JELENTÉS az európai ombudsman 2009. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről
6.10.2010 - (2010/2059(INI))
Petíciós Bizottság
Előadó: Mariya Nedelcheva
PR_INI_AnnOmbud
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az európai ombudsman 2009. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az európai ombudsman 2009. évi tevékenységéről szóló éves jelentésre,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 24. cikke harmadik bekezdésére és 228. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. és 43. cikkére,
– tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra[1],
– tekintettel az Európai Parlament és az ombudsman között 2006. március 15-én kötött együttműködési keretmegállapodásra, amely 2006. április 1-jén lépett hatályba,
– tekintettel „Az európai ombudsmannak címzett közlemények elfogadására és továbbítására, továbbá a tisztviselők európai ombudsman előtt történő megjelenésének engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás” című, 2005. október 5-i bizottsági közleményre (SEC (2005)1227),
– tekintettel az Európai Parlamentnek az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról szóló európai parlamenti határozat elfogadásáról szóló 2008. június 18-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a 2009. január 1-jén hatályba lépett és maga az ombudsman által felülvizsgált végrehajtási rendelkezésekre, amelynek célja a statútum változásainak tükrözése,
– tekintettel az európai ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 205. cikke (2) bekezdésének második és harmadik mondatára,
– tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A7-0275/2010),
A. mivel az európai ombudsman tevékenységéről szóló 2009-os éves jelentést 2010. április 19-én hivatalosan benyújtották a Parlament elnökéhez, az ombudsman, Nikiforosz Diamandouros pedig Brüsszelben, 2010. május 4-én a Petíciós Bizottság elé terjesztette jelentését,
B. mivel az EUMSz. 24. cikke a következőképpen rendelkezik: „minden uniós polgárnak joga van a 228. cikkben intézményesített ombudsmanhoz fordulni”,
C. mivel az alapjogi charta 41. cikke szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék”,
D. mivel a charta 43. cikke kimondja, hogy „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az Unió ombudsmanjához fordulni a közösségi intézmények vagy szervek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Bíróságot és Elsőfokú Bíróságot – tevékenysége során felmerült hivatali visszássággal kapcsolatban”,
E. mivel az EUMSz. hatályba lépését követően a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az Európai Tanács tevékenységei is az ombudsman hatáskörébe tartoznak,
F. mivel az EUMSz. 228. cikkének megfelelően az ombudsmant „minden európai parlamenti választást követően, a Parlament megbízatásának időtartamára választják”, és nem „kinevezi” az Európai Parlament,
G. mivel az ombudsman elősegíti egy olyan Unió megvalósítását, „amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg”, amint azt az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikkének második bekezdése megállapítja,
H. mivel 2009-ben 3098, 2008-ban pedig 3406 panasz érkezett az ombudsmanhoz, amelyek közül 2009-ben 727 (23%), 2008-ban pedig 802 panasz tartozott az ombudsman hatáskörébe,
I. mivel 2009-ben az ombudsman a panaszok alapján 335 vizsgálatot indított, és 318 vizsgálatot folytattak és zártak le, amelyek közül 311 panaszbeadványhoz kapcsolódott, 7 pedig hivatalból indított, saját kezdeményezésű vizsgálat volt,
J. mivel a 2009-ben lezárt ügyek közül 179 esetben (az összes ügy 56%-a) az érintett intézmény békés úton rendezte a kérdést vagy lezárta az ügyet, ami azt mutatja, hogy a közösségi intézmények és szervek az ombudsmanhoz érkező panaszokat úgy tekintik, mint lehetőséget a hibáik kijavítására, valamint az ombudsmannal való együttműködésre, a polgárok érdekeit szolgálva,
K. mivel 2009-ben az ombudsman az esetek 12%-ánál (37 panaszbeadványnál) hivatali visszásságot állapított meg, amelyek közül 35 esetben kritikai észrevételt tett,
L. mivel 2009-ben 15 ajánlástervezet adtak ki,
M. mivel a hivatali visszásság gyanúját keltő ügyek leggyakrabban az átláthatóság hiányából, így például tájékoztatás megtagadásából (a panaszok 36%-a), igazságtalanságból vagy hatáskörrel való visszaélésből (14%), indokolatlan késedelemből (13%), eljárási szabálytalanságból (13%), hanyagságból (6%), a Bizottság mint a „Szerződések őre” szerepének gyakorlásából fakadó kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából (6%), jogi tévedésből (6%) és hátrányos megkülönböztetésből (5%) eredtek,
N. mivel a panaszok kezelésének átlagos időtartama a 2008. évi 13 hónapról 2009-ben 9 hónapra csökkent, ami az ombudsmannak az eljárás idejének csökkentésére irányuló erőfeszítéséről, valamint az érintett intézmények együttműködési készségéről tanúskodik,
O. mivel 2009-ben a hivatali visszásságot érintő ügyek egyikében sem született külön jelentés az Európai Parlament számára,
P. mivel az ombudsman kritikai észrevételei és ajánlásai jogilag kötelező erővel ugyan nem bírnak, azonban az uniós intézmények és szervek önszabályozásának ösztönzése a céljuk, és a jövőben alapul szolgálhatnak a hibák és működési zavarok megismétlődésének elkerüléséhez,
Q. mivel az ombudsman szerepe a hivatal felállítása óta fejlődésen ment keresztül, ami az ombudsman függetlenségének és annak köszönhető, hogy az Európai Parlament és a Petíciós Bizottság a tevékenysége felett demokratikus ellenőrzést gyakorol,
R. mivel alapvető fontosságú, hogy az európai intézmények és szervek teljes mértékben felhasználják a szükséges forrásokat, eleget téve azon kötelezettségüknek, hogy a polgárok a kérdéseikre, panaszaikra és petícióikra gyors és érdemi válaszokat kapjanak,
S. mivel a Parlament 2001. szeptember 6-i állásfoglalásában jóváhagyta az európai ombudsman helyes hivatali magatartási kódexét[3],
T. mivel az Ombudsmanok Európai Hálózata lehetővé teszi, hogy a panaszosokat azon ombudsmanok vagy más hasonló szervek felé irányítsák, amelyek saját szintjükön a legmegfelelőbb segítséget képesek nyújtani, továbbá biztosítja az információ és a legjobb gyakorlatok megosztását,
U. mivel az ombudsman és a Petíciós Bizottság által folytatott tevékenységek kiegészítik egymást, és hozzájárulnak egymás munkájának nagyobb fokú hatékonyságához,
1. jóváhagyja az európai ombudsman 2009. évi tevékenységéről szóló éves jelentését;
2. rámutat, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése megerősíti az ombudsman demokratikus legitimitását azáltal, hogy a Parlament választja meg, valamint kiterjeszti hatáskörét a közös kül- és biztonságpolitikára és az Európai Tanács munkájára vonatkozóan is;
3. üdvözli, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az immár kötelező jogi erővel bíró Európai Unió Alapjogi Chartája a megfelelő ügyintézéshez való jogot az uniós állampolgárságból fakadó alapvető jogok közé sorolja; kéri, hogy az ombudsman a panaszok mindennapos kezelése során ügyeljen az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartására;
4. úgy véli, hogy a jogaikat érvényesítő állampolgárok intézményekbe vetett bizalmának elengedhetetlen előfeltétele az átláthatóság, az információhoz való hozzáférés, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jog tiszteletben tartása;
5. ennélfogva úgy ítéli meg, hogy a „hivatali visszásság” fogalmát továbbra is szélesen kell értelmezni, és annak nemcsak a jogszabályok megsértését és az európai közigazgatási jogszabályok általános elveinek – mint az objektivitás, arányosság, egyenlőség, megkülönböztetésmentesség, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok – megsértését kell magában foglalnia, hanem azokat az eseteket is, amikor egy intézmény nem következetesen és jóhiszeműen jár el vagy nem veszi figyelembe az állampolgárok jogos elvárásait, beleértve azt is, amikor egy intézmény kötelezettséget vállalt bizonyos szabályok és normák betartására annak ellenére, hogy erre a szerződések vagy a másodlagos jog nem kötelezik;
6. üdvözli az ombudsman tevékenységeinek világos és átfogó ismertetését; ugyanakkor javasolja, hogy a jövőbeli jelentésekben a tevékenységek összefoglalója és a tematikus elemzés nagyobb hangsúlyt helyezzen a strukturális problémákra és az átfogó tendenciákra;
7. úgy ítéli meg, hogy a jelentés által felölelt időszak során az ombudsman aktívan és kiegyensúlyozottan gyakorolta hatásköreit, mind a panaszok megvizsgálása és kezelése, valamint a vizsgálatok lefolytatása és lezárása tekintetében, mind pedig az európai uniós intézményekkel és szervekkel való építő jellegű kapcsolatok fenntartása, továbbá a polgárok arra való ösztönzése tekintetében, hogy éljenek jogaikkal ezen intézményekkel és szervekkel szemben;
8. üdvözli az ombudsman és a Petíciós Bizottság közötti, az intézményes kereteken belül létrejött kitűnő kapcsolattartást a hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartása tekintetében; biztatja az ombudsman által bevezetett azon gyakorlat folytatását, hogy a Petíciós Bizottság valamennyi ülésén vegyen részt az ombudsman egy képviselője;
9. elismeri az Európai Ombudsmanok Hálózatának – amelynek a Petíciós Bizottság is tagja, és amely 94 irodán keresztül 32 országban lát el képviseletet – a szubszidiaritás elve mentén megvalósuló értékes közreműködését; örvendetesnek tartja az európai ombudsman, valamint a tagállamokban az ombudsmanok, illetve a nemzeti, regionális és helyi szintű, hasonló szervek közötti együttműködést;
10. tudomásul veszi, hogy az ombudsmanhoz 2009-ben 3098 panasz érkezett, és ezen időszak alatt 318 vizsgálat zárult le;
11. üdvözli a békés úton rendezett vagy az érintett intézmények által lezárt eljárások nagy számát (56%), amely az ombudsman és az uniós szervek közötti építő jellegű együttműködésről tanúskodik; biztatja az ombudsmant, valamint az uniós intézményeket és szerveket az ilyen irányban tett erőfeszítéseik folytatására;
12. úgyszintén üdvözli az ombudsman által az ügyintézés átlagos idejének 9 hónapra való lerövidítésére tett sikeres erőfeszítéseket; kéri, hogy az Unió valamennyi intézménye és szerve részesüljön a panaszok és petíciók gyors intézéséhez szükséges költségvetési forrásokból és humánerőforrással;
13. tudomásul veszi, hogy 2009-ben az ombudsman által indított vizsgálatok egyharmada az átláthatóság hiányából eredt; ezért kéri, hogy az 1049/2001 rendelet jelenlegi felülvizsgálata a hatályban lévő jogot ne korlátozza az információhoz és a dokumentumokhoz való hozzáférésben, hanem javasolja a proaktívabb megközelítést;
14. üdvözli a 2009-ben megvalósult előrelépéseket, amelyek megkönnyítik az ombudsmannak a Tanács bizalmas dokumentumaihoz való hozzáférését;
15. megemlíti a kommunikációs stratégiát és a honlap fejlesztését, amely az ombudsman szerint hozzájárult az elfogadhatatlan panaszok számának csökkentéséhez, és arra biztatja az ombudsmant, hogy folytassa az európai polgárok részére a jogaikról, valamint az ombudsman tevékenységéről és hatásköre korlátairól nyújtott tájékoztatásra tett törekvéseit;
16. egyetért az ombudsmannal a tekintetben, hogy – a kötelező, az ügyintézésre nézve kényszerítő erejű szabályok betartásán túl – a helyes hivatali működés biztosításához elengedhetetlen a valódi polgárközpontú szolgáltatási kultúra kialakítása; következésképpen felkéri az ombudsmant, hogy fokozza a polgárközpontú szolgáltatási kultúrát előmozdító kezdeményezéseket az intézmények körében és az európai polgárok felé;
17. sajnálatosnak tartja a beadványok regisztrálása, az ügykezelés és a határozathozatal során bekövetkező indokolatlan késedelmekre vonatkozó panaszokat; javasolja, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálata keretében irányozzanak elő anyagi kompenzációt a nyilvánvaló és elhúzódó késések esetére;
18. tudomásul veszi, hogy az ombudsman saját kezdeményezésére vizsgálatot folytatott a Bizottság által alkalmazott azon szabályok kapcsán, melyek a polgároknak a jogsértési eljárásokhoz kötődő dokumentumokhoz való hozzáférési kérelmére vonatkoznak; szorgalmazza a Petíciós Bizottsággal való együttműködés megerősödését, és javasolja az ombudsmannak, hogy rendszeresen tájékoztassa a saját kezdeményezésére folytatott vizsgálatokról és azok eredményéről; kéri a Bizottságot, hogy a jogsértési eljárásokra vonatkozó információk terén nyitottabb és kezdeményezőkészebb módon működjön közre;
19. véleménye szerint az ombudsman által javasolt és a Parlament által a 2001. szeptember 6-i állásfoglalásával jóváhagyott helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódex irányadó valamennyi közösségi intézmény és szerv személyzetére nézve; üdvözli a helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexnek a Gazdasági és Szociális Bizottság általi jóváhagyását; úgyszintén üdvözli a panaszok kezeléséről az Európai Befektetési Bankkal közösen kötött egyetértési megállapodást; kéri az ombudsmant, hogy az elmúlt tíz év tapasztalata alapján vegye fontolóra a helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódex felülvizsgálását, és ebből kiindulva ösztönözze a bevált gyakorlatok megosztását;
20. sajnálja, hogy az európai ombudsman nem összesíti a közösségi jog tagállamok általi helytelen alkalmazására vonatkozó – a nemzeti ombudsmanokhoz benyújtott – panaszokat; javasolja az európai ombudsmannak ezek összegyűjtését a probléma alaposabb megismerése végett;
21. kéri az ombudsmant, hogy javasolja a nemzeti ombudsmanoknak, hogy az európai ombudsman és a Parlament között kialakult gyakorlat mintájára folytassanak rendszeres konzultációt a nemzeti parlamentjükkel;
22. felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy minden uniós szervre és intézményre vonatkozó közös európai hivatali jogszabályt;
23. felhívja az ombudsman figyelmét az EPSO megújult személyzeti felvételi eljárására, és javasolja, hogy kövesse figyelemmel annak végrehajtását és elemezze a tapasztalt változásokat;
24. támogatja az Ombudsmanok Európai Hálózata tagjainak közös, intranet alapú honlapjának gondolatát, amely az eredmények rendszeres közzétételét hivatott biztosítani;
25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak vagy ennek megfelelő intézményeinek.
INDOKOLÁS
Bevezetés
Az európai ombudsman 2009. évi tevékenységeiről szóló éves jelentést 2010. április 19-én hivatalosan is benyújtották az Európai Parlament elnökének, Jerzy Buzeknek, majd az ombudsman, Nikiforosz Diamandurosz 2010. május 4-én előterjesztette jelentését a Petíciós Bizottságnak.
A jelentés áttekintést nyújt az európai ombudsman előző évi tevékenységeiről. A különböző vizsgálati megállapítások a hivatali visszásság jellege vagy az érintett intézmény szerint kategóriákba sorolva szerepelnek. Készült egy hatoldalas áttekintés is. Ez a kiadvány tartalmazza a panaszosok számára elért legjelentősebb eredményeket, és rávilágít a múlt év fő problémáira.
Panaszok és vizsgálatok
2008-ban 3 406, 2009-ben pedig 3 098 panaszbeadvány érkezett az ombudsmanhoz. Ez 2008-hoz képest 9%-os csökkenést jelent. 727 panasz esetében állapították meg, hogy az ombudsman hatáskörébe tartozik. Ezek közül 162 panaszt nyilvánítottak elfogadhatónak, de nem találtak alapot vizsgálat indítására, 335 panasz esetében indult vizsgálat, és 230 beadványt elfogadhatatlannak nyilvánítottak.
Az ombudsman által 2009-ben indított vizsgálatok többsége (56%) a Bizottsággal volt kapcsolatos. A panaszok egy része az Európai Parlament (11%), az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) (9%), a Tanács (4%) és a Bíróság (3%) ügykezelésére vonatkozott. Huszonhárom másik uniós intézmény és szerv esetében további 59 vizsgálat (17%) indult.
A feltételezett hivatali visszásságok leggyakoribb típusa az átláthatóság hiányára, így például a tájékoztatás megtagadására (az összes panasz 36%-a) vonatkozott, amelyek magas számát a Petíciós Bizottság aggodalommal vette tudomásul, mivel egy elszámoltatható és átlátható uniós adminisztráció az uniós polgárok bizalma megnyerésének szempontjából elengedhetetlen.
2009-ben 318 vizsgálat zárult le. A legtöbb vizsgálat (70%) egy éven belül lezárult, és több mint fele (55%) pedig három hónapon belül. Ezek közül 311 esetben panaszok alapján indult vizsgálat, 7 esetben pedig saját kezdeményezés alapján.
58 ügyben a vizsgálat nem tárt fel hivatali visszásságot, ami nem szükségszerűen negatív eredmény a panaszos szempontjából, mert részletes magyarázatot kap az érintett intézménytől vagy szervtől, az intézmény vagy szerv számára pedig lehetőséget biztosíthat az ügyintézés minőségének potenciális javítására.
2009-ben az érintett intézmény vagy szerv 166 ügyet (56%) zárt le a panaszos megelégedésére. Ezeket az ügyeket vagy maga az intézmény rendezte, vagy békés úton rendezték a kérdést. Ez azt tükrözi, hogy az intézmények és szervek egyre inkább hajlandók arra, hogy az ombudsmannak benyújtott panaszokat a hibák elrendezésének lehetőségeként értékeljék, és az európai polgárok javára együttműködjenek az ombudsmannal. Éves jelentésében az ombudsman 9 ügyet emel ki, amelyek jól példázzák a helyes gyakorlatot. Ezek az ügyek modellként szolgálnak az összes uniós intézmény számára a tekintetben, hogy mi az ombudsman által felvetett kérdésekre történő reagálás legjobb módja.
Ha nincs lehetőség békés úton történő rendezésre, az ombudsman kritikai észrevétellel vagy ajánlástervezettel zárja le az ügyet. A kritikai észrevétel megerősíti a panaszost abban, hogy panasza indokolt volt, és jelzi az adott intézménynek vagy szervnek, hogy mivel kapcsolatban járt el helytelenül, ezzel elősegítve a hivatali visszásságok elkerülését a jövőben. 2009-ben az ombudsman 35 vizsgálatot zárt le kritikai észrevétellel.
Az intézmények és a szervek számára fontos, hogy az ombudsman kritikai észrevételei nyomán intézkedjenek a fennálló problémák rendezése és a jövőbeni hivatali visszásságok elkerülése érdekében. Annak érdekében, hogy az intézmények és szervek tanulhassanak a hibáikból és a jövőben elkerülhetőek legyenek a hivatali visszásságok, az ombudsman a honlapján egy olyan tanulmányt tesz közzé, amely az ombudsman 2008-ban megfogalmazott kritikai észrevételei és egyéb megjegyzései okán érintett intézmények által az azokra tett válaszlépésekkel foglalkozik. Megjegyzendő, hogy az észrevételeket követő intézkedésre vonatkozó elégedettségi mutató 79% volt.
Olyan esetekben, amikor az érintett intézmény még megszüntetheti a hivatali visszásságot, vagy ha a hivatali visszásság különösen súlyos vagy általános következményekkel jár, az ombudsman ajánlástervezetet készít az érintett intézménynek vagy szervnek, amelynek három hónapon belül kell részletes véleményt küldenie. 2009. folyamán tizenöt ajánlástervezet született. Emellett 2009-ben hét olyan ajánlástervezet zárult le, amely 2008-ban készült, továbbá kettő olyan, amely 2007-ben született.
Ha egy intézmény vagy szerv nem válaszol megfelelően egy ajánlástervezetre, az ombudsman különjelentést intézhet az Európai Parlamenthez.
2009-ben az ombudsman nem nyújtott be a Parlamenthez különjelentést.
Az ombudsman saját kezdeményezésként négy vizsgálatot indított. E vizsgálatok az intézményekben a jelek szerint rendszeresen előforduló – például a már említett, a Bizottság kapcsán a jogsértési eljárásokkal összefüggő dokumentumok hozzáférését illető – problémák felszámolására irányuló, az ombudsman saját kezdeményezésre indított vizsgálatra vonatkozó hatáskörét érintették. A cél annak biztosítása volt, hogy a polgárok tisztában legyenek a jogsértéssel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés módjával, és amennyiben ezt a jogukat megtagadják, akkor megállapíthassák, hogy amögött a Bizottság vagy a tagállam áll-e, s a hozzáférés megtagadása tagállami vagy uniós jogot érint-e.
Az európai ombudsman prioritásai
Az európai ombudsman legfőbb prioritásai közé tartozik annak biztosítása, hogy a polgároknak az uniós jog szerinti jogait az Unióban minden szinten tiszteletben tartsák, valamint hogy az európai uniós intézmények és szervek megfeleljenek az ügyintézés legmagasabb szintű normáinak.
Az ombudsman folytatta erőfeszítéseit a polgároknak és a potenciális panaszosoknak az uniós jog szerinti jogaikról nyújtott tájékoztatás minőségének javítására irányuló erőfeszítéseit, főleg az Európai Ombudsmanok Hálózata révén. A Hálózat, amelynek a Petíciós Bizottság is tagja, körülbelül 32 ország 94 hivatalát öleli fel. A hálózat egyik célja, hogy megkönnyítse a panaszok gyors továbbítását a hatáskörrel rendelkező ombudsman vagy hasonló szerv felé. A 2009-ben kezelt beadványok közül 977 esetben az ombudsman az európai hálózat valamely tagjának továbbította a panaszt: 792 panaszosnak tanácsolta, hogy forduljon nemzeti vagy regionális ombudsmanhoz, és 185 panaszt továbbított a Petíciós Bizottsághoz. Néhány esetben az ombudsman úgy ítéli meg, hogy helyénvaló a panaszost a Bizottsághoz vagy a SOLVIT-hez irányítani, amely a Bizottság által arra létrehozott hálózat, és segítséget nyújt azoknak, akik akadályokba ütköznek a jogaik érvényesítése során az Unió belső piacán. Az ombudsman a Europe Directtel is szorosabbra fűzte együttműködését.
Az ombudsman annak biztosítására törekszik, hogy az európai uniós intézmények és szervek minden tevékenységükben polgárközpontú megközelítést alkalmazzanak azáltal, hogy minden lehetőséget megragadnak a panaszok békés úton történő rendezésére, valamint hogy több saját kezdeményezésű vizsgálatra kerül sor a problémák meghatározása és a legjobb gyakorlat ösztönzése érdekében. E cél elérésének elősegítése érdekében az ombudsman folytatja az EU intézményeinek és szerveinek tagjaival és tisztviselőivel való kapcsolatok kialakítását, hogy az EU igazgatásán belül ezúton népszerűsítse a szolgáltatási kultúrát.
Felismerve annak szükségét, hogy az EU ügyintézésével kapcsolatban esetleg problémákba ütköző személyek tisztában legyenek a panasztételhez való jogukkal, 2009-ben az ombudsman és munkatársai 145 előadást tartottak konferenciákon, szemináriumokon és üléseken. Az ombudsman Cipruson, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Észtországban és Olaszországban tett tájékoztatási célú látogatásai ugyancsak alkalmat adtak arra, hogy ezekben az országokban is jobban megismertesse az emberekkel az általa betöltött szerepet. Ezenkívül az ombudsman hat sajtókonferenciát tartott, több mint 40 interjút adott és 21 sajtóközleményt juttatott el az újságírókhoz. Az ombudsman hálózata rendszeresen ad ki hírlevelet, illetve egy elektronikus vitafórumot is indított a tagjai számára.
A 2009-ben készült és megjelent legérdekesebb kiadványok egyike az „Éves jelentés” és az új összefoglaló dokumentum, a „2008. évi áttekintés”.
Az ombudsman 2009. január 5-én indított új honlapját rendszeresen frissítik. Ez a polgárok számára létesült új szolgáltatás folyamatos fejlesztés tárgyát képezi. Különösen érdemes megemlíteni az interaktív tájékoztatót, melynek célja, hogy segítse a polgárokat a panaszuk orvoslásában leginkább illetékes intézmény azonosítását: ennek segítségével 2009-ben 26 000 panaszos kapott választ. A honlapra látogatók többsége Spanyolországból, Olaszországból, Németországból, Franciaországból és Belgiumból származik.
Következtetés
A Petíciós Bizottság arra buzdítja az ombudsmant, hogy folytassa az intézményekkel a megfelelő ügyintézés és szolgáltatási kultúra előmozdítása érdekében történő együttműködést, valamint a tájékoztatás érdekében tett erőfeszítések fokozását, hogy azon polgárok, akiknek szükségük lehet az ombudsman szolgálataira, megfelelő információt kapjanak arról, hogyan tehetik ezt meg.
A Petíciós Bizottság a panaszok békés úton történő rendezésére biztatja az ombudsmant. Ez azt tükrözi, hogy az ombudsmanhoz benyújtott panaszokra egyre inkább a hibák elrendezésének lehetőségeként tekintenek, továbbá az intézményeknek az ombudsmannal való együttműködési hajlandóságát is mutatják.
A Petíciós Bizottság bátorítja az ombudsmant, hogy az intézményeknél rendszeresen előforduló problémák felszámolása érdekében éljen a saját kezdeményezésre indított vizsgálatra vonatkozó hatáskörével, mint ahogyan azt 2009-ben tette az átláthatóság hiányával és a tájékoztatás megtagadásával szemben.
Az Európai Parlament és a Petíciós Bizottság támogatásáról és munkája, valamint a polgárok számára nyújtható szolgáltatások fejlesztésére tett erőfeszítései iránti bizalmáról biztosítja az ombudsmant, amely törekvések erősíthetik a polgároknak az Európai Unióba és intézményeibe vetett bizalmát és megítélését.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
29.9.2010 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
14 0 1 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Elena Băsescu, Victor Boştinaru, Pascale Gruny, Ágnes Hankiss, Carlos José Iturgaiz Angulo, Peter Jahr, Erminia Mazzoni, Mariya Nedelcheva, Chrysoula Paliadeli, Ernst Strasser, Diana Wallis, Jarosław Leszek Wałęsa |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Kinga Göncz, Keith Taylor |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Herbert Dorfmann |
|||||