AJÁNLÁS az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásról szóló megállapodásnak az Európai Unió és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság közötti megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
15.7.2010 - (05942/2010 – C7‑0264/2009 – 2009/0036(CNS)) - ***
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Sógor Csaba
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásról szóló megállapodásnak az Európai Unió és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság közötti megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(05942/2010 - C7‑0264/2009 – 2009/0036(NLE))
(Egyetértés)
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Közösség és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás tervezetére (8793/2009),
– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2009)0106),
– tekintettel a Tanács határozattervezetére (05942/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 63. cikke első bekezdése 3. pontjának b) alpontjára és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára, valamint 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0264/2009),
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című közleményére (COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikkének (3) bekezdésére és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjára,
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0231/2010),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Pakisztáni Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.
INDOKLÁS
Háttér
2000. szeptember 18-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Közösség és Pakisztán között megkötendő visszafogadási megállapodásról. Több tárgyalási fordulót követően a megállapodást 2008. szeptember 9-én a főtárgyalók parafálták. 2009. június 4-én a Tanács elfogadta a megállapodás aláírására vonatkozó határozatot, és 2009. október 26-án az Európai Közösség és Pakisztán Brüsszelben aláírta a megállapodást.
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése következtében az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett. A megállapodás megkötése érdekében az Unió által követendő eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (6) bekezdése a) pontja szabályozza, amely rögzíti, hogy a Tanács a megállapodás megkötésére vonatkozó határozatot fogad el.
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Parlamentnek egyetértését kell adnia a javasolt megállapodáshoz. A felelős bizottság az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a véleményező bizottság pedig a Külügyi Bizottság.
Tárgy
A megállapodás célja, hogy javítsa az együttműködést a megkereső és a megkeresett államok igazgatási szervei között a visszafogadási eljárás meggyorsítása érdekében. Erre vonatkozóan a megállapodás rögzíti a saját állampolgárok és, bizonyos feltételek mellett, a harmadik országok állampolgárai és hontalan személyek teljes kölcsönösség alapján történő visszafogadásának kötelességét, valamint a visszafogadási eljáráshoz szükséges technikai rendelkezéseket (visszafogadási kérelem, bizonyítási eszközök, határidők, az átadás részletes szabályai és szállítási módok).
A megállapodás célja, hogy fontos eszközként szolgáljon az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás elleni küzdelemben, és növelheti az Unió területének biztonságát. Pakisztán jelentős származási vagy tranzitország olyan bevándorlók esetében, akik nem, illetve már nem felelnek meg valamely uniós tagállam területére történő belépés, illetve az ottani jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek. (A Bizottság 2008-as, a 27 uniós tagállamra vonatkozó adatainak megfelelően: 13 248 elfogott személy, 17 016 visszaszállítási határozat, 4424 eltávolítás, ebből 3667 harmadik országba való visszaszállítás). A Pakisztánnal kötött megállapodás regionális szempontból is fontos, és támogatni fogja az Uniónak a régió más országaival való együttműködés fokozására irányuló erőfeszítéseit.
A megállapodás érinthetetlenségi záradékot tartalmaz a nemzetközi jogszabályok és adatvédelmi szabályozás tekintetében. A személyek fizikai visszaszállítása teljes mértékben a tagállami vagy pakisztáni illetékes hatóság feladata marad. Be kell tartaniuk a nemzetközi jogszabályok előírásait, például a visszaküldés tilalmát, és tagállami bíróságuk előtt felelnek a kitoloncolásokért. A visszaküldés tilalmának eljárási következményei is vannak, mivel az államoknak értékelniük kell a bántalmazás kockázatát, többek között a közbenső országba történő indirekt eltávolítás esetén. Minden tagállam részes fele a menekültek helyzetére vonatkozó egyezménynek és az emberi jogok európai egyezményének, ezért ezeket az előírásokat be kell tartania.
A megállapodás egy visszafogadási vegyes bizottságot állít fel, amely elfogadhatja eljárási szabályzatát.
Tekintettel arra, hogy a visszafogadási vegyes bizottságban az európai intézmények közül csak az Európai Bizottság vesz részt, az Európai Parlamentnek kérnie kellene a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a vegyes bizottság tevékenységéről.
Területi alkalmazás
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikke értelmében az Egyesült Királyság jelezte, hogy részt kíván venni e határozat elfogadásában és alkalmazásában. Ugyanezen jegyzőkönyv értelmében Írország úgy döntött, hogy nem vesz részt a határozat elfogadásában. Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének értelmében Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és a határozat vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.
Hatálybalépés, időtartam és megszűnés
A megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amely napon a felek értesítették egymást a megerősítési eljárások befejezéséről.
A 20. cikk (3) bekezdése olyan záradékot tartalmaz, amelynek értelmében a megállapodás nem visszamenőleges hatályú, tehát nem alkalmazandó azokra a pakisztáni állampolgárokra, akik a megállapodás hatálybalépése előtt érkeztek a tagállamok területére.
Egyéb kérdések
Az Európai Uniónak minden szükséges fellépést meg kell tennie annak érdekében, hogy Pakisztán kormánya ratifikálja a polgári és politikai jogok 1966-os nemzetközi egyezségokmányát és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni 1984-es egyezményt is.
KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
az eljárási szabályzat 52. cikkének (3) bekezdése alapján előterjesztette:
Sylvie Guillaume az S&D képviselőcsoport nevében,
Hélène Flautre, Franziska Keller, Jean Lambert és Judith Sargentini a Verts/ALE képviselőcsoport nevében,
Rui Tavarès, Cornelia Ernst és Marie-Christine Vergiat a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Az EU és Pakisztán között megkötendő visszafogadási megállapodás a Lisszaboni Szerződés hatálya alatt megkötésre kerülő első megállapodás. Az Európai Parlamentnek ezért biztosítania kell, hogy ea maradéktalanul megfeleljen az EU-Szerződéseknek, valamint az alapvető jogokkal és a menedékjoggal foglalkozó európai és nemzetközi jogszabályoknak.
Azért szavaztunk e megállapodás ellen, mert:
– célja, hogy egy olyan országba küldjön vissza embereket, amely nem tartja tiszteletben a vonatkozó emberi jogi normákat, amely nem írta alá az 1951. évi genfi egyezményt és ahova az aktuális helyzet nem szavatolja a biztonságos visszatérést. Mi több, Pakisztánban már most is gondot okoz a számos, lakóhelyét elhagyni kényszerült személy elhelyezése;
– nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat és mechanizmusokat az alapvető jogok megsértése vonatkozásában;
– számos kibúvót és kétértelmű megfogalmazást tartalmaz különösen a fogalommeghatározások, az úti okmányok, a visszafogadásra irányuló kérelem megválaszolásának határideje, az átutazás lebonyolítása, a bizonyítási teher és az esetleges visszaható hatály tekintetében. E bizonytalanságokat a visszafogadási vegyes bizottság tisztázhatja, azonban e bizottságban sajnos az EP-nek új hatáskörei ellenére sincs szava;
– nem biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét: az adatok az érintett személy beleegyezése nélkül továbbíthatók „más szerveknek”;
– új megállapodások megkötése előtt elengedhetetlen a korábbi megállapodások értékelése.
VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (7.6.2010)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásról szóló megállapodásnak az Európai Közösségek és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság közötti megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(5942/2010 – C7‑0264/2009 – 2009/0036(NLE))
Előadó: Gabriele Albertini
RÖVID INDOKOLÁS
Az Európai Bizottság és Pakisztán között 8 évig tartó tárgyalásokat követően végül megállapodás született az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásának eljárásáról, a megállapodás eredményeképpen létrejött szöveget 2009 októberében írták alá, figyelemmel a megállapodás megkötésére. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Parlamentnek egyet kell értenie a javasolt megállapodással; ha a Parlament a megállapodás elutasítása mellett szavaz, az nem léphet hatályba. Az illetékes bizottság az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE), a Pakisztánnal kapcsolatos ügyeket régóta figyelemmel kísérő Külügyi Bizottság (AFET) pedig vélemény készítésére kért engedélyt.
A megállapodás megkötésére vonatkozó határozatjavaslat a megállapodás gyakorlati alkalmazásához szükséges belső rendelkezéseket határozza meg. A javaslathoz mellékelt indokolásban a Bizottság rámutat, hogy a visszafogadási követelményeket teljes mértékben kölcsönösségi alapon dolgozták ki, saját állampolgárokra, harmadik országok állampolgáraira és hontalan személyekre vonatkozóan egyaránt. Dániára, illetve később Írországra nézve a határozattól való eltérésről állapodtak meg.
Az eredeti véleménytervezet felszólította az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy utasítsa el a javaslatot, rámutatva a bizonytalan belső helyzetre és az emberi jogok állandó megsértésére Pakisztánban, valamint arra, hogy a Bizottság a tárgyalások során nem tett kísérletet annak biztosítására, hogy a visszaszállított (pakisztáni és harmadik országbeli vagy hontalan) személyek jogait és biztonságát tiszteletben tartsák, ami aligha tekinthető megnyugtatónak a kötelező pakisztáni visszafogadás fényében. Nyugtalanító tényként emelte ki azt is, hogy eddig egyetlen értékelés sem készült a már hatályban levő 11 visszafogadási megállapodásról, különösen az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban felmerült aggályok tükrében.
A képviselők egyetértettek abban, hogy a fentiek komoly aggodalomra adnak okot, azonban úgy döntöttek, hogy a Pakisztánnal a visszafogadások ügyében folytatott együttműködés terén inkább kívánatos egy világos keret, mint az a helyzet, amelyben a tagállamok eseti alapon küldik vissza az illegális bevándorlókat – akár pakisztáni, akár Pakisztánon átutazó harmadik országbeli vagy hontalan személyeket –, a visszaszállítottak emberi jogaira vonatkozó uniós felügyelet nélkül. A megállapodás 16. cikke biztosítaná, hogy az Unió e tekintetben felügyeletet gyakoroljon. A bizottság ismételten hangsúlyozta, hogy szükség van az Unió által eddig megkötött megállapodások értékelésére, ám úgy vélekedik, hogy ez az általános megfontolás nem lehet alapja annak, hogy e konkrét megállapodás megkötését elutasítsák.
*******
A Külügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek az egyetértés megadását.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
1.6.2010 |
|
|
|
||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
40 10 0 |
||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Gabriele Albertini, Sir Robert Atkins, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Andrzej Grzyb, Takis Hadjigeorgiou, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Nicole Kiil-Nielsen, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Eduard Kukan, Ryszard Antoni Legutko, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Barry Madlener, Mario Mauro, Willy Meyer, Francisco José Millán Mon, Alexander Mirsky, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Raimon Obiols, Kristiina Ojuland, Pier Antonio Panzeri, Alojz Peterle, Mirosław Piotrowski, Bernd Posselt, Cristian Dan Preda, Fiorello Provera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, Werner Schulz, Ernst Strasser, Charles Tannock, Zoran Thaler, Inese Vaidere, Kristian Vigenin, Boris Zala |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Elena Băsescu, Nikolaos Chountis, Hélène Flautre, Kinga Gál, Roberto Gualtieri, Judith Sargentini, György Schöpflin, Alf Svensson, Renate Weber |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Jean-Paul Besset, Michèle Striffler |
|||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
13.7.2010 |
|
|
|
||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
29 22 0 |
||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Roberta Angelilli, Rita Borsellino, Simon Busuttil, Philip Claeys, Carlos Coelho, Rosario Crocetta, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Gál, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Clemente Mastella, Véronique Mathieu, Louis Michel, Jan Mulder, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Csaba Sógor, Renate Sommer, Rui Tavares, Wim van de Camp, Daniël van der Stoep, Axel Voss, Renate Weber |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Alexander Alvaro, Edit Bauer, Michael Cashman, Anna Maria Corazza Bildt, Ioan Enciu, Monika Hohlmeier, Iliana Malinova Iotova, Franziska Keller, Jean Lambert, Petru Constantin Luhan, Antonio Masip Hidalgo, Mariya Nedelcheva, Marie-Christine Vergiat, Cecilia Wikström |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Pervenche Berès, Emilio Menéndez del Valle, Catherine Trautmann |
|||||