Eljárás : 2010/2099(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0282/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0282/2010

Viták :

PV 20/10/2010 - 3
CRE 20/10/2010 - 3

Szavazatok :

PV 20/10/2010 - 6.9
CRE 20/10/2010 - 6.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0377

JELENTÉS     
PDF 261kWORD 288k
11.10.2010
PE 443.145v02-00 A7-0282/2010

a stabilitási keret és az Unió gazdasági irányításának javításáról, különösen az euróövezetben, a Bizottságnak szóló ajánlásokkal

(2010/2099(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Diogo Feio

(Kezdeményezés - az eljárási szabályzat 42. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZ: A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a stabilitási keret és az Unió gazdasági irányításának javításáról, különösen az euróövezetben

(2010/2099(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 121., 126., 136., 138. és 352. cikkére, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) és az eurocsoportról szóló (14.) jegyzőkönyvre,

–   tekintettel a Bizottságnak a gazdaságpolitikai koordináció megerősítéséről szóló, 2010. május 12-i közleményére (COM(2010)0250), és „A gazdaságpolitikai koordináció erősítése a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében – az európai uniós gazdasági irányítás megszilárdításának eszközei” című, június 30-i közleményére (COM(2010)0367),

–   tekintettel a Bizottságnak „A tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról: Az Európa 2020 integrált iránymutatás I. része” című, 2010. április 27-i, tanácsi ajánlásra irányuló ajánlására (SEC(2010)0488),

–   tekintettel „A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról: Az Európa 2020 integrált iránymutatás II. része” című tanácsi határozatra irányuló 2010. április 27-i bizottsági javaslatra (COM(2010)0193), valamint az Európai Parlament ezzel kapcsolatos 2010. szeptember 8-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a Bizottságnak az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010)2020),

–   tekintettel a Tanácsnak az európai stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU rendeletére(2),

–   tekintettel a Tanácsnak a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK rendeletére(3),

–   tekintettel a Tanácsnak a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK rendeletére(4),

–   tekintettel a Tanácsnak a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK rendeletére(5),

–   tekintettel a Tanácsnak az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK rendeletére(6),

–   tekintettel a Tanács 2010. szeptember 7-i ülésének a gazdasági és költségvetési politikák erősebb felügyeletét (az európai szemesztert) jóváhagyó következtetéseire,

–   tekintettel a 2010. június 17-i Európai Tanács következtetéseire,

–   tekintettel a Tanács 2010. május 9-i és 10-i ülésének következtetéseire,

–   tekintettel az euróövezet állam- illetve kormányfőinek 2010. május 7-i nyilatkozatára,

–   tekintettel az euróövezet állam- és kormányfőinek 2010. március 25-i nyilatkozatára,

–   tekintettel a 2010. március 25-26-i Európai Tanács következtetéseire,

–   tekintettel az euróövezet tagállamainak a Görögországnak nyújtott támogatásról szóló, 2010. április 11-i nyilatkozatára,

–   tekintettel a Tanács 2010. március 16-i ülésének következtetéseire,

–   tekintettel az eurocsoportnak az euróövezeten belüli versenyképesség és makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletéről szóló, 2010. március 15-i következtetéseire,

–   tekintettel az eurocsoportnak az Európa 2020 stratégia rövid távú politikai prioritásaival és a gazdasági válságból való kilábalást szolgáló stratégiákkal kapcsolatos feladatokról szóló 2010. március 15-i dokumentumára,

–   tekintettel a 2005. március 22-23-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Tanácsnak a GMU harmadik szakaszában a gazdaságpolitikai koordinációról és az EK-Szerződés 109. és 109b. cikkéről szóló, 1997. december 13-i állásfoglalására,

–   tekintettel az Európai Tanácsnak a stabilitási és növekedési paktumról szóló, 1997. június 17-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel az Európai Tanácsnak a növekedésről és foglalkoztatásról szóló, 1997. június 17-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel az Európai Központi Banknak az euróövezeti gazdasági irányítás megerősítéséről szóló, 2010. június 10-i feljegyzésére,

–   tekintettel az uniós statisztikai adatok minőségéről és a Bizottság (Eurostat) kibővített ellenőrzési jogköréről szóló, 2010. június 17-i állásfoglalására(9),

–   tekintettel a gazdaságirányításról szóló, 2010. június 16-i állásfoglalására(10),

–   tekintettel az euróövezetre és az államháztartásra vonatkozó 2009-es éves beszámolóról szóló jelentésről szóló, 2010. március 25-i állásfoglalására(11),

–   tekintettel az EU 2020 stratégiáról szóló 2010. március 10-i állásfoglalására(12),

–   tekintettel a tízéves GMU-ról: a gazdasági és monetáris unió első tíz évéről és jövőbeni kihívásairól szóló, 2008. november 18-i állásfoglalására(13),

–   tekintettel eljárási szabályzata 42. és 48. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7-0282/2010),

A. mivel a közelmúltbeli gazdasági fejlemények tükrében világossá vált, hogy a gazdaságpolitikai koordináció nem működik elég jól az Unión – és különösen az euróövezeten – belül, az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti kötelezettségeik ellenére a tagállamok nem tekintik közös érdekű ügynek és nem hangolják össze gazdaságpolitikájukat a Tanácsban, a Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és tiszteletben tartva a Bizottság felügyeleti eljárásban betöltött szerepét,

B.  mivel sem a gazdasági irányítás és felügyelet jelenlegi keretei, sem a pénzügyi szolgáltatások keretszabályozása nem tudott elegendő stabilitást és növekedést biztosítani,

C. mivel kulcsfontosságú túllépni az euróövezet stabilizálását célzó átmeneti intézkedéseken,

D.  mivel a gazdasági koordinációt és felügyeletet meg kell erősíteni uniós szinten, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett és figyelembe véve az euróövezet különleges követelményeit, valamint a közelmúltbeli gazdasági válság alapján levonandó következtetéseket, anélkül, hogy ez sértené az Európai Unió integritását, és annak igényével, hogy biztosítsák a tagállamok számára az egyenlő bánásmódot,

E.  mivel meg kell erősíteni a gazdasági együttműködést az Unióban, mivel az Unió gazdasági stabilitása egy-egy tagország gazdasági helyzetén múlhat, mivel az egységes piacon valamennyi tagország egymástól való gazdasági függése igen jelentős, és mivel fel kell készülni az euróövezet bővítésére,

F.  mivel a Lisszaboni Szerződés a korábbi „közösségi módszert” kiigazítva és megerősítve „uniós módszerré” alakítja, amelynek lényege az alábbi:

– az Európai Tanács meghatározza az általános politikai irányokat és prioritásokat,

– a Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket,

– az Európai Parlament és a Tanács közösen ellátják a jogalkotási és költségvetési feladatokat a Bizottság javaslatai alapján,

G. mivel az új, megerősített gazdasági irányításnak teljes mértékben magában kell foglalnia és meg kell erősítenie a szolidaritás uniós elvét, mint az euróövezet reakcióképességének előfeltételét aszimmetrikus megrázkódtatások és spekulatív támadások esetén,

H. mivel a jelenlegi gazdasági válság az Unióban egy eredetileg likviditási válságként jelentkező hitelválság, amelyet hosszú távon nem lehet a már erősen eladósodott országoknak nyújtott további hitelek és a költségvetési konszolidációra vonatkozó tervek felgyorsításának együttesével megoldani,

I.   mivel a foglalkoztatási politikák makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével központi szerepet játszanak az európai szociális piacgazdaság növekedésének és versenyképességének ösztönzésében, valamint a társadalmi integrációban és a bevételek újraelosztásában,

J.   mivel a Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) szerepét az EUMSz. értelmében tiszteletben kell tartani,

K. mivel az EKB teljes függetlensége szükséges feltétele az euró stabilitásának, az alacsony inflációnak és a gazdasági növekedés és foglalkoztatás számára kedvező pénzügyi feltételeknek,

L.  mivel több figyelmet kell szentelni a rejtett kötelezettségeknek és a mérlegen kívüli intézkedéseknek, amelyek közép- és hosszú távon növelhetik az államadósságot és csökkenthetik az átláthatóságot,

M. mivel a politikai döntéshozóknak összehangolt módon azonosítaniuk kell és le kell küzdeniük az uniós gazdaságok előtt álló közös gazdasági és társadalmi kihívásokat,

N. mivel a szociális partnerek nemzeti és európai szinten történő fokozott bevonása hozzájárulhat az erősebb tulajdonosi szerephez a gazdasági irányítás megvalósítása és az egész Európa 2020 stratégia során,

O. mivel létre kell hozni egy állandó válságkezelő mechanizmust, beleértve az adósságok átütemezésére, illetve a rendezett csődeljárásokra vonatkozó eljárásokat, a pénzügyi stabilitás megóvása érdekében egy állam- és magánadósságot érintő válság esetén, mindamellett védve az EKB függetlenségét,

P.  mivel a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) jelenlegi szabályai – többek között a rossz végrehajtás miatt – nem tudták biztosítani a költségvetési politikák és tágabban a makroökonómiai politikák megalapozottságát; mivel szükség van az EU költségvetési és makroökonómiai kereteinek a megelőző intézkedések, szankciók és ösztönzők szigorúbb, szabályokon alapuló alkalmazásán keresztül történő megerősítésére,

Q. mivel a túlzott mértékben eladósodott országok számára szükségszerű az államháztartási egyensúly elérése, amely azonban önmagában nem fogja megoldani az euróövezet és tágabban az Unió országai közötti gazdasági egyenlőtlenségek problémáját,

R.  mivel a világméretű versenyben értékes eszköznek számító európai szociális modellt meggyengítette a tagállamok gazdasági versenyképessége közötti különbség,

S.  mivel a munka, a tudás, a tőke és az innováció, és kisebb mértékben a munka vándorlása bizonyos régiókba irányul, az EU pénzügyi szolidaritási mechanizmusait tovább kell fejleszteni, az Európa 2020 stratégia különösen a kutatásra és fejlesztésre, a képzésre, illetve az oktatás területén meglévő együttműködő kezdeményezésekre irányuló célkitűzéseivel összhangban; továbbá zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósítására összpontosítva, amely az innováció, a területi és társadalmi kohézió és a gazdasági növekedés ösztönzésére irányul,

T.  mivel az Uniónak kiélezett versennyel kell szembenéznie a feltörekvő gazdaságok részéről, a stabil államháztartás nélkülözhetetlen a lehetőségek megteremtése, az új innovációk és a gazdasági növekedés ösztönzése, illetve ezeken keresztül a tudásalapú európai társadalom megteremtése érdekében,

U. mivel a költségvetési konszolidációra valószínűleg a közszolgáltatások és a szociális védelem kárára kerül majd sor,

V. mivel a gazdasági és társadalmi stabilitás, a hosszú távú költségvetési konszolidáció és a jólét előfeltétele a gazdasági növekedés és a fenntartható államháztartás,

W. mivel számos tagállam költségvetési politikája gyakran ciklikus volt, és az SNP országspecifikus középtávú célkitűzéseit ritkán tartották be szigorúan, illetve valósították meg,

X. mivel a foglalkoztatási politikák kulcsszerepet játszanak a munkaerőigényes növekedés biztosításában és az európai gazdaság versenyképességében, különös tekintettel a népesség elöregedésére,

Y.  mivel a belső piac megvalósítása, amelyet a Monti-jelentés(14)1 is ösztönöz, elengedhetetlen a pontos európai gazdaságirányítás érdekében,

Z.  mivel a fenntarthatatlan pénzögyi helyzet és az egyes tagállamok túlzott aggregát (állami és magán-) adóssága hatással lehetne az Unió egészére; mivel megfelelő egyensúlyt kell tartani a fenntartható növekedés terén eszközölt beruházások és a túlzott hiány teljes konjunktúracikluson keresztül tartó, az uniós szintű kötelezettségvállalásokkal és iránymutatásokkal összhangban való megelőzése között, figyelembe véve a társadalmi kohéziót és a jövő nemzedékeinek érdekeit, az európai államháztartásokba vetett bizalom visszaállítása érdekében,

AA.   mivel a hosszú távú deficit csökkentésének folyamatához további gazdaságélénkítő erőfeszítéseknek kell társulniuk, mint a befektetések előfeltételeinek javítása, valamint a több lehetőséget és fokozott versenyképességet biztosító fejlettebb belső piac,

AB.    mivel fel kell ismerni az uniós költségvetésből finanszírozott politikák – beleértve a kohéziós politikát – jelentős szerepét az Unió gazdasági növekedésében és versenyképességének javításában,  

AC.   mivel a jelenlegi gazdasági válság nyomán világossá vált, hogy az euróövezeten és tágabban az Unión belül tapasztalható makroökonómiai és versenyképességi különbségek és a folyó fizetési mérlegek egyensúlyhiánya, amely többek között az erősebb gazdasági együttműködés és felügyelet hiánya következtében folyamatosan nőtt a válságot megelőző években, és azt teljes körűen kezelni kell,

AD.   mivel az Európai Parlament évek óta sürgeti a gazdasági irányítás javítását mind az Unión belül, mind annak nemzetközi gazdasági és pénzügyi fórumokon való képviseletét illetően,

AE.    mivel a gazdasági irányítás megerősítése összefonódik az európai kormányzás demokratikus legitimitásával, melyet az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek az egész folyamat során történő erősebb és időben történő bevonásán keresztül kell elérni, fokozott koordinációra van szükség, a kölcsönös tisztelet jegyében, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek között,

AF.    mivel az euró stabilitásának védelme érdekében 2010 tavaszán hozott döntések csupán átmeneti megoldást jelentenek, és azokat nemzeti szinten politikai intézkedésekkel, uniós szinten pedig erősebb gazdaságirányítási keretekkel kell támogatni, különösen az euróövezet tagországai között,

AG.   mivel a gazdasági felügyelet és irányítás bármiféle fejlesztésének a tagállamok gazdaságpolitikáját és helyzetét bemutató, pontos és összehasonlítható statisztikákra kell támaszkodnia,

AH.   mivel ahhoz, hogy Európa vezető globális szereplővé és a legversenyképesebb tudásalapú társadalommá váljon, a lehető leghamarabb hosszú távú növekedést célzó intézkedéseket kell tenni,

AI. mivel az EUMSz. megnövelt hatáskört biztosít az Uniónak az Unión belüli gazdasági irányítás megerősítésére és rendelkezéseit teljes mértékben ki kell használni, de hosszabb távon nem kizárt, hogy az EUMSz. rendelkezései módosításra kerülnek, még ha ez valószínűleg kényes kérdés is,

AJ. mivel az SNP célkitűzéseinek megsértéséért járó bármilyen büntetést mindig a megfelelésre törekvés elégtelen volta vagy csalás miatt kell kiszabni, és sohasem a tagország képességeit meghaladó okokból fakadó meg nem felelés miatt,

AK.   mivel az intézményeknek fel kell készülniük arra az eshetőségre, hogy a szerződéseket felül kell vizsgálni,

AL.    mivel az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke feljogosítja az Európai Parlamentet a Szerződések módosítására irányuló javaslatok benyújtására,

AM.   mivel átfogó másodlagos jogszabályokat kell alkotni és megvalósítani annak érdekében, hogy az Unió elérje az e téren kitűzött célokat; mivel az Unió EUMSz. rendelkezésein alapuló, fokozott gazdasági irányításra feltétlenül szükség van, az uniós módszert teljes egészében alkalmazni kell, és az Európai Parlament és a Bizottság kiemelt szerepét tiszteletben kell tartani a kölcsönös megerősítésre irányuló politikák előmozdítása érdekében,

AN.   mivel valamennyi jogalkotási javaslatnak erősen ösztönöznie kell a fenntartható, növekedést fokozó gazdaságpolitikákat, el kell kerülnie az erkölcsi kockázatot, összhangban kell lennie más uniós eszközökkel és szabályokkal, és maximalizálnia kell az euróövezet közös valutája, az euró kínálta előnyöket, és helyre kell állítania az európai gazdaságok és az euró iránti bizalmat,

AO.   mivel a rövid, közép és hosszú távú közberuházásokat jobban össze kell hangolni, és mivel e beruházásokat, különösen az infrastruktúrát érintőket, hatékonyan kell felhasználni, figyelembe véve az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit, különösen a kutatásra és fejlesztésre, innovációra és oktatásra vonatkozó célkitűzéseket az erőforrás-hatékonyság, a versenyképesség és a termelékenység fokozása, valamint a munkahelyteremtés és a belső piac megerősítése érdekében,

AP.    mivel a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében a vállalkozások és vállalkozók számára meg kell adni a valódi lehetőséget, hogy felnőjenek a feladathoz és hasznát vegyék az Unió 500 millió fogyasztójának; mivel következésképpen teljes mértékben ki kell fejleszteni a szolgáltatóipari belső piacot,

AQ.   mivel az Unión belüli különböző versenyképességi modelleknek tekintettel kell lenniük az egyes országokra jellemző prioritásokra és szükségletekre, az EUMSz. értelmében fennálló kötelezettségek figyelembevétele mellett,

AR.    mivel az Uniónak közös állásponttal kell a nemzetközi monetáris rendszerben, a nemzetközi pénzintézetekben és fórumokon képviseltetnie magát; mivel az EUMSz. szellemében a Tanácsnak ki kell kérnie az Európai Parlament véleményét, mielőtt elfogadna egy határozatot az EU működéséről szóló szerződés 138. cikkének megfelelően, és a Parlament hozzájárulására van szüksége az olyan területekkel kapcsolatos közös álláspontok megfogalmazása előtt, amelyekre házon belül a rendes jogalkotási eljárást alkalmazzák,

AS.    mivel az SNP céljainak nem csak az Európa 2020-stratégiával kell kompatibilisnek lenniük, hanem más, a fejlesztési segélyekre, a K+F-re, a környezetre, az oktatásra és a szegénység eltörlésére vonatkozó kiadásokkal kapcsolatos kompromisszumokkal is,

AT.    mivel a már meglévő uniós versenyképességi különbségek további növelésének elkerülése és az új, megerősödött európai gazdaságirányítások sikere, valamint a munkahelyteremtéssel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos Európa 2020-stratégia aláásásának elkerülése végett az európai költségvetés-konszolidációs stratégiának teljes mértékben figyelembe kell vennie minden tagállam különlegességeit és el kell kerülnie az „egy méret mindenkinek” típusú leegyszerűsített megközelítést,

AU.   mivel az újonnan javasolt intézkedéseknek nem szabad, hogy aránytalan hatásuk legyen a legsérülékenyebb tagállamokra, fékezvén gazdasági növekedésüket és kohéziós erőfeszítéseiket,

AV.   mivel a gazdasági válság következtében az EUMSz.122. cikkének (2) bekezdése alapján hozott 407/2010 tanácsi rendelettel 2010 májusában a Parlamenttel való konzultáció nélkül gyors ütemben elfogadták az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust,

AW.  mivel a 7/2010. számú költségvetés-módosítási tervezetre vonatkozó tanácsi álláspont tartalmazza azokat a szükséges módosításokat, amelyek az Európai Unió által nyújtott, az EUMSz. 122. cikke (2) bekezdésének megfelelő, legfeljebb 60 milliárd eurós kölcsön garanciájáról szóló, az 1A. fejezeten belül létrehozandó, új, 01 04 01 03. számú költségvetési tételre, továbbá ennek megfelelően a bevételi oldalon egy új, 8 0 2. számú jogcímcsoportra vonatkoznak,

AX.   mivel lehetséges, hogy néhány tagállam rákényszerül a mentőcsomag igénybevételére, miközben ugyanakkor kötelesek tekintetbe venni a mentőcsomag különböző intézkedéseit, melyeket minden egyes kedvezményezett ország esetében külön határoznak meg,

AY.   mivel a Bizottság 2010. szeptember 29-én a gazdasági irányításról szóló jogalkotási javaslatokat fogadott el, melyek részben megfelelnek az ebben az állásfoglalásban megfogalmazottaknak, miszerint szükség van a gazdasági irányítást javító intézkedésekre; mivel az EUMSz. megfelelő rendelkezései szerint a Parlament fog ezekkel a jogalkotási javaslatokkal foglalkozni; mivel ez az állásfoglalás nem korlátozza a Parlament e tekintetben képviselt bármely jövőbeli álláspontját,

1.  kéri a Bizottságot, hogy a valamennyi érdekelt féllel folytatott konzultációt követően, az EUMSz. megfelelő rendelkezései alapján, a lehető legrövidebb időn belül terjesszen a Parlament elé az uniós – különösen az euróövezeti – gazdasági irányítás keretének fejlesztéséről szóló jogalkotási javaslatokat a csatolt részletes ajánlásokat követően, amennyiben ezeket az ajánlásokat a Bizottság gazdasági irányításról szóló, 2010. szeptember 29-i jogalkotási javaslatai nem érintették;

2.  megerősíti, hogy a mellékletben foglalt ajánlások megfelelnek a szubszidiaritás elvének és tiszteletben tartják az Európai Unió polgárainak alapvető jogait;

3.  kéri a Bizottságot, gondolja át, hogy a jelenlegi szerződések keretében gyorsan meghozható és meghozandó intézkedéseken kívül milyen intézményi fejlesztésekre lehet szükség az egységes és hatékony gazdasági irányítás kialakításához;

4.  úgy ítéli meg, hogy a kért javaslat pénzügyi következményeit a tagállamokon belül, a megfelelő költségvetési forrásokból kell fedezni, figyelembe véve a jelenlegi deficitpozíciókat és takarékossági intézkedéseket a tagállamokban;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a csatolt részletes ajánlásokat a Bizottságnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az eurocsoport elnökének, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0309

(2)

     HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

(3)

     HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

(4)

     HL L 209., 1997.2.8., 1. o.

(5)

     HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(6)

     HL L 332., 1993.12.31., 7. o.

(7)

     HL C 236., 1997.8.2., 1. o.

(8)

     HL C 236., 1997.8.2., 3. o.

(9)

     Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0230

(10)

   Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0224

(11)

   Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0072

(12)

   Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0053

(13)

   HL C 16E., 2010.1.22., 8. o.

(14)

1 „Az egységes piac új stratégiája – Európa gazdasága és társadalma szolgálatában” – Mario Monti professzor jelentése az Európai Bizottság elnöke számára, 2010. május 9.


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZ: A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

1. ajánlás: Összefüggő és átlátható keret létrehozása az Unióban és a tagállamokban bekövetkező makrogazdasági fejlemények többoldalú felügyeletének céljára, és a költségvetési felügyelet megerősítése

A jogi aktust az EUMSz. 121. cikkének (6) bekezdése alapján, a gazdaságpolitikák és gazdasági fejlemények többoldalú felügyeletéről szóló rendelet(ek) formájában kell létrehozni, módosítva a stabilitási és növekedési paktum (SNP) prevenciós ágáról szóló 1466/97/EK rendeletet és kiegészítve új, a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány, a továbbgyűrűző hatások és a versenyképességi fejlemények szabályokon alapuló és átlátható felügyeleti keretének létrehozását célzó rendelettel:

–   évenkénti vitát kell biztosítani az Európai Parlament, a Bizottság, a Tanács és a nemzeti parlamentek képviselői között a stabilitási és konvergenciaprogramokról és a nemzeti reformprogramokról, valamint a nemzeti gazdasági fejlemények európai szemeszter keretében való értékeléséről,

–   az EUMSz. eszközei és a Bizottság értékelései (a 121. cikk különösen (5) és (6) bekezdése, valamint a 148. cikk) alapján meg kell határozni a többoldalú felügyelet hatókörét, annak érdekében, hogy ugyanabba a jogi keretbe tartozzon a növekedés és annak a foglalkoztatásra gyakorolt hatása, mint ahová a túlzott makroökonómiai egyenlőtlenségek, valamint a fenntarthatatlan pénzügyi és egyéb politikák megelőzését célzó, a pénzügyi stabilitással (vagyis a túlzott tőkebeáramlásból eredő pénzügyi buborék kialakulásának elkerülésével), a hosszú távú befektetéssel és a fenntartható növekedés megfontolásaival az Európa 2020 stratégia és egyéb releváns fejlesztések célkitűzései tekintetében foglalkozó meglévő eszközök tartoznak,

–   megerősített analitikus felügyeleti keretet kell létrehozni (amelynek része egy korai figyelmeztetést kiváltó küszöbértékekkel működő eredménytábla) a hatékony többoldalú felügyeletet szolgáló, megfelelő módszertani eszközökkel és átláthatósággal, amely harmonizált, a versenyképességi helyzetet és/vagy a túlzott egyenlőtlenségeket befolyásolni képes (reál és nominális) gazdasági mutatókon alapul; e kulcsfontosságú mutatók közé tartozhatnak a következők: a valós reálárfolyamok, folyó fizetési mérlegek, a termelékenység (beleértve a forrásproduktivitást és a teljes faktorproduktivitást), az egy egységre jutó munkaerőköltség, a hitelnövekedés és az eszközök árainak (többek között a pénzeszközök és az ingatlanpiacok) változása, a növekedési és befektetési arány, a munkanélküliségi arány, a nettó külföldi eszközpozíciók, az adóalap változása, a szegénység és a szociális kohézió, valamint a környezeti externáliák mutatói;

meg kell határozni a riasztást kiváltó küszöbértékeket az eredménytáblán szereplő mutatók tekintetében, és az ezekre a mutatókra vonatkozó valamennyi fejleményt a Bizottság minőségi értékelésének kell kísérnie,

–   mélyreható, országspecifikus felügyeletet kell megvalósítani, amennyiben ez az eredménytábla és a fent említett kapcsolódó minőségi értékelés alapján szükséges;

–   a mélyreható, országspecifikus ellenőrzésen kívül a tagállamok hatáskörébe tartozik olyan nemzeti politikákról határozni, amelyek a makroökonómiai egyenlőtlenségekkel foglalkoznak (megelőzik és kijavítják), miközben figyelembe kell venni a Bizottság különleges ajánlásait és e nemzeti politikák uniós dimenzióját, különösen az euróövezet államai esetében. A kiigazításoknak a túlzott államháztartási hiánnyal és a túlzott többlettel rendelkező országokra is vonatkozniuk kell, figyelembe véve az egyes országok különleges körülményeit, vagyis a demográfiát, a magánadósságok szintjét, a bérek munkatermelékenységhez viszonyított alakulását, a foglalkoztatást – különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatására – és a folyószámlák egyensúlyát,

–   megbízást kell adni a Bizottságnak, amely alapján kialakítja a megfelelő analitikus eszközöket és szakértelmet az euróövezetben uralkodó folyamatosan eltérő trendek mögöttes okainak kivizsgálására, beleértve a közös politikáknak az övezetben található differenciált gazdasági rendszerekre gyakorolt hatását,

–   közös szabályokat kell létrehozni az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások hatékonyabb, a gazdasági irányítás, a felügyelet és az egyes országokra vonatkozó ajánlások elsődleges eszközeként a foglalkoztatási iránymutatásokkal együtt való alkalmazása érdekében az Európa 2020 stratégiával összhangban, figyelembe véve a tagállamok közötti konvergenciákat és eltéréseket, illetve nemzeti versenyelőnyeiket, beleértve a demográfiai helyzetet, a gazdaság kívülről érkező megrázkódtatásokkal és a tagállami döntések – különösen az euróövezetben – más tagállamokra gyakorolt esetleges hatásával szembeni ellenállóképességének erősítése érdekében,

–   nemzeti szintű mechanizmust kell létrehozni, amely értékeli az Európa 2020 prioritások végrehajtását és a nemzeti reformprogramban foglalt kapcsolódó nemzeti célkitűzések megvalósítását, annak érdekében, hogy hozzájáruljon az EU intézmények által végzett éves értékeléshez,

–   eljárásokat kell létrehozni annak érdekében, hogy a Bizottság korai figyelmeztetéseket adhasson ki és szakpolitikai tanácsokat adhasson közvetlenül a tagállamoknak már a korai szakaszban;

     folyamatos és súlyos makroökonómiai egyenlőtlenségek esetén átlátható és objektív eljárásnak kell lehetővé tennie egy tagállam számára, hogy „túlzott egyenlőtlenségi helyzetbe” kerüljön, amely szigorúbb felügyeletet eredményez,

–   „európai szemesztert" kell létrehozni a tagállamok költségvetés-tervezeteinek összehasonlítása és értékelése (fő elemek és feltevések) érdekében, a nemzeti parlamentek értekezése után, a stabilitási és konvergenciaprogramok és a nemzeti reformprogramok megvalósításának és jövőbeni végrehajtásának jobb értékelése érdekében. Tiszteletben kell tartani az uniós és nemzeti költségvetési szabályokat és eljárásokat. A tagállamok a Bizottságnak áprilisban benyújtják a stabilitási és konvergenciaprogramokat és a nemzeti reformprogramokat a nemzeti parlamentek megfelelő bevonását követően és figyelembe véve az uniós szintű szabályokat és következtetéseket; az Európai Parlament létrehozhat egy szisztematikus módot nyilvános vita támogatására és ezen eljárások tudatosságának, a láthatóságának és elszámoltathatóságának növelésére, arról, hogy az uniós intézmények hogyan ültették át a szabályokat, amelyekről megállapodás született,

–   „európai szemesztert” kell létrehozni, amely foglalkozik a nemzeti pénzügyi politikák esetleges továbbgyűrűző hatásaival és a túlzott költségvetési hiány korai meghatározásával, és biztosítja az integrált iránymutatások szerinti uniós és nemzeti szintű fellépések közötti összhangot, valamint a növekedéshez és foglalkoztatáshoz hasonló mennyiségi és minőségi célkitűzések megvalósítását, amely biztosítaná valamennyi érdekelt fél – többek között a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament – valós és időszerű hozzájárulását és a társadalmi partnerekkel való konzultációt,

–   biztosítani kell, hogy a stabilitási és konvergenciaprogramok és a nemzeti reformprogramok alapjául szolgáló előrejelzésekhez használt mutatókat és feltételezéseket szilárd és következetes módon vonják le, különösen az euróövezetben; háromlépcsős megközelítést kell alkalmazni, amely egy negatív, egy normál és egy kívánatos makrogazdasági helyzetet vázol, és figyelembe veszi a bizonytalan nemzetközi gazdasági színteret. Tovább kell harmonizálni a fő költségvetési aggregátumok kiszámításának módozatait a tagállamok közötti összehasonlítás megkönnyítésére,

–   erősebb kötelezettségvállalást kell tenni a stabilitási és konvergenciaprogramokban és a nemzeti reformprogramokban a középtávú költségvetési célkitűzés teljesítésére, figyelembe véve a tagállamok jelenlegi adósságállományát és rejtett kötelezettségeit, különösen az idősödő lakosság tekintetében,

–   szorosabban össze kell kapcsolni a stabilitási és konvergenciaprogramokat és a nemzeti reformprogramokat a tagállami éves és többéves költségvetési kerettel, a tagállami szabályok és eljárások tiszteletben tartása mellett.

–   szigorítani kell a stabilitási és konvergenciaprogramok értékelését a többi tagállam és az Unió céljaival való kapcsolódásuk szempontjából még a bennük foglalt politikák tagállami elfogadását megelőzően,

–   a nemzeti parlamenteket fokozottan be kell vonni és konzultációt kell folytatni a társadalmi partnerekkel a költségvetési irányvonal és a nemzeti reformprogramok uniós szintű hivatalos előterjesztése előtt, megegyezés alapján rögzített határidőn belül, például egy, egymás integrált iránymutatásairól és költségvetési orientációiról szóló éves vitán keresztül, amely a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament között zajlana;

–   következetesebb utólagos összehasonlítást kell bevezetni a tagállamok által a stabilitási és konvergenciaprogramokban, illetve a nemzeti reformprogramokban megadott, tervezett költségvetési, növekedési és munkaügyi irányvonal és a valós, tényleges eredmény között, a tervezett és megvalósult számadatok közötti jelentős eltéréseket pedig nyomon kell követni és okukat kutatni kell,

–    biztosítani kell, hogy az éves szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó és az Európa 2020 célkitűzéseinek megvalósítása terén a tagállamokat elmarasztaló bizottsági jelentéseket nyomon kövessék, valamint „büntess és jutalmazz” mechanizmust hozzanak létre a tagállami megfelelés biztosítása érdekében;

–   biztosítani kell a fokozott elszámoltathatóságot és átláthatóságot a Parlament felé a stabilitási és konvergenciaprogramok és nemzeti reformprogramok uniós szintű értékelésével kapcsolatban, a közvélemény tudatosságának fokozása és az egymásra gyakorolt nyomás növelése érdekében,

–   a Bizottság égisze alatt független, következetes és szilárd eljárást kell létrehozni a stabilitási és konvergenciaprogramok és nemzeti reformprogramok értékelésére, a megközelítés átláthatóbbá tétele és az értékelés függetlenségének erősítése érdekében,

–   A tagállamok – és kiváltképp az euróövezet tagjai – számára elő kell írni, hogy a várhatóan jelentős továbbgyűrűző hatásokkal bíró, a belső piac és a gazdasági és monetáris unió (GMU) zökkenőmentes működését veszélyeztető gazdasági döntések meghozatala előtt egy előre meghatározott eljárás szerint értesítsék egymást és a Bizottságot.

–   A tagállamok számára elő kell írni, hogy további információkat kell szolgáltatniuk a Bizottság számára abban az esetben, ha komoly aggály merül fel arra vonatkozóan, hogy az általuk folytatott politika veszélyeztetheti a gazdasági növekedést az Unióban, vagy a belső piac illetve a GMU megfelelő működését, illetve az EU által kitűzött célokat, vagyis az Európa 2020-as stratégiát.

–   A többoldalú felügyeleti keretben figyelembe kell venni az Európai Rendszerkockázati Testület értékeléseit, különösen a pénzügyi stabilitás, a stressztesztek, a lehetséges kifelé és befelé irányuló, továbbgyűrűző hatások és a magánszektor adósságállományának túlzott növekedése tekintetében.

–   Létre kell hozni egy két pillérből – gazdasági politikák és foglalkoztatási politikák – álló, megbízható és átlátható felügyeleti keretet az EUMSz. 121. és 148. cikke alapján. A foglalkoztatási pillér a felülvizsgált és megerősített Európai Foglalkoztatási Stratégia részeként olyan keretet biztosítana, amely lehetővé tenné a foglalkoztatási politikák megfelelőségének értékelését a foglalkoztatási politikák számára megállapított iránymutatások fényében annak érdekében, hogy igazi irányvonalakat lehessen kidolgozni az európai dimenzió és a továbbgyűrűző hatások, valamint a belföldi politikai döntéshozatalba történő későbbi átültetés figyelembevételével. Ezen túlmenően időben megelőző jellegű ajánlásokat kell megfogalmazni a tagállamok foglalkoztatási politikái és munkaerőpiacai főbb gyengeségei és az előttük álló főbb kihívások kezelése érdekében.

–   Meg kell erősíteni a Foglalkoztatási Bizottság szerepét különösen a határokon átnyúló foglalkoztatási kérdések kezelésében az EUMSz. 150. cikkében előírt módon, és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság szerepét az EUMSz 160. cikkének megfelelően.

–   Az összes költségvetési értékelés során figyelembe kell venni a tagállamok által megvalósított strukturális reformokat, különös tekintettel a nyugdíj-, az egészségügyi és a szociális védelemmel kapcsolatos reformokra, amelyek célja a demográfiai fejlemények kezelése, valamint a segítségnyújtás, az oktatás és a kutatás reformjára, egyenlő mértékben figyelembe véve a fenntarthatóságot és a megfelelőséget. Értékelni kell továbbá e reformok különösen a kiszolgáltatott csoportokra kifejtett foglalkoztatási és társadalmi hatásait, és ennek megfelelően semmilyen szabályt nem szabad meghatározni a tagállamok foglalkoztatási helyzetére és szociális védelmére gyakorolt hatásuk felmérése előtt.

–   Aktiválni kell a Lisszaboni Szerződés horizontális szociális záradékát a szociális jogok és társadalmi célkitűzések figyelembevételével az új uniós politikák kialakítása során.

–   Biztosítani kell, hogy az Európai Parlamentet megfelelően bevonják a gazdasági és foglalkoztatási politikák felügyeleti ciklusába és e politikák társadalmi hatásának értékelésébe. Ebben az összefüggésben az integrált iránymutatások, különösen a foglalkoztatási politikákra vonatkozó iránymutatások elfogadását úgy kell időzíteni és ütemezni, hogy elegendő idő álljon az Európai Parlament rendelkezésére az EUMSz. 148. cikkének (2) bekezdése értelmében rá háruló konzultatív szerep betöltésére.

–   Megalapozott és átlátható kereteket kell bevezetni az uniós kiemelt célokon alapuló foglalkoztatáspolitikai iránymutatások felügyeletére és értékelésére, melyeket megfelelő részcélok, mutatók és eredménytáblák segítségével kell nyomon követni, figyelembe véve az egyes tagállamoknak a kiindulási pontok különbözőségéből eredő sajátosságait.

–   Politikáik érdemi integrációjának biztosítása érdekében fel kell szólítani a Tanács EPSCO- és ECOFIN-formációit és munkacsoportjaikat az együttműködés megerősítésére, többek között az évente kétszer megrendezendő közös találkozók szervezésével.

2. ajánlás: A stabilitási és növekedési paktum szabályainak szigorítása

A többek között az EUMSz. 126. cikke alapján elfogadandó jogi aktussal különösen a stabilitási és növekedési paktum prevenciós ágát kell megerősíteni, meg kell határozni az ösztönzőket és ott gazdasági és politikai szempontból érzékenyebb szankciókat kell bevezetni, a tagállami deficit és adósság (ideértve a rejtett kötelezettségeket is) szerkezetének és – a ciklussal ellentétes irányú költségvetési politika elkerülése érdekében – a konjunktúraciklus, valamint a növekedést serkentő szerkezeti reformokhoz szükséges bevételek és közkiadások természetének kellő figyelembevétele mellett: az összes tagállamnak arra kellene törekednie, hogy előrehaladást érjen el, de azok, amelyek esetében nagyobb a szakadék, általánosságban többel kellene, hogy hozzájáruljanak az adósságállománnyal kapcsolatos és deficitcélok teljesítéséhez: a folyó fizetési mérleg egyensúlyhiányának értékelésekor a demográfiai fejlődést is figyelembe kell venni:

–   A túlzott hiány esetén követendő eljárás összes lépésében megfelelőbb adósságkritériumokat kell bevezetni (a „fenntarthatósági szempont”), valamint a bruttó államadósság szintjétől függően túlzott hiány esetén követendő felügyeleti eljárást kell indítani. A túlzott hiány esetén követendő felügyeleti eljárás során rendszeresen és részletesen jelentést kellene benyújtani az adósság és a deficit alakulásáról, összefüggésükről és a változásokról, figyelembe véve az egyes országokra jellemző körülményeket és lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott célkitűzéseket saját ütemükben valósítsák meg.

A túlzott hiány esetén követendő felügyeleti eljárás részeként a Bizottságnak konzultálnia kell az európai és az érintett nemzeti szociális partnerekkel.

–   Az államadósság szintjét és profilját (beleértve a lejáratot is) az adósságdinamikát (a közkiadások fenntarthatóságának értékelését) nagyobb súllyal kell figyelembe venni az egyes tagállamok középtávú költségvetési célkitűzései teljesítési ütemének értékelésekor, amely célkitűzéseknek a stabilitási és konvergenciaprogramba is be kell kerülniük.

–   A túlzott hiány esetén követendő felügyeleti eljárás részeként világos és összehangolt keretet kell kialakítani az adósságdinamika mérésére és nyomon követésére, figyelembe véve a rejtett és függő kötelezettségeket, mint például az államilag garantált nyugdíjak kitettségét és az állami garanciákat (legyenek azok többek között alapösszeg, kamat- vagy jövedelemáramlások) a köz- és magánszféra közötti partnerségekben, valamint az ilyen befektetések az évek során az ország költségvetésére gyakorolt hatását.

–   Legkésőbb 2015-re megvalósuló országspecifikus differenciált időkeretet kell létrehozni a költségvetési konszolidáció folyamata számára, tekintettel az összes állami deficitszintnek a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott követelményekkel való újraegyeztetésére.

–   Ellenőrző mechanizmust kell létrehozni, amelynek részét képezik az azoknak a tagállamoknak szóló nyilvános figyelmeztetések, szigorúbb szankciók és ösztönzők, amelyek nem teljesítik a középtávú országspecifikus költségvetési célkitűzéseiket, vagy nem közelítenek feléjük a megegyezés alapján rögzített ütemben, valamint gazdaságserkentő lehetőségeket kell biztosítani azon országok számára, amelyek a vártnál hamarabb érték el középtávú költségvetési célkitűzéseiket,

–   Minimumszabályokat és iránymutatásokat kell kidolgozni a tagállami költségvetési eljárásokra (azaz az éves és többéves pénzügyi keretekre) vonatkozóan a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyvben rögzített kötelezettség teljesítése érdekében. A nemzeti kereteknek elegendő információt kell tartalmazniuk a tervezett költségvetési intézkedések kiadási és bevételi oldalára vonatkozóan egyaránt, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a költségvetési tervek érdemi vitája és ellenőrzése mind tagállami, mind uniós szinten; tovább kell dolgozni a nemzeti költségvetések összehasonlíthatóságán kiadási és bevételi kategóriáik és az általuk tükrözött politikai prioritások tekintetében.

–   Ösztönözni kell a korai figyelmeztetést alkalmazó tagállami költségvetési ellenőrzési mechanizmusok kialakítását.

–   A korai figyelmeztetési intézkedések elősegítésének és fokozatos alkalmazásának érdekében az euróövezeten belül a stabilitási és növekedési paktum prevenciós és korrekciós ágában előre meghatározott és megelőző szerepű intézkedéseket kell bevezetni, amelyeket a Bizottság egyértelműen meghatározott hatáskörében állapítana meg.

–   Ilyen szankciókat és ösztönzőket kell életbe léptetni és végrehajtani az euróövezet tagállamaira vonatkozóan az új többoldalú felügyeleti keret és a stabilitási és növekedési paktum fejlettebb eszközeinek – különösen a középtávú költségvetési célkitűzések fokozottabb összpontosításának – részeként, figyelembe véve az euróövezeten kívüli – és különösen az euróövezethez való csatlakozás küszöbén álló – gazdaságokkal fennálló nagyon szoros összekapcsolódásokat.

–   Az EUMSz.-ben foglalt jelenleg érvényes elvek kellő figyelembe vételével a Bizottság belső döntéshozatali eljárásában el kell végezni a szükséges változtatásokat, hogy biztosítva legyen az egyértelműen a hatáskörébe tartozó megelőző szankcionálási mechanizmusok hatékony és gyors végrehajtása, különösen az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkozóan.

–   A paktum elveinek maradéktalan tiszteletben tartása érdekében annak biztosítása, hogy a stabilitási és növekedési paktum tagállamok általi betartásáról szóló határozatot a Bizottság a Tanácstól függetlenebbül hozza meg.

–   Annak biztosítása, hogy az éves szakpolitikai ajánlásokat az Európai Parlament megvitassa, mielőtt a téma az Európai Tanács elé kerül.

3. ajánlás: Az euróövezetnek az eurocsoport, valamint az egész Európai Unió által történő gazdasági irányításának javítása

Felismerve annak fontosságát, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama részese a gazdasági konvergenciának, elismerve ugyanakkor, hogy az euróövezet országainak helyzete eltér a többi tagországétól, mivel az előbbieknek nem áll rendelkezésére az árfolyam-mechanizmus a relatív árak kiigazítására, és felismerve, hogy közösen viselnek felelősséget az európai monetáris unió egészének működéséért, az ezen állásfoglalásban szereplő egyéb ajánlásokon, az EUMSz. 136. cikkén és az eurocsoportról szóló (14.) jegyzőkönyvön alapuló új szabályok célja a következő:

–   Az euróövezetre alkalmazandó külön keretet kell kialakítani a túlzott makrogazdasági eltérésekre, gazdasági növekedésre, a munkanélküliség arányára, az árak versenyképességére, a reálárfolyamokra, a hitelállomány növekedésére és a folyó fizetési mérleg alakulására összpontosító szigorúbb ellenőrzés érdekében.

–   Általános keret létrehozása az Unió összes tagállama közötti koordináció növelése érdekében, a gazdasági konvergencia nyomon követésének és előmozdításának, valamint az Unión belüli lehetséges makrogazdasági egyensúlyhiány megtárgyalásának céljával,

–   Növelni kell az euróövezetről szóló – a több országot átfogó, negyedévente készített tematikus jelentéseken alapuló – éves felügyeleti jelentések súlyát, amelyek egyfelől a globális gazdasági fejlemények és az egyes tagállamokra sajátos hatást gyakorló politikák és körülmények lehetséges továbbgyűrűző hatásaira, másfelől az eurocsoport által hozott gazdasági döntéseknek az euróövezeten kívüli országokra és régiókra gyakorolt hatásaira összpontosítanak; külön figyelmet kell szentelni a pozitív továbbgyűrűző hatást kifejtő politikák azonosításának, különösen a gazdasági dekonjunktúra idején, ezzel segítve a fenntartható növekedést az euróövezet egészében.

–   Meg kell erősíteni az eurocsoport elnökének titkárságát.

–   javasolja, hogy a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos legyen egyszersmind a Bizottság alelnöke, azzal a feladattal felruházva, hogy gondoskodjon az Unió gazdasági fellépésének következetességéről, felügyelje a gazdasági, fiskális és pénzügypiaci területen a Bizottságra háruló felelősségek gyakorlását, és legyen feladata az Unió gazdasági fellépése egyéb szempontjainak összehangolása.

–   Fokozni kell az eurocsoport általi döntéshozatal átláthatóságát és elszámoltathatóságát úgy, hogy rendszeres párbeszéd kerül bevezetésre az eurocsoport elnöke és a Parlament illetékes bizottsága között, valamint az eurocsoport döntéseit késlekedés nélkül közzéteszik a csoport internetes oldalán; biztosítani kell, hogy legalább azok az euróövezethez nem tartozó tagállamok, amelyek kötelezettséget vállaltak a közös valuta bevezetésére, hozzáférhessenek az eurocsoporton belül zajló vita anyagához.

4. ajánlás: A túlzott hiány megelőzésére és rendezésére irányuló szilárd és hiteles mechanizmus létrehozása az euróövezetben

Legfeljebb egy év leforgása alatt hatásvizsgálatot és megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni bármilyen (az EUMSz. 122., 125., 329 (megerősített együttműködés) és 352. cikke, vagy bármely más megfelelő jogi alap alapján elfogadott) jogi aktust megelőzően, amelyek célja a következő:

–   Az ellene és a mellette szóló érvek körültekintő, legfeljebb egy évig tartó vizsgálatát követően az államadóság alakulását felügyelő állandó mechanizmust vagy testületet (európai valutaalap) kell létrehozni, amely a stabilitási és növekedési paktum kiegészítéseként utolsó lehetőségként működne azokban az esetekben, amikor piaci finanszírozás már nem áll rendelkezésére a folyó fizetési mérleghiánnyal küszködő kormánynak és/vagy tagállamnak; a mechanizmus a meglévő mechanizmusok (európai pénzügyi stabilizációs eszköz, európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, európai fizetési mérleg segélyeszköz) és világos szabályok alapján működne, többek között a következő szempontokra vonatkozóan:

- a tagság feltételei, mint például a nemzeti költségvetési szabályok/intézmények előírásainak való megfelelés,

- döntéshozatali eljárás és finanszírozás, valamint

- a rendkívüli hitelnyújtás feltételei,

- az ellenőrzés,

- a források és hatáskörök

Az ilyen mechanizmus nem korlátozhatja a költségvetési hatóságok hatáskörét arra vonatkozóan, hogy megfelelő szinten tartsa az uniós költségvetést, nem jelenthet erkölcsi kockázatot, és meg kell felelnie az állami támogatás elveinek és következményeinek. Alaposan meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az euróövezethez nem tartozó tagállamok is csatlakozhassanak az európai stabilizációs mechanizmushoz, egyedi elbírálás alapján, az előírt feltételek teljesülését követően.

–   Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az euróövezethez nem tartozó tagállamok is csatlakozhassanak az európai stabilizációs mechanizmushoz, egyedi elbírálás alapján, bizonyos feltételek teljesülését követően.

–   Tájékoztatni kell az Európai Parlamentet az EU hitelkockázati besorolására gyakorolt esetleges hatásokról: a) a pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozatalával, b) a költségvetési sor teljes felhasználásával.

–   Megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pénzügyi stabilizációs mechanizmus végrehajtásának szabályairól, tekintettel a többéves pénzügyi keret szabta korlátokra; tekintettel a messzire nyúló költségvetési következményekre, a többéves pénzügyi keret elfogadása előtt több figyelmet kell szentelni az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusnak.

–   El kell fogadni, hogy a költségvetési hatóság mindkét ága részt vegyen a mechanizmus költségvetésre gyakorolt hatásaira vonatkozó döntésekben.

–   Bele kell egyezni, hogy az e mechanizmussal kapcsolatos költségvetési igényeket a TPK eseti felülvizsgálata révén finanszírozzák a költségvetési hatóság időben történő megfelelő bevonásának biztosítása érdekében.

5. ajánlás: Az Európai Unió költségvetési, pénzügyi és adóügyi eszközeinek felülvizsgálata

A tizenkét hónapon belül elfogadandó jogi aktus/megvalósíthatósági tanulmány céljai:

–   Egy éven belül értékelni kell a közös államkötvények kibocsátási rendszerének hosszú távú megvalósíthatóságát (jelleg, kockázatok és előnyök) egy olyan rendszer létrehozása érdekében, melynek keretén belül a tagállamok közös európai kötvények kibocsátásában vehetnek részt. Az értékelésnek ki kell térnie a jogi lehetőségekre és az alternatívákra, mint például a maradandó európai infrastruktúra finanszírozása projektekre kibocsátott kötvényekkel. Elemezni kell a lehetőségek ellen és a mellettük szóló érveket, figyelembe véve a résztvevők által esetlegesen viselt erkölcsi kockázatot.

–   Meg kell erősíteni, és naprakésszé tenni, figyelembe véve az Európa 2020-as célkitűzéseket, az Unió kohéziós politikáját az Európai Beruházási Bankkal (EBB) szoros együttműködésben, a szerkezeti gyengeségek csökkentése, a jóléti különbségek csökkentése, a vásárlóerő növelése és a gyengébb gazdasági teljesítményű régiók versenyképességének növelése érdekében, többek között a kkv-k finanszírozásának és a belső piacban való sikeres részvételének elősegítése révén.

–   Emlékeztet arra, hogy az Európai Központi Bank függetlensége létfontosságú az Európai Unió pénzügyi és szabadpiaci gazdaságának stabilitásához.

–   Sürgeti, hogy legyen világosan elkülönítve a fiskális és monetáris politika, annak érdekében, hogy ne legyen veszélyeztetve az Európai Központi Bank függetlensége.

–   Az államháztartás színvonalát illetően közös költségvetési elveket kell kidolgozni a tagállami és uniós költségvetések számára, továbbá az Európa 2020 stratégia támogatása érdekében közös politikákat és eszközöket kell elfogadni, fenntartva az egyensúlyt a költségvetési fegyelemre vonatkozó célok elérése és a fenntartható foglalkoztatás és befektetés hosszú távú finanszírozása között.

–   Egyértelmű keretet kell létrehozni az uniós költségvetési források és az EBB pénzügyi forrásai újbóli közös erőfeszítése számára, hogy a következő többéves pénzügyi keretben tovább lehessen növelni a költségvetési forrásokat az EBB pénzügyi tervezés terén szerzett szakértelme, az uniós politikák iránti elkötelezettsége és a köz- és magánszféra pénzügyi intézményei közötti közvetítői szerepe révén, továbbá hogy erősödjön a Kohéziós Alap és az EBB szerepe, különösen a gazdasági dekonjunktúra idején.

–   A Bizottság elnökletével adópolitikával foglalkozó magas szintű csoportot kell létrehozni, amelynek feladata, hogy egy éven belül kidolgozza az adóügyi kérdések stratégiai és gyakorlati megközelítését, különös figyelmet fordítva az adócsalás és az adóparadicsomok elleni küzdelemre és a vállalkozások adóztatására vonatkozó magatartási kódex megújítására, a tisztességtelen adóverseny elleni fellépés kiszélesítése, az automatikus információcsere kibővítése, a növekedést serkentő adóreformok elfogadásának elősegítése és az új eszközök fellelése mellett. Adóügyekben az EU külső piacokkal kapcsolatos programját, nevezetesen a G20 összefüggésében, ennek a magas szintű adópolitikai csoportnak kellene elemeznie.

–   A Bizottság elnökletével adópolitikával foglalkozó magas szintű csoportot kell létrehozni, amelynek feladata, hogy a folyamatban lévő gazdaságirányítási reformok keretén belül lezajló esetleges intézményi változtatásokat tanulmányozza, ideértve egy Közös Európai Kincstár (ECT) létesítése lehetőségének tanulmányozását, azzal a céllal, hogy a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően az Európai Uniónak saját pénzügyi forrásokat nyújtson, az országok utalásaitól való függőség csökkentése érdekében.

–   Meg kell erősíteni az egységes piacot az e-kereskedelem és az országok közötti kereskedelem előmozdítása révén, egyszerűsíteni kell az online fizetési módszereket és harmonizálni kell az adóügyi eszközöket a fogyasztók európai gazdaság iránti bizalmának megerősítése érdekében.

6. ajánlás: A pénzügyi piacok szabályozása és felügyelete, világos makrogazdasági dimenzióval:

Az elfogadandó jogi aktusnak a következő célokat kell szolgálnia:

–   Biztosítania kell, hogy bármely, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogalkotási kezdeményezés összhangban legyen a makrogazdasági politikákkal, annak érdekében, hogy a szükséges átláthatóságot és piaci stabilitást garantálják, és ennek révén erősítsék a bizalmat a piacokban és a gazdasági fejlődésben.

–   Támogatni kell a II. pillér tőkekövetelményeinek következetes végrehajtási módozatait, válaszul a konkrét pénzeszköz-árbuborékokra vagy pénzkínálati kérdésekre.

–   Szabályozni kell a pénzügyi piacok és a makrogazdasági politikák közötti kapcsolatokat a stabilitás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása céljából, és a túlzott kockázatvállalás megfékezése érdekében.

–   Rendszeresen értékelni kell a tagállamokban az eszközök árainak változását és a hitelállomány növekedését, hatásukat a pénzügyi stabilitásra és a folyó fizetési mérleg változására, valamint a reálárfolyam valós változására a tagállamokban.

–   A nagyobb, határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzügyi intézmények tekintetében az európai felügyeleti hatóságot kell kizárólagos felügyeleti hatáskörrel felruházni.

7. ajánlás: Az európai uniós statisztikák megbízhatóságának javítása

Az elfogadandó jogi aktusnak a következő célokat kell szolgálnia:

–   Szigorúan alkalmazni kell az előzetes megállapodás alapján létrejött politikai kötelezettségvállalásokat a statisztikák terén.

–   Növelni kell a Bizottságnak (Eurostatnak) a közkiadások minőségének értékelésére vonatkozó vizsgálati hatáskörét, például az előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzések és az összes költségvetési és számviteli információhoz való hozzáférés formájában, beleértve az ilyen információval rendelkező egyénekkel vagy ügynökségekkel (például független közgazdászok, üzleti szervezetek és szakszervezetek) való találkozókat. Szükség esetén ennek érdekében növelni kell a költségvetési és humán erőforrásokat.

–   A tagállamoktól meg kell követelni, hogy a Bizottságnak (Eurostatnak) olyan adatokat szolgáltassanak, amelyek megfelelnek az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(1) rögzített elveknek.

–   A tagállamok számára elő kell írni annak megjelölését, hogy a Bizottságnak (Eurostatnak) benyújtott adatok közül melyeket támasztja alá független könyvvizsgáló jelentése,

–   Pénzügyi és nem pénzügyi szankciókat kell bevezetni olyan statisztikák benyújtása esetére, amelyek nem felelnek meg a 223/2009/EK rendeletben rögzített elveknek.

–   Felül kell vizsgálni a harmonizált adatok szükségességét az e mellékletben javasolt gazdaságirányítási keret tárgyában. Különösen megfelelő minőségi keretet kell biztosítani az analitikus felügyeleti keret megerősítéséhez szükséges európai statisztikákhoz, amelynek része az 1. ajánlásban szereplő, hatékony többoldalú felügyeletet szolgáló „eredményjelző”.

–   A közkiadások adatait össze kell hangolni, normatív és nemzetközileg elfogadott számviteli módszerek alapján.

–   Biztosítani kell egyes mérlegen kívüli kötelezettségek következetes és nyilvános közzétételét, különös tekintettel a közszférában a jövőben fizetendő nyugdíjakra és a magánszférával a középületek bérlésére vagy biztosítására vonatkozóan kötött hosszú távú szerződésekre.

8. ajánlás: Az Unió külső képviseletének javítása gazdasági és pénzügyi területen

Az (EUMSZ. 138. cikke alapján) elfogadandó jogi aktusnak a következő célokat kell szolgálnia:

–   Törekedni kell a megállapodásra az euróövezet/Európai Unió képviseletéről a Nemzetközi Valutaalapban és, amennyiben szükséges, egyéb fontos pénzügyi intézményekben.

–   Felül kell vizsgálni a megállapodásokat az euróövezet/Európai Unió képviseletéről a gazdasági és pénzügyi stabilitás terén tevékenykedő egyéb nemzetközi szervezetekben.

–   Az EUMSz. rendelkezéseinek szellemében olyan eljárásra van szükség, amely teljes körű tájékoztatást nyújt az Európai Parlamentnek és bevonja azt, mielőtt elfogadna egy határozatot az EUMSz 138. cikkének megfelelően.

–   Létre kell hozni egy olyan világos és célzott euróövezet/EU nemzetközi programot, amely nemzetközi szinten egyenlő feltételeket biztosít az EU fiskális, csalás elleni, valamint pénzügyi szabályozási és felügyeleti tevékenységeiben.

–   A jelenlegi intézményi keretek között a lehető leggyorsabban meghozható és meghozandó intézkedésekkel párhuzamosan gondolkodni kell e keret korlátainak meghatározásán, valamint az egységes és hatékony gazdaságirányításhoz nélkülözhetetlen mechanizmusok és struktúrák kialakítása érdekében elő kell készíteni az utat a szerződések reformjához, és lehetővé kell tenni az EU és az euróövezet tagállamai közötti valódi makrogazdasági konvergenciát.

(1)

   HL L 87., 2009.3.31., 164. o.


INDOKOLÁS

A jelenlegi gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság nyilvánvalóvá tette, hogy az Unió gazdaságirányítási modellje nem működik az ideálisnak elképzelt hatékonysággal. Az elmúlt években a tagállamok közötti konvergencia nem valósult meg elégséges mértékben. Ehelyett a makrogazdasági és pénzügyi egyensúly hiánya megmaradt, sőt az utóbbi 11 évben nőtt. A felügyeleti keret túl gyengének bizonyult, és a stabilitási és növekedési paktum – különösen a prevenciós ág – szabályait nem tartották be eléggé. A makrogazdasági egyensúly hiánya fennmaradt és a közkiadások fenntarthatatlansága fokozódott. A végső szakaszban, 2010 tavaszán mindez államadóssági válsághoz vezetett az euróövezetben. Most le kell vonnunk a tanulságot a múltban elkövetett hibákból, és alkalmunk nyílik a gazdasági keret fejlesztésére, valamint világos és célzottabb felügyeleti eszközök létrehozására.

Ennek az Európai Parlament korábbi és jelenlegi munkáját kiegészítő jelentésnek a legfőbb célja, hogy bemutasson néhány, a szerkezeti reformokra vonatkozó elképzelést és eljárást, amelyek eredményeképpen az uniós intézmények és a tagállamok megerősíthetik szerepüket a közös sors alakításában. Jobb koordináció kialakítására törekszik a tagállamokkal és a tagállamok között, különösen az euróövezet tagállamai között, a közelmúltban tapasztalt helyzetek ismételt kialakulásának elkerülése érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek másodlagos jogszabályok révén végrehajtott rövid és középtávú változtatásokra, valamint hosszú távú, esetleg a Szerződés módosítását igénylő változtatásokra kell összpontosítaniuk.

Elengedhetetlen, hogy a leendő tagállamok maradéktalanul betartsák az uniós szinten hozott szabályokat és döntéseket, mint például a stabilitási és növekedési paktum szabályait és eszközeit. Az elmúlt években tapasztalt eltérések nem ismétlődhetnek meg. A költségvetési hiány további ellenőrzésére van szükség az államadósság és az állami bevételek alakulásának szorosabb nyomon követésével együtt.

Jobban kell összpontosítanunk az Unió termelékenységére és versenyképességére az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek tekintetében, különös tekintettel az oktatásra, innovációra, kutatásra és fejlesztésre, valamint a piac rugalmasságának lehetővé tételére. Szerkezeti reformokat kell végrehajtani a szociális politikák és a munkaerő-piaci integráció terén, pénzügyi ösztönzést kell biztosítani a (növekedés motorjának fő szerepét betöltő) kkv-knak, és meg kell erősíteni a belső piacot, amelyen a tagállamoknak nem egymással kell versenyezniük, hanem tiszteletben kell tartaniuk a növekedés és fejlődés különböző ütemét és módjait.

E jelentésben szereplő főbb gondolatok nyolc ajánlás formájában kerülnek bemutatásra, amely ajánlások az Európai Unión belüli gazdasági irányításra és stabilitásra vonatkozó elképzeléseket rögzítik:

Ø 1. ajánlás: Összefüggő és átlátható keret létrehozása az Unióban és a tagállamokban bekövetkező makrogazdasági fejlemények többoldalú felügyeletének céljára

Ø 2. ajánlás: A stabilitási és növekedési paktum szabályainak szigorítása

Ø 3. ajánlás: Az euróövezet eurocsoport általi gazdasági irányításának javítása

Ø 4. ajánlás: A túlzott hiány megelőzésére és rendezésére irányuló szilárd és hiteles mechanizmus létrehozása az euróövezetben

Ø 5. ajánlás: Az Európai Unió költségvetési, pénzügyi és adóügyi eszközeinek felülvizsgálata

Ø 6. ajánlás: A pénzügyi piacok szabályozása és felügyelete, világos makrogazdasági dimenzióval

Ø 7. ajánlás: Az európai uniós statisztikák megbízhatóságának javítása

Ø 8. ajánlás: Az Unió külső képviseletének javítása gazdasági és pénzügyi területen


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (29.9.2010)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Unió gazdasági irányításának és stabilitási keretének különösen az euróövezetben történő javításáról, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal

(2010/2099(INI))

A vélemény előadója: Marta Andreasen

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a jelenlegi pénzügyi válság számos tényezőre, többek között a megfelelő gazdaságpolitikai koordináció hiányára vezethető vissza,

B.   mivel a gazdasági válság következtében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 122. cikkének (2) bekezdése alapján hozott tanácsi rendelettel 2010 májusában az EP-vel való konzultáció nélkül gyors ütemben elfogadták az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust,

C.  mivel a 7/2010. számú költségvetés-módosítási tervezetre vonatkozó tanácsi álláspont tartalmazza azokat a szükséges módosításokat, amelyek az Európai Unió által nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikke (2) bekezdésének megfelelő, legfeljebb 60 milliárd eurós kölcsön garanciájáról szóló, az 1A. fejezeten belül létrehozandó, új, 01 04 01 03. számú költségvetési tételre, továbbá ennek megfelelően a bevételi oldalon egy új, 802. számú jogcímcsoportra vonatkoznak,

D.  mivel lehetséges, hogy néhány tagállam rákényszerül a mentőcsomag igénybevételére, miközben ugyanakkor kötelesek tekintetbe venni a mentőcsomag különböző intézkedéseit, melyeket minden egyes kedvezményezett ország esetében külön határoznak meg,

1.   üdvözli a Tanács és az Európai Parlament közötti, a pénzügyi rendszer felügyeletére vonatkozó uniós keret reformjának kulcselemeiről szóló megállapodást. Úgy véli, hogy ha Európában új alapokra helyezik a felügyeletet, a pénzügyi válság idején jelentkező hiányosságok megszüntethetők; ennek ellenére felszólítja a Tanácsot, hogy kövesse nyomon az egyes országok költségvetési hiányát, mivel a túl nagy adósság kedvezőtlenül hatna az Európai Unió költségvetési helyzetére;

2.   kéri a Bizottságot, tájékoztassa az Európai Parlamentet, hogy a becslések szerint milyen hatást gyakorolhat az EU hitelkockázati besorolására a) a pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozatala, b) a költségvetési sor teljes felhasználása;

3.   kéri a Tanácsot, hogy nyújtson megfelelő tájékoztatást a pénzügyi stabilizációs mechanizmus végrehajtásának szabályairól, tekintettel a többéves pénzügyi keret szabta korlátokra; gondolja végig újra a többéves pénzügyi keret elfogadása előtt az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust, tekintettel annak lehetséges, jelentős költségvetési következményeire; fogadja el, hogy a költségvetési hatóság mindkét ága részt vegyen a mechanizmus költségvetésre gyakorolt hatásaira vonatkozó döntésekben; egyezzen bele, hogy az e mechanizmussal kapcsolatos költségvetési igényeket a TPK eseti felülvizsgálata révén finanszírozzák a költségvetési hatóság időben történő megfelelő bevonásának biztosítása érdekében;

4.   hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamenteknek együtt kell működniük az Európai Parlamenttel, hogy javuljon az európai és a tagállami szint közötti költségvetési koordináció;

5.   kéri a két szint közötti költségvetési koordináció átláthatóvá és láthatóvá tételét a kiadáskategóriák nemzeti és uniós szinten történő összehangolásának fokozása révén.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

29.9.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Damien Abad, Alexander Alvaro, Marta Andreasen, Francesca Balzani, Reimer Böge, Lajos Bokros, Giovanni Collino, Andrea Cozzolino, Jean-Luc Dehaene, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Ingeborg Gräßle, Estelle Grelier, Carl Haglund, Lucas Hartong, Jutta Haug, Jiří Havel, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, Barbara Matera, Claudio Morganti, Nadezhda Neynsky, Dominique Riquet, László Surján, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

François Alfonsi, Jan Olbrycht, Georgios Stavrakakis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Olle Ludvigsson


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (30.9.2010)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Unió gazdasági irányításának és stabilitási keretének különösen az euróövezetben történő javításáról, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal

(2010/2099(INI))

Előadó: David Casa

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 42. cikke)

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy:

I.   állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 148. cikkére,

–       tekintettel „A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról: Az EU 2020 integrált iránymutatás II. része” című tanácsi határozatra irányuló 2010. április 27-i bizottsági javaslatra (COM(2010)0193), valamint az Európai Parlament ezzel kapcsolatos 2010. szeptember 8-i állásfoglalására(1),

A.     mivel a gazdaságpolitikák összehangolásának és a gazdasági irányításnak megerősítése nélkülözhetetlenné vált az Unióban a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés elősegítése, valamint a társadalmi kohézió biztosítása érdekében,

B.     mivel a foglalkoztatási politikák makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével központi szerepet játszanak az európai szociális piacgazdaság növekedésének és versenyképességének ösztönzésében, valamint a társadalmi integrációban és a bevételek újraelosztásában,

C.     mivel a világméretű versenyben értékes eszköznek számító európai szociális modellt meggyengítette a tagállamok gazdasági versenyképessége közötti különbség,

D.     mivel a költségvetési konszolidációra valószínűleg a közszolgáltatások és a szociális védelem kárára kerül majd sor,

II.  állásfoglalásra irányuló indítványának mellékletébe foglalja bele a következő ajánlásokat:

A többoldalú felügyelet keretének létrehozásáról

1.      Létre kell hozni egy két pillérből – gazdasági politikák és foglalkoztatási politikák – álló, megbízható és átlátható felügyeleti keretet az EUMSz. 121. és 148. cikke alapján. A foglalkoztatási pillér a felülvizsgált és megerősített Európai Foglalkoztatási Stratégia részeként olyan keretet biztosítana, amely lehetővé tenné a foglalkoztatási politikák megfelelőségének értékelését a foglalkoztatási politikák számára megállapított iránymutatások fényében annak érdekében, hogy igazi irányvonalakat lehessen kidolgozni az európai dimenzió és a továbbgyűrűző hatások, valamint a belföldi politikai döntéshozatalba történő későbbi átültetés figyelembevételével. Továbbá időben megelőző jellegű ajánlásokat kell megfogalmazni a tagállamok foglalkoztatási politikái és munkaerőpiacai főbb gyengeségeinek és az előttük álló főbb kihívásoknak a kezelése érdekében.

2.      Az eredménytáblába bele kell foglalni a foglalkoztatási célkitűzéseket is, különösen a fiatalok foglalkoztatási arányával és a szegénység csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseket, mivel ezeket nem lehet pusztán a foglalkoztatási helyzet figyelembevételével elérni; ellenőrizni kell e célkitűzések elérésének módját.

3.      Javítani kell a nemzeti konvergenciaprogramok, az EU 2020 stratégia, a tagállamok foglalkoztatási politikáival kapcsolatban megállapított iránymutatások és a nemzeti reformprogramok közötti koordinációt.

4.      Meg kell erősíteni a Foglalkoztatási Bizottság szerepét különösen a határokon átnyúló foglalkoztatási kérdések kezelésében az EUMSz. 150. cikkében előírt módon, és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság szerepét az EUMSz 160. cikkének megfelelően.

5.      Ezzel egyidejűleg integrált módon meg kell határozni az EU 2020 stratégia, valamint a stabilitási és növekedési paktum programjainak célját, és meg kell állapítani, hogy miként lehet azokat olyan módon végrehajtani, hogy a foglalkoztatással, a társadalmi integrációval, a növekedéssel és a versenyképességgel kapcsolatos, prioritásnak számító célkitűzéseket el lehessen érni a középtávú célkitűzésekben meghatározott pénzügyi forrásokkal a közép- és hosszú távú pénzügyi konszolidáció érdekében.

6.      Az összes költségvetési értékelés során figyelembe kell venni a tagállamok által megvalósított strukturális reformokat, különöse tekintettel a nyugdíj-, az egészségügyi és a szociális védelemmel kapcsolatos reformokra, amelyek célja a demográfiai fejlemények kezelése, valamint a segítségnyújtás, az oktatás és a kutatás reformjára, egyenlő mértékben figyelembe véve a fenntarthatóságot és a megfelelőséget. Továbbá értékelni kell e reformok különösen a kiszolgáltatott csoportokra kifejtett foglalkoztatási és társadalmi hatásait, ,és ennek megfelelően semmilyen szabályt nem szabad meghatározni a tagállamok foglalkoztatási helyzetére és szociális védelmére gyakorolt hatásuk felmérése előtt.

7.      Aktiválni kell a Lisszaboni Szerződés horizontális szociális záradékát a szociális jogok és társadalmi célkitűzések figyelembevételével az új uniós politikák kialakítása során.

8.      Biztosítani kell, hogy az európai szemeszter lehetővé tegye az összes érintett fél, például a nemzeti parlamentek és a helyi és regionális önkormányzatok, az Európai Parlament, a szociális partnerek, valamint a civil társadalom képviselői lényegi és időben történő hozzájárulását egy strukturált szociális párbeszédhez.

9.      Az „európai szemeszterrel” kapcsolatban ki kell alakítani a makrogazdasági társadalmi párbeszéd rendszerét, különösen az eurózónában, a szakszervezetek, a vállalatok, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács képviselőinek bevonásával.

10.    Biztosítani kell, hogy az Európai Parlamentet megfelelően bevonják a gazdasági és foglalkoztatási politikák felügyeleti ciklusába és e politikák társadalmi hatásának értékelésébe. Ebben az összefüggésben az integrált iránymutatások, különösen a foglalkoztatási politikákra vonatkozó iránymutatások elfogadását úgy kell időzíteni és ütemezni, hogy elegendő idő álljon az Európai Parlament rendelkezésére az EUMSz. 148. cikkének (2) bekezdése értelmében rá háruló konzultatív szerep betöltésére.

11.    Megalapozott és átlátható kereteket kell bevezetni az uniós kiemelt célokon alapuló foglalkoztatáspolitikai iránymutatások felügyeletére és értékelésére, melyeket megfelelő részcélok, mutatók és eredménytáblák segítségével kell nyomon követni, figyelembe véve az egyes tagállamoknak a kiindulási pontok különbözőségéből eredő sajátosságait.

12.    Megalapozott és átlátható kereteket kell bevezetni a tagállamok fejlesztési politikáinak felügyeletére és értékelésére a versenyképesség javítása és új, állandó és jó minőségű munkahelyek létrehozása szempontjából.

13.    A nemzeti foglalkoztatási politikák és a szegénység felszámolásával kapcsolatos célkitűzéseknek szerepelniük kell az eredménytáblán és azokat a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanács (EPSCO) szakosodott szerveinek, különösen a Foglalkoztatási és a Szociális Védelmi Bizottságnak értékelnie kell.

14.    Fel kell szólítani a Tanács EPSCO- és ECOFIN-formációit és munkacsoportjaikat az együttműködés megerősítésére, többek között kétéves közös találkozók szervezésével politikáik valódi integrációjának biztosítására.

15.    Az eredménytáblát alternatív mutatókkal kell kiegészíteni a növekedés leírására és annak értékelésére, hogy az eredménytábla teljesíti-e az EU 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket.

16.    A Bizottság elnökletével egy stratégiai, gyakorlatias megközelítés kidolgozásával megbízott magas szintű csoportot kell létrehozni a társadalombiztosítási csalás (azaz minden olyan viselkedés, amelynek célja jogtalan előnyökhöz jutás a bűnüldözés megkerülésével) elleni küzdelem szabályainak összehangolására.

A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak szigorításáról

17.    Egy olyan, ösztönzőket és szankciókat alkalmazó rendszert kell végrehajtani, amely nem ássa alá a tagállamok demokratikus részvételét a döntéshozatalban, ugyanakkor fokozottan figyelembe veszi e rendszer társadalmi következményeit. Egy ilyen rendszernek, amely az EU költségvetését kiegészítő eszközként használja a legfontosabb makrogazdasági feltételeknek való megfelelés biztosítására, egyúttal ki kell zárnia minden, a munkavállalók foglalkoztatási és szociális helyzetének javítására irányuló költségvetési tételt, különösen az Európai Szociális Alapot (ESF) és a Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGF), valamint az olyan oktatási és csereprogramokat, mint az Erasmus és a Leonardo. Emellett a rendszernek egyértelműen különbséget kell tennie a nemzeti költségvetések számára elkülönített források, valamint az egyes munkavállalókat és polgárokat célzó források között.

A pénzügyi piac szabályozásáról

18.    A rövid távú nyereség helyett a hosszú távon fenntartható növekedésre irányuló, megalapozott befektetési politikákat támogató intézkedéseket kell ösztönözni, elősegítve a színvonalas foglalkoztatást, és meg kell előzni azoknak a gyakorlatoknak az alkalmazását a pénzügyi ágazatban, különösen a bankoknál és egyes tőzsdén jegyzett vállalatoknál, amelyek aránytalanul magas, rövid távú nyereségen alapuló jövedelmekhez vezettek, magas kockázatú üzleti modellek kialakításával, a munkavállalók, a megtakarítók valamint az európai piacok stabilitásának kárára. Ezeket a kezdeményezéseket az egész pénzügyi szektorban alkalmazni kell.

19.    Meg kell erősíteni a társadalmi párbeszéd vállalatokon belüli, különösen a munkavállalók képviselőivel való kialakítását lehetővé tevő jogi eszközöket annak érdekében, hogy a munkavállalók teljes körű tájékoztatásban részesüljenek, különösen a pénzügyi kérdésekről, valamint hogy a döntéseket összehangolt módon hozzák meg.

Az európai uniós statisztikák megbízhatóságának javításáról

20. Biztosítani kell a foglalkoztatással és a szociális helyzettel kapcsolatos statisztikák és a javasolt kormányzati kerettel kapcsolatos adatok uniós szintű rendelkezésre állását, valamint javítani kell azok közlésének időzítését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

30.9.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

6

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pervenche Berès, Milan Cabrnoch, David Casa, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Sergio Gaetano Cofferati, Tadeusz Cymański, Frédéric Daerden, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Ilda Figueiredo, Pascale Gruny, Marian Harkin, Roger Helmer, Nadja Hirsch, Vincenzo Iovine, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Traian Ungureanu

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Georges Bach, Edite Estrela, Kinga Göncz, Richard Howitt, Gesine Meissner, Csaba Sógor, Emilie Turunen, Gabriele Zimmer

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0309.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (29.9.2010)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a stabilitási keret és az Unió gazdasági irányításának javításáról, különösen az euróövezetben

(2010/2099(INI))

Előadó: António Fernando Correia De Campos

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 42. cikke)

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy:

–   állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   mivel a belső piac megvalósítása, amelyet a Monti-jelentés(1)1 is ösztönöz, elengedhetetlen egy valódi európai gazdaságirányítás érdekében (új preambulumbekezdés);

2.  mivel a fenntartható gazdasági és társadalmi stabilitás előfeltétele a fenntartható gazdasági növekedés (E. preambulumbekezdés);

3.  mivel a gazdasági felügyelet és irányítás bármiféle fejlesztésének a tagállamok vonatkozó gazdaságpolitikájával és álláspontjával kapcsolatos pontos, megbízható és összehasonlítható statisztikákra kell támaszkodnia (I. preambulumbekezdés);

4.  mivel a rövid, közép- és hosszú távú közberuházásokat jobban össze kell hangolni, és mivel e beruházásokat, különösen az infrastruktúrát érintőket, hatékonyan kell felhasználni és az EU 2020 stratégia célkitűzéseihez kell hozzárendelni, különösen a kutatásra, fejlesztésre, innovációra és oktatásra vonatkozó célkitűzésekhez, a versenyképesség és a termelékenység fokozása, a munkahelyteremtés és az egységes piac megerősítése érdekében (M. preambulumbekezdés);

–   állásfoglalásra irányuló indítványának mellékletébe foglalja bele a következő ajánlásokat:

5.  megerősített analitikus felügyeleti keretet kell létrehozni (amelynek része egy korai figyelmeztetést kiváltó küszöbértékekkel operáló „eredményjelző”) a hatékony többoldalú felügyeletet szolgáló, megfelelő módszertani eszközökkel és átláthatósággal, amely kulcsfontosságú, a versenyképességi helyzetet befolyásolni képes (reál és nominális) gazdasági mutatókon alapul, többek között, de nem kizárólag a növekedési rátán, a tagállami bruttó hazai termék (GDP) összetételén, a foglalkoztatottsági arányon, a reálárfolyam változásán, a munkaerőköltség változásán, a folyó fizetési mérleg változásán, a hitelállomány növekedésén, az állóeszköz-felhalmozáson és tőkebeáramláson, a termelékenység változásán, az eszközpiac (többek között a magánszektor adósságállománya és az ingatlanpiacok) változásán és a GDP százalékában kifejezett, a kutatásba és fejlesztésbe (K+F) történő befektetésen. Meg kell határozni a riasztást kiváltó küszöbértékeket, és fel kell venni azokat az eredményjelzőre (1. ajánlás, második francia bekezdés);

6.  a Bizottság kialakítja a megfelelő analitikus eszközöket és szakértelmet az euróövezetben uralkodó folyamatosan eltérő trendek legmélyebb okainak kivizsgálására, beleértve a közös politikáknak az övezetben található differenciált gazdasági rendszerekre gyakorolt hatását (1. ajánlás, 3a francia bekezdés (új));

7.  közös szabályokat kell létrehozni az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások aktívabb, a gazdasági irányítás, a felügyelet és az egyes országokra vonatkozó ajánlások elsődleges eszközeként való alkalmazása érdekében az EU 2020 stratégiával összhangban, összpontosítva a növekedésre, a szerkezeti reformokra, a termelékenységre és a versenyképességre, figyelembe véve a tagállamok közötti konvergenciákat és eltéréseket, erősítve a tagállamok relatív versenyelőnyét, a gazdaság kívülről érkező megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képességét és a tagállami döntések esetleges hatását más tagállamokra (1. ajánlás, negyedik francia bekezdés, az utolsó rész törölve);

8.  „uniós félévet” kell bevezetni az integrált iránymutatásokkal való, tagállami és uniós szintű foglalkozás érdekében, teret adva a pénzügyi kérdésekről és az Unió gazdasági helyzetéről szóló kibővített vitáknak, beleértve az uniós szintű társadalmi partnerekkel való konzultációt, megerősítve a makrogazdasági társadalmi párbeszédet, amely lehetővé tenné valamennyi érintett fél számára a valós és kellő időben történő hozzájárulást (1. ajánlás, hetedik francia bekezdés);

9.  az uniós félévet az év elején egy horizontális vizsgálatot kell elindítani, amelynek keretében az Európai Tanács a Bizottságtól származó elemzési adatok alapján meghatározná az EU és az euróövezet előtt álló fő gazdasági kihívásokat és a szakpolitikákhoz stratégiai iránymutatást adna; a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjaik és nemzeti reformprogramjaik elkészítésekor figyelembe vennék ezeknek a horizontális vizsgálatoknak a következtetéseit (1. ajánlás, 9a francia bekezdés (új));

10. a stabilitási és konvergenciaprogramokat és a nemzeti reformprogramokat a tagállami szabályok és eljárások tiszteletben tartása mellett egyidejűleg kell kiadni, hogy tükröződhessen a tagállamok éves és többéves nemzeti költségvetési stratégiájában és célkitűzéseiben a reformok költségvetési hatása, (1. ajánlás, tizedik francia bekezdés);

11. szigorítani kell a stabilitási és konvergenciaprogramok értékelését a többi tagállam és az Unió céljaival való kapcsolódásuk szempontjából még a bennük foglalt politikák tagállami elfogadását megelőzően (1. ajánlás, tizenegyedik francia bekezdés);

12. a tagállamok számára elő kell írni, hogy további információkat kell szolgáltatniuk abban az esetben, ha komoly aggály merül fel arra vonatkozóan, hogy az általuk folytatott politika veszélyeztetheti a belső piac vagy a gazdasági és monetáris unió (GMU) megfelelő működését, illetve az EU által, azaz az EU 2020 stratégiában kitűzött célokat (1. ajánlás – tizenhetedik francia bekezdés);

13. előre meghatározott és megelőző szerepű ösztönzőket kell bevezetni, amelyeket a Bizottságnak kell megállapítania a korai figyelmeztetési intézkedések elősegítésének és fokozatos alkalmazásának érdekében (2. ajánlás, hetedik francia bekezdés; részleges törlés);

14. a Bizottság belső döntéshozatali eljárásában el kell végezni a szükséges változtatásokat, hogy biztosítva legyen a megelőző szankciók hatékony és gyors végrehajtása (2. ajánlás, kilencedik francia bekezdés; részleges törlés);

15. az euróövezetre alkalmazandó külön keretet kell kialakítani a túlzott makrogazdasági eltérésekre, az árak versenyképességére, a reálárfolyamokra, a hitelállomány növekedésére és a folyó fizetési mérleg alakulására és a GDP százalékában kifejezett, K+F-be történő befektetésre összpontosító szigorúbb ellenőrzés érdekében (3. ajánlás, első francia bekezdés);

16. a következő ajánlást mellőzni kell: „meg kell erősíteni az eurocsoport elnökének kabinetjét és titkárságát (a 3. ajánlás második francia bekezdésének törlése);

17. programot kell létrehozni a várhatóan nagy kockázatú, szélsőséges körülmények esetében a károk korlátozása és a pénzügyi helyreállítás biztosítása érdekében (4. ajánlás, cím);

18. értékelni kell a közös államkötvények kibocsátási rendszerének hosszú távon (jellegük, kockázatuk és előnyeik tekintetében) történő létrehozásának megvalósíthatóságát, amely révén a tagállamok részt vehetnek a kötvénykibocsátásban, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos előre meghatározott, speciális kritériumoknak (5. ajánlás, első francia bekezdés);

19. az EU 2020 stratégia célkitűzéseit figyelembe véve meg kell erősíteni és naprakésszé tenni az Unió kohéziós politikáját az Európai Beruházási Bankkal (EBB) szoros együttműködésben, a szerkezeti gyengeségek csökkentése és a gyengébb gazdasági teljesítményű régiók versenyképességének növelése érdekében, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozásának és a belső piacra való sikeres belépésük elősegítése révén (5. ajánlás, második francia bekezdés);

20. meg kell erősíteni az egységes piacot az e-kereskedelem és az országok közötti kereskedelem előmozdítása révén, egyszerűsíteni kell az online fizetési módszereket és harmonizálni kell az adóügyi eszközöket a fogyasztók európai gazdaság iránti bizalmának megerősítése érdekében (5. ajánlás, új francia bekezdés);

21. folytatni kell az uniós adóharmonizációra irányuló erőfeszítéseket (5. ajánlás, új francia bekezdés);

22. biztosítani kell a megnövekedett költségvetési jogkörrel rendelkező Európai Parlamentben és a nemzeti parlamentekben folyó munka jobb koordinációját a nemzeti költségvetési naptárak összehangolása révén, valamint az „uniós félév” keretében. A gazdaságpolitika fő irányvonalai, a foglalkoztatottság irányvonalai és a nemzeti reformprogramok alapjául szolgáló mutatók tekintetében a Tanácsnak és Bizottságnak konzultálnia kell az Európai Parlamenttel;

23. az elfogadásra kerülő jogi aktus célja a Bizottságnak (az Eurostatnak) az államháztartásról szóló jelentéssel kapcsolatos nemzeti statisztikák ellenőrzésére vonatkozó mandátumának megerősítése lenne (7. ajánlás, bevezetés).

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

29.9.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

14

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Christian Engström, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Iliana Ivanova, Philippe Juvin, Alan Kelly, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Gianni Pittella, Mitro Repo, Robert Rochefort, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Laurence J.A.J. Stassen, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Kyriacos Triantaphyllides, Emilie Turunen

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ashley Fox, Anna Hedh, Constance Le Grip, Morten Løkkegaard, Sylvana Rapti, Oreste Rossi, Olga Sehnalová, Wim van de Camp

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Karin Kadenbach

(1)

1 „Az egységes piac új stratégiája – Európa gazdasága és társadalma szolgálatában” – Mario Monti professzor jelentése az Európai Bizottság elnöke számára, 2010. május 9.


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (7.9.2010)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a stabilitási keret és az Unió gazdasági irányításának javításáról, különösen az euróövezetben

(2010/2099(INI))

Előadó: Ramón Jáuregui Atondo

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 42. cikke)

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy:

–   állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.        (Ja) preambulumbekezdés (új)

mivel az intézményeknek fel kell készülniük arra az eshetőségre, hogy a szerződéseket felül kell vizsgálni,

2.        (Jb) preambulumbekezdés (új)

mivel az EUSz. 48. cikke feljogosítja az Európai Parlamentet a Szerződések módosítására irányuló javaslatok benyújtására,

3.        (2a) bekezdés (új)

kéri a Bizottságot, gondolja át, hogy a jelenlegi szerződések keretében gyorsan meghozható és meghozandó intézkedéseken kívül milyen intézményi fejlesztésekre lehet szükség az egységes és hatékony gazdasági irányítás kialakításához,

4.        (3a) bekezdés (új)

kéri illetékes bizottságát, hogy – a gazdasági irányítással foglalkozó európai tanácsi munkacsoport munkája nyomán születendő határozatok teljes figyelembe vétele mellett – készítsen jelentést a monetáris unió megfelelő működéséhez és fenntarthatóságához nélkülözhetetlen gazdasági irányítás létrehozásának alkotmányos vonatkozásairól,

–   állásfoglalásra irányuló indítványának mellékletébe foglalja bele a következő ajánlásokat:

(8a) ajánlás (új): Gondolkodás az egységes és hatékony gazdasági irányításhoz szükséges intézményi fejlesztésekről

           A jelenlegi intézményi keretek között a lehető leggyorsabban meghozható és meghozandó intézkedésekkel párhuzamosan gondolkodni kell e keret korlátainak meghatározásán, valamint az egységes és hatékony gazdasági irányításhoz nélkülözhetetlen mechanizmusok és struktúrák kialakítása érdekében elő kell készíteni az utat a szerződések reformjához, és lehetővé kell tenni az EU és az eurózóna tagállamai közötti valódi makrogazdasági konvergenciát.

(8b) ajánlás (új): Gondolkodás egy, az egységes és hatékony gazdasági irányítás kialakítását célzó új parlamentközi gyakorlaton

Megfelelőbb koordinációt kell biztosítani a megnövekedett költségvetési hatáskörrel rendelkező Európai Parlament és a nemzeti parlamentek munkája között.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

6.9.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Carlo Casini, Andrew Duff, Matthias Groote, Roberto Gualtieri, Zita Gurmai, Gerald Häfner, Stanimir Ilchev, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, David Martin, Paulo Rangel, Algirdas Saudargas, György Schöpflin, József Szájer, Søren Bo Søndergaard, Indrek Tarand, Rafał Trzaskowski, Guy Verhofstadt

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Enrique Guerrero Salom, Íñigo Méndez de Vigo, Vital Moreira, Helmut Scholz


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.10.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Slavi Binev, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Gunnar Hökmark, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Astrid Lulling, Hans-Peter Martin, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Pervenche Berès, David Casa, Sari Essayah, Thomas Händel, Danuta Maria Hübner, Arturs Krišjānis Kariņš, Thomas Mann, Pablo Zalba Bidegain

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat