Eljárás : 2009/2200(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0238/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0238/2010

Viták :

PV 20/09/2010 - 18
CRE 20/09/2010 - 18

Szavazatok :

PV 21/09/2010 - 5.6
CRE 21/09/2010 - 5.6
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0324

JELENTÉS     
PDF 165kWORD 110k
17.8.2010
PE 441.306v04-00 A7-0238/2010

a Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról

(2009/2200(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Metin Kazak

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
  A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról

(2009/2200(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Törökországról szóló 2009. évi országjelentésére (SEC(2009)1334),

–   tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó, 1963. szeptember 12-i megállapodásra,

–   tekintettel az említett megállapodás 1970. november 23-i kiegészítő jegyzőkönyvére, és különösen 41. cikkének (1) bekezdésére („felfüggesztési záradék”),

–   tekintettel az EK–Törökország Társulási Tanács 1980. szeptember 19-i 1/80 határozatára,

–   tekintettel a vámunió végső szakaszának megvalósításáról szóló, 1995. december 22-i 1/95. sz. EK–Törökország társulási tanácsi határozatra (96/142/EK),

–   tekintettel az Európai Bíróság által a négy alapvető szabadságra vonatkozóan, különösen a Demirel-, Sevince-, Savas-, Abatay-Sahin-, Tum-Dari- és Soysal-ügyben hozott ítéletekre,

–   tekintettel a WTO Törökországról szóló, 2007-ben közzétett legfrissebb kereskedelmi szemléjére,

–   tekintettel a Törökországról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel a tematikus főosztály által a 2009-es bővítési csomaggal összefüggésben Törökország előcsatlakozási eszköz (IPA) keretén belüli, 2009-es éves programjáról készített elemzésre,

–   tekintettel a Tanács 2006. december 11-i következtetéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0238/2010),

A. mivel a Törökországgal meglévő vámunió továbbra is az egyik legfejlettebb és legszorosabb kereskedelmi kapcsolat, amellyel az EU bármely harmadik ország tekintetében rendelkezik,

B.  mivel Törökország a Világbank adatai szerint a világ tizenhetedik legnagyobb gazdasága, Európában pedig a hatodik legnagyobb gazdaság, ipari termékei pedig exportjának több mint 90%-át teszik ki, mivel Törökország 2008-ban a beáramló közvetlen külföldi befektetések volumene tekintetében 18 milliárdos tőkebeáramlással világviszonylatban a huszadik helyen állt,

C. mivel Törökország az EU hetedik legnagyobb kereskedelmi partnerévé nőtte ki magát, az EU pedig Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere,

D. mivel 2009-ben Törökország 33,6 milliárd EUR értékű terméket exportált az EU-ba, és 40,4 milliárd EUR értékű terméket importált onnan,

E.  mivel az átlagos munkanélküliség Törökországban 2009-ben elérte a riasztó 13%-os szintet, a fiatalok körében a munkanélküliség szintje 24%, és a legutóbbi szegénységi felmérés (2007) szerint Törökország népességének 18,56%-a a szegénységi küszöb alatt él,

1.  üdvözli, hogy az EU magas szintű kereskedelmi kapcsolatokat ápol Törökországgal; felhívja Törökországot, hogy egyszerűsítse az eljárásokat és csökkentse a bürokráciát, és számolja fel a fennmaradó vámjellegű és nem vámjellegű akadályokat; hangsúlyozza a konstruktív párbeszéd fontosságát a két fél között e kapcsolatok további javítása érdekében;

2.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 205. cikkének és az EU-Szerződés 21. cikkének együttes olvasata szerint az Unió külső fellépései során, beleértve a közös kereskedelempolitikát is, a „demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása” előmozdítására, valamint a fenti elveket osztó harmadik országokkal való partnerség kiépítésére törekszik;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn elkötelezettségét és folytassa a kereskedelemről szóló párbeszédet Törökországgal, különösen a konzultatív vegyes bizottság, valamint az EK–Törökország vámuniója vegyes bizottságának keretében; arra ösztönzi mindkét felet, hogy hatékonyabban alkalmazzák e platformokat azáltal, hogy gyors ütemben oldják meg a még rendezetlen kérdéseket, mint amilyen a marhahús, az élő szarvasmarha és a származékos termékek behozatalára vonatkozó tilalom Törökországban, és a bizonyos uniós tagállamokban a Törökországban nyilvántartásba vett gépjárművekre alkalmazott kvóta;

4.  megállapítja, hogy Törökország potenciállal rendelkezik a hosszú távú gazdasági növekedésre, továbbá figyelemmel kíséri demográfiai sajátosságait; arra ösztönzi mind az EU-t, mind pedig Törökországot, hogy fordítsanak megfelelő figyelmet egymással összekapcsolódó gazdaságukra, tartsák fenn nyitott kereskedelmi és befektetési rendszereiket, a különböző nemzetközi platformokon tett kötelezettségvállalásaikkal összhangban álljanak továbbra is ellen a hazai protekcionista nyomásnak, és a kereskedelmi védelmi mechanizmusokat a WTO által rögzített elvek mentén alkalmazzák;

5.   aggódik a nők munkaerő-piaci részvételének alacsony szintje, valamint az árnyékgazdaságban való foglalkoztatásuk miatt; sürgeti Törökországot, hogy helyezze a nők foglalkoztatásának kérdését gazdasági, szociális és foglalkoztatási politikájának középpontjába;

6.   hangsúlyozza a fiatalok foglalkoztatási helyzetének súlyosságát, és rámutat a probléma kezelésére szolgáló konkrét intézkedések hiányára; utal az ILO egyik nemrégiben elkészült tanulmányára, amely a Törökország fejlődése szempontjából legfontosabb munkaerő-piaci kihívásként általában a munkahelyteremtést és különösen a nők és fiatalok foglalkoztatását nevezi meg; ezért olyan foglalkoztatási stratégiát szorgalmaz, amely általában a fiatalok foglalkoztatásának növelését, és különösen a fiatal nők helyzetének javítását célozza;

7.  üdvözli a vámunió 1996-ban történt létrehozását, ami fokozott piaci hozzáférést biztosított, és lehetővé tette, hogy az EU és Törökország közötti kereskedelmi volumen – 2008-as tetőzésekor – elérje az évi 100 milliárd eurót;

8.   hangsúlyozza, hogy a vámunió az iparcikkekre és feldolgozott mezőgazdasági termékekre is kiterjed; várakozással tekint a mezőgazdasági termékeknek a vámunióba történő, mielőbbi felvételére; úgy véli, hogy a vámunió elmélyíthető olyan egyéb területek lefedésével, mint például a szolgáltatások és a közbeszerzés;

9.   sajnálatosnak tartja, hogy a WTO legutóbbi szemléje szerint a Törökország által a mezőgazdasági termékekre alkalmazott átlagos vámtarifa viszonylag magas, egyes esetekben pedig rendkívül magas (a kukoricára alkalmazott vám például 130%); felszólítja a török kormányt, hogy lényegesen csökkentse ezeket az akadályokat;

10. üdvözli a török vámkódexnek az EU vámkódexéhez való hozzáigazítását, és különösen az általános preferenciarendszer (GSP) elfogadását; sürgeti a török jogszabályoknak a közösségi vívmányokkal történő további összehangolását a szabad kereskedelem, a hamisítás elleni küzdelem és a vámmentes (duty-free) boltok utólagos ellenőrzése és engedélyezése terén;

11. elítéli, hogy Törökország – immáron ötödik éve – nem hajtotta végre teljes mértékben a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, illetve nem szüntette meg minden vonatkozásban az áruk szabad mozgásának akadályait; felszólítja a török kormányt, hogy haladéktalanul, teljes mértékben és megkülönböztetés nélkül tegyen eleget az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeinek, előmozdítva az uniós tagállamokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatainak további elmélyülését, és emlékeztet arra, hogy ennek elmaradása a továbbiakban rendkívül hátrányosan érintheti a tárgyalási folyamatot;

12. megismétli, hogy a Törökország által a vámunió terén vállalt kötelezettségek teljes mértékű betartása alapvető fontosságú; továbbá úgy véli, hogy további harmonizációra van szükség a közösségi vívmányok tekintetében olyan területeken, mint a szabadkereskedelmi övezetek és a vámtarifa-csökkentés;

13. hangsúlyozza, hogy a vitarendezési mechanizmus felülvizsgálata jelentősen előrelendítené a vámunió ügyét, hiszen lehetővé tenné a még rendezetlen ügyek gyors és tisztességes megoldását;

14. sürgeti az EU és Törökország közötti kereskedelem előtt álló összes szükségtelen akadály – WTO-elveknek megfelelő – felszámolását, beleértve olyan technikai akadályokat, mint a tanúsítványok el nem ismerése, a többszöri vizsgálatok, a többszöri ellenőrzések, a kötelező műszaki szabályzatok és szabványok; kéri továbbá a Bizottságot, hogy ossza meg az e téren rendelkezésre álló helyes gyakorlatokat;

15. tudomásul veszi azokat a nehézségeket, amelyekkel Törökország a szabadkereskedelmi megállapodások harmadik országokkal történő megkötése során szembesül, ami károsan hat a török gazdaságra, mivel egyoldalú preferenciális hozzáférést tesz lehetővé a török piachoz az EU szabadkereskedelmi megállapodásokban részt vevő azon partnerei számára, amelyekkel Törökország még nem tudott szabadkereskedelmi megállapodást aláírni; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítsák Törökország bevonását az EU és harmadik országok között kötendő jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos hatásvizsgálati tanulmányokba, és fejlesszék a szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások állására és az EU álláspontjára vonatkozó információk továbbítását; arra biztatja a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban vegyék figyelembe az EU és Törökország közötti vámuniót;

16. felszólítja Törökországot, hogy számolja fel az árukra vonatkozó fennmaradó behozatali engedélyeket, amelyek sértik a vámunió keretében vállalt kötelezettségeket, és hogy aktualizálja az EK–Törökország Társulási Tanácsnak a kereskedelem előtt álló technikai akadályok felszámolásáról szóló (2/97) határozatát;

17. üdvözli a külkereskedelem szabványosításáról szóló, a török kormány által 2009-ben elfogadott jogszabályt; tudomásul veszi ugyanakkor a megfelelőség-értékelési eljárások és a fizikai vámellenőrzések bevezetését; kéri az EU-t és Törökországot, hogy teljes körűen alkalmazzák a kölcsönös elismerés elvét;

18. felszólítja Törökországot, hogy vonja vissza a terhet jelentő behozatali eljárásokat, és igazítsa ki a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó nulla százalékos vámtételű vámkontingensek rendszerét, amely nem felel meg a vámuniónak;

19. üdvözli a WTO Törökországra vonatkozó legfrissebb szemléjének pozitív következtetéseit; ugyanakkor sürgeti a török kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy teljesüljenek az abban szereplő ajánlások, valamint felgyorsuljanak a strukturális és jogszabályi reformok;

20. felszólítja Törökországot, hogy függessze fel a helyes gyártási gyakorlatokra vonatkozó új követelményeket, mivel azok ténylegesen megtiltják bizonyos gyógyszeripari termékek behozatalát, valamint hogy vegyen részt a helyes gyártási gyakorlatokra vonatkozó – például a WHO és az EU által alkalmazott – eljárások és szabványok harmonizálására irányuló kezdeményezésekben és tartsa be azokat;

21. tudomásul veszi Törökország dinamikus nemzetközi kereskedelmi stratégiáját, és azt, hogy a mai napig 16 szabadkereskedelmi megállapodást kötött; arra ösztönzi az EU-t és Törökországot, hogy dolgozzanak együtt a Közép-Ázsiával fennálló kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésén;

22. megjegyzi, hogy a törökországi közvetlen külföldi befektetés 88%-a az EU-ból érkezik; ugyanakkor rámutat, hogy a közvetlen külföldi befektetés Törökország teljes GDP-jében viszonylag kis tételt jelent;

23. tudomásul veszi Törökország szerepvállalását az olyan regionális platformokban, mint a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet, a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank, valamint a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat; arra ösztönzi Törökországot, hogy vállaljon vezető szerepet a nyílt és tisztességes kereskedelem előmozdításában, a társadalmi, gazdasági és környezeti jólét megfelelő figyelembevétele mellett;

24. tudomásul veszi a Törökország által a barcelonai folyamat egyik alapítójaként a földközi-tengeri térségben játszott szerepet, és felszólítja Törökországot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a folyamatban részt vevő valamennyi partnerállamot; hangsúlyozza, hogy Törökországnak a Földközi-tenger medencéjében folytatott kereskedelmében óriási tere van még a fejlődésnek;

25. megállapítja, hogy ugyan továbbra is az EU Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere, 2009-ben Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és Irán Törökország fő kereskedelmi partnerei közé tartoztak; hangsúlyozza, hogy a Törökország és az EU között bonyolódó kereskedelem volumene 2009-ben visszaesett, míg 2010 első két negyedévében növekedő tendenciát mutat; megállapítja, hogy Törökország egyre több országgal épít ki kereskedelmi kapcsolatokat; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Törökország külkereskedelmi mérlegében az EU részesedése relatív visszaesésének okait – amelyek közül egy lehet a gazdasági válság – és gazdasági kihatásait;

26. megállapítja, hogy Törökország és az EU hasonló kihívásokkal néznek szembe az energiaellátás területén; hangsúlyozza a Nabucco projekt fontosságát az EU energiaellátásának biztonsága szempontjából, és ezért felszólítja Törökországot, hogy kezdje meg a Nabucco kormányközi megállapodás gyors ütemű végrehajtását; hangsúlyozza, hogy közös külső energiastratégiát kell meghatározni, és meg kell nyitni a tárgyalások energiáról szóló fejezetét az energiaügyekben folytatott együttműködés további fokozása érdekében; sürgeti Törökországot, hogy ratifikálja az Energia Charta Egyezmény kereskedelmi módosítását, és arra ösztönzi, hogy fektessen be megújuló energiaforrásainak óriási potenciáljába;

27. megállapítja, hogy a GATS 4 keretében folyamatosan felmerülő vízumproblémák jelentősen korlátozzák a török üzletemberek és tehergépjármű-sofőrök EU-ba való belépését; kiemeli az Európai Bíróság e kérdésre vonatkozó, egymást következő ítéleteit, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben ezeket az ítéleteket; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy újra vizsgálják meg a vízumeljárásokat a kereskedelmi akadályok felszámolása érdekében;

28. sajnálatosnak tartja, hogy még mindig nem léptek hatályba azok a jogszabályok, amelyek – az uniós előírásokkal, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeivel összhangban – biztosítják a szakszervezeti jogok, különösen a szakszervezetek létrehozásához, a sztrájkhoz és a kollektív tárgyalásokhoz való jog teljes körű tiszteletben tartását;

29. sürgeti Törökországot, hogy kerülje azt a megkülönböztető gyakorlatot a külföldi vállalkozásokkal szemben, hogy a közbeszerzési eljárásokban a török ajánlattevőknek 15%-os árelőnyt biztosít; felhívja Törökországot, hogy csatlakozzon a WTO kormányzati beszerzésekre vonatkozó megállapodásához;

30. hangsúlyozza, hogy a hamisított – többek között gyógyszerészeti és kozmetikai – termékek problémát jelentenek az EU és Törökország közötti gazdasági kapcsolatokban, és csökkentik Törökország vonzerejét a közvetlen külföldi befektetések szempontjából; arra biztatja Törökországot, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi kapcsolatok ösztönzése érdekében hatékonyan hajtsa végre az új szellemi tulajdonjogi jogszabályt; hangsúlyozza, hogy a saját szellemi tulajdonjogi rendszer kidolgozásakor nagyobb egyensúlyt kell teremteni a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi jog követelményei és a belföldi gazdaságfejlesztési szükségletek között;

31. megállapítja, hogy a török vállalkozások 99%-a kkv, és azok a törökországi munkalehetőségek 70%-át biztosítják; arra ösztönzi Törökországot, hogy javítsa a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését; üdvözli Törökország kilencedik fejlesztési tervét, amely a kkv-k versenyképességének növeléséhez létfontosságú K+F kiadásokra összpontosít;

32. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a törökországi kormánynak.


INDOKOLÁS

Bevezetés

Törökország világkereskedelemben játszott szerepe az elmúlt években megnőtt, különösen amiatt, hogy az ország egyre jobban kihasználja egyedülálló geopolitikai helyzetét. Az ország kapocs a földközi-tengeri, a közel-keleti, az ázsiai, a fekete-tengeri és a kaukázusi térség között. Törökországnak a világkereskedelmi színtéren való növekedését erősítő legfontosabb kereskedelmi kapcsolat azonban az Európai Unióval (EU) fenntartott privilegizált kapcsolata.

A vámunió

A vámunió gyökerei 1963-ig nyúlnak vissza, amikor is Törökország és az EGK olyan társulási megállapodást kötöttek, amely előírta a vámunió 1996-ig történő megvalósítását. Ez lehetővé tette a gazdasági kapcsolatok elmélyítését a vámunió létrehozása révén, amely egyike azon három vámuniónak, amelyet az EU létesített, és az egyetlen, amelyet tagjelölt országgal hozott létre. Azóta jelentős mértékű piaci integráció valósult meg, különösen az áruk szabad mozgása terén. Az integráció felé vezető úton különösen friss és figyelemreméltó eredmény volt az új török vámkódex elfogadása, valamint az általános preferenciarendszer elfogadása.

A vámunió kiterjed valamennyi iparcikkre és feldolgozott agrártermékre is. A vámunió sikere a számokban is megmutatkozik: Törökország az EU kulcsfontosságú kereskedelmi partnerévé vált, az EU legfontosabb importpiacai közül a 7., exportpiacai közül pedig az 5. helyen áll. Miután közvetlen külföldi befektetéseinek kétharmada az EU-ból érkezik, elmondhatjuk, hogy Törökország az európai vállalkozások befektetési bázisává vált, és egyre jobban integrálódik az EU ellátási és termelési láncába, gyakran a nagy hozzáadott értéket képviselő piaci szegmensekben. 2009-ben Törökország 33,6 milliárd EUR értékű terméket exportált az EU-ba, és 40,4 milliárd EUR értékű terméket importált onnan. Törökország mindemellett a világ 15. legnagyobb gazdaságává vált.

Noha a vámunió 1996-ban jött létre, még mindig nem teljes. A csatlakozási tárgyalásokra figyelemmel a vámuniót ki kell terjeszteni a mezőgazdasági termékekre, és az olyan területekre, mint a szolgáltatások és a közbeszerzés, és át kell alakítani a jelenlegi hiányosságok kiküszöbölése érdekében.

A vámunió önmagában is bizonyítja az EU és Törökország közötti gazdasági és kereskedelmi integráció sikerét. Hozzájárult a növekedési spirál kialakulásához azáltal, hogy Törökországot rácsatlakoztatta az európai piaci és termelési rendszerre. Az Unióval megvalósuló gazdasági integráció sikeréhez, valamint a kereskedelem és a befektetések növekedéséhez nagyban hozzájárult a vámunió létrehozása és a csatlakozási tárgyalások 2005-ös megnyitása. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a vámunió működését bénítják a kereskedelem fennmaradó technikai akadályaival és a védintézkedések túlzott alkalmazásával kapcsolatos folyamatos problémák. A hazai piacok védelmét szolgáló eszközként még mindig hatályban vannak a megfelelőség-értékelési eljárások, valamint a műszaki előírások és szabványok.

Az EU és Törökország közötti vámunió keretében felmerülő további problémák az EU-ba belépni kívánó török kereskedők vízumproblémái – amelyeket az Európai Bíróság ítéletei is tükröznek–, a párhuzamosság hiánya a harmadik országokkal létrejött szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon és a megállapodások megkötésekor, továbbá a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének elmaradása. Figyelembe véve a csatlakozási tárgyalásokat, a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése és a piaci integráció minden bizonnyal előrelépést jelentene a vámunió kiszélesítése és megerősítése felé.

A vámunió számára rendkívüli előnyökkel járna egy hatékony vitarendezési mechanizmus létrehozása. Úgy tűnik azonban, hogy nehezen elképzelhető a vámunió alapvető reformja, mivel azt hátráltatják a Törökország európai uniós felvételével kapcsolatos nézetkülönbségek.

Törökország és a nemzetközi kereskedelem

Törökország 1995 óta tagja a WTO-nak, jóllehet nem részese a kormányzati beszerzésekre vonatkozó megállapodásnak. A legutóbbi kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus üdvözölte a törökországi reformokat, mivel azok kedveznek a növekedésnek, a dezinflációnak, valamint az állami és külső adósságterhek csökkenésének. Az egyre fokozódó folyó fizetésimérleg-hiánnyal és az importtal szembeni akadályokkal (azaz a vámokkal és a belső adókkal) kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak, amit a felülvizsgálati dokumentum erélyesen bírál.

Törökország egyben a barcelonai folyamat egyik alapító tagja, és kulcsfontosságú szereplő az euro-mediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozásában. Mindezidáig lényegében Törökország rendelkezik a legteljesebb dél–dél szabadkereskedelmi megállapodás-rendszerrel az Euromed partnerek viszonylatában. Törökországnak a földközi-tengeri térségben betöltött nyilvánvaló szerepe ellenére az Euromed-országokkal folytatott kereskedelem továbbra is gyenge, abszolút és relatív értelemben egyaránt. A földközi-tengeri partnerekkel folytatott kereskedelem a török importoknak mindössze 4%-át, exportjainak pedig csak 7%-át teszi ki.

Törökország a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés alapító tagja, és szabadkereskedelmi megállapodásokat írt alá Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Horvátországgal, Bosznia és Hercegovinával, valamint Albániával. Törökország a délkelet-európai együttműködési folyamatnak is tagja.

Az EU messze Törökország legfontosabb kereskedelmi partnere, jóllehet részesedése csökkenő tendenciát mutat. Oroszország és Kína ugyanakkor növelte részesedését a Törökországgal folytatott kereskedelemben. Törökország EU-n kívüli legfőbb kereskedelmi partnerei Oroszország, Kína, az Egyesült Arab Emírségek, az USA és Irán.

A statisztikák szerint az EU-ba irányuló török export csupán 5%-kal nőtt, Törökország exportjainak pedig mindössze 48%-a irányult az EU-ba 2008-ban, szemben az előző évben tapasztalt 56%-kal. Másrészt az EU-ból érkező török importok 9%-kal, míg a más országokból érkező importok ugyanezen időszak alatt 25%-kal növekedtek.

Törökország erőteljes versenynek néz elébe a hagyományosan kulcsfontosságú iparágaiban, mint például a textiliparban. A legnagyobb versenyre a fejlődő gazdaságok, pl. India és Kína felől számíthat. A Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolatok különösen az energiaszektorban fokozódnak, a két ország pedig a kereskedelem, diplomácia, idegenforgalom, energia, kultúra és média területén több gazdasági intézkedésben is megállapodott, és kétoldalú együttműködési megállapodásokat kötött. Törökország csaknem 16 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt realizált Kínával 2008-ban. Az EU és Törökország közötti további együttműködés és összehangolt fellépés segíthet közös megoldásokat találni a kereskedelem és a befektetések terén egyaránt fennálló nehézségekre.

A közvetlen külföldi befektetéseket illetően az EU továbbra is a törökországi közvetlen tőkebeáramlás legnagyobb forrása. 2008-ban a törökországi közvetlen külföldi befektetések 75%-a uniós országokból érkezett, míg 2009 első öt hónapjában ez a szám 88%-ra emelkedett. A közvetlen külföldi befektetések török gazdaságban betöltött szerepe ugyanakkor csekély, és ezen a területen van még hova fejlődni, főként a világgazdasági fellendülésből származó előnyök kihasználása révén. A hamisított termékek kérdése és a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének hiánya közvetlenül kapcsolódik a közvetlen külföldi befektetésekhez, mivel jelentős hatást gyakorol Törökország vonzerejére a közvetlen külföldi befektetések terén.

A török bankrendszer pénzügyi válsággal szembeni ellenálló képessége figyelemreméltó volt. Ez nagyrészt a 2001-es törökországi válságot követően végrehajtott reformoknak tudható be. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a török gazdaság kezd kilábalni a válságból. A Török Statisztikai Intézet a GDP 6%-os növekedéséről számolt be 2009 utolsó három hónapjában, ami jelentős fordulat az első negyedévben jegyzett 14,5%-os csökkenéshez képest.

Összegzés

Tekintve a Törökország és EU közötti kereskedelem jelentős volumenét és mélyen gyökerező kapcsolataikat, kereskedelmi és gazdasági kapcsolataiknak megfelelő figyelmet kell szentelni. Ezzel összefüggésben meg kell tenni az említett kapcsolatok további javításához szükséges lépéseket.

A mai napig jó néhány technikai kérdés maradt megoldatlan, és e tekintetben azonnali intézkedésekre van szükség.

A vámuniót működőképesebbé kell tenni, a megoldatlan kérdések azonnali figyelmet igényelnek, Törökországnak és az EU-nak pedig még inkább egymáshoz kell igazítaniuk kereskedelempolitikáikat, főként a szabadkereskedelmi megállapodásokkal és a regionális kereskedelemmel összefüggésben. Ezek az intézkedések valószínűleg egy mindenki számára kedvező helyzetet fognak eredményezni, amely mindkét gazdaság javát szolgálja majd.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.7.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Kader Arif, Christofer Fjellner, Joe Higgins, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, Vital Moreira, Cristiana Muscardini, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Keith Taylor, Iuliu Winkler, Pablo Zalba Bidegain, Paweł Zalewski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Francesca Balzani, Catherine Bearder, George Sabin Cutaş, Béla Glattfelder, Salvatore Iacolino, Maria Eleni Koppa, Elisabeth Köstinger, Jörg Leichtfried, Georgios Papastamkos, Miloslav Ransdorf, Jarosław Leszek Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Franziska Keller, Kyriakos Mavronikolas, Georgios Papanikolaou, Giommaria Uggias

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat