AJÁNLÁS az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

5.7.2010 - (11222/2010/REV 1 és COR 1 – C7‑0158/2010 – 2010/0178(NLE)) - ***

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Alexander Alvaro

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(11222/2010/REV 1 és COR 1 – C7‑0158/2010 – 2010/0178(NLE))

(Egyetértési eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozattervezetre (11222/1/2010/REV 1 és COR 1),

–   tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló, a fenti tanácsi határozattervezet mellékletét képező megállapodás szövegére,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, a Tanácshoz intézett ajánlásról szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2010. június 22-i véleményére[2],

–   tekintettel a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport, valamint a rendőrséggel és igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport 2010. június 25-én kifejtett véleményére,

–   tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (6) bekezdése a) pontja, valamint 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 88. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0158/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A7-0224/2010),

1.  hozzájárul a megállapodás megkötéséhez;

2.       felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtsa be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azon három jelölt nevét, akik közül a megállapodás 12. cikke (1) bekezdésében említett, EU-tól független személyt ki kell kiválasztani; rámutat arra, hogy az eljárás értelemszerűen ugyanaz, mint amelyet az Európai Parlament és a Tanács követ az adatvédelmi biztos kijelölésekor az EK-Szerződés 286. cikkét végrehajtó 45/2001/EK rendelet[3] értelmében;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányának; utasítja továbbá elnökét, hogy kezdjen parlamentközi párbeszédet az Egyesült Államok Képviselőházának házelnökével, valamint az Egyesült Államok Szenátusának elnökhelyettesével az adatvédelemről szóló, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti jövőbeli keretmegállapodásról.

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0143.
• [2]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [3]  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2001. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.)

INDOKOLÁS

2010. február 11-én az Európai Parlament nem adta meg egyetértését az EU és az Egyesült Államok közötti pénzügyi üzenetadatokról szóló megállapodás (FMDA) megkötéséhez a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő, nemzetközi megállapodás kapcsán tartott első egyetértési szavazáson. Ugyanakkor az Európai Parlament kérte az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be a Tanácshoz tárgyalási mandátumra vonatkozó új ajánlást az EU és az Egyesült Államok közötti hosszú távú megállapodás céljából. 2010. május 11-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot az Európai Unió nevében az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások megkezdésére, amelyek célja az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma számára pénzügyi üzenetadatokat hozzáférhetővé tenni a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem és ezek felszámolása érdekében (EU–Egyesült Államok FMDA megállapodás). A Bizottság június 11-én befejezte a tárgyalásokat, 28-án aláírták a megállapodást, és ugyanekkor a Tanács kérte az Európai Parlament egyetértését a fenti megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezethez.

Az Európai Parlament következetesen kifejtette véleményét korábbi állásfoglalásaiban, legutóbb pedig május 5-én (B7-0243/2010)[1] a tárgyalási mandátumról, és számos olyan módosítást vázolt fel, amelyet az új megállapodásnak tartalmaznia kellene, mégpedig:

· elfogadható egy ikerpályás megközelítés, ha szigorú biztosítékok szerepelnek a tervezett EU–Egyesült Államok megállapodásban, és hosszú távon a kért adatok Európa területén való megszerzésének problémájára vonatkozó, fenntartható és jogi szempontból megalapozott európai megoldást dolgoznak ki;

· igazságügyi hatóságot kell kijelölni az EU-ban, amelynek feladata, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumától fogadja a beérkező kéréseket;

· a megállapodásnak tartalmaznia kell a végrehajtás alatt meghatározott időpontokban a Bizottság által végzett értékelésre és a biztosítékok felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket;

· az európai és egyesült államokbeli polgárok konkrét jogait (például hozzáférés, módosítás, törlés, kártérítés és jogorvoslat) megkülönböztetés nélkül biztosítják, minden olyan személy állampolgárságára való tekintet nélkül, akinek az adatait a megállapodásnak megfelelően kezelik.

Az előadó figyelembe szeretne venni a Parlament által elfogadott minden korábbi állásfoglalást, mivel azok koherens mérceként szolgálnak a megállapodás értékeléséhez. Az első megállapodáshoz képest, amelyet a Parlament elutasított, a jelenlegi megállapodás javulást tükröz, ami annak köszönhetően alakult ki, hogy a Parlament következetesen követelte a fent vázolt kulcskérdések megoldását.

Az új megállapodás többek között az alábbi előrelépéseket tartalmazza:

· Az egyesült államokbeli ügynökségek által az Egyesült Államok területén az adatokhoz való hozzáférést és azok összegyűjtését egy európai tisztviselő figyelemmel kíséri, és szükség esetén zárolja (12. cikk (1) bekezdés). Ez az eljárás megelőzi az adatbányászat és gazdasági kémkedés lehetőségét.

· Az európai polgárok rendelkezésére álló igazságügyi jogorvoslati eljárás részletesen szabályozásra kerül (18. cikk).

· Az adathelyesbítéshez, adattörléshez vagy adatzároláshoz való jog átfogóbb (16. cikk).

· Az Egyesült Államok TFTP-je átláthatóságának szabályozása részletesebb lett (14. cikk).

· A harmadik személyek részére harmadik országokba történő adattovábbításra vonatkozó eljárást pontosabban szabályozzák (7. cikk).

· A Parlament kérésének megfelelően a terrorizmus elleni küzdelem definíciót kap és pontosításra kerül, hogy hatálya mire terjed ki (2. cikk).

· Mielőtt az adatszolgáltató engedélyt kap az adattovábbításra, az Europol megvizsgálja, hogy az Egyesült Államok valamely pénzügyi adatra vonatkozó kérelme megfelel-e a megállapodás követelményeinek, illetve, hogy azt a lehető legszűkebben határozták-e meg (4. cikk).

· Ha nem kért pénzügyi adatot továbbítanak (pl. technikai okokból), az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma köteles törölni az ilyen adatot (6. cikk). 6).

· A SEPA (egységes eurófizetési térség) adatai nem továbbíthatók.

A megállapodáson belüli újításokon kívül a Tanács és a Bizottság jogilag kötelező kötelezettséget vállalt, hogy létrehozza az EU területén az adatok megszerzését lehetővé tevő jogi és technikai keretfeltételeket. E kötelezettségvállalás középtávon biztosítani fogja az egyesült államokbeli hatóságok számára történő tömeges adattovábbításokat. Az európai adatszerző rendszer létrehozása rendkívül fontos előrelépés, mivel az adatok nagy tömegben való folyamatos továbbítása eltérés az uniós jogalkotást és gyakorlatot alátámasztó elvektől. Ezért a lehető leginkább üdvözlésre méltó a tervezett, alábbi három lépésből álló megközelítés:

· 1. lépés: a Bizottság javaslatot terjeszt elő egy év elteltével a jogi és technikai keretfeltételekről.

· 2. lépés: a Bizottság helyzetjelentése az uniós adatszerző rendszerről három év elteltével. Ez a jelentés nem csak a jelenleg megválasztott Parlament számára teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a Bizottság és a Tanács kötelezettségvállalásait teljesítették-e, hanem azt is, hogy a megállapodás módosítását kérjék az uniós adatszerző rendszer folyamatának megfelelően (a megállapodás kiigazításokat ír elő, ha az EU úgy dönt, hogy saját adatszerző rendszert állít fel (11. cikk)).

· 3. lépés: a megállapodás lehetséges megszűnése 5 év elteltével, ha az EU adatszerzési rendszerét nem hozzák létre.

A Bizottság emellett kijelenti, hogy az adatvédelemről szóló jövőbeli, az EU és az Egyesült Államok közötti keretmegállapodás megkötését követően jelen (TFTP) megállapodást annak alapján fogják értékelni.

Az előadó üdvözli az előrelépéseket, miközben szeretné kiemelni, hogy egyes rendelkezéseket tovább kell pontosítani, ha a pontos eszközök kiválasztására sor kerül. Mivel az Europol nem a Parlament szándékának megfelelő igazságügyi hatóság, biztosítani kell, hogy az Europolnak az Egyesült Államoktól érkező kérelmek kezelését független felügyelet kísérje figyelemmel, amit a megállapodás időtartamára például egy adatvédelmi tisztviselő kihelyezésével lehetne biztosítani. Biztosítani kell, hogy az Európai Parlament részt vegyen a 12. cikk (1) bekezdésében említett, az EU képviseletét ellátó független személy kiválasztásában.

A Parlament legtöbb kérésének eleget tesz a megállapodás végleges változata, a tanácsi határozatban szereplő jogilag kötelező kötelezettségvállalásokkal együtt. Eloszlatja az uniós polgárok biztonsággal és magánélet védelmével kapcsolatos aggodalmait, és jogilag kötelező megoldásokat biztosít az általánosan ismert problémákra. A megállapodás továbbá új lépést jelent a Parlament hatásköreinek tekintetében, mivel biztosítja az európai demokratikus felügyeletet a nemzetközi megállapodások felett.

Az említett valamennyi előrelépés alapján az előadó az egyetértés megadását javasolja a megállapodás megkötéséhez.

• [1]  a Bizottságnak az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, a Tanácshoz intézett ajánlásáról

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 52. cikkének (3) bekezdése alapján

aláírók: J. Albrecht, R. Tavares, J. Sargentini, H. Flautre, T. Zdanoka és Cornelia Ernst

Az EU és az Egyesült Államok között a TFTP-ről kötött megállapodás nem elégíti ki az EP által korábbi állásfoglalásaiban kért garanciákat. Ezek között akadtak olyanok, amelyek valóban problémásak voltak.

Az egész megállapodás gyanútlan uniós állampolgárok hatalmas mennyiségű adatainak tömeges továbbítására vonatkozik. Egy EU-TFTP feltételezett létrehozása egy hároméves időszakon belül nem oldaná meg a kérdést. Egyszerűen soha nem került komolyan megfontolásra az a gyakorlati megoldás, hogy célzott adattovábbításra igazságügyi hatósági engedéllyel, eseti alapon kerüljön sor. Az Europol felügyeleti szerepe nem egyértelmű, ami megbízatásának módosítását vonja maga után; az Europol emellett nem igazságügyi hatóság.

Egy ilyen megállapodás az adatvédelemről szóló uniós jogszabályok egyértelmű megsértését jelentik. Alá fogja ásni az EU és az Egyesült Államok közötti adatvédelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat. Az adatok megőrzésének időszaka túlságosan hosszú. Sajnálattal tölt el minket, hogy hiányzik egy valódi megszüntetési záradék. Az adatok alanyainak jogairól, különösen a jogorvoslati jogokról szóló megállapodás rendelkezései nem felelnek meg valamennyi európai kritériumnak.

Mindenképpen együtt akarunk működni az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a terrorizmus finanszírozása ellen. Az ilyen politikát az EK-Szerződés alapvető jogokról és a magánélethez való jogokról szóló rendelkezéseinek teljes tiszteletben tartásával lehet és ezért kell folytatni.

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 52. cikkének (3) bekezdése alapján

aláíró: Gerard Batten

Ez a javasolt jogszabály három okból nélkülözi a demokratikus jogalapot:

1) A Lisszaboni Szerződés alapján elfogadott valamennyi jogszabály nélkülözi a demokratikus jogalapot, mivel Európa népeitől megtagadták, hogy a Szerződés elfogadásáról népszavazás döntsön.

2) A megállapodástervezetet csak május 27-én bocsátották korlátozott számú EP-képviselő rendelkezésére; erre a „zöld hét” alatt került sor, amikor az EP-képviselőket hazai választókerületeikben várták, így közülük kevesen tudták azt elolvasni; akik olvasták, azok kötelesek voltak nyilatkozatot aláírni arról, hogy tartalmát nem hozzák nyilvánosságra.

3) Ezek a bizalmas és magánjellegű pénzügyi adatok magánszemélyek adatai, nem pedig az Európai Unióé vagy Parlamenté. Ha egy ilyen megállapodásra szükség van, azt demokratikus úton megválasztott és a szavazóiknak felelősséggel tartozó kormányok által kötött nemzetközi megállapodás útján kellene rendezni.

Az ilyen jogalkotás a fennálló nemzeti adatvédelmi jogszabályok szerint is ellentétes lehet a joggal az információk tengeren túli harmadik személyekkel való megosztása kapcsán.

Ezért jómagam és pártom, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártjában dolgozó kollégáim nemmel fogunk voksolni, és nemzeti hovatartozásra tekintet nélkül valamennyi, a demokratikus szuverenitásban hívő EP-képviselőt arra sürgetünk, hogy tegyen ugyanígy.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	5.7.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 9 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Sonia Alfano, Roberta Angelilli, Gerard Batten, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Philip Claeys, Carlos Coelho, Rosario Crocetta, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cornelia Ernst, Hélène Flautre, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Clemente Mastella, Véronique Mathieu, Nuno Melo, Louis Michel, Claude Moraes, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Rui Tavares, Wim van de Camp, Daniël van der Stoep, Axel Voss, Manfred Weber, Renate Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Magdi Cristiano Allam, Alexander Alvaro, Edit Bauer, Anne Delvaux, Ioan Enciu, Iliana Malinova Iotova, Ernst Strasser, Marie-Christine Vergiat
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Jens Geier