JELENTÉS egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás) irányuló javaslatról
15.6.2010 - (COM(2008)0809 – C6‑0471/2008 – 2008/0240(COD)) - ***I
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Jill Evans
(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 87. cikke)
PR_COD_1Recastingam
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás) irányuló javaslatról
(COM(2008)0809 – C6‑0471/2008 – 2008/0240(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat - átdolgozás)
Az Európai Parlament,
- tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0809),
- tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6–0471/2008),
– tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” szóló bizottsági közleményre (COM(2009)0665),
– tekintettel az EU működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 114. cikkére,
- tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. december 16-i véleményére[1],
- tekintettel a Régiók Bizottsága 2010. május 29-i véleményére[2],
- tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,
- tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0196/2010),
1. elfogadja az alábbi, első olvasatbeli álláspontját, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékkezelésre vonatkozó szabályozásban feltétlen elsőbbséget ad a megelőzésnek. Meghatározása szerint a megelőzés – egyebek mellett – olyan intézkedéseket jelent, amelyek révén az anyagokban és termékekben csökken az ártalmas összetevők mennyisége. |
Indokolás | |
A veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelv átdolgozását a hulladékokról szóló 2008. évi keretirányelv által felállított hulladék-hierarchiához kapcsolódóan kell elvégezni. A kötelező jellegű hulladék-hierarchia alapján a megelőzésnek elsődleges prioritást kell kapnia. A megelőzésbe olyan intézkedések tartoznak, amelyek révén az anyagokban és termékekben csökkenthető az ártalmas összetevők mennyisége. A veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelv átdolgozása tehát nagy lehetőség arra, hogy e kötelezettséget lefordítsuk a gyakorlat nyelvére, annál is inkább, mert az elektromos és elektronikus berendezések továbbra is számos problémát vetnek fel a hulladékkezelés során. | |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3b) A kadmium okozta környezetszennyezés elleni küzdelemre vonatkozó közösségi cselekvési programról szóló, 1988. január 25-i tanácsi állásfoglalás1 felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki specifikus intézkedéseket egy ilyen programra vonatkozóan. Előírja továbbá az emberi egészség védelmét is, és egy olyan átfogó stratégia megvalósítását, amely különösen a kadmium használatát korlátozza, és ösztönzi a kadmiumot helyettesítő anyagokra irányuló kutatást. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a kadmiumot kizárólag azokban az esetekben lehet alkalmazni, amikor nem állnak rendelkezésre megfelelő és biztonságosabb helyettesítő megoldások. |
|
1 HL C 30., 1988.2.4., 1. o. |
Indokolás | |
Az 1988. évi tanácsi állásfoglalásra történő hivatkozást (a veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló jelenlegi irányelv 4. preambulumbekezdése) azért kell beilleszteni, mivel politikai hivatkozást jelent a kadmium okozta környezetszennyezés elleni küzdelemben. | |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 3 c preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3c) Az Európai Parlament 1996. november 14-i, a hulladékgazdálkodásról szóló közösségi stratégia felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági közleményről és a hulladékkezelésre vonatkozó tanácsi állásfoglalás tervezetéről szóló állásfoglalásában1 kérte a Bizottságot, hogy nyújtson be irányelvjavaslatokat az elsődleges hulladékforrások tekintetében, ideértve az elektromos és elektronikus hulladékokat is. Az Európai Parlament ugyanezen állásfoglalásában felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy terjesszenek be javaslatokat az olyan veszélyes anyagok hulladékokban való jelenlétének csökkentése érdekében, mint a klór, higany, polivinil-klorid (PVC), kadmium és más nehézfémek. |
|
1 HL C 362., 1996.12.2., 241. o. |
Indokolás | |
Az 1996. évi parlamenti állásfoglalásra történő hivatkozást (a veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló jelenlegi irányelv 4. preambulumbekezdése) azért kell beilleszteni, mivel fontos emlékeztetni arra, hogy a Parlament már 1996-ban kért a PVC-tartalom csökkentésére irányuló konkrét intézkedéseket. | |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 d preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3d) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló 850/EK/2004 rendelete1 emlékeztet rá, hogy a környezet és az emberi egészség védelme a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal szemben nem oldható meg megfelelő módon csupán tagállami szinten, mivel e szennyező anyagok hatása átterjed a határokon, ezért közösségi szintű megoldásra van szükség. Az említett rendelet alapján a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok – pl. dioxin, furán – maradványait, amelyek az ipari gyártási folyamatok nem szándékos melléktermékei, a lehető leghamarabb azonosítani és mennyiségüket csökkenteni szükséges, kiküszöbölésük mint végső cél – amennyiben ez lehetséges – szem előtt tartásával. A halogénezett égésgátló szereket vagy PVC-t tartalmazó elektromos és elektronikus berendezések hulladékának hőkezelése vagy ellenőrizetlen ártalmatlanítása jelentős mértékben hozzájárulhat a dioxin- és furánképződéshez. |
|
1 HL L 158., 2004.4.30., 7. o. |
Indokolás | |
A veszélyes anyagokról szóló irányelv átdolgozását az EU nemzetközileg vállalt arra vonatkozó kötelezettségeihez illeszkedve kell elvégezni, hogy – a folyamatos minimalizálás és amennyiben lehetséges, a végleges kiküszöbölés mint cél szem előtt tartásával – csökkenti dioxin- és furán összkibocsátását. Továbbra sem világos, hogy mi lesz a sorsa az elektromos és elektronikus berendezésekből származó nagy mennyiségű hulladéknak. A magas hőmérsékleten történő elégetés kivételes megoldás. Félő, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak előírásoknak nem megfelelő – uniós vagy harmadik országokban történő – kezelése nagy mennyiségek esetében is valós kockázat marad. A dioxin- és furánkibocsátás kérdését már a tervezés és az anyagválasztás szakaszában kell kezelni. | |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 3 e preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3e) A Bizottság által rendelt tanulmány – mely az elektromos és elektronikus berendezések veszélyesanyag-tartalmát vizsgálta – erőteljes ajánlást tett a szerves bróm- és klórvegyületek fokozatos kivonására, mivel azokból a hulladékkezelési műveletek során potenciálisan polibrómozott és poliklórozott dioxinok és furánok képződhetnek, továbbá a szelektív kockázatkezelési lehetőségek között elsőbbséget adott a PVC kivonásának a PVC, annak adalékanyagai és a veszélyes égéstermékek kibocsátásának csökkentése érdekében. A tanulmány a berilliumfém és a berillium-oxid címkén való feltüntetését, valamint több egyéb vizsgált anyag piacfelügyeletével együtt az önkéntes fokozatos kivonást is javasolja. |
Indokolás | |
Az Öko-Institut ajánlásait, valamint különböző választási lehetőségeit meg kell említeni, ami kifejezi azt, hogy a javaslatok túlmutatnak az anyagoknak a IV. mellékletben történő feltüntetésére irányuló ajánláson. | |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 3 f preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3f) A tudományos álláspont bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a nanoanyagok mennyire biztonságosak az emberi egészség és a környezet szempontjából, a nanoanyagoknak nincs nemzetközileg elfogadott meghatározása és nincsenek nemzetközileg elfogadott vizsgálati iránymutatások. az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR) 2005. szeptember 28–29-én véleményt fogadott el a nanotechnológiákról, amelyben azt a következtetést vonta le, hogy „a kockázatértékeléshez szükséges ismeretek terén jelentős hiányosságok tapasztalhatók”, valamint hogy „előfordulhat, hogy a meglévő toxikológiai és ökotoxikológiai módszerek nem elégségesek a nanorészecskékkel kapcsolatban felmerülő valamennyi kérdés tisztázásához.” Egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy bizonyos szén nanocsövek az azbesztszálakhoz hasonlóan viselkedhetnek, ennélfogva súlyos hatással lehetnek az emberi egészségre. Ugyanez vonatkozik a nanoméretű ezüstrészecskékre, amelyek a kötnyezetbe juthatnak és súlyos hatással lehetnek a talajra, valamint a vízi és szárazföldi organizmusokra. |
Indokolás | |
A feltörekvő nanotechnológiákkal kapcsolatos 2009. évi kutatási projekt megállapította, hogy 807, nanoanyagokat tartalmazó termék van piaci forgalomban, ezek között vannak elektromos vagy elektronikus berendezések is. A nanotoxikológusok általánosságban egyetértenek abban, hogy valós az egészségre és a környezetre gyakorolt súlyos hatás kockázata, ezért a nanoanyagokkal kapcsolatban elővigyázatossági intézkedések indokoltak. E módosítás a 4. cikk (1) bekezdésének új b) pontjára vonatkozó módosításhoz kapcsolódik, amely a nanoméretű ezüstrészecskék és a szén nanocsövek tekintetében címkézést javasol. | |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(6) Az ezen irányelvvel szabályozott anyagokat alapos tudományos kutatásnak és értékelésnek vetették alá, és különböző intézkedéseket fogadtak el rájuk vonatkozóan mind közösségi, mind pedig nemzeti szinten. |
(6) Az ezen irányelvvel szabályozott anyagokat alapos tudományos kutatásnak és értékelésnek kell alávetni a korlátozások megállapítását és azt megelőzően, hogy különböző intézkedéseket fogadnak el rájuk vonatkozóan mind uniós, mind pedig nemzeti szinten. A III. mellékletben felsorolt anyagokat alapos tudományos kutatásnak és értékelésnek kell alávetni a korlátozások megállapítását megelőzően. |
Indokolás | |
A III. mellékletben felsorolt anyagok értékelése még nem fejeződött be. A III. mellékletben felsorolt anyagok értékelésének tervét már elkészítették, amely értékelést alaposan kell elvégezni; ez a munka azonban még nem fejeződött be. | |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) Az ezen irányelvben előírt intézkedések figyelembe veszik a meglévő nemzetközi iránymutatásokat és ajánlásokat, és a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatok értékelésén alapulnak. Az intézkedésekre az emberi és állati egészség, valamint a környezet védelmének megfelelő szintjének megvalósítása érdekében van szükség, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket az intézkedések hiánya okozhatna a Közösségben. Az intézkedéseket a rendelkezésre álló műszaki és tudományos információk figyelembevétele érdekében folyamatosan felül kell vizsgálni, szükség esetén pedig ki kell igazítani. |
(7) Az ezen irányelvben előírt intézkedések figyelembe veszik a meglévő nemzetközi iránymutatásokat és ajánlásokat, és a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatok értékelésén alapulnak. Az intézkedésekre az emberi és állati egészség, valamint a környezet védelmének megfelelő szintjének megvalósítása érdekében van szükség, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket az intézkedések hiánya okozhatna az Unióban. Az intézkedéseket a rendelkezésre álló műszaki és tudományos információk figyelembevétele érdekében folyamatosan felül kell vizsgálni, szükség esetén pedig ki kell igazítani. Különösen az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználásából származó, az emberi egészségre és a környezetre nézve veszélyt jelentő kockázatokat kell kiemelt fontosságúnak tekinteni, külön figyelmet fordítva a hexabróm-ciklododekánra (HBCDD), a Bisz(2-etilhexil)-ftalátra, a benzil-butil-ftalátra (BBP) és a dibutil-ftalátra (DBP). |
Indokolás | |
Ezen anyagokkal kapcsolatban különböző szervezetek aggályaikat fejezték ki. | |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) Ez az irányelv kiegészíti a közösségi hulladékgazdálkodás szabályozását, így a hulladékokról szóló 2008/[...]/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet. |
(8) Ez az irányelv kiegészíti az uniós hulladékgazdálkodás szabályozását, így a hulladékokról szóló 2008/[...]/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, továbbá a 2006. december 18-i, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet1. |
|
1 HL L 396., 2006.12.30., 1. o. |
Indokolás | |
Külön ki kell emelni, hogy a veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelv a REACH kiegészítése. A veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelv és a REACH céljai, hatálya, ütemezése és hatóköre különböznek egymástól. A veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelvet a gyorsuló ütemű hulladéktermelés sajátos problémáinak kezelése céljából hozták létre, míg a REACH általános szinten – nem a hulladékokra összpontosítva – foglalkozik a vegyi anyagokkal. A REACH egy gyermekkorát élő regionális jogszabály, a veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelv pedig már globális követelményeket igyekszik felállítani. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival összefüggő főbb problémák a polimerekkel kapcsolatosak, amelyekkel a REACH kivételt tesz. A veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelvet tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy már a kiindulópontban kezelni lehessen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafeldolgozásával és a megsemmisítéssel járó sajátos problémákat. | |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(11) A nehézfémeket, PBDE-t és PBB-t nem tartalmazó elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos műszaki fejlődést is figyelembe kell venni. |
(11) A nehézfémeket, brómozott vagy klórozott égésgátlókat, PVC-t és annak veszélyes lágyítószereit nem tartalmazó elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos műszaki fejlődést is figyelembe kell venni. |
Indokolás | |
Az elektronikai ipar már jelentős lépéseket tett a brómozott/klórozott égésgátlók és a PVC felhasználásának fokozatos kivezetése irányában tett globális kezdeményezésével. A nagyobb elektronikai vállalatok már egyes más termékeik vagy akár valamennyi termékük esetében is felhagytak ezeknek az anyagoknak a felhasználásával (pl. az új mobiltelefonok fele már alacsony halogéntartalmú). A fogyasztási cikkek tekintetében szinte valamennyi jelentősebb elektronikai vállalat kötelezettséget vállalt erre (pl. az elkövetkező egy-két évben az alacsony halogéntartalmú személyi számítógépek piaci részesedése meg fogja haladni a 40%-ot). Hasonló kezdeményezéseket tettek a múltban egyes háztartásigép-gyártók is. | |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(12) Amint rendelkezésre állnak tudományos bizonyítékok, az elővigyázatosság elvének figyelembevételével meg kell vizsgálni további veszélyes anyagok betiltásának és olyan környezetbarát anyagokkal történő helyettesítésének lehetőségét, amelyek a fogyasztók számára legalább azonos szintű védelmet nyújtanak, figyelmet fordítva az egyéb közösségi rendelkezésekkel – és különösen a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi rendelettel – való összhangra. Különösen figyelembe kell venni a kkv-re esetlegesen gyakorolt hatást. |
(12) Rendszeresen, és amint rendelkezésre állnak tudományos bizonyítékok, az elővigyázatosság elvének figyelembevételével meg kell vizsgálni további veszélyes anyagok betiltásának és olyan alternatív környezetbarát anyagokkal, illetve technológiákkal történő helyettesítésének lehetőségét, amelyek a fogyasztók számára legalább azonos szintű védelmet nyújtanak. Ennek érdekében a Bizottságnak tanulmányoznia kell az egyéb veszélyes anyagok káros hatásait és helyettesíthetőségüket – különös tekintettel az elektromos és elektronikus berendezések életciklusának végére –, ezen irányelv rendelkezéseinek rendszeres megerősítését célzó jogalkotási javaslatok benyújtása céljából. E vizsgálatnak teljes körű hatásvizsgálatot kell magában foglalnia az érintett felekkel való konzultációval együtt. Ezenkívül a vizsgálatnak figyelmet kell fordítania az egyéb uniós jogszabályokkal való összhangra, valamint maximális szintre kell emelnie az 1907/2006/EK rendelet alapján elvégzett munkával való szinergiákat. Különösen figyelembe kell venni a kkv-kre esetlegesen gyakorolt hatást. |
Indokolás | |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(12a) A megújuló energiák fejlesztése az Európai Unió egyik kulcsfontosságú célkitűzése, és a megújuló energiaforrások hozzájárulása a környezetvédelmi és éghajlati célkitűzésekhez nagyon lényeges. A megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvek módosításáról és később hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelv1 emlékeztet arra, hogy biztosítani kell a koherenciát e célkitűzések és az Unió többi környezetvédelmi jogszabálya között. Ezért ennek az irányelvnek nem szabad akadályoznia a megújuló energiák technológiáinak a fejlődését, mely energiák nem jelentenek veszélyt, fenntarthatóak és gazdaságilag működőképesek, mint például a fotovoltaikus napkollektorok, amelyeket ki kellene zárni az említett irányelv alkalmazási köréből. A Bizottság által kért független hatástanulmányok is a fotovoltaikus napkollektorok kizárását javasolják az említett irányelv hatálya alól. |
|
1 HL L 140., 2009.6.5., 16. o. |
Indokolás | |
Az RoHS irányelv felülvizsgálatát az EU éghajlatváltozásra vonatkozó célkitűzéseivel összhangban kellene elvégezni, és lehetővé kellene tenni a fenntartható és gazdaságilag működőképes fenntartható energiák fejlődését. Ezért lényeges, hogy az irányelv hatálya alól speciális kizárások legyenek, amelyek segítik az EU-t abban, hogy a környezetvédelem, az energiaellátás biztonsága és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén szélesebb körű célkitűzéseket érjen el. | |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) Mentesség a helyettesítő megoldások követelménye alól akkor engedélyezhető, ha tudományos és műszaki szempontból a helyettesítés nem lehetséges – különös figyelemmel a kkv-k helyzetére – , vagy ha a helyettesítés által okozott káros környezeti , egészségügyi vagy társadalmi-gazdasági hatások várhatóan felülmúlják a helyettesítésből származó egészségügyi, környezeti vagy társadalmi-gazdasági előnyöket , vagy nincs biztosítva a helyettesítő anyagok elérhetősége és megbízhatósága. Továbbá az elektromos és elektronikus berendezésekben a veszélyes anyagok helyettesítését úgy kell elvégezni, hogy az összeegyeztethető legyen az elektromos és elektronikus berendezések felhasználóinak egészségével és biztonságával. Az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalához – a 93/42/EK és a 98/79/EK irányelv értelmében – megfelelőség-értékelési eljárás szükséges, s ez a tagállam illetékes hatóságai által kijelölt bejelentett szervezetek valamelyikének közreműködését igényelheti. Ha egy ilyen bejelentett szervezet igazolja, hogy az orvostechnikai eszközökben vagy in vitro orvostechnikai eszközökben való szándékolt felhasználás lehetséges helyettesítésének biztonságos volta nincs bizonyítva, ezt egyértelműen kedvezőtlen társadalmi-gazdasági, egészségügyi és fogyasztóbiztonsági hatásnak kell tekinteni. Indokolt, hogy már az irányelv hatálybalépésétől kezdve kérelmezni lehessen a hatálya alá kerülő berendezések mentesítését, még akkor is, ha az érintett berendezés csak később kerül ténylegesen az irányelv hatálya alá. |
(13) Mentesség a helyettesítő megoldások követelménye alól akkor engedélyezhető, ha tudományos és műszaki szempontból a helyettesítés nem lehetséges, illetve ha a helyettesítés által okozott káros környezeti és egészségügyi hatások várhatóan felülmúlják a helyettesítésből származó egészségügyi és környezeti előnyöket. Továbbá az elektromos és elektronikus berendezésekben a veszélyes anyagok helyettesítését úgy kell elvégezni, hogy az összeegyeztethető legyen az elektromos és elektronikus berendezések felhasználóinak egészségével és biztonságával. A mentességek időtartamával kapcsolatos döntések meghozatalakor a társadalmi-gazdasági megfontolásokat is figyelembe kell venni. Lehetővé kell tenni, hogy a mentesség lejártát „kegyelmi időszak” követhesse, amennyiben – például a szellemi tulajdonjogi korlátozások miatt – több időre lenne szükség a helyettesítő anyagok megfelelő rendelkezésre állásának biztosítására. Az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalához – a 93/42/EK és a 98/79/EK irányelv értelmében – megfelelőség-értékelési eljárás szükséges, s ez a tagállam illetékes hatóságai által kijelölt bejelentett szervezetek valamelyikének közreműködését igényelheti. Ha egy ilyen bejelentett szervezet igazolja, hogy az orvostechnikai eszközökben vagy in vitro orvostechnikai eszközökben való szándékolt felhasználás lehetséges helyettesítésének biztonságos volta nincs bizonyítva, ezt egyértelműen kedvezőtlen társadalmi-gazdasági, egészségügyi és fogyasztóbiztonsági hatásnak kell tekinteni. Indokolt, hogy már az irányelv hatálybalépésétől kezdve kérelmezni lehessen a hatálya alá kerülő berendezések mentesítését, még akkor is, ha az érintett berendezés csak később kerül ténylegesen az irányelv hatálya alá. |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(14) Egyes meghatározott anyagok és alkatrészek tilalma esetében indokolt a mentesítések alkalmazási körét korlátozni, hogy ezáltal a veszélyes anyagok az elektromos és az elektronikus berendezésekből fokozatosan kiszoruljanak, mivel várhatóan elkerülhetővé válik ezen anyagok felhasználása a szóban forgó berendezésekben. |
(14) Egyes meghatározott anyagok és alkatrészek tilalma esetében indokolt a mentesítéseket eseti alapon kell elfogadni, alkalmazási körüket és időtartamukat pedig korlátozni kell, hogy ezáltal a veszélyes anyagok az elektromos és az elektronikus berendezésekből fokozatosan kiszoruljanak, mivel várhatóan elkerülhetővé válik ezen anyagok felhasználása a szóban forgó berendezésekben. |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(14a) A nanoanyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazása a technológia további fejlődésével fokozódhat. Nincs elegendő információ a nanoméretű ezüstrészecskéktől és bizonyos szén nanocsövektől eltérő nanoanyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásáról és a vele járó kockázatokról. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse az elektromos és elektronikus berendezésekben előforduló nanoanyagok biztonságát, a gazdasági szereplőknek be kell jelenteniük a nanoanyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazását, valamint az emberi egészség és a környezet szempontjából biztonságuk tekintetében meg kell adniuk minden lényeges adatot. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a beérkező információkat és szükség esetén megfelelő kockázatkezelésre vonatkozó jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie. A gyártóknak címkével kell ellátniuk az olyan nanoanyagokat tartalmazó elektromos és elektronikus berendezéseket, amelyekkel a fogyasztók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, hogy a fogyasztók tájékozott döntést hozhassanak. |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(19) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni. |
törölve |
(E módosítás kapcsolódik a korábbi, „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak” az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti új eljárással, a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal történő felváltásához.) | |
Indokolás | |
A módosított (20) preambulumbekezdés kiterjed a szükséges rendelkezésekre. | |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(20) A Bizottságnak indokolt felhatalmazást kapnia különösen arra, hogy a II., a III., a IV., az V. és a VI. mellékletet hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez, és hogy elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2002/95/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni őket. |
(20) Annak lehetővé tétele érdekében, hogy ezen irányelv rendelkezéseit hozzá lehessen igazítani a műszaki és tudományos fejlődéshez, és hogy el lehessen fogadni a szükséges intézkedéseket, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V., a VI., a VIa. és a VIb. melléklet kiigazítása, a mentességekre irányuló kérelmek formátumának elfogadása, a maximális koncentrációk betartására, a mintavételre és vizsgálatokra, a nanoanyagok meghatározására, kimutatásuk normáira, valamint a nanoanyagok címkén való feltüntetésének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok, továbbá a REACH-hez való hozzáigazítások tekintetében. |
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(23a) Az 1907/2006/EK rendelet közelgő felülvizsgálatával összefüggésben alaposan elemezni kell az RoHS irányelv által hozzáadott értéket. |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Ez az irányelv a veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazását korlátozó szabályokat határoz meg az emberi egészség védelméhez, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosításához és ártalmatlanításához történő hozzájárulás érdekében . |
Ez az irányelv a veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazását korlátozó szabályokat határoz meg az emberi egészség és a környezet védelméhez, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosításához és ártalmatlanításához történő hozzájárulás érdekében. |
Indokolás | |
A tárgynak illeszkednie kell a preambulumbekezdés tartalmához. A 4. preambulumbekezdés a következőket tartalmazza: „Még ha az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait szelektív hulladékgyűjtés keretében gyűjtik is össze és adják át újrafeldolgozásra, azok higany-, kadmium- [...]-tartalma valószínűleg egészségügyi és környezeti kockázatot jelentene”. Az 5. preambulumbekezdés pedig kimondja, hogy „az ezekkel az anyagokkal kapcsolatos egészségügyi és környezeti kockázatok jelentős csökkentésének leghatékonyabb módja [...] ha ezeket az anyagokat [...] helyettesítik”. Tehát a veszélyes anyagok fokozatos kivonása – túllépve a környezeti szempontból megbízható újrafelhasználáson és megsemmisítésen – hozzájárul a környezet mint olyan megóvásához. | |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Ezt az irányelvet az I. mellékletben meghatározott kategóriákba a II. melléklet szerint besorolt elektromos és elektronikus berendezésekre kell alkalmazni. |
(1) Ezt az irányelvet az I. mellékletben meghatározott kategóriákba besorolt elektromos és elektronikus berendezésekre – ideértve a kábeleket, fogyó anyagokat és szerelvényeket – kell alkalmazni. |
Indokolás | |
A veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelvet valamennyi elektromos és elektronikus berendezésre alkalmazni kell, ideértve a kábeleket, fogyó anyagokat és szerelvényeket is. A II. melléklet nem egyértelmű: megfogalmazása szerint „kötelező jegyzék”, ugyanakkor a felsorolás nem teljes, hanem csupán példákkal szolgál: „gépek, beleértve...”. Ez nem veszi elejét a kategóriák eltérő értelmezhetőségéből adódó problémának. A II. mellékletet törölni kell és helyette az elektromos és elektronikus berendezések általános fogalmát kell használni. Az I. melléklet kategóriáit meg kell tartani és – az elektromos és elektronikus berendezések különböző kategóriái esetében érvényes korlátozások és időhatárok kezelhetősége érdekében – ki kell egészíteni őket egy olyan általános kategóriával, amelybe minden egyéb belefér. | |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) Az (1) bekezdés 2014. július 1-től alkalmazandó az I. melléklet 11. kategóriájában felsorolt elektromos és elektronikus berendezésekre. |
Indokolás | |
A veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelv hatályának a 10 jelenlegi kategórián túlra történő kiterjesztése szükségessé tesz egy olyan átmeneti időszakot, amely alatt a gyártók mentességeket kérhetnek. | |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Ezt az irányelvet a biztonságra, az egészségre és a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi szabályozásban – és különösen az 1907/2006/EK rendeletben – , valamint a vonatkozó közösségi hulladékgazdálkodási szabályozásban foglalt követelmények sérelme nélkül kell alkalmazni. |
(2) 2. Ezt az irányelvet a biztonságra, az egészségre és a vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályozásban – és különösen az 1907/2006/EK rendeletben, valamint az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 –, valamint a vonatkozó uniós hulladékgazdálkodási szabályozásban foglalt követelmények sérelme nélkül kell alkalmazni. |
|
____________ 1 HL L 269., 2000.10.21., 34. o. |
Indokolás | |
E módosítás egyértelműen kizárja az elhasználódott gépkocsikat az RoHS-irányelvből, elektronikus alkotórészeikkel együtt. E járművek sohasem kerülnek az elhasznált elektromos és elektronikus berendezések hulladékáramába, ezért mint egyéb szabályozás által szabályozottakat, ki kellene zárni őket a RoHS-irányelv hatálya alól is. | |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a következőkre: |
(3) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a következőkre: |
a) a tagállamok biztonságához fűződő alapvető érdekek védelméhez szükséges berendezések, beleértve a kifejezetten katonai célokra szánt fegyvereket, lőszereket és hadi felszerelést is; |
a) a tagállamok biztonságához fűződő alapvető érdekek védelméhez szükséges berendezések, beleértve a kifejezetten katonai célokra szánt fegyvereket, lőszereket és hadi felszerelést is; |
b) minden olyan berendezés, amelyet kifejezetten egy másik fajta, ezen irányelv hatálya alá nem tartozó berendezés részének szánnak, és amely csak ez utóbbi berendezés részeként alkalmas rendeltetésének betöltésére; |
b) minden olyan berendezés, amelyet kifejezetten egy másik fajta, ezen irányelv hatálya alá nem tartozó berendezés részének szánnak, és amely csak ez utóbbi berendezés részeként alkalmas rendeltetésének betöltésére; |
c)különálló működési vagy forgalmazási egységként való piaci forgalmazásra nem szánt berendezések. |
|
|
ba) személy- vagy áruszállítási eszközök; |
|
bb) helyhez kötött nagylétesítmények a felügyeleti és vezérlő berendezések kivételével; |
|
bc) helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok a felügyeleti és vezérlő berendezések kivételével; |
|
bd) megújuló energiát termelő technológiák, amelyeket olyan rendszerben szándékoznak alkalmazni, amelyet egy meghatározott helyen való tartós használatra terveztek, szereltek össze és üzemeltek be közüzemi, kereskedelmi és lakossági felhasználás céljából történő energiatermeléshez; |
|
be) a kutatás és fejlesztés céljából az Unióban gyártott vagy oda importált berendezések, amelyeket a nagyközönség nem vásárolhat meg a piacon; |
|
bf) kizárólag professzionális használatra szánt, közúton nem szállítható gépek; |
|
bg) a világűrben való felhasználásra tervezett berendezések; |
|
A Bizottság legkésőbb [...*]-ig jelentést nyújt be, amelyben megvizsgálja, hogy szükség van-e további, a 11. kategóriába tartozó berendezések kizárására az irányelv hatálya alól, amennyiben e berendezések bevonásának hosszú távú hozzájárulása az irányelv célkitűzéseihez aránytalanul alacsony értékű a szóban forgó időszak alatt felmerülő költségekhez képest. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell mellékelni. |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
(3a) Bizonyos elektromos és elektronikus berendezések ezen irányelvből való kizárásától eltekintve a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a IV. mellékletben felsorolt, az elektromos és elektronikus berendezésekhez felhasznált anyagokban és alkatrészekben megtalálható anyagoknak való kitettséget mind a fogyasztók és a munkavégzők, mind a környezet számára a műszakilag és gyakorlatilag megvalósítható legalacsonyabb szintre csökkentsék. |
|
* az időpont beillesztése – az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap. |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) A Bizottság legkésőbb 2014. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja az irányelv hatályát a 2. cikk (3) bekezdésében említett berendezésekkel kapcsolatban; |
Indokolás | |
Bár máris lehetséges rendelkezéseket hozni a mentességekre vonatkozóan, a jogszabály hatályát a megfelelő hatásvizsgálatok elvégzését követően felülvizsgálatnak kell alávetni. | |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – a a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
aa) „függés”: elektromos áramra van szükség legalább egy alapvető funkció ellátásához; |
Indokolás | |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) „gyártó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki elektromos vagy elektronikus berendezést gyárt, illetőleg saját neve vagy védjegye alatt ilyen berendezést terveztet vagy gyártat; |
b) „gyártó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki elektromos vagy elektronikus berendezést gyárt, illetőleg saját neve vagy védjegye alatt ilyen berendezést terveztet vagy gyártat vagy ilyen terméket forgalmaz; |
Indokolás | |
Mivel a RoHS-irányelv jelenlegi átdolgozásához a 756/2008/EK rendelet szolgál hivatkozási alapul, a fogalommeghatározásokat össze kell hangolni a zavarok, illetve az eltérő értelmezések elkerülése érdekében. | |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – d a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
da)„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó; |
Indokolás | |
A „gazdasági szereplő” kifejezés több helyen is szerepel az irányelv szövegében. Ugyanazt a meghatározást célszerű használni, mint amelyet a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozat is alkalmaz. | |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – g a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ga) „műszaki leírás”: a termék, a folyamat vagy a szolgáltatások által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum; |
Indokolás | |
A „műszaki leírás” kifejezés több helyen is szerepel az irányelv szövegében. Ugyanazt a meghatározást célszerű használni, mint amelyet a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozat is alkalmaz. | |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – k a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ka) „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már elérhető termék visszairányítása az értékesítési láncból. |
Indokolás | |
A „visszahívás” kifejezés több helyen is szerepel az irányelv szövegében. Ugyanazt a meghatározást célszerű használni, mint amelyet a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozat is alkalmaz. | |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – k b pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
kb) „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban; |
Indokolás | |
A „kivonás a forgalomból” kifejezés több helyen is szerepel az irányelv szövegében. Ugyanazt a meghatározást célszerű használni, mint amelyet a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozat is alkalmaz. | |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – l pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
l) „homogén anyag”: olyan anyag, amelynek összetétele mindenütt egységes, és amely mechanikus úton nem bontható több anyagra, vagyis amelynek összetevőit elvben nem lehet mechanikus eszközökkel – például szétcsavarozással, vágással, zúzással, őrléssel vagy csiszolással – különválasztani; |
l) „homogén anyag”: – olyan anyag, amely csupán egyetlen anyagféleségből áll; vagy |
|
– több anyagféleség kombinációja alkotja, amely mechanikus úton nem bontható több anyagra, kivéve a felületi bevonatokat; vagy |
|
– felületi bevonat. |
Indokolás | |
Különbséget kell tenni a csupán egyetlen anyagféleségből álló, illetve a több, mechanikai úton nem különválasztható anyagféleségből álló anyagok között. A felületi bevonatokat önmagukban homogén anyagoknak kell tekinteni. | |
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – l a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
la) „kábelek”: az elektromos és elektronikus berendezések belsejében található, a berendezést a megfelelő hálózathoz kapcsoló vagy a kapcsolathoz szükséges hosszabbító kábelek; |
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – l b pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
lb) „mechanikus úton bontható”: olyan anyag, amely elvileg mechanikai úton – például szétcsavarozással, vágással, zúzással, őrléssel vagy csiszolással – szétválasztható; |
Indokolás | |
A fogalommeghatározás fontos annak biztosításához, hogy a mintavétellel és a vizsgálattal kapcsolatban megvalósuljon a jogbiztonság. A jogbiztonság biztosítása érdekében külön meg kell határozni, mit jelent az, hogy „mechanikus úton bontható”. | |
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – p pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
p) „ipari felügyeleti és vezérlő eszközök”: kizárólag ipari vagy szakmai célú használatra kialakított felügyeleti és vezérlő eszközök. |
p) „ipari felügyeleti és vezérlő eszközök”: kizárólag ipari célú használatra kialakított felügyeleti és vezérlő eszközök. |
Indokolás | |
A közösségi jogszabályok általában különbséget tesznek a lakossági, a szakmai célú, illetve az ipari használat között. A lakossági és a szakmai célú használat közötti különbségtétel minden tagállamban más és más. A különbségtételt tovább bonyolítja, hogy a lakossági felhasználók hozzáférnek a professzionális termékekhez, és a szakmai felhasználók is folyamodhatnak a lakosság számára széles körben rendelkezésre álló termékekhez. A további zavar elkerülése céljából az ipari felügyeleti és vezérlő eszközök meghatározását a kizárólag „ipari célú használatra” kell szűkíteni. | |
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – p a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
pa) „fogyóeszköz”: bármiféle olyan, egy vagy több elektromos vagy elektronikus részt tartalmazó részegység, amely szükséges az elektromos vagy elektronikus berendezés működéséhez, illetve amely nem képes az elektromos vagy elektronikus berendezés nélkül működni; |
(A 26. módosítás helyébe lép.) | |
Indokolás | |
Mivel az elektromos vagy elektronikus berendezések, valamint a fogyóeszközök kölcsönösen függnek egymástól, a fogyóeszközöknek is szerepelniük kell az irányelvben, annál is inkább, mert rendszerint rövidebb az élettartamuk, így hamarabb válnak hulladékká, mint az elektromos vagy elektronikus berendezések. Ezért van szükség a fogalommeghatározás beillesztésére. A fogalommeghatározás az elektromos/elektronikus részekkel rendelkező egységekre korlátozódik. Ennélfogva magában foglalná például a nyomtatópatronokat, de nem terjedne ki a CD-kre, a nyomtatópapírra, a mosogatógépekhez való mosogatóporra vagy a fúrófejekre. | |
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – p b pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
pb) „nanoanyagok”: olyan mesterségesen előállított anyagok, amelyeknek egy vagy több mérete nem haladja meg a 100 nm-t, és amelynek belső része vagy felülete különálló funkcionális részekből áll, amelyek közül soknak egy vagy több dimenziója 100 nm vagy annál kisebb méretű, beleértve a szerkezeteket, agglomerációkat vagy aggregátokat, amelyek 100 nm vagy annál nagyobb méretűek lehetnek, de amelyeknek a nanoméretre jellemző tulajdonságaik vannak. |
|
A nanoméretre jellemző tulajdonságok közé tartoznak a következők: |
|
i) a szóban forgó anyagok nagy fajlagos felületéhez kapcsolódó tulajdonságok és/vagy |
|
ii) specifikus fizikai–kémiai tulajdonságok, amelyek eltérnek a nem nanotechnológiával előállított ugyanazon anyag tulajdonságaitól. |
Indokolás | |
Be kell vezetni a nanoanyagok fogalmának meghatározását. Ez fogalommeghatározás megegyezik az új élelmiszerekről szóló rendelettel összefüggésben mindhárom intézmény által elfogadott meghatározással. | |
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Tekintettel a különböző szervek által a nanoanyagok tekintetében nemzetközileg közzétett eltérő fogalommeghatározásokra, valamint a nanotechnológia területén tapasztalható folyamatos műszaki és tudományos fejlődésre, a Bizottság a cikk pa) pontját a 18. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a műszaki és tudományos fejlődésnek megfelelően kiigazítja és kiegészíti a későbbiekben nemzetközileg elfogadott fogalommeghatározások figyelembevételével. |
Indokolás | |
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – p c pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
pc) „tartozék": minden olyan, egy vagy több elektromos vagy elektronikus részt tartalmazó, elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásra tervezett részegység, amely nem szükséges az elektromos vagy elektronikus berendezés működéséhez, ugyanakkor nem képes az elektromos vagy elektronikus berendezés nélkül működni; |
Indokolás | |
A RoHS-irányelvnek a tartozékokat is magában kell foglalnia. Ezért van szükség a fogalommeghatározás beillesztésére. A fogalommeghatározás az elektromos/elektronikus részekkel rendelkező egységekre korlátozódik. Ezért magában foglalná a digitális kamerák különálló lencséit, nem terjedne ki azonban a kamera, illetve a lencsék tárolására szolgáló táskára. | |
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – p d pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
pd) „elektromos vagy elektronikus alkatrész”: különálló funkciót betöltő bármilyen részegység, amely legalább két ólomból vagy más fémből készült csatlakozóhellyel rendelkezik és elektromos áramkör része; |
Indokolás | |
Mivel a „fogyóeszközök” és a „tartozékok” fogalmának újonnan bevezetett meghatározása az „elektromos vagy elektronikus rész” tartalmazását említi, meg kell adni az e részekre vonatkozó meghatározást. | |
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – p e pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
pe) „szállítóeszköz”: személy- vagy áruszállításra használt jármű, például személygépkocsi, autóbusz, teherautó, villamos, vonat, hajó vagy repülőgép; |
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – p f pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
pf) „nagyméretű, helyhez kötött létesítmény”: különböző típusú készülékek, illetve adott esetben egyéb eszközök egyedi kombinációja, amelyeket előre meghatározott helyen történő állandó használat céljára szerelnek össze és telepítenek; nem tartoznak ide azok az elektromos és elektronikus alkotóelemek, amelyek az érintett létesítmény élettartama során időről időre kicserélhetők, és amelyek anélkül is működtethetők, hogy a létesítmény részét képeznék; |
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – p g pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
pg) „helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok”: olyan gépek, berendezések és/vagy összetevők összessége, amelyeket egy speciális ipari feladat elvégzésére állítottak össze. Az összeállítást kizárólag ezért a feladatért felelős szakemberek végzik el, és a berendezések a használat során mindvégig ugyanazon a helyen találhatók. Nem tartoznak ide azok az elektromos és elektronikus alkotóelemek, amelyek az érintett szerszám élettartama során időről időre kicserélhetők, és amelyek anélkül is működtethetők, hogy a szerszám részét képeznék; |
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – p h pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ph) „kizárólag professzionális felhasználásra szánt, közúton nem szállítható gépek”: a 97/68/EK irányelvben meghatározott, kizárólag szakemberek számára hozzáférhető berendezések; |
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések – beleértve a javításukhoz vagy újrahasználatukhoz felhasznált cserealkatrészeket is – ne tartalmazzák a IV. mellékletben felsorolt anyagokat . |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések – beleértve a javításukhoz vagy újrahasználatukhoz felhasznált cserealkatrészeket, a kábeleket és a tartozékokat, valamint a funkcionális frissítéshez vagy a képességek fokozásához szükséges alkatrészeket is – ne tartalmazzák a IV. mellékletben felsorolt anyagokat. |
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következők javításához vagy újrahasználatához felhasznált cserealkatrészekre: |
(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következők javításához vagy újrahasználatához felhasznált kábelekre, fogyóeszközökre, tartozékokra és cserealkatrészekre, sem pedig az újrakalibráláshoz, funkcionális frissítéshez vagy képességfokozáshoz felhasznált alkatrészekre: |
a) 2006. július 1. előtt forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus eszközök; |
a) 2006. július 1. előtt forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus eszközök; |
b) 2014. január 1. előtt forgalomba hozott orvostechnikai eszközök; |
b) 2014. január 1. előtt forgalomba hozott orvostechnikai eszközök; |
c) 2016. január 1. előtt forgalomba hozott diagnosztikai orvostechnikai eszközök; |
c) 2016. január 1. előtt forgalomba hozott diagnosztikai orvostechnikai eszközök; |
d) 2014. január 1. előtt forgalomba hozott felügyeleti és vezérlő eszközök; |
d) 2014. január 1. előtt forgalomba hozott felügyeleti és vezérlő eszközök; |
e) 2017. január 1. előtt forgalomba hozott ipari felügyeleti és vezérlő eszközök; |
e) 2017. január 1. előtt forgalomba hozott ipari felügyeleti és vezérlő eszközök; |
f) korábban mentességet élvező és még a mentesség hatályvesztése előtt forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus eszközök.
|
f) korábban mentességet élvező és még a vonatkozó mentesség hatályvesztése előtt forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus eszközök. |
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 2006. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekből visszaszerzett cserealkatrészek újrahasználatára, amennyiben az újrafelhasználásra vállalatok közötti, ellenőrizhető zárt csererendszereken belül kerül sor, valamint az alkatrészek újrafelhasználásáról értesítik a fogyasztót. |
Indokolás | |
Az eszközök hatékonyságának biztosítása érdekében az EU-nak még inkább támogatnia kell az újrafelhasználást. A jól működő és újrafelhasználható cserealkatrészek idő előtti ártalmatlanítása, megsemmisítése vagy helyettesítése csak azért, mert 2006. július 1-jét megelőzően hozták őket forgalomba és nem felelnek meg a RoHS-irányelvben foglalt korlátozásoknak, felesleges környezeti terhet idézne elő. Ha nem engedélyezzük ezt az ideiglenes mentességet, az az összes berendezés – többek között a RoHS-irányelvnek megfelelő alkatrészek nagy részének – megsemmisítéséhez fog vezetni. Mivel az újrafelhasználásra egy zárt csererendszerben kerül sor, ezen alkatrészek elhasználódásának megfelelő ellenőrzése és kezelése biztosított. | |
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre. A Bizottság az aktív beültethető orvostechnikai eszközöknek a rendelkezések hatálya alóli kivonását legkésőbb 2020-ig felülvizsgálja hatálykiterjesztési javaslat előterjesztése céljából. |
(5) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre. A Bizottság az aktív beültethető orvostechnikai eszközöknek a rendelkezések hatálya alóli kivonását legkésőbb 2020-ig felülvizsgálja a tudományos és technológiai ajánlásokon alapuló, megfelelően biztonságos és megbízható alternatívák elérhetőségének vizsgálata, valamint hatálykiterjesztési javaslat előterjesztése céljából. |
Indokolás | |
Annak garantálására szolgál, hogy ne legyen ellentmondás abban a tekintetben, hogy biztosítani kell az aktív beültethető orvostechnikai eszközök elérhetőségét. | |
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 6 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(6) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az V. és a VI. mellékletben felsorolt alkalmazásokra. |
(6) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az V., VI. és VIa. mellékletben felsorolt alkalmazásokra. |
(Figyelmetlenség javítása, ez a módosítás a 33. módosítás helyébe lép. Kapcsolódik a 2. cikk (1) bekezdéséhez és a 4. cikk (1a) bekezdéséhez, az I. melléklethez és a VIa. melléklethez fűzött módosításokhoz) | |
Indokolás | |
A tágabb hatály bevezetéséhez egy külön mellékletre van szükség, amely lehetővé teszi a 4. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom alól mentesülő alkalmazásokat azon elektromos és elektronikus berendezések tekintetében, amelyekre jelenleg nem terjed ki a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv hatálya, mivel nem tartoznak az első 10 kategória egyikébe sem. Lehetőséget kell biztosítani az (1) bekezdésben javasolt új korlátozás alóli mentességekre. | |
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 7 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) Ha bizonyos anyagok – és különösen a III. mellékletben felsorolt anyagok – felhasználásából olyan, elfogadhatatlan kockázat származik az emberi egészségre vagy a környezetre nézve, amelyet a Közösség szintjén szükséges kezelni, a tiltott anyagoknak a IV. mellékletben foglalt jegyzékét felül kell vizsgálni az 1907/2006/EK rendelet 69–72. cikkében megállapított eljáráson alapuló módszer alkalmazásával. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
törölve |
(Kapcsolódik a veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelv 6. cikkét módosított formában megtartó módosításhoz.) | |
Indokolás | |
A veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv egyetlen célja: a veszélyes anyagok felhasználásának korlátozása az elektromos és elektronikus berendezésekben. Nem elfogadható az irányelv lényegét érintő döntéseket komitológiai eljárás keretében meghozni, bízva egy még meg sem határozott komitológiai módszertanban, főleg, hogy a jogalkotó egyértelműen felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy erre vonatkozó javaslatait az együttdöntés keretében nyújtsa be (6. cikk). Ez azt jelentené, hogy most – ellentétben a Bizottság tanulmányában foglalt ajánlásokkal – nem kerülnének bevezetésre új korlátozások. Az irányelv erényeinek megtartása céljából máris új korlátozások elfogadására van szükség, és ezt nem szabad egy meghatározatlan jövőbeli időpontig halogatni. | |
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A mellékleteknek a technikai és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket fogadhatja el: |
(1) Az V., VI. és VIa. mellékleteknek a technikai és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében és a 6a. cikkben meghatározott követelmények figyelembevételével a Bizottság a következő intézkedéseket fogadhatja el: |
a) a II. melléklet minden szükséges módosítása ; |
|
b) az elektromos és elektronikus berendezések felvétele az V. és a VI. mellékletbe , ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül: |
a) a specifikus alkalmazású elektromos és elektronikus berendezések felvétele az V., VI. és VIa. mellékletbe, ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül: |
- a tervezés módosításával történő kivonásuk vagy olyan anyagok vagy alkatrészek használatával történő helyettesítésük, amelyekhez nem szükségesek a 4. cikk (1) bekezdésében említett anyagok, műszakilag vagy tudományosan nem kivitelezhető; |
a tervezés módosításával történő kivonásuk vagy olyan anyagok vagy alkatrészek használatával történő helyettesítésük, amelyekhez nem szükségesek a 4. cikk (1) bekezdésében említett anyagok, műszakilag nem kivitelezhető;
|
- nincs biztosítva a helyettesítő anyagok elérhetősége és megbízhatósága; |
- nincs biztosítva a helyettesítő anyagok megbízhatósága; |
- a helyettesítés által okozott káros környezeti, egészségügyi, fogyasztóbiztonsági és/vagy társadalmi-gazdasági hatások várhatóan meghaladják az így elért környezeti, egészségügyi, fogyasztóbiztonsági és/vagy társadalmi-gazdasági előnyöket; |
- a helyettesítés által okozott káros környezeti és fogyasztóbiztonsági hatások várhatóan meghaladják az így elért környezeti, egészségügyi és fogyasztóbiztonsági előnyöket, adott esetben az életciklus értékelése alapján; |
c) elektromos vagy elektronikus berendezésekben előforduló anyagok és alkatrészek elhagyása az V. és a VI. mellékletből, ha a b) pontban felsorolt feltételek már nem teljesülnek. |
b) elektromos vagy elektronikus berendezésekben előforduló anyagok és alkatrészek elhagyása az V. és a VI. mellékletből, ha az a) pontban felsorolt feltételek már nem teljesülnek. |
Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
A Bizottság ezeket az intézkedéseket a 18. cikkel összhangban különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével fogadja el. |
(2) Az (1) bekezdés b) pontjával összhangban elfogadott intézkedések legfeljebb négyéves időtartamra szólhatnak, és megújíthatók. A Bizottság kellő időben dönt minden olyan megújítási kérelemről, amelyet a mentesítés lejárta előtt legalább 18 hónappal nyújtottak be. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjával összhangban elfogadott intézkedések az I. mellékletben meghatározott 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 10. és 11. kategória esetében legfeljebb négyéves időtartamra, az I. mellékletben meghatározott 8. és 9. kategória esetében pedig legfeljebb nyolcéves időszakra szólhatnak. Az érvényesség időtartamának megállapítása eseti alapon történik. Ezek az intézkedések megújíthatók. |
|
A Bizottság a mentesítés vagy a megújított mentesítés időtartamáról szóló döntés során az 1907/2006/EK rendelet XVI. melléklete értelmében figyelembe veszi a társadalmi-gazdasági következményeket is. |
|
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – többek között a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos korlátozások miatt – a helyettesítő anyagok kielégítő elérhetőségének biztosításához a helyzetnek megfelelően vagy a tilalom alkalmazásáig, vagy a mentesítés lejáratáig hátralévő időtartamnál hosszabb időre van szükség, vagy a tilalom alkalmazásától kezdődően, vagy a mentesítés lejárata után türelmi időt biztosít. A türelmi idő időtartamáról eseti alapon kell határozni, és az nem haladhatja meg a tilalom alkalmazásának kezdetétől vagy a mentesítés lejáratától számított 18 hónapot. |
|
Az V., VI. és VIa. mellékletben található külön mentesítések kapcsán közölni kell a mentesség odaítélésének vagy megújításának, lejártának, illetve a „türelmi időszak” lejártának dátumát. |
|
(2a) (2a) A 4. cikk (1) bekezdése szerinti mentesítésre, annak megújítására vagy megszüntetésére irányuló kérelmeket a VIb. melléklettel összhangban kell a Bizottság részére benyújtani. A mentesítés megújítására irányuló kérelemnek az aktuális helyzetet kell tükröznie. |
|
(2b) A Bizottság: |
|
a) a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban visszaigazolja a kézhezvételt. A visszaigazolásnak tartalmaznia kell a kérelem kézhezvételének napját; |
|
b) hivatkozási számot rendel a kérelemhez, amelyet a kérelemmel kapcsolatos levelezésekben a felülvizsgálat lezárásáig alkalmazni kell; |
|
c) haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat a kérelemről, valamint rendelkezésükre bocsátja a kérelmező által benyújtott kérelmet és kiegészítő információkat; |
|
d) a kérelemről készült összefoglalót hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára. |
|
e) elvégzi a kérelem indokolásának önálló vizsgálatát. |
|
(2c) A kérelmeket a helyzetnek megfelelően vagy a tilalom alkalmazása, vagy a mentesítés lejárta előtt legalább 18 hónappal kell benyújtani. |
|
A Bizottság a helyzetnek megfelelően vagy a tilalom alkalmazása, vagy a mentesítés lejárta előtt legalább 6 hónappal dönt a kérelmekről. Amennyiben a Bizottság az említett időpontig nem hoz határozatot, a mentesítés érvényesnek tekintendő vagy érvényessége meghosszabbodik a Bizottság később meghozott határozatát követő hat hónapig. |
(3) A mellékletek módosítása előtt a Bizottság konzultál többek között az elektromos és elektronikus berendezések gyártóival, az újrafeldolgozó és a hulladékkezelő üzemek képviselőivel, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint a munkavállalók és fogyasztók szövetségeivel. |
(3) Az V., VI. és VIa. mellékletek módosítása előtt a Bizottság konzultál többek között a gazdasági szereplőkkel, az újrafeldolgozó és a hulladékkezelő üzemek képviselőivel, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint a munkavállalók és fogyasztók szövetségeivel. A Bizottsághoz az ilyen konzultációk keretében beérkező észrevételeket nyilvánosan is hozzáférhetővé kell tenni. A Bizottság a hozzá beérkező információk alapján jelentést készít, amelyet nyilvánosan is hozzáférhetővé tesz. |
(4) Mindaddig, amíg az V. és a VI. mellékletbe ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján felvett anyagok, illetve alkatrészek ott szerepelnek, úgy kell tekinteni, hogy a felsorolt alkalmazások az 1907/2006/EK rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében foglalt engedélyezési követelmény alól is mentesülnek. |
|
|
(3a) Az V., VI. és VIa. mellékletekben felsorolt anyagok és összetevők listájától eltekintve is, a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők a IV. mellékletben felsorolt, az elektromos és elektronikus berendezésekhez felhasznált anyagokban megtalálható anyagoknak való kitettséget mind a fogyasztók és a munkavégzők, mind a környezet számára a műszakilag és gyakorlatilag megvalósítható legalacsonyabb szintre csökkentsék. |
|
(3b) A Bizottság a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén harmonizált formátumot fogad el a (2a) bekezdés alapján benyújtott kérelmek számára. |
|
(3c) A Bizottság átfogó iránymutatásokat fogad el a (2a) bekezdés alkalmazására vonatkozólag, a kkv-k helyzetének figyelembevételével. |
|
(3d) A Bizottság a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével módosíthatja a VIb. mellékletet azzal a céllal, hogy további elemekkel egészítse ki azt. |
|
(3e) Legkésőbb [...*]-ig a Bizottság a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével dönt arról, hogy az V. mellékletben megadott mentesítések közül melyik vonatkozik a 8. és 9. kategóriába tartozó berendezésekre is. Amennyiben az említett időn belül nem születik döntés, az V. mellékletben megadott mentesítések ezekre a berendezésekre is érvényesek lesznek. |
|
* az időpont beillesztése – az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap. |
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 5 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5a. cikk |
|
Nanoanyagok |
|
(1) A gazdasági szereplők értesítik a Bizottságot a nanoanyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásáról, valamint rendelkezésre bocsátanak minden lényeges adatot arra vonatkozóan, hogy azok az emberi egészség és a környezet szempontjából egész életciklusuk során biztonságosak. |
|
|
|
|
|
(4) A Bizottság legkésőbb [...***]-ig a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén normákat dolgoz ki a nanoanyagok azonosítására és kimutatására. |
|
(5) A Bizottság legkésőbb [...***]-ig a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén részletes szabályokat dolgoz ki a (3) bekezdésben szereplő címkézési követelmények alkalmazására. |
|
|
|
|
|
** az időpont beillesztése – az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap. |
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Végrehajtási intézkedések |
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok |
A Bizottság részletes szabályokat fogad el a következőkről: |
A Bizottság legkésőbb […*]-ig a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével részletes szabályokat fogad el a következőkről: |
- mentesítés kérelmezése, beleértve a kérelemmel együtt benyújtandó – az alternatívák elemzését és megfelelő alternatíva elérhetősége esetén az 1907/2006/EK rendelet szerinti helyettesítési tervet is magukban foglaló – információk alakját és jellegét is, |
|
- a 4. cikk (2) bekezdése szerinti maximális koncentrációk betartása, |
- a 4. cikk (2) bekezdése szerinti maximális koncentrációk betartása, egyebek mellett a minimális mennyiség, illetve egyedi szabályok meghatározásával a felületi bevonatok esetében, |
|
- az elektromos és elektronikus berendezésekből történő mintavétel és azok vizsgálata, |
|
- harmonizált formátum az elektromos és elektronikus berendezésekben alkalmazott anyagok, összetevők és alkatrészek bejelentésére, amely tartalmazza a jelen irányelvvel szabályozott anyagok koncentrációjának részleteit, |
- az 5. cikk (2) bekezdésének végrehajtása, tekintetbe véve a gazdasági szereplők jogbiztonság iránti igényét a mentesítések megújítására vonatkozó bizottsági határozat meghozataláig. |
- az 5a. cikk (3) bekezdésében foglalt, nanoanyagokra vonatkozó címkézési követelmények alkalmazása. |
Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
|
|
* az időpont beillesztése – az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap. |
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 6 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
6a. cikk |
|
Felülvizsgálat |
|
[...*] előtt, azt követően pedig rendszeresen a Bizottság az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva és a hatáselemzés alapján elvégzi a IV. mellékletben szereplő tiltott anyagok jegyzékének felülvizsgálatát és módosítását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az elektromos és elektronikus berendezésben vagy elektromos és elektronikus berendezés hulladékaiban előforduló tiltott anyag hátrányosan érinti az elhasználódott elektromos és elektronikus berendezések környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítását és ártalmatlanítását, vagy az elektromos és elektronikus berendezések használata vagy hulladékainak feldolgozása során káros hatással van a környezetre vagy az emberi egészségre. |
|
A felülvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ilyen anyagok és anyagcsoportok: |
|
a) kedvezőtlenül befolyásolják-e az elektromos és elektronikus berendezések újrahasznosításra való előkészítésének lehetőségét vagy a használt elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafeldolgozását; |
|
b) különösen a használt elektromos és elektronikus berendezésekből származó anyagok újrahasznosításának előkészítése, újrafeldolgozása vagy más kezelése során ellenőrizetlenül és kiterjedt formában felszabaduló anyagok, veszélyes maradékanyagok vagy bomlástermékek keletkezéséhez vezethetnek-e, többek között az Európai Unióban vagy harmadik országokban végzett, a normáknak nem megfelelő tevékenységek során; |
|
c) a használt elektromos és elektronikus berendezések összegyűjtésével, újrahasznosításával, újrafeldolgozásával és kezelésével foglalkozó dolgozók elfogadhatatlan veszélyeztetéséhez vezethet-e; |
|
d) jelentős mennyiségű másodlagos veszélyes hulladék keletkezéséhez vezet-e, különösen az elektromos és elektronikus berendezésekből származó anyagok újrahasznosításának előkészítése, újrafeldolgozása vagy egyéb kezelése során; |
|
e) lehet-e biztonságosabban helyettesíteni őket módosítások, vagy az elhasználódott elektromos és elektronikus berendezések környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítására és ártalmatlanítására, illetve a környezetre vagy az emberi egészségre kevésbé ártalmas anyagok és összetevők alkalmazása segítségével. |
|
A felülvizsgálat során a Bizottság konzultál az érdekelt felekkel, köztük a gazdasági szereplőkkel, az újrafeldolgozó és hulladékkezelő üzemekkel, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint a munkavállalók és fogyasztók szövetségeivel. A Bizottság emellett figyelembe vesz minden, az Európai Vegyianyag-ügynökséghez az 1907/2006/EK rendelet vagy más uniós jogszabály értelmében benyújtott ügyet. A Bizottság megfontolja továbbá annak lehetőségét, hogy mentesítést kaphassanak azok az alkalmazások, amelyekhez nem állnak rendelkezésre helyettesítő anyagok vagy alternatív technológiák. |
|
A Bizottság szükség esetén a fenti időpontokban és később rendszeresen a 18. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a IV. melléklet hatályának kiterjesztésére. |
|
Valamely tagállam vagy az Európai Parlament bármikor kérheti a Bizottságtól erre vonatkozó javaslat benyújtását. E kérést megfelelően indokolni kell az ebben a cikkben meghatározott követelmények alapján. A Bizottság megvizsgálja a kérelmet és adott esetben legkésőbb a kérelem beérkezését követő 12 hónappal a 18. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el. |
|
* az időpont beillesztése – az ezen irányelv hatálybalépésétől számított négy év. |
|
* az időpont beillesztése – az ezen irányelv hatálybalépésétől számított nyolc év. |
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 6 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
6b. cikk |
|
A REACH-hez történő hozzáigazítás |
|
Amennyiben az 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően az elektromos és elektronikus berendezésekben használt anyagok tekintetében új forgalomba hozatali korlátozásokat vezetnek be, az irányelv vonatkozó mellékleteit ennek megfelelően módosítani kell, a helyzettől függően vagy a nagy aggodalomra okot adó és nem engedélyezett anyagok lejárati idejével vagy korlátozás alkalmazásának időpontjával összhangban. |
|
A Bizottság ezeket az intézkedéseket a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével fogadja el. |
(A 49. módosítás előadó általi felváltása. A korábbi, „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak” az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti új eljárással, a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal történő felváltásához kapcsolódik.) | |
Indokolás | |
Egy olyan mechanizmus bevezetésére van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a REACH értelmében elfogadott korlátozások vagy engedélyezett fokozatos kivonások átkerüljenek a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelvbe. | |
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – bevezető rész (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy: |
|
(A módosítás következtében az egész cikkben megfelelő változtatásokra lesz szükség; a bekezdések pontokká válnak és a nyelvtani szerkezetet is ennek megfelelően kell átalakítani.) |
Indokolás | |
A kiigazítás a bizottsági javaslat szövegezési hibáját javítja. Egy irányelv a gazdaság szereplőire közvetlenül nem róhat kötelezettségeket. Csak a tagállamok számára állapíthat meg olyan kötelezettségeket, amelyek biztosítják, hogy a gazdaság szereplői bizonyos lépéseket megtegyenek. | |
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A gyártók a 768/2008/EK határozat II. mellékletének A. moduljában leírtak szerint összeállítják a műszaki dokumentációt és végrehajtják vagy végrehajtatják a belső gyártásellenőrzési eljárást. |
(2) A gyártók a 768/2008/EK határozat II. mellékletének A. moduljában leírtak szerint összeállítják a műszaki dokumentációt és végrehajtják vagy végrehajtatják a belső gyártásellenőrzési eljárást, amennyiben az egyedi jogszabály nem ír elő olyan műszaki dokumentációt és belső ellenőrzési eljárást, amely legalább annyira szigorú, mint a modulban leírt eljárás. |
Ha az említett eljárás során egy elektromos vagy elektronikus berendezésről azt állapítják meg, hogy megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó EK-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, és CE jelölést helyez el a szóban forgó berendezésen. |
Ha az említett eljárások során egy elektromos vagy elektronikus berendezésről azt állapítják meg, hogy megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó EK-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, és CE jelölést helyez el a szóban forgó berendezésen. |
Indokolás | |
Amennyiben már van érvényben hasonló jogszabály (például az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan), és ha az legalább a VII. mellékletben felsorolt elemeket tartalmazza, úgy a felesleges bürokrácia elkerülése érdekében e jogszabálynak megfelelően a megfelelőségi nyilatkozat kiadása elfogadható. | |
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) Ha a termékből eredő kockázatok miatt helyénvalónak tartják, a gyártók – a fogyasztók egészségének és biztonságának védelmében – szúrópróbát végeznek a forgalmazott elektromos vagy elektronikus berendezésen, kivizsgálják és szükség esetén nyilvántartják a panaszokat, a nem megfelelő elektromos vagy elektronikus berendezéseket és a termékvisszahívásokat, továbbá minden ilyen intézkedésről tájékoztatják a forgalmazókat. |
(5) Ha a termékből eredő, az emberi egészséget, a környezetet, a hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítását és ártalmatlanítását veszélyeztető kockázatok miatt helyénvalónak tartják, a gyártók szúrópróbát végeznek a forgalmazott elektromos vagy elektronikus berendezésen, kivizsgálják és szükség esetén nyilvántartják a panaszokat, a nem megfelelő elektromos vagy elektronikus berendezéseket és a termékvisszahívásokat, továbbá minden ilyen intézkedésről tájékoztatják a forgalmazókat. |
Indokolás | |
A veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelvet az emberi egészséget vagy a környezetet veszélyeztető – egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben történő alkalmazásából eredő – kockázatoknak, különösen a berendezések életciklusának végén történő kezelése érdekében fogadták el. A cikk szövegének ezt tükröznie kell. | |
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 7 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) A gyártók feltüntetik az elektromos vagy elektronikus berendezésen, vagy ha ez nem lehetséges, a csomagoláson vagy a berendezés kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A címnek egyetlen olyan pontot kell megjelölnie, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. |
(7) A gyártók feltüntetik az elektromos vagy elektronikus berendezésen, vagy ha ez nem lehetséges, a csomagoláson vagy a berendezés kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Ha ilyen követelményekről a vonatkozó egyedi jogszabály már rendelkezik, akkor ehelyett az abban a jogszabályban foglalt követelményeket kell alkalmazni. A címnek egyetlen olyan pontot kell megjelölnie, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. |
Indokolás | |
Amennyiben már van érvényben hasonló jogszabály (például az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan), akkor e jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. | |
Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 8 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezhetik, hogy egy általuk forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezés nem felel meg a vonatkozó közösségi harmonizációs szabályozásnak, azonnal megteszik a berendezés megfelelővé tételéhez, illetőleg – adott esetben – forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges kiigazító intézkedéseket. Ezenkívül abban az esetben, ha az elektromos vagy elektronikus berendezés kockázatot jelent, a gyártók erről – és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben hozzáférhetővé tették a szóban forgó elektromos vagy elektronikus berendezést. |
(8) Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezhetik, hogy egy általuk forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezés nem felel meg ezen irányelvnek, azonnal megteszik a berendezés megfelelővé tételéhez, illetőleg – adott esetben – forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges kiigazító intézkedéseket. Ezenkívül a gyártók erről – és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben hozzáférhetővé tették a szóban forgó elektromos vagy elektronikus berendezést. |
Indokolás | |
A megfelelésre való hivatkozási pontot maga az irányelv jelenti – amely hivatkozik a közösségi harmonizációs jogszabályokra –, nem pedig csupán az utóbbiak. Az angol szöveg módosítása (a „shall” szó törlése, lásd az 50. módosítást) a magyar szöveget nem érinti. Egy irányelv a gazdaság szereplőire közvetlenül nem róhat kötelezettségeket. Csak a tagállamok számára állapíthat meg olyan kötelezettségeket, amelyek biztosítják, hogy a gazdaság szereplői bizonyos lépéseket megtegyenek. | |
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 9 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(9) A gyártók egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az elektromos vagy elektronikus berendezés megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, a szóban forgó hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatósággal, annak felkérésére az importőrök együttműködnek az általuk forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezésekből eredő kockázatok kiküszöbölését szolgáló minden intézkedésben. |
(9) A gyártók egy illetékes nemzeti hatóság kérésére átadják az elektromos vagy elektronikus berendezés megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, a szóban forgó hatóság számára könnyen érthető nyelven. |
Indokolás | |
A gyártóknak a követelményeknek meg nem felelő termékekkel kapcsolatos kötelezettségeit már más – új megközelítésű –,a termékbiztonsággal foglalkozó irányelvek szabályozzák. | |
Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – bevezető rész (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy: |
|
(A módosítás következtében az egész cikkben megfelelő változtatásokra lesz szükség; a bekezdések pontokká válnak és a nyelvtani szerkezetet is ennek megfelelően kell átalakítani.) |
Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Minden gyártó írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhet ki. |
(1) Minden gyártónak lehetősége van írásbeli megbízással kinevezni egy meghatalmazott képviselőt. |
A 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezheti a meghatalmazott képviselő megbízásának részét. |
A 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezheti a meghatalmazott képviselő megbízásának részét. |
Indokolás | |
A szöveg az új bevezető rész (lásd az 50. módosítást) következtében változik meg. | |
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) az EK-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció rendelkezésre tartása a nemzeti felügyelő hatóságok számára tíz éven keresztül; |
a) az EK-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció rendelkezésre tartása a nemzeti felügyelő hatóságok számára az elektromos és elektronikus berendezések forgalomba hozatalától számított tíz éven keresztül; |
Indokolás | |
A „piaci hozzáférhetővé tétel” kifejezés helyébe a „forgalomba hozatal” kifejezés lép. Az új jogszabályi keretben mindig a „forgalomba hozatal” kifejezést használjuk a megfelelőségi nyilatkozat megőrzésére vonatkozó időtartam kezdő időpontjának meghatározásánál. Ennek oka, hogy a „forgalomba hozatal” azt jelenti, hogy „a terméket első alkalommal teszik hozzáférhetővé a Közösség piacán” (a 768/2008/EK határozat R1. cikkének (2) bekezdése), amely ily módon egy konkrét időpontot jelent. Ezzel ellentétben egy termék több alkalommal is a „hozzáférhetővé tehető a piacon”, ezért ez a kifejezés jogbizonytalansághoz vezethet. | |
Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – bevezető rész (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy: |
|
(A módosítás következtében az egész cikkben megfelelő változtatásokra lesz szükség; a bekezdések pontokká válnak, és a nyelvtani szerkezetet is ennek megfelelően kell átalakítani.) |
Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az importőrök feltüntetik az elektromos vagy elektronikus berendezésen, vagy ha ez nem lehetséges, a csomagoláson vagy a berendezés kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. |
(3) Ha a meghatalmazott képviselő neve és címe nincs feltüntetve, az importőrök feltüntetik az elektromos vagy elektronikus berendezésen, a csomagoláson vagy a berendezés kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Ha ilyen követelményekről a vonatkozó egyedi jogszabály már rendelkezik, akkor ehelyett az abban a jogszabályban foglalt követelményeket kell alkalmazni. |
Indokolás | |
A meghatalmazott képviselő megnevezésén felül szükségtelen megnevezni az importőrt is, mivel az csak szükségtelen adminisztratív költségeket teremt. Ez különösen akkor igaz, ha az adott berendezést több fél importálja. A módosítás célja az iparágat terhelő szükségtelen adminisztratív terheknek és a fogyasztók összezavarásának elkerülése. | |
Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) Ha egy elektromos vagy elektronikus berendezés kockázatai miatt azt helyénvalónak tartják, az importőrök – a fogyasztók egészségének és biztonságának védelmében – szúrópróbát végeznek a forgalmazott elektromos vagy elektronikus berendezésen, kivizsgálják és szükség esetén nyilvántartják a panaszokat, a nem megfelelő elektromos vagy elektronikus berendezéseket és a termékvisszahívásokat, továbbá minden ilyen intézkedésről tájékoztatják a forgalmazókat. |
(5) Ha egy elektromos vagy elektronikus berendezésnek az emberi egészséget, a környezetet, a hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítását és ártalmatlanítását veszélyeztető kockázatai miatt azt helyénvalónak tartják, az importőrök – a fogyasztók egészségének és biztonságának védelmében – szúrópróbát végeznek a forgalmazott elektromos vagy elektronikus berendezésen, kivizsgálják és szükség esetén nyilvántartják a panaszokat, a nem megfelelő elektromos vagy elektronikus berendezéseket és a termékvisszahívásokat, továbbá minden ilyen intézkedésről tájékoztatják a forgalmazókat. |
Indokolás | |
A veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelvet az emberi egészséget vagy a környezetet veszélyeztető – egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben történő alkalmazásából eredő – kockázatoknak, különösen a berendezések életciklusának végén történő kezelése érdekében fogadták el. A cikk szövegének ezt tükröznie kell. | |
Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 7 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) Az importőrök tíz évig a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére tartják az EK-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy e hatóságok kérésre hozzáférhessenek a műszaki dokumentációhoz. |
(7) Az importőrök az elektromos és elektronikus berendezések forgalomba hozatalától számított tíz évig a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére tartják az EK-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy e hatóságok kérésre hozzáférhessenek a műszaki dokumentációhoz. |
(A 59. módosítás felváltása.) | |
Indokolás | |
A tízéves periódus tekintetében egyértelmű kiindulópontot kell meghatározni. | |
Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – bevezető rész (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy: |
|
(A módosítás következtében az egész cikkben megfelelő változtatásokra lesz szükség; a bekezdések pontokká válnak, és a nyelvtani szerkezetet is ennek megfelelően kell átalakítani.) |
Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Egy elektromos vagy elektronikus berendezésnek a piacon való hozzáférhetővé tételekor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az alkalmazandó követelményekhez mérten. |
(1) Egy elektromos vagy elektronikus berendezésnek a piacon való hozzáférhetővé tételekor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az alkalmazandó követelményekhez mérten, különösen abban a tekintetben, hogy az elektromos vagy elektronikus berendezésen szerepel-e a CE jelölés, hogy mellékelve vannak-e hozzá a szükséges dokumentumok, mégpedig olyan nyelven, amelyet a fogyasztók és az egyéb végfelhasználók könnyen megértenek a berendezés forgalomba hozatala szerinti tagállamban, valamint hogy a gyártó és az importőr teljesítette-e a 7. cikk (6) és (7) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében előírt követelményeket. |
Indokolás | |
Helyénvaló hangsúlyozni a forgalmazók kellő gondosságra irányuló kötelezettségére vonatkozó konkrét rendelkezéseket. | |
Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Egy elektromos vagy elektronikus berendezésnek a piacon való hozzáférhetővé tétele előtt a forgalmazók meggyőződnek arról, hogy az elektromos vagy elektronikus berendezésen szerepel a CE jelölés, hogy mellékelve vannak hozzá a kötelező dokumentumok, mégpedig olyan nyelven, amelyet a fogyasztók és egyéb végfelhasználók könnyen megértenek a berendezés piaci hozzáférhetővé tétele szerinti tagállamban, valamint hogy a gyártó és az importőr teljesítette a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében előírt követelményeket. |
törölve |
Indokolás | |
Ez a rendelkezés azt jelentené, hogy minden forgalmazónak ki kellene nyitnia minden egyes elektromos és elektronikus berendezés eredeti csomagolását a forgalomba hozatal előtt. Ez már túl messzire megy. Ehelyett ezeket a kérdéseket a 10. cikk (1) bekezdésében foglalt, kellő gondosságra irányuló kötelezettséggel kapcsolatban javasolt hangsúlyozni. Ez biztosítja, hogy a forgalmazókat terheli a felelősség azért, hogy csak olyan termékeket hozzanak forgalomba, amelyek megfelelnek ezeknek a rendelkezéseknek, anélkül, hogy köteleznék őket minden egyes darab kicsomagolására. | |
Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Minden olyan importőr vagy forgalmazó, amely saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba elektromos vagy elektronikus berendezést, vagy egy már forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezésen olyan módosítást végez, amely hatással lehet arra, hogy az megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak tekintendő, és a gyártónak a 7. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik. |
A tagállamok biztosítják, hogy minden olyan importőr vagy forgalmazó, amely saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba elektromos vagy elektronikus berendezést, vagy egy már forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezésen olyan módosítást végez, amely hatással lehet arra, hogy az megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak tekintendő, és azt, hogy a gyártónak a 7. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik. |
Indokolás | |
A kiigazítás a bizottsági javaslat szövegezési hibáját javítja (lásd a 49. módosítást). Egy irányelv a gazdaság szereplőire közvetlenül nem róhat kötelezettségeket. Csak a tagállamok számára állapíthat meg olyan kötelezettségeket, amelyek biztosítják, hogy a gazdaság szereplői bizonyos lépéseket megtegyenek. | |
Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Minden gazdasági szereplő tíz évig köteles kérésre átadni a piacfelügyeleti hatóságoknak a következők azonosító adatait: |
A tagállamok biztosítják, hogy minden gazdasági szereplő tíz évig köteles kérésre átadni a piacfelügyeleti hatóságoknak a következők azonosító adatait: |
Indokolás | |
A kiigazítás a bizottsági javaslat szövegezési hibáját javítja (lásd a 49. módosítást). Egy irányelv a gazdaság szereplőire közvetlenül nem róhat kötelezettségeket. Csak a tagállamok számára állapíthat meg olyan kötelezettségeket, amelyek biztosítják, hogy a gazdaság szereplői bizonyos lépéseket megtegyenek. | |
Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az EK-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a 4. cikkben meghatározott követelmények teljesülése bizonyítást nyert. |
(1) Az EK-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy az ezen irányelvben meghatározott követelmények teljesülése bizonyítást nyert. |
Indokolás | |
Az irányelv egészével való összhang megteremtése. | |
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a VII. mellékletben rögzített szerkezetmintát követi, az ott felsorolt elemekből áll, és aktualizálandó. |
(2) Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a VII. mellékletben rögzített szerkezetmintát követi, az ott felsorolt elemekből áll, és aktualizálandó, hacsak legalább a VII. mellékletben felsorolt elemeket magában foglaló megfelelőségi nyilatkozatot előíró, egyedi jogszabályt nem alkalmazzák. A jogszabályt le kell fordítani az azon tagállam által előírt nyelv(ek)re, amelynek piacán a terméket a gyártó, az importőr vagy a forgalmazó forgalomba hozza. |
Indokolás | |
Amennyiben már van érvényben hasonló jogszabály (például az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan), és ha az legalább a VII. mellékletben felsorolt elemeket tartalmazza, akkor a felesleges bürokrácia elkerülése érdekében e jogszabálynak megfelelően a megfelelőségi nyilatkozat kiadása elfogadható. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatnak minden olyan tagország hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állnia, amelyben az elektromos és elektronikus berendezést forgalomba hozzák vagy a berendezés piaci hozzáférhetőségét biztosították. | |
Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A CE jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban. |
törölve |
A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője helyezi fel. |
|
Indokolás | |
A javítás a bizottsági javaslat szövegezési hibáját javítja. Nincs a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozására kijelölt szervezet. | |
Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok vélelmezik, hogy a CE jelöléssel ellátott elektromos vagy elektronikus berendezések megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek. |
törölve |
Indokolás | |
Mivel a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelvben meghatározott maximális koncentrációs értékek (azaz %-os határértékek) a homogén anyagokra vonatkoznak, a megfelelőségi vizsgálatokat is ezen a szinten kell végrehajtani. A késztermékek szintjén lehetőség van megvizsgálni a készterméket, az azonban nem lehetséges, hogy a készterméket több ezer homogén anyagra bontsuk szét és mindegyiket külön-külön megvizsgáljuk. A veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó jelenlegi irányelv alapján a gyártók számára gyakorlatilag lehetetlen, hogy a késztermékeken saját vizsgálataikat elvégezzék. Következésképpen a gyártók ellenőrzik a saját ellátási láncukat és dokumentációkkal támasztják alá a megfelelést. | |
Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Azokról az elektromos és elektronikus berendezésekről, amelyeken olyan harmonizált szabványokkal összhangban végeztek próbákat és méréseket, amelyek hivatkozását közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az irányelvben előírt azon követelményeknek, amelyekre a szóban forgó szabványok vonatkoznak. |
Azokról az anyagokról, alkotóelemekről, illetve elektromos és elektronikus berendezések alkatrészeiről, amelyeket olyan harmonizált szabványokkal összhangban vizsgáltak, mértek vagy értékeltek, amelyek hivatkozását közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az irányelvben előírt azon követelményeknek, amelyekre a szóban forgó szabványok vonatkoznak. |
Indokolás | |
A késztermékeket nem lehet „megvizsgálni” az irányelvnek való megfelelés igazolása céljából, azokat csak „értékelni” lehet bizonyos megfelelőségi szabványok alapján. | |
Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 16 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
16a. cikk |
|
A harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogás |
|
A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2006/EK határozat R9. cikkét kell alkalmazni. |
Indokolás | |
It should be possible for a Member State or the Commission to formally object to a harmonized standard. Amendment 66 was an exact copy of Article R9 from the new legislative framework (NLF), which contains comitology provisions. Due to the new Treaty, the comitology procedures no longer apply for new legislative acts. However, the recast of RoHS cannot align acts other than RoHS to the provisions of the new Treaty. To introduce the possibility for a formal objection to a harmonised standard without prejudice to a future alignment of NLF, there should only be a reference to the relevant article. | |
Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A bizottság |
A felhatalmazás gyakorlása |
(1) A Bizottságot a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkével létrehozott bizottság segíti. |
(1) A Bizottság határozatlan időre felhatalmazást kap az 5. és 6. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogására. |
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is. |
(2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
(3) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való feljogosítására a 18b. és 18c. cikkben szereplő feltételek vonatkoznak. |
(A korábbi „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak” az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló új eljárással való felváltásához kapcsolódik.) | |
Indokolás | |
Ezen irányelv tekintetében helyénvalónak tűnik határozatlan időre felhatalmazni a Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. | |
Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) A Bizottság biztosítja, hogy tevékenységének gyakorlása során figyelembe veszi a tagállamok képviselőinek és minden érintett érdekelt fél, így az ipar, a kkv-k, a kézműipar, a környezetvédő csoportok és a fogyasztói szervezetek arányos részvételét. Ezek a felek konzultációs fórum keretében találkoznak. A fórum eljárási szabályait a Bizottság állapítja meg. |
Indokolás | |
A jogbizonytalanság és a gazdasági kockázatok csökkentése érdekében a mentesítési mechanizmusnak megvalósíthatóbbá, egyértelműbbé és átláthatóbbá kell válnia. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció javítása céljából világosabb eljárási szabályzatot kell dolgozni. Következésképpen a környezetbarát tervezéséről szóló 2009/125/EK irányelvhez hasonlóan létre kell hozni egy konzultációs fórumot annak érdekében, hogy az irányelv végrehajtása során folyamatos és strukturált konzultációs mechanizmust biztosítsanak az érdekelt felek számára. | |
Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 18 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
18a. cikk |
|
A felhatalmazás visszavonása |
|
(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikkben megállapított felhatalmazást. |
|
(2) Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, intézkedik annak érdekében, hogy ésszerű idővel a végső határozat meghozatala előtt tájékoztassa erről a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve az esetleges visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás esetleges indokait. |
|
(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat azonnal vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályos felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. |
(A korábbi „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak” az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló új eljárással való felváltásához kapcsolódik.) | |
Indokolás | |
Az irányelvbe a felhatalmazás visszavonásának lehetőségét is bele kell foglalni. | |
Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 18 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
18b. cikk |
|
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások |
|
(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő két hónapon belül kifogást emelhet egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidő két hónappal meghosszabbodik. |
|
(2) Ha a fenti határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az ott megjelölt időpontban hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus a fent említett időszak lejárta előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba is léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács arról értesítették a Bizottságot, hogy egyiküknek sem áll szándékában kifogást emelni az aktussal szemben. |
|
(3) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, a szóban forgó jogi aktus nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait. |
(A korábbi „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak” az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló új eljárással való felváltásához kapcsolódik.) | |
Indokolás | |
Egy kétszer kéthónapos eljárást kell bevezetni a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szemben emelhető kifogás tekintetében. Ez relatíve gyors hatálybalépést tesz lehetővé a nem vitatható esetekben, ugyanakkor a vitatható esetekben elegendő időt biztosít. | |
Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok legkésőbb [ezen irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése után 18 hónappal] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek ennek az irányelvnek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. |
A tagállamok legkésőbb [ezen irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése után 18 hónappal] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek ennek az irányelvnek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. |
Ezeket a rendelkezéseket [...]-tól/től alkalmazzák. |
Ezeket a rendelkezéseket […*]-tól/-től alkalmazzák. |
|
* az időpont beillesztése – az ezen irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésétől számított 18 hónap. |
Indokolás | |
A Bizottság nem pontosította, hogy a rendelkezéseket mikortól alkalmazzák, mivel ezt a döntést a jogalkotóra akarták bízni. Álláspontjuk szerint nincs szükség az intézkedések végrehajtásának a nemzeti jogba való átültetésére előírt határidőn túl történő elhalasztására. Ezért azt javasoljuk, hogy a tagállamok a rendelkezéseket az irányelv kihirdetése után 18 hónappal alkalmazzák. | |
Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések kategóriái |
Az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések kategóriái |
1. Háztartási nagygépek |
1. Nagyméretű berendezések |
2. Háztartási kisgépek |
2. Kisméretű berendezések |
3. Információs technológiai és távközlési berendezések |
3. Információs technológiai és távközlési berendezések |
4. Szórakoztatóelektronikai berendezések |
4. Szórakoztatóelektronikai berendezések |
5. Világítótestek |
5. Világítótestek |
6. Elektromos és elektronikus szerszámok (a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok kivételével) |
6. Elektromos és elektronikus szerszámok |
7. Játékok, szabadidő- és sportfelszerelések |
7. Játékok, szabadidő- és sportfelszerelések |
8. Orvostechnikai eszközök |
8. Orvostechnikai eszközök |
9. Felügyeleti és vezérlő eszközök, beleértve az ipari felügyeleti és vezérlő eszközöket is |
9. Felügyeleti és vezérlő eszközök, beleértve az ipari felügyeleti és vezérlő eszközöket is |
10. Adagolóautomaták |
10. Adagolóautomaták |
|
11. A fenti kategóriák egyikébe sem tartozó egyéb elektromos és elektronikus berendezések |
Indokolás | |
A „háztartási” kifejezés zavart okozhat, ezért törölni kell. Nehéz belátni azt, hogy a nagyméretű ipari szerszámok miért nem tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel a felügyeleti és vezérlő eszközök odatartoznak. A korlátozások és az elektromos és elektronikus berendezések különböző kategóriáira vonatkozó megfelelő határidők eltérő hatályának fényében létre kellene hozni az elektromos és elektronikus berendezések kategóriáinak jegyzékét, kiegészítve egy általános, minden olyan elektromos és elektronikus berendezést felölelő kategóriával, amelyet a jelenlegi tíz kategória egyike sem fed le. Ez biztosítaná az alkalmazási kör kiszélesítését, ugyanakkor lehetővé tenné a különböző kategóriák közötti különbségtételt. | |
Módosítás 86 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Melléklet törölve |
Indokolás | |
A veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló irányelvet valamennyi elektromos és elektronikus berendezésre alkalmazni kell. A II. melléklet igen zavaros: szándéka szerint „termékek kötelező jegyzéke”, ugyanakkor a felsorolás nem teljes, hanem csupán példákkal szolgál: „…gépek, beleértve a következőket is”. Ez nem oldja meg a kategóriák eltérő értelmezéséből adódó problémát. A II. mellékletet törölni kell és helyette az elektromos és elektronikus berendezések általános fogalmát kell használni. | |
Módosítás 87 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A 4. cikk (7) bekezdésében említett anyagok |
A 6a. cikkben említett anyagok |
1. Hexabróm-ciklododekán (HBCDD) |
1. Hexabróm-ciklododekán (HBCDD) és minden azonosított jelentősebb diasztereo-izomer |
2. Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) |
2. Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) |
3. Benzil-butilftalát (BBP) |
3. Benzil-butilftalát (BBP) |
4. Dibutil-ftalát (DBP) |
4. Dibutil-ftalát (DBP) |
|
5. Arzénvegyületek |
|
6. Berillium és vegyületei |
|
7. Antimon-trioxid |
|
8. Dinikkel-trioxid |
|
9. Biszfenol A |
|
10. Szerves brómvegyületek |
|
11. Szerves klórvegyületek |
|
12. Polivinil-klorid (PVC) |
|
13. Dinitro-toluol |
|
14. Diamino-difenil-metán (MDA) |
|
15. 5-tercbutil-2,4,6-trinitro-m-xilén (xilolmósusz) |
|
16. Alkánok, klór- (rövidláncú klórozott paraffinok) |
|
17. Aluminiumszilikát tűzálló kerámiaszálak |
|
18. Antracén |
|
19. Antracénolaj |
|
20. Antracénolaj, antracénpaszta |
|
21. Antracénolaj, antracénpaszta, antracén-frakció |
|
22. Antracénolaj, antracénpaszta, desztillálás könnyű párlatból |
|
23. Antracénolaj, antracénben szegény |
|
24. Bisz(tributil-ón)-oxid (TBTO) |
|
25. Kobalt-diklorid |
|
26. Diarzén-pentaoxid |
|
27. Diarzén-trioxid |
|
28. Diizobutil-ftalát |
|
29. Ólom-kromát |
|
30. Ólom-kromát-molibdát-szulfát, vörös |
|
31. Ólom-hidrogén-arzenát |
|
32. Ólom-szulfokromát, sárga |
|
33. Szurok, kőszénkátrány, magas hőmérsékletű |
|
34. Nátrium-dikromát |
|
35. Trietil arzenát |
|
36. Trisz(2-Klór-etil)-foszfát |
|
37. Cirkónium-aluminiumszilikát tűzálló kerámiaszálak |
Indokolás | |
Módosítás 88 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A 4. cikk (7) bekezdésében említett tiltott anyagok és homogén anyagokban még elfogadható maximális tömegszázalékos koncentrációjuk |
A 4. cikk (7) bekezdésében említett tiltott anyagok és homogén anyagokban még elfogadható maximális tömegszázalékos koncentrációjuk |
Ólom (0,1 %) |
Ólom (0,1 %) |
Higany (0,1 %) |
Higany (0,1 %) |
Kadmium (0,01 %) |
Kadmium (0,01 %) |
Hat vegyértékű króm (0,1 %) |
Hat vegyértékű króm (0,1 %) |
Polibrómozott bifenilek (PBB) (0,1 %) |
Polibrómozott bifenilek (PBB) (0,1 %) |
Polibrómozott difenil-éterek (PBDE) (0,1 %) |
Polibrómozott difenil-éterek (PBDE) (0,1 %) |
|
Nanoezüst (kimutatási határ) |
|
Hosszú, többszörös falú szén nanocsövek (kimutatási határ) |
Indokolás | |
Az ezüstkolloidot már alkalmazzák antimikrobális szerként az elektromos és elektronikus berendezésekben, pl. a mobiltelefonok bevonataként, sőt mosógépek is bocsátanak ki ilyen anyagot. Amellett, hogy az ilyen alkalmazások feleslegesek, veszélyeztetik az emberi egészséget és a környezetet. A szén nanocsövek alkalmazhatók elektromos és elektronikus berendezésekben, bár bebizonyosodott, hogy az azbesztéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Az illetékes hatóságok, mint a UK Royal Commission on Environmental Pollution, a UK Health and Safety Executive és a német környezetvédelmi hivatal, kifejezték aggodalmukat a nanoanyagokkal kapcsolatban, sőt azok alkalmazása ellen szólaltak fel. | |
Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – cím és bevezető rész (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A 4. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom alól mentesülő alkalmazások |
A 4. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom alól az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 10. kategória tekintetében mentesülő alkalmazások |
|
Ellenkező rendelkezés hiányában a mellékletben felsorolt alkalmazásokra vonatkozó mentesítések […*]-án/-én járnak le. |
|
* ide a hatálybalépéstől számított 48 hónap eltelte utáni aktuális dátum kerül. |
Indokolás | |
A módosítás célja a Bizottság abbéli szándékának egyértelműsítése, hogy az V. melléklet ne vonatkozzék a 8. és 9. kategóriákra. Ezt a 2a. megegyezéses módosítás 4a. pontjával együtt kell értelmezni, amely felülvizsgálati mechanizmust hoz létre az e melléklet értelmében a 8. és 9. kategóriákban megítélt mentesítések alkalmazásával kapcsolatban, amely szerint a 8. és 9. kategória automatikusan mentesítést kap, amennyiben 18 hónapon belül nem születik határozat az ügyükben. | |
Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 1 alcím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Ionizáló sugárzást felhasználó vagy észlelő berendezések |
törölve |
Indokolás | |
Az ERA a Bizottság felkérésére készített tanulmányában (2006-0383) arra a következtetésre jutott, hogy a hatály kiterjeszthető az orvostechnikai eszközökre is, azonban a gyártók bizonyos mentesítéseket fognak kérni. Az ERA javasolta továbbá, hogy újra mérlegelni kellene a forrasztóanyagokban lévő ólomra vonatkozó átmeneti mentesítést, éspedig még azelőtt, hogy a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelvet módosítanák. Az ERA új jelentésének (2009-0394) elkészítése folyamán néhány bonyolult orvostechnikai műszer gyártója felfedezte, hogy azok hosszú távú megbízhatóságát még nem lehet ólom nélkül biztosítani. Ezt figyelembe kell venni az átdolgozás során. | |
Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – bevezető rész (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ellenkező rendelkezés hiányában a mellékletben felsorolt alkalmazások a 4. cikk (3) bekezdésében szereplő dátumot követő nyolcadik évben járnak le. |
Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 5 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Ionizáló sugárzás elleni védőeszközökben lévő ólom |
5. Ionizáló sugárzás elleni védőeszközökben, kollimátorokban, valamint szórásvezérlő eszközökben és hálózati rendszerekben lévő ólom |
Indokolás | |
Lásd a VI. melléklet bevezető részéhez fűzött indokolást. | |
Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 6 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Röntgenezési próbatárgyban lévő ólom |
6. Ionizáló sugárzás elleni próbatárgyban és röntgen jelölőkben lévő ólom |
Indokolás | |
Lásd a VI. melléklet bevezető részéhez fűzött indokolást. | |
Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 8 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Hordozható röntgenfluoreszcenciás spektrométerek sugárforrásául szolgáló kadmiumizotópÉrzékelőelemek, jelzőkészülékek és elektródok (meg az 1. pont)
|
Hordozható röntgenfluoreszcenciás spektrométerek sugárforrásául szolgáló kadmiumizotóp |
Indokolás | |
Lásd a VI. melléklet bevezető részéhez fűzött indokolást. | |
Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – alcím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Egyéb |
törölve |
Indokolás | |
Lásd a VI. melléklet bevezető részéhez fűzött indokolást. | |
Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 10 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
10 Atomadszorpciós spektroszkópiás lámpákban lévő ólom és kadmium |
10. Atomabszorpciós spektroszkópiás lámpákban lévő ólom és kadmium |
Indokolás | |
Lásd a VI. melléklet bevezető részéhez fűzött indokolást. | |
Módosítás 97 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 11 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
11 Mágneses rezonanciás képalkotó berendezésekben szupravezetőként és hővezetőként használt fémötvözetekben lévő ólom |
11. Mágneses rezonanciás képalkotó berendezésekben és mágneses enkefalográfokban szupravezetőként és hővezetőként használt fémötvözetekben lévő ólom |
Indokolás | |
Lásd a VI. melléklet bevezető részéhez fűzött indokolást. | |
Módosítás 98 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 17 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
17 Hordozható sürgősségi defibrillátorokhoz való forraszanyagban lévő ólom |
17. Az alábbiakhoz való forraszanyagban lévő ólom: |
|
- II. osztályú hordozható defibrillátor, |
|
- II. osztályú, betegekre szerelhető eszközök, hordozható ultrahang-berendezések, hordozható betegfelügyeleti rendszerek |
Indokolás | |
Lásd a VI. melléklet bevezető részéhez fűzött indokolást. | |
Módosítás 99 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 20a - 20w pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
20a. Forraszanyagokban, valamint a mágneses rezonanciás képalkotó berendezések és mágneses enkefalográfok komponenscsatlakozóiban és csatlakozótermináljaiban lévő ólom, amelyek -50◦C-nál alacsonyabb hőmérsékleten működnek |
|
20b. Mágneses rezonanciás képalkotó berendezésekben és mágneses enkefalográfokban használt nem mágneses alkatrészek végpontjainak bevonatában, valamint az említett nem mágneses alkatrészek rögzítéséhez használt forraszanyagokban lévő ólom |
|
20c. Forraszanyagokban, valamint orvostechnikai eszközök nyomtatott áramköreinek összeszereléséhez használt komponenscsatlakozó-bevonatokban lévő ólom, ideértve a BGA, CSP, QFN és hasonló eszközöket, a képalkotó orvostechnikai eszközöket, mint a CT, a PET, a SPECT, a MEG, az MRI és a molekuláris képalkotó berendezés, valamint sugárkezeléshez és részecsketerápiához használt orvostechnikai eszközöket |
|
(20d) Félvezető digitális sordetektorok beszerelésénél alkalmazott nyomtatott áramkörök összeszereléséhez használt forraszanyagban lévő ólom, pl. kadmium-cink-tellurid és PGA tokozású digitális röntgen detektor |
|
20e. Különösen a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv hatályán kívül eső iparágak részére kialakított és az orvostechnikai eszközökben is használt alkotóelemekben lévő ólom és hat vegyértékű króm |
|
20f. Ionizáló sugárzásnak kitett helyek esetében használt réz- és alumíniumötvözetekben száraz kenőanyagként előforduló ólom |
|
20g. Képerősítő berendezések légmentes tömítéséhez használt ólom |
|
20h. In situ alkáli adagolóban lévő hat vegyértékű króm |
|
20i. Képerősítő berendezések kimeneti foszforrétegeiben lévő kadmium |
|
20j. A CT és MRI készülékeknél a fej rögzítésére szolgáló sztereotaktikus keretekhez használt ólom-acetát jelölők |
|
20k. Olyan, használt röntgencsövekből származó alkatrészekben lévő ólom és hat vegyértékű króm, amelyeket 2014. január 1. előtt hoztak forgalomba az EU piacán és 2014. január 1. és 2019. december 31. között új röntgencsövekben használnak fel |
|
20l. Különleges rendeltetésű egyenes fénycsövekben használt higany |
|
20m. Katódsugárcsövek, elektronikus alkatrészek és fénycsövek üvegében lévő ólom |
|
20n. Ólom a legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalmú acél, a legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalmú alumínium, valamint a legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalmú réz ötvözőelemeként |
|
20o. |
|
- Magas olvadáspontú forraszanyagokban lévő ólom (azaz olyan ólom alapú forrasztóötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalék ólmot tartalmaznak) |
|
- A szerverekben, adattároló rendszerekben és a tárolási és elrendezési rendszerekben, a hálózati infrastruktúra kapcsoló, jelző és adatátviteli berendezéseiben, valamint a távközlési hálózatok hálózatkezelése során használt forraszanyagokban levő ólom |
|
- Az elektronikus kerámia-alkatrészekben (pl. piezoelektronikus berendezésekben) levő ólom |
|
20p. A villamos érintkezőkben és a kadmiumbevonatokban lévő kadmium és vegyületei, kivéve a 76/769/EGK irányelv módosításáról szóló 91/338/EGK irányelv alapján betiltott alkalmazásokat |
|
20q. Rugalmas tűs csatlakozórendszerekben használt ólom |
|
20r. Optikai üvegen és védőszemüvegen lévő ólom és kadmium |
|
20s. Kettőnél több elemből álló, a mikroprocesszor kivezetései és tokja között kapcsolatot biztosító forraszanyagokban lévő ólom, ha az ólomtartalom 80 és 85 tömegszázalék között van |
|
20t. Flip Chip integrált áramkörökben a félvezető süllyesztéke és hordozója között működőképes elektronikus kapcsolatot megvalósító forraszanyagokban lévő ólom |
|
20u. Ólom a csatlakozók kivételével a NiFe vezetőkoszorúval rendelkező 0,65 mm vagy kisebb osztóközű, finom osztású (fine-pitch) komponensek felületén, és ólom a csatlakozók kivételével a réz vezetőkoszorúval rendelkező 0,65 mm vagy kisebb osztóközű, finom osztású (fine-pitch) komponensek felületén |
|
20v. Korong- és síkmátrix alakú többrétegű kerámiakondenzátorok géppel készített átmenőfuratokba történő forrasztásához használt forraszanyagokban lévő ólom |
|
20w. Az argon- és kripton-lézercsövek tokjának összeállításánál használatos lezáró frittben levő ólom-oxid. |
Indokolás | |
Lásd a VI. melléklet bevezető részéhez fűzött indokolást. | |
Módosítás 100 Irányelvre irányuló javaslat VI a melléklet (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
VIa. melléklet |
|
A 4. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom alól a 11. kategória tekintetében mentesülő alkalmazások |
|
Eltérő rendelkezés hiányában a mellékletben felsorolt alkalmazások a 2. cikk (1a) bekezdésében szereplő dátumot követő negyedik évben járnak le. |
Módosítás 101 Irányelvre irányuló javaslat VI b melléklet (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
VIb. melléklet |
|
A 4. cikk (1) bekezdése alóli mentesítés vagy ilyen mentesítés megújítása vagy megszüntetése iránti kérelem |
|
Kérelmet nyújthat be a gyártó, a gyártó meghatalmazott képviselője vagy az ellátási láncban részt vevő bármely szereplő. A kérelemnek legalább az következőket kell tartalmaznia: |
|
a) a kérelmező neve, címe és kapcsolattartási adatai; |
|
b) az anyagra vagy az alkotóelemre, valamint az érintett anyagban vagy alkotóelemben előforduló összetevők egyedi felhasználására vonatkozó információk és ezek különleges jellemzői; |
|
c) ellenőrizhető és átfogó hivatkozással ellátott indokolás az 5. cikkben megállapított feltételek alapján; |
|
d) az esetleges alternatív anyagok, alkotóelemek vagy tervezések termékéletciklus alapján történő elemzése, beleértve adott esetben a független kutatásokról szóló információkat és szakértők által felülvizsgált tanulmányokat, valamint a kérelmező fejlesztési tevékenységeit; |
|
e) a d) pontban említett alternatív megoldások elérhetőségének elemzése; |
|
f) a kérelmező által a d) pontban említett lehetséges alternatívák kidolgozására, kidolgozásuk kérelmezésére és/vagy ezen alternatívák alkalmazására javasolt intézkedések ütemterve; |
|
g) adott esetben hivatkozás a védettnek tekintendő információra, ellenőrzésre alkalmas igazolással együtt; |
|
h) a mentesítés pontos és világos megfogalmazására vonatkozó javaslat; |
|
i) a kérelem összegzése. |
Módosítás 102 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – 6 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
6. Adott esetben hivatkozás az alkalmazásra került vonatkozó harmonizált szabványokra, illetőleg azokra a műszaki előírásokra, amelyekre nézve a megfelelésről nyilatkoznak: |
6. Adott esetben hivatkozás az alkalmazásra került vonatkozó harmonizált szabványokra, illetőleg azokra a műszaki előírásokra, amelyekre nézve a megfelelésről nyilatkoznak: |
Indokolás | |
Ez a „műszaki előírás” fogalmának bevezetéséhez történő igazítás. | |
Módosítás 103 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – 7 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
7. Adott esetben a(z) ... (név, szám) … bejelentett szervezet elvégezte a … (beavatkozás leírása)… és a következő tanúsítványt adta ki: |
törölve |
Indokolás | |
A javítás a bizottsági javaslat szövegezési hibáját javítja. Nincs a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozására kijelölt szervezet. |
INDOKOLÁS
„Egyes piacvezető vállalatok önkéntesen egy lépéssel továbbvitték a folyamatot a brómozott és klórozott szerves anyagok fokozatos kivonása irányába, de ez nem elegendő az értékesítési lánc problémáinak megoldására. Úgy véljük, hogy csakis a jogalkotás révén lehet elérni, hogy a veszélyes anyagokat fokozatosan kivonják a teljes értékesítési láncból, illetve azt, hogy csak veszélyes anyagoktól mentes termékek készüljenek. Az elővigyázatosság elve alapján, valamint annak érdekében, hogy eleget tegyen vállalati felelősségének, az Acer proaktív módon támogatja majd a veszélyes anyagok használatának korlátozásáról szóló második irányelvet valamennyi klórozott/brómozott szerves vegyi anyag betiltása tekintetében.”
„Acer Environment Progress” – Halogénmentes termékek[1]
1. Háttér
A Bizottság szerint évente csak az EU-ban 9,3 millió tonnára tehető az eladott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége, amelyeknek legnagyobb része háztartási nagygép, valamint számítástechnikai és távközlési berendezés. Az elektromos és elektronikus eszközök piacának bővülésével és az innovációs ciklus lerövidülésével a berendezések egyre nagyobb ütemben cserélődnek, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai jelentik tehát a leggyorsabb ütemben növekvő hulladékáramot. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai 2020-ra a becslések szerint 12,3 millió tonnát tesznek majd ki.
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai összetett hulladékáramot alkotnak, amely számos veszélyes anyagot tartalmaz. Ezek az anyagok vagy átalakulási termékeik a környezetbe kerülhetnek, és – különösen ha nem megfelelő a hulladékkezelés – az emberi egészséget is károsíthatják. Az emberi egészségre és a környezetre nézve fennálló kockázatot tovább növeli a fejlődő országokban alkalmazott, a normáknak nem megfelelően végzett újrafeldolgozási és ártalmatlanítási tevékenység.
A Szerződés 174. cikkének (2) bekezdése szerint a környezeti károkat elsődlegesen azok forrásánál kell elhárítani. A hulladékokról szóló keretirányelv a hulladékhierarchiában a megelőzést tekinti elsődleges prioritásnak, ami többek között azt jelenti, hogy olyan intézkedéseket kell hozni a hulladékkeletkezés megelőzésére, amelyek csökkentik a káros anyagok jelenlétét a különféle anyagokban és termékekben.
A 2000-ben előterjesztett javaslat alapján 2003-ban elfogadott, a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv arra törekedett, hogy elérje a veszélyes anyagok első csoportjának (bizonyos nehézfémek és a brómozott égésgátló szerek két csoportja) fokozatos kivonását az elektromos vagy elektronikus berendezésekből. Ennek következtében több mint 100 000 tonnával csökkent ezen anyagok felhasználása, vagyis ennyivel kevesebb ilyen anyag juthat potenciálisan a környezetbe.
A veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv fontos eszköz nem csak az európai, hanem a gyártókra vonatkozó globális norma kialakításában. Nem akadályozta meg az új termékek folyamatos fejlesztését, hanem – épp ellenkezőleg – azt eredményezte, hogy a termékeket az irányelvet figyelembe véve újratervezték. Sok vállalat további előrelépést tett a halogéntartalmú vegyületek használatának fokozatos megszüntetése terén.
2. Kulcsfontosságú kérdések
Az átdolgozás fontos lehetőséget teremt a folyamat továbbvitelére. Az előadó azon javasolt új korlátozások magyarázatára fog összpontosítani, amelyeket külön kértek a 2009. november 4-i bizottsági vitán.
Az egyéb fontos kérdéseket, például:
- a hatály kitágítását (2. cikk),
- a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv és a REACH közötti különbségtételt ((8) preambulumbekezdés és 4. cikk (7) bekezdés),
- a mentesítési kritériumok módosításait (5. cikk (1) bekezdés),
- a mentességi/türelmi időszakkal kapcsolatos döntéshozatal kritériumait (5. cikk (2) bekezdés),
- a jövőbeni korlátozásokra a komitológia helyett alkalmazandó együttdöntést (6. cikk)
kellően magyarázni kell a vonatkozó módosításokhoz fűzött indokolásokban.
A helyzet további értékelését követően 2010 januárjában születnek majd a nanoanyagokra vonatkozó külön javaslatok.
3. Új korlátozások
Az elektromos vagy elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok problémájára – különösen a hulladékkezelés tekintetében – a veszélyes anyagok korlátozásáról szóló irányelv első változata nem hozott megoldást. Ez a társjogalkotó számára már 2003-ban világossá vált. A veszélyes anyagok korlátozásáról szóló irányelv 6. cikke kimondottan kötelezi a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg az elektromos vagy elektronikus berendezésekben felhasznált egyéb veszélyes anyagok helyettesíthetőségét, illetve hogy szükség esetén tegyen javaslatot a 4. cikk hatályának kiterjesztésére.
a) Bizonyítékok a halogénezett égésgátlók és a PVC negatív hatására
A Bizottság egyéb veszélyes anyagokat is tanulmányozott. Felkérte az Öko-Institutot, hogy foglalkozzon a veszélyes anyagok korlátozásáról szóló irányelvben még nem szabályozott anyagokkal annak érdekében, hogy ki lehessen választani az irányelv hatálya alá esetlegesen felveendő anyagokat, értékelni lehessen azok helyettesítő anyagait, valamint politikai alternatívákat lehessen kínálni valamennyi ilyen anyag vonatkozásában[2]. Az Öko-Institut a Bizottság megbízásából 2005 óta végzi az irányelv 4. cikke alóli mentességek áttekintését, ezért az irányelv korlátozásait illetően hivatkozási pontnak tekinthető.
Halogénezett égésgátlók
A tanulmány a következőt jelenti ki:
„e tanulmány a szerves bróm- és klórvegyületek csoportját vizsgálta, és a szerzők határozottan javasolják ezen anyagok fokozatos kivonását az elektromos és elektronikus berendezésekből.”
Ennek fő okai a következők:
- ellenőrizetlen (véletlen következtében kialakuló) tűz esetén, alacsony hőmérsékleten történő együttes égés esetén, valamint nem megfelelően működő égetőművekben dioxinokat és furánokat képezhetnek,
- a dioxinok és furánok, valamint egyéb veszélyes égéstermékek kialakulását csak fejlett megsemmisítési technológiák alkalmazásával lehet megakadályozni.
Ilyen fejlett technológiák azonban még az uniós tagállamokban sem állnak mindenhol rendelkezésre, és még kevésbé léteznek a fejlődő országokban. Ahol mégis rendelkezésre állnak, ott sem követelmény ilyen hulladékok esetén a használatuk.
A fokozatos kivonás további okait az elektromos és elektronikus berendezésekről és a veszélyes anyagok korlátozásáról szóló irányelvről szóló, 2000. június 13-i bizottsági javaslat[3] indokolásában találjuk:
„Az elektromos és elektronikus berendezésekben található halogénezett anyagok, különösen a brómozott égésgátlók szintén aggodalomra adnak okot a műanyagok újrahasznosítása során. Mivel fennáll a dioxinok és furánok képződésének kockázata, az újrafeldolgozók általában tartózkodnak az elektromos és elektronikus berendezésekből származó, égésgátlóval kezelt műanyagok újrafeldolgozásától. Az égésgátlót tartalmazó műanyagok megfelelő azonosításának hiányában, és mivel ezeket a műanyagokat nehéz megkülönböztetni a közönséges műanyagoktól, a legtöbb újrafeldolgozó nem dolgozza fel az elektromos és elektronikus berendezésekből származó műanyagokat.”
A halogénezett égésgátlók használata közvetlenül akadályozza az elektromos és elektronikus berendezésekből származó valamennyi műanyag újrafeldolgozását.
A fenti problémákat nem oldotta meg a brómozott égésgátlók két csoportjának (PBDE és PBB) eddig megvalósított fokozatos kivonása.
PVC
A Bizottság tanulmánya az alábbi ajánlást tartalmazza:
„A PVC fokozatos kivonását prioritásnak kell tekinteni a szelektív kockázatkezelési intézkedések során annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a kibocsátott PVC, PVC-adalékanyag, valamint az ezekből származó veszélyes égéstermékek mennyiségét.”
A PVC-hulladék problémáit öt tanulmány alapján már 2000-ben alaposan dokumentálta az Európai Bizottság. Az eredményekre a 2000. évi javaslat indokolása konkrétan hivatkozott:
Az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék jelentős mennyiségű PVC-t tartalmaz[4]. Megalapozott bizonyítékok vannak arra, hogy a PVC nem alkalmas égetésre, főként az elégetése során keletkező füstgáz-maradékanyagok mennyisége és veszélyessége miatt.[5] Ezen túlmenően széles körben elismerik, hogy a PVC-hulladék lerakása következtében lágyítók, főként ftalátok szabadulnak fel.[6] Meg kell jegyezni azt is, hogy jelenleg a PVC-hulladék, és különösen az elektromos és elektronikus berendezésekből származó PVC-hulladék igen kis hányadát hasznosítják újra[7].
A PVC-vel kapcsolatos bizonyítékok sajnos túlságosan későn érkeztek be ahhoz, hogy azokat figyelembe lehessen venni a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelvben. A probléma azonban még mindig fennáll, most megoldást kell találni rá!
b) A gyártók által tett lépések
Az elektronikai ipar már 2003-ban megértette a halogénezett anyagok összessége által okozott problémákat. A nagyobb vállalatok egyedileg tettek lépéseket az alacsony halogén-felhasználásra való átállás (vagyis a halogénezett égésgátlók és a PVC kivonása) érdekében.[8] Immár igen előrehaladott globális kezdeményezés szolgálja ezt a célt[9]. A Greenpeace szerint az ilyen termékek piaci részaránya a mobiltelefonok esetében már 50% (Nokia, Sony Ericsson és Apple), és az új PC-k esetében egy-két éven belül várhatóan meghaladja a 40%-ot (Acer és HP). A kezdeményezés kiterjed az értékesítési láncra (például a műanyag alkatrészek beszállítóira) is, ami idővel más típusú elektromos és elektronikus berendezések gyártóira is kihat majd.
Amennyiben a rendkívül összetett termékeket gyártó elektronikai ipar képes az elkövetkező néhány évben átállni az alacsony halogén-felhasználásra, ugyanez nem jelenthet majd gondot például a háztartási gépek gyorsan reagáló ágazatának sem. Az Electrolux például Svédországban PVC-mentes hűtőszekrényeket kínál[10].
Ha az ilyen lépéseket már a tervezési fázisban megteszik, az a gyártók szerint nem jár járulékos költségekkel. A társadalom számára azonban jelentős költségeket lehet megtakarítani az egészségkárosodás és környezetszennyezés csökkentése révén. Az igazi siker érdekében viszont a gazdasági szereplőknek stabilitásra van szükségük, amely legjobban világos jogalkotási keret révén biztosítható.
c) Bizonyítékok a helyettesítő anyagokat illetően
Halogénezett égésgátlók
A Bizottság szerint a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé a halogénezett égésgátlókra vonatkozó további korlátozások bevezetését. Kijelentik ugyanakkor, hogy van bizonyos mennyiségű információ a helyettesítő anyagokról, és hogy azokra bizonyos veszélyek nem jellemzők (perzisztencia, biológiai felhalmozódás vagy toxicitás a halogénmentes égésgátlók esetében).[11]
Éveken keresztül ugyanilyen ellentmondás jellemezte a dekaBDE kérdését is. Miután figyelmen kívül hagyta a biztonságosabb helyettesítő anyagok létezését, a Bizottság egy 2007. évi tanulmányban kénytelen volt elismerni, hogy léteznek a piacon helyettesítő anyagok, és hogy a szakirodalmi adatok szerint legalább némelyik helyettesítő anyag potenciálisan káros környezeti és humán egészségi hatásai minimálisak lehetnek.[12]
Ennek következtében a dekaBDE ügyében a Bizottság úgy vélekedik, hogy az anyag „toxicitását és más tiltott anyagokká történő lebomlását illetően továbbra is fennálló bizonytalanságok, valamint a helyettesítő anyagok kereskedelemben való fellelhetősége indokolja ezen anyag tilalmának fenntartását”[13].
Nehéz megérteni, hogy ugyanaz az elemzés miért vezet tilalomhoz az egyik esetben (dekaBDE), és a tilalom hiányához a másikban (más halogénezett égésgátlók).
PVC
Hatástanulmányában a Bizottság nem kérdőjelezi meg, hogy rendelkezésre állnak a PVC biztonságosabb helyettesítő anyagai, hanem csak a költségek kérdését veti fel. Ha a PVC közvetett költségeit a termék árába integrálnák, a PVC drágasága lehetetlenné tenné a felhasználást. Az a tény, hogy a PVC olcsó, nem lehet érv a helyettesítése ellen, hiszen jelentős közvetett költségeket okoz a PVC-hulladék kezelése kapcsán jelentkező számos jól dokumentálható probléma révén.
3. Összegzés
A megelőzés hasznosabb, mint a gyógykezelés. Jobb a környezeti problémákat a forrásuknál kezelni, ahogyan azt a Szerződés is prioritásként írja elő, és ahogyan azt a hulladékokról szóló keretirányelv is teszi.
Az előadó ezért azt javasolja, hogy
a) a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelvről és a halogénezett égésgátlókról szóló bizottsági tanulmányok,
b) a gazdasági szereplők által tett lépések, és
c) a helyettesítő anyagokkal kapcsolatos információk alapján
fokozatosan vonják ki a brómozott és klórozott égésgátlókat, valamint a PVC-t és veszélyes adalékanyagait.
- [1] http://www.acer-group.com/public/Sustainability/sustainability_main04-3.htm
Az Acer-csoport négy márkát gyárt: Acer, Gateway, Packard Bell és eMachines. A világ harmadik legnagyobb vállalata a PC-gyártók között, illetve második a noteszgépek gyártása terén. A cég 2008-as bevétele elérte a 16,65 milliárd dollárt. - [2] http://ec.europa.eu/environment/waste/weee/pdf/hazardous_substances_report.pdf
- [3] COM(2000) 347 végleges
- [4] Rohr úr szerint (Umwelt Wirschaftsforum, No 1, 1992) az elektromos és elektronikus berendezésekben felhasznált műanyag több mint 20%-a PVC.
- [5] „A PVC környezeti szempontjai” (Koppenhága, 1996, a dán Környezetvédelmi Ügynökség dokumentuma); a Holland Királyság PVC-vel kapcsolatos álláspontja (Hága, 1997, a holland Lakásügyi, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium dokumentuma). A PVC hatása az égetésekor keletkező füstgáz-maradékanyagok mennyiségére és veszélyességére (a DG ENV számára készített jelentés, Bertin Technologies, 2000).
- [6] A PVC viselkedése a hulladéklerakókban (a DG ENV számára készített jelentés, Argus, a Rostocki Egyetemmel közösen, 1999).
- [7] Prognos, a DG XI számára készített tanulmány, A PVC-hulladékok mechanikus újrahasznosítása, 2000. január.
- [8] http://www.greenpeace.org/international/campaigns/toxics/electronics/how-the-companies-line-up
- [9] http://thor.inemi.org/webdownload/newsroom/Presentations/NEPCON_China_2009/HFR-Free_Conversion.pdf
- [10] http://www.electrolux.se/node38.aspx?productID=18360
- [11] A hulladék-irányelv átdolgozásáról szóló bizottsági hatásvizsgálat, SEC(2008)2930
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32002H0413:EN:NOT - [12] http://ecb.jrc.ec.europa.eu/documents/Existing-Chemicals/Review_on_production_process_of_decaBDE.pdf
- [13] A hulladék-irányelv átdolgozásáról szóló bizottsági hatásvizsgálat, SEC(2008)2930
MELLÉKLET : A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE
JOGI BIZOTTSÁG
ELNÖK
Hivatk.: D(2009)61414
Jo LEINEN
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság elnöke
ASP 12G205
Brüsszel
Tárgy : az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (átdolgozás)
(COM(2008)809 - C7-0471/2008 - 2008/0240(COD
Tisztelt Elnök Úr!
Az általam vezetett Jogi Bizottság az eljárási szabályzat átdolgozásról szóló 87. cikkének értelmében, az Európai Parlament eljárási szabályzatában foglaltak szerint megvizsgálta a fent említett javaslatot.
A cikk (3) bekezdése a következő:
„Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.
Ebben az esetben a 156. és a 157. cikkben támasztott feltételeken túl az illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.
Ha azonban az intézményközi megállapodás 8. pontjával összhangban az illetékes bizottság módosításokat kíván benyújtani a javaslat kodifikált részeihez is, e szándékáról haladéktalanul értesítenie kell a Tanácsot és a Bizottságot, és ez utóbbinak az 54. cikk szerinti szavazást megelőzően tájékoztatnia kell a bizottságot a módosításokkal kapcsolatos álláspontjáról és arról, hogy vissza szándékozik-e vonni az átdolgozásra irányuló javaslatot.”
Az Európai Parlament Jogi Szolgálatának – amelynek képviselői részt vettek az átdolgozott javaslatot vizsgáló tanácsadó munkacsoport ülésein – véleményét követően és a javaslat előadójának ajánlásaival összhangban a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérdéses javaslat nem tartalmaz lényegi változtatásokat a javaslatban vagy a tanácsadó munkacsoport véleményében lényegi változtatásként feltüntetetteken kívül, valamint hogy a korábbi jogszabályokban szereplő változatlanul hagyott rendelkezések és az említett változtatások egységes szerkezetbe foglalását illetően a javaslat lényegi változtatás nélkül egyszerűen kodifikálja a már meglévő szövegeket.
Továbbá az eljárási szabályzat 87. cikkének értelmében a Jogi Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fent említett munkacsoport véleményében javasolt technikai jellegű kiigazítások szükségesek annak érdekében, hogy a javaslat megfeleljen az átdolgozás szabályainak.
Következésképpen a 2009. november 11-i ülésen lefolytatott vitát követően a Jogi Bizottság 19 támogató szavazattal és tartózkodás nélkül[1] azt javasolja az Ön bizottságának mint illetékes bizottságnak, hogy a javaslatait figyelembe véve és a 87. cikkel összhangban vizsgálja meg a fent említett javaslatot.
Tisztelettel,
Klaus-Heiner LEHNE
Melléklet: A tanácsadó munkacsoport véleménye.
- [1] Klaus-Heiner Lehne (elnök), Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Antonio López-Istúriz White, Tadeusz Zwiefka, Luigi Berlinguer, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Jiří Maštálka, Francesco Enrico Speroni, Kurt Lechner, Sergio Gaetano Cofferati, Edit Herczog, Edvard Kožušník és Sajjad Karim.
MELLÉKLET : AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE
A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT
|
||
Brüsszel, 2009. március 26.
VÉLEMÉNYE
A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE: AZ EURÓPAI PARLAMENT
A TANÁCS
A BIZOTTSÁG
az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat
COM(2008) 809 végleges (2008. december 3.) – 2008/0240 (COD)
Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2008. december 16-én összeült, hogy többek között megvizsgálja a fent említett bizottsági javaslatot.
Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i, egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2002/95/EK irányelv átdolgozásáról szóló irányelvre irányuló javaslatnak a fent említett ülésen[1] történő vizsgálatát követően a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel az alábbiakat állapította meg:
1) Egy ilyen dokumentumban – ahhoz, hogy az indokolás az intézményközi megállapodás vonatkozó követelményeinek teljes mértékben megfeleljen –, jelezni kellett volna a jelentősebb módosítások indokait és meg kellett volna határozni, hogy a javaslatban a korábbi jogi aktus mely rendelkezéseit hagyják változatlanul, amint erről a megállapodás 6a) pontjának iii. alpontja is rendelkezik.
2) A (2) preambulumbekezdés második mondatának kezdő sorát („Ezért e területen közelíteni kell a tagállami jogszabályokat [...]”) ki kell igazítani, az alábbiak szerint: „Ezért e területen szabályokat kell megállapítani [...]”.
3) Az átdolgozásra irányuló javaslat következő részeit kellett volna az érdemi változások jelölésére használt szürke háttérrel kiemelni:
- a (13) preambulumbekezdésben az „emberi” kifejezést (kettős vonallal áthúzva jelölték) és az „egészségügyi” kifejezést;
- a 19. cikk első mondatának befejező részét: „és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtásának biztosítása érdekében”;
- a 19. cikk harmadik mondatának teljes szövegét.
4) Az átdolgozott szöveg következő részei megfelelnek a 2002/95/EK irányelv jelenleg alkalmazandó szövegének, amelynek tekintetében láthatóan nem javasoltak változtatást, és amelyeket ezért nem kellett volna szürke háttérrel kiemelni:
- a 2. cikk (2) bekezdésében a „foglalt követelmények” kifejezés;
- a 3. cikk a) pontja: a változtatás a magyar változatot nem érinti;
- a 4. cikk (1) bekezdésében a „2006. július 1-jétől” kifejezés javasolt törlése.
5) az 5. cikk b) pontja harmadik albekezdésében a „helyettesítés által okozott káros környezeti, egészségügyi, fogyasztóbiztonsági és/vagy társadalmi-gazdasági hatások” mondatrész előtt a központozást javítani kell.
6) A VIII. melléklet A. részében az „utalás a 12. cikkben” hivatkozást „utalás a 21. cikkben” hivatkozásra kell módosítani, és a 2005/717/EK bizottsági határozatra való hivatkozásnál a Hivatalos Lap oldalszámát „219. o.”-ról „48. o.”-ra kell változtatni.
7) A VIII. melléklet B. részében az „utalás a 13. cikkben” hivatkozást „utalás a 21. cikkben” hivatkozásra kell módosítani.
Ennek eredményeként a javaslat vizsgálata lehetővé tette a tanácsadó munkacsoport számára annak közös megegyezéssel történő megállapítását, hogy a javaslat a benne, illetve a jelen véleményben meghatározottakon kívül nem tartalmaz érdemi módosításokat. A meglévő jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a tanácsadó munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.
C. PENNERA J.-C. PIRIS C.-F.DURAND
jogtanácsos jogtanácsos főigazgató
- [1] A tanácsadó munkacsoport rendelkezésére állt a javaslat angol, francia és német nyelvi változata, a csoport a munkadokumentum eredeti, angol nyelvű szövege alapján dolgozott.
ELJÁRÁS
Cím |
Egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozása (átdolgozás) |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2008)0809 – C6-0471/2008 – 2008/0240(COD) |
|||||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
3.12.2008 |
|||||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 19.10.2009 |
|||||||
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 19.10.2009 |
|
|
|
||||
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Jill Evans 31.8.2009 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
4.11.2009 |
1.12.2009 |
6.4.2010 |
|
||||
Az elfogadás dátuma |
2.6.2010 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
53 0 1 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
János Áder, Elena Oana Antonescu, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sandrine Bélier, Martin Callanan, Nessa Childers, Chris Davies, Bairbre de Brún, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Jill Evans, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Julie Girling, Françoise Grossetête, Dan Jørgensen, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Vladko Todorov Panayotov, Gilles Pargneaux, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Oreste Rossi, Daciana Octavia Sârbu, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Catherine Soullie, Salvatore Tatarella, Anja Weisgerber, Glenis Willmott, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
José Manuel Fernandes, Judith A. Merkies, Rovana Plumb, Bart Staes, Thomas Ulmer, Kathleen Van Brempt |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Willy Meyer |
|||||||
Benyújtás dátuma |
15.6.2010 |
|||||||