JELENTÉS a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nőkről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

INDOKOLÁS

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (14.7.2010)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

5.10.2010 - (2010/2018(INI))

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Előadó: Britta Thomsen

Eljárás : 2010/2018(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0264/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0264/2010

Viták :

PV 18/10/2010 - 13
CRE 18/10/2010 - 13

Szavazatok :

PV 19/10/2010 - 8.8
CRE 19/10/2010 - 8.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0365

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nőkről

(2010/2018(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság 2009. december 18-i, „A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség – 2010” című jelentésére (COM(2009)0694),

– tekintettel a Bizottság 2003. november 26-i, „A munka minőségének javítása: a legutóbbi előrelépések elemzése” című közleményére (COM(2003)0728),

– tekintettel a Bizottság 2004. évi, „Bizonytalan foglalkoztatási feltételek Európában: összehasonlító tanulmány a munkaerőpiaccal összefüggő kockázatokról a rugalmas gazdaságokban”című jelentésére,

– tekintettel a „Tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról. Az Európa 2020 integrált iránymutatás II. része” című tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2010)0193/3),

– tekintettel a Tanács 2009. június 8-i, „Rugalmas biztonság válság idején” című következtetéseire,

– tekintettel a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, 2008. november 19-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1],

– tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK irányelvre (átdolgozott szöveg)[2];

– tekintettel az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvre[3],

– tekintettel az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 1997/81/EK tanácsi irányelvre[4],

– tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2010. évi, „Nagyon atipikus munka” című háttéranyagára,

– tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2008. évi, „Intézkedések a nem bejelentett munkavégzés ellen az Európai Unióban” című jelentésére,

– tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2007. évi, „Munkakörülmények az Európai Unióban a nemek közötti esélyegyenlőség vonatkozásában” című jelentésére,

– tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 1998. évi, „Bizonytalan foglalkoztatási feltételek és munkakörülmények Európában” című jelentésére,

– tekintettel a 2007. októberi Eurobarométer „Nem bejelentett munkavégzés az Európai Unióban” című jelentésére,

– tekintettel az Európai Bizottság nemek közötti esélyegyenlőséggel és foglalkoztatással foglalkozó munkacsoportjának „Nemi szempontú szegregáció a munkaerőpiacon” című 2009. évi jelentésére,

– tekintettel az Európai Bizottság nemek közötti esélyegyenlőséggel, társadalmi integrációval és foglalkoztatással foglalkozó munkacsoportjának „Nemek közötti egyenlőtlenség a szegénység kockázata tekintetében és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesztése harminc európai országban” című 2006. évi jelentésére,

– tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) „Tisztességes munka a háztartási alkalmazottak részére” című, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 99., 2010. júniusi ülésére készült jelentésére,

– tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) „A háztartási munka nemi vonatkozásai Nyugat-Európában” című 2009. évi jelentésére,

– tekintettel a gazdasági hanyatlás és pénzügyi válság nemi szempontjairól szóló 2010. június 17-i állásfoglalására[5],

– tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2009. május 6-i állásfoglalására[6],

– tekintettel a Bizottsághoz címzett, a férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó ajánlásokról szóló, 2008. november 18-i állásfoglalására[7],

– tekintettel 2006. január 19-i állásfoglalására a lisszaboni stratégia jövőjéről a nemek közötti esélyegyenlőség perspektívája tekintetében[8],

– tekintettel a szövetkezeteknek a nők foglalkoztatása növelésében betöltött szerepéről szóló 1998. szeptember 18-i állásfoglalására[9],

– tekintettel az „Emberi jogok tiszteletben tartása az Európai Unióban” című, 1998. február 17-i állásfoglalására[10],

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekciójának a háztartási munka professzionalizálásáról szóló 2010. május 12-i véleményére (SOC/372 – CESE 336/2010 végleges),

– tekintettel az Eurostat Statistics in focus kiadványának „Labour markets in the EU-27 still in crisis” (Továbbra is válságban a munkaerőpiac a 27 tagú Unióban) című, 2010/12. számára,

– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

– tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0264/2010),

A. mivel a munkaerőpiac individualizációja és növekvő rugalmassága – amely a kollektív tárgyalások visszaszorulását eredményezi – kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat, és különösen a nőket, akiknek gyakran családi kötelezettségeknek is eleget kell tenniük, ez pedig bizonytalan foglalkoztatáshoz vezethet, mivel a munkaadók számára könnyebbé válik a foglalkoztatási feltételek színvonalának csökkentése,

B. mivel a munkaerőpiacon a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozók között a nők aránya igen magas, miközben a bizonytalan feltételek mellett végzett munka egyes, nők által végzett formái – például a fizetett háztartási munka és az otthoni ápolás – a munkaerőpiacon láthatatlanok, és mivel a nők a meglévő jogi keretek ellenére EU-szerte a foglalkoztatási esélyek, a munka minősége, valamint az egyenlő munkáért és egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bérezés tekintetében továbbra is jelentős különbségekkel szembesülnek,

C. mivel a bizonytalan foglalkoztatási feltételek terén a nők átlagosnál nagyobb aránya jelentősen hozzájárul a nemek közötti, mindmáig változatlanul széles bérszakadékhoz; mivel ebből következően a nők foglalkoztatási feltételeinek javítása csökkenti a nemek közötti bérszakadékot,

D. mivel a kényszerből vállalt részmunkaidős foglalkoztatás széles körben elterjedt a szolgáltatási ágazatban, különösen a szálloda- és vendéglátóipar, az oktatás, az egészségügy, a szociális munka és egyéb közösségi, szociális és személyi gondozási szolgáltatások területén, ahol a munkavállalók többsége nő,

E. mivel a nők munkaerő-piaci részvétele tükrözi a háztartásban betöltött szerepüket, és hajlamosak olyan állást vállalni, amely lehetővé teszi számukra a fizetett és nem fizetett munka összeegyeztetését,

F. mivel a gazdasági és pénzügyi válság kettős hatást gyakorol a bizonytalan foglalkoztatásra, mert sok vállalat először az ideiglenes foglalkoztatás csökkentésével reagált, továbbá mivel tartani kell attól, hogy a recesszió alatt megszűnt állandó munkahelyek közül sokat nem hoznak létre újra, hanem atipikus – vagy akár bizonytalan – foglalkoztatási rendszerrel helyettesítik,

G. mivel a bizonytalan feltételek mellett végzett munka a foglalkoztatás „nem szabványos” formáira utal, amely az alábbiak közül bármelyikkel jellemezhető:

· a munkahely biztonsága részben vagy teljesen hiányzik a munka nem állandó, gyakran alkalmi jellege miatt; a szerződésbe foglalt feltételek nem kielégítőek, vagy egyáltalán nincs írásos szerződés, például az ideiglenes, kényszerből vállalt részmunkaidős szerződések esetében; nincs meghatározott munkaidő és a feladatok a munkaadó akaratának megfelelően változnak;

· a javadalmazás alacsony szintű, esetleg nem hivatalosan és nem világosan történik;

· nincsenek szociális jogosultságok vagy a munkavállalással összefüggő juttatások;

· nincs védelem a hátrányos megkülönböztetés ellen;

· korlátozottak a kilátások a munkaerő-piaci előrelépésre, vagy ezek teljesen hiányoznak;

· a munkavállalóknak nincs kollektív képviseletük;

· a munkakörülmények nem felelnek meg az egészségügyi és biztonsági minimumelőírásoknak,

H. mivel a bizonytalan foglalkoztatási feltételek – például az írásba nem foglalt szerződések, kényszerből vállalt részmunkaidő és a továbbra is fennálló bérszintkülönbség – hosszú távú hatással vannak a társadalombiztosításra és a nyugdíjakra, és a munkavállalókat a szegénység nagyobb kockázatának teszik ki,

I. mivel a nők bizonyos esetekben elfogadhatatlan munkakörülmények kockázatának vannak kitéve, ezért e tekintetben különleges figyelmet kell rájuk fordítani, főként a várandós és szoptató nőkre,

J. mivel a globalizáció és a jelenlegi gazdasági összefüggésrendszer, valamint az ezekhez adódó technológiai fejlődés következményeként változások történnek a munkavállalók alkalmazási körülményei és feladataik tartalma tekintetében,

K. mivel a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők kisebb valószínűséggel kapnak tájékoztatást jogaikról, és nagyobb mértékben vannak kitéve a jogvédelemből való kirekesztés kockázatának és/vagy a jogszerűtlen elbocsátás veszélyének,

L. mivel minden munkavállaló – és közöttük a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők – fontos joga a szakmai képzéshez és továbbképzéshez való jog,

M. mivel a nők családon belüli második keresőként való meghatározása tévesen írja le a dolgozó nők egy jelentős részét, akik egyedüli keresők,

N. mivel növekszik a nem bejelentett női munkavállalók száma, különösen a háztartási munka ágazatában,

O. mivel az otthoni ápolás, takarítás és főzés feladatait végző háztartási alkalmazottak nagy többsége nő; mivel az iparosodott országokban a háztartási munka teszi ki a foglalkoztatás egészének 5–9%-át, mivel ez a munka felettébb bizonytalan feltételek mellett, alulfizetve és nem hivatalosan folyik, és mivel a háztartási alkalmazottak kiszolgáltatott helyzete azt jelenti, hogy gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben és könnyen válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává,

P. mivel a magasan képzett munkavállalók szakképzetlenként való alkalmazása gyakori probléma a bizonytalan feltételek melletti foglalkoztatás terén, különösen az elbocsátott vagy bevándorló munkavállalók esetében, akik azért vállalnak alacsony szakképzettséget igénylő munkát, hogy a munkaerőpiacon maradjanak, és mivel ez a – főként nőket érintő helyzet – veszélyezteti a szakmai előmenetelt és a megszerzett szakmai tudásnak megfelelő bérszint elérését,

Q. mivel a munkaerőpiac perifériáján alacsony szakképzettséget igénylő ideiglenes munkát vállaló vagy háztartási alkalmazottként dolgozó nők kettős hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, mert azon felül, hogy gyakran rossz, szabálytalan – ha nem jogszerűtlen – feltételek mellett dolgoznak, nagyobb valószínűséggel válnak bántalmazás, erőszak vagy szexuális visszaélés áldozatává; továbbá mivel jogaikkal gyakran nincsenek tisztában, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük korlátozott, a helyi nyelvet nem ismerik jól, és nem áll módjukban hálózatokat létrehozni, és mivel az illegálisan foglalkoztatottak nem mernek védelemért a hatóságokhoz fordulni, mert attól félnek, hogy visszaküldik őket hazájukba,

R. mivel az Európa Tanács au pair munkáról szóló 1969. november 24-i egyezménye elavult, és ennélfogva nem foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyek az au pairek alkalmazásával összefüggésben számos országban felmerülhetnek,

S. mivel az EU a nemek közötti egyenlőség vonatkozásait a jövőben is politikáinak homlokterébe kívánja állítani; mivel a foglalkoztatási politika keretében a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget tevékenyen elő kell mozdítani,

A bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munka nemek közötti egyenlőtlenséggel kapcsolatos vonatkozásai

1. rámutat a bizonytalan feltételek melletti foglalkoztatásnak a nemek közötti egyenlőtlenséggel kapcsolatos vonatkozásaira, és emlékeztet a munkaerőpiacon tapasztalható, a szabványostól a nem szabványos típusú foglalkoztatás felé történő elmozdulásra, ami szükségessé teszi a nem szabványos típusú foglalkoztatás bizonytalanná válásának megelőzését; úgy véli, hogy az e problémák elleni küzdelem érdekében a tagállamokat és a szociális partnereket arra kell kérni, hogy a szabványos és atipikus munkára vonatkozó jogi és szerződéses szabályokat messzemenően hangolják össze, megakadályozandó, hogy a legkényelmesebb és legolcsóbb foglalkoztatási forma előnybe kerüljön, tekintetbe véve mindazonáltal a nem bejelentett foglalkoztatás lehetséges növekedésének kockázatát;

2. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy állapítsa meg a bizonytalan feltételek melletti foglalkoztatás jellemzőit a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokban és a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének új stratégiájában;

3. felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak jogszabályi intézkedéseket a kötetlen munkaidős szerződések megszüntetésére, amelyek elterjedtek a jellemzően nők által betöltött állások terén olyan ágazatokban, mint a háztartási, ápolási munka, a vendéglátás és a szállodaipar, és vezessenek be átfogó ellenőrző eszközöket az olyan cégek és munkahelyek szabályozására, amelyek hivatalosan tanácsadás és képzés céljára jöttek létre, de a gyakorlatban további visszaélések forrásaivá válnak, mivel megfelelő bérezés és védelem nélkül végzett szolgáltatásokat lepleznek;

4. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a bizonytalan foglalkoztatási feltételek tekintetében, hangsúlyt fektetve az emberhez méltó és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő munkahelyekre, illetve figyelembe véve a férfiak és a nők közötti egyensúlyt;

5. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a nőkre nehezedő kettős teher csökkentése érdekében, ami az egyik oka annak, hogy a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozók túlnyomó része nő; felszólít a szabályos foglalkoztatási viszonyok között dolgozók szakmai és magánélete közötti egyensúly javítására, a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozók számának csökkentése érdekében;

Szociális feltételek

6. csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az Unió foglalkoztatási jogszabálycsomagja és a fent említett határozott idejű és részmunkaidős foglalkoztatásról és a munkaerő-kölcsönzésről szóló irányelvek nem foglalkoznak megfelelően a foglalkoztatás bizonytalan természetével; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további jogszabályi intézkedéseket, például vezessenek be a munkavállalókat illető kötelező szociális minimumkövetelményeket, és biztosítsák minden munkavállaló számára a szociális szolgáltatásokhoz és előnyökhöz – többek között a szülési szabadsághoz, az egészségügyi ellátáshoz és az öregségi nyugdíjhoz, valamint az oktatáshoz és a képzéshez – való egyenlő hozzáférést, a foglalkoztatási feltételektől függetlenül; ezen túlmenően felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a munkaidő ésszerű korlátozását, a pihenést és szabadidőt biztosító jogszabályokat;

7. felszólítja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a női munkavállalókkal szemben visszaélést vagy számukra sérelmes bánásmódot alkalmazó munkaadókat a lehető legrövidebb időn belül állítsák bíróság elé;

8. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők számára a jogosultságok szakszervezetek általi védelmének lehetőségét, mivel például az olyan jogosultságok védelme, mint a tisztességes bér, a szülési szabadság, a méltányos és szabályos munkaidő és a megkülönböztetéstől mentes munkakörnyezet alapvetően fontosak e nők számára; felszólítja a tagállamokat, hogy szankcionálják a szakszervezetekben való részvétel akadályozását, és ezenkívül általánosságban arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kínáljanak könnyen hozzáférhető tanácsadói szolgáltatásokat azon nők számára, akik vállalati tanács támogatásában nem részesülhetnek, például mert magánszemélyek által alkalmazott nők; felhívja a szociális partnereket, hogy szerveikben minden szinten törekedjenek a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb részvételi arányára;

9. hangsúlyozza a jogszabályi intézkedések szükségességét annak érdekében, hogy biztosítva legyen a munkaerőpiacon a nemek közötti esélyegyenlőség, és csökkenjen a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés; emlékeztet ezért a fent említett, 2008. november 18-i állásfoglalásra, és sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó javaslatot, és emlékezteti a tagállamokat, hogy késedelem nélkül ültessék át a 2006/54/EK irányelvet[11];

10. felszólítja a tagállamokat, hogy teljesítsék a barcelonai gyermekgondozási célkitűzéseket a nők munkaerő-piaci részvételének és gazdasági függetlenségének javítása érdekében; kéri a tagállamokat, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek a nőket meggátolják abban, hogy az általuk kívánt munkaóra-számban – akár teljes munkaidőben, akár részmunkaidős munkavégzéssel – dolgozhassanak;

11. hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiacon tapasztalható szakmai és ágazati szegregációt csökkenteni kell a fiatal kortól kezdődő felvilágosítás és képzés, például a női készségekkel azonosított munkakörök férfiak körében történő népszerűsítése révén, és fordítva, a leánytanulók természettudományok felé történő motiválása, valamint a nőket második keresőként azonosító felfogás elleni küzdelem révén a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének bevonásával;

12. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyenek tervbe és vezessenek be olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a lányok és a fiatal nők megfelelő oktatásban és képzésben részesülhessenek és tanulmányokat folytathassanak, és ennek során különösen támogatást kell nyújtani a migráns háttérrel rendelkező lányok és fiatal nők számára; hangsúlyozza ezenkívül annak szükségességét, hogy a gyermekszülés miatt a munkájukat megszakító nők aktívan törekedjenek a munkába való visszatérésre;

13. felszólítja a tagállamokat, hogy küzdjenek a nem bejelentett munkavégzés ellen annak szabályos foglalkoztatássá alakításával, megelőző intézkedések révén, például úgy, hogy büntetőeljárástól való mentességet biztosítanak azoknak a munkavállalóknak, akik bejelentik illegális foglalkoztatásukat, és oly módon lépnek fel a munkaadókkal szemben, hogy annak visszatartó ereje legyen; felszólítja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák az adatgyűjtést, és kövessék nyomon az előrelépéseket ezen a téren;

14. hangsúlyozza, hogy a szociális védelem a rugalmas biztonság alapvető eleme; hangsúlyozza, hogy a rugalmas biztonság koncepciója a nőket és a férfiakat különbözőképpen érinti, és a jelenlegi nemi szerepek megerősítése felé irányul; emlékezteti a tagállamokat és a társadalmi partnereket a „Rugalmas biztonság válság idején” című, 2009. június 8-i tanácsi következtetésekre, különösen a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség biztosítására a rugalmas biztonság elveinek végrehajtása során;

15. úgy véli, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, az önsegélyező projektek kedvező kölcsönfeltételei, valamint a munkahelyteremtésre és az alternatív forrásokból való jövedelemszerzésre irányuló programok révén a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők helyzete javítható;

16. kéri, hogy a szabványos munkaviszonyokat a jövőben a minőségi munkahely elveinek megfelelően alakítsák ki, és ne bizonytalan munkaviszonnyá alakítsák; úgy véli, hogy a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozók számának csökkentése érdekében a munkaerőpiacot szigorú munkafelügyelet segítségével jobban kell szabályozni;

17. elvárja, hogy az Európai Tanács ülésén szülessen megegyezés az „EU 2020” stratégia keretében a meglévő munkahelyek biztosítását és újak teremtését célzó egyértelmű iránymutatások és konkrét intézkedések tekintetében;

18. felhívja a Bizottságot, hogy az e téren elért eredmények fényében adjon iránymutatásokat a tagállamok számára a hátrányos megkülönböztetés közvetlen és közvetett megnyilvánulási formái ellen folytatott küzdelem, a nemek közötti egyenjogúság szempontjának figyelembe vétele, valamint a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munka csökkentése terén bevált gyakorlatokra vonatkozóan;

19. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jogi úton szabályozzák az idénymunkások szociális és jogi státuszát, és gondoskodjanak szociális biztonságukról; ebben az összefüggésben az „idénymunkás” fogalmán olyan munkavállalók értendők, akik határozatlan időre szóló vagy határozott idejű munkaszerződés alapján olyan időszakban és időtartam során végzik munkájukat, amely erősen függ időszaki tényezőktől, például az időjárási ciklusoktól, munkaszüneti napoktól és/vagy mezőgazdasági betakarítástól;

20. rámutat arra, hogy tanulmányokban mutatták ki, hogy a bizonytalan feltételek melletti foglalkoztatásban – ahol az egészségügyi és biztonsági minimum-előírásokat esetleg nem veszik figyelembe – magasabb a sérülések aránya, nagyobb a megbetegedések kockázata és a veszélyeknek való kitettség; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a munkahelyi egészségügyi és biztonsági minimumkövetelmények ellenőrzését, különös figyelmet szentelve a kifejezetten a női munkavállalókat érintő veszélyeknek;

Háztartási alkalmazottak

21. felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze arra a tagállamokat, hogy osszák meg egymással bevált gyakorlataikat, és teljes mértékben használják ki a strukturális alapok, különösen az Európai Szociális Alap kínálta társfinanszírozási lehetőségeket, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítsanak a megfizethető és minőségi gyermek- és idősgondozási lehetőségekhez annak érdekében, hogy a nők ne kényszerüljenek ezen feladatok nem hivatalos formában történő ellátására; ezenfelül hangsúlyozza, hogy a bizonytalan feltételek mellett végzett otthoni ápolási munkát tisztességes, hosszú távú munkává kell alakítani, ahol csak lehetséges;

22. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat egy olyan kampány kidolgozásában, amelynek célja, hogy a bizonytalan alkalmazási feltételek mellett dolgozók fokozatosan szabályos munkavállalói háttérrel rendelkező dolgozókká válhassanak; kéri, hogy a Bizottság támogasson egy olyan programot, amelynek révén a munkavállalók felvilágosítást nyernek a bizonytalan foglalkoztatási feltételek következményeiről és hatásairól, ideértve a szociális biztonsággal és az egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is;

23. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az au pairekre vonatkozó szabályozásról szóló új európai megállapodásra, amely 30 évnél alacsonyabb korhatárt állapítana meg annak érdekében, hogy a húszas éveik végén járó felnőtt kenyérkeresőket ne lehessen au pairként foglalkoztatni, és amely hangsúlyozná, hogy az au pairek szerepe a hétköznapi családi feladatok ellátásában való segítség és a családi tevékenységekben való részvétel, hetente legfeljebb 30 órában, és az au pairség célja a kulturális ismeretek és nyelvi készségek fejlesztése;

Migráns munkavállalók

24. felszólítja a Bizottságot, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének új stratégiájában erősítse meg elkötelezettségét a nemek közötti esélyegyenlőség migrációs és integrációs politikák terén való előmozdítása mellett, különösen a migráns nők foglalkoztatási potenciáljának maradéktalan kihasználása céljából;

25. rámutat, hogy a migráns nők társadalmi integrációja még a migráns férfiakénál is nehezebb, mivel kettős hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve; ezért arra ösztönzi a munkaadókat, hogy hozzanak különleges intézkedéseket a migráns női munkavállalók társadalmi integrációjának elősegítésére – például nyelvoktatás és/vagy támogató szolgáltatások nyújtása révén –, és biztosítsák a migráns munkavállalók nyilvántartásba vételét annak érdekében, hogy jogosultak legyenek a juttatásokra;

A téma kutatása

26. különösen felhívja a figyelmet arra, hogy a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munkáról nem készülnek kutatások; felszólítja a Bizottságot és az Eurofoundot, hogy működjenek együtt a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével, és kezdeményezzenek célzott kutatásokat a bizonytalan feltételek melletti foglalkoztatásból eredő, szakképzetlenként való alkalmazás költségeinek és az ugyanebből eredő jóléti veszteség értékelésére, a nemek szempontjainak figyelembevételével; kiemeli, hogy a jövőbeli európai kutatási programokban nagyobb hangsúlyt kell kapniuk az olyan társadalmi problémáknak, mint a bizonytalan feltételek melletti foglalkoztatás;

27. üdvözli a kísérleti program általános célkitűzését, a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munka rendes munkaviszonnyá történő átalakításának ösztönzését, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a projekt megvalósítása során különös figyelmet fordítsanak a bizonytalan feltételek melletti foglalkoztatás nemek közötti egyenlőtlenséggel kapcsolatos vonatkozásaira;

28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

[1] HL L 327., 2008.12.5., 9. o.
[2] HL L 204., 2006.7.26., 23. o.
[3] HL L 175., 1999.7.10., 43. o.
[4] HL L 14., 1998.1.20., 9. o.
[5] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0231
[6] Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0371.
[7] HL C 16. E, 2010.11.22., 21. o.
[8] HL C 287. E, 2006.11.24., 323. o.
[9] HL C 313., 1998.10.12., 234. o.
[10] HL C 80., 1998.3.16., 43. o.
[11] Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg) (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

1. Bevezetés

Noha a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munka már régóta fontos téma, a jelenlegi gazdasági válság még inkább ráirányította a figyelmet, a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők problémája pedig különösen sürgetővé vált. A válság kétszeresen is érinti a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munkát:

Egyrészt a válság miatt érintett cégek az ideiglenes foglalkoztatás, tehát a határozott idejű munkaszerződéssel vagy munkaerő-kölcsönzés keretében vagy egyéb, nem állandó jelleggel végzett foglalkoztatás csökkentésével reagáltak.

Másrészt a válság hosszabb távú hatása lehet az is, hogy a recesszió alatt leépített állandó munkahelyeket nem fogják megújítani, hanem atipikus foglalkoztatási rendszerben helyettesítik, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a foglalkoztatás kockázatát a munkavállalóra hárítsák a vállalati haszon és rugalmasság maximalizálása érdekében.

A bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozók között magas a nők aránya, ezért a fent említett negatív hatások sokkal inkább érintik őket. A bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munka nemcsak az elsődleges oka a férfiak és nők közötti bérszintkülönbségnek, de akadályozza a jobb munkahelyhez és szakmai fejlődéshez vezető előmenetelt is.

A bizonytalan feltételek melletti foglalkoztatás az Európai Parlament több állásfoglalásában is megjelent, különböző összefüggésekben, a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők helyzetével azonban még nem foglalkoztak teljes egészében.

2. A bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munka meghatározása

A bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munka a foglalkoztatás egyik „nem szabványos” típusára utal, amely főképpen az alábbiakkal jellemezhető:

· a bérezés alacsony szintű, esetleg nem hivatalosan és nem világosan történik,

· nincsenek szociális jogosultságok vagy a munkavállalással összefüggő előnyök,

· nincs védelem a hátrányos megkülönböztetés ellen;

· korlátozottak a kilátások a munkaerő-piaci előrelépésre, vagy ezek teljesen hiányoznak,

· a munkavállalóknak nincs kollektív képviseletük,

· a munkakörnyezet nem felel meg az egészségügyi és biztonsági minimum-előírásoknak.

A bizonytalansággal olyan tényezők járnak együtt, amelyek növelik a kockázatokat és a biztonság hiányát: alacsony szintű képzettség, munkanélküli időszakok, szakmai képzés hiánya, egészségügyi problémák, gondozási feladatok. Ha ezenfelül a munkavállalót nagyon rövid idejű szerződéssel, részmunkaidőben vagy nagyon rövid ideig tartó munkavégzés keretében foglalkoztatják, fennáll a kockázata annak, hogy a szociális jogosultságai nem lesznek megfelelőek, a szakszervezeti képviseletből és a kollektív tárgyalásokból, valamint a munkahely kínálta társadalmi kapcsolatokból és támogatásból is kizáródik. Felmerül annak veszélye is, hogy a rossz munkakörülmények és a nem bejelentett munka negatív hatást gyakorol a szociális védelemre és nyugdíjjogosultságra.

3. A bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munka nemek közötti egyenlőtlenséggel kapcsolatos vonatkozásai

A gazdasági tevékenységnek azon ágazatai, amelyekben a részmunkaidő elterjedt, mind a szolgáltatási ágazatban vannak, ilyenek különösen a szállodák és éttermek, az oktatás, az egészségügy és a szociális munka, valamint egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, más szóval: azok az ágazatok, amelyek a legnagyobb arányban nőket foglalkoztatnak.

Amint azt korábbi tanulmányok is kimutatták, sok vállalatnál a részmunkaidő kizárólag a nők körében fordul elő, a foglalkoztatás ezen formáját alkalmazó intézmények 55%-ában egyetlen férfi sem dolgozik részmunkaidőben. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint az alkalmazásban lévő nők 31,5%-a[1] részmunkaidőben (heti 30 vagy ennél kevesebb órában) dolgozik, míg az alkalmazásban lévő férfiak körében ez az arány csupán 8,3%.

A mezőgazdasági ágazatban a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya még magasabb: a női munkavállalók 86%-a[2] dolgozik részmunkaidőben.

A bevételre és nyugdíjra gyakorolt negatív pénzügyi hatáson túl a részmunkaidőben dolgozók nem kapnak annyi segítséget és társadalmi támogatást, mint a teljes munkaidőben dolgozók, és kevésbé vonják be őket a csapatmunkába. Vezető beosztásba kerülni is nehezebb. Meg kell említeni, hogy a magasan képzett (felsőoktatási vagy annál magasabb végzettségű) férfiak 36%-a dolgozik vezető beosztásban, míg a magasan képzett nők körében ez az arány 15%.

Az európai munkakörülményekről szóló negyedik felmérésen alapuló kutatás kimutatta, hogy az átlagos foglalkoztathatóság alacsonyabb a női munkavállalók esetében. A férfiak és nők alkalmazhatósága közötti különbség kialakulását elősegítő tényezőkkel kapcsolatban a kutatások kimutatták, hogy az alkalmazhatóság „hivatalos képzés” eleme a nők esetében magasabb, a másik két tényező, a tanulás és a feladatok rotációja viszont sokkal alacsonyabb. Nem meglepő, hogy a nagyon bizonytalan munkahelyek esetében az alkalmazhatóság értéke alacsony, amely különösen a női és a fiatal munkavállalókat érinti.

4. A szerződéses alkalmazási forma

A foglalkoztatás legbizonytalanabb formái közé tartozik az írásos szerződés nélkül, a heti 10 óránál kevesebb munkaidőben, illetve a nagyon rövid időre (hat hónapra vagy annál rövidebb időre) szóló szerződéssel végzett munka. Egy korábbi Eurofound-kutatásból kiderül, hogy a nem állandó és kényszerből vállalt részmunkaidős szerződések aránya magas az olyan munkaszervezés terén, amelyet „feltételes munkának” neveznek. Erre a munkára jellemző az autonómia hiánya, a munkakörülményekről vagy -szervezésről való tárgyalás lehetetlensége és a kereslet hiánya. Ilyen munkaszervezés jellemzi a nem besorolt és szakképesítést nem igénylő manuális munkát, és a itt találhatók a legmagasabb arányban a legfiatalabb (25 év alatti) és a legidősebb (55 év feletti) korcsoportba tartozó nők. A nemek közötti egyenlőség szempontjából a 15 és 29 év közötti férfiak és nők hasonló arányban (22%, illetve 21%) dolgoznak nagyon atipikus szerződéssel vagy atipikus munkaszervezésben. Azonban a nagyon atipikus foglalkoztatás összefüggésében a nemek közötti eltérés – a nők hátrányára – jelentősebb az idősebb korcsoportokban.

5. Jövedelem: Hátrányos megkülönböztetés a bérezés terén

Európában a férfiak és nők közötti bérszintkülönbség mintegy 18% (az Eurostat 2008. évi adatai szerint), ennek megfelelően a nők órabére átlagosan majdnem egyötödével alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez az adat azonban nem veszi figyelembe a különböző munkaszerződéseket, a ledolgozott órák számát, stb. A nemek közötti eltérés nagy mértékben magyarázható azzal a ténnyel, hogy a nők gyakrabban vállalnak részmunkaidős munkát, többször és hosszabb időre megszakítják szakmai tevékenységüket családi kötelességeik miatt, ami csökkenti a szakmai tapasztalat mennyiségét, és olyan iparágakban dolgoznak, ahol a bérek alacsonyabbak és kevesebb a kollektív képviselet és ezek tárgyalási súlya. A kutatások kimutatták, hogy a gyermekgondozás nemekhez kapcsolódó szerepei magyarázzák az eltérés további részeit.

6. Háztartási alkalmazottak

A háztartási és gondozási munka és terheinek enyhítése és a munkahelyi, magánéleti és családi feladatok közötti feszültség feloldása érdekében a dolgozó nők gyakran úgy döntenek, hogy a házimunkát háztartási alkalmazottakra bízzák, akik jórészt szintén nők.

A háztartási munkát végző nők munkájára a bizonytalan feltételek mellett az is jellemző, hogy alulértékelt. A háztartási alkalmazottak gyakran válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává.

7. Migráns munkavállalók

A kevésbé fejlett országokból származó nők gyakran válnak el gyermekeiktől és családjuktól azért, hogy más országban vállaljanak alacsony szintű szakképzettséget igénylő munkát, szabálytalan körülmények mellett, esetleg illegálisan. Sok esetben nincsenek tisztában jogaikkal, a helyi nyelvet nem ismerik jól, ezért még kiszolgáltatottabb a helyzetük. Ezek a nők gyakran esnek visszaélés, bántalmazás, erőszak vagy szexuális visszaélés áldozatául, vagy egyáltalán nem fizetnek a munkájukért. Az illegálisan foglalkoztatottak nem mernek a hatóságokhoz fordulni, hogy bejelentsék az ilyen eseteket, mert egyenesen visszaküldik őket származási országukba.

8. A kutatások hiánya

Napjainkban nem készülnek friss kutatások a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munkáról, különösen pedig a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nőkről. Ezért az egyik legnagyobb feladat a jövőre nézve a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munkáról és annak nemek közötti egyenlőtlenséggel kapcsolatos vonatkozásairól szóló kutatások finanszírozása, és a kutatások e téma felé terelése.

a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részére

a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nőkről
(2010/2018(INI))

A vélemény előadója: Thomas Händel

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett főként nők dolgoznak, és a nők a meglévő jogi keretek ellenére EU-szerte a foglalkoztatási esélyek, a munka minősége, a megélhetéshez szükséges jövedelem, valamint az egyenlő munkáért és egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bérezés tekintetében továbbra is jelentős különbségekkel szembesülnek,

B. mivel a bizonytalan foglalkoztatási feltételek terén a nők átlagosnál nagyobb aránya jelentősen hozzájárul a nemek közötti, mindmáig változatlanul széles bérszakadékhoz; mivel ebből következően a nők foglalkoztatási feltételeinek javítása csökkenti a nemek közötti bérszakadékot,

C. mivel az Európai Unió továbbra is elkötelezett a nemek közötti esélyegyenlőség általános szempontjának érvényesítése iránt; mivel a foglalkoztatási politika keretében a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget tevékenyen elő kell mozdítani,

D. mivel a nők bizonyos esetekben elfogadhatatlan munkakörülmények kockázatának vannak kitéve, ezért e tekintetben különleges figyelmet kell rájuk fordítani, főként a várandós és szoptató nőkre,

E. mivel a globalizáció és a jelenlegi gazdasági összefüggésrendszer, valamint az ezekhez adódó technológiai fejlődés következményeként változások történnek a munkavállalók alkalmazási körülményei és feladataik tartalma tekintetében,

F. mivel a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők kisebb valószínűséggel kapnak tájékoztatást jogaikról, és nagyobb mértékben vannak kitéve a jogvédelemből való kirekesztés kockázatának és/vagy a jogszerűtlen elbocsátás veszélyének,

G. mivel minden munkavállaló – és közöttük a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők – fontos joga a szakmai képzéshez és továbbképzéshez való jog,

H. mivel a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők számának emelkedése növeli a nők elszegényedésének kockázatát,

1. felhívja a tagállamokat, hogy hatékonyabban hajtsák végre a 2006/54/EK irányelv rendelkezéseit;

2. elvárja, hogy az Európai Tanács ülésén szülessen megegyezés az „EU 2020” stratégia keretében a meglévő munkahelyek biztosítását és újak teremtését célzó egyértelmű iránymutatások és konkrét intézkedések tekintetében;

3. kéri a Bizottságot és a tagállamokat , hogy vegyenek tervbe és vezessenek be olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a lányok és a fiatal nők megfelelő oktatásban és képzésben részesülhessenek és tanulmányokat folytathassanak, és ennek során különösen támogatást kell nyújtani a migráns háttérrel rendelkező lányok és fiatal nők számára; hangsúlyozza ezenkívül annak szükségességét, hogy a gyermekszülés miatt a munkájukat megszakító nők aktívan törekedjenek a munkába való visszatérésre;

4. felhívja a Bizottságot, hogy az új foglalkoztatási stratégián belül törekedjék a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők szociális biztonsági és munkajogi biztonsági rendszerekbe való bevonására státuszuktól függetlenül;

rámutat annak fontosságára, hogy a bizonytalan alkalmazási feltételek mellett dolgozó nők rendelkezzenek munkanélküliségi vagy anyasági ellátással; felhívja a tagállamok kormányait, hogy a megfelelő szociális védelmi háló létrehozása érdekében növeljék meg mind az anyagi juttatások körét, mind pedig azok folyósításának időtartamát;

5. felhívja az Európai Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat egy olyan kampány kidolgozásában, amelynek célja, hogy a bizonytalan alkalmazási feltételek mellett dolgozók fokozatosan szabályos munkavállalói háttérrel rendelkező dolgozókká válhassanak; kéri, hogy az Európai Bizottság támogasson egy olyan programot, amelynek révén a munkavállalók felvilágosítást nyernek a bizonytalan foglalkoztatási feltételek következményeiről és hatásairól, ideértve a munkavállalók biztonságával és egészségvédelmével kapcsolatos kérdéseket is;

6. kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a nőkre nehezedő kettős teher csökkentése érdekében, ami az egyik oka annak, hogy a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozók túlnyomó része nő; felszólít a szabályos foglalkoztatási viszonyok között dolgozók szakmai és magánélete közötti egyensúly javítására, a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozók számának csökkentése érdekében;

7. felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre gyermekfelügyeleti és gondozási hálózatokat és teljesítsék a barcelonai gyermekgondozási célokat, nyújtsanak alternatív megoldást azon esetekben, amikor a gyermekfelügyeleti és gondozói hálózatok hiánya szab gátat a kívánt teljes munkaidős foglalkoztatásnak, könnyítsék meg a teljes munkaidős foglalkoztatást az ezt választó nők számára, valamint fejlessze a nők munkaerőpiacon való részvételét és gazdasági függetlenségét; kéri a tagállamokat, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek a nőket meggátolják abban, hogy az általuk kívánt munkaóra-számban – akár teljes munkaidőben, akár részmunkaidős foglalkoztatás keretében – dolgozhassanak; támogatja a teljes és a részmunkaidős munkavállalók számára egyaránt biztosítandó, a megfelelő életkörülményeket lehetővé tevő fizetést és a szociális biztonsági rendszer valamennyi juttatásához való hozzáférést; felhívja a figyelmet egy új keletű fejlemény veszélyes mivoltára, éspedig arra, hogy egyes ágazatokban a biztonsági garanciákat nélkülöző munka mindenekelőtt a kisgyermekes nőket szegénységbe taszította;

8. felhívja a tagállamokat, gondoskodjanak arról, hogy a nyugdíjrendszerek a részmunkaidős munkavállalókra is kiterjedjenek;

9. felhívja a tagállamokat, hogy igazítsák ki nyugdíj-, adó-, társadalombiztosítási, szociális és családjogukat olyan módon, hogy az a házas és egyedülálló nők és férfiak számára egyaránt lehetővé tegye az önálló életvezetést;

10. úgy véli, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, az önsegélyező projektek kedvező kölcsönfeltételei, valamint a munkahelyteremtésre és az alternatív forrásokból való jövedelemszerzésre irányuló programok révén a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozó nők helyzete javítható;

11. ismételten felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg eszközeiket és javítsák jogi kereteiket annak érdekében, hogy a nemek közötti bérszakadék felszámolható legyen;

12. kéri, hogy a standard munkahelyeket a jövőben a minőségi munkahely elveinek megfelelően alakítsák ki, és ne bizonytalan munkahelyekké változtassák; úgy véli, hogy a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett dolgozók számának csökkentése érdekében a munkaerőpiacot szigorú munkafelügyelet segítségével jobban kell szabályozni,

13. kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a bizonytalan foglalkoztatási feltételek tekintetében, hangsúlyt fektetve az emberhez méltó és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő munkahelyekre, illetve figyelembe véve a férfiak és a nők közötti egyensúlyt;

14. ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok vezessenek be világos intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemek közötti bérszakadék 2020-ig minden tagállamban 10%-kal csökkenjen, és ezáltal az EU-ban a nemek közötti bérkülönbségek – ideértve a nyugdíjak közötti különbségeket is – átlagos mértéke is csökkenjen, mivel ez alapvető az életkörülmények javítása, a szegénység elleni küzdelem és a gazdasági növekedés ösztönzése szempontjából;

15. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy a munkavállalók minden kategóriájában, függetlenül a szerződésüktől, könnyítsék meg a szakszervezetekben és a vállalati tanácsokban való részvétel, valamint a döntésekbe való beleszólás lehetőségeit, továbbá könnyítsék meg a munkavállalók jogait illető információkhoz való hozzáférést, a szakszervezetekben való részvétel akadályait pedig számolják fel; arra ösztönzi a szociális partnereket, hogy szerveikben minden szinten törekedjenek a nők kiegyensúlyozottabb részvételi arányára; ösztönzi ezenkívül a tagállamokat, hogy kínáljanak könnyen hozzáférhető tanácsadói szolgáltatásokat azon nők számára, akik vállalati tanács nyújtotta támogatásban nem részesülhetnek, például mert magánszemélyek által alkalmazott nők;

16. felhívja a Bizottságot, hogy az e téren elért eredmények fényében adjon iránymutatásokat a tagállamok számára a hátrányos megkülönböztetés közvetlen és közvetett megnyilvánulási formái ellen folytatott küzdelem, a nemek közötti egyenjogúság szempontjának figyelembe vétele, valamint a bizonytalan foglalkoztatási feltételek mellett végzett munka csökkentése terén bevált gyakorlatokra vonatkozóan;

17. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jogi úton szabályozzák az idénymunkások szociális és jogi státuszát, és gondoskodjanak szociális biztonságukról; ebben az összefüggésben az „idénymunkás” fogalmán olyan munkavállalók értendők, akik határozatlan időre szóló vagy határozott idejű munkaszerződés alapján olyan időszakban és időtartam során végzik munkájukat, amely erősen függ időszaki tényezőktől, például az időjárási ciklusoktól, munkaszüneti napoktól és/vagy mezőgazdasági betakarítástól.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Jean-Luc Bennahmias, Pervenche Berès, Mara Bizzotto, Milan Cabrnoch, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Sergio Gaetano Cofferati, Marije Cornelissen, Tadeusz Cymański, Frédéric Daerden, Karima Delli, Proinsias De Rossa, Sari Essayah, Ilda Figueiredo, Pascale Gruny, Thomas Händel, Marian Harkin, Roger Helmer, Vincenzo Iovine, Liisa Jaakonsaari, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Kósa Ádám, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Őry Csaba, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Georges Bach, Raffaele Baldassarre, Françoise Castex, Jelko Kacin, Ria Oomen-Ruijten, Antigoni Papadopoulou, Sógor Csaba, Emilie Turunen

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat