JELENTÉS a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

5.10.2010 - (COM(2007)0638 – C6‑0470/2007 – 2007/0229(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Véronique Mathieu
A vélemény előadója (*):
Alejandro Cercas, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás –az eljárási szabályzat 50. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi és európai parlamenti irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2007)0638 – C7‑0470/2007 – 2007/0229(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0638),

–   tekintettel az EK-Szerződés 63. cikkének 3a) pontjára és 67. cikkére, amelyek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6–0470/2007),

–   tekintettel a Bizottságnak „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2009)0665),

–   tekintettel az EUMSz. 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0265/2010),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az Európai Tanács – 1999. október 15-én és 16-án Tamperében tartott rendkívüli ülésén – elismerte a harmadik országok állampolgárainak beutazási és tartózkodási feltételeire irányadó nemzeti jogszabályok harmonizációjának szükségességét. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az Európai Uniónak méltányos bánásmódot kell biztosítania a harmadik országoknak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraival szemben, és nyomatékosabb integrációs politikát kell alkalmaznia annak érdekében, hogy ezek a személyek az Európai Unió polgárait megillető jogokhoz és kötelezettségekhez hasonló jogokban és kötelezettségekben részesüljenek. Az Európai Tanács ennek megfelelően felkérte a Tanácsot, hogy a Bizottság javaslatai alapján rövid időn belül fogadja el a megfelelő jogi eszközöket. A tamperei célok megvalósításának szükségességét a 2004. november 4-én és 5-i hágai program ismét megerősítette.	(2) Az Európai Tanács – 1999. október 15-én és 16-án Tamperében tartott rendkívüli ülésén – elismerte a harmadik országok állampolgárainak beutazási és tartózkodási feltételeire irányadó nemzeti jogszabályok harmonizációjának szükségességét. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az Európai Uniónak méltányos bánásmódot kell biztosítania a harmadik országoknak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraival szemben, és nyomatékosabb integrációs politikát kell alkalmaznia annak érdekében, hogy ezek a személyek az Európai Unió polgárait megillető jogokhoz és kötelezettségekhez hasonló jogokban és kötelezettségekben részesüljenek. Az Európai Tanács ennek megfelelően felkérte a Tanácsot, hogy a Bizottság javaslatai alapján rövid időn belül fogadja el a megfelelő jogi eszközöket. A tamperei célok megvalósításának szükségességét a 2009. december 10–11-én elfogadott stockholmi program ismét megerősítette.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az egyre globalizálódó munkaerőpiacon az EU-nak fokoznia kell a harmadik országokból származó munkavállalókkal szembeni vonzerejét. Ezt az adminisztráció egyszerűsítésével és a vonatkozó információkhoz való hozzáférés megkönnyítésével elő kell segíteni. Az összevont kérelmezési eljárás előírása, amelynek alapján egyetlen közigazgatási rendelkezés keretében a tartózkodási és a munkavállalási engedélyt is magában foglaló kombinált okiratot állítanak ki, hozzájárul a jelenleg a tagállamokban alkalmazandó eltérő szabályok összehangolásához. Az egyszerűbb eljárásokat a tagállamok többsége már bevezette, így az eljárások mind a migránsok, mind a munkaadóik szempontjából hatékonyabbá váltak, és a törvényes tartózkodás és munkavállalás ellenőrzése is egyszerűsödött.	(3) Az összevont kérelmezési eljárás előírása, amelynek alapján egyetlen közigazgatási rendelkezés keretében a tartózkodási és a munkavállalási engedélyt is magában foglaló kombinált okiratot állítanak ki, várhatóan hozzájárul a jelenleg a tagállamokban alkalmazandó szabályok egyszerűsítéséhez és összehangolásához. Az egyszerűbb eljárásokat már számos tagállam bevezette, így az eljárások mind a migránsok, mind a munkaadóik szempontjából hatékonyabbá váltak, és a törvényes tartózkodás és munkavállalás ellenőrzése is egyszerűsödött.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az összevont engedély iránti kérelem elutasításának feltételeit és szempontjait a nemzeti jogban kell meghatározni, beleértve a közösségi preferencia elvének betartására vonatkozó kötelezettséget, amelyet különösen a 2003. április 16-i és 2005. április 25-i csatlakozási okmány vonatkozó rendelkezései fogalmaznak meg.	(6) Az összevont engedély iránti kérelem elutasítására vonatkozó feltételeknek és szempontoknak objektívnek kell lenniük, és azokat a nemzeti jogban kell meghatározni. Az elutasításról szóló határozatot minden esetben megfelelően indokolni kell.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az összevont engedély formátumának meg kell felelnie a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendeletben a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó tartózkodási engedélyre vonatkozóan meghatározott harmonizált formátumának, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok információkat tüntessenek fel arra vonatkozóan, hogy az illető számára engedélyezett-e a munkavállalás. A tagállamoknak – többek között a migráció hatékonyabb ellenőrzése érdekében – nemcsak az összevont engedélyen, hanem valamennyi kiállított tartózkodási engedélyen fel kell tüntetniük a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó információkat, függetlenül az engedély típusától és attól, hogy milyen jogcímen engedélyezték a harmadik ország állampolgárának a tagállam területén való tartózkodását és munkavállalását.	(7) Az összevont engedély formátumának meg kell egyeznie a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedély harmonizált formátumával, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok további információkat tüntessenek fel, különösen arra vonatkozóan, hogy az adott személy számára engedélyezett-e a munkavállalás. A tagállamoknak – többek között a migráció hatékonyabb ellenőrzése érdekében – nemcsak az összevont engedélyen, hanem valamennyi kiállított tartózkodási engedélyen fel kell tüntetniük a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó információkat, függetlenül az engedély típusától és attól, hogy milyen jogcímen engedélyezték a harmadik ország állampolgárának a tagállam területén való tartózkodását.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) Ezen irányelvnek az összevont engedélyre és a nem munkavállalási célra kiállított tartózkodási engedélyre vonatkozó rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy további okmányokat állítsanak ki, különösen a munkavállalási joggal kapcsolatos, pontosabb tájékoztatás érdekében. Az ilyen kiegészítő okmányok kiállítása azonban nem kötelező a tagállamok számára, és ezen okmányok nem pótolhatják a munkavállalási engedélyt, mivel ez veszélyeztetné az összevont engedély alapját képező koncepciót/intézményét.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7b) A tagállamok annak megállapítására vonatkozó kötelezettsége, hogy a kérelmet a harmadik ország állampolgára vagy a munkáltató nyújtja-e be, nem érinti azokat a szabályokat, amelyek mindkét félnek az eljárásba való bevonását írják elő. A tagállamnak kell eldöntenie, hogy az összevont engedélyre irányuló kérelmet csak a fogadó tagállamban lehet benyújtani, vagy harmadik országban is kezdeményezhető az engedélykérelem. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár nem kezdeményezheti az engedélykérelmet harmadik országból, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kérelmet a munkáltató is benyújthassa a fogadó tagállamban.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 7 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7c) Ezen irányelvnek a nem munkavállalási célra kiállított tartózkodási engedélyekre vonatkozó rendelkezései kizárólag ezen engedélyek formátumát szabályozzák, és nem érintik a tartózkodás engedélyezésére és az engedélyek kiadására irányuló eljárásokra vonatkozó nemzeti vagy egyéb uniós szabályokat.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 7 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7d) Ezen irányelvnek az összevont kérelmezési eljárásra és az összevont engedélyre vonatkozó rendelkezései nem érinthetik az egységes és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 7 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7e) A kérelemről hozott határozat elfogadására vonatkozó határidő nem foglalhatja magában a szakmai képesítések elismeréséhez vagy a vízumok kiadásához szükséges időt. Ez az irányelv nem sértheti az oklevelek elismerésére vonatkozó nemzeti eljárásokat.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 7 f preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7f) Az ezen irányelv szerinti illetékes hatóság kijelölése nem sérti más hatóságoknak és – adott esetben – a szociális partnereknek a kérelem elbírálásával és az arról szóló határozat elfogadásával kapcsolatos szerepét és feladatait.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 7 g preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7g) Ez az irányelv nem sértheti a tagállamok azon hatáskörét, hogy szabályozzák a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási célú tartózkodásának engedélyezését, ideértve az ilyen munkavállalók számának szabályozását.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Horizontális közösségi jogszabály előírása nélkül előfordulhat, hogy a harmadik országok állampolgárai eltérő jogokkal rendelkeznek attól függően, hogy melyik tagállamban dolgoznak, és milyen állampolgárságúak. Jogaik nem azonosan a tagállam állampolgárainak vagy más uniós polgárok jogaival. Annak érdekében, hogy az EU következetesen továbbfejlessze a bevándorláspolitikát, csökkentse az uniós polgárok és a harmadik országok legálisan munkát vállaló állampolgárainak jogai között fennálló különbségeket, és kiegészítse a bevándorlásra vonatkozó jelenlegi vívmányokat, meg kell határozni bizonyos jogokat, és meg kell állapítani különösen azt, hogy mely szakpolitikai területen kell egyenlő bánásmódot biztosítani a saját állampolgárok és a harmadik országok valamely tagállam területén legálisan tartózkodásra jogosult, de huzamos tartózkodási engedéllyel még nem rendelkező állampolgárai számára. E rendelkezések célja, hogy az egész EU-n belül egyenlő esélyeket teremtsenek, elismerjék, hogy a harmadik országok valamely tagállamban legálisan munkát vállaló állampolgárai munkájukkal és befizetett adójukkal hozzájárulnak az európai gazdasághoz, valamint biztosítékul szolgáljanak a saját állampolgárok és a harmadik országok állampolgárai közötti tisztességtelen verseny csökkentésére, amely az utóbbiak esetleges kizsákmányolásából következik.	(9) Horizontális uniós jogszabály hiányában előfordulhat, hogy a harmadik országok állampolgárai eltérő jogokkal rendelkeznek attól függően, hogy melyik tagállamban dolgoznak, és milyen állampolgárságúak. Jogaik nem azonosak a tagállam állampolgárainak vagy más uniós polgárok jogaival. Annak érdekében, hogy az EU következetesen továbbfejlessze a bevándorláspolitikát, csökkentse az uniós polgárok és a harmadik országok legálisan munkát vállaló állampolgárainak jogai között fennálló különbségeket, és kiegészítse a bevándorlásra vonatkozó jelenlegi vívmányokat, meg kell határozni bizonyos társadalmi-gazdasági jogokat és munkajogokat, és meg kell állapítani különösen azt, hogy mely szakpolitikai területen kell egyenlő bánásmódot biztosítani a saját állampolgárok és a harmadik országok valamely tagállam területén legálisan tartózkodásra jogosult, de huzamos tartózkodási engedéllyel még nem rendelkező állampolgárai számára. E rendelkezések célja, hogy az egész Unión belül megteremtsék a méltányosság minimális szintjét, elismerjék, hogy a harmadik országok valamely tagállamban legálisan munkát vállaló állampolgárai munkájukkal és befizetett adójukkal hozzájárulnak az európai gazdasághoz, valamint biztosítékul szolgáljanak a saját állampolgárok és a harmadik országok állampolgárai közötti tisztességtelen verseny csökkentésére, amely az utóbbiak esetleges kizsákmányolásából következik. A munkaviszony egyéb uniós jogi aktusokban alkalmazott fogalma értelmezésének sérelme nélkül a „harmadik országból származó munkavállaló” alatt olyan harmadik országbeli állampolgárt kell érteni, akinek valamely tagállam területére való beutazását engedélyezték, ott jogszerűen tartózkodik, és az adott tagállam nemzeti joga alapján vagy nemzeti gyakorlatával összhangban munkavállalásra jogosult.
Indokolás
A javaslat célja annak tisztázása, hogy a „harmadik országból származó munkavállaló” fogalmának meghatározása nem befolyásolja a „munkaviszony” egyéb uniós jogi aktusokban alkalmazott fogalmának értelmezését, mivel az uniós munkajogban a munkaviszony fogalmának nincs egységes meghatározása. Ugyanakkor a Bizottság által javasolt meghatározás láthatóan eltér a jelenleg legalább néhány tagállamban alkalmazott meghatározásoktól.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá a harmadik országok azon állampolgárai, akik a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak, és valamelyik tagállamban kiküldetésen tartózkodnak, valamint a harmadik országok azon állampolgárai, akik a kereskedelemhez és beruházásokhoz kapcsolódó természetes személyek bizonyos csoportjainak belépését és ideiglenes tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségek keretében lépnek be valamely tagállam területére, mivel ezek a személyek nem tekintendők a tagállam munkaerőpiaca részének.	(12) Nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá harmadik országok kiküldetésben lévő állampolgárai. Ez nem jelenti azt, hogy harmadik országok olyan állampolgárai, akik legálisan tartózkodnak és dolgoznak egy tagállamban és egy másik tagállamban vannak kiküldetésben, kiküldetésük időtartama alatt ne részesülhessenek továbbra is a származási tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódban a munkavállalás azon feltételei tekintetében, amelyeket nem érint a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 alkalmazása.
	1 HL L 18., 1997.1.21., 1. o.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) A harmadik országok valamely tagállam területén dolgozó állampolgárait a szociális biztonság területén egyenlő bánásmódban kell részesíteni. A szociális biztonság ágait a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet határozza meg. A 1408/1971/EGK rendelet rendelkezéseit az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet kiterjeszti a harmadik országok azon állampolgáraira, akik legálisan tartózkodnak az Európai Unió területén, és akiknek helyzete több tagállamot is érint. Ezen irányelvnek a szociális biztonság területén alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezései azon személyekre is kiterjednek, akik valamely harmadik országból érkeznek közvetlenül egy tagállamba. Ez az irányelv ugyanakkor nem ruházhatja fel őket több joggal, mint amennyiről a szociális biztonság területén már meglévő közösségi jogszabályok rendelkeznek a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek helyzete több tagállamot is érint.	(16) A harmadik országok valamely tagállam területén dolgozó állampolgárait a szociális biztonság területén egyenlő bánásmódban kell részesíteni. A szociális biztonság ágait a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. Ezen irányelvnek a szociális biztonság területén alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezései azon személyekre is kiterjednek, akik közvetlenül valamely harmadik országból érkeznek egy tagállamba.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) Az uniós jog nem korlátozza a tagállamoknak a szociális biztonsági rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét. Uniós szintű harmonizáció hiányában az egyes tagállamok jogszabályai állapítják meg a szociális biztonsági ellátások nyújtásának feltételeit, valamint ezen ellátások összegét és folyósításuk időtartamát. E hatáskörük gyakorlása során ugyanakkor a tagállamoknak az uniós joggal összhangban kell eljárniuk.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 16 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16b) A tagállamoknak ratifikálniuk kell a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló, az ENSZ közgyűlése által 1990. december 18-án elfogadott egyezményt.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió alapjogi chartájában és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben foglalt elveket, és ezt az irányelvet ennek megfelelően kell végrehajtani.	(18) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezett elveket.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) A jelen irányelv alkalmazása az Unió jogában és a nemzetközi jogi eszközökben megfogalmazott kedvezőbb rendelkezések sérelme nélkül történik.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) A jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás¹ 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a maguk, illetve az Unió érdekében készítsék el és hozzák nyilvánosságra saját táblázataikat, amelyek a lehető legteljesebb mértékben mutatják az irányelv és az átültető rendelkezések közötti megfelelést.
	_______ HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a harmadik országok a tagállamokban legálisan tartózkodó állampolgáraira vonatkozó közös jogok meghatározása.	b) a harmadik országoknak a tagállamokban legálisan tartózkodó állampolgáraira vonatkozó közös jogok meghatározása – függetlenül a tagállam területén való engedélyezett tartózkodás eredeti céljától –, az adott tagállam állampolgáraival való egyenlő bánásmód elve alapján.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy szabályozzák a harmadik országok állampolgárainak a nemzeti munkaerőpiacra való befogadását.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „harmadik országból származó munkavállaló”: harmadik ország azon állampolgára, aki valamely tagállam területén tartózkodásra jogosult, és abban a tagállamban legálisan munkavállalásra jogosult;	b) „harmadik országból származó munkavállaló” – a „munkaviszony” egyéb uniós jogi aktusokban alkalmazott fogalma értelmezésének sérelme nélkül: harmadik ország bármely olyan állampolgára, akinek valamely tagállam területére való beutazását engedélyezték, ott jogszerűen tartózkodik, és az adott tagállam nemzeti joga alapján vagy nemzeti gyakorlatával összhangban munkavállalásra jogosult;
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) „összevont engedély”: a tagállamok valamelyikének hatóságai által kiállított bármilyen típusú engedély, amely feljogosítja a harmadik ország állampolgárát a területén való tartózkodásra és munkavállalásra;	c) „összevont engedély”: a tagállamok valamelyikének hatóságai által kiállított olyan tartózkodási engedély, amely feljogosítja a harmadik ország állampolgárát a területén munkavállalás céljából való tartózkodásra;
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) „összevont kérelmezési eljárás”: olyan eljárás, amely egy harmadik ország állampolgárának valamely tagállam területén történő tartózkodásának és munkavállalásának engedélyezésére irányuló kérelem alapján összevont engedélyről kiadott határozathoz vezet a harmadik ország adott állampolgára tekintetében.	d) „összevont kérelmezési eljárás”: olyan eljárás, amely egy harmadik ország állampolgára vagy munkáltatója által benyújtott, az érintett személy valamely tagállam területén történő tartózkodásának és munkavállalásának engedélyezésére irányuló összevont kérelem alapján a szóban forgó összevont engedély iránti kérelemről kiadott határozathoz vezet.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) harmadik országok valamely tagállam területén tartózkodni vagy munkát vállalni kívánó állampolgárai, valamint	a) harmadik országok valamely tagállam területén munkavállalás céljából tartózkodni kívánó állampolgárai,
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) harmadik országokból származó, valamely tagállam területén legálisan tartózkodó munkavállalók.	b) harmadik országok olyan állampolgárai, akiknek tartózkodását a nemzeti vagy uniós szabályok alapján, nem munkavállalás céljából engedélyezték, munkavállalásra jogosultak, és az 1030/2002/EK rendelettel összhangban tartózkodási engedélyt állítottak ki számukra, valamint
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) harmadik országokból származó munkavállalók, akiknek tartózkodását a nemzeti vagy uniós szabályok alapján, munkavállalás céljából engedélyezték;
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) akik olyan uniós polgárok családtagjai, akik a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták vagy gyakorolják;	a) akik olyan uniós polgárok családtagjai, akik az Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták vagy gyakorolják az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelvvel1 összhangban;
	__________ 1 HL L 229., 2004.6.29., 1. o.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) akik családtagjaikkal együtt állampolgárságuktól függetlenül az Unió és tagállamai, illetve az Unió és harmadik országok közötti megállapodások értelmében az uniós polgárokéval megegyező jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében;
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) akik kiküldetésük ideje alatt a 96/71/EK irányelv hatálya alá tartoznak;	b) akik kiküldetésük ideje alatt a 96/71/EK irányelv hatálya alá tartoznak, és nem érinti a harmadik országok állampolgárainak a nemzeti munkaerőpiacokhoz való hozzáférésével és a munkavállalásuk engedélyezésével kapcsolatos tagállami hatásköröket;
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy a javasolt irányelv a 96/71/EK irányelvvel összefüggésben nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy szabályozzák a harmadik országból származó állampolgárok nemzeti munkaerőpiacukon való munkavállalását. Nem szabad aláásni a tagállamok azon jogát, hogy a munkaerőpiacukhoz való hozzáférésről saját hatáskörben dönthessenek.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) akik a kereskedelemhez és beruházásokhoz kapcsolódó természetes személyek bizonyos csoportjainak belépését és ideiglenes tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségek keretében lépnek be valamely tagállam területére, különösen az Európai Közösség GATS-kötelezettségvállalásai értelmében a vállalaton belül áthelyezett személyek, a szerződéses szolgáltatók és felsőfokú végzettséggel rendelkező gyakornokok;	c) akik vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként kérték valamely tagállam területén való tartózkodásuk engedélyezését, illetve akiknek ekként engedélyezték tartózkodásukat;
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) akiknek hat hónapot meg nem haladó időszakra engedélyezték a valamely tagállam területére való belépést bármely tizenkét hónapos időszakban szezonális munkavállalás céljából;	d) akik idénymunkásként vagy au pair-ként kértek tartózkodási engedélyt, illetve akiknek ekként engedélyezték a belépést valamely tagállam területére;
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) akik engedéllyel tartózkodnak valamely tagállamban ideiglenes védelem alapján, illetve engedélyért folyamodtak az ilyen alapon történő ott-tartózkodásra, és jogállásukról még nem született határozat;
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	db) akiket a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként, vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e jogállasok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv1 alapján nemzetközi védelemben részesítettek, illetve akik az irányelv alapján nemzetközi védelemért folyamodtak és kérelmükkel kapcsolatban még nem született végleges határozat;
	__________ 1 HJ L 304., 2004.9.30., 1. o.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – d c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	dc) akik a tagállam nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelemben részesülnek, illetve akik a tagállam nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelemért folyamodtak kérelmükkel kapcsolatban még nem született végleges határozat;
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) akik kérelmezték menekültként való elismerésüket, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született végleges határozat;	törölve
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) akik valamely tagállamban tartózkodnak és ott nemzetközi védelmet kérnek, vagy ideiglenes védelmi rendszerben vesznek részt;	törölve
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) akiknek a kitoloncolását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették.	h) akiknek a kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok alapján felfüggesztették;
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ha) akik önfoglalkoztatóként kérték valamely tagállam területén való tartózkodásuk engedélyezését, illetve ekként engedélyezték tartózkodásukat;
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – h b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	hb) akik tengerészként kérték tartózkodásuk engedélyezését vagy tengerészként engedélyezték tartózkodásukat, hogy valamely tagállamban lajstromozott vagy valamely tagállam lobogója alatt hajózó hajó fedélzetén bármely minőségben alkalmazásban álljanak vagy ott munkát végezzenek.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy ezen irányelv II. fejezete nem alkalmazandó harmadik országok azon állampolgáraira, akik hat hónapot meg nem haladó időtartamú, valamely tagállam területén érvényes munkavállalási engedélyt kaptak vagy tartózkodásukat tanulmányok folytatása céljából engedélyezték.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Ezen irányelv II. fejezetének rendelkezései nem alkalmazandók harmadik országok olyan állampolgáraira, akiknek a munkavállalása vízum alapján engedélyezett.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A valamely tagállamban való tartózkodásra és munkavállalásra irányuló kérelmet összevont kérelmezési eljárás keretében kell benyújtani.	(1) Az összevont engedély iránti kérelmet összevont kérelmezési eljárás keretében kell benyújtani. A tagállamok meghatározzák, hogy a harmadik ország állampolgárának vagy a munkáltatójának kell-e benyújtania az összevont engedély iránti kérelmet. Amennyiben a kérelmet a harmadik országbeli állampolgárnak kell benyújtania, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a kérelmezési eljárást harmadik országokból is elindíthassák, vagy – amennyiben a nemzeti jog ezt megengedi – abból a tagállamból, amelynek területén a kérelmező jogszerűen tartózkodik.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok megvizsgálják a kérelmet, és amennyiben a kérelmező megfelel a nemzeti jogban meghatározott feltételeknek, határozatot fogadnak el az összevont engedély megadásáról, módosításáról vagy megújításáról. Az összevont engedély megadásáról, módosításáról vagy megújításáról szóló határozat egyetlen közigazgatási rendelkezés keretében kiállított olyan kombinált okirat, amely magában foglalja mind a tartózkodási, mind a munkavállalási engedélyt.	(2) A tagállamok megvizsgálják a kérelmet, és amennyiben a kérelmező megfelel a nemzeti vagy uniós jogban meghatározott feltételeknek, határozatot fogadnak el az összevont engedély megadásáról, módosításáról vagy megújításáról. Az összevont engedély megadásáról, módosításáról vagy megújításáról szóló határozat egyetlen közigazgatási rendelkezés keretében kiállított kombinált okirat, amely magában foglalja mind a tartózkodási, mind a munkavállalási engedélyt.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az összevont engedélyezési eljárás nem érinti az első belépéshez esetlegesen szükséges vízumeljárást.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A tagállamok az előírt feltételek teljesülése esetén összevont engedélyt állítanak ki a tartózkodás engedélyezését kérelmező harmadik országbeli állampolgárok számára, valamint azon, már befogadott harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a nemzeti végrehajtási rendelkezések hatálybalépését követően tartózkodási engedélyük megújítását vagy módosítását kérik.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A kijelölt hatóság írásban értesíti a kérelmezőt a határozatáról a vonatkozó jogszabályokban előírt értesítési eljárással összhangban.	(3) Az illetékes hatóság az alkalmazandó nemzeti jogszabályokban előírt értesítési eljárással összhangban írásban értesíti a kérelmezőt a határozatáról.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Amennyiben a kérelem alapjául szolgáló információk nem megfelelőek, a kijelölt hatóság értesíti a kérelmezőt arról, milyen kiegészítő információk szükségesek. A (2) bekezdésben említett időszak megszakad mindaddig, amíg a hatóságok a kért kiegészítő információkat meg nem kapják.	(4) Amennyiben a kérelem alapjául szolgáló információk vagy dokumentumok a nemzeti jogban rögzített követelményekhez képest hiányosak, az illetékes hatóság írásban értesíti a kérelmezőt arról, milyen kiegészítő információk vagy dokumentumok szükségesek. A (2) bekezdésben említett időszak megszakad mindaddig, amíg a hatóságok a kért kiegészítő információkat meg nem kapják.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A (2) bekezdésben említett határozat meghozatalára szabott határidő felfüggesztéséről vagy meghosszabbításáról az illetékes hatóságnak megfelelő módon értesítenie kell a kérelmezőt.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok az összevont engedélyt az 1030/2002/EK rendeletben meghatározott egységes formátumban állítják ki, és a munkavállalási engedélyre vonatkozó információkat az említett rendelet melléklete a) bekezdése 7.5-9. pontjának megfelelően tüntetik fel.	(1) A tagállamok az összevont engedélyt az 1030/2002/EK rendeletben meghatározott egységes formátumban állítják ki, és a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket az említett rendelet melléklete a) bekezdése 7.5.–9. pontjának megfelelően tüntetik fel.
	A tagállamok kibocsáthatnak egy, az összevont engedélyt kiegészítő dokumentumot, amely tartalmazza a munkavállalási jogra vonatkozó összes információt.
	Ez a kiegészítő dokumentum fakultatív és tisztán tájékoztató jellegű. Semmilyen módon nem befolyásolja az összevont engedély érvényességét.
	Ez a kiegészítő dokumentum frissíthető, amennyiben az összevont engedély birtokosának munkaerő-piaci helyzete megváltozik.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 1 a és 1 b albekezdések (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok a tartózkodási engedélyt kiegészítő további dokumentumot is kiállíthatnak, amely a munkavállaláshoz való jogra és annak feltételeire vonatkozó valamennyi lényeges információt tartalmazza.
	Ez a kiegészítő dokumentum kiegészíti a tartózkodási engedélyt, és frissíthető vagy visszavonható, amenyiben a tartózkodási engedély birtokosának munkaerő-piaci helyzete megváltozik.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A munkaerőpiachoz való hozzáférés igazolására a tagállamok nem állítanak ki semmilyen további engedélyt, különösen semmilyen munkavállalási engedélyt.	(2) Az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedély kiállításakor a tagállamok nem állítanak ki semmiféle további, a munkaerőpiachoz való hozzáférést igazoló engedélyt.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kérelem elutasításáról, az összevont engedély megadásának, módosításának vagy megújításának megtagadásáról, az összevont engedély felfüggesztéséről vagy visszavonásáról a nemzeti vagy közösségi jogban meghatározott szempontok alapján hozott határozat okát a határozatról szóló értesítésben közölni kell.	(1) Az összevont engedély iránti kérelem elutasításáról, az összevont engedély módosításának vagy megújításának elutasításáról vagy az összevont engedély visszavonásáról a nemzeti vagy uniós jogban meghatározott szempontok alapján hozott határozatról szóló írásos értesítésben közölni kell az elutasítás vagy visszavonás okait.
Módosítás                54 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A kérelem elutasításáról, az összevont engedély megadásának, módosításának vagy megújításának megtagadásáról, az összevont engedély felfüggesztéséről vagy visszavonásáról hozott határozattal szemben az érintett tagállam bíróságaihoz lehet fordulni. Az írásos értesítésben meg kell jelölni a rendelkezésre álló lehetséges jogorvoslati eljárásokat és az eljárások megindítására előírt határidőt.	(2) A kérelem elutasításáról, az összevont engedély megadásának, módosításának vagy megújításának elutasításáról vagy az összevont engedély visszavonásáról hozott határozattal szemben az érintett tagállamban a nemzeti joggal összhangban jogorvoslattal lehet élni. Az írásos értesítésben meg kell jelölni azt a bíróságot vagy igazgatási hatóságot, amelyhez az érintett személy fellebbezést nyújthat be, illetve a fellebbezés benyújtására előírt határidőt.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A kérelem a munkavállalási célból tartózkodási engedélyért folyamodó harmadik országbeli állampolgárok számával összefüggő indokok alapján elutasítható. Ez esetben az adott kérelmet nem kell feldolgozni.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy értesítsék a harmadik ország állampolgárát és annak leendő munkaadóját valamennyi olyan igazoló okmányról, amellyel ki kell egészíteniük a kérelmet.	A tagállamok kérésre megfelelő tájékoztatást nyújtanak a harmadik országok állampolgárainak és leendő munkáltatóiknak a kérelem hiánytalan benyújtásához szükséges dokumentumokról.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok a kérelmezőktől a kérelmek ezen irányelvvel összhangban történő kezeléséért díjat kérhetnek. A díjak nagyságát arányosan kell meghatározni, és az alapulhat a ténylegesen nyújtott szolgáltatás elvén.	A tagállamok a kérelmezőknek díjat számíthatnak fel. Az esetleges díjbeszedés a kérelmek ezen irányelv szerinti feldolgozásával összefüggő költségek fedezését szolgálja. Ez esetben a díjak nagyságát arányosan és a ténylegesen nyújtott szolgáltatás elve alapján kell meghatározni.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az összevont engedély érvényességi ideje alatt legalább a következőkre jogosítja fel a birtokosát:	A nemzeti jogszabályok alapján kiállított összevont engedély érvényességi ideje alatt legalább a következőkre jogosítja fel birtokosát:
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) belépés, ismételt belépés és tartózkodás az összevont engedélyt kiállító tagállam területén;	a) az összevont engedélyt kiállító tagállam területére történő belépés és az ott-tartózkodás, feltéve hogy az engedélybirtokos a nemzeti jogszabályokkal összhangban megállapított valamennyi befogadási követelménynek eleget tesz;
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) szabad tartózkodás az összevont engedélyt kiállító tagállam teljes területén a nemzeti jogszabályok által biztonsági okokból meghatározott korlátok között;	c) szabad tartózkodás az összevont engedélyt kiállító tagállam egész területén, a nemzeti jogszabályok által meghatározott korlátok között;
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az összevont engedélyben meghatározott tevékenységek folytatása;	d) a nemzeti joggal összhangban az összevont engedély alapján engedélyezett, meghatározott szakmai tevékenység folytatása;
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) tájékozódás az ezen irányelv vagy a nemzeti jogszabályok által az engedély kapcsán az illetőre ruházott jogokról.	e) tájékoztatás az ezen irányelv és/vagy a nemzeti jogszabályok által az engedély kapcsán az illetőre ruházott jogokról.
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 11 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	11a. cikk
	A határozatokkal kapcsolatos értesítés
	Az 5., 8. és 9. cikkben említett értesítésnek és tájékoztatásnak olyan módon kell történnie, hogy a kérelmező megértse annak tartalmát és következményeit.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) munkafeltételek, beleértve a fizetést és az elbocsátást, valamint a munkahelyi egészséget és biztonságot;	a) munkafeltételek, beleértve a fizetést és az elbocsátást, valamint a munkahelyi egészséget és biztonságot, a munkaidőt, a szabadságolást és a fegyelmi eljárásokat, figyelembe véve a hatályos általános kollektív megállapodásokat;
Indokolás
Az egyenlő bánásmód által érintett területek kiszélesítése.
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a szociális biztonság ágai a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 71. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet meghatározása szerint. Az 1408/71/EGK rendelet és annak végrehajtó rendelete, az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseit valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira kiterjesztő 859/2003/EK rendeletet megfelelően alkalmazni kell;	e) a szociális biztonság ágai a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet meghatározása szerint;
Indokolás
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló új jogszabály a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet lesz.
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) adókedvezmények;	g) adókedvezmények, feltéve, hogy a munkavállaló az illető tagállamban belföldi adóalanynak minősül;
Módosítás  67 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) hozzáférés a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint ilyen áruk és szolgáltatások biztosítása, beleértve a lakáshoz jutási eljárásokat és a munkaközvetítő irodák által nyújtott támogatást.	h) hozzáférés a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint ilyen áruk és szolgáltatások biztosítása, beleértve a lakáshoz jutási eljárásokat és a munkaközvetítő irodák által kínált támogatást és tanácsadói szolgáltatásokat, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.
Módosítás  68 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) korlátozhatják az (1) bekezdés h) pontja alapján az illetőre ruházott jogokat a közszféra keretében történő lakáshoz jutás tekintetében olyan esetekre, amikor a harmadik ország állampolgára legalább három éve tartózkodik vagy jogosult tartózkodni a tagállam területén;	c) az állami bérlakáshoz jutás tekintetében korlátozhatják az (1) bekezdés h) pontja alapján az illetőre ruházott jogok teljes körű alkalmazását olyan esetekre, amikor a harmadik ország állampolgára három évnél rövidebb ideig tartózkodik vagy jogosult tartózkodni a tagállam területén;
Módosítás  69 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) korlátozhatják az (1) bekezdés e) pontja alapján a harmadik országokból származó munkavállalókra ruházott jogokat azon személyekre, akik alkalmazásban állnak, kivéve a munkanélküli juttatások területén,	e) felhasználhatják a tartózkodási helyre vonatkozó kritériumokat (lakóhely alapú ellátásra, de nem a munkavállalással kapcsolatos ellátásra), ha a tartózkodási engedélyt nem munkavállalás céljából adták ki, de lehetővé teszi a munkavállalást;
Módosítás  70 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A harmadik országból származó és harmadik országba költöző munkavállalók vagy az ilyen munkavállalók harmadik országban élő túlélő hozzátartozói, akik a munkavállaló után jogokat élveznek, a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy halál esetén a munkavállaló korábbi munkaviszonyán alapuló és a 883/2004/EK rendelet 3. cikkében meghatározott jogszabályok szerint megszerzett kötelező nyugdíjban részesülnek az érintett tagállam harmadik országba költöző állampolgáraira vonatkozókkal azonos feltételek mellett és mértékben. A tagállamok e rendelkezés végrehajtásának feltételéül szabhatják olyan kétoldalú megállapodások meglétét, melyek elismerik a nyugellátás kölcsönös kivitelét, és e célra technikai együttműködést hoznak létre.
Módosítás  71 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az ezen irányelvben rögzített jogok bárminemű megsértésével szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal lépjenek fel.
Indokolás
Hatékony intézkedéseket kell biztosítani arra az esetre, ha – például a munkaadók – megsértik az egyenlő bánásmód elvét.
Módosítás  72 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelvben rögzített jogok bárminemű megsértése jogi eljárást vonjon maga után.
Módosítás  73 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ezen irányelv alkalmazása nem sérti az 1961. október 18-i Európai Szociális Chartában és a migráns munkavállalók jogállásáról szóló 1977. november 24-i európai egyezményben rögzített jogokat és elveket.
Módosítás  74 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a harmadik országok állampolgárainak a területére munkavállalási céllal történő belépésére és tartózkodására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban rendszeresen frissített információkat bocsát a nyilvánosság rendelkezésére.	Valamennyi tagállam rendszeresen frissített információkat bocsát a nyilvánosság rendelkezésére a harmadik országok állampolgárainak munkavállalási céllal történő beutazására és tartózkodására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban.
Módosítás  75 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság időről időre, és első ízben a 16. cikkben meghatározott időponttól számított legfeljebb három éven belül jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazására vonatkozóan, és amennyiben szükségesnek ítéli, javaslatot tesz az esetleges módosításokra.	(1) A Bizottság időközönként, és első ízben a 16. cikkben meghatározott időponttól számított legfeljebb három éven belül jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazására vonatkozóan, és amennyiben szükségesnek ítéli, javaslatot tesz az esetleges módosításokra.
Módosítás  76 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok évente, és elsőként legkésőbb [ezen irányelv átültetésétől számított egy év múlva]. április 1-jén – a 2006/688/EK határozatban létrehozott hálózat útján – közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal azokat a statisztikákat, amelyek a harmadik országok állampolgárainak az előző naptári évben kiadott, megújított vagy visszavont összevont engedélyek számára vonatkoznak, megjelölve a személyek állampolgárságát és foglalkozását. A tartózkodásra jogosult családtagokkal kapcsolatos statisztikákat hasonlóképpen közölni kell.	(2) A tagállamok évente, és első alkalommal legkésőbb [ezen irányelv átültetésétől számított egy év múlva] július 1-jén közlik a Bizottsággal azokat a statisztikákat, amelyek – a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 862/2007/EK rendelettel1 összhangban – a harmadik országok állampolgárainak az előző naptári évben kiadott, megújított vagy visszavont összevont engedélyek számára vonatkoznak.
	__________ 1 HL L 199., 2007.7.31., 1. o.
Módosítás  77 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb […]-ig megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelést mutató táblázatot.	(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek […]-ig* megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
	*HL kérjük illessze be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépését követő két éven belül.
Módosítás  78 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által érintett területen elfogadnak.	(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT ELŐTÖRTÉNETE

2001-ben a Bizottság irányelvjavaslatot terjesztett elő harmadik országok állampolgárainak fizetett munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatása céljából való beutazása és tartózkodása feltételeiről. E nagyratörő javaslatot, melynek célja az Unió területén gazdasági tevékenységet folytatni kívánó, harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó feltételek meghatározása volt, a Tanács – az Európai Parlament kedvező véleménye ellenére – első olvasatban elutasította, és a Bizottság 2006-ban hivatalosan visszavonta.

2005 decemberében a Bizottság cselekvési tervet fogadott el a jogszerű bevándorlással kapcsolatban, amelyben vázolta a gazdasági migrációra vonatkozó új stratégiáját. Ebben előrevetíti, hogy meg kell határozni a harmadik országokból származó munkavállalók bizonyos kategóriáira (a magasan képzett munkavállalókra, az idénymunkásokra, a vállalaton belül áthelyezett személyekre és a fizetett gyakornokokra) vonatkozó beutazási feltételeket. A terv – az ágazati irányelvek elfogadásán túl – egy keretirányelvről is említést tesz, melynek célja egyrészt egy adott tagállamban történő tartózkodás és munkavállalás engedélyezésére vonatkozó összevont kérelmezési eljárás létrehozása, másrészt közös jogok biztosítása a harmadik országok tagállamok területén legálisan tartózkodó és dolgozó valamennyi állampolgára számára. A Bizottság ezt az irányelvjavaslatot 2007 októberében nyújtotta be. Az Európai Parlamentet az akkor még hatályban lévő EK-Szerződés 63. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján – konzultációs eljárás keretében – véleményezésre kérték fel. A Tanács azonban egyhangú támogatás hiányában egészen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséig nem fogadta el a javaslatot. Az új Szerződés megváltoztatta a jogszerű bevándorlást érintő jogalkotási eszközök elfogadására irányuló eljárást. Az új jogalap a jogszabály elfogadásához most minősített többségi döntést ír elő a Tanácsban, és együttdöntési eljárás igénybevételét az Európai Parlament részvételével. Ezzel magyarázható, hogy a javaslat most visszakerült az Európai Parlament elé, az úgynevezett omnibusz-eljárás keretében.

2. A JAVASLAT TARTALMA

A hágai program elismerte, hogy a jogszerű bevándorlás fontos szerepet játszana a gazdasági fejlődésben. Ennek megfelelően felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan tervet, amely lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiac gyorsan reagáljon a külföldi munkaerő iránti igény folyamatos változásaira.

Az Európai Tanács által 2009. december 10–11-én elfogadott stockholmi program szerint a munkaerő-bevándorlás növelheti a gazdaság versenyképességét és dinamizmusát. Tekintettel azokra a demográfiai kihívásokra, amelyekkel az egyre inkább munkaerő-behozatalra szoruló Európai Uniónak a jövőben szembe kell néznie, ez az új többéves program rugalmas bevándorlási politika kidolgozására szólítja fel a tagállamokat az Unió hosszú távú fejlődésének előmozdítása és gazdasági teljesítményének fenntartása érdekében.

A jelen irányelvjavaslat ezeket a törekvéseket tükrözi. Azáltal, hogy összevont kérelmezési eljárást hoz létre azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik munkavállalási céllal kívánnak beutazni valamely tagállam területére, külön jogállást biztosítva számukra, ez az irányelv leegyszerűsíti a gazdasági bevándorlók befogadására irányuló, sok esetben bonyolult adminisztratív eljárásokat. Ezzel lehetővé teszi, hogy a tagállamok munkaerőpiacai alkalmazkodjanak a munkaerő iránti jelenlegi és jövőbeli igényekhez, és eszközt nyújt az e munkavállalókat oly gyakran sújtó diszkrimináció és kizsákmányolás elleni küzdelemhez.

Az irányelvjavaslat emellett csökkenteni kívánja a tagállamok nemzeti jogában fennálló különbségeket, egyrészt a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedély megszerzésére irányuló kérelmezési eljárások terén, másrészt az olyan harmadik országbeli állampolgárokat megillető jogok terén, akik jogszerűen vállalnak munkát az Európai Unióban, de még nem kaptak hosszú távú tartózkodási engedélyt. Ma tényleges – és lényeges aspektusokat érintő – eltérések vannak a tagállamok között.

Ki kell emelni ugyanakkor, hogy ez a javaslat nem határozza meg a harmadik országbeli állampolgárok befogadásának feltételeit. Tehát továbbra is a tagállamok határozhatják meg saját hatáskörben a befogadás feltételeit és azt, hogy hány bevándorlónak engedélyezik a területükre munkavállalási célból való beutazást.

3. AZ ELŐADÓ VÉLEMÉNYE

A szabálytalan bevándorlás és az illegális foglalkoztatás elleni küzdelem egyik legjobb módja, ha olyan kiegyensúlyozott, jogszerű bevándorlási csatornákat hozunk létre, melyek egyúttal kielégítik munkaerőpiacaink igényeit. A gazdasági bevándorlás valós jelenség, amelynek megszervezése a mi feladatunk, ugyanakkor szükség is van rá azokkal a demográfiai és gazdasági kihívásokkal szemben, amelyek a közeljövőben az Európai Uniót fenyegetik. A bevándorlási politikát ezért tekinthetjük olyan szabályozási eszköznek, amelyet munkaerő-igényünk kielégítésével összefüggésben alkalmazunk, hozzájárulva ezzel az „Európa 2020” stratégia végrehajtásához.

Az előadó melegen üdvözli e horizontális jogalkotási keret létrehozását, amely valamennyi olyan harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandó lesz, aki munkavállalás céljából legálisan beutazhatott európai területre.

Az előadó kívánatosnak tartja a széles alkalmazási kör fenntartását. Az irányelv alkalmazandó lesz a tagállamok területén munkavállalás céljából legálisan tartózkodó valamennyi harmadik országbeli állampolgárra, de azokra a személyekre is, akiknek tartózkodását eredetileg más célból engedélyezték, ám közösségi vagy nemzeti rendelkezések alapján szintén jogosultak munkavállalásra. Indokolt továbbá az idénymunkásoknak és a vállalaton belül áthelyezett személyeknek az irányelv hatálya alól való kizárása, hiszen a Bizottság a munkavállalók e csoportjaira vonatkozóan külön irányelvjavaslatot terjeszt elő. Ha a munkavállalók e csoportjait is be kívánnánk vonni ezen irányelvjavaslat alkalmazási körébe, akkor teljesen át kellene írni az eredeti bizottsági javaslatot, és a jogszabály elfogadása is későbbre tolódna. Ami a menedékkérőknek és a nemzetközi védelemben részesülő személyeknek ezen irányelv hatálya alól való kizárását illeti, hangsúlyozni kell, hogy az e területen már meglévő eszközök nagyobb védelmet nyújtanak, mint ez az irányelvjavaslat.

Az összevont eljárásról

Az irányelv elfogadása leegyszerűsíti a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási célú tartózkodásának engedélyezésével kapcsolatos eljárásokat. Egy olyan összevont eljárás létrejötte, amely révén egyetlen, tartózkodásra és munkavállalásra is jogosító okmányt állítható ki, lényegesen leegyszerűsíti a befogadási eljárások rendszerét. Két különálló eljárás alkalmazása esetén a kérelmek feldolgozása több időt vesz igénybe, és az adminisztratív költségek is nagyobbak. Ez az egyablakos rendszer leegyszerűsíti és felgyorsítja az adminisztrációt, és a költségeit is csökkenti. Ha egyetlen okmányt állítanak ki, az a munkavállalási céllal a tagállamokban jogszerűen tartózkodó személyek ellenőrzését is megkönnyíti. A kiállított okmány formátuma megegyezik a tartózkodási engedélyek valamennyi tagállamban közös formátumával. A tagállamok ezenkívül előírhatják egy kiegészítő, csupán tájékoztató jellegű dokumentum kiállítását is. Ez a dokumentum kiegészítheti az összevont engedélyben foglalt információkat, megkönnyítve az ellenőrzéseket. Ez a javaslat tehát a bevándorlók, a munkaadók és a nemzeti közigazgatások számára egyaránt kedvezőbb feltételeket teremt.

Mivel a Bizottság javaslatából nem egyértelmű, hogy a munkaadónak vagy a munkavállalónak kell-e benyújtania a kérelmet, illetve mely országokból kezdeményezhető az eljárás megindítása, az előadó szükségesnek érezte, hogy tisztázza ezt a lényeges kérdést. Ezért gondoskodott arról, hogy amennyiben a kérelem benyújtására harmadik országokban nincs lehetőség, azt a munkaadó is megtehesse a befogadó tagállamban, annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak ne kelljen külön e célból közösségi területre beutaznia.

Az előadó ugyanakkor hangsúlyozni kívánja, hogy a nemzeti hatóságok döntéshozatali eljárásaival szemben meg kell követelni a jogbiztonságot és az átláthatóságot. Ezek a döntések meghatározó módon befolyásolják az érintettek életét, ezért a legnagyobb átláthatóság mellett kell meghozni őket. Ezzel áll összefüggésben az előadó azon módosítása, hogy mindennemű, elutasításról szóló határozatot megfelelő indoklással kell ellátni. Az összevont engedély iránti kérelem elutasítására vonatkozó feltételeknek és szempontoknak objektíveknek kell lenniük, és a nemzeti jogban kell őket meghatározni.

Végezetül, ami az összevont engedély kiállításához kapcsolódó költségeket illeti, az előadó fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az e költségek fedezésére beszedett díjaknak nemcsak arányosnak kell lenniük, hanem a ténylegesen nyújtott szolgáltatás elvén kell alapulniuk.

A közös jogokról

Ez az irányelvjavaslat előírja, hogy a gazdasági bevándorlókat a munkaerőpiachoz kapcsolódó területeken érvényes közös jogok alapján a tagállami állampolgársággal bíró munkavállalókkal egyenlően kell kezelni. Jóllehet a javaslat e rendelkezései az Európai Parlament szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának hatáskörébe tartoznak, az előadó úgy véli, hogy hatékonyabb védelmet nyújtanak a harmadik országbeli munkavállalóknak a jelenleginél, amely olyan nemzetközi egyezményeken alapul, amelyeket csak bizonyos tagállamok ratifikáltak. Mivel e személyek részt vállalnak a befogadó országukban zajló gazdasági tevékenységekből, helyénvaló, hogy olyan biztos jogállásuk legyen, amely védelmezi őket a kirekesztéssel és a hátrányos megkülönböztetésekkel szemben. Ez a jogállás lehetővé teszi továbbá a tisztességtelen verseny elleni küzdelmet, amely gyakran az e munkavállalóknak biztosított, védelmet nyújtó jogállás hiányából fakad.

Az előadó reméli, hogy az irányelvet hamarosan elfogadják. Úgy ítéli meg, itt az ideje, hogy az Európai Unió jogszabályt fogadjon el a gazdasági bevándorlással kapcsolatban, hogy ezzel közös stratégiát határozzon meg 27 tagállama számára. A Lisszaboni Szerződés révén megvalósult változtatások lehetővé teszik ezeket az előrelépéseket, most már csak végre kell hajtani őket.

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (30.4.2010)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi és európai parlamenti irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2007)0638 – C6‑0470/2007 – 2007/0229(COD))

A vélemény előadója: Alejandro Cercas (*):

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Ezen irányelvre irányuló javaslat háttere, hogy az Európai Unió átfogó uniós bevándorlási politika bevezetésére törekszik, s olyan keretjavaslatról van szó, amely harmadik országok állampolgáraival foglalkozik, és célja kettős:

a) az ugyanazon tagállamban történő tartózkodás és a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó összevont kérelmezési eljárás létrehozása;

b) bizonyos minimumjogok biztosítása harmadik országoknak az Európai Unióban legálisan tartózkodó állampolgárai számára, a tagállamok nemzeti munkavállalóival egyenlő bánásmód elve alapján.

Ezt a javaslatot a Tanácsban már megvitatták, és az Európai Parlament egyik állásfoglalása (Gaubert-Jeleva-jelentés, 2008. november 20.) tárgyát is képezte, amelyet az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglaltaknak megfelelően konzultációs eljárással fogadtak el. Az EU működéséről szóló Szerződés értelmében erre a javaslatra alkalmazandó új jogalkotási eljárás (a rendes jogalkotási eljárás) indokolttá teszi, hogy az Európai Parlament új állásfoglalást dolgozzon ki.

Az előadó hangsúlyozza, hogy ennek a jelentésnek a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekre kell szorítkoznia, nevezetesen a 9., 12., 15. és 16. preambulumbekezdésekre, a 2. cikk b) pontjára, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjára, a 12. cikkre (az első bekezdés bevezető mondatának kivételével) és a 13. cikkre, kivéve, ha az előadó vagy a nevezett bizottság valamely képviselője módosítást kíván az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elé terjeszteni a javaslat olyan vonatkozásaival kapcsolatban, amelyek nem tartoznak az EMPL bizottság kizárólagos hatáskörébe.

A javaslat a Bizottság által 2007-ben bejelentett jogalkotási kezdeményezéscsomag részét képezi. Eszerint a vizsgálat tárgyát képező dokumentum a keretirányelv, illetve a nevezett csomagban tartalmazott, a bevándorlással egyedibb megközelítésben foglalkozó irányelvekre alkalmazandó kisebb közös nevezőre kellene összpontosítani (az illegális munkavállalókat alkalmazókkal szembeni szankciók; magasan képzett munkavállalók; szezonális munkások, fizetett gyakornokok és vállalaton belül átmenetileg áthelyezett személyek).

Logikus lett volna, ha a csomagról folytatott vita a keretjavaslattal kezdődött volna, és a javaslattal kapcsolatban kialakított megállapodás alapján vitatták volna meg az egyedi javaslatokat. Sajnos nem így történt, és az Unió már elfogadta a munkaadókkal szemben alkalmazandó szankciókról (2009/52/EK irányelv) és a magasan képzett munkavállalókról (2009/50/EK irányelv) szóló irányelveket. A megfelelő logika követésének elmulasztása miatt most kénytelenek vagyunk a már megváltoztathatatlan tényekkel dolgozni: eszerint amikor a harmadik országokból származó munkavállalók e javaslat tárgyát képező jogait elemezzük, szem előtt kell tartanunk, hogy mely jogokat biztosították már a magasan képzett munkavállalók számára, mert csak így kerülhetjük el az ellentmondásokat, és törekedhetünk arra, hogy a két jogalkotási szöveg koherenciáját és egységességét minimális szinten biztosítsuk. Ebből a célból figyelembe kell venni mindazokat a jogokat, amelyeket az Európai Unió már biztosított a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók számára (2003/109/EK irányelv), a tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából az Unióban tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára (2004/114/EK irányelv), illetve harmadik országok tudományos kutatás céljából az Unióban tartózkodó állampolgárai számára (2005/71/EK).

Az irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatban felvetődő legfőbb probléma az, hogy a fennen hangoztatott horizontális jelleg és a keretnorma az irányelv hatálya alóli kivételek, valamint egyes különleges csoportok jogaira vonatkozó derogációk következtében elmosódik. A véleménynyilvánításra felkért előadó megítélése szerint ez a helyzet árt az irányelv azon alapvető céljának, hogy mind szociális-gazdasági, mind pedig munkaügyi téren garantálni kell a harmadik országból származó és az Európai Unióban legálisan munkát vállaló személyek számára a közösségi állampolgárokkal egyenlő bánásmódot.

Ezt az egyenlőséget a társadalmi igazságosság és méltányosság elemi okai is megkövetelik, továbbá el kell ismerni azt is, hogy a migráns munkavállalók mind munkájuk, mind pedig az általuk fizetett adók és társadalombiztosítási járulékok révén hozzájárulnak az Unió gazdaságához. Mindez segítené a tisztességtelen verseny csökkentését, az illegális munka gyakorlatának megnehezítését, valamint annak megakadályozását, hogy a harmadik országból származó munkavállalók a kizsákmányolás és a társadalmi kirekesztés áldozataivá váljanak. Bizonyos minimumjogok előírása fontos ahhoz, hogy az Unióban mindenütt egyenlő játékszabályokat teremtsünk a harmadik országokból származó legális munkavállalók tekintetében, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban tartózkodnak.

E minimumjogok kivétel nélkül minden legális munkavállaló számára történő megadása és a lehető legkevesebb derogáció alkalmazása elengedhetetlen azon kötelezettségvállalás teljesítéséhez, amely szerint biztosítani kell az Unióban legálisan dolgozók integrációját és jogaik tiszteletben tartását, elismerve ezáltal emberi méltóságukat, valamint az Unió gazdasági és társadalmi fejlődéséhez való hozzájárulásukat.

Az irányelv horizontális jellegének javítása érdekében, és hogy az irányelv viszonyítási pontként és keretként szolgáljon a különleges csoportokra vonatkozó jövőbeli irányelvek számára, rögzíteni kell, hogy semmilyen különleges csoport – és különösen az idénymunkások – sem zárhatók ki a hatálya alól, ellentétben azzal, amit a Bizottság irányoz elő: az egyedi irányelveknek konkrét formában kell meghatározniuk az Unióban való tartózkodás és munkavállalás feltételeit, és adott esetben a különleges jogokat, de nem gátolhatják azt, hogy minden legális migráns munkavállalóra vonatkozzon a keretirányelvben kitűzött cél, az igazságos, méltányos és egyenlő bánásmód biztosítása.

A véleménynyilvánításra felkért előadó megítélése szerint az sem helyes, hogy a Bizottság javaslata a munkavállalók védelmének alapvető vonatkozásait a tagállamok szabad döntésére bízza. Világos, hogy az egyes tagállamokban különböző a munkaerőpiac helyzete és a külföldi munkaerő utáni igény, valamint a munkavállalók képzettségi szintje is. Egy ilyen heterogén helyzetben azonban hasznos és szükséges egy kisebb közös nevező kialakítása, amely lehetővé teszi egy közös, koherens és igazságos európai politika felé való továbblépést a migráció terén, hatékonyan hozzájárulva a migránsok társadalmi és szakmai beilleszkedéséhez.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Horizontális közösségi jogszabály előírása nélkül előfordulhat, hogy a harmadik országok állampolgárai eltérő jogokkal rendelkeznek attól függően, hogy melyik tagállamban dolgoznak, és milyen állampolgárságúak. Jogaik nem azonosan a tagállam állampolgárainak vagy más uniós polgárok jogaival. Annak érdekében, hogy az EU következetesen továbbfejlessze a bevándorláspolitikát, csökkentse az uniós polgárok és a harmadik országok legálisan munkát vállaló állampolgárainak jogai között fennálló különbségeket, és kiegészítse a bevándorlásra vonatkozó jelenlegi vívmányokat, meg kell határozni bizonyos jogokat, és meg kell állapítani különösen azt, hogy mely szakpolitikai területen kell egyenlő bánásmódot biztosítani a saját állampolgárok és a harmadik országok valamely tagállam területén legálisan tartózkodásra jogosult, de huzamos tartózkodási engedéllyel még nem rendelkező állampolgárai számára. E rendelkezések célja, hogy az egész EU-n belül egyenlő esélyeket teremtsenek, elismerjék, hogy a harmadik országok valamely tagállamban legálisan munkát vállaló állampolgárai munkájukkal és befizetett adójukkal hozzájárulnak az európai gazdasághoz, valamint biztosítékul szolgáljanak a saját állampolgárok és a harmadik országok állampolgárai közötti tisztességtelen verseny csökkentésére, amely az utóbbiak esetleges kizsákmányolásából következik.	(9) Horizontális uniós jogszabály előírása nélkül előfordulhat, hogy a harmadik országok állampolgárai eltérő jogokkal rendelkeznek attól függően, hogy melyik tagállamban dolgoznak, és milyen állampolgárságúak. Jogaik nem azonosan a tagállam állampolgárainak vagy más uniós polgárok jogaival. Annak érdekében, hogy az EU következetesen továbbfejlessze a bevándorláspolitikát, csökkentse az uniós polgárok és a harmadik országok legálisan munkát vállaló állampolgárainak jogai között fennálló különbségeket, és kiegészítse a bevándorlásra vonatkozó jelenlegi vívmányokat, meg kell határozni bizonyos társadalmi-gazdasági jogokat és munkajogokat, és meg kell állapítani különösen azt, hogy mely szakpolitikai területen kell egyenlő bánásmódot biztosítani a saját állampolgárok és a harmadik országok valamely tagállam területén legálisan tartózkodásra jogosult, de huzamos tartózkodási engedéllyel még nem rendelkező állampolgárai számára. E rendelkezések célja, hogy az egész EU-n belül megteremtsék a méltányosság minimális szintjét, elismerjék, hogy a harmadik országok valamely tagállamban legálisan munkát vállaló állampolgárai munkájukkal és befizetett adójukkal hozzájárulnak az európai gazdasághoz, valamint biztosítékul szolgáljanak a saját állampolgárok és a harmadik országok állampolgárai közötti tisztességtelen verseny csökkentésére, amely az utóbbiak esetleges kizsákmányolásából következik. Az ezen irányelv 2. cikkének b) pontjában említett harmadik országból származó munkavállaló meghatározása – a munkaviszony egyéb uniós jogi aktusokban alkalmazott fogalma értelmezésének sérelme nélkül – a következő: harmadik ország bármely olyan állampolgára, akinek valamely tagállam területére való beutazását engedélyezték, ott jogszerűen tartózkodik, és az adott tagállam nemzeti joga alapján vagy nemzeti gyakorlatával összhangban munkavállalásra jogosult.
Indokolás
A javaslat célja annak tisztázása, hogy a „harmadik országból származó munkavállaló” fogalmának meghatározása nem befolyásolja a „munkaviszony” egyéb uniós jogi aktusokban alkalmazott fogalmának értelmezését, mivel az uniós munkajogban a munkaviszony fogalmának nincs egységes meghatározása. Ugyanakkor a Bizottság által javasolt meghatározás láthatóan eltér a jelenleg legalább néhány tagállamban alkalmazott meghatározásoktól.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá a harmadik országok azon állampolgárai, akik a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak, és valamelyik tagállamban kiküldetésen tartózkodnak, valamint a harmadik országok azon állampolgárai, akik a kereskedelemhez és beruházásokhoz kapcsolódó természetes személyek bizonyos csoportjainak belépését és ideiglenes tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségek keretében lépnek be valamely tagállam területére, mivel ezek a személyek nem tekintendők a tagállam munkaerőpiaca részének.	(12) Nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá a kiküldetésben lévő harmadik országok állampolgárai. Ez nem jelenti azt, hogy harmadik országok olyan állampolgárai, akik legálisan tartózkodnak és dolgoznak egy tagállamban és egy másik tagállamban vannak kiküldetésben, kiküldetésük időtartama során ne részesülhessenek továbbra is a származási tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódban a munkavállalás azon feltételei tekintetében, amelyeket nem érint a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása1.
	1 HL L 18., 1997.1.21., 1.o.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) A harmadik országok valamely tagállam területén dolgozó állampolgárait a szociális biztonság területén egyenlő bánásmódban kell részesíteni. A szociális biztonság ágait a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet határozza meg. A 1408/1971/EGK rendelet rendelkezéseit az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet kiterjeszti a harmadik országok azon állampolgáraira, akik legálisan tartózkodnak az Európai Unió területén, és akiknek helyzete több tagállamot is érint. Ezen irányelvnek a szociális biztonság területén alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezései azon személyekre is kiterjednek, akik valamely harmadik országból érkeznek közvetlenül egy tagállamba. Ez az irányelv ugyanakkor nem ruházhatja fel őket több joggal, mint amennyiről a szociális biztonság területén már meglévő közösségi jogszabályok rendelkeznek a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek helyzete több tagállamot is érint.	(16) A harmadik országok valamely tagállam területén dolgozó állampolgárait a szociális biztonság területén egyenlő bánásmódban kell részesíteni. A szociális biztonság ágait a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. Ezen irányelvnek a szociális biztonság területén alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezései azon személyekre is kiterjednek, akik valamely harmadik országból érkeznek közvetlenül egy tagállamba.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) Az uniós jog nem korlátozza a tagállamoknak a szociális biztonsági rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét. Uniós szintű harmonizáció hiányában az egyes tagállamok jogszabályai állapítják meg a szociális biztonsági ellátások nyújtásának feltételeit, valamint ezen ellátások összegét és folyósításuk időtartamát. Mindazonáltal e hatáskör gyakorlása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogot.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 16 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16b) A tagállamoknak ratifikálniuk kell a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló, az ENSZ közgyűlése által 1990. december 18-án elfogadott egyezményt.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „harmadik országból származó munkavállaló”: harmadik ország azon állampolgára, aki valamely tagállam területén tartózkodásra jogosult, és abban a tagállamban legálisan munkavállalásra jogosult;	b) „harmadik országból származó munkavállaló” – a „munkaviszony” egyéb uniós jogi aktusokban alkalmazott fogalma értelmezésének sérelme nélkül: harmadik ország bármely olyan állampolgára, akinek valamely tagállam területére való beutazását engedélyezték, ott jogszerűen tartózkodik, és az adott tagállam nemzeti joga alapján vagy nemzeti gyakorlatával összhangban munkavállalásra jogosult.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) akik kiküldetésük ideje alatt a 96/71/EK irányelv hatálya alá tartoznak;	b) akik kiküldetésük ideje alatt a 96/71/EK irányelv hatálya alá tartoznak, és nem érinti a harmadik országok állampolgárainak a nemzeti munkaerőpiacokhoz való hozzáférésével és a munkavállalásuk engedélyezésével kapcsolatos tagállami hatásköröket.
Indokolás
Sürgősen egyértelművé kell tenni, hogy a javasolt irányelv a 96/71/EK irányelvvel összefüggésben nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy szabályozzák a harmadik országból származó állampolgárok nemzeti munkaerőpiacukon való munkavállalását. Nem szabad aláásni a tagállamok azon jogát, hogy a munkaerőpiacukhoz való hozzáférésről saját hatáskörben dönthessenek.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) munkafeltételek, beleértve a fizetést és az elbocsátást, valamint a munkahelyi egészséget és biztonságot;	a) munkafeltételek, beleértve a fizetést és az elbocsátást, valamint a munkahelyi egészséget és biztonságot, továbbá a munkaidőt, a szabadságolást és a fegyelmi eljárásokat is, figyelembe véve a hatályos általános kollektív megállapodásokat;
Indokolás
Az egyenlő bánásmód által érintett területek kiszélesítése.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a szociális biztonság ágai a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 71. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet meghatározása szerint. Az 1408/71/EGK rendelet és annak végrehajtó rendelete, az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseit valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira kiterjesztő 859/2003/EK rendeletet megfelelően alkalmazni kell;	e) a szociális biztonság ágai a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet meghatározása szerint;
Indokolás
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló új jogszabály a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet lesz.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) adókedvezmények;	g) adókedvezmények, feltéve, hogy a munkavállaló az illető tagállamban adózás szempontjából állandó lakhellyel rendelkezik;
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) hozzáférés a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint ilyen áruk és szolgáltatások biztosítása, beleértve a lakáshoz jutási eljárásokat és a munkaközvetítő irodák által nyújtott támogatást.	h) hozzáférés a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint ilyen áruk és szolgáltatások biztosítása, beleértve a lakáshoz jutási eljárásokat és a munkaközvetítő irodák által kínált támogatást és tanácsadói szolgáltatásokat, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) korlátozhatják az (1) bekezdés h) pontja alapján az illetőre ruházott jogokat a közszféra keretében történő lakáshoz jutás tekintetében olyan esetekre, amikor a harmadik ország állampolgára legalább három éve tartózkodik vagy jogosult tartózkodni a tagállam területén;	c) korlátozásokat írhatnak elő az (1) bekezdés h) pontja alapján az illetőre ruházott jogok teljes körű alkalmazására vonatkozóan a közszféra keretében történő lakáshoz jutás tekintetében olyan esetekre, amikor a harmadik ország állampolgára három évnél rövidebb ideig tartózkodik vagy jogosult tartózkodni a tagállam területén;

Indokolás

Technikai jellegű módosítás, ugyanis a Bizottság szövege – legalábbis a spanyol nyelvű változatban – az ellenkezőjét mondja, mint amit mondania kellene: azaz a jogot korlátozni kell az olyan személyek esetében, akik rövid időre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) korlátozhatják az (1) bekezdés e) pontja alapján a harmadik országokból származó munkavállalókra ruházott jogokat azon személyekre, akik alkalmazásban állnak, kivéve a munkanélküli juttatások területén;	e) felhasználhatják a tartózkodási helyre vonatkozó kritériumokat (lakóhely alapú ellátásra, de nem a munkavállalással kapcsolatos ellátásra), ha a tartózkodási engedélyt nem munkavállalás céljából adták ki, de lehetővé teszi a munkavállalást;
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A harmadik országból származó és harmadik országba költöző munkavállalók vagy az ilyen munkavállalók harmadik országban élő túlélő hozzátartozói, akik a munkavállaló után jogokat élveznek, a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy halál esetén a munkavállaló korábbi munkaviszonyán alapuló és a 883/2004/EK rendelet 3. cikkében meghatározott jogszabályok szerint megszerzett kötelező nyugdíjban részesülnek az érintett tagállam harmadik országba költöző állampolgáraira vonatkozókkal azonos feltételek mellett és mértékben. A tagállamok e rendelkezés végrehajtásának feltételéül szabhatják olyan kétoldalú megállapodások meglétét, melyek elismerik a nyugellátás kölcsönös kivitelét, és e célra technikai együttműködést hoznak létre.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az ebben az irányelvben rögzített jogok bárminemű megsértésével szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal lépjenek fel.
Indokolás
Hatékony intézkedéseket kell biztosítani arra az esetre, ha – például a munkaadók – megsértik az egyenlő bánásmód elvét.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelvben rögzített jogok bárminemű megsértése jogi eljárást vonjon maga után.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) Ezen irányelv alkalmazása nem sérti az 1961. október 18-i Európai Szociális Chartában és a migráns munkavállalók jogállásáról szóló 1977. november 24-i európai egyezményben rögzített jogokat és elveket.

ELJÁRÁS

Cím	A tartózkodási és munkavállalási engedélyre irányuló egységes kérelmekkel kapcsolatos eljárás
Hivatkozások	COM(2007)0638 – C6-0470/2007 – 2007/0229(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL
Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	21.4.2010
A vélemény elõadója        A kijelölés dátuma	Alejandro Cercas 21.1.2010
Vizsgálat a bizottságban	22.2.2010		16.3.2010		27.4.2010
Az elfogadás dátuma	28.4.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	42 1 7
A zárószavazáson jelen lévõ tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Pervenche Berès, Mara Bizzotto, Martin Callanan, David Casa, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Philip Claeys, Derek Roland Clark, Sergio Gaetano Cofferati, Marije Cornelissen, Tadeusz Cymañski, Frédéric Daerden, Proinsias De Rossa, Sari Essayah, Richard Falbr, João Ferreira, Pascale Gruny, Thomas Händel, Marian Harkin, Roger Helmer, Stephen Hughes, Liisa Jaakonsaari, Danuta Jaz³owiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Õry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu
A zárószavazáson jelen lévõ póttag(ok)	Raffaele Baldassarre, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Véronique Mathieu, Gesine Meissner, Ria Oomen-Ruijten, Evelyn Regner, Csaba Sógor, Emilie Turunen, Gabriele Zimmer

ELJÁRÁS

Cím	A tartózkodási és munkavállalási engedélyre irányuló egységes kérelmekkel kapcsolatos eljárás
Hivatkozások	COM(2007)0638 – C6-0470/2007 – 2007/0229(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	23.10.2007
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL
Társbizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 21.4.2010
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Véronique Mathieu 11.1.2010
Vizsgálat a bizottságban	16.3.2010		28.4.2010		10.5.2010		28.9.2010
Az elfogadás dátuma	28.9.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 8 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Roberta Angelilli, Vilija Blinkevičiūtė, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Philip Claeys, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Gál, Kinga Göncz, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Clemente Mastella, Véronique Mathieu, Nuno Melo, Louis Michel, Claude Moraes, Jan Mulder, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Rui Tavares, Valdemar Tomaševski, Wim van de Camp, Daniël van der Stoep, Axel Voss
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Edit Bauer, Anna Maria Corazza Bildt, Ioan Enciu, Stanimir Ilchev, Iliana Malinova Iotova, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Jean Lambert, Mariya Nedelcheva, Cecilia Wikström
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Marie-Thérèse Sanchez-Schmid