AJÁNLÁS az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

25.6.2010 - (05308/2010 – C7‑0029/2010 – 2009/0188(NLE)) - ***

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Salvatore Iacolino

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(05308/2010 – C7‑0029/2010 – 2009/0188(NLE))

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodástervezetre (15915/2009),

–   tekintettel a Tanács határozattervezetére (05308/2010),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikk (1) bekezdés második albekezdésének d) pontjára, valamint a 218. cikk (6) bekezdés második albekezdésének a) pontjára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7‑0209/2010),

1.  jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Japán kormányának és parlamentjének.

INDOKOLÁS

1. A megállapodás héttere

A napjainkra jellemző globalizáció a mindennapi élet összes vetületében, így a bűnözésben is megmutatkozik.

Az egyes tagállamok és Japán között a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre irányuló eljárásokra vonatkozó statisztikák arról tanúskodnak, hogy – bár még hiányzik a szabályozási keret – az európai és a japán hatóságoknak együtt kell működniük.

Az Európai Unió tagállamai és Japán közötti kétoldalú megállapodások hiánya miatt, valamint felismerve egy összehangolt és egységes szabályozási keret előnyeit, 2009 februárjában a Tanács hozzájárult az Európai Unió és Japán közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdéséhez.

A megállapodás aláírását a Tanács 2009. november 30-i határozatában hagyta jóvá az Európai Unióról szóló szerződés 24. és 38. cikke alapján. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke értelmében a Parlament hozzájárulását kérték a megállapodás megkötéséhez.

2. A megállapodás hatálya

A megállapodás az igazságügyi együttműködésre irányuló már megkötött megállapodások mintájára készült, és elsősorban a nyomozás és a bizonyítékgyűjtés folyamatára vonatkozik, de rendelkezik többek között iratok a megkeresett országban történő kézbesítéséről is.

A megállapodás legfontosabb rendelkezései közé tartozik a tanúvallomások és nyilatkozatok felvétele, a videokonferencia útján történő kihallgatás, iratok, dokumentumok vagy bankszámlakivonatok lefoglalása, személyek azonosítása és hollétük felderítése, továbbá a megkeresett tagállam jogalkotó, közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai és helyi hatóságai által őrzött bizonyítékok rendelkezésre bocsátása.

A megállapodás tartalmaz továbbá rendelkezéseket a kérést benyújtó országban való megjelenésre felszólító idézések és információk kézbesítését illető eljárásokról és a fogva tartott személyek tanúmeghallgatása, vagy egyéb bizonyítási célú eljárásban való részvételük miatti ideiglenes átszállításáról.

Külön rendelkezések vonatkoznak a bevételek vagy eszközök befagyasztására, lefoglalására és elkobzására vonatkozó eljárások során egymásnak nyújtandó segítségre.

Végezetül egy záró rendelkezés lehetővé teszi, hogy bármilyen más típusú, a megkeresett állam jogszabályai által megengedett és egy tagállam és Japán között egyeztetett segítséget nyújtsanak egymásnak.

A bűnügyi jogsegély hivatalos kérés, illetve spontán információcsere formájában is megvalósulhat. Ez utóbbi esetben az átadott információ felhasználásának korlátozására lehetőség van.

A bűnügyi jogsegélyre irányuló kérést a megkeresett állam jogszabályaival összhangban kell benyújtani, de egyedi eljárásokban is meg lehet állapodni. Amennyiben a kérés teljesítése nehézségeket okoz a megkeresett tagállamnak, ez utóbbi, lehetséges megoldás keresése érdekében konzultál a kérést benyújtó tagállammal. Amennyiben a kérés teljesítése valamely nemzeti eljárással nincs összhangban, a megkeresett tagállam a kérés teljesítését elhalaszthatja.

Az elutasítás indokait illetően a „klasszikus” okokon – a politikai bűncselekményeken, a ne bis in idem elvén, a hátrányos megkülönböztetés céljából történő manipuláción, valamint a megkeresett állam szuverenitásának, biztonságának, közrendjének vagy egyéb érdekének sérülésén – túlmenően ki kell emelni, hogy a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a halálbüntetéssel járó bűncselekményekben folytatott eljárások esetén egy tagállam ne alkalmazza a megállapodást.

Pontosan az Európai Unió által gyakran hangoztatott, a halálbüntetés eltörlésére vagy legalábbis felfüggesztésére irányuló kéréssel összhangban rendelkezik úgy a megállapodás, hogy a megkeresett államnak lehetősége legyen a halálbüntetéssel járó bűncselekményre vonatkozó kérést arra hivatkozva megtagadni, hogy az az ország alapvető érdekeivel ellentétben áll. A megkeresett tagállam ugyanakkor eleget is tehet a kérésnek, amennyiben sikerül megegyeznie a kérést benyújtó tagállammal a teljesítés feltételeiről.

A megállapodás rendelkezik a kettős büntethetőség elvének érvényesüléséről is azokban az esetekben, amikor kényszerítő intézkedések alkalmazására kerül sor.

A tisztességes együttműködés érdekében a segítségnyújtás megtagadását az érdekelt országok közötti konzultációnak kell megelőznie.

A megállapodásban szereplő számos garancia között találhatjuk azt a rendelkezést, mely szerint az értesítéseket le kell fordítani a címzett által értett nyelvre.

A 11. cikk (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy banktitok miatt a jogsegély nem tagadható meg. Az előadó úgy véli, hogy a jövőben a segély meg nem tagadhatóságát ki lehetne terjeszteni a szakmai titokra is, amelyre az ügyvédek és a jogi kamara tagjai hivatkozhatnak. A szakmai titoktartást azonban nem lehet fenntartani, ha az egyértelműen bűncselekményt tussol el.

A bankszámla-információkhoz való hozzáférést, a tanúvallomások vagy nyilatkozatok felvételét és a bizonyítékok megszerzését illetően alkalmazott kényszerítő intézkedést – elkobzást vagy lefoglalást – a megkeresett állam csak akkor hajtja végre, ha az összhangban van saját jogszabályaival. Erre a megállapodás elegendő eljárási garanciát nyújt.

Ami a bizonyítékok rendelkezésre bocsátását, dokumentumok átadását, a bizonyítékok vagy eszközök befagyasztását, lefoglalását és elkobzását illeti, a megkeresett állam a megkereső államnak ugyanolyan mértékben és feltételek mellett nyújt segítséget, ahogyan azt nyomozó és vádhatóságai számára tenné, azaz a saját jogszabályai által megengedett korlátokon belül. Úgy tűnik tehát, hogy a szerződő feleket megfelelő garanciák védik.

A kölcsönös jogsegély nem akadályozza és nem tiltja a megállapodás részes feleit abban, hogy nemzetközi megállapodásokkal összhangban büntetőügyekre vonatkozó hasonló tevékenységet folytassanak, vagy a megállapodás rendelkezéseit megerősítő, kiegészítő, kiterjesztő vagy kibővítő megállapodásokat kössenek.

3. Összegzés

A megállapodásban foglalt rendelkezések a lehető leghatékonyabb, napjaink kihívásainak megfelelni képes, ugyanakkor megfelelő szintű garanciákkal védett jogsegélynyújtás megvalósítását célozzák.

Az ebben a megállapodásban foglalt garanciák színvonala magasabb, mint a hasonló, akár a közelmúltban megkötött megállapodásokban foglaltaké.

Mindezek tükrében a megállapodás elutasítására nincs ok.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	23.6.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Roberta Angelilli, Gerard Batten, Mario Borghezio, Simon Busuttil, Carlos Coelho, Cornelis de Jong, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Tanja Fajon, Kinga Gál, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Clemente Mastella, Louis Michel, Claude Moraes, Georgios Papanikolaou, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Renate Sommer, Rui Tavares, Wim van de Camp, Axel Voss, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Edit Bauer, Andrew Henry William Brons, Anna Maria Corazza Bildt, Ioan Enciu, Nadja Hirsch, Franziska Keller, Petru Constantin Luhan, Mariya Nedelcheva, Kyriacos Triantaphyllides