JELENTÉS az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
7.9.2010 - (COM(2010)0283 – C7‑0139/2010 – 2010/0150(COD)) - ***I
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Kathleen Van Brempt
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
COM(2010)0283 – C7‑0139/2010 – 2010/0150(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0283),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0139/2010),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2010. október 22-i levelében tett azon vállalására, hogy a Parlament álláspontját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadják,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7 0246/2010),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. tudomásul veszi a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
|
A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI* |
|
|
a Bizottság javaslatához |
|
|
--------------------------------------------------------- |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról |
|
|
|
|
|
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],
a Régiók Bizottságával való konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében[3],
mivel:
(1) A 663/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] a gazdasági fellendülés elősegítése érdekében létrehozta az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programot (EEPR), és 2009-re és 2010-re 3,98 milliárd EUR-t különített el erre a célra.
(2) E rendelet nem sérti azt a célt, hogy a 3,98 milliárd eurós pénzügyi keret lehető legnagyobb részét 2010 végéig a 663/2009/EK rendelet II. fejezetében hivatkozott alprogramokra fordítsák. Azonban döntés született, hogy az összeg egy részét nem fogják lekötni ezen alprogramok keretében.▌
(3) A fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó „Európa 2020” stratégia szellemében, valamint az EU éghajlat-változási és energetikai csomagjával és 2006-os energiahatékonysági cselekvési tervével összhangban a további megújuló energiaforrások fejlesztése és az energiahatékonyság ösztönzése elősegíti a környezetbarát növekedést, a versenyképes és fenntartható gazdaság kiépítését és az éghajlatváltozás kezelését. E politikák támogatása révén Európa új munkahelyeket és környezetbarát piaci lehetőségeket teremt, amelyek hozzájárulnak egy versenyképes, biztonságos és fenntartható gazdaság kialakulásához. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú a különböző kormányzati szintek közötti együttműködés (a „többszintű kormányzás”).
(4) A fokozott pénzügyi ösztönzők kulcselemként szolgálnak a magas előzetes költségek jelentette akadályok leküzdésében, valamint a fenntartható energetikai fejlesztések előmozdításában. Ennek megfelelően létre kell hozni egy célzott pénzügyi mechanizmust a 663/2009/EK rendelet II. fejezetében szereplő pénzmechanizmusok felhasználására, amelyet nem lehet lekötni 2010 végéig. E mechanizmus létrehozását a Bizottság által javasolt, a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés fényében kell megfontolni. A pénzügyi mechanizmus támogatja a megtérülést ígérő energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket, valamint elősegíti az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén a helyi és regionális és nemzeti hatóságok által megvalósított beruházási programok finanszírozását, különösen városi környezetben. E folyamatban a más pénzügyi mechanizmusokkal való átfedések elkerülése érdekében figyelmet kell fordítani a tagállamokban rendelkezésre álló többi pénzügyi forrással, például a strukturális alapokkal és a kohéziós alappal, az Európai helyi energiahatékonysági támogatás (ELENA) programmal és a 397/2009/EK rendelettel[5] módosított Európai Regionális Fejlesztési Alappal való szinergiákra.
(5) A fenntartható energiával kapcsolatos beruházási támogatások akkor a leghatékonyabbak és a legelőnyösebbek, ha helyi szintre célozzák azokat. Azonban kellően indokolt esetekben hatékonyabb lehet nemzeti szintű célt kitűzni, például a megfelelő közigazgatási struktúrák rendelkezésre állásához vagy működéséhez kapcsolódó okokból.
(6) Az uniós támogatás rövid távú hatásainak maximalizálása érdekében a mechanizmus irányítását a nemzetközi pénzügyi intézményekhez (IFI) hasonló egy vagy több pénzügyi közvetítő végzi. A kiválasztás alapjául az szolgál, hogy ezekről milyen mértékben állapítható meg, hogy a támogatást a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon képesek felhasználni más magán- és nem magánbefektetők mihamarabbi részvételének maximalizálása, valamint annak elérése céljából, hogy az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén. A helyi és regionális hatóságok pénzügyi lehetőségeire különösen súlyos hatást gyakorló pénzügyi és gazdasági válságok idején azonban biztosítani kell, hogy a hatóságok nehéz költségvetési helyzete ne akadályozza az alapokhoz való hozzáférésüket.
(7) A 663/2009/EK rendeletnek megfelelően a mechanizmusból kizárólag olyan intézkedések finanszírozhatók, amelyek gyorsan, mérhető módon és jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós gazdaság fellendüléséhez, az energiabiztonság fokozásához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Ezek a projektek hozzájárulnak a környezetbarát növekedéshez, a versenyképes, rendszerbe integrált, fenntartható és zöld gazdaság kiépítéséhez, valamint a munkahelyek megóvásához, a munkahelyteremtéshez és az éghajlatváltozás kezeléséhez az „Európa 2020” stratégia célkitűzéseinek megfelelően. A 663/2009/EK rendeletben meghatározott feltételeknek maradéktalanul érvényesülniük kell a mechanizmus keretében támogatott projektek kiválasztásakor és támogathatóságának vizsgálatakor. Ezenfelül a projektek megfelelő földrajzi egyensúlyát mint meghatározó tényezőt is figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet elősegítse az európai gazdasági fellendülést, és fel kell ismerni, hogy egyes tagállamokban bizonyos projekteket nem, vagy csak részben finanszíroztak a 663/2009/EK rendelet II. fejezetéből.
(7a) A rendelettől elvárt rövid távú gazdasági hatás érdekében a projektek elfogadása és a rájuk vonatkozó végső döntés között nem telhet el több mint hat hónap.
(8) ▌A költségvetési kötelezettségvállalásokat a II. fejezet értelmében végrehajtó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2011. március 31-ig meg kell tenni.
(8a) A mechanizmus nem jelenthet precedenst az Unió költségvetésének felhasználása és a jövőbeli lehetséges támogatási intézkedések vonatkozásában – beleértve az energiaágazatot is –, ellenkezőleg, a gazdasági nehézségek időszakában elfogadott rendkívüli intézkedésnek kell tekinteni.
(9) Mivel haladéktalanul kezelni szükséges a gazdasági válságot, a 663/2009/EK rendelet II. fejezete szerinti kiadásoknak 2009. július 13-tól támogathatónak kell lenniük, ugyanis számos pályázó kérte, hogy a kiadások az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet 112. cikkével [6] összhangban már a támogatás iránti kérelem benyújtásától támogathatók legyenek.(a „költségvetési rendelet”). A IIa. fejezet szerinti kiadásoknak 2011. január 1-től kell támogathatónak lenniük.
(10) Mivel a gazdasági válsággal haladéktalanul foglalkozni kell ▌, ennek a rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikkA 663/2009/EK rendelet módosításai
A 663/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:
(1) Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
A rendelet előírja az energiahatékonysági és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kezdeményezések támogatását célzó pénzügyi mechanizmus (a továbbiakban: „a mechanizmus”) létrehozását.”
(2) A 3. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„2. A 2009-ben és 2010-ben tett költségvetési kötelezettségvállalásokat a II. fejezet értelmében végrehajtó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2010. december 31-ig meg kell tenni. A IIa. fejezet szerinti egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2011. március 31-ig meg kell tenni.”
b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„3. A II. mellékletben felsorolt pénzügyi közvetítők 2014. március 31-ig megpróbálják a mechanizmus keretében rendelkezésre álló valamennyi uniós támogatást szétosztani a megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos befektetési és technikai segítségnyújtási projektek számára. A fenti időpontot követően nem lehet uniós hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. A pénzügyi közvetítők által 2014. március 31-ig szét nem osztott uniós hozzájárulásból származó valamennyi támogatást vissza kell vezetni az Unió költségvetésébe. A befektetési projektekre fordított uniós hozzájárulásból származó támogatások maghatározott ideig, de legfeljebb 2034. március 31-ig befektetve maradnak. Az Unió a mechanizmus egész életciklusán keresztül jogosult a mechanizmusba történt befektetéseinek hasznára, a mechanizmusba történő befektetésével arányosan és a részvényesi jogainak megfelelően.”
(3) A szöveg a következő fejezettel egészül ki:
„IIa. FEJEZET PÉNZÜGYI MECHANIZMUS
21a. cikk
A II. fejezet értelmében fel nem használható támogatás ▌
1. A 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően a II. fejezet értelmében egyedi jogi kötelezettségvállalásokra fel nem használható 146.344.644,50 ▌EUR összegű előirányzatokat az 1. cikk (4) bekezdésében hivatkozott mechanizmusra kell átcsoportosítani a megfelelő támogatási eszközök pénzügyi intézményekkel együttműködésben történő kidolgozása érdekében, jelentős ösztönzést nyújtva az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos projektek számára.
2. A mechanizmust a II. melléklettel összhangban kell végrehajtani. A 23. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a mechanizmusra.
3. Az Uniónak a mechanizmussal kapcsolatos kötelezettségvállalása – ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is – az adott mechanizmushoz való uniós hozzájárulás (1) bekezdésben megállapított összegére korlátozódik, és az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet.”
(3a) A 22. cikk törölve.
(4) A 23. cikk a következőképpen módosul:
a) az (2) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A II. fejezet szerinti kiadások 2009. július 13-tól támogathatók.
b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„2a. A IIa. fejezet szerinti pénzügyi támogatás fedezi a II. mellékletben felsorolt jogosultak befektetési projektekhez és megújuló energiával és energiahatékonysági projektekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadásait. E kiadások 2011. január 1-től támogathatók.”
(4a) A 27. cikk a következőképpen módosul:
a) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„1a. A Bizottság 2013. június 30-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a IIa. fejezet szerinti intézkedések félidős értékeléséről készített jelentését, amely különösen az alábbiakra összpontosít:
a) a mechanizmus költséghatékonysága, ösztönző hatása és kiegészítő jellege;
b) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tanúsítása;
c) a mechanizmus milyen mértékben teljesítette az e rendeletben meghatározott célkitűzéseket;
d) a mechanizmusnak milyen mértékben kell folyamatosan támogatnia az energiahatékonysághoz és a megújuló forrásokból származó energiához kapcsolódó projekteket.
A félidős értékelő jelentéshez adott esetben – és különösen ha a Bizottságnak a IIa. fejezet szerinti intézkedésekről szóló értékelése pozitív – kapcsolódnia kell egy jogalkotási javaslatnak is az mechanizmus folytatásáról”;
b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„3. A Bizottság a költségvetési rendelet 27. cikke (4) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága elé terjeszti az európai gazdaságélénkítő program eredményeiről szóló értékelő jelentését.”
(4b) az 28. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:
„A jelentés adatokat tartalmaz a IIa. fejezet szerinti mechanizmus létrehozásához és végrehajtásához kapcsolódó valamennyi általános költségről.”
(5) A melléklet számozása I. mellékletre változik, egyidejűleg a rendelkezés a következő melléklettel egészül ki:
„II. mellékletPénzügyi mechanizmus ▌
A. A fenntartható energiával kapcsolatos projektekre vonatkozó pénzügyi mechanizmus végrehajtása
1. A mechanizmus alkalmazási köre
A pénzügyi mechanizmust (a továbbiakban: „a mechanizmus”) energiamegtakarítási, energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projektek fejlesztésére veszik igénybe, valamint elősegíti ▌a helyi, regionális, és indokolt esetben országos hatóságok által e területeken megvalósított beruházások finanszírozását. A mechanizmust a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott, a költségvetési végrehajtási feladatok átruházásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően kell végrehajtani.
A mechanizmus elsősorban a városi környezetben megvalósuló, fenntartható energiával kapcsolatos projektek esetében használható fel. Ide tartoznak többek között az alábbiakra vonatkozó projektek:
a) ▌a megújuló energiát hasznosító és/vagy energiahatékony megoldásokat – ideértve az információs és kommunikációs technológiák (IKT) igénybevételén alapulókat is – magukban foglaló, köz- és magánépületek;
b) a magas energiahatékonyságú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő – beleértve a kapcsolt mikrotermelést is –, illetve távfűtési/-hűtési hálózatok, különösen a megújuló forrásokból származó energián alapulók;
c) a helyi környezetbe beépített decentralizált megújuló energiaforrások és ezek villamosenergia-hálózatokba történő integrálása;
d) megújuló energiaforrásokból származó mikro-energiatermelés;
e) a tiszta városi közlekedés a fokozott energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációjának támogatása érdekében, különös tekintettel a tömegközlekedésre, az elektromos és hibrid járművekre, valamint a csökkentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásra;
f) a helyi infrastruktúra, ideértve a kültéri állami infrastruktúrák hatékony ▌megvilágítását, beleértve a közvilágítást és a villamos energia tárolására szolgáló megoldásokat, az intelligens fogyasztásmérést és az IKT-t maximálisan felhasználó intelligens hálózatokat;
g) innovatív és gazdasági lehetőségeket magában hordozó, a rendelkezésre álló legjobb módszereket felhasználó energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos technológiák.
A mechanizmus felhasználható ösztönzők és technikai segítségnyújtás biztosítására, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok körében a témával kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint a strukturális és kohéziós alapok lehető legoptimálisabb felhasználásának biztosítására, különösen a lakóépületeket és más épületeket érintő, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások alkalmazását célzó fejlesztések területén. A mechanizmus gazdaságilag és pénzügyileg kivitelezhető projekteket támogat a mechanizmusból származó befektetések megtérülése és a nem magán- és magánbefektetések vonzása érdekében. A mechanizmus többek között kiterjedhet hitelnyújtásra és a hitelekhez, garanciákhoz, részvényfinanszírozáshoz és egyéb pénzügyi termékekhez szükséges tőkeallokálásra is. Ezen túlmenően a 21a. cikkben említett pénzeszközök legfeljebb 15%-a használható fel technikai segítségnyújtás biztosítására a nemzeti, regionális és a helyi hatóságok számára az energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiák alkalmazását célzó projektek létrehozása és elindítása kapcsán.
2. Szinergiák
A pénzügyi vagy technikai segítségnyújtás során figyelmet kell fordítani a tagállamokban rendelkezésre álló egyéb pénzügyi forrásokkal – például a strukturális és kohéziós alapokkal és az Európai helyi energiahatékonysági támogatás (ELENA) mechanizmussal – való szinergiára az egyéb pénzügyi eszközökkel való átfedés elkerülése érdekében.
3. Kedvezményezettek
A mechanizmus kedvezményezettjei lehetőség szerint helyi és regionális szintű állami hatóságok, illetve az említett állami hatóságok nevében eljáró közszférabeli vagy magánvállalkozások. ▌
B Együttműködés pénzügyi közvetítőkkel
1. Kiválasztás és általános követelmények
A mechanizmust egy vagy több pénzügyi közvetítővel együttműködve kell létrehozni, és nyitottnak kell lennie a megfelelő befektetőkkel való együttműködésre. A pénzügyi közvetítők kiválasztásának alapjául az szolgál, hogy milyen mértékben állapítható meg róluk, hogy a támogatást az e mellékletben meghatározott szabályoknak és feltételeknek megfelelően a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon tudják felhasználni.
A Bizottság gondoskodik róla, hogy a mechanizmus létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos általános költségek – beleértve a pénzügyi közvetítők által számlázott kezelési díjakat és egyéb elszámolható költségeket – teljes összege a lehető legalacsonyabb legyen, és megfeleljen a hasonló eszközökkel kapcsolatos legjobb gyakorlatoknak, miközben biztosítja a mechanizmus megfelelő minőségét.
A mechanizmushoz történő uniós hozzájárulást a Bizottság a költségvetési rendelet 53. és 54. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően hajtja végre.
A pénzügyi közvetítőknek teljesíteniük kell a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott, a költségvetési végrehajtási feladatok átruházásáról szóló vonatkozó követelményeket, különös tekintettel a közbeszerzési, belső ellenőrzési, számviteli és külső könyvvizsgálatra vonatkozó szabályokra. Finanszírozás kizárólag a kezelési költségek, illetve a mechanizmus létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos költségek fedezésére bocsátható e pénzügyi közvetítők rendelkezésére.
A mechanizmus létrehozására és keretfeltételeire vonatkozó részletes feltételeket, ideértve a nyomon követési és ellenőrzési feltételeket is, a Bizottság és a pénzügyi közvetítők között kötött megállapodás(ok)ban kell meghatározni.
2. Információk hozzáférhetősége
A mechanizmusnak a programirányításra vonatkozó minden információt online formában az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátania. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a pályázati eljárásokra, a legjobb gyakorlatokra vonatkozó információkra és a projektek és beszámolók áttekintésére.
C. Támogatási feltételek és támogathatósági és kiválasztási kritériumok
1. A finanszírozás alkalmazási köre
A mechanizmusból kizárólag az alábbi intézkedések finanszírozhatók:
a) az uniós gazdaság fellendüléséhez, az energiabiztonság fokozásához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez gyorsan, mérhető módon és jelentős mértékben hozzájáruló befektetési projektek és
b) a megújuló energiához és energiahatékonysághoz kapcsolódó projektekre vonatkozó technikai segítségnyújtás;
a mellékletben foglaltak szerint.
2. Figyelembe veendő tényezők
A projektek kiválasztása során nagy figyelmet kell fordítani a földrajzi kiegyensúlyozottságra.
A befektetési projektek támogatása kapcsán kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén; az egyes befektetési projektek mozgósító hatása azonban eltérő lehet, hiszen az számos olyan tényezőtől függ, mint a projekt mérete és jellege, valamint az olyan helyi körülmények, mint a támogatásra jogosult pénzügyi kapacitása.
3. Az állami hatóságok a mechanizmus keretében igénybe vehető finanszírozáshoz való hozzáférésének feltételei
A megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos befektetési és technikai segítségnyújtási projektek támogatását kérő állami szerveknek meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:
a) politikailag elkötelezték vagy elkötelezik magukat az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése mellett, adott esetben konkrét célok kitűzésével, például az energiahatékonyság fokozása és/vagy megújuló forrásokból származó energia használata vonatkozásában;
b) többéves stratégiákat alakítanak ki az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére és adott esetben kitűzött céljaik elérésére, vagy részt vesznek az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését célzó helyi, regionális vagy országos szintű többéves stratégiákban;
c) el kell fogadniuk, hogy az átfogó stratégia terén tett haladást illetően nyilvánosan elszámoltathatók.
4. A mechanizmus keretében támogatott befektetési projektek kiválasztási és támogathatósági kritériumai
A mechanizmus keretében támogatott befektetési projekteknek teljesíteniük kell a következő kiválasztási és támogathatósági kritériumokat:
a) a megközelítés megalapozottsága és műszaki megfelelősége;
b) a cselekvés teljes beruházási szakaszára vonatkozó pénzügyi konstrukció megalapozottsága és költséghatékonysága;
c) földrajzi kiegyensúlyozottság az e rendelet által lefedett valamennyi projekt esetében;
d) az előrehaladottság mértéke, amely a beruházási szakasz elérését és jelentős összegű tőkekiadások mihamarabbi felhalmozását jelenti;
e) annak mértéke, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás hiánya mennyiben késlelteti a cselekvés végrehajtását;
f) a mechanizmusból származó támogatás milyen mértékben élénkíti a köz- és magánfinanszírozást;
g) számszerűsített társadalmi-gazdasági hatás;
h) számszerűsített környezeti hatások.”
5. A mechanizmus keretében támogatott technikai segítségnyújtási projektek kiválasztási és támogathatósági kritériumai
A mechanizmusból finanszírozott, technikai segítségnyújtási projekteknek teljesíteniük kell az 4a), c), e), f) és g) pontokban szereplő kiválasztási és támogathatósági kritériumokat.”
2. cikkHatályba lépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Az 1. cikk (5) bekezdésének a) pontja 2009. július 13-ától alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt
Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
- [1] 2010. szeptember 15-i vélemény (a Hivatlos Lapban még nem tették közzé).
- [2] 2010. szeptember 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
- [3] Az Európai Parlament ...-i javaslata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és a Tanács ...-i határozata .
- [4] HL L 200., 2009.7.31., 31. o.
- [5] Az Európai Parlament és Tanács 397/2009/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történő módosításáról
- [6] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
INDOKOLÁS
Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programra vonatkozó eredeti javaslat
A gazdasági válságra adott válaszul az Európai Bizottság 2009 januárjában ötmilliárd euró (fel nem használt európai uniós alapokból való) átcsoportosítására tett javaslatot, elsősorban az energiaágazatbeli projektek támogatására. A tervnek megfelelően így 3,5 milliárd eurós – később 3,98 milliárd euróra növelt – összeget fordítanának az energiaágazatbeli projektekre, hozzájárulva ezzel az EU gazdaságának élénkítéséhez[1]. A javasolt európai energiaügyi gazdaságélénkítő program (EEGP) célja a következők támogatása: a) (elsősorban határokon átnyúló) gáz- és villamosenergia-infrastruktúrákra irányuló projektek (úgynevezett rendszerösszekötők), b) tengeri szélerőmű-parkok, valamint c) szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra irányuló projektek (CCS).
Az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra irányuló projektek belefoglalására vonatkozó parlamenti kérés
Az Európai Parlament úgy vélte, hogy – a Bizottság eredeti tervének megfelelően – az EEGP-be bele kell foglalni az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területét érintő projekteket támogató intézkedéseket is. Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területét érintő projektek élénkíteni fogják a gazdaságot, munkalehetőséget teremtenek és segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ezek a projektek önkormányzati, regionális és helyi szinten végrehajtva lehetnek a leghatékonyabbak. A helyi projektek többségét a magas munkaigény jellemzi, és így nagyszámú olyan új munkahelyet hoznak létre, amelyekhez nincs szükség áttelepülésre. Sőt, nagyfokú tőkeáttételi hatás is jelentkezik, és olyan egyéb fontos szempontok tekintetében is pozitív hatást eredményeznek, mint a társadalmi integráció és a régió vonzereje. Így az ezekbe bekapcsolódó önkormányzatok mintául szolgálhatnak más települések számára, és ez az Európai Unión belül a jó gyakorlati megoldások láncreakcióját válthatja ki. Az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra irányuló projektek finanszírozása ezenkívül közvetlenül támogatja az EU az irányú törekvéseit, hogy elérje a megújuló energiaforrásokból előállított energia 20%-os arányát, és hogy az aktuális helyzethez képest 20%-os energiamegtakarítást érjen el. Az energiahatékonyság ösztönzése különösen – az EU-ban az energia 40%-át felhasználó – ingatlanágazaton belül hozna azonnali pozitív hatásokat, nem csak az energiahatékonyság növelése tekintetében, de a kkv-k helyi és regionális szintű támogatása révén is. Ezenkívül ez a támogatás előnyöket hozhat az energiaágazaton belüli olyan, helyi szintű, ígéretes kezdeményezések fejlesztése tekintetében, mint amilyen a „Convenant of Mayors” („Polgármesterek Szövetsége”) és a „smart cities” („okos városok”) elnevezésű kezdeményezések, amelyekre hatással volt a jelenlegi hitelszűke és a költségvetési bevételek abból következő csökkenése.
Bár a háromoldalú egyeztető tárgyalások során a Parlamentnek nem sikerült meggyőznie a Tanácsot arról, hogy alkalmazzon egy, a le nem kötött alapoknak az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területére való átcsoportosítására vonatkozó mechanizmust, a Tanács támogatta a Parlament véleményét azzal, hogy a rendelet végleges szövegéhez egy olyan nyilatkozatot csatolt, amely szerint 2010 végéig fontolóra veszi a fel nem használt alapok energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén való felhasználását: „Amennyiben a Bizottság 2010-ben, a rendelet végrehajtásáról annak 28. cikke értelmében történő jelentéstétel során azt állapítja meg, hogy nem lehetséges a rendelet mellékletében felsorolt projektekre betervezett pénzösszegek adott részének 2010 végéig történő felhasználása, a Bizottság javaslatot fog tenni – adott esetben és földrajzilag kiegyenlített módon – a rendelet olyan módosítására, amely lehetővé teszi a fenti kezdeményezések mellett az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területét érintő projektek finanszírozását, valamint javaslatot fog tenni a rendelet mellékletében felsorolt projektekre vonatkozókhoz hasonló támogathatósági kritériumokra is.”
A végrehajtásról szóló jelentés és az átcsoportosítandó alapok
Az EEGP végrehajtásáról szóló, 2010. április 27-én kiadott jelentés[2] szerint eddig 115 millió eurót nem tudtak lekötni a kiválasztott projektek céljaira. Ezenkívül potenciális veszély áll fenn a projektek végrehajtása tekintetében, azok technikai, szervezési, jogi és pénzügyi komplexitása miatt. Ha valamely projekt nem teljesíti a végrehajtáshoz szükséges feltételeket, a Bizottság értékelést készít a helyzetről. Következésképp 2010 végére több forrás állhat rendelkezésre az átcsoportosításhoz.
Pénzügyi mechanizmus létrehozása a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés keretén belül
A forrásoknak az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területét érintő projektekre való átcsoportosítása érdekében a Bizottság 2010. május 31-én nyújtotta be az EEGP módosítására irányuló ezen javaslatát. A javaslat nagymértékben megfelel az EEGP-ről szóló tárgyalások során kifejezésre juttatott parlamenti elképzeléseknek. Azon mechanizmus tekintetében, amely a forrásoknak az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra irányuló intézkedésekre való felhasználását célozza, a fel nem használt forrásoknak a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezésen belüli pénzügyi mechanizmushoz történő átcsoportosítását irányozza elő. A mechanizmus támogatni fogja a megtérülést ígérő energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket, és ezáltal elősegíti az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén az önkormányzati, helyi és regionális hatóságok által megvalósított projektek finanszírozását. Konkrétabban szólva számos, nagyfokú tőkeáttételi hatással rendelkező projekt támogatható az olyan innovatív pénzügyi ösztönző rendszerek végrehajtása révén, mint amilyenek a garanciák, a kedvezményes kamatozású hitelek és a technikai segítségnyújtás finanszírozása. Az előadó úgy véli, hogy ezt a mechanizmust tapasztalt pénzügyi közvetítőknek kell létrehozniuk, és a Bizottságnak mihamarabb meg kell kezdenie az ilyen intézményekkel való megállapodásra irányuló munkát. Amint létrejöttek e megállapodások, a Bizottságnak átlátható és érthető módon tájékoztatnia kell azokról az Európai Parlamentet és a tagállamokat.
Javítást célzó, megfontolandó kérdések
Az előadó általánosságban üdvözli a Bizottság javaslatát, és gyors megállapodást kíván elérni a Tanáccsal (a belga elnökség alatt). Az előadó úgy látja, hogy a Bizottság eredeti javaslatának javítása érdekében a parlamenti bizottságnak az alábbi kérdéseket érdemes fontolóra vennie:
§ A szöveg egészében megfelelő figyelmet kell fordítani az olyan alapvető fontosságú szempontokra, mint a környezetbarát növekedés, a munkahelyteremtés, a versenyképes, szociális és fenntartható gazdaság és az éghajlatváltozás kezelése.
§ Az európai ipar és gazdaság versenyképessége szempontjából rendkívül fontos az innováció és az innovatív technológiák. Az innovatív jelleget figyelembe kell venni az e mechanizmus által támogatott projektek kiválasztásánál is.
§ Tekintve a szűk költségvetési korlátokat, a szinergiák erősítése és az EU által támogatott projektek hozzáadott értékének maximalizálása érdekében mindenfajta új költségvetési eszköz alkalmazásának az energiahatékonyságot és a megújuló energiákat célzó befektetéseket már támogató európai uniós eszközöket kell kiegészítenie. Különösen fontos a strukturális alapokkal és a kohéziós alapokkal (nevezetesen az ERFA-val) való szinergia egyértelmű hangsúlyozása a befektetések bármifajta megkettőzésének elkerülése érdekében.
§ Az új pénzügyi mechanizmushoz rendelt források továbbra is rendkívül korlátozottak. A kezdeményezés azonban rendkívül ígéretes, és jelentős potenciállal rendelkezik a tőkeáttételi hatások tekintetében. Ezért a lehető legtöbb forrást kell biztosítani ezen új pénzügyi mechanizmus számára, és az energia és az éghajlatváltozás területén meglévő, fel nem használt forrásokat is e projekthez lehetne átcsoportosítani. Rendelkezésre áll némi fel nem használt forrás az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság egy többéves programjából, melyet szintén energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra szántak. Ezeket a fel nem használt forrásokat is át lehetne csoportosítani a fenntartható energiával kapcsolatos projektekre vonatkozó pénzügyi mechanizmushoz.
§ A melléklet meghatározza a fenntartható energiával kapcsolatos projektekre irányuló pénzügyi mechanizmus végrehajtásával megbízott pénzügyi közvetítőkre vonatkozó feltételeket. A rendeletnek megfelelő biztosítékokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy ezek a pénzügyi közvetítők igazolják, hogy szűk időhatárok között is kezelni tudnak ilyen projekteket, és meg tudnak felelni az EU vonatkozó költségvetési előírásainak.
Végül az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy a Parlament érdeke a Tanáccsal való gyors megállapodás, azért, hogy az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra irányuló projektek fel nem használt forrásait igénybe lehessen venni, mivel ebben az időszakban, amikor nehéz finanszírozáshoz jutni, ezeken a területeken közfinanszírozásra van szükség.
- [1] Az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat, COM(2009)0035.
- [2] A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program végrehajtásáról, COM(2010)0191.
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (14.7.2010)
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére
az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2010)0283 – C7‑0139/2010 – 2010/0150(COD))
A vélemény előadója: Jens Geier
RÖVID INDOKOLÁS
Gazdaságélénkítési terv
Az európai gazdaságélénkítési tervet (EERP) 2009 márciusában hagyta jóvá az Európai Tanács. 2009 áprilisában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság határozott az EERP finanszírozási módozatairól, annak két ága – az energiaprojektek, illetve a szélessávú internetes kapcsolat vidéki övezetekben való biztosítása – szerint.
A három intézmény 2009. április 22-i nyilatkozata szerint a tervezett finanszírozás az alábbiak szerint összegezhető:
pénznem:euró
|
EERP - a projekt típusa |
2009 |
2010 |
Összesen |
|
|
Energia |
2000 millió |
1980 millió |
3980 millió |
|
|
Szélessávú internet |
600 millió |
420 millió |
1020 millió |
|
|
ÖSSZESEN |
2600 millió |
2400 millió |
|
|
A 2009-re vonatkozó finanszírozás a felek megállapodása szerint főleg a 2. fejezet alá sorolt források 1a. fejezet alá történő átcsoportosítását jelentette, a 2010-re vonatkozó finanszírozás tekintetében azonban egyeztetési eljárással, 2009. november 18-án született megállapodás. Mind a 2009-re, mind pedig a 2010-re vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nagy része a többéves költségvetési keret felülvizsgálata révén rendelkezésre állt.
Az energiaprojekteket finanszírozó 1,98 milliárd eurós összeg megoszlása 2010-ben a következő: 1776 millió euró (az 1a. fejezet növelése), 120 millió euró a rugalmassági eszköz mozgósítása révén és 81 millió euró az 1a. fejezet átcsoportosítása révén. A gazdaságélénkítést támogató energiaprojektekre egy új, 06 04 14 számú tételt hoztak létre 2009-ben.
Energiaprojektek – Jogalap
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 663/2009/EK rendelete az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról[1].
A rendelet finanszírozási eszközt hozott létre: az európai gazdaságélénkítési terv (EERP) rendeltetése projektek kidolgozása a közösségi energiagazdálkodás terén, pénzügyi ösztönzés biztosításával hozzájárulva a gazdasági fellendüléshez, az energiaellátás biztonságához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. E célok elérése érdekében három alprogramot hoztak létre: a gáz- és elektromosáram-infrastruktúra biztosítása, a tengeri szélenergia hasznosítása, valamint a szén-dioxid elkülönítése és tárolása. A rendelet meghatározta az egyes alprogramok keretében finanszírozandó projekteket, és kritériumokat szabott meg e projektek azonosítása és végrehajtása tekintetében. Az EU költségvetésében külön költségvetési tételeket hoztak létre: 06 04 14 01, 06 04 14 02 és 06 04 14 03.
A Bizottság a rendelethez csatolt nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások az EU energiapolitikája számára mind környezetvédelmi, mind ellátásbiztonsági indokok alapján kulcsfontosságú prioritást képeznek, ami összhangban áll az EP törekvéseivel.
(10). Amennyiben a Bizottság 2010-ben, a rendelet végrehajtásáról annak 28. cikke értelmében történő jelentéstétel során azt állapítja meg, hogy nem lehetséges a rendelet mellékletében felsorolt projektekre betervezett pénzösszegek adott részének 2010 végéig történő felhasználása, a Bizottság javaslatot fog tenni – adott esetben és földrajzilag kiegyenlített módon – a rendelet olyan módosítására, amely lehetővé teszi a fenti kezdeményezések mellett az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területét érintő projektek finanszírozását, valamint javaslatot fog tenni a rendelet mellékletében felsorolt projektekre vonatkozókhoz hasonló támogathatósági kritériumokra is.
Energiaprojektek – Javaslat a rendelet felülvizsgálatára
A Bizottság a nevezett nyilatkozatnak megfelelően 2010. május 31-én az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendeletet módosító rendeletre irányuló javaslatot fogadott el
Az EERP alkalmazásáról szóló 2010. április 27-i jelentés alapján előterjesztett jelentésben foglalt becslések szerint mintegy 114 millió euró összeget nem kötnek le azt EERP-rendeletnek megfelelően. A le nem kötött pénzeszközök pontos összege 2010 végén válik ismertté.
A Bizottság azt javasolja, hogy a le nem kötött pénzeszközöket olyan célzott pénzügyi eszköz létrehozására használják fel, amely a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés keretén belül megvalósuló, az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kezdeményezések támogatását szolgálja. Ez a pénzügyi mechanizmus támogatná a megtérülést ígérő energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket, valamint elősegítené az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén történő beruházások finanszírozását, különösen a városi környezetben. A nagyszámú decentralizált beruházás ösztönzése érdekében a kedvezményezettek az önkormányzati, helyi és regionális állami hatóságok lesznek. A mechanizmus működtetését egy vagy több pénzügyi közvetítő, például nemzetközi pénzügyi intézmények végzik, amelyek kiválasztása azon kimutatható kapacitásuk alapján történik, hogy a támogatást a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon, valamint az uniós támogatás az összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, a jelentős beruházások növelése érdekében az EU-ban.
Az előadó összegző megjegyzései:
1. Az előadó üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy az EERP fel nem használt előirányzatait használják fel az új pénzügyi mechanizmus keretei között, támogatást nyújtva az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek számára. Az előadó ugyancsak határozottan támogatja egy, erre a célra szolgáló önálló pénzügyi eszköz létrehozását is. Kéri ezért, hogy a jogalap elfogadása tekintetében illetékes intézmények jussanak gyors megállapodásra;
2. Az előadó emlékeztet arra, hogy az európai gazdaságélénkítési terv az EP egyik prioritása volt a 2009-es költségvetés elfogadására irányuló eljárás során, és hogy a Tanáccsal a végleges megállapodást a 2008 novemberében lefolytatott egyeztetési eljárással, nehéz tárgyalások eredményeképpen sikerült elérni;
3. Az előadó hangsúlyozza, hogy a Bizottság szóban forgó javaslata teljes mértékben összhangban áll az EP eredeti, az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projekteknek az EERP-be való felvételére irányuló igényével, és üdvözli, hogy a Bizottság beépítette ezt a prioritást a javaslatába;
4. Sajnálatát fejezi ki ugyanakkor az EU gazdasági fellendülésének támogatására és ösztönzésére irányuló EERP végrehajtásában jelentkező késedelem miatt. Emiatt beiktatott egy módosítást, amelyben felhívja a Bizottságot arra, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges költségvetési intézkedéseket a fel nem használt előirányzatok lehető legrövidebb időn belül történő rendelkezésre bocsátása érdekében. Az előadó úgy gondolja, hogy az energiahatékonysággal kapcsolatos projekteket támogató pénzügyi mechanizmust 2010 vége előtt létre kell hozni.
5. Az előadó kéri a Bizottságot, hogy átlátható módon tájékoztassa a költségvetési hatóságot a pénzügyi mechanizmus létrehozásáról, működtetési módozatairól és a pénzügyi közvetítők (nemzetközi pénzügyi intézmények) kiválasztásáról. Kéri továbbá a Bizottságot, hogy a költségvetési hatóság mindkét ága számára továbbítsa a végrehajtási jelentéseket, amelyeknek többek között tartalmazniuk kell a mechanizmus kedvezményezettjeivel, a mechanizmus által támogatott projektekkel, valamint a mechanizmus által a projektek megvalósítására gyakorolt nagyfokú tőkeáttételi hatással kapcsolatos adatokat.
6. Az előadó hangsúlyozza, hogy a jelenlegi költségvetési kényszerek összefüggésrendszerében és a jó pénzügyi igazgatás elvének megfelelő tiszteletben tartása mellett az energiahatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások használatát és az éghajlat-változás következményeinek leküzdését támogató meglévő eszközök összehangolását tovább kell fejleszteni az EU költségvetésében.
MÓDOSÍTÁSOK
A Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 3 preambulumbekezdés | |||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
|
(3) A fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó „Európa 2020” stratégia szellemében a további megújuló energiaforrások fejlesztése és az energiahatékonyság ösztönzése elősegíti a környezetbarátabb növekedést, a versenyképes és fenntartható gazdaság kiépítését és az éghajlatváltozás kezelését. E politikák támogatása révén Európa új munkahelyeket és környezetbarát piaci lehetőségeket teremt, amelyek hozzájárulnak egy versenyképes, biztonságos és fenntartható gazdaság kialakulásához. |
(3) A fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó „Európa 2020” stratégia szellemében, valamint az EU éghajlatváltozási és energetikai csomagjával és energiahatékonysági cselekvési tervével összhangban a további megújuló energiaforrások fejlesztése és az energiahatékonyság ösztönzése elősegíti a környezetbarátabb növekedést, a versenyképes és fenntartható gazdaság kiépítését és az éghajlatváltozás kezelését. E politikák támogatása révén Európa új munkahelyeket és környezetbarát piaci lehetőségeket teremt, amelyek hozzájárulnak egy versenyképes, biztonságos és fenntartható gazdaság kialakulásához. | ||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Az „éghajlat-változási és energetikai csomagot” az Európai Parlament és a Tanács 2008 decemberében fogadta el, és 2009 júniusában lépett hatályba. A csomag integrált megközelítést és olyan energiapolitikát tükröz, amelynek célja az éghajlatváltozás káros következményei elleni küzdelem, valamint az EU energiabiztonságának növelése és egyúttal versenyképességének fokozása. | |||||||||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 5 preambulumbekezdés | |||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
|
(5) Ennek megfelelően létre kell hozni egy célzott pénzügyi eszközt, amely a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés keretén belül megvalósuló, az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kezdeményezések támogatását szolgálja a 663/2009/EK rendelet II. fejezetében szereplő le nem kötött pénzeszközök felhasználásával. A pénzügyi mechanizmus támogatja a megtérülést ígérő energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket, valamint elősegíti az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén a helyi és regionális hatóságok által megvalósított beruházási programok finanszírozását, különösen városi környezetben; |
(5) (5) Ennek megfelelően létre kell hozni egy célzott pénzügyi eszközt, amely a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés keretén belül 2010 végéig megvalósuló, az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kezdeményezések támogatását szolgálja a 663/2009/EK rendelet II. fejezetében szereplő le nem kötött pénzeszközök felhasználásával. Ezen előirányzatoknak az uniós költségvetésbe való felvétele érdekében egy külön erre a célra szolgáló költségvetési tételt kell létrehozni. A pénzügyi mechanizmus támogatja a megtérülést ígérő energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket, valamint elősegíti az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén a helyi és regionális hatóságok által megvalósított beruházási programok finanszírozását, különösen városi környezetben. | ||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Az energiahatékonysággal és a megújuló energiákkal kapcsolatos projekteket támogató új pénzügyi eszközt a lehető legrövidebb időn belül létre kell hozni annak érdekében, hogy 2010 végén már alkalmazható legyen. Ezt az eszközt az EU költségvetésében átlátható módon kell megjeleníteni; ezért ajánlott egy új, külön erre szolgáló költségvetési tétel létrehozása. | |||||||||||||
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 6 preambulumbekezdés | |||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
|
(6) Az uniós támogatás rövid távú hatásainak maximalizálása érdekében a mechanizmus irányítását a nemzetközi pénzügyi intézményekhez (IFI) hasonló egy vagy több pénzügyi közvetítő végzi. A kiválasztás alapjául az szolgál, hogy a pénzügyi közvetítőről milyen mértékben állapítható meg, hogy a támogatást a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon, valamint az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén. |
(6) Az uniós támogatás rövid távú hatásainak maximalizálása érdekében a mechanizmus irányítását a nemzetközi pénzügyi intézményekhez (IFI) hasonló egy vagy több pénzügyi közvetítő végzi. A kiválasztás alapjául az szolgál, hogy a pénzügyi közvetítőről milyen mértékben állapítható meg, hogy a támogatást a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon, valamint az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén. A regionális és helyi hatóságok pénzügyi lehetőségeire különösen súlyos hatást gyakorló pénzügyi és gazdasági válságok idején azonban biztosítani kell, hogy a mechanizmus kedvezményezettjeinek nehéz költségvetési helyzete ne zárja ki őket az alapokhoz való hozzáférés alól; | ||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Az Európai Bizottság javaslata II. melléklete III. részének (2) bekezdésével összhangban ki kell emelni, hogy a helyi vagy regionális hatóság nehéz költségvetési helyzete nem zárhatja ki a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést, hiszen a bizottsági javaslat (10) preambulumbekezdésének megfelelően a nevezett mechanizmus célja a válságkezelés, valamint az Európai Unió legsürgősebb energiaszükségleteinek kielégítése gazdasági válság idején. | |||||||||||||
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 1 pont 663/2009/EK rendelet 1 cikk – 4 bekezdés | |||||||||||||
| |||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Az előadó szükségesnek tartja annak hangsúlyozását, hogy a pénzügyi eszközök célja a helyi és regionális szintű beavatkozás. Az előadó kéri a Bizottságot, hogy hozza meg a szükséges jogalkotási és nem-jogalkotási intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a mechanizmus 2010 vége előtt alkalmazható legyen. | |||||||||||||
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont 663/2009/EK rendelet 22 cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||
| |||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Az előadó támogatja az ITRE bizottság előadójának véleményét, amely szerint a már rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat megfelelően fel kell használni, és ebből következően a 07 03 23 költségvetési tétel alatt szereplő eszközöket a mechanizmus alá át kell sorolni. A 07 03 23 költségvetési tételben szereplő 15 millió euró összegnek a mechanizmus céljaira történő átcsoportosítása érdekében annak tartalmát hozzá kell rendelni a mechanizmust létrehozó költségvetési módosításhoz. | |||||||||||||
Ezt a kérdést a következő háromoldalú költségvetési tárgyalásokon meg lehetne vitatni. | |||||||||||||
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont 663/2009/EK rendelet 22 cikk – 1 a bekezdés (új) | |||||||||||||
| |||||||||||||
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont 663/2009/EK rendelet 22 cikk – 2 a bekezdés (új) | |||||||||||||
| |||||||||||||
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 pont 663/2009/EK rendelet II melléklet – III rész – 3 albekezdés – vi a pont (új) | |||||||||||||
| |||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Az előadó egyetért azzal, hogy mindig figyelmet kell fordítani az innovációs potenciálra, és a projektek kiválasztásakor annak előkelő helyet kell biztosítani. Az előadó azonban ezen túlmenően hangsúlyozza a projektek hosszú távú céljának jelentőségét is. Nem csupán az energiahatékonyság magas szintjéről kell gondoskodni, hanem a költséghatékonyság ésszerűen elvárható szintjéről is, tekintettel az uniós gazdaság fellendülésére, az energiabiztonság fokozására és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére gyakorolt erőteljes, mérhető és lényeges hatására, amint ezt a 2010. május 31-i bizottsági javaslat II. mellélete III. részének (1) bekezdése tartalmazza. | |||||||||||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosítása |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2010)0283 – C7-0139/2010 – 2010/0150(COD) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
ITRE |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 15.6.2010 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Jens Geier 2.6.2010 |
|
|
|||||
|
Az elfogadás dátuma |
14.7.2010 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
34 3 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Marta Andreasen, Reimer Böge, Lajos Bokros, Giovanni Collino, Andrea Cozzolino, Isabelle Durant, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Carl Haglund, Jiří Havel, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, Vladimír Maňka, Barbara Matera, Claudio Morganti, Miguel Portas, Dominique Riquet, László Surján, Helga Trüpel, Derek Vaughan |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
François Alfonsi, Maria Da Graça Carvalho, Peter Jahr, Riikka Manner, Peter Šťastný, Theodor Dumitru Stolojan |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Lucas Hartong |
|||||||
- [1] HL L 200, 2009.7.31.
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosítása |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2010)0283 – C7-0139/2010 – 2010/0150(COD) |
|||||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
31.5.2010 |
|||||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ITRE 15.6.2010 |
|||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 15.6.2010 |
REGI 15.6.2010 |
|
|
||||
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
REGI 13.7.2010 |
|
|
|
||||
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Kathleen Van Brempt 15.6.2010 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
24.6.2010 |
12.7.2010 |
|
|
||||
|
Az elfogadás dátuma |
2.9.2010 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
50 0 4 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Christian Ehler, Ioan Enciu, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Jacky Hénin, Romana Jordan Cizelj, Sajjad Karim, Lena Kolarska-Bobińska, Béla Kovács, Philippe Lamberts, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Niki Tzavela, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Antonio Cancian, Francesco De Angelis, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jolanta Emilia Hibner, Bernd Lange, Werner Langen, Vladko Todorov Panayotov, Mario Pirillo, Theodoros Skylakakis, Silvia-Adriana Ţicău, Catherine Trautmann, Lambert van Nistelrooij |
|||||||
|
Benyújtás dátuma |
7.9.2010 |
|||||||