JELENTÉS a Petíciós Bizottság 2009-es év során folytatott tanácskozásairól

7.6.2010 - (2009/2139(INI))

Petíciós Bizottság
Előadó: Carlos José Iturgaiz Angulo


Eljárás : 2009/2139(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0186/2010
Előterjesztett szövegek :
A7-0186/2010
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Petíciós Bizottság 2009-es év során folytatott tanácskozásairól

(2009/2139(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásairól szóló korábbi állásfoglalásaira,

–    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. és 227. cikkére,

–    tekintettel az EK-Szerződés 10. és 11. cikkére,

–    tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 202. cikkének (8) bekezdésére,

–    tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A7‑0186/2010),

A.  mivel a Petíciós Bizottság 2009-es tevékenységét a hatodik és a hetedik parlamenti ciklus közötti átmenet jellemezte, és a bizottság tagsága jelentős mértékben megváltozott: kétharmaduk első alkalommal vesz részt a bizottságban,

B.   mivel 2009-ben lejárt az európai ombudsman hivatali ideje és a Petíciós Bizottság közvetlenül részt vett az európai ombudsmani posztra pályázó jelöltek meghallgatásában,

C.  mivel a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén hatályba lépett, megteremtve ezzel az uniós polgárok döntéshozatali folyamatokban való fokozottabb részvételéhez szükséges előfeltételeket, a legitimitás és az elszámoltathatóság megerősítésére irányuló erőfeszítések keretében,

D.  mivel a Parlament az EU polgárait közvetlenül képviseli, és a Szerződésben is rögzített petíciós jog olyan eszközt biztosít számukra, amely segítségével képviselőikhez fordulhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy jogaikat megsértették,

E.   mivel az európai jogszabályok érvényesítése közvetlenül kihat a polgárokra, akik a legjobb helyzetben vannak annak hatékonysága és gyengeségei megállapítására és a még fennmaradó hiányosságok jelzésére, amelyeket az uniós célkitűzések teljesítésének biztosítása érdekében pótolni kell,

F.   szem előtt tartva, hogy az európai polgárok – egyénileg és együttesen – az európai jog megsértése esetén a Parlamenthez fordulnak jogorvoslatért,

G.  mivel Petíciós Bizottságán keresztül a Parlament köteles az ilyen aggodalmakat kivizsgálni és minden tőle telhetőt megtenni, hogy az ilyen jogsértések megszűnjenek; mivel azért, hogy a polgároknak a legmegfelelőbb és leggyorsabb jogorvoslatot tudja nyújtani, a Petíciós Bizottság folytatta a Bizottsággal, egyéb parlamenti bizottságokkal, európai szervekkel, ügynökségekkel és hálózatokkal és a tagállamokkal való együttműködés megerősítését,

H.  mivel a Parlamenthez beérkezett petíciók száma 2009-ben valamivel magasabb volt, mint 2008-ban (1924, illetve 1849 petíció) és bebizonyosodott a tendencia, mely szerint egyre több petíciót nyújtanak be elektronikus úton (2009-ben a petíciók hozzávetőleg 65%-át adták be így, míg ez az arány 2008-ban 60% volt),

I.    mivel a 2009-ben beérkezett elfogadhatatlan petíciók száma jelzi, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a polgárok jobb tájékoztatására az Unió hatásköreivel és az intézményei szerepével kapcsolatban,

J.    mivel számos esetben a polgárok a tagállamokon belüli illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok által hozott határozatok miatt intéznek petíciót a Parlamenthez, és mivel a polgároknak olyan mechanizmusokra van szükségük, amelyeken keresztül számon kérhetik a nemzeti hatóságokon mind az európai jogalkotási folyamatból, mind pedig a jogszabályok betartatásának folyamatából kivett részüket,

K.  mivel a polgárokban különösen azt kell tudatosítani, hogy – az európai ombudsman által a Bizottság elleni 822/2009/BU sz. panaszbeadvány 2009. decemberi lezáró határozatában elismertek szerint– a nemzeti bírósági eljárások az európai jogszabályok tagállami végrehajtásának folyamatába tartoznak, és a Petíciós Bizottság nem foglalkozhat nemzeti bírósági eljárások alá tartozó ügyekkel, illetve nem vizsgálhatja felül az ilyen eljárások kimenetelét,

L.   mivel a Parlament különösen akkor van nehéz helyzetben, amikor azzal kapcsolatban nyújtanak be hozzá petíciót, hogy a nemzeti bíróság az EUMSZ 267. cikkét megsértve nem kért előzetes ítélkezést a Bíróságtól, különösen, ha a Bizottság nem használja fel a 258. cikkből fakadó hatáskörét, hogy a kérdéses tagállam ellen eljárást indítson,

M.  mivel a petíciós folyamat – munkamódszerein keresztül és azáltal, hogy a petíciós jog a Szerződés rendelkezései szerint minden uniós polgárt és lakost megillet – eltér a polgárok számára EU-s szinten rendelkezésre álló jogorvoslattól, pl. a panaszok az európai ombudsmanhoz vagy a Bizottsághoz történő benyújtásától,

N.  mivel a polgároknak joguk van a gyors és megoldásorientált jogorvoslathoz és az összes európai intézmény magas szintű átláthatóságához és egyértelműségéhez, és mivel a Parlament több ízben kérte a Bizottságot, hogy a Szerződés őreként rá ruházott előjogokkal lépjen fel az európai jogszabályoknak a petíció benyújtói által feltárt megsértései ellen, különösen akkor, ha az EU-jogszabályok nemzeti szintű átültetése a jogszabályok megsértését eredményezi,

O.  mivel számos petíció továbbra is a belső piacra és a környezetre vonatkozó európai jogszabályok átültetése és végrehajtása kapcsán vet fel aggodalmakat, és figyelembe véve a Petíciós Bizottság korábbi, Bizottsághoz intézett felhívásait, hogy e területeken biztosítsa a végrehajtások ellenőrzésének fokozását és nagyobb hatékonyságát,

P.   mivel – ugyan a Bizottság csak akkor tudja maradéktalanul ellenőrizni az uniós jog betartását, amikor a nemzeti hatóságok meghozták végső határozatukat – különösen környezeti ügyekben és az összes olyan ügyben, amelyben az időtényező nagy szerepet játszik, hogy már korai szakaszban ellenőrizzék, hogy a helyi, regionális és nemzeti hatóságok megfelelően alkalmazzák-e az uniós jog értelmében vonatkozó összes eljárási követelményt, szükség esetén pedig részletes tanulmányokat végezzenek a hatályos jogszabályok alkalmazásáról és hatásáról, hogy minden szükséges információ rendelkezésre álljon,

Q.  szem előtt tartva a biodiverzitást sújtó további helyrehozhatatlan károk megelőzésének – különösen a Natura 2000-ben kijelölt területeken belüli – fontosságát, valamint az élőhelyekről szóló irányelv (92/43/EGK) és a madarakról szóló irányelv (79/409/EGK) értelmében a tagállamok elköteleződését a különleges természetvédelmi területek megóvásának biztosítása mellett,

R.   mivel a petíciók kiemelik az európai jogszabályoknak az EU-s polgárok mindennapjaira gyakorolt hatását, elismerve, hogy minden szükséges lépést meg kell tenni a polgárok uniós jogainak megerősítése terén elért előrehaladás megszilárdítása érdekében,

S.   mivel a tevékenységéről szóló korábbi jelentésében és a közösségi jog alkalmazásának nyomon követésére vonatkozó éves bizottsági jelentéséről szóló véleményében a Petíciós Bizottság kérte, hogy rendszeresen tájékoztassák olyan ügyekben folyó jogsértési eljárások különböző fázisairól, amelyekkel petíciók is foglalkoznak,

T.   szem előtt tartva, hogy a tagállamok tartóznak elsődleges felelősséggel az európai jogszabályok helyes átültetéséért és végrehajtásáért, valamint elismerve, hogy 2009-ben több tagállam egyre nagyobb mértékben vett részt a Petíciós Bizottság tevékenységében,

1.   üdvözli az új parlamenti ciklusba történő gördülékeny átmenetet és megjegyzi, hogy a többi parlamenti bizottságtól eltérően a Petíciós Bizottság aktáinak számottevő része átkerült az új parlamenti ciklusba, tekintve, hogy a petíciók jelentős részének vizsgálatát még nem zárták le;

2.   üdvözli a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését és bízik abban, hogy a Parlamentet szorosan be fogják vonni az új polgári kezdeményezés kialakításába, azért, hogy az új eszköz maradéktalanul betöltse célját és biztosítsa az EU döntéshozatali folyamatának átláthatóságát és elszámoltathatóságát, lehetővé téve a polgárok számára az uniós jog javításának vagy kiegészítésének javasolását;

3.   üdvözli az európai polgári kezdeményezésről szóló zöld könyvet[1], amelyet az elmélet gyakorlatba ültetésének első lépcsőjeként a Bizottság 2009 végén tett közzé;

4.   rámutat, hogy a Parlamenthez több mint egymillió aláírással ellátott kampányjellegű petíciókat is benyújtottak, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a polgárokat teljesen felvilágosítsák az ilyen jellegű petíciók és a polgári kezdeményezés közötti különbségekről;

5.   emlékeztet a polgári kezdeményezésről szóló állásfoglalására[2], amelyet a Petíciós Bizottság véleményezett; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó végrehajtási intézkedéseket, amelyek világosan meghatározzák a vizsgálati és a döntéshozatali folyamatokban részt vevő intézmények szerepét és kötelezettségeit;

6.   üdvözli az Alapjogi Chartának a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével jogilag kötelező érvényre emelkedését és hangsúlyozza a Charta jelentőségét abban, hogy az alapvető jogok a polgárok számára világosabbá és láthatóbbá váljanak;

7.   úgy véli, hogy az Unió és tagállamai egyaránt kötelezettséggel tartoznak annak biztosításáért, hogy a Chartában szereplő alapvető jogokat maradéktalanul tiszteletben tartsák, és bízik abban, hogy a Charter elő fogja segíteni az uniós polgárság fogalmának kialakulását;

8.   bízik abban, hogy minden szükséges eljárási lépést meg fognak tenni annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való uniós csatlakozást érintő intézményi kérdések mihamarabb tisztázódjanak, és megjegyzi, hogy a Petíciós Bizottság részt kíván venni a Parlament erre irányuló munkájában;

9.   emlékeztet korábbi kérésére, hogy a Parlament és a Bizottság illetékes szolgálatai hajtsák végre az EU-polgárok számára hozzáférhető jogorvoslati eljárások teljes felülvizsgálatát, valamint hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytatódjanak a tárgyalások az Európai Parlament ás a Bizottság közötti felülvizsgált keretmegállapodásról, hogy teljes mértékben figyelembe lehessen venni az EU-polgárok megnövekedett jogait, különösen az európai polgári kezdeményezések tekintetében;

10. üdvözli a Bizottság azirányú lépéseit, hogy a polgárok uniós jogokra és a jogsértések esetén rendelkezésükre álló jogorvoslati eszközökre vonatkozó tájékoztatása érdekében egyszerűsítse a nyilvánosság számára segítséget nyújtó, meglévő szolgáltatások a vonatkozó honlapoknak (például a SOLVIT és az ECC-Net) a fő EU honlapon belül egy, Az EU polgárait megillető jogok alfejezet alá történő átcsoportosítása révén;

11. rámutat, hogy a Parlament ismételten felszólította a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan rendszert, amely világosan feltünteti a polgárok rendelkezésére álló különböző panasztételi mechanizmusokat és úgy véli, hogy további lépésekre van szükség ama végső cél érdekében, hogy Az EU polgárait megillető jogok honlap egy felhasználóbarát, egyablakos on-line rendszerré váljon; várakozással néz a 2008-as cselekvési terv[3] végrehajtásának 2010-re várható első értékelése felé;

12. emlékeztet arra, hogy az európai ombudsman 2008-as tevékenységéről szóló állásfoglalása arra bíztatja a nemrég újraválasztott ombudsmant, hogy folytassa az európai közigazgatás nyitottságának és elszámoltathatóságának fokozására és annak biztosítására irányuló tevékenységét, hogy a döntések meghozatala a lehető legnyitottabban és a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten történjen;

13. megerősíti eltökéltségét, hogy támogatja az ombudsmani hivatalt a munkájával kapcsolatos lakossági tudatosság felkeltését, valamint az európai intézményekben elkövetett hivatali visszásságok felfedését és az azokkal szembeni fellépést célzó erőfeszítéseiben; úgy véli, hogy az európai közigazgatás javítását célzó átfogó törekvésekben az ombudsman értékes információforrásnak számít;

14.  megjegyzi, hogy a 2009-ben beérkezett petíciók – amelyeknek több mint 40%-át elfogadhatatlanak nyilvánították – továbbra is a környezetre, az alapvető jogokra, az igazságszolgáltatásra és a belső piacra összpontosítanak; földrajzi szempontból a petíciók többsége az Unió egészét érintik – ezután Németországot, Spanyolországot, Olaszországot és Romániát –, ami jelzi, hogy a polgárok éber figyelemmel követik az Unió tevékenységét és a fellépését kérve hozzá fordulnak;

15.  elismeri a petícióírók és a Petíciós Bizottság munkájának az Unió környezetének védelmében betöltött jelentőségét; üdvözli a bizottság arra vonatkozó kezdeményezését, hogy rendeljenek egy tanulmányt az élőhelyek-irányelv alkalmazásáról a biodiverzitás nemzetközi évére készülvén, és hasznos eszköznek ítéli a biológiai sokféleséggel kapcsolatos jelenlegi uniós stratégia értékelését és egy új stratégia megfogalmazását;

16.  megállapítja, hogy egyre több petíció mutat rá a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárok által tapasztalt problémákra; e petíciók azzal foglalkoznak, hogy a befogadó tagállamokban túlságosan sokáig elhúzódik a harmadik országból származó családtagok tartózkodási engedélyeinek megadása, valamint nehézségeket okoz a szavazati jogok gyakorlása és a képesítések elismerése;

17. megismétli korábbi kérését, hogy a Bizottság terjesszen elő gyakorlatias javaslatokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fogyasztóvédelem kisvállalkozásokra történő kiterjesztése érdekében, ahogyan azt szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő reklámja elleni küzdelemről szóló állásfoglalásában[4] is kérte, tekintve, hogy továbbra érkeznek petíciók a Bizottsághoz a szakmai címjegyzékekkel kapcsolatos csalások áldozataitól;

18.  elismeri a Bizottságnak a Petíciós Bizottság tevékenységében játszott központi szerepét, amely a petíciók értékelésekor, az európai jogszabályok megsértésének megállapításakor és a jogorvoslat kezdeményezésekor továbbra is a Bizottság szakértelmére támaszkodik, és elismerését fejezi ki a Bizottság erőfeszítéseiért, amelyeket a Petíciós Bizottság által kért vizsgálatok teljes válaszidejének rövidítése érdekében tett, hogy a polgárok által bejelentett eseteket a lehető leghamarabb meg lehessen oldani;

19. arra biztatja a Bizottságot, hogy ha petíciók különleges védett területek lehetséges károsodását jelzik, már a korai szakaszban avatkozzék közbe azáltal, hogy emlékezteti az érintett nemzeti hatóságokat abbéli elkötelezettségükre, hogy biztosítják a 92/43/EK irányelv (élőhelyek) által Natura 2000-ként besorolt helyszínek integritását, ahol pedig szükséges, hozzon megelőző intézkedéseket az európai jogszabályoknak való megfelelés biztosítására;

20. üdvözli az újonnan megválasztott biztosokat – különösen az intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős biztost – és bízik abban, hogy a lehető legszorosabban és leghatékonyabban fognak együttműködni a Petíciós Bizottsággal és a polgárok és az európai intézmények közötti egyik legfontosabb kommu8nikációs csatornának tekintik;

21. sajnálkozik amiatt, hogy a Bizottság még nem reagált a Petíciós Bizottság többszöri kérésére, hogy hivatalos és rendszeres tájékoztatást adjon a lezáratlan petíciókkal kapcsolatos jogsértési eljárások előrehaladásáról; megjegyzi, hogy a jogsértési eljárásokra vonatkozó bizottsági határozatok havonta történő megjelentetése – a Szerződés 259. cikkével összhangban – az átláthatóság szempontjából dicséretes, ugyanakkor nem tekinthető megfelelő válasznak e kérésre;

22.  úgy véli, hogy a jogsértési eljárások és az azokat követő bizottsági sajtóközlemények kikeresése és az adott petícióhoz kapcsolása –különösen a horizontális jogsértési ügyekben – szükségtelenül pazarolná a Petíciós Bizottság idejét és forrásait, és kéri, hogy a Bizottság tájékoztassa a Petíciós Bizottságot minden releváns szabálysértési eljárásról;

23. megismétli azon meggyőződését, hogy az uniós polgároknak a Bizottság részéről egyforma átláthatósági szintet kell élvezniük akár hivatalos panaszt tesznek, akár a Parlamenthez intéznek petíciót, és újból felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy nagyobb elismerést kapjon a petíciós eljárás és az európai jogszabályok megsértésének felderítésében játszott szerepe, amelyek nyomán jogsértési eljárásokat kezdeményeztek;

24. emlékeztet arra, hogy a petíciók számos esetben világítanak rá az európai jogalkotás átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos problémákra, és elismeri, hogy a jogsértési eljárások megindítása – egy ilyen eljárás átlagos idejét tekintve – nem nyújt feltétlenül azonnali megoldást a polgárok problémáira;

25. üdvözli a Bizottság erőfeszítéseit az európai jogalkotás jobb végrehajtásának előmozdítása terén, valamint azon tagállamok pozitív hozzáállását, amelyek megteszik a szükséges intézkedéseket a jogsértéseknek a végrehajtási folyamat korai szakaszában történő orvoslása érdekében;

26. üdvözli a tagállamok növekvő szerepvállalását a Petíciós Bizottság tevékenységében és a képviselőik részvételét a bizottsági üléseken; úgy véli, hogy ezt az együttműködést tovább kell erősíteni, hiszen az európai jogszabályok végrehajtása – a nemzeti jogrendbe történő átültetésüket követően – elsősorban a nemzeti hatóságok felelőssége;

27.  hangsúlyozza, hogy a tagállamokkal való szorosabb együttműködés rendkívül fontos a Petíciós Bizottság munkája szempontjából; úgy véli, hogy ezt egyrészről a nemzeti parlamentekkel való együttműködés elmélyítésén keresztül lehetne elérni, különösen a Lisszaboni Szerződés keretében;

28.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legyenek készek egy átláthatóbb és kezdeményezőbb szerep vállalására az európai jogszabályok végrehajtásával és betartatásával kapcsolatos petíciókra adott válaszként;

29. úgy ítéli meg, hogy a Lisszaboni Szerződés fényében az EP Petíciós Bizottságának szorosabb munkakapcsolatokat kell kovácsolnia a tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek hasonló bizottságaival az európai ügyekkel kapcsolatos petíciók kölcsönös megértésének előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok a lehető legmegfelelőbb szinten a lehető leghamarabb választ kapjanak;

30. felhívja a figyelmet a Spanyolországban zajló kiterjedt urbanizáció hatásairól szóló állásfoglalása következtetésire és felszólítja a spanyol hatóságokat, hogy továbbra is biztosítsák az ez ügyben hozott intézkedéseik értékelését, ahogy ezt eddig is tették;

31. megjegyzi, hogy növekszik a petíciót benyújtók száma, akik olyan ügyekben fordulnak a Parlamenthez, amelyek kívül esnek az EU illetékességi körén, ilyen például a nyugdíjellátás összegének kiszámítása, a nemzeti bíróságok határozatainak végrehajtása és a nemzeti közigazgatás passzivitása; a Petíciós Bizottság minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy az ilyen panaszokat visszairányítsa az illetékes nemzeti hatóságokhoz;

32. úgy véli, hogy az internet elterjedt használatát mint a polgárokkal folytatott kommunikáció eszközét ösztönözni kell, ugyanakkor megoldást kell találni arra, hogy a Bizottságot ne lepjék el a nem petíciónak minősülő beadványok; úgy véli, hogy az egyik lehetséges megoldás a parlamenti regisztrációs folyamat felülvizsgálatában rejlik, és támogatja az illetékes személyzetet, hogy a kérdéses aktákat a Petíciós Bizottsághoz történő benyújtásuk helyett irányítsa a Polgárokkal Folytatott Levelezés Osztályához;

33. hangsúlyozza, hogy folytatni kell a petíciók kezelésének átláthatóbbá tétele érdekében folyó munkát: belsőleg az „e-petíció” alkalmazás – amely lehetővé teszi, hogy a képviselők közvetlenül hozzáférhessenek a petíciós aktákhoz – folyamatos aktualizálásával, külsőleg pedig egy felhasználóbarát, interaktív petíciós honlap létrehozásával, amellyel a Parlament eredményesebben tudná elérni a polgárokat és világosabbá tenné számukra a Petíciós Bizottság szavazási eljárását és feladatait;

34.  támogatja egy olyan, többszakaszos interaktív petíciós mintákat biztosító honlap létrehozását, amely tájékoztatja a polgárokat a Parlament hatásköréről s arról, hogy milyen eredménnyel járhat a petíciók Parlamenthez történő benyújtása, és e honlapon fel lehet tüntetni az európai és nemzeti szintű jogorvoslati alternatívák hivatkozásait; az Unió különböző területeken betöltött felelősségi köreinek a lehető legrészletesebb leírását kéri az uniós és nemzeti kompetenciákat illető zavar elkerülése végett;

35. elismeri, hogy egy ilyen kezdeményezés megvalósítása költségekkel járna, ugyanakkor sürgeti az illetékes igazgatási szolgálatokat, hogy a Petíciós Bizottsággal együttműködve találják meg a legmegfelelőbb megoldást, hiszen egy ilyen internetes portál kiemelkedő jelentőségű lenne nemcsak a Parlament és az EU polgárai közötti kapcsolat javítása, hanem az elfogadhatatlan petíciók számának csökkentése szempontjából is;

36.  hangsúlyozza, hogy addig, amíg a források ügye nem rendeződik kielégítően, a jelenlegi weboldal azonnali javítására van szükség;

37. üdvözli az új eljárási szabályzat Parlament általi elfogadását és a petíciók kezelésére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát; bátorítja a Titkárság és képviselőcsoportok képviselőinek egy, a Petíciós Bizottság szabályaira és belső eljárásaira vonatkozó, felülvizsgált képviselői útmutató elkészítésére irányuló munkáját, hiszen egy ilyen dokumentum nemcsak a képviselők munkáját segítené, de egyben a petíciós folyamat átláthatóságát is tovább növelné;

38. újfent megerősíti felhívását az illetékes igazgatási osztályok felé, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket egy elektronikus nyilvántartás létrehozása érdekében, amelyen keresztül az eljárási szabályzat 202. cikkének megfelelően a polgárok támogathatnak vagy ellenezhetnek egy petíciót;

39. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak és a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak, petíciós bizottságaiknak és nemzeti ombudsmanjaiknak vagy hasonló illetékes szerveiknek.

  • [1]  (COM (2009) 622 végleges), 2009.11.11.
  • [2]  Az Európai Parlament 2009. május 7-i állásfoglalása, a Bizottsághoz intézett arra vonatkozó felkéréssel, hogy nyújtson be a polgári kezdeményezés megvalósításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot – P6_TA(2009)0389.
  • [3]  Az állampolgárok és a vállalkozások számára nyújtott, az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatások integrált megközelítésére irányuló cselekvési terv – a bizottsági szolgálatok munkadokumentuma SEC(2008)1882.
  • [4]  Az Európai Parlament 2006. december 14-i állásfoglalása a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő reklámja elleni küzdelemről, HL C 45E, 2002.2.23., 17-22. o

INDOKOLÁS

Bevezetés

Az éves jelentés legelején hangsúlyozni kell, hogy a 2009-es év nem szokványos, sőt, meglehetősen különleges év volt, amelyet az európai választások és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése dominált. Míg az utóbbi esemény a bizottság munkájára az elkövetkező években fogja inkább kifejteni hatását, az előbbi jelentősen kihatott a bizottság mindennapi tevékenységére.

A többi parlamenti bizottságtól eltérően a Petíciós Bizottságot az jellemzi, hogy munkaterve nem a Bizottság jogalkotási programjához, hanem a polgárokhoz igazodik, akik jogukat gyakorolva petíciót nyújtanak be az Európai Parlamenthez . A 2009-es évet a hatodik és a hetedik parlamenti ciklus közötti átmenet jellemezte; a bizottság új tagjainak meg kellett ismerkednie az ott folyó átfogó munkával. Annak ellenére, hogy a jogalkotási ciklus végén jelentős mértékben felgöngyölítették a petíciókat, számos akta átkerült az új parlamenti ciklusba, így a képviselőknek rövid időn belül kellett megismerkedniük a petíciókkal, hiszen az új petíciók szünet nélkül érkeztek. Megjegyzendő, hogy ez a folyamat viszonylag gördülékenyen zajlott, s a korábbi és a jelenlegi bizottság egyaránt minden tőle telhetőt megtett annak biztosításáért, hogy a petíció benyújtóit a legkevésbé érezzék meg ezt az átmeneti folyamatot. Mindazonáltal a bizottság munkájának egyéb vonatkozásait – például a tényfeltáró látogatásokat – el kellett halasztani a 2010-es évre.

Ennek alapján a 2009-es jelentés célja, hogy átfogó képet nyújtson a bizottság éves tevékenységéről, és végső soron érthetőbbé tegye, hogy mit is jelent petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, mi lehet az eljárás eredménye, illetve bemutassa a sikertörténeteket és a rendszer korlátait.

A például a bizottsághoz beérkezett, általa tárgyalt vagy lezárt petíciók számáról, illetve az érintett országokról vagy témákról szóló statisztikák fontos kvantitatív eszközt jelentenek a bizottság munkájának értékelésében. Olyan további szempontok, mint a más európai intézményekkel, nemzeti és regionális hatóságokkal fenntartott kapcsolatok, vagy a bizottság tevékenységére közvetlen hatást gyakoroló intézményi változások együttesen teszik ki az átfogó képet.

Végül, de nem utolsósorban a jelentés megvizsgálja, hogy történt-e előrelépés a bizottságát munkájának javítására szolgáló korábbi ajánlások végrehajtásában, és rávilágít a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kapcsolatban jelentkező legnagyobb kihívásokra.

Petíció benyújtása az Európai Parlamenthez - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 227. cikkében meghatározott alapjog (korábbi 194. cikk)

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése az európai állampolgárság sarokköveként megerősítette a petíciók Európai Parlamenthez történő benyújtásának jogát. Az új szerződés 227. cikke (a korábbi 194. cikk) kimondja, hogy az Európai Unió polgárainak és lakosainak – legyenek azok természetes vagy jogi személyek – egyénileg vagy más polgárokkal vagy személyekkel szövetségben joguk van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez az Unió tevékenységi körében tartozó témákra vonatkozóan.

E cikk megfogalmazása átfogó képet ad arról, hogy mit is jelent petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez: egy olyan eszközt, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy a Parlament elé tárják a különböző uniós politikáknak és jogszabályoknak a saját életükre kifejtett hatásával kapcsolatos aggodalmaikat. Az éves statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb polgár a környezetvédelemhez, az alapvető jogokhoz, az igazságszolgáltatáshoz, a belső piachoz, stb. kapcsolódó kérdésekben fordul segítségért a Parlamenthez. Mások úgy próbálják meg hallatni hangjukat, hogy az európai politikák kialakítására vonatkozó javaslatokat tesznek. Végül, de nem utolsósorban meg kell jegyezni, hogy számos polgár fordul az Európai Parlamenthez a nemzeti hatóságok által hozott határozatok megtámadása céljából. E petíciók zöme azt állítja, hogy az európai jogszabályok nem kerülnek megfelelő módon végrehajtásra, míg mások a nemzeti bíróságok ítéleteit vagy az igazgatási szintű végrehajtás hiányát kifogásolják, illetve azt, hogy az Európai Parlament vajmi keveset tehet ezekben az ügyekben, mert az Unió kompetenciáin kívül esnek.

A statisztikák szerint az Európai Parlament 2009-ben 1924 petíciót kapott, amely enyhe emelkedés a 2008-as 1849-hez képest. Ez a csekély különbség egyfajta stagnálást is jelenthet a 2004-es és 2007-es bővítés utáni folyamatos emelkedéssel szemben.

A 2009-ben beérkezett petíciók 46%-a volt elfogadható, amely majdnem megegyezik a 2008-as adatokkal. A 688 elfogadhatónak nyilvánított petíció közül 655 került továbbításra az Európai Bizottsághoz tájékoztatás céljából. Érdemes kiemelni, hogy az Európai Bizottság nagyjából 300 közleményt küldött a 2009-ben regisztrált petíciók kapcsán. Ami az elfogadhatatlan petíciók számát illeti, a helyzet nagyjából megegyezik az előző évben tapasztaltakkal (812 és 818). Mivel az elfogadhatatlan petíciók aránya továbbra is igen magas (a beérkezett petíciók valamivel több mint fele), nyilvánvaló, hogy erőfeszítéseket kell tenni a polgároknak az EU kompetenciáiról történő jobb tájékoztatására irányuló korábbi és jelenlegi ajánlások végrehajtására.

Határozat a petíció elfogadásáról

Petíciók

száma

%

Petíciók száma

%

 

2009

2008

Elfogadják

688

45.9

708

46.4

Nem fogadják el

812

54.1

818

53.6

Elfogadják és lezárják

420

N/A

354

N/A

A petíciót az EB-nek küldik véleményezésre

655

N/A

729

N/A

A petíciót más szervhez küldik véleményezésre

33

N/A

53

N/A

A petíciót tájékoztatásul más szervhez elküldik

207

N/A

207

N/A

Nincs adat

4

N/A

6

N/A

Meg kell jegyezni azt is, hogy a 2009-ben benyújtott petíciók mintegy kétharmada, azaz 1232 már az eljárás korai szakaszában lezárásra került, mivel elfogadhatatlannak nyilvánították őket, vagy mert annak ellenére, hogy elfogadhatóak voltak, a petíció benyújtójának adott tájékoztatás után azonnal le is zárták őket, illetve azután, hogy átirányították az ügyben illetékes parlamenti bizottsághoz. Még egyszer: a 2009-es és 2008-as statisztikák az alábbiak szerint hasonlíthatóak össze.

2009

Határozat az elfogadásról

A petíciók száma

Százalékos arány

Elfogadható

1,062

56.3

Elfogadhatatlan

818

43.4

Nincs adat

6

0.3

2008

Határozat az elfogadásról

A petíciók száma

Százalékos arány

Elfogadható

1,108

57.6

Elfogadhatatlan

812

42.2

Nincs adat

4

0.2

Ennek alapján fel kell idézni, hogy a bizottság tagjai ismételten felhívták a figyelmet az ún. nem petíciónak minősülő beadványokra, azzal érvelve, hogy kezelésük szükségtelenül időrabló. Bár nem létezik definíció a nem petíciónak minősülő beadványok fogalmára, világos különbséget kell tenni e beadványok és az azért elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók között, mert nem tartoznak az EU hatáskörébe. A nem petíciónak minősülő beadványok általában rövid személyes nyilatkozatok, vagy az EU politikáival, illetve azok alakításával kapcsolatos észrevételek.

Ami azt illeti, az Európai Parlament weboldalán a petícióknak szánt felületen világosan fel van tüntetve, hogy a Petíciós Bizottság sem információkra irányulós kérelmekkel, sem pedig az EU politikájával kapcsolatos észrevételekkel nem foglalkozik. Továbbá a polgárok tájékoztatást kapnak arról is, hogy a bizottság nem vizsgálja sem a sértő nyelvezetű, sem pedig az összefüggéstelen petíciókat, és azokra választ sem ad. Ezért levonható az a következtetés, hogy a biztosságnak még nagyobb hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy a polgárokkal jobban megértesse, hogy mit is jelent petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, és javítania kell az európai parlamenti regisztráció eljárásán.

2008-hoz képes néhány változás vehető észre a leginkább érintett országok kapcsán: az Európai Unió mint egész továbbra is az élen áll, utána Németország, Spanyolország, Olaszország és Románia következik (utóbbi kettő 2008 óta helyet cserélt). Meglepő módon Málta Szlovénia és Lettország mögött az utolsó helyen áll, mivel erre az országra vonatkozóan mindössze kilenc petíció érkezett a múlt évi húszhoz képest.

2009

Érintett ország

A petíciók száma

%

Európai Unió

403

18.6

Németország

298

13.8

Spanyolország

279

12.9

Olaszország

176

8.1

Románia

143

6.6

Lengyelország

100

4.6

egyéb

764

35.3

2008

Érintett ország

A petíciók száma

%

Európai Unió

330

15.9

Németország

265

12.8

Spanyolország

226

10.9

Románia

207

10.0

Olaszország

184

8.9

Lengyelország

105

5.1

Egyesült Királyság

99

4.8

Görögország

97

4.7

Franciaország

86

4.1

Mint már említésre került, a petíciók benyújtóit továbbra is leginkább a környezetvédelem foglalkoztatja, eztán következik az emberi jogok, az igazságszolgáltatás és a belső piac kérdése, míg a tulajdon visszaszolgáltatással kapcsolatos petíciók száma 2008-ban csökkent.

2009

Témakörök

A petíciók száma

Százalékos arány

Környezetvédelem

228

9.7

Alapvető jogok

164

7.0

Igazságügy

159

6.8

Belső piac

142

6.0

Tulajdonjog & visszaszolgáltatás

133

5.6

Foglalkoztatás

105

4.5

Egészségügy

104

4.4

Szállítás

101

4.3

Szociális ügyek

93

4.0

Oktatás- és kulturális politika

82

3.5

Egyéb

1,043

44.3

2008

Témakörök

A petíciók száma

Százalékos arány

Környezetvédelem

311

12.8

Alapvető jogok

208

8.6

Tulajdonjog & visszaszolgáltatás

149

6.1

Igazságügy

147

6.1

Belső piac

130

5.4

Szociális ügyek

118

4.9

Szállítás

117

4.8

Egészségügy

116

4.8

Oktatás- és kulturális politika

105

4.3

Foglalkoztatás

89

3.7

Egyéb

938

38.6

Nem meglepő, hogy Európai polgárait foglalkoztatja a környezetvédelem. E területen az európai jogalkotás a szubszidiaritás elvére épül, és az EU és a tagállamok kompetenciáit elválasztó vonal nem mindig világos a polgárok számára, akik a Parlamenthez fordulnak segítségért olyankor, amikor úgy érzik, hogy a regionális vagy nemzeti hatóságoknál nem találnak meghallgattatásra. Ezzel összefüggésben a Petíciós Bizottság üdvözölte a Bizottságnak az európai környezetvédelmi jog végrehajtásáról szóló közleményét (COM(2008)0773), amely első lépés a végrehajtás ellenőrzésének biztosítására e területen[1].

Az alapvető jogok tekintetében különbséget kell tenni egyrészről a bírói tévedést, a nemzeti bírósági ítélet végrehajtásának hiányát vagy az igazságszolgáltatáshoz, illetve a tisztességes tárgyaláshoz való jog nemzeti szinten történő megsértését kifogásoló petíciók, másrészről az európai jogalkotás által garantált jogokra és a belső piaci joggyakorlatra vonatkozó petíciók között.

Éppen ezért a bizottság örömmel fogadta Diana Wallis „A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok szolgálatában – a Stockholm-program” című bizottsági közleményről szóló munkadokumentumát. A dokumentum rámutat egy sor olyan problematikus pontra, amelyet a petíciók benyújtói hoztak előtérbe, például a harmadik állambeli családtagok letelepedéséhez szükséges dokumentumok beszerzésének nehézségei tartózkodási országukban (különösen az Egyesült Királyságban), a 2004/38/EK irányelv különböző értelmezése az állandó tartózkodási engedélyre való jogosultság tekintetében, a szavazati jog gyakorlásával, illetve a képesítések elismertetésével kapcsolatban felmerült problémák. Számos alkalommal a bizottság azt javasolta a petíciók benyújtói számára, hogy használják a SOLVIT-ot, amely egy olyan informális mechanizmus, amely szoros határidőkkel hatékony megoldást nyújthat. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az adatvédelmi korlátozások miatt a bizottság maga nem irányíthatja át a petíciókat a SOLVIT felé, és ezért csak javaslatot tehet erre vonatkozóan a petíció benyújtója számára. Így a petíció benyújtóján múlik, hogy igénybe veszi-e a SOLVIT-ot, és az eredményről tájékoztatja-e a bizottságot.

Némi változás figyelhető meg a petíciók nyelvével kapcsolatban is: míg 2008-ban és 2009-ben is a legtöbb petíciót német és angol nyelven nyújtották be, az olasz és spanyol helyet cserélt. A szlovén, a máltai és az észt nyelvek szerepelnek utolsó helyen.

2009

Nyelv

A petíciók száma

Százalékos arány

német

548

28.5

angol

343

17.8

spanyol

237

12.3

olasz

203

10.6

lengyel

116

6.0

román

110

5.7

francia

107

5.6

egyéb

260

13.5

2008

Nyelv

A petíciók száma

Százalékos arány

német

437

23.2

angol

395

20.9

olasz

222

11.8

spanyol

193

10.2

román

155

8.2

francia

131

6.9

lengyel

101

5.4

görög

87

4.6

egyéb

165

8.7

Nemzetiség szerint továbbra is németek maradtak a legaktívabbak a benyújtott petíciók számát tekintve, őket követik a spanyolok és az olaszok (és 2008-hoz képest itt is helycsere történt az olaszok és spanyolok között). A következő helyen a románok, lengyelek és britek állnak. Az utolsó helyeken a cseheket, észteket és luxemburgiakat találjuk, akik összesen 11 petíciót nyújtottak be 2009-ben.

2009

A petíciók legtöbb benyújtójának nemzetisége

A petíciók száma

Százalékos arány

Németország

496

25.8

Spanyolország

237

12.3

Olaszország

219

11.4

Románia

150

7.8

Lengyelország

131

6.8

Egyesült Királyság

121

6.3

Franciaország

79

4.1

Görögország

78

4.1

Egyéb

414

21.5

2008

A petíciók legtöbb benyújtójának nemzetisége

A petíciók száma

Százalékos arány

Németország

412

21.8

Olaszország

245

12.9

Spanyolország

197

10.4

Románia

189

10.0

Egyesült Királyság

144

7.6

Lengyelország

112

5.9

Görögország

102

5.4

Franciaország

91

4.8

Egyéb

400

21.1

A petíciók formáját tekintve megerősítésről beszélhetünk: a petíciók benyújtói hajlamosabbak az internetes formátumot használni a hagyományos levélforma helyett (2009-ben a petíciók 62,6%-a érkezett e-mailben, szemben a 2008-as 59,2%-kal).

2009

A petíciók

formája

A petíciók száma

%

e-mail

1,204

62.6

levél

720

37.4

2008

A petíció formája

A petíciók száma

%

e-mail

1,117

59.2

levél

769

40.8

Míg a statisztikák hasznos eszközt jelentenek a bizottság számára éves tevékenysége értékelésében, óvatosan kell szemlélni őket, mivel számos elemük befolyásolhatja a végeredményt, hiszen vannak petíciók, amelyek több területet vagy több országot is érinthetnek, több személy nyújthatja be őket, illetve néhány esetben kampányjellegűek lehetnek számos aláírással, és ezen kívül a petíciók benyújtói saját anyanyelvükön kívül az Unió bármely más hivatalos nyelvét is használhatják.

Mindazonáltal a statisztikák azt bizonyítják, hogy az előző éves jelentések következtetései továbbra is érvényesek. Ahogyan azt már korábban is említettük, továbbra is fennáll a zavar az európai és nemzeti kompetenciák, az EU intézményei, az Európai Tanács és különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága hatáskörének tekintetében. Éppen ezért a polgároknak a petíciós eljárással kapcsolatos, illetve az arról történő tájékoztatására irányuló törekvések, hogy milyen eredménnyel járhat egy petíció benyújtása a Parlamenthez, jelenleg is élnek.

Az egyik felfedezésre váró út az Európai Parlament internetes portálján a petícióknak szentelt oldal lehetne, ahol a petícióikat online formában benyújtó polgárok tájékoztatást kaphatnának a Parlament hatásköreiről, a petíciók értékeléséről, a Petíciós Bizottság munkájáról, valamint arról, hogy milyen egyéb, uniós és nemzeti szintű hálózatokon keresztül kaphatnak gyorsabb jogorvoslatot (SOLVIT, Európai Fogyasztói Hálózat, európai ombudsman, nemzeti ombudsmanok, illetve a nemzeti parlamentek petíciós bizottságai).

A korábbi jelentések szerint a rendelkezésre álló különböző uniós szintű panasztételi mechanizmusokat világosan kell jelezni egy egyablakos rendszer segítségével, amely iránymutatást adhatna a polgárok számára a jogaik vélelmezett megsértésére történő megoldáskeresés során. Ez továbbra is fontos cél marad. Ebben nagy előrelépést jelent az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezése, hogy az europa.eu weboldal Az EU polgárait megillető jogok oldalán összegyűjtsék a hivatalos és nem hivatalos panasztételi mechanizmusokat. Mégis, világosabban el kell határolni a hivatalos (panasz a Bizottságnak, petíció a Parlamentnek, panasz az európai ombudsmannak) és a nem hivatalos (SOLVIT, ECC-net, stb.) mechanizmusokat. Létre lehetne hozni egy interaktívabb weboldalt, amely lehetővé tenné a polgárok számára, hogy megkapják a szükséges tájékoztatást, mielőtt valamelyik intézményhez fordulnának, vagy igénybe vennék valamelyik mechanizmust.

Kapcsolatok az Európai Bizottsággal

Az Európai Bizottság továbbra is a Petíciós Bizottság természetes partnere, mivel tagjai továbbra is támaszkodnak a Bizottság szakértelmére és a petíciókban felmerült kérdések vizsgálatában annak szolgálataira. Mivel a két intézmény közötti munkakapcsolat folyamatosan javul, a Petíciós Bizottság továbbra is arra ösztönzi a Bizottságot, hogy rövidítse a vizsgálati kérelmekre adott válaszainak időtartamát. Egy, a mindkét érintett fél részéről még megoldásra váró kérdés annak módja, ahogyan a Bizottság tájékoztatja a Petíciós Bizottságot a petíciókhoz közvetlenül kapcsolódó jogsértési eljárások haladásáról.

Míg a Bizottság azzal érvel, hogy a jogsértési ügyekben hozott határozatai havonta közzétételre kerülnek, addig meg kell jegyeznünk, hogy csak az indokolással ellátott vélemény szakaszától kezdve kerülnek nyilvánosságra ezek a határozatok, kivéve a bírósági határozatok végrehajtása elmulasztásának eseteit, amikor a közzététel – amennyiben a Bizottság másként nem határoz – a hivatalos értesítés szakaszától engedélyezett. Az ügyek száma és annak ténye miatt, hogy az egyes akták haladását nehéz megjósolni, valamint azért, mert nem áll rendelkezésre olyan keresési mód, amely lehetővé teszi az egyes jogsértési ügyek megtalálását, ennek az adatbázisnak a havi ellenőrzése az emberi erőforrások és az idő felesleges pazarlását jelentené. Ezért további intézkedéseket kellene tenni annak érdekében, hogy a Bizottság automatikusan jelezze a Petíciós Bizottságnak, ha a petíciókhoz kapcsolódó jogsértési ügyekben előrelépés történik.

Kapcsolatok az európai ombudsmannal – A poszt betöltésére jelöltek meghallgatása

2009-ben a bizottság egyik fő prioritása az európai ombudsmani posztra jelentkezők meghallgatásának megszervezése volt. A bizottság tagjai, akik közül sokan újak még a Parlamentben is, sikerrel oldották meg a feladatot.

Érdemes megemlíteni, hogy az új bizottság által elfogadott első jelentés az európai ombudsman 2008-as tevékenységéről[2] szólt. A jelentés hangsúlyozta az európai polgárok érdekeinek az EU intézményeivel szembeni védelmével megbízott ombudsman szerepe a hivatal létrehozása óta eltelt 14 évben fejlődésen ment keresztül, ami az intézmény függetlenségének és annak köszönhető, hogy tevékenységeinek átláthatósága felett a Parlament gyakorol demokratikus ellenőrzést,

A bizottság tagjai hangsúlyozták abbéli meggyőződésüket, hogy az ombudsman szerepe a döntéshozatali folyamat és az Európai Unió irányítása nyitottságának és elszámoltathatóságának fokozásában áll, alapvetően hozzájárulva ezáltal egy olyan Unió létrejöttéhez, „amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg”[3]. Felszólították az ombudsmant, hogy folytassa a munkájának ismertté tételére irányuló erőfeszítéseit, és tevékenységét eredményesen ismertesse;

Következtetések

Ha a bizottság számára 2009 az átmenet éve volt, 2010 a kihívások éve lesz. A bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács elé kell terjesztenie a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos rendelettervezetet, és véleményt kell alkotnia az Alkotmányügyi Bizottság által elkészítendő jelentéshez. Ezen kívül a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése azt jelenti, hogy az Alapjogi Charta jogilag kötelező erejűvé válik. A jelenlegi szakaszban még nehéz megjósolni, hogy ez milyen hatással lesz a bizottság tevékenységére, de az alapvető jogok kérdése folyamatosan előkerül a petíciókban. A közeljövőben valószínűleg szükség lesz a Charta alkalmazásának világosabbá tételére.

MELLÉKLETEK:

Érintett ország

2009

2008

Number of petitions

 

Admissible

Inadmissible

Number of petitions

 

Admissible

Inadmissible

Európai Unió

403

341

61

330

286

43

EU-tagállamok

1,630

 

 

1,647

 

 

Németország

298

144

152

265

127

137

Spanyolország

279

196

83

226

151

74

Olaszország

176

110

66

184

97

86

Románia

143

46

97

207

70

136

Lengyelország

100

27

72

105

26

79

Egyesült Királyság

83

60

23

99

64

35

Görögország

74

37

37

97

40

57

Franciaország

73

43

30

86

56

29

Bulgária

56

24

32

65

37

28

Írország

37

18

19

58

37

21

Portugália

37

21

16

24

10

14

Hollandia

35

24

11

24

19

4

Ausztria

34

24

9

20

13

7

Belgium

30

21

9

32

21

10

Magyarország

25

19

6

18

9

9

Finnország

20

7

13

36

9

27

Szlovákia

19

5

14

9

3

6

Svédország

17

7

10

12

6

6

Dánia

14

7

7

6

1

5

Litvánia

14

7

7

7

2

5

Ciprus

13

8

5

9

3

6

Cseh Köztársaság

13

8

5

15

9

6

Szlovénia

12

2

10

7

2

5

Lettország

11

4

7

7

3

4

Málta

9

6

3

21

16

5

Észtország

4

1

3

2

2

0

Luxemburg

4

3

1

6

4

2

A petíció nyelve

A petíciók száma

2009

2008

német

548

437

angol.

343

395

spanyol

237

193

olasz

203

222

lengyel

116

101

román

110

155

francia

107

131

görög

61

87

holland

46

33

bolgár

37

31

portugál

27

26

finn

19

35

magyar

16

15

szlovák

11

5

dán

9

4

svéd

8

6

lett

7

2

litván

7

2

cseh

4

3

szlovén

4

2

máltai

2

0

észt

1

1

vegyes nyelvű

1

0

nincs meghatározva

0

0

Összesen

1,924

1,886

A petíciók legtöbb benyújtójának nemzetisége

 

A petíciók száma

2009

2008

EU-tagállamok

1,879

1,845

Németország

496

412

Spanyolország

237

197

Olaszország

219

245

Románia

150

189

Lengyelország

131

112

Egyesült Királyság

121

144

Franciaország

79

91

Görögország

78

102

Bulgária

54

60

Hollandia

44

33

Ausztria

38

21

Portugália

32

25

Írország

31

59

Belgium

27

31

Finnország

26

40

Magyarország

17

20

Szlovákia

14

8

Dánia

13

5

Svédország

13

10

Lettország

11

5

Málta

11

16

Szlovénia

10

5

Ciprus

8

1

Litvánia

8

5

Cseh Köztársaság

6

6

Észtország

3

1

Luxemburg

2

2

  • [1]  A Petíciós Bizottság véleménye a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséről (2007) (2007/2337(INI) - előadó: Diana Wallis (2009. 03. 31.))
  • [2]  Jelentés az európai ombudsman 2008-as tevékenységéről készült éves jelentésről (2009/2088 (INI)) Előadó: Chrysoula Paliadeli (A7/0020/2009).
  • [3]  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. fejezet, 1. cikke (2) bekezdése (C115/ 2008.05.9., 0016. o.).

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.6.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Elena Băsescu, Victor Boştinaru, Simon Busuttil, Michael Cashman, Bairbre de Brún, Pascale Gruny, Carlos José Iturgaiz Angulo, Peter Jahr, Lena Kolarska-Bobińska, Erminia Mazzoni, Willy Meyer, Mariya Nedelcheva, Nikolaos Salavrakos, Angelika Werthmann, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Pablo Arias Echeverría, Kinga Göncz, Marian Harkin, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Enrique Guerrero Salom, Andres Perello Rodriguez