendszerkockázati Testületet létrehozó jogszabályok kidolgozására tett javaslatot, 2009. május 27-i, „Európai pénzügyi felügyelet" című közleményében pedig részletesebb információkkal szolgált az új felügyeleti keret lehetséges szerkezetéről. |
(3) 2009. március 4-i „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményében a Bizottság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét és az Európai Rendszerkockázati Testületet létrehozó jogszabályok kidolgozására tett javaslatot, 2009. május 27-i, „Európai pénzügyi felügyelet” című közleményében pedig részletesebb információkkal szolgált az új felügyeleti keret lehetséges szerkezetéről, ám a de Larosière-jelentésben szereplő összes ajánlás nem szerepelt benne. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) 2009. április 2-án a G20 vezetői „A gazdaságélénkítés és a reform globális terve” című nyilatkozatukban kijelentették, hogy „lépéseket teszünk egy erősebb, globálisan következetesebb felügyeleti és szabályozási keretrendszer kiépítésére a jövő pénzügyi rendszere számára, amely világszerte támogatni fogja a fenntartható növekedést, és a vállalkozások és az állampolgárok szükségleteit fogja szolgálni”. A 2009. évi pittsburghi csúcsértekezleten a G20-csoport vezetői megbízták az IMF-et azzal, hogy készítsen jelentést arról, „miként járulhatna hozzá méltányos és jelentős módon a pénzügyi ágazat a bankrendszer megsegítésére irányuló kormányzati beavatkozásokkal kapcsolatos kiadásokhoz”. Az e felkérésre készült 2010. április 16-i, „A pénzügyi ágazat igazságos és jelentős hozzájárulása” című időközi jelentés többek között megállapítja, hogy „a pénzügyi ágazat csődjeinek közvetlen költségeit egy hiteles és hatékony rendezési mechanizmushoz kapcsolódó pénzügyi stabilitási hozzájárulási alapból (FSC) kell finanszírozni. Az FSC biztosítaná, hogy az ágazat fedezze az esetleges rendezés költségeit, és csökkentené a rendszerkockázatot. Megfelelő meghatározása esetén a rendezési mechanizmusok jóvoltából a kormányok a jövőben nem kényszerülnének a túl fontos, túl nagy vagy más intézményekhez túl sok ponton kapcsolódó intézmények megmentésére”.
|
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4b) Az Európa 2020 című 2010. március 3-i bizottsági közlemény megállapítja, hogy „olyan ambiciózus szakpolitikát kell kialakítanunk, amely elősegíti, hogy a jövőben elkerüljük, vagy szükség esetén jobban kezeljük az esetleges pénzügyi válságokat, és amely – figyelembe véve a pénzügyi ágazat jelenlegi válságban viselt sajátos felelősségét – megfelelő hozzájárulást vár majd el a pénzügyi szektortól is”. 2010. március 25–26-i ülésén a Tanács megállapította, hogy „különösen az olyan területeken van szükség előrelépésre, mint [...] a rendszerszintű intézmények, a válságkezelési finanszírozási eszközök, a derivatíva-piacok átláthatóságának növelése, valamint a szuverén hitelekkel kapcsolatos nemteljesítési csereügyletekre vonatkozó specifikus intézkedések.” |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6) A Közösség felügyeleti bizottságai jelenlegi formájukban lehetőségeik határához értek, e szervek feladata csak a Bizottságnak nyújtandó tanácsadás lehet. A Közösség nem maradhat olyan helyzetben, amelyben nincs mechanizmus annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeletek a határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények esetében a lehető legjobb felügyeleti döntésekre jussanak; amelyben a nemzeti felügyeleti hatóságok között nem megfelelő az együttműködés és az információcsere; amelyben a szabályozási és felügyeleti követelmények különbözősége miatt a nemzeti hatóságok közös fellépéséhez körülményes megállapodásokra van szükség; amelyben az európai szintű problémákkal szemben legtöbbször csak tagállami szintű megoldások alkalmazhatók és amelyben ugyanannak a jogszabálynak különböző értelmezései vannak. Az új európai felügyeleti rendszer megszüntetné ezeket a hiányosságokat és olyan rendszert hozna létre, amely összhangban van a pénzügyi szolgáltatások stabil és egységes közösségi pénzügyi piacára vonatkozó célkitűzéssel, mivel a nemzeti felügyeleteket erős közösségi hálózatba szervezi. |
(6) Az Unió felügyeleti bizottságai jelenlegi formájukban lehetőségeik határához értek, e szervek feladata csak a Bizottságnak nyújtandó tanácsadás lehet. Az Unió nem maradhat olyan helyzetben, amelyben nincs mechanizmus annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeletek a határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények esetében a lehető legjobb felügyeleti döntésekre jussanak; amelyben a nemzeti felügyeleti hatóságok között nem megfelelő az együttműködés és az információcsere; amelyben a szabályozási és felügyeleti követelmények különbözősége miatt a nemzeti hatóságok közös fellépéséhez körülményes megállapodásokra van szükség; amelyben az európai szintű problémákkal szemben legtöbbször csak tagállami szintű megoldások alkalmazhatók, és amelyben ugyanannak a jogszabálynak különböző értelmezései vannak. Az új, Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) átnevezendő európai felügyeleti rendszer megszüntetné ezeket a hiányosságokat és olyan rendszert hozna létre, amely összhangban van a pénzügyi szolgáltatások stabil és egységes uniós pénzügyi piacára vonatkozó célkitűzéssel, mivel a nemzeti felügyeleteket erős uniós hálózatba szervezi. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7) A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét a nemzeti és a közösségi felügyeleti hatóságok hálózataként célszerű kialakítani, a pénzügyi intézmények napi felügyeletét tagállami szinten hagyva, a határokon átnyúlóan tevékenykedő csoportok felügyeletében pedig központi szerepet biztosítva a felügyeleti kollégiumoknak. El kell érni továbbá a pénzügyi intézményekre és piacokra vonatkozó szabályok nagyobb harmonizációját és egységes alkalmazását. Indokolt létrehozni az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságot, vele párhuzamosan pedig az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot (az európai felügyeleti hatóságokat). |
(7) Az ESFS-t a nemzeti és az uniós felügyeleti hatóságok integrált hálózataként célszerű kialakítani, a pénzügyi intézmények napi felügyeletét tagállami szinten hagyva. A pénzügyi intézmények felügyeletét a felügyeleti kollégiumok végzik. Az Európai Felügyeleti Hatóság (biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) (a továbbiakban „a Hatóság”) átveszi azon pénzügyi intézmények felügyeletét, amelyek a rendszerkockázati kritériumok alapján olyan kockázatot képviselnek, melyek révén veszélyeztethetik az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását, és amelyek tekintetében az illetékes nemzeti hatóság nem látta el feladatait. El kell érni továbbá az Unión belül a pénzügyi intézményekre és piacokra vonatkozó szabályok nagyobb harmonizációját és egységes alkalmazását. A Hatóság mellett létre kell hozni az Európai Felügyeleti Hatóságot (Értékpapírpiac-felügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatóságot (Bankfelügyelet), valamint az Európai Felügyeleti Hatóságot (vegyes bizottság). Az Európai Rendszerkockázati Testület az ESFS részét képezi. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8) Indokolt, hogy az európai felügyeleti hatóságok a 2009/78/EK bizottsági határozattal létrehozott európai bankfelügyelők bizottsága, a 2009/79/EK bizottsági határozattal létrehozott európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága és a 2009/77/EK bizottsági határozattal létrehozott európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága helyébe lépjenek, és átvegyék azok minden feladatát és hatáskörét. Az egyes Hatóságok hatókörét egyértelműen meg kell határozni. Amennyiben intézményi okok vagy a Szerződés szerinti feladatok ezt megkívánják, a Bizottságot is be kell vonni a felügyeleti tevékenységek hálózatába. |
(8) A Hatóság a 2009/79/EK bizottsági határozattal létrehozott, a biztosítások és a foglalkoztatói nyugdíjak európai felügyeleti bizottsága helyébe lép, és átveszi annak teljes feladat- és hatáskörét. Az egyes Hatóságok hatókörét egyértelműen meg kell határozni. Amennyiben intézményi okok vagy az európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti feladatok ezt megkívánják, a Bizottságot is be kell vonni a felügyeleti tevékenységek hálózatába. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (a Hatóság) tevékenységének előírt célja a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén – a tagállamok különböző érdekeinek figyelembevételével –, a biztosítottak és más kedvezményezettek védelme, a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének biztosítása, a pénzügyi rendszer stabilitásának megóvása és a nemzetközi felügyeleti koordináció erősítése a gazdaság egészének érdekében, beleértve a pénzügyi intézményeket és az egyéb érdekelteket, a fogyasztókat és a munkavállalókat is. Céljai elérése érdekében szükséges és helyénvaló, hogy a Hatóság jogi személyiségű közösségi szerv legyen, továbbá jogi, közigazgatási és pénzügyi autonómiával rendelkezzen |
(9) A Hatóság tevékenységének előírt célja a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén – a tagállamok különböző érdekeinek, valamint a pénzügyi intézmények eltérő jellegének figyelembevételével. A Hatóságnak meg kell védenie a közös értékeket, például a pénzügyi rendszer stabilitását, a pénzintézetek fizetőképességét és likviditását, a piacok és a pénzügyi termékek átláthatóságát, valamint biztosítania kell a betétesek és befektetők védelmét. A Hatóságnak emellet meg kell akadályoznia a szabályozási arbitrázst, egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, meg kell erősítenie a nemzetközi felügyeleti koordinációt a gazdaság egészének érdekében, beleértve a pénzügyi intézményeket és az egyéb érdekelteket, a fogyasztókat és a munkavállalókat is, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a belső piacon fokozzák a versenyt és az innovációt, valamint hogy biztosítsák a globális versenyképességet. Feladatai közé kell tartoznia továbbá a felügyeleti konvergencia előmozdításának és az uniós intézményeknek szóló tanácsadásnak a pénzügyi piacok szabályozása és felügyelete, a hitelminősítés, az elszámolás, valamint a kapcsolódó vállalatirányítási, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdések területén. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(9a) Céljai elérése érdekében szükséges és helyénvaló, hogy a Hatóság jogi személyiségű európai uniós szerv legyen, továbbá jogi, közigazgatási és pénzügyi autonómiával rendelkezzen. A bázeli Bankfelügyeleti Bizottság javaslata értelmében a Hatóságot fel kell hatalmazni „a jogszabályoknak való megfelelés, illetve a biztonsági és megbízhatósági aggályok vizsgálatára is”, különösen a rendszerkockázattal és a határokon átnyúló kockázatokkal kapcsolatban. |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 9 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(9b) 2009. október 28-án a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Nemzetközi Elszámolások Bankja, a Nemzetközi Valutaalap és a G20-ak a rendszerszintű kockázatot a pénzügyi szolgáltatások zavarának olyan kockázataként határozták meg, amelyet i. a pénzügyi rendszer egészének vagy bizonyos részeinek jelentős sérülése okoz, és ii. amely esetlegesen súlyos, hátrányos következményekkel járhat a reálgazdaságra nézve. A pénzügyi közvetítők, piacok és infrastruktúrák valamennyi típusa bírhat bizonyos fokig rendszerszintű jelentőséggel. |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 9 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(9c) Ezen intézmények szerint a határokon átnyúló kockázat azokat az Unió egészében vagy egyes részein bekövetkező gazdasági egyensúlyhiányokból vagy pénzügyi válságokból származó kockázatokat is magában foglalja, amelyek jelentős negatív következményekkel járhatnak két vagy több tagállam gazdasági szereplői közötti ügyletekre, a belső piac működésére vagy az Unió vagy bármelyik tagállama költségvetésére. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) Az Európai Bíróság a C-217/04 sz. ügyben (Egyesült Királyság kontra Európai Parlament és Tanács) 2006. május 2-án hozott ítéletében elismerte, hogy a Szerződés 95. cikke, amely a belső piac létrehozását és működését szolgáló jogszabályok közelítését célzó intézkedésekre vonatkozik, megfelelő jogalap „a harmonizációs folyamat (…) megvalósításához való hozzájárulás feladatával megbízott közösségi szerv” létrehozásához, ha az ilyen szervre ruházott feladatok szorosan kapcsolódnak a nemzeti jogszabályokat közelítő uniós intézkedések tárgyához. A Hatóság céljai és feladatai – a nemzeti felügyeleti hatóságok támogatása a közösségi szabályok egységes értelmezésében és alkalmazásában, továbbá hozzájárulás a pénzügyi integrációhoz szükséges pénzügyi stabilitáshoz – szorosan kötődnek a pénzügyi szolgáltatások belső piacára vonatkozó közösségi joganyag célkitűzéseihez. A Hatóságot ezért a Szerződés 95. cikke alapján kell létrehozni. |
(10) Az Európai Bíróság a C-217/04 sz. ügyben (Egyesült Királyság kontra Európai Parlament és Tanács) 2006. május 2-án hozott ítéletében megállapította, hogy: „az EK-Szerződés 95. cikkének (jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke) szövegében semmiből nem vonható le az a következtetés, hogy a közösségi jogalkotó által e rendelkezés alapján elfogadott intézkedéseknek kizárólag a tagállamok lehetnének a címzettjei. A jogalkotó mérlegelése alapján ugyanis szükségesnek mutatkozhat a harmonizációs folyamat olyan helyzetekben történő megvalósításához való hozzájárulás feladatával megbízott közösségi szerv létesítése, amelyekben az e rendelkezésen alapuló jogi aktusok egységes végrehajtásának és alkalmazásának elősegítése érdekében kötelező erővel nem rendelkező kísérő vagy keretintézkedések elfogadása tűnhet megfelelőnek”1 és az ilyen szervre ruházott feladatok szorosan kapcsolódnak a nemzeti jogszabályokat közelítő uniós intézkedések tárgyához. A Hatóság céljai és feladatai – az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok támogatása az uniós szabályok egységes értelmezésében és alkalmazásában, továbbá hozzájárulás a pénzügyi integrációhoz szükséges pénzügyi stabilitáshoz – szorosan kötődnek a pénzügyi szolgáltatások belső piacára vonatkozó uniós joganyag célkitűzéseihez. A Hatóságot ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján kell létrehozni. |
|
|
__________________ 1 A 2006. május 2-i ítélet 44. pontja |
Indokolás
Az említett ítélkezési gyakorlat címzettjei az uniós intézmények, illetve a közösségi szervek.
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(12) A rendelet által érintett területet szabályozó hatályos közösségi jogszabály még a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. |
(12) A rendelet által érintett területet szabályozó hatályos uniós jogszabály még a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2, a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozó részei és a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. |
|
|
_______________ 1 HL L 345., 2006.12.8., 1. o. 2 HL L 267., 2009.10.10., 7. o. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(13) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált technikai standardok létrehozása céljából hatékony eszközre van szükség, ezáltal – és az egységes szabálykönyv révén is – Európa-szerte biztosítható a versenyfeltételek egyenlősége, valamint a biztosítottak, más kedvezményezettek és fogyasztók megfelelő védelme. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy a Hatóság, mint igen speciális szaktudással rendelkező szerv, a közösségi jogban meghatározott területeken olyan technikai standardokat dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket. A technikai standardokat a Bizottságnak a közösségi joggal összhangban jóvá kell hagynia, hogy ezáltal kötelező joghatással ruházza fel őket. Az előkészített technikai standardokat a Bizottságnak kell elfogadnia. Elfogadásukra módosított formában is sor kerülhet, például akkor, ha nem összeegyeztethetők a közösségi joggal, nem tartják tiszteletben az arányosság elvét, vagy szemben állnak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának alapvető elveivel, amelyeket a pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó közösségi joganyag tartalmaz. A standardok gyors és zökkenőmentes elfogadása érdekében a Bizottság számára határidőt kell szabni a jóváhagyásról szóló határozat meghozatalára. |
(13) Kívánatos, hogy a Hatóság az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a biztosítási kárrendezés terén tanúsított, az egész Unióban egyenlő bánásmód érdekében elősegítse a kárrendezési rendszerek egységes megközelítését. Mivel a biztosítások terén alkalmazott garanciarendszerek a tagállamokban inkább a felvigyázás, mintsem a szabályozási felügyelet alá tartoznak, célszerű, hogy a Hatóság az e rendelet szerinti hatáskörét a nemzeti kárrendezési rendszerek harmonizálására, magára a betétbiztosítási rendszerre és annak üzemeltetőjére nézve is gyakorolhassa. Az Európai Biztosítási Garanciarendszer létrehozását követően a Hatóság szerepét felül fogják vizsgálni. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(14) A technikai standardok kidolgozására e rendeletben meghatározott folyamat nem sérti a Bizottság azon jogát, hogy saját kezdeményezésre végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a Lámfalussy-rendszer 2. szintje szerinti komitológiai eljárással, a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban. A technikai standardok által érintett ügyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, tartalmukat az 1. szinten elfogadott közösségi intézkedések szabályozzák. A standardok Hatóság általi kidolgozásával biztosítható, hogy a standardok teljes mértékben hasznosítsák a nemzeti felügyeleti hatóságok speciális szaktudását. |
(14) A szabályozási standardokat a Bizottságnak kell jóváhagynia, hogy ezáltal kötelező joghatással ruházza fel őket. E standardokat módosítani kell például akkor, ha nem összeegyeztethetők az uniós joggal, nem tartják tiszteletben az arányosság elvét, vagy szemben állnak a pénzügyi szolgáltatások belső piacán irányadó alapvető elvekkel, amelyeket a pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó uniós jogszabályok is tükröznek. A standardok gyors és zökkenőmentes elfogadása érdekében a Bizottság számára határidőt kell szabni a jóváhagyásról szóló határozat meghozatalára. |
Indokolás | |
Korlátozni kell a technika standardok Bizottság általi, azok kötelező erővel való felruházása érdekében történő jóváhagyását, hogy a Hatóság kapjon döntő szerepet. A Bizottságnak csak igen körülhatárolt esetben kell azokat jóváhagynia. | |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15) A technikai standardok által nem szabályozott területeken célszerű lehetővé tenni, hogy a Hatóság nem kötelező erejű iránymutatásokat és ajánlásokat bocsásson ki a közösségi jogszabályok alkalmazásáról. Az átláthatóság érdekében, és annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok következetesen betartsák ezen iránymutatásokat és ajánlásokat, helyénvaló előírni, hogy a nemzeti hatóságok kötelesek legyenek megindokolni az iránymutatások és ajánlások be nem tartását. |
(15) A szabályozási standardok által nem szabályozott területeken célszerű lehetővé tenni, hogy a Hatóság iránymutatásokat és ajánlásokat bocsásson ki az uniós jogszabályok alkalmazásáról. Az átláthatóság érdekében, és annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok következetesen betartsák ezen iránymutatásokat és ajánlásokat, helyénvaló előírni, hogy a teljes körű átláthatóságnak a piaci szereplők számára történő biztosítása érdekében a nemzeti hatóságok kötelesek legyenek közzétenni az iránymutatások és ajánlások be nem tartásának indokolását. A technikai standardokkal nem szabályozott területeken a Hatóságnak kell a bevált gyakorlatokat megállapítania és kihirdetnie. |
Indokolás | |
A piaci szereplőknek ismerniük kell az iránymutató ajánlásokat és nyilvános véleményeket annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb kötelező erőt biztosítsák azoknak. | |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat l6 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A közösségi jog helyes és teljes körű végrehajtása alapvető előfeltétele a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének, a pénzügyi rendszer stabilitásának, továbbá a pénzügyi intézmények egyenlő közösségi versenyfeltételeinek. Ezért olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek segítségével a Hatóság fel tud lépni a közösségi jog helytelen vagy nem kielégítő végrehajtásával szemben. Indokolt, hogy a mechanizmus olyan területeken legyen alkalmazható, ahol a közösségi jogszabályok egyértelmű és feltétel nélküli kötelezettségeket írnak elő. |
(16) Az Uniós jog helyes és teljes körű végrehajtása alapvető előfeltétele a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének, a pénzügyi rendszer stabilitásának, továbbá a pénzügyi intézmények egyenlő uniós versenyfeltételeinek. Ezért olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek segítségével a Hatóság fel tud lépni azokban az esetekben, amikor az uniós jogszabályokat nem hajtják végre. Indokolt, hogy a mechanizmus olyan területeken legyen alkalmazható, ahol az uniós jogszabályok egyértelmű és feltétel nélküli kötelezettségeket írnak elő. |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(18) Arra az esetre, ha a nemzeti hatóság nem tartaná be az ajánlást, célszerű lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy a közösségi jog betartása érdekében az érintett nemzeti hatóságnak címzett határozatot hozzon, ezáltal közvetlen joghatást teremtve, amely a nemzeti bíróságok és hatóságok előtt, és a Szerződés 226. cikke alapján is érvényesíthető. |
(18) Arra az esetre, ha a nemzeti hatóság nem tartaná be az ajánlást a Hatóság által meghatározott határidőn belül, az uniós jog betartása érdekében a Hatóság késedelem nélkül az érintett nemzeti hatóságnak címzett határozatot hoz, ezáltal közvetlen joghatást teremtve, amely a nemzeti bíróságok és hatóságok előtt, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján is érvényesíthető. |
Indokolás | |
Hozzáigazítás a Lisszaboni Szerződéshez. | |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(19) Arra a kivételes esetre, ha az illetékes hatóság tartósan tétlen maradna, célszerű lehetővé tenni a Hatóság számára, hogy utolsó lehetőségként a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el. E hatáskört olyan kivételes körülményekre kell korlátozni, amelyekben az illetékes hatóság nem tartja be a neki címzett határozatot és amelyekben a közösségi jog a jelenlegi vagy jövőbeni európai uniós rendeletek értelmében közvetlenül alkalmazandó a pénzügyi intézményekre. |
(19) Arra a kivételes esetre, ha az illetékes hatóság tartósan tétlen maradna, célszerű lehetővé tenni a Hatóság számára, hogy utolsó lehetőségként a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el. Biztosítani kell, hogy e határozatok kiterjedhessenek olyan kérdéskre is, mint például a pénzügyi intézményre vonatkozó tőkekövetelmények és likviditási követelmények. E hatáskört olyan kivételes körülményekre kell korlátozni, amelyekben az illetékes hatóság nem tartja be a neki címzett határozatot, és amelyekben az uniós jog a jelenlegi vagy jövőbeni uniós rendeletek értelmében közvetlenül alkalmazandó a pénzügyi intézményekre. |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(21) A hatékony és eredményes felügyelet biztosítása céljából és a különböző tagállamokbeli nemzeti felügyeleti hatóságok álláspontjának kiegyensúlyozott figyelembevétele érdekében a Hatóságnak képesnek kell lennie a hatóságok közötti nézetkülönbségek kötelező erejű rendezésére, a felügyeleti kollégiumokra is kiterjedő hatállyal. Rendelkezni kell egy egyeztető eljárásról, amelynek során a nemzeti felügyeleti hatóságok megállapodásra juthatnak. A Hatóság hatáskörének célszerű kiterjednie az együttműködési folyamatok eljárási kötelezettségeivel, valamint a közösségi jognak a felügyeleti határozatok céljaira történő értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos nézetkülönbségekre. Az ágazati jogszabályokban szereplő hatályos egyeztető eljárásokat tiszteletben kell tartani. Az érintett nemzeti felügyeleti hatóság tétlensége esetén célszerű feljogosítani a Hatóságot arra, hogy – utolsó lehetőségként – közvetlenül a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el a közösségi jog azon területein, amelyek rájuk közvetlenül alkalmazandók.
|
(21) A hatékony és eredményes felügyelet biztosítása céljából és a különböző tagállamokban működő illetékes hatóságok álláspontjának kiegyensúlyozott figyelembevétele érdekében a Hatóságnak képesnek kell lennie az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek kötelező erejű rendezésére, a felügyeleti kollégiumokra is kiterjedő hatállyal. Rendelkezni kell egy egyeztető eljárásról, amelynek során az illetékes hatóságok megállapodásra juthatnak. A Hatóság hatáskörének célszerű kiterjednie az együttműködési folyamatok eljárási kötelezettségeivel, valamint az uniós jognak a felügyeleti határozatok céljaira történő értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos nézetkülönbségekre. Az ágazati jogszabályokban szereplő hatályos egyeztető eljárásokat tiszteletben kell tartani. Az érintett illetékes hatóság tétlensége esetén célszerű feljogosítani a Hatóságot arra, hogy – utolsó lehetőségként – közvetlenül a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el az európai uniós jog azon területein, amelyek rájuk közvetlenül alkalmazandók. Ez vonatkozik a felügyeleti kollégiumon belüli nézeteltérésekre is. |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21a) A válság súlyos problémákat tárt fel a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzügyi intézmények felügyeletének meglévő módszereiben, különösen amikor a legnagyobb és legösszetettebb intézményekről van szó, amelyek fizetésképtelensége az egész rendszert károsíthatja. Ezek a hiányosságok a pénzügyi intézmények és a felügyeleti szervek tevékenységi területeinek különbözőségéből erednek. Az előbbiek egy határok nélküli piacon tevékenykednek, az utóbbiak pedig napi szinten ellenőrzik, hogy illetékességük a nemzeti határokon véget ér-e. |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 21 b preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21b) Az ezen aszimmetria megoldására használt együttműködési mechanizmusról egyértelműen kiderült, hogy nem elegendő. A 2009 márciusában közzétett Turner-féle felülvizsgálat rámutat, hogy „a jelenlegi intézkedések, amelyek összekapcsolják a felosztott engedélyezési jogokat, az anyaországi felügyeletet és a tisztán nemzeti letéti biztosítást, nem képeznek szilárd alapot a határokon átnyúlóan tevékenykedő európai lakossági bankok jövőbeli szabályozásához és felügyeletéhez.”1 |
|
|
_____________ 1 101. oldal |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 21 c preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21c) Ezen asszimmentria megoldására két lehetőség van: vagy nagyobb hatáskört kell biztosítani a fogadó ország felügyeleteinek (nemzeti megoldás) vagy létre kell hozni egy valódi alternatív uniós hatóságot (uniós megoldás). A Turner-féle felülvizsgálat azt is megállapítja, hogy „a működőképesebb intézkedések vagy megnövekedett nemzeti hatáskört kívánnak meg, ami kevésbé nyitott egységes piacot von magával, vagy nagyobb fokú európai integrációt”. |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 21 d preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21d) A nemzeti megoldás azt vonja maga után, hogy a fogadó ország visszautasíthatja a helyi kirendeltségek működési jogát, kötelezve a külföldi intézményeket, hogy csak a leányvállalatokon, ne pedig a kirendeltségeken keresztül működjenek, és felügyelve az országukban működő bankok tőkéjét és likviditását, ami növelné a protekcionizmust. |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 21 e preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21e) Az uniós megoldás értelmében a határokon átnyúló pénzügyi intézmények felügyeletét ellátó felügyeleti kollégiumokat meg kell erősíteni, a rendszerkockázati kritériumokat kimerítő intézmények felügyeletével kapcsolatos hatásköröket pedig fokozatosan át kell adni az uniós hatóságnak. A felügyeleti keretnek azon határokon átnyúló és nemzeti szinten működő pénzügyi intézményekre kell kiterjedniük, amelyek csődje veszélyeztetné az Unió egységes pénzügyi piacának stabilitását. |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 21 f preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21f) A felügyeleti kollégiumoknak a felügyeleti szabályok meghatározásához szükséges hatáskörrel kell rendelkezniük az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának előmozdítása érdekében. A felügyeleti kollégiumok működésének és információcsere-folyamatainak egyszerűsítése céljából, valamint az uniós jog kollégiumok általi alkalmazásával kapcsolatos konvergencia és egységesség előmozdítása érdekében a Hatóságnak teljes körű részvételi jogot kell adni a kollégiumokban. A Hatóságnak vezető szerepet kell betöltenie az Unióban működő határon átnyúló pénzügyi intézmények felügyeletében. A Hatóságnak a nemzeti felügyelők közötti konfliktusok feloldása érdekében rendelkeznie kell kötelező erejű közvetítői szerepkörrel is. |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 21 g preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21g) A felügyeleti kollégiumoknak fontos szerepet kell játszaniuk azon határokon átnyúlóan tevékenykedő, a Hatóság hatáskörébe nem tartozó pénzügyi intézmények hatékony, eredményes és egységes felügyeletében, amelyek esetében a nemzeti szabályok és gyakorlatok között különbségek vannak. Nem elégséges összehangolni az alapvető pénzügyi rendeleteket, ha a felügyeleti gyakorlatok nem egységesek. A de Larosière-jelentés rámutat, hogy „a különböző felügyeleti gyakorlatokból eredő versenytorzulást és szabályozási arbitrázst el kell kerülni, mert ezek alááshatják a pénzügyi stabilitást, többek között azáltal, hogy ösztönzik a pénzügyi tevékenység elmozdulását olyan országokba, ahol a felügyelet lazán működik. A felügyeleti rendszernek tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak kell mutatkoznia”. |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(22) A felügyeleti kollégiumok fontos szerepet játszanak a határokon átnyúlóan tevékenykedő pénzügyi intézmények hatékony, eredményes és egységes felügyeletében. A felügyeleti kollégiumok működésének és információcsere-folyamatainak egyszerűsítése céljából, valamint a közösségi jog kollégiumok általi alkalmazásával kapcsolatos konvergencia és egységesség előmozdítása érdekében a Hatóságnak teljes körű részvételi jogot kell adni a kollégiumokban. |
törölve |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(22a) Az uniós dimenzióval rendelkező pénzügyi intézmények prudenciális felügyeletével a Hatóságot kell megbízni. Az illetékes hatóságoknak a Hatóság képviselőiként kell működniük, és kötelességük eleget tenni a Hatóság rendelkezéseinek, amikor határokon átnyúló tevékenységet folytató, uniós dimenzióval rendelkező intézményeket felügyelnek. |
Indokolás | |
Az uniós dimenzióval rendelkező intézmények prudenciális felügyeletét a (nemzeti felügyelőkön keresztül eljáró) Hatóságra kell bízni. | |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 22 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(22b) A rendszerkockázati kritériumokat kimerítő intézményeket a nemzetközi standardokat figyelembe véve kell azonosítani. |
Indokolás | |
Az uniós dimenziójú pénzügyi intézmények azonosítása | |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 22 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(22c) Létre kell hozni az Európai Biztosítási Garanciarendszert (a rendszer) a kötvénytulajdonosok, kedvezményezettek és az olyan nehézségekkel szembesülő intézmények védelme érdekében, melyek hatása veszélyeztetheti az Unió egységes pénzügyi piacának pénzügyi stabilitását. A rendszert ezen intézmények pénzügyi hozzájárulásaival, a rendszer által felvett hitelek révén vagy kivételesen az érintett tagállamok pénzügyi hozzájárulásai segítségével kell finanszírozni az előzőleg megállapított kritériumokkal összhangban (felülvizsgált egyetértési megállapodás). A rendszerbe teljesített hozzájárulásoknak kell a nemzeti biztosítási garanciarendszerbe teljesített hozzájárulások helyébe lépniük. |
Indokolás | |
Az adófizetők kockázatának legkisebbre szorítása érdekében európai rendszert kell létrehozni. Ez a megoldás a banki rendeletben létrehozott megoldással párhuzamosan működik. | |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(23) A feladatok és a felelősségi körök átruházása hasznos eszközként szolgálhat a felügyeleti hálózat működése során, hiszen csökkentheti a felügyeleti feladatok átfedéseit, előmozdíthatja az együttműködést, és ezáltal egyszerűsítheti a felügyeleti folyamatot és csökkentheti a pénzügyi intézmények terheit. A rendeletben ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen átruházásra. A feladatok átruházása azt jelenti, hogy a feladatokat egy másik felügyeleti hatóság végzi el a felelős hatóság helyett, de a felügyeleti határozatok meghozatalának felelőssége az átruházó hatóságnál marad. A felelősségi körök átruházásával bizonyos felügyeleti ügyekben az egyik nemzeti felügyeleti hatóság, azaz a megbízott a saját nevében jogosult dönteni a másik nemzeti felügyeleti hatóság helyett. Az átruházásnál arra kell törekedni, hogy a felügyeleti hatáskör ahhoz a felügyelethez kerüljön, amely az átruházás tárgyát tekintve a legalkalmasabb pozícióban van. A felelősségi körök újraosztásának több oka lehet, például a nagyobb méretből vagy hatókörből eredő méretgazdaságossági előnyök, a csoportfelügyeleti összhang, vagy a szaktudás optimális kihasználása a nemzeti felügyeleti hatóságok között. A vonatkozó közösségi jogszabályok tovább pontosíthatják a felelősségi körök megállapodáson alapuló újraelosztásának szabályait. A Hatóságnak minden megfelelő eszközzel indokolt elősegítenie a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti átruházási megállapodásokat. A tervezett átruházási megállapodásokról ugyanakkor tájékoztatást kell kapnia, hogy véleményt nyilváníthasson azok célszerűségéről. Az ilyen megállapodásokat központilag kell közzétenni, hogy az összes érintett fél időben, átlátható módon és könnyen hozzájuk férjen. |
(23) A feladatok és a felelősségi körök átruházása hasznos eszközként szolgálhat a felügyeleti hálózat működése során, hiszen csökkentheti a felügyeleti feladatok átfedéseit, előmozdíthatja az együttműködést, és ezáltal egyszerűsítheti a felügyeleti folyamatot és csökkentheti a pénzügyi intézmények terheit. A rendeletben ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen átruházásra. A feladatok átruházása azt jelenti, hogy a feladatokat egy másik felügyeleti hatóság végzi el a felelős hatóság helyett, de a felügyeleti határozatok meghozatalának felelőssége az átruházó hatóságnál marad. A felelősségi körök átruházásával bizonyos felügyeleti ügyekben az egyik illetékes hatóság, azaz a megbízott a saját nevében jogosultnak kell lennie dönteni a Hatóság vagy másik illetékes hatóság helyett. Az átruházásnál arra kell törekedni, hogy a felügyeleti hatáskör ahhoz a felügyelethez kerüljön, amely az átruházás tárgyát tekintve a legalkalmasabb pozícióban van. A felelősségi körök újraosztásának több oka lehet, például a nagyobb méretből vagy hatókörből eredő méretgazdaságossági előnyök, a csoportfelügyeleti összhang, vagy a szaktudás optimális kihasználása a nemzeti felügyeleti hatóságok között. A vonatkozó uniós jogszabályok tovább pontosíthatják a felelősségi körök megállapodáson alapuló újraelosztásának szabályait. A Hatóságnak minden megfelelő eszközzel elő kell segítenie és nyomon kell követnie a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti átruházási megállapodásokat. A tervezett átruházási megállapodásokról ugyanakkor tájékoztatást kell kapnia, hogy véleményt nyilváníthasson azok célszerűségéről. Az ilyen megállapodásokat központilag kell közzétenni, hogy az összes érintett fél időben, átlátható módon és könnyen hozzájuk férjen. A Hatóságnak emellett feladata a feladatátruházással és a feladatátruházási megállapodásokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása és terjesztése. |
Indokolás | |
Az adófizetők kockázatának legkisebbre szorítása érdekében európai rendszert kell létrehozni. Ez a megoldás a banki rendeletben létrehozott megoldással párhuzamosan működik. | |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(23a) Amennyiben a nemzeti felügyeleti szervek nem képesek feladataikat időben és megfelelő módon elvégezni, a rendszerszintű kockázat kritériumait kimerítő pénzügyi intézmények prudenciális felügyeletével a Hatóságot kell megbízni. A nemzeti felügyeleti szervek utasításokat kapnak a Hatóság részéről a rendszerszintű kockázat kritériumait kimerítő intézményekkel kapcsolatban. A Hatóság a nemzeti felügyeleti szerveken keresztül jár el. |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 23 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(23b). Új pénzügyi válságkezelési keretet kell létrehozni, mivel a pénzügyi rendszer stabilitását biztosító meglévő mechanizmus nem működött. A válságkezelés kulcsfontosságú elemei a közös szabályrendszer és a közös pénzügyi válságrendezési eszközök (a nagyméretű, határokon átnyúló és/vagy egymással összekapcsolt intézmények kezelése és annak finanszírozása). |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 23 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(23c) A rendszerkockázatot a nemzetközi normáknak, különösen a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Nemzetközi Valutaalap, a Biztosítófelügyeletek Nemzetközi Egyesülete (IAIS) és a G20-ak normáinak figyelembe vételével kell felmérni. A legáltalánosabban az összekapcsoltságot, a helyettesíthetőséget és az időzítést használják kritériumként a rendszerkockázat azonosításához. A pénzügyi intézmény attól függően tartozik a Hatóság joghatósága alá, és attól függően vonatkozik rá az Európai Biztosítási Garanciarendszerbe és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-stabilitási Alapba való befizetés kötelezettsége, hogy esetében mennyire teljesülnek a rendszerkockázat kritériumai. |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 23 d preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(23d) A határokon átnyúló pénzügyi intézmények társfelelősségének biztosítása, az európai biztosítottak érdekvédelme, valamint a rendszerszintű pénzügyi válság miatt az adófizetőkre nehezedő költségek csökkentése érdekében egy Európai Biztosítási Garanciarendszert (a továbbiakban: rendszer) kell létrehozni. A rendszert azzal a céllal kell létrehozni, hogy finanszírozza az olyan nehézségekkel küzdő, határokon átnyúló pénzügyi intézmények rendezett felszámolását vagy az ilyen intézmények rehabilitálását célzó beavatkozásokat, amelyek hatása veszélyeztetné az unió egységes pénzügyi piacának stabilitását, valamint azt is célul kell kitűzni, hogy e beavatkozások költségeit internalizálni lehessen abban az esetben is, ha a nemzeti biztosítási garanciarendszerekhez való hozzájárulások nem bizonyulnak elegendőnek. A rendszert ezen intézmények pénzügyi hozzájárulásaival, a rendszer által felvett hitelek révén vagy kivételesen az érintett tagállamok pénzügyi hozzájárulásai segítségével kell finanszírozni az előzőleg megállapított kritériumokkal összhangban (felülvizsgált egyetértési megállapodás). A rendszerbe teljesített hozzájárulásoknak kell a nemzeti biztosítási garanciarendszerbe teljesített hozzájárulások helyébe lépniük. |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 23 e preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(23e) Létre kell hozni az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-stabilitási Alapot (a továbbiakban stabilitási alap) azzal a céllal, hogy finanszírozza a nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmények rendezett felszámolását vagy megmentését, amennyiben azok az egységes uniós pénzügyi piac stabilitását veszélyeztethetik. A stabilitási alapot a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-ágazat megfelelő hozzájárulásaiból finanszírozzák. A stabilitási alapba teljesített hozzájárulásoknak a hasonló jellegű nemzeti alapokba teljesített hozzájárulások helyébe kell lépniük. |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(23) A feladatok és a felelősségi körök átruházása hasznos eszközként szolgálhat a felügyeleti hálózat működése során, hiszen csökkentheti a felügyeleti feladatok átfedéseit, előmozdíthatja az együttműködést, és ezáltal egyszerűsítheti a felügyeleti folyamatot és csökkentheti a pénzügyi intézmények terheit. A rendeletben ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen átruházásra. A feladatok átruházása azt jelenti, hogy a feladatokat egy másik felügyeleti hatóság végzi el a felelős hatóság helyett, de a felügyeleti határozatok meghozatalának felelőssége az átruházó hatóságnál marad. A felelősségi körök átruházásával bizonyos felügyeleti ügyekben az egyik nemzeti felügyeleti hatóság, azaz a megbízott a saját nevében jogosult dönteni a másik nemzeti felügyeleti hatóság helyett. Az átruházásnál arra kell törekedni, hogy a felügyeleti hatáskör ahhoz a felügyelethez kerüljön, amely az átruházás tárgyát tekintve a legalkalmasabb pozícióban van. A felelősségi körök újraosztásának több oka lehet, például a nagyobb méretből vagy hatókörből eredő méretgazdaságossági előnyök, a csoportfelügyeleti összhang, vagy a szaktudás optimális kihasználása a nemzeti felügyeleti hatóságok között. A vonatkozó közösségi jogszabályok tovább pontosíthatják a felelősségi körök megállapodáson alapuló újraelosztásának szabályait. A Hatóságnak minden megfelelő eszközzel indokolt elősegítenie a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti átruházási megállapodásokat. A tervezett átruházási megállapodásokról ugyanakkor tájékoztatást kell kapnia, hogy véleményt nyilváníthasson azok célszerűségéről. Az ilyen megállapodásokat központilag kell közzétenni, hogy az összes érintett fél időben, átlátható módon és könnyen hozzájuk férjen. |
(23) A feladatok és a felelősségi körök átruházása hasznos eszközként szolgálhat a felügyeleti hálózat működése során, hiszen csökkentheti a felügyeleti feladatok átfedéseit, előmozdíthatja az együttműködést, és ezáltal egyszerűsítheti a felügyeleti folyamatot és csökkentheti a pénzügyi intézmények terheit. A rendeletben ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen átruházásra. A feladatok átruházása azt jelenti, hogy a feladatokat egy másik felügyeleti hatóság végzi el a felelős hatóság helyett, de a felügyeleti határozatok meghozatalának felelőssége az átruházó hatóságnál marad. A felelősségi körök átruházásával bizonyos felügyeleti ügyekben az egyik nemzeti felügyeleti hatóság, azaz a megbízott a saját nevében jogosultnak kell lennie dönteni a Hatóság vagy másik nemzeti felügyeleti hatóság helyett. Az átruházásnál arra kell törekedni, hogy a felügyeleti hatáskör ahhoz a felügyelethez kerüljön, amely az átruházás tárgyát tekintve a legalkalmasabb pozícióban van. A felelősségi körök újraosztásának több oka lehet, például a nagyobb méretből vagy hatókörből eredő méretgazdaságossági előnyök, a csoportfelügyeleti összhang, vagy a szabályozási szakértelem optimális kihasználása a nemzeti felügyeleti hatóságok között. A vonatkozó uniós jogszabályok tovább pontosíthatják a felelősségi körök megállapodáson alapuló újraelosztásának szabályait. A vonatkozó uniós jogszabályok tovább pontosíthatják a felelősségi körök megállapodáson alapuló újraelosztásának szabályait. A tervezett átruházási megállapodásokról ugyanakkor tájékoztatást kell kapnia, hogy véleményt nyilváníthasson azok célszerűségéről. Az ilyen megállapodásokat központilag kell közzétenni, hogy az összes érintett fél időben, átlátható módon és könnyen hozzájuk férjen. A Hatóságnak emellett feladata a feladatátruházással és a feladatátruházási megállapodásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosítása és terjesztése. |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(25) A szakértői vizsgálatok hatékony és eredményes eszközei a pénzügyi felügyeletek hálózatán belüli egységesség előmozdításának. Célszerű ezért, hogy a Hatóság módszertani keretet dolgozzon ki e vizsgálatokra és rendszeresen végezze el azokat. A felülvizsgálatoknak nem csupán a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájára kell kiterjedniük, hanem arra is, hogy a felügyeletek képesek-e magas színvonalú felügyeleti eredmények elérésére, továbbá a nemzeti felügyeleti hatóságok függetlenségére. |
(25) A szakértői vizsgálatok hatékony és eredményes eszközei a pénzügyi felügyeletek hálózatán belüli egységesség előmozdításának. Célszerű ezért, hogy a Hatóság módszertani keretet dolgozzon ki e vizsgálatokra és rendszeresen végezze el azokat. A felülvizsgálatoknak nem csupán a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájára kell kiterjedniük, hanem arra is, hogy a felügyeletek képesek-e magas színvonalú felügyeleti eredmények elérésére, továbbá a nemzeti felügyeleti hatóságok függetlenségére. A szakértői vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra kell hozni, továbbá azonosítani kell a bevált gyakorlatokat, és ezeket is nyilvánosságra kell hozni. |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(26) A Hatóságnak tevékenyen elő kell segítenie a koordinált közösségi felügyeleti válaszok kidolgozását, különösen olyan káros fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok rendes működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer stabilitását a Közösségben. A vészhelyzetekre szóló hatáskörén kívül ezért a Hatóságot a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének keretében általános koordinációs feladatkörrel is fel kell ruházni. A Hatóságnak különös ügyelnie kell a releváns információk nemzeti felügyeleti hatóságok közötti zökkenőmentes áramlására. |
(26) A Hatóságnak tevékenyen elő kell segítenie a koordinált uniós felügyeleti válaszok kidolgozását, a pénzügyi piacok rendes működésének és integritásának vagy a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében az Unióban. A vészhelyzetekre szóló hatáskörén kívül ezért a Hatóságot az ESFS-en belül általános koordinációs feladatkörrel is fel kell ruházni. A Hatóságnak különös ügyelnie kell a releváns információk illetékes hatóságok közötti zökkenőmentes áramlására. |
Indokolás | |
Ez a módosítás jobban tükrözi a hatóságok által a pénzügyi piacok működésének biztosítása érdekében ellátott koordinációs funkciót. | |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(27) A pénzügyi stabilitás megóvása érdekében már korai szakaszban azonosítani kell a mikroprudenciális szinten jelentkező tendenciákat, potenciális kockázatokat és sebezhető pontokat, figyelemmel a határokon átnyúló és az ágazatközi jelenségekre is. A Hatóságnak a hatáskörébe eső területeken figyelnie és értékelnie kell az ilyen jelenségeket, és szükség esetén rendszeresen – vagy adott esetben eseti alapon – tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a többi európai felügyeleti hatóságot és az Európai Rendszerkockázati Testületet. A Hatóságnak közösségi szinten össze kell hangolnia a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szembeni rugalmasságát értékelő stresszteszteket is, annak biztosítására, hogy e teszteket nemzeti szinten a lehető legjobb módszertannal végezzék. |
(27) A pénzügyi stabilitás megóvása érdekében már korai szakaszban azonosítani kell a mikroprudenciális szinten jelentkező tendenciákat, potenciális kockázatokat és sebezhető pontokat, figyelemmel a határokon átnyúló és az ágazatközi jelenségekre is. A Hatóságnak a hatáskörébe eső területeken figyelnie és értékelnie kell az ilyen jelenségeket, és szükség esetén rendszeresen – vagy adott esetben eseti alapon – tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a többi európai felügyeleti hatóságot és az Európai Rendszerkockázati Testületet. A Hatóságnak európai uniós szinten kezdeményeznie kell és össze kell hangolnia a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szembeni rugalmasságát értékelő stresszteszteket is, annak biztosítására, hogy e teszteket nemzeti szinten a lehető legjobb módszertannal végezzék. A feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében a Hatóságnak gazdasági elemzést kell készítenie a piacokról, valamint a lehetséges fejlemények rájuk gyakorolt hatásáról. |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(28) A pénzügyi szolgáltatások globalizációját és a nemzetközi standardok megnövekedett jelentőségét tekintve a Hatóságnak elő kell mozdítania a Közösségen kívüli felügyeletekkel folytatott eszmecserét és együttműködést. A Közösségen kívüli hatóságokkal való kapcsolatokban és nemzetközi fórumokon azonban teljes körűen tiszteletben kell tartania az európai intézmények létező feladatait és hatásköreit. |
(28) A pénzügyi szolgáltatások globalizációját és a nemzetközi standardok megnövekedett jelentőségét tekintve a Hatóságnak részt kell vennie az Unió képviseletében a harmadik országok felügyeleteivel folytatott eszmecsere és együttműködés kapcsán. |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(30) Kötelességei eredményes teljesítése érdekében a Hatóságot indokolt feljogosítani a szükséges információk kikérésére. A pénzügyi intézmények beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, ezeket az információkat jellemzően annak a nemzeti felügyeleti hatóságnak kell megadnia, amely a legközelebb található a pénzügyi piacokhoz és intézményekhez. Arra az esetre azonban, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem adja meg vagy nem képes megadni kellő időben a kért információt, a Hatóságnak célszerű jogot biztosítani arra is, hogy a pénzügyi intézményektől és más felektől közvetlenül kérhesse az információkat. A tagállamok hatóságait célszerű kötelezni arra, hogy támogassák a Hatóságot az ilyen közvetlen megkeresések teljesítésében. |
(30) Kötelességei eredményes teljesítése érdekében a Hatóságot indokolt feljogosítani a szükséges információk kikérésére. A pénzügyi piaci szereplők beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, ezeket az információkat jellemzően annak a nemzeti felügyeleti hatóságnak kell megadnia, amely a legközelebb található a pénzügyi piacokhoz és a pénzügyi piaci szereplőkhöz, feltételként szabva, hogy a bizalmas információk nem bocsáthatók olyan szervek és hatóságok rendelkezésére, amelyek azok kezelésére nem jogosultak. Arra az esetre azonban, ha az illetékes nemzeti hatóság nem adja meg vagy nem képes megadni kellő időben a kért információt, a Hatóságnak célszerű jogot biztosítani arra is, hogy a pénzügyi piaci szereplőktől és más felektől közvetlenül kérhessen információkat. A tagállamok hatóságait célszerű kötelezni arra, hogy támogassák a Hatóságot az ilyen közvetlen megkeresések teljesítésében. |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(31) Az Európai Rendszerkockázati Testület működésének, továbbá figyelmeztetései és ajánlásai nyomon követésének kiteljesítéséhez elengedhetetlen a Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület közötti szoros együttműködés. A Hatóságnak ezért minden releváns információt meg kell osztania az Európai Rendszerkockázati Testülettel. Egyedi vállalkozásokkal kapcsolatos információkat azonban csak indokolt kérésre szabad kiadnia. Az Európai Rendszerkockázati Testület által a Hatóságnak vagy egy nemzeti felügyeleti hatóságnak címzett figyelmeztetések vagy ajánlások kézhezvételét követően a Hatóságnak gondoskodnia kell a nyomon követésről. |
(31) Az Európai Rendszerkockázati Testület működésének, továbbá figyelmeztetései és ajánlásai nyomon követésének kiteljesítéséhez elengedhetetlen a Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület közötti szoros együttműködés. A Hatóságnak és az Európai Rendszerkockázati Testületnek ezért minden releváns információt meg kell osztania. Egyedi vállalkozásokkal kapcsolatos információkat azonban csak indokolt kérésre szabad kiadnia. Az Európai Rendszerkockázati Testület által a Hatóságnak vagy egy nemzeti felügyeleti hatóságnak címzett figyelmeztetések vagy ajánlások kézhezvételét követően a Hatóságnak szükség szerint gondoskodnia kell a nyomon követésről. |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(32) A technikai standardokról, iránymutatásokról és ajánlásokról a Hatóságnak adott esetben konzultálnia kell az érdekelt felekkel és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket. A hatékonyság érdekében e célból indokolt létrehozni egy biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportot, amely kiegyensúlyozott összetételben képviseli a biztosítókat, a viszontbiztosítókat és a foglalkoztatóinyugdíj-alapokat (beleértve adott esetben az intézményi befektetőket és más pénzügyi intézményeket, amelyek maguk is pénzügyi szolgáltatások igénybe vevői), azok munkavállalóit, valamint a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatások fogyasztóit és más lakossági felhasználókat, beleértve a kkv-kat is. A biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportnak aktív közvetítői szerepet kell betöltenie a pénzügyi szolgáltatások más, a Bizottság vagy közösségi jogszabályok által létrehozott felhasználói csoportok felé. |
(32) A szabályozási standardokról, iránymutatásokról és ajánlásokról a Hatóságnak konzultálnia kell az érdekelt felekkel és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket. A szabályozási standardok tervezete, valamint az iránymutatások és ajánlások elfogadása előtt a Hatóságnak hatástanulmányt kell készítenie. A hatékonyság érdekében e célból indokolt létrehozni egy biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportot, amely kiegyensúlyozott összetételben képviseli az uniós pénzügyi biztosítókat és viszontbiztosítókat, a foglalkoztatóinyugdíj-alapokat (beleértve adott esetben az intézményi befektetőket és más pénzügyi intézményeket, amelyek maguk is pénzügyi szolgáltatások igénybe vevői), a szakszervezeteket, a tudományos szakértőket, valamint a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatások fogyasztóit és más lakossági felhasználókat, beleértve a kkv-kat is. A biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportnak aktív közvetítői szerepet kell betöltenie a pénzügyi szolgáltatások más, a Bizottság vagy uniós jogszabályok által létrehozott felhasználói csoportok felé. |
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(33a) A tagállamokra válsághelyzetekben háruló sajátos kötelezettségektől függetlenül amennyiben egy tagállam igénybe kívánja venni a védzáradékot, tájékoztatnia kell erről az Európai Parlamentet, és ezzel egyidejűleg a Hatóságot, a Tanácsot és a Bizottságot. A tagállamnak továbbá meg kell indokolnia a védzáradék igénybevételét. A Hatóságnak – a Bizottsággal együttműködve – meg kell határoznia a meghozandó intézkedéseket. |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(33a) Az ágazat jól fizetett és jó kapcsolatokkal rendelkező képviselőivel ellentétben a nonprofit szervezetek kiszorultak a pénzügyi szolgáltatások jövőjéről folyó vitából és a kapcsolódó döntéshozatali folyamatból. Ezt a hátrányt a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportba delegált képviselőik megfelelő díjazásával kell ellensúlyozni. |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(35) A Hatóság fő döntéshozatali szerveként indokolt egy felügyelőtanácsot kijelölni, amely az egyes tagállamok releváns nemzeti felügyeleti hatóságainak vezetőiből áll, a Hatóság elnökének elnöksége alatt. Megfigyelőként részt vehetnek benne a Bizottság, az Európai Rendszerkockázati Testület és a másik két európai felügyeleti hatóság képviselői. Indokolt, hogy a felügyelőtanács tagjai függetlenül és kizárólag a Közösség érdekében járjanak el. Az általános jellegű intézkedések meghozatalánál, mint például a technikai standardok, iránymutatások és ajánlások elfogadása, valamint a költségvetési ügyek, célszerű, hogy a felügyelőtanács a Szerződésben meghatározott minősített többséggel járjon el, minden más határozat esetében elegendő a tagok egyszerű többsége. A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezésével kapcsolatos ügyekkel egy bizalmasan eljáró munkacsoportnak kell foglalkoznia. |
(35) A Hatóság fő döntéshozatali szerveként indokolt egy felügyelőtanácsot kijelölni, amely az egyes tagállamok releváns nemzeti felügyeleti hatóságainak vezetőiből áll, a Hatóság elnökének elnöksége alatt. Megfigyelőként részt vehetnek benne a Bizottság, az Európai Rendszerkockázati Testület, valamint az Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) és Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapír-piaci felügyelet) képviselői. Indokolt, hogy a felügyelőtanács tagjai függetlenül és kizárólag az Unió érdekében járjanak el. Az általános jellegű intézkedések meghozatalánál, mint például a szabályozási standardok, iránymutatások és ajánlások elfogadása, valamint a költségvetési ügyek, célszerű, hogy a felügyelőtanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkében meghatározott minősített többséggel járjon el, minden más határozat esetében elegendő a tagok egyszerű többsége. A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezésével kapcsolatos ügyekkel egy bizalmasan eljáró munkacsoportnak kell foglalkoznia. |
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(37) A Hatóságot a felügyelőtanács által nyílt pályázaton kiválasztott teljes munkaidős elnöknek kell képviselnie. A Hatóság irányításával az ügyvezető igazgatót kell megbízni, akinek joga van részt venni a felügyelőtanács és az igazgatótanács ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal. |
(37) A Hatóságot a Bizottság által szervezett nyílt pályázatot követően felállított bizottsági szűkített névsorból az Európai Parlament által kiválasztott teljes munkaidős elnöknek kell képviselnie. A Hatóság irányításával az ügyvezető igazgatót kell megbízni, akinek joga van részt venni a felügyelőtanács és az igazgatótanács ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal. |
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(40) A Hatóság működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell megállapítani számára, amelynek bevételei alapvetően a nemzeti felügyeleti hatóságoktól származó kötelező hozzájárulásból és az Európai Uniós általános költségvetéséből erednek. A közösségi hozzájárulás tekintetében a közösségi költségvetési eljárás szabályait kell irányadónak tekinteni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie. |
(40) A Hatóság működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell megállapítani számára, amelynek bevételei az Európai Uniós általános költségvetéséből és az uniós jog vonatkozó eszközeiben meghatározott esetekben a Hatóságnak befizetett díjakból erednek. Az uniós hozzájárulás tekintetében az uniós költségvetési eljárás szabályait kell irányadónak tekinteni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie. |
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 1. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság). |
(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai Felügyeleti Hatóságot (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) (a továbbiakban: a Hatóság). |
|
(2) A Hatóság a 64/225/EGK irányelv, a 73/239/EGK irányelv, a 73/240/EGK irányelv, a 76/580/EGK irányelv, a 78/473/EGK irányelv, a 84/641/EGK irányelv, a 87/344/EGK irányelv, a 88/357/EGK irányelv, a 92/49/EGK irányelv, a 98/78/EK irányelv, a 2001/17/EK irányelv, a 2002/83/EK irányelv, a 2002/92/EK irányelv, a 2003/41/EK irányelv, a 2002/87/EK irányelv, a 2005/68/EK irányelv, a 2007/44/EK irányelv, a 2005/60/EK irányelv, a 2002/65/EK irányelv valamint az ezeken alapuló összes irányelv, rendelet és határozat, és a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további közösségi intézkedés alkalmazási körén belül jár el. |
(2) A Hatóság e rendelet és a 64/225/EGK irányelv, a 73/239/EGK irányelv, a 73/240/EGK irányelv, a 76/580/EGK irányelv, a 78/473/EGK irányelv, a 84/641/EGK irányelv, a 87/344/EGK irányelv, a 88/357/EGK irányelv, a 92/49/EGK irányelv, a 98/78/EK irányelv, a 2001/17/EK irányelv, a 2002/83/EK irányelv, a 2002/92/EK irányelv, a 2003/41/EK irányelv, a 2002/87/EK irányelv, a 2005/68/EK irányelv, a 2007/44/EK irányelv, a 2005/60/EK irányelv, a 2002/65/EK irányelv valamint az ezeken alapuló összes irányelv, rendelet és határozat, és a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további uniós jogalkotási aktus alkalmazási körén belül jár el. |
|
|
(2a) A Hatóság intézkedéseket hoz a (2) bekezdésben említett jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységek területén, ideértve a részvényesi jogokhoz kapcsolódó, valamint vállalatirányítási, könyvvizsgálási és pénzügyi beszámolási kérdéseket is, a (2) bekezdésben említett jogszabályok hatékony és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében. A Hatóság továbbá megfelelő intézkedéseket hoz a nyilvános vételi ajánlatok, az elszámolási kérdések, valamint az értékpapírosítás, a fedezet nélküli eladások és a származtatott pénzügyi eszközök területén is, beleértve a standardizálást is. |
|
(3) E rendelet rendelkezései nem sértik a Bizottság jogköreit, különösen a Szerződés 226. cikke szerinti, a közösségi jog betartásának biztosítására vonatkozó jogkört. |
(3) E rendelet rendelkezései nem sértik a Bizottság jogköreit, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti, az uniós jog betartásának biztosítására vonatkozó jogkört. |
|
(4) A Hatóság célja, hogy hozzájáruljon: (i) i. a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén, ii. a biztosítottak és egyéb kedvezményezettek védelme, iii. a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének biztosítása, iv. a pénzügyi rendszer stabilitásának megóvása és v. a nemzetközi felügyeleti koordináció erősítése. E célból a Hatóság a felügyeleti konvergencia elősegítésével és az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nyújtott véleményekkel hozzájárul az 1. cikk (2) bekezdésében említett közösségi jogszabályok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásához. |
(4) A Hatóság célja az olyan közös értékek megóvása, mint a pénzügyi rendszer rövid-, közép és hosszú távú stabilitása, a pénzügyi intézmények fizetőképessége és likviditása, a piacok és pénzügyi termékek átláthatósága, valamint a betétesek és befektetők védelme. A Hatóság hozzájárul a következőkhöz: i. a belső piac működőképességének és versenyképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet egyenletesen magas szintje és hatékonysága révén, ii. a verseny és az innováció előmozdítása a belső piacon és a globális versenyképesség fokozása, iia. a pénzügyi integráció elősegítése, iii. a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, hatékonyságának és szabályos működésének biztosítása, iv. a nemzetközi felügyeleti koordináció erősítése, v. az Európai Unió új munkahelyteremtési és növekedési stratégiájának támogatása, vi. a szabályozási arbitrázs megelőzése és az egyenlő piaci esélyek biztosítása, vii. a hitelbuborékok jövőbeli kialakulása lehetőségének kiküszöbölése az Unió pénzintézeteiben, és viii. a termékjellemzőknek és a forgalmazási eljárásoknak az intézmények pénzügyi pozíciójára és a fogyasztóvédelemre gyakorolt hatásának értékelésére szolgáló közös módszerek kidolgozása. E célok érdekében a Hatóság a felügyeleti konvergencia elősegítésével és az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nyújtott véleményekkel hozzájárul az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogszabályok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásához, valamint piacelemzéseket készít hozzájárulva a Hatóság céljainak eléréséhez. |
|
|
(4a) Az e rendelet által rá ruházott feladatok ellátása során a Hatóság kiemelt figyelmet szentel a rendszerszintű jelentőséggel bíró intézményeknek, amelyek összeomlása vagy működési zavara akadályozhatja a pénzügyi rendszer vagy a reálgazdaság működését. |
|
(5) A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (a továbbiakban: ESFS), amely a felügyeletek hálózataként működik, a 39. cikkben részletesebben meghatározottak szerint. |
(5) A Hatóság az e rendelettel ráruházott feladatok ellátása során függetlenül és elfogulatlanul, kizárólag az Európai Unió érdekében jár el. |
|
(6) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság együttműködik az Európai Rendszerkockázati Testülettel (a továbbiakban: ESRB), az ennek a rendeletnek a 21. cikkében meghatározottak szerint. |
|
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 1 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
1a. cikk |
|
|
A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere |
|
|
(1) A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (a továbbiakban: ESFS). Az ESFS fő célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi szektorra alkalmazandó szabályokat a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében megfelelően végrehajtsák, és ezáltal biztosítsa a pénzügyi rendszer egészébe vetett bizalmat és a megfelelő védelmet a pénzügyi szolgáltatások fogyasztói számára. |
|
|
(2) Az ESFS a következőket foglalja magában: a) Európai Rendszerkockázati Testület; |
|
|
b) a Hatóság; |
|
|
b) a(z) …/…/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) [EBA]; |
|
|
d) a(z) .../2010/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapír-piaci Felügyelet) [ESMA]; |
|
|
e) a 40. cikkel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (vegyes bizottság) (a továbbiakban: „vegyes bizottság”); |
|
|
f) a(z) …/2010/EU [ESMA], a(z)…/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/EU [EBA] rendeletek 1. cikkének (2) bekezdésében említett tagállami hatóságok; |
|
|
g) a Bizottság – a 7. és 9. cikkben említett feladatok végrehajtása céljából; |
|
|
Az ESFS részét képező hatóságok, ideértve a tagállamok illetékes hatóságait is, elszámolással tartoznak az Európai Parlamentnek, ami azonban nem érinti a nemzeti parlamentek felé előírt elszámolási kötelezettségeiket. |
|
|
(3) A Hatóság a vegyes bizottság keretében rendszeresen és szorosan együttműködik az Európai Rendszerkockázati Testülettel, az Európai Felügyeleti Hatósággal (Bankfelügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatósággal (Értékpapír-piaci Felügyelet), biztosítja a munka ágazatközi következetességét és a pénzügyi konglomerátumok felügyelete, valamint más, ágazatközi kérdések terén közös álláspontot alakít ki ezekkel. |
|
|
(4) Az ESFS tagjai az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke (3) bekezdésében megfogalmazott lojális együttműködés elvének megfelelően bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést alakítanak ki, különösen a megfelelő és megbízható információk megosztásának biztosítása terén. |
|
|
(5) Csak az ESFS részét képező felügyeleti hatóságok jogosultak az Európai Unióban működő pénzügyi intézmények felügyeletére. |
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) „pénzügyi intézmények”: a 98/78/EK irányelv meghatározása szerinti biztosítóintézetek, a 2005/68/EK irányelv meghatározása szerinti viszontbiztosítók, a 2003/41/EK irányelv alá tartozó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és a 2002/87/EK irányelv meghatározása szerinti “pénzügyi konglomerátumok”; |
(1) „pénzügyi intézmények”: a 98/78/EK irányelv meghatározása szerinti biztosítóintézetek, a 2005/68/EK irányelv meghatározása szerinti viszontbiztosítók, a 2003/41/EK irányelv alá tartozó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, a 2002/87/EK irányelv meghatározása szerinti „pénzügyi konglomerátumok”, továbbá minden más, az Európai Unióban működő vállalkozás vagy szervezet, amely hasonló jellegű gazdasági tevékenységet folytat, még ha nem is áll közvetlen kapcsolatban a fogyasztókkal. |
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 6. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság a következő feladatokat látja el: |
(1) A Hatóság a következő feladatokat látja el: |
|
a) hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen a közösségi intézmények számára nyújtott vélemények, és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokon alapuló iránymutatások, ajánlások és technikai standardok kidolgozása révén; |
a) hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokon alapuló iránymutatások, ajánlások, valamint szabályozási és végrehajtási standardtervezetek kidolgozása révén; |
|
b) hozzájárul a közösségi jogszabályok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek esetén közvetítés és vitarendezés, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének ösztönzése és vészhelyzetekben való fellépés révén; |
b) hozzájárul az uniós jogszabályok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti gyakorlat elősegítése, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek esetén közvetítés és vitarendezés, a hatékony és következetes felügyelet és a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén; |
|
c)megkönnyíti a nemzeti felügyeleti hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását; |
c) ösztönzi és megkönnyíti az illetékes hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását; |
|
d) szorosan együttműködik az ESRB-vel, különösen azáltal, hogy ellátja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkkal és biztosítja az ESRB figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő nyomon követését; |
d) szorosan együttműködik az ESRB-vel, különösen azáltal, hogy ellátja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkkal és biztosítja az ESRB figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő nyomon követését; |
|
e) a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében a nemzeti felügyeleti hatóságokról szakértői elemzést végez; |
e) a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében az illetékes hatóságokról szakértői elemzést készít elő és végez; |
|
f) a hatáskörébe tartozó területen megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket; |
f) a hatáskörébe tartozó területen megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket; |
|
|
fa) a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzést készít a piacokról; |
|
|
fb) elősegíti a betétesek és a befektetők védelmét; |
|
|
fc) értékeli az Európai Unióban a magánszemélyek és vállalkozások számára nyújtott biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-termékek és –szolgáltatások elérhetőségét és minőségét; |
|
|
g) illetékes szervként lép fel a 12b. cikkben említett, potenciálisan rendszerszintű kockázatot jelentő, határokon átnyúló tevékenységet végző intézményeket érintő válság kezelése érdekében, és a 12. cikk c) pontjában említett Rendezési Egységén keresztül irányít és végrehajt valamennyi, ezen intézmények tekintetében végrehajtandó korai beavatkozást, rendezési vagy felszámolási eljárást; |
|
g) elvégez minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett közösségi jogszabályokban meghatározott feladatot. |
h) elvégez minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett európai uniós jogalkotási aktusokban meghatározott konkrét feladatot; |
|
|
ha) adatbázist készít a hatáskörébe tartozó területen működő, nyilvántartott pénzügyi intézményekről, illetve amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok előírják, központi szinten; |
|
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a Hatóság az ebben a rendeletben meghatározott hatáskörökkel rendelkezik, különösen a következőkkel: |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a Hatóság az ebben a rendeletben meghatározott hatáskörökkel rendelkezik, különösen a következőkkel: |
|
a) technikai standardokat dolgoz ki a 7. cikkben említett konkrét esetekben; |
a) szabályozásistandard-tervezeteket dolgoz ki a 7. cikkben említett konkrét esetekben; |
|
|
aa) végrehajtásistandard-tervezeteket dolgoz ki a 7. cikkben említett különleges esetekben; |
|
b) iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki a 8. cikkben meghatározottak szerint; |
b) iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki a 8. cikkben meghatározottak szerint; |
|
c) ajánlásokat bocsát ki konkrét esetekben, a 9. cikk (3) bekezdésében említettek szerint; |
c) ajánlásokat bocsát ki konkrét esetekben, a 9. cikk (3) bekezdésében említettek szerint; |
|
d) a nemzeti felügyeleti hatóságoknak címzett egyedi határozatokat hoz a 10. és 11. cikkben említett konkrét esetekben; |
d) az illetékes hatóságoknak címzett egyedi határozatokat hoz a 10. és 11. cikkben említett konkrét esetekben; |
|
e) a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozatokat hoz a 9. cikk (6) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (4) bekezdésében említett konkrét esetekben; |
e) a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozatokat hoz a 9. cikk (6) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (4) bekezdésében említett konkrét esetekben; |
|
f) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló véleményeket bocsát ki a 19. cikkben előírtaknak megfelelően. |
f) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló véleményeket bocsát ki a 19. cikkben előírtaknak megfelelően; |
|
|
fa) közvetlenül összegyűjti a pénzügyi intézményekkel kapcsolatos szükséges információkat; |
|
|
fb) szabályozási standardot dolgoz ki, amely előírja az ügyletek és a piaci szereplők tekintetében a Hatóság számára minimálisan rendelkezésre bocsátandó információt, az adatgyűjtés koordinációjának mikéntjét és azt, hogyan kell a meglévő nemzeti adatbázisokat összekapcsolni annak érdekében, hogy a Hatóság mindig hozzáférhessen az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok alapján a hatáskörébe tartozó ügyletekre és piaci szereplőkre vonatkozó érdemleges információkhoz; |
|
(3) A Hatóság gyakorolja az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban rábízott kizárólagos felügyeleti hatásköröket a Közösség egészére kiterjedő vállalkozások vagy a Közösség egészére kiterjedő gazdasági tevékenységek felett. |
(3) A Hatóság gyakorolja az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban rábízott kizárólagos felügyeleti hatásköröket az Unió egészére kiterjedő vállalkozások vagy az Unió egészére kiterjedő gazdasági tevékenységek felett. |
|
E célból a Hatóság a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint rendelkezik a megfelelő vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel, valamint a díjkivetés lehetőségével. |
E bekezdésben rögzített kizárólagos felügyeleti hatáskörének gyakorlása céljából a Hatóság a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint rendelkezik a megfelelő vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel, valamint a díjkivetés lehetőségével. A Hatóság szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal és épít azok szakértelmére, eszközeire és hatásköreire a kizárólagos felügyeleti hatáskörök gyakorlása és feladatai végrehajtása céljából. |
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
6a. cikk |
|
|
A Hatóság tagságába tartozó illetékes hatóságok hatáskörei |
|
|
A Hatóság elé kitűzött célok elérése érdekében a Hatóság tagságába tartozó illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkeznek megelőző és helyreállító felügyeleti intézkedések meghozatalára, amely – pénzügyi intézmények esetében és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett – kiterjed többek között az alábbi intézkedésekre: |
|
|
a) megfelelő információk kérése és fogadása; |
|
|
b) jelentési és közzétételi követelmények előírása; |
|
|
c) helyszíni vizsgálatok elvégzése; |
|
|
d) prudenciális intézkedések elfogadása (többek között az összeférhetetlenségre, a felelősségteljes kormányzásra, a likviditásra, a tartalékokra, az osztalékokra és a javadalmazási politikákra vonatkozóan); |
|
|
e) a lakossági banki tevékenységek kereskedési és más nem közhasznú tevékenységektől való elválasztása vagy elkülönítése, közös kritériumok alapján mért lényeges kockázat fennállása esetén; |
|
|
f) olyan termékek vagy ügylettípusok ideiglenes korlátozása vagy tilalma, amelyek közvetlenül vagy közvetve túlzott mértékű volatilitást okozhatnak a piacokon vagy megzavarják az uniós pénzügyi rendszer, az államháztartás vagy a reálgazdaság egészét vagy egy részét; |
|
|
g) a pénzügyi intézmények utasítása arra, hogy a közös kritériumok alapján mért lényeges belső kockázat fennállása esetén egy leányvállalatukon keresztül folytassák tevékenységüket; |
|
|
h) visszatartó erejű bírságok kiszabása; |
|
|
i) vezetők és igazgatók felmentése; |
|
|
j) ügyvezetők vagy az igazgatótanács tagjainak menesztése; |
|
|
k) átmeneti beavatkozás a pénzügyi intézmények ügyeibe; |
|
|
l) a korlátolt felelősség előnyeinek visszavonása a pénzügyi intézmények jelentős részvényeseitől, amennyiben azok elmulasztják megóvni a vállalati érdekeket olyan esetekben, mint az átláthatóság hiánya, kockázatos hitelnyújtás vagy hitelfelvétel, vagy súlyos és rendszeres jogsértés; |
|
|
m) a pénzügyi felelősség kiterjesztése azon vezetőkre, igazgatókra vagy pénzügyi intézményekre, akik/amelyek vétkesek vagy partnerek az uniós jog súlyos és következetes megsértésében, illetve akiknek/amelyeknek nem áll rendelkezésére megfelelő ösztönző rendszer; |
|
|
n) szükség esetén érdekeltségekre és tevékenységekre is kiterjedő vagyonnyilatkozatok bekérése a vezetőktől és igazgatóktól; |
|
|
o) részletes és rendszeresen frissítendő helyreállítási terv kidolgozásának kérése, amely tartalmaz egy strukturált korai beavatkozási mechanizmust, azonnali kiigazító intézkedéseket és egy csődkészenléti tervet; |
|
|
p) engedélyek törlése és felosztott engedélyek visszavonása; és |
|
|
q) olyan eljárások elfogadása, melyek révén kialakítható egy uniós szintű közös válasz a piaci zavarok lehető leghatékonyabb és legkövetkezetesebb módon történő megelőzése vagy kezelése érdekében. |
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 7. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Technikai standardok |
Szabályozási standardok |
|
(1) A Hatóság technikai standardokat dolgozhat ki az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban konkrétan meghatározott területeken. A Hatóság az előkészített standardokat benyújtja a Bizottsághoz jóváhagyásra. |
(1) A Hatóság szabályozási standardokat dolgozhat ki az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, naprakésszé tételére vagy módosítására. A szabályozási standardok nem terjednek ki stratégiai döntésekre, és tartalmukat azok a jogalkotási aktusok korlátozzák, amelyeken alapulnak. |
|
A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság adott esetben nyilvános konzultációt folytat a technikai standardokról és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat. |
|
|
|
(2) A Hatóság a szabályozásistandard-tervezetek elfogadását megelőzően nyilvános konzultációt folytat a szabályozási standardokról, valamint elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat. A Hatóság ezenkívül véleményt vagy tanácsot kér a 22. cikkben említett érdekképviseleti csoportoktól. |
|
|
(3) A Hatóság a szabályozási standardokra irányuló javaslatait benyújtja a Bizottsághoz jóváhagyásra, és ezzel egyidejűleg továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
|
A Bizottság a javasolt standardok kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz azok jóváhagyásáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. Ha a Közösség érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is jóváhagyhatja a standardokat. |
(4) A Bizottság a javasolt szabályozási standardok kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz azok jóváhagyásáról, elutasításáról vagy módosításáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. A Bizottság – indokainak feltüntetésével – határozatáról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
Ha a Bizottság nem hagyja jóvá a standardokat, vagy csak részben vagy módosításokkal hagyja jóvá, indokairól tájékoztatja a Hatóságot. |
|
|
(2) A Bizottság a standardokat rendeletek vagy határozatok útján fogadja el és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. |
|
|
|
(5) A Bizottság módosíthatja a szabályozásistandard-tervezeteket, amennyiben azok ellentétesek az uniós joggal, nem tartják tiszteletben az arányosság elvét, vagy szemben állnak a pénzügyi szolgáltatások belső piacán irányadó alapelvekkel, melyeket a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok is tükröznek. |
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 7 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7a. cikk |
|
|
A felhatalmazás gyakorlása |
|
|
(1) A 7. cikkben említett, szabályozási standardok elfogadására vonatkozó hatásköröket határozatlan időre a Bizottságra ruházzák. |
|
|
(2) A Bizottság a javasolt szabályozási standardokat rendeletek vagy határozatok formájában fogadja el. |
|
|
(3) A Bizottság minden szabályozási standard elfogadását követően arról egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
|
(4) A Bizottság szabályozási standardok elfogadására való feljogosítására a 7b.–7d. cikkben szereplő feltételek vonatkoznak. |
|
|
(5) A Hatóság elnöke a 35. cikk (2) bekezdésében említett jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az elfogadott szabályozási standardokról, és arról, hogy mely tagállamok nem feleltek még meg azoknak. |
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 7 b cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7b cikk |
|
|
A szabályozási standardok kifogásolása |
|
|
(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő négy hónapon belül kifogást emelhet a szabályozási standarddal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható. |
|
|
(2) Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a szabályozási standarddal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az a meghirdetett dátummal hatályba lép. |
|
|
(3) A fenti időszak lejárta előtt, valamint kivételes és kellően indokolt esetben, az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztathatja a Bizottságot arról, hogy nincs szándékában kifogást emelni a szabályozási standarddal szemben. Ilyen esetben az adott szabályozási standardot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az a meghirdetett dátummal hatályba lép. |
|
|
(4) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásol valamely szabályozási standardot, az nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a szabályozási standarddal szembeni kifogását. |
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 7 c cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7c cikk |
|
|
A szabályozásistandard-tervezetek elutasítása vagy módosítása |
|
|
(1) Amennyiben a Bizottság elveti a szabályozásistandard-tervezetet vagy módosítja azt, e döntéséről és indokairól tájékoztatja a Hatóságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
|
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács egy hónapon belül meghívhatja a Parlament vagy a Tanács illetékes bizottságának ad hoc ülésére az illetékes biztost és a Hatóság elnökét eltérő véleményeik előadására és megindoklására. |
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 7 d cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7d cikk |
|
|
A felhatalmazás visszavonása |
|
|
(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikkben említett felhatalmazást. |
|
|
(2) A visszavonásról szóló határozat tartalmazza a visszavonás indoklását, és véget vet a felhatalmazásnak. |
|
|
(3) A felhatalmazás visszavonására irányuló határozat meghozatala érdekében belső eljárást indító intézménynek törekednie kell arra, hogy erről a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időben tájékoztassa a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve az esetlegesen visszavonás tárgyát képező, szabályozási standardokkal kapcsolatos hatáskört, valamint a visszavonás lehetséges indokait. |
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 7 e cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7e. cikk |
|
|
Végrehajtási standardok |
|
|
(1) Jogilag kötelező uniós aktusok végrehajtása céljából a Hatóság standardokat dolgozhat ki a jelen rendeletben és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban konkrétan meghatározott területeken. |
|
|
(2) A Hatóság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtási standardokról, valamint elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat mielőtt elfogadná a végrehajtási standardok tervezetét. A Hatóság ezenkívül véleményt vagy tanácsot kér a 22. cikkben említett érdekképviseleti csoportoktól. |
|
|
(3) A Hatóság a végrehajtási standardok tervezeteit továbbítja a Bizottsághoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikkével összhangban történő jóváhagyásra, és ezzel egyidejűleg az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is. |
|
|
(4) A Bizottság a végrehajtásistandard-tervezetek kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz azok jóváhagyásáról, elutasításáról vagy módosításáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. A Bizottság – indokainak feltüntetésével – határozatáról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
|
(5) A Bizottság módosíthatja a javasolt végrehajtási standardokat például akkor, ha azok nem összeegyeztethetők az uniós joggal, nem tartják tiszteletben az arányosság elvét, vagy szemben állnak a pénzügyi szolgáltatások belső piacán irányadó alapelvekkel. |
|
|
(6) Amennyiben a Bizottság nem hagyja jóvá a javasolt végrehajtási standardot vagy módosítja azt, a Bizottság erről indokokkal alátámasztva tájékoztatja a Hatóságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
|
(7) A megfelelő eljárást követően a standardokat közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 8. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az ESFS keretében következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és a közösségi jogszabályok közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság a nemzeti felügyeleti hatóságoknak vagy a pénzügyi intézményeknek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki. |
(1) Az ESFS keretében következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és az uniós jogszabályok közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság az illetékes hatóságoknak vagy a pénzügyi intézményeknek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki. |
|
|
(1a) A Hatóság nyilvános konzultációt folytat az iránymutatásokról és az ajánlásokról, és elemzi a kapcsolódó esetleges költségeket és hasznokat. A Hatóság ezenkívül véleményt vagy tanácsot kér a 22. cikkben említett érdekképviseleti csoportoktól. E konzultációk, elemzések és vélemények, valamint a kikért tanács arányos az iránymutatás vagy ajánlás hatókörével, jellegével és hatásával. |
|
A nemzeti felügyeleti hatóságok minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak. |
(2) Egy iránymutatás vagy ajánlás kiadását követő két hónapon belül az egyes illetékes hatóságok eldöntik, hogy meg kívánnak-e felelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. Az illetékes hatóságok és pénzügyi intézmények minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak. Ha az illetékes hatóság nem kíván azoknak megfelelni, úgy erről indokokkal alátámasztva tájékoztatja a Hatóságot. A Hatóság az indokolást közzéteszi. |
|
|
(2b) A pénzügyi intézmények évente egyértelműen és részletesen jelentik, hogy betartják-e az adott iránymutatást vagy ajánlást. |
|
Ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem alkalmazza az iránymutatásokat és az ajánlásokat, indokairól tájékoztatja a Hatóságot. |
(3) A Hatóság elnöke a 35. cikk (2) bekezdésében említett jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kiadott iránymutatásokról és ajánlásokról, kitérve arra, hogy mely illetékes hatóságok nem követték ezeket, és vázolva, hogy miként kívánja a Hatóság elérni, hogy a megnevezett hatóságok a jövőben kövessék ajánlásait és iránymutatásait. |
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 9. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság az e cikk (2), (3) és (6) bekezdésében meghatározott hatáskörökkel élhet, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem alkalmazza helyesen az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokat, különösen ha nem gondoskodik arról, hogy a pénzügyi intézmények teljesítsék az említett jogszabályokban meghatározott követelményeket. |
(1) A Hatóság az e cikk (2), (3) és (6) bekezdésében meghatározott hatáskörökkel élhet, ha az illetékes hatóság nem alkalmazza helyesen az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokat – többek között a 7. és 7e. cikknek megfelelően megállapított szabályozási és végrehajtási standardokat –, különösen, ha nem gondoskodik arról, hogy a pénzügyi intézmények teljesítsék az említett jogszabályokban meghatározott követelményeket. |
|
(2) A Hatóság egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság vagy a Bizottság kérésére, vagy saját kezdeményezésére és az érintett nemzeti felügyeleti hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja a közösségi jog feltételezett helytelen alkalmazását. |
(2) A Hatóság egy vagy több illetékes hatóság, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság vagy az érdekeltek csoportjai kérésére, vagy saját kezdeményezésére és az érintett illetékes hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja az európai uniós jog feltételezett helytelen alkalmazását |
|
A 20. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül a nemzeti felügyeleti hatóság minden olyan információt haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsát, amelyet a Hatóság a vizsgálatához szükségesnek tart. |
(3) A 20. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül az illetékes hatóság minden olyan információt haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsát, amelyet a Hatóság a vizsgálatához szükségesnek tart. |
|
(3) A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított két hónapon belül ajánlást címezhet az érintett nemzeti felügyeleti hatósághoz, amelyben meghatározza a közösségi jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. |
(4) A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított két hónapon belül ajánlást címezhet az érintett illetékes hatósághoz, amelyben meghatározza az európai uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Hatóság biztosítja, hogy a határozat címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartsák. |
|
A nemzeti felügyeleti hatóság az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot a közösségi jognak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
(5) Az illetékes hatóság az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot az uniós jognak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
|
(4) Ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a közösségi jognak a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, a Bizottság a Hatóságtól kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére határozatot hozhat, amelyben előírja a nemzeti felügyeleti hatóság számára, hogy hozza meg a közösségi jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. |
(6) Ha az illetékes hatóság nem felel meg az uniós jognak a (3) bekezdésben meghatározott, a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül, a Hatóság határozatot hoz, amelyben előírja az illetékes hatóság számára, hogy hozza meg az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. |
|
A Bizottság ezt a határozatot az ajánlás elfogadását követően legkésőbb három hónappal meghozza. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. |
A Hatóság ezt a határozatot az ajánlás elfogadását követően legkésőbb egy hónappal meghozza. |
|
A Bizottság biztosítja, hogy a határozat címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartsák. |
|
|
A Hatóság és a nemzeti felügyeleti hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak. |
|
|
5. A nemzeti felügyeleti hatóság a (4) bekezdésben említett határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a bizottsági határozat végrehajtása érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
(7) Az illetékes hatóság a (4) bekezdésben említett határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a hatósági határozat végrehajtása érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
|
(6) A Szerződés 226. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg az e cikk (4) bekezdésében említett határozatnak az abban meghatározott időtartamon belül, és ha a piaci verseny egyenlő feltételeinek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság kellő időben orvosolja a megfelelés hiányát, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok vonatkozó előírásai a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja a közösségi jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
(8) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem felel meg az e cikk (5) bekezdésében említett határozatnak az abban meghatározott időtartamon belül, és ha a piaci verseny egyenlő feltételeinek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóság kellő időben orvosolja a megfelelés hiányát, a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokkal összhangban a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hoz, amelyben előírja az európai uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
|
A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján hozott határozattal. |
A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a (4) bekezdés alapján hozott határozattal. Az e cikk alkalmazásához kapcsolódóan a Hatóságot terhelő valamennyi jogi vagy bírósági költséget a Bizottság viseli. |
|
(7) A (6) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók a nemzeti felügyeleti hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. |
(9) A (8) bekezdés alapján elfogadott határozatokat minden olyan érintett pénzügyi intézmény tekintetében alkalmazni kell, amelyek a megfelelést nem biztosító joghatóság területén működnek, és e határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. |
|
A (4) vagy a (6) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban a nemzeti felügyeleti hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal. |
Az (5) vagy a (8) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal. |
|
|
(9a) Az elnök a 35. cikk (2) bekezdésében említett jelentésében megnevezi, mely illetékes hatóságok és pénzügyi intézmények nem felelnek meg a (4) és (6) bekezdésben említett határozatoknak. |
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 10. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Káros fejlemények esetén, amelyek komolyan veszélyeztetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását a Közösségben, a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy a Hatóság kérése nyomán –, a Tanács vagy az ESRB a Hatóságnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja e rendelet alkalmazásában a vészhelyzet fennállását. |
(1) Káros fejlemények esetén, amelyek komolyan veszélyeztetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását az Unióban, az ESRB – saját kezdeményezésére vagy a Hatóság, a Tanács, az Európai Parlament vagy a Bizottság kérése nyomán – figyelmeztetést tehet közzé, amelyben bejelenti a vészhelyzet fennállását, hogy lehetővé tegye a Hatóság számára a (3) bekezdésben említett egyedi határozatok további követelmények nélküli elfogadását. |
|
|
(1a) Az ESRB a figyelmeztetés közzétételekor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Hatóságot. |
|
|
Amennyiben az ESRB által hozott határozatot nem tették közzé, az értesítést követően az ERSB elnökét és az illetékes biztost – a titoktartási szabályok tiszteletben tartása mellett – mielőbb meg kell hallgatni az Európai Parlament illetékes bizottságában. |
|
|
(1b) Figyelmeztetés közzétételét követően a Hatóság tevékenyen elősegíti és – szükség esetén – koordinálja az érintett illetékes hatóságok tevékenységét. |
|
(2) Ha a Bizottság az (1) bekezdés szerinti határozatot fogadott el, a Hatóság egyedi határozatokat hozhat, amelyben előírja a nemzeti felügyeleti hatóságok számára, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokkal összhangban hozzák meg a szükséges intézkedéseket a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását esetleg veszélyeztető kockázatok kezelése céljából, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és a nemzeti felügyeleti hatóságok teljesítik az adott jogszabályokban meghatározott előírásokat. |
(2) Ha az ESRB az (1) bekezdés szerinti határozatot fogadott el, a Hatóság egyedi határozatokat hoz annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok e rendelettel összhangban meghozzák a szükséges intézkedéseket a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását esetleg veszélyeztető kockázatok kezelése céljából annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és az illetékes hatóságok teljesítik a rendeletben meghatározott előírásokat. |
|
(3) A Szerződés 226. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a hatóság (2) bekezdésben említett határozatának az abban meghatározott időtartamon belül, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban meghatározott vonatkozó előírások a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az említett jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
(3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem felel meg a Hatóság (2) bekezdésben említett határozatának az abban meghatározott időtartamon belül, a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban meghatározott vonatkozó előírásokkal összhangban a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hoz, amelyben előírja az említett jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
|
|
(3a) Ha a határozat címzettje megtagadja az uniós jog vagy a Hatóság által hozott egyedi határozat betartását, a Hatóság a nemzeti bíróságokon eljárást indíthat, és ezen belül ideiglenes intézkedésre irányuló kérelmet nyújthat be. |
|
(4) A (3) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók a nemzeti felügyeleti hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. |
(4) A (3) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. |
|
A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban a nemzeti felügyeleti hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal. |
A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal. |
|
|
(4a) Az ESRB a saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság vagy a Hatóság kérésére felülvizsgálja az (1) bekezdésben enlített határozatot, és adott esetben kimondja a szükséghelyzet megszűnését. |
|
|
(4b) Az elnök a 35. cikk (2) bekezdésében említett jelentésében megjelöli a (3) és (4) bekezdés értelmében az illetékes hatóságoknak és a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozatokat. |
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 11. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A 9. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely nemzeti felügyeleti hatóság nem ért egyet egy másik nemzeti felügyeleti hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy a tétlenségével olyan területen, ahol az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok együttműködést, koordinációt vagy közös döntéshozatalt írnak elő egynél több tagállam nemzeti felügyeleti hatóságai számára, a Hatóság egy vagy több érintett nemzeti felügyeleti hatóság kérésére a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban segítheti a nemzeti felügyeleti hatóságokat a megállapodás elérésében. |
(1) A 9. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely illetékes hatóság nem ért egyet egy másik illetékes hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy a tétlenségével olyan területen, ahol az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok együttműködést, koordinációt vagy közös döntéshozatalt írnak elő több tagállam illetékes hatóságai számára, a Hatóság a saját kezdeményezésére, illetve egy vagy több érintett illetékes hatóság kérésére a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban vezető szerepet vállal abban, hogy segíti az illetékes hatóságokat a megállapodás elérésében. |
|
(2) A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban meghatározott vonatkozó időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti egyeztetés határidejét. |
(2) A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott vonatkozó időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja az illetékes hatóságok közötti egyeztetés határidejét. Ebben a szakaszban a Hatóság közvetítői szerepet tölt be. |
|
(3) Ha az egyeztető szakasz végén a nemzeti felügyeleti hatóságok nem jutottak megállapodásra, a Hatóság határozatot hozhat, amelyben felszólítja őket konkrét intézkedések meghozatalára vagy valamely cselekvés mellőzésére az ügy rendezése érdekében, a közösségi joggal összhangban. |
(3) Ha az egyeztető szakasz végén az illetékes hatóságok nem jutottak megállapodásra, a Hatóság az uniós joggal összhangban, a 29. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a felekre nézve kötelező erejű határozatot hoz a vita rendezése érdekében, amelyben az érintett hatóságokat felszólítja konkrét intézkedések meghozatalára. |
|
(4) A Szerződés 226. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény teljesítse az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó előírásokat, a Hatóság a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja a közösségi jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
(4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely illetékes hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény teljesítse az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó előírásokat, a Hatóság a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hoz, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
|
|
(4a) A (4) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. A (3) vagy a (4) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal. |
|
|
(4b) A Hatóság elnöke a 35. cikk (2) bekezdésében említett jelentésében rögzíti az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbséget, a létrejött megállapodásokat és azokat a határozatokat, amelyeket az ilyen nézetkülönbségek rendezésének elősegítésére fogadtak el. |
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 11 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
11a. cikk |
|
|
Az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek ágazatokat átfogó rendezése |
|
|
A vegyes bizottság rendezi a 11. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a 42. cikk szerint tevékenykedő illetékes hatóságok között keletkezett nézetkülönbségeket. |
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 12. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság hozzájárul a felügyeleti kollégiumok hatékony és következetes működésének ösztönzéséhez, és a közösségi jogszabályok minden kollégiumot átfogóan egységes alkalmazásának elősegítéséhez. |
(1) A Hatóság hozzájárul a 2006/48/EK irányelvben említett felügyeleti kollégiumok hatékony, eredményes és következetes működésének ösztönzéséhez és nyomon követéséhez, valamint az uniós jogszabályok minden kollégiumot átfogóan egységes alkalmazásának elősegítéséhez. A Hatóság személyzetének lehetőséget kell biztosítani, hogy részt vegyen két vagy több illetékes hatóság által közösen végzett bármilyen tevékenységben, beleértve a helyszíni vizsgálatokat. |
|
(2) A Hatóság megfigyelőként részt vesz a felügyeleti kollégiumokban, amikor szükségesnek ítéli. A részvétel céljából a vonatkozó jogszabályok értelmében „nemzeti felügyeleti hatóságnak” kell tekintetni, és kérésére minden olyan lényeges információt meg kell részére adni, amelyet a kollégium bármely tagja megkap. |
(2) A Hatóság vezeti a felügyeleti kollégiumokat olyan módon, ahogy azt megfelelőnek ítéli. Ennek céljából a vonatkozó jogszabályok értelmében „illetékes hatóságnak” kell tekintetni. A Hatóság minimumfeladatként |
|
|
a) összegyűjti és megosztja az összes vonatkozó információt normális körülmények között és rendkívüli helyzetek esetén annak érdekében, hogy megkönnyítse a felügyeleti kollégiumok munkáját, valamint központi rendszert hozzon létre és irányítson azért, hogy ezen információkat elérhetővé tegye az illetékes hatóságok számára a felügyeleti kollégiumokban. |
|
|
b) európai uniós szinten kezdeményezi és összehangolja a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szembeni rugalmasságát értékelő tűrésteszteket, különös tekintettel a 12b. cikkben említettekre, annak biztosítása érdekében, hogy e teszteket nemzeti szinten a lehető legkövetkezetesebb módszerrel végezzék. |
|
|
c) megtervezi és vezeti a felügyeleti tevékenységeket normális körülmények között és rendkívüli helyzetek esetén, beleértve azon kockázatok értékelését, amelynek a pénzintézetek ki lehetnek téve; és |
|
|
d) felügyeli az illetékes hatóságok által végzett feladatokat. |
|
(3) A felügyeleti kollégiumokban működő felügyeletekkel együttműködve, a kollégiumok munkájának megkönnyítése érdekében a Hatóság meghatározza és szükség szerint összegyűjti a nemzeti felügyeleti hatóságoktól az összes lényeges információt. |
(3) A Hatóság a 7., 7e. és 8. cikk alapján elfogadott szabályozói és végrehajtási standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki a felügyeletek működésének és a felügyeletei kollégiumok által elfogadott legjobb gyakorlatok harmonizálása érdekében. A hatóságok írásbeli megállapodásokat hagynak jóvá minden egyes kollégium működésére vonatkozóan egységes működésük biztosítása érdekében. |
|
|
(3a) A jogilag kötelező erejű közvetítői szerep a 11. cikkben foglalt eljárás szerint lehetővé teszi a hatóság számára az illetékes hatóságok közötti viták rendezését. Amennyiben nem születik megállapodás az adott felügyeleti kollégiumon belül, a Hatóság az érintett intézményre vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó határozatokat hozhat. |
|
Központi rendszert létesít és kezel, amellyel elérhetővé teszi az információkat a felügyeleti kollégiumokban részt vevő nemzeti felügyeleti hatóságok számára. |
|
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 12 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
12a. cikk |
|
|
Általános rendelkezések |
|
|
(1) A Hatóság kiemelt figyelmet fordít azokra a kockázatokra, amelyeket i) pénzügyi rendszer egészének vagy bizonyos részeinek jelentős sérülése okoz, és ii) amelyek esetlegesen súlyos, hátrányos következményekkel járhatnak a belső piacra és a reálgazdaságra (rendszerszintű kockázatok), valamint kezeli e kockázatokat. A pénzügyi közvetítők, piacok és infrastruktúrák valamennyi fajtája bizonyos fokig fontos lehet a rendszer szempontjából. |
|
|
(2) Az Európai Rendszerkockázati Testülettel együttműködésben a Hatóság közös mennyiségi és minőségi mutatókat dolgoz ki (kockázati mutatók (risk dashboard)), amelyek a 12b. cikkben azonosított, lehetségesen rendszerkockázatot jelentő, határokon átnyúló tevékenységet végző pénzügyi intézmények esetében megállapítandó felügyeli minősítés alapjául szolgálnak. A minősítést rendszeresen felülvizsgálják az intézmény kockázati profiljában bekövetkezett lényeges változások figyelembevétele érdekében. A felügyeleti minősítés egy intézmény problémás helyzete esetén a közvetlen felügyeletre vagy beavatkozásra vonatkozó döntés kulcsfontosságú eleme. |
|
|
(3) Az 1. cikk (2) bekezdésében hivatkozott jogalkotási aktusok sérelme nélkül a Hatóság szükség szerint további szabályozási és alkalmazási standardtervezeteket, valamint iránymutatásokat és ajánlásokat javasol a 12b. cikkben azonosított intézmények számára, amelyek rendszerkockázatot jelenthetnek. |
|
|
(4) A Hatóság felügyeletet gyakorol azon határokon átnyúló tevékenysége végző intézmények felett, amelyek a 12b. cikkben megállapított rendszerkockázatot jelenthetnek. Ezekben az esetekben a Hatóság az illetékes nemzeti hatóságokon keresztül jár el. |
|
|
(5) A Hatóság rendezési egységet hoz létre, melynek feladata, hogy átültesse a gyakorlatba a válságkezelés egyértelműen meghatározott irányítási módját és működési rendjét, a korai beavatkozástól a rendezésen át a felszámolásig, és hogy irányítsa ezeket az eljárásokat. |
|
|
(6) A 12b. cikkben azonosított valamennyi pénzügyi intézménynek részt kell vennie a 12d. és 12e. cikk által létrehozott Európai Garanciarendszerben és Európai Stabilitási Alapban. Az egyetlen tagállamban működő pénzügyi intézményeknek lehetőségük van arra, hogy csatlakozzanak az Európai Garanciarendszerhez vagy az Európai Stabilitási Alaphoz. Az európai alapokba teljesített hozzájárulások a hasonló jellegű nemzeti alapokba teljesített hozzájárulások helyébe lépnek. |
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 12 b cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
12b. cikk |
|
|
A potenciálisan rendszerkockázatot jelentő rendszerszintű intézmények azonosítása |
|
|
(1) Az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ESBR) folytatott konzultációt követően a felügyelőtanács a 29. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően azonosíthatja azokat a határokon átnyúló tevékenységet folytató intézeteket, amelyeket az általuk jelentett rendszerszintű kockázat vagy európai uniós méretük miatt közvetlenül a Hatóság felügyelete vagy a 12c. cikkben hivatkozott rendezési egység alá kell vonni. |
|
|
(2) Az ilyen pénzügyi intézmények azonosítására vonatkozó kritériumoknak összhangban kell lenniük a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), az IMF és a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által megállapított kritériumokkal. |
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 12 c cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
12c. cikk |
|
|
Rendezési egység |
|
|
(1) A rendezési egység megőrzi a pénzügyi stabilitást és minimálisra csökkenti a 12b. cikkben azonosított intézményeket sújtó problémák átterjedését a rendszer többi részére és általában a gazdaságra, valamint korlátozza az adófizetőkre terhelt költségeket, tiszteletben tartva az arányosság elvét és a hitelezői hierarchiát, valamint szavatolva a határokon átnyúló egyenlő elbánást. |
|
|
(2) A rendezési egység felhatalmazást kap az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzésére azzal a céllal, hogy rendezze a nehézségekkel küzdő intézmények helyzetét vagy határozzon a nem életképes intézmények felszámolásáról (ami kritikus fontosságú az erkölcsi kockázat korlátozása érdekében). Egyéb fellépések mellett az egység megkövetelheti a tőke- vagy likviditási készletek kiigazítását, átalakíthatja az üzleti tevékenység struktúráját, javíthatja az eljárásokat, kinevezheti vagy lecserélheti a vezetőséget, ajánlhat garanciákat, hiteleket és likviditási segítséget, teljes vagy részleges értékesítést, az adósság átváltását részvénytulajdonra (a piaci érték megfelelő csökkentésével), vagy akár az intézmény ideiglenes köztulajdonba vételét. |
|
|
(3) A rendezési egység a Hatóság felügyelőtanácsa által kinevezett olyan szakértőkből áll, akik jártasak a pénzügyi intézmények átszervezése, életkéessé tétele és felszámolása terén. |
Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 12 d cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
12d. cikk |
|
|
Biztosítási Garanciarendszerek Európai Kerete |
|
|
(1) A nemzeti biztosítási garanciarendszereket valamennyi tagállamban megfelelő szinten össze kell hangolni a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében az Unióban. |
|
|
Az Európai Biztosítási garanciarendszert (a rendszer) a biztosítási intézetek európai biztosítási kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmével kapcsolatos együttes felelősségének biztosítása és az adófizetőkre háruló költségek minimalizálása érdekében kell létrehozni. |
|
|
(2) A rendszert a 12b. cikkben megjelölt valamennyi pénzügyi intézettől származó hozzájárulásokból finanszírozzák. A rendszerhez való hozzájárulást többek között a pénzügyi intézmény kockázati kitettsége határozza meg. |
|
|
(3) A rendszert egy, a Hatóság által ötéves időtartamra kinevezett tanács igazgatja. A tanács tagjait a nemzeti garanciarendszerekért felelős nemzeti hatóságok munkatársai közül kell megválasztani. A rendszer az alapban részt vevő pénzügyi intézmények képviselőiből álló tanácsadó testületet hoz létre. |
|
|
(4) Amennyiben a pénzügyi intézmények hozzájárulásaiból származó, összesített források nem elégségesek az európai biztosítási kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére, a rendszer adósságkibocsátás vagy más pénzügyi eszközök révén növelheti forrásait. |
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 12 e cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
12e. cikk |
|
|
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-stabilitási Alap |
|
|
(1) A pénzügyi rendszer költségeinek internalizálása megerősítése –beleértve a fiskális költségek teljes behajtását –, valamint a határokon átnyúló tevékenységet folytató csődközeli pénzügyi intézmények számára nyújtott válságkezelési segítségnyújtás érdekében létre kell hozni egy Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-stabilitási Alapot („Stabilitási Alap”) . Az egyetlen tagállamban működő pénzügyi intézmények számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy csatlakozzanak az Alaphoz. A Stabilitási Alapnak megfelelő intézkedéseket kell elfogadnia annak elkerülése érdekében, hogy a támogatás rendelkezésre állása erkölcsi kockázatot eredményezzen. |
|
|
(2) A Stabilitási Alapot a 12b. cikkben megjelölt valamennyi pénzügyi intézettől származó hozzájárulásokból finanszírozzák. A kockázatokkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi mutatók alapján („Risk Dashboard”) e hozzájárulások arányosak a kockázati szinttel és a rendszerszintű kockázathoz való hozzájárulás mértékével, valamint azzal, hogy az idő múlásával hogyan változik az átfogó kockázat. A hozzájárulás meghatározásakor figyelembe veszik a szélesebb értelemben vett gazdasági feltételeket, valamint azt, hogy a pénzügyi intézményeknek más szabályozási és üzleti előírások miatt meghatározott tőkearányt kell fenntartaniuk. |
|
|
(3) A Stabilitási Alapot a Hatóság által ötéves időtartamra kinevezett igazgatótanács vezeti. A tanács tagjait a nemzeti hatóságok által javasolt munkatársak közül kell megválasztani. A Stabilitási Alap egy tanácsadó testületet is létrehoz, amelyet az Alapban részt vevő pénzügyi intézmények szavazati joggal nem rendelkező képviselői alkotnak. A Stabilitási Alap igazgatótanácsa javasolhatja, hogy a Hatóság a likviditáskezelését bízza egy külső, elismert intézményre (például az EBB-re). Ezen alapokat biztonságos és likvid eszközökbe fektetik be. |
|
|
(5) Amennyiben a pénzügyi intézmények által tett hozzájárulásokból származó összes forrás nem elegendő a nehézségekkel való szembenézéshez, a Stabilitási Alap forrásait növelheti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása vagy egyéb pénzügyi eszközök révén. |
Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 13. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A nemzeti felügyeleti hatóságok kétoldalú megállapodás révén más nemzeti felügyeleti hatóságokra ruházhatnak át feladatokat és felelősségi köröket. |
Az illetékes hatóságok kétoldalú megállapodás révén a Hatóságra vagy más illetékes hatóságokra ruházhatnak át feladatokat és felelősségi köröket. |
|
(2) Az átruházható vagy együttesen gyakorolható feladatok és felelősségi körök meghatározásával és a legjobb gyakorlatok terjesztésével a Hatóság megkönnyíti a nemzeti felügyeleti hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását. |
(2) Az átruházható vagy együttesen gyakorolható feladatok és felelősségi körök meghatározásával és a legjobb gyakorlatok terjesztésével a Hatóság ösztönzi és megkönnyíti az illetékes hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását. |
|
|
(2a) A felelősségi körök átruházásának az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott hatáskörök újraelosztását kell eredményeznie. Az átruházott felelősségi körökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra, adminisztratív és igazságügyi felülvizsgálatra a megbízott hatóság joga az irányadó. |
|
(3) A nemzeti felügyeleti hatóságok tájékoztatják a Hatóságot a megkötni kívánt átruházási megállapodásokról. A megállapodásokat legkorábban a Hatóság tájékoztatását követően egy hónappal léptethetik hatályba. |
(3) Az illetékes hatóságok tájékoztatják a Hatóságot a megkötni kívánt átruházási megállapodásokról. A megállapodásokat legkorábban a Hatóság tájékoztatását követően egy hónappal léptethetik hatályba. |
|
A Hatóság a tájékoztatását követő egy hónapon belül véleményezheti a megkötni kívánt megállapodást. |
A Hatóság a tájékoztatását követő egy hónapon belül véleményezheti a megkötni kívánt megállapodást. |
|
Az összes érintett fél megfelelő tájékoztatása érdekében a Hatóság megfelelő módon közzéteszi a nemzeti felügyeleti hatóságok által kötött átruházási megállapodásokat. |
Az összes érintett fél megfelelő tájékoztatása érdekében a Hatóság megfelelő módon közzéteszi az illetékes hatóságok által kötött átruházási megállapodásokat. |
|
|
(3a) A 12b. cikkben meghatározott intézmények tekintetében semmilyen kétoldalú, felhatalmazásra vonatkozó egyezményt nem lehet kötni. |
Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság aktív szerepet játszik a közös európai felügyeleti kultúra és az összehangolt felügyeleti gyakorlatok kialakításában, és az egész Közösségre kiterjedő egységes eljárások és következetes megközelítések biztosításában, valamint végrehajtja legalább a következő tevékenységeket: |
(1) A Hatóság aktív szerepet játszik a közös európai felügyeleti kultúra és az összehangolt felügyeleti gyakorlatok kialakításában, és az Unió egészére kiterjedő egységes eljárások és következetes megközelítések biztosításában, valamint végrehajtja legalább a következő tevékenységeket: |
|
a) véleményeket terjeszt a nemzeti felügyeleti hatóságok elé; |
a) véleményeket terjeszt az illetékes hatóságok elé; |
|
b) a vonatkozó közösségi jogszabályokban előírt, alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartása mellett elősegíti a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti hatékony, kétoldalú és többoldalú információcserét; |
b) a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt, alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartása mellett elősegíti az illetékes hatóságok közötti hatékony, kétoldalú és többoldalú információcserét; |
|
c) hozzájárul kiváló minőségű egységes felügyeleti standardok, köztük beszámolási standardok kidolgozásához; |
c) hozzájárul kiváló minőségű egységes felügyeleti standardok, köztük globális számviteli és beszámolási standardok kidolgozásához; |
|
d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó technikai standardok és a saját maga által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol; |
d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozási és végrehajtási standardok és a saját maga által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol; |
|
e) ágazati és ágazatközi képzési programokat dolgoz ki, megkönnyíti a személyzeti csereprogramokat, és a nemzeti felügyeleti hatóságokat ösztönzi a szakemberek kirendelési rendszerének, és egyéb eszközöknek az intenzívebb használatára. |
e) ágazati és ágazatközi képzési programokat dolgoz ki, megkönnyíti a személyzeti csereprogramokat, és ösztönzi az illetékes hatóságokat a szakemberek kirendelési rendszerének és egyéb eszközöknek az intenzívebb használatára. |
Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 15. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság a felügyeleti eredmények konvergenciájának fokozása érdekében a nemzeti felügyeleti hatóságok néhány vagy összes tevékenységéről rendszeres időközönként szakértői értékelést végez. E célból a Hatóság a felülvizsgált illetékes hatóságok objektív értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket dolgoz ki. |
(1) A Hatóság a felügyeleti eredmények konvergenciájának fokozása érdekében rendszeres időközönként megszervezi és elvégzi az illetékes hatóságok néhány vagy összes tevékenységének szakértői értékelését. E célból a Hatóság a felülvizsgált illetékes hatóságok objektív értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket dolgoz ki. |
|
(2)A szakértői elemzés a következőket értékeli, de nem kizárólagosan: |
(2) A szakértői elemzés a következőket értékeli, de nem kizárólagosan: |
|
a) a nemzeti felügyeleti hatóság intézményi hátterének, erőforrásainak és a személyzet szakértelmének megfelelőségét, különös tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok hatékony alkalmazására és a piaci fejleményekre való reagálás képességére; |
a) az illetékes hatóság intézményi hátterének, erőforrásainak és a személyzet szakértelmének megfelelőségét, különös tekintettel a 7. és 7e. cikkben említett szabályozási és végrehajtási standardok, valamint az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusok hatékony alkalmazására és a piaci fejleményekre való reagálás képességére; |
|
b) a közösségi jog alkalmazásában és a felügyeleti gyakorlatban elért konvergencia mértékét, beleértve a 7. és 8. cikk alapján elfogadott technikai standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint azt, hogy a felügyeleti gyakorlat milyen mértékben teljesíti a közösségi jogban meghatározott célkitűzéseket; |
b) az uniós jog alkalmazásában és a felügyeleti gyakorlatban elért konvergencia mértékét, beleértve a 7., 7e. és 8. cikk alapján elfogadott szabályozási és végrehajtási standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint azt, hogy a felügyeleti gyakorlat milyen mértékben teljesíti az uniós jogban meghatározott célkitűzéseket; |
|
c) a nemzeti felügyeleti hatóságok által kidolgozott bevált gyakorlatokat, amelyeket érdemes lenne más nemzeti felügyeleti hatóságoknak is bevezetniük. |
c) az illetékes hatóságok által kidolgozott bevált gyakorlatokat, amelyeket érdemes lenne más illetékes hatóságoknak is bevezetniük. |
|
(3) A szakértői értékelés alapján a Hatóság ajánlásokat bocsáthat ki az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok részére. |
(3) A szakértői értékelés alapján a Hatóság a 7–7e. cikkek értelmében szabályozási vagy végrehajtási standardokra irányuló tervezeteket fogadhat el, valamint a 8. cikk értelmében iránymutatásokat és ajánlásokat bocsáthat ki. |
|
|
(3a) A Hatóság a szakértői vizsgálatok eredményeit és a szakértői vizsgálatok alapján azonosítható bevált gyakorlatokat nyilvánosságra hozza. |
Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 16. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Hatóság a nemzeti felügyeleti hatóságok között általános koordinációs szerepet tölt be, többek között káros fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer stabilitását a Közösségben. |
(1) A Hatóság az illetékes hatóságok között általános koordinációs szerepet tölt be, többek között káros fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer stabilitását az Unióban. |
|
A Hatóság összehangolt közösségi válaszra törekszik, többek között az alábbiak révén: |
(2) A Hatóság összehangolt és konszolidált európai uniós válaszra törekszik, többek között az alábbiak révén: |
|
(1) a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti információcsere megkönnyítése; |
(1) az illetékes hatóságok közötti információcsere megkönnyítése; |
|
(2) az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk körének meghatározása és megbízhatóságának ellenőrzése; |
(2) az érintett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk körének meghatározása és megbízhatóságának ellenőrzése; |
|
(3) a 11. cikk sérelme nélkül, a nemzeti felügyeleti hatóságok kérésére vagy saját kezdeményezésére történő, közvetítőként való fellépés; |
(3) a 11. cikk sérelme nélkül, az illetékes hatóságok kérésére vagy saját kezdeményezésére történő, közvetítőként való fellépés; |
|
(4) az ESRB haladéktalan értesítése a potenciális vészhelyzetekről. |
(4) az ESRB haladéktalan értesítése a potenciális vészhelyzetekről. |
|
|
(4a) a hatáskörébe tartozó valamennyi megfelelő intézkedés meghozatala annak biztosítására, hogy olyan fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzpiacok működését, biztosított legyen az illetékes hatóságok közötti koordináció. |
|
|
(4b) az egynél több tagállamban aktív intézmények rendszeres jelentéseinek központi fogadása. |
|
|
Az illetékes hatóságok a Hatóság rendelkezésére bocsátják az ilyen intézményektől kapott valamennyi szabályozói jelentéstételi adatot. Az adatok kézhezvételét követően a Hatóság megosztja az információkat az illetékes hatóságokkal. |
Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 17. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság hatáskörén belül figyelemmel kíséri és értékeli a piaci fejleményeket, és szükség esetén értesíti az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot, az ESRB-t valamint az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a lényeges mikroprudenciális tendenciákról, az esetleges kockázatokról és a gyenge pontokról. |
(1) A Hatóság hatáskörén belül figyelemmel kíséri és értékeli a piaci fejleményeket, és szükség esetén értesíti az európai felügyeleti hatóságokat (bankfelügyelet és európai értékpapír-piaci felügyelet), az ESRB-t, valamint az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a lényeges mikroprudenciális tendenciákról, az esetleges kockázatokról és a gyenge pontokról. A Hatóság értékeléseibe belefoglalja a pénzügyi intézmények piacainak gazdasági elemzését, valamint a lehetséges piaci fejlemények ezekre gyakorolt hatásaira vonatkozó hatásvizsgálatot. |
|
A Hatóság az ESRB-vel együttműködve az egész Közösségre kiterjedő értékelést kezdeményez és koordinál, amelynek célja a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése. E célból kidolgozza a következő, a nemzeti felügyeleti hatóságok által alkalmazandó elemeket: |
(2) A Hatóság az ESRB-vel együttműködve az Unió egészére kiterjedő értékelést kezdeményez és koordinál, amelynek célja a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése. E célból kidolgozza a következő, az illetékes hatóságok által alkalmazandó elemeket: |
|
a) különböző gazdasági forgatókönyvek által az intézmények pénzügyi helyzetére gyakorolt hatások értékelésére szolgáló közös módszertan, |
a) különböző gazdasági forgatókönyvek által az intézmények pénzügyi helyzetére gyakorolt hatások értékelésére szolgáló közös módszertan, |
|
b) a pénzügyi intézmények rugalmasságára vonatkozó értékelések eredményeinek közzétételére vonatkozó egységes megközelítés. |
b) a pénzügyi intézmények rugalmasságára vonatkozó értékelések eredményeinek közzétételére vonatkozó egységes megközelítés; |
|
|
c) az egyes termékek és a forgalmazási folyamatok által az intézmények pénzügyi helyzetére, valamint a betétesek, a befektetők és a fogyasztók tájékoztatására gyakorolt hatások értékelésére szolgáló közös módszertan. |
|
(2) Az ESRB …/…/EK [ESRB] rendeletben meghatározott feladatainak sérelme nélkül, a Hatóság legalább évente egyszer és szükség esetén gyakrabban a hatáskörébe eső tendenciákról, esetleges kockázatokról és gyenge pontokról szóló értékelést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ESRB-hez. |
(3) Az ESRB …/2010/EU [ESRB] rendeletben meghatározott feladatainak sérelme nélkül, a Hatóság legalább évente egyszer és szükség esetén gyakrabban a hatáskörébe eső tendenciákról, esetleges kockázatokról és gyenge pontokról szóló értékelést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ESRB-hez. |
|
A Hatóság ezekben az értékelésekben meghatározza a fő kockázatokat és a gyenge pontokat és – amennyiben szükséges – megelőző vagy helyreállító intézkedéseket javasol. |
A Hatóság ezekben az értékelésekben meghatározza a fő kockázatokat és a gyenge pontokat és – amennyiben szükséges – megelőző vagy helyreállító intézkedéseket javasol. |
|
(3) A Hatóság biztosítja az ágazatközi fejlemények, a kockázatok és gyenge pontok megfelelő kezelését azáltal, hogy szorosan együttműködik az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal. |
(4) A Hatóság biztosítja az ágazatközi fejlemények, a kockázatok és gyenge pontok megfelelő kezelését azáltal, hogy a vegyes bizottságon keresztül szorosan együttműködik az európai felügyeleti hatósággal (bankfelügyelet és európai értékpapír-piaci felügyelet). |
Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 18. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A közösségi intézmények hatásköreinek sérelme nélkül, a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki harmadik országok felügyeleti hatóságaival. Igazgatási megállapodásokat köthet nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatásával. |
(1) Az uniós intézmények és az illetékes hatóságok hatásköreinek sérelme nélkül, a Hatóság képviseli az Uniót az 1. cikk (2) bekezdésében hivatkozott jogi aktusok hatálya alá tartozó intézmények szabályozásával és felügyeletével kapcsolatos valamennyi nemzetközi fórumon. |
|
|
(1b) A Hatóság kapcsolatokat alakít ki harmadik országok felügyeleti hatóságaival. Igazgatási megállapodásokat köthet nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatásával. E megállapodások nem akadályozzák meg, hogy a tagállamok és az illetékes hatóságok harmadik országokkal két- vagy többoldalú megállapodásokat kössenek. |
|
A Hatóság segítséget nyújt a harmadik országbeli felügyeleti rendszerek egyenértékűségével kapcsolatos határozatok előkészítésében, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokkal összhangban. |
(2) A Hatóság segítséget nyújt a harmadik országbeli felügyeleti rendszerek egyenértékűségével kapcsolatos határozatok előkészítésében, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokkal összhangban. A Bizottság szabályozási standardokat fogad el a 7a–7d. cikkek alapján az e cikkben hivatkozott egyenértékűség-értékelések vizsgálatának elvégzése céljából. |
|
|
(3) A 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott jelentésben a Hatóság elnöke meghatározza a nemzetközi szervezetekkel vagy igazgatási szervekkel vagy harmadik országokkal egyeztetett igazgatási megállapodásokat és az ezekkel egyenértékű döntéseket. |
Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 2 és 2 a (új) bekezdések | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A 2007/44/EK irányelv szerinti egyesülések és részesedésszerzések prudenciális értékelésére tekintettel a Hatóság saját kezdeményezésére vagy bármely nemzeti felügyeleti hatóság kérelmére véleményt bocsáthat ki és tehet közzé egy tagállam bármely hatósága által elvégzendő prudenciális értékelésről. A 20. cikk alkalmazandó. |
(2) A 2007/44/EK irányelv szerinti egyesülések és részesedésszerzések prudenciális értékelésére tekintettel a Hatóság saját kezdeményezésére vagy bármely illetékes hatóság kérelmére véleményt bocsáthat ki és tehet közzé egy tagállam bármely hatósága által elvégzendő prudenciális értékelésről. A 20. cikk alkalmazandó. |
|
|
(2a) A Hatóság a 2007/44/EK irányelv értelmében az együttes iránymutatások alapján lefolytathatja az ellenőrzési eljárás módosítását. Az értesítés kézhezvételét követően a Hatóság egyeztet az érintett illetékes hatóságokkal. |
Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 20. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság kérésére a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai vagy egyéb hatóságai a Hatóság rendelkezésére bocsátják az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges összes információt. |
(1) A Hatóság kérésére a pénzügyi piacokról, intézetekről vagy termékekről információkat gyűjtő vagy azokkal rendelkező illetékes hatóságok vagy egyéb hatóságok a Hatóság rendelkezésére bocsátják az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges összes információt, feltéve hogy a címzett jogszerűen hozzáfér a vonatkozó adatokhoz, és hogy az információkérés arányban áll az érintett feladat jellegével. |
|
A Hatóság kérheti, hogy az információt rendszeres időközönként bocsássák rendelkezésére. |
(1a) A Hatóság kérheti, hogy az információt rendszeres időközönként bocsássák rendelkezésére. E kérelmeket egységes jelentéstételi formátumban, vagy – adott esetben – konszolidált szinten kell benyújtani. |
|
|
(1b) Amennyiben az illetékes hatóságok nem kötelesek a kért információ gyűjtésére, a Hatóság módosíthatja a jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó szabályozási vagy végrehajtási standardokat. |
|
|
(1c) Valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére a Hatóság átadhat minden olyan információt, amelyre az illetékes hatóságnak feladatai elvégzéséhez szüksége van, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság megfelelő szabályokkal rendelkezik a bizalmasság garantálására. |
|
|
(1d) A jelentéstételi kötelezettség megkettőzésének elkerülése érdekében a Hatóság figyelembe veszi az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított, terjesztett és továbbfejlesztett létező statisztikákat. |
|
(2) Ha az információ nem elérhető vagy a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai vagy egyéb hatóságai nem bocsátották kellő időben rendelkezésre, a Hatóság indokolással ellátott kérést címezhet közvetlenül az érintett pénzügyi intézményekhez és egyéb felekhez. A Hatóság tájékoztatja az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokat az ilyen kérésekről. |
|
|
A Hatóság kérésére a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai és egyéb hatóságai segítik a Hatóságot az említett információk megszerzésében. |
|
|
(3) A Hatóság kizárólag az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzése céljára használhatja a nemzeti felügyeleti hatóságoktól vagy más hatóságoktól, illetve a pénzügyi intézményektől vagy más felektől kapott bizalmas információt. |
|
Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság együttműködik az ESRB-vel. |
(1) A Hatóság szorosan és rendszeresen együttműködik az ESRB-vel. |
Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A Hatóság szorosan együttműködik az ESRB-vel. Rendszeresen ellátja az ESRB-t a feladatai teljesítéséhez szükséges naprakész információkkal. Minden nem összefoglaló vagy összegzett formában lévő, az ESRB feladatai teljesítéséhez szükséges adatot indokolt kérésre haladéktalanul az ESRB rendelkezésére kell bocsátani, a(z) …./…/EK [ESRB] rendelet [15]. cikkében meghatározottak szerint. |
(2) A Hatóság rendszeresen ellátja az ESRB-t a feladatai teljesítéséhez szükséges naprakész információkkal. Minden nem összefoglaló vagy összegzett formában lévő, az ESRB feladatai teljesítéséhez szükséges adatot indokolt kérésre haladéktalanul az ESRB rendelkezésére kell bocsátani, a(z) …./2010/EU [ESRB] rendelet [15]. cikkében meghatározottak szerint. A Hatóság megfelelő protokollt dolgoz ki az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bizalmas információk közzétételére. |
Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 5 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) Az ESRB valamely nemzeti felügyeleti hatóságnak címzett figyelmeztetéseinek és ajánlásainak kézhezvételekor a Hatóság adott esetben az ezzel a rendelettel ráruházott hatáskörök felhasználásával biztosítja a megfelelő idejű nyomon követést. |
(5) Az ESRB valamely illetékes hatóságnak címzett figyelmeztetéseinek és ajánlásainak kézhezvételekor a Hatóság adott esetben az ezzel a rendelettel ráruházott hatáskörök felhasználásával biztosítja a megfelelő idejű nyomon követést. |
|
Ha a címzett nem kívánja követni az ESRB ajánlásait, ennek okait közli és megvitatja a felügyelőtanáccsal. |
Ha a címzett nem kívánja követni az ESRB ajánlásait, ennek okait közli és megvitatja a felügyelőtanáccsal. |
|
A nemzeti felügyeleti hatóság kellően figyelembe veszi a felügyelőtanács álláspontját, amikor a(z) .../.../EK rendelet [ESRB] [17]. cikkével összhangban tájékoztatja az ESRB-t. |
Az illetékes hatóság kellően figyelembe veszi a felügyelőtanács álláspontját, amikor a(z) .../.../EU [ESRB] rendelet [17]. cikkével összhangban tájékoztatja az ESRB-t. |
Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 22. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport |
Biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport |
|
(1) A Hatóság feladataival érintett területeken az érdekeltekkel folytatott konzultáció céljából létre kell hozni egy biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportot. |
(1) A Hatóság feladataival érintett területeken az érdekeltekkel folytatott konzultáció elősegítésére létre kell hozni egy biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoportot, valamint egy foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportot (az „érdekképviseleti csoportok”). Az érdekképviseleti csoportokkal a Hatóság minden lényeges döntésével és fellépésével kapcsolatban konzultálnak. Amennyiben sürgős fellépésre van szükség és a konzultáció lehetetlen, az érdekképviseleti csoportokat a lehető leghamarabb tájékoztatják. |
|
|
Az érdekképviseleti csoportok évente legalább négyszer üléseznek. |
|
(2) biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport 30 tagból áll, kiegyensúlyozott arányban képviselve a közösségi biztosítókat és viszontbiztosítókat, valamint foglalkoztatói nyugdíjalapokat, alkalmazottaikat, valamint a fogyasztókat és a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkozatóinyugdíj-szolgáltatások használóit. |
(2) Az érdekképviseleti csoportok 30 tagból állnak, kiegyensúlyozott arányban képviselve az uniós pénzügyi intézmények széles körét, alkalmazottaikat, valamint a fogyasztókat, befektetőket és a pénzügyi szolgáltatások használóit. A tagok közül legalább ötnek független, élvonalbeli tudósnak kell lennie. A pénzügyi intézményeket képviselő tagok száma nem haladhatja meg a tizet. |
|
A biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport legalább évente kétszer ülésezik. |
|
|
(3) A biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport tagjait az érintett érdekeltek javaslatai alapján a Hatóság felügyelőtanácsa jelöli ki. |
(3) Az érdekképviseleti csoportok tagjait az érintett érdekeltek javaslatai alapján a Hatóság felügyelőtanácsa jelöli ki. |
|
A felügyelőtanács az ilyen irányú határozathozatal során a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a megfelelő földrajzi egyensúlyt és az érdekeltek Közösséget átfogó képviseletét. |
A felügyelőtanács az ilyen irányú határozathozatal során biztosítja, hogy a nem a szakmai piaci szereplőket vagy azok alkalmazottait képviselő tagok bármilyen lehetséges összeférhetetlenséget nyilvánosságra hozzanak. |
|
A Hatóság megfelelő titkársági támogatást biztosít a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport számára. |
(4) A Hatóság minden szükséges információt megad és megfelelő titkársági támogatást biztosít az érdekképviseleti csoportok számára. Megfelelő ellensúlyozást biztosítanak az érdekképviseleti csoportok nonprofit szervezeteket képviselő tagjai számára. Az érdekképviseleti csoportok munkacsoportokat hozhatnak létre technikai kérdésekkel kapcsolatban, amelyekhez a szükséges technikai szakértelem biztosítása érdekében további szakértőket is kijelölhetnek. |
|
(4) A biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport tagjainak megbízatása két és fél éves időtartamra szól, amelyet követően új kiválasztási eljárásra kerül sor. |
Az érdekképviseleti csoportok tagjainak megbízatása ötéves időtartamra szól, amelyet követően új kiválasztási eljárásra kerül sor. |
|
A tagok két egymást követő időszakon át láthatják el feladatukat. |
|
|
(5) A biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport véleményt és tanácsot nyújthat a Hatóságnak a Hatóság 7. és 8. cikkben meghatározott feladataihoz kapcsolódó bármely kérdésről. |
(5) Az érdekképviseleti csoportok véleményt és tanácsot nyújthatnak a Hatóságnak a Hatóság feladataihoz kapcsolódó bármely kérdésről, ideértve a 42. cikkben foglaltak alapján az Európai Felügyeleti Hatósággal (bankfelügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatósággal (Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságok) történő közös álláspont kialakításához kapcsolódó kérdéseket is, különös tekintettel a 7–7e., a 8., a 10., a 14., a 15. és a 17. cikkben meghatározott feladatokra. Az érdekképviseleti csoportok befolyásolhatják a Hatóság üléseinek napirendjét. Valamennyi csoport képviselőjének lehetősége van a közreműködésre. A javasolt napirendi pontokról szóló végleges döntést az érdekképviseleti csoport hozza meg, azonban minden érdekképviseleti alcsoportnak joga van ahhoz, hogy a napirenden szerepeljenek az általa javasolt pontok. Valamennyi érdekképviseleti alcsoport benyújthatja véleményét és tanácsait a Hatóság számára. E vélemények és tanácsok nem feltétlenül tükrözik az érdekképviseleti csoportok többségi véleményét és tanácsait. |
|
(6) A biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport elfogadja az eljárási szabályzatát. |
(6) Az érdekképviseleti csoportok tagjainak kétharmados többségével elfogadják az eljárási szabályzatukat. |
|
(7) A Hatóság nyilvánosságra hozza a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport véleményeit és tanácsait, valamint a konzultációk eredményét. |
(7) A Hatóság nyilvánosságra hozza az érdekképviseleti csoportok véleményeit és tanácsait, valamint a konzultációk eredményét. |
Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 23. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság biztosítja, hogy a 10. vagy 11. cikk alapján elfogadott határozatok semmilyen módon nem érintik a tagállamok költségvetési felelősségét. |
|
|
(2) Ha valamely tagállam úgy véli, hogy a 11. cikk alapján hozott határozat hatással van költségvetési felelősségére, a tagállam a nemzeti felügyeleti hatóságnak a Hatóság határozatáról való értesítését követő egy hónapon belül értesítheti a Hatóságot és a Bizottságot arról, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság nem fogja végrehajtani a határozatot. |
(1) Ha valamely tagállam úgy véli, hogy a 10. cikk (2) bekezdése vagy a 11. cikk alapján hozott határozat közvetlenül és jelentős mértékben hatással van költségvetési felelősségére, a tagállam az illetékes hatóságnak a Hatóság határozatáról való értesítését követő tíz munkanapon belül értesíti a Hatóságot, a Bizottságot és az Európai Parlamentet arról, hogy teljesíti-e a határozatot. |
|
A tagállam az értesítésében indokolja és egyértelműen bemutatja, hogy a határozat hogyan gyakorol hatást költségvetési felelősségére. |
A tagállam az értesítésében indokolja, hogy a határozat miért, és – hatásvizsgálat segítségével bemutatja, hogy – mennyire gyakorol hatást költségvetési felelősségére. |
|
Ebben az esetben a Hatóság határozatát fel kell függeszteni. |
|
|
A Hatóság a tagállamtól érkezett értesítést követő egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamot arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja határozatát. |
(2) A Hatóság a tagállamtól érkezett értesítést követő egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamot arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja határozatát. |
|
Ha a Hatóság fenntartja határozatát, a Tanács a Szerződés 205. cikkében meghatározottak szerint minősített többséggel eljárva két hónapon belül határoz arról, hogy a Hatóság határozatát fenntartják vagy visszavonják. |
(3) Ha a Hatóság fenntartja vagy módosítja határozatát, a Tanács határoz arról, hogy a Hatóság határozatát fenntartják vagy visszavonják. A Hatóság határozatának fenntartására vonatkozó határozat elfogadásához a tagok egyszerű többsége szükséges. A Hatóság határozatának visszavonására vonatkozó határozat elfogadásához a tagok minősített többsége szükséges. Egyik fenti esetben sem szabad figyelembe venni az érintett tagok szavazatát. Minősített többség meghatározása: a Tanács tagjainak legalább 55%-a (nem számítva az érintett tagállamot), akik az Unió lakosságának legalább 65%-át képviselik (nem számítva az érintett tagállam lakosságát). |
|
Ha a Tanács úgy határoz, hogy fenntartja a Hatóság határozatát, vagy ha nem hoz határozatot két hónapon belül, haladéktalanul meg kell szüntetni a határozat felfüggesztését. |
(4) Ha a Tanács a 10. cikk esetében tíz munkanapon belül, a 11. cikk esetében pedig egy hónapon belül nem hoz határozatot, a Hatóság határozata fenntartottnak minősül. |
|
(3) Ha valamely tagállam úgy véli, hogy a 10. cikk (2) bekezdése alapján hozott határozat hatással van költségvetési felelősségére, a tagállam a nemzeti felügyeleti hatóságnak a Hatóság határozatáról való értesítését követő három munkanapon belül értesítheti a Hatóságot, a Bizottságot és a Tanácsot arról, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság nem fogja végrehajtani a határozatot. |
|
|
A tagállam az értesítésében indokolja és egyértelműen bemutatja, hogy a határozat hogyan gyakorol hatást költségvetési felelősségére. |
|
|
A Tanács a Szerződés 205. cikkében meghatározottak szerint minősített többséggel eljárva tíz munkanapon belül határoz arról, hogy a Hatóság határozatát fenntartják vagy visszavonják. |
|
|
Ha a Tanács nem hoz határozatot tíz munkanapon belül, a Hatóság határozata fenntartottnak minősül. |
|
|
|
(5) Ha a 10. cikk alapján hozott határozat a 12d. vagy 12e. cikknek megfelelően létrehozott alapok felhasználásához vezet, akkor a tagállamok nem kérik fel a Tanácsot, hogy tartsa fenn vagy vonja vissza a Hatáság által hozott határozatot. |
Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 24. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A 9. cikk (6) bekezdésében, a 10. cikk (2) és (3) bekezdésében és a 11. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt határozatok meghozatala előtt a Hatóság tájékoztatja a címzettet a határozat elfogadására irányuló szándékáról, és az ügy sürgősségének figyelembevételével meghatároz egy határidőt, amelyen belül a címzett kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját. |
(1) Az e rendeletben előírt határozatok meghozatala előtt a Hatóság tájékoztatja a címzettet a határozat elfogadására irányuló szándékáról, és az ügy sürgősségének, összetettségének és lehetséges következményeinek figyelembevételével meghatároz egy határidőt, amelyen belül a címzett kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját. A címzett kifejezés a hatóságokra és a pénzügyi intézményekre egyaránt vonatkozik. |
|
(2) A Hatóság határozatait indokolni kell. |
(2) A Hatóság határozatait indokolni kell. |
|
(3) A Hatóság határozatainak címzettjeit tájékozatni kell az e rendelet keretében rendelkezésre álló jogorvoslatokról. |
(3) A Hatóság határozatainak címzettjeit tájékozatni kell az e rendelet keretében rendelkezésre álló jogorvoslatokról. |
|
(4) Ha a Hatóság a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti határozatot hoz, a határozatot megfelelő időközönként felül kell vizsgálnia. |
(4) Ha a Hatóság a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti határozatot hoz, a határozatot megfelelő időközönként felül kell vizsgálnia. |
|
(5) A Hatóság 9., 10. és 11. cikk szerinti határozatait nyilvánosságra kell hozni és azokban meg kell nevezni az érintett nemzeti felügyeleti hatóságot vagy pénzügyi intézményt, valamint a határozat lényegét, figyelembe véve a pénzügyi intézményeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit is. |
(5) A Hatóság 9., 10. és 11. cikk szerinti határozatait nyilvánosságra kell hozni és azokban meg kell nevezni az érintett illetékes hatóságot vagy pénzügyi intézményt, valamint a határozat lényegét, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatal sérti a pénzügyi intézményeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit vagy komolyan veszélyeztetheti a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását az Unióban. |
Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 25. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A felügyelőtanács a következő tagokból áll: |
(1) A felügyelőtanács a következő tagokból áll: |
|
a) az elnök, aki nem rendelkezik szavazati joggal; |
a) az elnök, aki nem rendelkezik szavazati joggal; |
|
b) az egyes tagállamok pénzügyi intézményeinek felügyeletéért felelős releváns nemzeti felügyeleti hatóság vezetője; ha a tagállamban egynél több illetékes hatóság van, a hatóságok megállapodnak arról, hogy mely vezető lássa el a képviseletet a felügyelőtanácsban; |
b) az egyes tagállamok biztosító, viszontbiztosító és nyugdíjbiztosító intézeteinek felügyeletéért felelős állami hatóság vezetője; ahol a tagállamban egynél több illetékes hatóság felel az uniós jog alkamazásáért, azok egymás között döntik el, hogyan gyakorolják ezt a megosztott képviseletet, a 29. cikk hatálya alá tartozó szavazásokat is beleértve; |
|
c) a Bizottság egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal; |
c) a Bizottság egy szavazati joggal nem rendelkező képviselője; |
|
|
d) az Európai Központi Bank egy szavazati joggal nem rendelkező képviselője; |
|
d) az Európai Rendszerkockázati Testület egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal; |
e) az Európai Rendszerkockázati Testület egy szavazati joggal nem rendelkező képviselője; |
|
f) a másik két európai felügyeleti hatóság egy-egy képviselője, akik nem rendelkeznek szavazati joggal. |
f) a másik két európai felügyeleti hatóság egy-egy szavazati joggal nem rendelkező képviselője; |
|
(2) Mindegyik nemzeti felügyeleti hatóság – amennyiben egynél több releváns nemzeti felügyeleti hatóság van, ezek együtt – felelős egy magas rangú póttag kijelöléséért a hatóságon vagy hatóságokon belül, aki helyettesítheti a felügyelőtanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagját, annak akadályoztatása esetén. |
(2) Mindegyik illetékes hatóság felelős egy magas rangú póttag kijelöléséért a hatóságon belül, aki helyettesítheti a felügyelőtanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagját, annak akadályoztatása esetén. |
|
(3) A felügyelőtanács döntése alapján ülésein részt vehetnek megfigyelők. |
|
|
Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vehet a felügyelőtanács ülésein. |
|
Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A 11. cikk alkalmazásában a felügyelőtanács munkacsoportot hív össze a nézetkülönbség rendezésének megkönnyítéséhez, amely az elnökből és a felügyelőtanács két olyan tagjából áll, aki nem a nézetkülönbségben érintett nemzeti felügyeleti hatóságok képviselője. |
(2) A 11. cikk alkalmazásában a felügyelőtanács független munkacsoportot hív össze a nézetkülönbség pártatlan rendezésének megkönnyítéséhez, amely az elnökből és a felügyelőtanács két olyan tagjából áll, aki nem a nézetkülönbségben érintett illetékes hatóságok képviselője, és akinek semmilyen érdeke nem fűződik a konfliktushoz. |
|
A munkacsoport javaslata alapján a felügyelőtanács a 11. cikknek megfelelően határozatot fogad el. |
|
Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 27. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az e rendelettel ráruházott feladatok ellátása során az elnök és a felügyelőtanács szavazati joggal rendelkező tagjai függetlenül és objektívan járnak el a Közösség érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem közösségi intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól. |
(1) Az e rendelettel ráruházott feladatok ellátása során az elnök és a felügyelőtanács szavazati joggal rendelkező tagjai függetlenül és objektívan járnak el kizárólag az Unió egészénének érdekeit szem előtt tartva, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól. |
|
|
(2) Sem a tagállamok, sem az európai uniós intézmények, sem pedig más állami vagy magánszervezetek nem befolyásolhatják a felügyelőtanács tagjait a Hatósággal kapcsolatos feladataik ellátása kapcsán. |
Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
4a A felügyelőtanács – az igazgatótanács javaslata alapján – a 38. cikk (7) bekezdésében említett éves jelentéstervezet alapján elfogadja a Hatóság tevékenységéről szóló éves jelentést, és minden évben június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést közzé kell tenni. |
Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
29. cikkDöntéshozatal
|
Article 29Decision making
|
|
29. cikk Döntéshozatal |
29. cikk Döntéshozatal |
|
(1) A felügyelőtanács a Szerződés 205. cikkének megfelelően tagjainak minősített többsége alapján jár el a 7. és 8. cikkben meghatározott intézkedések, valamint a VI. fejezet értelmében elfogadott valamennyi intézkedés és határozat esetében. |
(1) A felügyelőtanács tagjainak egyszerű többsége alapján jár el. |
|
|
|
Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Az igazgatótanács az elnökből, a Bizottság képviselőjéből és a felügyelőtanács által tagjai sorából választott négy személyből áll. |
(1) Az igazgatótanács öt tagból: az elnökből és a felügyelőtanács által szavazati joggal rendelkező tagjai sorából választott négy személyből áll. |
Módosítás 96 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az elnök kivételével valamennyi tag mellé póttagot kell választani, aki az igazgatótanácsi tagot akadályoztatása esetén helyettesítheti. |
törölve |
Módosítás 97 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az igazgatótanács a jelen levő tagok többségével határoz. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. |
törölve |
Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az igazgatótanács legalább félévente rendes ülést tart. |
Az igazgatótanács az általa szükségesnek ítélt rendszerességgel, de legalább minden felügyelőtanácsi ülés előtt tart ülést. |
Módosítás 99 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az igazgatótanács tagjai függetlenül és objektívan járnak el a Közösség érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem közösségi intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól. |
Az igazgatótanács tagjai függetlenül és objektívan járnak el, kizárólag az Európai Unió egészének érdekeit szem előtt tartva, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem európai uniós intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánszervezettől. |
Módosítás 100 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 6 bekezdés és 6 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6) Az igazgatótanács – a felügyelőtanáccsal folytatott konzultációt követően – a 38. cikk (7) bekezdésében említett jelentéstervezet alapján elfogadja a Hatóság tevékenységéről szóló éves jelentést, és június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést közzé kell tenni. |
(6) Az igazgatótanács – a felügyelőtanáccsal folytatott konzultációt követően – elfogadja a negyedéves jelentéseket, amelyeket a Hatóság elnöke a 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújt az Európai Parlamentnek. |
|
|
(6a) Az igazgatótanács is éves jelentést fogad el, amelyet a Hatóság elnöke benyújt az Európai Parlamentnek. |
Módosítás 101 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A felügyelőtanács az elnököt – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett tapasztalata alapján – nyílt kiválasztási eljárást követően nevezi ki. |
(2) Az Európai Parlament az elnököt – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett tapasztalata alapján – a Bizottság által szervezett és irányított nyílt kiválasztási eljárást követően nevezi ki. |
|
Kinevezése előtt a felügyelőtanács által kiválasztott jelölt személyét az Európai Parlamentnek meg kell erősítenie. |
A Bizottság a három kiválasztott jelölt nevét az Európai Parlament elé terjeszti. A jelöltek meghallgatása után az Európai Parlament egyiküket kiválasztja. Az így kiválasztott jelöltet a felügyelőtanács nevezi ki. |
|
A felügyelőtanács tagjai közül alelnököt is választ, aki az elnök távolléte idején ellátja annak feladatait. |
A Bizottság a három kiválasztott jelölt nevét az Európai Parlament elé terjeszti. A jelöltek meghallgatása után az Európai Parlament egyiküket kiválasztja. Az így kiválasztott jelöltet a felügyelőtanács nevezi ki. A felügyelőtanács tagjai közül alelnököt is választ, aki az elnök távolléte idején ellátja annak feladatait. Az alelnök nem lesz az igazgatótanács tagja. |
Módosítás 102 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) Az elnök csak a felügyelőtanács határozata alapján menthető fel, az Európai Parlament megerősítésétől függően. |
(5) Az elnököt csak az Európai Parlament mentheti fel, a felügyelőtanács határozatát követően. |
Módosítás 103 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Sem a tagállamok, sem az európai uniós intézmények, sem pedig más állami vagy magánszervezetek nem törekedhetnek az elnök befolyásolására feladatai ellátásában. |
Módosítás 104 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 1 b bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Az elnök – az 54. cikkben említett személyzeti szabályzattal összhangban – szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles feddhetetlenül és tartózkodóan eljárni egyes kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban. |
Módosítás 105 Rendeletre irányuló javaslat 35. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Az Európai Parlament az elnököt vagy az alelnököt – függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – felkérheti arra, hogy rendszeresen tegyen nyilatkozatot illetékes bizottsága előtt és válaszolja meg a bizottsági tagok által feltett kérdéseket. |
(1) Az elnök vagy az őt helyettesítő póttag legalább negyedévente nyilatkozatot tesz az Európai Parlament előtt és válaszol a képviselők által feltett kérdésekre. |
|
(2) Az Európai Parlament felkérheti az elnököt arra is, hogy feladatai ellátásáról nyújtson be jelentést. |
(2) Az elnök kérésre és az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal jelentést nyújt be a Hatóság tevékenységeiről az Európai Parlamentnek. |
|
|
(3) A 7a.–7e., a 8., a 9., a 10. a 11a. és a 18. cikkben említett információkon túl a jelentésnek információkat tartalmaz a biztosítások háztartások és kkv-k részére való rendelkezésre állásáról, azok összegéről és költségéről, valamint az érdekképviseleti csoportok véleményére adott válaszokról. A jelentés tartalmaz minden, az Európai Parlament által eseti alapon kért információt. |
|
|
(4) Az elnök feladatai ellátásáról is éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek. |
Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat 39. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
39. cikk |
törölve |
|
Összetétel |
|
|
(1) A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS), amely a felügyeletek hálózataként működik. |
|
|
(2) Az ESFS a következőket foglalja magában: |
|
|
a) a tagállamok hatóságai e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, a(z) …/…/EK [EBA] rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a(z) …/…/EK [ESMA] rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint; |
|
|
b) a Hatóság; |
|
|
c) a(z) …/…/EK [EBA] rendelet 1. cikkében létrehozott Európai Bankfelügyeleti Hatóság; |
|
|
d) a(z) …/…/EK [ESMA] rendelet 1. cikkében létrehozott Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság; |
|
|
e) a 40. cikkel létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága; |
|
|
f) a 7., 9. és 10. cikkben említett feladatok végrehajtása céljából a Bizottság. |
|
|
(3) A Hatóság a 40. cikkel létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében rendszeresen és szorosan együttműködik az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal, biztosítja a munka ágazatközi következetességét és a pénzügyi konglomerátumok felügyelete, valamint más, ágazatközi kérdések terén közös álláspontot alakít ki. |
|
Módosítás 107 Rendeletre irányuló javaslat IV fejezet – 2 szakasz – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Ez a módosítás az egész szövegre vonatkozik. | |
|
az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága |
AZ EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁG (VEGYES BIZOTTSÁG) |
Indokolás | |
Fontos leszögezni, hogy a vegyes bizottság mind az európai felügyeleti hatóságok közötti, mind pedig az európai felügyeleti hatóságok és az ESRB közötti tanácsadó testület. | |
Módosítás 108 Rendeletre irányuló javaslat 40. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Létrejön az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága. |
(1) Létrejönnek az európai felügyeleti hatóságok (a továbbiakban: „vegyes bizottság”), amelyek székhelye Frankfurt. |
|
(2) A vegyes bizottság olyan fórum, amelynek keretében a Hatóság rendszeresen és szorosan együttműködik az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal és biztosítja az ágazatközi következetességet. |
(2) A vegyes bizottság olyan fórum, amelynek keretében a Hatóság rendszeresen és szorosan együttműködik, és biztosítja a többi európai felügyeleti hatóság között az ágazatközi következetességet, különösen az alábbiak terén: |
|
|
– pénzügyi konglomerátumok; |
|
|
– könyvvitel és könyvvizsgálat; |
|
|
– az ágazatközi fejlemények, kockázatok és a pénzügyi stabilitás sérülékenységének mikroprudenciális elemzése; |
|
|
– kisbefektetői termékek; |
|
|
– pénzmosás elleni intézkedések; továbbá |
|
|
– információcsere az Európai Rendszerkockázati Testülettel és kapcsolatok kialakítása az Európai Rendszerkockázati Testület és az európai felügyeleti hatóságok között. |
|
(3) A Hatóság megfelelő erõforrásokkal járul hozzá az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának adminisztratív támogatásához. Ez magában foglalja a személyi, igazgatási, infrastrukturális és működési költségeket. |
(3) A vegyes bizottság állandó titkársággal rendelkezik, alkalmazottait pedig a három európai felügyeleti hatóság kiküldött munkatársai adják. A Hatóság megfelelő erõforrásokkal járul hozzá az igazgatási, infrastrukturális és működési költségekhez . |
Módosítás 109 Rendeletre irányuló javaslat 40 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Amennyiben egy, a 12b. cikk (1) bekezdésében azonosított intézmény több ágazati területen érintett, a vegyes bizottság eldönti, hogy melyik felügyeleti hatóság járjon el fő illetékes hatóságként és/vagy hozzon kötelező érvényű határozatokat az európai felügyeleti hatóságok közötti problémák megoldására. |
Indokolás | |
Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat 41. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A vegyes bizottság az elnökből, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság elnökéből és – adott esetben – a 43. cikknek megfelelően létrehozott albizottság elnökéből áll. |
(1) A vegyes bizottság elnöksége az európai felügyeleti hatóságok elnökeiből, és – adott esetben – a 43. cikknek megfelelően létrehozott albizottság elnökéből áll. |
|
(2) Az ügyvezető igazgatót, a Bizottságot és az ESRB-t megfigyelőként meghívják az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának és a 43. cikkben említett albizottságoknak az üléseire. |
(2) Az ügyvezető igazgatót, a Bizottság képviselőjét és az ESRB-t megfigyelőként meghívják a vegyes bizottság elnökségének és a 43. cikkben említett albizottságoknak az üléseire. |
|
(3) Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának elnökét évente rotációs alapon az Európai Bankfelügyeleti Hatóság elnöke, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság elnöke és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság elnöke közül nevezik ki. |
(3) A vegyes bizottság elnökét évente rotációs alapon az Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) elnöke, az Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapír-piaci felügyelet) elnöke és a Hatóság elnöke közül nevezik ki. A vegyes bizottság elnöke egyben az Európai Rendszerkockázati Testület alelnöke. |
|
(4) Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. A szabályzat meghatározhatja a vegyes bizottság üléseinek további résztvevőit. |
(4) A vegyes bizottság elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. A szabályzat meghatározhatja a vegyes bizottság üléseinek további résztvevőit. |
|
Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága legalább kéthavonta ülésezik. |
Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának elnöksége legalább kéthavonta ülésezik. |
Módosítás 111 Rendeletre irányuló javaslat 43. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A 42. cikk alkalmazásában létre kell hozni az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó albizottságát. |
A 42. cikk alkalmazásában létre kell hozni a vegyes bizottság pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó albizottságát. |
|
Az albizottság a 41. cikk (1) bekezdésében említett személyekből és az egyes tagállamok releváns nemzeti felügyeleti hatósága mindenkori személyzetének egy magas rangú képviselőjéből áll. |
Az albizottság a 41. cikk (1) bekezdésében említett személyekből és az egyes tagállamok releváns illetékes hatósága mindenkori személyzetének egy magas rangú képviselőjéből áll.
|
|
Az albizottság tagjai közül választ elnököt, aki tagja az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának is. |
Az albizottság tagjai közül választ elnököt, aki tagja a vegyes bizottságnak is. |
|
A vegyes bizottság további albizottságokat hozhat létre. |
A vegyes bizottság további albizottságokat hozhat létre. |
Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat 44. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A fellebbezési tanács az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság közös testülete. |
(1) A fellebbezési tanács a három európai felügyeleti hatóság közös testülete. |
|
(2) A fellebbezési tanács hat tagból és hat póttagból áll, akik megfelelő tudással és ismeretekkel rendelkező személyek és nem tartoznak a Hatóság tevékenységében részt vevő nemzeti felügyeleti hatóságok vagy más nemzeti, illetve közösségi intézmény jelenlegi alkalmazottai közé. |
(2) A fellebbezési tanács hat tagból és hat póttagból áll, akik megfelelő jogi szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy jogi szaktanácsokat adhassanak a Hatóság hatáskörének gyakorlásával kapcsolatban. |
|
A fellebbezési tanács kijelöli elnökét. |
A fellebbezési tanács kijelöli elnökét. |
|
A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához a hat tagból legalább négy fő szavazata szükséges. |
A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához a hat tagból legalább négy fő szavazata szükséges. |
|
A fellebbezési tanács szükség szerint, az elnök kezdeményezésére ülésezik. |
A fellebbezési tanács szükség szerint, az elnök kezdeményezésére ülésezik. |
|
(3) A fellebbezési tanács két tagját és két póttagját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást követően egy, a Bizottság által javasolt szűkített listáról a Hatóság igazgatótanácsa nevezi ki, a felügyelőtanáccsal folytatott konzultációt követően. |
(3) A fellebbezési tanács tagjait és póttagjait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást követően egy, a Bizottság által javasolt szűkített listáról az Európai Parlament nevezi ki, a felügyelőtanáccsal folytatott konzultációt követően. |
|
A többi tagot a(z) …/…/EK [EBA] rendelettel és a(z) …/…/EK [ESMA] rendelettel összhangban kell kinevezni. |
|
|
4. A fellebbezési tanács tagjainak megbízatása öt évre szól. A megbízatás egyszer meghosszabbítható. |
|
|
5. A fellebbezési tanácsnak a Hatóság igazgatótanácsa által kinevezett tagja megbízatásának ideje alatt e tisztségéből nem menthető fel, kivéve akkor, ha súlyos hivatali mulasztást követett el, és az igazgatótanács – miután egyeztetett a felügyelőtanáccsal – erről határozatot hoz. |
|
|
(6) A Hatóság, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság megfelelő működési és titkársági támogatást biztosít a fellebbezési tanács részére. |
(6) A Hatóság, az Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapír-piaci felügyelet) a vegyes bizottságon keresztül megfelelő működési és titkársági támogatást biztosít a fellebbezési tanács részére. |
Módosítás 113 Rendeletre irányuló javaslat 45 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A fellebbezési tanács tagjai függetlenül hozzák meg döntéseiket. Semmilyen utasítás nem kötheti őket. A fellebbezési tanács tagjai a Hatóságnál, annak igazgatótanácsában vagy felügyelőtanácsában nem láthatnak el más feladatot. |
(1) A fellebbezési tanács tagjai függetlenül hozzák meg döntéseiket. Semmilyen utasítás nem kötheti őket. A fellebbezési tanács tagjai a Hatóságnál, annak igazgatótanácsában vagy felügyelőtanácsában nem láthatnak el más feladatot, és nem állhatnak más uniós intézmények vagy nemzeti hatóságok alkalmazásában. |
Módosítás 114 Rendeletre irányuló javaslat 46 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Bármely természetes vagy jogi személy – a nemzeti felügyeleti hatóságokat is ideértve – fellebbezhet a Hatóság 9., 10. és 11. cikkben említett, valamint bármely más az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok szerinti neki címzett határozata ellen vagy az olyan határozat ellen, amely ugyan más személynek van címezve, de őt közvetlenül és személyében érinti. |
(1) Bármely természetes vagy jogi személy – a nemzeti felügyeleti hatóságokat is ideértve – fellebbezést nyújthat be a Hatóság 9., 10. és 11. cikkben említett, valamint bármely más az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási aktusok szerinti neki címzett határozat jogszerűsége ellen vagy az olyan határozat ellen, amely ugyan más személynek van címezve, de őt közvetlenül és személyében érinti. |
Aendment 115 Rendeletre irányuló javaslat 47 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Kereset benyújtása az Elsőfokú Bírósághoz és a Bírósághoz |
A Törvényszékhez és a Bírósághoz benyújtott keresetek |
|
|
(Ez a módosítás vonatkozik a szöveg egészére.) |
Módosítás 116 Rendeletre irányuló javaslat 47 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A fellebbezési tanács határozatai, illetőleg – ha a fellebbezési tanács nem jogosult jogorvoslatot gyakorolni – a Hatóság határozatai a Szerződés 230. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók az Elsőfokú Bíróság vagy a Bíróság előtt. |
(1) A fellebbezési tanács határozatai, illetőleg – ha a fellebbezési tanács nem jogosult jogorvoslatot gyakorolni – a Hatóság határozatai az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók az Elsőfokú Bíróság vagy a Bíróság előtt. |
Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat 47 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) A tagállamok és az uniós intézmények, valamint természetes és jogi személyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkével összhangban közvetlen fellebbezést nyújthatnak be a Bírósághoz a Hatóság határozatai ellen. |
Módosítás 118 Rendeletre irányuló javaslat 47 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Abban az esetben, ha a Hatóság köteles eljárni és elmulasztja a döntéshozatalt, a Szerződés 232. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset indítható az Elsőfokú Bíróságnál vagy a Bíróságnál. |
(2) Abban az esetben, ha a Hatóság köteles eljárni és elmulasztja a döntéshozatalt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 265. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset indítható az Elsőfokú Bíróságnál vagy a Bíróságnál. |
Módosítás 119 Rendeletre irányuló javaslat 48 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság bevételei mindenekelőtt a következőkből állnak: |
(1) A Hatóság bevételei mindenekelőtt a következőkből állnak: |
|
a) a pénzügyi intézmények felügyelete terén illetékes nemzeti hatóságok kötelező hozzájárulásai; |
|
|
b) az Európai Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) előirányzott közösségi támogatás; |
a) az uniós támogatás, amely az általános költségvetés XII. szakaszában külön költségvetési fejezetként jelenik meg. |
|
c) a vonatkozó közösségi jogi eszközökben meghatározott esetekben a Hatóságnak fizetendő díjak. |
b) a vonatkozó uniós jogi eszközökben meghatározott esetekben a Hatóságnak fizetendő díjak. |
Módosítás 120 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Az ügyvezető igazgató minden év február 15-ig kimutatás-tervezetet készít a következő pénzügyi évben várható bevételekről és kiadásokról, majd ezt az előzetes költségvetés-tervezetet a létszámtervre vonatkozó javaslattal együtt megküldi az igazgatótanácsnak. Az ügyvezető igazgató által készített előzetes tervezet alapján az igazgatótanács minden évben összeállítja a Hatóság következő pénzügyi évre előirányzott bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatást. Ezt a becsléseket tartalmazó kimutatást – az előzetes létszámtervvel együtt – az igazgatótanács március 31-ig a Bizottság elé terjeszti. A becsléseket tartalmazó kimutatás elfogadása előtt az ügyvezető igazgató által készített tervezetet a felügyelőtanácsnak jóvá kell hagynia. |
(1) A Hatóság működésének 2011. december 31-én lezáruló első éve után az ügyvezető igazgató minden év február 15-ig kimutatás-tervezetet készít a következő pénzügyi évben várható bevételekről és kiadásokról, majd ezt az előzetes költségvetés-tervezetet a létszámtervre vonatkozó javaslattal együtt megküldi az igazgatótanácsnak és a felügyelőtanácsnak. Az ügyvezető igazgató által készített és az igazgatótanács által jóváhagyott előzetes tervezet alapján a felügyelőtanács minden évben összeállítja a Hatóság következő pénzügyi évre előirányzott bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatást. Ezt a becsléseket tartalmazó kimutatást – az előzetes létszámtervvel együtt – a felügyelőtanács március 31-ig a Bizottság elé terjeszti. A becsléseket tartalmazó kimutatás elfogadása előtt az ügyvezető igazgató által készített tervezetet az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia. |
Indokolás | |
Javasoljuk, hogy az európai felügyeleti hatóságok működésének 2011. december 31-én lezáruló első évére a költségvetést az adott 3. szintű bizottságok tagjai fogadják el, a Bizottsággal való konzultációt követően, és azt jóváhagyásra terjesszék a Tanács és a Parlament elé. Ez alapvetően fontos az európai felügyeleti hatóságok működésének függetlenségéhez, hogy szilárd pénzügyi alapokkal kezdhessék meg működésüket. E függetlenséget az uniós politikai intézmények előtti elszámoltathatóság egyensúlyozza. | |
Módosítás 121 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A becsléseket tartalmazó kimutatás alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetében feltünteti a létszámtervre tekintettel szükségesnek ítélt becsléseket, valamint azon támogatás összegét, amely a Szerződés 272. cikkével összhangban az Európai Unió általános költségvetését terheli. |
(3) A becsléseket tartalmazó kimutatás alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetében feltünteti a létszámtervre tekintettel szükségesnek ítélt becsléseket, valamint azon támogatás összegét, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 313. és 314. cikkével összhangban az Európai Unió általános költségvetését terheli. |
Módosítás 122 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 6 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(6a) Az európai felügyeleti hatóságok működésének 2011. december 31-én lezáruló első évére a költségvetést az adott 3. szintű bizottságok tagjai fogadják el az Európai Bizottsággal való konzultációt követően, és azt jóváhagyásra az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztik. |
Indokolás | |
Javasoljuk, hogy az európai felügyeleti hatóságok működésének 2011. december 31-én lezáruló első évére a költségvetést az adott 3. szintű bizottságok tagjai fogadják el, a Bizottsággal való konzultációt követően, és azt jóváhagyásra terjesszék a Tanács és a Parlament elé. Ez alapvetően fontos az európai felügyeleti hatóságok működésének függetlenségéhez, hogy szilárd pénzügyi alapokkal kezdhessék meg működésüket. E függetlenséget az uniós politikai intézmények előtti elszámoltathatóság egyensúlyozza. | |
Módosítás 123 Rendeletre irányuló javaslat 54 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság személyzetére – ideértve annak ügyvezető igazgatóját is – a személyzeti szabályzat, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az Európai Közösségek intézményei által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók. |
(1) A Hatóság személyzetére – ideértve annak ügyvezető igazgatóját, de elnökét kizárva – a személyzeti szabályzat, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az Európai Unió intézményei által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók. |
Indokolás | |
Nem célszerű az elnökre az EU személyzeti szabályzatát alkalmazni. Az elnök alkalmazási feltételeit a felügyelőtanácsnak kellene meghatároznia, amint az az Európai Központi Bank elnöke és igazgatótanácsi tagjai esetében jelenleg is történik. Figyelemmel arra, hogy az elnökök az ESRB és annak irányítóbizottsága tagjává válnak, az EKB-éhez hasonló megközelítés tűnik helyénvalónak. | |
Módosítás 124 Rendeletre irányuló javaslat 55 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Szerződésen kívüli felelősség alapján a Hatóság – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Közösségek Bíróságának joghatósága alá tartoznak. |
(1) Szerződésen kívüli felelősség alapján a Hatóság – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során indokolatlanul okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Közösségek Bíróságának joghatósága alá tartoznak. |
Módosítás 125 Rendeletre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A felügyelőtanács és az igazgatótanács tagjaira, az ügyvezető igazgatóra és a Hatóság személyzetének tagjaira, ideértve a tagállamok által ideiglenesen kiküldött tisztviselőket is, a Szerződés 287. cikkében meghatározott és a vonatkozó közösségi jogszabályokban előírt szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is. |
(1) A felügyelőtanács és az igazgatótanács tagjaira, az ügyvezető igazgatóra és a Hatóság személyzetének tagjaira, ideértve a tagállamok által ideiglenesen kiküldött tisztviselőket is, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkében meghatározott és a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is. |
Módosítás 126 Rendeletre irányuló javaslat 61 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Hatóság munkájában való részvétel nyitva áll azon országok számára, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak és amelyek megállapodást kötöttek a Közösséggel, amelynek keretében elfogadták és alkalmazzák a közösségi jogot a Hatóságnak az 1. cikk (2) bekezdésében említett hatáskörébe tartozó területen. |
(1) A Hatóság munkájában való részvétel nyitva áll azon országok számára, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak és amelyek megállapodást kötöttek az Unióval, amelynek keretében elfogadták és alkalmazzák az uniós jogot a Hatóságnak az 1. cikk (2) bekezdésében említett hatáskörébe tartozó területen. |
Módosítás 127 Rendeletre irányuló javaslat 61 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) A Hatóság munkájában való részvétel a Hatóság 1. cikk (2) bekezdésében említett illetékességi körében az Unióval kötött megállapodások alapján az uniós jogszabályokkal egyenértékűnek elfogadott jogszabályokat alkalmazó harmadik országok számára is lehetővé válik, ami közvetlen érdekük. |
Módosítás 128 Rendeletre irányuló javaslat 62 cikk – 1 a és 1 b (új) bekezdések | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
E célból mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató a felügyelőtanács általi és a 36. cikkel összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép, a Bizottság ideiglenes alapon kinevezhet egy tisztviselőt az ügyvezető igazgató feladatainak ellátására. |
(1a) Az e rendelet hatálybalépését követő időszakban és a Hatóság létrehozását megelőzően a 3. szintű bizottság a Bizottsággal szorosan együttműködve előkészíti a 3. szintű bizottságnak a Hatósággal történő felváltását. A 3. szintű bizottságok minden szükséges előkészítő tevékenységet elvégezhetnek, amelyekről a végleges döntést a Hatóság illetékes testületei hozzák meg. |
|
|
(1b) Az e rendelet hatálybalépésétől az elnök és az igazgatótanács tagjainak kijelöléséig, valamint az ügyvezető igazgató kinevezéséig terjedő időszakban a Hatóság elnöki feladatait ideiglenesen a meglévő 3. szintű bizottság elnöke látja el és annak főtitkára igazgatja. |
Módosítás 129 Rendeletre irányuló javaslat 62 cikk – 3a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) A Hatóság az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága jogutódjának tekintendő. Az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának valamennyi eszköze, forrása és minden folyamatban lévő ügylete a Hatóság létrehozásának időpontjára a Hatóságra száll. Az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága kiadja azt a kimutatást, amely tartalmazza az eszközök és források zárómérlegét az átadás időpontjában. Ezt a kimutatást az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának tagjai és a Bizottság ellenőrzi és hagyja jóvá. |
Módosítás 130 Rendeletre irányuló javaslat 66. cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1) ...-ig * a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a szükséges javaslatokat annak biztosítása érdekében, hogy zökkenőmentes legyen az átállás a 12b. cikkben meghatározott intézményeknek a Hatóság általi felülviszgálatára, és új keret jöjjön létre a pénzügyi válság kezelésére. |
|
(1) A 67. cikk második bekezdésében megállapított időponttól számított három éven belül, és azt követően minden harmadik évben a Bizottság általános jelentést tesz közzé a Hatóság működésének eredményeként szerzett tapasztalatokról, valamint az e rendeletben meghatározott eljárásokról. |
(2) ...-ig **, és ezt követően minden harmadik évben a Bizottság általános jelentést tesz közzé a Hatóság működésének eredményeként szerzett tapasztalatokról, valamint az e rendeletben meghatározott eljárásokról. Ez a jelentés többek között az alábbiak értékelését tartalmazza: |
|
|
a) az illetékes hatóságok szokásos felügyeleti gyakorlatai közötti összhang; |
|
|
b) a felügyeleti kollégiumok működése; |
|
|
c) a Hatóság szerepe az esetlegesen rendszerszintű kockázatot jelentő intézmények felügyeletében; |
|
|
d) a 23. cikkben megállapított védzáradék alkalmazása, valamint |
|
|
e) a nemzeti biztosítási garanciarendszerek harmonizálásának szintje. |
|
A jelentés a közösségi válságkezelés és -rendezés terén megvalósuló szabályozási és felügyeleti konvergencia eredményeit is értékeli. Az értékelés széles körű – többek között a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoporttal folytatott – konzultáción alapul. |
(3) Az (1) bekezdésben említett jelentés továbbá a következőket vizsgálja meg: |
|
|
a) indokolt-e továbbra is elkülöníteni egymástól a bankok, a biztosítások, a foglalkoztatói nyugdíjak, és értékpapírok és pénzügyek piacainak felügyeletét, vagy azokat egyetlen felügyelő hatásköre alá kell-e vonni; |
|
|
b) a prudenciális felügyeletet és az üzletmenet felügyeletét kombinálni kellene-e, vagy inkább el kellene választani egymástól; |
|
|
c) indokolt-e egyserűsíteni és megerősíteni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) felépítményét annak érdekében, hogy növelni lehessen az összhangot a makro- és mikroszintek, valamint az európai felügyeleti hatóságok között; |
|
|
d) indokolt-e az európai felügyeleti hatóságok szabályozási hatáskörének növelése; |
|
|
e) az ESFS fejlődése összhangban áll-e a globális fejlődéssel; |
|
|
f) elég sokszínű-e az ESFS, és rendelkezik-e a megfelelő szaktudással; |
|
|
g) megfelelő-e az elszámoltathatóság és az átláthatóság a közbeszerzésekkel kapcsolatban. |
|
(2) A jelentést és bármely azt kísérő javaslatot – adott esetben – a Tanács és az Európai Parlament elé kell terjeszteni. |
(4) A jelentést és bármely azt kísérő javaslatot – adott esetben – a Tanács és az Európai Parlament elé kell terjeszteni. |
|
|
___________________ * HL: kérjük az időpont beillesztését: e rendelet hatálybalépése után hat hónappal. * HL: kérjük az időpont beillesztését: e rendelet alkalmazásának időpontja után három évvel |
INDOKOLÁS
Háttérinformációk
A pénzügyi szolgáltatások cselekvési tervének elindítása óta a Parlament – tevőlegesen előmozdítva a harmonizációt, az átláthatóságot és a tisztességes versenyt, egyidejűleg biztosítva a befektetők és a fogyasztók védelmét – központi szerepet tölt be a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának létrehozásában.
Az Európai Parlament már jóval a pénzügyi válság előtt rendszeresen felszólalt a valamennyi szereplő számára valóban egyenlő európai versenyfeltételek megerősítése érdekében, rámutatva ugyanakkor az egyre integráltabb pénzügyi piacok európai felügyeletének jelentős hiányosságaira (lásd García-Margallo y Marfil jelentését a Bizottság „Pénzügyi piacok keretrendszerének végrehajtása: cselekvési terv (2000)”[1] című közleményéről, Van den Burg jelentését az Európai Unió prudenciális felügyeleti szabályairól (2002)[2], Van den Burg jelentését a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005–2010) – fehér könyv (2007)[3], valamint Van den Burg és Daianu jelentését a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal a Lámfalussy-eljárás nyomon követéséről: jövőbeli felügyeleti keret” címmel (2008)[4]). Ezenfelül néhány egyedi jogszabály vázolta az Unió jövőbeli felügyeleti szerkezetének legfontosabb elveit vagy az általános trendet, amely felé elmozdulni szükséges (Skinner jelentése a Szolvencia II-ről (2009); Gauzès jelentése a hitelminősítő intézetekről szóló rendeletről (2009)).
A Parlament valamennyi jelentésében annak elemzésére hívta fel a Bizottságot, hogy a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának megteremtésére való törekvéssel párhuzamosan miként lehetne előbbre lépni egy integráltabb felügyeleti struktúra irányába. Megállapította azt is, hogy szükség van a vezető piaci szereplők rendszerkockázatának és prudenciális kockázatainak hathatós felügyeletére. A makroprudenciális elemzésnek és válságkezelésnek részét kellene képeznie a pénzügyi stabilitás megóvására vonatkozó megbízásnak. Az Európai Parlament középtávon támogatja az európai szintű, határokon átnyúlóan tevékenykedő intézmények egységes európai felügyeletének továbbfejlesztését, és az intézményeket sújtó válság megoldása érdekében egy európai mechanizmus kidolgozását.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy magas szintű szakértői csoportot hív össze annak érdekében, hogy tegyenek javaslatokat az európai felügyeleti szabályozás erősítésére. A Larosière-csoport jelentését 2009 februárjában terjesztette be, a Bizottság pedig 2009. szeptember 23-án nyújtott be konkrét jogalkotási javaslatokat az alábbiakra:
– a nemzeti pénzügyi felügyeletek hálózatának létrehozása, amely kiegészíti egy új Európai Felügyeleti Hatóság munkáját. E hatóság három pillérből áll. Minden pillér az európai felügyeleti bizottságokra épül[5], azaz létrejön egy bankfelügyeleti, egy biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti és egy értékpapírpiac-felügyeleti hatóságból álló pillér, az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága pedig biztosítja az európai pénzügyi piacok megfelelő és megerősített szabályozását és felügyeletét.
– az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board, ESRB) létrehozása. E testület a makrogazdaság alakulásából és a pénzügyi rendszer egészének alakulásából eredő pénzügyi stabilitási kockázatokat kíséri figyelemmel és értékeli. Az ESRB e célból korai figyelmeztetéseket adna ki az esetleg kialakuló rendszerszintű kockázatokról és adott esetben ajánlásokat tenne e kockázatok kezelésére.[6]
Az Európai Bíróság szerint[7] a Szerződés 95. cikke (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke), amely a belső piac létrehozását és működését szolgáló jogszabályok közelítését célzó intézkedésekre vonatkozik, megfelelő jogalap „a harmonizációs folyamat (…) megvalósításához való hozzájárulás feladatával megbízott közösségi szerv” létrehozásához, ha az ilyen szervre ruházott feladatok szorosan kapcsolódnak a nemzeti jogszabályokat közelítő uniós intézkedések tárgyához.
Ezeket a jogalkotási javaslatokat követte 2009. október 26-án az első gyűjtőirányelvre irányuló javaslat, amely 11 irányelvet módosított a javasolt felügyeleti architektúra feladatainak egyértelműbb meghatározása céljából. A célkitűzés befejezésére az elkövetkező néhány hónapban várható egy második gyűjtőirányelvre irányuló javaslat.
- [1] HL C 40., 2001.2.7., 453. o.
- [2] HL C 25. E., 2004.1.29., 394. o.
- [3] A Hivatalos Lapban nem tették közzé.
- [4] HL C 9. E., 2010.1.15., 48. o.
- [5] Ezek az európai bankfelügyelők bizottsága (CEBS), az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága (CEIOPS) és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága (CESR).
- [6] Meg kell jegyezni, hogy az indokolás az ESFS-nek a jelenlegi európai felügyeleti bizottságok európai felügyeleti hatósággá alakításával való létrehozására összpontosít. Az ESRB létrehozására irányuló javaslattal egy külön indokolás foglalkozik.
- [7] Lásd: Az Európai Közösségek Bírósága, C-217/04 sz. ügy, 44. pont.
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (29.4.2010)
a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2009)0502 – C7‑0168/2009 – 2009/0143(COD))
A vélemény előadója: Jutta Haug
RÖVID INDOKOLÁS
1. Az európai pénzügyi felügyelet a közelmúltban bekövetkezett pénzügyi válság alkalmával feltárt hiányosságainak orvoslása érdekében a Bizottság javaslatcsomagot terjesztett elő egy hatékonyabb, integráltabb, fenntarthatóbb pénzügyi felügyeleti rendszer kialakítása céljából az EU-ban. E rendszer a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerén (ESFS) alapul, amely a jelenleg működő európai felügyeleti bizottságok[1] tényleges európai felügyeleti hatóságokká alakításával létrejött új európai felügyeleti hatóságokkal (ESA) együttműködő nemzeti pénzügyi felügyeletek hálózatából áll. Ebből a célból a Bizottság az alábbi három új európai decentralizált ügynökség létrehozását javasolja:
· Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA);
· Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA);
· Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA).
2. A meglévő európai felügyeleti bizottságok tényleges európai felügyeleti hatóságokká, azaz európai ügynökségekké alakítása személyzeti és költségvetési szempontból is többletforrások biztosítását teszi szükségessé. Ami a három ügynökség létrehozásának az uniós költségvetésre gyakorolt hatását illeti, mintegy 59,699 millió euróval kell számolnunk, az alábbiak szerint:
|
Ügynökség |
2011 |
2012 |
2013 |
Összesen |
|
|
EBA |
5, 206 |
7, 355 |
8, 965 |
21, 527 |
|
|
EIOPA |
4, 235 |
5, 950 |
6, 799 |
16, 984 |
|
|
ESMA |
5, 465 |
7, 202 |
8, 491 |
21, 158 |
|
millió euró
3. Ezen összegeket az 1a. fejezet fedezi, ahol azonban már most rendkívül kevés tartalék áll rendelkezésre: a Bizottság legutóbbi pénzügyi programozása (2010. január) értelmében, amely (más módosítások mellett) már figyelembe vette az e három ügynökség vonatkozásában szükséges összegeket, a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig nagyon kevés tartalékkal kell számolnunk (zárójelben a 2009. januári pénzügyi programozás szerint előirányzott tartalékok):
2011-ben 37,041 millió euróval (111,590 millió euró)
2012-ben 34,003 millió euróval (123,879 millió euró)
2013-ben 49,153 millió euróval (214,875 millió euró).
Figyelembe véve, hogy a 2009. februári pénzügyi programozásban a Bizottság 2010-re az 1a. fejezetre 111,8 millió euró tartalékot irányozott elő, amely végül csak 147 000 euró lett, egyértelmű, hogy a helyzet rendkívül kényes. A három új ügynökség finanszírozási szükségleteinek kielégítése érdekében fontolóra kell tehát vennünk a plafonértékek lehetséges felülvizsgálatát.
4. Valójában az ügynökségek létrehozásának tényleges költsége sokkal magasabb lesz, hiszen mintegy 149,17 millió eurót fog kitenni, azonban a tagállamok társfinanszírozás keretében a jelenlegi többéves pénzügyi keret lezárásáig körülbelül 89,497 millió euróval, azaz az ügynökségek teljes működési költségeinek 60%-ával járulnak hozzá a finanszírozáshoz.
|
Ügynökség |
2011 |
2012 |
2013 |
ÖSSZESEN |
|
|
EBA tagállamok+EU=összesen |
7, 809+5,206 =13,015 |
11, 033+7,355 =18, 388 |
13, 448+8,965 =22, 413 |
32,290+21, 527 =53, 816 |
|
|
EIOPA tagállamok+EU=összesen |
8, 197+4,235 =13, 662 |
10, 803+5,950 =18, 005 |
12, 737+6, 799 =21, 228 |
31,737+16, 984 =52,895 |
|
|
ESMA tagállamok+EU=összesen |
6, 352+5,465 =10,587 |
8, 925+7, 202 =14, 874 |
10,199+8,491 =16, 998 |
25,476+21, 158 =42, 459 |
|
millió euró
5. A személyzet tekintetében a három új ügynökség létrehozása 2014-ig további 269 alkalmazott (224 AD és 45 AST) felvételével jár:
|
Ügynökség |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
|
|
EBA személyzet (AD/AST) |
40(36/4) |
62(53/9) |
80(69/11) |
90(73/17) |
|
|
EIOPA személyzet (AD/AST) |
40 (32/8) |
62(50/12) |
73 (60/13) |
90 (77/13) |
|
|
ESMA személyzet (AD/AST) |
43 (35/8) |
60 (50/10) |
76 (64/12) |
89 (74/15) |
|
6. A Bizottság azt javasolja, hogy a három új ügynökség székhelye egyezzen meg az európai felügyeleti bizottságok jelenlegi munkahelyeivel (az EIOPA esetében Frankfurt), ami gyakorlati és pénzügyi szempontból is ésszerű megoldásnak tűnik, mivel megkönnyíti az új ügynökség tevékenységeinek azonnali megkezdését, és elkerülhetővé teszi az új berendezésekkel illetve a személyzet átcsoportosításával stb. kapcsolatos felesleges költségeket.
MÓDOSÍTÁSOK
A Költségvetési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 a bekezdés (új) | |
|
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet |
Módosítás |
|
|
1a. úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatban megjelölt referenciaösszeg összhangban áll a 2007–2013-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret (MFF) 1a. alfejezetében megállapított plafonértékkel, azonban rendkívül korlátozott az 1a. fejezetben a 2011–2013-as időszakra fennmaradó tartalék mértéke, és hogy az új tevékenységek finanszírozása nem veszélyeztetheti az 1a. alfejezethez tartozó más prioritások finanszírozását; ezért megismétli a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára irányuló kérését, kiegészítve annak 2010 első félévének vége előtt történő kiigazítására és felülvizsgálatára vonatkozó konkrét javaslatokkal, és alkalmazva a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás, különösen annak 21–23. pontja alapján rendelkezésre álló valamennyi mechanizmust az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (a Hatóság) finanszírozásának oly módon történő biztosítása érdekében, hogy más prioritások finanszírozása nem kerül veszélybe, és hogy elegendő keret marad az 1a alfejezetben; |
Módosítás 2 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 b bekezdés (új) | |
|
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet |
Módosítás |
|
|
1b. hangsúlyozza, hogy a Hatóság létrehozására az intézményközi megállapodás 47. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni; hangsúlyozza, hogy ha a jogalkotó hatóság ezen Hatóság létrehozása mellett dönt, a Parlament tárgyalásokba kezd a költségvetési hatóság másik ágával, hogy időben megállapodásra jusson e Hatóság finanszírozásáról az intézményközi megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban; |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(40) A Hatóság működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell megállapítani számára, amelynek bevételei alapvetően a nemzeti felügyeleti hatóságoktól származó kötelező hozzájárulásból és az Európai Uniós általános költségvetéséből erednek. A közösségi hozzájárulás tekintetében a közösségi költségvetési eljárás szabályait kell irányadónak tekinteni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie. |
(40) A Hatóság működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell megállapítani számára, amelynek bevételei alapvetően a nemzeti felügyeleti hatóságoktól származó kötelező hozzájárulásból és az Európai Uniós általános költségvetéséből erednek. A Hatóság uniós finanszírozását a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás1 47. pontja értelmében a költségvetési hatóság hagyja jóvá. Az uniós költségvetési eljárás szabályait kell irányadónak tekinteni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie. A teljes költségvetés a mentesítési eljárás hatálya alá esik. |
|
|
1 HL C 139., 2006.6.14., 1. o. |
Indokolás | |
A hatóságot az Európai Unió decentralizált ügynökségeként hozzák létre és az intézményközi megállapodás szerint finanszírozzák. A jogalapnak ezt tükröznie kell. | |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 48 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) a pénzügyi intézmények felügyelete terén illetékes nemzeti hatóságok kötelező hozzájárulásai; |
a) a pénzügyi intézmények felügyelete terén illetékes nemzeti hatóságok kötelező hozzájárulásai, amelyeket a szavazatoknak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében szereplő súlyozásán alapuló képlettel összhangban kell meghatározni; |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 48 cikk – 1 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) az Európai Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) előirányzott közösségi támogatás; |
b) az Európai Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) előirányzott uniós támogatás, amelyet a költségvetési hatóság hagy jóvá az intézményközi megállapodás 47. pontjában meghatározottak szerint; |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 48 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
4a. A nemzeti közigazgatási szervek kötelező hozzájárulásai és az uniós támogatás – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint – minden pénzügyi év elején rendelkezésre állnak. |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 50 cikk – 9 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
9. Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2. év május 15-ig megadja a hatóság számára a mentesítést az N. pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozóan. |
9. Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2. év május 15-ig megadja a hatóság számára a mentesítést az Európai Unió általános költségvetéséből és a nemzeti felügyeleti hatóságoktól származó bevételekből álló, az N. pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 54 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. Az igazgatótanács ― a Bizottsággal egyetértésben ― az Európai Közösségek személyzeti szabályzatának 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket. |
2. Az igazgatótanács ― a Bizottsággal egyetértésben ― az Európai Közösségek személyzeti szabályzatának 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket. A végrehajtási intézkedések megengedik az indokolt eltéréseket a Hatóság számára meghatározott feladatok leghatékonyabb végrehajtásának garantálása érdekében. |
ELJÁRÁS
|
Cím |
Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2009)0502 – C7-0168/2009 – 2009/0143(COD) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
ECON |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 7.10.2009 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Jutta Haug 21.10.2009 |
|
|
|||||
|
Az elfogadás dátuma |
28.4.2010 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
38 0 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Damien Abad, Alexander Alvaro, Marta Andreasen, Francesca Balzani, Reimer Böge, Giovanni Collino, Jean-Luc Dehaene, Isabelle Durant, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Ivars Godmanis, Estelle Grelier, Carl Haglund, Jutta Haug, Jiří Havel, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Vladimír Maňka, Barbara Matera, Claudio Morganti, Nadezhda Neynsky, Miguel Portas, Dominique Riquet, Sergio Paolo Francesco Silvestris, László Surján, Helga Trüpel, Daniël van der Stoep, Derek Vaughan, Angelika Werthmann |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Franziska Katharina Brantner, Giovanni La Via, Peter Šťastný |
|||||||
- [1] Az európai bankfelügyelők bizottsága (CEBS), az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága (CEIOPS) és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága (CESR).
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (19.5.2010)
a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2009)0502 – C7‑0168/2009 – 2009/0143(COD))
A vélemény előadója: Françoise Castex
RÖVID INDOKOLÁS
I. Háttérinformációk
A Larosière-jelentés ajánlásai alapján a Bizottság javaslatokat tett közzé az új európai pénzügyi felügyeleti architektúrára vonatkozóan. A Bizottság által 2009. szeptember 23-án kiadott jogalkotási javaslatok célja:
- a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) létrehozása az egyes pénzügyi intézmények felügyelete (a „mikroprudenciális felügyelet”) érdekében, amely az új európai felügyeleti hatóságokkal (EFH-kkal[1]) együttműködő nemzeti pénzügyi felügyeletek hálózatából áll, így a fölérendelt európai pénzügyi felügyeleti kerethez a helyi és a mikroprudenciális felügyeleti szervek szaktudása társul;
- az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) létrehozása a pénzügyi rendszer egészét érintő stabilitási kockázatok figyelemmel kísérésére és értékelésére („makroprudenciális felügyelet”).
Az EFH-k a Közösség jogi személyiségű szervei lesznek, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak: i) a belső piac szabályozási és felügyeleti szintjének javításához, ii) a pénzügyi piacok integritásának és szabályos működésének biztosításához, és iii) a pénzügyi rendszer stabilitásának megóvásához, egyidejűleg megerősítve az európai és nemzetközi felügyeleti koordinációt.
II. Az előadó álláspontja
Az előadó határozottan támogatja az új pénzügyi felügyeleti architektúra létrehozásáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot és annak célját, nevezetesen a felügyelet hatékonyságának növelését, hogy a pénzügyi rendszerben rejlő kockázatokat megfelelőbben fel lehessen tárni. A pénzügyi válság bebizonyította, hogy e területen reformra van szükség ahhoz, hogy az egyenlő feltételek ösztönzésével bővüljön a verseny, valamint hogy a megállapodások és a szabályozás következetessé váljanak.
1. 7. cikk – Technikai standardok
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt benyújtott javaslat 7. cikke az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányelvek azon területeire hivatkozik, ahol a hatóság technikai standardokra vonatkozó tervezeteket dolgozhatna ki, amelyeket a javaslat szerint a Bizottság hagy jóvá és rendeletek vagy irányelvek útján a Bizottság fogad el. A felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok Lisszaboni Szerződés által bevezetett új rendszere eltér a „régi” komitológiától, amely számára a szerződések már nem tartalmaznak jogalapot. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottság az EUMSz. 290. cikke értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában jár el, és hogy a Parlament az eljárásban az EUMSz. 290. cikkével összhangban vesz részt. Azt is tisztázni kell, hogy a technikai standardok Hatóság által készített tervezetei a Bizottságra nézve nem kötelezők.
2. 9. cikk – A közösségi szabályok következetes alkalmazása
10. cikk – Fellépés vészhelyzetekben és
11. cikk – A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezése
a) Hatáskör-átruházás
A rendelettervezet speciális hatásköröket ruház át a Hatóságra. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a közösségi intézmények csak korlátozott mértékben ruházhatnak át hatásköröket független végrehajtó vagy szabályozó szervekre, amennyiben a hatáskör-átruházás kizárólag pontosan meghatározott végrehajtási hatáskörökre vonatkozik, illetve különösen politikai döntéshozatali hatáskör nem ruházható a felhatalmazott szervre. Emellett, mivel az Unió a Szerződésben meghatározott eljárással összhangban csak azon hatásköröket gyakorolhatja, amelyeket a Szerződésben ráruháztak, az intézmények nem ruházhatnak át több hatáskört, mint amennyit a Szerződés rájuk ruházott (lásd Európai Bíróság, 9/56, és 10/57. sz. Meroni-ügy (1958), EBHT 133 és 157).
b) A Hatóság közvetlen fellépése
A javasolt rendelet 9. cikkének (6) bekezdése, 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikkének (4) bekezdése az EK-Szerződés 266. cikke – az új EUMSz. 258. cikke – „szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül” a Hatóságra a tagállami pénzügyi intézményeknek címzett egyedi és kötelező erejű határozat meghozatalára vonatkozó hatáskört ruház, „amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok vonatkozó előírásai a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók”. Az előadó javasolja, hogy a Hatóságnak a közvetlenül a piaci szereplőnek címzett kötelező erejű határozat meghozatalára vonatkozó lehetősége a 10. cikk szerinti rendkívüli helyzetekre korlátozódjék. Miközben a 10. cikk a válság idején a pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer működésének és integritásának garantálása érdekében gyorsan és hatékonyan reagálni kívánó politikai akaratot tükrözi, a 9. és 11. cikk normális hétköznapi helyzetekre vonatkozik.
Széles körben támogatott kompromisszum alapján a Jogi Bizottság módosításokat fogadott el a Hatóságok azon hatáskörére vonatkozóan, hogy a pénzpiaci szereplőknek címzett egyedi határozatokat hozhatnak mindennapos helyzetekben (a 9. cikk (6) bekezdése és a 11. cikk (4) bekezdése), és javaslatot tett a Hatóság és a Bizottság között követendő eljárásra a Hatóságok hatásköreinek az EUSz. 17. cikkének (1) bekezdése és az EUMSz. 258. cikke értelmében a Bizottságra ruházott hatáskörök jobb összehangolása érdekében.
MÓDOSÍTÁSOK
A Jogi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A közösségi jog helyes és teljes körű végrehajtása alapvető előfeltétele a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének, a pénzügyi rendszer stabilitásának, továbbá a pénzügyi intézmények egyenlő közösségi versenyfeltételeinek. Ezért olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek segítségével a Hatóság fel tud lépni a közösségi jog helytelen vagy nem kielégítő végrehajtásával szemben. Indokolt, hogy a mechanizmus olyan területeken legyen alkalmazható, ahol a közösségi jogszabályok egyértelmű és feltétel nélküli kötelezettségeket írnak elő. |
(16) Az uniós jog helyes és teljes körű végrehajtása alapvető előfeltétele a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének, a pénzügyi rendszer stabilitásának, továbbá a pénzügyi piaci szereplők egyenlő uniós versenyfeltételeinek. Ezért olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek segítségével a Hatóság fel tud lépni az ellen, ha az uniós jogot nem hajtják végre. Indokolt, hogy a mechanizmus olyan területeken legyen alkalmazható, ahol az uniós jogszabályok egyértelmű és feltétel nélküli kötelezettségeket írnak elő. |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(30) Kötelességei eredményes teljesítése érdekében a Hatóságot indokolt feljogosítani a szükséges információk kikérésére. A pénzügyi intézmények beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, ezeket az információkat jellemzően annak a nemzeti felügyeleti hatóságnak kell megadnia, amely a legközelebb található a pénzügyi piacokhoz és intézményekhez. Arra az esetre azonban, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem adja meg vagy nem képes megadni kellő időben a kért információt, a Hatóságnak célszerű jogot biztosítani arra is, hogy a pénzügyi intézményektől és más felektől közvetlenül kérhesse az információkat. A tagállamok hatóságait célszerű kötelezni arra, hogy támogassák a Hatóságot az ilyen közvetlen megkeresések teljesítésében. |
(30) Kötelességei eredményes teljesítése érdekében a Hatóságot indokolt feljogosítani a szükséges információk kikérésére. A pénzügyi piaci szereplők beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, ezeket az információkat jellemzően annak az illetékes hatóságnak kell megadnia, amely a legközelebb található a pénzügyi piacokhoz és a pénzügyi piaci szereplőkhöz, feltételként szabva, hogy a bizalmas információk nem bocsáthatók olyan szervek és hatóságok rendelkezésére, amelyek azok kezelésére nem jogosultak. Arra az esetre azonban, ha az illetékes hatóság nem adja meg vagy nem képes megadni kellő időben a kért információt, a Hatóságnak célszerű jogot biztosítani arra is, hogy a pénzügyi piaci szereplőktől és más felektől közvetlenül kérhesse az információkat. A tagállamok hatóságait célszerű kötelezni arra, hogy támogassák a Hatóságot az ilyen közvetlen megkeresések teljesítésében. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(31) Az Európai Rendszerkockázati Testület működésének, továbbá figyelmeztetései és ajánlásai nyomon követésének kiteljesítéséhez elengedhetetlen a Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület közötti szoros együttműködés. A Hatóságnak ezért minden releváns információt meg kell osztania az Európai Rendszerkockázati Testülettel. Egyedi vállalkozásokkal kapcsolatos információkat azonban csak indokolt kérésre szabad kiadnia. Az Európai Rendszerkockázati Testület által a Hatóságnak vagy egy nemzeti felügyeleti hatóságnak címzett figyelmeztetések vagy ajánlások kézhezvételét követően a Hatóságnak gondoskodnia kell a nyomon követésről. |
(31) Az Európai Rendszerkockázati Testület működésének, továbbá figyelmeztetései és ajánlásai nyomon követésének kiteljesítéséhez elengedhetetlen a Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület közötti szoros együttműködés. A Hatóságnak ezért minden releváns információt meg kell osztania az Európai Rendszerkockázati Testülettel. Egyedi vállalkozásokkal kapcsolatos információkat azonban csak indokolt kérésre szabad kiadnia, és azokat szisztematikusan, az uniós joggal összhangban védeni kell. Az Európai Rendszerkockázati Testület által a Hatóságnak vagy egy illetékes hatóságnak címzett figyelmeztetések vagy ajánlások kézhezvételét követően a Hatóságnak azonnal intézkednie kell és gondoskodnia kell a nyomon követésről. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(33) A válságkezelés során a tagállamok alapvető felelőssége, hogy megőrizzék a pénzügyi stabilitást, különös tekintettel a nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmények stabilizálására és megmentésére. A Hatóság intézkedése, amelyet olyan vész- vagy vitarendezési helyzetben hozott, amely valamely pénzügyi intézmény stabilitását fenyegeti, nem gyakorolhat hatást a tagállamok pénzügyi felelősségére. Célszerű létrehozni ezért egy mechanizmust, amelynek segítségével a tagállamok hivatkozhatnak erre a jogi biztosítékra, végső esetben pedig az ügyet a Tanács elé vihetik. A Tanácsot a tagállamok e tekintetbeni felelőssége miatt indokolt bevonni ezen ügy rendezésébe. |
(33) Válsághelyzetekben a tagállamok alapvető felelőssége, hogy megőrizzék a pénzügyi stabilitást, különös tekintettel a nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmények stabilizálására és megmentésére. A Hatóság intézkedése, amelyet olyan vész- vagy vitarendezési helyzetben hozott, amely valamely pénzügyi intézmény stabilitását fenyegeti, nem gyakorolhat hatást a tagállamok pénzügyi felelősségére. Célszerű létrehozni ezért egy mechanizmust, amelynek segítségével a tagállamok kérhetik a Hatóság határozatának felülvizsgálatát. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – e pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
e) a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozatokat hoz a 9. cikk (6) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (4) bekezdésében említett konkrét esetekben; |
e) a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozatokat hoz a 9. cikk (6) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében említett konkrét esetekben és a 11. cikk (4) bekezdésében említett, a közvetlenül alkalmazandó uniós jogra vonatkozó esetekben; |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Technikai standardok |
Technikai standardok – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A Bizottság a standardokat rendeletek vagy határozatok útján fogadja el és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. |
(2) A standardokat a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában hozott rendeletek vagy határozatok útján kell elfogadnia. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az ESFS keretében következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és a közösségi jogszabályok közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság a nemzeti felügyeleti hatóságoknak vagy a pénzügyi intézményeknek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki. |
Az ESFS keretében következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és az uniós jogszabályok közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság az illetékes hatóságoknak vagy a pénzügyi intézményeknek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki. A Hatóság nyilvános konzultációt folytat az iránymutatásokról és az ajánlásokról, valamint elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat. Az iránymutatásokat a Hatóság weboldalán teszik közzé. |
|
A nemzeti felügyeleti hatóságok minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak. |
Az illetékes hatóságok minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak. |
|
Ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem alkalmazza az iránymutatásokat és az ajánlásokat, indokairól tájékoztatja a Hatóságot. |
Ha valamely illetékes hatóság nem alkalmazza az iránymutatásokat és az ajánlásokat, indokairól tájékoztatja a Hatóságot. A Hatóság nyilvánosságra hozza ezeket az indokokat, miután az illetékes hatóságot erről idejében tájékoztatta. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A közösségi szabályok következetes alkalmazása |
Az uniós jog alkalmazásának elmulasztása |
|
(1) A Hatóság az e cikk (2), (3) és (6) bekezdésében meghatározott hatáskörökkel élhet, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem alkalmazza helyesen az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokat, különösen ha nem gondoskodik arról, hogy a pénzügyi intézmények teljesítsék az említett jogszabályokban meghatározott követelményeket. |
(1) A Hatóság az e cikk (2), (3) és (6) bekezdésében meghatározott hatáskörökkel élhet, ha az illetékes hatóság nem alkalmazza az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokat, különösen ha nem gondoskodik arról, hogy a pénzügyi piaci szereplők teljesítsék az említett jogszabályokban meghatározott követelményeket. |
|
(2) A Hatóság egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság vagy a Bizottság kérésére, vagy saját kezdeményezésére és az érintett nemzeti felügyeleti hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja a közösségi jog feltételezett helytelen alkalmazását. |
(2) A Hatóság egy vagy több illetékes hatóság, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére, vagy saját kezdeményezésére és az érintett illetékes hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja az uniós jog alkalmazásának feltételezett elmulasztását. |
|
A 20. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül a nemzeti felügyeleti hatóság minden olyan információt haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsát, amelyet a Hatóság a vizsgálatához szükségesnek tart. |
A 20. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül az illetékes hatóság minden olyan információt haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsát, amelyet a Hatóság a vizsgálatához szükségesnek tart. |
|
(3) A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított két hónapon belül ajánlást címezhet az érintett nemzeti felügyeleti hatósághoz, amelyben meghatározza a közösségi jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. |
(3) A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított két hónapon belül ajánlást címezhet az érintett illetékes hatósághoz, amelyben meghatározza az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. |
|
A nemzeti felügyeleti hatóság az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot a közösségi jognak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
Az illetékes hatóság az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot az uniós jognak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
|
(4) Ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a közösségi jognak a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, a Bizottság a Hatóságtól kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére határozatot hozhat, amelyben előírja a nemzeti felügyeleti hatóság számára, hogy hozza meg a közösségi jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. |
(4) Ha az illetékes hatóság nem felel meg az uniós jognak a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, a Bizottság a Hatóságtól kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére határozatot hozhat, amelyben előírja az illetékes hatóság számára, hogy hozza meg az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. |
|
A Bizottság ezt a határozatot az ajánlás elfogadását követően legkésőbb három hónappal meghozza. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. |
A Bizottság ezt a határozatot az ajánlás elfogadását követően legkésőbb három hónappal meghozza. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. |
|
A Bizottság biztosítja, hogy a határozat címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartsák. |
A Bizottság biztosítja, hogy a határozat címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartsák. |
|
A Hatóság és a nemzeti felügyeleti hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak. |
A Hatóság és az illetékes hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak. |
|
(5) A nemzeti felügyeleti hatóság a (4) bekezdésben említett határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a bizottsági határozat végrehajtása érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
(5) Az illetékes hatóság a (4) bekezdésben említett határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a bizottsági határozat végrehajtása érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
|
(6) A Szerződés 226. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg az e cikk (4) bekezdésében említett határozatnak az abban meghatározott időtartamon belül, és ha a piaci verseny egyenlő feltételeinek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság kellő időben orvosolja a megfelelés hiányát, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok vonatkozó előírásai a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja a közösségi jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
(6) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem felel meg az e cikk (4) bekezdésében említett határozatnak az abban meghatározott időtartamon belül, és ha a belső piaci verseny egyenlő feltételeinek fenntartása vagy helyreállítása, illetve ha a határokon átnyúló tevékenységeknél a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóság kellő időben orvosolja a megfelelés hiányát, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok vonatkozó előírásai a pénzügyi piaci szereplőkre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi piaci szereplőnek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. Egyedi határozatok meghozatala előtt a Hatóság értesíti a Bizottságot. |
|
|
A Bizottság biztosítja, hogy a határozat címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartsák. |
|
|
A Hatóság és az illetékes hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak. |
|
|
A Bizottság a Hatóság határozattervezetének kézhezvételétől számított két héten belül határoz annak jóváhagyásáról. A Bizottság ezt az időtartamot nem hosszabbíthatja meg. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is jóváhagyhatja a határozattervezetet. |
|
|
Amennyiben a Bizottság nem hagyja jóvá a határozattervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal hagyja jóvá, erről – hivatalos vélemény formájában – haladéktalanul tájékoztatja a Hatóságot. |
|
|
A Hatóság a hivatalos vélemény kézhezvételétől számított egy héten belül felülvizsgálja és a Bizottság hivatalos véleményéhez igazítja határozatát, majd haladéktalanul továbbítja azt a Bizottságnak. |
|
|
A Bizottság a Hatóság módosított határozatának kézhezvételétől számított egy héten belül határoz annak jóváhagyásáról. |
|
|
Ha a Bizottság elutasítja a módosított határozatot, azt el nem fogadottnak kell tekinteni. |
|
A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján hozott határozattal. |
A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján hozott határozattal. |
|
(7) A (6) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók a nemzeti felügyeleti hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. |
|
|
A (4) vagy a (6) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban a nemzeti felügyeleti hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal. |
A (4) vagy a (6) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezése |
Az illetékes hatóságok közötti, a határokon átnyúló eseteket érintő nézetkülönbségek rendezése |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) A Szerződés 226. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény teljesítse az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó előírásokat, a Hatóság a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja a közösségi jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
(4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely illetékes hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi piaci szereplő teljesítse az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó előírásokat, a Hatóság – a 9. cikk (6) bekezdésében megállapított eljárással összhangban – a pénzügyi piaci szereplőnek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A közösségi intézmények hatásköreinek sérelme nélkül, a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki harmadik országok felügyeleti hatóságaival. Igazgatási megállapodásokat köthet nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatásával. |
Az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül, a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel. E megállapodások nem teremtenek az Európai Uniót vagy tagállamait terhelő jogi kötelezettséget. |
|
A Hatóság segítséget nyújt a harmadik országbeli felügyeleti rendszerek egyenértékűségével kapcsolatos határozatok előkészítésében, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokkal összhangban. |
|
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság kérésére a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai vagy egyéb hatóságai a Hatóság rendelkezésére bocsátják az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges összes információt. |
(1) A Hatóság kérésére a tagállamok illetékes hatóságai a Hatóság rendelkezésére bocsátják az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges összes információt, teljes mértékben tiszteletben tartva a vonatkozó európai uniós jogszabályokban foglalt és alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi rendelkezéseket. |
|
A Hatóság kérheti, hogy az információt rendszeres időközönként bocsássák rendelkezésére. |
A Hatóság kérheti, hogy az információt rendszeres időközönként bocsássák rendelkezésére. E kérelmeket lehetőség szerint egységes jelentéstételi formátumban kell benyújtani. |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Hatóság biztosítja, hogy a 10. vagy 11. cikk alapján elfogadott határozatok semmilyen módon nem érintik a tagállamok költségvetési felelősségét. |
(1) A Hatóság biztosítja, hogy a 10. vagy 11. cikk alapján elfogadott határozatok közvetlenül nem érintik a tagállamok költségvetési felelősségét. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Ha valamely tagállam úgy véli, hogy a 11. cikk alapján hozott határozat hatással van költségvetési felelősségére, a tagállam a nemzeti felügyeleti hatóságnak a Hatóság határozatáról való értesítését követő egy hónapon belül értesítheti a Hatóságot és a Bizottságot arról, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság nem fogja végrehajtani a határozatot. |
(2) Ha valamely tagállam úgy véli, hogy a 11. cikk alapján hozott határozat hatással van költségvetési felelősségére, a tagállam az illetékes hatóságnak a Hatóság határozatáról való értesítését követő három munkanapon belül értesítheti a Hatóságot, a Tanácsot és a Bizottságot. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Hatóság a tagállamtól érkezett értesítést követő egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamot arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja határozatát. |
A Hatóság a tagállamtól érkezett értesítést követő egy héten belül tájékoztatja a tagállamot arról, hogy fenntartja, módosítja, vagy visszavonja határozatát. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 2 bekezdés – 5 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ha a Hatóság fenntartja határozatát, a Tanács a Szerződés 205. cikkében meghatározottak szerint minősített többséggel eljárva két hónapon belül határoz arról, hogy a Hatóság határozatát fenntartják vagy visszavonják. |
Ha a Hatóság fenntartja határozatát, a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikkében meghatározottak szerint minősített többséggel eljárva egy hónapon belül határoz arról, hogy a Hatóság határozatát fenntartják vagy visszavonják. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 44 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A fellebbezési tanács hat tagból és hat póttagból áll, akik megfelelő tudással és ismeretekkel rendelkező személyek és nem tartoznak a Hatóság tevékenységében részt vevő nemzeti felügyeleti hatóságok vagy más nemzeti, illetve közösségi intézmény jelenlegi alkalmazottai közé. |
A fellebbezési tanács hat tagból és hat póttagból áll, akik nagyra becsült, bizonyítottan megfelelő tudással és banki, biztosítási és értékpapír-piaci területen vagy más pénzügyi szolgáltatások területén kellően magas szinten szerzett szakmai – többek közt felügyeleti –tapasztalattal rendelkező személyek, és nem tartoznak a Hatóság tevékenységében részt vevő illetékes hatóságok vagy más nemzeti, illetve európai uniós intézmény jelenlegi alkalmazottai közé. |
ELJÁRÁS
|
Cím |
Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2009)0502 – C7-0168/2009 – 2009/0143(COD) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
ECON |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 7.10.2009 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Françoise Castex 5.10.2009 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
27.1.2010 |
|
|
|
||||
|
Az elfogadás dátuma |
28.4.2010 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
23 0 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Daniel Hannan, Klaus-Heiner Lehne, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Diana Wallis, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Piotr Borys, Sergio Gaetano Cofferati, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, József Szájer |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Kay Swinburne |
|||||||
- [1] E hatóságok az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA).
VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (12.4.2010)
a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2009)0502 – C7‑0168/2009 – 2009/0143(COD))
A vélemény előadója: Íñigo Méndez de Vigo
RÖVID INDOKOLÁS
Egy uniós szintű megfelelő pénzügyi szabályozás hiánya és a piacfelügyeleti mechanizmusok gyengesége egyértelmű volt a 2008-ban Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság során, amelynek kihatásaitól mind a mai napig szenvedünk. A Bizottság a Jacques de Larosiere által elnökölt szakértői csoport jelentése alapján négy javaslatot terjesztett elő, amelyek parlamenti elfogadásában a Gazdasági és Monetáris Bizottság az illetékes bizottság.
Az Alkotmányügyi Bizottság véleménye megfogalmazásakor arra törekedett, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan lehet a javaslatokban létrehozott új Európai Felügyeleti Hatóságot és az Európai Rendszerkockázati Testületet a legjobban beilleszteni az intézményi rendszerbe. Ezenkívül a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált technikai standardok létrehozására is összpontosított egyrészt annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységeik következetesek legyenek, másrészt azért, hogy garantálják a betétesek, befektetők és fogyasztók megfelelő védelmét az Európai Unióban. A magánintézményekkel való kapcsolatra, valamint az Európai Felügyeleti Hatóság és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti kapcsolatra különös figyelmet fordított a bizottság ebben a véleményben. Végezetül kiemelte a határokon átnyúlóan tevékenykedő intézmények felügyeletéhez kapcsolódó problémákat.
A 2008-as pénzügyi válság az európai problémákra európai választ kíván meg: a Lisszaboni Szerződés értelmében a ráruházott új hatásköröknek köszönhetően a Parlamentnek meghatározó szerepet kell játszania ezekben az ügyekben.
MÓDOSÍTÁSOK
Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat Cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETEaz Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETEaz Európai Felügyeleti Hatóság (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) létrehozásáról |
|
|
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.) |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A 2007/2008. évi pénzügyi válság jelentős, konkrét eseteket és a pénzügyi rendszer egészét egyaránt érintő hiányosságokat tárt fel a pénzügyi felügyelet terén. A nemzeti szintű felügyeleti modellek nem tudtak lépést tartani az integrálódó és összekapcsolódó európai pénzügyi piacokkal, amelyeken a pénzügyi vállalkozások egyre gyakrabban határokon átnyúló tevékenységet folytatnak. A válság emellett komoly hiányosságokat tárt fel a nemzeti felügyeletek közötti együttműködés, koordináció, a közösségi jog alkalmazásában megvalósított következetesség és a bizalom terén is. |
(1) A 2007/2008. évi pénzügyi válság jelentős, konkrét eseteket és a pénzügyi rendszer egészét egyaránt érintő hiányosságokat tárt fel a pénzügyi felügyelet terén. A nemzeti szintű felügyeleti modellek nem tudtak lépést tartani az integrálódó és összekapcsolódó európai pénzügyi piacokkal, amelyeken a pénzügyi vállalkozások egyre gyakrabban határokon átnyúló tevékenységet folytatnak. A válság emellett komoly hiányosságokat tárt fel a nemzeti felügyeletek közötti együttműködés, koordináció, az uniós jog alkalmazásában megvalósított következetesség és a bizalom terén is. |
|
|
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.) |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7) A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét a nemzeti és a közösségi felügyeleti hatóságok hálózataként célszerű kialakítani, a pénzügyi intézmények napi felügyeletét tagállami szinten hagyva, a határokon átnyúlóan tevékenykedő csoportok felügyeletében pedig központi szerepet biztosítva a felügyeleti kollégiumoknak. El kell érni továbbá a pénzügyi intézményekre és piacokra vonatkozó szabályok nagyobb harmonizációját és egységes alkalmazását. Indokolt létrehozni az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságot, vele párhuzamosan pedig az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot (az európai felügyeleti hatóságokat). |
(7) A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét a nemzeti és az uniós felügyeleti hatóságok hálózataként célszerű kialakítani, az uniós dimenzióval nem rendelkező pénzügyi intézmények napi felügyeletét pedig tagállami szinten hagyva. A felügyeleti kollégiumoknak kell felügyeletet gyakorolniuk az uniós dimenzióval nem rendelkező, határokon átnyúló intézmények tekintetében. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságnak (a „Hatóság”) fokozatosan át kell vennie az uniós dimenzióval rendelkező intézmények felügyeletét. El kell érni továbbá az uniós pénzügyi intézményekre és piacokra vonatkozó szabályok nagyobb harmonizációját és egységes alkalmazását. A Hatóság mellett létre kell hozni az Európai Felügyeleti Hatóságot (Bankfelügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatóságot (Értékpapírpiac-felügyelet), valamint az Európai Felügyeleti Hatóságot (a „vegyes bizottság”). Az Európai Rendszerkockázati Testület a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének részét fogja képezni. |
|
|
(A hatóságok nevének megváltoztatása az egész szövegre vonatkozik.) |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(10a) Az Európai Bíróság a C-217/04 sz. ügyben (Egyesült Királyság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa) megállapította: „az EK-Szerződés 95. cikkének szövegében semmiből nem vonható le az a következtetés, hogy a közösségi jogalkotó által e rendelkezés alapján elfogadott intézkedéseknek kizárólag a tagállamok lehetnének a címzettjei. E jogalkotó mérlegelése alapján ugyanis szükségesnek mutatkozhat a harmonizációs folyamat olyan helyzetekben történő megvalósításához való hozzájárulás feladatával megbízott közösségi szerv létesítése, amelyekben az e rendelkezésen alapuló jogi aktusok egységes végrehajtásának és alkalmazásának elősegítése érdekében kötelező erővel nem rendelkező kísérő vagy keretintézkedések elfogadása tűnhet megfelelőnek1.” Az EK-Szerződés 95. cikke (jelenleg, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke) alapján elfogadott intézkedések irányelvek és rendeletek formáját ölthetik. Például az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget a 460/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 hozta létre, és a Hatóságot is rendelet fogja létrehozni. |
|
|
1 2006. május 2-i ítélet, EBHT 2006., I-3771. o., (44) bekezdés. |
|
|
2 HL L 77., 2004.3.13., 1. o. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(13) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált technikai standardok létrehozása céljából hatékony eszközre van szükség, ezáltal – és az egységes szabálykönyv révén is – Európa-szerte biztosítható a versenyfeltételek egyenlősége, valamint a biztosítottak, más kedvezményezettek és fogyasztók megfelelő védelme. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy a Hatóság, mint igen speciális szaktudással rendelkező szerv, a közösségi jogban meghatározott területeken olyan technikai standardokat dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket. A technikai standardokat a Bizottságnak a közösségi joggal összhangban jóvá kell hagynia, hogy ezáltal kötelező joghatással ruházza fel őket. Az előkészített technikai standardokat a Bizottságnak kell elfogadnia. Elfogadásukra módosított formában is sor kerülhet, például akkor, ha nem összeegyeztethetők a közösségi joggal, nem tartják tiszteletben az arányosság elvét, vagy szemben állnak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának alapvető elveivel, amelyeket a pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó közösségi joganyag tartalmaz. A standardok gyors és zökkenőmentes elfogadása érdekében a Bizottság számára határidőt kell szabni a jóváhagyásról szóló határozat meghozatalára. |
(13) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált technikai standardok létrehozása céljából hatékony eszközre van szükség, ezáltal – és az egységes szabálykönyv révén is – Unió-szerte biztosítható a versenyfeltételek egyenlősége, valamint a biztosítottak, más kedvezményezettek és fogyasztók megfelelő védelme. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy a Hatóság, mint igen speciális szaktudással rendelkező szerv, az uniós jogban meghatározott területeken olyan technikai standardokat dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében szereplő eljárásnak megfelelően a Bizottságot fel kell jogosítani felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált technikai standardokkal kapcsolatban. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(14) A technikai standardok kidolgozására e rendeletben meghatározott folyamat nem sérti a Bizottság azon jogát, hogy saját kezdeményezésre végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a Lámfalussy-rendszer 2. szintje szerinti komitológiai eljárással, a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban. A technikai standardok által érintett ügyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, tartalmukat az 1. szinten elfogadott közösségi intézkedések szabályozzák. A standardok Hatóság általi kidolgozásával biztosítható, hogy a standardok teljes mértékben hasznosítsák a nemzeti felügyeleti hatóságok speciális szaktudását. |
(14) A technikai standardok tervezetét a Bizottságnak kell jóváhagynia, hogy ezáltal kötelező joghatással ruházza fel őket. Elfogadásukra módosított formában is sor kerülhet, például akkor, ha nem összeegyeztethetők az uniós joggal, nem tartják tiszteletben az arányosság elvét, vagy szemben állnak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának alapvető elveivel, amelyeket az Európai Unió pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó joganyaga tartalmaz. A standardok gyors és zökkenőmentes elfogadása érdekében a Bizottság számára határidőt kell szabni a jóváhagyásról szóló határozat meghozatalára. |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15) A technikai standardok által nem szabályozott területeken célszerű lehetővé tenni, hogy a Hatóság nem kötelező erejű iránymutatásokat és ajánlásokat bocsásson ki a közösségi jogszabályok alkalmazásáról. Az átláthatóság érdekében, és annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok következetesen betartsák ezen iránymutatásokat és ajánlásokat, helyénvaló előírni, hogy a nemzeti hatóságok kötelesek legyenek megindokolni az iránymutatások és ajánlások be nem tartását. |
(15) A technikai standardok által nem szabályozott területeken célszerű lehetővé tenni, hogy a Hatóság iránymutatásokat és ajánlásokat bocsásson ki az uniós jogszabályok alkalmazásáról. Az átláthatóság érdekében, és annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok következetesen betartsák ezen iránymutatásokat és ajánlásokat, helyénvaló előírni, hogy a nemzeti hatóságok kötelesek legyenek nyilvánosan megindokolni az iránymutatások és ajánlások be nem tartását annak érdekében, hogy teljes átláthatóságot biztosítsanak a piaci szereplők számára. A technikai standardok által nem szabályozott területeken a Hatóságnak helyes gyakorlatokat kell kidolgoznia és terjesztenie. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(18) Arra az esetre, ha a nemzeti hatóság nem tartaná be az ajánlást, célszerű lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy a közösségi jog betartása érdekében az érintett nemzeti hatóságnak címzett határozatot hozzon, ezáltal közvetlen joghatást teremtve, amely a nemzeti bíróságok és hatóságok előtt, és a Szerződés 226. cikke alapján is érvényesíthető. |
(18) Arra az esetre, ha a nemzeti hatóság nem tartaná be az ajánlást a Hatóság által meghatározott határidőn belül, az uniós jog betartása érdekében a Hatóság késedelem nélkül az érintett nemzeti hatóságnak címzett határozatot hoz, ezáltal közvetlen joghatást teremtve, amely a nemzeti bíróságok és hatóságok előtt, és a Szerződés 258. cikke alapján is érvényesíthető. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(20) A pénzügyi piacok integritásának és szabályos működésének, vagy a közösségi pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén a Közösség gyors és összehangolt cselekvése szükséges. A Hatóságot ezért fel kell jogosítani arra, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságokat a vészhelyzet orvoslására szolgáló konkrét intézkedésekre kötelezze. Mivel a vészhelyzet fennállásának megállapítása jelentős fokú mérlegelést igényel, az erre vonatkozó hatáskörrel a Bizottságot célszerű felruházni. A vészhelyzet eredményes kezelése érdekében a nemzeti felügyeleti hatóság tétlensége esetén célszerű feljogosítani a Hatóságot arra, hogy a válság hatásainak csökkentése és a piacokba vetett bizalom helyreállítása érdekében, utolsó lehetőségként, közvetlenül a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el a közösségi jog azon területein, amelyek rájuk közvetlenül alkalmazandók. |
(20) A pénzügyi piacok integritásának és szabályos működésének, vagy az uniós pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén az Unió gyors és összehangolt cselekvése szükséges. A Hatóságot ezért fel kell jogosítani arra, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságokat a vészhelyzet orvoslására szolgáló konkrét intézkedésekre kötelezze. A vészhelyzet fennállását az Európai Rendszerkockázati Testület állapítja meg. A vészhelyzet eredményes kezelése érdekében a nemzeti felügyeleti hatóság tétlensége esetén célszerű feljogosítani a Hatóságot arra, hogy a válság hatásainak csökkentése és a piacokba vetett bizalom helyreállítása érdekében, utolsó lehetőségként, közvetlenül a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el a közösségi jog azon területein, amelyek rájuk közvetlenül alkalmazandók. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(21) A hatékony és eredményes felügyelet biztosítása céljából és a különböző tagállamokbeli nemzeti felügyeleti hatóságok álláspontjának kiegyensúlyozott figyelembevétele érdekében a Hatóságnak képesnek kell lennie a hatóságok közötti nézetkülönbségek kötelező erejű rendezésére, a felügyeleti kollégiumokra is kiterjedő hatállyal. Rendelkezni kell egy egyeztető eljárásról, amelynek során a nemzeti felügyeleti hatóságok megállapodásra juthatnak. A Hatóság hatáskörének célszerű kiterjednie az együttműködési folyamatok eljárási kötelezettségeivel, valamint a közösségi jognak a felügyeleti határozatok céljaira történő értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos nézetkülönbségekre. Az ágazati jogszabályokban szereplő hatályos egyeztető eljárásokat tiszteletben kell tartani. Az érintett nemzeti felügyeleti hatóság tétlensége esetén célszerű feljogosítani a Hatóságot arra, hogy – utolsó lehetőségként – közvetlenül a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el a közösségi jog azon területein, amelyek rájuk közvetlenül alkalmazandók. |
(21) A hatékony és eredményes felügyelet biztosítása céljából és a különböző tagállamokbeli nemzeti felügyeleti hatóságok álláspontjának kiegyensúlyozott figyelembevétele érdekében a Hatóságnak képesnek kell lennie a hatóságok közötti nézetkülönbségek kötelező erejű rendezésére, a felügyeleti kollégiumokra is kiterjedő hatállyal. Rendelkezni kell egy egyeztető eljárásról, amelynek során a nemzeti felügyeleti hatóságok megállapodásra juthatnak. A Hatóság hatáskörének célszerű kiterjednie az együttműködési folyamatok eljárási kötelezettségeivel, valamint az uniós jognak a felügyeleti határozatok céljaira történő értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos nézetkülönbségekre. Az ágazati jogszabályokban szereplő hatályos egyeztető eljárásokat tiszteletben kell tartani. Az érintett nemzeti felügyeleti hatóság tétlensége esetén célszerű feljogosítani a Hatóságot arra, hogy – utolsó lehetőségként – közvetlenül a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el az uniós jog azon területein, amelyek rájuk közvetlenül alkalmazandók. Ez alkalmazandó akkor is, ha a felügyeleti testületben nézeteltérések merülnek fel. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21a) A válság súlyos problémákat tárt fel a határokon átnyúlóan tevékenykedő pénzügyi intézmények felügyeletének meglévő módszereiben, különösen amikor a legnagyobb és legösszetettebb intézményekről van szó, amelyek fizetésképtelensége az egész rendszert károsíthatja. Ezek a súlyos problémák a pénzügyi intézmények és a felügyeleti szervek különböző tevékenységi köreiből erednek. Az előbbiek egy határok nélküli piacon tevékenykednek, az utóbbiak pedig napi rendszerességgel ellenőrzik, hogy azok joghatósága túllép-e a nemzeti határokon. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 21 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21b) Az ezen aszimmetria feloldására használt együttműködési mechanizmusról egyértelműen kiderült, hogy nem elegendő. A 2009 márciusában közzétett Turner-féle felülvizsgálat rámutat, hogy a jelenlegi intézkedések, amelyek összekapcsolják a felosztott engedélyezési jogokat, az anyaországi felügyeletet és a tisztán nemzeti letéti biztosítást, nem képeznek szilárd alapot a határokon átnyúlóan tevékenykedő európai lakossági bankok jövőbeli szabályozásához és felügyeletéhez1. |
|
|
_____________ 1 a 101. oldalon. |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 21 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21c) E kérdés megoldására csak két lehetőség van: vagy nagyobb hatáskört kell biztosítani a fogadó ország felügyeleteinek vagy létre kell hozni egy valódi alternatív európai hatóságot. A Turner-féle felülvizsgálat azt is megállapítja, hogy a működőképesebb intézkedések vagy megnövekedett nemzeti hatáskört kívánnak meg, ami kevésbé nyitott egységes piacot von magával, vagy nagyobb fokú európai integrációt. |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 21 d preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21d) A nemzeti megoldás azt vonja magával, hogy a fogadó ország visszautasíthatja a helyi kirendeltségek működési jogát, hogy arra kötelezze a külföldi intézményeket, hogy csak a leányvállalatokon, ne pedig a kirendeltségeken keresztül működjenek, illetve hogy felügyelje az országában működő bankok tőkéjét és likviditását, ami növelné a protekcionizmust. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 21 e preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21e) Az európai megoldás magával vonja a felügyeleti kollégiumok megerősítését a határokon átnyúlóan tevékenykedő intézmények felügyelete tekintetében és az uniós dimenzióval rendelkező intézmények feletti felügyeleti hatáskör fokozatos átirányítását egy európai hatósághoz. Az uniós dimenzióval rendelkező pénzügyi intézmények közé tartoznak a határokon átnyúlóan és adott ország területén működő intézmények is, feltéve, hogy csődjük fenyegetheti az Unió egységes pénzügyi piacának stabilitását. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 21 f preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21f) A felügyeleti kollégiumoknak rendelkezniük kell a felügyeleti szabályok meghatározásához szükséges hatáskörrel az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának előmozdítása érdekében. Az információcsere folyamata működésének racionalizálása céljából, valamint az uniós jog kollégiumok általi alkalmazásával kapcsolatos konvergencia és egységesség előmozdítása érdekében a Hatóságnak teljes körű részvételi jogot kell adni a felügyeleti kollégiumokban. A Hatóságnak vezető szerepet kell betöltenie az Unióban működő, határon átnyúló pénzügyi intézmények felügyeletében. A Hatóságnak kötelező erejű közvetítői szereppel kell rendelkeznie a nemzeti felügyeletek között fellépő konfliktusok rendezésére. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 21 g preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21g) A felügyeleti kollégiumoknak fontos szerepet kell játszaniuk a határokon átnyúlóan tevékenykedő, uniós dimenzióval nem rendelkező pénzügyi intézmények hatékony, eredményes és egységes felügyeletében, bár a legtöbb esetben a nemzeti szabályok és gyakorlatok között különbségek vannak. Nincs értelme az alapvető pénzügyi szabályozás közelítésének, ha a felügyeleti gyakorlatok továbbra is szétaprózottak maradnak. A de Larosière-jelentés rámutat, hogy a különböző felügyeleti gyakorlatokból eredő versenytorzulást és önkényes szabályozást el kell kerülni, mert ezek alááshatják a pénzügyi stabilitást, többek között azáltal, hogy ösztönzik a pénzügyi tevékenység elmozdulását olyan országokba, ahol a felügyelet lazán működik. A felügyeleti rendszernek tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak kell mutatkoznia. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(22a) Az uniós dimenzióval rendelkező pénzügyi intézmények prudenciális felügyeletével a Hatóságot kell megbízni. A nemzeti felügyeleteknek a Hatóság képviselőiként kell működniük, és kötelességük eleget tenni a Hatóság rendelkezéseinek, amikor határokon átnyúló tevékenységet folytató, uniós dimenzióval rendelkező pénzügyi intézményeket felügyelnek. |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 22 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(22b) Azonosítani kell az uniós dimenzióval rendelkező pénzügyi intézményeket, figyelembe véve a nemzetközi standardokat. |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(23) A feladatok és a felelősségi körök átruházása hasznos eszközként szolgálhat a felügyeleti hálózat működése során, hiszen csökkentheti a felügyeleti feladatok átfedéseit, előmozdíthatja az együttműködést, és ezáltal egyszerűsítheti a felügyeleti folyamatot és csökkentheti a pénzügyi intézmények terheit. A rendeletben ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen átruházásra. A feladatok átruházása azt jelenti, hogy a feladatokat egy másik felügyeleti hatóság végzi el a felelős hatóság helyett, de a felügyeleti határozatok meghozatalának felelőssége az átruházó hatóságnál marad. A felelősségi körök átruházásával bizonyos felügyeleti ügyekben az egyik nemzeti felügyeleti hatóság, azaz a megbízott a saját nevében jogosult dönteni a másik nemzeti felügyeleti hatóság helyett. Az átruházásnál arra kell törekedni, hogy a felügyeleti hatáskör ahhoz a felügyelethez kerüljön, amely az átruházás tárgyát tekintve a legalkalmasabb pozícióban van. A felelősségi körök újraosztásának több oka lehet, például a nagyobb méretből vagy hatókörből eredő méretgazdaságossági előnyök, a csoportfelügyeleti összhang, vagy a szaktudás optimális kihasználása a nemzeti felügyeleti hatóságok között. A vonatkozó közösségi jogszabályok tovább pontosíthatják a felelősségi körök megállapodáson alapuló újraelosztásának szabályait. A Hatóságnak minden megfelelő eszközzel indokolt elősegítenie a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti átruházási megállapodásokat. A tervezett átruházási megállapodásokról ugyanakkor tájékoztatást kell kapnia, hogy véleményt nyilváníthasson azok célszerűségéről. Az ilyen megállapodásokat központilag kell közzétenni, hogy az összes érintett fél időben, átlátható módon és könnyen hozzájuk férjen. |
(23) A feladatok és a felelősségi körök átruházása hasznos eszközként szolgálhat a felügyeleti hálózat működése során, hiszen csökkentheti a felügyeleti feladatok átfedéseit, előmozdíthatja az együttműködést, és ezáltal egyszerűsítheti a felügyeleti folyamatot és csökkentheti a pénzügyi intézmények terheit. A rendeletben ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen átruházásra. A feladatok átruházása azt jelenti, hogy a feladatokat egy másik felügyeleti hatóság végzi el a felelős hatóság helyett, de a felügyeleti határozatok meghozatalának felelőssége az átruházó hatóságnál marad. A felelősségi körök átruházásával bizonyos felügyeleti ügyekben az egyik nemzeti felügyeleti hatóság, azaz a megbízott a saját nevében jogosult dönteni a Hatóság vagy a másik nemzeti felügyeleti hatóság helyett. Az átruházásnál arra kell törekedni, hogy a felügyeleti hatáskör ahhoz a felügyelethez kerüljön, amely az átruházás tárgyát tekintve a legalkalmasabb pozícióban van. A felelősségi körök újraosztásának több oka lehet, például a nagyobb méretből vagy hatókörből eredő méretgazdaságossági előnyök, a csoportfelügyeleti összhang, vagy a szaktudás optimális kihasználása a nemzeti felügyeleti hatóságok között. A vonatkozó uniós jogszabályok tovább pontosíthatják a felelősségi körök megállapodáson alapuló újraelosztásának szabályait. A Hatóságnak minden megfelelő eszközzel indokolt elősegítenie és ellenőriznie a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti átruházási megállapodásokat. A tervezett átruházási megállapodásokról ugyanakkor tájékoztatást kell kapnia, hogy véleményt nyilváníthasson azok célszerűségéről. Az ilyen megállapodásokat központilag kell közzétenni, hogy az összes érintett fél időben, átlátható módon és könnyen hozzájuk férjen. A Hatóságnak emellett feladata a feladatátruházással és a feladatátruházási megállapodásokkal kapcsolatos helyes gyakorlatok azonosítása és terjesztése. |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(25) A szakértői vizsgálatok hatékony és eredményes eszközei a pénzügyi felügyeletek hálózatán belüli egységesség előmozdításának. Célszerű ezért, hogy a Hatóság módszertani keretet dolgozzon ki e vizsgálatokra és rendszeresen végezze el azokat. A felülvizsgálatoknak nem csupán a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájára kell kiterjedniük, hanem arra is, hogy a felügyeletek képesek-e magas színvonalú felügyeleti eredmények elérésére, továbbá a nemzeti felügyeleti hatóságok függetlenségére. |
(25) A szakértői vizsgálatok hatékony és eredményes eszközei a pénzügyi felügyeletek hálózatán belüli egységesség előmozdításának. Célszerű ezért, hogy a Hatóság módszertani keretet dolgozzon ki e vizsgálatokra és rendszeresen végezze el azokat. A felülvizsgálatoknak nem csupán a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájára kell kiterjedniük, hanem arra is, hogy a felügyeletek képesek-e magas színvonalú felügyeleti eredmények elérésére, továbbá a nemzeti felügyeleti hatóságok függetlenségére. A szakértői vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra kell hozni, továbbá azonosítani kell a helyes gyakorlatokat, és ezeket is nyilvánosságra kell hozni. |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(28) A pénzügyi szolgáltatások globalizációját és a nemzetközi standardok megnövekedett jelentőségét tekintve a Hatóságnak elő kell mozdítania a Közösségen kívüli felügyeletekkel folytatott eszmecserét és együttműködést. A Közösségen kívüli hatóságokkal való kapcsolatokban és nemzetközi fórumokon azonban teljes körűen tiszteletben kell tartania az európai intézmények létező feladatait és hatásköreit. |
(28) A pénzügyi szolgáltatások globalizációját és a nemzetközi standardok megnövekedett jelentőségét tekintve a Hatóságnak képviselnie kell az Uniót az Unión kívüli felügyeletekkel folytatott párbeszédben és együttműködésben. |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(32) A technikai standardokról, iránymutatásokról és ajánlásokról a Hatóságnak adott esetben konzultálnia kell az érdekelt felekkel és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket. A hatékonyság érdekében e célból indokolt létrehozni egy biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportot, amely kiegyensúlyozott összetételben képviseli a közösségi biztosítókat, a viszontbiztosítókat és a foglalkoztatóinyugdíj-alapokat (beleértve adott esetben az intézményi befektetőket és más pénzügyi intézményeket, amelyek maguk is pénzügyi szolgáltatások igénybe vevői), azok munkavállalóit, valamint a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatások fogyasztóit és más lakossági felhasználókat, beleértve a kkv-kat is. A biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportnak aktív közvetítői szerepet kell betöltenie a pénzügyi szolgáltatások más, a Bizottság vagy közösségi jogszabályok által létrehozott felhasználói csoportok felé. |
(32) A technikai standardokról, iránymutatásokról és ajánlásokról a Hatóságnak konzultálnia kell az érdekelt felekkel és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket. A technikai standardok tervezete, iránymutatások és ajánlások elfogadása előtt a Hatóságnak hatásvizsgálatot kell végeznie. A hatékonyság érdekében e célból indokolt létrehozni egy biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportot, amely kiegyensúlyozott összetételben képviseli az uniós biztosítókat, viszontbiztosítókat és foglalkoztatóinyugdíj-alapokat (beleértve adott esetben az intézményi befektetőket és más pénzügyi intézményeket, amelyek maguk is pénzügyi szolgáltatások igénybe vevői), azok munkavállalóit, az egyetemi köröket, valamint a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatások fogyasztóit és más lakossági felhasználókat, beleértve a kkv-kat is. A biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoportnak aktív közvetítői szerepet kell betöltenie a pénzügyi szolgáltatások más, a Bizottság vagy uniós jogszabályok által létrehozott felhasználói csoportok felé. |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(33a) A tagállamokra válsághelyzetekben háruló sajátos kötelezettségek sérelme nélkül, magától értetődő, hogy amennyiben egy tagállam igénybe kívánja venni a jogi biztosítékot, az Európai Parlamentet a Hatósággal, a Tanáccsal és a Bizottsággal együtt erről értesíteni kell. A tagállamnak továbbá meg kell indokolnia a jogi biztosíték igénybevételét. A Hatóságnak a Bizottsággal együttműködve kell meghatároznia a meghozandó intézkedéseket. |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(37) A Hatóságot a felügyelőtanács által nyílt pályázaton kiválasztott teljes munkaidős elnöknek kell képviselnie. A Hatóság irányításával az ügyvezető igazgatót kell megbízni, akinek joga van részt venni a felügyelőtanács és az igazgatótanács ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal. |
(37) A Hatóságot a Bizottság által szervezett nyílt pályázatot követően felállított bizottsági szűkített listáról az Európai Parlament által kiválasztott teljes munkaidős elnöknek kell képviselnie. A Hatóság irányításával az ügyvezető igazgatót kell megbízni, akinek joga van részt venni a felügyelőtanács és az igazgatótanács ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal. |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(38) Az európai felügyeleti hatóságok tevékenységének ágazatközi összhangja érdekében e hatóságoknak az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében szorosan össze kell hangolniuk tevékenységüket, és adott esetben közös állásfoglalást kell hozniuk. Célszerű, hogy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága átvegye a pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó vegyes bizottság összes feladatát. Szükség esetén, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatáskörébe is tartozó intézkedéseket az érintett európai felügyeleti hatóságoknak párhuzamosan kell elfogadniuk. |
(38) Az európai felügyeleti hatóságok tevékenységének ágazatközi összhangja érdekében e hatóságoknak a vegyes bizottság keretében szorosan össze kell hangolniuk tevékenységüket, és adott esetben közös állásfoglalást kell hozniuk. Célszerű, hogy a vegyes bizottság koordinálja a három európai felügyeleti hatóság pénzügyi konglomerátumokkal kapcsolatos feladatait. Szükség esetén az Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) vagy a másik Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapírpiac-felügyelet) hatáskörébe is tartozó intézkedéseket az érintett európai felügyeleti hatóságoknak párhuzamosan kell elfogadniuk. A vegyes bizottság elnöki tisztjét 12 hónapos rotációban a három európai felügyeleti hatóság elnöke látja el. A vegyes bizottság elnöke egyben az Európai Rendszerkockázati Testület alelnöke. A vegyes bizottság állandó titkársággal rendelkezik, alkalmazottait pedig a három európai felügyeleti hatóság kiküldött munkatársai adják, ami nem hivatalos információcserét és közös intézményi kultúra kialakítását teszi lehetővé a három európai felügyeleti hatóság között. |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A Hatóság a 64/225/EGK irányelv, a 73/239/EGK irányelv, a 73/240/EGK irányelv, a 76/580/EGK irányelv, a 78/473/EGK irányelv, a 84/641/EGK irányelv, a 87/344/EGK irányelv, a 88/357/EGK irányelv, a 92/49/EGK irányelv, a 98/78/EK irányelv, a 2001/17/EK irányelv, a 2002/83/EK irányelv, a 2002/92/EK irányelv, a 2003/41/EK irányelv, a 2002/87/EK irányelv, a 2005/68/EK irányelv, a 2007/44/EK irányelv, a 2005/60/EK irányelv, a 2002/65/EK irányelv valamint az ezeken alapuló összes irányelv, rendelet és határozat, és a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további közösségi intézkedés alkalmazási körén belül jár el. |
2. A Hatóság e rendelet és a 64/225/EGK irányelv, a 73/239/EGK irányelv, a 73/240/EGK irányelv, a 76/580/EGK irányelv, a 78/473/EGK irányelv, a 84/641/EGK irányelv, a 87/344/EGK irányelv, a 88/357/EGK irányelv, a 92/49/EGK irányelv, a 98/78/EK irányelv, a 2001/17/EK irányelv, a 2002/83/EK irányelv, a 2002/92/EK irányelv, a 2003/41/EK irányelv, a 2002/87/EK irányelv, a 2005/68/EK irányelv, a 2007/44/EK irányelv, a 2005/60/EK irányelv, a 2002/65/EK irányelv, valamint az ezeken alapuló összes irányelv, rendelet és határozat, és a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további uniós jogi aktus alkalmazási körén belül jár el. |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5. A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (a továbbiakban: ESFS), amely a felügyeletek hálózataként működik, a 39. cikkben részletesebben meghatározottak szerint. |
törölve |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 6 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
6. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság együttműködik az Európai Rendszerkockázati Testülettel (a továbbiakban: ESRB), az ennek a rendeletnek a 21. cikkében meghatározottak szerint. |
törölve |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 1 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
1a. cikk |
|
|
A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere |
|
|
1. A Hatóság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) részét alkotja, amely a felügyeletek olyan integrált hálózataként működik, amely összefogja a jelen rendeletben és a kapcsolódó uniós jogszabályokban megállapítottak szerint a pénzügyi felügyelet terén hatáskörrel rendelkező összes uniós és tagállami hatóságot. Az ESFS fő célja a pénzügyi intézmények erős és következetes uniós felügyeletének biztosítása oly módon, hogy bizalmat alakít ki a pénzügyi rendszer iránt, támogatja a fenntartható uniós növekedést és kielégíti az üzleti élet és a polgárok igényeit. |
|
|
2. Az ESFS a következőket foglalja magában: |
|
|
a) a(z) …/…/EU rendelettel létrehozott Európai Rendszerkockázati Testület [ESRB]; |
|
|
b) a(z) …/…/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapírpiac-felügyelet) [ESMA]; |
|
|
c) a(z) .../…/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) [EBA]; |
|
|
d) a Hatóság; |
|
|
e) a 40. cikkel létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (JCESA); |
|
|
f) a(z) …/…/EU rendelet [ESMA], a(z)…/2009/EU rendelet [EIOPA] és a(z) …/…/EU rendelet [EBA] 1. cikkének (2) bekezdésében említett tagállami hatóságok; |
|
|
g) a 7. és 9. cikkben említett feladatok végrehajtása céljából a Bizottság. |
|
|
3. Az ESFS részes felei az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke (3) bekezdése szerinti lojális együttműködés elvének megfelelően bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapuló szoros együttműködést alakítanak ki. |
|
|
4. Minden pénzügyi intézményre jogilag kötelező érvényű uniós jogszabályok vonatkoznak és mindegyikük az ESFS részét képező illetékes hatóságok felügyelete alá tartozik. |
|
|
5. Az ESFS nem akadályozza az illetékes hatóságokat abban, hogy nemzeti felügyeleti jogköröket gyakoroljanak az uniós jogi aktusokkal összhangban és a bankfelügyeletre vonatkozó nemzetközi prudenciális elveknek megfelelően. |
|
|
6. Kizárólag a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerébe tartozó felügyeleti hatóságoknak van joguk a pénzügyi intézmények tevékenységének felügyeletére az Unióban. |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) hozzájárul a közösségi jogszabályok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek esetén közvetítés és vitarendezés, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének ösztönzése és vészhelyzetekben való fellépés révén; |
b) hozzájárul a standardok és jogszabályok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, e rendelet és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek esetén közvetítés és vitarendezés, az uniós dimenzióval rendelkező pénzügyi intézmények hatékony és egységes pénzügyi felügyeletének, valamint a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén; |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A Hatóság technikai standardokat dolgozhat ki az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban konkrétan meghatározott területeken. A Hatóság az előkészített standardokat benyújtja a Bizottsághoz jóváhagyásra. |
1. A Hatóság technikai standardokat dolgozhat ki az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, naprakésszé tételére vagy módosítására. A technikai standardok nem foglalhatnak magukban stratégiai döntéseket, és tartalmukat az alapjukat képező jogalkotási aktusok korlátozzák. |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság adott esetben nyilvános konzultációt folytat a technikai standardokról és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat. |
A Hatóság nyilvános konzultációt folytat a technikai standardok tervezetéről, valamint a standardok elfogadása előtt elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat. A Hatóság kikéri a foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport véleményét vagy tanácsát is. |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A Hatóság a technikai standardok tervezetét a Bizottság elé terjeszti jóváhagyásra, illetve ezzel egyidejűleg eljuttatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Bizottság a javasolt standardok kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz azok jóváhagyásáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. Ha a Közösség érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is jóváhagyhatja a standardokat. |
A Bizottság a javasolt technikai standardok kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz azok jóváhagyásáról, elutasításáról vagy módosításáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot határozatáról, megindokolva azt. |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ha a Bizottság nem hagyja jóvá a standardokat, vagy csak részben vagy módosításokkal hagyja jóvá, indokairól tájékoztatja a Hatóságot. |
törölve |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A Bizottság a standardokat rendeletek vagy határozatok útján fogadja el és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. |
2. A Bizottság a 7a–7d. cikknek megfelelően technikai standardokat fogad el rendeletek vagy határozatok formájában. |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 7 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7a. cikk |
|
|
A technikai standardok elfogadása átruházásának gyakorlata |
|
|
1. A technikai standardok 7. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában történő elfogadására vonatkozó hatásköröket határozatlan időre a Bizottságra ruházzák. |
|
|
2. A Bizottság a technikai standard elfogadását követően erről haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
|
3. A Bizottság technikai standardok elfogadására való feljogosítására a 7b.–7d. cikkben szereplő feltételek vonatkoznak. |
|
|
4. A Hatóság a 35. cikk (2) bekezdésében említett elnöki jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jóváhagyott technikai standardokról, valamint arról, hogy ezeket mely nemzeti hatóságok nem tartották be. |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 7 b cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7b. cikk |
|
|
A technikai standardok elfogadása átruházásának visszavonása |
|
|
1. Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 7. cikkben említett, technikai standardok elfogadására jogosító hatáskör-átruházást. |
|
|
2. Az az intézmény, amely a hatáskör-átruházás visszavonásának eldöntésére irányuló belső eljárást kezdett, a végső döntésének meghozatalát megelőzően ésszerű időn belül igyekszik értesíteni a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve azokat a technikai standardokat, amelyekre a visszavonás kiterjedhet, valamint a visszavonás lehetséges okait. |
|
|
3. A visszavonásról szóló határozat tartalmazza a visszavonás indoklását, és véget vet a határozatban megjelölt hatáskörök átruházásának. A határozat azonnal vagy a határozatban szereplő későbbi időpontban lép hatályba. Nem érinti a már hatályos technikai standardok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 7 c cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7c. cikk |
|
|
A technikai standardok kifogásolása |
|
|
1. Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő négy hónapon belül kifogást emelhet a technikai standarddal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbítható. |
|
|
2. Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a technikai standarddal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megjelölt időpontban hatályba lép. |
|
|
A fenti időszak lejárta előtt, valamint kivételes és megfelelően indokolt esetben az Európai Parlament és a Tanács tájékoztathatják a Bizottságot abbéli szándékukról, hogy nem emelnek kifogást a technikai standard ellen. Ilyen esetben a technikai standardot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megjelölt időpontban hatályba lép. |
|
|
3. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásol valamely technikai standardot, akkor az nem lép hatályba. A technikai standarddal szemben kifogást emelő intézmény megjelöli kifogásának indokait. |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 7 d cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7d. cikk |
|
|
A technikai standardok elutasítása vagy módosítása |
|
|
1. Amennyiben a Bizottság nem hagy jóvá vagy módosít egy technikai standardot, a Bizottság erről indokokkal alátámasztva tájékoztatja a Hatóságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
|
2. Az Európai Parlament vagy a Tanács egy hónapon belül meghívhatja egy eseti ülésre az illetékes biztost és a Hatóság elnökét, eltérő véleményeik előadására. |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A Hatóság nyilvános konzultációt folytat az iránymutatásokról és az ajánlásokról, valamint elemzi a potenciálisan kapcsolódó költségeket és hasznokat. A Hatóság kikéri a foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport véleményét vagy tanácsát is. |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A nemzeti felügyeleti hatóságok minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak. |
Egy iránymutatás vagy ajánlás kiadását követő két hónapon belül minden nemzeti felügyeleti hatóság eldönti, hogy meg kíván-e felelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. Ha az illetékes hatóság nem alkalmazza az iránymutatást vagy ajánlást, indokairól tájékoztatja a Hatóságot. A Hatóság közzéteszi ezeket az indokokat . |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A Hatóság a 32. cikk (6) bekezdésében említett tevékenységéről szóló jelentésében tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a kiadott iránymutatásokról és ajánlásokról, amelyben megjelöli, mely nemzeti hatóságok nem felelnek meg ezeknek, valamint vázolja, milyen módon kívánja biztosítani, hogy e hatóságok a jövőben kövessék ajánlásait és iránymutatásait. |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem alkalmazza az iránymutatásokat és az ajánlásokat, indokairól tájékoztatja a Hatóságot. |
törölve |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A Hatóság az e cikk (2), (3) és (6) bekezdésében meghatározott hatáskörökkel élhet, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem alkalmazza helyesen az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokat, különösen ha nem gondoskodik arról, hogy a pénzügyi intézmények teljesítsék az említett jogszabályokban meghatározott követelményeket. |
1. A Hatóság az e cikk (2), (3) és (6) bekezdésében meghatározott hatáskörökkel élhet, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem alkalmazza helyesen az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokat – többek között a 7. cikknek megfelelően megállapított technikai standardokat –, különösen ha nem gondoskodik arról, hogy a pénzügyi intézmények teljesítsék az említett jogszabályokban meghatározott követelményeket. |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A Hatóság egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság vagy a Bizottság kérésére, vagy saját kezdeményezésére és az érintett nemzeti felügyeleti hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja a közösségi jog feltételezett helytelen alkalmazását. |
2. A Hatóság egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság vagy a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-érdekképviseleti csoport kérésére, vagy saját kezdeményezésére és az érintett nemzeti felügyeleti hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja az uniós jog feltételezett helytelen alkalmazását. |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4. Ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a közösségi jognak a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, a Bizottság a Hatóságtól kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére határozatot hozhat, amelyben előírja a nemzeti felügyeleti hatóság számára, hogy hozza meg a közösségi jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. |
4. Ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg az uniós jognak a (3) bekezdés második albekezdésében meghatározott 10 munkanapon belül, a Hatóság határozatot hoz, amelyben előírja a nemzeti felügyeleti hatóság számára, hogy hozza meg az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. |
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Bizottság ezt a határozatot az ajánlás elfogadását követően legkésőbb három hónappal meghozza. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. |
A Hatóság ezt a határozatot az ajánlás elfogadását követően legkésőbb egy hónappal meghozza. |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Bizottság biztosítja, hogy a határozat címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartsák. |
A Hatóság biztosítja, hogy a határozat címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartsák. |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés – 4 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Hatóság és a nemzeti felügyeleti hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak. |
A nemzeti felügyeleti hatóságok minden szükséges információt a Hatóság rendelkezésére bocsátanak. |
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5. A nemzeti felügyeleti hatóság a (4) bekezdésben említett határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a bizottsági határozat végrehajtása érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
5. A nemzeti felügyeleti hatóság a (4) bekezdésben említett határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a hatósági határozat végrehajtása érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről. |
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
6. A Szerződés 226. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg az e cikk (4) bekezdésében említett határozatnak az abban meghatározott időtartamon belül, és ha a piaci verseny egyenlő feltételeinek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság kellő időben orvosolja a megfelelés hiányát, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok vonatkozó előírásai a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja a közösségi jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
6. A Szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg az e cikk (4) bekezdésében említett határozatnak az abban meghatározott időtartamon belül, és ha a piaci verseny egyenlő feltételeinek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság kellő időben orvosolja a megfelelés hiányát, a Hatóság – az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályoknak megfelelően – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hoz, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján hozott határozattal. |
A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Hatóság által a (4) bekezdés alapján hozott határozattal. |
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 7 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7a. A 32. cikk (6) bekezdésében említett jelentésben a Hatóság megnevezi, mely nemzeti hatóságok és pénzügyi intézmények nem felelnek meg a (4) és (6) bekezdésében említett határozatoknak. |
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. Káros fejlemények esetén, amelyek komolyan veszélyeztetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását a Közösségben, a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy a Hatóság kérése nyomán –, a Tanács vagy az ESRB a Hatóságnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja e rendelet alkalmazásában a vészhelyzet fennállását. |
1. Káros fejlemények esetén, amelyek komolyan veszélyeztetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását az Unióban, az ESRB – saját kezdeményezésére vagy a Hatóság, a Tanács, az Európai Parlament vagy a Bizottság kérése nyomán – figyelmeztetést tehet közzé, amelyben bejelenti a vészhelyzet fennállását, hogy lehetővé tegye a Hatóság számára a (3) bekezdésben említett egyedi határozatok további követelmények nélküli elfogadását. |
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
1a. Az ESRB a figyelmeztetés közzétételét követően arról haladéktalanul értesíti egyidejűleg az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Hatóságot. |
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. Ha a Bizottság az (1) bekezdés szerinti határozatot fogadott el, a Hatóság egyedi határozatokat hozhat, amelyben előírja a nemzeti felügyeleti hatóságok számára, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokkal összhangban hozzák meg a szükséges intézkedéseket a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását esetleg veszélyeztető kockázatok kezelése céljából, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és a nemzeti felügyeleti hatóságok teljesítik az adott jogszabályokban meghatározott előírásokat. |
2. Ha az (1) bekezdés szerint bejelentik a vészhelyzet fennállását, a Hatóság annak biztosításához szükséges egyedi határozatokat hoz, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokkal összhangban hozzák meg a szükséges intézkedéseket a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását esetleg veszélyeztető kockázatok kezelése céljából, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és a nemzeti felügyeleti hatóságok teljesítik az adott jogszabályokban meghatározott előírásokat. |
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3. A Szerződés 226. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a hatóság (2) bekezdésben említett határozatának az abban meghatározott időtartamon belül, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban meghatározott vonatkozó előírások a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az említett jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
3. A Szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha a nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a hatóság (2) bekezdésben említett határozatának az abban meghatározott időtartamon belül, a Hatóság – az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban meghatározott vonatkozó előírásoknak megfelelően – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hoz, amelyben előírja az említett jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
4a. Az ESRB saját kezdeményezésére, illetve a Hatóság, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatot. |
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 b bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
4b. A 32. cikk (6) bekezdésében említett jelentésbe a Hatóság belefoglalja a (3) és (4) bekezdés szerinti nemzeti hatóságokhoz és pénzügyi intézményekhez címzett egyedi határozatokat. |
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A 9. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely nemzeti felügyeleti hatóság nem ért egyet egy másik nemzeti felügyeleti hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy a tétlenségével olyan területen, ahol az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok együttműködést, koordinációt vagy közös döntéshozatalt írnak elő egynél több tagállam nemzeti felügyeleti hatóságai számára, a Hatóság egy vagy több érintett nemzeti felügyeleti hatóság kérésére a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban segítheti a nemzeti felügyeleti hatóságokat a megállapodás elérésében. |
1. A 9. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely nemzeti felügyeleti hatóság nem ért egyet egy másik nemzeti felügyeleti hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy a tétlenségével olyan területen, ahol az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok együttműködést, koordinációt vagy közös döntéshozatalt írnak elő egynél több tagállam nemzeti felügyeleti hatóságai számára, a Hatóság saját kezdeményezésére vagy egy vagy több érintett nemzeti felügyeleti hatóság kérésére a (2) és (4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban vezető szerepet vállal abban, hogy segítse a nemzeti felügyeleti hatóságokat a megállapodás elérésében. |
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban meghatározott vonatkozó időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti egyeztetés határidejét. |
2. A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban meghatározott vonatkozó időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti egyeztetés határidejét. Ebben a szakaszban a Hatóság közvetítői szerepet tölt be. |
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3. Ha az egyeztető szakasz végén a nemzeti felügyeleti hatóságok nem jutottak megállapodásra, a Hatóság határozatot hozhat, amelyben felszólítja őket konkrét intézkedések meghozatalára vagy valamely cselekvés mellőzésére az ügy rendezése érdekében, a közösségi joggal összhangban. |
3. Ha az egyeztető szakasz végén a nemzeti felügyeleti hatóságok nem jutottak megállapodásra, a Hatóság a 29. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően határozatot hoz a vita rendezéséről és az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok számára kötelező érvénnyel felszólítja őket konkrét intézkedések meghozatalára, az uniós joggal összhangban. |
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4. A Szerződés 226. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény teljesítse az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó előírásokat, a Hatóság a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja a közösségi jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
4. A Szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely nemzeti felügyeleti hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény teljesítse az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó előírásokat, a Hatóság a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hoz, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését. |
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
4a. A (4) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók a nemzeti felügyeleti hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. |
|
|
A (3) vagy a (4) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban a nemzeti felügyeleti hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal. |
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 4 b bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
4b. A 32. cikk (6) bekezdésében említett jelentésben a Hatóság rögzíti a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbséget, a létrejött megállapodásokat és azokat a határozatokat, amelyeket az ilyen nézetkülönbségek rendezésének elősegítésére fogadtak el. |
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 11 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
11a. cikk |
|
|
A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek ágazatokat átfogó rendezése |
|
|
A vegyes bizottság a 11. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a 42. cikk szerint tevékenykedő nemzeti felügyeleti hatóságok között keletkezett lehetséges nézetkülönbségeket rendezi. |
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A Hatóság hozzájárul a felügyeleti kollégiumok hatékony és következetes működésének ösztönzéséhez, és a közösségi jogszabályok minden kollégiumot átfogóan egységes alkalmazásának elősegítéséhez. |
1. A Hatóság hozzájárul a felügyeleti kollégiumok hatékony, eredményes és következetes működésének ösztönzéséhez és nyomon követéséhez, valamint előmozdítja az európai uniós jogszabályok minden kollégiumot átfogó, egységes alkalmazását. |
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A Hatóság megfigyelőként részt vesz a felügyeleti kollégiumokban, amikor szükségesnek ítéli. A részvétel céljából a vonatkozó jogszabályok értelmében „nemzeti felügyeleti hatóságnak” kell tekintetni, és kérésére minden olyan lényeges információt meg kell részére adni, amelyet a kollégium bármely tagja megkap. |
2. A Hatóság részt vesz a felügyeleti kollégiumokban, amikor szükségesnek ítéli. A részvétel céljából a vonatkozó jogszabályok értelmében „nemzeti felügyeleti hatóságnak” kell tekintetni, és kérésére minden olyan lényeges információt meg kell részére adni, amelyet a kollégium bármely tagja megkap. |
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
3a. A Hatóság a 7. és 8. cikk alapján elfogadott technikai standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki a felügyeletek működésének és a felügyeletei kollégiumok által elfogadott legjobb gyakorlatok harmonizálása érdekében. |
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 b bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
3b. A kötelező erejű közvetítői szerep a 11. cikkben foglalt eljárás szerint lehetővé teszi az új hatóságok számára a nemzeti felügyeletek közötti viták rendezését. Amennyiben egy határokon átnyúló tevékenységet folytató intézmény felügyelői nem tudnak egymás között egyezségre jutni, célszerű feljogosítani a Hatóságot arra, hogy az adott intézményre közvetlenül alkalmazható felügyeleti határozatokat hozhasson. |
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 12 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
12a. cikk |
|
|
Az uniós dimenzióval rendelkező pénzügyi intézmények felügyelete |
|
|
1. A nemzeti hatóságok – közvetítőként fellépve és a Hatóság utasításait követve – prudenciális felügyeletet gyakorolnak az uniós dimenzióval rendelkező pénzügyi intézmények felett annak garantálása érdekében, hogy Unió-szerte azonos felügyeleti szabályok kerüljenek alkalmazásra. |
|
|
2. A Hatóság benyújtja a Bizottságnak a felügyeleti szabályzat tervezetét, és ezzel egy időben megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is. A Bizottság a 7. vagy 8. cikkben foglalt eljárás szerint jóváhagyja a felügyeleti szabályzat tervezetét. |
|
|
3. A felügyelőtanácsnak a 29. cikk (1) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően hozott határozata megállapítja az uniós dimenzióval rendelkező főbb biztosító intézményeket. Az ilyen pénzügyi intézmények azonosításának kritériumai figyelembe veszik a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Fizetések Bankja által felállított kritériumokat. |
|
|
4. A Hatóság a jelentős biztosító intézmények vonatkozásában az Európai Rendszerkockázati Testülettel együttműködésben információs sablont dolgoz ki rendszerkockázati kezelésük biztosítására. |
|
|
5. Az uniós dimenzióval rendelkező biztosító intézmények társfelelősségének biztosítása, az uniós kötvénytulajdonosok és kedvezményezettek érdekeinek védelme, valamint a rendszerszerű pénzügyi válság miatt az adófizetőkre háruló költségek csökkentése érdekében létre kell hozni az Európai Biztosítási Garanciarendszert (a továbbiakban: a Rendszert). A Rendszer abban is szerepet kap, hogy segítse az uniós pénzügyi intézményeket nehézségeik leküzdésében, amikor az ilyen nehézségek veszélyeztethetik az Unió egységes pénzügyi piacának pénzügyi stabilitását. A Rendszert ezen pénzügyi intézmények költségvetéséből származó hozzájárulásokból finanszírozzák. A befizetett hozzájárulások a nemzeti biztosítási garanciarendszerekbe fizetett hasonló jellegű hozzájárulásokat helyettesítik. |
|
|
6. Amennyiben a biztosítói hozzájárulásokból összegyűlt források a válság megoldásához nem elégségesek, a Rendszer forrásait a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátás révén lehet növelni. Kivételes helyzetekben a tagállamok – garanciák révén és a vállalt kockázatot megfelelően tükröző díj fejében – a Rendszer számára megkönnyíthetik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátást. E garanciákat a tagállamok a (7) bekezdésben megállapított kritériumokkal összhangban közösen vállalják. |
|
|
7. Szélsőséges és kivételes körülmények, illetve rendszerszintű válság esetén, ha egy vagy több intézmény csődbe megy, és a rendelkezésre álló források nem elegendőek, ezzel a teherrel a hatályban lévő, módosított egyetértési megállapodásban foglalt elvek szerint az érintett tagállamoknak kell megbirkózniuk. |
|
|
8. Az uniós pénzügyi intézmények Rendszerben való tagsága a meglévő nemzeti biztosítási garanciarendszerekben történő tagságuk helyébe lép. A Rendszert egy, a Hatóság által ötéves időtartamra kinevezett tanács igazgatja. A tanács tagjait a nemzeti hatóságok munkatársai közül választják. A Rendszer egy tanácsadó testületet is létrehoz, amelyet a Rendszerben részt vevő biztosító intézmények alkotnak. |
Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
3a. A Hatóság átruházza a tagállami hatóságokra a 12a. cikkben említett, uniós dimenzióval rendelkező pénzügyi intézmények prudenciális felügyeletének felügyeletével járó feladatokat és felelősségi köröket. |
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – -1 bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Az Európai Uniót valamennyi, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabály hatálya alá tartozó intézmény szabályozásával és felügyeletével kapcsolatos nemzetközi fórumon a Hatóság képviseli. |
Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A közösségi intézmények hatásköreinek sérelme nélkül, a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki harmadik országok felügyeleti hatóságaival. Igazgatási megállapodásokat köthet nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatásával. |
A Hatóság kapcsolatokat alakít ki harmadik országok felügyeleti hatóságaival. Igazgatási megállapodásokat köthet nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatásával. |
Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A Hatóság szorosan együttműködik az ESRB-vel. Rendszeresen ellátja az ESRB-t a feladatai teljesítéséhez szükséges naprakész információkkal. Minden nem összefoglaló vagy összegzett formában lévő, az ESRB feladatai teljesítéséhez szükséges adatot indokolt kérésre haladéktalanul az ESRB rendelkezésére kell bocsátani, a(z) …./…/EK [ESRB] rendelet [15]. cikkében meghatározottak szerint. |
2. A Hatóság szorosan együttműködik az ESRB-vel. Rendszeresen ellátja az ESRB-t a feladatai teljesítéséhez szükséges naprakész információkkal. Minden nem összefoglaló vagy összegzett formában lévő, az ESRB feladatai teljesítéséhez szükséges adatot indokolt kérésre haladéktalanul az ESRB rendelkezésére kell bocsátani, a(z) …./…/EK [ESRB] rendelet [15]. cikkében meghatározottak szerint. A Hatóság megfelelő protokollt dolgoz ki az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bizalmas információk közzétételére. |
Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A Hatóság biztosítja, hogy a 10. vagy 11. cikk alapján elfogadott határozatok semmilyen módon nem érintik a tagállamok költségvetési felelősségét. |
1. A Hatóság biztosítja, hogy a 10. vagy 11. cikk alapján elfogadott határozatok közvetlenül nem érintik jelentősen a tagállamok költségvetési felelősségét. |
Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállam az értesítésében indokolja és egyértelműen bemutatja, hogy a határozat hogyan gyakorol hatást költségvetési felelősségére. |
A tagállam az értesítésében indokolja, hogy a határozat miért, és – hatásvizsgálat segítségével bemutatja, hogy – mennyire gyakorol hatást költségvetési felelősségére. |
Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A felügyelőtanács az elnököt – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett tapasztalata alapján – nyílt kiválasztási eljárást követően nevezi ki. |
2. A felügyelőtanács az elnököt – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett tapasztalata alapján a Bizottság által szervezett és irányított nyílt kiválasztási eljárást követően nevezi ki. |
Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A Bizottság a három kiválasztott jelölt nevét az Európai Parlament elé terjeszti. A jelentkezők meghallgatása után az Európai Parlament egyiküket kiválasztja. Az így kiválasztott jelöltet a felügyelőtanács nevezi ki. |
Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 2 bekezdés – 1 b albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Amennyiben az Európai Parlament úgy találja, hogy a kiválasztott jelöltek közül egyik sem felel meg az első albekezdésben szereplő előírásoknak, a nyílt kiválasztási eljárás újrakezdődik. |
Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Kinevezése előtt a felügyelőtanács által kiválasztott jelölt személyét az Európai Parlamentnek meg kell erősítenie. |
törölve |
Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. Az Európai Parlament az elnököt vagy az alelnököt – függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – felkérheti arra, hogy rendszeresen tegyen nyilatkozatot illetékes bizottsága előtt és válaszolja meg a bizottsági tagok által feltett kérdéseket. |
1. Az elnök legalább negyedévente nyilatkozatot tesz az Európai Parlament előtt és válaszol a képviselők által feltett bármilyen kérdésre. |
Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. Az Európai Parlament felkérheti az elnököt arra is, hogy feladatai ellátásáról nyújtson be jelentést. |
2. Az elnök kérésre, és az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal, jelentést nyújt be feladatai ellátásáról az Európai Parlamentnek. |
Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 36 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A felügyelőtanács az ügyvezető igazgatót – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos tudása, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett tapasztalata és vezetői tapasztalata alapján – nyílt kiválasztási eljárást követően nevezi ki. |
2. A felügyelőtanács az ügyvezető igazgatót – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos tudása, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett tapasztalata és vezetői tapasztalata alapján, a Bizottság által szervezett és lebonyolított nyílt kiválasztási eljárást és az Európai Parlament jóváhagyását követően nevezi ki. |
Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 39 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
39. cikk |
törölve |
|
Összetétel |
|
|
1. A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS), amely a felügyeletek hálózataként működik. |
|
|
2. Az ESFS a következőket foglalja magában: |
|
|
a) a tagállamok hatóságai e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, a(z) …/…/EK [EBA] rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a(z) …/…/EK [ESMA] rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint; |
|
|
b) a Hatóság; |
|
|
c) a(z) …/…/EK [EBA] rendelet 1. cikkében létrehozott Európai Bankfelügyeleti Hatóság; |
|
|
d) a(z) …/…/EK [ESMA] rendelet 1. cikkében létrehozott Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság; |
|
|
e) a 40. cikkel létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága; |
|
|
f) a 7., 9. és 10. cikkben említett feladatok végrehajtása céljából a Bizottság. |
|
|
3. A Hatóság a 40. cikkel létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében rendszeresen és szorosan együttműködik az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal, biztosítja a munka ágazatközi következetességét és a pénzügyi konglomerátumok felügyelete, valamint más, ágazatközi kérdések terén közös álláspontot alakít ki. |
|
Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat IV fejezet – 2 szakasz – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
AZ EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁGOK VEGYES BIZOTTSÁGA |
VEGYES BIZOTTSÁG |
Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 40 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A vegyes bizottság olyan fórum, amelynek keretében a Hatóság rendszeresen és szorosan együttműködik az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal és biztosítja az ágazatközi következetességet. |
2. A vegyes bizottság olyan fórum, amelynek keretében a Hatóság rendszeresen és szorosan együttműködik az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal és biztosítja az ágazatközi következetességet és kölcsönös tanulást, különös tekintettel az alábbiakra: |
|
|
– pénzügyi konglomerátumok; |
|
|
– könyvvitel és könyvvizsgálat; |
|
|
– mikroprudenciális elemzések a pénzügyi stabilitás érdekében; |
|
|
– kisbefektetői termékek; |
|
|
– pénzmosás elleni intézkedések; és |
|
|
– információcsere az Európai Rendszerkockázati Testülettel és kapcsolatok kialakítása az Európai Rendszerkockázati Testület és az európai felügyeleti hatóságok között. |
Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 40 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3. A Hatóság megfelelő erőforrásokkal járul hozzá az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának adminisztratív támogatásához. Ez magában foglalja a személyi, igazgatási, infrastrukturális és működési költségeket. |
3. A vegyes bizottság állandó titkársággal rendelkezik, személyzetét pedig a három európai felügyeleti hatóság kiküldött munkatársai képezik. A Hatóság méltányos arányban hozzájárul az igazgatási, infrastrukturális és működési költségek fedezéséhez. |
Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 40 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
3a. Kizárólag a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerébe tartozó felügyeleti hatóságoknak van joguk az Unióban működő pénzintézetek tevékenységének felügyeletére. |
Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 40 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
40a. cikk |
|
|
Felügyelet |
|
|
Amennyiben egy határokon átnyúló tevékenységet folytató jelentős pénzügyi intézmény több ágazati területen érintett, a vegyes bizottság eldönti, hogy melyik felügyeleti hatóság járjon el fő illetékes hatóságként és/vagy hozzon kötelező érvényű határozatokat az európai felügyeleti hatóságok közötti problémák megoldására. |
Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 55 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. Szerződésen kívüli felelősség alapján a Hatóság – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Közösségek Bíróságának joghatósága alá tartoznak. |
1. Szerződésen kívüli felelősség alapján a Hatóság – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során indokolatlanul okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Közösségek Bíróságának joghatósága alá tartoznak. |
Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 66 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
1a. A Bizottság jelentése többek között az alábbiak értékelését tartalmazza: a nemzeti hatóságok szokásos felügyeleti gyakorlatai közötti összhang mértéke; a felügyeleti kollégiumok működése; a határokon átnyúló tevékenységet végző (különösen az uniós dimenzióval rendelkező) intézmények felügyeleti mechanizmusa; a 23. cikk működése a biztosítékok és a szabályozók vonatkozásában; a felügyeletek összehangolása az uniós válságkezelés és -megoldás területén, valamint annak kérdésében, hogy a prudenciális tevékenységeket és az üzletmenetet együtt kell-e végezni vagy el kell választani. Javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne továbbfejleszteni a Hatóság és az ESFS szerepét annak érdekében, hogy integrált európai felügyeleti architektúra jöjjön létre. |
ELJÁRÁS
|
Cím |
Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2009)0502 – C7-0168/2009 – 2009/0143(COD) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
ECON |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFCO 7.10.2009 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Íñigo Méndez de Vigo 24.11.2009 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
25.1.2010 |
6.4.2010 |
|
|
||||
|
Az elfogadás dátuma |
7.4.2010 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
19 0 1 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Carlo Casini, Andrew Duff, Ashley Fox, Matthias Groote, Roberto Gualtieri, Gerald Häfner, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, David Martin, Jaime Mayor Oreja, Morten Messerschmidt, Paulo Rangel, Algirdas Saudargas, György Schöpflin, Guy Verhofstadt |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jean-Luc Dehaene, Enrique Guerrero Salom, Anneli Jäätteenmäki, Íñigo Méndez de Vigo, Tadeusz Zwiefka |
|||||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2009)0502 – C7-0168/2009 – 2009/0143(COD) |
|||||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
23.9.2009 |
|||||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ECON 7.10.2009 |
|||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 7.10.2009 |
EMPL 7.10.2009 |
JURI 7.10.2009 |
AFCO 7.10.2009 |
||||
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
EMPL 22.10.2009 |
|
|
|
||||
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Peter Skinner 20.10.2009 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
23.11.2009 |
23.2.2010 |
23.3.2010 |
27.4.2010 |
||||
|
Az elfogadás dátuma |
10.5.2010 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
29 0 5 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Burkhard Balz, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Pascal Canfin, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Vicky Ford, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Othmar Karas, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Astrid Lulling, Arlene McCarthy, Sławomir Witold Nitras, Ivari Padar, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Ramon Tremosa i Balcells |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Pervenche Berès, Carl Haglund, Syed Kamall, Philippe Lamberts, Catherine Stihler, Pablo Zalba Bidegain |
|||||||
|
Benyújtás dátuma |
26.5.2010 |
|||||||